JELENTÉS on the general revision of Parliament's Rules of Procedure

22.11.2016 - (2016/2114(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Richard Corbett

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról

(2016/2114(REG))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. és 227. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményeire (A8-0344/2016),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  hangsúlyozza, hogy az eljárási szabályzat módosításai kellőképpen figyelembe vették a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás[1] rendelkezéseit;

3.   kéri a főtitkárt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a Parlament informatikai rendszereinek a módosított eljárási szabályzathoz való haladéktalan hozzáigazítása és – többek között az Unió más intézményeihez intézett írásbeli választ igénylő kérdések nyomon követésére szolgáló – megfelelő informatikai eszközök létrehozása érdekében;

4.  úgy határoz, hogy amint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást eltávolítják a hatályos jogszabályokból, törli a 106. cikk (4) bekezdését az eljárási szabályzatból, és kéri, hogy az érintett szervezeti egységek időközben egészítsék ki ezt a bekezdést a jövőbeli törlésre utaló lábjegyzettel;

5.  felkéri az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül a rendes jogalkotási eljárás keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexét annak érdekében, hogy összhangba hozza azt az e határozat eredményeként elfogadott 73–73d. cikkel;

6.  felhívja a figyelmet az eljárási szabályzathoz csatolt mellékletek átszervezésének szükségességére annak érdekében, hogy csak olyan szövegeket tartalmazzanak, amelyek jogi érték és a többségre vonatkozó szabályok tekintetében megegyezzenek a szabályzat cikkeivel és az eljárási szabályzat végrehajtási intézkedéseit tartalmazó a VI. melléklettel – annak ellenére, hogy a melléklet elfogadásához eltérő eljárásra és eltérő többségre van szükség; kéri a többi meglévő melléklet és a képviselők munkája szempontjából lényeges további szövegek átcsoportosítását egy, az eljárási szabályzatot kísérő szabálygyűjteménybe;

7.  rámutat, hogy e szabályzat módosításai az elfogadásukat követő ülés első napján lépnek hatályba a 212. cikk (2) bekezdése kivételével – amely a küldöttségek összetételére vonatkozik –, amely a meglévő küldöttségek esetében a 2019-ben tartandó következő európai parlamenti választásokat követő első ülésük megnyitásakor lép hatályba;

8.  úgy határoz, hogy a képviselőknek legkésőbb a változások hatálybalépésétől számított hat hónapon belül ki kell igazítaniuk a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatukat, hogy az tükrözze az I. melléklet 4. cikkének változásait; kéri Elnökségét és főtitkárát, hogy az említett hatálybalépéstől számított három hónapon belül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, hogy a képviselők ezt a kiigazítást el tudják végezni; úgy határoz, hogy az e határozat elfogadásának napján hatályban lévő eljárási szabályzat rendelkezései alapján benyújtott nyilatkozatok a hatálybalépést követően hat hónapig érvényesek maradnak; ezenkívül úgy határoz, hogy ez utóbbi rendelkezések minden olyan képviselő esetében is alkalmazandók, akiknek mandátuma ugyanezen idő alatt lép hatályba;

9.  kéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 168a. cikket a küszöbök új meghatározásai tekintetében, és az említett cikk hatálybalépése után egy évvel vizsgálja felül a küszöbök alkalmazását egyes cikkek tekintetében;

10.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás    1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
2. cikk	2. cikk
A szabad mandátum	A szabad mandátum
Az Európai Parlament képviselői megbízatásukat szabadon gyakorolják. A képviselőket semmiféle utasítás nem köti, és nem kapnak kötött mandátumot.	Az 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikke (1) bekezdésével és az európai parlamenti képviselők statútuma 2. cikke (1) bekezdésével és 3.cikke (1) bekezdésével összhangban a képviselők megbízatásukat szabadon és függetlenül gyakorolják, semmiféle utasítás nem köti őket, és nem kapnak kötött mandátumot.
Indokolás
Jogi szempontból a szabad mandátum forrása az 1976. évi okmány 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a képviselői statútum 2. cikkének (1) bekezdése és 3. cikkének (1) bekezdése. A javasolt módosítás – amely e rendelkezések szövegének szó szerint megfelel – célja mindenfajta zavar elkerülése.
Módosítás    2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 3. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
3. cikk	3 cikk
A mandátumvizsgálat	A mandátumvizsgálat
(1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben.	(1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben.
Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében.	Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
(2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti.	(2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti.
Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését.	Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését.
(3)  Az illetékes mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat, és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek a nemzeti választási törvényeken alapulnak.	(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek az említett okmány értelmében a benne említett nemzeti szabályok kizárólagos hatálya alá tartoznak.
	A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban.
	A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az eljárási szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették.
(4)  A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban.
A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az e szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették.
A képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában a Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján bármikor határozhat.	(4)  Az illetékes bizottság javaslata alapján a Parlament késedelem nélkül megvizsgálja a leköszönő képviselőket felváltó egyéni képviselők mandátumát, továbbá a képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában bármikor határozhat.
(5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor.	(5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor.
(6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő feladatainak teljesítését vagy a helyettesek rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját.	(6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő megválaszthatóságát, vagy a helyettesek megválaszthatóságát vagy rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját.
Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki.	Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki.
Indokolás
The changes in paragraph 3 illustrate the fact that the "committee responsible" is clearly identified in Annex VI. The words "except those based on national electoral laws" are deleted as they are not fully in line with Article 12 of the Act of 1976, i.e. "other than those arising out of the national provisions to which the Act refers". Moreover, subparagraphs 1 and 2 of paragraph 4 are moved to paragraph 3 for consistency reasons.
As a consequence, paragraph 4 will consist of only its current subparagraph 3. This provision refers to what happens in the course of the legislative term when Members are replaced. The word "proposal" instead of "report" allows having recourse to a simplified procedure (i.e. ad hoc verification by letter) in unproblematic cases, in line with the standing practice.
Módosítás    3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 4 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
4. cikk	4. cikk
A képviselői megbízatás időtartama	A képviselői megbízatás időtartama
(1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmányban megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg. A megbízatás a képviselő halálával vagy lemondásával is megszűnik.	(1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmány 5. és 13. cikkében megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg.
(2)  A képviselők a választásokat követő első parlamenti ülés megnyitásáig maradnak hivatalban.
(3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi.	(3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi.
Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmány szellemének és betűjének megfelelően történt, erről tájékoztatja a Parlamentet, hogy az határozhasson: megállapítja-e az üresedést.	Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal megállapítják a képviselői hely megüresedését, valamint az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet.
Ellenkező esetben a képviselői hely üresedését a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal állapítják meg. A Parlament e tárgyban nem szavaz.	Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, javasolja a Parlamentnek, hogy ne állapítsa meg az üresedést.
Bizonyos kivételes körülmények fennállásának esetére egyszerűsített eljárást vezettek be, különösen ha a lemondás hatálybalépése és az illetékes bizottság első ülése között egy vagy több plenáris ülést tartanak, és – mivel képviselői hely üresedését nem állapították meg – az a képviselőcsoport, amelyhez a lemondó képviselő tartozik, nem képes ezeken az üléseken a képviselő megfelelő helyettesítéséről gondoskodni. Ezen eljárás alapján az illetékes bizottság ilyen ügyekkel megbízott előadójának hatásköre van a rendelkezésnek megfelelően benyújtott bármely lemondás azonnali megvizsgálására, és abban az esetben, ha a bejelentés mérlegelésének késedelme hátránnyal járhatna, az ügyet a bizottság elnökének hatáskörébe utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint
–   a bizottság nevében tájékoztassa a Parlament elnökét a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról, vagy
–   hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására.
	(3a)  Ha a következő plenáris ülésig az illetékes bizottságnak nincs kitűzve ülése, az illetékes bizottság előadója haladéktalanul megvizsgálja a rendelkezésnek megfelelően bejelentett bármely lemondást. Abban az esetben, ha a bejelentés mérlegelésének késedelme hátránnyal járhatna, az előadó az ügyet a bizottság elnöke elé utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint:
	–   a bizottság nevében tájékoztassa a Parlament elnökét a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról; vagy
	–  hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására;
(4)   Ha az adott tagállam illetékes hatósága valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának megszűnéséről értesíti az elnököt a tagállam törvényi rendelkezései értelmében, akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének értelmében fennálló összeférhetetlenség, akár a képviselői megbízatás ezen okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatt, az elnök értesíti a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről, és felkéri a tagállamot a megüresedett képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.	(4)   Ha egy tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesíti az elnököt, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői helynek az összeférhetetlenség keletkezésének napjától kezdődő megüresedését.
Ha a tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesítik az elnököt, az elnök tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői hely megüresedését.	Ha a tagállam illetékes hatóságai értesítik az elnököt valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének megfelelő tagállam törvényi rendelkezések értelmében fennálló összeférhetetlenség miatti, akár a képviselői megbízatásnak az említett okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatti megszűnéséről, az elnök tájékoztatja a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről. Ha ezt az időpontot a tagállami hatóságok nem jelölik meg, a megbízatás megszűnésének időpontja a tagállam általi értesítés időpontjával azonos.
(5)  A tagállam vagy az Unió hatóságai értesítik az elnököt minden olyan feladatról, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak. Az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmány szellemével és betűjével. Az elnök tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az illetékes hatóságokat a bizottság következtetéseiről.	(5)  Ha a tagállam vagy az Unió hatóságai olyan feladatról értesítik az elnököt, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak, az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmánnyal, továbbá az elnök tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az érintett hatóságokat a bizottság következtetéseiről.
(6)  A következők tekintendők a képviselői megbízatás megszűnése, illetve a képviselői hely megüresedése időpontjának:
–   lemondás esetén: az a nap, amelyen a lemondás bejelentéséről felvett jegyzőkönyv alapján a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapítja;
–   az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezés vagy megválasztás esetén: a tagállamok vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő által közölt időpont.
(7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.	(7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, az elnök erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.
(8)  Képviselői kinevezés érvényességét érintő vitában – ha a képviselő mandátumát már megvizsgálták – az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely haladéktalanul és legkésőbb a következő ülés megkezdéséig jelentést tesz a Parlamentnek.
(9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament fenntartja a jogot, hogy a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilvánítsa, illetve a képviselői hely megüresedésének megállapítását megtagadja.	(9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilváníthatja, illetve a képviselői hely megüresedésének megállapítását megtagadhatja.
Indokolás
As regards paragraph 1, Article 13(1) of the Act of 1976 adds the case of "withdrawal of the mandate" to "death or resignation". However, since all these cases are covered by the Act of 1976, the second sentence of this paragraph is superfluous and can be deleted.
Paragraph 2 is deleted, asits content is already covered by the Act of 1976.
In paragraph 3, since the case of a problematic resignation is the exception and not the rule, subparagraphs 2 and 3 are inverted and their wording is streamlined.
The existing interpretation is converted into a new paragraph after paragraph 3 and its wording streamlined.
Subparagraphs 1 and 2 of paragraph 4 are inverted in order to reflect the order of the incompatibilities referred to in Article 7 of the Act of 1976. Their wording is also adapted (among other things, the last sentence of current subparagraph 1 is deleted as it is a mere repetition of current paragraph 7).
The amendment of paragraph 5 makes sure that it complies with the principle that Parliament’s Rules of Procedure may not impose obligations on other authorities, including those of the Member States.
Since the suggested wording of paragraphs 3 and 4 clarifies the date of the end of the term of office in all possible cases covered by the Act of 1976 (including resignation, incompatibilities or withdrawal of mandate), paragraph 6 becomes superfluous and can be deleted.
Paragraph 7 is in line with the existing practice.
Paragraph 8 is deleted as it is reflected in Rule 3 with the exception of the deadline, which can be deleted, as depending on the complexity of a dispute, this deadline "no later than the beginning of the next part-session" may prove to be too tight.
Paragraph 9 would become paragraph 7. "Shall reserve the right to" is a somewhat odd wording in the context and the amendment suggests to replace it with "may".
Módosítás    4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 5 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
5. cikk	5. cikk
Kiváltságok és mentességek	Kiváltságok és mentességek
(1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek.	(1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezik.
(2)  A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.	(2)  Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.
(3)  A Parlament Elnöke a képviselők részére a megválasztásukról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a tagállamok területén történő szabad mozgást lehetővé tevő igazolványt állít ki.	(3)  Az Európai Unió a képviselő kérelmére és a Parlament elnökének jóváhagyásával európai uniós laissez-passer igazolványt állít ki a képviselő részére, amely lehetővé teszi a tagállamok és az azt érvényes úti okmányként elismerő más országok területén történő szabad mozgást.
	(3a)  Feladatainak ellátása céljából minden képviselőnek joga van tevékenyen részt venni a Parlament bizottságainak és küldöttségeinek munkájában ezen eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.
(4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat VII. melléklete rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható.	(4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat 210a. cikke rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható.
	Az Elnökség jóváhagyásával, indokolással ellátott határozattal egy képviselőtől meg lehet tagadni valamely dokumentumba való betekintést, ha az Elnökség a képviselő meghallgatása után arra a meggyőződésre jut, hogy a betekintés a Parlament intézményi érdekeinek vagy a közérdeknek az elfogadhatatlan sérelméhez vezetne, és hogy a betekintést a képviselő magán- vagy személyes jellegű indítékból kéri. A képviselő az ilyen határozat ellen a kézhezvételtől számított egy hónapon belül írásbeli panaszt tehet. Csak az indoklással ellátott írásbeli panaszok elfogadhatók. A panaszról a Parlament a benyújtást követő ülésen, vita nélkül határoz.
Indokolás
Az (1) bekezdés az 1976. évi okmány 6. cikkének (2) bekezdését ismétli. A megfogalmazást módosítani kell annak tükrözése érdekében, hogy itt nem rendelkezésről, hanem puszta ténymegállapításról van szó.
A (2) bekezdés a mentelmi jog egyik alapvető elvét rögzíti, és kiegészítésre kerül a 6. cikk (1) bekezdésének első mondatával.
Ami a (4) bekezdés módosítását illeti, a VII. melléklet A. része törlésre került és az új 210a. cikkben szerepel.
Módosítás    5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
6. cikk	6. cikk
A mentelmi jog felfüggesztése	A mentelmi jog felfüggesztése
(1)  Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.	(1)  A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az 5. cikk (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni.
(2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy	(2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy
– a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá	– a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá
– a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni.	– a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni.
(Concerns AM 25)
Indokolás
Az (1) bekezdés első része áthelyezendő az 5. cikk (2) bekezdésébe.
Módosítás    6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 7 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
7. cikk	7. cikk
A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása	A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása
(1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megsértették-e ezeket a kiváltságokat és mentességeket.	(1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették vagy meg fogják sérteni egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ezen kiváltságokat és mentességeket megsértették-e vagy valószínű-e, hogy meg fogják sérteni.
(2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenek a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznak.	(2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenének a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznának.
(3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.	(3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.
(4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be.	(4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be.
(5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő új bizonyíték benyújtása mellett a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot.	(5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő kivételes esetben új bizonyíték benyújtásával a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot.
Indokolás
As regards paragraph 1, the wording is revised insofar as it sounds very categorical as to the existence of an actual breach. It seems to imply the need for a final judgment or an otherwise irrevocable decision by a public authority prejudicing a Member, thus making potential breaches irrelevant. This, however, would make requests for defence possible only at a stage when Parliament's decision could be useless.
Paragraph 3, insofar as reference to the same legal proceedings, and not to the same facts, although providing legal certainty, might be too formalistic. If both criminal and civil proceedings have been instituted in respect of the same facts, but the waiver is requested for the former and the defence for the latter, Parliament might paradoxically adopt two different decisions.
As it stands, paragraph 5 does not set any limits to requests for reconsideration, which could be, therefore, endlessly reiterated. In order to prevent such situations, the amendment suggests adding the word "exceptionally" in the first sentence– after all, the decision to defend (or not to defend) a Member's immunity is of a non-binding nature (see Judgment in Marra, EU:C:2008:579, paragraphs 38-39).
Módosítás    7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 9 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
9 cikk	9 cikk
A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások
(1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.	(1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.
A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül.	(1a)  Az érintett képviselő vagy volt képviselő beleegyezésével a kérelmet egy másik képviselő is előterjesztheti, aki számára engedélyezni kell, hogy az érintett képviselőt vagy volt képviselőt az eljárás valamennyi szakaszában képviselje.
	A képviselő vagy a volt képviselő képviseletében eljáró képviselő a bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt.
(2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.	(2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.
(3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.	(3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. Módosítások nem fogadhatók el. Amennyiben egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.
(4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.	(4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.
(5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat	(5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot.
A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.	A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.
A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.	A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.
Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.	Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.
Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.	Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.
(6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.	(6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése vagy fenntartása kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.
(7)   A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.	(7)  A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
(8)  A bizottság jelentése első pontként szerepel az előterjesztést követő első ülésnap napirendjén. A határozati javaslat(ok)hoz módosítás nem terjeszthető be.	(8)  A bizottság határozati javaslatát az előterjesztését követő első ülésnap napirendjére kell felvenni. Ilyen javaslathoz módosítást nem lehet előterjeszteni.
A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki.	A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki.
A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti.	A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti.
A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak.	A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak.
A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.	A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.
(9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően.	(9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően.
(10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli.	(10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli. A bizottság a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja.
(11)  A bizottság – a tagállamokkal való egyeztetést követően – jegyzéket készíthet a tagállamok azon hatóságairól, amelyek jogosultak a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására.	(11)  A Parlament a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmek közül csak azokat vizsgálja meg, amelyeket részére a tagállamok igazságügyi hatóságai vagy állandó képviseletei továbbítottak.
(12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.	(12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.
(13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el.	(13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el.
Indokolás
The current interpretation following paragraph 1is converted into a new paragraph and the last part of paragraph 5 is aligned to it.
The amendment to paragraph 3 seeks to clarify that the same principles referred to in paragraph 8 of this Rule also apply at committee level.
For practical reasons, it is not always possible to place an immunity case at the head of the agenda. The amendment to paragraph 8 adapts the text to this reality. It also replaces the word ‘report’ by the more appropriate expression ‘proposal for a decision’, consistently with the wording of Rule 9(3) and (8), fourth subparagraph. At the same time, the existing mechanism consisting of a systematic plenary vote on every immunity case is preserved as the most objective and appropriate to ensure the fair treatment of all Members and have decisions on their immunity taken by Parliament as a whole.
The last sentence added to paragraph 10 comes from Rule 115 paragraph 4.
As regards the changes to paragraph 11, they try to address the fact that in some jurisdictions private persons can submit requests for the waiver of a Member's immunity without the filter of any public authority (so called private prosecution). The issue of the 'competent authority' is thus not settled. The change states that requests for waiver should be either addressed to Parliament by the competent prosecutor's office or court or transmitted by the permanent representation to the EU. Private parties' requests for a waiver of immunity will have to be streamlined by the Permanent Representations.
Módosítás    8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 10 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
10 cikk	törölve
A képviselői statútum végrehajtása
Az európai parlamenti képviselők statútumát és annak bármilyen módosítását a Parlament fogadja el az illetékes bizottság javaslata alapján. A 150. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az Elnökség feladata a szabályok alkalmazása és a pénzügyi keretek megállapítása az éves költségvetés alapján.
Indokolás
A cikk szövege nem csak a statútum „végrehajtására” vonatkozik: az első mondat valójában annak elfogadásáról és módosításáról szól, de a 45. cikk beillesztése óta nincs rá szükség. A második mondat nem tűnik hasznosnak, mivel ilyen esetekben a módosításokat rendszerint kérnék, míg a harmadik mondat kissé átdolgozott formában bekerült a 25. cikk (14b) (új) bekezdésébe.
Módosítás    9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 11 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
11. cikk	11. cikk
A képviselők pénzügyi érdekeltségei, magatartási szabályok, kötelező átláthatósági nyilvántartás és a Parlamentbe való belépés	A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok
(1)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikkével összhangban a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz1.	(1)  A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz.
A szabályok semmilyen módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.	A szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.
(2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őriznie a Parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenőmentességét végzését, sem pedig a nyugalmat a Parlament épületeiben. A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.	(2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, és meg kell őriznie a Parlament méltóságát. Nem akadályozhatja továbbá a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, sem pedig a biztonság fenntartását és a rendet a Parlament épületeiben, vagy a Parlament berendezéseinek működését.
	A képviselők a parlamenti viták során nem használhatnak rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet vagy nem tanúsíthatnak ilyen magatartást, továbbá ezzel összefüggésben nem mutathatnak fel transzparenseket.
	A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.
A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet.	A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet.
(3)  E cikk alkalmazása semmilyen módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát.	(3)  E cikk alkalmazása más módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát.
E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul.	E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul.
E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről.	E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről.
	(3a)  Ha valamely képviselő alkalmazásában álló személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti a (2) cikkben foglalt magatartási szabályokat, a 166. cikkben meghatározott szankciók adott esetben az érintett képviselőre is kiszabhatók.
(4)  Minden parlamenti ciklus kezdetén a quaestorok meghatározzák az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek (akkreditált asszisztensek) legmagasabb számát.	(4)  Az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek legmagasabb számát a quaestorok határozzák meg.
(5)  A hosszú ideig érvényes belépőkártyáknak az uniós intézmények személyzeti állományához nem tartozó személyek részére való kiállításáért a quaestorok felelnek. E belépőkártyák legfeljebb egy évig érvényesek és megújíthatók. E belépőkártyák használatának módját az Elnökség határozza meg.
E belépőkártyák kiállíthatók:
– azon személyek részére, akik szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban2, vagy akik az abban nyilvántartott szervezetek képviselői vagy alkalmazottai; a nyilvántartásba vétel azonban nem jogosít fel automatikusan az ilyen belépőkártyára;
– azon személyek részére, akik rendszeresen be kívánnak lépni a Parlament épületeibe, azonban nem tartoznak az átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás3 hatálya alá;
– a képviselők helyi asszisztensei részére, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tagjainak asszisztensei részére.
(6)  Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és személyek a Parlamenttel fennálló kapcsolataik során kötelesek betartani a következőket:
– a megállapodáshoz csatolt magatartási kódex4;
– a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és
– e cikk rendelkezései és végrehajtási rendelkezései.
(7)  A quaestorok határozzák meg, hogy a magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre.
(8)  A belépőkártyák visszavonására a quaestorok indokolt határozata alapján a következő esetekben kerül sor:
– az átláthatósági nyilvántartásból való törlés, kivéve, ha nyomós okok szólnak a visszavonás ellen;
– a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése.
(9)  Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.
Az (5)–(8) bekezdés végrehajtási rendelkezéseit melléklet határozza meg5.
(10) A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.	(10) A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.
__________________	__________________
1Lásd I. melléklet.	1Lásd I. melléklet.
2Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodással (lásd IX. melléklet B. része) létrehozott nyilvántartás.
3 Lásd IX. melléklet B. része.
4 Lásd IX. melléklet B. részében szereplő megállapodás 3. melléklete.
5 Lásd X. melléklet A. része.
Indokolás
As regards the amendment to the title, it reflects the fact that the Register is mandatory for the institutions, not for those registered therein. Registration facilitates the interaction with the EU institutions which represents an important incentive.
Paragraph 3a (new) comes from Annex XV §2 1st subparagraph (“Members shall be held responsible for any failure by persons whom they employ or for whom they arrange access to Parliament to comply on Parliament's premises with the standards of conduct applicable to Members”) and is reworded, with a view to clarifying its meaning.
As regards the amendment to paragraph 4, art. 34 § 9 of the Implementing measures concerning the Members’ Statute, adopted by the Bureau, states the following: “The number of contracts between a Member and accredited assistants in force at any given time may not exceed three, regardless of the duration of work provided for in those contracts. This limit may be increased to four if an exemption is expressly granted by the President of Parliament following verification by the relevant department that the Member concerned has sufficient office space to comply with the standards applicable to the use of Parliament’s buildings, taking into account also the number of trainees that may be present.”
The contents of Rule 11(5) to (9) will become part of new Rule 116a and their wording will be streamlined.
Módosítás    10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 12 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
12. cikk	12. cikk
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok	Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok
A Parlamentben az eljárási szabályzathoz mellékelt6 parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket.	A csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről szóló, 1999. november 18-i parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket.
__________________
6 Lásd XI. melléklet.
Módosítás    11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 13 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
13. cikk	13. cikk
Megfigyelők	Megfigyelők
(1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe.	(1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe.
(2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.	(2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben, továbbá nem láthatják el a Parlament külső képviseletét. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.
(3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket.	(3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő utazási és ellátási költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket.
Módosítás    12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 14 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
14. cikk	14. cikk
Ideiglenes elnök	Ideiglenes elnök
(1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.	(1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.
(2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata.	(2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata, a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz utalnak.
Az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogköröket gyakorolja. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet a mandátumvizsgáló bizottsághoz utalnak.
Indokolás
Az értelmezés e cikk (2) bekezdésébe került bele.
Módosítás    13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 15 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
15. cikk	15. cikk
Jelölés és általános rendelkezések	Jelölés és általános rendelkezések
(1)  Az elnököt, az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják. A jelöléshez szükséges a jelöltek beleegyezése. A jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelöltek közfelkiáltással is megválaszthatók.	(1)  Az elnököt, ezt követően pedig az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják.
	A jelöléshez szükséges a jelöltek beleegyezése, és a jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Minden egyes szavazás előtt lehet jelölni új jelölteket.
	Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelölteket közfelkiáltással választják meg, kivéve ha a parlamenti képviselők legalább egyötöde titkos szavazást kér.
	Ha egyetlen szavazás során több tisztviselőt választanak meg, a szavazólap csak akkor érvényes, ha a rendelkezésre álló szavazatok legalább felét leadták.
Ha egyetlen alelnök pótlása válik szükségessé, utódja – egyetlen jelölt esetén – közfelkiáltással is megválasztható. Az elnök mérlegelési jogkörrel bír annak eldöntését illetően, hogy a megválasztásra közfelkiáltással vagy titkos szavazással kerül-e sor. A megválasztott jelölt az általa felváltott alelnök rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.
2.  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a tagállamok és a politikai nézetek méltányos képviseletére.	2.  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére, a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra.
Indokolás
Ami az (1) bekezdés első albekezdését illeti, a jelenlegi gyakorlat szerint egyes képviselőcsoportok valamennyi szavazásra egyszerre terjesztik elő a jelölteket, míg mások ezt az egyes szavazások előtt teszik meg. A módosítást a 16. cikk is tükrözi.
Az értelmező rész törlésre kerül, mivel első két mondata szerepel a cikk első bekezdésének harmadik albekezdésében. Az utolsó mondata nem tesz hozzá semmit a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséhez, ezért törlendő.
Ami a (2) bekezdés módosítását illeti, az hozzáigazítja a szöveget a személyzeti szabályzathoz.
Módosítás    14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 16 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
16. cikk	16. cikk
Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd	Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd
(1)  Először az elnököt választják meg. A jelöléseket a szavazás valamennyi fordulója előtt az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.	(1)  Az elnöki tisztségre való jelöléseket az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban a 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.
(2) Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet.	(2) Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet.
Indokolás
A „szavazás valamennyi fordulója előtt” rész törlése a 15. cikk (1) bekezdéséhez javasolt módosításnak felel meg.
Módosítás    15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 17 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
17. cikk	17. cikk
Az alelnökök megválasztása	Az alelnökök megválasztása
(1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.	(1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.
Annak ellenére, hogy e cikk – a 16. cikk (1) bekezdésével ellentétben – nem rendelkezik kifejezetten az alelnökök megválasztása során a fordulók között új jelölések benyújtásáról, ez az eljárás mégis megengedhető, mert a Parlamentnek – független szerv lévén – lehetőséget kell biztosítani valamennyi felmerülő jelöltről való döntésre, különösen, mivel egy ilyen lehetőség hiánya akadályozhatná a választások zavartalan lefolyását.
(2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul.	(2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul.
Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.	Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.
Indokolás
A törölt értelmezés szerepel a 15. cikk (1) bekezdéséhez javasolt módosításokban.
Módosítás    16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 18 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
18. cikk	18. cikk
A quaestorok megválasztása	A quaestorok megválasztása
Az alelnökök megválasztása után a Parlament öt quaestort választ.	A Parlament öt quaestort is megválaszt ugyanazon eljárás szerint, mint amelyet az alelnökök megválasztása során alkalmazott.
A quaestorokat is ugyanazon eljárás szerint választják meg, mint az alelnököket.
Indokolás
A 18. cikk két mondata összevonásra kerül.
Módosítás    17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 19 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
19 cikk	19 cikk
A tisztségviselők megbízatásának időtartama	A tisztségviselők megbízatásának időtartama
(1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év.	(1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év.
Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a Quaestorok Kollégiumában viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére.	Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a Quaestorként viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére.
(2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be.	(2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be.
Módosítás    18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 20 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
20 cikk	20 cikk
Üresedés	Üresedés
(1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani.	(1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani.
Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.	Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.
(2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig az első alelnök látja el az elnöki feladatokat.	(2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig a rangsornak megfelelően meghatározott alelnök látja el az elnöki feladatokat.
Módosítás    19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 22 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
22 cikk	22 cikk
Az elnök feladatai	Az elnök feladatai
(1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét az e szabályzatban megállapított feltételek szerint irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.	(1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét az e szabályzatnak megfelelően irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.
E bekezdést a következőképpen kell értelmezni: az e cikkben biztosított jogkör magában foglalja, hogy az elnök elutasíthatja a túlzásba vitt indítványokat – mint például ügyrendi javaslatok, eljárási indítványok, szavazáshoz fűzött indokolások, valamint külön szavazások, részenkénti szavazások és név szerinti szavazások iránti kérelmek –, ha meggyőződése szerint nyilvánvaló céljuk és eredményük a Parlament eljárásainak tartós és súlyos obstrukciója, valamint más képviselők jogainak tartós és súlyos korlátozása.
Az e cikkben biztosított jogkörhöz hozzátartozik, hogy egyes szövegeket a szavazásra bocsátandó dokumentumban szereplő sorrendtől eltérve bocsássanak szavazásra. Ezt megelőzően, a 174. cikk (7) bekezdésének analógiájára, az elnök kérheti a Parlament hozzájárulását.
(2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások elfogadhatóságáról, a Tanácsnak és a Bizottságnak feltett kérdésekről, illetve arról, hogy a jelentések e szabályzattal összhangban állnak-e; biztosítja e szabályzat betartását és a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket, kihirdeti a szavazás eredményét, és a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket.	(2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások és a szavazásra bocsátott egyéb szövegek, valamint a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról, biztosítja e szabályzat betartását és a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket, kihirdeti a szavazás eredményét, és a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket.
(3) Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra.	(3) Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra.
(4) A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja.	(4) A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja.
	(4a)  Az elnök felel az Európai Parlament épületeinek biztonságáért és sérthetetlenségéért.
Indokolás
The contents of the first interpretation after paragraph 1 shall be transformed into a provision of the title on plenary sessions (Rule 164a), whilethe contents of the second interpretation shall be transformed into a provision of the title on plenary sessions (Rule 174).
The suggested change to paragraph 2 reflects the current practice according to which the President rules as inadmissible not only amendments, but also paragraphs of reports which are in violation of primary Union law or risk damaging Parliament's interest or reputation.
The new paragraph 4a reflects the current practice according to which the President is the highest authority as regards the waiver of the inviolability of Parliament’s premises and archives (Articles 1 and 2 PPI) and its security.
Módosítás    20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 23 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
23. cikk	23. cikk
Az alelnökök feladatai	Az alelnökök feladatai
(1)   Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti.	(1)   Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti.
(2)   Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják.	(2)   Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják.
(3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 130. cikk (2) bekezdése és a a II. melléklet (3) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg.	(3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 129. cikk és a 130. cikk (2) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg.
Justification
A II. mellékletet törölni fogják. Lásd a 129. cikkhez javasolt módosítást.
Módosítás    21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 25 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
25. cikk	25. cikk
Az Elnökség feladatai	Az Elnökség feladatai
(1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.	(1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.
(2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.	(2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.
(3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.	(3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.
(4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben.	(4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben.
Az „ülések lebonyolítása” fogalma magában foglalja a képviselők magatartását a Parlament valamennyi épületében.
(5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket.	(5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket.
(6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket.	(6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket.
(7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét.	(7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét.
(8)  Az Elnökség a 28. cikknek megfelelően elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat.	(8)  Az Elnökség elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat, és bizonyos feladatok elvégzésére kérheti őket.
(9)  Az Elnökség engedélyezi a szokásostól eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat.	(9)  Az Elnökség engedélyezi a szokásostól eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy küldöttségeket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat.
Az ilyen ülések, illetve találkozók engedélyezésével egyidejűleg megállapításra kerülnek a nyelvhasználati szabályok annak alapján, hogy a bizottság tagjai és póttagjai mely hivatalos nyelveket használják, illetve melyeket kívánják használni.	Az ilyen ülések, illetve találkozók vagy küldöttségek engedélyezése esetén a nyelvhasználati szabályokat az Elnökség által elfogadott többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni. Ugyanez a szabály vonatkozik a küldöttségekre is.
Ugyanezen szabály alkalmazandó a küldöttségek esetében, ha az érintett tagok és póttagok másként nem határoznak.
(10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt.	(10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt.
(11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseit, és a rendelet végrehajtása során ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.	(11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra és alapítványokra irányadó szabályok végrehajtási rendelkezéseit és finanszírozásuk szabályait
(12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. A szabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé és csatolják ezen eljárási szabályzathoz.	(12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. Ezen intézkedéseket kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is.	(13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is.
(14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.	(14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.
Az alelnökök ezzel kapcsolatos tevékenységükről az Elnökök Értekezletének rendszeresen beszámolnak.
	(14a)  Az Elnökség kijelöl egy alelnököt, akit megbíz az európai civil társadalommal a jelentős témákról folytatott strukturált konzultáció végrehajtásával.
	(14b)  Az Elnökség feladata a képviselői statútum alkalmazása és az éves költségvetés alapján a juttatások összegének megállapítása.
(15)  Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Elnökség az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad.
__________________
7 Lásd VII. melléklet E. rész.
Indokolás
The changes to paragraph 9 subparagraph 2, reflect the provisions of the Code of Conduct on multi-lingualism adopted by the Bureau on the basis of the competences conferred upon it by the current Rule.
As regards the changes to paragraph 11, the last sentence is deleted as it repeats paragraph 1. The amendments means to align the text of the Rule with the new Regulation.
Paragraph 14 subparagraph 2 is deleted here and moved under Rule 27(3).
The content for paragraph 14a (new)comes from the last sentence of Rule 27(5) and the wording is aligned with Rule 25(14).
This sentence in paragraph 14b(new) is taken from current Rule 10 and is slightly reworded to replace ("financial envelopes" is replaced by "allowances").
Paragraph 15 is deleted, as a new Rule 30a will cover all bodies and office holders.
Módosítás    22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 26 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
26. cikk	26. cikk
Az Elnökök Értekezletének összetétele	Az Elnökök Értekezletének összetétele
(1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat.	(1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat.
(2)  A Parlament elnöke felkér egy független képviselőt, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül.	(2)  A Parlament elnöke, miután lehetőséget adott a független képviselőknek nézeteik kifejtésére, felkéri egyiküket, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül.
(3)   Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik.	(3)  Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik.
Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák.	Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák.
Módosítás    23 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 27 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
27. cikk	27. cikk
Az Elnökök Értekezletének feladatai	Az Elnökök Értekezletének feladatai
(1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el.	(1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el.
(2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről.	(2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről.
(3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért.	(3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért. A nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás végrehajtásával megbízott alelnökök e tekintetben folyatott tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek az Elnökök Értekezletének.
(4) Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.	(4) Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.
(5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az Elnökség a konzultáció végrehajtásáért felelős alelnököt nevez ki, aki jelentést tesz az Elnökök Értekezletének.	(5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az ilyen konzultáció végrehajtásáért felelős alelnök e tekintetben folyatott tevékenységéről rendszeresen jelentést tesz az Elnökök Értekezletének.
(6) Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét.	(6) Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét.
(7)  Az Elnökök Értekezlete felelős a bizottságok, a vizsgálóbizottságok és a parlamenti vegyes bizottságok, az állandó és az eseti küldöttségek összetételéért és hatásköréért.	(7)  Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a felelős a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért.
(8) Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről.	(8) Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről.
(9) Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését.	(9) Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését.
(10) Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek.	(10) Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek.
Indokolás
A (3) bekezdés új része a 25. cikk (14) bekezdéséből került áthelyezésre.
Ami az (5) bekezdés változtatásait illeti, a 25. cikk új (14a) bekezdésével függenek össze.
Módosítás    24 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 28 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
28. cikk	28. cikk
A quaestorok feladatai	A quaestorok feladatai
A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el.	A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el, valamint minden egyéb rájuk ruházott feladatot.
Módosítás    25 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 29 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
29. cikk	29. cikk
A Bizottsági Elnökök Értekezlete	A Bizottsági Elnökök Értekezlete
(1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.	(1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.
Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.	(1a)  Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.
(2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan.	(2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan.
(3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.	(3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.
Indokolás
Ezt az értelmezést bekezdéssé kell átalakítani. A törlés nem jelent érdemi változást.
Módosítás    26 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 30 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
30. cikk	30. cikk
A Küldöttségi Elnökök Értekezlete	A Küldöttségi Elnökök Értekezlete
(1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.	(1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.
Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.	(1a)   Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.
(2)   A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.	(2)   A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.
(3)   Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.	(3)   Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.
Indokolás
Ezt az értelmezést bekezdéssé kell átalakítani. A törlés nem jelent érdemi változást.
Módosítás    27 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 30 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	30a. cikk
	A tisztségek betöltésének folytonossága a választási időszakban
	Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Parlament minden testülete és tisztségviselője az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad.
Indokolás
Átkerül a 25. cikk (15) bekezdéséből, és hatálya bővül.
Módosítás    28 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 31 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
31. cikk	31. cikk
Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége	Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége
(1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, sokszorosítják és valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan.	(1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan.
(2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.	(2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok vonatkozó feladataival kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.
Indokolás
A változás a rendelkezés tisztázását célozza, hiszen a jelenleg használt „munka” szó tágabb értelmű és az érintett szervezeti egység szerint sok feltett kérdés kívül esett a hivatkozott három testület tevékenységi körén.
Módosítás    29 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 32 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
32.cikk	32.cikk
A képviselőcsoportok megalakítása	A képviselőcsoportok létrehozása és megszűnése
(1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak.	(1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak.
A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják.	A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják.
(2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges.	(2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges.
(3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöb alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:	(3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöbök egyike alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:
– a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,	– a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,
– a képviselőcsoport több mint egy éve működik.	– a képviselőcsoport több mint egy éve működik.
Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját.	Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját.
(4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.	(4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.
(5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét.	(5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. A nyilatkozatot a képviselőcsoport minden tagjának alá kell írnia.
(6)  A nyilatkozatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.	(6)  A nyilatkozatot csatolni kell azon plenáris ülés jegyzőkönyvéhez, amelynek során bejelentik a képviselőcsoport létrehozását.
	(6a)  Az elnök bejelenti a képviselőcsoportok létrehozását a Parlamentben. A bejelentés visszaható hatállyal bír attól az időponttól kezdve, amikor a képviselőcsoport e cikknek megfelelően értesítette az elnököt létrejöttéről.
	Az elnök a Parlamentben a képviselőcsoportok megszűnését is bejelenti. E bejelentés az azt követő naptól kezdve bír joghatással, amikor a képviselőcsoport létezésének feltételei már nem teljesültek.
Indokolás
The change to the title aligns it with the provisions for the constitution/dissolution of the political groups (Rule 32 6a).
The current wording of paragraph 3 subparagraph 1 uses "threshold" in singular while there are two thresholds.
As regards the amendments to paragraph 5, the formality of signatures would increase the legal certainty of the statement submitted to the President.
Paragraph 6 has hardly ever been applied as it stands and certainly not during the last years. Therefore it is proposed to delete the reference to the publication in the Official journal and bring the provision in line with the practice.
As regards the addition of paragraph 6a, is aims at clarifying that a declaration by the President – in his role as a “notary” - is necessary for the establishment of the group, with retroactive effect to the moment when the group validly notified its establishment and, for its dissolution, also a declaration of President with effects on the day following the moment when the conditions failed to be complied with by the group.
Módosítás    30 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 33 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
33. cikk	33. cikk
A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete	A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete
(1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek.	(1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek.
(2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával kapcsolatos szabályokat az Elnökség állapítja meg.	(2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával és az azok betartásának elmulasztásával kapcsolatos szabályokat az Elnökök Értekezlete esetleges javaslatának figyelembevételével az Elnökség állapítja meg.
(3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről.	(3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről.
Indokolás
A módosítás célja, hogy összhangba hozza e cikket a 27. cikk (10) bekezdésével.
Módosítás    31 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 34 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
34. cikk	34. cikk
Közös munkacsoportok	Közös munkacsoportok
(1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást.	(1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást.
(2)  Ezek a csoportosulások nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket.	(2)  E csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatónak kell lenniük és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket.
A csoportosulások kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi.	(3) A közös munkacsoportok évente kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi.
A quaestorok nyilvántartást vezetnek a második albekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat.	(4) A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat és biztosítják e cikk tényleges végrehajtását.
Módosítás    32 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK	JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI, MENTESÍTÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK
Módosítás    33 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 37 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
37. cikk	37. cikk
A Bizottság munkaprogramja	Éves program
(1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg.	(1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg.
A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított és ezen eljárási szabályzathoz mellékelt8 ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban.	A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban8.
	(1a)   A Bizottság munkaprogramjának elfogadása után a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás8a (7) cikke szerint véleménycserét folytat, és együttes nyilatkozatot ad ki az éves intézményközi programról, amely rögzíti az átfogó célokat és prioritásokat.
	Az együttes nyilatkozatról a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatandó tárgyalásokat megelőzően az elnök eszmecserét folytat az Elnökök Értekezletével és a Bizottsági Elnökök Értekezletével a Parlament átfogó céljairól és prioritásairól.
	Az együttes nyilatkozat aláírását megelőzően az elnök kéri az Elnökök Értekezlete jóváhagyását.
(2)  Sürgős és előre nem látható esetekben egy intézmény – saját kezdeményezésre és a Szerződésekben megállapított eljárási keretek között – a Bizottsági munkaprogramban nem javasolt jogalkotási intézkedést is indítványozhat.
(3)  Az elnök továbbítja a Parlament által elfogadott állásfoglalást az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek.	(3)  Az elnök továbbítja a Parlament által a jogalkotási tervezésre és prioritásokra vonatkozóan elfogadott bármely állásfoglalást az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek.
Az elnök felkéri a Tanácsot, hogy nyilvánítson véleményt a Bizottság munkaprogramjáról és a Parlament állásfoglalásáról.
(4)  Ha valamely intézmény nem tudja tartani a megállapított ütemezést, értesíti a többi intézményt a késedelem okáról, és új ütemezést javasol.
	(4a)  Ha az Európai Bizottság valamely javaslatot vissza szándékozik vonni, az illetékes bizottság meghívja az illetékes biztost egy ülésre e szándék megvitatása érdekében. Erre az ülésre a Tanács elnöksége is meghívható. Ha az illetékes bizottság nem ért egyet a tervezett visszavonással, kérheti a Bizottságtól, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek. A 123. cikket alkalmazni kell.
__________________	__________________
8 Lásd XIII. melléklet.	8 Keretmegállapodás az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról (HL C 304., 2010.11.20., 47. o.).
	8a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Indokolás
Több törlést javaslunk, mindet konkrét okokból. Így a (2) bekezdés azért kerül törlésre, mert egyoldalú kijelentés az EP belső szabályai között arról, hogy más intézményeknek mit kellene tenniük.
A (3) bekezdés második albekezdése azért kerül törlésre, mert korábbra kell áthelyezni, míg
a (4) bekezdés azért kerül törlésre, mert soha nem alkalmazták.
Módosítás    34 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
38. cikk	38. cikk
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása	Az alapvető jogok tiszteletben tartása
(1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában megállapított alapvető jogokat.	(1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokat, szabadságokat és elveket, valamint az ugyanezen szerződés 2. cikkében rögzített értékeket.
A Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében, valamint 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt jogokat és elveket.
(2)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak, kérésükre az ügyet a Charta értelmezésére illetékesbizottsághoz kell utalni. E bizottság véleményét a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez mellékelni kell.	(2)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió alapvető jogainak, kérésükre az ügyet az alapjogok védelme tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni.
	(2a)  E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.
	(2b)  Az alapvető jogok védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez.
Indokolás
A kiigazított cím a Chartára és az EU Szerződés 6. cikkében hivatkozott alapjogi egyezményben foglalt jogokra és elvekre is kiterjed.
Az 1) bekezdés megmarad, de némileg átalakul: az első és második albekezdés összevonásra kerül. A jelenlegi rendelkezés még a Lisszaboni Szerződés előttről származik, az Alapjogi Charta azonban azóta ugyanolyan erővel bír, mint a Szerződés (a 6. cikk kiterjed a Chartára (6. cikk (1) bekezdés) és az egyezményre is (6. cikk (3) bekezdés).
Ami a (2a) bekezdés beillesztését illeti, célja a 38. és a 42. cikkben foglalt határidők egymáshoz igazítása.
Módosítás    35 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	38a cikk
	Nemek közötti egyenlőség
	(1)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy javaslat nem veszi kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását, kérhetik, hogy az ügyet utalják a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség tekintetében illetékes bizottsághoz.
	(2)  E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.
	(3)  A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez.
Indokolás
A javítás a (3) bekezdés törlését érinti, amely az (1) bekezdés utolsó mondatának ismétlése.
Módosítás    36 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 39 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
39. cikk	39. cikk
A jogalap vizsgálata	A jogalap vizsgálata
(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslatok és egyéb jogalkotási természetű dokumentumok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg.	(1)  A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg.
(2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét.	(2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét.
(3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok jogalapjára vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.	(3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási eljárás bármely szakaszában a jogalapra vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.
(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz.	(4)  Ha – adott esetben a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi szinten elfogadott szabályoknak1a megfelelően folytatott eszmecsere után – a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A 63. cikk sérelme nélkül a Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz.
(5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésen előterjesztett, jogalkotási aktusra irányuló javaslat jogalapjának megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna.	(5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésen előterjesztett, a jogalap megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna.
(6)  Ha a Bizottság nem járul hozzá javaslatának olyan módosításához, hogy az a Parlament által jóváhagyott jogalapnak megfeleljen, az előadó, a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke vagy a téma szerint illetékes bizottság elnöke javasolhatja a javaslat érdemi részéről való szavazás egy későbbi ülésnapra halasztását.
	__________________
	1a A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás, 25. bekezdés (HL L 123. 2016.5.12., 1. o.)
Indokolás
As concerns the changes in paragraph 1, “legally binding" is an inclusive formula which covers both the acts adopted by the ordinary and special legislative procedure (currently referred to as "legislative acts") and those adopted by another procedure (for instance NLE which the current rules refer to as "other documents of a legislative nature"). This formula reflects Article 288 and Article 2(1)&(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union. The change is to be included in other Rules, especially as some of them (e.g. Rule 49(1) or even Rule 39(3) just below) refer only to "legislative acts" or "legislative procedures", but are in fact also applied to acts and procedures which are not "legislative" in the meaning of Article 289(3) TFEU (for instance "NLE".
As concerns the changes in paragraph 1, this suggestion is made to include the possibility of checking the legal basis not only at the stage of Commission's proposal, but also when the Council adopts its first reading position.
As regards the deletion of paragraph 6, emphasis put (probably for historical reasons) on the Commission, while the author or co-author of the legislative act is the Council. Such a referral back to the committee is always possible under the Rules of Procedure.
Módosítás    37 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 40 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
40. cikk	40. cikk
Jogalkotási felhatalmazás	Jogalkotási felhatalmazás és végrehajtási hatáskörrel való felruházás
(1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.	(1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.
	(1a)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy végrehajtási hatásköre gyakorlása során a Bizottság az alapul szolgáló jogi aktust nem módosíthatja vagy egészítheti ki, még annak nem alapvető elemei tekintetében sem.
(2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét.	(2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét.
(3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.	(3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás és a végrehajtási hatáskörrel való felruházás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.
Módosítás    38 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 41 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
41. cikk	41. cikk
A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata	A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata
(1)  Ha egy jogalkotási aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.	(1)  Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.
(2)  A 47. cikk sérelme nélkül a téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel.	(2)  A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel.
(3) Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.	(3) Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.
(4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.	(4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.
(5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek, amely szavaz róluk.	(5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról.
(6)  Összeegyeztethetetlennek nyilvánított jogszabályt a Parlament a költségvetési hatóság határozatainak függvényében fogadhat el.
Indokolás
Ami a (2) bekezdés változtatásait illeti, a 47. cikkre való hivatkozás felesleges. A rendeletre való utalás feltüntetése egyértelművé teszi, hogy a BUDG bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben foglalt elosztási táblázatokat is vizsgálja.
Ami az (5) bekezdés változtatásait illeti, a Parlament nem szavazna a BUDG bizottság következtetéseiről, de azokat a plenáris szavazást megelőzően csatolnák az illetékes bizottság jelentéséhez.
A (6) bekezdés törlésre kerül, mert nem túl világos, és kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a „jogszabály” a jogalkotási aktus tervezetére utal-e, és hogy ki nyilvánítja „összeegyeztethetetlenné”.
Módosítás    39 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 42 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
42. cikk	42. cikk
A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat	A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat
(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására.	(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására.
(2)  A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság bármely jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban határozhat úgy, hogy ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára.	(2)  Kizárólag a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság határozhat úgy, hogy jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára.
	Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének, kérésükre az ügyet a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni. E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.
(3)  Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak.
(4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt.	(4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt.
	(4a)  Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak.
(5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni.	(5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni.
(6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz.	(6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz.
Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik.	Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik.
Indokolás
A (2) bekezdés új (1a) albekezdésének hozzáadását a 38. cikkben foglalt rendelkezés ösztönözte.
A 42. cikk (3) bekezdése áthelyezésre kerül a (4) bekezdés után, szövege pedig egyszerűsödik.
Módosítás    40 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 44 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
44. cikk	44. cikk
A Parlament képviselete a Tanács ülésein	A Parlament képviselete a Tanács ülésein
Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, amelyen a Tanács jogalkotói minőségben jár el, az elnök felkéri az illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet.	Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, az elnök felkéri a tárgyban illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet.
Módosítás    41 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
45. cikk	45. cikk
A Parlament kezdeményezési joga a Szerződések értelmében	A Parlament javaslattételi joga
Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy saját kezdeményezésű jelentést készít.	Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy az 52. cikkel összhangban saját kezdeményezésű jelentést készít.
A jelentés a következőket foglalja magában:	A jelentés a következőket foglalja magában:
a) állásfoglalási indítvány;	a) állásfoglalási indítvány;
b)  adott esetben határozat vagy javaslat tervezete,	b)  javaslattervezet;
c) indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással.	c) indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással.
Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.	Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.
Indokolás
A szövegezési javaslat célja hozzáigazítani a címet a 46. cikk címéhez.
Ami az első bekezdés változtatásait illeti, céljuk az egyértelműsítés. Példák a Parlament lehetséges kezdeményezéseire: EUSZ 7. cikk: az uniós értékek valamely tagállam általi megsértése; EUSZ, 14. cikk: az EP összetétele; EUSZ 48. cikk: a Szerződések felülvizsgálata; EUMSZ 223. cikk (1) bekezdés: az EP-választásokra vonatkozó rendelkezések;EUMSZ 223. cikk (2) bekezdés: a képviselői feladatok ellátásának meghatározása (képviselői statútum);EUMSZ 226. cikk: az EP vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó rendelkezések;EUMSZ 228. cikk: az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok.
Módosítás    42 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 46 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
46. cikk	46. cikk
Kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján	A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére
(1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására.	(1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására.
(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot.	(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot.
Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be közösen. A javaslat megjelöli a jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat.	Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be együttesen. A javaslat megjelöli az alapjául szolgáló jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat.
	A javaslatot az elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja.
	Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot le kell fordítani azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél.
	Az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül határoz, miután lehetőséget adott a javaslat szerzőinek arra, hogy felszólaljanak a bizottság előtt.
	A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét.
(3)  A javaslatot az elnök elé terjesztik, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti és az illetékes bizottsághoz utalja.
Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot lefordítják azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél.
A bizottság javasolhatja az elnöknek, hogy a 136. cikk (2) bekezdésében, (3) bekezdésében és (7) bekezdésében meghatározott szabályok és határidők szerint valamennyi képviselőnek biztosítsanak lehetőséget a javaslat aláírására.
Amennyiben az összes parlamenti képviselő többsége aláírja e javaslatot, a javaslatról szóló jelentés az Elnökök Értekezlete által engedélyezettnek minősül. A bizottság a javaslat előadóinak meghallgatását követően az 52. cikkel összhangban jelentést készít.
Amennyiben a javaslatot nem bocsátják rendelkezésre további aláírások céljából vagy azt nem írja alá az összes parlamenti képviselő többsége, az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül és a javaslat előadóinak meghallgatását követően határoz.
A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét.
(4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és részletes ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozólag, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét.	(4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan.
(5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját.	(5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját.
(6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott jogalkotási aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát.	(6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott uniós jogi aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát.
	(6a)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy az Európai Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen nyomonkövetési lépéseket szándékozik tenni. Rendszeresen beszámol a nyomon követés eredményeiről az Elnökök Értekezletének.
Indokolás
The title is clarified and aligned, compared also to the title of Rule 45.
The first, second, fifth and sixth subparagraphs of Rule 46(3) are moved to Rule 46(2). The contents of the third and fourth subparagraphs of Rule 46(3) is deleted because the procedure they laid down is very complex and was hardly ever applied until now.
As regards changes to paragraph 4, they reflect that other principles must obviously also be respected (proportionality for instance).
Paragraph 6 shall become paragraph 5. This paragraph refers to a "proposed legislative act". The restriction implied by the word "legislative" (as defined in Article 289 TFEU) is questionable. Therefore it is suggested to use "Union act" as in Article 225 TFEU and in paragraph 1 of this Rule.
Módosítás    43 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
47. cikk	47. cikk
A jogalkotási dokumentumok vizsgálata	A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata
(1)  Az elnök a jogalkotási aktusra irányuló javaslatokat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentumot az illetékes bizottsághoz utal vizsgálatra.	(1)  Az elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra.
Kétség esetén az elnök alkalmazhatja a 201. cikk (2) bekezdését azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben.
Ha egy javaslat szerepel a Bizottsági munkaprogramban, az illetékes bizottság határozhat a javaslat előkészítésének folyamatát figyelemmel kísérő előadó kinevezéséről.
A Tanács konzultációra vonatkozó, vagy a Bizottság vélemény iránti kérelmét az elnök az érintett javaslat vizsgálata céljából az illetékes bizottsághoz utalja.
Az első olvasatra vonatkozó, a 38–46. cikkben, az 57–63. cikkben és a 75. cikkben foglalt rendelkezések minden jogalkotási aktusra irányuló javaslatra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azok egy, kettő vagy három olvasatot igényelnek.
	(1a)  Kétség esetén az elnök azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 201a. cikk (2) bekezdésével.
	(1b)   Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel az Európai Bizottság munkaprogramjában.
(2)  A Tanács álláspontjait az első olvasatban illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra.
A Tanács álláspontjaira a második olvasatra vonatkozó, a 64–69. cikkben és a 76. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.
(3)  A Parlament és a Tanács a második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs.
