Eljárás : 2016/2101(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0309/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0309/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 15
CRE 25/10/2016 - 15

Szavazatok :

PV 26/10/2016 - 6.7
CRE 26/10/2016 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0416

JELENTÉS     
PDF 685kWORD 87k
20.10.2016
PE 585.449v02-00 A8-0309/2016

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Alfred Sant

A vélemény előadója (*):

Sofia Ribeiro, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (*)
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 136. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság 2016. március 18-i közleményére a 2016-os országspecifikus ajánlásokról (COM(2016)0321),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. október 28-i és 29-i következtetéseire (EUCO 26/16),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés” című, 2016. február 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „2016. évi európai szemeszter: a strukturális reformok haladásának, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésének és korrekciójának, valamint az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményeinek értékelése” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0095),

–  tekintettel a „2016. évi éves növekedési felmérés”, „A riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés” és a „Közös foglalkoztatási jelentéstervezet” című bizottsági jelentésekre, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági ajánlásra, valamint a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 26-i bizottsági javaslatra,

–  tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálatáról: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „A tőkepiaci unió kiépítése” című, 2015. február 18-i zöld könyvére (COM(2015)0063),

–  tekintettel a „Méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer az Európai Unióban: 5 fő cselekvési terület” című, 2015. június 17-i bizottsági közleményre (COM(2015)0302),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javításáról szóló 2013. február 5-i(5)és 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0309/2016),

A.  mivel a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése 2016-ra az euróövezet esetében 1,6%-os várható növekedési arányt, az EU esetében pedig 1,8%-os növekedési arányt jelez előre;

B.  mivel Európa továbbra is komoly beruházási deficittel küzd, növelni kell a belső keresletet és meg kell szüntetni a makrogazdaság egyensúlyproblémáit, ugyanakkor növelni kell a beruházásokat az EU-ban;

C.  mivel az EU-ban a munkanélküliség általában (és a strukturális munkanélküliség különösen) továbbra is a fő kihívás a tagállamok számára, mivel jelenleg nagyon magas (10,5 millió tartós munkanélküli az EU-ban) annak ellenére, hogy az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak; mivel az adatok az előző évekhez képest némi javulást mutatnak ugyan, de a munkanélküliség aránya a fiatalok körében és az EU peremterületein mindenütt továbbra is jelentősen magasabb az EU egészére vonatkoztatott átlagos rátánál;

D.  mivel úgy tűnik, hogy a 2016. év eleji olajáresés és a gazdasági növekedés lassú üteme a fő okai annak, hogy az inflációs ráta negatív előjelűvé válik;

E.  mivel az olyan politikai fejlemények, mint például az Egyesült Királyságban tartott népszavazás kimenetele, az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, valamint a globális gazdaság bizonytalan trendjei gyarapították a beruházásokat gátló tényezőket;

F.  mivel a tagállamokba áramló menekülthullámok ugyancsak fékezték a beruházásokat a tagállamokban;

G.  mivel az európai szemeszter tagállamokhoz intézett ajánlásai tekintetében a válaszkészség hasonló, mint az OECD egyoldalú ajánlásai esetében (2014-ben 29%, illetve 30%);

H.  mivel az Európai Parlament a 2016. évi éves növekedési felmérésről szóló állásfoglalásában üdvözölte a javított szakpolitikai intézkedéscsomagot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezetre fokozott figyelmet kell fordítani; a Parlament emellett hangsúlyozta a beruházások növelése, valamint a fenntartható reformok és a fiskális felelősség jelentőségét a növekedés magasabb szintjeinek előmozdítása és Európa gazdasági talpraállása szempontjából;

Az Európa előtt álló kihívás a globális gazdasági lassulás összefüggésében

1.  aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Unió gazdasága a 2016 tavaszára vonatkozó európai gazdasági előrejelzés alapján a vártnál kisebb mértékben fog növekedni, mivel az euróövezetben a GDP a várakozások szerint csak 1,6%-kal fog növekedni, és 2017-re 1,8%-ot fog elérni, ami kisebb mértékű növekedés a korábban becsültnél;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban a kihívások a romló nemzetközi környezethez, a fenntartható reformok végrehajtásának kudarcához, valamint az Unió különböző részein a gazdasági és szociális teljesítményben kialakult eltérésekhez kapcsolódnak; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a növekedést, a kohéziót, a termelékenységet és a versenyképességet; úgy véli, hogy a fenntartható beruházás hiánya, valamint az egységes piac befejezetlensége megfosztja az EU-t attól, hogy maradéktalanul kihasználja potenciális növekedési lehetőségeit;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság 2016. évi országspecifikus ajánlásaiban a gazdasági növekedés további megerősítésére irányuló fő prioritásokra összpontosít, azaz támogatni kívánja az innovációs célú beruházást, a növekedést és a munkahelyteremtést, a szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtását és a felelős államháztartás bátorítását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a fiskális fenntarthatóság elősegítéséért, a stabilitási és növekedési paktummal összhangban, maradéktalanul élve annak rugalmassági záradékaival, amint azt a Bizottság 2015. január 13-i közleménye tartalmazza (COM(2015)0012);

4.  elismeri a kohéziós politikai eszközök és a tágabb gazdasági kormányzási keret közötti koherencia fontosságát, az európai szemeszter szabályainak való megfelelés eléréséhez szükséges, a gazdasági talpraállást célzó erőfeszítések támogatása szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a kohéziós politika legitimitása a szerződésekből fakad, és hogy ez a politika az európai szolidaritás kifejezése, fő célkitűzései az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, az Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, és az unió polgárokhoz való közelítése révén; ezért az a véleménye, hogy az esb-alapok hatékonyságát a szilárd gazdasági kormányzással összekapcsoló intézkedéseket megfontoltan, kiegyensúlyozott módon – ám csak végső megoldásként – kell alkalmazni, és hatásaikról jelentést kell készíteni; ezen kívül emlékeztet arra, hogy az ilyen intézkedéseknek mindig indokoltnak és átláthatónak kell lenniük, és alkalmazásuknál mindig figyelembe kell venni az érintett tagállam sajátos gazdasági és társadalmi körülményeit a regionális és helyi beruházások korlátozásának elkerülése érdekében, amely intézkedések rendkívül fontosak a tagállamok gazdaságai, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel e beruházások maximalizálják a növekedést és a munkahelyteremtést, továbbá ösztönzik a versenyképességet és a termelékenységet, különösen az állami kiadásokra nehezedő jelentős nyomás időszakaiban; azt a két tagállamot illetően, amelyekre a 2016. július 12-i tanácsi határozatok vonatkoznak, amely határozatok a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban, rámutat a 2016. július 27-i bizottsági javaslatra és az azt követő augusztus 8-i tanácsi határozatra a kiszabható szankciók visszavonásáról, figyelembe véve a tagállamok indoklással ellátott kérelmét, a nehéz gazdasági körülményeket, a két ország reformtörekvéseit és elkötelezettségüket a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartása iránt; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az esb-alapokra vonatkozó 2017-es kötelezettségvállalások egy részének felfüggesztésére irányuló javaslat – azon intézkedések keretében, amelyek összekapcsolják az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást – mérlegelésekor figyelembe kell venni a Parlamentnek a strukturált párbeszéd keretében kifejtett nézeteit;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság folyamatosan az ajánlások számát korlátozó megközelítést képvisel, továbbá üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítését, hogy ésszerűbbé tegye a szemesztert oly módon, hogy a következő 18 hónapra vonatkozó szakpolitikai célkitűzések meghatározásakor főként a makrogazdasági és társadalmi vonatkozású kulcsfontosságú prioritást élvező területekre összpontosít; megismétli, hogy ezáltal könnyebben megvalósítható az ajánlások átfogó és jelentőségteljes a meglévő gazdasági és szociális referenciaértékek alapján történő végrehajtása; hangsúlyozza, hogy az ajánlások számának csökkentésének ugyancsak a jobb tematikus összpontosításhoz kell vezetnie; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti gazdasági egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, és fokozni kell a tagállamok közötti konvergenciát;

6.  teljes mértékben támogatja az annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az országspecifikus ajánlások kidolgozásában és végrehajtásában az egyes nemzetek nagyobb szerephez jussanak, ezáltal egy folyamatos reformfolyamatot megvalósítva; úgy véli, hogy a nemzeti tulajdon gyarapítása és az országspecifikus ajánlások hatékony végrehajtása érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az országspecifikus ajánlások több, mint felét helyi és regionális hatóságoknak kell végrehajtaniuk, ezért azokat európai szintű, jól meghatározott és strukturált prioritások köré kell felépíteni a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és adott esetben regionális hatóságok bevonása mellett; megismétli, hogy a hatáskörök és illetékességek megosztása a különböző tagállamokban, valamint az országspecifikus ajánlások teljesítése a helyi és regionális hatóságok aktív részvételének köszönhetően javítható, és hogy e célból támogatja magatartási kódex bevezetését a helyi és regionális hatóságok európai szemeszterbe való bevonása érdekében, miként azt a Régiók Bizottsága javasolta; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti parlamentjeikben biztosítsák nemzeti reformprogramjaik megfelelő demokratikus ellenőrzését;

7.  hangsúlyozza, hogy az Európában bekövetkezett hosszú gazdasági válság egyértelművé tette, hogy nagy szükség van a beruházások megkönnyítésére olyan területeken, mint például az oktatás, innováció, kutatás és fejlesztés, előmozdítva egyúttal az EU versenyképességét is, fenntartható strukturális reformokkal ösztönözve a színvonalas munkahelyek teremtését, felelősségteljes fiskális politikák végrehajtásával jobb környezetet hozva létre a munkahelyek és az üzleti vállalkozások (különösen a kkv-k), valamint a beruházások számára; tudomásul veszi az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak egy éves működése során kiváltott hatását; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét a kevésbé fejlett országokban és az átmeneti régiókban, érvényre kell juttatni az ezen alap keretében eszközölt beruházások kiegészítő jellegét, és – többek között regionális szinten is – fokozni kell a beruházási platformok kialakítására irányuló erőfeszítéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség – különösen a fiatalok körében – még mindig igen magas aránya azt mutatja, hogy több tagállam képessége színvonalas munkahelyek teremtésére még most is korlátozott, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatokkal összhangban további intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy fokozódjon a készségekbe történő befektetés és a munkaerőpiacok befogadóbbá váljanak, ugyanakkor ésszerű költségvetési irányítást kell fenntartani; megjegyzi, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítését célzó intézkedések támogatása létfontosságú, amennyiben ténylegesen meg kívánjuk oldani a magas munkanélküliségi arány sok tagállamban tapasztalható problémáját;

9.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – amelyet a likviditási többlet és a kamatlábak zéró alsó határa („Zero Lower Bound”, ZLB), továbbá a gyenge keresleti kilátások, valamint a háztartások és vállalkozások általi korlátozott beruházás és kiadások jellemeznek – a növekedés beindítása érdekében végre kell hajtani a Bizottság által előterjesztett megújított intézkedéscsomagot; megjegyzi, hogy a monetáris politika önmagában – beruházások és fenntartható strukturális reformok hiányában – nem elegendő;

A 2016. évi ajánlások prioritásai és célkitűzései

10.  hangsúlyozza a Bizottság arra vonatkozó ajánlását, hogy három tagállam lépjen ki a túlzotthiány-eljárásból; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a folyó fizetési mérlegekben észlelhető nagy és következetes többletek azt mutatják, hogy egyértelműen szükséges ösztönözni a keresletet és a beruházást – különösen a hosszú távú beruházást – a közlekedés és kommunikáció, a digitális gazdaság, az oktatás, az innováció és a kutatás, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a környezetvédelem és az elöregedő népesség területén jelentkező jövőbeli kihívásokkal való sikeres megbirkózás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a felelősségteljes és fenntartható költségvetési politikákat, amelyek valamennyi tagállamban megalapozzák a növekedést és a gazdasági talpraállást, továbbá támogassa a fenntartható és szociálisan kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

11.  megjegyzi, hogy további intézkedések szükségesek a vállalkozások, kiváltképpen a kkv-k pénzügyi lehetőségeinek gyarapítása és a nemteljesítő hiteleknek az euróövezetben, az uniós jogszabályokkal összhangban történő csökkentése érdekében, egészségesebbé téve a bankok mérlegeit, és ezáltal növelve azon képességüket, hogy a reálgazdaságnak kölcsönöket nyújtsanak; hangsúlyozza a bankunió lépésről lépésre történő kiteljesítésének, valamint a tőkepiaci unió kialakításának fontosságát annak érdekében, hogy biztos környezet jöjjön létre a beruházáshoz és a növekedéshez, és ne töredezzen szét az euróövezet pénzügyi piaca;

12.  hangsúlyozza, hogy a beruházások mértéke mindeddig elmaradt a kívánatos szinttől és nem vezetett fenntartható és inkluzív növekedéshez az EU-ban, és nem járult hozzá az üzleti környezet javításához sem; úgy véli, hogy az uniós növekedés javítása érdekében a stabilitási és növekedési paktumban, többek között annak rugalmassági záradékaiban lefektetett szabályokkal összhangban a monetáris politikát megfelelő adópolitikáknak kell kísérniük; megjegyzi, hogy szubnacionális kormányzati szinten a beruházások az utóbbi években erőteljesen csökkentek, de a közberuházásoknak még így is mintegy 60%-át teszik ki az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az olyan beruházáspolitikai eszközök, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását megfelelően ötvözni kell és biztosítani kell ezek egymást kiegészítő jellegét annak érdekében, hogy a magánbefektetők részéről további források bevonása révén növelni lehessen az uniós források felhasználásából származó hozzáadott értéket; hangsúlyozza ezért, hogy a szóban forgó strukturális reform projektjének összeállításakor a strukturálisreform-támogató programba be kell vonni a helyi és a regionális hatóságokat;

Szakpolitikai válaszok és következtetések

13.  hangsúlyozza, hogy a növekedést támogató szabályozási keret megteremtésével javítani kell az EU általános növekedési képességét, lehetővé téve a minőségi munkahelyek létrehozását és fenntartását, és ezáltal a magas szintű munkanélküliség leküzdését; úgy véli, hogy a migráció a lakosság elöregedése által kiváltott negatív hatásokat ellensúlyozó szerepet tölthet be, ez azonban attól függ, hogy a tagállamok képesek lesznek-e jobban élni a migránsok készségeivel és a munkaerőpiaci szükségletekhez igazítani munkaügyi migrációkezelő rendszereiket;

14.  hangsúlyozza az innovációt és a kreativitást erősítő, a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő készségek elsajátítását lehetővé tevő, befogadó jellegű oktatási rendszerek jelentőségét, különös tekintettel a szakképzésre; megjegyzi, hogy a szolidaritás és szubszidiaritás uniós értékeivel összhangban megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a gazdasági, társadalmi és humánköltségek között, elkerülve a bérleszorítási versenyt, a hangsúlyt ugyanakkor a humántőkére, a kutatásra és a fejlesztésre, valamint az oktatási rendszerek és a szakképzés megújítására, kiváltképpen az egész életen át tartó tanulásra fektetve; úgy véli, hogy az innováció, a kutatás és a fejlesztés előmozdítása érdekében megfelelően kialakított politikákra van szükség, amelyek megerősítik a termelékenységet, folytonos és fenntartható növekedést teremtenek és segítik a jelenlegi strukturális kihívások leküzdését, ezáltal megszüntetve az EU és más gazdaságok közötti innovációs szakadékot;

15.  felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítson elsőbbséget azoknak az intézkedéseknek, amelyek csökkentik a nagyobb volumenű beruházások és kereskedelem útjában álló akadályokat, amelyek uniós szinten abból fakadnak, hogy nem egyértelműek a követendő stratégiák, különösen az energia, a közlekedés, a kommunikáció és a digitális gazdaság terén; felhívja a figyelmet a bankunió elfogadása következtében a banki hitelezésre gyakorolt hatásokra és azokra a következményekre, amelyek nemzeti szinten a nehézkes jogi rendszerekből, a korrupcióból, a pénzügyi rendszer átláthatóságának hiányából, az idejétmúlt bürokráciából, a közszolgáltatások nem megfelelő digitalizációjából, a források rossz elosztásából, a banki és biztosítási ágazat belső piacán meglévő akadályokból, valamint abból fakadnak, hogy az oktatási rendszerek továbbra sem illeszkednek a munkaerőpiaci szükségletekhez és az egységes piac igényeihez;

16.  sajnálja, hogy a szegénység elleni küzdelmet első ízben uniós program részévé tevő Európa 2020 stratégiában kitűzött, a szegénység mértékének az Unióban történő csökkentésére irányuló célkitűzés nem fog megvalósulni; úgy véli, hogy a szegénység leküzdésével kapcsolatos célkitűzést már az uniós politikák létrehozásakor e politikák szerves részévé kell tenni;

17.  hangsúlyozza, hogy el kell kerülni, hogy a munkát túlzott adóterhekkel sújtsák, mivel a túlzott mértékű adók visszafogják az inaktívak, a munkanélküliek, a második keresők és alacsony keresettel rendelkezők munkaerő-piacra való visszatérését segítő ösztönzőket;

18.  megjegyzi, hogy a Bizottság és a tagállamok között tárgyalások folynak a kibocsátási rés kiszámításához alkalmazott módszertannal kapcsolatban;

19.  rámutat arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni a tagállamokban a beruházások terén még meglévő akadályok felszámolására, és megfelelőbb szakpolitikai intézkedéscsomagot kell alkalmazni, amely elősegíti a fenntartható növekedést, és többek között valódi hangsúlyt fektet a kutatási és fejlesztési kiadásokra; úgy véli, hogy a kutatási és felsőoktatási intézmények támogatására irányuló állami és magántámogatások a versenyképesebb európai gazdaság szempontjából nélkülözhetetlen tényezők, valamint hogy ezen infrastruktúra gyengesége vagy hiánya egyes országokat jelentősen hátrányos helyzetbe hoz; hangsúlyozza, hogy nem létezik uniós szinten univerzális, ideális innovációs politika, és hogy az Unión belüli innovációs képesség tekintetében fennálló megosztottság áthidalására a tagállamokon belül olyan, kellően differenciált innovációs politikák javasolhatók, amelyek a már megvalósult sikertörténeteken alapulnak;

20.  üdvözli a 2015. decemberi párizsi éghajlat-konferencián (COP21) elért megállapodást, és kéri a tagállamokat és a Bizottságot annak végrehajtására;

Ágazati hozzájárulások a 2016. évi európai szemeszterhez

Foglalkoztatási és szociálpolitika

21.  úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak arra kellene törekednie, hogy a költségvetési konszolidációs folyamatokat olyan intézkedések kísérjék, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkenéséhez, és kiemeli, hogy az európai szemeszter folyamatának elő kell segítenie a meglévő és a kialakuló társadalmi kihívások kezelését, ezáltal is biztosítva egy hatékonyabb gazdaság kialakulását; felhívja a figyelmet arra, hogy a humán tőkébe való szociális beruházásoknak alapvető kiegészítő intézkedéseknek kell lenniük, mivel a humán tőke a növekedés egyik tényezője, valamint a versenyképesség és a fejlődés hajtóereje; kéri, hogy az országspecifikus ajánlások által szorgalmazott főbb strukturális reformokhoz mellékeljenek egy társadalmi hatásvizsgálatot azok közép- és hosszú távú hatásaira tekintettel, a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatásra gyakorolt következmények, különösen a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás jobb megértése érdekében;

22.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség, továbbra is kiemelkedő jelentőségű probléma az európai társadalmak számára, és hogy a Bizottság szerint a munkanélküliség továbbra is fokozatosan csökkent, de a 2008-as szintek fölött maradt, és 2016. áprilisban 21,2 millió munkanélküli volt, a tagállamok között pedig óriási eltérések voltak; felhívja a figyelmet a létrehozott munkahelyek minőségi és mennyiségi értékelésének szükségességére annak elkerülése érdekében, hogy a foglalkoztatási ráta pusztán a bizonytalan foglalkoztatásból vagy a munkaerő csökkenéséből adódóan növekedjen; a készségek és ismeretek terén elért eredmények ellenére az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei nemzetközileg nem működnek és növekvő szakismerethiányt mutatnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok 39%-a még mindig nehézségekbe ütközik a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő beszerzésében; kitart amellett, hogy az országspecifikus ajánlásokban kapjon nagyobb hangsúlyt a munkaerő-piaci strukturális egyensúlyhiányok leküzdése, beleértve a hosszú távú munkanélküliséget és a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiányát is, továbbá hangsúlyozza az oktatási és képzési rendszerekbe történő további beruházások és fejlesztések szükségességét, ami biztosítja a társadalom számára a változó munkaerő-piaci kereslethez való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és képességeket;

23.  rámutat, hogy az EU-ban 2008 és 2014 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek száma 4,2 millióval összesen több mint 22 millióra (22,3%) nőtt; megjegyzi, hogy a Bizottság megállapította, hogy „a tagállamok többsége még mindig a válságból fakadó kritikus társadalmi következményekkel szembesül”; a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló komoly erőfeszítéseket kér a Bizottságtól és a tagállamoktól annak érdekében, hogy kezeljék a tagállamok közötti és a társadalmakon belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket; úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcnak és az egyenlőtlenségek csökkentésének az országspecifikus ajánlásokban tükröződő fő prioritások közé kell tartozniuk, hiszen alapvető fontosságúak a tartós gazdasági növekedés eléréséhez és egy társadalmilag fenntartható végrehajtási ütemhez;

24.  emlékeztet arra, amint azt a Parlament is megállapítja, hogy a szociálisan felelős reformoknak a szolidaritásra, az integrációra, a társadalmi igazságosságra és a javak igazságos elosztására kell épülniük – ez a modell gondoskodik az egyenlőségről és a szociális védelemről, óvja a kiszolgáltatott csoportokat és javítja a polgárok életszínvonalát;

25.  meggyőződése, hogy a gazdasági növekedésnek pozitív társadalmi hatást kell kifejtenie; üdvözli a három új kiemelt foglalkoztatási mutató bevezetését a makrogazdasági eredménytáblába; megismétli arra irányuló kérését, hogy ezeket kezeljék a már meglévő gazdasági mutatókkal egyenrangúként, biztosítva a belső egyensúlyhiányok jobb felmérését és a strukturális reformok nagyobb hatékonyságát; szorgalmazza – a szelektív alkalmazás elkerülése érdekében – a szociális egyenlőtlenségek mélyebb elemzésének lehetővé tételét, valamint a politikák és intézkedések ok-okozati összefüggésének jobb megértését; javasolja egy, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére irányuló eljárás bevezetését az országspecifikus ajánlások tervezésénél a szociális normák romlásának irányába mutató verseny megakadályozása érdekében, a szociális és foglalkozási mutatók makrogazdasági felügyeleten belüli hatékony használatára építve; úgy véli, hogy a foglalkoztatási és gazdasági mutatók egyenlővé tételének az EPSCO Tanács európai szemeszteren belüli szerepének felértékelődésével kell együtt járnia;

26.  úgy véli, hogy a három foglalkoztatási mutató bevezetése azt mutatja, hogy az európai foglalkoztatási stratégia, beleértve a foglalkoztatási iránymutatásokat is, fontos szerepet játszik az EU gazdasági kormányzási folyamatában, de további erőfeszítéseket kell tenni, nevezetesen a szociális mutatók bevezetése révén;

27.  elismeri, hogy a Bizottság megkezdte a szociális jogok európai pillérének létrehozására irányuló munkát, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy be kell mutatni a konzultációs folyamat eredményét, és új, hatékony lépésekkel kell előrehaladni egy mélyebb és méltányosabb Európai Unió kialakítása felé, valamint fontos szerepet kell vállalni az egyenlőtlenségek kezelése terén; kiemeli ezzel kapcsolatban az öt elnök jelentését, amely a gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdítását szorgalmazza, elismeri ugyanakkor, hogy nincsenek uniformizált megoldások; úgy véli ezért, hogy valamennyi közös politikát az egyes tagállamokhoz kell igazítani; úgy véli, hogy az európai intézkedéseknek a tagállamokon belüli egyenlőtlenségekre és jövedelemkülönbségekre is megoldást kell nyújtaniuk, és többet kell tenniük, mintsem csupán a leginkább rászorulók helyzetét kezelni;

28.  elismeri, hogy az európai szemeszter most erőteljesebben koncentrál a foglalkoztatásra és a szociális teljesítményre; miközben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes munkáért megélhetést biztosító jövedelem járjon, és az emberek hozzáférjenek a megfelelő minimumjövedelemhez és szociális védelemhez (ami már csökkentette a szegénységi rátát 26,1%-ról 17,2%-ra), valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz, támogatja továbbá egy megfelelő fenntartható társadalombiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsák az adminisztratív kapacitást nemzeti, regionális és helyi szinten, hiszen ez az egyik legfőbb feladat a hosszú távú beruházások újraindításával és a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés biztosításával kapcsolatban;

29.  hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió koordinál, de nem harmonizál;

30.  elismeri, hogy a bérek megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban tiszteletben kell tartani;

31.  tudomásul veszi azt a tényt, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkent, de rámutat arra, hogy az még mindig hihetetlenül magas szintű, az EU-ban a 25 év alattiak között a munkanélküliek száma meghaladja a 4 millió főt, akik közül 2,885 millióan az euróövezetben élnek; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés indítása után több mint három évvel az ifjúsági garancia végrehajtásának eredményei nagyon egyenlőtlenek, és időnként kevéssé hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy októberben mutasson be egy alapos elemzést a végrehajtásáról, ami a program folytatásának alapjául szolgálhat;

32.  emlékeztet arra, hogy számos tagállamban évről évre csökkennek a munkanélküli ellátások, többek között a hosszú távú munkanélküliség következtében, és ezáltal növekszik a szegénységi és társadalmi kirekesztési küszöb alatt élők száma; kéri a megfelelő munkanélküli ellátások garantálását, hogy az emberek méltóságteljes életet élhessenek, és olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek e személyek zökkenőmentes munkaerőpiaci integrációjára irányulnak;

33.  hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszereket érintő egyensúlyhiányok alapvetően a munkanélküliségnek, a bérek leértékelődésének és a munka bizonytalanná válásának a következményei; ezért olyan reformokra szólít fel, amelyek garantálják egy olyan, erőteljes első nyugdíjpillér megfelelő finanszírozását, ami biztosítja a tisztességes nyugdíjakat, de legalább a szegénységi küszöböt meghaladó szintet;

34.  ismét emlékeztet arra, hogy a személyek szabad mozgása alapvető fontosságú az európai országok közötti konvergencia és integráció fokozásához;

35.  tudomásul veszi, hogy (öt tagállamra) nőtt a minimáljövedelmi rendszerekre vonatkozó ajánlások száma; figyelembe véve azonban, hogy a nagy mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek nem csak a társadalmi kohézióra vonatkozóan hátrányosak, hanem a fenntartható gazdasági növekedésre vonatkozóan is (amint azt mind az IMF, mind az OECD megállapította nemrégiben), felszólítja a Bizottságot, hogy váltsa valóra Juncker elnök megnyitó beszédében tett arra vonatkozó ígéretét, hogy minden európai számára megfelelő jövedelmet kell biztosítani egy, az európai minimáljövedelmi rendszerekre irányuló keret révén, az alapvető megélhetési költségek fedezése érdekében, a nemzeti gyakorlatok és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

36.  aggódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése miatt, ami részben a nem hatékony munkaerő-piaci reformokhoz köthető; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a munkahelyek minőségét javító intézkedéseket a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése érdekében, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek tisztességes szintre emelik a minimálbéreket és megerősítik a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók pozícióját a bérmegállapítási rendszerekben, a bérek szórásának csökkentése érdekében; figyelmeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a nagyvállalatok vezetői nagyobb mértékben részesültek a gazdasági nyereségekből, miközben a munkavállalói bérek stagnáltak vagy csökkentek; úgy véli, hogy a béreknek ez a túlzott szórása fokozza az egyenlőtlenségeket, és rontja a vállalatok termelékenységét és versenyképességét;

37.  aggodalommal tölti el, hogy a hosszú távú munkanélküliség még mindig magas, és a munkanélküliek száma az EU-ban 10,5 millió fő, és emlékeztet arra, hogy a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának garantálásához, illetve ahhoz, hogy visszanyerjék önbizalmukat; ezért sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a tagállamok nem hoznak intézkedéseket a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtása érdekében; megismétli a Bizottságnak címzett felszólítását arra vonatkozóan, hogy támogassa a munkavállalókra és álláskeresőkre valamennyi életkorban vonatkozó inkluzív, egész életen át tartó tanulási lehetőségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és a lehető leghamarabb tegyen intézkedéseket arra, hogy javítsa az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, és ahol lehetséges, mobilizálja a további erőforrásokat;

38.  úgy véli, hogy a szociális védelem, a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozás, továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedéshez, a hosszabb munkával töltött életszakaszhoz, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a politikákat, amelyek garantálják a társadalombiztosítási rendszerek elégségességét, megfelelőségét, hatékonyságát, valamint minőségét egy személy életciklusa során mindvégig, méltányos életet biztosítva, küzdve az egyenlőtlenségek ellen és előmozdítva a befogadást, a szegénység felszámolása érdekében, különösen a munkaerőpiacról kirekesztettek és a legveszélyeztetettebb csoportok számára;

39.  emlékeztet azokra a fizikai és digitális akadályokra és korlátokra, amelyekkel a mai napig szembesülnek a fogyatékossággal élők; reméli, hogy a Bizottság által beterjesztett, fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályt hamarosan végrehajtják, és az hatékonyan összpontosít majd a befogadást és hozzáférést biztosító konkrét intézkedésekre;

Belső piac

40.  üdvözli a jól működő és integrált egységes piacot támogató számos országspecifikus ajánlást, beleértve a finanszírozási és beruházási lehetőségeket, melyek támogatják a vállalatokat, és különösen a kkv-kat, továbbá segítenek a munkahelyteremtésben, az e-kormányzás, közbeszerzések és kölcsönös elismerések megteremtésében, beleértve a képesítések kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy az ajánlások végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy e szakpolitikai területeken kézzelfogható eredmények szülessenek; e tekintetben létfontosságúnak tartja, hogy a Bizottság az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a hosszú távú reformok bevezetésére, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különösen a szociális beruházásokra, a foglalkoztatásra és képzésre;

41.  azt állítja, hogy az egységes piac az uniós gazdaság gerince, és hangsúlyozza, hogy a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a kohézió, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásában és az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy figyelje a tagállamok által tett előrelépéseket, és ismételten kiemeli az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő formális beépítésének fontosságát annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni az egységes piaci mutatókat, lehetővé téve a tagállamok országspecifikus ajánlásait érintő fejlődés szisztematikus nyomon követését és értékelését;

42.  üdvözli a Bizottság eltökéltségét, miszerint foglalkozni kíván az Európai Unión belüli adókoordináció hiányával, különös tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak az eltérő nemzeti héaszabályozások bonyolultsága miatt kell megküzdeniük; sürgeti a Bizottságot, hogy mérlegelje a további koordináció megvalósíthatóságát, és vegye fontolóra egy egyszerűsített héamegközelítés lehetőségét a digitális egységes piacon;

43.  elítéli azokat a meglévő vagy nemrég keletkezett korlátokat, melyek még mindig akadályozzák az integrált és jól működő egységes piacot; felhívja a figyelmet főként a szolgáltatási irányelv számos tagország általi részleges átültetésére és végrehajtására, és felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyabban érvényesítse a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeit; emlékeztet a Bizottság azon ígéretére, hogy – adott esetben – kötelezettségszegési eljárásokat alkalmaz az áruk és szolgáltatások egységes piacán és a digitális szférában a jogszabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

44.  rámutat arra, hogy a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer a jogrendszerek és a képesítések színvonalának kölcsönös ellenőrzése közötti kölcsönös bizalom elvén alapul; megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének jobb végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a megfelelő érvényesítés és a jobb szabályozás alapvető fontosságú, figyelembe véve az egységes piac töredezettségét, amely korlátozza a gazdasági tevékenységet és a fogyasztók választási lehetőségeit; és ki kell terjednie valamennyi üzleti ágazatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokra; üdvözli a szabályozott képesítések és szakmák feltérképezésének folyamatát, mely egy, a tagállamok nemzeti cselekvési terveit segítő interaktív nyilvános adatbázis kialakítását fogja eredményezni;

45.  sajnálja, hogy az országspecifikus ajánlások továbbra is a közbeszerzési eljárásokban jelentkező hiányosságokat állapítanak meg, például a verseny és az átláthatóság hiányát, mivel 21 tagállam még nem volt képes teljes mértékben átültetni a jogalkotási csomagot, ami piaci torzulásokat eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy a szükséges kötelezettségszegési eljárások alkalmazása révén sürgősen intézkedjen annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák jogi kötelezettségeiket; felhívja a Bizottságot, hogy hatékony és átlátható módon módszeresen végezzen ellenőrzéseket annak érdekében, hogy az adminisztratív eljárások ne jelentsenek aránytalan terhet a vállalkozások számára, és ne akadályozzák meg a kkv-kat abban, hogy részt vegyenek a közbeszerzésben;

46.  támogatja a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy korszerűsítsék közigazgatási szolgáltatásaikat, főként az e-kormányzáson keresztül, és valamennyi vállalkozás és polgár érdekét szolgáló jobb határokon átnyúló együttműködésre, az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és a közigazgatás átjárhatóságára szólít fel, ugyanakkor arra is felhívja a Bizottságot, hogy ahol a közszolgáltatások digitalizálását uniós költségvetésből fedezik, ott helyezzen nagyobb hangsúlyt az átláthatóság hatékonyabb nyomon követésére;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanács, a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökének, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0058.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0238.

(3)

HL C 165E., 2013.6.11., 24. o.

(4)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(5)

HL C 24., 2016.1.22., 2. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0358.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (*) (28.9.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

A vélemény előadója: Sofia Ribeiro(*)

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a Bizottság szerint(1) a gazdasági növekedés viszonylag szerény marad, a fellendülés továbbra is egyenlőtlen, és bizonyos országokban negyedéves visszaesés mutatkozott;

B.  mivel az országjelentések alapján(2) a nemek közötti szakadék még mindig jelentős, és továbbra is ez képezi a nemek közötti egyenlőség elérésének egyik fő akadályát és a nemek közötti megkülönböztetés elfogadhatatlan formáját, valamint sürgős erőfeszítések szükségesek a férfiak és nők foglalkoztatási rátái közötti különbség csökkentésére;

1.  megjegyzi, hogy az országspecifikus ajánlások az európai szemeszter keretében a tagállamok között meglévő különbségekre, valamint a szociális és gazdasági felzárkóztatás szükségességére mutatnak rá; támogatja, hogy a tagállamok továbbra is részesítsék előnyben az olyan reformokat, amelyek elősegítik a gazdaságok talpra állását, minőségi foglalkoztatást hoznak létre és erősítik a társadalmi kohéziót; ezért emlékeztet arra, hogy szükséges az állami- és magánberuházások növelése, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő, társadalmilag felelős strukturális reformok végrehajtása, valamint a fiskális és költségvetési felelősségtudatra épülő megközelítési mód alkalmazása révén, és – szükség esetén – a rugalmas mozgásterek legjobb kihasználása annak érdekében, hogy megfeleljenek a gazdasági növekedésnek és a minőségi foglalkoztatásnak; úgy véli, hogy a szociális partnereknek – szükség esetén – tevékenyen részt kellene venniük a strukturális reformok kidolgozásában és megvalósításában a reform nem kielégítő végrehajtásának javítása érdekében; emlékeztet arra, hogy e reformok révén az EU és a tagállamok várhatóan elérik majd az Európa 2020 stratégia öt célkitűzését, és szorgalmazza, hogy e reformok ne gyengítsék a munkavállalók és a kkv-k védelmét;

2.  úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak arra kellene törekednie, hogy a költségvetési konszolidációs folyamatokat olyan intézkedések kísérjék, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkenéséhez, és kiemeli, hogy az európai szemeszter folyamatának elő kell segítenie a meglévő és a kialakuló társadalmi kihívások kezelését, ezáltal is biztosítva egy hatékonyabb gazdaság kialakulását; felhívja a figyelmet arra, hogy a humán tőkébe való szociális beruházásoknak alapvető kiegészítő intézkedéseknek kell lenniük, mivel a humán tőke a növekedés egyik tényezője, valamint a versenyképesség és a fejlődés hajtóereje; kéri, hogy az országspecifikus ajánlások által szorgalmazott főbb strukturális reformokhoz mellékeljenek egy társadalmi hatásvizsgálatot azok közép- és hosszú távú hatásaira tekintettel, a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatásra gyakorolt következmények, különösen a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás jobb megértése érdekében;

3.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség, továbbra is kiemelkedő jelentőségű probléma az európai társadalmak számára, és hogy a Bizottság szerint a munkanélküliség továbbra is fokozatosan csökkent, de a 2008-as szintek fölött maradt, és 2016. áprilisban 21,2 millió munkanélküli volt, a tagállamok között pedig óriási eltérések voltak; felhívja a figyelmet a létrehozott munkahelyek minőségi és mennyiségi értékelésének szükségességére annak elkerülése érdekében, hogy a foglalkoztatási ráta pusztán a bizonytalan foglalkoztatásból vagy a munkaerő csökkenéséből adódóan növekedjen; a készségek és ismeretek terén elért eredmények ellenére az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei nemzetközileg nem működnek és növekvő szakismerethiányt mutatnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok 39%-a még mindig nehézségekbe ütközik a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő beszerzésében; kitart amellett, hogy az országspecifikus ajánlásokban kapjon nagyobb hangsúlyt a munkaerő-piaci strukturális egyensúlyhiányok leküzdése, beleértve a hosszú távú munkanélküliséget és a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiányát is, továbbá hangsúlyozza az oktatási és képzési rendszerekbe történő további beruházások és fejlesztések szükségességét, ami biztosítja a társadalom számára a változó munkaerő-piaci kereslethez való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és képességeket;

4.  kiemeli a magánbefektetések jelentőségét, ugyanakkor úgy véli, hogy a közkiadásokat – hatékony és eredményes módon – szintén támogatni kell; alapvetően fontosnak tartja, hogy a tagállamok nagy mozgásteret kapjanak a minőségi szakképzésre és oktatásra vonatkozó beruházások, illetve az ezekhez történő egyenlő hozzáférés biztosítása terén, az ezen ágazatokban megvalósuló fő uniós projekteknek nyújtható nagyobb mértékű nemzeti támogatástól a társfinanszírozásig; meggyőződése, hogy a tagállamoknak azokra a kiadási forrásokra kell koncentrálniuk, amelyek növelik a jövőbeli termelési kapacitást, és amelyek pozitív tovagyűrűző hatást gyakorolnak a gazdaság egészére - különösen az oktatás és képzés (tudományos, szakmai és szakképzési), K+F és infrastruktúra (szállítás, energia és kommunikáció) révén;

5.  rámutat, hogy az EU-ban 2008 és 2014 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek száma 4,2 millióval összesen több mint 22 millióra (22,3%) nőtt; megjegyzi, hogy a Bizottság megállapította, hogy „a tagállamok többsége még mindig a válságból fakadó kritikus társadalmi következményekkel szembesül”; a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló komoly erőfeszítéseket kér a Bizottságtól és a tagállamoktól annak érdekében, hogy kezeljék a tagállamok közötti és a társadalmakon belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket; úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcnak és az egyenlőtlenségek csökkentésének az országspecifikus ajánlásokban tükröződő fő prioritások közé kell tartozniuk, hiszen alapvető fontosságúak a tartós gazdasági növekedés eléréséhez és egy társadalmilag fenntartható végrehajtási ütemhez;

6.  emlékeztet arra, amint azt a Parlament is megállapítja, hogy a szociálisan felelős reformoknak a szolidaritásra, az integrációra, a társadalmi igazságosságra és a javak igazságos elosztására kell épülniük – ez a modell gondoskodik az egyenlőségről és a szociális védelemről, óvja a kiszolgáltatott csoportokat és javítja a polgárok életszínvonalát;

7.  felszólít az európai belső piacnak mint az Unión belül a növekedés támogatására és a munkanélküliség elleni harcra a legtöbb lehetőséget jelentő eszköznek a megvalósítására, és ezzel egyidejűleg a jogérvényesítés ellenőrzésére és a szabályok tiszteletben tartására;

8.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégiában körvonalazott hosszú távú elképzelés jó első lépést jelent, de úgy véli, hogy ezeket a célokat a valósághoz és a különböző tagállamokban fennálló igényekhez kell igazítani, elegendő politikai mozgásteret hagyva a tagállamoknak arra, hogy megkeressék a reformhoz vezető, saját helyzetüknek megfelelően igazított útjukat, az érdekeltekkel folytatott szoros konzultációk során, ugyanakkor biztosítva, hogy az Európa 2020 stratégia továbbra is központi szerepet töltsön be a célkitűzéseikben;

9.  emlékeztet az Európai Tanács arra irányuló felkérésére(3), hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos éves jelentéseket használják az európai szemeszter összefüggésében, a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének fokozása érdekében;

10.  sajnálatosnak tartja, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése nem szerepel az Európa 2020 stratégiában, és felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy építsék be a stratégiába a nemek közti egyenlőség pillérét, illetve egy, a nemek közti egyenlőségre vonatkozó átfogó célkitűzést;

11.  meggyőződése, hogy a gazdasági növekedésnek pozitív társadalmi hatást kell kifejtenie; üdvözli a három új kiemelt foglalkoztatási mutató bevezetését a makrogazdasági eredménytáblába; megismétli arra irányuló kérését, hogy ezeket kezeljék a már meglévő gazdasági mutatókkal egyenrangúként, biztosítva a belső egyensúlyhiányok jobb felmérését és a strukturális reformok nagyobb hatékonyságát; szorgalmazza – a szelektív alkalmazás elkerülése érdekében – a szociális egyenlőtlenségek mélyebb elemzésének lehetővé tételét, valamint a politikák és intézkedések ok-okozati összefüggésének jobb megértését; javasolja egy, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére irányuló eljárás bevezetését az országspecifikus ajánlások tervezésénél a szociális normák romlásának irányába mutató verseny megakadályozása érdekében, a szociális és foglalkozási mutatók makrogazdasági felügyeleten belüli hatékony használatára építve; úgy véli, hogy a foglalkoztatási és gazdasági mutatók egyenlővé tételének az EPSCO Tanács európai szemeszteren belüli szerepének felértékelődésével kell együtt járnia;

12.  úgy véli, hogy a három foglalkoztatási mutató bevezetése azt mutatja, hogy az európai foglalkoztatási stratégia, beleértve a foglalkoztatási iránymutatásokat is, fontos szerepet játszik az EU gazdasági kormányzási folyamatában, de további erőfeszítéseket kell tenni, nevezetesen a szociális mutatók bevezetése révén;

13.  elismeri, hogy a Bizottság megkezdte a szociális jogok európai pillérének létrehozására irányuló munkát, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy be kell mutatni a konzultációs folyamat eredményét, és új, hatékony lépésekkel kell előrehaladni egy mélyebb és méltányosabb Európai Unió kialakítása felé, valamint fontos szerepet kell vállalni az egyenlőtlenségek kezelése terén; kiemeli ezzel kapcsolatban az öt elnök jelentését, amely a gazdasági és társadalmi konvergencia előmozdítását szorgalmazza, elismeri ugyanakkor, hogy nincsenek uniformizált megoldások; úgy véli ezért, hogy valamennyi közös politikát az egyes tagállamokhoz kell igazítani; úgy véli, hogy az európai intézkedéseknek a tagállamokon belüli egyenlőtlenségekre és jövedelemkülönbségekre is megoldást kell nyújtaniuk, és többet kell tenniük, mintsem csupán a leginkább rászorulók helyzetét kezelni;

14.  elismeri, hogy az európai szemeszter most erőteljesebben koncentrál a foglalkoztatásra és a szociális teljesítményre; miközben tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket, felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes munkáért megélhetést biztosító jövedelem járjon, és az emberek hozzáférjenek a megfelelő minimumjövedelemhez és szociális védelemhez (ami már csökkentette a szegénységi rátát 26,1%-ról 17,2%-ra), valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz, támogatja továbbá egy megfelelő fenntartható társadalombiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítsák az adminisztratív kapacitást nemzeti, regionális és helyi szinten, hiszen ez az egyik legfőbb feladat a hosszú távú beruházások újraindításával és a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés biztosításával kapcsolatban;

15.  megjegyzi, hogy a szociális védelmet, beleértve a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozás, a 2016-os országspecifikus ajánlások(4) a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedés elengedhetetlen elemeként vették tekintetbe, és hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez és a nemek közötti különbségek csökkentéséhez;

16.  hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió koordinál, de nem harmonizál;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy építsék be a nemek közötti egyenlőség dimenzióját és a nők és férfiak közötti egyenlőség alapelvét a nemzeti reformprogramjaikba és stabilitási és konvergenciaprogramjaikba, olyan minőségi célok és intézkedések kitűzése révén, amelyek a nemek közötti tartós különbségekkel foglalkoznak;

18.  elismeri, hogy a bérek megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban tiszteletben kell tartani;

19.  elismeri, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) célja, hogy kulcsszerepet játsszon a beruházások előmozdításában, valamint ösztönözze a növekedést és a munkahelyteremtést; kéri a Bizottságot, hogy határozottan kötelezze el magát az ESBA támogatása és a hozzá kapcsolódó eszközök használatának népszerűsítése mellett azokon az európai területeken, amelyeket különösen érint a súlyos munkanélküliség és ahol alacsony vagy nulla a részvételi arány; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel és ellenőrizze a Juncker-terv szerinti beruházásokat a beruházások valós gazdasági és foglalkoztatási hatásának mérése érdekében, és ezzel egyidejűleg elemezze a felmerült akadályokat, különösen azon kkv-k esetében, amelyeknél a terv nem csupán egy új finanszírozási forrást jelent, hanem technikai és tanácsadási támogatást is nyújt; ezzel egyidejűleg felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a vállalkozások környezetének és finanszírozási feltételeinek a javítása érdekében; támogatja a szociális és környezetvédelmi beruházások fokozását és a szociális szereplők részvételének támogatását az alap működésében; hangsúlyozza továbbá, hogy fontos garantálni az ESBA által finanszírozott programokra vonatkozó szabályok maradéktalan betartását; úgy véli, hogy a Parlament kérésének megfelelően a projekteknek a minőségre kell koncentrálniuk, továbbá elő kell mozdítaniuk a minőségi foglalkoztatást és a szociális felzárkóztatást; ismételten hangsúlyozza a humán tőkébe történő befektetés és más szociális beruházások fontosságát, valamint a szociális beruházási csomag eredményes végrehajtásának szükségességét;

20.  hangsúlyozza, hogy mostanáig a Juncker-terv (ESBA) nem érte el a kitűzött célokat, mivel az általa finanszírozott projektek kizárólag a nagy infrastruktúrákhoz kapcsolódnak, amelyek nem hoznak létre fenntartható és hosszú távú foglalkoztatást; rámutat továbbá arra, hogy beavatkozásokra és beruházásokra van szükség a meglévő, de elavult infrastruktúrák érdekében, amelyeket biztonságosabbá kell tenni és korszerűsíteni kell;

21.  sajnálja, hogy a Bizottság az értékelésből és ajánlásokból álló csomagban elfeledkezett a szociális gazdaságról; emlékeztet arra, hogy ez az ágazat kétmillió vállalatot ölel fel, amelyek több mint 14 millió embert foglalkoztatnak, hozzájárulva a 2020-as célkitűzések megvalósításához; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nagyobb láthatóságot és elismerést biztosítsanak a szociális vállalkozásoknak; úgy véli, hogy az elismerés hiánya hátrányosan befolyásolja a pénzforrásokhoz való hozzáférésüket; kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy szövetkezetek, egyesületek, alapítványok és önsegélyező szervezetek számára készített európai statútumot;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy költségvetési mozgásterüket használják arra, hogy fokozzák a növekedést elősegítő területeken – mint például az infrastruktúra, az oktatás és a kutatás – kivitelezett állami beruházásokat;

23.  elismeri a tagállamok által a strukturális reformok végrehajtása terén tett erőfeszítéseket a termelékenység fokozása, a munkahelyteremtés elősegítése, a versenyképesség növelése és az üzleti környezet javítása terén; emlékeztet arra, hogy néhány tagállamban a végrehajtott reformok a biztonság rovására fokozták a rugalmasságot, ezért hangsúlyozza, hogy helyre kell állítani az egyensúlyt az átfogó megközelítésben, új, szociális szempontból felelősségteljes reformok végrehajtása révén, a polgárok jólétére összpontosítva, valamint az Unió szociális normáival összeegyeztethető, hatékony és fenntartható gazdasági növekedés elérésével; úgy véli ugyanakkor, hogy további eredményekre van szükség, különösen a hatékonyság hiánya esetén, illetve a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamok részéről, nevezetesen az arra irányuló intézkedések megvalósítása révén, hogy a megtakarítási többletet a hazai gazdaság felé irányítsák, és ezáltal fokozzák a hazai befektetéseket; emlékeztet arra, hogy az erős és fenntartható növekedés és a szociális felzárkózás ösztönzéséhez számos egyéb strukturális reform is folyamatban van olyan területeken, mint a fiskális politika, az energia- és iparpolitika, valamint a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerre, a közkiadásokra és társadalmi beruházásokra vonatkozó reformok, illetve a munkát terhelő adók áthelyezése oly módon, hogy az ösztönözze a munkahelyteremtést és előmozdítsa a vállalkozó szellemmel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos ösztönzőket;

24.  tudomásul veszi azt a tényt, hogy az ifjúsági munkanélküliség csökkent, de rámutat arra, hogy az még mindig hihetetlenül magas szintű, az EU-ban a 25 év alattiak között a munkanélküliek száma meghaladja a 4 millió főt, akik közül 2,885 millióan az euróövezetben élnek; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés indítása után több mint három évvel az ifjúsági garancia végrehajtásának eredményei nagyon egyenlőtlenek, és időnként kevéssé hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy októberben mutasson be egy alapos elemzést a végrehajtásáról, ami a program folytatásának alapjául szolgálhat;

25.  emlékeztet arra, hogy számos tagállamban évről évre csökkennek a munkanélküli ellátások, többek között a hosszú távú munkanélküliség következtében, és ezáltal növekszik a szegénységi és társadalmi kirekesztési küszöb alatt élők száma; kéri a megfelelő munkanélküli ellátások garantálását, hogy az emberek méltóságteljes életet élhessenek, és olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek e személyek zökkenőmentes munkaerőpiaci integrációjára irányulnak;

26.  emlékeztet arra, hogy igen fontos rendszeresen ellenőrizni a közigazgatás átláthatóságát, amely kulcsszerepet játszik a nagyobb mértékű bizalom kialakításában Európában, illetve képes előmozdítani a növekedés és a beruházások kedvező körforgását;

27.  határozottan úgy véli, hogy egy vállalkozás- és foglalkoztatásbarátabb szabályozási környezet ösztönzi az erőteljesebb magánbefektetést, növekedést és munkahelyteremtést;

28.  hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszereket érintő egyensúlyhiányok alapvetően a munkanélküliségnek, a bérek leértékelődésének és a munka bizonytalanná válásának a következményei; ezért olyan reformokra szólít fel, amelyek garantálják egy olyan, erőteljes első nyugdíjpillér megfelelő finanszírozását, ami biztosítja a tisztességes nyugdíjakat, de legalább a szegénységi küszöböt meghaladó szintet;

29.  ismét emlékeztet arra, hogy a személyek szabad mozgása alapvető fontosságú az európai országok közötti konvergencia és integráció fokozásához;

30.  tudomásul veszi, hogy (öt tagállamra) nőtt a minimáljövedelmi rendszerekre vonatkozó ajánlások száma; figyelembe véve azonban, hogy a nagy mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek nem csak a társadalmi kohézióra vonatkozóan hátrányosak, hanem a fenntartható gazdasági növekedésre vonatkozóan is (amint azt mind az IMF, mind az OECD megállapította nemrégiben), felszólítja a Bizottságot, hogy váltsa valóra Juncker elnök megnyitó beszédében tett arra vonatkozó ígéretét, hogy minden európai számára megfelelő jövedelmet kell biztosítani egy, az európai minimáljövedelmi rendszerekre irányuló keret révén, az alapvető megélhetési költségek fedezése érdekében, a nemzeti gyakorlatok és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett;

31.  aggódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése miatt, ami részben a nem hatékony munkaerő-piaci reformokhoz köthető; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a munkahelyek minőségét javító intézkedéseket a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése érdekében, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek tisztességes szintre emelik a minimálbéreket és megerősítik a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók pozícióját a bérmegállapítási rendszerekben, a bérek szórásának csökkentése érdekében; figyelmeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a nagyvállalatok vezetői nagyobb mértékben részesültek a gazdasági nyereségekből, miközben a munkavállalói bérek stagnáltak vagy csökkentek; úgy véli, hogy a béreknek ez a túlzott szórása fokozza az egyenlőtlenségeket, és rontja a vállalatok termelékenységét és versenyképességét;

32.  aggodalommal tölti el, hogy a hosszú távú munkanélküliség még mindig magas, és a munkanélküliek száma az EU-ban 10,5 millió fő, és emlékeztet arra, hogy a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációja alapvető fontosságú a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságának garantálásához, illetve ahhoz, hogy visszanyerjék önbizalmukat; ezért sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a tagállamok nem hoznak intézkedéseket a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtása érdekében; megismétli a Bizottságnak címzett felszólítását arra vonatkozóan, hogy támogassa a munkavállalókra és álláskeresőkre valamennyi életkorban vonatkozó inkluzív, egész életen át tartó tanulási lehetőségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, és a lehető leghamarabb tegyen intézkedéseket arra, hogy javítsa az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, és ahol lehetséges, mobilizálja a további erőforrásokat;

33.  úgy véli, hogy a szociális védelem, a nyugdíjakat és az olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint az egészségügy, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozás, továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív növekedéshez, a hosszabb munkával töltött életszakaszhoz, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a politikákat, amelyek garantálják a társadalombiztosítási rendszerek elégségességét, megfelelőségét, hatékonyságát, valamint minőségét egy személy életciklusa során mindvégig, méltányos életet biztosítva, küzdve az egyenlőtlenségek ellen és előmozdítva a befogadást, a szegénység felszámolása érdekében, különösen a munkaerőpiacról kirekesztettek és a legveszélyeztetettebb csoportok számára;

34.  sajnálja, hogy a Bizottság az ajánlásokból álló csomagjában nem vette figyelembe a Parlament arra irányuló kérését, hogy – egyedi intézkedések elfogadása révén – erősítse meg az EUMSZ 349. cikkének alkalmazását a legkülső régiók Unióba történő integrációjának megerősítése érdekében; emlékeztet arra, hogy e régiók egyedi sajátosságokkal és korlátokkal rendelkeznek, és e régiókban a munkanélküliség szintje 30% fölött van; hangsúlyozza, hogy differenciált intézkedéseket és programokat kell alkalmazni az aszimmetria csökkentése érdekében, maximalizálva az Unión belüli társadalmi kohéziót; kéri a Bizottságot, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet azokra a vidéki területekre, amelyek számos gazdasági, környezeti, demográfiai és szociális kihívással néznek szembe; úgy véli, hogy kiemelten kell kezelni az olyan régiókat is, amelyek még mindig a hosszú távú és ifjúsági munkanélküliség problémájával küzdenek, és amelyeknél a termelékenység növekedése továbbra is alacsony, ami befolyásolja az életszínvonalat és a versenyképességet; ezzel kapcsolatban felszólítja a tagállamokat egy konkrét beruházási program létrehozására azokra az alrégióikra vonatkozóan, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30%-ot; ismét felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodás szerint támogassa e tagállamokat a többéves pénzügyi kereten belüli beruházási programok tervezésében és finanszírozásában;

35.  nagyobb mértékű elkötelezettséget kér a Bizottság és a tagállamok részéről az EUMSZ 174. cikkében meghatározottak szerint a kohéziós politika demográfiai kihívások elleni küzdelemben való alkalmazásában, különösen a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókban; úgy véli, hogy az európai szemeszter keretében a demográfiai problémákra irányított figyelmet ki kell terjeszteni, és más szempontokat is figyelembe kell venni a népesség öregedésének a tagállami költségvetésre gyakorolt következményein kívül; véleménye szerint e megfontolásokat bele kell foglalni az országspecifikus ajánlásokba, és nemcsak a nemzeti, hanem a regionális és a helyi problémákkal szemben is bizonyos fokú érzékenységet kell tanúsítani; emlékeztet arra, hogy a demográfiai problémáktól sújtott területeken stratégiai beruházások végrehajtásával kell megerősíteni a területi kohéziót a versenyképesség fokozása, az ipari infrastruktúra és a területi kiépülés javítása, illetve a lakosság megtartása céljából;

36.  úgy véli, hogy az igazgatási terheknek és a vállalkozások, különösen a kkv-k megfelelési költségeinek csökkentése, valamint a szükségtelen jogszabályok hatályon kívül helyezése, emellett pedig a fogyasztóvédelem, a munkavállalók védelme, valamint a környezet- és egészségvédelem tekintetében a magas szintű normák folyamatos biztosítása alapvető fontosságú a növekedés elérése és a munkahelyteremtés érdekében;

37.  rámutat, hogy azok a kihívások, amelyekkel az Unió 2015 óta szembesül – ideértve a menekültek befogadását, a terrorizmus elleni küzdelmet, a biztonság megerősítését, a gazdasági válság elhúzódását, a mezőgazdasági válságot és magának az Európai Uniónak az identitásválságát – komoly alkalmazkodást igényelnek, továbbá kéri, hogy gondosan mérlegeljék a túlzott hiánnyal küzdő tagállamokkal szembeni szankciók alkalmazását; kiemeli az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében tett komoly erőfeszítéseket; fontosnak tartja, hogy a Bizottság következetesen és koherensen alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum szabályait; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2016-ban a tagállamokkal szembeni szankcióként ne csökkentsék az ESZA-t, tekintettel a jelenlegi helyzetre, és figyelembe véve, hogy ez az alap alkalmazásának esetleges felfüggesztését vonja maga után a szankciókkal sújtott országokban akkor, amikor a legnagyobb szükségük van azokra;

38.  hangsúlyozza, hogy nőhet a tagállamok költségvetési hiánya, ha társfinanszírozniuk kell az ESB-alapok által finanszírozott projekteket; megjegyzi, hogy tekintettel a költségvetési megszorításokra, számos rászoruló régiónak kevesebb lehetősége van arra, hogy részesüljenek az európai strukturális és beruházási alapok előnyeiből; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a drámai mértékben eladósodott vagy hiánnyal küzdő területekre vonatkozó társfinanszírozási kérelmeket;

39.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Parlament plenáris ülésen elfogadott álláspontja aligha befolyásolhatja vagy módosíthatja a tárgyalás alatt álló országspecifikus ajánlásokat; szorgalmazza az európai szemeszter folyamatának mind uniós, mind nemzeti szintű demokratikus megerősítését; egy olyan menetrend kidolgozását szorgalmazza, amely megerősíti és kötelezően figyelembe veszi a Parlament álláspontját a Tanács határozathozatala előtt.

40.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az érdekeltek bevonása az európai szemeszterben nemzeti és EU szinten még mindig elégtelen, túl alacsony minőségű és nyomon követése nem megfelelő; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy adjanak határozott ajánlásokat különösen a civil társadalmi szervezetek minőségi, strukturált párbeszédbe történő bevonására vonatkozóan, a szociális partnerekkel azonos módon, hogy biztosítsák a láthatóságot, a felelősségvállalást és az elszámoltathatóságot a polgárok felé, ami elengedhetetlen a demokratikus szerepvállaláshoz és a szemeszter folyamat szerepének társadalmi megértéséhez;

41.  emlékeztet azokra a fizikai és digitális akadályokra és korlátokra, amelyekkel a mai napig szembesülnek a fogyatékossággal élők; reméli, hogy a Bizottság által beterjesztett, fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályt hamarosan végrehajtják, és az hatékonyan összpontosít majd a befogadást és hozzáférést biztosító konkrét intézkedésekre;

42.  hangsúlyozza a demokratikus és szociális képviseletek kérései meghallgatásának fontosságát, amelyek főként az utóbbi években leginkább az európai szemeszter eljárásának felülvizsgálatára irányultak, elsősorban a beruházások, a szociális kiadások minősége, valamint a foglalkoztatásra és képzésre vonatkozó rendkívüli intézkedések terén.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

12

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Tim Aker, Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Thomas Händel, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Morten Løkkegaard, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Anne Sander, Jutta Steinruck, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Rosa D’Amato, Rosa Estaràs Ferragut, Tania González Peñas, Sergio Gutiérrez Prieto, Eduard Kukan, Flavio Zanonato, Gabriele Zimmer

(1)

Európai Bizottság, Foglalkoztatás és társadalmi fejlemények Európában, negyedéves áttekintés, 2016. nyár (2016. június)

(2)

COM(2016)0095/2

(3)

A Tanács következtetései a nemek közötti egyenlőségről 337/16

(4)

COM(2016)0321


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (27.9.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

A vélemény előadója: Catherine Stihler

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  ismételten kiemeli egy jól működő, versenyképes és integrált egységes piacnak az európai gazdaság helyreállításában betöltött fontos szerepét a pénzügyi válságot követő időszakban; támogatja az olyan országspecifikus ajánlások beépítését, melyek túlmutatnak a költségvetési és makroökonómiai célokon, és kiegyensúlyozottabb politikai kombinációt tesznek lehetővé, teret biztosítva a fenntarthatóbb növekedés megteremtésére, amely erősíti a stabilitást, elősegíti a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődést, a foglalkoztatottságot és a versenyképesség növekedését, melyek nélkül nem valósulhat meg kiegyensúlyozott fellendülés; üdvözli ezt a visszarendeződést, valamint az országspecifikus ajánlások ésszerűsített felépítését; hangsúlyozza, hogy az egységes piac széttöredezettsége a nagyobb strukturális gazdasági növekedés egyik fő akadálya; fokozott erőfeszítéseket szorgalmaz az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem terén;

2.  üdvözli a jól működő és integrált egységes piacot támogató számos országspecifikus ajánlást, beleértve a finanszírozási és beruházási lehetőségeket, melyek támogatják a vállalatokat, és különösen a kkv-kat, továbbá segítenek a munkahelyteremtésben, az e-kormányzás, közbeszerzések és kölcsönös elismerések megteremtésében, beleértve a képesítések kölcsönös elismerését; hangsúlyozza, hogy az ajánlások végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy e szakpolitikai területeken kézzelfogható eredmények szülessenek; e tekintetben létfontosságúnak tartja, hogy a Bizottság az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a hosszú távú reformok bevezetésére, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különösen a szociális beruházásokra, a foglalkoztatásra és képzésre;

3.  azt állítja, hogy az egységes piac az uniós gazdaság gerince, és hangsúlyozza, hogy a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a kohézió, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozásában és az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy figyelje a tagállamok által tett előrelépéseket, és ismételten kiemeli az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő formális beépítésének fontosságát annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni az egységes piaci mutatókat, lehetővé téve a tagállamok országspecifikus ajánlásait érintő fejlődés szisztematikus nyomon követését és értékelését;

4.  megjegyzi, hogy a tagállamoknak fontos szerepük van az egységes piac megfelelő irányításában és működésében, ezért együttesen, előrelátóan kell felelősséget vállalniuk az egységes piacért és annak irányításáért, az egységes piac állapotáról szóló összevont jelentések, valamint az egységes piacnak, az irányítás pilléreként, az európai szemeszterbe történő felvétele révén új politikai lendületet teremtve;

5.  elismeréssel fogadja az országspecifikus ajánlások új, 2016-os struktúráját, mely lehetővé teszi a kulcsfontosságúként azonosított kihívások célzott kezelését; kiemeli ugyanakkor, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a tagállamok valamennyi országspecifikus ajánlással kapcsolatban tett előrelépését, valamint alaposan elemezni kell a végrehajtás során fellépő nehézségeket;

6.  kiemeli a jelenlegi és jövőbeli bizottsági egységes piaci kezdeményezések és az európai szemeszter folyamata közötti következetesség biztosításának fontosságát, főként azon kezdeményezéseket illetően, melyek az egységes piacra, a digitális egységes piacra, a belső energiapiacra, a tőkepiaci unióra és az Európa 2020-ra vonatkozó stratégiákat foglalnak magukba; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a digitális egységes piaci és az egységes piaci stratégiák végrehajtásában, és támogassák a közösségi gazdaság továbbfejlesztését;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a jövőbeli szakpolitikákat, például a tőkepiaci unióval és digitális egységes piaccal kapcsolatos szakpolitikákat, valamint legyen tekintettel az egyes országok helyzetére az országspecifikus ajánlások összeállítása során annak érdekében, hogy a tagállamok előzetesen fel tudjanak készülni, így biztosítva szakpolitikáik zökkenőmentes végrehajtását;

8.  hangsúlyozza a fontos és szükséges reformokat előmozdító inkluzív és átlátható megközelítés fontosságát az európai szemeszter teljes folyamatában; hangsúlyozza ezért az összes érintett érdekelt féllel folytatott folyamatos párbeszéd fontosságát a szemeszter folyamatának megerősítése érdekében;

9.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a munkahelyteremtés érdekében ösztönözzék az egészséges vállalati környezet kialakítását a bürokrácia további visszaszorításával, az adminisztratív hatékonyság és a jogalkotás minőségének növelésével, valamint beruházás és innováció, energiahatékonyság, kutatás és fejlesztés és digitalizálás révén, főként a mikrovállalkozásokon és a kis- és középvállalkozásokon keresztül;

10.  üdvözli a Bizottság eltökéltségét, miszerint foglalkozni kíván az Európai Unión belüli adókoordináció hiányával, különös tekintettel azon nehézségekre, amelyekkel a kkv-knak az eltérő nemzeti héaszabályozások bonyolultsága miatt kell megküzdeniük; sürgeti a Bizottságot, hogy mérlegelje a további koordináció megvalósíthatóságát, és vegye fontolóra egy egyszerűsített héamegközelítés lehetőségét a digitális egységes piacon;

11.  elítéli azokat a meglévő vagy nemrég keletkezett korlátokat, melyek még mindig akadályozzák az integrált és jól működő egységes piacot; felhívja a figyelmet főként a szolgáltatási irányelv számos tagország általi részleges átültetésére és végrehajtására, és felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyabban érvényesítse a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeit; emlékeztet a Bizottság azon ígéretére, hogy – adott esetben – kötelezettségszegési eljárásokat alkalmaz az áruk és szolgáltatások egységes piacán és a digitális szférában a jogszabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

12.  kiemeli, hogy a meglévő akadályok között vannak olyanok, amelyek nem teszik lehetővé a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy teljes mértékben élvezzék a belső piac által kínált előnyöket; reméli, hogy a Bizottság által beterjesztett, fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályt hamarosan végrehajtják, és az hatékonyan összpontosít majd a befogadást és hozzáférést biztosító konkrét intézkedésekre;

13.  rámutat arra, hogy a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer a jogrendszerek és a képesítések színvonalának kölcsönös ellenőrzése közötti kölcsönös bizalom elvén alapul; megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének jobb végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a megfelelő érvényesítés és a jobb szabályozás alapvető fontosságú, figyelembe véve az egységes piac töredezettségét, amely korlátozza a gazdasági tevékenységet és a fogyasztók választási lehetőségeit; és ki kell terjednie valamennyi üzleti ágazatra, valamint a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokra; üdvözli a szabályozott képesítések és szakmák feltérképezésének folyamatát, mely egy, a tagállamok nemzeti cselekvési terveit segítő interaktív nyilvános adatbázis kialakítását fogja eredményezni;

14.  sajnálja, hogy az országspecifikus ajánlások továbbra is a közbeszerzési eljárásokban jelentkező hiányosságokat állapítanak meg, például a verseny és az átláthatóság hiányát, mivel 21 tagállam még nem volt képes teljes mértékben átültetni a jogalkotási csomagot, ami piaci torzulásokat eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy a szükséges kötelezettségszegési eljárások alkalmazása révén sürgősen intézkedjen annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák jogi kötelezettségeiket; felhívja a Bizottságot, hogy hatékony és átlátható módon módszeresen végezzen ellenőrzéseket annak érdekében, hogy az adminisztratív eljárások ne jelentsenek aránytalan terhet a vállalkozások számára, és ne akadályozzák meg a kkv-kat abban, hogy részt vegyenek a közbeszerzésben;

15.  támogatja a tagállamokat azon törekvéseikben, hogy korszerűsítsék közigazgatási szolgáltatásaikat, főként az e-kormányzáson keresztül, és valamennyi vállalkozás és polgár érdekét szolgáló jobb határokon átnyúló együttműködésre, az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és a közigazgatás átjárhatóságára szólít fel, ugyanakkor arra is felhívja a Bizottságot, hogy ahol a közszolgáltatások digitalizálását uniós költségvetésből fedezik, ott helyezzen nagyobb hangsúlyt az átláthatóság hatékonyabb nyomon követésére;

16.  megjegyzi, hogy számos országspecifikus ajánlás a képességekre és a munkaerőpiacokra fekteti a hangsúlyt; kiemeli, hogy a megfelelő képességek, valamint az alapképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás kulcsfontosságú a termelékenység, a versenyképesség és a kibocsátásnövekedés biztosításához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen hozzanak létre,fogadjanak el és fokozzák a digitális és élethosszig tartó tanulási programokat; hangsúlyozza továbbá, hogy lehetővé kell tenni a tanulók és a gyakornokok számára, és bátorítani kell őket arra, hogy tanulmányaik részeként vegyenek részt külföldi tanulószerződéses gyakorlati képzésen, szakmai gyakorlaton vagy tanulmányi úton;

17.  üdvözli, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkaerőpiacra az országjelentésekben, amelyek komoly strukturális problémákra mutatnak rá, például a tartós munkanélküliségre és az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák nem megfelelő végrehajtására; hangsúlyozza, hogy a feltárt problémák közül nagyon keveset orvosoltak célirányos ajánlásokkal.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Sergio Gaetano Cofferati, Daniel Dalton, Nicola Danti, Vicky Ford, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Eva Paunova, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Birgit Collin-Langen, Roberta Metsola, Julia Reda, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker, Franc Bogovič, Albert Deß, Sofia Ribeiro


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (13.9.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

A vélemény előadója: Fernando Ruas

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel a 2015. december 7-i, az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló tanácsi következtetésekre (15071/15),

1.  elismeréssel fogadja az új, ésszerűbbé tett európai szemeszter nagyobb koherenciáját, amely minden szinten több lehetőséget biztosít a tagállamok és az érdekelt felek bekapcsolódására és a velük való kommunikációra, megerősíti a nemzeti felelősségvállalást és kevesebb ajánlásra tesz javaslatot, valamint három, stabilizáló szerepet betöltő fő prioritásra összpontosít – a beruházások támogatása, a strukturális reformok végrehajtása és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás fenntartása – a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, a képzési és oktatási lehetőségek bővítése, illetve a kutatás és innováció ösztönzése érdekében; emlékeztet arra, hogy a szociális gazdaság fellendítése szociális vállalkozások növekedését ösztönző projektek révén munkahelyeket teremthet és jólétet hozhat a régióknak; úgy véli, hogy a helyi és a regionális hatóságokat szorosabban be kell vonni az európai szemeszter folyamatába, és javasolja a helyi és regionális hatóságoknak az európai szemeszterbe történő bevonásáról szóló magatartási kódex bevezetését, a kohéziós politika partnerségről szóló magatartási kódexének mintájára;

2.  megjegyzi, hogy egyes tagállamokban még mindig magas a munkanélküliségi ráta, különös tekintettel a fiatalokra és a tartós munkanélküliségre; hangsúlyozza, hogy sok tagállam még mindig korlátozott kapacitással rendelkezik a munkaerőpiac támogatására, és néha a kohéziós politika pénzeszközei jelentik a beruházás fő forrását a növekedés, a fejlesztés, a foglalkoztatás és az oktatás terén; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az Európai szemeszter keretében adott lehetőségeket olyan eszközök és mechanizmusok feltárására, amelyek biztosítják, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum által lehetővé tett rugalmasságot fel lehessen használni a növekedésre és a fenntartható foglalkoztatásra irányuló beruházás stratégiai területein; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a rendelkezésükre álló fiskális mozgástér teljes körű kihasználásában a termelő beruházások támogatása érdekében, és emlékeztet rá, hogy a strukturális reformok előnyei hosszú távon válnak érzékelhetővé; úgy véli továbbá, hogy meg kell fontolni a 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapokból részesülő kedvezményezettek bevonását a folyamatban lévő európai szemeszter értékelésébe;

3.  hangsúlyozza azt a kulcsszerepet, amelyet a szociális vállalkozások játszanak a magas versenyképességű és igazságosabb regionális fejlesztés kialakításában különböző, szociális és ökológiai célkitűzéssel rendelkező üzleti modellek révén; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy fokozni kell a regionális és a helyi hatóságok és a tagállamokon belüli szociális gazdasági szervezetek között meglévő partnerségek láthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be uniós cselekvési tervet a szociális vállalkozásokra vonatkozóan, a fenntartható növekedést célzó teljes potenciál felszabadítása érdekében;

4.  aggodalmát fejezi ki a beruházások hiányának tartós trendje miatt, ami befolyásolja a hosszú távú fenntartható növekedést és a minőségi munkahelyteremtést, és ebben az összefüggésben sajnálatosnak tartja a kohéziós politika keretében folyó operatív programok késői elfogadását a jelenlegi programozási időszakban; hangsúlyozza ezért az operatív programok gyors és következetes végrehajtásának fontosságát, összhangban az egyéb uniós finanszírozású programokkal és kezdeményezésekkel; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapok végrehajtásának kiegészítő és pótlólagos jellegűnek kell lennie az esb-alapok vonatkozásában, a köz- és magánberuházások lehetőségeinek teljes kihasználása, valamint méltányosabb földrajzi egyensúly biztosítása érdekében; általánosabban szólva megismétli, hogy ki kell használni a különböző uniós alapok, programok és kezdeményezések (beleértve a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programját (EaSI) és a Horizont 2020 programot), valamint a nemzeti beruházások közötti szinergiákat és azok egymást kiegészítő jellegét annak érdekében, hogy a megvalósuló beruházások kifejthessék teljes hatásukat, csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek, és könnyebben elérhetőek legyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzései; kiemeli a többszintű kormányzás erősítésének és a közigazgatás általános minősége javításának szükségességét is, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan, különös tekintettel a közigazgatási kapacitásra, valamint a közbeszerzési szabályok, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a korrupció elleni küzdelem erősítésére;

5.  elismeri a kohéziós politikai eszközök és a tágabb gazdasági kormányzási keret közötti koherencia fontosságát, az európai szemeszter szabályainak való megfelelés eléréséhez szükséges, a gazdasági talpra állást célzó erőfeszítések támogatása szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a kohéziós politika legitimitása a szerződésekből fakad, és hogy ez a politika az európai szolidaritás kifejezése, fő célkitűzései az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, az Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó beruházások finanszírozása, és az unió polgárokhoz való közelítése révén; ezért az a véleménye, hogy az esb-alapok hatékonyságát a szilárd gazdasági kormányzással összekapcsoló intézkedéseket megfontoltan, kiegyensúlyozott módon kell alkalmazni, ám csak végső megoldásként, és hatásaikról jelentést kell készíteni; ezen kívül emlékeztet arra, hogy az ilyen intézkedéseknek mindig indokoltnak és átláthatónak kell lenniük, és alkalmazásuknál mindig figyelembe kell venni az érintett tagállam sajátos társadalmi-gazdasági körülményeit a regionális és helyi beruházások korlátozásának elkerülése érdekében, amely intézkedések rendkívül fontosak a tagállamok gazdaságai, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel e beruházások maximalizálják a növekedést és a munkahelyteremtést, továbbá ösztönzik a versenyképességet és a termelékenységet, különösen az állami kiadásokra nehezedő jelentős nyomás időszakaiban;

6.  azt a két tagállamot illetően, amelyekre a 2016. július 12-i tanácsi határozatok vonatkoznak, amely határozatok a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban, kiemeli a 2016. július 27-i bizottsági javaslatot és az azt követő augusztus 8-i tanácsi határozatot a kiszabható szankciók visszavonásáról, figyelembe véve a tagállamok indoklással ellátott kérelmét, a nehéz gazdasági körülményeket, a két ország reformtörekvéseit és elkötelezettségüket a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartása iránt; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben az esb-alapokra vonatkozó 2017-es kötelezettségvállalások egy részének felfüggesztésére irányuló javaslat – azon intézkedések keretében, amelyek összekapcsolják az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást – mérlegelésekor figyelembe kell venni a Parlamentnek a strukturált párbeszéd keretében kifejtett véleményét;

7.  felhívja a Bizottságot, vegye jobban figyelembe az Európa 2020 stratégiát, és kezelje megfelelően annak fő célkitűzéseit a végrehajtás javításával, az európai szemeszter összefüggésében stratégiai elemzés elvégzésével, valamint az Európa 2020 stratégia céljaival összefüggő uniós alapok kiadásai jobb ellenőrzését célzó intézkedésekre és módszertanra tett javaslatokkal; meggyőződése, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata alkalmat fog nyújtani az esb-alapok elemzésére, értékelésére és ahol szükséges, hozzáadott értékének növelésére és támogatására az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében, amelyek közvetett kapcsolatban állnak az európai szemeszter folyamataival;

8.  rámutat, hogy az euróövezeten belüli és azon kívüli monetáris politikák különbözősége által generált gazdasági aránytalanságok kiegyenlítése fontos a területi kohézió fő céljainak eléréséhez;

9.  úgy véli, hogy az állami kiadások átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása nélkülözhetetlen a növekedésbarát környezet megteremtéséhez; úgy véli, hogy a bürokratikus eljárások egyszerűsítését erőteljesebben kellene végezni az adminisztratív terhek csökkentésének fő céljából; üdvözli azt a tényt, hogy több tagállam képes volt tekintetbe venni az országspecifikus ajánlásokat operatív programjaiban, az előzetes feltételrendszer összefüggésében vállalt célzott beruházások vagy reformok révén; rámutat arra, hogy az országspecifikus ajánlások a beruházási lehetőségek terjesztésének hasznos eszközei lehetnek, és – a kohéziós politikán belüli előzetes feltételrendszerrel együtt – kulcsszerepet játszhatnak, mivel fontos pozitív tovagyűrűző hatással vannak a tágabb beruházási környezetre; nagyra becsüli azt a tényt, hogy az esb-alapok beruházásai már hozzájárulnak a szerkezeti reformok végrehajtásához, és javítják az általános gazdasági teljesítményt a tagállamokban, a vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak megfelelően, hozzájárulva az Unió stratégiai célkitűzéseihez, vagyis gazdasági növekedést, minőségi munkahelyeket és fenntartható fejlődést hozva létre az Unióban, ideértve a természeti vagy a földrajzi hátrányoktól sújtott régiókat vagy területeket is;

10.  az a véleménye, hogy a strukturálisreform-támogató programnak feladatorientált és célzott, önkéntes alapú támogatást kellene nyújtania a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtson nekik az intézményi, szerkezeti és közigazgatási reformok tervezésében és végrehajtásában, kiegészítő támogatást nyújtva, ugyanakkor biztosítva azt, hogy ne következzen be átfedés/kettős finanszírozás más közösségi eszközökkel, vagy másfajta, már meglévő technikai segítségnyújtással; ebben az összefüggésben felhívja az Európai Bizottságot, hogy adjon ki egy egységes stratégiai dokumentumot, amely – más uniós kapacitásépítési intézkedésekkel összehangolva – prioritásokat és kritériumokat határoz meg a strukturálisreform-támogató program használatához; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika keretében a technikai segítségnyújtásból a Bizottság kezdeményezésére a strukturálisreform-támogató programba történő javasolt költségvetési átcsoportosítás nem teremthet precedenst semmilyen jövőbeni javaslathoz.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Czesław Hoc, Karol Karski, Julia Reda, Tatjana Ždanoka


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (28.9.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. év prioritásainak végrehajtása

(2016/2101(INI))

A vélemény előadója: Bogdan Andrzej Zdrojewski

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri, hogy az ifjúsági munkanélküliség folyamatos kihívást jelent Európa számára; megállapítja, hogy a foglalkoztatási helyzet Európa-szerte nagyon eltérő; elismeri, hogy a legtöbb tagállam munkaerőpiacán kiszolgáltatott helyzetben vannak a roma vagy más kisebbségekhez tartozó vagy bevándorló fiatalok, valamint a fogyatékossággal élő fiatalok; ezért hangsúlyozza, hogy olyan munkaerőpiaci reformokra van szükség, amelyek tükrözik, hogy az oktatás minden polgár joga, továbbá az integráció, a társadalmi befogadás, valamint a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem legalapvetőbb követelménye;

2.  hangsúlyozza továbbá, hogy sürgősen szükség van az ikerpályás tanulást célzó reformokra és a fiatalok készségeit a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiaci követelményekhez igazító képzési projektekre, határozott erőfeszítéseket téve a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek leküzdésére, összhangban az Európa 2020 stratégia céljaival; tudomásul veszi, hogy a Bizottság a közelmúltban új európai készségfejlesztési programot fogadott el; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia részeként továbbra is támogatja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amely segíti a tagállamokat abban, hogy a fiatalok igényein alapuló, testre szabott támogatást nyújtsanak; szorgalmazza az Erasmus projekt melletti uniós kötelezettségvállalások folytatását;

3.  hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal összhangban folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a korai iskolaelhagyás csökkentésére és a hátrányos helyzetű fiatalok oktatásának előmozdítására; megjegyzi, hogy a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő eredményei rámutatnak, hogy az EU 2020 stratégia elérése felé tett bizonyos lépések ellenére egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a legkiszolgáltatottabbak, például a különböző gazdasági-szociális háttérrel rendelkező fiatalok és hátrányos helyzetű csoportok kihagyásával tovább fog nőni az egyenlőtlenség; felhívja a figyelmet arra, hogy fokozni kell a fiatal nők – különösen a szülési szabadságról visszatérő nők és az egyedülálló anyák – és a fiatal migránsok, az alacsony képzettségűek, a fogyatékossággal élő fiatalok és a hátrányos megkülönböztetésnek kitett összes fiatal munkaerőpiaci részvételét;

4.  rámutat, hogy általában véve a munkaerőpiaci politikáknak, és konkrétan a munkaerő-kereslet és a szakképzettségek szakképzési politikákban való összehangolásának azt kell céloznia, hogy magas minőségű és biztos munkahelyeket hozzanak létre, illetve támogassanak, az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjével összhangban; megjegyzi, hogy e politikáknak hozzá kell járulniuk a bizonytalan foglalkoztatás, a nulla órás szerződések és a fizetéssel nem járó szakmai gyakorlatok jelensége elleni küzdelemhez;

5.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pillérének létrehozásával kapcsolatos konzultációk megindítására; kulcsfontosságúnak tartja, hogy ez a kezdeményezés képes legyen a készségek és kompetenciák rugalmasabb fejlesztésének, az egész életen át tartó tanulásra irányuló fellépéseknek és a minőségi foglalkoztatás tevékeny támogatásának beindítására;

6.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozás olyan növekvő terület, amely fellendítheti a gazdaságot, a nélkülözés, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett; ezért úgy véli, hogy a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, inkluzív és fenntartható gazdaság megvalósítása érdekében a vállalkozásoktatásnak a szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és olyan témákkal is foglalkoznia kell, mint a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozások és az alternatív üzleti modellek, például a szövetkezetek;

7.  olyan intézkedések végrehajtására szólít fel, amelyek minőségi szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtása révén megkönnyítik a fiatalok számára az oktatás és a munka közötti átmenetet, az őket a munka világába való belépéskor érő hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében egyértelműen meghatározott jogok – például a szociális védelemhez, az írásban kötött, kötelező erejű szerződéshez és a tisztességes bérezéshez való jog – számukra történő biztosításával;

8.  emlékeztet arra, hogy az egyes tagállamokban az oktatás finanszírozási szintje a válságot megelőző időszakhoz képest továbbra is alacsony, és felszólít az infrastrukturális beruházások növelésére, valamint az oktatási és képzési rendszerek minőségének és relevanciájának biztosítására az összes rendelkezésre álló európai finanszírozási eszközön, különösen pedig a strukturális alapokon (ERFA és ESZA) és az ESBA-n keresztül; ismételten hangsúlyozza, hogy az oktatásba és a kultúrába való fenntartható beruházás erősíti a foglalkoztathatóságot, és hozzájárul a fenntartható növekedéshez és a minőségi munkahelyteremtéshez az EU-ban; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a beruházásokat csatornázzák az inkluzív oktatásba, amely megválaszolja a mindenki számára egyenlő hozzáférés és lehetőségek biztosításával kapcsolatos kihívásokat, többek között a kisgyermekkori nevelés és a felnőttképzési lehetőségek kiszélesítésével, valamint az alapoktatási rendszerből kimaradó fiatalok oktatási és képzési rendszerekbe való visszatérésének elősegítésével;

9.  hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani a tagállami iskolai oktatási és szakképzési rendszerek strukturális reformját és korszerűsítését, beleértve a tanulás és tanítás holisztikus szakpolitikai megközelítését, előmozdítva az innovációt, a kreativitást és a digitális technológiák használatát; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az EU és a tagállamok közötti párbeszédet és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

10.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni a kultúra és az oktatás közötti szinergiákat és elő kell mozdítani a művészeti oktatást mint a kritikus gondolkodás fejlesztésének eszközét, a kreatív és átadható készségeket és kompetenciákat, valamint a polgári értékeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a társadalom tevékeny, felelős és nyitott világszemléletű tagjaivá váljanak; alapvető fontosságúnak tartja a közberuházások növelését az egészségügyi és oktatási rendszerek, illetve az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások minőségének megőrzése és fokozása, valamint a gazdasági fejlődéshez kedvező körülmények kialakítása érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy a még mindig túl magas munkanélküliségi ráta jelzi, hogy a tagállamok többségében továbbra is korlátozott a munkahelyteremtési kapacitás; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatnak megfelelően további fellépésre van szükség a munkaerőpiacok összességében befogadóbbá tételéhez; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a legtöbb új munkahely rossz minőségű, alacsony fizetést és bizonytalan körülményeket biztosít, és így nem képes jelentős mértékben ösztönözni a fogyasztást és a belső keresletet;

12.  emlékeztet arra, hogy az iskolarendszeren kívüli oktatás és az informális tanulás kulcsfontosságú szerepet játszhat a fiatalok foglalkoztathatóságához szükséges készségek – például vállalkozói készség, irányítói készség, kapacitásépítés – kialakításában és fenntartásában, különösen a marginalizált csoportokban;

13.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az EU általános képességét arra, hogy minőségi munkahelyeket teremtsen és tartson fenn, és ezáltal leküzdje a magas szintű munkanélküliséget – egyúttal figyelembe véve a migráció potenciálisan fontos szerepét –, többek között az oktatási rendszerek révén, amelyeket hatékony állami kiadásoknak kell kiegészíteniük, azt célozva, hogy szociális és környezeti szempontból fenntartható, minőségi beruházásokkal integrálják a munkaerőpiacba a munkavállalókat és csökkentsék a munkanélküliséget;

14.  kiemeli, hogy figyelembe kell venni a kisebbségi és a bevándorlói háttérrel rendelkező fiatalok, valamint a fogyatékossággal élő fiatalok sajátos oktatási igényeit, az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megfelelő tiszteletben tartása mellett;

15.  felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) tárgyában kínált programok és tanulmányok vonzerejét az e téren meglévő hiány kezelése, valamint az oktatás valamennyi szintjén a digitális készségek és a médiaműveltség elsajátításának fokozása érdekében;

16.  hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési reformok akkor bizonyultak sikeresnek, ha az európai szemeszterrel kapcsolatos konzultációkban a szociális partnerek is részt vettek;

17.  üdvözli az Erasmus+ hozzájárulását a mobilitás és a kulturális csereprogramok elősegítéséhez szerte az EU-ban és a harmadik országok viszonylatában; felszólít a megszerzett készségek és képesítések átláthatóságának, mobilitásának és európai szintű elismerésének javítását célzó uniós eszközök fokozottabb előmozdítására és alkalmazására, azért, hogy a képzési és foglalkoztatási esélyeik növelése érdekében mobilitást vállaló fiatalok szakmai és társadalmi integrációja garantáltabbá váljon és nagyobb bizonyossággal bekövetkezzen; megerősíti, hogy a mobilitási lehetőségekhez való hozzáférést biztosítani kell a szakképzés terén is a hátrányos helyzetű fiatalok és a megkülönböztetés különböző formáinak kitett személyek számára;

18.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Tanács 2012. december 20-i ajánlásának megfelelően 2018-ig megvalósuljon az informális, nem formális és egész életen át tartó tanulás révén megszerzett kompetenciák, készségek és ismeretek elismerése; e tekintetben megjegyzi, hogy az elismerés kulcsfontosságú a formális oktatáshoz és az új szakmai lehetőségekhez való hozzáférés növeléséhez, erősítve ugyanakkor az önbecsülést és a tanulási motivációt; hangsúlyozza, hogy egyes tagállamok jelentős előrelépést tettek a megfelelő jogi keret kialakítása terén, míg mások nehézségekkel küzdenek az átfogó érvényesítési stratégiák létrehozása tekintetében; hangsúlyozza ezért, hogy átfogó stratégiákat kell kialakítani az érvényesítés lehetővé tételéhez;

19.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és a kreatív iparágak jelentős mértékben hozzájárulnak az ifjúsági foglalkoztatáshoz, és átlagosan több fiatalt foglalkoztatnak, mint bármely más ágazat; elismeri, hogy az EU-ban több mint 6 millió személy dolgozik a kulturális ágazatban; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez és az ifjúsági munkanélküliség felszámolásához, ezért felszólít az uniós finanszírozási rendszerek, különösen a Horizont 2020 és az ESBA felhasználásának megerősítésére; e tekintetben kiemeli, hogy az élvonalbeli technológiák, a kreatív média és az ikt különösen érdeklik a fiatalokat;

20.  megismétli, hogy az Európa a polgárokért program az egyetlen olyan uniós program, amely – a társadalmi kohézió megerősítésével és transznacionális együttműködések, ikervárosok és városhálózatok létrehozásán keresztül gazdasági lehetőségek megteremtésével – kizárólag az aktív európai polgárság előmozdításával foglalkozik;

21.  kiemeli a kutatás és a tudomány kulcsfontosságú szerepét a fenntartható gazdasági növekedés és a nemzetközi együttműködés megteremésében; ezért javasolja az egyetemi és tudományos kutatásba irányuló beruházások fenntartását a Horizont 2020 menetrend keretében, az Európa 2020 stratégiában a K+F tekintetében meghatározott 3%-os célkitűzés megvalósítása érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ernest Maragall, Emma McClarkin, Martina Michels


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

11.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

14

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Barbara Kappel, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Michael Theurer, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Beatrix von Storch, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Alain Cadec, Ashley Fox, Sophia in ‘t Veld, Thomas Mann, Emmanuel Maurel, Siôn Simon, Joachim Starbatty, Tibor Szanyi, Romana Tomc

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat