Eljárás : 2016/2033(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0307/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0307/2016

Viták :

PV 23/11/2016 - 16
CRE 23/11/2016 - 16

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0453

JELENTÉS     
PDF 616kWORD 74k
19.10.2016
PE 582.077v02-00 A8-0307/2016

a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről

(2016/2033(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Werner Langen

A vélemény előadói (*):

Nedzhmi Ali, Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Juan Fernando López Aguilar, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (*)
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (*)
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről

(2016/2033(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság által 2016. április 7-én előterjesztett, a héára vonatkozó cselekvési tervre(1),

  tekintettel az Európai Számvevőszék „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség” című, 2016. március 3-i 24/2015. sz. különjelentésére,

–  tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre,

  tekintettel a héa jövőjéről szóló, 2011. október 13-i állásfoglalására(2),

  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0363),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0534),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0535),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2015. április 29-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0307/2016),

A.  mivel az egységes piac 1993. január 1-jei létrehozásával eltörölték a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó határellenőrzéseket, és mivel az Európai Unió 1993 óta fennálló hozzáadottértékadó-rendszere a hatályos héairányelv 402–404. cikke szerint csupán ideiglenes jellegű és átmeneti szabályozás;

B.  mivel a Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 113. cikke szerint egyhangúlag kell elfogadnia megfelelő irányelveket a közös hozzáadottértékadó-rendszer kiteljesítésére és különösen az e rendszertől eltérő szabályozások fokozatos korlátozására, illetve megszüntetésére;

C.  mivel a Bizottságnak négyévenként jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a jelenlegi héarendszer, és különösen az átmeneti szabályozás működéséről;

D.  mivel a héa a 2014-es évben mintegy 1 billió eurós bevétellel a tagállamok jelentős és egyre növekvő bevételi forrása, és az EU saját forrásait növeli, az EU héaalapú saját forrásokból származó összes bevétele 17 667 millió euró, ami az EU 2014. évi teljes bevételének 12,27%-át teszi ki(5);

E.  mivel a jelenlegi héarendszer – különösen, mivel azt a nagyvállalatok a határokon átnyúló ügyletekre is alkalmazzák – lehetőséget ad a csalásra, adókikerülési stratégiákra, a csődeljárások miatt be nem folyt héára vagy hibás számításra; mivel a becsült „héabevétel-kiesés” évente mintegy 170 milliárd euró, a jobb digitális technológiák elérhetővé válásával azonban csökkenthető ez a hiány;

F.  mivel egy bizottsági tanulmány(6) szerint csak az eltűnő kereskedő útján elkövetett, Közösségen belüli adócsalás (közismert nevén a körhintacsalás) megközelítőleg évi 45–53 milliárd euró héabevétel-kiesést okoz;

G.  mivel a tagállamok eltérő hatékonysággal tudják kezelni a héacsalást és a héakikerülést, mivel a becslések szerint a héabevétel-kiesés az érintett országtól függően a kevesebb mint 5% és több mint 40% közötti értéktartományban mozog;

H.  mivel az Europol becslései szerint a tagállamokban évi 40–60 milliárd EUR héabevétel-kiesést okoznak a bűnszervezetek, amelyeknek 2%-a áll az eltűnő kereskedő útján elkövetett, Közösségen belüli adócsalások 80%-a mögött;

I.  mivel a határokon átnyúló héacsalásból fakadó bevételkiesés mérése rendkívül nehéz feladat, mivel csupán két tagállam, az Egyesült Királyság és Belgium gyűjt és oszt meg statisztikai adatokat ezzel kapcsolatban;

J.  mivel a közelmúltban több tagállam közreműködésével, az Eurojust és az Europol koordinálásával három sikeres, egymást követő VERTIGO-műveletet hajtottak végre, amelyek keretében egy 320 millió euró összértékű körhintacsalást lepleztek le;

K.  mivel a jelenlegi héarendszer különösen a határokon átnyúló kereskedelemben magas bürokratikus költségekkel jár, amelyeket többek között digitális jelentéstételi eszközöket és közös adatbázisokat alkalmazó egyszerűsítési intézkedésekkel különösen a kis- és középvállalkozások számára egyértelműen csökkenteni lehetne;

L.  mivel még mindig tovább lehetne csökkenteni az adminisztratív és az adózási korlátokat, amelyek különösen a határokon átnyúló együttműködési projektekre vannak hatással;

M.  mivel a héa az adóalanyok önellenőrzését lehetővé tevő szakaszos fizetési rendszeren alapuló fogyasztási adó, amelyet csak a végfogyasztónak kell viselnie annak érdekében, hogy a vállalkozások számára biztosítva legyen a rendszer semlegessége; mivel a tagállamok feladata megszervezni a héa gyakorlati kivetésének módját annak biztosítása érdekében, hogy azt a végfogyasztónak kelljen viselnie;

N.  mivel a végleges héarendszert az Európai Tanácsnak ugyan egyhangúlag kell elfogadnia, de 23 évvel a héairányelv bevezetése után már nem időszerűek az úgynevezett átmeneti eltérések, különösen a korszerű digitális gazdaságra tekintettel;

O.  mivel a Bizottság az elmúlt két évtizedben több mint 40 kötelezettségszegési eljárást indított a tagállamok több mint kétharmada ellen, mert megszegték az irányelv előírásait;

P.  mivel a héa származási ország elve szerinti végleges szabályozásának elfogadásához nem lehet többséget elérni, mivel akkor az adókulcsok szorosabb harmonizációjára lenne szükség a jelentős versenytorzulások megakadályozására;

Q.  mivel az adócsalás elleni küzdelem a tagállamok előtt álló egyik fő, adóval kapcsolatos kihívás;

R.  mivel a héacsalás rendkívül káros gyakorlat, amely jelentős összeggel csökkenti a tagállamok költségvetési bevételeit, miközben gátolja az államháztartásaik megszilárdítására tett erőfeszítéseiket;

S.  mivel a határokon átnyúló héacsalás évente majdnem 50 milliárd euróba kerül a tagállamok és az európai adófizetők számára;

T.  mivel a héacsalások sokrétűek, folyamatosan változnak és sok gazdasági ágazatot érintenek, ezért a vonatkozó jogszabályok gyors kiigazítását követelik meg, hogy olyan fenntartható és egyszerű héarendszert lehessen kialakítani, amely lehetővé teszi a csalás és az esetleges héabevétel-kiesés megakadályozását;

U.  mivel a héacsalás legelterjedtebb formája a „körhintacsalás”; mivel az effajta csalás – mely nagyon gyakran fordul elő az elektronikus alkatrészekkel, mobiltelefonokkal és textiltermékekkel való kereskedés terén – abból áll, hogy a termékeket több, különböző tagállamokban tevékenykedő cég körbeadja egymásnak, kihasználva, hogy az árucikkek Unión belüli értékesítését nem terheli adó;

V.  mivel sürgősen a tagállamok közötti fokozott és folyamatos együttműködésre van szükség a csalás elleni küzdelem terén átfogó és összehangolt stratégiák kialakításához, különösen a jelenlegi uniós költségvetési megszorítások, valamint az e-kereskedelem és az internetes kereskedelem bővülésének figyelembevételével, amely gyengítette a héabeszedés területi ellenőrzését;

W.  mivel az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelme az Unió politikai ütemtervének alapvető eleme, amely a polgárok bizalmának megerősítésére és fokozására szolgál, továbbá biztosítékul arra, hogy pénzük megfelelően kerül felhasználásra;

X.  mivel a héacsalás bevételkieséssel jár a tagállamok, és ezért az Unió számára, torzítva a fiskális környezetet, ami különösen veszélyes a kis- és középvállalkozásokra nézve, és a tagállamok és az illetékes felügyeleti hatóságaik közötti joghézagokat kihasználó bűnszervezetek alkalmazzák;

Y.  mivel az Európai Számvevőszék 24/2015. sz. különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a héacsalás elsősorban bűncselekmény, amelyet meg kell állítani;

Z.  mivel az Európai Unió Bírósága a „Taricco és társai” (C-105/14. sz.) ügyben kimondta, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkében megfogalmazott „csalás” fogalma kiterjed a héából származó bevételre is;

1.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2017-ig végleges héarendszert javasol, amely egyszerű, megfelelő, stabil, hatékony és kevésbé ad lehetőséget a csalásra;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac megfelelő működéséhez egy kevesebb mentességet igénylő, egyszerű héarendszerre van szükség;

3.  úgy véli, hogy a Bizottság cselekvési tervre irányuló javaslatainak alapját képező szakvélemény számos értékes ajánlást tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a stabil, egyszerű és csalásbiztos héarendszer megvalósítását célzó bizottsági javaslatok listája nem kimerítő;

4.  üdvözli a Bizottság 2016. április 7-i közleményét és azt a szándékát, hogy további intézkedéseket hoz a csalások megakadályozására és a meglévő héarendszer javításának elősegítésére;

5.  a meglévő rendszer javítását szintén fontosnak tartja, és alapvető reformokat kér, amelyek révén megszűnnek vagy legalább egyértelműen csökkennek a meglévő rendszer problémái, különösen a héabeszedés európai problémája;