Az egyeztetőbizottsági eljárásra a harmadik olvasatra vonatkozó, a 70., 71. és 72. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.
(4) A 49., 50., 53. cikk, az 59. cikk (1) és (3) bekezdése, a 60., 61. cikk és a 188. cikk nem alkalmazandó a második és a harmadik olvasatra.
(5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.	(5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.
Indokolás
As regards the change to paragraph 1 subparagraph 1, same change as in Rule 39 paragraph 1.
As regards the second subparagraph of Rule 47(1), it converts Rule 201(2) into a new Rule on questions of competence: Rule 201a (new); an alignment is therefore necessary.
As regards the fourth subparagraph, the reference to the Commission Work Programme is limitative and should be deleted. The rest is moved as paragraph 1b of Rule 47.
As regards the fifth subparagraph, the readability of such provision is difficult. The list is not limitative as other Rules apply as well; in addition, it mentions general Rules which apply in any case throughout the procedure, as for instance Rules 38 to 44; Rules 45 & 46 concern the right of initiative; Rules 57 to 63 & 75 are specific for first reading and it is not clear what is meant by the reference to them in this subparagraph.
Paragraphs 2 and 3 (2) are deleted as superfluous or self-evident given the existence of specific Rules on second and third reading.
Paragraph 3 subparagraph 1 is deleted here and moved to Rule72 as §6(new)
Paragraph 4 is deleted given the proposals concerning Rules 66.5(new) and 72.7(new).
Módosítás    44 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	47a. cikk
	A jogalkotási eljárások felgyorsítása
	Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodhat(nak) egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 37. cikk (1a) bekezdése szerinti intézményközi éves programban prioritásként meghatározott javaslatok körében.
Módosítás    45 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
48. cikk	48. cikk
A tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások	A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások
(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján valamely tagállam által benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban az eljárási szabályzat e cikke valamint 38–43. cikke, 47. és 59. cikke alapján kell eljárni.	(1)  A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezések kezelése során az illetékes bizottság felhívhatja az intézmények vagy a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A kezdeményező tagállamok képviselőit elkísérheti a Tanács elnöksége.
(2)  Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége.	(2) Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége.
(3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről. Amennyiben igen, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését.	(3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről, illetve hogy szándékában áll-e rövid időn belül alternatív javaslatot előterjeszteni. Amennyiben igenlő választ kap, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének vagy alternatív javaslatának kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését.
(4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal.	(4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy egy másik intézménytől vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal.
Indokolás
Ami az (1) bekezdés változtatásait illeti, ez a cikk jelenlegi megszövegezésében rendezi a tagállami kezdeményezések esetét, azonban más intézmények is megtehetik ezt (az Európai Központi Bank vagy a Bíróság (lásd az EUMSZ 294. cikkének (15) bekezdését). Az „e cikke valamint 38–43. cikke, 47. és 59. cikke” hivatkozás túlságosan korlátozó. Más rendelkezések, például az 50. vagy az 53. cikk is alkalmazható lehet. A 48. cikk (1) és (2) bekezdése összevonásra kerül.
A (2) bekezdés törlendő és az (1) bekezdéssel össze kell vonni.
Módosítás    46 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 49 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
49. cikk	49. cikk
A jogalkotási jelentések	A jogalkotási jelentések
(1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot utalták.	(1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatot utalták.
(2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikket nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 37. cikk alapján jóváhagyott Bizottsági munkaprogram alapján még nem történt meg.	(2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 47. cikk (1b) bekezdése alapján még nem történt meg.
(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:	(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:
a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás az előadó feladata és nem szavaznak róla;	a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás a szerző feladata és nem szavaznak róla;
b) jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően;	b) jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (1c) bekezdésének megfelelően;
c)  adott esetben, pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg.	c)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;
	ca)  amennyiben rendelkezésre áll, utalás a Parlament hatásvizsgálatára.
Indokolás
Ami a (3) a) pontjának változtatását illeti, azt tükrözi, hogy a rendelkezés jelenlegi megfogalmazásában azt sugallja, hogy a jelentésekben a módosítások rövid indokolása az „előadó feladata”. Ez a jelentéstervezetekre igaz, azonban magukra a jelentésekre nem.
Ami a 3) bekezdést illeti, a pénzügyi kimutatások elég ritkán szerepelnek az indokolásokban, ugyanakkor a „pénzügyi kimutatást tartalmazó” azt sugallja, mintha ennek belefoglalása rendszeres lenne. Rugalmasabb szövegezés javasolt.
Módosítás    47 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 50 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
50. cikk	50. cikk
Az egyszerűsített eljárás	Az egyszerűsített eljárás
(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást, a bizottság elnöke a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.	(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni. Az elnök, vagy – ha van kinevezett előadó – az előadó a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.
(2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság egyetért, e módosításokat a bizottság tagjainak elküldik. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 21 napnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül nyújtják be a Parlamentnek.	(2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak.
	Ha a módosításokkal szemben a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 10 munkanapnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül kell benyújtani a Parlamentnek.
	Ha a bizottsági tagok legalább egytizede kifogást emel a módosításokkal szemben, ezekről a bizottság következő ülésén szavaznak.
(3)  Ha a bizottsági tagok legalább egytizede kifogást emel, a módosításokról a bizottság következő ülésén szavaznak.
(4)  Az (1) bekezdés első és második mondata, a (2) bekezdés első, második és harmadik mondata és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre.	(4)  A Parlamenthez történő benyújtásra vonatkozó rendelkezések kivételével e cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre.
Indokolás
A (3) bekezdés a (2) bekezdésben említett esetre, és nem az (1) bekezdésben említett esetre vonatkozik. Az olvashatóságot nagyban javítja a (2) és a (3) egy bekezdésbe foglalása.
A (4) bekezdés megváltoztatásának célja szintén az olvashatóság javítása.
Módosítás    48 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 51 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
51. cikk	51. cikk
A nem jogalkotási jelentések	A nem jogalkotási jelentések
(1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki.	(1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki.
(2)  Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése.
(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:	(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:
a)  állásfoglalási indítvány;	a)  állásfoglalási indítvány;
b)  adott esetben pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;	b)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg.
c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.	c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.
Indokolás
A (2) bekezdés törlendő és az 56. cikkbe áthelyezendő. Az előadó feladatainak meghatározását a jelentések szövegezéséről szóló 56. cikk fogja tartalmazni.
Módosítás    49 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
52. cikk	52. cikk
Saját kezdeményezésű jelentések	Saját kezdeményezésű jelentések
(1)   Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván jelentést készíteni és állásfoglalási indítványt benyújtani a Parlamenthez, amellyel kapcsolatban sem konzultációt, sem véleménykérést nem utaltak hozzá a 201. cikk (1) bekezdése szerint, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg. Az engedély megtagadását minden esetben indokolni kell. Ha a jelentés tárgya olyan javaslat, amelyet valamelyik képviselő a 46. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtott be, az engedélyt csak akkor lehet megtagadni, ha a képviselői statútum 5. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek.	(1)  Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván nem jogalkotási jelentést vagy a 45. vagy 46. cikk szerinti jelentést készíteni, amelyet nem utaltak hozzá, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg.
	A jelentés elkészítésének engedélyezésére irányuló, első albekezdés szerinti kérelmekről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint.
Az (1) bekezdés értelmében jelentés elkészítésére irányuló kérelemről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint. Ha egy bizottság jelentés elkészítésére irányuló kérelmet nyújt be, de illetékességét vitatják, akkor erről az Elnökök Értekezlete hat héten belül dönt, a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása, illetve ennek hiányában a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének ajánlása alapján. Ha az Elnökök Értekezlete a fenti határidőn belül nem dönt, az ajánlást jóváhagyottnak kell tekinteni.
	(1a)   Az engedélyezés megtagadását minden esetben indokolni kell.
	Ha a jelentés tárgya a Parlament 45. cikkben említett kezdeményezési jogkörébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.
	(1b)  Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz.
(2)  A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 176. és 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.	(2)  A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.
Az első albekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9.
	(2a)  A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9a.
(3)  Ha a jelentés tárgya a 45. cikkben említett kezdeményezési jog körébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.
(4)  Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz.
__________________	__________________
9 Lásd az Elnökök Értekezlete megfelelő határozatát az eljárási szabályzat XVII. mellékletében.
	9a Lásd az Elnökök Értekezletének vonatkozó határozatát.
Indokolás
As regards the changes to paragraph 1, the words "neither a consultation nor a request for an opinion has been referred to it" are updated to the current framework where Parliament's legislative powers go well beyond consultation. In fact, the own-initiative report must not deal with topics which are the subject of a legislative report / proposal.The last part of this paragraph will be deleted: Article 5 of the Statute and Article 225 of the Treaty are general provisions and do not as such set certain conditions for a Member's initiative. Minimal conditions are set in Rule 46(2) and they are meant to allow the President to follow up with the referral to the Committee responsible. It is the Committee responsible which then decides whether to seek authorisation.
The first part of the interpretation following paragraph 1 is integrated into paragraph 1.The last part of the interpretation is covered in new Rule 201a(2).
As regards paragraph 1a and 1b, the change suggests a restructuring of the Rules concerning the conditions for authorisation. The current paragraph 3 is reinserted here as subparagraph of paragraph 2 to which it is linked
The content of paragraph 1bis moved from the current Rule 52(4).
The renumbering and replacement of current paragraph 3 and 4 before current paragraph 2 aims to clarify that own initiative reports are a subcategory of the non-legislative reports.
Paragraph 2 subparagraph 1 becomes a separate paragraph.
Paragraph 3 moved up as paragraph 2.1 and paragraph 5 is deleted here and moved up as paragraph 3. As they cover the same issues, the last sentence of paragraph 1 and paragraphs 3 and 4 are merged.
Módosítás    50 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 53 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
53. cikk	53. cikk
A bizottságok véleménye	A bizottságok véleménye
(1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottság jelentésének tárgyában ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.	(1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.
	A véleményt nyilvánító bizottság a tagjai és az állandó póttagjai közül előadót jelölhet ki, vagy a bizottság elnöke által küldött levélben fogalmazhatja meg véleményét.
(2)  A 47. cikk (1) bekezdése szerint jogalkotási természetű dokumentumok esetén a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosítástervezeteket, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolás a vélemény előadójának felelőssége és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét.	(2)  Amennyiben a vélemény jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosítástervezeteket, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az indokolásért annak megfogalmazója viseli a felelősséget, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az írásbeli indokolásért az előadó felelős.
Nem jogalkotási szövegek esetén a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz.	Amennyiben nem jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz.
Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról.	Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról.
A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak.	A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak.
(3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.	(3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.
	(3a)  Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy véleményét olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes bizottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a bizottság nevében.
	(3b)  A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (3a) bekezdés szerinti módosításokat.
(4)  Minden elfogadott véleményt mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez.	(4)  A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez.
(5)  Kizárólag az illetékes bizottság terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülésen.	(5)  E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülésen megfontolandó módosításokat.
(6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.	(6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.
Indokolás
As regards the changes to paragraph 1, strictly speaking, the opinion committee does not "make known its views on the report" but on the issue that will be covered by the report.As a new Rule 201a (new) is proposed to deal with the questions of competences,an alignment to that Rules is necessary throughout the text.The addition aims to clarify that a "rapporteur for an opinion" is appointed (currently not in the rules).
As regards the addition of paragraph 3 a (new), it reflects the outcome of the last CCC away day, when the Committee Chairs acknowledged that Rule 53 is over-used and recommended the introduction of the ‘committees-amendments” to the draft report of the lead committee.This possibility which corresponds to a current practice is now introduced in the Rules with an appropriate procedure to adopt and table “committee-amendments”.
Paragraph 5 is reworded. In fact, the restriction to the committee responsible is already set out in Rule 169 (which is a more relevant place).
Módosítás    51 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 54 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
54 cikk	54 cikk
A társbizottsági eljárás	A társbizottsági eljárás
Ha a hatáskör kérdését a 201. cikk (2) bekezdése vagy az 52. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:	(1)  Ha a hatáskör kérdését a 201a. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:
– az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;	– az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;
– az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról;	– az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról;
–  az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni; a 201. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó;	–  az érintett bizottsági elnököket, előadókat és a vélemények előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve, és közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy megosztott hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni. A határozatot a 201a. cikkben rögzített eljárással és határidőn belül kell meghozni.
–  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság közös hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság elutasítja, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek;	–  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság kizárólagos hatáskörét, a társbizottság közvetlenül a Parlamentnek nyújthat be módosításokat. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság nem fogadja el, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek;
– ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója.	– ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója.
E cikk megfogalmazása a cikk hatályának nem szab határt. Az 52. cikk (1) bekezdése és a 132. cikk (1) és (2) bekezdése alapján nem jogalkotási jelentéseket érintő társbizottsági eljárásra irányuló kérelmek elfogadhatók.
Az e cikk szerinti társbizottsági eljárás nem alkalmazható az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlás vonatkozásában.
Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik.	Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik.
Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat.	Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat.
Ha a felelős bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság előjogait, az általa hozott döntések továbbra is érvényesek, azonban a társbizottság – kizárólagos hatáskörének korlátai között – közvetlenül módosításokat nyújthat be a Parlamentnek.
	(1a)   Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában.
Indokolás
The changes to paragraph 1 reflect the decision to convert the current Rule 201 (2) into a new Rule 201awhich would cover the questions of competence. Thus, the restriction to legislative files implied by the first paragraph of Rule 201 (1) would be lifted and the new Rule would serve to deal with conflict of competences for both legislative and non-legislative reports. An alignment to take into account the creation of Rule 201 (a) (new) is necessary whenever 201(2) is mentioned.
The change to paragraph 1, indent 3, aims to make the sentence easy to read and to bring the provision in line with the suggested creation of Rule 201a (new).
For clarity reasons, the last paragraph of the fourth part of the interpretation to this Rule is integrated in paragraph 1, indent 4.
The second subparagraph of the interpretation is transformed into a new paragraph of Rule 54 (1a new).
The last subparagraph of the interpretation is integrated in the first paragraph of Rule 54 (fourth hyphen); for the case of shared competence, the text already clearly establishes that the associated committee can table amendments directly in plenary.
Módosítás    52 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 55 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
55. cikk	55. cikk
Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás	Közös bizottsági eljárás
(1)  Ha a 201. cikk (2) bekezdése alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben:	(1)  Ha a 201a. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben:
– a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és	– a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és
– álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos.	– álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos.
(2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.	(2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.
Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából.	Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából.
(3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.	(3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.
A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek.	A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek.
E cikk alkalmazható a valamely nemzetközi megállapodás megkötésének jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlásnak a 108. cikk (5) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti elfogadásához vezető eljárásra, feltéve hogy az e cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.
Indokolás
Ami az (1) bekezdés változtatását illeti, tükrözi az új 201a. cikk létrehozását, amely a hatáskörökkel foglalkozik.
A (3) bekezdést követő értelmezés feltehetőleg az egyéb egyetértési eljárások ajánlásaira is vonatkozik, de ez nincs kifejtve. Bármiféle zavar vagy ellentétes értelmezés elkerülésére javasoljuk a törlését.
Módosítás    53 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
56. cikk	52a. cikk
Jelentések készítése	Jelentések készítése
	(-1)  Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése.
(1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti.	(1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti.
(2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye. Ezenkívül, ha a jelen levő képviselők legalább egyharmada a szavazás során kéri, a jelentés azt is feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak.	(2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye, és a 208. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak.
(3)  Ha a bizottság véleménye nem egyhangú, a jelentésnek a kisebbségi vélemény összefoglalóját is tartalmaznia kell. A szöveg egészéről történő szavazáskor kifejtett kisebbségi véleményeket – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazza.	(3)  A szöveg egészéről történő szavazáskor kifejtett kisebbségi álláspontokat – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazhatja.
Az e rendelkezések alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt.	Az e bekezdés alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt.
(4)  A bizottság, elnöksége javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki.	(4)  A bizottság, elnöke javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki.
(5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható.	(5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita és a szavazás így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható.
(This Rule as amended shall be moved before Rule 53)
Indokolás
As regards the contents of paragraph -1, it consists of the provision currentlu in Rule 51(2) and ismoved here for consistency.
The change to paragraph 2 will bring this provision in line with Rule 208(3): adoption of reports by roll-call vote is mandatory.
As regards the changes to paragraph 3 subparagraph 1, the first sentence will be deleted: lack of unanimity implies minority opinions; in addition it is not very clear what is meant by "give a summary of the minority opinion" in singular as compared to the rest of the paragraph.
The change to paragraph 4 is an alignment to committees’ practice.
Módosítás    54 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 3 fejezet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
3. FEJEZET	3. FEJEZET
ELSŐ OLVASAT	RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
Módosítás    55 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 3 fejezet– 1 szakasz (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	1. SZAKASZ
	ELSŐ OLVASAT
Módosítás    56 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 3 fejezet – 1 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Bizottsági szakasz	törölve
Módosítás    57 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 57 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
57. cikk	törölve
A jogalkotási aktusra irányuló javaslat módosítása
(1)  Ha a Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, vagy az illetékes bizottság más módon értesül arról, hogy a Bizottság a javaslatát módosítani szándékozik, az illetékes bizottság elhalasztja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításának kézhezvételéig.
(2)  Ha a Tanács lényegesen módosítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, a 63. cikk rendelkezései alkalmazandók.
Indokolás
Az inkább a konzultációs eljárásra, mint a rendes jogalkotási eljárásra vonatkozó cikk e ponton törlendő, és a módosításokkal együtt áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.
Módosítás    58 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
58. cikk	törölve
A Bizottság és a Tanács álláspontja a módosításokról
(1)  Az illetékes bizottság, a jogalkotási aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról, a Tanácsot pedig felkéri, hogy tegye meg észrevételeit.
(2)  Ha a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nyilatkozatot tegyen, vagy kinyilvánítja, hogy nem tudja elfogadni a bizottság által elfogadott valamennyi módosítást, a bizottság a zárószavazást elhalaszthatja.
(3)  Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe.
Módosítás    59 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 3 fejezet – 2 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Plenáris szakasz	törölve
Módosítás    60 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 59 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
59. cikk	59. cikk
Az első olvasat lezárása	Szavazás a Parlamentben – első olvasat
	(-1)   A Parlament elfogadhatja, módosíthatja vagy elutasíthatja a jogalkotási aktus tervezetét.
(1)  A Parlament a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot az illetékes bizottság által a 49. cikknek megfelelően elkészített jelentés alapján megvizsgálja.	(1)  A Parlament először a jogalkotási aktus tervezetének azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges indítványról szavaz.
	Az elutasítási javaslat elfogadása esetén az elnök felkéri a kezdeményező intézményt a jogalkotási aktus tervezetének visszavonására.
	Amennyiben a kezdeményező intézmény ennek eleget tesz, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.
	Amennyiben a kezdeményező intézmény nem vonja vissza javaslatát, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy megfontolás céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.
	Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament az (1a)–(1c) bekezdéseknek megfelelően jár el.
	(1a)  Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy a módosításokról szavaz az (1b) bekezdésnek megfelelően. Ebben az esetben a Parlament arról is dönt, hogy azonnal megtartja-e a módosításokról szóló szavazást. Ha nem azonnal tart szavazást, új határidőt tűz ki módosítások benyújtására, és a szavazásra egy későbbi ülésen kerül sor.
	Amennyiben az egyetlen szavazással elfogadják az ideiglenes megállapodást, a elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament első olvasata.
	Ha az egyetlen szavazás alkalmával az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az elnök új határidőt tűz ki a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosítások benyújtására. Ezeket a módosításokat a Parlament egy későbbi ülésén kell szavazásra bocsátani az első olvasat lezárása érdekében.
	(1b)  Ha nem fogadtak el elutasítási javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, illetve ideiglenes megállapodást az (1a) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosításokat, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapodás egyes részeit, amennyiben részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, vagy egymással össze nem egyeztethető módosításokat nyújtottak be.
	A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.
	Az e módosításokról tartott szavazást követően a Parlament a teljes jogalkotási aktus tervezetéről szavaz, annak módosított vagy változatlan formájában.
	Amennyiben – módosításokkal vagy anélkül – elfogadásra kerül a jogalkotási aktus tervezete, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy az 59a., 73a. és 73d. cikkek szerint intézményközi tárgyalások céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.
	Amennyiben a jogalkotási aktus tervezete a módosított formában sem kapja meg a szavazatok többségét, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy megfontolás céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.
	(1c)  Miután az (1)–(1b) bekezdéseknek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. A jogalkotási állásfoglalást szükség esetén a 193. cikk (2) bekezdése értelmében hozzá kell igazítani az (1)–(1b) bekezdések szerinti szavazások eredményeihez.
	A jogalkotási állásfoglalás és a Parlament álláspontjának szövegét továbbítani kell a Tanács és a Bizottság elnökének, valamint – ha a jogalkotási aktus tervezete ezen intézmények vagy tagállamok valamelyikétől származik – a kezdeményező tagállamok csoportjának, a Bíróságnak vagy az Európai Központi Banknak.
(2)  A Parlament először az illetékes bizottság jelentésének alapjául szolgáló javaslathoz benyújtott módosításokról szavaz, majd a módosított vagy a változatlan formájú javaslatról, ezt követően a jogalkotási állásfoglalás-tervezet módosításairól, végül a teljes jogalkotási állásfoglalás-tervezetről, amely kizárólag az arról szóló nyilatkozatot tartalmazza, hogy a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, illetve ahhoz módosításokat javasol, valamint tartalmazza az esetleges eljárási kérelmeket.
A jogalkotási állásfoglalás-tervezet elfogadásával az első olvasat lezártnak tekintendő. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz.
A jogalkotási eljárás során előterjesztett valamennyi jelentésnek meg kell felelnie a 39., a 47. és a 49. cikknek. Valamely bizottság által beterjesztett, nem jogalkotási állásfoglalási indítványnak összhangban kell lennie az 52., illetve a 201. cikk szerinti utalási eljárásokkal.
(3) A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Indokolás
The change of the title aims to clarify what the Rule is about(see also Rule 67a below).
As regards the changes to paragraph 1, it extends the possibility to table a motion for rejection to the political groups (this possibility is not foreseen in the current Rule 60). Otherwise,this sub-paragraph to paragraph 1 regroups the provisions in Rule 60 paras 2 and 3, with few modifications aiming to make its reading clearer. These provisions will be placed here in order to observe the logical sequence of the vote in plenary.Following the discussion in AFCO WG, it was agreed to invert the standard procedure so far (referral back to Committee) with the exceptional procedure (to immediately close the first reading).The reference to the vote on the draft legislative resolution has been deleted following the discussion in AFCO WG on 8/10/2015.
The insertion of paragraph 1 a (new) aims at granting a privileged status to any provisional agreement reached through informal negotiations in trilogue in accordance with Rule 73, by putting it to a single vote before any other amendments tabled. However, on request by political group/40 members, the Parliament will take a decision on the voting order. Thus, all political groups will have the possibility to ask for split votes and to table amendments to the Commission's proposal at plenary stage within the usual deadlines, but it would be for the plenary to decide the voting order.
The insertion of paragraph 1 a, subparagraph 3(new) is necessary as under paragraph 2 amendments would have been already tabled. Usual practice is that amendments which would not have been put to vote under paragraph 2 would be put to vote at the next voting session.
As regards, paragraph 1 b, subparagraphs 3 to 5 (new) - technical adaptation of the text following AFCO WG decision not to have a vote on the draft legislative resolution anymore.Provision corresponding to current rule 61 paragraph 2, second subparagraph.Provision currently in Rule 60 paragraph 3.
Current Rule 59 §3 is inserted as paragraph 1 c (new), subparagraph 2.
Módosítás    61 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 59 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	59a. cikk
	Az illetékes bizottságnak való visszautalás
	Amennyiben egy ügyet az 59. cikk értelmében megfontolás céljából vagy a 73a. és 73d. cikk értelmében intézményközi tárgyalások céljából visszautalnak az illetékes bizottságnak, ez utóbbi négy hónapon belül szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek, és e határidőt az Elnökök Értekezlete meghosszabbíthatja.
	A bizottsághoz történő visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően az 54. cikk értelmében köteles lehetővé tenni a társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, és különösen azt, hogy kiválassza, hogy mely módosításokat kell újra benyújtani a plenáris ülésen.
	A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták.
	(A két utolsó bekezdést értelmezésként kell beilleszteni.)
Indokolás
A javasolt módosítás a jelenleg két hónapos határidőt négy hónapra terjeszti ki, mivel a két hónap túlzottan szoros határidőnek bizonyult ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen egy jogalkotási ügyben. Az Elnökök Értekezlete általi meghosszabbítás lehetősége pedig azért került a szövegbe, hogy pontosítani lehessen a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében található rendelkezést.
Az első bekezdés jelenleg a 60. cikk (3) bekezdéséhez fűzött értelmező részből származik.
Ami az értelmező rész második bekezdését illeti, a 61. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdéséből származik, amely 2016. szeptember 15-én került elfogadásra.
Módosítás    62 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 60 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
60. cikk	törölve
A Bizottság javaslatának elutasítása
(1)  Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az elutasítására irányuló indítványt fogadnak el, amelyet az illetékes bizottság vagy legalább negyven képviselő nyújthat be, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot.
(2)  Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök az eljárást lezártnak nyilvánítja, és a Tanácsot erről tájékoztatja.
(3)  Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament az ügyet a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának vagy egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára szavaz a jogalkotási állásfoglalásról.
Visszautalás esetén az illetékes bizottság döntést hoz a követendő eljárásról, és a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.
A bizottsághoz a (3) bekezdés alapján történő visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően köteles lehetővé tenni az 54. cikk szerinti társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, így különösen azokat, amelyeket újra be kell nyújtani a Parlamentnek.
A (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott határidő az illetékes bizottság jelentésének írásban való benyújtására vagy szóbeli előterjesztésére vonatkozik. E határidő nem befolyásolja a Parlamentet annak meghatározásában, hogy mikor szükséges lefolytatni a szóban forgó eljárás vizsgálatát.
(4)  Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 188. cikk (1) bekezdése alapján kéri a bizottsághoz történő visszautalást. Szükség esetén a 188. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Parlament új határidőt szabhat. Ha a bizottság kérelmét nem fogadják el, a Parlament a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet szavazásra bocsátja.
Indokolás
Ezt a törlést azért javasoljuk, mert az elutasítás esetét a jelenlegi gyakorlat tükrözésére apró módosításokkal az új tervezet szerinti 59. és 59a. cikkek szabályozzák.
Módosítás    63 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 61 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
61. cikk	törölve
A Bizottság javaslatát érintő módosítások elfogadása
(1)  Ha a Bizottság javaslatát egészében jóváhagyják, de kizárólag az egyidejűleg elfogadott módosítások alapján, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazást elhalasztják, amíg a Bizottság nem ismertette álláspontját a Parlament valamennyi módosításáról.
Ha a Bizottságnak nem áll módjában ilyen nyilatkozatot tenni a javaslatáról tartott parlamenti szavazás végén, úgy tájékoztatja a Parlament elnökét vagy az illetékes bizottságot arról, hogy mikor lesz módjában nyilatkozatot tenni; a javaslatot ennek megfelelően felveszik az ezt követő első ülés napirendjének tervezetébe.
(2)  Ha a Bizottság kijelenti, hogy nem szándékozik elfogadni a Parlament összes módosítását, az illetékes bizottság előadója – vagy szükség esetén elnöke – formális javaslatot tesz a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről tartsanak-e szavazást. E javaslat benyújtását megelőzően az illetékes bizottság előadója vagy elnöke felkérheti a Parlament elnökét az ügy vizsgálatának felfüggesztésére.
Ha a Parlament a szavazás elhalasztása mellett dönt, az ügy ismételt vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz visszautaltnak tekintendő.
Ez esetben az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.
Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 60. cikk (4) bekezdése szerinti eljárást kell alkalmazni.
E szakaszban kizárólag az illetékes bizottság által benyújtott, a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el.
A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták.
(3)  A (2) bekezdés alkalmazása nem zárja ki a más képviselők által a 188. cikknek megfelelően benyújtott visszautalásra irányuló kérelmet.
Az a bizottság, amelyhez az ügyet a (2) bekezdés alapján visszautalták, elsősorban köteles a visszautalás feltételei szerint, a megadott határidőn belül jelentést készíteni, és adott esetben a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosításokat benyújtani, nem köteles azonban a Parlament által jóváhagyott valamennyi rendelkezést újból megvizsgálni.
A bizottság azonban ezen útmutatásokon belül a visszautalás felfüggesztő hatályát tekintetbe véve nagyobb fokú szabadságot élvez, és ezért, ha szükséges, a megegyezés érdekében javasolhatja a Parlamentben jóváhagyott rendelkezések felülvizsgálatát.
Ilyen esetekben – tekintetbe véve, hogy a bizottságtól csak a megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el, továbbá a Parlament szuverenitásának megóvása érdekében – a (2) bekezdésben említett jelentésnek egyértelműen meg kell állapítania, hogy a javasolt módosítások elfogadása esetén mely, már jóváhagyott rendelkezések válnak tárgytalanná.
Indokolás
A törlést azért javasoljuk, mert minden olyan rendelkezést, amely – tekintettel arra, hogy a Parlament ma a Tanáccsal tárgyal – nem elavult, az új tervezet szerinti 59. és 59a. cikkek szabályoznak.
A (2) bekezdés alatti értelmező rész átkerült az 59a. cikkbe.
Módosítás    64 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 3 fejezet – 3 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Nyomon követési eljárás	törölve
Módosítás    65 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 62 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
62. cikk	törölve
A Parlament álláspontjának nyomon követése
(1)  A Bizottság javaslatára vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé.
(2)  Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet.
(3)  Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, e cikk alapján a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek:
– hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására, vagy
– hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 63. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, illetve hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy
– más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon.
Ezt az indítványt felveszik a bizottság határozatát követő ülés napirendtervezetébe.
Indokolás
Áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.
Módosítás    66 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 63 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
63. cikk	63. cikk
Megismételt Parlament elé utalás	Megismételt Parlament elé utalás
Rendes jogalkotási eljárás
(1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez,	(1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez,
–  ha a Bizottság az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, visszavonja a javaslat más szöveggel történő helyettesítése céljából, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy
–   ha a Bizottság lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy	–  ha a Bizottság más szöveget léptet javaslata helyébe, lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor;
– ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy	– ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy
– ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt.	– ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt.
	(1a)  Amennyiben felmerül a javaslat jogalapjának olyan módosítása, amelynek következtében a rendes jogalkotási eljárás már nem lenne alkalmazandó, a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (25) bekezdése értelmében erről az elnökeik vagy képviselőik útján eszmét cserélnek.
(2)  A Parlament az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy újra utalja a Parlament elé a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint benyújtott javaslatot, ha a Tanács úgy kívánja módosítani a javaslat jogalapját, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem alkalmazandó.	(2)  Az (1a) bekezdésben említett eszmecserét követően az elnök az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy a jogilag kötelező érvényű aktus tervezetét újra utalja a Parlament elé, amennyiben a Bizottság vagy a Tanács úgy kívánja módosítani az első olvasatban a Parlament első olvasatában feltüntetett jogalapot, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem lenne alkalmazandó.
Egyéb eljárások
(3)  Az illetékes bizottság kérésére – vagy ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, amelyről a Parlament már véleményt nyilvánított, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy az (1) bekezdésben megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel.
(4)  Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy jogszabályra irányuló javaslatnak a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz.
Indokolás
A szakasz címe törlendő, mivel ez a rendes jogalkotási eljárásról szóló fejezet része lesz.
Az (1) bekezdés második albekezdése törlendő, mivel összeolvasztásra kerül a megelőző albekezdéssel.
A (3) és (4) bekezdés némi módosítással áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.
Módosítás    67 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 4 fejezet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
4. FEJEZET	2. SZAKASZ
MÁSODIK OLVASAT	MÁSODIK OLVASAT
Módosítás    68 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 4 fejezet – 1 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Bizottsági szakasz	törölve
Módosítás    69 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 64 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
64. cikk	64. cikk
A Tanács álláspontjának közlése	A Tanács álláspontjának közlése
(1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi.	(1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi.
A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres.	A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres.
	(1a)  A Tanács álláspontja a Parlamenttel történő közlése napján automatikusan az első olvasatban illetékes bizottsághoz utaltnak tekintendő.
(2) A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.	(2)  A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.
Indokolás
Az új (1a) bekezdés a 66. cikk (1) bekezdéséből került át ide.
Módosítás    70 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 65 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
65. cikk	65. cikk
A határidők meghosszabbítása	A határidők meghosszabbítása
(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidők esetén az illetékes bizottság elnökének kérésére, illetve az egyeztetési határidők esetén a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére, a kérdéses határidőket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.	(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket az illetékes bizottság elnökének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.
(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.	(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.
Indokolás
A 65. cikk a második olvasatról szóló fejezetben szerepel, ám valójában a második és harmadik olvasatra is vonatkozik. A jelenleg az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésről, a határidők harmadik olvasatban történő meghosszabbításáról az új 69a. cikk rendelkezik.
Módosítás    71 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 66 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
66. cikk	66. cikk
Az illetékes bizottsághoz utalás és az illetékes bizottság eljárása	Eljárás az illetékes bizottságban
(1)  A Tanács álláspontja a 64. cikk (1) bekezdése alapján a Parlamenttel történő közlése napján az illetékes bizottsághoz és az első olvasatban véleménynyilvánításra felkért bizottságokhoz utaltnak tekintendő.
(2)  A Tanács álláspontja első pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére.	(2)  A Tanács álláspontja elsőbbséget élvező pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére.
(3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával.	(3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával.
(4)  A 69. cikk (2), (3) és (5) bekezdésének a Parlament második olvasatára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz.	(4)  A 69. cikk (2) és (3) bekezdésének a tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz.
(5)  A szavazást megelőzően a bizottság felkérheti a bizottság elnökét és az előadót, hogy vitassa meg a bizottságban előterjesztett módosításokat a Tanács elnökével vagy képviselőjével és a jelen levő illetékes európai biztossal. Az előadó a vitát követően megegyezéses módosításokat terjeszthet elő.
(6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását.	(6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását.
	(6a)  A 49., 50., 53. és 188. cikk nem alkalmazandó a második olvasatra.
Indokolás
Paragraph 1 is deleted here and moved, as amended, to Rule 64(1a). The end of the paragraph ("referred automatically to... the committees asked for their opinion at first reading.") is misleading. The committees asked for an opinion do not intervene in second reading, except if they are "associated committees" in the meaning of Rule 54 (see Rule 47(4) and 3rd paragraph of interpretation of Rule 54).
As regards the deletion of paragraph 5, this provision is not in line with (the current and revised) Rule 73, which provide for the intervention of the negotiation team (not only the chair and rapporteur).
As regards the insertion of paragraph 6 a (new), it is moved here, with modifications, from current Rule 47 (4).
Módosítás    72 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 4 fejezet – 2 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Plenáris szakasz	törölve
Módosítás    73 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 67 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
67. cikk	67. cikk
A második olvasat lezárása	Benyújtás a Parlamentnek
(1)  A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták.	A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták.
A parlamenti bizottságok által benyújtott második olvasatra vonatkozó ajánlások a bizottságnak a Tanács álláspontjával kapcsolatos álláspontja indokolásával egyenértékűek. E szövegekről nem szavaznak.
(2)  A második olvasat akkor zárul le, amikor a Parlament jóváhagyja, elutasítja vagy módosítja a Tanács álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkében megállapított határidőkön belül és az abban foglalt feltételekkel összhangban.
Indokolás
A (2) bekezdés törlendő, és a módosításokkal együtt áthelyezendő a 67. cikk (5) bekezdésébe.
Módosítás    74 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 67 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	67a. cikk
	Szavazás a Parlamentben – második olvasat
	(1)  A Parlament először a Tanács állásfoglalásának azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges indítványról szavaz. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.
	Amennyiben az elutasításra irányuló javaslatot elfogadják, ami a Tanács álláspontjának elutasítását eredményezi, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.
	Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament a (2)–(5) bekezdéseknek megfelelően jár el.
	(2)  Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy azonnal a módosításokról szavaz a (3) bekezdésnek megfelelően.
	Amennyiben az egyetlen szavazáson a Parlament képviselői többségének szavazatával elfogadják az ideiglenes megállapodást, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament első olvasata.
	Amennyiben az egyetlen szavazáson az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a Parlament képviselői többségének szavazatát, a Parlament a (3)–(5) bekezdéseknek megfelelően jár el.
	(3)  Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, illetve ideiglenes megállapodást a (2) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokat, ideértve azokat a módosításokat is, amelyeket az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott ideiglenes megállapodás tartalmazott. A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.
	A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.
	(4)  Annak ellenére, hogy nem szavazta meg az (1) bekezdés értelmében a tanácsi álláspont elutasítására irányuló kezdeti javaslatot, a Parlament a módosításokról szóló, (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelő szavazást követően az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, illetve legalább negyven képviselőnek a javaslatára megvizsgálhat további elutasításra irányuló javaslatokat is. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.
	A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.
	(5)  Miután az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament második olvasata, és hogy a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a 193. cikk (2) bekezdése értelmében a jogalkotási állásfoglalást módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az (1)–(4) bekezdések szerinti szavazások eredményeit vagy a 76. cikk alkalmazását.
	A jogalkotási állásfoglalás és adott esetben a Parlament álláspontjának szövegét az elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.
	Ha nem terjesztettek elő a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására vonatkozó javaslatot, az jóváhagyottnak tekintendő.
Indokolás
Az (1) bekezdésben szereplő változások megfelelnek a jelenlegi 68. cikk (1) bekezdésének, a (2) bekezdés célja, hogy összhangot teremtsen a megállapodás szerinti szövegről első olvasatban a plenáris ülésen lefolytatott szavazásról szóló rendelkezéssel. A (4) bekezdés módosítása az elnök, valamely képviselőcsoport, illetve legalább 40 képviselő számára is biztosítja annak lehetőségét (szemben a jelenlegi 68. cikk (2) bekezdésével), hogy elutasításra irányuló javaslatot nyújtson be. Az itteni utolsó rendelkezés – jelenleg a 171. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szerepel, ide áthelyezendő, és az eredeti helyen törlendő.
Módosítás    75 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
68. cikk	törölve
A Tanács álláspontjának elutasítása
(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő az elnök által kitűzött határidő lejártát megelőzően, írásban, a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatot terjeszthet elő. A javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. A Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatról a módosításokról történő szavazást megelőzően szavaznak.
(2)  Tekintet nélkül arra, hogy a Parlament a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló eredeti javaslat ellen szavazott, a Parlament az előadó ajánlására – a módosításokról történő szavazást és a 69. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság által tett nyilatkozat meghallgatását követően – további, elutasításra irányuló javaslatot vehet fontolóra.
(3)  A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.
Indokolás
A cikk törlendő, mivel az elutasításra az új szöveg 67a. cikke vonatkozik.
Módosítás    76 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 69 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
69. cikk	69. cikk
Módosítások a Tanács álláspontjához	A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatósága
(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra.	(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra.
(2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul:	(2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul:
a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy	a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy
b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy	b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy
c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér, és amely a 63. cikk értelmében nem jelent lényeges változtatást; vagy	c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér; vagy
d)  az első olvasat óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.	d)  a Parlament álláspontjának első olvasatban való elfogadása óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.
Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható.	Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható.
(3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat.	(3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat.
(4)  Módosítás elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.
(5)  A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.
Indokolás
A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjához benyújtott módosításokra azért van szükség, mert az „és amely a 63. cikk értelmében nem jelent lényeges változtatást” szakasz az elfogadhatóság további feltételeként érthető.
A (4) és (5) bekezdés törlendő, mivel ezeket a rendelkezéseket a 67a. cikk (3) bekezdése tartalmazza majd.
Módosítás    77 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 5 fejezet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
5. FEJEZET	4. SZAKASZ
HARMADIK OLVASAT	EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS ÉS HARMADIK OLVASAT
Módosítás    78 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 5 fejezet – 1 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Egyeztetés	törölve
Módosítás    79 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 69 b cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	69b. cikk
	A határidők meghosszabbítása
	(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.
	(2)  Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.
Módosítás    80 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 71 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
71. cikk	71. cikk
A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége	A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége
(1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll.	(1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll.
(2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg.	(2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg.
(3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az érintett bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és az előadója minden esetben tagja a küldöttségnek.	(3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az illetékes bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és második olvasatbeli előadója, valamint az esetleges társbizottság(ok) előadója minden esetben tagja a küldöttségnek.
(4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki.	(4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki.
(5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok és független képviselők a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek.	(5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek. Amennyiben a küldöttségben nincs független képviselő, egy független képviselő részt vehet a küldöttség bármely belső előkészítő ülésén.
(6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti.	(6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti.
(7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak.	(7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak.
Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg.	Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg.
(8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek.	(8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek.
Indokolás
Ami a (3) bekezdés módosításait illeti, az esetleges társbizottság(ok) előadójának említése az 54. cikk utolsó francia bekezdését tükrözi.
Az (5) bekezdés átfogalmazásra került annak érdekében, hogy világos legyen, valamennyi független képviselőt kollektíven csupán egy személy képvisel.
Módosítás    81 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 5 fejezet – 2 alcím
Hatályos szöveg	Módosítás
Plenáris szakasz	törölve
Módosítás    82 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 72 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
72. cikk	72. cikk
Közös szövegtervezet	Közös szövegtervezet
(1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi.	(1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi.
(2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek.	(2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek.
(3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni.	(3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni.
(4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá.	(4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá.
(5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi.	(5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi.
	(5a)  A Parlament és a Tanács a második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs.
	(5b)  A 49., 50. és 53. cikk nem alkalmazandó a harmadik olvasatra.
Indokolás
Az (5a) (új) bekezdés a 47. cikk (3) bekezdéséből, az (5b) (új) bekezdés pedig a 47. cikk (4) bekezdéséből került beillesztésre.
Módosítás    83 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 6 fejezet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
6. FEJEZET	5. SZAKASZ
A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA	AZ ELJÁRÁS LEZÁRÁSA
Indokolás
A 78. cikk elé áthelyezve.
Módosítás    84 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 3 fejezet– 3 szakasz (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	3. SZAKASZ
	INTÉZMÉNYKÖZI TÁRGYALÁSOK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN
	(A 3. szakaszt az egyeztetési eljárásról és a harmadik olvasatról szóló 4. szakasz elé kell beilleszteni, és tartalmaznia kell a módosított 73. cikket, valamint a 73a–73d. cikkeket)
Módosítás    85 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
73. cikk	73. cikk
Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárások során	Általános rendelkezések
(1)  A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni.	A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat csak azt követően lehet megkezdeni, hogy e szakasz 73a–73c. cikkeinek megfelelően erről határozat született vagy a Parlament intézményközi tárgyalásokra utalta vissza az ügyet. Ezeket a tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni.
(2)  Ilyen tárgyalások nem kezdhetők meg azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság – tagjai többségének szavazatával – határozatot fogad el a tárgyalások megnyitásáról minden egyes érintett jogalkotási eljárás vonatkozásában. E határozat meghatározza a tárgyalócsoport megbízatását és összetételét. Az ilyen határozatokról értesítik az elnököt, aki rendszeresen tájékoztatja az Elnökök Értekezletét.
A megbízatást egy bizottságban elfogadott, és későbbi megfontolás céljából a Parlament elé terjesztett jelentés képezi. Kivételes jelleggel – amennyiben az illetékes bizottság kellően indokoltnak tartja, hogy a jelentés bizottság általi elfogadása előtt megkezdődjenek a tárgyalások – a megbízatás módosításokból, egyértelműen meghatározott célkitűzésekből, prioritásokból vagy iránymutatásokból is állhat.
(3)  A tárgyalócsoportot az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az elnök által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább az egyes képviselőcsoportok árnyékelőadóit.
(4)  Valamennyi, a Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozón (a továbbiakban: háromoldalú egyeztetés) megvitatandó dokumentum megjelöli az érintett intézmények vonatkozó álláspontjait és a lehetséges kompromisszumos megoldásokat, és azokat legalább 48 órával (sürgős esetekben legalább 24 órával) a szóban forgó háromoldalú egyeztetés előtt a tárgyalócsoport rendelkezésére kell bocsátani.
A tárgyalócsoport valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő bizottsági ülésen. A legutóbbi háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport az adott esetnek megfelelően a bizottság elnökének, árnyékelőadóinak vagy koordinátorainak tesz jelentést.
Az illetékes bizottság a tárgyalások fejleményeire tekintettel módosíthatja a megbízatást.
(5)  Ha a tárgyalások megegyezéshez vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Az elfogadott szöveget az illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra. Amennyiben a bizottság megszavazza, az elfogadott szöveget a megfelelő formában – a megegyezésre irányuló módosításokat is ideértve – megfontolás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Az elfogadott szöveg egységes szerkezetbe foglalt szövegként is előterjeszthető, feltéve hogy egyértelműen feltünteti a vizsgált jogalkotási aktusra irányuló javaslatra vonatkozó módosításokat.
(6)  Amennyiben az eljárás társbizottságo(ka)t vagy közös bizottsági üléseket foglal magában, az 54. és az 55. cikk alkalmazandó a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra és az ilyen tárgyalások lefolytatására.
Az érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.
__________________	__________________
10 Lásd XX. melléklet.	10 A rendes jogalkotási eljárások keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexe.
Módosítás    86 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	73a. cikk
	A Parlament első olvasatát megelőző tárgyalások
	(1)   Amennyiben egy bizottság a 49. cikknek megfelelően jogalkotási jelentést fogadott el, tagjainak többségével úgy határozhat, hogy a jelentést alapul véve tárgyalásokat kezd.
	(2)   A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő ülés kezdetén be kell jelenteni. A plenáris ülésen történt bejelentést követő nap végéig a Parlament képviselőinek legalább egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy egyéni képviselők írásban kérhetik, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ezen az ülésen szavaz a kérelemről.
	Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, az elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat egy-egy, a javaslatot pártoló, illetve ellenző képviselőnek. E képviselők legfeljebb két-két percben szólalhatnak fel.
	(3)   Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a jogalkotási aktus tervezete és az illetékes bizottság jelentése felkerül a soron következő ülés napirendjére, az elnök pedig kitűzi a módosítások benyújtásának határidejét. A 59. cikk (1b) bekezdését alkalmazni kell.
	(4)  A tárgyalások a (2) bekezdés első albekezdésében rögzített határidő lejárta után bármikor megkezdődhetnek, amennyiben nem érkezik be a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat Parlamentben való szavazásra bocsátására irányuló kérelem. Amennyiben beérkezik ilyen kérelem, a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek azt követően, hogy a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot a Parlament megszavazta.
Indokolás
A helyesbítés a 263. módosításban szereplő (4) bekezdés végét érinti, miután az említett többség a rendes eljárás, és nincs szükség annak kiemelésére. Emellett a „plenáris szavazásra” kifejezés helyébe is a „Parlamentben való szavazásra” kifejezés lép a (4) bekezdésben
Módosítás    87 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73 b cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	73b. cikk
	A Tanács első olvasatát megelőző tárgyalások
	Amennyiben a Parlament elfogadta az első olvasatbeli álláspontját, ez az álláspont a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízásnak minősül. Az illetékes bizottság tagjainak többségével úgy határozhat, hogy ezt követően bármikor tárgyalásokat kezd. Az erről szóló határozatot a bizottsági szavazást követő első ülésen bejelentik a Parlamentnek, és ezt jegyzőkönyvbe is foglalják.
Módosítás    88 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73 c cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	73c. cikk
	A Parlament második olvasatát megelőző tárgyalások
	Amennyiben a Tanács első olvasatbeli álláspontját továbbították az illetékes bizottságnak, a 69. cikkre is figyelemmel a Parlament első olvasatbeli álláspontja minősül a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak. Az illetékes bizottság ezt követően bármikor dönthet a tárgyalások megkezdéséről.
	Amennyiben a Tanács álláspontja olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a jogalkotási aktus tervezetében vagy a Parlament első olvasatbeli álláspontjában, a bizottság iránymutatásokat fogadhat el – többek között a Tanács álláspontjához fűzött módosítások formájában is – a tárgyalócsoport számára.
Módosítás    89 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73 d cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	73d. cikk
	A tárgyalások menete
	(1)   A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az elnök által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit.
	(2)   A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon (háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt köröztetni kell a tárgyalócsoporton belül.
	(3)   A tárgyalócsoport nevében az elnök és az előadó valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő bizottsági ülésen.
	Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport elnöke és az előadó a bizottság koordinátorainak ülésén tesz jelentést a tárgyalócsoport nevében.
	(4)   Ha a tárgyalások ideiglenes megállapodáshoz vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. A legutóbbi háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és közzé kell tenni. Az ideiglenes megállapodást az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely egyetlen szavazás keretében a leadott szavazatok többségével dönt arról. Jóváhagyás esetén az ideiglenes megállapodást megfontolás céljából a plenáris ülés elé terjesztik, egyértelműen feltüntetve a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött módosításokat.
	(5)   Az 54. és 55. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.
Módosítás    90 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
74. cikk	törölve
Az intézményközi tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadását megelőzően történő megnyitásáról szóló határozat elfogadása
(1)  A tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadása előtt történő megnyitásáról szóló határozatot az összes hivatalos nyelvre le kell fordítani, ki kell osztani a Parlament képviselőinek és be kell nyújtani az Elnökök Értekezletének.
Az Elnökök Értekezlete bármely képviselőcsoport kérésére határozhat úgy, hogy az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszi a kiosztást követő ülés napirendtervezetébe, amely esetben az elnök meghatározza a módosítások előterjesztésének határidejét.
Amennyiben az Elnökök Értekezlete nem hoz határozatot az ügynek az adott ülés napirendtervezetébe való felvételéről, az Elnök az adott ülés megnyitásakor bejelenti a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatot.
(2)  Az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszik a bejelentést követő ülés napirendtervezetébe, és az elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére, amennyiben egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő ezt a bejelentéstől számított 48 órán belül kéri.
Ezektől eltérő esetben a tárgyalások megnyitásáról szóló határozat elfogadottnak tekintendő.
Módosítás    91 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
75. cikk	63a. cikk
Megállapodás első olvasatban	Megállapodás első olvasatban
Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a javaslatnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását.	Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a jogalkotási aktusnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását.
	(A cikk áthelyezendő az első olvasatról szóló 1. szakasz végére.)
Indokolás
Áthelyezendő az első olvasatról szóló fenti 1. szakasz végére.
Módosítás    92 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 76 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
76 cikk	69a. cikk
Megállapodás második olvasatban	Megállapodás második olvasatban
Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem fogadtak el a 68. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló indítványt vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását. Az elnök a Tanács elnökével együtt aláírja a javasolt jogszabályt, és a 78. cikknek megfelelően intézkedik az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésről.	Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem terjesztettek elő a 67a. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását.
	(A cikk áthelyezendő a második olvasatról szóló 2. szakasz végére.)
Indokolás
Az utolsó mondat tartalma áthelyezve a 78. cikkbe.
Módosítás    93 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 77 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
77. cikk	törölve
A jogalkotási aktusok szövegezésére vonatkozó követelmények
(1)  A Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárással összhangban közösen elfogadott jogszabályok feltüntetik a jogszabály jellegét, számát, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését.
(2)  A Parlament és a Tanács által együtt elfogadott jogszabályok a következőket tartalmazzák:
a) „az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”;
b) hivatkozás azokra a rendelkezésekre, amelyek alapján a jogszabályt elfogadták, melyet a „tekintettel” szó előz meg;
c) a benyújtott javaslatokra, véleményekre és konzultációkra utaló hivatkozások;
d) a jogszabály indokolása, melyet a „mivel” szó vezet be;
e) „elfogadta ezt a rendelkezést” vagy „elfogadta ezt az irányelvet” vagy „elfogadta ezt a határozatot” vagy „a következőképpen határozott” kifejezés, melyet a jogszabály szövege követ.
(3)  A jogszabályok cikkekre tagolódnak, amelyek adott esetben fejezeteket és szakaszokat alkothatnak.
(4)  A jogszabály utolsó cikke meghatározza a hatályba lépés időpontját, ha az a kihirdetés utáni huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.
(5)  A jogszabály utolsó cikkét a következők követik:
– a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, a jogszabály alkalmazhatóságáról szóló szöveg;
– „Kelt... (helység)” és a jogszabály elfogadásának időpontja;
– „Az Európai Parlament részéről az elnök”, „A Tanács részéről az elnök”, és ez után a Parlament és a Tanács – a jogszabály elfogadásának időpontjában hivatalban levő – elnökének neve.
Indokolás
E cikk törlendő és az eljárási szabályzat mellékletévé alakítandó.A Tanács eljárási szabályzata is a mellékletben tartalmazza a hasonló rendelkezéseket, nem a törzsszövegben.A jogalkotási aktusok szövegezéséről szóló részletes szabályokról a Parlament, a Tanács és a Bizottság adminisztratív szinten kötött megállapodást (elsősorban az európai uniós jogszabályok megszövegezésében részt vevőknek szóló közös gyakorlati útmutató révén).
Módosítás    94 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
78. cikk	78. cikk
Az elfogadott jogszabályok aláírása	Az elfogadott jogszabályok aláírása és közzététele
Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja, és azokat a Parlament és a Tanács főtitkárai az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.	Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel és a XVIa. melléklettel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja.
	A Parlament és a Tanács főtitkára ezt követően gondoskodik az aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
Indokolás
A módosítás célja a jelenlegi 77. cikk szövegéből létrehozott új melléklet jogalapjának meghatározása.
Módosítás    95 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 4 fejezet (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	4. FEJEZET
	A KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
	(A 78. cikk után beillesztendő.)
Indokolás
A kiigazítás kizárólag a 4. fejezet címét érinti, hogy ne keletkezzen az a benyomás, hogy ez a fejezet a konzultációs eljárással összefüggő valamennyi rendelkezést tartalmazza.
Módosítás    96 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	78a. cikk
	Jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló módosított javaslat
	Ha a Bizottság módosítani kívánja a jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatát vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, az illetékes bizottság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításainak kézhezvételéig.
Indokolás
Ez a rendelkezés megegyezik a jelenlegi 57. cikk (1) bekezdésével, és a javasolt módosítások célja a szöveg egyszerűsítése.
Módosítás    97 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78b cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	78b. cikk
	A Bizottság véleménye a módosításokról
	Az illetékes bizottság, a jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkérheti a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról.
	Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe.
Indokolás
Ez a rendelkezés jelenleg az 58. cikkben található, és a javasolt módosítások célja a szöveg egyszerűsítése.
Módosítás    98 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 c cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	78c. cikk
	Szavazás a Parlamentben
	Az 59. cikk (-1), (1), (1b) és (1c) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.
Módosítás    99 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 d cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	78d. cikk
	A Parlament álláspontjának nyomon követése
	(1)  A jogilag kötelező érvényű aktus tervezetére vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a tervezet előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. Az elnök és az előadó rendszeresen beszámol a bizottságnak.
	(2)  Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet.
	(3)  Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek:
	–  hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására,
	–  hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 68e. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, illetve hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy
	–  más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon.
	Ezt az indítványt felveszik az indítvány bizottság általi elfogadását követő ülés napirendtervezetébe.
Indokolás
Ez a rendelkezés áthelyezendő a jelenlegi 62. cikkből.
Módosítás    100 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 e bekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	78e. cikk
	Megismételt Parlament elé utalás
	(1)  Az illetékes bizottság kérésére – valamint ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik a jogilag kötelező érvényű aktus tervezetét, amelyről a Parlament már kialakította az álláspontját, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a 63. cikk (1) bekezdésében megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel.
	(2)  Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy jogilag kötelező érvényű aktus tervezetének a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz.
Indokolás
Az (1) bekezdés a 63. cikk (3) bekezdéséből, a (2) bekezdés pedig a 63. cikk (4) bekezdéséből áthelyezve.
Módosítás    101 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 7 fejezet – számozás
Hatályos szöveg	Módosítás
7. FEJEZET	5. FEJEZET
ALKOTMÁNYOS ÜGYEK	ALKOTMÁNYOS ÜGYEK
Indokolás
A 7. fejezetből 5. fejezet lesz.
Módosítás    102 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
81. cikk	81. cikk
Csatlakozási szerződések	Csatlakozási szerződések
(1)  Bármely európai államnak az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra.	(1)  Bármely európai államnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra.
(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot.	(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot.
(3)  A tárgyalások folyamán a Bizottság és a Tanács rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztatja az illetékes bizottságot a tárgyalások állásáról.	(3)  Az illetékes bizottság felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztassák a tárgyalások állásáról.
(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt.	(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt.
(5)  A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban benyújtják a Parlamenthez hozzájárulás céljából.	(5)  A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban benyújtják a Parlamenthez hozzájárulás céljából. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával adja meg hozzájárulását.
Indokolás
A (3) bekezdés szövegének kiigazítása annak elkerülése érdekében, hogy az EP belső szabályai egyoldalú rendelkezést tartalmazzanak arról, hogy más intézményeknek mit kell tenniük.
Módosítás    103 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 83 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
83. cikk	83. cikk
Az alapelvek valamely tagállam általi megsértése	Az alapelvek és értékek valamely tagállam általi megsértése
(1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján:	(1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján:
a) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;	a) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;
b) szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról;	b) szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról;
c) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról.	c) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról.
(2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz.	(2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz.
(3)  Az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.	(3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke értelmében az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.
(4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a megfelelő szankciókról és e szankciók megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról.	(4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a meghozandó megfelelő intézkedésekről és ezen intézkedések megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról.
(5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el.	(5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el.
Indokolás
A (4) bekezdést érintő módosítás célja a szöveg hozzáigazítása a Szerződéshez (az EUSZ 7. cikke az „intézkedések” és nem a „szankciók” szót használja).
Módosítás    104 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 84 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
84 cikk	84 cikk
A Parlament összetétele	A Parlament összetétele
A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának a 45. cikk értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni.	A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 45. és 52. cikke értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni.
Indokolás
E fejezet többi cikkéhez hasonlóan szükség van a Szerződés megfelelő cikkére (EUSZ 14. cikk (2) bekezdés) való hivatkozásra, miután a Parlament kezdeményezése ezen alapszik.
Módosítás    105 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 85 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
85. cikk	85. cikk
A tagállamok közötti megerősített együttműködés	A tagállamok közötti megerősített együttműködés
(1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 39., 41., 43., 47., 57–63. és 99. cikke megfelelően alkalmazandó.	(1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. A 99. cikk alkalmazandó.
(2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását.	(2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását.
(3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó.	(3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó.
Indokolás
Több hivatkozás szükségtelen vagy felesleges volta miatt törlendő (az első olvasatra vonatkozó 57–63. cikkre való hivatkozás, valamint a 39., 41., 43. és 47. cikkre való hivatkozás felesleges). Az egyetértési eljárást kizárólag a 99. cikk szabályozza.
Módosítás    106 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 8 fejezet – számozás
Hatályos szöveg	Módosítás
8. FEJEZET	6. FEJEZET
KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK	KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK
Módosítás    107 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 86 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
86. cikk	86. cikk
Többéves pénzügyi keret	Többéves pénzügyi keret
Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyet a 99. cikkben megállapított eljárás szerint az illetékes bizottsághoz kell utalni. A Parlament egyetértéséhez képviselői többségének szavazata szükséges.	Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyben a 99. cikknek megfelelően kell eljárni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával adja meg hozzájárulását.
Módosítás    108 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 86 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	86 a. cikk
	Éves költségvetési eljárás
	Az illetékes bizottság határozhat bármely, a költségvetéssel kapcsolatos jelentés elkészítéséről, szem előtt tartva a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás mellékletét1a.
	Bármely más bizottság véleményt fogalmazhat meg az illetékes bizottság által megjelölt határidőn belül.
	___________________
	1a HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
Indokolás
A módosítás célja, hogy a jelenlegi 87. cikk törlésre kerüljön, és helyébe az éves költségvetési eljárásról szóló új cikk lépjen.
Módosítás    109 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
87. cikk	törölve
Munkadokumentumok
(1)  A következő dokumentumokat bocsátjáka képviselők rendelkezésére:
a) a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet;
b) a költségvetési tervezetről a Tanácsban folytatott tárgyalások összefoglalója;
c) a Tanács álláspontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdése értelmében elkészített költségvetési tervezetről;
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 315. cikke szerinti ideiglenes tizenkettedekről szóló határozattervezetek.
(2)  E dokumentumokat az illetékes bizottsághoz kell utalni. Bármely érintett bizottság véleményt nyilváníthat.
(3)  Ha más bizottság is véleményt kíván nyilvánítani, az elnök e véleményeknek az illetékes bizottsággal történő közlésére határidőt állapít meg.
Indokolás
Módosítás    110 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
88. cikk	88. cikk
A költségvetési tervezet vizsgálata – első szakasz	A Parlament költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja
(1)  Az alábbi feltételeket figyelembe véve, bármely képviselő módosítástervezeteket terjeszthet elő a költségvetési tervezethez, illetve mellettük támogatólag felszólalhat.	(1)  A képviselők az illetékes bizottságban nyújthatnak be a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokat.
	Legalább 40 képviselő, illetve valamely bizottság vagy képviselőcsoport a plenáris üléshez nyújthat be módosításokat a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódóan.
(2)  A módosítástervezetek csak abban az esetben fogadhatók el, ha írásban, legalább 40 képviselő aláírásával, illetve képviselőcsoport vagy bizottság nevében kerülnek előterjesztésre, meghatározzák azt a költségvetési tételt, amelyre a tervezet vonatkozik, és biztosítják a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartását. A módosítástervezetek tartalmazzák a kérdéses költségvetési tétel magyarázatára vonatkozó valamennyi lényeges információt.	(2)  A módosításokat írásban kell benyújtani és indokolni, feltüntetve a benyújtók aláírását és az érintett költségvetési sort.
A költségvetési tervezetre vonatkozó minden módosítástervezetet írásban indokolni kell.
(3)  Az elnök a módosítástervezetek előterjesztésére határidőt állapít meg.	(3)  Az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.
(4)  Az illetékes bizottság a benyújtott szövegekről parlamenti megvitatásuk előtt nyilvánít véleményt.	(4)  Az illetékes bizottság a módosításokról a parlamenti megvitatásukat megelőzően szavaz.
Az illetékes bizottságban elutasított módosítástervezeteket nem kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, kivéve, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál.	(4a)   Az illetékes bizottságban elutasított módosításokat csak abban az esetben kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál.
(5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosítástervezetekhez hasonló módosítástervezeteket csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni.	(5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosításokhoz hasonló módosításokat csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni.
(6)  Az 59. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a Parlament külön és egymást követő szavazást tart:	(6)  A Parlament egymást követő szavazást tart:
–  valamennyi módosítástervezetről,	–  a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokról, szakaszonként,
–  a költségvetési tervezet valamennyi szakaszáról;
–  a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról.	–   a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról.
A 174. cikk (4)–(8) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó.	A 174. cikk (4)–(8a) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó.
(7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosítástervezeteket, elfogadottnak tekintendők.	(7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosításokat, elfogadottnak tekintendők.
(8)  A módosítástervezetek elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.	(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával fogadja el a módosításokat.
(9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetet módosította, az így módosított költségvetési tervezetet az indokolásokkal együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani.	(9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontot módosította, az így módosított álláspontot az indokolásokkal és a módosításokat elfogadó ülés jegyzőkönyvével együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani.
(10)  Azon ülés jegyzőkönyvét, amelyen a Parlament a költségvetés-tervezetről véleményt nyilvánított, a Tanácshoz és a Bizottsághoz továbbítják.
Indokolás
The title of Rule 88 is changed and brought in line with point 13 of the Annex to the IIA. As regards the changes to paragraph 1, they clarify the possibility to table amendments to the Council's position.
Paragraph 2 subparagraph 2 is deleted here and included in subparagraph 1.
As regards the changes to paragraph 4, the word "texts" is quite vague and therefore it is replaced by "amendments".
As regards the changes to paragraph 6 in the introductory part, the word "notwithstanding" is deleted to avoid unnecessary questions on the applicability of the other Rules governing the first reading.
The modifications to paragraph 6 subparagraph 2 reflect the changes in Rule 174.
Módosítás    111 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 89 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
89. cikk	95a. cikk
Háromoldalú pénzügyi megbeszélések	Intézményközi együttműködés
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében az elnök rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését.	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 324. cikkével összhangban, az elnök az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését.
A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.	A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.
	(Ez a módosított cikk áthelyezendő a költségvetési eljárásokról szóló fejezet végére, a 95. cikk mögé.)
Indokolás
Módosítás    112 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 91 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
91. cikk	91. cikk
A költségvetés végleges elfogadása	A költségvetés végleges elfogadása
Ha az elnök meggyőződött arról, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.	Ha az elnök úgy véli, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.
Módosítás    113 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 93 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
93. cikk	93. cikk
A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében	A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében
A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról hozott határozattal kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz11 mellékletként csatolják. E mellékletet a 227. cikk (2) bekezdése alapján fogadják el.	A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz mellékletként11 csatolják.
__________________	__________________
11 Lásd V. melléklet.	11 Lásd V. melléklet.
Indokolás
Az EN változat összhangba hozása a többi nyelvi változattal (FR, IT, NL).
Módosítás    114 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 94 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
94. cikk	94. cikk
Egyéb mentesítési eljárások	Egyéb mentesítési eljárások
A Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre:	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke értelmében a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre:
– az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;	– az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;
–  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan), az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása;	–  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása;
– a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;	– a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;
– az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak.	– az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak.
Indokolás
A bevezető részben javasolt változtatás pontosítja, hogy a mentesítést az EUMSZ 319. cikke alapján adják meg.
Ami a második francia bekezdést illeti, a„(végrehajtási tevékenységére vonatkozóan)” szövegrész törlendő, hiszen a mentesítés nyilvánvalóan nem a Tanács politikai tevékenységeire vonatkozik.
Módosítás    115 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 95 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
95. cikk	92a. cikk
A költségvetés végrehajtásának parlamenti ellenőrzése	A költségvetés végrehajtása
(1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg.	(1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg.
(2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet első olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján.	(2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján.
	(A módosított cikk átkerül a 93. cikk elé.)
Indokolás
Módosítás    116 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 9 fejezet – számozás
Hatályos szöveg	Módosítás
9. FEJEZET	7. FEJEZET
BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK	BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK
Indokolás
A 9. fejezetből 7. fejezet lesz.
Módosítás    117 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 98 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
98. cikk	98. cikk
Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére	Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére, valamint az elszámolás jóváhagyására és a mentesítés megadására
(1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről.	(1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről.
(2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja.	(2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja.
(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről.	(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről.
Módosítás    118 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 10 fejezet – számozás
Hatályos szöveg	Módosítás
10. FEJEZET	8. FEJEZET
EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS	EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS
Indokolás
A 10. fejezetből 8. fejezet lesz.
Módosítás    119 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
99. cikk	99. cikk
Az egyetértési eljárás	Az egyetértési eljárás
(1)  Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament határozatának elfogadásakor figyelembe veszi az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlását. Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. Magában foglalhat egy rövid indokolást, amelyért az előadó felel, és amelyet nem kell szavazásra bocsátani. A 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.	(1)  Amikor a Parlament egyetértését kérik egy jogilag kötelező érvényű aktusra vonatkozóan, az illetékes bizottság ajánlást fogalmaz meg a Parlament számára a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását illetően.
	Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.
	Az ajánlást rövid indokolás kísérheti, amelynek elkészítése az előadó felelőssége, és nem szavaznak róla. A 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
Az illetékes bizottság nem jogalkotási állásfoglalási indítványt nyújthat be. Az állásfoglalás kidolgozásába az 53., 54. vagy 55. cikkel összefüggésben a 201. cikk (3) bekezdésének megfelelően egyéb bizottságok is bevonhatóak.	(1a)   Az illetékes bizottság szükség esetén nem jogalkotási állásfoglalási indítványt tartalmazó jelentést is benyújthat, amelyben megindokolja, hogy a Parlament miért adja meg vagy tagadja meg az egyetértését, és adott esetben ajánlásokat tesz a javasolt aktus végrehajtását illetően.
	(1b)   Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogadta el az ajánlását, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti egy későbbi ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról.
A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az egyetértését igénylő jogszabályról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi, illetve, ha azokban nincs feltüntetve a többség mértéke, a leadott szavazatok többsége. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni.	(1c)   A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz a javasolt jogi aktusról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni.
(2)  Ezen túlmenően, a nemzetközi megállapodásokra, a csatlakozási szerződésekre, az alapelvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására, a Parlament összetételének megállapítására, a tagállamok közötti megerősített együttműködés létrehozására vagy a többéves pénzügyi keret elfogadására a 108., 81., 83., 84., 85. és 86. cikk alkalmazandó értelemszerűen.
(3)  Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus vagy tervezett nemzetközi megállapodás módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.	(3)  Ha a Parlament egyetértésére van szükség szükséges, az illetékes bizottság a javaslathoz bármikor időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.
(4)  Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság úgy határoz, hogy nem bocsát ki ajánlást, vagy az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogad el ajánlást, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti a következő ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról.
Ha a Parlament egyetértése szükséges egy tervezett nemzetközi megállapodás megkötéséhez, az illetékes bizottság ajánlása alapján a Parlament határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre felfüggeszti az egyetértési eljárást.
Indokolás
The changes to paragraph 1 reflect the fact that having an explanatory statement as a means of supporting/reinforcing the recommendation by rapporteur/committee is useful (it may lead to fewer reports under paragraph 2 as the committee would not draft them regularly in order to explain its (new)position).
Paragraph 1 subparagraph 2 shall become par 1a. The addition of "also" aims to clarify this aspect. The references to Rules 53, 54 and 55 are deleted because they are superfluous and might even lead to an erroneous “a contrary” reasoning concerning the first subparagraph (where Rule 53 and Rule 55 could apply, but not Rule 54). The fact that Rule 54 cannot apply to a report concerning the consent procedure stricto sensu is mentioned explicitly under Rule 54.
The text of paragraph 1 b (new) is moved from the first subparagraph of Rule 99(4) and streamlined.
The suggested changes to paragraph 1 subparagraph 3 aim to streamline the text and to delete provisions which are superfluous. Parliament's consent is always required because of a Treaty provision. The majority is also clearly indicated.
The suggested deletion of paragraph 2 aim to streamline the text and to delete provisions which are superfluous. This paragraph just reiterates some (but not all) situations where consent is required and which are already described in Rules 108, 81, 83, 84, 85 & 86.
The text of paragraph 4 subparagraph 1 is moved to a new paragraph 1b of Rule 99 and streamlined.
Paragraph 4 subparagraph 2 is to be deleted here and moved under Rule 108. This provision only applies to envisaged international agreements, because of the involvement of (and probable need for clarification for) third parties, and could therefore be moved under Rule 108. This paragraph does not impede Parliament abrogating at any time its decision to suspend, nor does it prevent Parliament from renewing it after its expiry.
Módosítás    120 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 11 fejezet – számozás
Hatályos szöveg	Módosítás
11. FEJEZET	9. FEJEZET
EGYÉB ELJÁRÁSOK	EGYÉB ELJÁRÁSOK
Módosítás    121 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 100 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
100. cikk	100. cikk
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti véleménynyilvánítási eljárás	Az euró bevezetése alóli mentességekről szóló vélemények kidolgozására szolgáló eljárás
(1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlásairól a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az ajánlásoknak a Tanács által a plenáris ülésen történő ismertetését követően, az illetékes bizottság szóban vagy írásban beterjesztett, az említett ajánlások elfogadására vagy elutasítására irányuló javaslata alapján.	(1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az illetékes bizottság által készített, a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását szorgalmazó jelentés alapján.
(2)  A Parlament egyetlen közös szavazással dönt valamennyi ajánlásról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani.	(2)  A Parlament egyetlen szavazással dönt valamennyi javasolt jogi aktusról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani.
Indokolás
A címet érintő módosítás célja a cikk címének érthetőbbé tétele.
Ami az (1) bekezdéssel kapcsolatos módosítást illeti, a cikk jelenlegi formájában nincs teljes mértékben összhangban az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdésével, és nem tükrözi a jelenlegi gyakorlatot sem. A Parlamenttel a tanácsi határozat tervezetéről konzultálnak, nem pedig a Tanács ajánlásairól (a tanácsi határozat tervezete az eurót használó tagállamok ajánlásán alapszik). Az ECON bizottság minden esetben jelentést készít.
Módosítás    122 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 102 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
102. cikk	102. cikk
Az önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások	A tervezett önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások
(1) Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.	(1) Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.
(2) Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit.	(2) Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit.
Indokolás
A jelenlegi cím megtévesztő, mert azt a benyomást kelti, hogy az önkéntes megállapodás már érvényben van.
Módosítás    123 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 103 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
103. cikk	103. cikk
Kodifikáció	Kodifikáció
(1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat.	(1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat.
(2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról.	(2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról.
(3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni.	(3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni.
Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokra vonatkozó módosításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak és nem módosítják érdemben a javaslatot.	Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak, és nem módosítják érdemben a javaslatot.
(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra.	(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra.
Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek.	Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek.
A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.	A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.
__________________	__________________
12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).	12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).
Indokolás
A javasolt módosítás célja az eljárási szabályzat szövegének gördülékenyebbé tétele és a jelenlegi gyakorlathoz való hozzáigazítása.
Módosítás    124 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 104 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
104. cikk	104. cikk
Átdolgozás	Átdolgozás
(1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják.	(1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják.
(2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást.	(2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást.
E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését.	E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését.
(3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.	(3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.
Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.	Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.
Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 58. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot.	Azonban a javaslatban változatlanul maradt részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre halaszthatatlan okok miatt szükség van. Ezen okokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.
(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot.	(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot.
Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja.	Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja.
__________________	__________________
13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).	13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).
Indokolás
Parliament has repeatedly considered recasting as the normal legislative technique (for one of the latest resolutions, see 2011/2029(INI), para. 41), but the Commission has reduced the number of recasting proposals because of the current wording of this Rule and its implications in terms of unrestricted and unpredictable amending powers. Given the reluctance of the Commission to forward new proposals for recast due to the powers of Parliament to introduce substantive changes, a new drafting is proposed. The proposed change reinstates the original wording of this paragraph (amended in 2009) with a view to clarifying the boundaries of Parliament's amending powers and encouraging the Commission to present more recasting proposals. Although the current Rule is silent on that, the same criteria should apply at plenary stage.
Módosítás    125 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 9 a fejezet (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	9A. FEJEZET
	Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok
Indokolás
Az érthetőség érdekében a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokról szóló új fejezet létrehozására került sor.
Módosítás    126 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 105 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
105. cikk	105. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok	Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
(1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.	(1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy képviselője kijelöléséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.
(2)  Az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt ettől naptól kell számítani.	(2)  A beérkezést követő ülésen az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt a beérkezés napjától kell számítani.
A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.	A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.
(3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Ebben az állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust.	(3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogást tartalmazó állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt 10 munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő elé és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjére.
(4)  Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő előttre és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt nyújthat be a kérdésről, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe.
	(4a)  A (3) bekezdés alapján előterjesztett bármely állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be új, a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
(5)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel valamennyi előterjesztett állásfoglalási indítványról az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül határoz.	(5)  A Parlament az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének (2) bekezdésével összhangban, tagjainak többségével hagyja jóvá az indítványt.
Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktussal összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.	Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.
(6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni:	(6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni:
– erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be;	– erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be;
– amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja;	– amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja;
– amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani;	– amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani;
– amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni;	– amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni;
– az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be.	– az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be.
(7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása. A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel határoz.	(7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása, vagy a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítása ellen kifogás emelése.
	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hatáskörökre vonatkozó felhatalmazás visszavonásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.
(8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.	(8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.
Indokolás
As regards the changes to paragraph 1, they reflect the practice: the motions for resolutions for objecting a delegated act are tabled by the committee responsible, either in the name of the Committee Chair, or in the name of the authors of the original request.
The changes to paragraph 2 aims at clarifying it: in the second sentence, the date could be "the date" expressly mentioned in the first sentence or the date of the announcement (see the impact of the date of announcement on the deadlines for second reading).
The last sentence of paragraph 3 shall become paragraph 4a. The restructuring of paragraphs 3 and 4 aims to clarify that the current paragraph 3 second sentence also applies when a motion for resolution is tabled by a political group or at least 40 Members.
Paragraph 4 is deleted here and moved to the end of paragraph 3.
The insertion of paragraph 4 a (new) is meant to broaden the scope as indicated in paragraph 3 above.
As regards the changes to paragraph 7: the Treaty does not require any specific reasons by EP when revoking a delegation of powers, therefore the word "reasoned" is deleted. Moreover, a provision governing the decision whereby Parliament opposes the tacit extension of the period of delegation of powers is introduced in Rule 105 as no such provision existed so far.
Módosítás    127 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 106 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
106. cikk	106. cikk
Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések	Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések
(1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.	(1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy képviselője kijelöléséről határozhat egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.
(2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal.	(2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal.
(3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat olyan kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a jogi aktust, az intézkedést vagy a jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.	(3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat arra irányuló kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.
(4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók:	(4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók:
a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor az intézkedések tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk ebben az esetben nem alkalmazható;	a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor a végrehajtási intézkedés tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk az előző mondatban említett két esetben nem alkalmazható;
b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni;	b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni;
c)  a Parlament – képviselői többségének szavazatával – ellenezheti a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását azzal az indokolással, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;	c)  a Parlament – képviselői többségének szavazatával – állásfoglalást fogadhat el, amelyben ellenzi a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását, és amelyben megjelöli, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;
	Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja a végrehajtási intézkedés tervezete elfogadásának ellenzésére vonatkozó határidő elé és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe.
d)  amennyiben a Bizottság megfelelően indokolt kérésére az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.	d)  amennyiben az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
Indokolás
Az a) pont szövegének egyértelművé tétele, mivel a 158. cikk csupán az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése szerinti esetekben nem alkalmazandó.
Módosítás    128 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 108 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
108. cikk	108. cikk
Nemzetközi megállapodások	Nemzetközi megállapodások
(1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az eljárást, és erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Szükség esetén más bizottságok véleményét kérheti az 53. cikk (1) bekezdése értelmében. A 201. cikk (2) bekezdése, az 54. cikk vagy az 55. cikk megfelelően alkalmazandó.	(1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az előkészítő szakaszt. Erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.
Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a Parlament azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást kapjon – adott esetben bizalmas formában –, a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról,
– a Bizottságtól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően, valamint
– a Tanácstól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelően.
	(1a)  Az illetékes bizottság a lehető leghamarabb tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság ezt a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja.
(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját.	(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját.
(3)  Az illetékes bizottság a tárgyalások megkezdésének tervezett időpontjában tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja. Ha a Bizottság a jogalap kijelölését elmulasztja, vagy ha a jogalap megfelelőségére vonatkozóan kétség merül fel, a 39. cikk alkalmazandó.
(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 134. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában, és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe.	(4)  A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezése alapján készített jelentés alapján vagy a tárgyhoz tartozó bármely, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által előterjesztett javaslat megvizsgálását követően, a tárgyalások bármely szakaszában és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe.
(5) A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.	(5) A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.
(6)  A szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják14.	(6)  Bármikor, mielőtt a Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szavaz, az illetékes bizottság vagy az összes parlamenti képviselő legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel.
	Mielőtt a Parlament az említett javaslatról szavazna, az elnök kérheti a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét, amely következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek.
	Ha a Parlament jóváhagyja azt a javaslatot, hogy véleményt kérjen a Bíróságtól, az egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják.
(7)  A Parlament az Európai Unió által kötött nemzetközi megállapodás vagy pénzügyi jegyzőkönyv megkötéséről, megújításáról vagy módosításáról egyetlen szavazás során, a leadott szavazatok többsége alapján nyilvánít véleményt vagy adja egyetértését; a megállapodás vagy a jegyzőkönyv szövegéhez módosítás nem fogadható el.	(7)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament egyetértését, az erről egyetlen szavazással, a 99. cikk szerint dönt.
	Ha a Parlament nem ért egyet, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg, nem újítható meg vagy nem módosítható.
	A 99. cikk (1b) bekezdésének sérelme nélkül, a Parlament az illetékes bizottság ajánlása alapján a határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre elhalasztja az egyetértési eljárásról szóló döntést.
(8)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást.	(8)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament véleményét, a megállapodás szövegéhez módosítás nem fogadható el. A 170. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tanácsi határozattervezethez elfogadhatók módosítások.
	Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást.
(9)  Ha a Parlament nem ért egyet egy nemzetközi megállapodással, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg.
	(9a)  Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen ellenőrzik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Parlamentnek azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást nyújt-e – adott esetben bizalmas formában – a nemzetközi megállapodások tárgyalása előkészítésének, tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint az említett megállapodások végrehajtásáról való tájékoztatást.
__________________
14 Lásd a 141. cikk értelmezését is.
Indokolás
As regards the changes to paragraph 1, they aim to clarify this paragraph, which concerns the monitoring of the steps taken by the other institutions prior to the effective launch of the negotiations. The committees responsible could do this monitoring by:- an INI report (authorised automatically and notified for information to the CCC);- by any other means under these Rules (such as motions for resolutions following debates on statements or on oral questions, etc.).The last two sentences are deleted as superfluous. The scope of Rules 53, 54 and 55 is clearly defined in those Rules. Any committee can do an opinion to INI reports under Rule 53. They can also do opinions under Rules 54 or 55. The acknowledgement of their exclusive or joint competences are not always questioned and settled under Rule 201 (2) (new Rule 201 a). Moreover, referring to the right of asking for opinions under this paragraph, but not under all Rules of procedures where they are applicable may lead to an erroneous “a contrario” type of reasoning.
Paragraph 1 indent 1 is deleted as redundant and not comprehensive (there are also customary practice and obligations taken in the form of unilateral declarations by Commissioners). Similarly,
the second indent of paragraph 1is deleted as it is redundant.
Paragraph 1 a (new) applies even before the Commission asks the Council to approve its negotiating mandate (here in paragraph 2 above). To observe the chronology paragraphs 2 and 3 are inverted.
Paragraph 4 applies during the negotiations and before the conclusion of the international agreement. The change aims to clarify that the committee responsible may draw an INI report (authorised automatically and notified for information to the CCC).To simplify the reading, it is suggested to add the provision concerning the possibility for a political group or at least 40 members to table such a proposal (currently in Rule 134 paragraph 1 and 2).
As regards the changes to paragraph 6, questions concerning the compatibility of an international agreement with the Treaties often touch upon issues – such as subsidiarity, legal basis, the interpretation and application of international law, the legal protection of Parliament’s rights and prerogatives etc. – for which the Committee on Legal Affairs is responsible under Annex VI to the Rules of Procedure. It is therefore appropriate to involve this Committee in the procedure referred to in this provision.
As regards the changes to paragraph 7, the first sentence covers both consultations and consent procedures. In case of consultation, Parliament does not decide in a single vote: amendments to the Council decision are admissible and put to the vote. However, the second sentence is useful only for consultations since, under Rule 99(1), third subparagraph (Rule 99 § 4 new), plenary amendments are never admissible in consent procedures.AFCO WG suggests therefore to re-order paragraphs 7, 8 and 9 in order to address the specificity of the consent and the consultation procedures.Moreover, the reference to "financial protocol[s]" which applies only in this provision shall be deleted. Elsewhere in the Rule, the reference to "international agreement[s]" is deemed sufficient.The third subparagraph is moved here from Rule 99 paragraph 4 second subparagraph. The text is slightly adapted to correspond to the new placement.
Paragraph 9 to be deleted here and moved under paragraph 7.
The new paragraph 9a consists of the text of subparagraph 2 of paragraph 1 which is slightly adapted.
Indeed, the current wording of that subparagraph gives the impression that the EP should be proactive in order for Article 218(10) TFEU to be applied. This is not in line with the Treaties, under which other institutions must inform the EP without specific requests, especially after C-658/11. The wording “…shall jointly supervise/monitor in line with Article 218(10) TFEU that Parliament is provided…” could be suggested.This subparagraph covers all demarches related to the conclusion of international agreements, from the intention to open negotiations to its conclusion and implementation.
Módosítás    129 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 109 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
109. cikk	109. cikk
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkén alapuló eljárások nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítására	Nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazása vagy alkalmazásuk felfüggesztése, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítása
Ha a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségei alapján nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament előtt nyilatkozatot tesznek, amelyet vita követ. A Parlament a 108., illetve a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat fogalmazhat meg.	Ha a Bizottság vagy az alelnök/főképviselő nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament meghívhatja a Tanácsot, a Bizottságot vagy a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen nyilatkozatot, melyet vita követ. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján vagy a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat adhat ki, melyek között szerepelhet arra irányuló kérés, hogy a Tanács ne alkalmazza ideiglenesen a megállapodást, amíg a Parlament egyetértését nem adta hozzá.
Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság az Unió nevében valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontokkal kapcsolatos javaslatról tájékoztatja a Parlamentet.	Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság vagy az alelnök/ főképviselő valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontról tájékoztatja a Parlamentet.
Indokolás
A cím az EUMSZ 218. cikkére történő hivatkozás törlésével rövidebb lett (ugyanez a cikk alkalmazandó a szabályzat 108. cikkében említett eljárásra is, míg ez a cikk csupán az EUMSZ 218. cikkének (9) és (10) bekezdését érinti).Így a javasolt változtatás célja, hogy összhangba hozza a címet az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének „alkalmazásának felfüggesztése” szövegével.
Az (1) bekezdésben javasolt módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, ki a nyilatkozat szerzője.A „Bizottság vagy az alelnök/főképviselő” szövegrész a cikk teljes szövegébe beillesztendő, hogy az összhangba kerüljön az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
Módosítás    130 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 110 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
110. cikk	110. cikk
Különleges képviselők	Különleges képviselők
(1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot.	(1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot.
(2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel.	(2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel.
(3)  A meghallgatást követő három hónapon belül a bizottság a 134. cikk alapján közvetlenül a nyilatkozattal és az adott válaszokkal kapcsolatos ajánlást javasolhat.	(3)  A meghallgatást követő két hónapon belül az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezésre vonatkozó ajánlásokat készíthet a Tanácsnak a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
(4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet.	(4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet.
(5)  A Tanács által bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos megbízással kinevezett különleges képviselőt – saját vagy a Parlament kezdeményezésére – felhívhatják az illetékes bizottság előtt történő nyilatkozattételre.
Indokolás
A (3) bekezdés jelenlegi szövege nem egyértelmű, csak a 134. cikk egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által előterjesztett javaslatról szóló része tűnik relevánsnak erre a bekezdésre vonatkozóan. A 113. cikk szerinti eljárás maga mindig alkalmazható, mert e cikk hatálya kiterjed a KKBP-re. Az (5) bekezdés felesleges, ezért törlendő.
Módosítás    131 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 111 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
111. cikk	111. cikk
Nemzetközi képviselet	Nemzetközi képviselet
(1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg a Parlament megfelelő szerve előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.	(1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.
(2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő három hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a nyilatkozattal és a válaszokkal kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet.	(2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő két hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet.
Indokolás
A módosítás célja, hogy a „Parlament megfelelő szerve” kifejezés helyébe az „illetékes bizottság” szöveg lépjen, összhangban a politikai elszámoltathatóságról szóló nyilatkozattal és az eljárási szabályzat többi részének szövegével való összhang érdekében.
Módosítás    132 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 112 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
112. cikk	113a. cikk
Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében	Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében
(1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlásokat tehet.	(1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlástervezetet készíthet.
(2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.	(2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.
(3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.	(3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.
(Lásd a 134. cikk értelmezését is.)
(4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.	(4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.
	(Ezt a cikket módosított formájában a 113. cikk mögé kell helyezni, és következésképpen felvenni az újonnan létrehozott 2a. fejezetbe.)
Justification
Ami az értelmezés törlését illeti, e hivatkozás hasznossága nem nyilvánvaló. A 134. cikk értelmezése csupán a (3) bekezdésre vonatkozik. A jelentésekre vonatkozik, nem a 123. cikkben említett állásfoglalási indítványokra.
Módosítás    133 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III cím – 2 a fejezet – cím (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	2A. FEJEZET
	AZ UNIÓ KÜLSŐ FELLÉPÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
	(Beillesztendő a 113. cikk elé.)
Módosítás    134 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 113 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
113. cikk	113. cikk
Ajánlások a közös kül- és biztonságpolitika keretében	Az Unió külső politikáira vonatkozó ajánlások
(1)  A közös kül- és biztonságpolitika tekintetében illetékes bizottság a Tanácsnak ajánlásokat fogalmazhat meg a hatáskörébe tartozó ügyekben, az Elnökök Értekezlete engedélyének megszerzését követően, illetve a 134. cikk szerinti javaslat alapján.	(1)  Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely 108. cikk hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról a 109. cikknek megfelelően.
(2)  Sürgős esetekben az (1) bekezdésben említett engedélyt az elnök is megadhatja, és hasonlóképpen az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését is.	(2)  Sürgős esetekben az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését.
(3)  Az ilyen, írott szöveg formájában szavazásra bocsátandó ajánlások elfogadásának eljárása során a 158. cikk nem alkalmazandó, és szóbeli módosítások elfogadhatók.	(3)  Ezen ajánlástervezetek elfogadásának eljárása során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani.
A 158. cikk alkalmazásának mellőzése csak a bizottságokban és csak sürgős esetben lehetséges. Sürgősnek nem nyilvánított bizottsági üléseken, illetve a plenáris ülésen nem lehet eltérni a 158. cikk rendelkezéseitől.
A szóbeli módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezés azt jelenti, hogy a képviselők nem kifogásolhatják a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátását.
	(3a)  A (2) bekezdésben említett sürgős esetben 158. cikk alkalmazása mellőzhető a bizottsági szakaszban, és szóbeli módosítások elfogadhatók. A képviselők nem emelhetnek kifogást a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátása ellen.
(4)  Az így megfogalmazott ajánlásokat a következő ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó ülés napirendjére is tűzhetik. Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha az ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be, amely esetben a bizottság ajánlásairól történő vitát és szavazást felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosítást.	(4)  A bizottság által megfogalmazott ajánlástervezeteket a következő ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó ülés napirendjére is tűzhetik.
	(4a)  Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha az ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Az ajánlásokat megvitatják, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást tartanak.
Indokolás
The changes to the title aim to extend the scope of Rule 113, so as to align it with the broader scope of Rule 134; moreover, Rule 113 is merged with Rule 134 and a a new chapter concerning EP recommendations on the Union’s external action is created. Consequently, Rule 134 is to be deleted.
As regards the changes to paragraph 1, it is suggested to also include the Commission among the possible “addressees” of an EP recommendation.
The deletion in paragraph 3 subparagraph 1 is proposed because this is the only reference in the Rules to "oral amendments". All other references are made in interpretations (in particular, the interpretation to Rule 169 gives the oral amendments equivalent status to the amendments not distributed in all languages).However, the interpretation which follows paragraph 3,is deleted and merged, with slight adaptations, with the provision of paragraph 3 a (new); it acknowledges the specifcity of the CFSP area and the high probability of urgent matters which would justify the a derogation for putting "oral amendments" to vote.
Módosítás    135 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 114 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
114. cikk	114. cikk
Az emberi jogok megsértése	Az emberi jogok megsértése
Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) bekezdése megállapít.	Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) és (4a) bekezdése megállapít.
Módosítás    136 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 115 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
115. cikk	115. cikk
A Parlament tevékenységének átláthatósága	A Parlament tevékenységének átláthatósága
(1) A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát.	(1) A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát.
(2)  A Parlament vitái nyilvánosak.	(2)  A Parlament vitái nyilvánosak.
(3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe véve az ülés egyes dokumentumait és jegyzőkönyvét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teheti. A titoktartási szabályok megsértése esetén a 166. cikk alkalmazandó.	(3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság dönthet úgy, hogy az ülés egyes dokumentumait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(4)  Az illetékes bizottság a 9. cikk szerinti mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja.
Indokolás
A (3) bekezdést érintő módosítások csupán finomhangolják a szöveget. 1049/2001/EK rendelet 4. cikkére való kereszthivatkozásnak jogi szempontból nincs értelme. A titoktartási szabályok megsértéséről a 11. és 166. cikk már rendelkezik, ezért azt nem kell e rendelkezésen belül megismételni.
A (4) bekezdés törlendő, miután ezzel a kérdéssel a 9. cikk (10) bekezdése értelmében és a 9. cikk (12) bekezdésével összhangban rögzített elveknek megfelelően kell foglalkozni.
Módosítás    137 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
116. cikk	116. cikk
A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés	A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés
(1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, és az ezen eljárási szabályzatban lévő külön rendelkezéseknek megfelelően.	(1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel.
A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják.	A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják.
Az 1049/2001/EK rendeletet tájékoztatás céljából az eljárási szabályzattal együtt teszik közzé15.
(2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez.	(2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez.
A képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzat alapján terjesztették elő.	Az Európai Parlament képviselőinek statútumával összhangban a képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében csak akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzattal összhangban terjesztették elő.
Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását.	Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását.
(3)  A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba.	(3)  A Parlament elkészíti nyilvános dokumentumtárának weboldalát. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint megjelenítik a nyilvános dokumentumtár weboldalán.
A közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament internetes honlapján tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat írásbeli kérelemre hozzáférhetővé teszik.	A Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat az 1049/2001/EK rendelettel összhangban, írásbeli kérelemre hozzáférhetővé tehetik.
Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogadhat el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki.	Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogad el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki.
(4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmekért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), és határozatot fogad el a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), valamint a minősített dokumentumokat érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozóan.	(4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmek elbírálásáért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), valamint a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), és a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozó határozatok elfogadásáért felelős szerveket.
(5)  Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit.
(6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli.	(6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli.
	(6a)  Az elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésében említett éves jelentést.
(7)  A Parlament illetékes bizottsága az Elnökségtől és más forrásokból kapott tájékoztatás alapján elkészíti az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkében említett éves jelentést, amelyet a plenáris ülésen nyújt be.	(7)  A Parlament illetékes bizottsága rendszeresen megvizsgálja a Parlament tevékenységeinek átláthatóságát, és erről következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó jelentést terjeszt a plenáris ülés elé.
Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által a rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálja és értékeli.	Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által a rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálhatja és értékelheti.
	(7a)  Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit.
__________________
15 Lásd a XIV. mellékletet.
Indokolás
The changes to paragraph 1, subparagraph 1 are necessary as the Rules of Procedure may not restrict public access rights under Regulation 1049/2001.
As regards the deletion of paragraph 1, subparagraph 3, this annex is deleted since from a legal and procedural point of view it is not an annex. The Regulation would however be included in a compendium of legal acts, easily accessible to MEPs and other persons.
The changes to paragraph 2, subparagraph 2, reflect the ‘raison d’être’ of this rule. A document is "tabled" when it enters into the EP administrative circuit.
The changes to paragraph 3, subparagraph 2, clarify the relevant “register”; the use of “shall” would imply an obligation to disclose, but an exception under Article 4 of Regulation 1049 might apply; therefore “may” is more appropriate.
Paragraph 3, subparagraph 3, is updated as the rules have already been adopted (adopting them is an obligation under Regulation 1049/2001).
Paragraph 5 is deleted here and reinserted as paragraph 8 (new).
The changes to paragraph 7 and the addition of 6 a (new) adjust the the text to standard practice according to which the Bureau endorses yearly a technical/administrative report whereas the LIBE Committee prepares biannual reports (EP Institutional report on the implementation of Regulation 1049/2001; such reports were adopted in 2009, 2011, 2013, and 2016). It is therefore suggested to clarify that the adoption of the technical report is ensured by the Bureau whereas LIBE is competent for the institutional/political report, which may be based on the findings of the technical reports.Article 17(1) of Regulation (EC) No 1049/2001 reads as follows: "1. Each institution shall publish annually a report for the preceding year including the number of cases in which the institution refused to grant access to documents, the reasons for such refusals and the number of sensitive documents not recorded in the register."
Módosítás    138 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	116a. cikk
	Belépés a Parlament épületeibe
	(1)   A képviselők, a képviselők asszisztensei és a harmadik személyek belépőkártyáit az Elnökség által megállapított szabályok alapján állítják ki. E szabályok a belépőkártyák használatára és visszavonására is vonatkoznak.
	(2)  Nem állítható ki belépőkártya valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás1a hatálya alá tartoznak.
	(3)   Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket:
	–   a megállapodáshoz csatolt, a nyilvántartottakra vonatkozó magatartási kódex;
	–   a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és
	–   az e cikket végrehajtó rendelkezések.
	A hosszú ideig érvényes belépőkártyák visszavonására vagy átmeneti deaktiválására vonatkozó általános szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, és lényeges ellenérvek hiányában a főtitkár a quaestorok engedélyével visszavonja vagy deaktiválja azt a hosszú ideig érvényes belépőkártyát, amelynek birtokosát a nyilvántartottak magatartási kódexének megsértése miatt töröltek az átláthatósági nyilvántartásból, vagy amelynek birtokosáról megállapításra került, hogy súlyosan megsértette az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, illetve amelynek birtokosa megfelelő indokolás nélkül megtagadta, hogy eleget tegyen valamely meghallgatáson vagy bizottsági ülésen való részvételre, illetve valamely vizsgálóbizottsággal való együttműködésre vonatkozó hivatalos idézésnek.
	(4)   A quaestorok határozhatják meg, hogy a (2) bekezdésben említett magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre.
	(5)   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.
	__________________
	1a HL L 277., 2014.9.19, 11. o.
Indokolás
Új cikk az átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó hivatkozás beillesztése céljából.
Módosítás    139 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
117. cikk	117. cikk
Az Európai Bizottság elnökének megválasztása	Az Európai Bizottság elnökének megválasztása
(1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi.	(1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi.
Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában.	Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában.
(2)  A Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét.	(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (7) bekezdése szerint a Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét.
A szavazás titkos.	A szavazás név szerint történik.
(3)   Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan.	(3)   Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan.
(4)   Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg.	(4)   Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg.
Indokolás
Módosítás    140 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
118. cikk	118. cikk
A Bizottság megválasztása	A Bizottság megválasztása
	(-1)   Az elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.
(1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok előtt jelenjenek meg. E meghallgatások nyilvánosak.	(1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok vagy szervek előtt jelenjenek meg.
	(1a)  A meghallgatásokat a bizottságok végzik.
	A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális feladatai vannak, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is. A meghallgatások nyilvánosak.
(2)   Az elnök felkérheti a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.
(3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani.	(3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani.
(4)  A Bizottság megválasztott elnöke a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén mutatja be, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi.	(4)  A Bizottság megválasztott elnöke meghívást kap, hogy mutassa be a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi.
(5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.	(5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3)–(5b) bekezdését kell alkalmazni.
Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot.
A szavazás név szerint történik.
A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja.
	(5a)  Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot. A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja.
(6)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról.	(6)   Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról.
(7)   Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben jelentős változás történik, vagy üres tárca betöltésére, vagy új tagállam csatlakozását követően új biztos kinevezésére kerül sor, az érintett biztosokat felhívják, hogy a (3) bekezdéssel összhangban jelenjenek meg a feladatkörök szerint illetékes bizottságok előtt.	(7)  Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben vagy a Bizottság tagjainak összetételében jelentős változás történik, az érintett biztosokat vagy a biztosjelölteket felhívják, hogy vegyenek részt a (3) és (3) bekezdés szerinti meghallgatáson.
	(7a)  Amennyiben hivatali ideje alatt a biztos feladatköreiben vagy pénzügyi érdekeltségeiben változás történik, ezt a helyzetet a Parlamentnek a XVI. cikkel összhangban meg kell vizsgálnia.
	Amennyiben valamely biztos hivatali ideje alatt összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a Bizottság elnöke nem hajtja végre a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásait, a Parlament az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) bekezdése szerint kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg bizalmát az érintett biztostól, és adott esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkének második albekezdése szerint eljárva fossza meg az érintett biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogosultságától.
_______________
16 Lásd a XVI. mellékletet.
Indokolás
The changes to this Rule transpose the principle set out in paragraph 5 of the EP resolution of 8 September 2015 on procedures and practices regarding Commissioner hearings.
Paragraph 2 of Rule 118 becomes paragraph 1 and "may" is replaced by "shall", since it corresponds to standard practice the last three subparagraphs of paragraph 5 are re-grouped into a new paragraph (5a)in order to facilitate the reading and the interpretation.
In paragraph 7, the reference to a new MS is deleted as it is not accurate given that the same procedure applies to any new Commissioner (resignation, new accession or other circumstances.)
Módosítás    141 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	118a. cikk
	Többéves programozás
	Az új Bizottság kinevezése után a Bizottság, a Parlament és a Tanács a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (5) bekezdése szerint véleménycserét folytat, és megállapodik a többéves programozásról szóló közös következtetésekről.
	Ennek érdekében, és Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, a többéves programozásról szóló közös következtetések aláírásáról való tárgyalás előtt az elnök véleménycserét folytat az Elnökök Értekezletével az új parlamenti ciklus főbb politikai célkitűzéseiről és prioritásairól. E véleménycserén figyelembe veszik többek között a Bizottság megválasztott elnöke által ismertetett prioritásokat, valamint a biztosjelöltek által a 118. cikkben említett meghallgatásokon adott válaszokat.
	A közös következtetések aláírását megelőzően az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyását kéri.
Módosítás    142 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 119 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
119. cikk	119. cikk
Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben	Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben
(1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben.	(1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben. Ha a megelőző két hónapban már szavaztak bizalmatlansági indítványról, akkor újabbat csak a Parlament képviselőinek legalább egyötöde terjeszthet elő.
(2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és indokolással kell ellátni. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak.	(2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és ismertetni kell benne az indokokat. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak.
(3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését.	(3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését.
(4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták.	(4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták.
(5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg.	(5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg.
(6)  A vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor.	(6)  A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, a vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor.
(7)  A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét.	(7)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkének megfelelően a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét.
Indokolás
A (6) bekezdés módosítása technikai módosítás, a brüsszeli ülések esetének tisztázása érdekében.
Módosítás    143 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 120 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
120. cikk	120. cikk
Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése	Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése
Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata.	Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. Az illetékes bizottság egyszerű többségi szavazással választja ki a javasolni kívánt jelöltet. Ebből a célból a bizottság koordinátorai felállítják az előválogatott jelöltek listáját.
Indokolás
Ez a módosítás a meglévő gyakorlatnak megfelelően igazítja ki a 120. cikket.
Módosítás    144 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 121 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
121. cikk	121. cikk
A Számvevőszék tagjainak kinevezése	A Számvevőszék tagjainak kinevezése
(1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.	(1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.
(2)  Az illetékes bizottság minden egyes jelölésről önálló határozati javaslatot tartalmazó jelentés formájában ajánlást tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.	(2)  Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.
(3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről titkosan szavaz, és határozatát a leadott szavazatok többségével hozza.	(3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.
(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.	(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.
Módosítás    145 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 122 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
122. cikk	122. cikk
A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése	A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése
(1)   Az Európai Központi Bank elnöki tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire.	(1)  Az Európai Központi Bank elnöki, alelnöki vagy igazgatósági tagjának tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire.
(2)   Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.	(2)   Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.
(3)   A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz.	(3)  A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.
(4)   Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.	(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelöléssel kapcsolatban, az elnök kéri a jelölés visszavonását és új jelölés benyújtását.
(5)   Ezen eljárás alkalmazandó az Európai Központi Bank alelnöki tisztségére, és az igazgatóság többi tagjára vonatkozó jelölés esetén is.
Indokolás
The change in paragraph 1 aims to clarify that the procedure should be followed (and is actually followed) with regard to all members of the ECB Executive Board (cf. current § 5).
In paragraph 4, the words "the President shall ask the Council to withdraw its nomination and to submit a new nomination to Parliament" imply that Parliament is consulted by the Council. However, the wording of Article 283(2) TFEU is not clear in this respect.Where the EN wording of this Treaty provision might leave some doubt, the FR version clearly provides for a consultation by the European Council: "sont nommés par le Conseil européen ..., sur recommandation du Conseil et après consultation du Parlement européen".However, according to the DE version, Parliament is indeed consulted by the Council.Therefore Rule122 §4 has been reformulated so as to correspond with both versions.
§ 5.See suggested changes to §1
Módosítás    146 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 122 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	122a. cikk
	Kinevezések a gazdaságirányítási testületekbe
	(1)  E cikk alkalmazandó a következő kinevezések esetében:
	–  az egységes felügyeleti mechanizmus felügyeleti testületének elnöke és alelnöke;
	–  az Egységes Szanálási Mechanizmus Egységes Szanálási Testületének elnöke, alelnöke és feladatukat teljes munkaidőben ellátó testületi tagjai;
	–  az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnökei és ügyvezető igazgatói; és
	–  az Európai Stratégiai Beruházási Alap ügyvezető igazgatója és ügyvezető igazgatóhelyettese.
	(2)  Minden jelölt személyt felhívnak arra, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.
	(3)  Az illetékes bizottság minden egyes kinevezési javaslatról külön ajánlást tesz a Parlamentnek.
	(4)  A szavazást a kinevezési javaslat kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes kinevezésről külön, titkos szavazással dönt.
	(5)  Ha a Parlament által a kinevezési javaslattal kapcsolatban elfogadott határozat elutasító, az elnök kéri a javaslat visszavonását és új javaslat benyújtását.
Módosítás    147 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
123. cikk	123. cikk
A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai	A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai
(1)   A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.	(1)   A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.
(2)   Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be.	(2)   Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be.
(3)   Az állásfoglalási indítványokról ugyanazon a napon szavaznak. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető.	(3)  Az állásfoglalási indítványokat a lehető legkorábbi szavazási időpontban szavazásra kell bocsátani. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető.
(4)   A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra.	(4)   A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra.
	(4a)  Amennyiben egy állásfoglalási indítványt egyértelmű többséggel rendelkező képviselőcsoportok terjesztettek elő, az elnök ezt az indítványt bocsáthatja elsőként szavazásra.
(5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz.	(5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz.
	(5a)  A (2) bekezdés vagy a 135. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója vagy megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják.
	(5b)  A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti. Ez a bekezdés és az (5a) bekezdés a 105. és 106. cikk alapján előterjesztett állásfoglalásokra is alkalmazandó.
Indokolás
Az (5a) bekezdés a jelenlegi 133. cikk (6) bekezdéséből áthelyezett, kiigazított szöveg.
Az (5b) bekezdés a jelenlegi 133. cikk (8) bekezdéséből áthelyezett szöveg, kiegészítve a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó indítványokkal.
Módosítás    148 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 124 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
124. cikk	124. cikk
A Bizottság határozatainak indokolása	A Bizottság határozatainak indokolása
Az Elnökök Értekezletével folytatott tanácskozást követően az elnök felhívhatja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel.	Az elnök felhívja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja, kivéve, ha időbeli ütemezési okok vagy a tárgy viszonylagos politikai jelentősége miatt az Elnökök Értekezlete úgy dönt, hogy ez nem szükséges. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel.
Módosítás    149 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
125. cikk	125. cikk
A Számvevőszék nyilatkozatai	A Számvevőszék nyilatkozatai
(1)   A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy ismertesse a Számvevőszék éves jelentésében, külön jelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve, hogy fűzzön magyarázatot a Számvevőszék munkaprogramjához.	(1)  A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy tegyen nyilatkozatot, melyben ismerteti a Számvevőszék éves jelentésében, különjelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve magyarázatot fűz a Számvevőszék munkaprogramjához.
(2)   A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel.	(2)   A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel.
Indokolás
A szöveg kiegészül azzal, hogy „tegyen nyilatkozatot”, és így e rendelkezés összhangba kerül a 123. cikk (1) bekezdésében és a 124. cikkben szereplő kifejezéssel, valamint a lenti (2) bekezdésben szereplő „nyilatkozatok” kifejezéssel.
Módosítás    150 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 126 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
126. cikk	126. cikk
Az Európai Központi Bank nyilatkozatai	Az Európai Központi Bank nyilatkozatai
(1)   Az Európai Központi Bank elnöke ismerteti a Parlamenttel a banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról szóló éves jelentését.	(1)  Az Európai Központi Bank elnökét felkérik arra, hogy ismertesse a Parlamenttel a banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról szóló éves jelentését.
(2)   Az ismertetést általános vita követi.	(2)   Az ismertetést általános vita követi.
(3)   Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.	(3)   Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.
(4)   Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg.	(4)   Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg.
(5)   A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül a hivatalos nyelveken.	(5)  A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül.
Indokolás
A 194. cikk legutóbbi módosítása óta a szó szerinti jegyzőkönyveket már nem készítik el minden nyelven. Bizottsági szinten az az állandó gyakorlat, hogy a monetáris párbeszédről szó szerinti jegyzőkönyv készül, melyet később három nyelvre lefordítanak.
Módosítás    151 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 127 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
127. cikk	törölve
Ajánlás a gazdaságpolitika átfogó iránymutatásaira
(1)   A Bizottságnak a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának átfogó iránymutatásaira vonatkozó ajánlását ismertetik az illetékes bizottsággal, amely jelentést nyújt be a Parlamenthez.
(2)   A Tanácsot felhívják, hogy tájékoztassa a Parlamentet ajánlása tartalmáról és az Európai Tanács álláspontjáról.
Indokolás
Törlendő, mert a gyakorlatban nem alkalmazzák. A gyakorlatban az ECON és EMPL bizottságok e témáról készülő saját kezdeményezésű jelentései az Elnökök Értekezlete 2012. július 5-i határozatán alapulnak; az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy (évente, kvótán felül) engedélyezi a következő saját kezdeményezésű jelentéseket: – az éves növekedési jelentés közzététele után és a tavaszi csúcstalálkozóra való tekintettel: ECON INI (+ BUDG az 54. cikk alapján), továbbá EMPL INI (+ BUDG az 54. cikk alapján) – kora ősszel: ECON INI az aktuális szemeszter végrehajtásáról és a következő évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulás céljából.
Módosítás    152 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 128 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
128. cikk	128. cikk
Szóbeli választ igénylő kérdések vitával	Szóbeli választ igénylő kérdések vitával
(1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére.	(1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére.
Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja.	Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja.
Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket napirendre tűzzék-e, és ha igen, milyen sorrendben. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem tűznek a Parlament napirendjére a benyújtástól számított három hónapon belül.	Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően felvegyék-e a napirendtervezetbe. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem vesznek fel a Parlament napirendtervezetébe a benyújtástól számított három hónapon belül.
(2)   A Bizottsághoz intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett intézményhez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni.	(2)  A Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett címzetthez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni.
(3)   Ha a kérdés az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkében említett területekre vonatkozik, az e cikk (2) bekezdése szerinti határidő nem alkalmazandó. A Tanácsnak ésszerű időn belül választ kell adnia a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából.	(3)  Ha a kérdés a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozik, a (2) bekezdés szerinti határidők nem alkalmazandók, és a választ észszerű időn belül meg kell adni a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából.
(4)  A kérdés előterjesztésére a kérdésfeltevők egyikének öt perc áll a rendelkezésére. Az érintett intézmény egy tagja válaszol.	(4)  A kérdést a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. A kérdés címzettje válaszol.
A kérdés megfogalmazójának jogában áll, hogy a felszólalásra megadott idő egészét felhasználja.
(5)   A 123. cikk (2)–(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.	(5)  A 123. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(5b) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
Indokolás
Paragraph 1 is brought up to date, as following the entry into force of the Lisbon Treaty its text should include the possibility to submit Oral Questions to the Vice-President / High Representative Furthermore, the change made refloect the fact that the CoP does not decide on each and every Oral Question tabled, but simply adopts the Draft Agenda and Final Draft Agenda, including the possible Oral Questions. The reference to Rule 149 is introduced as the recommendation by the CCC referred to in Rule 149(1) includes a list of Oral Questions.
In paragraph 2 the words "that institution" cannot be used anymore if the VP/HR is added, therefore it is suggested to use "addressee" like in Annex III to the Rules.
Changes to paragraph 3 aim to increase the readability as this paragraph provides for two time limits.
Paragraph 4 is modified as having speaking time for the authors of the Oral Question does not seem useful especially as the Rules of Procedure do not establish the speaking time for other speakers in Plenary (rapporteurs, rapporteurs for opinion, authors of the motions for resolutions of Rule 135, other institutions, etc.). Speaking time is agreed with political groups and indicated in the Agenda of the Plenary. In addition, as regards authors of oral questions, when there is more than one author (e.g. several OQs on the same subject or one OQ tabled by several political groups or committees, but not in the case of an OQ tabled by 40+ MEPs), speaking time for each author or co-author is 2 minutes, not 5. This is why the reference to 5 minutes is deleted.
The second subparagraph of paragraph 2 is deleted as it is valid in the case of a question tabled jointly by several committees or political groups, as ad hoc arrangements are frequent, e.g. for questions tabled jointly by several committees.
Módosítás    153 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 129. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
129 cikk	129 cikk
A kérdések órája	A kérdések órája
(1)   Minden ülésen 90 perces időtartamban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.	(1)  Minden ülésen legfeljebb 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.
(2)   Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett.	(2)   Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett.
(3)   A kérdések óráját a sorsolásos rendszernek megfelelően bonyolítják le, melynek részleteit az eljárási szabályzat egyik melléklete17 rögzíti.
(4)   Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.	(4)   Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
	(4a)  A kérdések órájának időkeretét nem osztják fel előzetesen. Az elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetű és különböző tagállamokból származó képviselők felváltva tehessék fel kérdéseiket.
	(4b)  A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.
	A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell az (1) bekezdésnek megfelelően választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönthet.
__________________
17 Lásd II. melléklet.
Indokolás
A (4a) bekezdés módosítása a jelentkezés alapján történő szólítás eljárását javasolja. A (4b) bekezdésbe került át a II. melléklet (2) és (3) bekezdésének tartalma. Következésképpen a II. melléklet törlendő.
Módosítás    154 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 130 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
130. cikk	130. cikk
Írásbeli választ igénylő kérdések	Írásbeli választ igénylő kérdések
(1)   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően.18A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.	(1)   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően.18A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
(2)   A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről.	(2)   A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről és annak indokairól.
(3)  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő havonta legfeljebb öt kérdést nyújthat be.	(3)  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be.
Kivételes esetben az érintett képviselő által személyesen aláírt, papíralapú dokumentum formájában előterjesztett további kérdések nyújthatók be a Parlament főtitkárságának illetékes szervezeti egységénél.
A nyolcadik parlamenti ciklus kezdetétől számított egyéves időszak elteltével az Elnökök Értekezlete értékeli a további kérdések benyújtására vonatkozó rendszert.
A „kivételes esetben” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a további kérdés sürgős üggyel kapcsolatos, és e kérdés előterjesztése nem várhat a következő hónapig. Ezenfelül a (3) bekezdés második albekezdése alapján előterjesztett kérdések száma nem érheti el a főszabály szerinti havi öt kérdést.
	(3a)  A kérdést megfogalmazóján kívül más képviselők is támogathatják. Az ilyen kérdések csak a kérdést megfogalmazó képviselő kérdéseinek (3) bekezdés szerinti maximális számába számítanak bele, a támogató képviselőébe nem.
(4)  Ha egy kérdést a megállapított határidőn belül nem lehet megválaszolni, a kérdést a megfogalmazó kérésére, az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére tűzik. A 129. cikk értelemszerűen alkalmazandó.	(4)  Ha egy kérdést címzettje a neki való továbbítást követő háromhetes (elsőbbséget élvező kérdés), illetve hathetes (elsőbbséget nem élvező kérdés) határidőn belül nem tud megválaszolni, a kérdést a megfogalmazó kérésére, az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére lehet tűzni.
Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság elnöke a 206. cikk (1) bekezdése alapján jogosult összehívni az adott bizottság ülését, a jó munkaszervezés lehetővé tétele érdekében jogosult arra is, hogy határozzon az általa összehívott ülés napirendjének tervezetéről. Ezen előjoga nem befolyásolja a 130. cikk (4) bekezdésében előírt azon kötelezettségét, hogy az írásbeli választ igénylő kérdést szerzőjének kérésére felvegye a bizottság következő ülésének napirendtervezetébe. Mindazonáltal az elnöknek mérlegelési jogkörén belül joga van ahhoz, hogy a politikai prioritásokra tekintettel javaslatot tegyen az ülés munkamenetére és eljárásrendjére (pl. vita nélküli eljárásra esetleg a további ügymenetet érintő határozat elfogadásával, vagy adott esetben ajánlás megfogalmazására a napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról).
(5)  Az azonnali választ igénylő kérdéseket, amelyekhez alapos kutatás nem szükséges (elsőbbséget élvező kérdések), a címzettekhez való továbbítást követő három héten belül kell megválaszolni. Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő.	(5)  Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő.
Egyéb (elsőbbséget nem élvező) kérdéseket a címzettekhez való továbbítást követő hat héten belül kell megválaszolni.
(6)   A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.	(6)  A kérdéseket és a válaszokat a kapcsolódó mellékletekkel együtt közzéteszik a Parlament honlapján.
__________________	__________________
18 Lásd III. melléklet.	18 Lásd III. melléklet.
Indokolás
Several changes are made to this Rule. Paragraph 2 is aligned with Rule 136 paragraph 2. In practice, the author always receives an explanation of the reasons why the question was considered inadmissible by the President.
Second subparagraph of paragraph 3 is deleted in accordance with the plenary decision of 29 April 2015.The EP resolution of 29 April 2015 on Parliament's estimates of revenue and expenditure calls upon the EP"- to limit, for each Member, the number of parliamentary questions submitted in electronic format to a maximum of five questions per month (not taking into account the co-authors);- to abolish the possibility to submit any additional questions [...];- [...]- expects the revised rules to be applicable as of January 2016."On 9 September 2015, the following interpretation was adopted: "The expression 'by way of exception' is to be interpreted as meaning that the additional question concerns a matter of urgency and that the submission of that question cannot wait until the following month. Furthermore, the number of questions tabled under the second subparagraph of paragraph 3 must be smaller than the norm of five questions per month". In accordance wit the)CoP decision of 9 December 2015, subparagraph 3 of paragraph 3 is also deleted.
Subparagraph 4 of paragraph 3 is also deleted because it is obsolete given that the additional questions are abolished.
Changes to paragraph 4 aim at clarifying the provision. Currently, the application mutatis mutandis of Rule 129 raises doubts since the latest amendments thereto. Furthermore, since the increased number of written questions caused delays in the Institutions' replies, these written questions tend to appear more and more often on the committees' agendas, so it is suggested that the placement on the Committee agenda should not be automatic.
Changes to paragraph 5 aim to correct the fact that the current text imposes an obligation on third parties. As regards the research needed as a criterion for establishing the priority, practice shows that it is difficult to invoke it; the substance of the questions should give an indication whether it is a priority question or not.
Módosítás    155 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
131. cikk	131. cikk
Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz	Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz
(1)   A képviselők az eljárási szabályzat mellékletében található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.	(1)   A képviselők az eljárási szabályzat mellékletében található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
(2)   Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell a bizottsági elnök döntéséről.	(2)   Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell a bizottsági elnök döntéséről.
(3)   A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.	(3)   A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
(4)   Ha egy kérdésre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felveszik az illetékes bizottságnak az Európai Központi Bank elnökével tartandó következő ülése napirendjére.	(4)  Ha egy kérdésre hat hónapon belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felvehetik az illetékes bizottságnak az Európai Központi Bank elnökével tartandó következő ülése napirendjére.
__________________	_________________
19 Lásd III. melléklet.	19 Lásd III. melléklet.
Indokolás
A (4) bekezdés módosítása az ECON bizottság gyakorlatát tükrözi, azaz hogy a választ a lehető legrövidebb időn belül, de minden esetben legfeljebb hat hónapon belül kéri. Továbbá a 130. cikk (4) bekezdésének módosításához hasonlóan az a javaslat született, hogy az ECON bizottság napirendjére való felvétel ne legyen automatikus.
Módosítás    156 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	131a. cikk
	Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdések
	(1)  Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdésekre a 131. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. E kérdéseket le kell vonni abból a legfeljebb hat kérdésből, melyekről a 131. cikk (1) bekezdése rendelkezik.
	(2)  Ha egy kérdésre öt hónapon belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felvehetik az illetékes bizottságnak a címzett testületének elnökével tartandó következő ülése napirendjére.
Indokolás
Az EKB-val kötött intézményközi megállapodásban 5 hónapos határidő szerepel.Lásd a 130. cikk (4) bekezdéséhez és a 131. cikk (4) bekezdéséhez fűzött, a bizottsági napirendre vételről szóló megjegyzést is.
Módosítás    157 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cikk – 4 fejezet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
MÁS INTÉZMÉNYEK JELENTÉSEI	EGYÉB INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK JELENTÉSEI
Módosítás    158 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
132. cikk	132. cikk
Más intézmények éves és egyéb jelentései	Más intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentései
(1)   Az éves jelentésekkel és más intézmények egyéb jelentéseivel – amelyek tekintetében a Szerződések az Európai Parlamenttel folytatandó konzultációt írnak elő, illetve ahol egyéb jogi rendelkezések szerint az Európai Parlament véleménye szükséges – a plenáris üléshez benyújtott jelentés formájában foglalkoznak.	(1)   Más intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseivel – amelyek tekintetében a Szerződések az Európai Parlamenttel folytatandó konzultációt írnak elő, illetve ahol egyéb jogi rendelkezések szerint az Európai Parlament véleménye szükséges – a plenáris üléshez benyújtott jelentés formájában foglalkoznak.
(2)   Az éves jelentéseket és más intézmények egyéb jelentéseit, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá, az illetékes bizottsághoz utalják, amely az 52. cikk értelmében jelentés készítését javasolhatja.	(2)  Az első bekezdésben nem tárgyalt más intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseit az illetékes bizottsághoz utalják, amely megvizsgálja azokat, és rövid állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek, vagy az 52. cikk értelmében jelentés készítését javasolhatja, ha úgy véli, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia valamely fontos, a jelentésben szereplő kérdésben.
Indokolás
A cím javasolt módosítása ki kívánja terjeszteni a rendelkezés hatályát, mivel a „más szervek” tágabb fogalom, mint a „más intézmények”.
Módosítás    159 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 133 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
133. cikk	133. cikk
Állásfoglalási indítványok	Állásfoglalási indítványok
(1)  A képviselők az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő.	(1)  A képviselők az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő.
Az indítvány legfeljebb 200 szóból állhat.	Az indítvány legfeljebb 200 szóból állhat.
	(1a)  Az ilyen indítvány tartalma:
	–  nem tartalmazhat döntést olyan ügyekről, amelyekre vonatkozóan ez az eljárási szabályzat, különösen 46. cikke, más eljárásokat és hatásköröket ír elő, vagy
	–  nem foglalkozhat a Parlament előtt folyamatban lévő eljárásokkal.
	(1b)  Egy képviselő havonta nem terjeszthet elő egynél több ilyen indítványt.
	(1c)   Az állásfoglalási indítványt az elnöknek továbbítják, aki ellenőrzi, hogy az alkalmazandó követelmények teljesülnek-e. Amennyiben az elnök az indítványt elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja.
(2)  Az alkalmazandó eljárásról az illetékes bizottság határoz.	(2)  Az alkalmazandó eljárásról az illetékes bizottság határoz, beleértve az állásfoglalási indítvány ötvözését más állásfoglalási indítványokkal vagy jelentésekkel, vélemény elfogadásával, amely levél formájában is megfogalmazható, vagy jelentés készítésével az 52. cikknek megfelelően. Úgy is dönthet, hogy az állásfoglalási indítványt nem követik nyomon.
A bizottság összekapcsolhatja az állásfoglalási indítványt más állásfoglalási indítványokkal vagy jelentésekkel.
A bizottság véleményt fogadhat el, amely levél formájában is megfogalmazható.
A bizottság határozhat úgy, hogy az 52. cikk értelmében jelentést készít.
(3)   Az állásfoglalási indítvány megfogalmazóit tájékoztatják a bizottság és az Elnökök Értekezlete határozatairól.	(3)  Az állásfoglalási indítvány megfogalmazóit tájékoztatják az elnök, a bizottság és az Elnökök Értekezlete határozatairól.
(4)   A jelentés tartalmazza az állásfoglalási indítvány szövegét.	(4)   A jelentés tartalmazza az állásfoglalási indítvány szövegét.
(5)   Az Európai Unió más intézményeinek címzett levél formájában megfogalmazott véleményt a Parlament elnöke továbbítja.	(5)   Az Európai Unió más intézményeinek címzett levél formájában megfogalmazott véleményt a Parlament elnöke továbbítja.
(6)   A 123. cikk (2) bekezdése, 128. cikk (5) bekezdése, illetve a 135. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják.
(7)  Az (1) bekezdés szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója, megfogalmazói vagy első aláírója visszavonhatja azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság a (2) bekezdés szerint jelentés készítéséről határoz.	(7)  Az (1) bekezdés szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója, megfogalmazói vagy első aláírója visszavonhatja azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság a (2) bekezdés szerint jelentés készítéséről határoz.
Ha az indítványt a bizottság átvette, kizárólag a bizottság jogosult – a zárószavazás megkezdéséig – az indítvány visszavonására.	Ha az indítványt a bizottság átvette, kizárólag a bizottság jogosult – a zárószavazás megkezdéséig – az indítvány visszavonására.
(8)  A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti.
A bizottságok kötelesek biztosítani, hogy az e cikk alapján előterjesztett, a megállapított feltételeknek megfelelő állásfoglalási indítványokat nyomon követik, és ezekre az indítványok alapján készült iratokban megfelelően hivatkoznak.
	(Az (1a) bekezdés második albekezdése értelmezésként kerül beillesztésre.)
Indokolás
The changes proposed in paragraphs 1a and 1b take into account the fact that the number of motions for resolution has increased exponentially during the current term. According to some recent figures:38 motions for resolution tabled in 201182 in 201247 in 2013494 in 2014and 737 in 2015 (855 including the ones that have not been published ). Over 90 % of these motions are tabled by a very small number of MEPs (less than 10), and nearly all motions for resolution have a counter part in a written question by the same author.In 2015, only one single motion for resolution was given follow up by a committee: the relevant committee decided to ask authorisation for an INI report on the subject.
Changes to paragraph 2 (1) clarify that the enumeration in this paragraph is not exhaustive. Subaragraphs 2,3 and 4 of paragraph 2 are deleted here and moved into Rule 133(2).
Paragraph 6 is deleted here and moved under Rule 123 as a new paragraph (5a) with slight modifications, so as to take into account other Rules which provide for the possibility of withdrawal of a motion for resolution as for example Rules 105 and 106.As this paragraph does not apply to motions tabled by individual Members, but only to motions tabled by a committee, political group or 40 Members, it is moved to Rule 123 as a new paragraph 4a. Likewise, pargraph 8 is deleted here and moved as modified under Rule 123 as a new paragraph 5b:“A withdrawn motion for a resolution may be taken over and retabled immediately by a group, a committee or the same number of Members as is entitled to table it. This provision applies also to resolutions tabled under Rules 105 and 106.” The suggested change aims to clarify that re-tabling also applies to resolutions objecting to DIA under Rules 105 and 106.
Módosítás    160 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 134 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
134. cikk	törölve
Ajánlások a Tanácsnak
(1)   Egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanácsnak címzett ajánlási javaslatot nyújthat be az Európai Unióról szóló szerződés V. címének hatálya alá tartozó ügyekben, illetve ha a 108., illetve 109. cikk hatálya alá tartozó nemzetközi megállapodásról a Parlamenttel nem konzultáltak.
(2)  Az ilyen javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra.
Adott esetben a bizottság az ügyet az e szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően a Parlament elé utalja.
(3)  Ha az illetékes bizottság jelentést készít, abban a Tanácsnak szóló ajánlási javaslatot nyújt be a Parlamenthez rövid indokolással és adott esetben a tanácskozásban részt vett bizottságok véleményével együtt.
E bekezdés alkalmazásához az Elnökök Értekezletének előzetes engedélye nem szükséges.
(4)   A 113. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Indokolás
Törlendő, mivel összevonásra került a 113. cikkel a „Külkapcsolatok” fejezetben.
Módosítás    161 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 135. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
135. cikk	135. cikk
Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről	Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről
(1)   Egy bizottság, parlamentközi küldöttség, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban vita tartását kérheti az elnöktől az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság (149. cikk (3) bekezdése) megsértését érintő sürgős esetben.	(1)  Egy bizottság, parlamentközi küldöttség, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban vita tartását kérheti az elnöktől az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő sürgős esetben.
(2)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésben említett kérelmek alapján és a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően elkészíti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló következő vita végleges napirendtervezetébe felveendő témák listáját. A napirenden az alfejezetekkel együtt legfeljebb három téma szerepelhet.	(2)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésben említett kérelmek alapján és a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően elkészíti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló következő vita végleges napirendtervezetébe felveendő témák listáját. A napirenden az alfejezetekkel együtt legfeljebb három téma szerepelhet.
A 152. cikkel összhangban a Parlament eltekinthet egy tervezett téma megvitatásától, és helyette felvethet a napirenden nem szereplő témát. A kiválasztott témákban az állásfoglalási indítványokat a napirend elfogadásának napja estéjéig terjesztik be. Az ilyen állásfoglalási indítványok előterjesztésének pontos határidejét az elnök szabja meg.	A 152. cikkel összhangban a Parlament eltekinthet egy tervezett téma megvitatásától, és helyette felvethet a napirenden nem szereplő témát. A kiválasztott témákban az állásfoglalási indítványokat a napirend elfogadásának napja estéjéig terjesztheti be valamely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő. Az ilyen állásfoglalási indítványok előterjesztésének pontos határidejét az elnök szabja meg.
(3)  A viták ülésenként legfeljebb 60 perces időkeretén belül a képviselőcsoportok és a független képviselők számára rendelkezésre álló teljes felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdéseiben megállapított eljárás szerint osztják fel.	(3)  A viták ülésenként legfeljebb 60 perces időkeretén belül a képviselőcsoportok és a független képviselők számára rendelkezésre álló teljes felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdéseiben megállapított eljárás szerint osztják fel.
Az állásfoglalási indítványok előterjesztéséhez és a róluk történő szavazáshoz szükséges időt és, adott esetben, a Bizottság és a Tanács rendelkezésére álló idő figyelembevétele után fennmaradó időt felosztják a képviselőcsoportok és a független képviselők között.	Az állásfoglalási indítványok ismertetéséhez szükséges időt és, adott esetben, a Bizottság és a Tanács rendelkezésére álló idő figyelembevétele után fennmaradó időt felosztják a képviselőcsoportok és a független képviselők között.
(4)  A vitát közvetlenül szavazás követi. A 183. cikk nem alkalmazható.	(4)  A vitát közvetlenül szavazás követi. A szavazások indokolásáról szóló 183. cikk nem alkalmazható.
Az e cikk értelmében tartott szavazást az elnök és az Elnökök Értekezlete hatáskörén belül együttesen is meg lehet szervezni.	Az e cikk értelmében tartott szavazást az elnök és az Elnökök Értekezlete hatáskörén belül együttesen is meg lehet szervezni.
(5)   Ha ugyanazon témában kettő vagy annál több állásfoglalási indítványt terjesztenek elő, a 123. cikk (4) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.	(5)  Ha ugyanazon témában kettő vagy annál több állásfoglalási indítványt terjesztenek elő, a 123. cikk (4) és (4a) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.
(6)  Az elnök és a képviselőcsoportok vezetői határozhatnak egy állásfoglalási indítvány vita nélküli szavazásra bocsátásáról. Ilyen határozathoz valamennyi képviselőcsoport vezetőjének egyhangú hozzájárulása szükséges.	(6)  Az elnök és a képviselőcsoportok vezetői határozhatnak egy állásfoglalási indítvány vita nélküli szavazásra bocsátásáról. Ilyen határozathoz valamennyi képviselőcsoport vezetőjének egyhangú hozzájárulása szükséges.
A 187., 188. és 190. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjén szereplő állásfoglalási indítványok esetén.	A 187. és 188. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjén szereplő állásfoglalási indítványok esetén.
Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitához állásfoglalási indítványt kizárólag a témák listájának elfogadását követően lehet előterjeszteni. Azok az állásfoglalási indítványok, amelyekkel a vitára kijelölt időtartam alatt nem foglalkoztak, tárgytalanná válnak. Ugyanez vonatkozik az olyan állásfoglalási indítványokra is, amelyekről a 168. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A képviselőknek mindazonáltal jogukban áll újra előterjeszteni az ilyen indítványokat a 133. cikknek megfelelően bizottsági vizsgálatra, illetve a következő ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitájára.	Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitához állásfoglalási indítványt kizárólag a témák listájának elfogadását követően lehet előterjeszteni. Azok az állásfoglalási indítványok, amelyekkel a vitára kijelölt időtartam alatt nem foglalkoztak, tárgytalanná válnak. Ugyanez vonatkozik az olyan állásfoglalási indítványokra is, amelyekről a 168. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A szerzőknek mindazonáltal jogukban áll újra előterjeszteni az ilyen indítványokat a 133. cikknek megfelelően bizottsági vizsgálatra, illetve a következő ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitájára.
Az ülés napirendjén már szereplő témát nem lehet felvenni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjére.	Az ülés napirendjén már szereplő témát nem lehet felvenni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjére.
A szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előterjesztett állásfoglalási indítvány és az azonos témájú bizottsági jelentés együttes megvitatását.	A szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előterjesztett állásfoglalási indítvány és az azonos témájú bizottsági jelentés együttes megvitatását.
* * *
Ha a 168. cikk (3) bekezdésének értelmében a határozatképesség megállapítására kérelmet nyújtanak be, ez a kérelem csak a szavazásra bocsátandó állásfoglalási indítvány tekintetében érvényes, az utána következők tekintetében azonban már nem.	Ha a 168. cikk (3) bekezdésének értelmében a határozatképesség megállapítására kérelmet nyújtanak be, ez a kérelem csak a szavazásra bocsátandó állásfoglalási indítvány tekintetében érvényes, az utána következők tekintetében azonban már nem.
Indokolás
A (3) bekezdés második albekezdésének módosítása azt tükrözi, hogy a gyakorlatban a szavazáshoz szükséges időt nem vonják le , míg az (5) bekezdésben szereplő kereszthivatkozás annyit jelent, hogy a 135. cikk szerinti állsáfoglalási indítványok lehetnek közös indítványok.
A (6) bekezdés második albekezdésének módosításával a vita és szavazás elnapolásáról szóló 190. cikk alkalmazása engedélyezett.
Módosítás    162 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 136 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
136. cikk	törölve
Írásbeli nyilatkozatok
(1)   Legalább három képviselőcsoport legalább tíz képviselője 200 szót meg nem haladó terjedelemben írásbeli nyilatkozatot nyújthat be, amely kizárólag olyan kérdéssel foglalkozik, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az ilyen nyilatkozat tartalma nem lépheti át egy nyilatkozat kereteit. A nyilatkozat különösen nem hívhat fel jogalkotói fellépésre, és nem foglalhat magában határozatot olyan ügyekben, amelyeknek elfogadására konkrét eljárásokat és hatásköröket állapít meg az eljárási szabályzat, vagy amely üggyel kapcsolatban a Parlamentben eljárás van folyamatban.
(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a további eljárásra vonatkozó engedély minden esetben az elnök indokolással ellátott határozatától függ. Az írásbeli nyilatkozatokat a Parlament honlapján valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik, és valamennyi képviselő számára elektronikus formában kiosztják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt elekt ronikus nyilvántartásba veszik. E nyilvántartás nyilvános, és a Parlament honlapján elérhető. Az elnök őrzi az aláírásokkal ellátott írásbeli nyilatkozatok nyomtatott példányait is.
(3)   Az elektronikus nyilvántartásban szereplő nyilatkozatot bármely képviselő aláírhatja. Az aláírás a nyilatkozat nyilvántartásba vételétől számított három hónapos időtartam lejárta előtt bármikor visszavonható. Visszavonás esetén az érintett képviselő nem csatlakozhat még egyszer aláírásával a nyilatkozathoz.
(4)   Ha a nyilatkozatot a nyilvántartásban való rögzítésétől számított három hónapos időszak végéig a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet. Anélkül, hogy a Parlamentre nézve kötelező erejű lenne, a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt közzé kell tenni a jegyzőkönyvben.
(5)   Az eljárás a nyilatkozatnak az aláírók nevével együtt az ülés végén a címzettek részére történő továbbításával zárul le.
(6)   Amennyiben azok az intézmények, amelyekhez az elfogadott nyilatkozatot intézték, a kézhezvételtől számított három hónapon belül nem tájékoztatják a Parlamentet az annak nyomán tervezett intézkedésekről, az ügyet a nyilatkozat bármely előadójának kérésére fel kell venni az illetékes bizottság következő ülésének napirendjébe.
(7)   Az a több mint három hónapja nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozat, amelyet az összes parlamenti képviselő legalább fele nem írt alá, tárgytalanná válik, és e három hónapos időtartam meghosszabbítására nincs lehetőség.
Módosítás    163 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cím – 5 a fejezet (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	5A. FEJEZET
	KONZULTÁCIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL
	(A 136. cikk után következik.)
Indokolás
A 137. és 139. cikk nem illik tökéletesen az „Állásfoglalások és ajánlások” című fejezetbe. Ezért létre kell hozni egy új, 5A. fejezetet.
Módosítás    164 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
137. cikk	137. cikk
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal	Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal
(1)   Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.	(1)   Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.
(2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.	(2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.
A bizottság megjelöli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.	A bizottság megjelöli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelmet a Parlament plénuma vita nélkül hagyja jóvá.	Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra.
(3)   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz utalják.	(3)   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz utalják.
Indokolás
Javítható az eljárás átláthatósága azzal, hogy a plenáris ülésen bejelentik a bizottság által kért konzultáció pontos hatályát. Ha megtörténik a kérelem bejelentése, megfontolható a hallgatólagos jóváhagyási eljárás alkalmazása, amelyet jelenleg más területeken alkalmaznak (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, az eljárási szabályzat értelmezése,helyesbítések): ha a bejelentéstől számított határidőn belül nem emelnek kifogást, a konzultáció iránti kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni; ha a fenti határidőn belül kifogást emelnek, szavazni kell a kérelemről.
Módosítás    165 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 138 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
138. cikk	138. cikk
Konzultáció a Régiók Bizottságával	Konzultáció a Régiók Bizottságával
(1)   Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.	(1)   Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet.
(2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik a Régiók Bizottsága véleményét.	(2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik a Régiók Bizottsága véleményét.
A bizottság megjelöli a Régiók Bizottsága számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.	A bizottság megjelöli a Régiók Bizottsága számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt.
A Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelmet a Parlament vita nélkül hagyja jóvá.	Az Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra.
(3)   A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz utalják.	(3)   A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz utalják.
Indokolás
Javítható az eljárás átláthatósága azzal, hogy a plenáris ülésen bejelentik a bizottság által kért konzultáció pontos hatályát. Ha megtörténik a kérelem bejelentése, megfontolható a hallgatólagos jóváhagyási eljárás alkalmazása, amelyet jelenleg más területeken alkalmaznak (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, az eljárási szabályzat értelmezése,helyesbítések): ha a bejelentéstől számított határidőn belül nem emelnek kifogást, a konzultáció iránti kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni; ha a fenti határidőn belül kifogást emelnek, szavazni kell a kérelemről.
Módosítás    166 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 140. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
140. cikk	140. cikk
Intézményközi megállapodások	Intézményközi megállapodások
(1)  A Parlament megállapodásokat köthet más intézményekkel a Szerződések alkalmazásával összefüggésben, illetve az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából.	(1)  A Parlament megállapodásokat köthet más intézményekkel a Szerződések alkalmazásával összefüggésben, illetve az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából.
Az ilyen megállapodások együttes nyilatkozat, levélváltás, magatartási kódex vagy egyéb megfelelő okmány formáját ölthetik. A megállapodást az elnök írja alá az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság vizsgálatát és a Parlament jóváhagyását követően. A megállapodások mellékletként csatolhatók az eljárási szabályzathoz tájékoztatás céljából.	Az ilyen megállapodások együttes nyilatkozat, levélváltás, magatartási kódex vagy egyéb megfelelő okmány formáját ölthetik. A megállapodást az elnök írja alá az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság vizsgálatát és a Parlament jóváhagyását követően.
(2)   Az ügyet a megállapodás aláírását megelőzően a 226. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják vizsgálatra, ha e megállapodások a fennálló eljárási jogok vagy kötelezettségek módosításával, illetve új eljárási jogok vagy kötelezettségek megállapításával járnak a képviselők és a Parlament szervei számára, vagy egyéb módon az eljárási szabályzat módosítását vagy értelmezését vonják maguk után.	(2)   Az ügyet a megállapodás aláírását megelőzően a 226. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják vizsgálatra, ha e megállapodások a fennálló eljárási jogok vagy kötelezettségek módosításával, illetve új eljárási jogok vagy kötelezettségek megállapításával járnak a képviselők és a Parlament szervei számára, vagy egyéb módon az eljárási szabályzat módosítását vagy értelmezését vonják maguk után.
Módosítás    167 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 141 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
141. cikk	141. cikk
Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások	Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások
(1)   A Szerződésekben és az Európai Unió Bírósága alapokmányában az Unió intézményei, valamint természetes vagy jogi személyek részére keresetindításra megállapított határidőkön belül a Parlament megvizsgálja az uniós jogszabályokat és a végrehajtási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjék arról: teljes mértékben tiszteletben tartották-e a Szerződéseket, különös tekintettel a Parlament jogait érintő részekre.	(1)  A Szerződésekben és az Európai Unió Bírósága alapokmányában az Unió intézményei, valamint természetes vagy jogi személyek részére keresetindításra megállapított határidőkön belül a Parlament megvizsgálja az uniós jogszabályokat és végrehajtásukat, hogy megbizonyosodjék arról: teljes mértékben tiszteletben tartották-e a Szerződéseket, különös tekintettel a Parlament jogait érintő részekre.
(2)   Ha az uniós jog megsértésére vonatkozó gyanú merül fel, az illetékes bizottság – adott esetben szóban – a Parlamentnek jelentést tesz.	(2)  Ha az uniós jog megsértésére vonatkozó gyanú merül fel, a jogi ügyekben illetékes bizottság – szükséges esetben szóban – a Parlamentnek jelentést tesz. Adott esetben a Parlament meghallgathatja az illetékes bizottság véleményét a témáról.
(3)  Az elnök az illetékes bizottság ajánlására a Parlament részéről keresetet nyújt be.	(3)  Az elnök a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlására a Parlament részéről keresetet nyújt be.
A következő ülés kezdetén a kereset fenntartására irányuló határozatot terjeszthet a plenáris ülés elé. Ha a plenáris ülés a leadott szavazatok többségével a kereset ellen dönt, az elnök eláll a keresettől.	A következő ülés kezdetén a kereset fenntartására irányuló határozatot terjeszthet a Parlament elé. Ha a Parlament a leadott szavazatok többségével a kereset ellen dönt, az elnök eláll a keresettől.
Ha az elnök az illetékes bizottság ajánlása ellenére nyújt be keresetet, a következő ülés kezdetén a plenáris ülés elé terjeszti a kereset fenntartására vonatkozó határozatot.	Ha az elnök az illetékes bizottság ajánlása ellenére nyújt be keresetet, a következő ülés kezdetén a Parlament elé terjeszti a kereset fenntartására vonatkozó határozatot.
(4)  Az elnök az illetékes bizottsággal folytatott tanácskozást követően észrevételeket terjeszt elő vagy beavatkozik bármely bírósági eljárásban a Parlament nevében.	(4)  Az elnök a jogi ügyekben illetékes bizottsággal folytatott tanácskozást követően észrevételeket terjeszt elő vagy beavatkozik bármely bírósági eljárásban a Parlament nevében.
Ha az elnök el kíván térni az illetékes bizottság ajánlásától, erről tájékoztatja a bizottságot, és az ügyet – indokolás kíséretében – az Elnökök Értekezlete elé utalja.	Ha az elnök el kíván térni a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlásától, erről tájékoztatja a bizottságot, és az ügyet – indokolás kíséretében – az Elnökök Értekezlete elé utalja.
Ha az Elnökök Értekezlete úgy véli, hogy a Parlament kivételesen ne terjesszen elő észrevételeket vagy ne avatkozzon be az Európai Unió Bírósága előtt olyan ügyben, amely a Parlament által elfogadott aktus érvényességét érinti, az ügyet késedelem nélkül a plenáris ülés elé kell terjeszteni.	Ha az Elnökök Értekezlete úgy véli, hogy a Parlament kivételesen ne terjesszen elő észrevételeket vagy ne avatkozzon be az Európai Unió Bírósága előtt olyan ügyben, amely a Parlament által elfogadott aktus érvényességét érinti, az ügyet késedelem nélkül a Parlament elé kell terjeszteni.
Sürgős esetekben az elnök óvintézkedést tehet az érintett bíróság által megállapított határidők betartásának érdekében. Ilyen esetekben az e bekezdésben foglalt eljárást a lehető leghamarabb le kell folytatni.
Az eljárási szabályzatban foglaltak nem akadályozzák az illetékes bizottságot abban, hogy sürgős esetekben a megfelelő eljárásról határozzon ajánlása időben történő továbbítása érdekében.	Az eljárási szabályzatban foglaltak nem akadályozzák az illetékes bizottságot abban, hogy sürgős esetekben a megfelelő eljárásról határozzon ajánlása időben történő továbbítása érdekében.
Az eljárási szabályzat 108. cikkének (6) bekezdése külön eljárást állapít meg arra az esetre, ha a Parlament arról határoz, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (11) bekezdése alapján gyakorolja-e azon jogát, hogy a Bíróság véleményét kérje valamely nemzetközi megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről; e rendelkezés „lex specialis”-nak minősül, amely elsőbbséget élvez az eljárási szabályzat 141. cikkében meghatározott általános szabállyal szemben.
Amikor arról kell határozni, hogy a Parlament gyakorolja-e az Európai Unió Bíróságával szembeni jogait, és az adott jogi aktusra nem vonatkozik az eljárási szabályzat 141. cikke, az e cikkben előírt eljárás értelemszerűen alkalmazandó.	Amikor arról kell határozni, hogy a Parlament gyakorolja-e az Európai Unió Bíróságával szembeni jogait, és az adott jogi aktusra nem vonatkozik az eljárási szabályzat 141. cikke, az e cikkben előírt eljárás értelemszerűen alkalmazandó.
	(4a)  Sürgős esetekben az elnök – lehetőség szerint a jogi ügyekben illetékes bizottság elnökével és előadójával való előzetes megbeszélést követően – óvintézkedést tehet a megfelelő határidők betartása érdekében. Ilyen esetekben a (3) és (4) bekezdésben foglalt eljárást az adott esetnek megfelelően a lehető leghamarabb le kell folytatni.
	(4b)  A jogi ügyekben illetékes bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.
Indokolás
The changes in paragraph 4(4) aim at making the urgent procedure of a general application as in practice, precautionary action might be necessary in any case, i.e. also in relation to the direct actions referred to in paragraph 3.
The changes in paragraph 4 (4b) aim to ratify the existence of the 'Guidelines for the application of Rule 141 of the Rules of Procedure', drafted in cooperation with the Legal Service, and adopted by the Coordinators of the Committee on Legal Affairs on 24 February 2015 . Recommendations made to the President under this Rule have constantly referred to these Guidelines since their adoption.
The deletion of the interpretation reflect the change to Rule 108(6) (according to which the President may request the opinion of the committee responsible for legal affairs before Parliament votes on a proposal to seek an opinion from the Court of Justice on the compatibility of an international agreement with the Treaties).
Módosítás    168 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 143. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
143. cikk	143. cikk
Európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája (COSAC)	Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC)
(1)   A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnökeinek egyike és az intézményi kérdésekben illetékes bizottság elnöke vezeti.	(1)  A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament egyik, nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöke és az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság elnöke vezeti.
(2)   A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői. A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be.	(2)  A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői.
(3)   A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni.	(3)   A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni.
	(3a)  A küldöttség a COSAC minden ülése után jelentést nyújt be az Elnökök Értekezletének.
Indokolás
A COSAC itt szereplő teljes neve az Amszterdami Szerződéshez csatolt (9). jegyzőkönyvéből lett átvéve. Nincs összhangban az EKSZ-hez és EUMSZ-hoz csatolt (1). jegyzőkönyv 10. cikkében ti. „uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia”, vagy a COSAC eljárási szabályzatában szereplő elnevezéssel „az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciája” Hasonló eltérések mutatkoznak az EP eljárási szabályzatának más nyelvi változatai között is.
Módosítás    169 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 146 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
146. cikk	146. cikk
A Parlament összehívása	A Parlament összehívása
(1)   A Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül, és maga határozza meg az ülésszak megszakításainak időtartamát.	(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikke első bekezdésének megfelelően a Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül. Maga határozza meg az ülésszak megszakításainak időtartamát.
(2)   A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül.	(2)   A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül.
(3)   Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott megszakítások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja; a folytatás időpontja azonban két hétnél hosszabb időre nem halasztható.	(3)   Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott megszakítások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja; a folytatás időpontja azonban két hétnél hosszabb időre nem halasztható.
(4)  Az elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, a képviselők többségének kérelmére, illetve a Bizottság vagy a Tanács kérelmére is összehívja a Parlamentet.	(4)  Az elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, a képviselők többségének kérelmére, illetve a Bizottság vagy a Tanács kérelmére is összehívja a Parlamentet.
Az elnök ezenkívül, kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet.	Az elnök ezenkívül, kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet.
Módosítás    170 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 148. cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
148. cikk	148. cikk
A képviselők részvétele az üléseken	A képviselők részvétele az üléseken
(1)  A képviselők részére az ülésnapokon aláírás céljából jelenléti ívet tesznek ki.	(1)  A képviselők részére az ülésnapokon aláírás céljából jelenléti ívet tesznek ki.
(2)  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként feljegyzik. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként jegyzik fel.	(2)  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként rögzítik. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként rögzítik.
Indokolás
A francia nyelvű változathoz való igazítást: „Les noms des députés dont la présence est attestée par cette feuille de présence sont consignés comme "présents" ...”
Módosítás    171 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 149 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
149. cikk	149. cikk
Napirendtervezet	Napirendtervezet
(1)  Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján az ülések előtt a 37. cikkben említett, elfogadott Bizottsági munkaprogramot figyelembe véve elkészíti a napirendtervezetet.	(1)  Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján az ülések előtt elkészíti a napirendtervezetet.
A Bizottság és a Tanács az elnök meghívására jelen lehet az Elnökök Értekezlete napirendtervezetről folytatott tanácskozásain.	A Bizottság és a Tanács az elnök meghívására jelen lehet az Elnökök Értekezlete napirendtervezetről folytatott tanácskozásain.
(2)   A napirendtervezet feltüntetheti az egyes megtárgyalandó napirendi pontok szavazásra bocsátásának időpontját.	(2)   A napirendtervezet feltüntetheti az egyes megtárgyalandó napirendi pontok szavazásra bocsátásának időpontját.
(3)   A napirendtervezetből egy vagy két, együtt legfeljebb 60 perces időszak különíthető el a 135. cikk alapján az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről tartandó vitára.
(4)   A végleges napirendtervezetet legkésőbb három órával az ülés megkezdése előtt osztják ki a képviselőknek.	(4)  A végleges napirendtervezetet legkésőbb három órával az ülés megkezdése előtt a képviselők rendelkezésére bocsátják.
Indokolás
Az (1) bekezdésben a mondat utolsó része törlendő a 37. cikknek a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodás miatti módosításaival való esetleges ellentmondások elkerülése végett.
Módosítás    172 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 150 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
150. cikk	150. cikk
Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen	Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen
(1)  Az olyan jogalkotási aktusra irányuló javaslatot (első olvasat) és nem jogalkotási állásfoglalási indítványt, amelyet a bizottságban a tagok kevesebb mint egytizedének ellenszavazatával fogadtak el, módosítás nélküli szavazásra tűzik a Parlament napirendtervezetére.	(1)  Amennyiben egy jelentést a bizottságban a tagok kevesebb mint egytizedének ellenszavazatával fogadtak el, azt módosítás nélküli szavazásra tűzik a Parlament napirendtervezetére.
A napirendi pontról egyetlen szavazással döntenek, kivéve, ha a végleges napirendtervezet kidolgozását megelőzően a Parlament képviselőinek egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy képviselők írásban kérik, hogy a napirendi pontot módosításra nyissák meg; ebben az esetben az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.	A napirendi pontról egyetlen szavazással döntenek, kivéve, ha a végleges napirendtervezet kidolgozását megelőzően a Parlament képviselőinek egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy képviselők írásban kérik, hogy a napirendi pontot módosításra nyissák meg; ebben az esetben az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.
(2)   Azon szavazásra bocsátandó napirendi pontok felett, amelyeket módosítás nélkül tűztek a végleges napirendtervezetre, vitát sem nyitnak, kivéve, ha a Parlament másként nem határoz az ülés kezdetén a napirend elfogadásakor az Elnökök Értekezlete javaslata, vagy egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérésére.	(2)   Azon szavazásra bocsátandó napirendi pontok felett, amelyeket módosítás nélkül tűztek a végleges napirendtervezetre, vitát sem nyitnak, kivéve, ha a Parlament másként nem határoz az ülés kezdetén a napirend elfogadásakor az Elnökök Értekezlete javaslata, vagy egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérésére.
(3)   Az ülés végleges napirendtervezetének elkészítésekor az Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy további napirendi pontokat is módosítás vagy vita nélkül tárgyaljanak. A napirend elfogadásakor a Parlament ilyen javaslatot nem fogadhat el, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő legalább egy órával az ülés megkezdése előtt írásban kifogást emelt az ellen.	(3)   Az ülés végleges napirendtervezetének elkészítésekor az Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy további napirendi pontokat is módosítás vagy vita nélkül tárgyaljanak. A napirend elfogadásakor a Parlament ilyen javaslatot nem fogadhat el, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő legalább egy órával az ülés megkezdése előtt írásban kifogást emelt az ellen.
(4)   Ha egy napirendi pontban vita nélkül járnak el, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke legfeljebb kétperces nyilatkozatot tehet közvetlenül a szavazás előtt.	(4)   Ha egy napirendi pontban vita nélkül járnak el, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke legfeljebb kétperces nyilatkozatot tehet közvetlenül a szavazás előtt.
Indokolás
Az (1) bekezdés módosítása azt tükrözi, hogy a 150. cikk hatályának jelenlegi értelmezése és alkalmazása meglehetősen tág: COD (első olvasat), CNS, APP, NLE, INI, IMM, BUDG, REGL. Voltaképpen a bizottságokban elfogadott minden jelentésre kiterjed. Jelenleg csak az állásfoglalási indítványok tervezetei, a második olvasatra szóló ajánlások és a Tanácsnak szóló ajánlások tervezetei nem tartoznak az alkalmazási körébe.
Módosítás    173 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 152 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
152. cikk	149a. cikk
A napirend elfogadása és módosítása	A napirend elfogadása és módosítása
(1)  Az ülések megkezdésekor a Parlament határozatot hoz a végleges napirendtervezetről. A napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az elnöknek legalább egy órával az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy támogató és egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben.	(1)  Az ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az elnöknek legalább egy órával az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben.
(2)  Az elfogadás után a napirend nem módosítható, kivéve a 154., 187–191. cikk vagy az elnök javaslata alapján.	(2)  Az elfogadás után a napirend nem módosítható, kivéve a 154., 187–191. cikk vagy az elnök javaslata alapján.
Ha a napirendet módosító eljárási indítványt elutasítják, az ugyanazon az ülésen nem terjeszthető elő újból.	Ha a napirendet módosító eljárási indítványt elutasítják, az ugyanazon az ülésen nem terjeszthető elő újból.
(3)   Az ülés berekesztése előtt az elnök bejelenti a következő ülés napját, időpontját és napirendjét.	(3)   Az ülés berekesztése előtt az elnök bejelenti a következő ülés napját, időpontját és napirendjét. A cikk közvetlenül a 149. cikk mögé kerül át, mivel a napirendtervezetre vonatkozik.
Indokolás
Módosítás    174 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 153 a cikk (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	153a. cikk
	Vita időszerű kérdésekről képviselőcsoport kérésére
	(1)  Minden ülés napirendtervezetében egy vagy két, legalább hatvanperces időtartamot elkülönítenek egy az Európai Unió politikája szempontjából nagy jelentőséggel bíró, időszerű kérdésről folytatandó vitákra.
	(2)  Minden képviselőcsoportnak joga van javaslatot tenni évente legalább egy ilyen vita témájára. Az Elnökök Értekezlete gondoskodik arról, hogy a képviselőcsoportok között az egymást követő tizenkét hónapban méltányosan oszoljék meg a szóban forgó jog gyakorlása.
	(3)  A képviselőcsoportok a választott témát írásban nyújtják be az elnöknek, mielőtt az Elnökök Értekezlete elkészítené a végleges napirendtervezetet. Teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokra, szabadságokra és elvekre, valamint az ugyanezen szerződés 2. cikkében rögzített értékekre hivatkozó 38. cikk (1) bekezdését.
	(4)  Az ilyen jellegű viták időpontját az Elnökök Értekezlete határozza meg. Az elnökök értekezlete a parlamenti képviselők négyötödét képviselő többséggel úgy határozhat, hogy elutasít egy témát, amelyet valamely képviselőcsoport javasolt.
	(5)  A vitát a témát előzetesen javasló képviselőcsoport képviselője vezeti be. A bevezetőt követően a felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdése szerint osztják fel.
	(6)  A vita állásfoglalás elfogadása nélkül zárul.
Módosítás    175 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 154 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
154. cikk	154. cikk
Sürgősségi eljárás	Sürgősségi eljárás
(1)  Az elnök, bizottság, képviselőcsoport, legalább negyven képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyről a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Parlamenttel konzultáltak. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani.	(1)  Az elnök, bizottság, képviselőcsoport, legalább negyven képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyet a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Parlamentnek benyújtottak. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani.
(2)   Az elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a Parlamentnek. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén szavaznak, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.	(2)   Az elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a Parlamentnek. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén szavaznak, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik.
(3)   A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője, egy támogató és egy ellenző felszólaló, az illetékes bizottság elnöke és/vagy előadója szólalhat fel, egyenként legfeljebb háromperces terjedelemben.	(3)  A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője, egy ellenző felszólaló, valamint az illetékes bizottság elnöke és/vagy előadója szólalhat fel, egyenként legfeljebb háromperces terjedelemben.
(4)   A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az elnök határozza meg.	(4)   A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az elnök határozza meg.
(5)   Sürgősségi vita megtartható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján.	(5)  Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján.
	Sürgősségi eljárás alkalmazása és intézményközi tárgyalások esetén a 73. cikk és a 73a. cikkek nem alkalmazandók. A 73d. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.
Indokolás
Az (1) bekezdésben a „konzultál” ige a konzultációs eljárásra való leszűkítő értelmezést eredményezhet, holott a 47. cikk (1) bekezdése a rendes jogalkotási eljárást is magában foglalja. Egy-egy eljárás hasonló sürgős kezelése hasznos lehet egyetértési eljárások esetén is.
Az (5) bekezdés javasolt módosításának célja, hogy a bekezdés ne csak a „vitára”, hanem a „szavazásra” is vonatkozzon, a (4) bekezdéshez hasonlóan.
+ új értelmezés
Módosítás    176 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 156 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
156. cikk	156. cikk
Határidők	Határidők
A 135. és a 154. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban kiosztottak.	A 135. és a 154. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban rendelkezésre bocsátottak.
Módosítás    177 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 157 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
157. cikk	157. cikk
Belépés az ülésterembe	Belépés az ülésterembe
(1)   Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek jelenléte feladataik ellátásához szükséges, valamint az Európai Unió szakértői és tisztviselői léphetnek be.	(1)  Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek jelenléte feladataik ellátásához szükséges, valamint az elnök által meghívott személyek léphetnek be.
(2)   A karzatra kizárólag az elnök vagy a Parlament főtitkára által kiállított belépőkártyával rendelkező személyek léphetnek be.	(2)   A karzatra kizárólag az elnök vagy a Parlament főtitkára által kiállított belépőkártyával rendelkező személyek léphetnek be.
(3)   A karzatra beengedett közönségnek helyet kell foglalnia, és csendben kell maradnia. Minden tetszést nyilvánító vagy helytelenítését kifejező személyt a teremőrök haladéktalanul kivezetnek.	(3)   A karzatra beengedett közönségnek helyet kell foglalnia, és csendben kell maradnia. Minden tetszést nyilvánító vagy helytelenítését kifejező személyt a teremőrök haladéktalanul kivezetnek.
Indokolás
Módosítás    178 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 158 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
158. cikk	158. cikk
Nyelvek	Nyelvek
(1)   A Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken készítik el.	(1)   A Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken készítik el.
(2)   Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsok fordítják.	(2)   Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsok fordítják.
(3)   A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által kívánt hivatalos nyelvekről és e nyelvekre tolmácsolást biztosítanak.	(3)   A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által kívánt hivatalos nyelvekről és e nyelvekre tolmácsolást biztosítanak.
(4)  A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről tolmácsolást biztosítanak. E szabálytól kivételesen a bizottság vagy a küldöttség tagjainak megállapodása alapján el lehet térni. Egyet nem értés esetén az Elnökség dönt.	(4)  A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről tolmácsolást biztosítanak. E szabálytól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el.
Ha a szavazás eredményének bejelentését követően a különböző nyelvű szövegváltozatok között ellentmondás mutatkozik, az elnök határoz arról, hogy a bejelentett eredmény a 184. cikk (5) bekezdése alapján érvényes-e. Ha az elnök az eredményt érvényesnek nyilvánítja, meghatározza azt is, hogy melyik nyelvi változat tekintendő elfogadottnak. Az eredeti változatot azonban nem lehet általánosságban hivatalos szövegnek tekinteni, mivel előállhat az a helyzet is, hogy valamennyi más változat eltér az eredeti szövegtől.
	(4a)  A szavazás eredményének kihirdetése után az elnök dönt a különböző nyelvű szövegváltozatok közötti állítólagos ellentmondásokra vonatkozó bejelentésekről.
Indokolás
Módosítás    179 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 159 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
159. cikk	159. cikk
Átmeneti intézkedés	Átmeneti intézkedés
(1)   A nyolcadik parlamenti ciklus20 végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 158. cikk rendelkezéseitől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító.	(1)   A nyolcadik parlamenti ciklus20 végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 158. cikk rendelkezéseitől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító.
(2)   Az Elnökség a főtitkár javaslatára valamennyi érintett hivatalos nyelvre vonatkozóan megállapítja az (1) bekezdés feltételeinek fennállását, és a főtitkár előrelépésekről szóló jelentése alapján félévente felülvizsgálja a határozatát. Az Elnökség határozza meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket.	(2)  Az Elnökség a főtitkár javaslatára és a (3) bekezdésben említett rendelkezések figyelembevételével valamennyi érintett hivatalos nyelvre vonatkozóan megállapítja az (1) bekezdés feltételeinek fennállását, és a főtitkár előrelépésekről szóló jelentése alapján félévente felülvizsgálja a határozatát. Az Elnökség határozza meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket.
(3)   A Tanács által a Szerződések alapján meghozott, a Tanács és az Európai Parlament által közösen elfogadott jogszabályok – a rendeletek kivételével – megszövegezéséről szóló, ideiglenes külön szabályok alkalmazandók.	(3)  A Tanács által a Szerződések alapján meghozott jogszabályok megszövegezéséről szóló, ideiglenes külön szabályok alkalmazandók.
(4)   A Parlament, az Elnökség indokolással ellátott ajánlására, bármikor határozhat e cikk idő előtti hatályon kívül helyezéséről, vagy az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belüli meghosszabbításáról.	(4)   A Parlament, az Elnökség indokolással ellátott ajánlására, bármikor határozhat e cikk idő előtti hatályon kívül helyezéséről, vagy az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belüli meghosszabbításáról.
__________________	__________________
20 Kiterjesztette a Parlament 2014. február 26-i határozata.	20 Kiterjesztette a Parlament 2014. február 26-i határozata.
Indokolás
A (2) és (3) bekezdésben foglalt módosítások figyelembe veszik azt, hogy az uniós jogi aktusok ír nyelven való elérhetőségére vonatkozó eltérés 2016 végétől fokozatosan lejár. Szükségessé válik „a Tanács és az Európai Parlament által közösen elfogadott rendeleteken” kívül egyéb jogszabályok elfogadása és közzététele ír nyelven: az EP és a Tanács irányelvei esetében 2017. január 1-től, az EP és a Tanács határozatai esetében 2018. január 1-től. Ezért nagyobb fordítói kapacitásra lesz szükség olyan dokumentumok esetében, amelyek prioritással rendelkezőnek tekinthetők az egyéb, nem jogi jellegű dokumentumokhoz képest.
Módosítás    180 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 160 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
160. cikk	160. cikk
Dokumentumok kiosztása	Dokumentumok kiosztása
A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumokat kinyomtatják és kiosztják a képviselőknek. E dokumentumok jegyzékét a parlamenti ülések jegyzőkönyveiben közzéteszik.	A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumokat a képviselők rendelkezésére bocsátják.
Az első bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül a képviselők és a képviselőcsoportok közvetlenül hozzáférhetnek az Európai Parlament belső számítógépes rendszeréhez a nem bizalmas jellegű előkészítő dokumentumok (jelentéstervezetek, ajánlástervezetek, véleménytervezetek, munkadokumentumok, bizottságban előterjesztett módosítások) megismerése céljából.	Az első bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül a képviselők és a képviselőcsoportok közvetlenül hozzáférhetnek az Európai Parlament belső számítógépes rendszeréhez a nem bizalmas jellegű előkészítő dokumentumok (jelentéstervezetek, ajánlástervezetek, véleménytervezetek, munkadokumentumok, bizottságban előterjesztett módosítások) megismerése céljából.
Indokolás
Az utolsó mondat törlésre, majd beillesztésre kerül az ülésekről készült jegyzőkönyvekről szóló 192. cikkbe (1a) (új) bekezdésként.
Módosítás    181 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 162 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
162. cikk	162. cikk
Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája	Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája
(1)   Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.	(1)   Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.
(2)   A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást a levezető elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja.	(2)   A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást a levezető elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja.
(3)   Valamely adott vita első részéhez az elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót és egy független képviselőt tartalmaz.	(3)  Valamely adott vita első részéhez az elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz.
(4)  A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel:	(4)  A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel:
a) a felszólalási időt első részét a