Eljárás : 2015/2319(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0002/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0002/2017

Viták :

PV 13/02/2017 - 17
CRE 13/02/2017 - 17

Szavazatok :

PV 14/02/2017 - 8.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0021

JELENTÉS     
PDF 483kWORD 61k
12.1.2017
PE 575.223v02-00 A8-0002/2017

a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának és összetételének ellenőrzéséről

(2015/2319(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Dennis de Jong

A vélemény előadója (*):

Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jogi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről(*)
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának és összetételének ellenőrzéséről

(2015/2319(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról szóló 2016. május 30-i bizottsági határozatra (C(2016)3301),

–  tekintettel a Bizottság közleményére a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó keretről: horizontális szabályok és nyilvántartás (C(2016)3300),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(1),

  tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0002/2017),

A.  mivel aggodalmát fejezte ki a bizottsági szakértői csoportokról szóló 2010. novemberi korábbi keret működésével kapcsolatban(3), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy jelentős operatív újításokat vezessenek be az átláthatóság és az intézményközi munka összehangolásának javítása érdekében;

B.  mivel az átláthatóság bizonyos szakértői csoportok esetében tapasztalható hiányára és a kiegyensúlyozatlan összetételre való tekintettel, és mivel biztosítani kell, hogy a szakértői csoportok összetétele a szakértelem és a képviselt nézetek tekintetében kellőképpen kiegyensúlyozott legyen, Költségvetési Bizottsága 2011-ben és 2014-ben költségvetési fenntartásokat fogadott el, és kéréseket fogalmazott meg e csoportok reformjára vonatkozóan, melyeket még nem fogadtak meg;

C.  mivel egy általa megrendelt, közelmúltbeli tanulmány rámutatott az átláthatóság széles körű hiányára, valamint egyes szakértői csoportok kiegyensúlyozatlan összetételére(4);

D.  mivel a kiegyensúlyozott összetétel és az átláthatóság elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy a szakértelem megfelelően tükrözze a szabályozási intézkedésekre való igényeket, valamint hogy biztosított legyen e szakértelem és szabályozási fellépés legitimitása az európai polgárok szemében;

E.  mivel az európai ombudsman stratégiai vizsgálatában(5) ajánlásokat fogalmazott meg a bizottsági szakértői csoportok összetételére vonatkozóan, és hangsúlyozta, hogy a szakértői csoportokon belül nagyobb átláthatóságra van szükség;

F.  mivel a határozat elfogadása előtt a Bizottság tárgyalt a Parlament képviselőivel és az európai ombudsmannal;

G.  mivel a Bizottság ismertette a Parlamenttel a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumát, eleget téve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előadójának munkadokumentumában szereplő ajánlásoknak;

H.  mivel ennek ellenére sajnos sem a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, sem a Bizottság határozata nem oldja meg a Parlament által felvetett valamennyi problémát;

1.  üdvözli a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról szóló 2016. május 30-i bizottsági határozatot, azonban sajnálja, hogy annak ellenére, hogy számos nem kormányzati szervezet érdeklődést mutatott iránta, a Bizottság nem szervezett teljes körű nyilvános konzultációt; ismét hangsúlyozza, hogy fontos megújítani a civil társadalom és a szociális partnerek képviselői bevonásának formáit az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az európai intézmények átláthatósága és működése;

2.  rámutat, hogy az új horizontális szabályok elfogadásával számos, a Parlament által korábban felvetett kérdést látszólag rendeztek, különös tekintettel a nyilvános pályázati felhívások szükségességére a szakértői csoportok tagjainak kiválasztásakor és a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának felülvizsgálatára, valamint e nyilvántartás és a Bizottság és a Parlament átláthatósági nyilvántartása közötti szinergiákra, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését biztosító szabályokra, elsősorban a személyes minőségükben kinevezett szakértők esetén;

3.  megjegyzi, hogy alapvető fontosságú az intézményközi tevékenységek átláthatósága és koordinációja, ami elősegíti a szakértelem és vélemények tekintetében a megfelelő egyensúly kialakítását a szakértői csoportok összetételében, azok jobb működése érdekében; üdvözli ezért, hogy a kiválasztási folyamat már nyilvános; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy egyértelműen fel kell tüntetni a szakértők gyakorlati tapasztalatait és végzettségeit; úgy véli, hogy a kiválasztási folyamat egésze során biztosítani kell az átláthatóság magas szintjét és világosabb, tömörebb feltételeket kell alkalmazni, különös tekintettel a jelöltek felsőfokú végzettségei mellett gyakorlati tapasztalataikra és a szakértők esetleges összeférhetetlenségére;

4.  örvendetesnek tartja a szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás között létrejött kapcsolatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosít;

5.  sajnálatosnak tartja, hogy az új szabályok létrehozásáról szóló nyilvános konzultáció lefolytatására irányuló kísérlet kudarcot vallott; felhívja a Bizottságot, hogy átlátható módon járjon el és legyen elszámoltatható az európai polgárok előtt;

6.  hangsúlyozza, hogy az átláthatóság hiánya negatív hatással van az európai polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmára; úgy véli, hogy a bizottsági szakértői csoportok rendszerének valódi, egyértelmű átláthatósági alapelveken és kiegyensúlyozott összetételen alapuló megreformálása javítani fogja az adatok elérhetőségét és megbízhatóságát, ami elő fogja segíteni a polgárok EU-ba vetett bizalmának erősödését;

7.  hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak valamennyi olyan szakértői csoportra szigorúan és egyformán vonatkozniuk kell, függetlenül elnevezésüktől (különleges, magas szintű, vagy egyéb „rendkívüli”, hivatalos és nem hivatalos csoportok), amelyek nem kizárólag a tagállamok képviselőiből állnak vagy nem a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i bizottsági határozat alapján működnek; hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak kiegyensúlyozott képviseletet kell biztosítaniuk valamennyi érintett képviselője részvétele révén;

8.  úgy véli, hogy a Bizottságnak előrelépéseket kell tennie a szakértői csoportok kiegyenlítettebb összetétele irányába; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a maximális átláthatóság és egyensúly érdekében még nem tettek egyértelmű különbséget a gazdasági, illetve nem gazdasági érdekeltek között; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – megfelelő indokolással – egyértelműen rögzítenie kell a nyilvános pályázati felhívásban, hogy miként definiálja a kiegyensúlyozott összetételt, és hogy milyen érdekeket kíván képviseltetni a szakértői csoportok létrehozásakor; ezért fontosnak tartja a Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság bevonását e különbségtétel kiegyensúlyozottabb meghatározása érdekében;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy új szakértői csoportok létrehozásakor vagy meglévők összetételének megváltoztatásakor a nyilvános jelentkezési felhívásban egyértelműen rögzítse, hogy miként definiálja a kiegyensúlyozott összetételt, hogy milyen érdekeket kíván képviseltetni és miért, továbbá hogy a szakértői csoportok létrehozásakor indokoljon meg az előzetesen meghatározott kiegyensúlyozott összetételtől való minden esetleges eltérést;

10.  ezzel összefüggésben, valamint az ombudsman fent említett véleményének 34–45. bekezdésére való tekintettel rámutat arra, hogy bár a Bizottság még hivatalosan nem határozta meg a „kiegyensúlyozottság” fogalmát, azt nem lehet úgy értelmezni, mint egy számtani művelet eredményét, hanem inkább azon erőfeszítések eredményének kell tekinteni, amelyek biztosítani próbálják, hogy valamely szakértői csoport tagjai együttesen rendelkezzenek azzal a technikai szakértelemmel és széles látókörrel, amely az adott szakértői csoport megbízatásának teljesítéséhez szükséges; úgy véli, hogy az egyensúly fogalmát az egyes szakértői csoportok konkrét megbízatásától kell függővé tenni; úgy véli, hogy a szakértői csoportok egyensúlyának felméréséhez szükséges kritériumok közé kell tartoznia a csoport megbízatásának, a szükséges technikai szakértelemnek, az ügyben legvalószínűbben érintett érdekelt feleknek, az érintettek csoportjai felépítésének, valamint a gazdasági és nem gazdasági érdekek megfelelő arányának;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, szükség van-e egy új panaszkezelési mechanizmusra arra az esetre, ha az érintettek vitatnák az összetétel kiegyensúlyozottságának meghatározását, avagy a jelenlegi rendelkezések megfelelőségét, továbbá, hogy a Parlamentet vonják be ebbe az ellenőrzési mechanizmusba;