6.  véleménye szerint a Bizottságnak minden lehetőséget ugyanúgy és az eredményekre nyitottan meg kellene vizsgálnia, és figyelembe kellene vennie a jogalkotási eljárás során;

7.  megállapítja, hogy a tagállamok összehangolt erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy megállapodás szülessen egy végleges héarendszerről;

8.  elismeri, hogy a héarendszer jobb működésének biztosításához a megállapodás szükséges előfeltételeként teljes egyetértésre lesz szükség, és ezért kéri az egyszerűsítés tekintetében világos megközelítésmód kialakítását, valamint a gyorsan fejlődő digitális gazdaság érdekeinek szem előtt tartásával kevesebb kivétel és ehhez kapcsolódóan pragmatikus megközelítés alkalmazását;

9.  megállapítja, hogy elengedhetetlen a tagállamok adópolitikájának összehangolása, valamint a Közösségen belüli kereskedelemmel kapcsolatos információcsere gyorsaságának és gyakoriságának fokozása az adócsalás és adókikerülés elleni hatékonyabb küzdelem és a meglévő „héabevétel-kiesés” végleges megszüntetése érdekében;

10.  ösztönzi a Bizottságot és a kormányzati szerveket, hogy tárják fel és vizsgálják meg az új technológiai lehetőségeket – például a RegTech program részét képező megosztott könyvelési technológiát és a valós idejű felügyeleti eszközöket – azzal a céllal, hogy az Unión belül jelentősen csökkentsék a meglévő tetemes héabevétel-kiesést;

11.  hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok adóhatóságainak feladata az egyszerű és kkv-barát héafizetés biztosítása, ami a nemzeti hatóságok közötti fokozott együttműködéssel segíthető elő;

12.  úgy véli, hogy az egyes tagállami adóhatóságok közötti együttműködés és információcsere a múltban nem volt kielégítő, és eddig az Eurofisc tevékenysége sem hozott kielégítő eredményeket; úgy véli, hogy az Eurofiscen keresztül bonyolított információcserének célzottabban a csalásra kellene irányulnia; várakozással tekint a Bizottság küszöbön álló, az Eurofisc működésének erősítését célzó javaslata elé;

13.  megjegyzi, hogy a héa-információcsere-rendszer (VIES) hasznos eszköznek bizonyult a csalás elleni küzdelemben, mivel lehetővé teszi az adóhatóságok számára a kereskedőkre vonatkozó adatok országok közötti egyeztetését, azonban felhívja a figyelmet a végrehajtás terén meglévő hiányosságokra, különösen ami a nyújtott információk időszerűségét, valamint a megkeresésekre adott válaszok és a jelzett hibákra való reagálás gyorsaságát illeti; ezért azt ajánlja a tagállamoknak, hogy szenteljenek kellő figyelmet e hiányosságok kezelésének;

14.  megjegyzi, hogy a nemzeti hatóságok által az Eurofisc rendelkezésére bocsátott információkat nem szűrik meg, így nem csak a gyanús eseteket továbbítják, ami akadályozza a csoport optimális működését; támogatja több tagállam nemzeti kockázatelemzési eszközök létrehozására irányuló kezdeményezését, amelyek lehetővé tennék az adatszűrést a gyanús esetek bármely tagállamban való figyelmen kívül hagyásának kockázata nélkül, és az Eurofisc határokon átnyúló héacsalásokra való gyors reagálását;

15.  hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok adóhatóságainak feladata a megfelelő módon történő és egyszerű héafizetés biztosítása;

16.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok nagyban függnek a többi tagállamtól kapott, az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó információktól annak érdekében, hogy területükön képesek legyenek beszedni a héát; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy különösen a héa- és vámadatokat cseréljék ki automatikusan egymással, valamint megbízható és felhasználóbarát informatikai eszközöket – például elektronikus formanyomtatványokat – használjanak az áruk és szolgáltatások végfogyasztók részére, határokon átnyúló szállításának és nyújtásának rögzítésére; e tekintetben úgy véli, hogy hasznos eszköz lehetne a helyazonosító héaszámok (VLN) használata, amelynek értelmében a fogyasztók nem tudják levonni az előzetesen felszámított adót, ha a héát egy érvényes VLN-szám nélküli számlán tüntetik fel;

17.  úgy véli, hogy az összehasonlítható adatok és a tagállamok teljesítményének mérésére szolgáló megfelelő mutatók hiánya befolyásolja az Unión belüli héacsalás kezelését célzó uniós rendszer hatékonyságát, és ezért arra kéri az adóhatóságokat, hogy a Bizottsággal együttműködve hozzanak létre egy, az Unión belüli csalások mértékének becslésére szolgáló közös rendszert, majd határozzanak meg annak csökkentésére irányuló célokat, mivel ez lehetővé tenné az e probléma kezelésével kapcsolatos tagállami teljesítmények értékelését;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásával összhangban szintén tegyék lehetővé az igazságügyi és bűnüldöző hatóságokkal, például az Europollal és az OLAF-fal folytatott információcserét;

19.  megjegyzi, hogy a csalárd visszaélésekkel szemben sérülékenynek mutatkozott a 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás, amely héamentességet biztosít az adott tagállamba importált áruk esetében, ha azokat később egy másik tagállamba továbbszállítják; megjegyzi, hogy az adóhatóságoknál és a vámhatóságoknál tárolt adatok hatékony keresztellenőrzése döntő szerepet játszik az ilyen jellegű csalás feltárásában és felszámolásában; ezért arra kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásával összhangban a 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében importált áruk esetében tegyenek lépéseket az adó- és vámhatóságok közötti információáramlás megkönnyítése érdekében;

20.  támogatja a cselekvési terv azon célját, hogy egységes uniós héaövezetet vezessen be, amely előmozdíthatja egy mélyebb és méltányosabb egységes piac létrehozását, valamint segítheti az igazságos adózás, a fenntartható fogyasztás, a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség fokozását, ugyanakkor korlátozza a héacsalás lehetőségét;

21.  e tekintetben szorgalmazza, hogy a szolgáltatásokat mielőbb teljesen vonják be az új rendszerbe, és különösen azt szorgalmazza, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat is tegyék héakötelessé;

22.  osztja a Bizottság azon nézetét, hogy a végleges héarendszernek az áruk és szolgáltatások rendeltetési országban való megadóztatásának elvén kell alapulnia, mivel a származási ország elvét nem lehetett érvényesíteni;

23.  támogatja a magánszemélyek részére történő távértékesítések esetében a rendeltetési ország elvének általános kiterjesztését és a kisvállalkozásokat támogató harmonizált intézkedések bevezetését;

24.  egy végleges héarendszer bevezetésekor kéri a digitális környezetben tapasztalható technológiai fejlődés beépítését a meglévő adózási modellekbe, és így a héarendszer 21. századra való alkalmassá tételét;

25.  megállapítja, hogy a sok különböző héakulcs jelenlegi egymás melletti létezése nagy bizonytalanságokat hoz magával a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató vállalatok számára, különösen a szolgáltatási szektorban és a kkv-k számára; megállapítja, hogy bizonytalanságot okoznak a héabeszedésre köteles személlyel, a Közösségen belüli szállítás ellenőrzésével, az eltűnő kereskedő útján elkövetett csalásban való részvétel veszélyével kapcsolatos kérdések, a pénzforgalmi problémák és az ugyanabban az országban a különböző termékkategóriákra alkalmazott különböző héakulcsok is; ezért felhívja a Bizottságot, hogy 2017 közepéig vizsgálja meg az eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás hatásait; felhívja a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a héakulcsok nagyobb mértékű közelítésében;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a héakulcsok hiányzó harmonizációjának hatásait uniós szinten – különös tekintettel a határokon átnyúló tevékenységekre –, és értékelje az említett akadályok megszüntetésének lehetőségeit;

27.  támogatja a Bizottság által javasolt azon lehetőséget, hogy rendszeresen felülvizsgálják azon áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a Tanácsban elért megállapodás alapján kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazni; kéri, hogy ez a jegyzék vegye figyelembe az elsődleges politikai szempontokat, mint például a szociális, nemi, egészségi, környezeti, táplálkozási és kulturális szempontokat;

28.  véleménye szerint a Bizottság által a minimális héakulcsok másik lehetőségként javasolt teljes eltörlése jelentős versenytorzulásokhoz és belső piaci problémákhoz vezethetne; úgy véli, hogy figyelembe kell venni a harmonizáció fokozásának követelményét, amely szükséges a belső piac megfelelő működéséhez;

29.  annak megvizsgálását kéri, hogy a kedvezményes héakulcsok jelenlegi rendszerének alternatívájaként létrehozható-e a kedvezményes áruk és szolgáltatások egységes európai jegyzéke, ami jelentősen javíthatná a héarendszer hatékonyságát, a jelenleginél strukturáltabb rendszert lehetővé téve;

