JELENTÉS a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
13.1.2017 - (COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Ian Duncan
A vélemény előadója (*):
Fredrick Federley Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0337),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0190/2015),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. december 14-i véleményére[1],
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. április 7-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, illetve a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0003/2017),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét. |
(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása, valamint az uniós iparnak a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatával szembeni fenntartható megerősítése érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.). |
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tisztázni kell, hogy az irányelv célja bizonyos mértékű kibocsátáscsökkentés elérése oly módon, hogy az ne vezessen kibocsátás- és beruházásáthelyezéshez. Ez alapvető mind környezeti szempontból (a kibocsátások áthelyezésének elkerülése), mind gazdasági szempontból (a tevékenységek és munkahelyek áthelyeződése). Az első cikket ezért ki kell egészíteni, hogy teljes mértékben elismerje a fentieket kulcsfontosságú célkitűzésként. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(2) 2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának.16 |
(2) 2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítandó meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést téve lehetővé a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának. A kibocsátáscsökkentés terhét méltányosan kell elosztani az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok között. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2a) Fontos, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert – annak ellenére, hogy az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai céljai megvalósításának elsődleges eszköze – olyan további egyenértékű intézkedésekkel egészítsük ki, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó egyéb jogi aktusokban és eszközökben hoznak, annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az arra vonatkozó megállapodást, hogy a gazdaság valamennyi ágazata hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek a kiegészítő jogi intézkedésekkel való kölcsönhatása hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy biztosítsák a célkitűzést a kibocsátáskereskedelmi rendszer alá tartozó és a nem alá tartozó ágazatokban, nem utolsósorban tekintettel az energiaszolgáltatási irányelv, valamint a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás következő felülvizsgálatára. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2b) Az UNFCCC részes feleinek 21. konferenciáján Párizsban elfogadott 2015. december 12-i megállapodás (a Párizsi Megállapodás) alapján az országoknak olyan politikákat kell életbe léptetniük, amelyek révén több mint 180 tervezett nemzeti vállalást érnek el, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 98%-át fogja át. A Párizsi Megállapodás célja az iparosodás előtti szinthez viszonyított átlagos globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt tartása, és az arra irányuló erőfeszítések folytatása, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon. Az említett politikák közül több várhatóan szén-dioxid-árazást vagy hasonló intézkedéseket foglal magában, ezért az irányelvben felülvizsgálati záradékot kell megállapítani, hogy a Bizottság a Párizsi Megállapodás alapján 2023-ban elvégzendő első összegzést követően adott esetben szigorúbb kibocsátáscsökkentésre, valamit – a szén-dioxid-árazási mechanizmusok Unión kívüli fejlődésének megfelelően – az ideiglenes kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések módosítására, illetve további politikai intézkedésekre és eszközökre tehessen javaslatot az Unió és tagállamai üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásainak bővítése érdekében. A felülvizsgálati záradék biztosítja továbbá, hogy a Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tegyen közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szabályozás mennyire áll összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2c) Összhangban a Párizsi Megállapodással és a társjogalkotóknak a 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban1b kifejezett kötelezettségvállalásával, minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének eléréséhez. E célból a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) erőfeszítéseket tesz, hogy korlátozza a nemzetközi tengeri kibocsátásokat, és ezeket ösztönözni kell, azzal a céllal, hogy a hajózásból származó CO2-kibocsátások globális szintű csökkentését célzó éghajlat-politikai intézkedésekre vonatkozó világos IMO cselekvési terv készüljön. A nemzetközi tengeri kibocsátásoknak az IMO révén való csökkentésére irányuló egyértelmű célok elfogadása elsőrendű fontosságú feladattá vált, és előfeltétele annak, hogy az Unió ne folytassa a tengerészeti ágazatnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása irányába tett lépéseket. Amennyiben azonban 2021 végéig nem születik ilyen megállapodás, az ágazatot be kell vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, és egy alapot kell létrehozni a hajóüzemeltetők hozzájárulásai és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendeletében1c meghatározott uniós nyomon követési, jelentési és hitelesítési rendszer (az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során keletkezett kibocsátások) által már lefedett szén-dioxid-kibocsátásokkal kapcsolatos közös megfelelés számára. Az árverés keretében a tengerészeti ágazatnak értékesített kibocsátási egységekből származó bevételek egy részét az energiahatékonyság javítására és a CO2-kibocsátásokat csökkentő innovatív technológiákba való beruházások támogatására kell fordítani a tengerészeti ágazatban, beleértve a rövid távú tengeri szállítást és a kikötőket is. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/29/EK irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1bAz Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1cAz Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/757 rendelete a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123, 2015. 5.19. 55. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(3) Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. |
(3) E cél elérésének legfontosabb uniós eszközei egy jól működő, megújított EU ETS – a piacot stabilizáló, átfogó eszközzel, valamint jelentős mennyiségű többlet kibocsátási egység kivonása a piacról – 2021-től kezdve 2,4% éves csökkentési tényezővel. A térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, és 2020 után is érvényben maradnak az arra irányuló intézkedések, amelyek megelőzik a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – amíg más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát – amely egy ágazatközi korrekciós tényező szerint csökkenne – százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer, továbbá azon ágazatok védelme érdekében, amelyek egy ágazatközi korrekciós tényező révén a leginkább kitettek a kibocsátásáthelyezés kockázatának. Ezen intézkedéseket a Párizsi Megállapodásnak megfelelően ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell az Unióra a megállapodás értelmében háruló éghajlat-változással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(3a) A legkevésbé fejlett országok különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás hatásainak, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony szintjéért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés – különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra – finanszírozására való felhasználása által az Éghajlat-változási Alapon keresztül. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(4) Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését. |
(4) Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok és az iparágak rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 Figyelembe kell venni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyéb olyan uniós és nemzeti politikákkal való kölcsönhatását, amelyek hatást gyakorolnak a kibocsátási egységek iránti keresletre. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása és az energiaunió egyéb szempontjai terén tett előrelépésre irányuló megfelelő erőfeszítések hozzájárulnak egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
17 COM(2015)0080, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája |
17 COM(2015)0080, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(4a) Az energiahatékonyságra vonatkozó, a Tanács által elfogadott 27%-osnál ambiciózusabb célkitűzéseknek több kibocsátási egység térítésmentes kiosztását kell eredményeznie a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak számára. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Juncker elnök legalább 30%-os energiahatékonysági cél kialakítását támogatta. Az EP többsége még tovább szeretne menni. Ez természetesen több kibocsátáscsökkentéshez vezet majd a vállaláselosztásban. Ezért a vállaláselosztás maximumát csökkenteni kell, és az így kialakult kapacitást a kibocsátásáthelyezési kockázat alá tartozó ipar védelmére kell felhasználni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. |
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülésének célja indokolttá teszi a teljes árverés ideiglenes elhalasztását, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított, célzott és térítésmentes kiosztása indokolt kivételt képez a „szennyező fizet” elv alól – feltéve, hogy nem kerül sor túlzott mértékű kiosztásra – azon valódi kockázatok kezelése érdekében, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, amely gyakorlat indokolt egészen addig, míg más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. Ennek érdekében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának dinamikusabbnak kell lennie, az ezen irányelvben megállapított küszöbökkel összhangban. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(6) Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a -20 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/...-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. |
(6) Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát, amelynek 57%-nak kell lennie a 2021–2030-as időszakban, az ágazatközi korrekciós tényező révén kell csökkenteni, a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett ágazatok védelmében. A bizottsági hatásvizsgálat részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az energiahatékonyság javítását célzó modernizációs alap létrehozásának érdekében, illetve az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek az elektromos áram árába beépülő közvetett költségei miatt a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatok vagy alágazatok kompenzálására elkülönített kibocsátási egységeket, az igazságos átállási alap létrehozására elkülönített kibocsátási egységeket, amely azokat a régiókat támogatja, ahol magas a szén-dioxid-függő ágazatokban dolgozók aránya, és az egy főre eső GDP jóval az uniós átlag alatti, illetve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. . | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
18 SEC(2015)XX |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.). |
19 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i (EU) 2015/1814 határozata az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9.,1. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(7) Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. |
(7) Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban ideiglenesen fenn kell tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. Azokban az ágazatokban és alágazatokban, amelyekben a térítésmentes kiosztás az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékei alapján kerül kiszámításra, a kibocsátásáthelyezés kockázatát szintén fel kell mérni, tekintettel arra, hogy ezek a termékek vegyi üzemekben és finomítókban is előállításra kerülnek. A térítésmentes kibocsátási egységek rendelkezésre állásával kapcsolatos nyomás csökkentése érdekében létre kell hozni egy olyan importbeszámítási rendszert, amely teljes mértékben megfelel a WTO-szabályoknak. A rendszernek az olyan ágazatokra kell összpontosítania, amelyekben alacsony a kereskedelem intenzitása, és magas a kibocsátás intenzitása, mint a cement és a klinker import. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(8) Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008-as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani. |
(8) Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007. és 2008. évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely az ágazatok leghatékonyabb 10%-ába tartozó létesítmények fejlődésének tényleges értékelésén alapul. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a csökkentési tényező évente több mint 1,75%-kal eltér (magasabb vagy alacsonyabb) a 2007. és 2008. éveknek megfelelő értékektől a vonatkozó időszakban, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Amennyiben az adatok a vonatkozó időszakban 0,25%-os vagy annál kisebb javulási arányt mutatnak, a vonatkozó referenciaértéket ezzel a százalékkal kell kiigazítani. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(9) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk. |
(9) Az egyenlő feltételek biztosítására törekedve a tagállamoknak – egy uniós szinten központosított rendszer révén – részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak kezelniük kell gazdaságuk dekarbonizációjának szociális vonatkozásait is, és az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kell használniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós szintű központi rendszer révén kapott kompenzációt kiegészítsék. Ezek a pénzügyi intézkedések nem haladhatják meg a vonatkozó állami támogatásról szóló útmutatások által meghatározott értéket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(10) A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni. |
(10) A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás (CCU), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS- és CCU-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS- és CCU-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(11) Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás. |
(11) Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összes kibocsátási egységének 2%-át árverésre kell bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kell hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultnak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon, euróban kifejezve 2014-ben alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, 2030-ig mentességet kell élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló reálberuházásokat, összhangban az Unió 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. E szabályoknak átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, valamint összhangban kell lenniük az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Ezen irányítási struktúra elemei a beruházási bizottság, a tanácsadó testület és az irányítóbizottság. A döntéshozatali folyamatban kellően figyelembe kell venni az EBB szakértelmét, kivéve, ha kis projektek részesülnek támogatásban egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitel vagy egy olyan nemzeti program keretében nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok a célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kell javaslatot tenniük, és az alapból történő valamennyi finanszírozásnak teljesítenie kell a támogathatóság egyedi kritériumait. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(12) Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kell lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. |
(12) Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel, beleértve a harmadik energiaügyi csomag támogatását. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárást nyilvános konzultációra kellene bocsátani, az eljárás eredményeit – beleértve az elutasított projekteket – pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vonatkozó kibocsátási egységeiket vagy azok egy részét a modernizációs alapba csoportosítják át, amennyiben jogosultak mindkét eszköz igénybevételére. Az eltérést a 2030. évi kereskedelmi időszak végéig meg kell szüntetni. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(13) A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal. |
(13) A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük a Horizont 2020-szal, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal, az európai strukturális és beruházási alapokkal és az Európai Beruházási Bank éghajlati beruházási stratégiájával. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az innovációs alapnak a Horizont 2020-szal és az ESBA-val összehangolt módon kell működnie. Ami a modernizációs alapot és az ideiglenes térítésmentes kiosztást illeti, figyelembe kell venni az EBB által kidolgozott éghajlati és energetikai beruházásokra vonatkozó kritériumokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(14) A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején. |
(14) A meglévő rendelkezéseket, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, ki kell terjeszteni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által működtetett létesítményekre, amelyek a rendszer hatálya alól való kivétel kérelmezését megelőző három év mindegyikében 50 000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején és félidőben. Azt is lehetővé kell tenni, hogy azon létesítmények, amelyek a kereskedelmi időszak kezdetét megelőző három év mindegyikében 5000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki, ki legyenek véve az EU ETS hatálya alól, amit ötévenként felül kell vizsgálni. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az önkéntes kívülmaradás mellett döntő létesítményekre vonatkozó alternatív egyenértékű intézkedések ne eredményezzenek magasabb megfelelési költségeket. A nyomon követési, jelentési és hitelesítési követelményeket egyszerűsíteni kell az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kis kibocsátók számára. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 20 Proposal for a directive 16 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(16a) A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében a Bizottság mérlegelhet olyan intézkedéseket, mint a kibocsátási jelentések benyújtásának és ellenőrzésének automatizálása, teljes mértékben kihasználva az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(17a) A 14. és 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak – lehetőség szerint – egyszerűsíteniük kell a nyomon követésre, a jelentésre és a hitelesítésre vonatkozó szabályokat a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A 19. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell könnyíteniük a nyilvántartáshoz való hozzáférést és a nyilvántartás használatát, különösen a kis gazdasági szereplők számára. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
-1. Az irányelv teljes szövegében a „közösségi rendszer” kifejezés helyébe az „EU ETS” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
-1a. Az irányelv teljes szövegében a „közösségi szintű” kifejezés helyébe az „uniós szintű” kifejezés lép. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 b pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
-1b. A -1. és -1a. pontban, valamint a 26. cikk (2) bekezdésében említett esetek kivételével az irányelv teljes szövegében a „közösségi” kifejezés helyébe az „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 c pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
-1c. Az irányelv teljes szövegében „a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás” kifejezés helyébe „a 30c. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás” kifejezés lép. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 d pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
-1d. A 3g. cikkben, az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 10a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 14. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 19. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 29a. cikk (4) bekezdésében a „rendelet” kifejezés helyébe a „jogi aktus” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 e pont (új) 2003/87/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 f pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – h pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítani kell az „új belépő” – olyan létesítmény, amely 2011. június 30. után szerzi meg a ÜHG-engedélyt – jelenlegi meghatározását, a IV. szakaszra tekintettel. A jelenlegi irányelvben egy létesítményt 3 hónappal azelőtt tekintenek új belépőnek, hogy a tagállamok benyújtanák a létesítmények listáját (2011. szeptember). A IV. szakaszra irányuló javaslat előírja, hogy a létesítmények listáját 2018. szeptember 30-ig nyújtsák be; tehát ezt a logikát követve, azokat a létesítményeket, amelyek tevékenységüket 2018. június 30. után kezdik meg, új belépőknek kell tekinteni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 g pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – u a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 h pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 c cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 i pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 c cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 j pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fel nem használt térítésmentes kibocsátási egységeket rendelkezésre kell bocsátani az olyan iparágak kibocsátásáthelyezése kockázatának kezelése érdekében, amelyekben magas a szén-dioxid-intenzitás és a kereskedelem intenzitása. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma – néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 e cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) 2003/87/EK irányelv II a fejezet (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 5 cikk – 1 albekezdés – d a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az üzemeltető által használni kívánt kibocsátáscsökkentési technológiák részleteit bele kell foglalni a kibocsátási engedélyek iránti kérelembe. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés – e a és e b pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 7 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/87/EK irányelv 9 cikk – 2 és 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Abszolút minimum az EU 2050-es, 80–95%-os kibocsátáscsökkentési céljának alsó végpontja elérése érdekében. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 b albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont – ii pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés – b pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – b pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b c pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – f pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b d pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – h pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – j pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – l pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 4 bekezdés – 1, 2 és 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 4 bekezdés – 4 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 1 és 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – a a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – -i pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – -i a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – i pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – ii pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 b albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EP ezt a szövegrészt át kívánja helyezni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b c pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – e pont – i pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – e pont – i pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 bekezdés – f pont – bevezető rész 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 bekezdés – f pont – 1 albekezdés 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 4 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 5 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EP meg kívánja őrizni ezen albekezdés jelenlegi szövegét. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – i a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 20 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyes iparágakban a kapacitás a működési létesítmények között (egyazon gazdasági szereplőn belül) átcsoportosítható. Ez jellemző a szezonális üzemmódra, amikor egy bizonyos termelési helyszínen a termelés a működtetés időtartamának meghosszabbításából fakadóan növekedhet. Rugalmasságra van szükség, amely lehetővé teszi a kibocsátási egységek rendszeres átcsoportosítását a termelés különböző helyszínei között. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – cím | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 1 b bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Juncker elnök legalább 30%-os energiahatékonysági cél kialakítását támogatta. Az EP többsége még tovább szeretne menni. Ez természetesen több kibocsátáscsökkentéshez vezet majd a vállaláselosztásban. Ezért a vállaláselosztás maximumát csökkenteni kell, és a teret a kibocsátásáthelyezési kockázat alá tartozó iparvédelmére kell felhasználni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 b bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – i pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – ii pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – iii a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 b bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 3 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 112 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 5 bekezdés – bevezető rész | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 6 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 7 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 8 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 3 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A jelenlegi rendelkezések értelmében az Európai Bizottság teljes mértékben a tagállam által biztosított információkra támaszkodik. Olyan esetben azonban, amikor a jelentéstétel helytelen vagy egyéb szabálytalanságok történnek, a 10a. cikk (1) bekezdésétől a 10c. cikkig terjedő részben foglalt rendelkezéseinek megsértése jelentősen torzíthatja az egyenlő versenyfeltételeket az iparágak és az energiatermelők számára az Unióban. Ebben az értelemben indokolt lehetőséget adni a Bizottságnak arra, hogy függetlenül gyűjtsön információkat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 12 cikk – 3 a bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 118 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 2003/87/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont 2003/87/EK irányelv 15 cikk – 4 és 5 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 16 cikk – 7 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Technikai kiigazítás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 2003/87/EK irányelv 16 cikk – 12 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 pont 2003/87/EK irányelv 19 cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 123 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden ágazatban erősíti a jelentéstételt és a megfelelés – vagy annak hiánya – átláthatóságát. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 124 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 2 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Míg a légi közlekedési üzemeltetők körében a megfelelés rendszerint magas, van néhány még mindig megoldatlan, meg nem feleléssel kapcsolatos eset. A megfelelést elmulasztó üzemeltetők listájának közzététele gyorsítaná a végrehajtást. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 125 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 3 a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A megfelelés Unió-szerte biztosítandó azonos szintje érdekében, valamint az uniós kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó ágazatok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fel kell jogosítani a Bizottságot arra, hogy független vizsgálatot folytasson, ha felmerül a gyanú, hogy a tagállami hatóságok nem biztosítják a megfelelést. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 126 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 16 pont 2003/87/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 17 pont 2003/87/EK irányelv 22 a cikk – cím | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Újraszámozás a kereszthivatkozás céljából. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 18 pont 2003/87/EK irányelv 23 cikk – cím | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Újraszámozás a kereszthivatkozás céljából. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az EU ETS hatályát kiterjesszék új gázok és új ágazatok hozzáadásával. Az EU ETS hatályának bármely egyoldalú kiterjesztését jóval előre, a IV. szakasz kezdete előtt egyértelművé kell tenni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 130 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 131 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 a cikk – 1 bekezdés – 1 és 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 133 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 pont 2003/87/EK irányelv 25 a cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 134 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 135 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 a cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 29 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 137 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 30 a cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 138 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 e pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 139 Irányelvre irányuló javaslat 1 a cikk (új) 2015/1814 (EU) határozat 1 cikk – 5 bekezdés – 1 a és 1 b albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első működési évben a piaci stabilizációs tartalék felvételi arányát meg kell duplázni. |
INDOKOLÁS
Bevezetés
Az Európai Bizottság 2015. július 15-én közzétette az ETS IV. szakaszára irányuló javaslatát. A javaslat arra irányul, hogy 2030-ra az EU érje el az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos célját, azaz a legalább 40%-os csökkentést, ugyanakkor biztosítsa az európai ipar védelmét a kibocsátáskihelyezés kockázatával szemben, valamint támogassa az európai ipari és energiatermelő ágazatok innovációját és modernizációját a 2020 utáni évtizedben.[1] A javaslatot az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései indították el, amelyek iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megvalósítani az említett célokat[2].
Az előadó támogatja az Európai Bizottság javaslatát mint a 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat-politikai és energiaügyi csomag részét. Az előadó úgy gondolja, hogy a piaci alapon működő mechanizmus, az ETS a leginkább költséghatékony módja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésének és helyesli, hogy a szén-dioxid-árazás az egész világon elterjedőben van.
A jelentés elkészítése során az előadó szorosan együttműködött az árnyékelőadókkal, irodáikkal és tanácsadóikkal, és szeretne köszönetet mondani nekik a folyamatban való eddigi hasznos közreműködésükért. Az előadó az Európai Bizottságnak is szeretné kifejezni köszönetét a kitartó és proaktív együttműködésért.
Törekvések
Az előadó üdvözli az új 2,2%-os lineáris csökkentési tényezőt, és úgy gondolja, hogy a IV. szakaszban évente legalább ennyivel kell csökkenteni a kibocsátási egységek összes számát.
December 12-én a világ nemzetei megkötötték a Párizsi Megállapodást, ezáltal kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartják, ugyanakkor elismerik, hogy 1,5°C elérése esetében még hatékonyabban lehetne leküzdeni az éghajlatváltozás legkedvezőtlenebb hatásait[3]. Az előadó szerint rendkívül fontos, hogy az ETS tükrözni tudja a Párizsi Megállapodás előrehaladását, és a következőket javasolta:
a) Új felülvizsgálati záradék kidolgozása, amely alapján az Európai Bizottság felülvizsgálat alatt tartja a lineáris csökkentési tényezőt, és szükség esetén javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2023-ban elvégzendő első összegzést követően.
Felismerve azt, hogy az unós éghajlat-politika és energiapolitika közötti átfedések, valamint a villamosenergia-termelő kapacitás csökkentésére irányuló egyoldalú nemzeti intézkedések alááshatják az ETS hatékonyságát és hozzájárulhatnak a piaci egyensúlyhiányhoz, az előadó továbbá a következőt javasolta:
a) Az ETS működésével kapcsolatban végzendő éves felülvizsgálat részeként a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az egymást átfedő uniós politikák hatását, és szükség esetén javaslatot kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára.
b) A tagállamok kétévente annyi kibocsátási egységet adhatnak le a piaci stabilizációs tartalékba, ami megegyezik az abban az időszakban nem termelő villamosenergia-kapacitáshoz kapcsolódó kibocsátási egységek számával.
Kibocsátás-áthelyezés
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink növekedésével egyre kevesebb lesz a térítésmentes kibocsátási egységek száma. Az előadó úgy gondolja, hogy elengedhetetlen megfelelő védelmet biztosítani a kibocsátáskihelyezés kockázatának kitett iparágak számára, de elismeri, hogy a védelem további összpontosítására van szükség annak biztosítása mellett, hogy a referenciaértékek reálisak legyenek és elkerülhető legyen az igazságtalan ágazatközi korrekciós tényező alkalmazása. Az előadó ezért a következőket javasolta:
a) A térítésmentes kibocsátási egységek célirányosabb, az ágazat vagy az alágazatok harmadik országokkal folytatott kereskedelme intenzitásának és kibocsátási intenzitásának szorzatával kapott eredményen alapuló elosztása.
b) Minden olyan ágazat minőségi értékelése, amely a térítésmentes kiosztásból legnagyobb arányban részesülők 10%-ába tartozik.
c) Új, 0,3%-os referenciaérték-csökkentési arány azon iparágak figyelembevétele érdekében, amelyek nem tudják elérni az éves 0,5%-os csökkentést.
d) Az árverésen értékesített kibocsátási egységek részaránya legfeljebb 2%-ának áthelyezése a térítésmentes kiosztás keretébe az ágazatközi korrekciós tényező enyhítésére, ha azt alkalmazzák.
e) A Bizottság felmérheti az ágazatokat vagy alágazatokat a NACE-4-től eltérő, aggregáltabb vagy diszagregáltabb szinten.
Közvetett költségek
Az előadó elismeri, hogy a piac torzulásának esete áll fenn, amikor egyes tagállamok kompenzálják a közvetett költségeket, mások pedig nem. Ezen túlmenően úgy gondolja, hogy foglalkozni kell ezzel a torzulással. Amikor azonban erre törekszünk, felmerül egy jogi kérdés. Tekintettel arra, hogy a Szerződésekkel ellentétes a tagállamokat állami támogatás alkalmazására késztetni, az előadó addig, amíg az árnyékelőadókkal és a jogi szakértőkkel való megbeszélések tartanak, a jelenlegi helyzethez tér vissza, azaz oda, hogy a tagállamok „kompenzálhatják” e költségeket.
Dinamikusabb kiosztás
A jelenlegi szabályok alapján a kiosztáson csak akkor lehet változtatni, ha a termelési szint 50%-os változása következik be. Ez azt idézte elő, hogy egyes ágazatokban alacsony mértékű a kiosztás, míg más ágazatok extraprofitra tettek szert. E helyzet megoldására az előadó a következőket javasolta:
a) A kiosztás az adott létesítmény termelésének 10%-os növekedésével vagy csökkenésével változik.
Egyszerűsítés
Az ETS-sel járó költségek és adminisztratív terhek azokat sújtják leginkább, akik a legkevésbé bírják azokat. Felismerve az iparra háruló adminisztratív terhek csökkentésére való erőteljes törekvést, az előadó a következőket javasolta:
a) A kis kibocsátók esetében a küszöb 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértékről 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértékre növekszik.
b) Azon nagyon kis kibocsátók számára, amelyek kibocsátása nem éri el az 5000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, lehetőséget kell biztosítani az ETS-ből való kimaradásra, egyenértékű intézkedések nélkül.
Innovációs alap
Az iparágaknak alapvetően képesnek kell lenniük a karbonszegény jövőt biztosító innovációra. Ahogy növekednek az ETS-en belüli célkitűzések és csökkennek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak határértékei, rendkívül fontos, hogy új technológiák jelenjenek meg, hogy az európai iparágak versenyképesek maradjanak és megmaradjanak a munkahelyek. Az előadó ezért számos változást javasolt az innovációs alap tekintetében:
a) Az innovációs alap fele az árverésen értékesített kibocsátási egységek részarányából származik majd.
b) Az innovációs alap növelése 150 millió ki nem osztott kibocsátási egység révén történik.
c) A projektek költségeinek legfeljebb 75%-a részesül támogatásban.
d) A finanszírozás 60%-a esetében nem szükséges előfeltétel a hitelesített kibocsátáscsökkentés.
e) A projektek finanszírozása előre meghatározott célszámok szerint történik.
Modernizációs alap
Az előadó úgy gondolja, hogy a 2014. októberi tanácsi következtetések alapján a modernizációs alapot elsősorban a kedvezményezett tagállamoknak kell kezelniük az EBB és az Európai Bizottság bevonásával. Ezen túlmenően úgy véli, hogy a beruházási feltételeknek és az alap szabályainak minél átláthatóbbnak kell lenniük. Az előadó a következőket javasolta:
a) A kis volumenű projektek esetében a küszöb 20 millió euró lesz.
b) A tagállamok nemzeti szabályokat és kiválasztási kritériumokat hoznak létre a kis volumenű projektekre vonatkozóan, amely szabályokat és kritériumokat nyilvános konzultációra bocsátanak.
c) A beruházási bizottságot a kedvezményezett tagállamok, az EBB és a Bizottság alkotják.
d) A beruházási bizottság kiválasztási kritériumait nyilvános konzultációra bocsátják.
10c. cikk
Az előadó örvendetesnek tartja, hogy a 10c. cikk alapján végrehajtott projektek esetében versenyeztetéses ajánlattételi eljárásra térnek át, és elismeri, hogy verseny következtében alakul ki a legelőnyösebb ajánlat. Bár általánosságban elfogadja a Bizottság javaslatát, az előadó a következőket javasolja:
a) A versenyeztetéses ajánlattétel esetében a küszöb 20 millió euró lesz.
b) A kapcsolt energiatermelés támogatásra jogosult.
KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján
Mireille D'Ornano
Képviselőcsoportunk nem támogatja ezt a reformot, amelyet túl kockázatosnak tartunk, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból jó szándék vezérli. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mindenképpen üdvözlendő, azonban nem történhet az ipari munkahelyek kárára. Az érintett ágazatok, úgymint az acélipar, már most is gyilkos versennyel néznek szembe olyan országok révén, mint például Kína. Jóllehet ezen országok jelentős szerepet töltenek be az ágazatban, továbbra sem gyötri őket lelkiismeretfordulás, amikor környezeti kérdésekről van szó. Emellett a Bizottság hatáskörének szuverén tagállamokkal szembeni egyre alattomosabb növelése is fontos tényező. Szintén nem tudjuk elfogadni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet hatásköreibe való alig leplezett beavatkozást, amelyet az fog maga után vonni, hogy a tengerészeti és repülési ágazatot be kívánják vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ahhoz, hogy e döntések jogszerűek és hatékonyak legyenek, az összes érintett államnak kell meghoznia őket, nemzetközi szinten. Az Európai Uniónak semmilyen körülmények között sem szabad beavatkoznia e szervezetek munkájába, vagy helyükbe lépnie. Ezen okokból e jelentés ellen fogunk szavazni.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (*) (10.11.2016)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))
A vélemény előadója (*): Fredrick Federley
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke
RÖVID INDOKOLÁS
A világ fejlődése a karbonszegény gazdaság felé tart, a tavaly elfogadott párizsi éghajlatváltozási megállapodás visszafordíthatatlanná teszi ezt a folyamatot. A megállapodás ambiciózus célokat tűz ki, és az Unió számára fontos, hogy teljesítse a tett ígéreteit. Ugyanilyen fontos, hogy megragadjuk a gazdaságunk karbonszegény gazdasággá való átalakítása nyújtotta óriási lehetőségeket.
Európa tíznél több évnyi tapasztalattal rendelkezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről. Az EU ETS a világ legnagyobb fix összkvótás kereskedési rendszere, amely több mint 11000 erőműre és ipari létesítményre terjed ki. Sikeresnek bizonyult annak elérésében, hogy az éghajlatváltozás az igazgatósági ülések napirendjére kerüljön, bevezetve a szén-dioxid-kibocsátás árazását, amely ösztönözte a beruházásokat a karbonszegény technológiák területén. Egyes kormányok és a magánszektor egyaránt szorgalmazzák az egész világra kiterjedő szén-dioxid-piacok létrehozását, ami a versenyképesség ösztönzésére, az innováció előmozdítására, és jelentős kibocsátáscsökkentések elérésére szolgáló eszköz lehetne. Országok növekvő csoportja – amelyek közül külön említendő Kína – alkalmazza, vagy fogja alkalmazni a szén-dioxid-piacokat éghajlati célkitűzéseinek elérése érdekében.
2015 júliusában az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatára, az EU azon célkitűzésének elérése érdekében, hogy 2030-ig 40%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását; Az előadó üdvözli a javasolt reformokat. Azonban bizonyos elemeket meg kell erősíteni a rendszer integritása, az ipar számára a kiszámíthatóság és a vállalatok, ágazatok és tagállamok egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében. Alapvető fontosságú, többek között a nemrég elfogadott párizsi megállapodásra tekintettel, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer továbbra is megfelelő kibocsátáscsökkentésekre ösztönözzön. Ugyanakkor meg kell akadályoznia a túl nagy szén-dioxid-költségek kialakulását a legjobban teljesítő iparágak esetében, amelyek esetében ténylegesen fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata.
A költséghatékony kibocsátáscsökkentés elérése
A jelenlegi irányelv szerint a kibocsátásáthelyezési rendelkezések 2020-ban megszűnnek. Azonban egyes iparágak esetében szükséges lesz ideiglenesen folytatni a térítésmentes kiosztást, kivételt képezve az árverezés fő kiosztási módszerének általános szabálya alól, a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében. Mind a kiosztás szabályainak, mind a küszöbértékeknek realisztikusnak kell lenniük, és ösztönzést kell nyújtaniuk a folyamatok állandó fejlesztéséhez. Gyakrabban kell kiigazítást végezni a tényleges kibocsátási adatoknak megfelelően, a kibocsátási egységek túl nagy értékének elkerülése, valamint annak érdekében, hogy ne akadályozzák a hatékony ipari szereplők növekedését. A térítésmentes kiosztást célzottabban kell azon ágazatokban bevezetni, amelyek a leginkább kitettek a kibocsátásáthelyezés kockázatának, teljes körű támogatást nyújtva a leginkább rászoruló ágazatok számára. Ez a megközelítés minimalizálja az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának szükségességét, amely máskülönben igazságtalanul és durván csökkenti egyes ipari ágazatok versenyképességét.
Az ipari innováció ösztönzése
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az innovatív, karbonszegény technológiák terjesztésének hatékony eszköze lehet. Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát az innovációs alap méretének növelésére, valamint az ipari ágazatok karbonszegény innovációjának kiterjedtebb ösztönzésére. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer azonban jelenleg nem képes ösztönözni a karbonszegény beruházásokat és innovációt olyan mértékben, amely a közép- és hosszú távú éghajlatváltozási célkitűzések eléréséhez szükséges lenne. Nagyobb innovációs alapra van szükség, további 150 millió eurónyi forrással, amely révén mozgósíthatók a magánberuházások a legújabb ipari technológiák területén. Ahogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összkibocsátási határértéke csökken, és sor kerül a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések reformjára, amelynek végső célja a kibocsátási egységek 100%-ban árverés útján történő értékesítése, megnő azon politikák fontossága, amelyek ösztönzik a karbonszegény gazdaságra való áttérést.
Lépést tartva az egyre szorosabban integrált energiapiaccal
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjának, az energiatermelésre és -kereskedelemre gyakorolt hatásával együtt konzisztensnek kell lennie az energiaunió célkitűzéseivel. Alapvető fontosságú egy innovatív és modern európai energetikai rendszer kialakítása, és további forrásokat kellene áldozni e cél elérésére. A villamosenergia-ágazatra, vagy az elektromos áram fogyasztói közvetett szén-dioxid-költségének kompenzálására vonatkozó, 2020 utáni uniós kibocsátáskereskedelmi szabályokat jobban össze kell hangolni, és egyenlő feltételek kialakítására kellene törekedni, nem torzítva a villamos energia piacán folyó versenyt a tagállamok között. Az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban az energetikai ágazat esetében alkalmazott ideiglenes térítésmentes kiosztást átlátható módon kell végezni, olyan gazdaságilag életképes projektekről gondoskodva, amelyek összhangban állnak az Unió hosszú távú energetikai és éghajlati célkitűzéseivel. Rendszeresen el kell végezni az uniós kibocsátáskereskedelem és egyéb éghajlati, levegőminőségi és energetikai politikák közti kölcsönhatás általános felülvizsgálatát, elkerülendő az egymást átfedő politikákat, illetve a különböző eszközök egymást zavaró alkalmazását.
A párizsi megállapodásra építve
Még nem készült részletes elemzés arról, milyen hatással lesz a párizsi megállapodás az uniós kibocsátáskereskedelemre, ezért ezt nem lehetséges teljes mértékben figyelembe venni a 4. fázis indításakor.
Míg a kiotói megállapodás csak a globális kibocsátás 12%-ára terjedt ki, a globális kibocsátás több mint 95%-áért felelős országoknak most nemzeti éghajlati terveket kell végrehajtaniuk, és minden 5. évben fokozni kell célkitűzéseiket. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert ezért összhangba kell hozni a párizsi megállapodással, beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiigazító mechanizmusát, amely lehetővé teszi a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések és a célkitűzések mértékének rendszeres felülvizsgálatát.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét. |
(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét, biztosítva ugyanakkor az uniós ipar nemzetközi versenyképességét, valamint a kibocsátás- és a beruházásáthelyezés elkerülését. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.). |
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(2) 2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának16. |
(2) 2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkárságának [1]. Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás („a megállapodás”), amelyet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája 21. ülésén hagytak jóvá, a globális kötelezettségvállalás új szintjét fémjelzi, és célja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval kevesebb mint 2 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és erőfeszítéseket tegyenek a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében. A megállapodással összhangban a gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia a CO2-kibocsátások csökkentéséhez. A nemzetközi szinten – például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (IMO) – elfogadott célértékek és intézkedések üdvözlendők, ha megfelelő kibocsátáscsökkentést érnek el. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx |
16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(3) Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. |
(3) Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, hatékonyabb, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlatváltozási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok, harmadik országok vagy az országokon belüli egyes régiók nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. Míg az Unió nyilvánvaló szándéka, hogy az uniós éghajlatváltozási politika központi elemeként fenntartsa az EU ETS-t, más országok és régiók is követik az uniós éghajlatváltozási politikát. 2016-ban nagyjából 40 ország és több mint 20 város, állam és tartomány használ – különböző mértékben – szén-dioxid-árazási mechanizmusokat, és többen tervezik, hogy a jövőben bevezetik azokat. Az Unió ösztönzi a többi országot, hogy kövessék példáját és tartsanak ki erőfeszítéseik mellett. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(4) Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését. |
(4) Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség17, annak biztosítása mellett, hogy ezen egyéb, például az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vonatkozások segítsék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer céljait, és ne ássák alá annak piaci eredményességét. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését annak érdekében, hogy elérjék az Unió hosszú távú célját és 2050-re 80–98%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sajnálatos, hogy a szén-dioxid-árjelzés a harmadik fázisban nem volt elég magas ahhoz, hogy beruházásokat ösztönözzön az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok terén. A jól működő EU ETS szempontjából kulcsfontosságú az olyan szén-dioxid-árjelzés, amely kellően magas ahhoz, hogy ösztönözze a termelés dekarbonizálására irányuló beruházásokat. Hangsúlyozni kell ezzel összefüggésben az ipar arányának az uniós GDP-n belül 2020-ig 20%-ra történő emelését magában foglaló újraiparosítási célt, valamint az innováció, a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások, a foglalkoztatás és a készségfejlesztés jelentőségét. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
17 COM(2015)80, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája. |
17 COM(2015)80, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. |
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatának elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának emelkedése és a beruházások olyan harmadik országokba való eltérülése jelent, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. A Bizottság megbízásából 2013-ban készített tanulmány megállapította, hogy 2005 és 2012 között nem következett be kibocsátásáthelyezés. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(6) Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/...-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. |
(6) Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; az átmeneti időszakra szóló térítésmentes kiosztás kivételt jelent, amelynek célja Európa globális versenyképességének megőrzése. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. 2021-től kezdődően az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányának legalább 57%-nak kell lennie, amely további legfeljebb 5 százalékponttal emelhető a térítésmentes kiosztások megfelelő mennyisége biztosításának érdekében. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
__________________ |
__________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
18 SEC (2015) XX. |
18 SEC (2015) XX. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.). |
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(7) Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. |
(7) Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. A térítésmentes kiosztás célja nem támogatás, hanem a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatának elkerülése, valamint hogy beruházásokat ösztönözzön az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok terén. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kibocsátásáthelyezések kockázatának ki nem tett ágazatok és alágazatok nem kaphatnak térítésmentesen kibocsátási egységeket. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(8) Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008-as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani. |
(8) Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése érdekében a referenciaértékeket a valós technológiai fejlődést tükröző 2017-es és 2018-as adatokkal kell frissíteni. A kiszámíthatóság és a folyamatok állandó fejlesztése ösztönzésének érdekében a referenciaértékek további frissítése szükséges egy olyan tényező alkalmazásával, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Amennyiben az ágazatok fejlődési üteme nem haladja meg a 0,3%-ot, ezt a százalékarányt kell alkalmazni. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(9) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk. |
(9) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett összehangolt uniós mechanizmust kell létrehozni, hogy kártalanítsák az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt; A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek legalább 80%-át ezért az ezen irányelvben felsorolt éghajlat-politikai fellépésekre – többek között az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra – kell fordítani a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. Az EU-nak igazságos átmeneti alapot kell létrehoznia, hogy közös keretet hozzon létre az árverésből származó bevételekből a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(10) A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni. |
(10) A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás (CCU), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS- és CCU-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egységeit kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS- és CCU-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudásmegosztásra vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(11) Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás. |
(11) Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kell élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, összhangban az Unió 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy beruházási bizottságból és egy tanácsadó testületből kell állnia. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(12) Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. |
(12) Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A kiválasztott és a ki nem választott projektek listáját a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható, az ezen irányelvben meghatározott kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(13) A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal. |
(13) A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük a Horizont 2020-szal, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal és az európai strukturális és beruházási alapokkal, figyelembe véve az Európai Beruházási Bank éghajlati beruházási stratégiáját | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(14) A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején. |
(14) A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények kimaradását meghosszabbítsák a fölösleges adminisztratív költségek csökkentése érdekében. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(16b) A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében a Bizottságnak olyan intézkedéseket kell mérlegelnie, mint a kibocsátási jelentések benyújtásának és ellenőrzésének automatizálása, teljes mértékben kihasználva az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – ua pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont – ii alpont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont – ii alpont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés – b pont | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont 2003/87/EK 10 cikk – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3a és 3b bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – d b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – e pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 1, 2 és 3 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk és 10 c cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10d. cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 12 cikk – 3 a bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 25 cikk – 1ba és 1bb bekezdések (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 28a. cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 30 cikk – 4a bekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 30a. cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés 2003/87/EK irányelv IIa. melléklet | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
Cím |
Költséghatékony kibocsátáscsökkentés és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások |
||||
Hivatkozások |
COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 7.9.2015 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 7.9.2015 |
||||
Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
10.3.2016 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Fredrick Federley 28.10.2015 |
||||
Vizsgálat a bizottságban |
17.3.2016 |
12.7.2016 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
13.10.2016 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 13 4 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Nikolay Barekov, Nicolas Bay, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Sergei Stanishev, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Michał Boni, Rosa D’Amato, Esther de Lange, Jens Geier, Benedek Jávor, Olle Ludvigsson, Vladimír Maňka, Marian-Jean Marinescu, Clare Moody, Maria Spyraki |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Salvatore Cicu, Albert Deß |
||||
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (14.7.2016)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))
A vélemény előadója: Jordi Sebastià
RÖVID INDOKOLÁS
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) 2014-ben készített ötödik értékelő jelentése megerősítette és tovább részletezte az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívás rendkívüli komolyságát, és hangsúlyozta az éghajlat-politikai fellépések fokozásának sürgősségét. Az e kihívásra adott válasz, amelyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének szerződő felei által vállalt tervezett nemzeti hozzájárulások (INDC) képviselnek, távolról sem elégséges, mégis jelentős előrelépést jelent.
A párizsi megállapodás meghatározza a globális éghajlat-politikai fellépésnek azt a célját, hogy a felek „a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen”. E megállapodás révén minden ország bekapcsolódik ebbe a törekvésbe. A megállapodás ezenkívül jobb feltételeket teremtett az erőfeszítések állandó felfelé, az éghajlati kihívással arányos szintek felé történő módosításához.
Teljes mértékben ki kell használni a globális éghajlat-politikai fellépés nagymértékű megerősítésére kínálkozó lehetőséget. Az Uniót mint jelentős erőforrásokkal rendelkező nagy kibocsátót komoly felelősség terheli. Hozzá kell járulnia egy olyan folyamat támogatásához, amelyben a világ országai egymás fokozott erőfeszítéseinek hatására fokozzák saját erőfeszítéseiket, ily módon biztosítva a globális erőfeszítés állandó felfelé történő módosítását.
Az Unió egyik kulcsfontosságú feladata e tekintetben a saját kibocsátás-kereskedelmi rendszerének kijavítása, hogy az valóban hatékony eszközzé váljon a kibocsátás csökkentésére, valamint olyan pénzeszközök felhalmozására, amelyek előmozdítják a megújuló energiát, az energiatakarékosságot, és támogatják az éghajlati kihívás hatásaihoz való alkalmazkodást mind az Unióban, mind pedig a kiszolgáltatott fejlődő országokban, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra (LDC).
A Bizottságnak az ETS-irányelv módosítására irányuló javaslata nem elégséges ahhoz, hogy az ETS azzá az eszközzé váljon, amelyre most szükség van. A vélemény előadója ezért olyan módosításokat javasol, amelyek:
- megerősítik a környezeti integritást oly módon, hogy első lépésként a lineáris csökkentési tényező által meghatározott felső kibocsátási határt hozzáigazítják a jelenlegi, az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, a gazdaság egészét érintő és 2050-re elérendő célkitűzés felső határához – ami az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentést jelent –, majd második lépésként bevezetik a felső határ rendszeres, ötévenkénti felülvizsgálatát az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás kollektív felülvizsgálatai szerint;
- kivonják a piaci stabilizációs tartalék többletéből a tiszta fejlesztési mechanizmus és az együttes végrehajtás hatálya alá tartozó, az ETS keretében felhasznált nemzetközi krediteknek megfelelő kibocsátási egységeket, és ezáltal az ETS ÜHG-csökkentési céljának elérését belső erőfeszítéssé teszik;
- árverésre bocsátják az összes kibocsátási egységet, és a teljes bevételt elkülönítik az éghajlat-politikai fellépés céljaira olyan módon, hogy a bevételek fele a kiszolgáltatott fejlődő országokhoz kerüljön, és az esetleges kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében bevezetnek egy kibocsátásiegység-behozatali követelményt az energiaigényes áruk importjára vonatkozóan;
- gondoskodnak arról, hogy a légi közlekedési ágazat ugyanolyan mértékben járuljon hozzá a 2030-ra kitűzött ÜHG-csökkentési cél eléréséhez, mint az EU ETS hatálya alá tartozó többi ágazat, és a légi közlekedési ágazatból származó összes bevételt elkülönítik a kiszolgáltatott fejlődő országokban végrehajtandó éghajlat-politikai fellépés céljaira;
- kiterjesztik az éghajlat-politikai célok hatályát a nemzetközi hajózásra egy kollektív alap létrehozásával a hajóüzemeltetőknek az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során megvalósuló kibocsátásaira vonatkozó hozzájárulásainak összegyűjtésére;
- a biomassza nulla értékű kibocsátási tényezőjét a hulladékokra és a maradékanyagokra korlátozzák, hogy ily módon csökkentsék az Unió bioenergia-piacának ellátása céljából a fejlődő országokban zajló földfelvásárlásokra ösztönző tényezőket. A globális erdőirtás és az erdei szénkészletek csökkenése felelős az éghajlatváltozás mintegy 20%-áért. Az éghajlatváltozás enyhítése szempontjából az Unió erdei biomassza iránti keresletének a nulla értékű kibocsátás könyvelésének megkérdőjelezhető gyakorlata általi növelése a legjobb esetben is nem hatékony, a legrosszabb esetben pedig ellentétes hatással jár.
Az ETS-bevételek elkülönítése és a nemzetközi hajózási kibocsátások bevonása a rendszerbe összhangban van az Európai Parlament által e kérdésről a 2008. évi éghajlat-változási csomag keretében megfogalmazott állásponttal is, amelyet többször megismételt.
MÓDOSÍTÁSOK
A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2c) A Párizsi Megállapodás olyan globális egyezmény, amelynek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása és csökkentése, és olyan méltányos átmenetre törekszik, amelynek a fejlődő országok javát is kell szolgálnia. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
(2d) Az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott országok a fejlődő országok. Az Uniónak növelnie kell az ezen országoknak nyújtott támogatását, hogy fokozza az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásukkal kapcsolatos kapacitásukat és ellenálló képességüket; meg kell erősíteni a politikai összhangot az Unió szintjén, hogy az EU ETS hatékonyan egészíthesse ki a fejlesztési együttműködési politikát, különösen a 2030-as fejlesztési menetrendet és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikát érintően. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 e preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
(7a) A biomasszából származó kibocsátások nulla kibocsátási tényezős besorolása az EU ETS-ben a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a értelmében vett támogatási rendszernek minősül. A folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok, szilárd és gáz halmazállapotú biomassza csak akkor kaphatnak támogatást és számíthatók be a nemzeti célértékekbe, ha megfelelnek a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak vagy a fenntartható bioenergiára irányuló politikának. Következésképpen a fenntarthatósági kritériumokat minden olyan bioenergia-forrásra alkalmazni kellene, amelyet az EU ETS-be tartozó létesítményben vagy légi jármű üzemeltetőjének az EU ETS-be tartozó tevékenységei során elfogyasztanak és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében nulla kibocsátási tényezővel sorolnak be. | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
_________________________________ | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.). | ||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az ETS jelenleg nem terjed ki azokra a létesítményekre, amelyek kizárólag biomasszát használnak, és a létesítményekben felhasznált biomasszát karbonsemlegesnek tekinti, valamint nem veti alá a szilárd biomasszát semmilyen fenntarthatósági kritériumnak. Ennek következtében a kibocsátások jelentős részét nem számítják be. Ezért fontos a biomassza nulla kibocsátási tényezővel való beszámításának megszüntetése és fenntarthatósági kritériumok alá vonása. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||
(9) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk. |
(9) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az Unió globális felelősségét elismerve, a tagállamoknak haladéktalanul pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a legkevésbé fejlett országok által vállalt azon erőfeszítések számára, amelyek célja az alacsony kibocsátású technológiák kifejlesztése a technológiasemlegességgel és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével kapcsolatos elv alapján. Ebben a tekintetben a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből a tagállamokhoz befolyó bevételek jelentős hányadát nemzetközi alapoknak kellene befizetni, különösen a következőknek: az Éghajlat-változási Alap, a Legkevésbé Fejlett Országok Alapja és a Különleges Éghajlat-változási Alap. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 3d cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A légi közlekedési ágazatnak ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia a 2030-ig szóló ÜHG-csökkentési cél eléréséhez, mint az EU ETS hatálya alá tartozó többi ágazatnak. Az Európai Parlamentnek a légi közlekedésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonására vonatkozó 2007. évi javaslattal kapcsolatos álláspontjával összhangban és a légi közlekedésre vonatkozó nemzetközi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében az EU ETS keretében a légi közlekedésből származó minden bevételt az éghajlatváltozás kezelésére kell fordítani. Annak érdekében, hogy növeljük a fejlődő országoknak az EU szakpolitikai intézkedéseibe vetett bizalmát, a légi közlekedés kibocsátási egységeinek kereskedelméből származó minden bevételt el kell különíteni az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló nemzetközi finanszírozásra. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) 2003/87/EK irányelv 3e cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A 9. módosításhoz kapcsolódik. A légi közlekedési ágazat összes kibocsátási egységét a tagállamok árverés útján értékesítik. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2003/87/EK irányelv 9 cikk – 2 és 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Párizsi Megállapodásban az egyes országok megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ne haladja meg az 1,5°C-ot. A javasolt ETS lineáris csökkentési tényező még a 2050-ig szóló, az 1990-es szinthez képest 80–95%-os csökkentésnek megfelelő uniós cél alsó határának eléréséhez sem elég, amelyről a 2°C-os célkitűzés alapján született megállapodás. A Párizsi Megállapodással való nagyobb összhang érdekében azt javasolták, hogy a lineáris csökkentési tényezőt igazítsák ki 2,8%-ra – ami a gazdaság egészét érintő, 2050-re az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentésnek, vagyis az EU 2050-re elérendő célkitűzése felső határának felelne meg –, és második lépésként dolgozzanak ki egy felülvizsgálati záradékot a lineáris csökkentési tényezőnek az ENSZ által végrehajtott felülvizsgálatokat követő kiigazítása érdekében. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Bizottságnak | |||||||||||||||||||||||||||||||
- létre kell hoznia egy méltányos átmenetet biztosító alapot, mint széles körű uniós támogatási mechanizmust azon munkavállalók és régiók számára, amelyeket veszteség ér a karbonszegény gazdaságra való átállás során. | |||||||||||||||||||||||||||||||
- létre kell hoznia egy nemzetközi éghajlat-politikai alapot, amely közvetlenül kiegészíti az Éghajlat-változási Alapot, és segít annak megszüntetésében, hogy kizárólag segélyköltségvetéseket vegyenek igénybe az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kibocsátási egységek modernizációs alap, igazságos átállási alap és nemzetközi éghajlat-poilitikai alap tekintetében megállapított részarányai hozzáadódnak az árverésre bocsátott kibocsátási egységekhez. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlamentnek a 2008. évi éghajlat-változási csomaggal kapcsolatos álláspontja szerint az EU ETS-ből származó minden bevételt (vagy az e bevételek értékével megegyező összeget) el kell különíteni az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló fellépés finanszírozására, 50%-át pedig az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló nemzetközi finanszírozáshoz való kollektív uniós hozzájárulásra kell fordítani. Az Unió és a tagállamok kollektív kötelezettségvállalása növelné az Unió befolyását az UNFCCC-tárgyalásokon, valamint az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló uniós finanszírozás hatékonyságát. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – k pont | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont– a pont 2003/87/EK irányelv 10a cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A legkevésbé fejlett országok különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony szintjéért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az EU ETS kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés finanszírozására való felhasználása által, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. Az Unió kollektív kötelezettségvállalása növelné az Unió befolyását az UNFCCC-tárgyalásokon, miközben az Éghajlat-változási Alapon keresztül megvalósuló hozzájárulás másokat is arra ösztönözne, hogy a szén-dioxid-kibocsátás árazására szolgáló saját rendszereik egy részével járuljanak hozzá az Alap működéséhez. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A javasolt „kell” megfogalmazás jogilag félreérthető. Noha egy harmonizált rendszer kívánatos lehet, a tagállamok kényszerítése arra, hogy állami támogatást alkalmazzanak, jogilag hibás, ezért a lehetőségre vonatkozó szót kell visszaemelni a szövegbe. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az említett kis léptékű beruházások döntő szerepet játszanak az energiarendszerek korszerűsítésében és az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállásban, ezért azokat kifejezetten ki kell emelni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kedvezményezett tagállamoknak meg kell adni a jogot, hogy maguk válasszák ki a kis léptékű projekteket – különösen, ha azok megvalósítását a meglévő nemzeti terv/program irányozza elő –, hogy az ország helyzetéhez igazítsák a többéves keretet. Ebben az esetben elegendő a tanácsadó testület egyszerű tájékoztatása. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 c cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02003L0087-20151029&qid=1458208850750&from=HU) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlamentnek az ETS-re vonatkozó 2008. évi álláspontja és az éghajlati csomagról kötött 2009. évi megállapodás szerint minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia a kibocsátás csökkentéséhez, a nemzetközi tengerhajózást és a légi közlekedést is ide számítva. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében folytatott fellépés hiányában egy pénzalapot kell létrehozni a hajóüzemeltetőknek az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során történő kibocsátásokhoz kapcsolódó hozzájárulásainak összegyűjtésére. Ha az éghajlat-politikai fellépés eredményeként nem csökkennek a kibocsátások az érintett gazdasági szereplők kibocsátásainak megfelelő mértékben, akkor a különbözetet törölni kell a piaci stabilizációs tartalékból. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv -28 a cikk (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||||||||||||||
A párizsi megállapodásban az egyes országok megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ne haladja meg az 1,5°C-ot. A párizsi megállapodással való nagyobb összhang érdekében azt javasolták, hogy első lépésként a lineáris csökkentési tényezőt igazítsák ki 2,8%-ra – ami a gazdaság egészét érintő, 2050-re az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentésnek, vagyis az EU 2050-re elérendő célkitűzése felső határának felelne meg –, és második lépésként dolgozzanak ki egy felülvizsgálati záradékot a lineáris csökkentési tényezőnek az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás felülvizsgálatát követő kiigazítása érdekében. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 1 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 3 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet 2003/87/EK irányelv IV melléklet – A rész | |||||||||||||||||||||||||||||||
|