12.  emlékeztet, hogy a múltban a Bizottság nem mindig tudott találni elegendő, a kkv-kat, a fogyasztókat, a szakszervezeteket vagy más általános közérdekű szervezeteket képviselő szakértőt, és ennek oka gyakran az volt, hogy például a kkv-k esetében szabadságot kell kivenni vagy helyettesítőt kell találni a szakértői csoportokban töltött időre, ami költségekkel jár, amire a továbbiakban „alternatív költségként” hivatkozunk;

13.  kéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet megkönnyíteni és ösztönözni az alulreprezentált szervezetek és társadalmi csoportok részvételét a szakértői csoportokban, többek között hatékony és méltányos módon felülvizsgálva a költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket, például megoldást találva az esetleges „alternatív költségek” miatti kiesések fedezésére, mindeközben megfelelően tiszteletben tartva az arányosság elvét;

14.  kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan juttatási rendszer kidolgozását, amely támogatja, hogy az alulreprezentált csoportok megszerezzék a szakértői csoportokban való hatékony részvételhez szükséges szakértelmet;

15.  kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az európai nem kormányzati szervezetek számára, hogy a nemzeti tagszervezeteikhez tartozó személyek képviselhessék őket a szakértői csoportokban, amennyiben egyértelmű megbízatást kaptak az európai szervezetektől;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy ha az egyedi rendelkezések dacára sem sikerül elegendő, valamennyi érdeket képviselő szakértőt találni, az adott szakértői csoport tegyen meg mindent annak érdekében, például súlyozott szavazási eljárások révén, hogy a szakértői csoportok zárójelentései ténylegesen és kiegyensúlyozott módon képviseljék minden érdekelt fél álláspontját;

17.  emlékeztet, hogy a Parlament és az európai ombudsman is ajánlotta a Bizottságnak, hogy hozza nyilvánosságra a szakértői csoportok napirendjeit, háttérdokumentumait, üléseinek jegyzőkönyveit és döntéseit, hacsak tagjainak minősített többsége nem dönt úgy, hogy egy adott ülés vagy annak egy része titkos kell legyen, és sajnálja, hogy a Bizottság ragaszkodott egy olyan rendszerhez, amelyben az ülések titkosak, hacsak a szakértői csoport egyszerű többsége nem dönt úgy, hogy a döntéseket nyilvánosságra kell hozni, továbbá rendkívül fontosnak tartja a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítását és felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az ülések és a jegyzőkönyvek nyilvánossá tételéről;

18.  hangsúlyozza, hogy a felhasználóknak számos különböző dokumentumhoz (napirendek, referenciadokumentumok, különböző jelentések) hozzáférést kell biztosítani annak érdekében, hogy az érintettek hatékonyan végezhessék az ellenőrzést; úgy véli továbbá, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásának weboldala – akár önmagában, akár más vonatkozó weboldalakra mutató hiperhivatkozásokon keresztül – a szakpolitikai fejleményekre vonatkozó, folyamatosan frissített információk megszerzésének egyik eszköze vagy mechanizmusa kell hogy legyen;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel, köztük a Parlamenttel is konzultálva haladéktalanul dolgozzon ki iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy miként értelmezi azt a rendelkezést, hogy a szakértői csoportok jegyzőkönyveinek értelmesnek és teljesnek kell lenniük, különösen abban az esetben, ha az ülések nem nyilvánosak, és sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben gondoskodjon a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságról, beleértve a napirendek, a háttérdokumentumok, a szavazási jegyzőkönyvek és a részletes jegyzőkönyvek, valamint a különvélemények nyilvánossá tételét is, összhangban az európai ombudsman ajánlásaival;

20  emlékeztet továbbá, hogy a személyes minőségükben kinevezett szakértők mellett az egyetemekről, a kutatóintézetekből és jogi vagy tanácsadó cégektől, vagy európai és más agytrösztöktől érkező szakértők is lehetnek összeférhetetlenek, és kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa, hogy miként előzi meg az ebbe a kategóriába tartozó szakértők összeférhetetlenségét;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő pozitív példák alapján biztosítsa a felülvizsgált horizontális szabályok rendszerszintű végrehajtását annak központi felügyeletével, és azt ne bízza az egyes főigazgatóságokra;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást a nyilvántartáshoz kapcsolódó tevékenységekre, innovatív és rendkívül hatékony módszereket kialakítva, hogy azt naprakészen lehessen tartani, és ne tartalmazzon ténybeli hibákat és/vagy hiányosságokat, továbbá hogy lehetővé váljon az adatok exportálása számítógép által olvasható formában;

23.  megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy 2016 végére valamennyi főigazgatóságnak végre kell hajtania a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó új keretet, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek egy jelentést a végrehajtásról és az értékelésről legkésőbb a határozat elfogadását követő egy évvel, azaz 2017. június 1. előtt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlamenttel folytatott strukturális párbeszéd részeként fél éven belül meg lehessen tartani egy első szóbeli ismertetést a jelentésről;

24.  kiemeli továbbá, hogy a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok előkészítésénél és kidolgozásánál, valamint a stratégiai iránymutatások elkészítésénél a Bizottságnak gondoskodnia kell róla, hogy – a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás szerint – a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is a Parlament és a Tanács részére;

25.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1)

HL L 304., 2010.11.20., 47.o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0147.

(3)

C(2010)7649 (2010. november 10.).

(4)

Tematikus Főosztály (Költségvetési Ügyek): A Bizottság szakértői csoportjainak összetétele és a szakértői csoportok nyilvántartásának helyzete, 2015.

(5)

OI/6/2014/NF.


INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság mentesítési eljárásai kapcsán a Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) rendszeresen vizsgálta a Bizottság szakértői csoportjainak összetételét és működését. Az átláthatóság számos szakértői csoport esetében tapasztalható hiányára és e csoportok kiegyensúlyozatlan összetételére való tekintettel a Költségvetési Bizottság (BUDG) 2011-ben és 2014-ben költségvetési fenntartásokat fogadott el, és kéréseket fogalmazott meg reformjukra vonatkozóan.

Miután 2011-ben költségvetési fenntartásokat fogadtak el, az Európai Bizottság kifejtette, hogy hajlandó informális párbeszédet kezdeni parlamenti képviselők egy csoportjával a meglévő szakértői csoportok összetételében tapasztalt egyensúlyhiány kijavításáról és a szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó megfelelőbb szabályok kialakításáról. Az informális párbeszéd lehetővé tette a Parlament számára, hogy 2011-ben feloldja költségvetési fenntartásait, még akkor is, ha maradtak kétségei a meglévő horizontális szabályok tartalma és a Bizottság néhány főigazgatóságán való végrehajtásuk kapcsán.

2015-ben a CONT/BUDG bizottság megrendelt egy tanulmányt a bizottsági szakértői csoportok összetételéről és a szakértői csoportok nyilvántartásának helyzetéről, amely rámutatott az átláthatóság széles körű hiányára, valamint egyes szakértői csoportok kiegyensúlyozatlan összetételére.

A tanulmány megállapításainak fényében és mivel megfelelő nyomon követésre volt szükség, a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2015. november 26-án elfogadta a CONT bizottság javaslatát, hogy készítsenek saját kezdeményezésű jelentést a kérdésről. A jelentés konkrét ajánlásokat tartalmazna a Bizottság számára szakértői csoportjai összetételének kiegyensúlyozására és átláthatóságuk javítására. A jelentés így a Bizottsággal való informális párbeszéd folytatásának alapjául szolgálhatna. A jelentés az európai ombudsman vonatkozó vizsgálataira és ajánlásaira épülne, amelyeket az ombudsman 2016. január 26-i hivatalos ajánlása foglalt össze.

A CONT/BUDG-tanulmány 2015. szeptemberi ismertetése során az Európai Bizottság szolgálatai közölték, hogy a szakértői csoportjaik felülvizsgált keretével kapcsolatos munka már jelentősen előrehaladt, és (felülvizsgált) horizontális szabályokat és javított nyilvános nyilvántartást foglal magában. A Parlament Bizottsághoz intézett számos arra vonatkozó felhívása ellenére, hogy az új keret hivatalos elfogadásával várják meg, amíg a Parlament a jelentésben és az arra épülő állásfoglalásban kifejti álláspontját, a Bizottság nem kívánt így eljárni.

Az előadó ezért 2016. március 1-jén közzétett egy CONT bizottság számára készült munkadokumentumot, amelyben hangot ad főbb aggodalmainak a meglévő horizontális szabályok és a nyilvántartás vonatkozásában. A munkadokumentum révén a CONT bizottság előadója még megpróbált hatást gyakorolni a Bizottság új szabályaira. A Bizottság szolgálatai ezután átadtak a Parlamentnek egy munkadokumentumot, melyben reagáltak az előadó különféle ajánlásaira. A CONT bizottság üdvözölte a Bizottság előrelépését, azonban megállapította, hogy nem foglalkoztak valamennyi aggodalmával, különös tekintettel az új keret végrehajtására vonatkozókra.

E dokumentumváltást követően a Bizottság első alelnöke megbeszélést folytatott az európai ombudsmannal, nem kormányzati szervezetekkel és az Európai Parlament előadóival (a CONT és a JURI bizottság előadóival a CONT/JURI-jelentés, illetve a BUDG előadójával a BUDG-vélemény vonatkozásában). Ezen eszmecserék során megvitatták az ombudsman, a nem kormányzati szervezetek és az előadók fennmaradó aggodalmait. Ezek többek között a szakértői csoportok határozatainak és jegyzőkönyveinek nyilvános jellegével, valamint azzal voltak kapcsolatosak, hogy miként biztosítsák egyes esetekben a kiegyensúlyozott összetételt, például amikor nehéznek bizonyul elegendő szakértőt találni ahhoz, hogy minden érdek képviselve legyen. A megbeszélések során ezen kívül foglalkoztak a felülvizsgálat szabályok érvényesítésével, valamint az érdekképviselők utazási és szállásköltségeitől eltérő költségeinek megtérítésével is.

Bár az első alelnökkel folytatott megbeszélések hasznosak voltak, és a legtöbb fennmaradó kérdés esetében gyakorlati megoldásokat eredményeztek, a Bizottság által elfogadott keret végül nem tükrözte e megoldások egyikét sem. Ennek fényében az előadók úgy vélik, hogy továbbra is hasznos lenne egy saját kezdeményezésű jelentés elfogadása, részben azért, hogy a Bizottság a jelentés ajánlásait még belefoglalhassa a Bizottság szolgálatai számára készült végrehajtási iránymutatásokba, részben pedig azért, hogy így lehetővé váljon a Parlament számára, hogy jelentést kérjen a Bizottság határozatának végrehajtásáról.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről(*) (29.11.2016)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának és összetételének ellenőrzéséről

(2015/2319(INI))

A vélemény előadója: Sylvia-Yvonne Kaufmann

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy alapvető fontosságú az intézményközi tevékenységek átláthatósága és koordinációja, ami elősegíti a szakértelem és vélemények tekintetében a megfelelő egyensúly kialakítását a szakértői csoportok összetételében, azok jobb működése érdekében; üdvözli ezért, hogy a kiválasztási folyamat már nyilvános; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy fel kell tüntetni a szakértők gyakorlati tapasztalatait és végzettségeit; úgy véli, hogy a kiválasztási folyamat egésze során biztosítani kell az átláthatóság magas szintjét és világosabb, tömörebb feltételeket kell alkalmazni, különös tekintettel a jelöltek felsőfokú végzettségei mellett gyakorlati tapasztalataikra és a szakértők esetleges összeférhetetlenségeire;

2.  örvendetesnek tartja a szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás között létrejött kapcsolatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosít;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy az új szabályok létrehozásáról szóló nyilvános konzultáció lefolytatására irányuló kísérlet kudarcot vallott; felhívja a Bizottságot, hogy átlátható módon járjon el és legyen elszámoltatható az európai polgárok előtt;

4.  úgy véli, hogy a Bizottságnak előrelépéseket kell tennie a szakértői csoportok kiegyenlítettebb összetétele irányába; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a maximális átláthatóság és egyensúly érdekében még nem tettek egyértelmű különbséget a gazdasági, illetve nem gazdasági érdekeltek között; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – megfelelő indokolással – egyértelműen rögzítenie kell a nyilvános pályázati felhívásban, hogy miként definiálja a kiegyensúlyozott összetételt, és hogy milyen érdekeket kíván képviseltetni a szakértői csoportok létrehozásakor; fontosnak tartja a Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság bevonását e különbségtétel kiegyensúlyozottabb meghatározása érdekében;

5.  sajnálatosnak tartja, hogy az alulreprezentált csoportok – gyakran a civil társadalom, illetve a kis- és középvállalkozások vagy más általános közérdekű szervezetek képviselői – részvétele rendszerint pénzügyi és szervezeti okok miatt nem lehetséges; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a szakértői csoportok kiegyenlített összetételének biztosítása érdekében fontolja meg az összes kategóriába tartozó szakértő részvételét lehetővé tévő pénzügyi támogatás lehetőségét;

6.  a nagyobb átláthatóság megteremtése érdekében kéri, hogy a Bizottság gondoskodjon az összes ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláról; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a tartalomnak és a szakértők üléseken képviselt álláspontjának egyértelműnek és világosnak kell lennie, és oly módon kell megfogalmazni azokat, hogy az európai polgárok számára hozzáférhetőek legyenek; kéri továbbá a kisebbségi vélemények nyilvánosságra hozatalát; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hozzák nyilvánosságra a szakértői csoport határozatait, tekintettel arra, hogy az e bizottsági csoportokban helyet kapott szakértők közszolgálatot látnak el, és hogy az adott határozatok elfogadásához vezető vitákat általános szabályként, nem pedig kivételes esetben kell nyilvánosságra hozni;

7.  hangsúlyozza, hogy a felhasználóknak számos különböző dokumentumhoz (napirendek, referenciadokumentumok, különböző jelentések) hozzáférést kell biztosítani annak érdekében, hogy az érintettek hatékonyan végezhessék az ellenőrzést; úgy véli továbbá, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásának weboldala – akár önmagában, akár más vonatkozó weboldalakra mutató hiperhivatkozásokon keresztül – a szakpolitikai fejleményekre vonatkozó, folyamatosan frissített információk megszerzésének egyik eszköze vagy mechanizmusa kell hogy legyen;

8.  hangsúlyozza, hogy a meghatározott intézkedéseket az érdekellentét nyilvánvalóvá válásakor azonnal meg kell hozni, különösen a magánszemélyként kinevezett, függetlenként eljáró és a köz érdekében magánvéleményüknek hangot adó személyek esetében; felhívja a figyelmet arra, hogy közelebbről meg kell vizsgálni ezeket az intézkedéseket, mivel azok alkalmazása a szakértők függetlenségének garanciája;

9.  kiemeli továbbá, hogy a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok előkészítésénél és kidolgozásánál, valamint a stratégiai iránymutatások elkészítésénél a Bizottságnak gondoskodnia kell róla, hogy – a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás szerint – a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is az Európai Parlament és a Tanács részére.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Dietmar Köster, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Angelika Niebler, Virginie Rozière, Kosma Złotowski


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (27.4.2016)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának és összetételének ellenőrzéséről

(2015/2319(INI))

A vélemény előadója: Helga Trüpel

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az átláthatóság bizonyos szakértői csoportok esetében tapasztalható hiányára és a kiegyensúlyozatlan összetételre való tekintettel, valamint felismerve, hogy biztosítani kell, hogy a szakértői csoportok összetétele a szakértelem és a képviselt nézetek tekintetében kellőképpen kiegyensúlyozott legyen, Költségvetési Bizottsága 2011-ben és 2014-ben költségvetési fenntartásokat fogadott el, és követeléseket fogalmazott meg e csoportok reformjára vonatkozóan;

B.  mivel egy általa megrendelt, közelmúltbeli tanulmány(1) rámutatott az átláthatóság széles körű hiányára, valamint egyes szakértői csoportok kiegyensúlyozatlan összetételére;

C.  mivel az európai ombudsman ajánlásokat terjesztett elő, melyekben hangsúlyozta, hogy a szakértői csoportok terén nagyobb átláthatóságra van szükség(2);

D.  mivel a kiegyensúlyozott összetétel és az átláthatóság elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy a szakértelem megfelelően tükrözze a szabályozási intézkedésekre való igényeket, valamint hogy biztosított legyen e szakértelem és szabályozási fellépés legitimitása az európai polgárok szemében;

E.  mivel első lépésként üdvözli a szakértői csoportok küszöbön álló reformjára vonatkozó bizottsági kezdeményezést;

1.  hangsúlyozza, hogy a 2011. évi költségvetési fenntartásnak köszönhető előrelépések ellenére a Bizottság eddig nem tudta oly módon módosítani a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokat és a csoportok gyakorlatait, amellyel eleget tett volna a Parlament átláthatóságra vonatkozó követelményeinek, valamint hogy a kiegyensúlyozatlan összetételű szakértői csoportok száma 2013 óta gyakorlatilag nem változott (jelenleg az összes szakértői csoport 9%-a);

2.  ezzel összefüggésben, valamint az ombudsman fent említett véleményének 34–45. bekezdésére való tekintettel rámutat arra, hogy bár a Bizottság még hivatalosan nem határozta meg az „egyensúly” fogalmát, azt nem lehet úgy értelmezni, mint egy számtani művelet eredményét, hanem inkább azon erőfeszítések eredményének kell tekinteni, amelyek biztosítani próbálják, hogy valamely szakértői csoport tagjai együttesen rendelkezzenek azzal a technikai szakértelemmel és széles látókörrel, amely az adott szakértői csoport megbízatásának teljesítéséhez szükséges; úgy véli, hogy az egyensúly fogalmát az egyes szakértői csoportok konkrét megbízatásától kell függővé tenni; úgy véli, hogy a szakértői csoportok egyensúlyának felméréséhez szükséges kritériumok közé kell tartoznia a csoport megbízatásának, a szükséges technikai szakértelemnek, az ügyben legvalószínűbben érintett érdekelt feleknek, az érintettek csoportjai felépítésének, valamint a gazdasági és nem gazdasági érdekek megfelelő arányának;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok Unióba vetett bizalmát veszélyezteti az átláthatóság hiánya, valamint az uniós jogalkotás gazdasági szereplőktől való túlzott függése, és ezért kiemeli, hogy a bizottsági szakértői csoportok rendszerének megreformálása legitimebbé teszi majd az Uniót;

4.  üdvözli a Bizottság nyilvános bejelentését, mely szerint a szakértői csoportok felülvizsgált keretébe beépíti a Parlament és az ombudsman számos javaslatát, például a kötelező nyílt pályázati felhívásokat, a nyilvántartás javítását, az érdekelt felek képviselőinek az átláthatósági nyilvántartásban történő kötelező nyilvántartásba vételét, minden egyes szakértői csoport esetében a kiegyensúlyozott összetétel biztosításához szükséges profilok meghatározását, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó kötelező nyilatkozatokat, melyeket a nyilvántartásba is be kell vezetni;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy a fentieken kívül hajtsa végre az ombudsman átláthatóságra vonatkozó ajánlásait is, nevezetesen azt, hogy a szakértői csoportok üléseinek napirendjeit, háttérdokumentumait és jegyzőkönyveit tegyék közzé, valamint hogy a közzétett jegyzőkönyv legyen minél informatívabb, és tartalmazza a tagok által kifejtett álláspontokat;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatokat követve és a pozitív példákra építve biztosítsa a javított horizontális szabályok szisztematikus végrehajtását, ideértve – a következetes gyakorlat garantálása érdekében – a valamennyi főigazgatóságra vonatkozó megfelelő felügyeleti mechanizmus alkalmazását;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy a jogalkotóval és a civil társadalommal együttműködve tárja fel, milyen módon lehet segíteni és ösztönözni az alulreprezentált csoportok, például a civil társadalom és a szakszervezetek részvételét a szakértői csoportokban, foglalkozzon a meglévő információs aszimmetriákkal, valamint vizsgálja meg egy olyan támogatási rendszer kidolgozásának lehetőségét, amely segítené ezeket a csoportokat abban, hogy megszerezzék a szakértői csoportokban való hatékony részvételhez szükséges szakértelmet;

8.  hangsúlyozza, hogy a 2017. évi éves költségvetésre vonatkozó szavazás alkalmával kritikusan fogja értékelni a reformtörekvéseket, és kiemeli, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy követeléseinek nem tesznek eleget kielégítő mértékben, eltökélt szándéka egy fenntartás bevezetése;

9.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szakértői csoportok reformjára vonatkozó javaslatok előterjesztése során teljes körűen konzultáljanak a jelenleg alulreprezentált csoportokkal.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.4.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Sophie Montel, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Inese Vaidere, Monika Vana, Daniele Viotti

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrey Novakov, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Anders Primdahl Vistisen, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Jens Gieseke

(1)

D. Tematikus Főosztály (Költségvetési Ügyek): A Bizottság szakértői csoportjainak összetétele és a szakértői csoportok nyilvántartásának helyzete, 2015.

(2)

Európai ombudsman: Az európai ombudsman ajánlásai a Bizottság szakértői csoportjainak összetételével kapcsolatos, OI/6/2014/NF. számú stratégiai vizsgálatát követően, 2016. január 29.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

9.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Dan Nica, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Cătălin Sorin Ivan, Benedek Jávor, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clare Moody

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat