JELENTÉS a munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékeléséről

    15.12.2016 - (2016/2148(INI))

    Regionális Fejlesztési Bizottság
    Előadó: Lambert van Nistelrooij
    A vélemény előadója (*):
    Georgi Pirinski, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
    (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

    Eljárás : 2016/2148(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A8-0385/2016
    Előterjesztett szövegek :
    A8-0385/2016
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    a munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékeléséről

    (2016/2148(INI))

    Az Európai Parlament,

    –  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkére,

    –  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)[1],

    –  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

    –  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

    –  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

    –  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

    –  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

    –  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

    –  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 rendeletére az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap[8],

    –  tekintettel a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

    –  tekintettel a kohéziós politika megvalósításának meggyorsításáról szóló 2016. május 11-i állásfoglalására[9],

    –  tekintettel az „Innovációt támogató szinergiákról: az európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok” című 2016. július 6-i állásfoglalására[10],

    –  tekintettel „A 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására[11],

    –  tekintettel a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2016. február 26-i tanácsi következtetésekre,

    –  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című bizottsági közleményről (COM(2015)0639) szóló 2016. május 25-i véleményére,

    –  tekintettel a Régiók Bizottsága 2015. július 9-i véleményére a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről,

    –  tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésre (COM(2014)0473),

    –  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Az európai strukturális és beruházási alapok és más uniós eszközök közötti szinergiák maximalizálása az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében” című 2016. júniusi tanulmányára,

    –  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése” című 2016. szeptemberi tanulmányára,

    –  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának (B Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Pénzügyi eszközök a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban: a tagállamok első tapasztalatai” című 2016. szeptemberi elemzésére,

    –  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

    –  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0385/2016),

    A.  mivel a kohéziós politika az EU költségvetésének jelentős részét képviseli, és a teljes kiadások körülbelül egyharmadát teszi ki;

    B.  mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló 454 milliárd eurós költségvetésükkel az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) az Európai Unió fő beruházáspolitikai eszközét képezik, és sok tagállamban az állami beruházások nélkülözhetetlen forrásait jelentik, hozzájárulva a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások növekedéséhez az EU egészében, egyúttal mérsékelve a regionális és helyi szinten jelentkező egyenlőtlenségeket a gazdasági, társadalmi és politikai kohézió előmozdítása érdekében;

    C.  mivel a Bizottság által a 16. cikk (3) bekezdése alapján benyújtott jelentés alapját a partnerségi megállapodások képezik;

    D.  mivel a 2014–2020 közötti időszak partnerségi megállapodásaira és operatív programjaira irányuló tárgyalások során korszerűsített, erősen kiigazított és intenzív eljárást követtek, teljesítmény-központú, előzetes feltételrendszert alkalmazó és tematikusan koncentrált új keretrendszerrel, amely ugyanakkor – egyebek mellett több régió és tagállam közigazgatási kapacitásainak hiányosságai miatt – súlyos késedelmeket eredményezett a kohéziós politika végrehajtásának tényleges megkezdése terén, amit az irányító hatóságok kijelölésére irányuló eljárás tovább lassított;

    E.  mivel vitathatatlan, hogy a szabályozási keret 2013. végi, késői elfogadása miatt – amely a többéves pénzügyi keretről szóló elhúzódó tárgyalások és késői megállapodás következménye – az operatív programokat nem lehetett idejében elfogadni; mivel ennek következtében az operatív programok végrehajtása lassan indult, ezáltal befolyásolva a szakpolitika helyszíni megkezdését;

    F.  mivel közös rendelkezéseket állapítottak meg mind az öt esb-alapra nézve, ezáltal erősítve a közöttük lévő kapcsolatot;

    G.  mivel a kohéziós politikát a jelenlegi időszakban számos politikai és gazdasági kihívás éri, egyrészt a migrációs válsággal, másrészt a pénzügyi válsággal összefüggésben, mely utóbbi számos tagállamban az állami beruházások visszafogásához vezetett, így sok tagállamban az esb-alapok és a tagállami társfinanszírozás jelentik az állami beruházás fő eszközét;

    H.  mivel a tematikus koncentráció, valamint az uniós prioritások és célkitűzések támogatása révén a 2014–2020 közötti programozási időszakban a kohéziós politikára célzottabb szakpolitikai megközelítés lett jellemző;

    I.  mivel a jelenlegi finanszírozási időszakban az esb-alapok eredményközpontúbbak, és nagyobb eredményességet lehetővé tevő beruházási környezetre épülnek;

    J.  mivel a kohéziós politika keretében megvalósított beruházásokat erőteljesebben hozzá kell igazítani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia és az európai szemeszter prioritásaihoz;

    K.  mivel a végrehajtás javításáért felelős munkacsoport elősegítette az alapok elosztása terén jelentkező szűk keresztmetszetek és elmaradások enyhítését;

    Az eredmények megosztása, kommunikáció és láthatóság

    1.  rámutat, hogy Európa gazdasági, társadalmi és politikai szempontból egyaránt nehéz időszakon meg keresztül, így minden eddiginél nagyobb szükség van egy olyan polgárközeli, a sajátos helyi törekvésekhez jobban illeszkedő, gazdasági növekedést és foglalkoztatást célzó hatékony beruházási politikára, amelynek európai hozzáadott értéket létrehozva az Unión belüli munkanélküliség és társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésére kell törekednie; úgy véli, hogy a polgárok bizalmának visszanyerése érdekében az Uniónak kiigazítási folyamatokat kell elindítania az EUMSZ 9. cikkében foglalt követelmények teljesítése céljából;

    2.  rámutat, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika alapos átdolgozáson ment keresztül, ami megköveteli a gondolkodásmód és a munkamódszerek megváltoztatását az irányítás minden szintjén, a horizontális koordinációt és az érdekelt felek részvételét, valamint – amennyire lehetséges – a közösségvezérelt helyi fejlesztést is beleértve; rámutat, hogy a közelmúltban megvalósított előremutató és példaértékű reformokat gyakran figyelmen kívül hagyják, és a kohéziós politikát kézzelfogható eredményekkel járó beruházási politika helyett még mindig gyakran hagyományos kiadási politikának tekintik;

    3.  úgy véli, hogy a kohéziós politikához kapcsolódó projektekről szóló kommunikációnak az európai hozzáadott értékre, a szolidaritásra és a sikertörténetek előtérbe helyezésére kell összpontosítania, ugyanakkor hangsúlyoznia kell a bevált gyakorlatok cseréjének és a céljukat el nem érő projektekből adódó tanulságok levonásának fontosságát; ragaszkodik ahhoz, hogy az esb-alapokkal kapcsolatos kommunikációt korszerűbbé és intenzívebbé kell tenni; hangsúlyozza, hogy új eszközök feltárására és alkalmazására van szükség a kohéziós politika eredményeiről szóló tájékoztatás terén; úgy véli, hogy szükség van a regionális információ- és adatgyűjtésbe való beruházásra az adatbázisok létrehozására és naprakészen tartására irányuló erőfeszítések részeként, számba véve a helyi és regionális igényeket, sajátosságokat és prioritásokat, a már meglévő S3 platformhoz hasonlóan, ami lehetővé tenné, hogy az érdeklődő polgárok ténylegesen ellenőrizhessék a projektek európai hozzáadott értékét;

    4.  felhívja a figyelmet arra, hogy az esb-alapokkal kapcsolatos kommunikáció és láthatóság javítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni az érdekelt felek és a kedvezményezettek részvételére, valamint a polgároknak a kohéziós politika kialakításába és végrehajtásába történő érdemi bevonására; emellett sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a városokat, hogy adjanak több tájékoztatást a kohéziós politika eredményeiről és a levonandó tanulságokról egyaránt, és terjesszenek elő koordinált és célzott cselekvési tervet;

    Tematikus koncentráció

    5.  üdvözli a tematikus koncentráció alkalmazását, mivel az hasznos eszköznek bizonyult a célzott szakpolitika megteremtése szempontjából, növelte a hatékonyságot az EU prioritásai és az Európa 2020 stratégia tekintetében, és elősegítette a tudás innovációvá, munkahelyekké és növekedéssé történő átalakításának folyamatát; ezért felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy hozzanak világos döntéseket a beruházási prioritásokról, és a projekteket az esb-alapok tekintetében meghatározott prioritások alapján válasszák ki, továbbá egyszerűsített és hatékony eljárásokat alkalmazzanak;

    6.  megállapítja, hogy a tematikus koncentráció elemzésének ki kell mutatnia, hogy a tagállamok stratégiai döntései és a források tematikus célok közötti elosztása hogyan felel meg a területek egyedi igényeinek; sajnálja, hogy ez a szempont kevéssé jelenik meg a Bizottság 16. cikk szerinti jelentésében;

    7.  úgy véli, hogy a kohéziós politika eredményeit és előnyeit eredményesebben kell kommunikálni, nem utolsósorban az uniós projektbe vetett bizalom helyreállítása érdekében;

    8.  kitart amellett, hogy a kohéziós politikát továbbra is a tematikus koncentrációnak kell meghatároznia, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot is lehetővé kell tennie az egyes régiók sajátos igényeinek, különösen a legkevésbé fejlett régiók sajátos igényeinek megfelelő integrálása érdekében, amint az a rendeletekben szerepel; kéri az esb-alapokból történő beruházások folytatását az átmeneti régiókban a már felhasznált források és erőfeszítések segítségével elért eredmények megőrzése érdekében;

    9.  különösen hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a városi vagy vidéki régiók, az úgynevezett leszakadó régiók, az átmeneti régiók és a tartós természeti vagy földrajzi hátrányban lévő régiók körülményeit, és megfelelő támogatási politikákat kell kidolgozni e területek fejlesztése érdekében, amelyek a kohéziós politika nélkül valószínűleg nem lennének képesek felzárkózni a fejlettebb régiókhoz; felszólítja a Bizottságot, hogy a településekkel és az EU növekedési központjainak tekintett nagyvárosi térségekkel közösen munkálkodjon olyan stratégiák követésén és bővítésén, amelyek a városi menetrend végrehajtására irányulnak; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy fontos a kellő rugalmasság lehetővé tétele a tagállamok és a régiók számára, hogy támogatást adjanak az új – például a migrációval összefüggő – szakpolitikai kihívásokhoz (szem előtt tartva a kohéziós politika eredeti és még mindig releváns céljait és a régiók sajátos igényeit), valamint a kohéziós politika szélesebb értelemben vett digitális dimenziójára (többek között az IKT és a szélessávú internethez való hozzáférés kérdésére, amelyek szorosan kapcsolódnak a digitális egységes piac kiteljesítéséhez); felhívja a figyelmet az energiaunióra vonatkozó stratégiára, a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiára, valamint a Párizsi Megállapodás keretében az EU által tett kötelezettségvállalásokra, mivel az esb-alapok jelentős szerepet játszanak ezek megvalósításában;

    10.  úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jelentős mértékben halmozott kihívásokkal küzdő, gyakran a szegénység csapdájába került, szegregált közösségekkel és elszegényedett területekkel, valamint marginalizált csoportok, például a romák felülreprezentáltságával jellemzett szubregionális területekre;

    11.  támogatja, hogy a kohéziós politikában a hangsúly fokozatosan kerüljön át a nagyszabású infrastrukturális projektekről a tudásalapú gazdaság, az innováció, a társadalmi befogadás serkentését, továbbá a szereplők, köztük a civil társadalmi szereplők kapacitásépítését és megerősítését középpontba állító projektekre, figyelembe véve ugyanakkor azon kevésbé fejlett régiók sajátos jellemzőit, amelyeknek még szüksége van támogatásra az infrastruktúrafejlesztés terén, és amelyek számára a piaci alapú megoldások nem mindig megvalósíthatók, szem előtt tartva, hogy szükség van rugalmasságra, amely lehetővé teszi minden egyes tagállam számára, hogy saját prioritásainak megfelelően, a partnerségi megállapodásokban foglalt módon hajtson végre beruházásokat gazdasági, társadalmi és területi fejlődésének előmozdítása érdekében;

    12.  úgy véli, hogy az esb-alapokat, ezen belül különösen az európai területi együttműködési programokat a minőségi munkahelyek, valamint az egész életen át tartó minőségi tanulási és szakképzési és átképzési rendszerek – az iskolai infrastruktúrákat is beleértve – létrehozása és megerősítése érdekében kell felhasználni, hogy lehetővé tegyék a munkavállalók számára, hogy megfelelő körülmények között alkalmazkodhassanak a munka világának változó valóságához, és serkentsék a fenntartható növekedést, a versenyképességet, a fejlődést és a közös jólétet egy társadalmilag igazságos, fenntartható és befogadó Európa megvalósítása céljából, egyúttal középpontba állítva a legkevésbé fejlett térségeket és a strukturális problémákkal küzdő ágazatokat, továbbá támogatást nyújtva a társadalom legsebezhetőbb és legkiszolgáltatottabb csoportjai, különösen a fiatalok és a legkevésbé képzettek számára (olyan projektekkel együtt, mint az ERASMUS+), a körforgásos gazdaságon és a megújuló energiaforrásokon keresztül elősegítve a nagyobb foglalkoztatást; felhívja a figyelmet arra, hogy az ESZA a közérdekű szakpolitikák végrehajtását támogató eszköz;

    13.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a munkanélküliség – különösen a fiatalok és a nők körében, továbbá a vidéki területeken – minden erőfeszítés ellenére számos tagállamban továbbra is nagyon nagy arányú, és a kohéziós politikának erre is válaszokat kell adnia; javasolja a Bizottságnak, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kohéziós politikának a foglalkoztatás előmozdítására és a munkanélküliség csökkentésére gyakorolt hatására; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a 20 résztvevő tagállamban 34 ESZA-programba építették be, ily módon lehetővé téve a munkanélküli fiatalok számára, hogy az IFK segítségével szakképzettséghez és képesítéshez jussanak; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor az IFK végrehajtásának megkezdésével kapcsolatos késedelem, valamint az ifjúsági garancia egyes régiókban történő végrehajtásának módja miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a beruházott pénzeszközök lényegi és kézzelfogható hatásainak gyors és sikeres elérése érdekében, különösen az előleg kifizetése formájában elérhető támogatások tekintetében, valamint hogy megfelelően hajtsák végre az IFK-t, és biztosítsanak tisztességes munkakörülményeket a fiatal munkavállalóknak; felszólít különösen arra, hogy az esb-alapoknak a képzési igények teljesítése érdekében történő felhasználása során vegyék figyelembe a vállalkozói szféra valós szükségleteit a valódi munkahelyteremtés és a hosszú távú foglalkoztatás elérése céljából; úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet, a társadalmi befogadást, valamint a jelenleg és középtávon Európa előtt álló demográfiai kihívásokat kell a kohéziós politika középpontjába állítani; kéri, hogy az ifjúsági munkanélküliség elleni erőfeszítések fenntartása érdekében 2016 után is folytassák az IFK kezdeményezést, egyúttal végezzék el működésének alapos elemzését a hatékonyság javításához szükséges korrekciók elvégzése érdekében;

    14.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár a költség-haszon elemzés minden fontos bizottsági kezdeményezés esetén szokásos eljárásnak tekinthető, a Bizottság nem végezte ezt el az ifjúsági garancia esetében, amely a 2014–2020-as időszakban 12,7 milliárd euró összegben részesül az ESZA-ból és a különleges IFK-ból, és amely ezen összegeknek köszönhetően már most az ifjúsági foglalkoztatás növelését célzó erőfeszítések húzóerejének tekinthető; emiatt hiányoznak a garancia Unió-szerte történő végrehajtásának lehetséges teljes költségét érintő információk, és az Európai Számvevőszék véleménye szerint fennáll a veszélye, hogy nem lesz elegendő a támogatás teljes összege;

    15.  hangsúlyozza a kommunikáció, különösen a digitális kommunikáció fontosságát, amelyen lehetővé teszi, hogy az uniós alapokon keresztül társfinanszírozott képzés, szakmai gyakorlat vagy munka megtalálásához nyújtott potenciális segítség a lehető legtöbb fiatalhoz eljusson; több tájékoztatást szorgalmaz a DROP’PIN és az EURES portálokhoz hasonló portálok népszerűsítése, valamint a fiatalok mobilitási lehetőségeinek növelése érdekében a belső piacon, ami az uniós munkanélküliség elleni küzdelem legnagyobb kiaknázatlan lehetőségének tekinthető;

    16.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására hogy az esb-alapok által támogatott projektek végrehajtása során a tagállamok betartsák a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit, ezen belül a fogyatékossággal élő személyek intézményi elhelyezéséről a közösségi életvitelre való átállás előmozdításának célkitűzését;

    17.  emlékeztet arra, hogy a TEN-T törzshálózat kiépítésének befejezése az európai közlekedéspolitika egyik prioritása, és hogy az esb-alapok nagyon fontos eszközök e projekt végrehajtása szempontjából; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az esb-alapokban rejlő lehetőségeket kiaknázzák a TEN-T törzs- és átfogó hálózatának a regionális és helyi közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása érdekében; elismeri a Kohéziós Alap fontosságát az európai infrastruktúra és összeköttetések javítása szempontjából, és kitart amellett, hogy ezt az alapot meg kell őrizni a 2020 utáni új pénzügyi keretben;

    18.  hangsúlyozza, hogy a közlekedés multimodális jellege alapvető fontosságú tényező az esb-alapokból finanszírozott infrastrukturális projektek értékelésénél, de nem lehet ez az egyetlen kritérium a javasolt projektek kiértékelésekor, különösen azon tagállamok esetében, amelyeknek jelentős beruházásokra van szükségük a közlekedési infrastruktúra területén;

    19.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a hagyományos szakmákat, többek között a kézművesség hagyományát és a kapcsolódó készségeket, valamint stratégiákat kell kialakítani a hagyományos szakmákkal kapcsolatos vállalkozói készség erősítésére a hagyományos szakmák kulturális identitásának fenntartása érdekében; felhívja a figyelmet a fiatal kézművesek szakmai képzéséhez és mobilitásához kapcsolódó erőfeszítések támogatásának fontosságára;

    Előzetes feltételrendszer

    20.  hangsúlyozza, hogy az erőfeszítések és az eredmények rögzítéséhez szükség van az előzetes feltételrendszer hatékony nyomon követésére; úgy véli, hogy az előzetes feltételrendszer, főleg az intelligens szakosodásra irányuló kutatási és innovációs stratégiára (RIS3) vonatkozó feltétel hasznosnak bizonyult, és javasolja ennek további fejlesztését; rámutat arra, hogy több figyelmet kell fordítani a mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére;

    21.  felhívja a figyelmet arra, hogy az előzetes feltételrendszer jelentős része még nem teljesült; ezért kéri a jelenlegi helyzet elemzését és olyan célzott fellépések elfogadását, amelyek fellépnek ez ellen anélkül, hogy veszélyeztetnék a támogatások optimális felhasználását, illetve csökkentenék a kohéziós politika hatékonyságát;

    Teljesítményalapú költségvetés-tervezés

    22.  hangsúlyozza, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló szabályozási keret és a partnerségi megállapodások eredményeként erősen eredményorientált szemlélethez vezettek a kohéziós programoknál, és ez a megközelítés az uniós költségvetési kiadások más részei tekintetében is példaértékű lehet; üdvözli a közös mutatók bevezetését, amelyek lehetővé teszik az eredmények mérését és összehasonlító értékelését; úgy véli, hogy folytatni kell a mutatókkal kapcsolatos munkát az esb-alapok elköltésére vonatkozó bizonyítékok javítása és a projektkiválasztás optimalizálása érdekében;

    23.  kiemeli, hogy fontos újítás volt a tematikus koncentráció bevezetése, amelynek révén a beruházások olyan konkrét célokra és prioritásokra összpontosulnak, amelyek megfelelnek az összes témára vonatkozóan konkrétan meghatározott teljesítménymutatónak és célkitűzésnek;

    24.  emlékeztet arra, hogy minden egyes tagállam számára eredményességi tartalékot hoztak létre, amely az esb-alapok számára előirányzott források 6 százalékát teszi ki; emlékeztet arra, hogy 2017-től a nemzeti jelentések, illetve a 2019-es teljesítményértékelés alapján a tartalékot csak azon programok és prioritások számára osztják ki, amelyek teljesítették meghatározott mérföldköveiket; rugalmasságot kér az új kötelezettségvállalások eredményességi tartalékból történő indítása terén, amikor az elkövetkezendő években a programok már elérték céljukat és mérföldköveiket; kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy a teljesítménytartalék teremtett-e tényleges hozzáadott értéket, vagy csak a bürokráciát növelte;

    Az európai szemeszter

    25.  rámutat arra, hogy a programozási eljárás során a tagállamok megállapították, hogy a 2014-ben elfogadott országspecifikus ajánlások több mint kétharmada a kohéziós politikai beruházások szempontjából releváns megállapításokat tartalmaz, és üdvözli, hogy ezt figyelembe vették programozási prioritásaikban; elismeri, hogy a közeljövőben az országspecifikus ajánlások az esb-alapokból finanszírozott programok módosítását eredményezhetik, támogatást biztosítva a tagállamokban folyó szerkezeti reformok számára; rámutat arra, hogy az országspecifikus ajánlások és a nemzeti reformprogramok (NRP) egyértelműen összekapcsolják az esb-alapokat és az európai szemeszter folyamatait;

    26.  hangsúlyozza a kohéziós politika és az európai szemeszter közötti kiegyensúlyozott kapcsolat létrehozásának fontosságát, mivel mindkettő ugyanazon célok elérését szolgálja az Európa 2020 stratégia égisze alatt, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió Szerződések által meghatározott célkitűzései megvalósításának sérelme nélkül; úgy véli, hogy át kellene gondolnunk, mi indokolja az esb-alapok felfüggesztését az európai szemeszter által kitűzött céloktól való eltérés esetén, mivel előfordulhat, hogy ez a nem kívánt hatást gyakorol a növekedésre és a munkahelyteremtésre;

    Szinergiák és pénzügyi eszközök

    27.  rámutat arra, hogy az esb-alapok 2014–2020-as időszakra szóló szabályozási kerete támogatja a pénzügyi eszközöket; hangsúlyozza azonban, hogy a támogatások alkalmazása még mindig nélkülözhetetlen; rámutat arra, hogy a hangsúly a támogatásokról szemmel láthatóan fokozatosan a kölcsönökre és a garanciákra helyeződik át; hangsúlyozza, hogy ezt a tendenciát az európai beruházási terv és az újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tovább erősítette; megállapítja továbbá, hogy a több alapra támaszkodó megközelítés alkalmazása továbbra is nehéznek tűnik; tekintettel ezen eszközök összetettségére, hangsúlyozza a helyi és regionális intézmények számára az eszközök kezeléséért felelős tisztviselők képzése terén nyújtott megfelelő támogatás alapvető fontosságát; rámutat arra, hogy a pénzügyi eszközök megoldást kínálhatnak az uniós költségvetés hatékonyabb felhasználására, és a támogatásokat kiegészítve hozzájárulhatnak a gazdasági növekedést serkentő és fenntartható munkahelyeket létrehozó beruházások megvalósulásához;

    28.  rámutat, hogy az ESBA egy külön menetrendet követ, és azt a gyors megvalósítás és a tényleges tevékenység formájában megnyilvánuló eredmények miatt sikertörténetként szokták említeni az olyan jelentős hiányosságok ellenére, mint az addicionalitás hiánya; ennek kapcsán kéri a Bizottságot, hogy ismertesse az ESBA növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatására vonatkozó adatokat, és azok értékelését követően mutassa be a tanulságokat annak érdekében, hogy az esb-alapokat sikeresebben lehessen felhasználni a 2021-től kezdődő új programozási időszakban; az Európai Számvevőszék 2/2012. sz. véleményén[12] túlmenően kéri az ESBA hozzájárulásának elemzését az esb-alapok céljainak eléréséhez és annak meghatározását, hogy az ESBA mit ért el saját prioritásai tükrében;

    29.  felhívja ugyanakkor a figyelmet a pénzügyi eszközökkel elért hatásokra és eredményekre vonatkozó bizonyítékok hiányára és e pénzügyi eszközöknek az Unió átfogó célkitűzéseivel és prioritásaival fennálló laza kapcsolatára;

    30.  megjegyzi, hogy a Bizottság 16. cikk szerinti jelentése nem tartalmaz sok információt a különböző programok közötti és más politikai területek eszközeivel fennálló koordinációról és szinergiáról, és nem minden esetben tartalmaz megbízható adatokat az ESZA- és az IFK-programok várt eredményeiről; hangsúlyozza, hogy az öt esb-alapra vonatkozó egységes szabályozás megléte növelte az alapok közötti szinergiát, többek között a közös agrárpolitika második pillérében is; meggyőződése, hogy a beruházás hatásának maximálisra növelése érdekében növelni kell a szinergiákat a többi politikákval és eszközzel, ideértve az ESBA-t és más pénzügyi eszközöket is; ; hangsúlyozza, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok az esb-alapokra érvényesek, az ESBA-ra és a Horizont 2020-ra azonban nem, ami problémákat okoz az alapok, a programok és az eszközök közötti szinergia szintjének növelése terén; felhívja a figyelmet, hogy az ESBA, a pénzügyi eszközök és az esb-alapok szükséges kiegészítő jellege és a közöttük levő szinergia biztosításához az állami támogatásokra vonatkozó szabályok kérdését tovább kell tanulmányozni azok pontosítása, egyszerűsítése és ennek megfelelő módosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy adjon átfogó iránymutatást az irányító hatóságok részére az ESBA megosztott és közvetlen irányítási eszközökkel történő kombinálásáról, ideértve az esb-alapokat, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és a Horizont 2020 kezdeményezést is;

    31.  véleménye szerint a pénzügyi eszközöket továbbra is kiegyensúlyozottan kell használni, amennyiben hozzáadott értéket biztosítanak, és nem állnak ellentétben a kohéziós politika keretében nyújtott hagyományos támogatással; hangsúlyozza azonban, hogy ennek csak azt követően kell megtörténnie, hogy körültekintően értékelték a pénzügyi eszközök kohéziós politikai célkitűzésekhez való hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy minden régiónak változatos finanszírozási palettát kell biztosítani, mivel egyes ágazatokban továbbra is a támogatások jelentik a legmegfelelőbb eszközt a növekedési és foglalkoztatási célok eléréséhez; kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki ösztönzőket annak biztosítására, hogy az irányító hatóságok teljes körűen tájékozottak legyenek a pénzügyi eszközök felhasználási lehetőségeiről és módjukról, és elemezze a támogatások, illetve a megosztott és a központilag irányított programokban alkalmazott visszatérítendő támogatások irányítási költségeit; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközökre vonatkozó egyértelmű, következetes és célzott szabályok elősegítik az előkészítési és végrehajtási folyamat egyszerűsítését az alapkezelők és a kedvezményezettek számára, ami kulcsfontosságú azok hatékony végrehajtásának javításához; felhívja a figyelmet „A megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában” című saját kezdeményezésű jelentésre;

    Egyszerűsítés

    32.  megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programozási időszak egyik fő célja a további egyszerűsítés az esb-alapok kedvezményezettjei számára, és elismeri, hogy az egyszerűsítés az egyik legfontosabb tényező a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés tekintetében;

    33.  üdvözli, hogy az esb-alapok jelenlegi, modernizált szabályozási keretrendszere új lehetőségeket nyújt az egyszerűsítésre, például a közös támogathatósági szabályok, az egyszerűsített költségopciók és az e-kormányzás révén; sajnálja azonban, hogy a Bizottságnak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentésről szóló közleménye nem tartalmaz konkrét információkat az egyszerűsített költségopciók használatát illetően; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség az egyszerűsített költségopciók minden lehetőségének kifejlesztéséhez az adminisztratív terhek enyhítése szempontjából; megjegyzi, hogy továbbra is szükség van jelentős egyszerűsítési intézkedésekre mind a kedvezményezettek, mind pedig az irányító hatóságok részére a közbeszerzésre, a projektirányításra, valamint a műveletek alatti és utáni ellenőrzésekre összpontosítva;

    34.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2007–2013-as időszakból és a 2014-től kezdődő új időszak elejéről származó adatok alapján végezze el az adminisztratív terhek értékelését, olyan elemekre is kiterjedően, mint a támogatások és a pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós finanszírozással összefüggő idő, költségek és papírmunka;

    35.  a 2021-ben kezdődő programozási időszakra vonatkozóan azt javasolja, hogy az irányítás minden szintje működjön együtt egy egységes ellenőrzési rendszer kialakítása érdekében, a különböző intézményi szintek között az ellenőrzések terén fennálló indokolatlan ismétlődések megszüntetésével; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a meglévő iránymutatás hatályát és jogállását az esb-alapok vonatkozásában, továbbá az irányító hatóságokkal és az ellenőrző hatóságok minden illetékes szintjével szorosan együttműködve dolgozza ki az ellenőrzési kérdések közös értelmezését; ismételten hangsúlyozza, hogy további lépésekre van szükség az egyszerűsítés területén, különösen a fiatalokat célzó programok esetében, többek között az ellenőrzések arányosabbá tétele révén; üdvözli a Bizottság által létrehozott, egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport tevékenységének előzetes eredményeit;

    36.  javasolja szabványosított eljárások létrehozását az operatív programok kialakítására és az irányításra, különösen amennyiben számos területi együttműködési program érintett;

    Adminisztratív kapacitás

    37.  megjegyzi, hogy a tagállamok eltérő közigazgatási kultúrával és teljesítménnyel rendelkeznek politikai keretrendszerükben, az előzetes feltételrendszer pedig segít áthidalni ezeket az eltéréseket; hangsúlyozza, hogy prioritásként meg kell erősíteni az adminisztratív kapacitást a kohéziós politika és az európai szemeszter összefüggésében, különösen azokban a tagállamokban ahol alacsony mértékű az alapok felhasználása; megjegyzi, hogy technikai, szakmai és gyakorlati támogatást kell nyújtani a tagállamoknak, régióknak és településeknek a támogatási kérelmek benyújtása során; méltányolja a Jaspers eszköz által gyakorolt hatást, és megismétli, hogy a beruházások nem megfelelő tervezése jelentős késlekedéseket okoz a projektek kivitelezése során, valamint a finanszírozás felhasználásának rossz hatékonyságához vezet;

    38.  rámutat arra, hogy a kohéziós politika végrehajtásának fő akadályai a bizonyos programok esetében jellemző lassú indulás, az összetett projektek irányítási kapacitásának hiánya, a projektek befejezésében tapasztalt késedelmek, a tagállami adminisztratív terhek, a túlszabályozás és a közbeszerzési eljárások során bekövetkező hibák; úgy véli, hogy mindenképpen azonosítani és egyszerűsíteni kell a közös igazgatáson belül azokat a feleslegesen bonyolult folyamatokat és eljárásokat, amelyek további terhet jelentenek a hatóságok és a kedvezményezettek számára; rámutat, hogy az adminisztratív kapacitást állandóan javítani, ellenőrizni és erősíteni kell; ezért az a véleménye, hogy e tekintetben ki kell kihasználni a funkcionális és rugalmas e-kormányzási megoldásokat, valamint a tagállamok közötti jobb információcserét és együttműködést; ezen kívül hangsúlyozza, hogy fokozottabban kell összpontosítani az igazgatásban részt vevők képzésére;

    39.  felhívja a figyelmet, hogy az egyszerűsítést szolgáló, egyéni igényekre szabott szabályozási keretrendszerek, feltételek és megoldások (mint amilyen a régiók közötti tapasztalatcseréhez létrehozott Taiex Regio Peer 2 Peer hálózat) hatékonyabban tudnak reagálni az egyes régiók igazgatási kapacitás terén jelentkező igényeire és nehézségeire;

    Európai területi együttműködés

    40.  hangsúlyozza az európai területi együttműködés – különösen a határrégiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából vett – európai hozzáadott értékét, aminek tükröződnie kell az erre a kohéziós politikai célra fordított előirányzatok megnövekedett szintjében, amit a lehető leggyorsabb időn belül be kell vezetni; ezzel egyidejűleg felszólítja a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges társfinanszírozási eszközöket; hangsúlyozza, hogy ezt az eszközt a 2020 utáni kohéziós politika egyik központi elemeként kell megőrizni;

    41.  hangsúlyozza a makroregionális stratégiák – a területi együttműködés és az érintett területek gazdasági fejlődése szempontjából hasznosnak bizonyult eszközök – fontosságát; emlékeztet a helyi és regionális hatóságok meghatározó szerepére a stratégiákban szereplő intézkedések sikerében;

    42.  azt ajánlja, hogy az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló módosított és kiterjesztett jogi eszközt intenzívebben használják fel a területi együttműködés jogalapjaként;

    43.  javasolja állandó, európai szintű kapcsolat létrehozását a RIS3 és a régiók közötti együttműködés között, lehetőleg az Interreg program állandó eleme formájában;

    44.  hangsúlyozza, hogy az eredményközpontúság koncepciója értelmében az Interreg programjainak kiváló minőségű projektszintű együttműködést kell biztosítaniuk, és az értékelés módszereit és szempontjait úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegyék az egyes programok sajátos jellegét; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy működjenek együtt és valósítsák meg az információk és bevált gyakorlatok cseréjét annak biztosítása érdekében, hogy – tekintettel az európai területi együttműködés sajátosságaira – a lehető leghatékonyabban megvalósítsák az eredményorientáltság célját, illetve azt hozzáigazítsák e sajátosságokhoz;

    45.  hangsúlyozza a pénzügyi eszközöknek az Interreg programokban való felhasználásában rejlő lehetőségeket, mivel azok a vissza nem térítendő támogatások kiegészítése révén hozzájárulnak a kkv-k támogatásához és a kutatás és az innováció fejlesztéséhez azáltal, hogy növelik a beruházásokat, új munkahelyeket teremtenek, lehetővé teszik jobb eredmények elérését és fokozzák a projektek hatékonyságát;

    46.  sajnálatát fejezi ki az európai területi együttműködési programok közvélemény előtti alacsony szintű ismertsége és láthatósága miatt, és kéri a lezárult projektek eredményeinek hatékonyabb kommunikációját; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy hozzanak létre az együttműködést célzó mechanizmusokat és széles körű intézményesített platformokat a jobb láthatóság biztosítása és a nyilvánosság figyelmének fokozottabb felkeltése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel az európai területi együttműködés programjainak és projektjeinek eddigi eredményeit;

    Partnerségi elv és többszintű kormányzás

    47.  üdvözli a jelenlegi támogatási időszakról folytatott tárgyalások során elfogadott etikai kódexet, amely meghatározza, melyek egy jól működő partneri viszony minimális követelményei; megjegyzi, hogy a legtöbb tagállamban a kódex javította a partnerségi elv érvényesülését, sajnálja azonban, hogy számos tagállamban központosították a tárgyalás nagy részét és a partnerségi megállapodások és az operatív programok megvalósítását; hangsúlyozza, hogy a helyi és a regionális hatóságokat, valamint a többi érintettet aktívan be kell vonni minden szakaszba, ezért felszólít a tárgyalási és végrehajtási folyamatban való tényleges részvételük jövőbeni biztosítására az országspecifikus struktúrák vonatkozásában; úgy véli, hogy a túlzott központosítás és a bizalom hiánya is szerepet játszott az esb-alapok késedelmes felhasználásában, mivel egyes tagállamok és irányító hatóságok kevésbé hajlandóak az uniós alapok kezelése tekintetében nagyobb felelősséget helyezni a helyi és a regionális hatóságok kezébe;

    48.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak pontosítania kell a tagállamok és régiók teljesítményére vonatkozóan a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikkében szereplő elveket, és ennek során nagy hangsúlyt kell helyezni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a kormányokat arra bátorítani, hogy teljes mértékben alkalmazzák a partnerségi elvet; hangsúlyozza, hogy a közös felelősségérzet előfeltétele az uniós kohéziós politika jobb elismerésének;

    49.  támogatja a Bizottság különleges munkacsoportok, azaz olyan projektcsoportok létrehozására irányuló új módszerét, amelyek az esb-alapok jobb tagállami kezelését hivatottak biztosítani, továbbá felhív e módszer továbbfejlesztésére;

    50.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeni kohéziós politikába be kell építeni olyan támogató intézkedéseket, amelyek elősegítik a menekültek sikeres integrációját az Európai Unió munkaerőpiacána, ezáltal előmozdítva a gazdasági növekedést és elősegítve az általános biztonság biztosítását az Európai Unióban;

    A kohéziós politika jövője

    51.  hangsúlyozza, hogy az esb-alapok a tagállamokban hozzájárulnak a GDP-hez, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, és ezt lényeges elemként figyelembe kell venni a várhatóan 2017-ben megjelenő hetedik kohéziós jelentésben; rámutat továbbá, hogy a kevésbé fejlett régiókban eszközölt alapvető beruházások a fejlettebb tagállamok GDP-jéhez is hozzájárulnak; úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Királyság kormánya hivatalosan az EUSZ 50. cikkéhez folyamodik, a hetedik kohéziós jelentésnek figyelembe kellene vennie a Brexit strukturális politikára gyakorolt lehetséges hatásait is;

    52.  úgy véli, hogy nem a GDP az egyetlen elfogadható mutató, amely biztosítani tudja a források igazságos elosztását, és hogy a konkrét területi igényeket és a programterületek fejlesztéséhez egyeztetett programprioritások fontosságát is figyelembe kell venni a jövőbeni elosztásról szóló döntéshozatal során; fontosnak tartja, hogy a jövőben mérlegeljék a GDP mellett alkalmazandó új dinamikus mutatók bevezetését is; megjegyzi, hogy számos európai régióban magas a munkanélküliségi ráta és csökken a lakosságszám; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy „demográfiai mutató” kialakítását és bevezetését;

    53.  emlékeztet, hogy jelentős összegű állami beruházás történik helyi és regionális szinten; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA) nem korlátozhatja a helyi és regionális hatóságokat abban, hogy végrehajthassák a szükséges beruházásokat, mivel ez megakadályozná, hogy a tagállamok társfinanszírozás keretében finanszírozzanak a strukturális alapból támogatható projekteket, és így nem tudnák felhasználni ezt a fontos finanszírozási forrást a gazdasági válságból való kilábalásra, valamint a növekedés és a foglalkoztatás újraindítására; határozottan arra ösztönzi a Bizottságot, hogy értékelje újra az ESA szigorúan éves szemléletét, hogy az esb-alapokból finanszírozott kiadásokat tőkebefektetésnek és ne pusztán adósságnak vagy működési kiadásnak tekintsék;

    54.  hangsúlyozza, hogy az európai területi együttműködést, amely a szélesebb értelemben vett területi kohéziót szolgálja, és amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be, javítani lehetne; ezért arra bátorítja a jövőbeli politikáról szóló tárgyalásban részt vevő feleket, hogy erősítsék a területi kohézió e dimenzióját; felszólítja a Bizottságot, hogy a hetedik kohéziós jelentésben biztosítson megfelelő jelentőséget az európai területi együttműködésnek;

    55.  úgy véli, hogy a tematikus koncentrációt a jövőben is meg kell tartani, mivel bizonyította életképességét; azt várja a Bizottságtól, hogy nyújtson áttekintést arról, milyen eredményeket hozott a tematikus koncentráció a kohéziós politika területén;

    56.  meggyőződése, hogy a jövőbeli teljesítményorientált kohéziós politikának az erőfeszítések, eredmények és elért hatások méréséhez megfelelő adatokon és indikátorokon, valamint az ezen a területen szerzett regionális és helyi tapasztalaton kell alapulnia (teljesítményalapú költségvetés, előzetes feltételek és tematikus koncentráció), mivel ez világos gyakorlati útmutatással szolgál az elvek megvalósításával kapcsolatban a helyi és regionális hatóságok számára, beleértve azokat, amelyek eddig nem kísérelték meg ezen megközelítés alkalmazását;

    57.  hangsúlyozza, hogy a jövőben az elérhető alapok gyorsabb felhasználására és a kiadások programozási ciklus alatti kiegyensúlyozottabb finanszírozására lesz szükség, többek között a programozási időszak végén sokszor az automatikus visszavonás elkerülése érdekében alkalmazott „visszamenőleges projektek” elkerülése érdekében; úgy véli, hogy az általános rendelet és az egyes alapokra vonatkozó rendeletek elfogadását követően az operatív programok végrehajtása gyorsabban megkezdődhet a 2021-től kezdődő következő támogatási időszakban, mivel a tagállamok a 2014–2020-as időszakban a kohéziós politika kapcsán tett erőfeszítések alapján már rendelkeznek tapasztalattal arról, milyen a teljesítményorientált politika; ennek kapcsán rámutat, hogy a tagállamnak el kell kerülniük az operatív programokat irányító hatóságok késedelmes kijelölését;

    58.  ragaszkodik ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keret elfogadásához a jogalkotási folyamatot 2018 végéig be kell fejezni, hogy a jövőbeni kohéziós politika szabályozási keretét ezt követően gyorsan el lehessen fogadni, és 2021. január 1-jén késedelem nélkül el lehessen kezdeni;

    59.  úgy véli, hogy a kohéziós politikának továbbra is az összes tagállamra és az összes európai régióra ki kell terjednie, és hogy az európai alapokhoz való hozzáférés egyszerűsítése elengedhetetlen feltétele a jövőbeli kohéziós politika sikerének;

    60.  meggyőződése, hogy az innovativitásnak és az intelligens szakosodásnak, valamint a fenntartható fejlődésnek továbbra is fontos előrevivő szerepet kell játszania a kohéziós politikában; hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodásnak vezető mechanizmussá kell válnia a jövőbeni kohéziós politika tekintetében;

    61.  rámutat a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében az 1b. alfejezeten belül a kifizetési kérelmek felgyűlése jelentette súlyos veszélyekre, és kéri, hogy a jelenlegi pénzügyi keret végéig minden évben biztosítsák a rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok megfelelő szintjét annak elkerülése érdekében, hogy újabb kifizetetlen számlaállomány halmozódjon fel; hangsúlyozza, hogy e célból a három uniós intézménynek a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új közös kifizetési tervet kellene kidolgoznia és elfogadnia, amelynek világos stratégiával kell szolgálnia a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig esedékes összes kifizetési igény teljesítésére vonatkozóan;

    62.  ajánlja a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az esb-alapok beruházásainak az előző programozási időszak alatti tényleges hatását, valamint azt, hogy mennyiben sikerült elérni az uniós célkitűzéseket az alapok beruházásával, továbbá hogy vonja le a pozitív és negatív tapasztalatokkal kapcsolatos következtetéseket kiindulási pontként ahhoz, hogy hozzáadott értéket biztosítson a beruházási folyamathoz;

    63.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és nemzeti és regionális parlamentjeinek.

    • [1]  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
    • [2]  HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
    • [3]  HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
    • [4]  HL L 347., 2013.12.20., 487. o.
    • [5]  HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
    • [6]  HL L 347., 2013.12.20., 303. o.
    • [7]  HL L 149., 2014.5.20., 1. o.
    • [8]  HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
    • [9]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0217.
    • [10]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0311.
    • [11]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.
    • [12]  Az Európai Számvevőszék 2/2012. sz. véleménye az 1316/2013/EU rendelet és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról , és az azt kísérő (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági értékelésről.

    INDOKOLÁS

    Európa mind gazdasági, mind politikai szempontból nehéz időszakon ment át, így minden eddiginél nagyobb szükség van egy, a polgárokhoz közel álló, megfelelő beruházási politikára. 2015. december 14-én a Bizottság kiadta a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című közleményt (COM(2015)0639). Ez a közlemény megfelel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikke (3) bekezdésében szereplő követelménynek.

    Az Európai Parlament most ebben a végrehajtási jelentésben értékeli a Bizottság közleményét.

    A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló 454 milliárd eurós költségvetésükkel az európai strukturális és beruházási alapok (az esb-alapok) jelentik az Európai Unió fő beruházáspolitikai eszközét. A pénzügyi válság következtében az állami beruházások jelentősen csökkentek, így sok tagállamban az esb-alapok és a tagállamokkal való társfinanszírozás jelentik az állami beruházások fő eszközét. Bizonyos tagállamok esetében az esb-alapok teszik ki az összes állami beruházás 60–80 százalékát. Ezért rendkívül fontos, hogy ez az alapvető beruházási eszköz maximális hatást érhessen el.

    Az előadó megjegyzi, hogy a projektekkel kapcsolatos kulcsfontosságú kommunikációnak a kiadások és a könyvelés mellett az európai hozzáadott értékkel és az európai sikerek láthatóságával is foglalkoznia kell. Ezenkívül ragaszkodik hozzá, hogy az esb-alapokkal kapcsolatos kommunikációt modernebbé és intenzívebbé kell tenni.

    Minden alkalommal tájékoztatni kell az európai polgárok széles körét arról, ha érdekes és innovatív projektek uniós támogatásban részesülnek. Vagyis az esb-alapokkal kapcsolatos kommunikációt modernebbé és intenzívebbé kell tenni.

    A jövőbeli kohéziós politika fontos eleme az európai szemeszter és az országspecifikus ajánlások céljai, valamint a kohéziós politika céljai (gazdasági, szociális és területi kohézió) közötti egyensúly megteremtése; további elemzés tárgyát képezi, hogy ezek mennyire egészítik ki egymást.

    A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan az országspecifikus ajánlásokba egyebek mellett új elemként bekerült az előzetes feltételrendszer is. Az előzetes feltételrendszer bevezetésének az volt a célja, hogy javítsa a beruházási feltételeket az Európai Unióban és annak régióiban. Közleményében a Bizottság azt állítja, hogy a programok jóváhagyásának időpontjában az előzetes feltételek 75 százaléka már teljesült – ez azt jelenti, hogy 750 még nem teljesült. Július közepére ezt a számot 500-ra csökkentették.

    Az előadó elvárja, hogy 2017-ben helyzetjelentést kapjon az egyes tagállamokról, valamint a minőségre jobban összpontosító információkat/jelentést kapjon az Európa 2020 stratégia céljainak, különösen a jelentős részcéloknak az eléréséről, valamint az előzetes feltételrendszer működéséről.

    A teljesítményorientált politika szélesebb értelemben vett eszméjét illetően fontos előrelépés volt a tematikus koncentráció, amelynek jegyében a beruházások olyan konkrét célokra és prioritásokra irányulnak, amelyek megfelelnek az összes témát illetően pontosan meghatározott jelzőszámoknak és céloknak. A tematikus koncentráció egyértelműen hozzájárul az Európai Bizottság 10 prioritásához.

    A kohéziós politikát ezért továbbra is a tematikus koncentrációnak kell meghatároznia, ugyanakkor meg kell engednie bizonyos fokú rugalmasságot is az egyes régiók sajátos igényeinek integrálása érdekében; Az előadó ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a jellegzetesen városi vagy vidéki régiók, az úgynevezett leszakadó régiók és az állandó természetes vagy földrajzi hátrányoktól sújtott régiók (legészakibb, nagyon alacsony népsűrűségű régiók, határokon átnyúló, szigeten elhelyezkedő, hegyvidéki vagy legkülső régiók) körülményeit. Emlékeztet arra is, hogy fontos támogatást nyújtani az új szakpolitikai kihívásokhoz (pl. bevándorlás), valamint a kohéziós politika szélesebb értelemben vett digitális dimenziójához (pl. az IKT és a szélessávú internethez való hozzáférés kérdése, amelyek szorosan kapcsolódnak az egységes digitális piac megteremtéséhez). Ebben a tekintetben fontos felhívni a figyelmet az energiaunió stratégiájára, mivel az esb-alapok több szempontból is jelentős szerepet játszanak a megvalósításában.

    Az egyszerűsítés fontos tényezőt jelent a finanszírozáshoz való hozzáférésben. Sajnálatos azonban, hogy a kedvezményezettek még mindig számos akadállyal szembesülnek, és továbbra is sok a bonyolult eljárás.

    Bár a közös rendelkezésekről szóló rendelet több lehetőséget biztosít a pénzügyi eszközök felhasználására és több alapra támaszkodó megközelítést használ, további lépésekre van szükség az egyszerűsítés területén, valamint szinergiát kell teremteni a hasonló irányultságú uniós politikai eszközökkel. Az esb-alapok 2014–2020-as időszakra szóló szabályozási kerete támogatja a pénzügyi eszközök fokozottabb használatát. Ezt a trendet az európai beruházási terv, és mindenekelőtt az újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tovább erősítette. A hangsúly fokozatosan áthelyeződik a támogatásokról a kölcsönökre és a garanciákra, ugyanakkor a több alapra támaszkodó megközelítés használata továbbra is nehéznek tűnik.

    A tárgyalási folyamat során nagyon későn jött létre a megállapodás az ESBA-ról, valamint a kkv-k számára előirányozott eszközökről, ami ahhoz vezetett, hogy a tagállamok a programjukban nem vették kellőképpen figyelembe ezeket az eszközöket. Eddig az ESBA keretein belül 64 beruházási projekt indult, és 185, a kkv-k finanszírozására szolgáló megállapodást írtak alá közvetítőkkel, amihez 12 milliárd euró került felhasználásra, és ez 100 milliárd euró értékű új beruházáshoz vezetett.

    Az európai területi együttműködést illetően kiemelték, hogy azt legalább egy, nem szoros értelemben vett politikai, jogi vagy gazdasági természetű tényező fenyegeti. Európa számos régiója demográfiai változáson megy keresztül, és csökken a vidéki területek lakossága, mivel a fiatalok vidékről a városokba költöznek, amelyek a vidékhez képest több lehetőséget kínálnak számukra.

    A tagállamoknak gondoskodniuk kell a szükséges eszközökről – például jól működő és rugalmas e-kormányzati megoldások kifejlesztésével –, hogy folyamatosan építsék az igazgatási kapacitást.

    Végül, de nem utolsó sorban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kohéziós politikára jellemző nagy hibaszázalék részben más politikák (pl. közbeszerzés, állami támogatás stb.) hatására vezethető vissza.

    VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (17.10.2016)

    a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

    a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése” című jelentésről
    (2016/2148(INI))

    A vélemény előadója (*): Georgi Pirinski

    (*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

    JAVASLATOK

    A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.  meglepődéssel és aggodalommal vette észre, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése által megkövetelt jelentés helyett a Bizottság csupán egy közleményt adott ki a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról szóló tárgyalásokat illetően, amelynek nincs lényegi hatása, nem tartalmaz elemzést, és nem teljesíti a 16. cikk (3) bekezdésének követelményeit;

    2.  úgy véli, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat (esb-alapok) a minőségi munkahelyek létrehozása és ösztönzése, valamint a minőségi egész életen át tartó tanulási és szak/átképzési rendszerek előmozdítása érdekében kell felhasználni, hogy a munkavállalók megfelelő körülmények között tudjanak alkalmazkodni a munka világának változó valóságához, emellett az alapokat a fenntartható növekedés, a versenyképesség, a fejlődés és a közös jólét ösztönzése érdekében kell felhasználni egy társadalmilag igazságos, fenntartható és befogadó Európa céljából, a legkevésbé fejlett térségekkel és strukturális problémákkal rendelkező ágazatokkal, illetve a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak, különösen a fiatalok és a legalacsonyabban képzettek támogatásával a középpontban, elősegítve a nagyobb foglalkoztatást a körforgásos gazdaságon és a megújuló energiaforrásokon keresztül; felhívja a figyelmet, hogy az Európai Szociális Alap nem kizárólagosan beruházási eszköz, hanem inkább a közérdekű politikák végrehajtását támogató, valamint a közhatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitását, illetve a hatékony közigazgatást erősítő eszköz;

    3.  tudomásul veszi a partnerségi megállapodásokban és az operatív programokban tervezett eredményeket, sajnálja azonban, hogy a COM(2015)0639 sz. közleményben a Bizottság nem mindig megbízható eredményeket közölt az ESZA és az IFK programok várható eredményeiről, sem az ESZA részarány legkisebb mértékére (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 92. cikkének (4) bekezdése) és a társadalmi befogadásra szánt támogatásra vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódó részletes adatokat; felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy találják meg a kizárólag az esb-alapok számára meghatározott egyértelmű prioritásokon alapuló helyes utat a beruházási prioritásokról és a projektek kiválasztásáról szóló döntések kapcsán, zökkenőmentesen és eredményesen végrehajtva azokat, a kohéziós politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, mivel az eredmények túl gyakran nem feleltek meg az elvárásoknak; emlékeztet rá, hogy egy alulról építkező megközelítés hozzájárulhatna ehhez a célkitűzéshez; emlékeztet rá, hogy hatékonyabb és eredményesebb szakpolitikákra van szükség az átfedések, az elbocsátások, a káros adminisztratív terhek és a következetlenségek elkerülése érdekében;

    4.  súlyos aggodalmát és csalódottságát fejezi ki az Európai Szociális Alap (ESZA) operatív programjainak késői elfogadása miatt, és sürgeti mind a tagállamokat, mind a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel az operatív programok végrehajtását; úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra bevezetésre került számos újdonság az egyszerűsítési törekvések ellenére adminisztratív terhekhez vezet; reméli, hogy a Bizottság tanult ebből, és megelőzi a hasonló késedelmeket a jövőben, emellett növeli az esb-alapok végrehajtásának nyomon követését hatékonnyá és átláthatóvá tételük érdekében;

    5.  rámutat, hogy az ESZA-nak kiemelt fontosságú kihívásokra kell választ találnia, amit az is tükröz, hogy az Európa 2020 stratégiával összhangban 86,4 milliárd EUR összeget különítettek el az ESZA intézkedéseire a kapcsolódó tematikus célkitűzések alatt;

    6.  megjegyzi, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) 34 ESZA-program része lett a 20 résztvevő tagállamban, melynek segítségével a munkanélküli fiatalok munkahelyet találhatnak és fejleszthetik a képességeiket és a készségeiket; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor, amiért késik az IFK végrehajtásának kezdete, és az ifjúsági garancia bizonyos régiókban történő végrehajtásának módja miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a beruházott támogatások valódi és kézzelfogható hatásainak gyors és sikeres elérése érdekében, különösen az előleg kifizetése formájában elérhető támogatások tekintetében, valamint hogy megfelelően hajtsák végre az IFK-t, és biztosítsanak tisztességes munkakörülményeket a fiatal munkavállalóknak; felszólít különösen arra, hogy vegyék figyelembe az üzleti élet valódi szükségleteit az esb-alapok felhasználása során a képzési követelmények megvalósítását illetően a valódi munkahelyteremtés és a hosszú távú foglalkoztatás elérése céljából;

    7.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár szokásos eljárás a költség-haszon elemzés minden fontos bizottsági kezdeményezés esetén, a Bizottság nem végzett el ilyet az ifjúsági garancia esetében, amely a 2014–2020-as időszakban 12,7 milliárd euró összegben fog részesülni az Európai Szociális Alapból és a speciális ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből, és amelyet emiatt már most az ifjúsági foglalkoztatás növelése mögött álló húzóerőnek tartanak; következésképpen hiányoznak a garancia Unió-szerte történő végrehajtásának lehetséges teljes költségét érintő információk, és ahogy azt az Európai Számvevőszék hangsúlyozta, fennáll a veszélye, hogy nem lesz elegendő a támogatás teljes összege;

    8.  felszólítja a Bizottságot az eljárások egyszerűsítésére az ifjúsági foglalkoztatási alapokat illetően abból a célból, hogy azok hozzájárulhassanak új struktúrák létrehozásához, és így a lehető legtöbb személy támogatásához;

    9.  hangsúlyozza a kommunikáció, különösen a digitális kommunikáció fontosságát, amelyen keresztül a legnagyobb számú fiatal férhet hozzá potenciális segítséghez az uniós alapokon keresztül társfinanszírozott képzés, szakmai gyakorlat vagy munka megtalálásában; több kommunikációra szólít fel a DROP’PIN és az EURES portálokhoz hasonló portálok előmozdítására, valamint a fiatalok mobilitási lehetőségeinek előmozdítására a belső piacon, amelyet az uniós munkanélküliség elleni küzdelem legnagyobb kiaknázatlan lehetőségének tartanak;

    10.  felszólít az IFK 2016 utáni folytatására az ifjúsági munkanélküliség elleni erőfeszítések fenntartása érdekében, a hatékonyabbá tételéhez szükséges korrekciók elérésére kialakított alapos operatív elemzésnek alávetve azt;

    11.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy teljes mértékben teljesüljenek az ESZA-programok egyes, az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaihoz, valamint az ESZA társadalmi befogadásra kijelölt 20%-os költségvetési elkülönítéséhez kapcsolódó célkitűzései a betervezett fellépések helyes végrehajtásának szoros figyelemmel kísérésével;

    12.  kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az országspecifikus ajánlásokban a foglalkoztatási, a szociális, a képzési és a közigazgatási kérdéseknek, és sürgeti a tagállamokat, hogy e kérdések megoldása közben jobban célozzák meg az ESZA és az esb-alapok által nyújtott támogatásokat;

    13.  sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és a szegénység felszámolására vonatkozó célkitűzései elérésére tett lépések nem bizonyultak elegendőnek; különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a legrosszabb eredmények a kevésbé fejlett régiókból és az átmeneti régiókból érkeztek;

    14.  kiemeli, hogy uniós támogatásokat nem csak az Európa 2020 stratégia eléréséhez kellene felhasználni, hanem strukturálisabb jellegű fejlesztésekhez és beruházásokhoz is a valódi gazdaságban; hangsúlyozza, hogy mennyiségi értékelést kellene bevezetni a már befektetett források eredményes és hatékony felhasználásáról, különösen a munkahelyteremtésre gyakorolt hatást elemezve;

    15.  nyomatékosítja, hogy az esb-alapok nagyszerű esélyt kínálnak az Európai Uniónak még több K+F projekt támogatására, amely területen jelentős az elmaradás, és ez hatással lenne a minőségi és fenntartható foglalkoztatás létrehozására; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az esb-alapok szerepét a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat illetően a kutatás és az innováció előmozdítása terén;

    16.  azt ajánlja, hogy a Bizottság aktívan fordítson esb-alapokat a munkahelyteremtésre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági környezetben csökkentett szennyezők kibocsátásával;

    17.  a strukturális alapokból történő beruházások folytatására szólít fel az átmeneti régiókban annak érdekében, hogy ne vesszenek el a már felhasznált források és erőfeszítések segítségével elért eredmények;

    18.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok célkitűzéseinek sikeres teljesítését nagyban segíti a szociális partnerek és más civil társadalmi érdekelt felek aktív bevonása mind a fejlesztési folyamatba, mint a kivitelezés előtt álló projektek végrehajtásába; felszólít a szociális partnerek fokozottabb bevonására az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeire vonatkozó ellenőrzés egyszerűsítésével foglalkozó független szakértők magas szintű munkacsoportjába;

    19.  megelégedéssel tölti el, hogy a partnerségi megállapodások koordinációt és szinergiákat írnak elő az ESZA és a többi esb-alap, más uniós programok (az EaSI, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az EGAA az Erasmus+, a LIFE+ és a Horizont 2020) és a nemzeti eszközök között; megjegyzi, hogy az ESZA önmagában nem tudja megoldani a munkaerőpiacot, az oktatási és szociálpolitikákat érintő komplex problémákat, és hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó elvárások ellenére az európai foglalkoztatási szint várhatóan továbbra is a 2008-as szint alatt marad; ragaszkodik ezért hozzá, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a holisztikus koordinációt és komplementaritást az egyes eszközök között az átfedések elkerülése, valamint a hatékony és gyümölcsöző beruházások és jobb eredmények elérése érdekében;

    20.  felhívja emellett a Bizottságot arra, hogy törekedjen a fogalommeghatározások és a szabályok harmonizálására az alapok és eszközök közötti következetesség fokozása érdekében;

    21.  megjegyzi, hogy az ESZA által támogatott intézkedések csak ritkán generálnak közvetlen bevételt, és hogy ezért a támogatás a végrehajtásuk megfelelő eszköze, míg bizonyos pénzügyi eszközök, mint például kölcsönök és garanciák hasznos kiegészítő elemek lehetnek bizonyos ESZA-beavatkozásoknál a lehetséges tőkeáttételi hatás miatt;

    22.  kiemeli annak fontosságát, hogy az ESZA-beruházásokat vonzóbbá tegyék a kedvezményezettek számára az egyszerűsített költségelszámolási módszerek használatán keresztül, és üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti időszakban 7%-ról 35%-ra növekedett az e módszerek által lefedett összegek aránya; felszólítja a Bizottságot ezen erőfeszítések folytatására az egyszerűsített módszerek szélesebb körű használata érdekében; felszólítja a tagállamokat a bürokratikus akadályok csökkentésére az ESZA hatékonyabb végrehajtásának elérése érdekében;

    23.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az egyszerűsítést a kedvezményezettek számára, és pontosítsa a célokat a kedvezményezettek célkitűzéseinek kiszolgálása érdekében, figyelembe véve a tagállamok egyedi szükségleteit és igényeit; felszólítja emellett a tagállamokat, hogy ezen a területen is tegyenek erőfeszítéseket;

    24.  kiemeli, hogy elegendő adminisztratív kapacitást kell biztosítani a beruházások kivitelezése előtt, figyelembe véve, hogy több uniós támogatás nem jelent automatikusan nagyobb növekedést; ennek egyik jele, mikor a bevételek elkezdenek esni, és a további támogatások nem vezetnek nagyobb növekedéshez;

    25.  azt ajánlja, hogy a Bizottság alakítson ki és hozzon létre egy felhasználóbarát portált, amely rövid leírást tartalmaz az uniós szinten elérhető valamennyi támogatási lehetőségről, linkekkel az egyes programok weboldalaihoz;

    26.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a Bizottság kezdeményezte technikai segítségre elkülönített forrásokat kizárólag az ESZA/IFK végrehajtása előtt álló akadályok leküzdésének, valamint az esb-alapok beruházásai hatékonysága és eredményessége növelésének – akár a felhasználási arányok növelésén keresztül történő – támogatására és a többi előzetes feltételrendszer sikeres teljesítésére fordítsák; hangsúlyozza a hulladékkezelés fontosságát az uniós támogatások felhasználása során, és várakozással tekint a strukturális és beruházási alapok reformjának eredményeire, különösen ami az előzetes feltételrendszert illeti;

    27.  felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan elemezze az előző programidőszak során tett uniós beruházások valódi hatását, és hogy vonja le a partnerségi megállapodások és az operatív programok pozitív és negatív következtetéseit; ugyanezt kellene elvégezni a jövőbeli programozási időszakokra nézve is; a szétszórt információk megelőzése érdekében létre kell hozni egy weboldalt a már jóváhagyott projektek statisztikáinak összegzésére.

    A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    12.10.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    43

    2

    7

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Morten Løkkegaard, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Deirdre Clune, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Neoklis Sylikiotis, Flavio Zanonato

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

    Raymond Finch

    NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

    43

    +

    ALDE

     

    EFDD

    GUE/NGL

    Green/EFA

    PPE

     

    S&D

    Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Morten Løkkegaard, Yana Toom, Renate Weber

    Laura Agea

    Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, João Pimenta Lopes, Neoklis Sylikiotis

    Jean Lambert, Terry Reintke, Tatjana Zdanoka

    David Casa, Deirdre Clune, Danuta Jazłowiecka, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc

    Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jan Keller, Javi López, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

    2

    -

    EFDD

    NI

    Raymond Finch

    Lampros Fountoulis

    7

    0

    ECR

    ENF

    Arne Gericke, Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská, Mara Bizzotto

    Dominique Martin

    Jelmagyarázat:

    +  :  mellette

    -  :  ellene

    0  :  tartózkodás

    VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (11.10.2016)

    a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

    a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése
    (2016/2148(INI))

    A vélemény előadója: Daniele Viotti

    JAVASLATOK

    A Költségvetési Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

    1.  aggodalmát fejezi ki a kohéziós politika keretében az operatív programok elfogadása és az irányító, kifizető és igazoló hatóságok kinevezése tekintetében tapasztalható késedelmek miatt, ami a projektek lassú indulásához, és a kohéziós politikához rendelt források rendkívül alacsony felhasználási arányához vezetett a jelenlegi programozási időszak első három évében; úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az új programok az egyes programozási időszakok legelején, késedelem nélkül elkezdődhessenek, és ezzel összefüggésben felhív a következő többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás időben történő megkötésére;

    2.  rámutat a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében az 1b. alfejezeten belül a kifizetési kérelmek felhalmozódásában rejlő súlyos veszélyekre, és kéri a jelenlegi pénzügyi keret végéig minden évben elegendő kifizetési előirányzat rendelkezésre bocsátását annak elkerülése érdekében, hogy újabb kifizetetlen számlaállomány halmozódjon fel; hangsúlyozza, hogy e célból a három uniós intézménynek a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új közös kifizetési tervet kellene kidolgoznia és elfogadnia, amelynek világos stratégiával kell szolgálnia a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig esedékes összes kifizetési igény teljesítésére vonatkozóan;

    3.  nyugtázza az esb-alapok országspecifikus ajánlások végrehajtásának támogatásában betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkét csak végső esetben szabad alkalmazni, és hogy a Parlamentet a kezdetektől fogva teljes mértékben be kell vonni; ezzel összefüggésben nyugtázza a részben a kohéziós politika keretében megvalósuló technikai segítségnyújtási programhoz történő átcsoportosítás révén finanszírozandó strukturálisreform-támogató program létrehozására irányuló bizottsági javaslatot;

    4.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret (TPK) nagyobb hangsúlyt fektet az esb-alapok teljesítményére; úgy véli, hogy a következő keret jövőbeli teljesítménykeretének a jelenlegi rendszer működésére vonatkozó mélyreható értékelés eredményein kell alapulnia;

    5.  arra a következtetésre jut, hogy jelentős mértékben növelni lehetne az uniós költségvetés teljesítményét és a hatékonyságot az esb-alapok kedvezményezettek és irányító hatóságok számára történő egyszerűsítése révén, beleértve a pályázást (közbeszerzés), a végrehajtást (projektirányítás) és az ellenőrzést (a projektet megelőző és követő audit); felhívja a Bizottságot, hogy a korlátok között való működés helyett a felfedezés és a szokásostól eltérő megoldások szellemében való működésre ösztönözze a magas szintű szakértői csoportot;

    6.  megállapítja, hogy a jelenlegi TPK-ban a pénzügyi eszközök hangsúlyosabb szerepet játszanak a finanszírozás kiegészítő formájaként, a támogatásokhoz és az adományokhoz képest; úgy véli ugyanakkor, hogy nem szabad a támogatások helyébe lépniük mint az esb-alapok legfőbb eszközei; hangsúlyozza, hogy végrehajtásuknak hatékonynak és átláthatónak kell lennie, és minden esetben teljes parlamenti felügyelet alatt kell megvalósulnia, az uniós költségvetés egységességének sérelme nélkül;

    7.  elvárja, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb részletes elemzést nyújtson be a Parlament számára az esb-alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kiegészítő jellegéről, addicionalitásáról és a közöttük eddig megvalósított szinergiákról, és kéri, hogy tegyenek lépéseket az esb-alapok és más uniós eszközök közötti teljes összhang és szinergia biztosítása érdekében;

    8.  üdvözli a meglévő ESBA-műveletek jelentős előrehaladását és eredményeit; úgy véli, hogy az ESBA-rendelet felülvizsgálata lehetőséget fog teremteni az ESBA teljesítményének további javítására, többek között az alábbiak révén: a részt nem vevő tagállamoknak nyújtott helyi technikai segítség a regionális szinten kiegyensúlyozott kereslet és projektvégrehajtás előmozdítása érdekében; az irányító hatóságoknak nyújtott átfogó iránymutatás az ESBA megosztott és közvetlen irányítás alá tartozó eszközökkel való ötvözésével kapcsolatban; az állami és magánfinanszírozást összekapcsoló beruházási platformok létrehozásának felgyorsítása a tagállamokban; az ágazati beruházások kiegyensúlyozása, tekintettel főként a legnagyobb beruházási hiányosságokra; a jóváhagyott beruházási projektek kockázati profiljának növelése; valamint átfogó adatok és információk a kkv-ablak előrehaladásáról, beleértve a pénzügyi termékek kkv-k általi felhasználását;

    9.  hangsúlyozza, hogy a migráció megfelelő megválaszolása vált Európa egyik legnagyobb kihívásává; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az esb-alapok lehetséges szerepét, szem előtt tartva különösen az uniós költségvetés általában véve szűkös pénzügyi forrásait; ösztönzi a tagállamokat a kohéziós támogatás menedékkérők és menekültek társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében történő felhasználására; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén e célból tegye lehetővé az operatív programok gyors módosítását;

    10.  kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a költségvetési hatóságot a brexit esb-alapok EU-27-ben való felhasználása tekintetében ebben a programozási időszakban jelentkező lehetséges költségvetési következményeiről.

    A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    11.10.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    29

    5

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Auke Zijlstra

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Derek Vaughan

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

    Daniela Aiuto, Edouard Ferrand, Afzal Khan

    VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (12.10.2016)

    a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

    A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése
    (2016/2148(INI))

    A vélemény előadója: Kosma Złotowski

    JAVASLATOK

    A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.  tudomásul veszi az európai strukturális és beruházási alapok által egy korszerű, hatékony, alacsony kibocsátású és biztonságos európai közlekedési hálózat létrehozására nyújtott jelentős támogatást; hangsúlyozza az egymást kiegészítő és hatékonyabb szinergiák szükségességét az uniós alapok végrehajtása során, amelyek előmozdítják a kombinált finanszírozást, és növelik az uniós pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatását a közlekedési ágazatban; felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges az erőfeszítések növelése és közös monitoringbizottságok létrehozása annak érdekében, hogy erősödjenek a szinergiák az esb-alapok, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a H2020 program között a közlekedési ágazatban; rámutat annak fontosságára, hogy a különböző alapok és hálózatok figyelembe vegyék a tagállamok és régiók eltérő szükségleteit;

    2.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok váltak a beruházások fő – és különösen a válság által súlyosan érintett országokban lényeges – forrásává, és lassan nemcsak a közlekedési infrastruktúra terén meglévő egyenlőtlenségek regionális és tagállami szintű felszámolásának jelentős eszközei, amelyek elősegítik a társadalmi és területi kohéziót, hanem a vállalkozások és munkahelyek megtartásának alapvető ösztönzői is a közlekedési és turisztikai ágazatban; hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastrukturális projektek társfinanszírozásának a közúti balesetek csökkentésére és a külső költségek minimalizálására kell irányulnia;

    3.  hangsúlyozza a polgárok részvételének, a nemzeti szintű általános közlekedési tervek és főtervek átláthatóságának és fenntarthatóságának, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek és azok nemzeti és uniós szintű összehangolásának fontosságát, különösen a szomszédos tagállamok esetében, a határon átnyúló közlekedési tervek, illetve a hiányzó határon átnyúló szakaszok teljessé tétele, továbbá az egyes közlekedési módok fejlesztésére szolgáló koherens elképzelés kialakítása érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a nemzeti közlekedési tervek, valamint a TEN-T célkitűzések és határidők közötti koordinációt; sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós tervezés és a nemzeti tervek közötti koordináció fokozására különleges mechanizmust léptessen életbe;

    4.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal szinergiát alkotva fel kell használni a befejezett infrastrukturális projektek közötti hiányosságok és szűk keresztmetszetek pótlására, mivel ezek fékezik a gazdasági és társadalmi kohézió fejlesztését, különösen az EUMSZ 349. cikke szerinti határokon átnyúló és legkülső régiókban, beleértve a megszüntetett és lebontott határon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseket („missing links”); emlékeztet arra, hogy az esb-alapok felhasználhatók az intelligens mobilitást és az intelligens közlekedési rendszereket fejlesztő beruházások támogatására, különösen a városok és régiók fenntartható tömegközlekedési fejlesztései terén;

    5.  rámutat, hogy különösen az uniós városfejlesztési menetrend célkitűzéseinek eléréséhez szükséges a strukturális alapok hozzájárulásának maximalizálása; felhívja a Bizottságot megfelelő források elkülönítésére a fenntartható városi mobilitási tervek, valamint a fenntartható, akadálymentesített, biztonságos és intermodális tömegközlekedéssel és közlekedési terminálokkal kapcsolatos projektek támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az integrált területi beruházás fontos az átfogó, energiahatékony és utasbarát tömegközlekedési hálózat kiépítése során;

    6.   megjegyzi, hogy technikai, szakmai és gyakorlati támogatást kell nyújtani a tagállamoknak, régióknak és településeknek a támogatási kérelmek benyújtása során, illetve a leginkább tőkeigényes infrastrukturális projektek tervezési szakasza és végrehajtása során egyaránt, az optimális minőség és költség-haszon arány, valamint a tagállami szakértelem hiányának ellensúlyozása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság segítségével javítani kell az uniós finanszírozási eszközök és a tagállamok kapcsolódó pályázati eljárásainak ismertségét annak érdekében, hogy a támogatás szétosztása egyenlő alapon és hatékonyan történhessen; méltányolja a Jaspers eszköz által gyakorolt hatást és megismétli, hogy a beruházások nem megfelelő tervezése jelentős késlekedéseket okoz a projektek kivitelezése során, valamint a finanszírozás felhasználásának rossz hatékonyságához vezet;

    7.  emlékeztet, hogy a TEN-T törzshálózat kiépítésének befejezése az európai közlekedéspolitika egyik prioritása, illetve hogy a strukturális és befektetési alapok a projekt hatékony végrehajtásának egyik fő eszközét jelentik; hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok lehetőségeinek kiaknázását a TEN-T törzs- és átfogó hálózatának összekapcsolására a regionális és helyi közlekedési infrastruktúrával; elismeri, hogy a Kohéziós Alap jelentősen hozzájárul az európai infrastruktúra és összeköttetések javításához, és kitart amellett, hogy az alapot meg kell őrizni a 2020 utáni új pénzügyi keretben;

    8.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a közlekedési infrastruktúrába való hosszú távra szóló beruházások főbb jellemzőit. hangsúlyozza, hogy a fenntartható közlekedési infrastruktúrákba történő beruházások jelentős állami ráfordítást igényelnek és a magánszektor számára kevésbé vonzóak, mivel túl alacsony és/vagy bizonytalan hozamot eredményeznek.

    9.  emlékeztet, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap feltőkésítése érdekében rendkívüli mértékben csökkentették az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozására elkülönített összegeket; hangsúlyozza, hogy a közlekedés továbbra is a Európai Stratégiai Beruházási Alap egyik fő prioritása, és kéri, hogy a forrásokat fenntartható közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális projektek finanszírozására fordítsák, különös tekintettel a vasúti infrastruktúrára; határozottan kéri, hogy a CEF-nek az ESBA-program finanszírozása miatti csökkentései kerüljenek helyreállításra a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében; felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőség van az Európai Stratégiai Beruházási Alap pénzügyi eszközei és az európai strukturális és beruházási alapok együttes felhasználására egy projekten belül.

    10.  hangsúlyozza, hogy a közlekedés multimodális jellege fontos tényező az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott infrastrukturális projektek értékelésénél, de nem lehet ez az egyetlen kritérium a javasolt projektek kiértékelésekor, különösen azon tagállamok esetében, amelyeknek a közlekedési infrastruktúra területén nagyobb beruházásokra van szükségük;

    11.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúra kiépítése és fejlesztése számára Közép- és Kelet-Európa országaiban és egyéb országokban, főleg Európa kevésbé fejlett régióiban különösen fontos a kohéziós politika, a munkahelyteremtés, a fenntartható fejlődés és az innovatív technológiák végrehajtása keretében megvalósuló finanszírozás; kéri a szükséges források biztosítását, valamint a finanszírozás szintjének fenntartását a következő többéves pénzügyi keret esetében, valamint azt, hogy továbbra is támogassák az utak, vasutak és hajózható vízi utak korszerűsítését szolgáló, a közlekedési módok összekapcsolását célzó és beruházási projekteket;

    12.  emlékeztet arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz központi szerepet játszik a tengeri közlekedési infrastruktúrák fejlesztésében, különösen a legkülső régiókban, ellensúlyozandó a szigetekből álló régiók és a belső piac közötti tengeri összeköttetések hiányát; felhívja a figyelmet ezért arra, hogy fontos a tengeri gyorsforgalmi utak és a tengeri infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források biztosítása;

    13.  fokozott erőfeszítések tételére szólít fel a repülőtéri infrastruktúrák esetében a pazarlás csökkentése, valamint az európai strukturális és beruházási alapok keretében rendelkezésre álló források hatékonyabb elköltésére;

    14.  megállapítja, hogy a tagállamokban nagy különbségek vannak a belvízi hajózás fejlettségi szintje és használata terén; hangsúlyozza, hogy e szakadék áthidalására szükség van az európai strukturális és beruházási alapok felhasználására;

    15.  megjegyzi, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáférést jelentős bürokratikus akadályok nehezítik, különösen a kkv-k esetében; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak az állami támogatásra vonatkozó szabályok alóli kivétele jelentősen megkönnyíti majd a jelentős adminisztratív akadályokkal szembesülő kkv-k és helyi vállalkozások európai strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáférését; hangsúlyozza, hogy a strukturális és beruházási alapok különösen fontosak az emberek mindennapi életében fontos szerepet játszó kisebb és közepes méretű helyi és regionális infrastrukturális beruházások megkönnyítése szempontjából; nagyobb fokú rugalmasságra szólít fel az iránymutatások kidolgozása, valamint az ebből a forrásból származó finanszírozásban részesült, már befejezett infrastrukturális projektek értékelése során; nagyobb rugalmasságot kér a strukturális és beruházási alapok beruházási prioritásait kialakító tematikus koncentrációt illetően, figyelembe véve, hogy a tematikus koncentrációnak nem szabad korlátoznia a helyi hatóságokat a közlekedési infrastruktúra terén tett beruházások során; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív formaságok egyszerűsítésére konkrét intézkedéseket kell bevezetni;

    16.  hangsúlyozza a közlekedési hálózat digitalizációja támogatásának szükségességét, és ebben az összefüggésben hangsúlyozza a kkv-k számára elérhető források biztosításának fontosságát;

    17.  hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok beruházási prioritásait megállapító tematikus koncentráció korlátozhatja a helyi hatóságok közlekedési infrastruktúrákba történő beruházási képességét, különösen a fejlettebb régiókban, ahol az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak legalább 80%-át nemzeti szinten a közös stratégiai keret 1., 2., 3. és 4. tematikus célkitűzéséből két vagy több célkitűzésre kell elkülöníteni. ezért felhívja a Bizottságot, hogy a régiók számára nagyobb rugalmasságot biztosítson annak eldöntésében, hogy milyen prioritásokra kívánnak összpontosítani; hangsúlyozza, hogy a 7. tematikus célkitűzést („A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban”) az ERFA fő intézkedéseként kell figyelembe venni;

    18.  úgy véli, hogy a gazdasági problémákkal küzdő országok számára problémát jelent az európai projektek társfinanszírozása, mivel a Stabilitási és Növekedési Paktumot a költségvetési hiány kiszámításánál szigorúan alkalmazzák; sürgeti a Bizottságot, hogy az államháztartási hiány kiszámítása során legyen rugalmasabb az európai TEN-T közlekedési projektek kötelezettségvállalásai társfinanszírozására irányuló nemzeti beruházások értékelésekor;

    19.  jobb tájékoztatást és a tagállamokkal való fokozottabb együttműködést szorgalmaz az európai strukturális és beruházási alapok igazgatási kapacitásának megerősítése érdekében annak biztosítására, hogy az e forrásokat kezelő helyi és nemzeti hatóságok a lehető leghatékonyabbá váljanak;

    20.  különösen a határokon átnyúló régiókban kéri a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a közlekedési ágazat szociális partnereinek szélesebb körű bevonását az általános, nemzeti szintű közlekedési tervek és főtervek kialakításának és az infrastrukturális projektekre történő források elosztásának folyamatába;

    21.  javasolja, hogy az európai szemeszterbe illesszenek be a közlekedési infrastruktúrába való nemzeti beruházások és a TEN-T célkitűzései közötti koherencia nyomon követésével foglalkozó fejezetet;

    22.  úgy véli, hogy olyan mutatókat kell találni, amelyek garantálják az európai pénzeszközök igazságos elosztását, ugyanakkor figyelembe veszik a sajátos területi igényeket is; rámutat arra, hogy a közlekedés hatékonyabb fejlesztése csak európai területi együttműködéssel és a pénzeszközök intelligens elosztásával valósítható meg.

    A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    11.10.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    40

    4

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Knut Fleckenstein, Maria Grapini

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

    Olle Ludvigsson

    VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (14.10.2016)

    a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

    a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése” című jelentésről
    (2016/2148(INI))

    A vélemény előadója: Viorica Dăncilă

    JAVASLATOK

    A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.  tudomásul veszi a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 16. cikkének (3) bekezdése által megkövetelt partnerségi megállapodásokra és operatív programokra vonatkozó tárgyalásokról szóló bizottsági közleményt;

    2.  véleménye szerint az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), amelyek közé az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) is tartozik, kulcsfontosságú beruházási eszközök, és számos tagállamban a vidékfejlesztést előmozdító fő finanszírozási eszközök; rámutat, hogy ezen alapok egymást kiegészítő jellege és addicionalitása döntő fontosságú a vidéki térségekben a munkahelyteremtés és a növekedés feltételeinek megteremtése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (POSEI) felel elsősorban a közvetlen és a közvetett mezőgazdasági munkahelyteremtésért a legkülső régiókban, és határozottan támogatja a POSEI költségvetésének frissítését, hogy igazodni tudjon e régiók sajátosságaihoz és korlátaihoz, az EUMSZ 349. cikkében előírtaknak megfelelően;

    3.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vidéki térségek fejlesztési szükségleteit a partnerségi megállapodásokban megfelelően figyelembe vegyék, és hogy az e területre vonatkozó partnerségi megállapodások rendelkezéseit átültessék a különböző kohéziós politikai operatív programokba is;

    4.  úgy véli, hogy a vidéki térségek, különösen a legkevésbé fejlett területek jelentősen hozzájárulhatnak a foglalkoztatás növeléséhez és a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy fellendítik az innovációba és az oktatásba való beruházásokat, fokozzák a versenyképességet, és ezáltal biztosítják a nemzedékváltást; úgy véli ezért, hogy a vidéki térségek gazdasági növekedésének biztosítása érdekében el kell kerülni az e területeknek szánt finanszírozás mindennemű csökkentését vagy befagyasztását; elutasítja az esb-alapokból nyújtott támogatásoknak a hiánycél elmulasztása esetén végrehajtási intézkedésként való mindennemű befagyasztását vagy csökkentését, figyelmen kívül hagyva ezen intézkedések szociális és gazdasági következményeit;

    5.  hangsúlyozza, hogy az esb-alapoknak hozzá kell járulniuk a vidéki térség infrastruktúrájának fejlesztéséhez, különösen a széles sávú internet kiépítéséhez, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, valamint az ezen ágazatban tevékenykedő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javításához; úgy véli, hogy a célirányos beruházások sikeres és hatékony megvalósításához a KAP számos meglévő eszközét alkalmazni kell;

    6.  hangsúlyozza a mezőgazdaság mint munkahelyeket biztosító és a vidéki tájak megőrzésében szerepet játszó ágazat fontosságát;

    7.  hangsúlyozza, hogy az új EMVA az előző programozási időszakokra épít, és így rugalmasságot biztosít a sajátos területi szükségletek jobb kezelése érdekében, és 18 kiemelt területre osztott 6 uniós vidékfejlesztési prioritásra szélesíti ki a célkitűzéseket, melyek mindegyike hozzájárul az innovációval, a környezet/éghajlat változásának enyhítésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos három általános célkitűzéshez; hangsúlyozza, hogy a következő pénzügyi időszakokban a technológiai és társadalmi innováció előmozdítása kulcsfontosságú lesz a fenntartható és versenyképes európai mezőgazdaság szempontjából; hangsúlyozza továbbá, hogy az esb-alapoknak elsősorban azon beruházásokat kell megcélozniuk, amelyek valószínűsíthetően fellendítik a gazdasági ciklusokat;

    8.  emlékeztet arra, hogy az EMVA jelentős mértékben hozzájárul az éghajlat védelméhez és ahhoz a célhoz, hogy az uniós költségvetés legalább 20%-át éghajlat-politikai fellépésekre fordítsák;

    9.  rámutat az EMVA mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából betöltött jelentőségére;

    10.  sajnálja, hogy a jelenlegi programozási időszak keretében a II. pillérre eredetileg előirányzott költségvetés 99,6 milliárd eurót tett ki, ami az előző időszakhoz képest reálértéken jelentős csökkenést jelent; hangsúlyozza a több alapból történő finanszírozás hozzáadott értékét, és kitart amellett, hogy harmonizálni kell az alapok közötti szinergiára vonatkozó szabályokat;

    11.  aggodalmát fejezi ki a vidékfejlesztési programok hosszadalmas elfogadása miatt; elvárja, hogy a Bizottság, a tagállamok és a régiók levonják a következtetéseket a hasonló késedelmek jövőbeni megelőzése érdekében; rámutat, hogy a vidékfejlesztési programok elfogadásában és a kifizetések gazdálkodóknak való odaítélésében bekövetkező késedelmek hozzájárulnak a mezőgazdasági ágazat válságának súlyosbodásához, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be átmeneti intézkedéseket a gazdálkodók finanszírozáshoz való hozzáférésének biztosítására;

    12.  rámutat, hogy a vidékfejlesztési programok kései elfogadása szükségszerűen késleltette az egyedi intézkedésekre és alintézkedésekre vonatkozó értesítések közzétételét, és ez jelentős kellemetlenséget okozott a gazdálkodóknak;

    13.  úgy véli, hogy a késedelmek egyik oka az, hogy a vidékfejlesztési programokat rendkívül szétdarabolt formában dolgozzák ki, mivel több szintet ölelnek át és eltérő részletezettségűek, és hogy ez hozzáadódik a segítségnyújtás gyakorlati megvalósításával járó munkához, ezáltal ellentétes a szabályok egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló céllal;

    14.  úgy véli, hogy a vidékfejlesztési programban elsőbbséget kell biztosítani azon javasolt projektek számára, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a mezőgazdaság fejlődésére, ügyelve arra, hogy e program ne tartalmazzon olyan projekteket, amelyek más európai programokba is beilleszthetők lennének, noha vidéki területekre tervezték őket;

    15.  ismételten hangsúlyozza a fiatalok és a nők vidéki területeken játszott jelentős szerepét; fájlalja, hogy Európában a mezőgazdasági üzemek átlagosan csupán 28%-át vezetik nők, miközben a női vállalkozói tevékenység társadalmi, gazdasági és ökológiai tekintetben a vidéki térség fenntartható fejlődésének fontos pillére; rámutat, hogy a nők és a fiatalok különösen a vidéki területeken a legbizonytalanabb helyzetű csoportok között vannak, és munkanélküliségi rátájuk nagyon magas; hangsúlyozza a mezőgazdasági foglalkoztatást különösen a fiatalok és nők számára történő minőségi munkahelyteremtés tekintetében támogató vidékfejlesztési programok jelentőségét; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli fejlesztési politikákban kiemelten támogassa és ösztönözze a nők vidéki térségeken belüli munkaerőpiaci hozzáférését; felhívja a tagállamokat, hogy vidékfejlesztési programjaik végrehajtása során szilárdítsák meg és mozdítsák elő a nemi dimenziót, és fordítsanak különös figyelmet a fiatalok integrációját célzó projektekre, ekképpen ösztönözve őket a mezőgazdasági életpálya választására és előmozdítva a nemzedékváltást;

    16.  emlékeztet arra, hogy a vidéki térségek az EU-ban számos, régóta tartó problémával – elnéptelenedéssel, a helyben maradó lakosság elöregedésével, a szociális szolgáltatások hiányával és más társadalmi-gazdasági problémákkal – szembesülnek, amelyeket az esb-alapok által finanszírozott európai kohéziós politikáknak kiemelten kellene kezelniük;

    17.  üdvözli, hogy a tagállamok és a régiók nagyobb összegeket irányoztak elő környezeti fellépésekre és a vidéki térségek versenyképességét és fenntartható fejlesztését célzó tárgyi beruházásokra; elvárja, hogy ezen intézkedések a vidékek vezetéséért felelősök által az éghajlat-politikai és a biodiverzitási stratégia érdekében nyújtott szolgáltatások mellett hosszú távú hatással rendelkezzenek, gazdasági jelentőségük pedig kiemelt legyen, előmozdítva a különböző alapok közötti hatékony addicionalitást; rámutat az EMVA részét képező kockázatkezelési eszköz bevezetésének fontosságára, és felhívja a tagállamokat, hogy támogassák kölcsönös alapok és biztosítási díjak létrehozását a mezőgazdasági ágazat kiszolgáltatottságának felszámolása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a termelékenység és ezáltal a versenyképesség biztosítása hosszú távon jelentős mértékben a gazdálkodás környezetvédelmi szempontjaiba, a fenntartható talaj- és vízgazdálkodásba, valamint a biodiverzitásba történő beruházásoktól függ – például a talajerózió megelőzése, hatékony tápanyagkörforgás, optimális beporzás, a felső talajréteg kialakítása, valamint az agroerdészet és a fenntartható erdőgazdálkodás integrálása – az éghajlatváltozásnak való ellenálló képesség megteremtése és az erős biogazdaság továbbfejlesztése érdekében; rámutat, hogy a gazdálkodók kevésbé képesek ilyen jellegű intézkedésekbe beruházni, amíg a jelenlegi gazdasági helyzetben jövedelmük zsugorodik, ami a jövőbeli termelékenység, a jólét, az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás tekintetében jelentkező növekvő kihívások megválaszolása szempontjából például létfontosságúvá teszi az uniós és a tagállami finanszírozást;

    18.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a könnyű és földrajzilag kiegyensúlyozott hozzáférést a pénzügyi eszközökhöz, és ennek során kezelje kiemelten a vidéki térségben, illetve a strukturális gyengeségekkel küzdő és hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásokat és szövetkezeteket, valamint a területi kohéziót és a vidéki térségek hálózatosodását elősegítő projekteket;

    19.  hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztés finanszírozásának az innováció és a kialakulóban lévő technológiákba és a precíziós gazdálkodásba való beruházás ösztönzését célzó intézkedéseit az európai vidéki térségek vállalkozásai versenyképességének növelése érdekében jelentősen meg kell erősíteni;

    20.  hangsúlyozza, hogy a regionális fejlesztési programok keretében finanszírozott projekteknek ténylegesen meg kell felelniük a növekedés és a munkahelyteremtés követelményeinek, továbbá felhívja a Bizottságot és az irányító hatóságokat, hogy végezzenek előzetes és utólagos értékeléseket a finanszírozott projektek és fellépések hozzáadott értékéről és gazdasági és társadalmi hatásairól;

    21.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a termelés és az értékesítési árak arányban álljanak egymással, valamint hogy a KAP-ból nyújtott finanszírozás fő kedvezményezettjei a mezőgazdasági termelők legyenek;

    22.  úgy véli, hogy egyes tagállamok és régiók a rendszer bonyolultsága és a Bizottság által előírt ellenőrzési követelmények miatt nem éltek teljes mértékben az EMVA-val, és ezért kéri egy európai szintű, központosított, digitális rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi a könyvviteli problémák feltárását; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa valamennyi fél időben történő tájékoztatását az EMVA megújult szerkezetéről, és tevékenyen könnyítse meg e források igénybevételét és javítsa láthatóságukat;

    23.  hangsúlyozza az esb-alapok kiigazításainak jelentőségét, amelyek növelik a legkülső régiókra való alkalmazhatóságukat, fellendítve e távoli, félreeső és szétszórt elhelyezkedés és kis méret által jellemzett és következésképpen a munkahelyteremtés és -megőrzés tekintetében különös figyelmet igénylő területek gazdaságát és helyi foglalkoztatását;

    24.  megjegyzi, hogy bizonyos – néha a vidékfejlesztésre leginkább rászoruló – tagállamok vagy régiók nem segítik elő a rendszerekben való részvételt, és egyes esetekben nem is kínálnak olyan rendszereket, amelyekre területükön szükség volna;

    25.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok és régiók között az EMVA felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása és terjesztése tekintetében betöltött szerepét;

    26.  kéri a tagállamokat, a régiókat és a Bizottságot az EMVA hatékony és maradéktalan végrehajtására és a túlszabályozás és a szükségtelen eljárások bevezetésének elkerülésére; hangsúlyozza, hogy a célzott tanácsadó szolgáltatások és a folyamatos nyomon követés és segítségnyújtás alapvetően fontosak az operatív programokon belül a gazdálkodók, az erdőtulajdonosok és a vidéki közösségek hatékony és átlátható végrehajtást célzó támogatásában; kéri a Bizottságot, hogy folytassa a KAP egyszerűsítését – anélkül, hogy szűkítené a regionális fejlesztési programok kiterjedését –, és ezáltal csökkentse a fölösleges igazgatási terheket és a bürokráciát, a szakpolitikai célkitűzések veszélybe sodrása nélkül, és amennyiben lehetséges és szükséges, igazítsa ki e célból az alapvető szabályozást, lehetővé téve az európai finanszírozáshoz való gyors és egyszerű hozzáférést, különösen a kis gazdaságok számára, a KAP célkitűzéseinek megvalósítása céljából; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy elegendő forrásokat fordítsanak a fennmaradó előzetes feltételrendszer sikeres teljesítésére; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a túlzott bürokrácia és az összetett szabályok miatt a KAP-on alapuló finanszírozás kevéssé vonzó; reméli, hogy az egyszerűsítés haladéktalanul megvalósul;

    27.  üdvözli, hogy a Bizottság létrehozta az esb-alapok kedvezményezettjeinek érdekében történő egyszerűsítés nyomon követésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoportot, azzal a céllal, hogy csökkentse ezen alapok, köztük az EMVA kedvezményezettjeinek igazgatási terheit; reméli, hogy a munkacsoport jelentései lehetővé teszik majd olyan konkrét megoldások feltárását, amelyekkel tovább egyszerűsíthetők és könnyebben hozzáférhetővé tehetők az európai alapok;

    28.  hangsúlyozza, hogy a beruházási környezet javításához az Unióban el kell végezni a szükséges szerkezeti reformokat, és csökkenteni kell a bürokráciát;

    29.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos programba nem illesztettek be olyan intézkedéseket, amelyek segítenék a gazdálkodókat a kockázatok kezelésében és termelői csoportok létrehozásában, noha ez támogatná a gazdálkodókat abban, hogy jobban reagáljanak a fokozott piaci ingadozásokra;

    30.  úgy véli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és áttekintéssel a vidékfejlesztési és mezőgazdasági kérdések tekintetében, ezért a vidékfejlesztési programok egyértelmű gazdája, és sürgeti a Bizottságot a szükséges személyzeti szint biztosítására a KAP megfelelő végrehajtása és ellenőrzése érdekében;

    31.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok sikeres végrehajtását nagyban elősegíti a helyi és a regionális szint és a helyi akciócsoportok vagy egyéb releváns helyi szereplők, például szövetkezetek, kereskedelmi egyesületek és termelői szervezetek aktív részvétele, biztosítva, hogy a projektek helyi szinten sikeresen beágyazódjanak és hatékonyan működjenek; üdvözli a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) eszközeinek sikerét és a helyi akciócsoportoknak a projektek helyi szintű irányításában szerzett szakértelmét; felhívja a Bizottságot és a vidékfejlesztési tervek irányító hatóságait, hogy az érdekelt felekkel folytassanak rendszeres konzultációt, a vidékfejlesztési tervek megtervezésétől a végrehajtásukig;

    32.  felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el iránymutatásokat annak érdekében, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat számára bemutassa az esb-alapok keretében az új Európai Stratégiai Beruházási Alappal kombinálva elérhető finanszírozási lehetőségeket;

    33.  felhívja emellett a Bizottságot arra, hogy törekedjen a fogalommeghatározások és a szabályok harmonizálására az alapok és eszközök közötti következetesség fokozása érdekében;

    34.  intézkedéseket kér a tagállamok figyelmének arra való felhívására, hogy a mezőgazdaságban fel kell lendíteni a képzési és továbbképzési mechanizmusokat az Európai Szociális Alap forrásainak és egyéb programoknak, például az ifjúsági garanciának a segítségével.

    A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    13.10.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    36

    3

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Nicola Caputo, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Elisabeth Köstinger, Urszula Krupa, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Jens Rohde, Bronis Ropė, Jasenko Selimovic, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Marco Zullo

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Angélique Delahaye, Karin Kadenbach, Hannu Takkula, Estefanía Torres Martínez, Ramón Luis Valcárcel Siso, Miguel Viegas

    VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (14.10.2016)

    a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

    a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése
    (2016/2148(INI))

    A vélemény előadója: Nikolaos Chountis

    JAVASLATOK

    A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

    1.  emlékeztet arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (ESBA) az uniós kohéziós politika legfőbb pénzügyi eszközei arra, hogy az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának javítása révén megvalósuljon a virágzóbb, kiegyensúlyozottabb és szolidárisabb Unióra vonatkozó cél, és teljesüljenek az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos kiemelt célkitűzései; hangsúlyozza, hogy az ESBA pénzeszközeinek célja, hogy támogassák olyan kulcsfontosságú területek stratégiai beruházásait, mint az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció; hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapokban, különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) rejlő lehetőségeket a strukturális és a hosszú távú munkanélküliség kezelése, a társadalmi befogadás elősegítése, valamint mindenki – különösen az alacsonyan képzett fiatalok, a NEET-ek és a hátrányos hátterű fiatalok – számára biztosított jobb oktatás előmozdítása terén; e tekintetben üdvözli az ESZA megerősített szerepét a 2014–2020 közötti időszakban, mivel a minőségi formális és nem formális oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés a kulcsfontosságú prioritások egyike a valódi konvergencia megteremtése, valamint a tagállamok, régiók és területek közötti különbségek és gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése terén; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében elengedhetetlenek az eredményes, megfelelően finanszírozott és rendkívül jól hozzáférhető közoktatási rendszerek, valamint a fiatalok rendelkezésére álló fenntartható, jó minőségű munkahelyek, hogy el lehessen jutni az európai társadalom valamennyi rétegéhez;

    2.  sajnálja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret általános szintje alacsonyabb a 2007–2013 közöttinél; kiemeli, hogy a megszorító intézkedések és a túlzó költségvetési kiigazítások időszakában nő a tagállamok költségvetésére kifejtett nyomás; rámutat arra, hogy ez a nyomás az oktatás állami finanszírozásának – bizonyos tagállamokban extrém – csökkenéséhez vezetett, valamint nagy arányú és tartós munkanélküliséget okozott, különösen a fiatalok körében;

    3.  bátorítja a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki a kohéziós politika jelenlegi programozási időszakának fokozott rugalmasságát és eredményközpontúságát annak érdekében, hogy növeljék hozzáadott értékét; hangsúlyozza, hogy olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek a megfelelő infrastruktúrákba való beruházáson keresztül optimalizálják az ESBA pénzeszközeinek felhasználását annak érdekében, hogy előmozdítsák a szolidaritást, a munkahelyteremtést és a tartós foglalkoztatást, az oktatást, a kultúrát és a sportot, a jó minőségű közszolgáltatások nyújtását, a környezetvédelmi igazságszolgáltatást, valamint a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés csökkentését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai strukturális és beruházási alapok kifizetéseinek lehetséges felfüggesztése negatívan befolyásolja a nehézségekkel küzdő tagállamokat, és jelentős megszorításokat eredményez kulturális és oktatási ágazataikban;

    4.  megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a nemzeti költségvetések kiegészítése és a csökkenő beruházási szintek kompenzálása révén olyan területeket céloznak – például az oktatást, a képzést, valamint a kulturális és kreatív ágazatokat –, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést elősegítő környezet kialakítását;

    5.  felhívja a tagállamokat, hogy projektjeik hozzáadott értékének és eredményközpontúságának fokozása, valamint a potenciális – többek között az oktatás, a kultúra és a sport területén tevékenykedő – kedvezményezetteknek nyújtott elegendő és megfelelő tájékoztatás révén a legteljesebb mértékig használják ki az európai strukturális és beruházási alapokban rejlő potenciált;

    6.  hangsúlyozza, hogy a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő eredményei szerint a fenntartható fejlődés biztosítása, a termelékenység fellendítése, a strukturális és tartós munkanélküliség kezelése, a tisztességes mobilitás elősegítése, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében sürgősen javítani kell az uniós oktatás inkluzivitását, minőségét és relevanciáját; felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák az oktatási rendszerekre, a tanárokra és az oktatókra, valamint a különböző korú – elsősorban a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó – tanulókra irányuló projekteket, hatékonyan felhasználva az európai strukturális és beruházási alapok, különösen az ESZA keretében rendelkezésre álló forrásokat, valamint az olyan egyéb uniós eszközöket, mint az Erasmus+ és az európai területi együttműködési programok;

    7.  emlékeztet arra, hogy az esb-alapok révén kétmillió vállalat fog közvetlen támogatásban részesülni versenyképességük fellendítése, valamint kutatási és innovációs kapacitásuk erősítése céljából; üdvözli, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) köszönhetően megközelítőleg 15 millió háztartásnak lesz nagy sebességű széles sávú hozzáférése, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásával pedig közel 20 millió, vidéki területen élő embernek biztosítanak új vagy fejlesztett ikt-szolgáltatásokat vagy -infrastruktúrát;

    8.  hangsúlyozza a strukturális és beruházási alapok jelentőségét az iskola előtti nevelést, az oktatást és az egyetemi képzést szolgáló infrastruktúra javításában, a képzések minőségének javítása, valamint az oktatási és képzési rendszerek modernizálása érdekében, hogy a fiatalok hozzájuthassanak azokhoz a készségekhez és képesítésekhez, amelyek segítségével munkát találhatnak, valamint hogy a munkavállalók is fejleszthessék képességeiket, és új képesítéseket szerezhessenek;

    9.  hangsúlyozza a nagyobb erőforrás-hatékonyságra és energiahatékonyságra irányuló törekvések miatt a megújuló energiaforrásokban rejlő hatalmas innovációs és foglalkoztatási lehetőséget; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy külön energetikai és környezetvédelmi stratégiát a regionális fejlesztésre vonatkozóan, szem előtt tartva az oktatás és a foglalkoztatás fejlesztését is;

    10.  úgy véli, hogy olyan, szélesebb körű beruházási stratégiára van szükség, amely kiterjed az oktatás és a képzés minden szakaszára, felölelve az egész életen át tartó tanulás, a munkaalapú tanulás, valamint a formális és nem formális tanulás valamennyi szegmensét; mivel az oktatás javítása az Európai Szociális Alap egyik legfőbb prioritása, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki azt, beruházásokat irányítva az inkluzív oktatásba, amely választ ad a társadalmi kihívásokra, hogy azonos hozzáférést és egyenlő esélyeket biztosítson mindenki számára;

    11.  elismeri a kulturális és kreatív ágazatban működő mikrovállalkozások és kkv-k egyre növekvő jelentőségét a beruházások, a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás tekintetében, valamint a kulturális területen működő nem kormányzati szervezetekkel, hálózatokkal és platformokkal együtt kulcsfontosságú szerepüket a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint számos hagyományos művészet és foglalkozás megőrzésében és előmozdításában; elismeri, hogy a kultúra és az innováció kulcsfontosságú tényezők, melyek elősegítik, hogy a régiók vonzóak legyenek a beruházások számára, támogassák a kreatív tehetséget, és elősegítsék a társadalmi kohéziót, ennélfogva hozzájárulnak a helyi fejlődéshez, amelyet helyzetüknél fogva a helyi és regionális hatóságok tudnak támogatni;

    12.  több beruházást szorgalmaz az oktatás, a társadalmi befogadás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén, hogy javítsa egyrészt az oktatási és képzési rendszerek relevanciáját, másrészt segítse az oktatásról a munkára és az egész életen át tartó tanulásra való átállást; hangsúlyozza, hogy koncentrált finanszírozásra van szükség a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében;

    13.  bátorítja a tagállamokat, hogy minél jobban használják ki a jelenlegi kohéziós politika fokozott rugalmasságát, hogy jobban lehessen reagálni a helyi és regionális szükségletekre és sajátosságokra, többek között az oktatás, a kultúra és a sport területén is;

    14.  hangsúlyozza a kultúra tágabb, holisztikus megközelítésének fontosságát, amely figyelembe veszi annak az oktatáshoz és képzéshez, az innovatív társadalmi és gazdasági fejlődéshez, valamint a társadalmi befogadáshoz való jelentős hozzájárulását; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet arra, hogy a kultúra képes előmozdítani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, valamint hogy ösztönözzék a kulturális projekteket, például a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítéséhez esetlegesen hozzájáruló, határokon átnyúló projekteket;

    15.  rámutat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) fontosságára, mely képes kezelni a nagyarányú, számos tagállamban továbbra is 40% fölötti fiatalkori munkanélküliség állandó problémáját; kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az olyan infrastruktúrák kiépítését, amelyek az európai strukturális és beruházási alapok keretében új, minőségi munkahelyeket teremtenek, és szociális védelmet nyújtanak a fiatalok számára; sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az ifjúsági garanciát a foglalkoztatási szolgálatok és az oktatás rendszer közötti fokozott együttműködésre építve;

    16.  kiemeli a fiatalok foglalkoztatása terén a kulturális és a kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a kulturális és a kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a növekedéshez, az innovációhoz és a foglalkoztatáshoz; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében vizsgálja meg a nem kormányzati szervezetekből és kisebb egyesületekből álló kulturális és kreatív ágazat egésze által kínált különleges lehetőségeket;

    17.  megállapítja, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális munkaerőhiány miatt egyre nehezebbnek tűnik az üres álláshelyek betöltése; hangsúlyozza, hogy készségigények és a készségkínálat közötti eltérés, a korlátozott földrajzi mobilitás, valamint a bizonytalan foglalkoztatási gyakorlatok problémáit az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül kell kezelni, és szorgalmazza a felsőoktatási intézmények, a képzési szervek és a kkv-k közötti szorosabb együttműködést az európai strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáférés terén;

    18.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására hogy a az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott projektek végrehajtása során a tagállamok betartsák a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit;

    19.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó 2014–2020-as jogalkotási csomag célkitűzései közé tartozik az is, hogy elő kell segíteni az intézményi életvitelről a közösségi életvitelre történő áttérést a fogyatékossággal élők számára, és felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása során a tagállamok tiszteletben tartsák a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ez irányú rendelkezéseit;

    20.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak el kell kötelezniük magukat a jó minőségű széles sávú internethez való jobb – különösen a nyilvános Wi-Fi-hálózatok révén történő – hozzáférés biztosítása mellett, , ami alapvető fontosságú a vidéki és ritkán lakott területek számára; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy határozzák meg ikt-beruházási prioritásaikat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a hozzáférhetőséget és az átláthatóságot, és gyorsítsák fel az eljárások egyszerűsítését az európai strukturális és beruházási alapok ikt-ágazatban történő felhasználása tekintetében;

    21.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a hagyományos szakmákat, például a kézművesség hagyományát és az ahhoz kapcsolódó készségeket, valamint stratégiákat kell kialakítani a hagyományos szakmákkal kapcsolatos vállalkozói hajlam növekedésének elősegítésére, hogy fenn lehessen tartani a hagyományos szakmák ágazatának kulturális identitását; felhívja a figyelmet a fiatal kézművesek szakmai képzésére és mobilitására irányuló erőfeszítések támogatásának fontosságára;

    22.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi migrációs válság számos kihívást vet fel a fogadó tagállamok oktatási és képzési rendszereire vonatkozóan; felszólítja az uniós intézményeket, hogy az európai strukturális és beruházási alapokon, valamint más uniós alapokon és programokon keresztül adják meg a tagállamoknak a szükséges rugalmasságot és az elégséges finanszírozást, és felszólítja a tagállamokat is, hogy használják ki maradéktalanul a rendelkezésükre bocsátott lehetőségeket, valamint a meglévő pénzeszközöket olyan projektekre, amelyek jelentős mértékben támogatják a menekültek, migránsok és menedékkérők oktatási és képzési rendszerekbe történő integrációját; úgy véli, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz, többek között a nem formális és informális tanuláshoz és a szakképzéshez való hozzáférés a menekültek, migránsok és menedékkérők aktív befogadásának, valamint az európai munkaerőpiacra és társadalomba történő integrálásának hatékony eszköze lehet; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a helyi és a regionális hatóságok fontos szerepét;

    23.  rámutat arra, hogy a kulturális infrastruktúra jelentős hatással van a gazdasági és társadalmi fejlődésre és kohézióra, helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt; felszólítja a Bizottságot, hogy az ERFA-rendeletet is magába foglaló úgynevezett „salátarendelet” elfogadása alkalmából vizsgálja felül a kulturális infrastruktúrára szánt összegek 5 millió eurós határát, minden egyes projekt (nem csupán az UNESCO-helyszínek) esetében a kulturális projektek maximális költségének 10 millió euróra való növelése, valamint a teljes költség helyett a projektek elszámolható költségeinek figyelembe vétele érdekében;

    24.  rámutat arra, hogy a nagyobb hatás és hatékonyság elérése, valamint a fenntartható uniós növekedés és munkahelyteremtés fellendítése érdekében növelni kell a koordinációt, illetve ki kell alakítani és optimalizálni kell a szinergiákat az európai strukturális és beruházási alapok, valamint más uniós alapok és programok között; szorgalmazza a strukturális alapokból történő beruházások folytatását az átmeneti régiókban az eddig elért pozitív hatások megszakításának elkerülése érdekében.

    A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    11.10.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    26

    2

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Therese Comodini Cachia, Ilhan Kyuchyuk, Emma McClarkin, Hannu Takkula

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

    Marco Affronte

    ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

    Az elfogadás dátuma

    29.11.2016

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    32

    5

    2

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Pascal Arimont, Franc Bogovič, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Julia Reid, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Olaf Stuger, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Daniel Buda, James Carver, Elena Gentile, Ivana Maletić, Dan Nica, James Nicholson, Bronis Ropė

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

    Vladimir Urutchev, Boris Zala