AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a 2012/34/EU irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

7.12.2016 - (11199/1/2016 – C8-0426/2016 – 2013/0029(COD)) - ***II

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: David-Maria Sassoli

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2012/34/EU irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(11199/1/2016 – C8-0426/2016 – 2013/0029(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (11199/1/2016 – C8-0426/2016),

–  tekintettel a francia szenátus, a litván parlament, a luxemburgi képviselőház, a holland felsőház, a holland alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére[1],

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. október 8-i véleményére[2],

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2013)0029) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[3],

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0371/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  HL C 327., 2013.11.12., 122. o.
• [2]  HL C 356., 1013.12.5., 92. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0147.

INDOKOLÁS

1. A negyedik vasúti csomag piaci pillére

A negyedik vasúti csomag piaci pillére az alábbi három jogalkotási javaslatból áll:

1.  az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslat;

2.  az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslat;

3.  a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálására vonatkozó közös szabályokról szóló 1192/69/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslat.

2. A Bizottságnak a 2012/34/EU irányelv módosítására vonatkozó javaslata

Ennek az „irányítási irányelv” néven is ismert jogalkotási javaslatnak főként az alábbiak a célkitűzései:

a)  a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása a belföldi vasúti piacok versenykényszerének fokozása, valamint a személyszállítási szolgáltatások mennyiségének növelése és minőségének javítása céljából. A vasúti áruszállítási és nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokat 2007-ben, illetőleg 2010-ben nyitották meg a verseny számára a korábbi vasúti jogszabálycsomagok elfogadásával. A javaslatot az 1370/2007/EK rendelet javasolt módosításaival együtt kell értelmezni, és ebben az összefüggésben arra irányul, hogy növelje a személyszállítási szolgáltatások közfinanszírozásának hatékonyságát.

b)  a pályahálózat-működtetők irányításának megerősítése az infrastruktúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása céljából. Ezt a pályahálózat-működtetők piachoz való hozzáférésről hozott döntéseit befolyásoló összeférhetetlenségnek és a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok közti kereszttámogatás integrált struktúrákban fennálló lehetőségének felszámolásával kell elérni. A javaslat további célja az volt, hogy a pályahálózat-működtetők valamennyi funkciójának ellátása következetes legyen. A javaslat végül a piaci igények jobb kielégítése érdekében a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok közötti koordináció megerősítését és a pályahálózat-működtetők közötti, határokon átnyúló együttműködés megszilárdítását is célul tűzte ki.

A változtatások fokozzák a versenyt, biztosítják a pénzügyi átláthatóságot és a tisztességes finanszírozási feltételeket. Az egyenlő piaci hozzáférés és a szereplők növekvő száma végül új üzleti tevékenységet és további forgalmat fog generálni. A verseny és a piaci szereplők szakosodásának fokozása várhatóan szintén pozitív hatással fog járni a termelékenységre és a hatékonyságra, és a vasúti szállítási infrastruktúrába való beruházás növelését fogja eredményezni.

A „nyílt hozzáférésű” és a versenytárgyalás útján kötött közszolgáltatási szerződések kombinációja várhatóan lehetővé teszi majd a további piacnyitást, amint azt már sikerült elérni az áruszállítás és a nemzetközi személyszállítás piacán, és ez az érettebb áruszállítási piac esetében a vasút nagyobb piaci részesedését eredményezte.

A fokozottabb verseny várhatóan növelni fogja a vasút vonzerejét és az ágazatot átalakítja olyan módon, hogy az jobban reagáljon a fogyasztók igényeire, ami lehetővé teszi, hogy a vasúti társaságok felvehessék a versenyt a többi közlekedési móddal. A nagysebességű személyszállítási szolgáltatások további fejlesztése várhatóan szintén versenyképesebbé teszi majd a vasutat, növeli annak piaci részesedését, és hozzájárul az éghajlatváltozási célok eléréséhez.

A vasúti szállítás növekedése növeli majd a szakképzett vasúti munkavállalók és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői iránti szükségletet is, továbbá a vasúti járművek iránti keresletet is, ezáltal új álláslehetőségeket fog teremteni a vasúti gyártóiparban.

3. Intézményközi tárgyalások

A Parlament első olvasat utáni álláspontjának 2014. február 26-i elfogadását követően a Tanács luxemburgi és holland elnökségének idején, 2015 októbere és 2016 áprilisa között intézményközi tárgyalásokra került sor (egy korai, második olvasatbeli megállapodás elérése céljával). Hat háromoldalú egyeztetést követően a Parlament tárgyalócsoportja 2016. április 19-én megállapodásra jutott a Tanács elnökségével.

A megállapodás szövegét ismertették a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal (TRAN), majd 2016. július 12-én elfogadták. A bizottság jóváhagyása alapján a TRAN bizottság elnöke az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper I.) elnökének címzett levelében jelezte, hogy a plenáris ülésen javasolja módosítás nélküli elfogadásra a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, feltéve, ha az megfelel a két intézmény között elért megállapodásnak. A jogász-nyelvészi ellenőrzést követően a Tanács 2016. október 17-én a megállapodással összhangban elfogadta első olvasatbeli álláspontját.

4. Az Európai Parlament főbb eredményei

A Parlament meghatározó szerepet játszott a Tanáccsal való általános megállapodás elérésében, amelynek célja a pályahálózat-működtetők pártatlanságának és függetlenségének biztosítása, valamint a vasúti piac megnyitása. A Parlament által elért konkrét eredmények a következők:

  biztosítékok kerültek kialakításra a pályahálózat-működtetők pártatlanságának és függetlenségének biztosítása érdekében, a következő területekre vonatkozó szabályok szigorúbbá tétele révén: kettős megbízatások, alapvető funkciók, közlekedésirányítás és karbantartási tervezés, a pályahálózat-működtetők feladatainak kiszervezése és megosztása, pénzügyi átláthatóság;

  a tagállamoknak nemzeti keretet kell létrehozniuk az összeférhetetlenség felmérésére. az igazgatási szervezeteknek e kereten belül számba kell venniük minden olyan személyes, pénzügyi, gazdasági és szakmai érdeket, amely nem helyénvaló módon befolyásolhatja a pályahálózat-működtetők pártatlanságát;

 a nagysebességű személyszállítási szolgáltatásoknak az Unió vasúti infrastruktúrájához való csatlakozására vonatkozó egyedi szabályok kerültek meghatározásra azzal a céllal, hogy fejlesszék a nagysebességű személyszállítási szolgáltatások piacát és növeljék versenyképességét az utasok érdekében; a 11a. cikkben rögzített új szabályok kimondják, hogy a nagysebességű személyszállítási szolgáltatások infrastruktúrához való hozzáférésére kizárólag az igazgatási szerv által e cikknek megfelelően meghatározott követelmények vonatkozhatnak. Az előadó rámutat, hogy a 11a. cikk következményeképpen a tagállamok nem korlátozhatják a nagysebességű személyszállítási szolgáltatásoknak a 11. cikk (1) bekezdése értelmében az Unió vasúti infrastruktúrájához való csatlakozását;

  társadalmi kérdések: az engedélyt kérelmező vasúti társaság, illetve az irányításáért felelős személyek esetén kizáró ok, amennyiben elítélték őket a kötelező kollektív szerződések szabályainak súlyos megsértéséért; a Bizottságnak mérlegelnie kell továbbá, hogy szükség van-e a vasúti utazószemélyzet tanúsítása terén új jogalkotási intézkedésekre;

  kötelező érvényű egyeztető mechanizmusok kerültek kialakításra a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok között;

  megerősítésre került a pályahálózat-működtetők európai hálózatának szerepe, többek között a teljesítményük összehasonlító értékelésére szolgáló mechanizmusok révén;

  megerősítették az igazgatási szervek hatásköreit és együttműködési mechanizmust alakítottak ki a nemzetközi vasúti szolgáltatásokra vagy a két ország által közösen használt infrastruktúrára vonatkozó, két vagy több igazgatási szerv által hozott döntések koordinálása érdekében;

  a közös információs és átszállójegy-rendszerek piacának fejlesztése prioritásként került meghatározásra, a hatékonyabb multimodális és határon átnyúló személyszállítás megkönnyítése érdekében; a Bizottság figyelemmel kíséri a vasúti piac fejleményeit az ilyen rendszerek bevezetése tekintetében, és 2022-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben jogalkotási javaslatokkal kiegészítve.

5. Ajánlás

Mivel a Tanács első olvasatbeli álláspontja összhangban áll az intézményközi tárgyalások során elért megállapodással, az előadó ajánlja annak módosítások nélküli elfogadását.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosítása
Hivatkozások	11199/1/2016 – C8-0426/2016 – 2013/0029(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	26.2.2014                     T7-0147/2014
A Bizottság javaslata	COM(2013)0029 - C7-0025/2013
Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	27.10.2016
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 27.10.2016
Előadók        A kijelölés dátuma	David-Maria Sassoli 13.10.2014
Korábbi előadók	David-Maria Sassoli
Vizsgálat a bizottságban	10.11.2016
Az elfogadás dátuma	5.12.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 14 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Daniel Dalton, Fabio De Masi, Maria Grapini, Werner Kuhn, Ramona Nicole Mănescu, Matthijs van Miltenburg
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Jeroen Lenaers
Benyújtás dátuma	7.12.2016