30.  úgy véli, hogy a héacsalás elleni küzdelem tekintetében fontos, hogy kevesebb mentesség legyen érvényben, továbbá a csalás leküzdésének legjobb és leghatékonyabb módja a lehető legalacsonyabb adómértékű, egyszerű héarendszer bevezetése;

31.  úgy véli, hogy a bonyolult jelenlegi rendszert lényegesen egyszerűsíteni lehet, ha csökken azon áruk és szolgáltatások száma, amelyekre kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazni, és közösen, a tagállamok által uniós szinten kerül megállapításra azon egyes áruk és szolgáltatások köre, amelyekre kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazni, ugyanakkor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák az adókulcsokat, amíg megfelelnek a héairányelv értelmében alkalmazandó minimális adókulcsoknak, feltéve, hogy ez nem jár a tisztességtelen verseny veszélyével;

32.  kéri, hogy a termékek a rendeltetési ország elve szerint ugyanolyan adóztatás alá essenek, függetlenül attól, hogy milyen formában és milyen fórumokon szerzik be azokat, illetve függetlenül attól, hogy digitális vagy fizikai formában nyújtják vagy szállítják őket;

33.  megjegyzi, hogy jelenleg a kkv-kat érintő fő probléma az, hogy a tagállamok eltérően értelmezik, hogy mi tekinthető terméknek vagy szolgáltatásnak; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy a fogalommeghatározásainál egyértelműbben és határozottabban fogalmazzon;

34.  felszólítja a tagállamokat, hogy az egyes területeken egymással versenyző magán- és állami vállalatokra a héa szempontjából ugyanazok a szabályok vonatkozzanak;

35.  emlékeztet arra, hogy az OECD BEPS-projektje (1. fellépés) keretében a szakaszos héafizetési rendszert választották hivatkozási alapnak a közvetett adózás terén, mert garantálja az adóbeszedés hatékonyságát, és a természeténél fogva is lehetővé teszi a gazdasági szereplők önellenőrzését;

36.  megállapítja, hogy a héairányelv 199. és 199a. cikke lehetővé teszi egy célzott fordított adózási mechanizmus ideiglenes alkalmazását a határokon átnyúló ügyletek és a tagállamokban bizonyos, nagy kockázatnak kitett ágazatok tekintetében;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan tanulmányozza a fordított adózás következményeit, továbbá vizsgálja meg, hogy ez az eljárás egyszerűsíti-e a kkv-k helyzetét és csökkenti-e a héacsalást;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy kísérleti projektek révén vizsgálja meg a fordított adózás hatásait – és ne csak egyes, csalásra különösen lehetőséget adó ágazatokban – az előnyök, a megfelelési költségek, a csalás, a hatékonyság és a végrehajtási problémák, valamint a tartós előnyök és hátrányok szempontjából, ahogy azt egyes tagállamok kérték és a Bizottság kifejezetten megerősítette időközben, még ha ez eddig nem is szerepel cselekvési tervében;

39.  úgy véli, hogy a rendeltetési ország elvének általános alkalmazása esetén a nemzeti adóhatóságoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az adókötelezettség betartatásáért és az adóelkerülési lehetőségek csökkentéséért; egyetért a Bizottsággal abban, hogy még bőven lehet javítani a héacsalás elleni küzdelmet hagyományos adminisztratív intézkedések révén, valamint a tagállamok személyzeti, adóbeszedési és ellenőrzési kapacitásának javításával; kiemeli, hogy a legnagyobb adóelkerülőkre vonatkozóan szigorítani kell az adóhatósági ellenőrzéseket és szankciókat; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban nyújtson kellő pénzügyi és technikai támogatást;

40.  úgy véli, hogy a Bizottságnak szorosan nyomon kellene követnie a nemzeti adóhatóságok teljesítményét és javítania kellene együttműködésüket;

41.  üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy a szűkített egyablakos ügyintézési rendszert teljes körű egyablakos ügyintézési rendszerré alakítja át; megjegyzi, hogy rendkívül fontos, hogy az felhasználóbarát és mind a 28 tagállamban egyformán hatékony legyen; megjegyzi, hogy az egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása enyhítene a vállalatok határokon átnyúló működését akadályozó adminisztratív terheken és csökkentené a kkv-kat terhelő költségeket(7);

42.  megállapítja, hogy a rendeltetési ország elvének alkalmazásához és az adózási kiskapuk számának csökkentéséhez elengedhetetlen egy egyablakos ügyintézési rendszer; szorgalmazza az egyablakos ügyintézési rendszer javítását a digitális termékekre vonatkozó szűkített egyablakos ügyintézési rendszerekkel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok alapján; megjegyzi, hogy a kis- és mikrovállalkozások még a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer mellett is jelentős adminisztratív terhekkel szembesülhetnek a rendeltetési ország új elve alapján; ezért üdvözli a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervében megfogalmazott javaslatot, miszerint közös uniós egyszerűsítést (héahatárérték) vezetnének be; annak egyértelmű meghatározását kéri, hogy határokon átnyúló ügyletek esetén mely tagállam illetékes az adóellenőrzés kérdésében; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a héára vonatkozó cselekvési terve keretében eltörölje az alacsony értékű termékekre vonatkozó adókönnyítést;

43.  elismerve, hogy az Unió-szerte alkalmazott különböző héarendszerekre az egységes piac nem vámjellegű akadályaiként is lehetne tekintetni, hangsúlyozza, hogy a héával kapcsolatos szűkített egyablakos ügyintézés (VAT MOSS) jó módszer ezen akadály felszámolásának elősegítésére és különösen a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek támogatására; elismeri, hogy továbbra is vannak kisebb problémák a VAT MOSS-t illetően; felhívja a Bizottságot, hogy Unió-szerte még jobban könnyítse meg a vállalatok számára a héafizetési kötelezettségek teljesítését;

44.  tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának a C-97/09. sz. ügyben (Ingrid Schmelz kontra Finanzamt Waldviertel) hozott ítéletét; tudomásul veszi, hogy a héamentesség tekintetében 28 különböző határérték létezik; tudomásul veszi az azon kkv-kat és mikrovállalkozásokat emiatt sújtó pénzügyi nehézségeket, amelyek a nemzeti rendszerük alapján mentességet élveznének; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen további vizsgálatokat a mikrovállalkozásokat megillető héamentességre vonatkozó határérték megállapításával kapcsolatban;

45.  felszólít minden javaslat megvizsgálására az mkkv-kat terhelő forgalmi adókkal kapcsolatos adminisztratív terhek lehető legkisebbre csökkentése érdekében; e tekintetben is arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzetközi bevált gyakorlatokat, mint a Szingapúrban és Ausztráliában alkalmazott aranykártya-rendszert, amellyel elismerik, hogy bizonyos forgalmazók részéről nagyon alacsony a csalás kockázata;

46.  üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy 2017-ben kkv-kra vonatkozó héacsomagot terjeszt elő; javasolja azonban az új keretrendszer fokozatos végrehajtását, mivel további adminisztratív költségeket fog előidézni (mint például informatikai infrastruktúra vagy héaeljárások);

47.  tudomásul veszi, hogy az összetett nyilvántartási rendszer jelentős terheket ró a kkv-kra és ily módon akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmet; felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-kkal kapcsolatos intézkedéscsomag keretében nyújtson be egy javaslatot az egységes héanyilvántartásról és az összehangolt jelentéstételi követelményekről és határidőkről;

48.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások közötti és a vállalkozások és a fogyasztók közötti távértékesítések tekintetében egységes héakörnyezetre van szükség; megjegyzi, hogy a koordináció hiánya miatt a héahatárérték végrehajtása nem egyformán sikeres a különböző tagállamokban;

49.  hangsúlyozza, hogy az új egyszerűsített héarendszert oly módon kell kialakítani, hogy a kkv-k számára könnyen követhetők legyenek a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok, és minden tagállamban támogatást kapjanak ne csak az alkalmazás módjával, hanem a héaeljárások lebonyolításával kapcsolatban is;

50.  rövid távon átfogó és a nyilvánosság számára hozzáférhető internetes portált kér, amelyen a vállalkozók és a végfogyasztók egyszerű és átlátható, részletes tájékoztatást kaphatnak az egyes termékekre és szolgáltatásokra a tagállamokban alkalmazandó héakulcsokról; hangsúlyozza, hogy e portál nyelvezetének és megjelenésének könnyen érthetőnek és használhatónak kell lennie; ismét hangot ad azon meggyőződésének, hogy a vállalatok számára a tagállamokban alkalmazandó héaszabályok teljes megértése céljából nyújtott segítség még jobban megerősíti a héacsalás elleni intézkedéseket; megjegyzi továbbá, hogy a hitelesített adózási szoftverek segítségével korlátozható bizonyos csalási formák és más szabálytalanságok kockázata, valamint biztonságot nyújthat a belföldi és a határokon átnyúló ügyleteket folytató tisztességes vállalkozások számára; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az alkalmazott héakulcsot illetően szolgáljon iránymutatásokkal a nemzeti adóhatóságok számára az ügyletek besorolásával kapcsolatban annak érdekében, hogy csökkenjenek a megfelelési költségek és a jogviták; felhívja a tagállamokat, hogy megbízható információk elérhetővé tétele érdekében hozzanak létre a héával kapcsolatos internetes portálhoz hasonló állami információs rendszereket;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy minden egyes tagállam tekintetében állítson össze egy jegyzéket a héaszabályokkal kapcsolatos frissített információkról; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tagállamok feladata, hogy beszámoljanak a Bizottságnak a szabályaikról és adómértékeikről;

52.  tudomásul veszi, hogy az e-kereskedelmi értékesítések tekintetében az összehangolt héahatárérték hiánya jelentős tranzakciós költségeket ró az e-kereskedelmi tevékenységet folytató kkv-kra, amennyiben véletlenül vagy akaratlanul meghaladják a határértéket;

53.  felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul szolgáljanak információkkal a Bizottság számára érvényes héakulcsaikkal, különleges követelményeikkel és a biztosított mentességekkel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és ossza meg a vállalkozásokkal és a fogyasztókkal ezeket az információkat;

54.  úgy véli, hogy a Bizottság által a cselekvési programban a héával kapcsolatban bejelentett reformtervekhez átfogó, megbízható minőségű hatásvizsgálatra van szükség a tudomány képviselői, a tagállami adóhatóságok, az uniós kkv-k és vállalatok részvételével;

55.  hangsúlyozza, hogy az adóügyi jogszabályok a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 329. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy legalább kilenc tagállamból álló csoport megerősített együttműködést hozhat létre; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a csalás elleni küzdelmet és a héával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését célzó megerősített együttműködésre irányuló javaslatokat;

56.  úgy véli, hogy az OECD keretén belüli megoldás megítélése kedvezőbb az önálló intézkedésekhez képest, amelyeket össze kell hangolni az OECD-ajánlásokkal és az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó cselekvési tervvel;

57.  üdvözli a Bizottság „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című javaslatát;

58.  megjegyzi, hogy az új cselekvési terv további lépéseket foglal magában a hatékonyabb és csalásbiztos végleges rendszer irányába, amely kedvezőbb lesz a vállalkozások számára a digitális gazdaság és az e-kereskedelem korszakában;

59.  támogatja a Bizottság javaslatát, amely szerint határokon átnyúló értékesítés (legyen szó árukról vagy szolgáltatásokról) esetén a vonatkozó héát a származási ország adóhatósága szedné be a fogyasztás szerinti államban érvényes kulcs alapján, és utalná át az áruk és szolgáltatások végső felhasználása szerinti országnak;

60.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy jogalkotási javaslatot nyújtsanak be a vállalkozások egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és héafizetési mechanizmusa hatályának a fizikai áruk fogyasztók számára történő, határokon átnyúló online értékesítésére való kiterjesztésére vonatkozóan, hogy csökkenjenek a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára a fő akadályok egyikét jelentő adminisztratív terhek;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a vállalkozásokra a széttöredezett héarendszer miatt nehezedő adminisztratív teher kérdésével, és terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a jelenlegi szűkített egyablakos ügyintézés online értékesített anyagi javakra való kiterjesztésére, ami lehetővé tenné, hogy a vállalkozások saját tagállamukban készítsenek egyszeri bevallást, és fizessék ki a héát;

62.  felhívja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék nemzeti adórendszereiket, hogy azok következetesebbé és stabilabbá váljanak, megkönnyítve a megfelelést, megelőzve, megakadályozva és büntetve az adócsalást és az adóelkerülést, továbbá javítva a héabeszedés hatékonyságát;

63.  aggódik, hogy a héa mint saját forrás elszámolási rendszerének egyszerűsítésére irányuló célt még nem sikerült teljes mértékben elérni; emlékeztet arra, hogy a saját források irányítási rendszerének további egyszerűsítésére van szükség a hibák és a csalás lehetőségének csökkentésére; sajnálja, hogy az új cselekvési terv nem foglalkozik a héaalapú saját forrásra gyakorolt hatással;

64.  rámutat, hogy a tagállamok héabevétel-kiesése és a héabeszedés becsült veszteségei 2015-ben az Unión belül 170 milliárd eurót tettek ki, és hangsúlyozza, hogy a 2014-ben vizsgált 26 tagállamból 13 esetében az átlagos becsült héaveszteség meghaladta a 15,2%-ot; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben éljen végrehajtási hatáskörével mind a tagállamok ellenőrzése, mind támogatása terén; rámutat, hogy a héabevétel-kiesés csökkentésére irányuló hatékony fellépés összehangolt és több területre kiterjedő megközelítést igényel, mivel ez a kiesés nem csak csalásból, hanem több összetevőből ered, például csődből és fizetésképtelenségből, statisztikai hibákból, késedelmes fizetésből, adókijátszásból és adóelkerülésből; felhívja a Bizottságot, hogy a csalás kivizsgálásának és megelőzésének javítása érdekében sürgősen terjesszen elő az Unióban a visszaélést bejelentő személyek minimális védelmére vonatkozó szabályozást, és biztosítson pénzügyi támogatást a határokon átnyúló oknyomozó újságírás számára, amely egyértelműen bizonyította hasznát olyan botrányok esetében, mint a Luxleaks, a Dieselgate vagy a „panamai dokumentumok”;

65.  sajnálja, hogy a héacsalás, különösen az úgynevezett körhintacsalás vagy eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás torzítja a versenyt, és jelentős forrásoktól fosztja meg a nemzeti költségvetéseket, valamint megkárosítja az uniós költségvetést; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottságnak nincsenek megbízható adatai a körhintacsalások formájában elkövetett héacsalásokról; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítést annak érdekében, hogy a tagállamok közös rendszert hozzanak létre a körhintacsalások formájában elkövetett héacsalásokkal kapcsolatos statisztikák gyűjtésére; rámutat, hogy ez a rendszer építhetne az egyes tagállamokban már alkalmazott gyakorlatokra;

66.  sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós héacsalásokra vonatkozó statisztikák összegyűjtése révén kezdeményezze egy, az EU-n belüli héacsalás nagyságának pontosabb megbecsülésére szolgáló közös rendszer létrehozását, amely lehetővé tenné az egyes tagállamok számára, hogy pontos és megbízható mutatók tükrében értékeljék saját teljesítményüket az EU-n belüli héa csökkentése, valamint a csalások felderítése, illetve az ehhez kapcsolódó adóbehajtás növelése vonatkozásában; úgy véli, hogy az új ellenőrzési megközelítéseket, mint például az egyedi ellenőrzést vagy a közös ellenőrzéseket még jobban ki kell terjeszteni a határokon átnyúló műveletekre;

67.  hangsúlyozza az új stratégiák végrehajtásának és a meglévő uniós struktúrák hatékonyabb kihasználásának fontosságát a héacsalások elleni eredményesebb küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a megfelelő ellenőrzést lehetővé tevő nagyobb átláthatóság és egy strukturáltabb „kockázatalapú” megközelítés elfogadása kulcsfontosságú a csalási rendszerek és a korrupció feltárásához és megakadályozásához;

68.  sajnálja, hogy a héacsalás elleni küzdelemmel kapcsolatban a tagállamok között zajló közigazgatási együttműködés még mindig nem hatékony, amikor arról van szó, hogy meg kell birkózni az EU-n belüli héaelkerülési és csalási mechanizmusokkal, vagy kezelni kell a határokon átnyúló ügyleteket vagy kereskedelmet; hangsúlyozza, hogy egyszerűsített, hatékony és hozzáférhető héarendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi tagállam csökkentse héaterhét és fellépjen a héacsalás ellen; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tegyen több ellenőrző látogatást a kockázati alapon kiválasztott tagállamokban a közigazgatási együttműködési megállapodások értékelése során; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a közigazgatási megoldások értékelésekor fordítson nagyobb figyelmet a közigazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű információcsere útjában álló jogi akadályok felszámolására; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak egy közös kockázatértékelés, és ennek részeként kapcsolatháló-elemzés bevezetését annak biztosítására, hogy az Eurofisc útján kicserélt információk csalásokkal kapcsolatosak legyenek; felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, és javítsák az információcserére szolgáló jelenlegi rendszert;

69.  hangsúlyozza, hogy az információcsere felgyorsítása érdekében meg kell erősíteni az Eurofiscet; hangsúlyozza, hogy továbbra is gondok vannak az adatok pontosságával, teljeskörűségével és időszerűségével; fontosnak tartja a fellépések összevonását és a tagállamok adó-, igazságügyi és rendőri hatóságai, illetve a csalás, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó európai szervek, mint például az Europol, az Eurojust és az OLAF stratégiáinak összehangolását; minden érintett felet bátorít arra, hogy fontolják meg egyszerű és átfogó modellek alkalmazását a valós idejű információcserére a gyors válaszadás lehetővé tétele vagy annak érdekében, hogy enyhítő intézkedésekkel küzdeni lehessen a meglévő vagy újonnan megjelenő csalási rendszerek ellen;

70.  alapvetőnek tartja, hogy a tagállamok az Eurofisc összes tevékenységi körében részt vegyenek annak érdekében, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni a héacsalás leküzdésére;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az adatok vám- és adóhatóságok közötti hatékony keresztellenőrzéseit, és a tagállamok ellenőrzése során összpontosítson arra, hogy jelzésértékű intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy gyorsabban reagáljanak az információkra irányuló megkeresésekre, és megbízhatóbb legyen a héával kapcsolatos információcsere-rendszer (VIES);

72.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy vezessék be a héaazonosító számok kettős rendszerét (a Közösségen belüli kereskedelemben részt venni kívánó kereskedők kapjanak a hazai héaazonosítótól eltérő héaazonosító számot), és folytassák le a 904/2010 rendelet 22. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint biztosítsanak ingyenes tanácsadást a kereskedőknek;

73.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok elektronikus vámkezelési rendszerei képesek legyenek a héaazonosító számok ellenőrzésére, és végezzék is el azt;

74.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a héairányelv módosítására az EU-n belüli áruszállításokra és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó tagállami héabeszámolási kötelezettségek további összehangolása céljából;

75.  sajnálja, hogy a Tanács nem fogadta el a határokon átnyúló kereskedelem esetében a közös és egyetemleges felelősségre vonatkozó bizottsági javaslatot; rámutat, hogy ez csökkenti a tisztességtelen kereskedőkkel való üzletkötéstől elrettentő visszatartó hatást; úgy ítéli meg, hogy a héairányelvet a tagállamok az összesítő nyilatkozatok benyújtási időszakára nézve nem egységes módon alkalmazzák, ami növeli a több tagállamban működő kereskedőkre nehezedő adminisztratív terheket; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a közös és egyetemes felelősségről szóló bizottsági javaslatot;

76.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak nemzetközi téren is aktívabb szerepet és erősítsék a nem uniós országokkal folytatott együttműködést és a héabeszedés hatékony végrehajtását, hogy együttműködési normák és stratégiák kidolgozására kerülhessen sor, elsősorban az átláthatóság, a jó kormányzás és az információcsere elveire alapozva; ösztönzi a tagállamokat, hogy cseréljék ki egymás között a harmadik országoktól kapott információkat a héabeszedés végrehajtásának elősegítése érdekében, különös tekintettel az e-kereskedelemre;

77.  sürgeti a Tanácsot, hogy vonja be a héát az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv („PIF-irányelv”) hatálya alá, a kérdésről való mielőbbi megegyezés érdekében;

78.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is vizsgálja a bűnszervezetek héacsalás útján szerzett bevételét, és mutasson be egy átfogó, közös, multidiszciplináris, adott esetben közös vizsgálati csapatokat is igénybe vevő stratégiát a bűnszervezetek héacsaláson alapuló üzleti modellje ellen;

79.  létfontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy létrejöjjön egy egységes, erős és független Európai Ügyészség, amely képes az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények, többek között a héacsalás elkövetőinek felderítésére, a velük szembeni vádemelésre és bíróság elé állításukra a fent említett PIF-irányelvben meghatározottak szerint, és úgy véli, hogy bármely ennél kevésbé szigorú megoldás károkat okozna az uniós költségvetésnek; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az Európai Ügyészség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás eredményeképpen ne kerüljenek ki az Ügyészség hatásköréből az uniós költségvetésre jelentős hatást gyakorló bűncselekmények;

80.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek közzé becsléseket arra vonatkozóan, hogy mennyi veszteségük keletkezett az Unión belüli héacsalásból adódóan, foglalkozzanak az Eurofisc hiányosságaival, és jobban hangolják össze az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó héával kapcsolatos fordított adózási politikáikat;

81.  elengedhetetlennek tartja, hogy a héacsalás elleni küzdelem egyik hasznos eszközeként a tagállamok többoldalú ellenőrzést alkalmazzanak, azaz kettő vagy több tagállam ellenőrizze összehangoltan egy vagy több, egymáshoz kapcsolódó adóalany adókötelezettségét;

82.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1)

COM(2016)0148.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0436.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0234.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0173.

(5)

Európai Bizottság, 2014. évi pénzügyi jelentés

(6)

http://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/common/publications/studies/ey_study_destination_principle.pdf

(7)

COM(2016)0148.


INDOKOLÁS

Az Európai Unióban 1993 óta fennálló héarendszert átmeneti szabályozásnak tervezték. „A tagállamok közötti kereskedelem adóztatása” helyébe a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás származási tagállama szerinti adózáson alapuló végleges szabályozás fog lépni. A Tanácsnak megfelelő irányelveket kell elfogadnia a közös héarendszer kiteljesítésére és „különösen az e rendszertől eltérő szabályozások fokozatos korlátozására, illetve megszüntetésére”. A Bizottságnak négyévenként jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a közös héarendszer tagállamokban való működéséről, és különösen az átmeneti szabályozás működéséről.

A 2016. április 7-i, a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény kijelenti, hogy eljött a reform ideje, és ezzel véget ér a hosszú halogatás az egységes uniós héaövezet felé vezető úton.

A héa a 2014-es évben mintegy 1 billió eurós bevétellel az EU jelentős és egyre növekvő bevételi forrása. Az EU bruttó hazai termékének 7%-át teszi ki, és egyúttal az Európai Unió egyik saját forrása. A jelenlegi héarendszer kezdettől fogva ki volt szolgáltatva a csalás veszélyének. Számos kezdeményezés ellenére eddig még nem tudták megszüntetni a csalásokat. A Bizottság becslése szerint a „héabevétel-kiesés” évente mintegy 170 milliárd euró, amelyből csak a határokon átnyúló csalás értéke legalább 50 milliárd euró.

A tagállamok egyhangú döntésének szükségessége különös akadályt lépez a héarendszer reformja előtt. Azok a tagállamok, amelyek továbbra is védik eredeti régi rendszereiket, illetve alulteljesítenek a csalás elleni küzdelem területén vállalt kötelezettségeik és az ellenőrzések szempontjából, mindeddig késleltették vagy akadályozták a kiterjedt reformokat.

A lehetséges reformjavaslatokról egy nemzetközileg elismert tanácsadó cég átfogó jelentést készített, amelyben öt lehetséges megoldást mutat be. Ebből két lehetőség révén rövid távon észrevehetően csökkenteni lehetne a határokon átnyúló héacsalást. Rendelkezésre áll továbbá a Számvevőszék jelentése, amely a meglévő kivételeket kritikai vizsgálat alá veti és javasolja, hogy kizárólag az élelmiszerekre nulla adókulcsot alkalmazzanak és egyébként nagyrészt egységesítsék a minimális héakulcsokat. 2016 első hónapjaiban nem létezett 15%-os minimális héakulcs, mert a Bizottság túl későn nyújtotta be a meghosszabbításra irányuló javaslatot.

Cselekvési tervében a Bizottság kifejti, hogy egy végleges héarendszerre irányuló jogalkotási javaslatot fog benyújtani, amely szerint a héarendszer az áruk és szolgáltatások származási országban való adóztatásának elvén alapul. Ezáltal a Bizottság végleg elfordul a származási ország elvétől, amelyet eredetileg megállapított, és amely különböző problémák és a verseny torzulásai miatt nem volt megvalósítható. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az adójogi szabályozást, amely szerint a termékek szállítói a héát az ügyfeleiktől szedik be, kiterjesztik a határokon átnyúló ügyletekre is, és ezzel jelentősen csökkenthető a héacsalás lehetősége.

Közleményében a Bizottság a következőket írja: „Mindenekelőtt politikai vezetésre és akaratra van szükség, amely képes leküzdeni a mélyen gyökerező és a múltban a fejlődést gátló akadályokat, illetve elfogadni a csalással szembeni fellépéshez, az adminisztratív akadályok lebontásához és a szabályozási költségek csökkentéséhez szükséges reformokat, hogy egyszerűbbé tegye az európai vállalkozások életét.” A rendszer bonyolultsága azonban megnehezíti a tagállamok számára a szabályok betartásának biztosítását.

A Bizottság úgy véli, hogy az uniós vállalatok versenyhátrányban vannak a harmadik országbeli szállítókkal szemben, akik a kisebb küldemények behozatalára vonatkozó adómentesség keretében héamentesen szállíthatnak termékeket a fogyasztóknak az EU-ban. A Bizottság ezért bejelentette, hogy a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre – különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében – vonatkozó héa korszerűsítésére irányuló javaslatot fog benyújtani. Ennek középpontjában egy, materiális javak végfogyasztók számára való internetes értékesítésére vonatkozó egyablakos adózási rendszer bevezetése, az egész Unióra a kisebb induló vállalkozások támogatása érdekében vonatkozó egységes egyszerűsítés bevezetése, valamint a harmadik országbeli szállítók által behozott kisebb küldeményekre vonatkozó adómentesség megszüntetése áll.

E célok megvalósítása érdekében a Bizottság az EU és a harmadik országok közötti együttműködés megerősítését javasolja, amit már a Számvevőszék is kért, mivel a közigazgatási együttműködés eszközeit eddig nem használták megfelelő mértékben. Az Eurofisc hálózata e tekintetben elégtelen és nem elég nagyratörő. Az intézkedések közé tartozik a 28 adóhatóság és vámhatóság közötti együttműködés, illetve a vállalkozások és az adóhatóságok közötti önkéntes megállapodások.

A Bizottság napirendjén szerepelnek továbbá a tagállamok részére a nemzeti és strukturális csalás elleni küzdelem érdekében biztosított átmeneti eltérések. A héa által nagyobb mértékben érintett egyes tagállamok ezért már régóta kérik, hogy átmenetileg általános fordított adózást alkalmazhassanak, amely révén eltérhetnének a héairányelv általános alapelveitől.

A héakulcsok meghatározására vonatkozó modern megközelítés felé haladva a Bizottság hangsúlyozza, hogy a héairányelv már tartalmaz a tagállamok szabadságára vonatkozó általános szabályokat a héakulcsok meghatározása tekintetében, és ezek a szabályok elsősorban „a héarendszer semlegességének, egyszerűségének és gyakorlatiasságának biztosítását” hivatottak szolgálni. A nemzeti jogalkotók függetlenül döntenek a héaköteles árukra és szolgáltatásokra vonatkozó héakulcsokról, és közösen döntenek a minimális héakulcsról. A héairányelvben felsorolt bizonyos áruk és szolgáltatások esetében két kedvezményes, 5%-os vagy azt meghaladó mértékű adókulcsot engedélyeznek. A héairányelv hatálybalépése után 23 évvel már nem időszerűek az „átmeneti eltérések”, amelyek a rendszer alapításának, illetve a tagállamok uniós csatlakozásának idejéből származnak és részben jóval 5% alatt vannak.

A Bizottság megjegyzi, hogy az uniós jogszabályok változásainak átültetésére vonatkozó hosszú határidők miatt a tagállamok korábban gyakran megsértették az előírásokat, és a Bizottság eddig több mint 40 kötelezettségszegési eljárást indított a tagállamok több mint kétharmada ellen. Ezért a javaslat szerint olyan reformot kell kidolgozni, amely nagyobb szabadságot ad a tagállamoknak és megszabadítja az EU-t a felesleges jogviták terhe alól. A Bizottság nem vizsgálta meg, hogy mindez összeegyeztethetetlen-e a versenysemlegességgel vagy hogy tisztességtelen adózási gyakorlatokhoz vezet-e.

A héa fogyasztási adó, amelyet a végfogyasztóra vetnek ki. A héa egyik fő jellemzője ezért a semlegesség elve, amely alapján lehetőség szerint nem a vállalkozásokat terheli a héa, és alapvetően valamennyi kereskedelmi ügyletre adót kell kivetni, továbbá eltérések csak szigorúan korlátozott keretek között lehetségesek.

A héa reformjára vonatkozó valamennyi tervet az uniós tudományos közösség, adóhatóságok és vállalkozások bevonásával készített átfogó, minőségileg megbízható hatásvizsgálatoknak kell alávetni annak érdekében, hogy már a tárgyalások alatt, de a nemzeti szinten való végrehajtás szakaszában is jelentősen csökkenjen a vállalkozások adminisztrációs terhe.

Következtetés

A javasolt kezdeményezések és az időzítés egyáltalán nem jelentenek döntő áttörést. Egy húsz éve fennálló átmeneti rendszer alapvető reformja helyett a Bizottság megelégszik a megerősített együttműködésre irányuló javaslatokkal, reményének ad hangot, hogy az adóügyi hatóságok több bizalmat szavaznak egymásnak, menetrendet állít fel és egyéb értékeléseket végez.

Állandó héarendszert lehetne létrehozni azáltal, hogy a fordított adózást Európa valamennyi vállalatok közötti ügyletére átfogóan kiterjesztik. E modell alapján egyáltalán nincs szükség az előzetesen kivetett adó beszedésére és visszatérítésére. Ahol nincs pénzmozgás, ott nem áll fenn a csalás veszélye sem. A verseny torzulása így jelentősen csökkenne.

Ezen túlmenően jelentősen csökkennének a vállalkozók pénzügyi és adminisztrációs terhei is. Nagymértékben egyszerűsödne a számlázás is. A vállalkozóknak többé nem kellene „előfinanszírozniuk” az előzetesen kivetett adót. Az előzetesen felszámított adók visszatérítéseit finanszírozási eszközként felhasználó nagyvállalkozásokat érintő versenyhátrányok csökkennének. Továbbá számos, fizetésképtelenségből eredő adókiesés is megelőzhető lenne.

Az átfogó fordított adózás révén megvalósulna továbbá az egyszerűsítés és egységesítés is, mivel nagyrészt megszűnne a normális adózás, a tényleges bevétel utáni adózás és a fordított adózás jelenleg egymás mellett működő rendszere. Egyszerűsödne a határokon átnyúló forgalom is, amelyre jelenleg különböző szabályok vonatkoznak az egyszerűsítési és nyilvántartásba vételi követelmények tekintetében.

Érthetetlen a Bizottság ezen eljárás átfogó alkalmazásával szembeni vonakodó hozzáállása. Az eljárás a csalásnak kitett ágazatokban már számos tagállamban sikeresnek bizonyult. E tekintetben nem lehet megállapítani azt, hogy a rendszer szélesebb körben alkalmazva nem működne.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (*) (13.7.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a végleges hozzáadottértékadó-rendszer felé vezető útról és a hozzáadottértékadó-csalás elleni küzdelemről

(2016/2033(INI))

A vélemény előadója: Nedzhmi Ali

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel az adócsalás elleni küzdelem a tagállamok előtt álló egyik fő, adóval kapcsolatos kihívás;

B.  mivel a héacsalás rendkívül káros gyakorlat, amely jelentős összeggel csökkenti a tagállamok költségvetési bevételeit, miközben gátolja az államháztartásaik megszilárdítására tett erőfeszítéseiket;

C.  mivel a határokon átnyúló héacsalás évente majdnem 50 milliárd euróba kerül a tagállamoknak és az európai adófizetőknek;

D.  mivel a héacsalások sokrétűek, folyamatosan változnak és sok gazdasági ágazatot érintenek, ezért a vonatkozó jogszabályok gyors kiigazítását követelik meg, hogy olyan fenntartható és egyszerű héarendszert lehessen kialakítani, amely lehetővé teszi a csalás jelenségének és az esetleges héabevétel-kiesésnek a megakadályozását;

E.  mivel a héacsalás legelterjedtebb formája a „körhintacsalás”; mivel az effajta csalás – mely nagyon gyakran fordul elő az elektronikus alkatrészekkel, mobiltelefonokkal és textiltermékekkel való kereskedés terén – abból áll, hogy a termékeket több, különböző tagállamokban tevékenykedő cég körbeadja egymásnak, kihasználva, hogy az árucikkek Unión belüli értékesítését nem terheli adó;

F.  mivel sürgősen a tagállamok közötti fokozott és folyamatos együttműködésre van szükség a csalás elleni küzdelem terén átfogó és összehangolt stratégiák kialakításához, különösen a jelenlegi uniós költségvetési megszorítások, valamint az e-kereskedelem és az internetes kereskedelem figyelembevételével, amely gyengítette a héabeszedés területi ellenőrzését;

G.  mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelme az Unió politikai napirendjének alapvető eleme, amely a polgárai bizalmának megerősítésére és fokozására szolgál;

1.  üdvözli a héára vonatkozó új cselekvési tervet mint a „mélyebb és méltányosabb belső piac” elsődleges politikai céljának megvalósítását előmozdító és ahhoz hozzájáruló, az európai digitális egységes piaci stratégia és az egységes európai héaövezet révén megvalósítandó, régóta esedékes kulcsfontosságú kezdeményezést; hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai számára sürgető prioritást kell képeznie a héabevétel-kiesés és a héacsalás kezelésének; hangsúlyozza egy mélyebb és méltányosabb egységes piac szükségességét, az igazságos adóztatás, a fenntartható fogyasztás, a foglalkoztatás, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség fokozása érdekében; úgy véli, hogy az új cselekvési tervet átfogó hatásvizsgálatnak kell alávetni;

2.  üdvözli a Bizottság „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című javaslatát;

3.  megjegyzi, hogy az új cselekvési terv további lépéseket foglal magában a hatékonyabb és csalásbiztos végleges rendszer irányába, amely kedvezőbb lesz a vállalkozások számára a digitális gazdaság és e-kereskedelem korszakában;

4.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a héa visszamenőleges adó, és az alacsony jövedelemmel rendelkező csoportok számára okoz leginkább nehézséget; ezért emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezt vegyék figyelembe azon termékek adókulcsának meghatározásakor, amelyeket e csoportok a leginkább használnak;

5.  emlékezteti a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a héarendszerek hatékonyságának növelése és a héaszabályok betartásának javítása érdekében; üdvözli az áruk „rendeltetési országa” – azon ország, amelyben a termékeket fogyasztják, és a szolgáltatásokkal élnek – elvének alkalmazását a végleges uniós héarendszer alapelveként, ami becslések szerint évente 40 milliárd euróval csökkentheti a határokon átnyúló héacsalást; ösztönzi a Bizottságot, hogy módosítsa a héairányelvet úgy, hogy az importőr is együttesen felelőssé tehetővé legyen a rendeltetés helye szerinti tagállamban esetlegesen bekövetkező héaveszteségért;

6.  támogatja a Bizottság javaslatát, amely szerint határon átnyúló értékesítés (legyen szó árukról vagy szolgáltatásokról) esetén a vonatkozó héát a származási ország adóhatósága szedné be a fogyasztás szerinti államban érvényes ráta alapján, és utalná át az áruk és szolgáltatások végső felhasználása szerinti országnak;

7.  megjegyzi, hogy a jelenlegi héarendszer továbbra is széttöredezett, és jelentős adminisztratív terheket ró különösen a kkv-kra és az online vállalkozásokra; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon módosításokat a héairányelvhez, hogy lehetővé tegye a héaszabályok technológiai szempontból semleges alkalmazását, ami biztosítani fogja, hogy egy adott termék fizikai és digitális változatait ugyanúgy kezeljék; felhívja a Bizottságot, hogy minimalizálja a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében; támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az induló vállalkozások és a mikrovállalkozások támogatására vezessenek be egy héamentességi küszöböt;

8.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy jogalkotási javaslatot nyújtsanak be a vállalkozások egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és héafizetési mechanizmusa hatályának a tárgyi eszközök fogyasztók számára történő, határokon átnyúló online értékesítésére való kiterjesztésére vonatkozóan, hogy csökkenjenek a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára a fő akadályok egyikét jelentő adminisztratív terhek;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a vállalkozásokra a széttöredezett héarendszer miatt nehezedő adminisztratív teher kérdésével, és terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a jelenlegi szűkített egyablakos ügyintézés online értékesített anyagi javakra való kiterjesztésére, ami lehetővé tenné, hogy a vállalkozások saját tagállamukban készítsenek egyszeri bevallást, és fizessék ki a héát;

10.  kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék nemzeti adórendszereiket, hogy azok következetesebbé és stabilabbá váljanak, megkönnyítve a megfelelést, megelőzve, megakadályozva és büntetve az adócsalást és az adóelkerülést, továbbá javítva a héabeszedés hatékonyságát;

11.  aggódik, hogy a héa mint saját forrás elszámolási rendszerének egyszerűsítésére irányuló célt még nem sikerült teljes mértékben elérni; emlékeztet arra, hogy a saját források irányítási rendszerének további egyszerűsítésére van szükség a hibák és a csalás lehetőségének csökkentésére; sajnálja, hogy az új cselekvési terv nem foglalkozik a héaalapú saját forrásra gyakorolt hatással;

12.  elismeri, hogy a 2013 júliusában elfogadott, a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazásáról szóló(1) és a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmusról szóló(2) irányelv segített a héacsalás elleni küzdelem rendszerének további alakításában és javításában;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy hangolják össze jobban a fordított adózással kapcsolatos politikáikat a pontos és átfogó információk kötelező megosztásának előírása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és értékelje jobban a héa tekintetében a fordított adózás alkalmazásának – ahogy az a digitális termékekre és szolgáltatásokra már vonatkozik – a vállalkozások közötti áruszállításokra történő kiterjesztésével kapcsolatos lehetőségeket, a héacsalás körhintacsalástól eltérő új formáinak, valamint a kkv-kra nehezedő adminisztratív teher növekedésének megelőzése érdekében;

14.  rámutat, hogy a tagállamok héabevétel-kiesése és a héabeszedés becsült veszteségei 2015-ben az Unión belül 170 milliárd eurót tettek ki, és hangsúlyozza, hogy a 2014-ben vizsgált 26 tagállamból 13 esetében az átlagos becsült héaveszteség meghaladta a 15,2%-ot; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben éljen végrehajtási hatáskörével mind a tagállamok ellenőrzése, mind támogatása terén; rámutat, hogy a héabevétel-kiesés csökkentésére irányuló hatékony fellépés összehangolt és több területre kiterjedő megközelítést igényel, mivel ez a kiesés nem csak csalásból, hanem több összetevőből ered, például csődből és fizetésképtelenségből, statisztikai hibákból, késedelmes fizetésből, adókijátszásból és adóelkerülésből; felhívja a Bizottságot, hogy a csalás kivizsgálásának és megelőzésének javítása érdekében sürgősen terjesszen elő az Unióban a visszaélést bejelentő személyek minimális védelmére vonatkozó szabályozást, és biztosítson pénzügyi támogatást a határokon átnyúló oknyomozó újságírás számára, amely egyértelműen bizonyította hasznát olyan botrányok esetében, mint a Luxleaks, a Dieselgate vagy a „panamai dokumentumok”;

15.  úgy ítéli meg, hogy különleges figyelmet kell fordítani a héabevétel-kieséssel kapcsolatos stratégia értékelésére az európai szemeszterben, mert az eszközt jelent a tagállamok számára ahhoz, hogy feltárják e bevételkiesés okait, a csalásra lehetőséget adó gazdasági ágazatokat, a szóban forgó makrogazdasági hatásokat és az EU saját forrásaira ezzel kapcsolatban gyakorolt hatást;

16.  sajnálja, hogy a héacsalás, különösen az úgynevezett körhintacsalás vagy eltűnő kereskedő útján elkövetett csalás torzítja a versenyt, és jelentős forrásoktól fosztja meg a nemzeti költségvetéseket, valamint megkárosítja az uniós költségvetést; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottságnak nincsenek megbízható adatai a körhintacsalások formájában elkövetett héacsalásokról; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítést annak érdekében, hogy a tagállamok közös rendszert hozzanak létre a körhintacsalások formájában elkövetett héacsalásokkal kapcsolatos statisztikák gyűjtésére; rámutat, hogy ez a rendszer építhetne az egyes tagállamokban már alkalmazott gyakorlatokra;

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós héacsalásokra vonatkozó statisztikák összegyűjtése révén kezdeményezze egy, az EU-n belüli héacsalás nagyságának pontosabb megbecsülésére szolgáló közös rendszer létrehozását, amely lehetővé tenné az egyes tagállamok számára, hogy pontos és megbízható mutatók tükrében értékeljék saját teljesítményüket az EU-n belüli héa csökkentése, valamint a csalások felderítése, illetve az ehhez kapcsolódó adóbehajtás növelése vonatkozásában; úgy véli, hogy az új ellenőrzési megközelítéseket, mint például az egyedi ellenőrzést vagy a közös ellenőrzéseket még jobban ki kell terjeszteni a határokon átnyúló műveletekre;

18.  hangsúlyozza az új stratégiák végrehajtásának és a meglévő uniós struktúrák hatékonyabb kihasználásának fontosságát a héacsalások elleni eredményesebb küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy a megfelelő ellenőrzést lehetővé tevő nagyobb átláthatóság és egy strukturáltabb „kockázatalapú” megközelítés elfogadása kulcsfontosságú a csalási rendszerek és a korrupció feltárásához és megakadályozásához;

19.  sajnálja, hogy a héacsalás elleni küzdelemmel kapcsolatban a tagállamok között zajló közigazgatási együttműködés még mindig nem hatékony, amikor arról van szó, hogy meg kell birkózni az EU-n belüli héaelkerülési és csalási mechanizmusokkal, vagy kezelni kell a határokon átnyúló ügyleteket vagy kereskedelmet; hangsúlyozza, hogy egyszerűsített, hatékony és hozzáférhető héarendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi tagállam csökkentse héaterhét és fellépjen a héacsalás ellen; ezért kéri, hogy a Bizottság több ellenőrző látogatást tegyen a kockázati alapon kiválasztott tagállamokban a közigazgatási együttműködési megállapodások értékelése során; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a közigazgatási megoldások értékelésekor fordítson nagyobb figyelmet a közigazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű információcsere útjában álló jogi akadályok felszámolására; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak egy közös kockázatértékelés, és ennek részeként kapcsolatháló-elemzés bevezetését annak biztosítására, hogy az Eurofisc útján kicserélt információk csalásokkal kapcsolatosak legyenek; felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, és javítsák az információcserére szolgáló jelenlegi rendszert;

20.  hangsúlyozza, hogy az információcsere felgyorsítása érdekében meg kell erősíteni az Eurofisc-et; hangsúlyozza, hogy továbbra is gondok vannak az adatok pontosságával, teljeskörűségével és időszerűségével; fontosnak tartja a fellépések összevonását és a tagállamok adó-, igazságügyi és rendőri hatóságai, illetve a csalás, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó európai szervek, mint például az Europol, az Eurojust és az OLAF stratégiáinak összehangolását; minden érintett felet bátorít arra, hogy fontolják meg egyszerű és átfogó modellek alkalmazását a valós idejű információcserére a gyors válaszadás lehetővé tétele vagy annak érdekében, hogy enyhítő intézkedésekkel küzdeni lehessen a meglévő vagy újonnan megjelenő csalási rendszerek ellen;

21.  alapvetőnek tartja, hogy a tagállamok az Eurofisc összes tevékenységi körében részt vegyenek annak érdekében, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni a héacsalás leküzdésére;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az adatok vám- és adóhatóságok közötti hatékony keresztellenőrzéseit, és a tagállamok ellenőrzése során összpontosítson arra, hogy jelzésértékű intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy gyorsabban reagáljanak az információkra irányuló megkeresésekre, és megbízhatóbb legyen a héával kapcsolatos információcsere-rendszer (VIES);

23.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy vezessék be a héaazonosító számok kettős rendszerét (a Közösségen belüli kereskedelemben részt venni kívánó kereskedők kapjanak a hazai héaazonosítótól eltérő héaazonosító számot), és folytassák le a 904/2010 rendelet 22. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint biztosítsanak ingyenes tanácsadást a kereskedőknek;

24.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok elektronikus vámkezelési rendszerei képesek legyenek a héaazonosító számok ellenőrzésére, és végezzék is el azt;

25.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a héairányelv módosítására az EU-n belüli értékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó tagállami héabeszámolási kötelezettségek további összehangolása céljából;

26.  sajnálja, hogy a Tanács nem fogadta el a határokon átnyúló kereskedelem esetében a közös és egyetemleges felelősségre vonatkozó bizottsági javaslatot; rámutat, hogy ez csökkenti a tisztességtelen kereskedőkkel való üzleteléstől elrettentő visszatartó hatást; úgy ítéli meg, hogy a héairányelvet a tagállamok az összesítő nyilatkozatok benyújtási időszakára nézve nem egységes módon alkalmazzák, ami növeli a több tagállamban működő kereskedőkre nehezedő adminisztratív terheket; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy hagyja jóvá a közös és egyetemes felelősségről szóló bizottsági javaslatot;

27.  úgy véli, hogy az OLAF-nak és az Europolnak hozzáférést kell kapnia a VIES és az Eurofisc adataihoz, és hogy a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani az e szervek által nyújtott hírszerzési információkat, hogy hatékonyabban küzdhessenek a nemzetközi szinten működő szervezett bűnözés ellen; hangsúlyozza, hogy az OLAF-nak egyértelmű hatáskörrel és eszközökkel kell rendelkeznie az EU-n belüli héacsalások kivizsgálására;

28.  hangsúlyozza, hogy mind az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (PIF-irányelv), mind az Európai Ügyészségről szóló rendelet (EPPO-rendelet) „kiegészítené és megerősítené a jogi keretet, és jelentősen megerősítené a csalás elleni küzdelmet”; megismétli azon álláspontját, hogy mielőbb el kell fogadni a PIF-irányelvet és az EPPO-rendeletet, amelyek hatályának ki kell terjednie a héacsalás legkárosabb típusaira, így például a nemzetközi csoportos csalásra; hangsúlyozza, hogy a héának e javaslatok köréből való kizárása jelentős visszalépést jelentene, hiszen – amint erre az Európai Bíróság nemrég emlékeztetett a C-105/14. sz. Taricco és társai ügyben hozott 2015. szeptember 8-i ítéletében – a jelenlegi jogi keret, nevezetesen a PIF egyezmény, kiterjed a héacsalásra;

29.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak nemzetközi téren is aktívabb szerepet és erősítsék a nem uniós országokkal folytatott együttműködést és a héabeszedés hatékony végrehajtását, hogy együttműködési normák és stratégiák kidolgozására kerülhessen sor, elsősorban az átláthatóság, a jó kormányzás és az információcsere elveire alapozva. ösztönzi a tagállamokat, hogy cseréljék ki egymás között a harmadik országoktól kapott információkat a héabeszedés végrehajtásának elősegítése érdekében, különös tekintettel az e-kereskedelemre.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

4.7.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Louis Aliot, Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Monica Macovei, Dan Nica, Georgi Pirinski, Claudia Schmidt, Igor Šoltes, Bart Staes, Michael Theurer, Marco Valli, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Iris Hoffmann, Cătălin Sorin Ivan, Marian-Jean Marinescu, Andrey Novakov, Julia Pitera, Patricija Šulin

(1)

A Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról.

(2)

A Tanács 2013/42/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében történő módosításáról.


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (*) (8.7.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről

(2016/2033(INI))

A vélemény előadója(*): Juan Fernando López Aguilar

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatra (COM(2012)0363),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0534),

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0535),

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság időközi jelentéseire, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0055/2015),

A.  mivel az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelme az Unió politikai napirendjének alapvető eleme, amely a polgárok bizalmának megerősítésére és fokozására szolgál, továbbá biztosítékul arra, hogy pénzük megfelelően kerül felhasználásra;

B.  mivel a héacsalás bevételkieséssel jár a tagállamok, és ezért az Unió számára, torzítva a fiskális környezetet, ami különösen veszélyes a kis- és középvállalkozásokra nézve, és amelyet a tagállamok és az illetékes felügyeleti hatóságaik közötti joghézagokat kihasználó bűnszervezetek használnak;

C.  mivel az Europol szerint bűnszervezetek évente 40–60 milliárd euróra becsült éves héabevétel-kiesést okoznak a tagállamoknak, és e bűnszervezetek 2%-a áll az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalások („körhintacsalások”) 80%-a mögött;

D.  mivel az Európai Számvevőszék 24/2015. sz. különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a héacsalás elsősorban bűncselekmény, amelyet meg kell állítani;

E.  mivel az Európai Unió Bírósága a „Taricco és társai” (C–105/14. sz.) ügyben kimondta, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkében megfogalmazott „csalás” fogalma kiterjed a héából származó bevételre is;

1.  sürgeti a Tanácsot, hogy vonja be a héát az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv („PIF-irányelv”) hatálya alá, a kérdésről való mielőbbi megegyezés érdekében;

2.  fontosnak tartja a tagállamok közötti információcserét és koordinációt a héabevétel-kiesés eredményes felszámolása érdekében; úgy véli, hogy az információcsere eredményességét javítaná, ha nemzeti kockázatelemzési eszközöket hoznának létre; úgy véli emellett, hogy további lépésekre van szükség a nemzeti stratégiáknak az európai ügynökségek – mint például az Europol, az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – stratégiáihoz való igazítására, és hogy meg kell fontolni az információcsere jogi akadályainak elmozdítását;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is vizsgálja a bűnszervezetek héacsalás útján szerzett bevételét, és mutasson be egy átfogó, közös, multidiszciplináris, adott esetben közös vizsgálati csapatokat is igénybe vevő stratégiát a bűnszervezetek héacsaláson alapuló üzleti modellje ellen;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy fogadják el az összes megfelelő jogalkotási és igazgatási intézkedést a pénzügyi mozgások nyomonkövethetőségének és a bankok átláthatóságának biztosítása érdekében, a héacsalásból származó bevételek újbóli befektetésének megelőzése céljából;

5.  létfontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy létrejöjjön egy egységes, erős és független Európai Ügyészség, amely képes az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények, többek között a héacsalás elkövetőinek felderítésére, a velük szembeni vádemelésre és bíróság elé állításukra a fent említett PIF-irányelvben meghatározottak szerint, és úgy véli, hogy bármely ennél kevésbé szigorú megoldás károkat okozna az Unió költségvetésének; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az Európai Ügyészség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás eredményeképpen ne kerüljenek ki az Ügyészség hatásköréből az uniós költségvetésre jelentős hatást gyakorló bűncselekmények;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek közzé becsléseket arra vonatkozóan, hogy mennyi veszteségük keletkezett az Unión belüli héacsalásból adódóan, foglalkozzanak az Eurofisc hiányosságaival, és jobban hangolják össze az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó héával kapcsolatos fordított adózási politikáikat;

7.  elengedhetetlennek tartja, hogy a héacsalás elleni küzdelem egyik hasznos eszközeként a tagállamok többoldalú ellenőrzést alkalmazzanak, azaz kettő vagy több tagállam ellenőrizze összehangoltan egy vagy több, egymáshoz kapcsolódó adóalany adókötelezettségét.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

3

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Monika Flašíková Beňová, Lorenzo Fontana, Mariya Gabriel, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Filiz Hyusmenova, Iliana Iotova, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Barbara Kudrycka, Marju Lauristin, Barbara Matera, Roberta Metsola, Louis Michel, Claude Moraes, József Nagy, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Kristina Winberg

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Anna Maria Corazza Bildt, Dennis de Jong, Gérard Deprez, Anna Hedh, Petr Ježek, Petra Kammerevert, Jean Lambert, Gilles Lebreton, Andrejs Mamikins, Salvatore Domenico Pogliese, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georg Mayer

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0234.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

11.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

5

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Barbara Kappel, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Michael Theurer, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Beatrix von Storch, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Alain Cadec, Ashley Fox, Sophia in ‘t Veld, Thomas Mann, Emmanuel Maurel, Siôn Simon, Joachim Starbatty, Tibor Szanyi, Romana Tomc

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat