JELENTÉS a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

13.1.2017 - (COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Ian Duncan
A vélemény előadója (*):
Fredrick Federley Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0337),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0190/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. december 14-i véleményére[1],

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. április 7-i véleményére[2],

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, illetve a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0003/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.	(1)  A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása, valamint az uniós iparnak a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatával szembeni fenntartható megerősítése érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.
__________________	__________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.).	15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.).
Indokolás
Tisztázni kell, hogy az irányelv célja bizonyos mértékű kibocsátáscsökkentés elérése oly módon, hogy az ne vezessen kibocsátás- és beruházásáthelyezéshez. Ez alapvető mind környezeti szempontból (a kibocsátások áthelyezésének elkerülése), mind gazdasági szempontból (a tevékenységek és munkahelyek áthelyeződése). Az első cikket ezért ki kell egészíteni, hogy teljes mértékben elismerje a fentieket kulcsfontosságú célkitűzésként.
Módosítás    2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának.16	(2)  2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítandó meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést téve lehetővé a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságának. A kibocsátáscsökkentés terhét méltányosan kell elosztani az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok között.
__________________
16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx
Módosítás    3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a)  Fontos, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert – annak ellenére, hogy az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai céljai megvalósításának elsődleges eszköze – olyan további egyenértékű intézkedésekkel egészítsük ki, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó egyéb jogi aktusokban és eszközökben hoznak, annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák az arra vonatkozó megállapodást, hogy a gazdaság valamennyi ágazata hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti.
Indokolás
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek a kiegészítő jogi intézkedésekkel való kölcsönhatása hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy biztosítsák a célkitűzést a kibocsátáskereskedelmi rendszer alá tartozó és a nem alá tartozó ágazatokban, nem utolsósorban tekintettel az energiaszolgáltatási irányelv, valamint a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás következő felülvizsgálatára.
Módosítás    4 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b)  Az UNFCCC részes feleinek 21. konferenciáján Párizsban elfogadott 2015. december 12-i megállapodás (a Párizsi Megállapodás) alapján az országoknak olyan politikákat kell életbe léptetniük, amelyek révén több mint 180 tervezett nemzeti vállalást érnek el, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 98%-át fogja át. A Párizsi Megállapodás célja az iparosodás előtti szinthez viszonyított átlagos globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt tartása, és az arra irányuló erőfeszítések folytatása, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon. Az említett politikák közül több várhatóan szén-dioxid-árazást vagy hasonló intézkedéseket foglal magában, ezért az irányelvben felülvizsgálati záradékot kell megállapítani, hogy a Bizottság a Párizsi Megállapodás alapján 2023-ban elvégzendő első összegzést követően adott esetben szigorúbb kibocsátáscsökkentésre, valamit – a szén-dioxid-árazási mechanizmusok Unión kívüli fejlődésének megfelelően – az ideiglenes kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések módosítására, illetve további politikai intézkedésekre és eszközökre tehessen javaslatot az Unió és tagállamai üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásainak bővítése érdekében. A felülvizsgálati záradék biztosítja továbbá, hogy a Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tegyen közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szabályozás mennyire áll összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.
Módosítás    5 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c)  Összhangban a Párizsi Megállapodással és a társjogalkotóknak a 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban1b kifejezett kötelezettségvállalásával, minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének eléréséhez. E célból a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) erőfeszítéseket tesz, hogy korlátozza a nemzetközi tengeri kibocsátásokat, és ezeket ösztönözni kell, azzal a céllal, hogy a hajózásból származó CO2-kibocsátások globális szintű csökkentését célzó éghajlat-politikai intézkedésekre vonatkozó világos IMO cselekvési terv készüljön. A nemzetközi tengeri kibocsátásoknak az IMO révén való csökkentésére irányuló egyértelmű célok elfogadása elsőrendű fontosságú feladattá vált, és előfeltétele annak, hogy az Unió ne folytassa a tengerészeti ágazatnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása irányába tett lépéseket. Amennyiben azonban 2021 végéig nem születik ilyen megállapodás, az ágazatot be kell vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, és egy alapot kell létrehozni a hajóüzemeltetők hozzájárulásai és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendeletében1c meghatározott uniós nyomon követési, jelentési és hitelesítési rendszer (az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során keletkezett kibocsátások) által már lefedett szén-dioxid-kibocsátásokkal kapcsolatos közös megfelelés számára. Az árverés keretében a tengerészeti ágazatnak értékesített kibocsátási egységekből származó bevételek egy részét az energiahatékonyság javítására és a CO2-kibocsátásokat csökkentő innovatív technológiákba való beruházások támogatására kell fordítani a tengerészeti ágazatban, beleértve a rövid távú tengeri szállítást és a kikötőket is.
	__________________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/29/EK irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.).
	1bAz Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
	1cAz Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/757 rendelete a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123, 2015. 5.19. 55. o.).
Módosítás    6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer.	(3)  E cél elérésének legfontosabb uniós eszközei egy jól működő, megújított EU ETS – a piacot stabilizáló, átfogó eszközzel, valamint jelentős mennyiségű többlet kibocsátási egység kivonása a piacról – 2021-től kezdve 2,4% éves csökkentési tényezővel. A térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, és 2020 után is érvényben maradnak az arra irányuló intézkedések, amelyek megelőzik a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – amíg más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát – amely egy ágazatközi korrekciós tényező szerint csökkenne – százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer, továbbá azon ágazatok védelme érdekében, amelyek egy ágazatközi korrekciós tényező révén a leginkább kitettek a kibocsátásáthelyezés kockázatának. Ezen intézkedéseket a Párizsi Megállapodásnak megfelelően ellenőrizni, és szükség esetén módosítani kell az Unióra a megállapodás értelmében háruló éghajlat-változással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében.
Módosítás    7 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a)  A legkevésbé fejlett országok különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás hatásainak, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony szintjéért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés – különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra – finanszírozására való felhasználása által az Éghajlat-változási Alapon keresztül.
Módosítás    8 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.	(4)  Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok és az iparágak rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 Figyelembe kell venni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyéb olyan uniós és nemzeti politikákkal való kölcsönhatását, amelyek hatást gyakorolnak a kibocsátási egységek iránti keresletre. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása és az energiaunió egyéb szempontjai terén tett előrelépésre irányuló megfelelő erőfeszítések hozzájárulnak egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.
__________________	__________________
17 COM(2015)0080, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája	17 COM(2015)0080, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája
Módosítás    9 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a)  Az energiahatékonyságra vonatkozó, a Tanács által elfogadott 27%-osnál ambiciózusabb célkitűzéseknek több kibocsátási egység térítésmentes kiosztását kell eredményeznie a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak számára.
Indokolás
Juncker elnök legalább 30%-os energiahatékonysági cél kialakítását támogatta. Az EP többsége még tovább szeretne menni. Ez természetesen több kibocsátáscsökkentéshez vezet majd a vállaláselosztásban. Ezért a vállaláselosztás maximumát csökkenteni kell, és az így kialakult kapacitást a kibocsátásáthelyezési kockázat alá tartozó ipar védelmére kell felhasználni.
Módosítás    10 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket.	(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülésének célja indokolttá teszi a teljes árverés ideiglenes elhalasztását, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított, célzott és térítésmentes kiosztása indokolt kivételt képez a „szennyező fizet” elv alól – feltéve, hogy nem kerül sor túlzott mértékű kiosztásra – azon valódi kockázatok kezelése érdekében, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, amely gyakorlat indokolt egészen addig, míg más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. Ennek érdekében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának dinamikusabbnak kell lennie, az ezen irányelvben megállapított küszöbökkel összhangban.
Módosítás    11 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6)  Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a -20 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/...-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak.	(6)  Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát, amelynek 57%-nak kell lennie a 2021–2030-as időszakban, az ágazatközi korrekciós tényező révén kell csökkenteni, a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett ágazatok védelmében. A bizottsági hatásvizsgálat részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az energiahatékonyság javítását célzó modernizációs alap létrehozásának érdekében, illetve az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek az elektromos áram árába beépülő közvetett költségei miatt a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatok vagy alágazatok kompenzálására elkülönített kibocsátási egységeket, az igazságos átállási alap létrehozására elkülönített kibocsátási egységeket, amely azokat a régiókat támogatja, ahol magas a szén-dioxid-függő ágazatokban dolgozók aránya, és az egy főre eső GDP jóval az uniós átlag alatti, illetve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. .
__________________
18 SEC(2015)XX
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.).	19 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i (EU) 2015/1814 határozata az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9.,1. o.).
Módosítás    12 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7)  Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené.	(7)  Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban ideiglenesen fenn kell tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené. Azokban az ágazatokban és alágazatokban, amelyekben a térítésmentes kiosztás az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékei alapján kerül kiszámításra, a kibocsátásáthelyezés kockázatát szintén fel kell mérni, tekintettel arra, hogy ezek a termékek vegyi üzemekben és finomítókban is előállításra kerülnek. A térítésmentes kibocsátási egységek rendelkezésre állásával kapcsolatos nyomás csökkentése érdekében létre kell hozni egy olyan importbeszámítási rendszert, amely teljes mértékben megfelel a WTO-szabályoknak. A rendszernek az olyan ágazatokra kell összpontosítania, amelyekben alacsony a kereskedelem intenzitása, és magas a kibocsátás intenzitása, mint a cement és a klinker import.
Módosítás    13 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008-as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.	(8)  Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007. és 2008. évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely az ágazatok leghatékonyabb 10%-ába tartozó létesítmények fejlődésének tényleges értékelésén alapul. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a csökkentési tényező évente több mint 1,75%-kal eltér (magasabb vagy alacsonyabb) a 2007. és 2008. éveknek megfelelő értékektől a vonatkozó időszakban, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Amennyiben az adatok a vonatkozó időszakban 0,25%-os vagy annál kisebb javulási arányt mutatnak, a vonatkozó referenciaértéket ezzel a százalékkal kell kiigazítani. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.
Módosítás    14 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.	(9)  Az egyenlő feltételek biztosítására törekedve a tagállamoknak – egy uniós szinten központosított rendszer révén – részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak kezelniük kell gazdaságuk dekarbonizációjának szociális vonatkozásait is, és az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kell használniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós szintű központi rendszer révén kapott kompenzációt kiegészítsék. Ezek a pénzügyi intézkedések nem haladhatják meg a vonatkozó állami támogatásról szóló útmutatások által meghatározott értéket.
Módosítás    15 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10)  A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.	(10)  A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás (CCU), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS- és CCU-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS- és CCU-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.
Módosítás    16 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11)  Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.	(11)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összes kibocsátási egységének 2%-át árverésre kell bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kell hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultnak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon, euróban kifejezve 2014-ben alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, 2030-ig mentességet kell élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló reálberuházásokat, összhangban az Unió 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. E szabályoknak átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, valamint összhangban kell lenniük az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Ezen irányítási struktúra elemei a beruházási bizottság, a tanácsadó testület és az irányítóbizottság. A döntéshozatali folyamatban kellően figyelembe kell venni az EBB szakértelmét, kivéve, ha kis projektek részesülnek támogatásban egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitel vagy egy olyan nemzeti program keretében nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok a célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kell javaslatot tenniük, és az alapból történő valamennyi finanszírozásnak teljesítenie kell a támogathatóság egyedi kritériumait. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.
Módosítás    17 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kell lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során.	(12)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel, beleértve a harmadik energiaügyi csomag támogatását. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárást nyilvános konzultációra kellene bocsátani, az eljárás eredményeit – beleértve az elutasított projekteket – pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vonatkozó kibocsátási egységeiket vagy azok egy részét a modernizációs alapba csoportosítják át, amennyiben jogosultak mindkét eszköz igénybevételére. Az eltérést a 2030. évi kereskedelmi időszak végéig meg kell szüntetni.
Módosítás    18 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13)  A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal.	(13)  A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük a Horizont 2020-szal, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal, az európai strukturális és beruházási alapokkal és az Európai Beruházási Bank éghajlati beruházási stratégiájával.
Indokolás
Az innovációs alapnak a Horizont 2020-szal és az ESBA-val összehangolt módon kell működnie. Ami a modernizációs alapot és az ideiglenes térítésmentes kiosztást illeti, figyelembe kell venni az EBB által kidolgozott éghajlati és energetikai beruházásokra vonatkozó kritériumokat.
Módosítás    19 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14)  A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején.	(14)  A meglévő rendelkezéseket, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, ki kell terjeszteni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által működtetett létesítményekre, amelyek a rendszer hatálya alól való kivétel kérelmezését megelőző három év mindegyikében 50 000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején és félidőben. Azt is lehetővé kell tenni, hogy azon létesítmények, amelyek a kereskedelmi időszak kezdetét megelőző három év mindegyikében 5000 tonna CO2-egyenértéknél kevesebbet bocsátanak ki, ki legyenek véve az EU ETS hatálya alól, amit ötévenként felül kell vizsgálni. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az önkéntes kívülmaradás mellett döntő létesítményekre vonatkozó alternatív egyenértékű intézkedések ne eredményezzenek magasabb megfelelési költségeket. A nyomon követési, jelentési és hitelesítési követelményeket egyszerűsíteni kell az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kis kibocsátók számára.
Módosítás    20 Proposal for a directive 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a)  A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében a Bizottság mérlegelhet olyan intézkedéseket, mint a kibocsátási jelentések benyújtásának és ellenőrzésének automatizálása, teljes mértékben kihasználva az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket.
Módosítás    21 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a)  A 14. és 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak – lehetőség szerint – egyszerűsíteniük kell a nyomon követésre, a jelentésre és a hitelesítésre vonatkozó szabályokat a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A 19. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell könnyíteniük a nyilvántartáshoz való hozzáférést és a nyilvántartás használatát, különösen a kis gazdasági szereplők számára.
Módosítás    22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1.  Az irányelv teljes szövegében a „közösségi rendszer” kifejezés helyébe az „EU ETS” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1a.  Az irányelv teljes szövegében a „közösségi szintű” kifejezés helyébe az „uniós szintű” kifejezés lép.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1b.  A -1. és -1a. pontban, valamint a 26. cikk (2) bekezdésében említett esetek kivételével az irányelv teljes szövegében a „közösségi” kifejezés helyébe az „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1c.  Az irányelv teljes szövegében „a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás” kifejezés helyébe „a 30c. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás” kifejezés lép.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1d.  A 3g. cikkben, az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 10a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 14. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 19. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 29a. cikk (4) bekezdésében a „rendelet” kifejezés helyébe a „jogi aktus” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 e pont (új) 2003/87/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   -1e.   A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: „(1)   Ezen irányelvet az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásokra és a II. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázokra kell alkalmazni.” „(1)   Ezen irányelvet az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásokra és a II. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázokra, illetve a 10b. cikkben meghatározott importőrökre kell alkalmazni.”
Módosítás    28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 f pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – h pont
Hatályos szöveg Módosítás   -1f.  A 3. cikk h) pontja helyébe a következő szöveg lép: „h)  »új belépő«: „h)  »új belépő«: -  olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet folytató létesítmény, amely első alkalommal 2011. június 30. után szerzett üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyt, -  olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet folytató létesítmény, amely első alkalommal 2018. június 30. után szerzett üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyt, -  a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében a közösségi rendszerbe felvett tevékenységet első alkalommal folytató létesítmény, vagy -  a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében az uniós rendszerbe felvett tevékenységet első alkalommal folytató létesítmény, vagy -  – olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet vagy a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében a közösségi rendszerbe felvett valamely tevékenységet folytató létesítmény, amelyet 2011. június 30. után jelentős mértékben bővítettek, e bővítés tekintetében.”; -  – olyan, az I. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több tevékenységet vagy a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében az uniós rendszerbe felvett valamely tevékenységet folytató létesítmény, amelyet 2018. június 30. után jelentős mértékben bővítettek, e bővítés tekintetében.”;
Indokolás
Módosítani kell az „új belépő” – olyan létesítmény, amely 2011. június 30. után szerzi meg a ÜHG-engedélyt – jelenlegi meghatározását, a IV. szakaszra tekintettel. A jelenlegi irányelvben egy létesítményt 3 hónappal azelőtt tekintenek új belépőnek, hogy a tagállamok benyújtanák a létesítmények listáját (2011. szeptember). A IV. szakaszra irányuló javaslat előírja, hogy a létesítmények listáját 2018. szeptember 30-ig nyújtsák be; tehát ezt a logikát követve, azokat a létesítményeket, amelyek tevékenységüket 2018. június 30. után kezdik meg, új belépőknek kell tekinteni.
Módosítás    29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 g pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – u a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1g.  A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:   „ua)  »kis kibocsátó«: olyan alacsony kibocsátású létesítmény, amelyet kis- vagy középvállalkozás üzemeltet, és az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel:   – az adott létesítménynek a jelenlegi kereskedési időszakot közvetlenül megelőző kereskedési időszakban az érintett illetékes hatóságnál bejelentett éves hitelesített átlagkibocsátása kevesebb volt mint 50 000 tonna szén-dioxid egyenérték évente, a biomasszából származó CO2 nélkül, az átadott CO2 levonása előtt;   – az első francia bekezdésben említett éves átlagkibocsátás adatai nem állnak rendelkezésre az adott létesítmény tekintetében, vagy már nem alkalmazható az adott létesítményre a létesítmény határainak vagy a létesítmény működési feltételeinek megváltozása miatt, de a szóban forgó létesítmény éves kibocsátása a következő öt évben kevesebb lesz, mint 50 000 tonna szén-dioxid egyenérték, kivéve a biomasszából származó CO2-t, az átadott CO2 levonása előtt.   __________________   1a a 2003/361/EK ajánlás függelékében meghatározottak szerint
Módosítás    30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 h pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 c cikk – 2 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   -1h.  A 3c. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 13. cikk (1) bekezdésében  említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követő esetleges módosítások hiányában minden ezt követő időszakra a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légi közlekedésből származó összes kibocsátás 95%-a és az adott időszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg. „(2) A 13. cikkben említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követő esetleges módosítások hiányában minden ezt követő időszakra a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légi közlekedésből származó összes kibocsátás 95%-a és az adott időszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg.   A légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége 2021-ben a 2014. január 1-től 2016. december 31-ig tartó időszak átlagos mennyiségénél 10%-kal alacsonyabbnak kell lennie, majd évente ugyanolyan mértékben csökkennie kell, mint az EU ETS 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő felső határnak annak érdekében, hogy a légiközlekedési ágazat Unión belüli járatokra vonatkozó határértékét 2030-ra nagyobb összhangba lehessen hozni az EU ETS ágazatokkal.   Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül található országok repülőtereire irányuló és onnan induló légiközlekedési tevékenységek esetében a 2021-től kiosztandó kibocsátási egységek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 39. közgyűlésén elfogadott jövőbeni, globális piacalapú mechanizmus figyelembe vételével kiigazíthatók. A Bizottság 2019-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e tevékenységeket illetően az ICAO 40. közgyűlését követően. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében felülvizsgálható.” Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében felülvizsgálható.”
Módosítás    31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 i pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 c cikk – 4 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   -1i.  A 3c. cikk (4) bekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép: Ezt a határozatot a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottság megvizsgálja. Ezt a határozatot a 30c. cikk (1) bekezdésében említett bizottság megvizsgálja.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 j pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 2 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   -1j.  A 3d. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2)  2013. január 1-jétől kezdődően az egységek 15%-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhető.” „(2)  2021. január 1-jétől kezdődően az egységek 50%-a kerül árverésre.
Indokolás
A fel nem használt térítésmentes kibocsátási egységeket rendelkezésre kell bocsátani az olyan iparágak kibocsátásáthelyezése kockázatának kezelése érdekében, amelyekben magas a szén-dioxid-intenzitás és a kereskedelem intenzitása.
Módosítás    33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1.  A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: 1.  A 3d. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem térítésmentesen kiutalandó kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározása révén. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma – néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   1a.  A 3d. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4)  A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. ” „(4)  A bevétel teljes összegét az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint az uniós rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket emellett a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására is fel lehet használni. ”
Módosítás    35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 e cikk – 1 a bekezdés (új)
Hatályos szöveg Módosítás   1b.  A 3e. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(1a)   2021-től kezdve a kibocsátási egységek ezen irányelv értelmében történő térítésmentes kiosztása csak azt követően kerül engedélyezésre, hogy az Európai Parlament és a Tanács azt megerősítette, mivel az ICAO A-39/3. sz. határozata szerint 2021-től globális piacalapú intézkedés lép hatályba. Ebben a vonatkozásban a társjogalkotók figyelembe fogják venni a piacalapú intézkedés és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer közti kölcsönhatást.”
Módosítás    36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) 2003/87/EK irányelv II a fejezet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a.  A szöveg a következő fejezettel egészül ki:   „IIa. FEJEZET   A hajózási ágazat bevonása nemzetközi szintű előrelépés hiányában   3ga. cikk   Bevezetés   2021-től kezdve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet égisze alatt működő hasonló rendszer hiányában az Unió kikötőiben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során keletkező CO2-kibocsátások az e fejezetben meghatározott, 2023-ban életbe lépő rendszeren keresztül kerülnek elszámolásra.   3gb. cikk   Alkalmazási kör   2023. január 1-től kezdve e fejezet rendelkezései érvényesek a tagállam joghatósága alá tartozó kikötőkben tartózkodó, azokba érkező vagy azokból induló hajók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó kibocsátási egységek kiosztására és kiutalására, az (EU) 2015/757 rendeletben rögzített rendelkezésekkel összhangban. A 12. és 16. cikkek ugyanúgy vonatkoznak a tengeri tevékenységekre, mint más tevékenységekre.   3gc. cikk   Többlet kibocsátási egységek a tengeri ágazat részére   A Bizottság 2021. augusztus 1-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 30b. cikkel összhangban, hogy az irányelv kiegészítéseképpen a tengeri ágazatra vonatkozóan megállapítsa a kibocsátási egységek teljes mennyiségét az egyéb ágazatokkal összhangban, és a kibocsátási egységek kiosztásának módszerét ebben az ágazatban, árverés keretében, valamint a speciális rendelkezéseket az igazgatást végző tagállamra tekintettel. Amennyiben a tengeri ágazat bevonásra kerül az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, a kibocsátási egységek teljes mennyisége annak értékével növekszik.   A 30gd. cikkben említett kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek húsz százalékát a 30gd. cikk szerint létrehozott alapon keresztül kell felhasználni („Tengeri éghajlati alap”), annak érdekében, hogy fokozzák az energiahatékonyságot és támogassák az innovatív technológiákba való beruházásokat a CO2-kibocsátások csökkentése érdekében a tengeri ágazatban, ideértve a rövid távú tengeri hajózást és a kikötőket is.   3gd. cikk   Tengeri éghajlati alap   (1)  Létre kell hozni egy, a tengeri kibocsátások kompenzálására, az energiahatékonyság fokozására és a tengeri ágazatban a CO2-kibocsátások csökkentésére szolgáló innovatív technológiákba való beruházások előmozdítására szolgáló alapot.   (2)  A hajóüzemeltetők önkéntes alapon éves tagsági hozzájárulást fizethetnek az alapnak, az (EU) 2015/757 rendelet értelmében az előző naptári évre vonatkozóan jelentett teljes kibocsátásuknak megfelelően. A 12. cikk (3) bekezdésétől eltérően az alap a tagjai közé tartozó hajóüzemeltetők nevében együttesen ad le kibocsátási egységeket. A tonnánkénti kibocsátásra jutó hozzájárulást az alap határozza meg minden év február 28-ig, és ennek értéke nem lehet kevesebb a kibocsátási egységek megelőző évi piaci árának szintjénél.   (3)  Az alap a tagjainak a megelőző naptári évben való kibocsátásainak együttes összmennyiségével azonos mennyiségben szerez kibocsátási egységeket és minden év április 30-ig visszaadja azokat a 19. cikk értelmében létrehozott nyilvántartásba, későbbi törlésre. A hozzájárulásokat nyilvánosságra kell hozni.   (4)  Az alap továbbá az energiahatékonyságot is fokozza és előmozdítja a tengeri ágazatban a CO2-kibocsátások csökkentésére irányuló innovatív technológiákba való beruházásokat, ideértve a rövid távú tengeri hajózást és a kikötőket is, a 30gc. cikkben említett bevételek révén. Az alap által támogatott valamennyi beruházást nyilvánosságra kell hozni, és azoknak meg kell felelniük az irányelv céljainak.   (5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére e cikk végrehajtására vonatkozóan.   3ge. cikk   Nemzetközi együttműködés   Abban az esetben, ha létrejön egy nemzetközi megállapodás a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális intézkedésekről, a Bizottság felülvizsgálja ezt az irányelvet és adott esetben módosításokat javasol e nemzetközi megállapodással való összhang biztosítása érdekében.”
Módosítás    37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 5 cikk – 1 albekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2b.  Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése e a következő ponttal egészül ki:   „da)  a létesítményben a kibocsátáscsökkentés segítése érdekében felhasználásra kerülő minden szén-dioxid-leválasztási és -felhasználási technológia.”
Indokolás
Az üzemeltető által használni kívánt kibocsátáscsökkentési technológiák részleteit bele kell foglalni a kibocsátási engedélyek iránti kérelembe.
Módosítás    38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés – e a és e b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2c.  A 6. cikk (2) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:   „ea)  a társadalmi felelősségvállalásra és a jelentéstételre vonatkozó valamennyi jogi követelmény, amelynek célja a környezetvédelmi előírások egyenlő és eredményes végrehajtásának, valamint annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok és az érdekelt felek – többek között a munkavállalók, valamint a civil társadalom és a helyi közösségek képviselői – minden lényeges információhoz hozzáférjenek az Aarhusi Egyezményben megállapított és az uniós és nemzeti jogszabályokban, köztük a 2003/87/EK irányelvben végrehajtott módon);   eb)  kötelezettség, amely szerint évente teljes körű adatokat kell közzétenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az európai környezetvédelmi, valamint a munkahelyi környezeti, egészségvédelmi és biztonsági irányelveknek való megfelelőségre vonatkozóan; ezeknek az információknak mind a munkavállalók képviselői, mind a létesítmény közelében élő lakosság civil társadalmi képviselői számára hozzáférhetőknek kell lenniük;”
Módosítás    39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 7 cikk
Hatályos szöveg Módosítás   2d.  A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „Az üzemeltető értesíti az illetékes hatóságot bármely, a létesítmény jellegének vagy működésének megváltoztatására és a létesítmény bővítésére, illetve teljesítményének jelentős csökkentésére irányuló olyan tervéről, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására van szükség. Ahol szükséges, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt. Ha változik a létesítmény üzemeltetője, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt az új üzemeltető nevének és címének beillesztésével.” „Az üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot bármely, a létesítmény jellegének vagy működésének megváltoztatására és a létesítmény bővítésére, illetve teljesítményének jelentős csökkentésére irányuló olyan tervéről, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására van szükség. Ahol szükséges, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt. Ha változik a létesítmény üzemeltetője, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt az új üzemeltető személyazonosságának és elérhetőségének beillesztésével.”
Módosítás    40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/87/EK irányelv 9 cikk – 2 és 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2021-től kezdve a lineáris csökkentési tényező 2,2%. 2021-től kezdve a lineáris csökkentési tényező 2,4%.
Indokolás
Abszolút minimum az EU 2050-es, 80–95%-os kibocsátáscsökkentési céljának alsó végpontja elérése érdekében.
Módosítás    41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)  az 1. bekezdés három új albekezdéssel egészül ki: a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(1)   A tagállamok 2019-től kezdődően a 10a. és 10c. cikkel összhangban térítésmentesen ki nem osztott és a piaci stabilizációs tartalékban el nem helyezett valamennyi kibocsátási egységet vagy árverés útján értékesítik, vagy törlik.
Módosítás    42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz. 2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő vagy törlendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz, és ez a részarány a 10a. cikk (5) bekezdése alapján a 2021. január 1-jén kezdődő tízéves időszak során legfeljebb öt százalékponttal csökken. Ilyen kiigazításra kizárólag a (2) bekezdés első albekezdésének a) pontja alapján árverésen értékesítendő kibocsátási egységek csökkentésének formájában kerülhet sor. Amennyiben nem kerül sor kiigazításra, vagy amennyiben 5 százalékpontnál kevesebbre van szükség a kiigazításhoz, a kibocsátási egységek fennmaradó része törlésre kerül. Ez a törlés nem haladhatja meg a 200 millió kibocsátási egységet.
Módosítás    43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően. „2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően. Az ebben az albekezdésben meghatározott mennyiség része a második albekezdésnek megfelelően árverésre bocsátandó 57%-nyi kibocsátási egységnek.
Módosítás    44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   Ezen túlmenően a 2021 és 2030 között kibocsátandó összes kibocsátási egység 3%-át árverésre bocsátják olyan ágazatok vagy alágazatok kompenzálása érdekében, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, ezen irányelv 10a. cikke (6) bekezdésének értelmében. Az ebben az albekezdésben meghatározott mennyiség kétharmada része a második albekezdésnek megfelelően árverésre bocsátandó 57%-nyi kibocsátási egységnek.
Módosítás    45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 3 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2021. január elsejével létrehozzák az igazságos átállás alapját az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap kiegészítéseként, és ennek finanszírozása az árverési bevételek 2%-ának összevonása révén történik.   Ezen árverések bevételei uniós szinten maradnak, és azokat azon régiók támogatására kell felhasználni, ahol magas a szén-dioxid-függő ágazatokban dolgozók aránya, és az egy főre jutó GDP jóval az uniós átlag alatt van. Ezek az intézkedések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét.   Ezek az igazságos átmenetre irányuló árverési bevételek különböző, például az alábbi módokon hasznosíthatók:   - átcsoportosítások és/vagy mobilitási cellák létrehozása,   - oktatási/képzési kezdeményezések a munkavállalók átképzésére vagy továbbképzésére,   - álláskeresési támogatás,   - vállalkozásindítási támogatás, valamint   - nyomon követési és megelőzési intézkedések a szerkezetátalakítási folyamat testi és lelki egészségre gyakorolt negatív hatásainak elkerülése vagy minimalizálása érdekében.   Mivel a méltányos átmenetet biztosító alap által finanszírozandó fő tevékenységek erőteljesen kapcsolódnak a munkaerőpiachoz, a szociális partnereket aktívan be kell vonni az alap kezelésébe – az Európai Szociális Alap bizottságának mintájára –, és a helyi szociális partnerek részvételét kell a projektfinanszírozások egyik kulcsfontosságú követelményévé tenni.
Módosítás    46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét – a 10a. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett kibocsátásegység-mennyiség levonása után – a (2) bekezdésnek megfelelően kell elosztani.
Módosítás    47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2021. január 1-jén a piaci stabilizációs tartalékban elhelyezett 800 millió kibocsátási egységet törlik.
Módosítás    48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont – ii pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget. b)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10%-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget. A 10d. cikknek megfelelően a modernizációs alap támogatásában részesülő tagállamok esetében a IIa. mellékletben meghatározott kibocsátásiegység-részesedésüket a modernizációs alapbeli részesedésükbe csoportosítják át.
Módosítás    49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
Hatályos szöveg Módosítás   ba)  a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „(3)  A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50 %-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni:” „(3)  A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó összbevétel 100%-át, vagy e bevételek értékével megegyező összeget az alábbi célok egyikére, vagy közülük többre kell felhasználni:”
Módosítás    50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – b pont
Hatályos szöveg Módosítás   bb)  a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép: „b)  a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ra 20 %-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, továbbá a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére, valamint a Közösség azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy 2020-ig az energiahatékonyságot 20 %-kal növeli;” „b)  a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére az Unió azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2030-ra megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, továbbá a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére, valamint az Unió azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ig az energiahatékonyságot a vonatkozó jogalkotási aktusokban megjelölt szintre növeli;”
Módosítás    51 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b c pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – f pont
Hatályos szöveg Módosítás   bc)  A (3) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép: „f)  az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére;” „f)  az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére és – hacsak a CO2-bekerülést nem veszik figyelembe más felszíni közlekedési módokkal kapcsolatban – a vasúthoz vagy az egyéb elektromos felszíni közlekedési módokhoz hasonló egyéb elektromos felszíni közlekedési módok támogatására; ”
Módosítás    52 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b d pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – h pont
Hatályos szöveg Módosítás   db)  a (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép: „h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására, vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak; ” „h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság javítására, távfűtési rendszerek és hőszigetelés kialakítására, vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak;”
Módosítás    53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás j)  olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek; j)  olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben a jövedelmek maximum 20%-át fordítják erre a célra, és ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek;
Módosítás    54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – l pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás l)  a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére. l)  a gazdaságaik szénmentesítése társadalmi hatásainak enyhítése céljából és a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.”
Módosítás    55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca)  a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:   „Ez az információ a Bizottság által kidolgozott szabványosított sablon révén kerül közzétételre, amely információkat tartalmaz az árverési bevételeknek az alapok különböző kategóriái közötti felhasználására és a felhasználás addicionalitására vonatkozóan. A Bizottság ezt az információt honlapján közzéteszi.”
Módosítás    56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – c b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   cb)  a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételekkel egyenértékű összeg legalább 50 %-ának megfelelő értékben – beleértve a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti elárverezéséből származó valamennyi bevételt is.” „A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a további pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételek 100%-ával egyenértékű összegnek megfelelő értékben, és ezekről a politikákról a Bizottság által biztosított szabványosított sablonon keresztül jelentést tettek.”
Módosítás    57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 4 bekezdés – 1, 2 és 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d)  a (4) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: d)  a (4) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv az árverések nyílt, átlátható, összehangolt és megkülönböztetésmentes lefolytatása érdekében az árverések időzítésére, adminisztrálására és egyéb vonatkozásaira vonatkozó részletes rendelkezések meghatározása révén történő kiegészítésére. Ennek érdekében a folyamatnak kiszámíthatónak kell lennie, különösen az árverések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó kibocsátási egységek becsült mennyisége tekintetében. Amennyiben a hatásvizsgálat az egyes ipari ágazatok vonatkozásában azt mutatja, hogy várhatóan korlátozott lesz a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitett ágazatokra vagy alágazatokra gyakorolt hatás, a Bizottság a piac megfelelő működésének biztosítása érdekében kivételes körülmények fennállása esetén módosíthatja az árverések ütemezését a 13. cikk (1) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszak vonatkozásában. A Bizottság legfeljebb egy alkalommal és maximum 900 millió kibocsátási egység vonatkozásában hajt végre ilyen módosítást.   Az árveréseket úgy kell megszervezni, hogy:   a)  az üzemeltetők és különösen az EU ETS hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások teljes mértékben, igazságos és méltányos alapon részt vehessenek rajtuk;   b)  minden résztvevő egyidejűleg jusson hozzá ugyanazon információkhoz, és a résztvevők ne akadályozzák az árverés lefolytatását;   c)  az árverés megszervezése és az azon való részvétel költséghatékony legyen és ne okozzon indokolatlan adminisztrációs kiadásokat; valamint   d)  a kis kibocsátók hozzáférést kapnak a kibocsátási egységekhez.”;
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    58 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 4 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   da)  a (4) bekezdés a következő ötödik albekezdéssel egészül ki:   „A tagállamok kétévente közlik a Bizottsággal a villamosenergia-termelési kapacitás nemzeti intézkedések miatt területükön történő bezárásait. A Bizottság kiszámítja a bezárásoknak megfelelő számú kibocsátási egységet, és erről tájékoztatja a tagállamokat. A tagállamok a (2) bekezdésnek megfelelően elosztott összes kibocsátási egység megfelelő részét törölhetik.
Módosítás    59 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – d b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   db)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5)  A Bizottság nyomon követi az európai karbonpiac működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a karbonpiac működéséről, beleértve az árverések végrehajtását, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét. Szükség esetén a tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak.” „(5)  A Bizottság nyomon követi az EU ETS működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a karbonpiac működéséről, beleértve az árverések végrehajtását, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét. A jelentés az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere és az egyéb uniós éghajlat- és energiapolitikák közötti kölcsönhatással is foglalkozik, többek között azzal, hogyan hatnak e politikák az EU ETS kereslet-kínálat egyensúlyára, és hogy megfelelnek-e az Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati és energiacéljainak. A jelentés az Unión belüli kibocsátásáthelyezés kockázatát és a beruházásokra gyakorolt hatást is figyelembe veszi. A tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak.”
Módosítás    60 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a.  az (1) bekezdés második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: a.  az (1) bekezdés első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Ez a jogi aktus arról is gondoskodik, hogy az új belépők részére fenntartott tartalékból további forrásokat biztosítsanak jelentős termelésnövekedés esetére, oly módon, hogy ugyanazokat a küszöböket és elosztási kiigazításokat alkalmazzák, mint a működés részleges beszüntetése esetében. ” „(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el ezen irányelv a kibocsátási egységeknek a (4), az (5) és a (7) bekezdésben említett kiosztásának meghatározása révén történő kiegészítésére, ideértve a (19) bekezdés harmonizált alkalmazásához szükséges rendelkezések meghatározását is. Ez a jogi aktus arról is gondoskodik, hogy az új belépők részére fenntartott tartalékból további forrásokat biztosítsanak a termelés jelentős változásai esetére. A jogi aktus meghatározza különösen, hogy ha a két megelőző év ellenőrzött termelési adatainak mozgó átlagaként kifejezett termelést a 11. cikk szerint jelentett termelési tevékenységgel összevetve legalább 10%-os csökkenés vagy növekedés következik be, akkor annak a kibocsátási egységek megfelelő mennyiségű kiigazítását kell maga után vonnia, a kibocsátási egységeket a (7) bekezdésben említett tartalékba helyezve, illetve kivonva azokat onnan.   Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus készítésekor a Bizottságnak tekintetbe kel vennie azt, hogy az adminisztráció bonyolultságának határt kell szabni, és meg kell akadályozni a rendszerrel való visszaélést. Amennyiben különleges körülmények indokolják, e célból rugalmasan értelmezheti az ezen bekezdésben meghatározott küszöbértékeket. ”
Módosítás    61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – a a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   aa) az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint közösségi szintű előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 elkülönítését és tárolását, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység, a 10c. cikk hatálya alá tartozó esetek és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével.” „Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint az egész Unióra érvényes előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást (CCS) és a szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást (CCU), amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység, a 10c. cikk hatálya alá tartozó esetek és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével.”
Módosítás    62 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Ki kell igazítani a térítésmentes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeket, hogy el lehessen kerülni az indokolatlan extraprofitot, továbbá hogy tükrözni lehessen a 2007–2008-as időszakban végbement, illetve minden olyan későbbi időszakban végbemenő technológiai fejlődést, amelyre vonatkozóan a térítésmentes kiosztásokat a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározzák. Ez a kiigazítás annak az értéknek az 1%-ával csökkenti a 10a. cikk alapján elfogadott jogi aktus által meghatározott referenciaértékeket, amelyet a 2007–2008-as adatok alapján állapítottak meg 2008 és a térítésmentes kiosztás releváns időszakának közepe közötti periódus minden évére vonatkozóan, kivéve, ha: A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv a térítésmentes kiosztásra vonatkozó referenciaértékek felülvizsgált értékének meghatározásával történő kiegészítése céljából. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak összhangban kell állniuk az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, és meg kell felelniük a következőknek:
Módosítás    63 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – -i pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -i)   A 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket a 11. cikk értelmében a 2016-ra és 2017-re benyújtott adatok alapján kell meghatározni;
Módosítás    64 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – -i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -ia)   Az említett adatokon alapuló referenciaértékeknek a 2011/278/EU bizottsági határozatban szereplő referenciaértékkel való összehasonlítása alapján a Bizottság minden referenciaérték tekintetében meghatározza az éves csökkentési arányt és alkalmazza azt a 2013–2020-as időszakban alkalmazandó referenciaértékekre a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében, a 2021–2025-ös időszakba eső évek referenciaértékeinek meghatározása céljából;
Módosítás    65 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – i pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás i)  A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2007–2008-as érték 0,5%-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket 0,5%-kal vagy 1,5%-kal ki kell igazítani a 2008 és a térítésmentes kiosztás időszakának közepe közötti periódus minden évének vonatkozásában; i)  Amennyiben a 11. cikk szerint benyújtott információk alapján a fejlődés üteme nem haladja meg a 0,25%-ot, a referenciaértéket a 2021–2025-ös időszakra a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében csökkenteni kell ezzel a százalékaránnyal;
Módosítás    66 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – ii pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii)  Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára. ii)  Amennyiben a 11. cikk szerint benyújtott információk alapján a fejlődés üteme meghaladja az 1,75%-ot, a referenciaértéket a 2021–2025-ös időszakra a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében csökkenteni kell ezzel a százalékaránnyal.
Módosítás    67 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság e célból a 22a. cikkkel összhangban végrehajtási aktust fogad el. törölve
Módosítás    68 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba)  a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:   „A 2026–2030-as időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket ugyanezen a módon kell meghatározni, vagyis a 11. cikk értelmében a 2021–2022-re benyújtott adatok alapján, a 2008 és 2028 közötti minden egyes év tekintetében az éves csökkentési arányt alkalmazva.”
Módosítás    69 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb)  a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: ii.  Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára. „Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára.”
Indokolás
Az EP ezt a szövegrészt át kívánja helyezni.
Módosítás    70 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b c pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 4 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   bc)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4)  Ingyenes kiosztásban részesül a távfűtés és a 2004/8/EK irányelv értelmében vett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások tekintetében. 2013-tól kezdődően minden évben az e létesítmények számára e hőtermelés tekintetében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.” „(4)  Ingyenes kiosztásban részesül a távfűtés és a 2004/8/EK irányelv értelmében vett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások tekintetében.”
Módosítás    71 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az árverés útján történő értékesítés 10. cikkben meghatározott arányának betartása érdekében minden olyan évben, amikor a térítésmentes kiosztások összege nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamok árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a tagállamok árverési arányának későbbi években történő tiszteletben tartásának érdekében. Mindazonáltal abban az esetben, ha elérik a maximális szintet, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Bármely ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni. Amennyiben a térítésmentes kiosztások összege egy adott évben nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamok a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a következő években. Abban az esetben azonban, ha elérik a maximális szintet, a tagállamok által a 2021. január 1-jével kezdődő tízéves időszak során árverésen értékesítendő kibocsátási egységek részarányának legfeljebb öt százalékpontos csökkentésének megfelelő kibocsátásiegység-mennyiséget a 10. cikk (1) bekezdése értelmében térítésmentesen kell kiosztani a 10b. cikkben foglaltak szerint meghatározott ágazatoknak és alágazatoknak. Mindazonáltal abban az esetben, ha ez a csökkentés nem elegendő a 10b. cikk szerinti ágazatok és alágazatok igényének kielégítéséhez, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően egy egységes ágazatközi korrekciós tényezővel ki kell igazítani azon ágazatok esetében, amelyeknek harmadik országokkal folytatott kereskedelmi intenzitása 15% alatt van, vagy amelyeknek széndioxid-intenzitása 7kg CO2/euró teljes bruttó hozzáadott érték alatt van.
Módosítás    72 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6)  A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamoknak pénzügyi intézkedéseket kell hozniuk olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. (6)  Uniós szintű központosított mechanizmust kell elfogadni azon ágazatok és alágazatok kártalanítására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak.   A kompenzációnak arányosnak kell lennie a villamosenergia-árakba ténylegesen beépített üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségekkel, és azt az állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi iránymutatásokban lefektetett kritériumoknak megfelelően oly módon kell alkalmazni, hogy elkerülhetőek legyenek a belső piacra gyakorolt negatív hatások és a felmerült költségek túlkompenzációja.   Ha a rendelkezésre álló kompenzációs összeg nem elegendő az összes támogatható közvetett költség kompenzálására, akkor egyformán kell csökkenteni az összes jogosult létesítmény számára nyújtható kompenzáció összegét.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el ezen irányelv az alap e bekezdés végrehajtásában való létrehozása és működtetése révén történő kiegészítése céljából.
Módosítás    73 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   da)  a (6) bekezdés a következő új albekezdéssel egészül ki:   „A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok nemzeti szinten pénzügyi intézkedéseket hozhatnak olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal és a jelen irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével. Ezek a nemzeti szintű intézkedések az első albekezdésben említett támogatással együtt nem haladhatják meg az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott maximális összeget, és nem okozhatnak piaci torzulást. Az állami támogatásokból finanszírozott kompenzáció jelenlegi határértékét a kereskedelmi időszak folyamán fokozatosan csökkenteni kell.”
Módosítás    74 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – e pont – i pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális kibocsátásiegység-mennyiséget, amely 2020-ig nem kerül térítésmentes kiosztásra, el kell különíteni az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére, azzal a 250 millió kibocsátási egységgel együtt, amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/… határozata (*) alapján a piaci stabilizációs tartalékban helyeztek el. Az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére 400 millió kibocsátási egységet kell elkülöníteni.
Módosítás    75 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – e pont – i pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2021-től kezdve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket a 19. és 20. bekezdés alkalmazása miatt nem osztanak ki a létesítményeknek, hozzá kell adni a tartalékhoz. (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás    76 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 bekezdés – f pont – bevezető rész 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás f)  a 8. bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: f)  a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Módosítás    77 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 bekezdés – f pont – 1 albekezdés 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (8)   400 millió kibocsátási egységet rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott karbonszegény technológiák és eljárások területén végzendő innováció támogatása céljából, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjei létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését. (8)   600 millió kibocsátási egységet rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott karbonszegény technológiák és eljárások – köztük a szénintenzív termékek helyébe lépő bioalapú anyagok és termékek – területén végzendő innovációba történő befektetések kiegészítése céljából, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CCS), valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -felhasználásra (CCU) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására és az energiatárolásra alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjei létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését az Unió területén.
Módosítás    78 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A kibocsátási egységeket a karbonszegény ipari technológiák és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásban gazdaságilag még nem életképes CCS-technológiák és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60%-a részére, amelyből legfeljebb 40% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. A kibocsátási egységeket a karbonszegény ipari technológiák és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek kereskedelmi forgalmazásra még nem alkalmas CCS- és CCU-technológiák és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. A projekteket az adott tagállamon, tagállamok csoportján vagy az Unión belüli energiarendszerekre vagy ipari eljárásokra gyakorolt hatásuk alapján kell kiválasztani. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 75%-a részére, amelyből legfeljebb 60% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. A kibocsátási egységeket a projektek az előre meghatározott célok eléréséhez szükséges mértékben kapják.
Módosítás    79 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Ezenkívül a 2015/... (EU) határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást a fent említett projektekhez – a projektek valamennyi tagállamban a kis volumenű projekteket is magukban foglalják – 2021 előtt. A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani. Ezenkívül a piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást annak következtében, hogy a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a NER300 program keretében tartott kibocsátásiegység-aukciókból származó alapok nem kerültek felhasználásra az első és a második albekezdésben említett projektekhez – a projektek valamennyi tagállamban a kis volumenű projekteket is magukban foglalják – 2021 előtt és 2018-tól kezdődően. A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani, a kapcsolódó ágazatok dekarbonizációjával kapcsolatos jelentőségük figyelembevételével.   Az ezen albekezdésben támogatott projektek további támogatást is kaphatnak az első és a második albekezdés szerint.
Módosítás    80 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv az azon projektek kiválasztására alkalmazott kritériumok meghatározása révén történő kiegészítésére, amelyek az e bekezdésben említett kibocsátási egységekre jogosultak, tekintetbe véve az alábbi elveket:   i. a projekteknek a forradalmian új megoldások tervezésére és fejlesztésére, valamint a demonstrációs programok végrehajtására kell összpontosítaniuk;   ii. a tevékenységeket piacokhoz közeli termelőüzemekben kell végezni a forradalmian új technológiák életképességének bizonyítása érdekében, a technológiai, valamint a nem technológiai akadályok leküzdésével;   iii. a projekteknek olyan technológiai megoldásokkal kell foglalkozniuk, amelyeket potenciálisan széles körben lehet alkalmazni, és amelyek képesek ötvözni a különböző technológiákat;   iv. a megoldásoknak és a technológiáknak ideális körülmények között rendelkezniük kell az ágazaton belüli és esetleg más ágazatokban történő felhasználásuk lehetőségével;   v. a kijelölt referenciaértéket jóval meghaladó kibocsátási teljesítményű projekteket előre kell sorolni. A támogatható projekteknek vagy a (2) bekezdésben említett referenciaértékek alatti kibocsátáscsökkentést kell eredményezniük, vagy olyan potenciállal kell rendelkezniük, hogy jelentősen csökkentik az alacsony kibocsátású energiatermelésre való átállás költségeit; valamint   vi. a CCU-projektek teljes életciklusuk során csökkentik a nettó kibocsátást és folyamatosan tárolják a CO2-t.
Módosítás    81 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 5 albekezdés
Hatályos szöveg Módosítás Kibocsátási egységeket kell elkülöníteni a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tevő projektek számára. E projektekhez a tagállamok nyújtanak támogatást, amely kiegészíti a létesítmény üzemeltetője által nyújtott jelentős társfinanszírozást. A projektekhez emellett az érintett tagállamok és egyéb eszközök is társfinanszírozást nyújthatnak. E bekezdés mechanizmusa révén nem részesülhet támogatásban olyan projekt, amely az e célra rendelkezésre álló összes kibocsátási egység 15 %-át meghaladó kibocsátással jár. E kibocsátási egységeket a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni. A második és harmadik albekezdésben említett kibocsátási egységeket a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tevő projektek számára kell elkülöníteni. E projektekhez a tagállamok nyújtanak támogatást, amely kiegészíti a létesítmény üzemeltetője által nyújtott jelentős társfinanszírozást. A projektekhez emellett az érintett tagállamok és egyéb eszközök is társfinanszírozást nyújthatnak. E bekezdés mechanizmusa révén nem részesülhet támogatásban olyan projekt, amely az e célra rendelkezésre álló összes kibocsátási egység 15%-át meghaladó kibocsátással jár. E kibocsátási egységeket a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
Indokolás
Az EP meg kívánja őrizni ezen albekezdés jelenlegi szövegét.
Módosítás    82 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – i a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 20 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   ia)  a (20) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság az (1) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések keretében a működésüket részben beszüntető, vagy teljesítményüket jelentős mértékben csökkentő létesítmények meghatározására, valamint a számukra ennek megfelelően ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek szintjének kiigazítására irányuló intézkedéseket is hoz.” „A Bizottság az (1) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések keretében a működésüket részben beszüntető, vagy teljesítményüket jelentős mértékben csökkentő létesítmények meghatározására, valamint a számukra ennek megfelelően ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek szintjének kiigazítására irányuló intézkedéseket is hoz.   Ezen intézkedések rugalmasságot biztosítanak azon iparágak számára, amelyek kapacitása rendszeres jelleggel az egyazon társaságon belül működő létesítmények között átcsoportosításra kerül.
Indokolás
Egyes iparágakban a kapacitás a működési létesítmények között (egyazon gazdasági szereplőn belül) átcsoportosítható. Ez jellemző a szezonális üzemmódra, amikor egy bizonyos termelési helyszínen a termelés a működtetés időtartamának meghosszabbításából fakadóan növekedhet. Rugalmasságra van szükség, amely lehetővé teszi a kibocsátási egységek rendszeres átcsoportosítását a termelés különböző helyszínei között.
Módosítás    83 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén Átmeneti intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén
Módosítás    84 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a)  A WTO-szabályoknak teljes mértékben megfelelő importbeszámítási rendszert kell kialakítani. A rendszer a 2009 és 2013 közötti időszakban 10%-ot meg nem haladó kereskedési intenzitású és az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatok importőrei számára kötelezővé tenné, hogy az importált termékekre kibocsátási egységeket szerezzenek be és adjanak fel.   A Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2019. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv az erre a rendszerre vonatkozó követelmények részletes kidolgozása révén történő kiegészítése érdekében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus benyújtása előtt a Bizottság hatásvizsgálatot végez, amelynek során konzultál az érdekelt felekkel, és megvalósíthatósági tanulmányt készít a rendszer bevezetésének lehető leghatékonyabb módjáról. A 30a. cikkel összhangban a Bizottság a hatásvizsgálatot a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közzéteendő azon közleménnyel együtt hozza nyilvánosságra, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szabályozás mennyire áll összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.   A rendszer bevezetését követően azok az ágazatok és alágazatok nem részesülhetnek térítésmentes kiosztásban, amelyek esetében felmerül a kibocsátásáthelyezés kockázata, ám az importbeszámítási rendszer hatálya alá tartoznak.
Módosítás    85 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1b)  A Bizottság a módosított 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* elfogadását követően újból értékeli az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban** foglalt kibocsátáscsökkentési arányt. A megnövelt energiahatékonysági célkitűzés további csökkentéseit a kibocsátás- vagy beruházásáthelyezés veszélyének kitett iparág védelmére kell felhasználni.   ____________   * Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).   ** Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).
Indokolás
Juncker elnök legalább 30%-os energiahatékonysági cél kialakítását támogatta. Az EP többsége még tovább szeretne menni. Ez természetesen több kibocsátáscsökkentéshez vezet majd a vállaláselosztásban. Ezért a vállaláselosztás maximumát csökkenteni kell, és a teret a kibocsátásáthelyezési kockázat alá tartozó iparvédelmére kell felhasználni.
Módosítás    86 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2)  Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmük intenzitása és a kibocsátási intenzitásuk szorzata meghaladja a 0,18-at, bevonhatók az 1. bekezdésben említett csoportba egy, a következő kritériumokat alkalmazó minőségi értékelés alapján: (2)  Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmük intenzitása és a kibocsátási intenzitásuk szorzata meghaladja a 0,12-őt, bevonhatók az 1. bekezdésben említett csoportba egy, a következő kritériumokat alkalmazó minőségi értékelés alapján: a)  az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat; a)  az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat, figyelembe véve a termelési költségek kapcsolódó növekedését; b)  a jelenlegi és várható piaci jellemzők; b)  a jelenlegi és várható piaci jellemzők; c)  a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója. c)  a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója.   ca)  olyan áruk, amelyekkel a világ piacain közös referenciaáron kereskednek.
Módosítás    87 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3)  Más ágazatok és alágazatok vélhetően a kibocsátási egységek költségeinek nagyobb részét képesek megjeleníteni a termékárakban, és egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 30%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg. (3)  A távfűtési ágazatok vélhetően a kibocsátási egységek költségeinek nagyobb részét képesek megjeleníteni a termékárakban, és egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 30%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg. Más ágazatok és alágazatok nem részesülhetnek térítésmentes kiosztásban.
Módosítás    88 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4) A Bizottság 2019. december 31-ig a fenti bekezdésekre vonatkozóan elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a négy számjegyű szintű (NACE- 4 kód) tevékenységekre az 1. bekezdés esetében, összhangban a 23. cikkel, a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adatai alapján. (4) A Bizottság 2019. december 31-ig a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a jelen irányelv az (1) bekezdést érintő kiegészítése érdekében abból a célból, hogy – a nyilvános és ágazatspecifikus adatokon alapuló megfelelő bontási szinten – az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá vonja a négy számjegyű szintű (NACE- 4 kód) tevékenységeket vagy olyan egyéb tevékenységeket, amelyek esetében a Bizottság az általa kidolgozott objektív kritériumok alapján ezt indokoltnak tartja. A kereskedési intenzitását az öt legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adatai alapján kell értékelni.
Módosítás    89 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1)  A 10a. cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) alacsonyabb az uniós átlag 60%-ánál, átmenetileg térítésmentes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítése végett. (1)  A 10a. cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) 2013-ban alacsonyabb az uniós átlag 60%-ánál, átmenetileg térítésmentes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítése, diverzifikálása és fenntartható átalakítása végett. Ez az eltérés 2030. december 31-el megszűnik.
Módosítás    90 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a)  Az (1) bekezdés értelmében részvételre nem jogosult azon tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) 2014-ben alacsonyabb volt az uniós átlag 60%-ánál, igénybe vehetik az említett bekezdés szerinti eltérést a (4) bekezdésében említett teljes mennyiséget illetően, feltéve, hogy azonos számú kibocsátási egységet átcsoportosítanak a modernizációs alapba, és a bevételeket a 10d. cikkel összhangban a beruházások támogatására fordítják.
Módosítás    91 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1b)  Azon tagállamok, amelyek e cikk értelmében jogosultak arra, hogy energiatermelés céljára térítésmentesen osszanak ki kibocsátási egységeket, dönthetnek úgy, hogy ugyanannyi kibocsátási egységet vagy azok egy részét a modernizációs alapba csoportosítják át, és azokat a 10d. cikk rendelkezéseinek megfelelően osztják ki. Az átcsoportosításról a Bizottságot előzetesen tájékoztatják.
Módosítás    92 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b)  biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, továbbá az energiatermelési, - szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez; b)  biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, ideértve a távfűtést, továbbá az energiatermelési, - szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta (pl. megújuló) technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez;
Módosítás    93 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c)  egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek: c)  egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania az EU 2050 éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel összhangban a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek:
Módosítás    94 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás i)  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét; i)  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét a projektek méretének arányában. Ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás a projekt befejezését követően nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket. A Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítésére, a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetében meghatározva a létesítményben termelt hőre vonatkozóan a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet nem szabad meghaladni.
Módosítás    95 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii.  kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez; ii.  kiegészítő jellegűek, ugyanakkor felhasználhatók a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítására, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek piaci alapú energiakereslet-növekedéshez;
Módosítás    96 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – iii a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iiia.  nem járulnak hozzá új széntüzelésű energiatermeléshez és nem fokozzák a szénfüggőséget.
Módosítás    97 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2019. június 30-ig minden olyan tagállamnak, amely fakultatív térítésmentes kiosztást kíván alkalmazni, részletes nemzeti keretet kell közzétennie, amely nyilvános véleményezés céljából ismerteti a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a kiválasztási kritériumokat. 2019. június 30-ig minden olyan tagállamnak, amely az energiaágazat modernizálása érdekében átmenetileg fakultatív térítésmentes kiosztást kíván alkalmazni, részletes nemzeti keretet kell közzétennie, amely nyilvános véleményezés céljából ismerteti a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a kiválasztási kritériumokat.
Módosítás    98 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Azokban az esetekben, amikor 10 millió eurónál alacsonyabb értékű beruházások részesülnek térítésmentes kiosztás révén megvalósuló támogatásban, a tagállamnak objektív és átlátható kritériumok alapján kell a projekteket kiválasztania. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános véleményezés céljából közzé kell tenni. Ennek alapján az érintett tagállam összeállít egy listát a beruházásokról, és 2019. június 30-ig benyújtja azt a Bizottságnak. Azokban az esetekben, amikor 10 millió eurónál alacsonyabb értékű beruházások részesülnek térítésmentes kiosztás révén megvalósuló támogatásban, a tagállamnak objektív és átlátható kritériumok alapján kell a projekteket kiválasztania, amelyek összhangban állnak az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérésével. Az említett kritériumokról nyilvános konzultációt kell folytatni, biztosítva a fontos dokumentumok teljes körű átláthatóságát és hozzáférhetőségét, és figyelembe kell venni az érdekelt felek észrevételeit. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultáció céljából közzé kell tenni. Ennek alapján az érintett tagállam összeállít egy listát a beruházásokról, és 2019. június 30-ig benyújtja azt a Bizottságnak.
Módosítás    99 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3)  A tervezett beruházások értéke nem lehet kevesebb a térítésmentes kiosztások piaci értékénél, de figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a közvetlenül ehhez kapcsolódó árnövekedés korlátozva legyen. A piaci értéket a kibocsátási egységek közös árverési platformon kialakult, előző naptári évi árának átlaga jelenti. (3)  A tervezett beruházások értéke nem lehet kevesebb a térítésmentes kiosztások piaci értékénél, de figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a közvetlenül ehhez kapcsolódó árnövekedés korlátozva legyen. A piaci értéket a kibocsátási egységek közös árverési platformon kialakult, előző naptári évi árának átlaga jelenti. A beruházások releváns költségeinek legfeljebb 75%-ára nyújtható támogatás.
Módosítás    100 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6)  A tagállamok előírják a kedvezményezett villamosenergia-termelőknek és hálózatirányítóknak, hogy minden év február 28-ig jelentést tegyenek kiválasztott beruházásaik megvalósításáról. A tagállamok jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket. (6)  A tagállamok előírják a kedvezményezett energiatermelőknek és hálózatirányítóknak, hogy minden év március 31-ig jelentést tegyenek kiválasztott beruházásaik megvalósításáról, többek között a térítésmentes kiosztás és a felmerült beruházási kiadás egyenlegéről, a támogatott beruházások típusáról és a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott célok elérésének módjáról. A tagállamok jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket. A tagállamok és a Bizottság nyomon követi és elemzi az arbitrázs kockázatát a kis projektek 10 millió eurós küszöbértékét illetően, és megakadályozza a beruházások jogszerűtlen felosztását kisebb projektekre, kizárva az egynél több beruházás lehetőségét ugyanazon kedvezményezett létesítmény esetében.
Módosítás    101 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (6a)  Abban az esetben, ha felmerül a szabálytalanság alapos gyanúja, vagy egy tagállam nem tett jelentést a (2)–(6) bekezdésnek megfelelően, a Bizottság független vizsgálatot folytathat, szükség esetén szerződéses viszonyban álló harmadik fél segítségével. A Bizottság más lehetséges jogsértésekre, például a harmadik energiaügyi csomag végrehajtásának elmulasztására is felügyel. Az érintett tagállam biztosítja a vizsgálathoz szükséges összes beruházási információt és hozzáférést, ideértve a létesítményekhez és építési helyszínekhez való hozzáférést is. A Bizottság a vizsgálatról szóló jelentést közzéteszi.
Módosítás    102 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 c cikk – 6 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (6b)  Abban az esetben, ha az uniós éghajlat- és energiaügyi jogszabályok, köztük a harmadik energiaügyi csomag, illetve az ebben a cikkben meghatározott kritériumok megsértésére kerül sor, a Bizottság előírhatja a tagállamnak, hogy tartsa vissza a térítésmentes kiosztást.
Módosítás    103 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A 2013–2021-es időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, és növelik az energiahatékonyságot azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik. (1) A 2021–2030-as időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására és kiegészítésére, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, ideértve a távfűtést is, és növelik az energiahatékonyságot azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik.
Módosítás    104 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A támogatott beruházásoknak meg kell felelniük ezen irányelv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljainak. A támogatott beruházások megfelelnek az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek, és gazdaságilag a legelőnyösebbek. Megfelelnek ezen irányelv céljainak, az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai célkitűzéseinek, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljainak, továbbá:   i.  hozzájárulnak az energiatakarékossághoz, a megújuló energiarendszerekhez, az energiatároláshoz és a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásához, a szállítási és elosztó ágazatokhoz; ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás a projekt befejezését követően nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket. A Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítésére, a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetében meghatározva a létesítményben termelt hőre vonatkozóan a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet nem szabad meghaladni;   ii.  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét;   iii.  kiegészítő jellegűek, ugyanakkor felhasználhatók a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret vonatkozó cékitűzéseinek megvalósítására, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek piaci alapú energiakereslet-növekedéshez;   iv.  nem járulnak hozzá új széntüzelésű energiatermeléshez és nem fokozzák a szénfüggőséget.
Módosítás    105 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A Bizottság ellenőrzi az e bekezdésben meghatározott feltételeket, figyelembe véve az Európai Beruházási Bank éghajlati stratégiáját. Ha a technológiai fejlődés alapján az e bekezdésben rögzített követelmények közül egy vagy több lényegtelenné válik, a Bizottság a 30b. cikkel összhangban 2024-ig ezen irányelv kiegészítésére felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben körvonalazza az új vagy frissített követelményeket.
Módosítás    106 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság iránymutatásokat és a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni. (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottsága beruházási iránymutatásokat és kimondottan az ilyen projektekre érvényes kiválasztási kritériumokat dolgoz ki, összhangban ezen irányelv célkitűzéseivel és az (1) bekezdésében meghatározott kritériumokkal. Ezen iránymutatásokat és kiválasztási kritériumokat a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.   E bekezdés alkalmazásában kis volumenű beruházási projekt olyan projekt, amely finanszírozása nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelekből vagy egy olyan nemzeti program végrehajtásához adott támogatásból származik, amely a modernizációs alap célkitűzéseihez illeszkedő egyedi célok elérését szolgálja, feltéve, hogy a IIb. mellékletben rögzített tagállami részesedésnek legfeljebb 10%-át használják fel.
Módosítás    107 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3a)  Bármely kedvezményezett tagállam, amely úgy döntött, hogy a 10c. cikk értelmében átmenetileg térítésmentesen oszt ki kibocsátási egységeket, átruházhatja ezeket a IIb. mellékletben meghatározott modernizációs alapból történő részesedésébe és kioszthatja azokat a 10d. cikk rendelkezéseinek megfelelően.
Módosítás    108 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4)  Az alapot egy beruházási bizottság és egy irányítóbizottság kezeli. Tagságuk a kedvezményezett tagállamok, a Bizottság és az EBB képviselőiből, valamint a többi tagállam által 5 évre választott három képviselőből áll. A beruházási bizottság felelős egy uniós szintű beruházási politika, megfelelő finanszírozási eszközök és a beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumok meghatározásáért. (4)  A kedvezményezett tagállamok felelősek az alap irányításáért, és közösen beruházási bizottságot hoznak létre, amely a kedvezményezett tagállamok, a Bizottság és az EBB egy-egy képviselőjéből, valamint az érdekelt felek (ipari szövetségek, szakszervezetek és NGO-k) három képviselőjéből áll. A beruházási bizottság felelős az uniós szintű beruházási politika meghatározásáért, összhangban az e cikkben lefektetett követelményekkel és az uniós szakpolitikákkal.   Létrehozásra kerül a beruházási bizottságtól független tanácsadó testület is. A tanácsadó testület a kedvezményezett tagállamok három képviselőjéből, a nem kedvezményezett tagállamok három képviselőjéből, valamint a Bizottság, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy-egy képviselőjéből áll, akiket 5 évre választanak meg. A tanácsadó testület képviselői jelentős és releváns piaci szakértelemmel rendelkeznek a projektstrukturálás és -finanszírozás terén. A tanácsadó testület tanácsot ad és ajánlásokat tesz a beruházási bizottságnak a projektek támogathatóságával és kiválasztásával, a beruházással és a finanszírozással kapcsolatos döntések tekintetében, és szükség esetén bármilyen más módon elősegíti a projekt előrehaladását. Az irányítóbizottság az alap napi szintű irányításáért felel. Irányítóbizottság is létrehozásra kerül. Az irányítóbizottság az alap napi szintű irányításáért felel.
Módosítás    109 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A beruházási bizottság a Bizottság egyik képviselőjét választja elnökéül. A beruházási bizottság konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. Amennyiben a beruházási bizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, a beruházási bizottság egyszerű többséggel hoz határozatot. A beruházási bizottság elnökét a tagjai közül választják ki egyéves időtartamra. A beruházási bizottság konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. A tanácsadó testület véleményét egyszerű többséggel fogadja el.
Módosítás    110 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az irányítóbizottságot a beruházási bizottság által kijelölt tagok alkotják. Az irányítóbizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. A beruházási bizottság, a tanácsadó testület és az irányítóbizottság nyílt és átlátható módon működik. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület üléseinek jegyzőkönyvét közzéteszik. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület összetételét közzéteszik, és a tagok önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait nyilvánosságra hozzák és rendszeresen frissítik. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület folyamatosan ellenőrzi, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. A tanácsadó testület félévente benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a projektekkel kapcsolatban adott tanácsok jegyzékét.
Módosítás    111 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Ha az EBB nem javasolja egy beruházás finanszírozását és ehhez indokolást is fűz, akkor a beruházási döntést csak a tagok kétharmados többségének támogatásával lehet meghozni. Ilyen esetben a beruházást fogadó tagállam és az EBB nem szavazhat. Az előző két mondatban foglaltak nem alkalmazandók olyan kis volumenű projektek esetében, amelyek finanszírozása nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelekből vagy egy olyan nemzeti program végrehajtásához adott támogatásból származik, amely a modernizációs alap célkitűzéseihez illeszkedő egyedi célok elérését szolgálja feltéve, hogy a program keretében a IIb. mellékletben rögzített tagállami részesedésnek legfeljebb 10%-át használják fel. Ha az EBB nem javasolja a tanácsadó testületnek egy beruházás finanszírozását és megindokolja, hogy az miért nincs összhangban a beruházási bizottság által elfogadott beruházási politikával és az (1) bekezdésben megállapított kiválasztási kritériumokkal, akkor kedvező véleményt csak a tagok kétharmados többségének támogatásával lehet alkotni. Ilyen esetben a beruházást fogadó tagállam és az EBB nem szavazhat.
Módosítás    112 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5)  A kedvezményezett tagállamok éves szinten beszámolnak az irányítóbizottságnak az alap által finanszírozott beruházásokról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket: (5)  A kedvezményezett tagállamok éves szinten beszámolnak a beruházási bizottságnak és a tanácsadó testületnek az alap által finanszírozott beruházásokról. A jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:
Módosítás    113 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6)  Az irányítóbizottság minden évben beszámol a Bizottságnak a beruházások értékelése és kiválasztása terén szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig felülvizsgálja a projektek kiválasztásának alapját, és adott esetben javaslatokat tesz az irányítóbizottság számára. (6)  A tanácsadó testület minden évben beszámol a Bizottságnak a beruházások értékelése és kiválasztása terén szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig felülvizsgálja a projektek kiválasztásának alapját, és adott esetben javaslatokat tesz a beruházási bizottság és a tanácsadó testület számára.
Módosítás    114 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk végrehajtása érdekében. (7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, meghatározva a modernizációs alap hatékony működésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.
Módosítás    115 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   8a.  A 11. cikk (1) bekezdése a következő, harmadik albekezdéssel egészül ki:   „2021-től kezdődően a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyes naptári évek során minden üzemeltető jelentse a termelési tevékenységet a kiosztás kiigazításához, a 10a. cikk (7) bekezdésével összhangban.”
Módosítás    116 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 8 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   8b.  A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(3a)  Abban az esetben, ha alapos gyanú merül fel, hogy egy tagállam szabálytalanul adta meg, vagy nem adta meg a listát és az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott információkat, a Bizottság független vizsgálatot kezdhet, szükség esetén szerződéses viszonyban álló harmadik fél segítségével. A érintett tagállam biztosítja a vizsgálathoz szükséges összes információt és hozzáférést, ideértve a létesítményekhez és termelési adatokhoz való hozzáférést is. A Bizottságnak ugyanúgy tiszteletben kell tartania a bizalmas üzleti adatok titkosságát, mint az érintett tagállamnak, és közzé kell tennie egy jelentést e vizsgálatról.”
Indokolás
A jelenlegi rendelkezések értelmében az Európai Bizottság teljes mértékben a tagállam által biztosított információkra támaszkodik. Olyan esetben azonban, amikor a jelentéstétel helytelen vagy egyéb szabálytalanságok történnek, a 10a. cikk (1) bekezdésétől a 10c. cikkig terjedő részben foglalt rendelkezéseinek megsértése jelentősen torzíthatja az egyenlő versenyfeltételeket az iparágak és az energiatermelők számára az Unióban. Ebben az értelemben indokolt lehetőséget adni a Bizottságnak arra, hogy függetlenül gyűjtsön információkat.
Módosítás    117 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 12 cikk – 3 a bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   10a.  A 12. cikk (3a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3a)  A kibocsátási egységekre vonatkozó átadási kötelezettség nem vonatkozik az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és olyan létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából, melynek érvényes engedélye van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.1” „(3a)  A kibocsátási egységekre vonatkozó átadási kötelezettség nem vonatkozik az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és olyan létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából, melynek érvényes engedélye van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban1, sem az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet leválasztottak és/vagy újrahasználtak olyan alkalmazásban, amely biztosítja a szén-dioxid állandó megkötését a szén-dioxid leválasztása és újrafelhasználása céljából.”
Módosítás    118 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 2003/87/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 12.  A 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: 12.  A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, részletes rendelkezéseket hozva a kibocsátások, valamint szükség szerint az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozó tevékenységi adatok nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a tonnakilométer-adatok nyomon követéséről és jelentéséről a 3e. vagy a 3f. cikkek szerinti alkalmazás céljából, amelynek alapját a nyomon követésérre és a jelentéstételre vonatkozóan a IV. mellékletben meghatározott elvek és az egyes üvegházhatású gázokra vonatkozó, a kibocsátás ellenőrzésével és jelentésével kapcsolatos követelmények keretében meghatározott globális felmelegedési potenciál képezi.”;   „2018. december 31-ig a Bizottság kiigazítja a jelenlegi, a kibocsátások ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályokat a 601/2012/EU* bizottsági rendeletben meghatározottak szerint annak érdekében, hogy felszámolja a legújabb karbonszegény technológiákba, például a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCU) technológiákba való beruházások előtt álló szabályozási akadályokat. Ezen új szabályok minden szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási technológia tekintetében 2019. január 1-jén lépnek hatályba.   E rendelet egyszerűsített ellenőrzési, jelentési és hitelesítési eljárásokat is meghatároz a kis kibocsátókra vonatkozóan.   ____________________   * A Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.).”
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    119 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont 2003/87/EK irányelv 15 cikk – 4 és 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 13.  A 15. cikk ötödik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: 13.  A 15. cikk negyedik és ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, részletes rendelkezéseket határozva meg az V. mellékletben rögzített elveken alapuló, a kibocsátási adatokat tartalmazó jelentések hitelesítésére, valamint a hitelesítők akkreditációjára és felügyeletére vonatkozóan. Meghatározza az akkreditációra, az akkreditáció visszavonására, valamint – szükség szerint – az akkreditáló szervek kölcsönös elismerésére és szakmai értékelésére irányadó kritériumokat.”;
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    120 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 16 cikk – 7 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   13a.  A 16. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (7)   Ha az (5) bekezdés szerinti kérelmek érkeznek a Bizottsághoz, a Bizottság a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottságban részt vevő tagállami képviselőkön keresztül, a bizottság belső eljárási szabályzatának megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. (7)   Ha az (5) bekezdés szerinti kérelmek érkeznek a Bizottsághoz, a Bizottság a 30c. cikk (1) bekezdésében említett bizottságban részt vevő tagállami képviselőkön keresztül, a bizottság belső eljárási szabályzatának megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot.
Indokolás
Technikai kiigazítás.
Módosítás    121 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 2003/87/EK irányelv 16 cikk – 12 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (12)  Szükség esetén az e cikkben említett eljárások tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (12)  Szükség esetén az e cikkben említett eljárások tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni. E végrehajtási aktusok elfogadására a 30c. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    122 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 pont 2003/87/EK irányelv 19 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 15.  A 19. cikk (3) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép: 15.  A 19. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ezenkívül rendelkeznie kell arról is, hogy szabályokat vezetnek be a kibocsátási egységeknek a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolására vonatkozó megállapodásokban történő kölcsönös elismeréséről. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, részletes rendelkezéseket hozva a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerére vonatkozóan, amely az egységek kiadásának, birtoklásának, átruházásának és törlésének nyomon követésére a közös adatelemeket tartalmazó, egységesített elektronikus adatbázisok formájában működik, biztosítja a nyilvános hozzáférést és a titkos adatok megfelelő kezelését, illetve megakadályozza a Kiotói Jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel összeférhetetlen átruházásokat. Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a CER-eknek és az ERU-knak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazniuk kell. Ezenkívül az említett jogi aktusok olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek szabályokat vezetnek be a kibocsátási egységeknek a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolására vonatkozó megállapodásokban történő kölcsönös elismeréséről.”;
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    123 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   15a.  A 21. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1)  A tagállamok minden évben jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ezen irányelv alkalmazásáról. Ebben a jelentésben különös figyelmet fordítanak a kibocsátási egységek kiosztásának szabályaira, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek működtetésére, a nyomon követéssel, a jelentéstétellel, a hitelesítéssel és az akkreditációval kapcsolatos végrehajtási intézkedések alkalmazására, az ezen irányelvnek való megfeleléssel összefüggő kérdésekre, valamint – szükség szerint – a kibocsátási egységek adózástechnikai kezelésére. Az első jelentést 2005. június 30-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A jelentés a Bizottság által a 91/692/EGK irányelv 6. cikkében megállapított eljárással összhangban készített kérdőív vagy vázlat alapján készül. A kérdőívet vagy vázlatot az első jelentési határidő előtt legalább hat hónappal kell a tagállamok részére megküldeni. „(1)  A tagállamok minden évben jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ezen irányelv alkalmazásáról. Ebben a jelentésben különös figyelmet fordítanak a kibocsátási egységek kiosztásának szabályaira, a 10a. cikk (6) bekezdése szerinti pénzügyi intézkedésekre, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek működtetésére, a nyomon követéssel, a jelentéstétellel, a hitelesítéssel és az akkreditációval kapcsolatos végrehajtási intézkedések alkalmazására, az ezen irányelvnek való megfeleléssel összefüggő kérdésekre, valamint – szükség szerint – a kibocsátási egységek adózástechnikai kezelésére. Az első jelentést 2005. június 30-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A jelentés a Bizottság által a 91/692/EGK irányelv 6. cikkében megállapított eljárással összhangban készített kérdőív vagy vázlat alapján készül. A kérdőívet vagy vázlatot az első jelentési határidő előtt legalább hat hónappal kell a tagállamok részére megküldeni.”
Indokolás
Minden ágazatban erősíti a jelentéstételt és a megfelelés – vagy annak hiánya – átláthatóságát.
Módosítás    124 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   15b.  A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2a)  A jelentés a 18b. cikkben említett együttműködés révén rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával listát tartalmaz az ezen irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó olyan üzemeltetőkről, akik nem nyitottak kibocsátásiegység‑forgalmi jegyzék számlát.”
Indokolás
Míg a légi közlekedési üzemeltetők körében a megfelelés rendszerint magas, van néhány még mindig megoldatlan, meg nem feleléssel kapcsolatos eset. A megfelelést elmulasztó üzemeltetők listájának közzététele gyorsítaná a végrehajtást.
Módosítás    125 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 15 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   15c.  A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(3a)  Abban az esetben, ha felmerül a szabálytalanság alapos gyanúja, vagy egy tagállam nem tett jelentést az (1) bekezdésnek megfelelően, a Bizottság független vizsgálatot folytathat, szükség esetén szerződéses viszonyban álló harmadik fél segítségével. A tagállam biztosítja a vizsgálathoz szükséges összes információt és hozzáférést, ideértve a létesítményekhez való hozzáférést is. A Bizottság a vizsgálatról szóló jelentést közzéteszi.”
Indokolás
A megfelelés Unió-szerte biztosítandó azonos szintje érdekében, valamint az uniós kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó ágazatok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fel kell jogosítani a Bizottságot arra, hogy független vizsgálatot folytasson, ha felmerül a gyanú, hogy a tagállami hatóságok nem biztosítják a megfelelést.
Módosítás    126 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 16 pont 2003/87/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokatfogadjon el ezen irányelv módosítására, meghatározva az ezen irányelv mellékleteiben – az I., IIa. és IIb. melléklet kivételével – foglalt nem alapvető rendelkezéseket.
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    127 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 17 pont 2003/87/EK irányelv 22 a cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 17.  Az irányelv szövege a következő 22a. cikkel egészül ki: 17.  A szöveg a következő cikkel egészül ki: „22a. cikk „30c. cikk Bizottsági eljárásrend” Bizottsági eljárásrend”
Indokolás
Újraszámozás a kereszthivatkozás céljából.
Módosítás    128 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 18 pont 2003/87/EK irányelv 23 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „23. cikk „30b. cikk A felhatalmazás gyakorlása” A felhatalmazás gyakorlása”
Indokolás
Újraszámozás a kereszthivatkozás céljából.
Módosítás    129 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2008-tól kezdődően a tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét az I. melléklet felsorolásában nem szereplő tevékenységekre és üvegházhatású gázokra is alkalmazhatják, amennyiben a Bizottság minden vonatkozó követelmény, különösen a belső piacra gyakorolt hatások, a verseny esetleges torzulásai, a közösségi rendszer környezetvédelmi integritása és a tervezett nyomonkövetési és jelentési rendszer megbízhatósága figyelembevételével e tevékenységek és üvegházhatású gázok felvételét jóváhagyja: 2008-tól kezdődően a tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét az I. melléklet felsorolásában nem szereplő tevékenységekre és üvegházhatású gázokra is alkalmazhatják, amennyiben a Bizottság minden vonatkozó követelmény, különösen a belső piacra gyakorolt hatások, a verseny esetleges torzulásai, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer környezetvédelmi integritása és a tervezett nyomonkövetési és jelentési rendszer megbízhatósága figyelembevételével e tevékenységek és üvegházhatású gázok felvételét jóváhagyja: Bármely ilyen egyoldalú felvételre az EU ETS új kereskedelmi időszakát megelőzően legkésőbb 18 hónappal javaslatot kell tenni és azt jóvá kell hagyni.
Indokolás
A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az EU ETS hatályát kiterjesszék új gázok és új ágazatok hozzáadásával. Az EU ETS hatályának bármely egyoldalú kiterjesztését jóval előre, a IV. szakasz kezdete előtt egyértelművé kell tenni.
Módosítás    130 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a Bizottság által a 23. cikk felhatalmazása értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően, amennyiben a kiterjesztés az I. mellékletben fel nem sorolt tevékenységekre és üvegházhatású gázokra vonatkozik. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, a kibocsátáskereskedelmi rendszernek az első albekezdésben említett tevékenységekre és üvegházhatású gázokra való kiterjesztésének jóváhagyására vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásával, amennyiben a kiterjesztés az I. mellékletben fel nem sorolt tevékenységekre és üvegházhatású gázokra vonatkozik.
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    131 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 19 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b)  a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy ilyen, a kibocsátással és a tevékenységekkel kapcsolatos adatok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó rendelethez.” „(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, az I. melléklet listájában kombinációként nem szereplő tevékenységekkel, létesítményekkel és üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nyomon követésre és jelentéstételre vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásával, amennyiben a nyomon követés és a jelentéstétel kellő pontossággal elvégezhető.”;
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    132 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 20 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 24 a cikk – 1 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: a)  az (1) bekezdés első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 11b. cikk (7) bekezdésének megfelelően elfogadott aktusokkal. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére, a 24. cikkben előírt felvételen kívül kibocsátási egységek vagy keretek olyan, tagállamok által igazgatott projektek tekintetében történő kiadására vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásával, amelyek az EU ETS hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklését eredményezik.”;
Indokolás
Az EUMSZ-szel való összehangolás. E rendelkezés tartalma –néhány technikai kiigazítással – megegyezik az alap-jogiaktus jelenlegi szövegével.
Módosítás    133 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 pont 2003/87/EK irányelv 25 a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Amennyiben egy harmadik ország intézkedéseket hoz az említett országból induló, és a Közösségben leszálló légi járatok éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében, a Bizottság – miután a harmadik országgal és a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében a tagállamokkal konzultációt folytatott – mérlegeli a közösségi rendszer és a harmadik országbeli intézkedések optimális összeegyeztetésének lehetőségeit. (1) Amennyiben egy harmadik ország intézkedéseket hoz az említett országból induló, és az Unióban leszálló légi járatok éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében, a Bizottság – miután a harmadik országgal és a 30c. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében a tagállamokkal konzultációt folytatott – mérlegeli az EU ETS és a harmadik országbeli intézkedések optimális összeegyeztetésének lehetőségeit. Szükség esetén a Bizottság módosításokat fogadhat el az érintett harmadik országból érkező járatoknak az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekből való kivételére, vagy az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek egyéb olyan módosítására, amelyet a negyedik albekezdés szerinti valamely megállapodás ír elő. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint ilyen jellegű módosításokat fogadjon el. Szükség esetén a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett harmadik országból érkező járatoknak az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekből való kivételére, vagy az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek egyéb olyan módosítására, amelyet egy efféle megállapodás ír elő.
Módosítás    134 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22a.  A 27. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően – kivehetik a közösségi rendszerből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, és amelyek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – a biomasszából származó kibocsátás nélkül az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-ot, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: „(1) A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően és az üzemeltetők beleegyezésével– kivehetik az EU ETS rendszerből azon, kkv-k által üzemeltetett létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, a biomasszából származó kibocsátás nélkül, az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év mindegyikében, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: a)  a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket; a)  a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket, és megadja, hogy ezek az intézkedések milyen módon nem eredményeznek magasabb megfelelőségi költségeket e létesítmények számára;” b)  megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyezhetnek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5 000 tonna alatt van; b)  megerősíti, hogy nyomon követési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok az üzemeltetők kérésére egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyeznek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5000 tonna alatt van; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja a 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátáscsökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a közösségi rendszerbe; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja a 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátáscsökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi az EU ETS rendszerbe; d)  az a), b) és c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza. d)  az a), b) és c) pontban előírt információkat közzéteszi.   A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén. ” A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén.”
Módosítás    135 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „27a. cikk   Kisebb létesítmények kivétele a közösségi rendszerből egyenértékű intézkedések nélkül   (1)  A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően – kivehetik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 5000 tonna szén-dioxid egyenértéknél alacsonyabb, a biomasszából származó kibocsátás nélkül, az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év mindegyikében, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket:   a)  a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, vagy legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről;   b)  megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 5000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő;   c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja az 5000 tonna szén-dioxid egyenértéket, a létesítményt visszaveszi az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, kivéve, ha a 27. cikk alkalmazandó;   d)  az a), b) és c) pontban előírt információkat közzéteszi.   (2)  Amikor egy létesítményt az (1c) bekezdésnek megfelelően visszavesznek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, a 10a. cikknek megfelelően kiadott kibocsátási egységeket a visszavétel évétől kezdve biztosítják számára. Az ezen létesítmények számára kiadott kibocsátási egységeket a létesítmény helye szerinti tagállam levonja a 10. cikk (2) bekezdése szerint árverésre kerülő mennyiségből.
Módosítás    136 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 29 cikk
Hatályos szöveg Módosítás   22c. A 29. cikk a következőképpen módosul: „A karbonpiac jobb működésének biztosítása érdekében készült jelentés „A karbonpiac jobb működésének biztosítása érdekében készült jelentés Ha a 10. cikk (5) bekezdésében említett rendszeres jelentések alapján a Bizottság arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy a karbonpiac nem a megfelelő módon működik, akkor jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentés adott esetben kiegészülhet a karbonpiac átláthatóságának növelését célzó, valamint működésének javítását elősegítő intézkedésekre irányuló javaslatokkal.” Ha a 10. cikk (5) bekezdésében említett rendszeres jelentések alapján a Bizottság arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy a karbonpiac nem a megfelelő módon működik, akkor jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentés tartalmaz egy részt, amely az EU ETS és az egyéb uniós és nemzeti klíma- és energiapolitikák közötti kölcsönhatásokat vizsgálja a kibocsátáscsökkentések volumene és az ilyen politikák költséghatékonysága, valamint az EU ETS egységek iránti keresletre gyakorolt hatásuk tekintetében. A jelentés adott esetben kiegészülhet az EU-ETS átláthatóságának növelését célzó, a 2030-ig és 2050-ig teljesítentő uniós éghajlat- és energiapolitikai célokhoz való hozzájárulással foglalkozó, valamint az EU ETS működésének javítását elősegítő intézkedésekre – többek között az egymást kiegészítő uniós éghajlat- és energiapolitikák által az EU ETS kereslet-kínálat egyensúlyára gyakorolt hatás figyelembevételére vonatkozó intézkedésekre – irányuló jogalkotási javaslatokkal.”
Módosítás    137 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 30 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „30a. cikk   Az UNFCCC és a párizsi megállapodás alapján végrehajtott globális számvetésen alapuló kiigazítások   A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tesz közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szabályozás mennyire áll összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. A közleménynek különösen azt vizsgálja, hogy milyen szerepet tölt be az EU ETS a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérésében, és megfelel-e azoknak.   2023-ban a globális számvetést – és azután is az összes globális számvetést – követően hat hónapon belül a Bizottság jelentést nyújt be, amelyben értékeli az uniós éghajlatpolitika kiigazításának szükségességét.   A jelentés fontolóra veszi az EU ETS kiigazítását az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítések és a más jelentős gazdaságok általi erőfeszítések fényében. A jelentés értékeli a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó előírások szigorítását, a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések kiigazításának szükségességét, valamint azt, hogy szükség van-e további szakpolitikai intézkedésekre és eszközökre az Unió és a tagállamok üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése érdekében.   A jelentés figyelembe veszi a kibocsátásáthelyezés kockázatát, az európai iparágak versenyképességét, az Unión belüli beruházásokat és az Unió iparosítási politikáját.   A jelentést szükség esetén jogalkotási javaslat kíséri, és ebben az esetben a Bizottság teljes körű hatásvizsgálatot tesz közzé.”
Módosítás    138 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 22 e pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 3 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22e.  Az I. melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép: „(3)  Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszerbe történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A kizárólag biomasszát használó 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A »kizárólag biomasszát használó egységekbe« azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz és leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot. „(3)  Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét az EU ETS-be történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A kizárólag biomasszát használó 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, tartalék és vészhelyzeti egységeket, amelyeket kizárólag arra célra használnak, hogy áramszünet esetén helyszíni fogyasztásra termeljenek villamos energiát, e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A »kizárólag biomasszát használó egységekbe« azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz és leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.
Módosítás    139 Irányelvre irányuló javaslat 1 a cikk (új) 2015/1814 (EU) határozat 1 cikk – 5 bekezdés – 1 a és 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. cikk   Az (EU) 2015/1814 határozat a következőképpen módosul:   A 1. cikk (5) bekezdésébe az első albekezdés után a következő albekezdések kerülnek beillesztésre:   „Ettől eltérően, a 3. cikkben említett értékelési időszakig az ezen albekezdésben meghatározott százalékos arányokat meg kell duplázni. Az értékelés során fontolóra veszik a felvételi arány megkettőzését, amíg a piaci egyensúly helyre nem áll.   Az értékelés továbbá bevezeti a piaci stabilizációs tartalék felső határát, és szükség esetén jogalkotási javaslattal egészül ki.”.
Indokolás
Az első működési évben a piaci stabilizációs tartalék felvételi arányát meg kell duplázni.

• [1] HL C 71., 2016.2.24., 57. o.
• [2] HL C 240., 2016.7.1., 62. o.

INDOKOLÁS

Bevezetés

Az Európai Bizottság 2015. július 15-én közzétette az ETS IV. szakaszára irányuló javaslatát. A javaslat arra irányul, hogy 2030-ra az EU érje el az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos célját, azaz a legalább 40%-os csökkentést, ugyanakkor biztosítsa az európai ipar védelmét a kibocsátáskihelyezés kockázatával szemben, valamint támogassa az európai ipari és energiatermelő ágazatok innovációját és modernizációját a 2020 utáni évtizedben.[1] A javaslatot az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései indították el, amelyek iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megvalósítani az említett célokat[2].

Az előadó támogatja az Európai Bizottság javaslatát mint a 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat-politikai és energiaügyi csomag részét. Az előadó úgy gondolja, hogy a piaci alapon működő mechanizmus, az ETS a leginkább költséghatékony módja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésének és helyesli, hogy a szén-dioxid-árazás az egész világon elterjedőben van.

A jelentés elkészítése során az előadó szorosan együttműködött az árnyékelőadókkal, irodáikkal és tanácsadóikkal, és szeretne köszönetet mondani nekik a folyamatban való eddigi hasznos közreműködésükért. Az előadó az Európai Bizottságnak is szeretné kifejezni köszönetét a kitartó és proaktív együttműködésért.

Törekvések

Az előadó üdvözli az új 2,2%-os lineáris csökkentési tényezőt, és úgy gondolja, hogy a IV. szakaszban évente legalább ennyivel kell csökkenteni a kibocsátási egységek összes számát.

December 12-én a világ nemzetei megkötötték a Párizsi Megállapodást, ezáltal kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartják, ugyanakkor elismerik, hogy 1,5°C elérése esetében még hatékonyabban lehetne leküzdeni az éghajlatváltozás legkedvezőtlenebb hatásait[3]. Az előadó szerint rendkívül fontos, hogy az ETS tükrözni tudja a Párizsi Megállapodás előrehaladását, és a következőket javasolta:

a)  Új felülvizsgálati záradék kidolgozása, amely alapján az Európai Bizottság felülvizsgálat alatt tartja a lineáris csökkentési tényezőt, és szükség esetén javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2023-ban elvégzendő első összegzést követően.

Felismerve azt, hogy az unós éghajlat-politika és energiapolitika közötti átfedések, valamint a villamosenergia-termelő kapacitás csökkentésére irányuló egyoldalú nemzeti intézkedések alááshatják az ETS hatékonyságát és hozzájárulhatnak a piaci egyensúlyhiányhoz, az előadó továbbá a következőt javasolta:

a)  Az ETS működésével kapcsolatban végzendő éves felülvizsgálat részeként a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az egymást átfedő uniós politikák hatását, és szükség esetén javaslatot kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára.

b)  A tagállamok kétévente annyi kibocsátási egységet adhatnak le a piaci stabilizációs tartalékba, ami megegyezik az abban az időszakban nem termelő villamosenergia-kapacitáshoz kapcsolódó kibocsátási egységek számával.

Kibocsátás-áthelyezés

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink növekedésével egyre kevesebb lesz a térítésmentes kibocsátási egységek száma. Az előadó úgy gondolja, hogy elengedhetetlen megfelelő védelmet biztosítani a kibocsátáskihelyezés kockázatának kitett iparágak számára, de elismeri, hogy a védelem további összpontosítására van szükség annak biztosítása mellett, hogy a referenciaértékek reálisak legyenek és elkerülhető legyen az igazságtalan ágazatközi korrekciós tényező alkalmazása. Az előadó ezért a következőket javasolta:

a)  A térítésmentes kibocsátási egységek célirányosabb, az ágazat vagy az alágazatok harmadik országokkal folytatott kereskedelme intenzitásának és kibocsátási intenzitásának szorzatával kapott eredményen alapuló elosztása.

b)  Minden olyan ágazat minőségi értékelése, amely a térítésmentes kiosztásból legnagyobb arányban részesülők 10%-ába tartozik.

c)  Új, 0,3%-os referenciaérték-csökkentési arány azon iparágak figyelembevétele érdekében, amelyek nem tudják elérni az éves 0,5%-os csökkentést.

d)  Az árverésen értékesített kibocsátási egységek részaránya legfeljebb 2%-ának áthelyezése a térítésmentes kiosztás keretébe az ágazatközi korrekciós tényező enyhítésére, ha azt alkalmazzák.

e)  A Bizottság felmérheti az ágazatokat vagy alágazatokat a NACE-4-től eltérő, aggregáltabb vagy diszagregáltabb szinten.

Közvetett költségek

Az előadó elismeri, hogy a piac torzulásának esete áll fenn, amikor egyes tagállamok kompenzálják a közvetett költségeket, mások pedig nem. Ezen túlmenően úgy gondolja, hogy foglalkozni kell ezzel a torzulással. Amikor azonban erre törekszünk, felmerül egy jogi kérdés. Tekintettel arra, hogy a Szerződésekkel ellentétes a tagállamokat állami támogatás alkalmazására késztetni, az előadó addig, amíg az árnyékelőadókkal és a jogi szakértőkkel való megbeszélések tartanak, a jelenlegi helyzethez tér vissza, azaz oda, hogy a tagállamok „kompenzálhatják” e költségeket.

Dinamikusabb kiosztás

A jelenlegi szabályok alapján a kiosztáson csak akkor lehet változtatni, ha a termelési szint 50%-os változása következik be. Ez azt idézte elő, hogy egyes ágazatokban alacsony mértékű a kiosztás, míg más ágazatok extraprofitra tettek szert. E helyzet megoldására az előadó a következőket javasolta:

a)  A kiosztás az adott létesítmény termelésének 10%-os növekedésével vagy csökkenésével változik.

Egyszerűsítés

Az ETS-sel járó költségek és adminisztratív terhek azokat sújtják leginkább, akik a legkevésbé bírják azokat. Felismerve az iparra háruló adminisztratív terhek csökkentésére való erőteljes törekvést, az előadó a következőket javasolta:

a)  A kis kibocsátók esetében a küszöb 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértékről 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértékre növekszik.

b)  Azon nagyon kis kibocsátók számára, amelyek kibocsátása nem éri el az 5000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, lehetőséget kell biztosítani az ETS-ből való kimaradásra, egyenértékű intézkedések nélkül.

Innovációs alap

Az iparágaknak alapvetően képesnek kell lenniük a karbonszegény jövőt biztosító innovációra. Ahogy növekednek az ETS-en belüli célkitűzések és csökkennek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak határértékei, rendkívül fontos, hogy új technológiák jelenjenek meg, hogy az európai iparágak versenyképesek maradjanak és megmaradjanak a munkahelyek. Az előadó ezért számos változást javasolt az innovációs alap tekintetében:

a)  Az innovációs alap fele az árverésen értékesített kibocsátási egységek részarányából származik majd.

b)  Az innovációs alap növelése 150 millió ki nem osztott kibocsátási egység révén történik.

c)  A projektek költségeinek legfeljebb 75%-a részesül támogatásban.

d)  A finanszírozás 60%-a esetében nem szükséges előfeltétel a hitelesített kibocsátáscsökkentés.

e)  A projektek finanszírozása előre meghatározott célszámok szerint történik.

Modernizációs alap

Az előadó úgy gondolja, hogy a 2014. októberi tanácsi következtetések alapján a modernizációs alapot elsősorban a kedvezményezett tagállamoknak kell kezelniük az EBB és az Európai Bizottság bevonásával. Ezen túlmenően úgy véli, hogy a beruházási feltételeknek és az alap szabályainak minél átláthatóbbnak kell lenniük. Az előadó a következőket javasolta:

a)  A kis volumenű projektek esetében a küszöb 20 millió euró lesz.

b)  A tagállamok nemzeti szabályokat és kiválasztási kritériumokat hoznak létre a kis volumenű projektekre vonatkozóan, amely szabályokat és kritériumokat nyilvános konzultációra bocsátanak.

c)  A beruházási bizottságot a kedvezményezett tagállamok, az EBB és a Bizottság alkotják.

d)  A beruházási bizottság kiválasztási kritériumait nyilvános konzultációra bocsátják.

10c. cikk

Az előadó örvendetesnek tartja, hogy a 10c. cikk alapján végrehajtott projektek esetében versenyeztetéses ajánlattételi eljárásra térnek át, és elismeri, hogy verseny következtében alakul ki a legelőnyösebb ajánlat. Bár általánosságban elfogadja a Bizottság javaslatát, az előadó a következőket javasolja:

a)  A versenyeztetéses ajánlattétel esetében a küszöb 20 millió euró lesz.

b)  A kapcsolt energiatermelés támogatásra jogosult.

• [1]  http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/revision/index_en.htm
• [2]  http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/145356.pdf
• [3]  https://unfccc.int/resource/docs/2015/cop21/eng/l09r01.pdf

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 56. cikkének (3) bekezdése alapján

Mireille D'Ornano

Képviselőcsoportunk nem támogatja ezt a reformot, amelyet túl kockázatosnak tartunk, annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontból jó szándék vezérli. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mindenképpen üdvözlendő, azonban nem történhet az ipari munkahelyek kárára. Az érintett ágazatok, úgymint az acélipar, már most is gyilkos versennyel néznek szembe olyan országok révén, mint például Kína. Jóllehet ezen országok jelentős szerepet töltenek be az ágazatban, továbbra sem gyötri őket lelkiismeretfordulás, amikor környezeti kérdésekről van szó. Emellett a Bizottság hatáskörének szuverén tagállamokkal szembeni egyre alattomosabb növelése is fontos tényező. Szintén nem tudjuk elfogadni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet hatásköreibe való alig leplezett beavatkozást, amelyet az fog maga után vonni, hogy a tengerészeti és repülési ágazatot be kívánják vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ahhoz, hogy e döntések jogszerűek és hatékonyak legyenek, az összes érintett államnak kell meghoznia őket, nemzetközi szinten. Az Európai Uniónak semmilyen körülmények között sem szabad beavatkoznia e szervezetek munkájába, vagy helyükbe lépnie. Ezen okokból e jelentés ellen fogunk szavazni.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (*) (10.11.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))

A vélemény előadója (*): Fredrick Federley

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A világ fejlődése a karbonszegény gazdaság felé tart, a tavaly elfogadott párizsi éghajlatváltozási megállapodás visszafordíthatatlanná teszi ezt a folyamatot. A megállapodás ambiciózus célokat tűz ki, és az Unió számára fontos, hogy teljesítse a tett ígéreteit. Ugyanilyen fontos, hogy megragadjuk a gazdaságunk karbonszegény gazdasággá való átalakítása nyújtotta óriási lehetőségeket.

Európa tíznél több évnyi tapasztalattal rendelkezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről. Az EU ETS a világ legnagyobb fix összkvótás kereskedési rendszere, amely több mint 11000 erőműre és ipari létesítményre terjed ki. Sikeresnek bizonyult annak elérésében, hogy az éghajlatváltozás az igazgatósági ülések napirendjére kerüljön, bevezetve a szén-dioxid-kibocsátás árazását, amely ösztönözte a beruházásokat a karbonszegény technológiák területén. Egyes kormányok és a magánszektor egyaránt szorgalmazzák az egész világra kiterjedő szén-dioxid-piacok létrehozását, ami a versenyképesség ösztönzésére, az innováció előmozdítására, és jelentős kibocsátáscsökkentések elérésére szolgáló eszköz lehetne. Országok növekvő csoportja – amelyek közül külön említendő Kína – alkalmazza, vagy fogja alkalmazni a szén-dioxid-piacokat éghajlati célkitűzéseinek elérése érdekében.

2015 júliusában az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatára, az EU azon célkitűzésének elérése érdekében, hogy 2030-ig 40%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását; Az előadó üdvözli a javasolt reformokat. Azonban bizonyos elemeket meg kell erősíteni a rendszer integritása, az ipar számára a kiszámíthatóság és a vállalatok, ágazatok és tagállamok egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében. Alapvető fontosságú, többek között a nemrég elfogadott párizsi megállapodásra tekintettel, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer továbbra is megfelelő kibocsátáscsökkentésekre ösztönözzön. Ugyanakkor meg kell akadályoznia a túl nagy szén-dioxid-költségek kialakulását a legjobban teljesítő iparágak esetében, amelyek esetében ténylegesen fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata.

A költséghatékony kibocsátáscsökkentés elérése

A jelenlegi irányelv szerint a kibocsátásáthelyezési rendelkezések 2020-ban megszűnnek. Azonban egyes iparágak esetében szükséges lesz ideiglenesen folytatni a térítésmentes kiosztást, kivételt képezve az árverezés fő kiosztási módszerének általános szabálya alól, a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében. Mind a kiosztás szabályainak, mind a küszöbértékeknek realisztikusnak kell lenniük, és ösztönzést kell nyújtaniuk a folyamatok állandó fejlesztéséhez. Gyakrabban kell kiigazítást végezni a tényleges kibocsátási adatoknak megfelelően, a kibocsátási egységek túl nagy értékének elkerülése, valamint annak érdekében, hogy ne akadályozzák a hatékony ipari szereplők növekedését. A térítésmentes kiosztást célzottabban kell azon ágazatokban bevezetni, amelyek a leginkább kitettek a kibocsátásáthelyezés kockázatának, teljes körű támogatást nyújtva a leginkább rászoruló ágazatok számára. Ez a megközelítés minimalizálja az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának szükségességét, amely máskülönben igazságtalanul és durván csökkenti egyes ipari ágazatok versenyképességét.

Az ipari innováció ösztönzése

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az innovatív, karbonszegény technológiák terjesztésének hatékony eszköze lehet. Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát az innovációs alap méretének növelésére, valamint az ipari ágazatok karbonszegény innovációjának kiterjedtebb ösztönzésére. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer azonban jelenleg nem képes ösztönözni a karbonszegény beruházásokat és innovációt olyan mértékben, amely a közép- és hosszú távú éghajlatváltozási célkitűzések eléréséhez szükséges lenne. Nagyobb innovációs alapra van szükség, további 150 millió eurónyi forrással, amely révén mozgósíthatók a magánberuházások a legújabb ipari technológiák területén. Ahogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összkibocsátási határértéke csökken, és sor kerül a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések reformjára, amelynek végső célja a kibocsátási egységek 100%-ban árverés útján történő értékesítése, megnő azon politikák fontossága, amelyek ösztönzik a karbonszegény gazdaságra való áttérést.

Lépést tartva az egyre szorosabban integrált energiapiaccal

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjának, az energiatermelésre és -kereskedelemre gyakorolt hatásával együtt konzisztensnek kell lennie az energiaunió célkitűzéseivel. Alapvető fontosságú egy innovatív és modern európai energetikai rendszer kialakítása, és további forrásokat kellene áldozni e cél elérésére. A villamosenergia-ágazatra, vagy az elektromos áram fogyasztói közvetett szén-dioxid-költségének kompenzálására vonatkozó, 2020 utáni uniós kibocsátáskereskedelmi szabályokat jobban össze kell hangolni, és egyenlő feltételek kialakítására kellene törekedni, nem torzítva a villamos energia piacán folyó versenyt a tagállamok között. Az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban az energetikai ágazat esetében alkalmazott ideiglenes térítésmentes kiosztást átlátható módon kell végezni, olyan gazdaságilag életképes projektekről gondoskodva, amelyek összhangban állnak az Unió hosszú távú energetikai és éghajlati célkitűzéseivel. Rendszeresen el kell végezni az uniós kibocsátáskereskedelem és egyéb éghajlati, levegőminőségi és energetikai politikák közti kölcsönhatás általános felülvizsgálatát, elkerülendő az egymást átfedő politikákat, illetve a különböző eszközök egymást zavaró alkalmazását.

A párizsi megállapodásra építve

Még nem készült részletes elemzés arról, milyen hatással lesz a párizsi megállapodás az uniós kibocsátáskereskedelemre, ezért ezt nem lehetséges teljes mértékben figyelembe venni a 4. fázis indításakor.

Míg a kiotói megállapodás csak a globális kibocsátás 12%-ára terjedt ki, a globális kibocsátás több mint 95%-áért felelős országoknak most nemzeti éghajlati terveket kell végrehajtaniuk, és minden 5. évben fokozni kell célkitűzéseiket. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert ezért összhangba kell hozni a párizsi megállapodással, beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiigazító mechanizmusát, amely lehetővé teszi a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések és a célkitűzések mértékének rendszeres felülvizsgálatát.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.	(1)  A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét, biztosítva ugyanakkor az uniós ipar nemzetközi versenyképességét, valamint a kibocsátás- és a beruházásáthelyezés elkerülését.
__________________	__________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).	15 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Módosítás    2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának16.	(2)  2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkárságának [1]. Az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás („a megállapodás”), amelyet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája 21. ülésén hagytak jóvá, a globális kötelezettségvállalás új szintjét fémjelzi, és célja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval kevesebb mint 2 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és erőfeszítéseket tegyenek a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében. A megállapodással összhangban a gazdaság valamennyi ágazatának hozzá kell járulnia a CO2-kibocsátások csökkentéséhez. A nemzetközi szinten – például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (IMO) – elfogadott célértékek és intézkedések üdvözlendők, ha megfelelő kibocsátáscsökkentést érnek el.
__________________	__________________
16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx	16 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx
Módosítás    3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer.	(3)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, hatékonyabb, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlatváltozási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok, harmadik országok vagy az országokon belüli egyes régiók nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. Míg az Unió nyilvánvaló szándéka, hogy az uniós éghajlatváltozási politika központi elemeként fenntartsa az EU ETS-t, más országok és régiók is követik az uniós éghajlatváltozási politikát. 2016-ban nagyjából 40 ország és több mint 20 város, állam és tartomány használ – különböző mértékben – szén-dioxid-árazási mechanizmusokat, és többen tervezik, hogy a jövőben bevezetik azokat. Az Unió ösztönzi a többi országot, hogy kövessék példáját és tartsanak ki erőfeszítéseik mellett.
Módosítás    4 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség.17 A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.	(4)  Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség17, annak biztosítása mellett, hogy ezen egyéb, például az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vonatkozások segítsék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer céljait, és ne ássák alá annak piaci eredményességét. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését annak érdekében, hogy elérjék az Unió hosszú távú célját és 2050-re 80–98%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sajnálatos, hogy a szén-dioxid-árjelzés a harmadik fázisban nem volt elég magas ahhoz, hogy beruházásokat ösztönözzön az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok terén. A jól működő EU ETS szempontjából kulcsfontosságú az olyan szén-dioxid-árjelzés, amely kellően magas ahhoz, hogy ösztönözze a termelés dekarbonizálására irányuló beruházásokat. Hangsúlyozni kell ezzel összefüggésben az ipar arányának az uniós GDP-n belül 2020-ig 20%-ra történő emelését magában foglaló újraiparosítási célt, valamint az innováció, a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások, a foglalkoztatás és a készségfejlesztés jelentőségét.
__________________	__________________
17 COM(2015)80, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája.	17 COM(2015)80, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája.
Módosítás    5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket.	(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatának elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának emelkedése és a beruházások olyan harmadik országokba való eltérülése jelent, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. A Bizottság megbízásából 2013-ban készített tanulmány megállapította, hogy 2005 és 2012 között nem következett be kibocsátásáthelyezés.
Módosítás    6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6)  Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/...-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak.	(6)  Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; az átmeneti időszakra szóló térítésmentes kiosztás kivételt jelent, amelynek célja Európa globális versenyképességének megőrzése. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. 2021-től kezdődően az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányának legalább 57%-nak kell lennie, amely további legfeljebb 5 százalékponttal emelhető a térítésmentes kiosztások megfelelő mennyisége biztosításának érdekében. A bizottsági hatásvizsgálat18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/... európai parlamenti és tanácsi határozattal19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak.
__________________	__________________
18 SEC (2015) XX.	18 SEC (2015) XX.
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.).	19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.).
Módosítás    7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7)  Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené.	(7)  Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. A térítésmentes kiosztás célja nem támogatás, hanem a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatának elkerülése, valamint hogy beruházásokat ösztönözzön az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok terén. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kibocsátásáthelyezések kockázatának ki nem tett ágazatok és alágazatok nem kaphatnak térítésmentesen kibocsátási egységeket. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené.
Módosítás    8 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008-as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.	(8)  Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése érdekében a referenciaértékeket a valós technológiai fejlődést tükröző 2017-es és 2018-as adatokkal kell frissíteni. A kiszámíthatóság és a folyamatok állandó fejlesztése ösztönzésének érdekében a referenciaértékek további frissítése szükséges egy olyan tényező alkalmazásával, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Amennyiben az ágazatok fejlődési üteme nem haladja meg a 0,3%-ot, ezt a százalékarányt kell alkalmazni. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.
Módosítás    9 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.	(9)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett összehangolt uniós mechanizmust kell létrehozni, hogy kártalanítsák az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt; A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek legalább 80%-át ezért az ezen irányelvben felsorolt éghajlat-politikai fellépésekre – többek között az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra – kell fordítani a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. Az EU-nak igazságos átmeneti alapot kell létrehoznia, hogy közös keretet hozzon létre az árverésből származó bevételekből a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.
Módosítás    10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10)  A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.	(10)  A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás (CCU), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS- és CCU-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egységeit kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS- és CCU-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudásmegosztásra vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.
Módosítás    11 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11)  Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.	(11)  Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kell élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, összhangban az Unió 2030-ig és 2050-ig megvalósítandó éghajlati és energiapolitikai célkitűzéseivel, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy beruházási bizottságból és egy tanácsadó testületből kell állnia. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.
Módosítás    12 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során.	(12)  Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A kiválasztott és a ki nem választott projektek listáját a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható, az ezen irányelvben meghatározott kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során.
Módosítás    13 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13)  A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal.	(13)  A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük a Horizont 2020-szal, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal és az európai strukturális és beruházási alapokkal, figyelembe véve az Európai Beruházási Bank éghajlati beruházási stratégiáját
Módosítás    14 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14)  A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején.	(14)  A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények kimaradását meghosszabbítsák a fölösleges adminisztratív költségek csökkentése érdekében. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején.
Módosítás    15 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16b)  A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében a Bizottságnak olyan intézkedéseket kell mérlegelnie, mint a kibocsátási jelentések benyújtásának és ellenőrzésének automatizálása, teljes mértékben kihasználva az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket.
Módosítás    16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – ua pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A 3. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:   „ua)  kis kibocsátó: olyan létesítmény, amelynek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, és amelynek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végez – a biomasszából származó kibocsátás nélkül a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-ot.”
Módosítás    17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)   az 1. bekezdés három új albekezdéssel egészül ki: a)   az (1) bekezdés négy új albekezdéssel egészül ki: 2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz. „2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz, és ez a részarány a 10a. cikk (5) bekezdése alapján a teljes negyedik kereskedelmi időszak során legfeljebb öt százalékponttal csökken. Ilyen kiigazításra kizárólag a 10. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján árverésen értékesítendő kibocsátási egységek csökkentésének formájában kerülhet sor. 2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően. 2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően. A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani”; A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani”;   A piaci stabilizációs tartalékban elhelyezett 300 millió kibocsátási egységet 2021-ben törlik.”
Módosítás    18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont – ii alpont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás i.   az (a) pontban a „88%” helyébe „90%” lép; i.   az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép: 2  Az egyes tagállamok által árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség a következő részekből tevődik össze: “2  Az egyes tagállamok által árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség a következő részekből tevődik össze: a)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 90 %-át olyan arányban kell szétosztani a tagállamok között, hogy az megegyezzen az adott tagállam közösségi rendszerbeli hitelesített kibocsátásai részarányával a 2005. évre vagy a 2005–2007 időszak átlagára vonatkozóan – amelyik ezek közül a legmagasabb; a)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 90 %-át olyan arányban kell szétosztani a tagállamok között, hogy az megegyezzen az adott tagállam közösségi rendszerbeli hitelesített kibocsátásai részarányával a 2005. évre vagy a 2005–2007 időszak átlagára vonatkozóan – amelyik ezek közül a legmagasabb; b)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget.”; valamint b)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget. A 10d. cikknek megfelelően a modernizációs alap támogatásában részesülő tagállamok esetében a IIa. mellékletben meghatározott kibocsátásiegység-részesedésüket a modernizációs alapbeli részesedésükbe továbbítják.”
Módosítás    19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont – ii alpont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (ii)   a (b) pont helyére a következő szöveg lép: törölve b)  az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget.”; valamint
Módosítás    20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont 2003/87/EK 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c)  a (3) bekezdés a következő j), k) és l) pontokkal egészül ki: c)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 3  A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50 %-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni: “3  A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 80%-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni: a)  az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, ideértve a Globális Energiahatékonysági és Megújuló Energia Alapnak, valamint a poznani éghajlat-változási konferencián (COP 14 and COP/MOP 4) elindított Alkalmazkodási Alapnak nyújtott hozzájárulást is, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, valamint a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozására, ideértve az európai stratégiai energiatechnológiai tervben és az európai technológiai platformokban szereplő kezdeményezésekben való részvételt is; a)  az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, ideértve a Globális Energiahatékonysági és Megújuló Energia Alapnak, valamint a poznani éghajlatváltozási konferencián (COP 14 and COP/MOP 4) elindított Alkalmazkodási Alapnak és az Éghajlatváltozási Alapnak nyújtott hozzájárulást is, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, valamint a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozására, ideértve az európai stratégiai energiatechnológiai tervben és az európai technológiai platformokban szereplő kezdeményezésekben való részvételt is; b)  a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ra 20%-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, továbbá a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére, valamint a Közösség azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy 2020-ig az energiahatékonyságot 20%-kal növeli; b)  a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2030-ra [a társjogalkotókkal való megállapodás szerinti frissítés]%-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, továbbá a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére, valamint a Közösség azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ig az energiahatékonyságot [a társjogalkotókkal való megállapodás szerinti frissítés]%-kal növeli; c)  az erdőirtás elkerülését, valamint az erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedésekre az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országokban; technológiák átadására és az éghajlatváltozás ezen országokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdítására; c)  az erdőirtás elkerülését, valamint az erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedésekre az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országokban; technológiák átadására és az éghajlatváltozás ezen országokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdítására; d)  a Közösségben megvalósuló erdősítés révén történő CO2-megkötésre; d)  a Közösségben megvalósuló erdősítés révén történő CO2-megkötésre; e)  a különösen a szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, valamint számos ipari ágazatból és alágazatból származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására, harmadik országokban is; e)  a különösen a szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, valamint számos ipari ágazatból és alágazatból származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására vagy felhasználására, harmadik országokban is; f)  az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére; f)  az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére; g)  az energiahatékonysággal és a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozására az irányelv hatálya alá tartozó iparágakban; g)  az energiahatékonysággal és a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozására az irányelv hatálya alá tartozó iparágakban; h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására, vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak; h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására, vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányulnak; i.  a közösségi rendszer igazgatásával kapcsolatos adminisztrációs költségekre. i.  az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is.; j)  olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek; j)  az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság ösztönzése; k)  az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is.; k)  A bevételeket továbbá az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni:   i.  a közösségi rendszer igazgatásával kapcsolatos adminisztrációs költségekre;   ii.  olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek; l)  a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.   A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételekkel egyenértékű összeg legalább 50 %-ának megfelelő értékben – beleértve a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti elárverezéséből származó valamennyi bevételt is. A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételekkel egyenértékű összeg legalább 50 %-ának megfelelő értékben – beleértve a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti elárverezéséből származó valamennyi bevételt is. A tagállamok a 280/2004/EK határozat értelmében benyújtott jelentéseikben tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről.” A tagállamok a 280/2004/EK határozat értelmében benyújtott jelentéseikben tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről. Ez az információ a Bizottság által kidolgozandó szabványosított táblázat révén kerül közzétételre, amely minimális számú részletet tartalmaz, lehetővé téve az átláthatóságot és összehasonlíthatóságot, beleértve az alapok összehasonlíthatóságára vonatkozó információt. A Bizottság honlapján elérhetővé teszi ezt az információt a nyilvánosság számára.”
Módosítás    21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3a és 3b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:   „(3a)  A kibocsátási egységek teljes mennyiségéből legfeljebb 260 millió egységet – melynek fele a 10. cikk (1) bekezdése értelmében az árverésre bocsátandó egységekből származik, másik felét pedig egyébként térítésmentesen osztanák ki – árverésre bocsátanak, hogy a 10a. cikk (6) bekezdésének megfelelően harmonizált intézkedéseket hozzanak létre uniós szinten.   (3b)  Igazságos átmeneti alap   2021. január elsejével létrehozzák az igazságos átállás alapját az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap kiegészítéseként, és ennek finanszírozása az árverési bevételek 2%-ának összevonása révén történik.   Ezen árverések bevételei uniós szinten maradnak, azzal a célkitűzéssel, hogy azokat az éghajlati politikák társadalmi hatásainak enyhítésére használják azokban a régiókban, ahol magas a szén-dioxid-függő ágazatokban dolgozók aránya, és az egy főre jutó GDP jóval az uniós átlag alatt van. Ezek az intézkedések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét.   Ezek az igazságos átmenetre irányuló árverési bevételek különböző módokon hasznosíthatók, például az alábbi módokon:   -  átcsoportosítási és/vagy mobilitási cellák létrehozása,   -  oktatási/képzési kezdeményezések a munkavállalók átképzésére vagy továbbképzésére,   -  támogatás az álláskeresésben,   -  vállalkozások létrehozása, valamint   -  nyomon követési és megelőzési intézkedések a szerkezetátalakítási folyamat fizikai és mentális egészségre gyakorolt negatív hatásainak elkerülése vagy minimalizálása érdekében.   Mivel az igazságos átállási alap által finanszírozandó fő tevékenységek erőteljesen kapcsolódnak a munkaerőpiachoz, a szociális partnereket aktívan be kell vonni az alap kezelésébe – az Európai Szociális Alap bizottságának mintájára –, és a helyi szociális partnerek részvételét kell a projektfinanszírozások egyik kulcsfontosságú követelményévé tenni.”
Módosítás    22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   da)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 5.  A Bizottság nyomon követi az európai karbonpiac működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a karbonpiac működéséről, beleértve az árverések végrehajtását, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét. Szükség esetén a tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak. “5.  A Bizottság nyomon követi az európai karbonpiac működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a karbonpiac működéséről, beleértve az árverések végrehajtását, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét. A jelentésnek ki kell térnie az EU ETS és egyéb uniós és nemzeti szintű éghajlatvédelmi és energiaügyi intézkedések közötti kölcsönhatásokra is, és elemeznie kell a különféle szakpolitikai eszközöknek az EU ETS piac működésére, különösen a szén-dioxid-piac keresleti és kínálati egyensúlyára gyakorolt hatásait. A jelentésnek ki kell térnie továbbá a kibocsátási egységek költségeinek megjelenésére a termékárakban a leginkább érintett ágazatok és alágazatok esetében, különösen a piaci részesedésük viszonylatában. Szükség esetén a tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak.”
Módosítás    23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – d b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 5a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   db)   a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „5a. A tagállamok közlik a Bizottsággal a villamosenergia-termelési kapacitás nemzeti intézkedések miatt történő bezárásait. A Bizottság kiszámítja a bezárásoknak megfelelő számú kibocsátási egységet. A tagállamok leadhatják a kibocsátási egységek megfelelő mennyiségét.”
Módosítás    24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)   az (1) bekezdés második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: a)   Az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 1  A Bizottság 2010. december 31‑ig közösségi szintű, teljes mértékben harmonizált végrehajtási intézkedéseket fogad el a kibocsátási egységek a (4), az (5), a (7) és a (12) bekezdésben említett kiosztására vonatkozóan, ideértve a (19) bekezdés harmonizált alkalmazásához szükséges bármely rendelkezést is. „1  A Bizottság 2010. december 31‑ig közösségi szintű, teljes mértékben harmonizált végrehajtási intézkedéseket fogad el a kibocsátási egységek a (4), az (5), a (7) és a (12) bekezdésben említett kiosztására vonatkozóan, ideértve a (19) bekezdés harmonizált alkalmazásához szükséges bármely rendelkezést is. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Ez a jogi aktus arról is gondoskodik, hogy az új belépők részére fenntartott tartalékból további forrásokat biztosítsanak jelentős termelésnövekedés esetére, oly módon, hogy ugyanazokat a küszöböket és elosztási kiigazításokat alkalmazzák, mint a működés részleges beszüntetése esetében. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, kiegészítve ezt az irányelvet a termelés jelentős változása esetén az új belépők részére fenntartott tartalékból történő további kiosztás meghatározásával. Ha a két megelőző év ellenőrzött termelési tevékenységének mozgó átlagaként kifejezett termelést a 11. cikk szerint jelentett termelési tevékenységgel összevetve 10%-os vagy nagyobb növekedés, illetve csökkenés következik be, akkor annak a kibocsátási egységek megfelelő mértékű kiigazítását kell maga után vonnia, a kibocsátási egységeket a (7) bekezdésben említett tartalékba helyezve, illetve kivonva azokat onnan. Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint közösségi szintű előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 elkülönítését és tárolását, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység, a 10c. cikk hatálya alá tartozó esetek és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével.” Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint közösségi szintű előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, kiszámíthatóságot nyújtva az ipari létesítmények számára, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 elkülönítését és tárolását, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység, a 10c. cikk hatálya alá tartozó esetek és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével.” Az egyes ágazatokban és alágazatokban a referenciaértékeket elviekben a termékek – és nem a ráfordítások – alapján kell kiszámítani, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének és az energiahatékonysági megtakarításnak az érintett ágazat vagy alágazat termelési folyamata során való maximalizálása érdekében. Az egyes ágazatokban és alágazatokban a referenciaértékeket elviekben a termékek – és nem a ráfordítások – alapján kell kiszámítani, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének és az energiahatékonysági megtakarításnak az érintett ágazat vagy alágazat termelési folyamata során való maximalizálása érdekében. 2.  Az egyes ágazatokra vonatkozó előzetes referenciaértékek meghatározására szolgáló elvek rögzítése során a kiindulópontot az ágazat vagy alágazat közösségi létesítményei leghatékonyabb 10 %-ának 2007–2008 közötti átlagteljesítménye adja. A Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, köztük az érintett ágazatokkal és alágazatokkal. (2)  Az egyes ágazatokra vonatkozó előzetes referenciaértékek meghatározására szolgáló elvek rögzítése során a kiindulópontot az ágazat vagy alágazat közösségi létesítményei leghatékonyabb 10 %-ának 2007–2008 közötti átlagteljesítménye adja. A Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, köztük az érintett ágazatokkal és alágazatokkal. Térítésmentes kiosztás csak azoknak az ágazatoknak és alágazatoknak nyújtható, amelyek esetében az adatszolgáltatás harmonizált és meghatározott módszertannak megfelelően történik, az egyenlőség és átláthatóság biztosítása érdekében. A 14. és a 15. cikk értelmében elfogadott rendeletek az előzetes referenciaértékek meghatározása céljából harmonizált szabályokat alakítanak ki a termeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére. A 14. és a 15. cikk értelmében elfogadott rendeletek az előzetes referenciaértékek meghatározása céljából harmonizált szabályokat alakítanak ki a termeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére, figyelembe véve a hosszú távú emissziócsökkentési lehetőségeket, tekintettel az Unió hosszú távú éghajlati célkitűzéseinek elérésére. Ki kell igazítani a térítésmentes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeket, hogy el lehessen kerülni az indokolatlan extraprofitot, továbbá hogy tükrözni lehessen a 2007–2008-as időszakban végbement, illetve minden olyan későbbi időszakban végbemenő technológiai fejlődést, amelyre vonatkozóan a térítésmentes kiosztásokat a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározzák. Ez a kiigazítás annak az értéknek az 1%-ával csökkenti a 10a. cikk alapján elfogadott jogi aktus által meghatározott referenciaértékeket, amelyet a 2007–2008-as adatok alapján állapítottak meg 2008 és a térítésmentes kiosztás releváns időszakának közepe közötti periódus minden évére vonatkozóan, kivéve, ha: A kereskedelmi időszak kezdete előtt az egyes ágazatokban és alágazatokban a referenciaértékeket teljes körűen frissíteni kell az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10%-ának 2017–2018 közötti ellenőrzött kibocsátásának átlaga alapján. A referenciaértékeket a 11. cikk alapján benyújtott információk alapján kell meghatározni.   A referenciaértékeknek a tényleges technológiai haladást kell tükrözniük, valamint az első albekezdésben megjelölt kiindulóponthoz képest elért kibocsátáscsökkentést. a 2017–2018-as adatokkal történő teljes körű frissítés alapján az értékek minden egymást követő évben 1%-kal csökkennek a megállapított értékhez képest, kivéve, ha:” (i)  A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2007–2008-as érték 0,5%-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket 0,5%-kal vagy 1,5%-kal ki kell igazítani a 2008 és a térítésmentes kiosztás időszakának közepe közötti periódus minden évének vonatkozásában; (i)  A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2017–2018-as érték 0,5%-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket évente 0,5%-kal vagy 1,5%-kal ki kell igazítani; (ii)  Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára. (ii)  A 11. cikknek megfelelően benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt alapelvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a két legutóbbi évben, amelyekből adatok állnak rendelkezésre, alacsonyabbak-e a 2017–2018-as érték 0,7%-át meghaladó mértékű, a fentiekben említett éves csökkenéshez képest. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket évente 0,3%-kal csökkenteni kell;   (iia)  Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára. A Bizottság végrehajtási aktust fogad el a 22a. cikknek megfelelően. A Bizottság e célból a 22a. cikkel összhangban végrehajtási aktust fogad el, és az adminisztratív terhek csökkentését kell célul kitűznie a kkv-k esetében az adatgyűjtés terén. 3  „A (4) és (8) bekezdésre is figyelemmel és a 10c. cikkre tekintet nélkül nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a szén-dioxid tárolóhelyek; 3  A (4) és (8) bekezdésre is figyelemmel és a 10c. cikkre tekintet nélkül nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a szén-dioxid tárolóhelyek.
Módosítás    25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b)  a 2. bekezdés az alábbi új, harmadik albekezdéssel egészül ki: törölve Ki kell igazítani a térítésmentes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeket, hogy el lehessen kerülni az indokolatlan extraprofitot, továbbá hogy tükrözni lehessen a 2007–2008-as időszakban végbement, illetve minden olyan későbbi időszakban végbemenő technológiai fejlődést, amelyre vonatkozóan a térítésmentes kiosztásokat a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározzák. Ez a kiigazítás annak az értéknek az 1%-ával csökkenti a 10a. cikk alapján elfogadott jogi aktus által meghatározott referenciaértékeket, amelyet a 2007–2008-as adatok alapján állapítottak meg 2008 és a térítésmentes kiosztás releváns időszakának közepe közötti periódus minden évére vonatkozóan, kivéve, ha:   (i)  A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2007–2008-as érték 0,5%-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket 0,5%-kal vagy 1,5%-kal ki kell igazítani a 2008 és a térítésmentes kiosztás időszakának közepe közötti periódus minden évének vonatkozásában;   (ii)  Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára.   A Bizottság végrehajtási aktust fogad el a 22a. cikknek megfelelően.
Módosítás    26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: c)  az (5), (6), (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 5.  „Az árverés útján történő értékesítés 10. cikkben meghatározott arányának betartása érdekében minden olyan évben, amikor a térítésmentes kiosztások összege nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamok árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a tagállamok árverési arányának későbbi években történő tiszteletben tartásának érdekében. Mindazonáltal abban az esetben, ha elérik a maximális szintet, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Bármely ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni.”; “5.  Amennyiben a térítésmentes kiosztások összege egy adott évben nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamoknak a 10. cikkben meghatározott árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a tagállamok árverési arányának későbbi években történő tiszteletben tartásának érdekében. Abban az esetben azonban, ha elérik a maximális szintet, a tagállamok által a 2021. január 1-jével kezdődő tízéves időszak során árverésen értékesítendő kibocsátási egységek részarányának legfeljebb öt százalékpontos csökkentésének megfelelő kibocsátásiegység-mennyiséget térítésmentesen kell kiosztani a 10b. cikkben foglaltak szerint meghatározott ágazatoknak és alágazatoknak. Mindazonáltal abban az esetben, ha ez a csökkentés nem elegendő a 10b. cikk szerinti ágazatok és alágazatok igényének kielégítéséhez, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Bármely ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni, úgy alkalmazva, hogy a 11. cikknek megfelelően benyújtott információk alapján a 10a. cikk szerint leghatékonyabban teljesítő 10%-ot ne érintse. A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok pénzügyi intézkedéseket hozhatnak olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. 6.  A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevételével uniós szinten egyeztetett szabályozás kerül kialakításra a létesítmények kompenzálása érdekében, azon ágazatok vagy alágazatok érdekében, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az ilyen költségek vonatkozásában a harmonizált kompenzáció finanszírozása a 10. cikkben foglaltak szerint történik.   A kompenzációnak arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie az állami támogatásra vonatkozó szabályozást, és olyan módon kell alkalmazni, hogy elkerülhetők legyenek a belső piacra gyakorolt negatív hatások és a túlkompenzáció. A kompenzációs intézkedéseknek fenn kell tartaniuk az energiahatékonyság, illetve a magas szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-felhasználásról az alacsony szén-dioxid-kibocsátásúra való áttérés ösztönzését. Ha a 10. cikkben meghatározott kompenzációs összeg nem elegendő az összes támogatható költség kompenzálására, akkor egyformán kell csökkenteni az összes jogosult létesítmény számára nyújtott támogatás összegét. Ezek az intézkedések, beleértve a tagállamok által a 10. cikk (3) bekezdése szerint nyújtott további kompenzációt, összhangban állnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal, és nem okoznak új piaci torzulást. 7.  Az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális kibocsátásiegység-mennyiséget, amely 2020-ig nem kerül térítésmentes kiosztásra, el kell különíteni az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére, azzal a 250 millió kibocsátási egységgel együtt, amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/… határozata (*) alapján a piaci stabilizációs tartalékban helyeztek el. 7.  Az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális kibocsátásiegység-mennyiséget, amely 2020-ig nem kerül térítésmentes kiosztásra, el kell különíteni az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére, azzal a 250 millió kibocsátási egységgel együtt, amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/… határozata (*) alapján a piaci stabilizációs tartalékban helyeztek el. _____ _____ (*) [a határozat teljes címe és a HL-hivatkozás beillesztendő]. (*) [a határozat teljes címe és a HL-hivatkozás beillesztendő]. 2021-től kezdve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket a 19. és 20. bekezdés alkalmazása miatt nem osztanak ki a létesítményeknek, hozzá kell adni a tartalékhoz. 2021-től kezdve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket a 19. és 20. bekezdés alkalmazása miatt nem osztanak ki a létesítményeknek, hozzá kell adni a tartalékhoz. A kiosztandó mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani. A kiosztandó mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani. Villamosenergia-termelés céljából új belépőknek nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység. Villamosenergia-termelés céljából új belépőknek nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység. 2010. december 31-ig harmonizált szabályokat kell elfogadni az »új belépő« fogalommeghatározásának alkalmazására, különösen a »jelentős bővítés« fogalommeghatározása tekintetében. 2010. december 31-ig harmonizált szabályokat kell elfogadni az »új belépő« fogalommeghatározásának alkalmazására, különösen a »jelentős bővítés« fogalommeghatározása tekintetében.   7a.  Abban az esetben, ha a 10b. cikk (1) és (2) bekezdése által érintett ágazatok és alágazatok a térítésmentes kiosztásokból többletben részesülnek, a kibocsátási egységek ezen többletének pénzben kifejezett értékét 2030. december 31-ig kizárólag karbonszegény beruházásokra fordítják (kötelezettségvállalások vagy kifizetések formájában) a vállalatnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer alá tartozó létesítményeiben a 10. cikk (3) bekezdésének b), e) és g) pontjával, valamint a 10c. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban;   A mérleget kétszer kell elkészíteni a IV. időszak alatt, 2025-ben és 2030-ban, a 16. cikkben említett szankciók lehetőségével. 8.  400 millió kibocsátási egységet rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott karbonszegény technológiák és eljárások területén végzendő innováció támogatása céljából, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjei létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését. 8.  600 millió kibocsátási egységet, amelyből 200 milliót a 10. cikkben meghatározott árverésre bocsátott részarányból kell átadni, rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott fenntartható, karbonszegény technológiák és eljárások átfogó területén végzendő innováció támogatása és a beruházások ösztönzése céljából, az Európai Beruházási Bank által kezelt különböző eszközök és támogatások felhasználásával, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CCS) vagy felhasználására (CCU) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására és az energia tárolására alkalmazott innovatív technológiák projektjei, köztük demonstrációs projektek létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését. A kibocsátási egységeket a karbonszegény ipari technológiák és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásban gazdaságilag még nem életképes CCS-technológiák és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60%-a részére, amelyből legfeljebb 40% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. A kibocsátási egységeket a meglévő és új létesítményekben a karbonszegény ipari technológiák, termékek és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek gazdaságilag még nem életképes CCS- és CCU-technológiák, és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60%-a részére, amelyből legfeljebb 40% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. A Bizottság [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig a támogatásra jogosult projektek állami társfinanszírozására vonatkozó iránymutatásokat tesz közzé. Ezenkívül a 2015/... (EU) határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást a fent említett projektekhez – a projektek valamennyi tagállamban a kis volumenű projekteket is magukban foglalják – 2021 előtt. A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani. Ezenkívül a 2015/... (EU) határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást a fent említett projektekhez – beleértve a kis volumenű projekteket is – 2021 előtt.   A kibocsátási egységek innovációs alap számára történő értékesítése határozza meg a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését oly módon, hogy garantálni kell a rendelkezésre álló források biztonságát anélkül, hogy ez negatív hatást gyakorolna a szén-dioxid-piac rendes működésére. A kibocsátási egységek értékesítésének menetrendjét legkésőbb 18 hónappal a IV. szakasz kezdete előtt teszik közzé, és a menetrend biztosítja az e szakaszra szétosztott kibocsátási egységek egyenletes értékesítését.   A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani, a kapcsolódó ágazatok dekarbonizációjával kapcsolatos jelentőségük figyelembevételével.   A karbonszegény ipari projektek, beleértve a CCS/CCU projekteket, jelentősen hozzájárulnak a kibocsátáscsökkentéshez, és fokozzák a versenyképességet és a termelékenységet. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, figyelembe véve, hogy a projekteknek olyan kutatási és innovációs tevékenységre kell összpontosítaniuk, amely átütő megoldásokkal, és a demonstrációs programok tényleges ipari környezetben történő megvalósításával szolgál, piacközeli módon, a széles körben alkalmazható vagy az egyes ágazatokon belül, esetleg ágazatok között átültethető technológiai lehetőségeket tárva fel, továbbá lehetőség szerint figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt, nem sértve a kiválóság elvét; Kibocsátási egységeket kell elkülöníteni a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tevő projektek számára. E projektekhez a tagállamok nyújtanak támogatást, amely kiegészíti a létesítmény üzemeltetője által nyújtott jelentős társfinanszírozást. A projektekhez emellett az érintett tagállamok és egyéb eszközök is társfinanszírozást nyújthatnak. E bekezdés mechanizmusa révén nem részesülhet támogatásban olyan projekt, amely az e célra rendelkezésre álló összes kibocsátási egység 15%-át meghaladó kibocsátással jár. E kibocsátási egységeket a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni. Kibocsátási egységeket kell elkülöníteni a harmadik albekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tevő projektek számára. E projektekhez a tagállamok nyújtanak támogatást, amely kiegészíti a létesítmény üzemeltetője által nyújtott jelentős társfinanszírozást. A projektekhez emellett az érintett tagállamok és egyéb eszközök és programok is társfinanszírozást nyújthatnak, például az európai strukturális és beruházási alapok és a Horizont 2020 kezdeményezés. E bekezdés mechanizmusa révén nem részesülhet támogatásban olyan projekt, amely az e célra rendelkezésre álló összes kibocsátási egység 15%-át meghaladó kibocsátással jár. E kibocsátási egységeket a (7) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
Módosítás    27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d)  a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: törölve A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok pénzügyi intézkedéseket hozhatnak olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.
Módosítás    28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – e pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás e)  a 7. bekezdés a következőképpen módosul: törölve 7.  Az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális kibocsátásiegység-mennyiséget, amely 2020-ig nem kerül térítésmentes kiosztásra, el kell különíteni az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére, azzal a 250 millió kibocsátási egységgel együtt, amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/… határozata (*) alapján a piaci stabilizációs tartalékban helyeztek el.   _____   (*) [a határozat teljes címe és a HL-hivatkozás beillesztendő].   2021-től kezdve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket a 19. és 20. bekezdés alkalmazása miatt nem osztanak ki a létesítményeknek, hozzá kell adni a tartalékhoz.
Módosítás    29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – f pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 1, 2 és 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás f)  a 8. bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: törölve 400 millió kibocsátási egységet rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott karbonszegény technológiák és eljárások területén végzendő innováció támogatása céljából, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjei létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését.   A kibocsátási egységeket a karbonszegény ipari technológiák és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásban gazdaságilag még nem életképes CCS-technológiák és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60%-a részére, amelyből legfeljebb 40% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát.   Ezenkívül a 2015/... (EU) határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást a fent említett projektekhez – a projektek valamennyi tagállamban a kis volumenű projekteket is magukban foglalják – 2021 előtt. A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.
Módosítás    30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2003/87/EK irányelv 10 b cikk és 10 c cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „10b. cikk „10b. cikk Intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén Átmeneti intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén (1)  Azoknál az ágazatoknál és alágazatoknál, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitásának – ami a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa – és a kgCO2-ben mért kibocsátási intenzitásuknak a szorzata, osztva bruttó hozzáadott értékükkel (euróban), meghaladja a 0,2-t, fennállhat a kibocsátásáthelyezés veszélye. Ezek az ágazatok és alágazatok egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 100%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg. (1)  Azoknál az ágazatoknál és alágazatoknál, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitásának – ami a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa – és a kgCO2-ben mért kibocsátási intenzitásuknak a szorzata, osztva bruttó hozzáadott értékükkel (euróban), meghaladja a 0,2-t, fennállhat a kibocsátásáthelyezés veszélye. Ezek az ágazatok és alágazatok egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 100%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg. (2)  Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmük intenzitása és a kibocsátási intenzitásuk szorzata meghaladja a 0,18-at, bevonhatók az 1. bekezdésben említett csoportba egy, a következő kritériumokat alkalmazó minőségi értékelés alapján: (2)  Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmük intenzitása és a kibocsátási intenzitásuk szorzata meghaladja a 0,18-at, bevonhatók az 1. bekezdésben említett csoportba egy, a következő kritériumokat alkalmazó minőségi értékelés alapján: a)  az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat; a)  az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat; b)  a jelenlegi és várható piaci jellemzők; b)  a jelenlegi és várható piaci jellemzők; c)  a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója. c)  a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója. (3)  Más ágazatok és alágazatok vélhetően a kibocsátási egységek költségeinek nagyobb részét képesek megjeleníteni a termékárakban, és egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 30%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg. (3)  Más ágazatok és alágazatok vélhetően a kibocsátási egységek költségeinek nagyobb részét képesek megjeleníteni a termékárakban, és egészen 2030-ig nem részesülnek térítésmentes kiosztásban. (4)  A Bizottság 2019. december 31-ig a fenti bekezdésekre vonatkozóan elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a négy számjegyű szintű (NACE- 4 kód) tevékenységekre az 1. bekezdés esetében, összhangban a 23. cikkel, a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adatai alapján. (4)  A Bizottság 2019. december 31-ig a fenti bekezdésekre vonatkozóan elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a négy számjegyű szintű (NACE- 4 kód) tevékenységekre az 1. bekezdés esetében, összhangban a 23. cikkel, a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adatai alapján. 10c. cikk 10c. cikk Átmeneti térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának lehetősége az energetikai ágazat korszerűsítésére Átmeneti térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának lehetősége az energetikai ágazat korszerűsítésére (1)  A 10a. cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) alacsonyabb az uniós átlag 60%-ánál, átmenetileg térítésmentes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítése végett. (1)  A 10a. cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) 2014-ben alacsonyabb az uniós átlag 60%-ánál, átmenetileg térítésmentes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítése és fenntartható átalakítása végett.   Bármely, a modernizációs alapnak a 10d. cikk szerinti igénybe vételére jogosult tagállam, amennyiben úgy döntött, hogy a 10c. cikk értelmében átmenetileg térítésmentesen oszt ki kibocsátási egységeket, átruházhatja ezeket a IIb. mellékletben meghatározott modernizációs alapból történő részesedésébe és kioszthatja azokat a 10d. cikk rendelkezéseinek megfelelően. (2)  Az érintett tagállam versenyeztetéses ajánlattételi eljárást szervez azon projektek számára, melyek esetében a beruházás teljes összege meghaladja a 10 millió eurót, abból a célból, hogy kiválassza a térítésmentes kiosztással finanszírozandó beruházásokat. A versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak: (2)  Az érintett tagállam versenyeztetéses ajánlattételi eljárást szervez azon projektek számára, melyek esetében a beruházás teljes összege meghaladja a 10 millió eurót, abból a célból, hogy kiválassza a térítésmentes kiosztással finanszírozandó beruházásokat. A versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak: a)  meg kell felelnie az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek; a)  meg kell felelnie az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek; b)  biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, továbbá az energiatermelési, - szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez; b)  biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, ideértve a távfűtést, továbbá az energiatermelési (beleértve a távhőszolgáltatást, az energiahatékonyságot és az energia tárolását), - szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez; ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket; a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetén a Bizottság a 23a. cikkel összhangban végrehajtási aktust fogad el, amelyben meghatározza a kritériumokat. c)  egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek: c)  egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania az EU 2050 éghajlati és energetikai célkitűzéseivel összhangban a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek: (i)  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét; (i)  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét; (ii)  kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez; (ii)  kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez; nem részesültek támogatásban a 2013–2020-as nemzeti beruházási terv keretében; (iii)  a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelentik; (iii)  a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelentik;   (iiia)  nem járulnak hozzá széntüzelésű energiatermelő kapacitáshoz és nem fokozzák a szénfüggőséget;   A kiválasztott projekteknek törekedniük kell a helyi szinten és a közösség által támogatott, integrált megoldások ösztönzésére.   A Bizottság ellenőrzi az e bekezdésben meghatározott feltételeket, figyelembe véve a technológia fejlődését és az Európai Beruházási Bank éghajlati stratégiáját, és adott esetben 2024-ig a 23a. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. 2019. június 30-ig minden olyan tagállamnak, amely fakultatív térítésmentes kiosztást kíván alkalmazni, részletes nemzeti keretet kell közzétennie, amely nyilvános véleményezés céljából ismerteti a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a kiválasztási kritériumokat. 2019. június 30-ig minden olyan tagállamnak, amely fakultatív térítésmentes kiosztást kíván alkalmazni, részletes nemzeti keretet kell közzétennie, amely nyilvános véleményezés céljából ismerteti a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a kiválasztási kritériumokat. Azokban az esetekben, amikor 10 millió eurónál alacsonyabb értékű beruházások részesülnek térítésmentes kiosztás révén megvalósuló támogatásban, a tagállamnak objektív és átlátható kritériumok alapján kell a projekteket kiválasztania. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános véleményezés céljából közzé kell tenni. Ennek alapján az érintett tagállam összeállít egy listát a beruházásokról, és 2019. június 30-ig benyújtja azt a Bizottságnak. Azokban az esetekben, amikor 10 millió eurónál alacsonyabb értékű beruházások részesülnek térítésmentes kiosztás révén megvalósuló támogatásban, a tagállamnak objektív és átlátható kritériumok alapján kell a projekteket kiválasztania, amelyek összhangban állnak az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérésével. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános véleményezés céljából közzé kell tenni. Ennek alapján az érintett tagállam összeállít egy listát a beruházásokról, és 2019. június 30-ig benyújtja azt a Bizottságnak. (3)  A tervezett beruházások értéke nem lehet kevesebb a térítésmentes kiosztások piaci értékénél, de figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a közvetlenül ehhez kapcsolódó árnövekedés korlátozva legyen. A piaci értéket a kibocsátási egységek közös árverési platformon kialakult, előző naptári évi árának átlaga jelenti. (3)  A tervezett beruházások értéke nem lehet kevesebb a térítésmentes kiosztások piaci értékénél, de figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a közvetlenül ehhez kapcsolódó árnövekedés korlátozva legyen. A piaci értéket a kibocsátási egységek közös árverési platformon kialakult, előző naptári évi árának átlaga jelenti. A tervezett beruházások támogatható költségeinek legfeljebb 75%-ára nyújtható támogatás. (4)  Az átmeneti térítésmentes kiosztásokat le kell vonni a kibocsátási egységek azon mennyiségéből, amelyet a tagállam egyébként árverésre bocsátana. A térítésmentes kiosztás összmennyisége nem haladhatja meg azon kibocsátási egységek 40%-át, amelyeket az érintett tagállam a 10. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében a 2021-2030-as időszakban kap, egyenlő éves mennyiségekre elosztva a 2021 és 2030 közötti időszakban. (4)  Az átmeneti térítésmentes kiosztásokat le kell vonni a kibocsátási egységek azon mennyiségéből, amelyet a tagállam egyébként árverésre bocsátana. A térítésmentes kiosztás összmennyisége nem haladhatja meg azon kibocsátási egységek 40%-át, amelyeket az érintett tagállam a 10. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében a 2021-2030-as időszakban kap, egyenlő éves mennyiségekre elosztva a 2021 és 2030 közötti átmeneti időszakban. (5)  Az üzemeltetők részére történő kiosztásra annak igazolását követően kerül sor, hogy megvalósítottak egy, a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás szabályai szerint kiválasztott beruházást. (5)  Az üzemeltetők részére történő kiosztásra annak igazolását követően kerül sor, hogy megvalósítottak egy, a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás szabályai szerint kiválasztott beruházást. (6)  A tagállamok előírják a kedvezményezett villamosenergia-termelőknek és hálózatirányítóknak, hogy minden év február 28-ig jelentést tegyenek kiválasztott beruházásaik megvalósításáról. A tagállamok jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket. (6)  A tagállamok előírják a kedvezményezett villamosenergia- és hőtermelőknek, valamint hálózatirányítóknak, hogy minden év február 28-ig jelentést tegyenek kiválasztott beruházásaik megvalósításáról. A tagállamok évente jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket. A tagállamok és a Bizottság nyomon követi és elemzi az arbitrázs kockázatát a kis projektek 10 millió eurós küszöbértékét illetően, és megakadályozza a beruházások jogszerűtlen felosztását kisebb projektekre, kizárva az egynél több beruházás lehetőségét ugyanazon kedvezményezett létesítmény esetében.
Módosítás    31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10d. cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 7.  Az irányelv szövege a következő 10d. cikkel egészül ki: 7.  Az irányelv szövege a következő 10d. cikkel egészül ki: „10d. cikk „10d. cikk Modernizációs alap Modernizációs alap (1)  A 2013–2021-es időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, és növelik az energiahatékonyságot azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik. (1)  A 2021–2030-as időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására és ösztönzésére, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket (ideértve a távhőszolgáltatást, a szállítási és elosztó hálózatokat és rendszerösszekötőket is), és növelik az energiahatékonyságot – elsősorban az épületekben) azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik. A támogatott beruházásoknak meg kell felelniük ezen irányelv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljainak. A támogatott beruházásoknak meg kell felelniük ezen irányelv céljainak, az Unió hosszú távú éghajlati és energetikai célkitűzéseinek, valamint az energiaunió és az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljainak.   A támogatott projekteknek meg kell felelniük a következő feltételeknek:   (i)  meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek;   (ii)  hozzá kell járulniuk az energiatakarékossághoz, a megújuló energiarendszerekhez, az energiatároláshoz és a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásához, a szállítási és elosztó ágazatokhoz; ahol a projektek villamosenergia-termeléssel kapcsolatosak, a létesítményben termelt villamos energia esetén a kilowattóránkénti teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást nem haladhatja meg a 450 gramm CO2-egyenértéket; a hőtermeléssel kapcsolatos projektek esetén a Bizottság a 23a. cikkel összhangban végrehajtási aktust fogad el, amelyben meghatározza a kritériumokat.   (iii)  költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét,   (iv)  kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez, továbbá nem részesültek támogatásban a 2013–2020-as nemzeti beruházási terv keretében;   (v)  a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelentik;   (vi)  nem járulnak hozzá széntüzelésű energiatermelő kapacitáshoz és nem fokozzák a szénfüggőséget;   A kiválasztott projekteknek törekedniük kell a helyi szinten vagy a közösség által támogatott, integrált megoldások ösztönzésére.   A Bizottság ellenőrzi az e bekezdésben meghatározott feltételeket, figyelembe véve a technológia fejlődését és az Európai Beruházási Bank éghajlati stratégiáját, és adott esetben 2024-ig a 23a. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság iránymutatásokat és a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni. (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság beruházási iránymutatásokat dolgoz ki, és a tanácsadó testület ezek alapján a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni, ezen irányelv célkitűzéseivel és az (1) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban. Ezeket a szabályokat közzé kell tenni. (3)  A források elosztása kombinált alapon történik, azaz fele részben a hitelesített kibocsátások, fele részben pedig a GDP-kritériumok alapján. Ezt az elosztást a IIb. melléklet ismerteti. (3)  A források elosztása kombinált alapon történik, azaz fele részben a hitelesített kibocsátások, fele részben pedig a GDP-kritériumok alapján. Ezt az elosztást a IIb. melléklet ismerteti. (4)  Az alapot egy beruházási bizottság és egy irányítóbizottság kezeli. Tagságuk a kedvezményezett tagállamok, a Bizottság és az EBB képviselőiből, valamint a többi tagállam által 5 évre választott három képviselőből áll. A beruházási bizottság felelős egy uniós szintű beruházási politika, megfelelő finanszírozási eszközök és a beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumok meghatározásáért. Az irányítóbizottság az alap napi szintű irányításáért felel. (4)  A kedvezményezett tagállamok felelősek az alap irányításáért, és közösen beruházási bizottságot hoznak létre, amely a kedvezményezett tagállamonként egy-egy képviselőből, a Bizottság képviselőjéből, és az az érdekelt felek (ipari szövetségek, szakszervezetek és NGO-k) három képviselőjéből állnak. A tanács felelős az uniós szintű beruházási politika kialakításáért, összhangban az e cikkben lefektetett követelményekkel és az uniós szakpolitikákkal, továbbá dönt a beruházások felől. .   A beruházási bizottságtól független tanácsadó testület olyan szakértőkből áll, akik jelentős és releváns piaci szakértelemmel rendelkeznek a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás terén. A tanácsadó testület a kedvezményezett tagállamok három képviselőjéből, a többi tagállam három képviselőjéből, valamint a Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselőiből áll, akiket 5 évre választanak meg. A tanácsadó testület tanáccsal szolgál konkrét projektek esetében a köz- és a magánszféra pénzügyi erőforrásai összevonásának lehetőségéről, a projektek beruházási követelményeknek való megfeleléséről, illetve a projektfejlesztési támogatással kapcsolatos igényekről. A beruházási bizottság a Bizottság egyik képviselőjét választja elnökéül. A beruházási bizottság konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. Amennyiben a beruházási bizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, a beruházási bizottság egyszerű többséggel hoz határozatot. A beruházási bizottság elnökségét annak tagjai közül választják, egy egyéves rotációs modell alapján. A beruházási bizottság konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. A tanácsadó testület véleményét egyszerű többséggel fogadja el. Az irányítóbizottságot a beruházási bizottság által kijelölt tagok alkotják. Az irányítóbizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület nyílt és átlátható módon működik. Mindkét testület üléseinek jegyzőkönyvét közzé kell tenni. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület összetételét közzéteszik, és a tagok önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait nyilvánosságra hozzák és rendszeresen frissítik. A beruházási bizottság és a tanácsadó testület folyamatosan ellenőrzi, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. A tanácsadó testület évente kétszer benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a projektekkel kapcsolatban adott tanácsok jegyzéket. Ha az EBB nem javasolja egy beruházás finanszírozását és ehhez indokolást is fűz, akkor a beruházási döntést csak a tagok kétharmados többségének támogatásával lehet meghozni. Ilyen esetben a beruházást fogadó tagállam és az EBB nem szavazhat. Az előző két mondatban foglaltak nem alkalmazandók olyan kis volumenű projektek esetében, amelyek finanszírozása nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelekből vagy egy olyan nemzeti program végrehajtásához adott támogatásból származik, amely a modernizációs alap célkitűzéseihez illeszkedő egyedi célok elérését szolgálja feltéve, hogy a program keretében a IIb. mellékletben rögzített tagállami részesedésnek legfeljebb 10%-át használják fel. Ha az EBB nem javasolja egy beruházás finanszírozását és ezt megindokolja a beruházási bizottság által elfogadott beruházási politikával és az (1) bekezdésben megállapított kiválasztási kritériumokkal összhangban, akkor a beruházási döntést csak a tagok kétharmados többségének támogatásával lehet meghozni. Ilyen esetben a beruházást fogadó tagállam és az EBB nem szavazhat. (5)  A kedvezményezett tagállamok éves szinten beszámolnak az irányítóbizottságnak az alap által finanszírozott beruházásokról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket: (5)  A kedvezményezett tagállamok éves szinten beszámolnak a tanácsadó bizottságnak és a Bizottságnak az alap által finanszírozott beruházásokról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket: a)  információk a finanszírozott beruházásokról tagállamonként; a)  információk a finanszírozott beruházásokról tagállamonként; b)  annak értékelése, hogy az elért energiahatékonyság vagy az energiarendszer modernizációja szempontjából a beruházás milyen hozzáadott értéket nyújtott. b)  annak értékelése, hogy az elért energiahatékonyság vagy az energiarendszer modernizációja szempontjából a beruházás milyen hozzáadott értéket nyújtott. (6)  Az irányítóbizottság minden évben beszámol a Bizottságnak a beruházások értékelése és kiválasztása terén szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig felülvizsgálja a projektek kiválasztásának alapját, és adott esetben javaslatokat tesz az irányítóbizottság számára. (6)  A tanácsadó testület minden évben beszámol a Bizottságnak a beruházások értékelése és kiválasztása terén szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig felülvizsgálja a projektek kiválasztásának alapját, és adott esetben javaslatokat tesz a beruházási bizottság és a tanácsadó testület számára. (7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk végrehajtása érdekében.”. (7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv végrehajtása érdekében a részletes rendelkezések meghatározása és a modernizációs alap hatékony működése vonatkozásában.
Módosítás    32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2018. szeptember 30-ig be kell nyújtani azon létesítmények listáját, amelyek 2021. január 1-jétől öt éven keresztül ezen irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt követően ötévenként újabb listát kell benyújtani a következő ötéves periódusra. A listán fel kell tüntetni a termelő tevékenységre, a hő- és gázátadásra, az elektromosenergia-termelésre és a létesítményrész szintű kibocsátásra vonatkozó információkat a benyújtást megelőző öt naptári év vonatkozásában. Csak azoknak a létesítményeknek lehet térítésmentesen kibocsátási egységeket kiosztani, amelyek megadták ezeket az adatokat. 2018. szeptember 30-ig be kell nyújtani azon létesítmények listáját, amelyek 2021. január 1-jétől két éven keresztül ezen irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt követően kétévenként újabb listát kell benyújtani a következő kétéves periódusra. A listán fel kell tüntetni a termelő tevékenységre, a hő- és gázátadásra, az elektromosenergia-termelésre és a létesítményrész szintű kibocsátásra vonatkozó információkat a benyújtást megelőző két naptári év vonatkozásában. Csak azoknak a létesítményeknek lehet térítésmentesen kibocsátási egységeket kiosztani, amelyek megadták ezeket az adatokat.
Módosítás    33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   8a.  A 11. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:   „2021-től kezdődően a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyes naptári évek során minden üzemeltető jelentse a termelési tevékenységet a kiosztás kiigazításához, a 10a. cikk (7) bekezdésével összhangban.”
Módosítás    34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 12 cikk – 3 a bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   10a.  A 12. cikk (3a) bekezdése a következőképpen módosul: (3a)  A kibocsátási egységekre vonatkozó átadási kötelezettség nem vonatkozik az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és olyan létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából, melynek érvényes engedélye van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban3. (3a)  A kibocsátási egységekre vonatkozó átadási kötelezettség nem vonatkozik az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és olyan létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából, melynek érvényes engedélye van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, sem az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet leválasztottak és/vagy újrahasználtak olyan alkalmazásban, amely biztosítja a szén-dioxid állandó megkötését a szén-dioxid leválasztása és újrafelhasználása céljából. __________________ __________________ HL L 140., 2009.6.5., 114. o. HL L 140., 2009.6.5., 114. o.
Módosítás    35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   12a.  A 14. cikk (1) bekezdése a következő új albekezdéssel egészül ki:   „2018. december 31-ig a Bizottságnak ki kell igazítania a jelenlegi, a kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályokat a 601/2012/EU bizottsági rendeletben1a meghatározottak szerint annak érdekében, hogy felszámolják az újabb karbonszegény technológiákba, például a szén-dioxid-leválasztási és -felhasználási (CCU) technológiákba való beruházás előtti a szabályozási akadályokat. Ezen új szabályok minden szén-dioxid-leválasztási és -felhasználási technológia tekintetében 2019. január 1-jén lépnek hatályba.”   __________________   1aA Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.).
Módosítás    36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont 2003/87/EK irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy ilyen, a kibocsátással és a tevékenységekkel kapcsolatos adatok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó rendelethez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy ilyen, a kibocsátással és a tevékenységekkel kapcsolatos adatok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó rendelethez. A kibocsátások nyomon követését, jelentését és hitelesítését illetően a Bizottságnak nyomon kell követnie a büntető eljárások hatékony és következetes alkalmazását és érvényesítését nemzeti szinten. A Bizottságnak létre kell hoznia egy hatékony nyomon követési rendszert a kibocsátási egységek határokon átnyúló tranzakcióira vonatkozóan uniós szinten, hogy mérsékelje a visszaélések és csalárd tevékenységek kockázatát.
Módosítás    37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 25 cikk – 1ba és 1bb bekezdések (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   20a.  A 25. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:   (1ba)  A párizsi megállapodás 6. cikke (2) bekezdésének nyomon követése érdekében az Európai Bizottság a 28aa cikkel összhangban elkészített jelentésében elemzi az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák alakulását – beleértve a piaci alapú megközelítéseket – harmadik országokban és régiókban, valamint e politikák hatását az európai ipar versenyképességére.   (1bb)  Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy továbbra is jelentős a kibocsátásáthelyezés kockázata, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot tesz a WTO szabályainak teljes mértékben megfelelő, határokon történő szén-dioxid kiigazítás bevezetésére, amely olyan megvalósíthatósági tanulmányon alapszik, amelynek kidolgozása ezen irányelvnek a Hivatalos Lapban való közzétételével veszi kezdetét. E mechanizmus bevonná az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe a 10a. cikknek megfelelően meghatározott ágazatokban vagy alágazatokban előállított termékek importőreit.
Módosítás    38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22a.  A 27. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően – kivehetik a közösségi rendszerből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéknél alacsonyabb, és amelyek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – a biomasszából származó kibocsátás nélkül az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-t, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően és beleegyezésével – kivehetik az EU ETS rendszerből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, és amelyek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – a biomasszából származó kibocsátás nélkül az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-ot, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: a)  a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket; a)  a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket; b)  megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyezhetnek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5 000 tonna alatt van; b)  megerősíti, hogy nyomon követési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyezhetnek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5 000 tonna alatt van; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja az 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátás-csökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a közösségi rendszerbe; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja az 50 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátáscsökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a közösségi rendszerbe; d)  az a), b) és c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza. d)  az a), b) és c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza. A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén. A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén.
Módosítás    39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 28a. cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22b.  A szöveg a következő 28a. cikkel egészül ki:   „28a. cikk   Az UNFCCC és a párizsi megállapodás alapján végrehajtott globális számvetésen alapuló kiigazítások   (1)  Legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodás szerinti 2023. évi globális számvetést – amely során számba kell venni a részes felek kollektív erőfeszítéseit, amelyeket a globális hosszú távú cél előmozdítása érdekében tettek – követően, és ezután mindig legfeljebb hat hónappal az azt követő felmérések után a Bizottság jelentést nyújt be, amelyben értékeli, szükség van-e az Unió éghajlati fellépésének frissítésére és bővítésére, tekintettel a többi főbb gazdasági térségben tett erőfeszítésekre, illetve a versenyképességre a kibocsátásáthelyezés és a beruházások áthelyezése kockázatának tekintetében. E jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell követnie.   (2)  Ebben a jelentésben a Bizottság elemzi különösen a 9. cikkben említett lineáris tényező növelésének megfelelő mértékét, valamint azt, hogy szükség van-e további politikákra és intézkedésekre az Unió és a tagállamok üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak fokozása érdekében, illetve megvizsgálhatja a kibocsátásteljesítmény-norma bevezetésének megvalósíthatóságát. A Bizottság a kibocsátásáthelyezési rendelkezéseket is értékeli, figyelembe véve az átmeneti térítésmentes kiosztás kivonását.”
Módosítás    40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 30 cikk – 4a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22c.  A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „4a. Ötévente el kell végezni az uniós kibocsátáskereskedelem és egyéb éghajlati, levegőminőségi és energetikai politikák közti kölcsönhatás általános felülvizsgálatát, a nagyobb koherencia elérése és az egymást átfedő politikák káros hatásának elkerülése érdekében.”
Módosítás    41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 30a. cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22d.  A rendelet a következő IV. fejezettel egészül ki:   IV. fejezet   30a. cikk   A Bizottság felügyeli, hogy a párizsi megállapodással összhangban a gazdaság valamennyi ágazata hozzájárul-e a CO2-kibocsátások csökkentéséhez, beleértve azt, hogy a nemzetközi szinten – például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (IMO) – elfogadott célértékek és intézkedések megfelelő kibocsátáscsökkentést érnek-e el.”
Módosítás    42 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés 2003/87/EK irányelv IIa. melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok által a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverésre bocsátandó kibocsátási egységek százalékos arányának a szolidaritás és a gazdasági növekedés szempontjait alapul vevő, illetve a kibocsátások csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló növekedése A kibocsátási egységek százalékos arányának növekedését a tagállamok a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverés útján értékesítik a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés célját szolgálva, valamint a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében. A 10d. cikknek megfelelően a modernizációs alap támogatásában részesülő tagállamok esetében a IIa. mellékletben meghatározott kibocsátásiegység-részesedésüket a modernizációs alapbeli részesedésükbe továbbítják.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Költséghatékony kibocsátáscsökkentés és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások
Hivatkozások	COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 7.9.2015
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 7.9.2015
Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	10.3.2016
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Fredrick Federley 28.10.2015
Vizsgálat a bizottságban	17.3.2016	12.7.2016
Az elfogadás dátuma	13.10.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	45 13 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nikolay Barekov, Nicolas Bay, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Sergei Stanishev, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Michał Boni, Rosa D’Amato, Esther de Lange, Jens Geier, Benedek Jávor, Olle Ludvigsson, Vladimír Maňka, Marian-Jean Marinescu, Clare Moody, Maria Spyraki
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Salvatore Cicu, Albert Deß

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (14.7.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD))

A vélemény előadója: Jordi Sebastià

RÖVID INDOKOLÁS

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) 2014-ben készített ötödik értékelő jelentése megerősítette és tovább részletezte az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívás rendkívüli komolyságát, és hangsúlyozta az éghajlat-politikai fellépések fokozásának sürgősségét. Az e kihívásra adott válasz, amelyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének szerződő felei által vállalt tervezett nemzeti hozzájárulások (INDC) képviselnek, távolról sem elégséges, mégis jelentős előrelépést jelent.

A párizsi megállapodás meghatározza a globális éghajlat-politikai fellépésnek azt a célját, hogy a felek „a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen”. E megállapodás révén minden ország bekapcsolódik ebbe a törekvésbe. A megállapodás ezenkívül jobb feltételeket teremtett az erőfeszítések állandó felfelé, az éghajlati kihívással arányos szintek felé történő módosításához.

Teljes mértékben ki kell használni a globális éghajlat-politikai fellépés nagymértékű megerősítésére kínálkozó lehetőséget. Az Uniót mint jelentős erőforrásokkal rendelkező nagy kibocsátót komoly felelősség terheli. Hozzá kell járulnia egy olyan folyamat támogatásához, amelyben a világ országai egymás fokozott erőfeszítéseinek hatására fokozzák saját erőfeszítéseiket, ily módon biztosítva a globális erőfeszítés állandó felfelé történő módosítását.

Az Unió egyik kulcsfontosságú feladata e tekintetben a saját kibocsátás-kereskedelmi rendszerének kijavítása, hogy az valóban hatékony eszközzé váljon a kibocsátás csökkentésére, valamint olyan pénzeszközök felhalmozására, amelyek előmozdítják a megújuló energiát, az energiatakarékosságot, és támogatják az éghajlati kihívás hatásaihoz való alkalmazkodást mind az Unióban, mind pedig a kiszolgáltatott fejlődő országokban, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra (LDC).

A Bizottságnak az ETS-irányelv módosítására irányuló javaslata nem elégséges ahhoz, hogy az ETS azzá az eszközzé váljon, amelyre most szükség van. A vélemény előadója ezért olyan módosításokat javasol, amelyek:

-  megerősítik a környezeti integritást oly módon, hogy első lépésként a lineáris csökkentési tényező által meghatározott felső kibocsátási határt hozzáigazítják a jelenlegi, az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, a gazdaság egészét érintő és 2050-re elérendő célkitűzés felső határához – ami az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentést jelent –, majd második lépésként bevezetik a felső határ rendszeres, ötévenkénti felülvizsgálatát az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás kollektív felülvizsgálatai szerint;

-  kivonják a piaci stabilizációs tartalék többletéből a tiszta fejlesztési mechanizmus és az együttes végrehajtás hatálya alá tartozó, az ETS keretében felhasznált nemzetközi krediteknek megfelelő kibocsátási egységeket, és ezáltal az ETS ÜHG-csökkentési céljának elérését belső erőfeszítéssé teszik;

-  árverésre bocsátják az összes kibocsátási egységet, és a teljes bevételt elkülönítik az éghajlat-politikai fellépés céljaira olyan módon, hogy a bevételek fele a kiszolgáltatott fejlődő országokhoz kerüljön, és az esetleges kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében bevezetnek egy kibocsátásiegység-behozatali követelményt az energiaigényes áruk importjára vonatkozóan;

-  gondoskodnak arról, hogy a légi közlekedési ágazat ugyanolyan mértékben járuljon hozzá a 2030-ra kitűzött ÜHG-csökkentési cél eléréséhez, mint az EU ETS hatálya alá tartozó többi ágazat, és a légi közlekedési ágazatból származó összes bevételt elkülönítik a kiszolgáltatott fejlődő országokban végrehajtandó éghajlat-politikai fellépés céljaira;

-  kiterjesztik az éghajlat-politikai célok hatályát a nemzetközi hajózásra egy kollektív alap létrehozásával a hajóüzemeltetőknek az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során megvalósuló kibocsátásaira vonatkozó hozzájárulásainak összegyűjtésére;

-  a biomassza nulla értékű kibocsátási tényezőjét a hulladékokra és a maradékanyagokra korlátozzák, hogy ily módon csökkentsék az Unió bioenergia-piacának ellátása céljából a fejlődő országokban zajló földfelvásárlásokra ösztönző tényezőket. A globális erdőirtás és az erdei szénkészletek csökkenése felelős az éghajlatváltozás mintegy 20%-áért. Az éghajlatváltozás enyhítése szempontjából az Unió erdei biomassza iránti keresletének a nulla értékű kibocsátás könyvelésének megkérdőjelezhető gyakorlata általi növelése a legjobb esetben is nem hatékony, a legrosszabb esetben pedig ellentétes hatással jár.

Az ETS-bevételek elkülönítése és a nemzetközi hajózási kibocsátások bevonása a rendszerbe összhangban van az Európai Parlament által e kérdésről a 2008. évi éghajlat-változási csomag keretében megfogalmazott állásponttal is, amelyet többször megismételt.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2a)   Az éghajlati és környezeti kihívások globális természetűek. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) végső célja az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A párizsi éghajlat-változási megállapodás (a Párizsi Megállapodás), amelyet a UNFCCC részes feleinek 21. konferenciáján (COP-21) fogadtak el, új szintet jelent az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére irányuló globális kötelezettségvállalás terén, amely az összes ország részvételével történik.
Módosítás    2 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2b)   Az Unió és tagállamai a Párizsi Megállapodás aláírásával elkötelezték magukat amellett, hogy „a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen”. A Párizsi Megállapodás továbbá célul tűzi ki az üvegházhatást okozó gázok források szerinti, emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi eltávolítása közötti egyensúly elérését az évszázad második felében, az egyenlőség elve alapján. Ezen kötelezettségvállalások alapján kell kialakítani a kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítéseket, valamint a megújuló energia és energiahatékonyság terén tett beruházásokat.
Módosítás    3 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c)  A Párizsi Megállapodás olyan globális egyezmény, amelynek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása és csökkentése, és olyan méltányos átmenetre törekszik, amelynek a fejlődő országok javát is kell szolgálnia.
Módosítás    4 Irányelvre irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d)  Az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott országok a fejlődő országok. Az Uniónak növelnie kell az ezen országoknak nyújtott támogatását, hogy fokozza az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásukkal kapcsolatos kapacitásukat és ellenálló képességüket; meg kell erősíteni a politikai összhangot az Unió szintjén, hogy az EU ETS hatékonyan egészíthesse ki a fejlesztési együttműködési politikát, különösen a 2030-as fejlesztési menetrendet és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikát érintően.
Módosítás    5 Irányelvre irányuló javaslat 2 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (2e)   Figyelembe kell venni a párizsi megállapodás által hozott előrelépést és azt, hogy jobb feltételeket teremtett a célok és az erőfeszítések állandó, az éghajlati kihívással arányos szintek felé történő kiigazításához. A Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából az Unió rendelkezésére álló egyik legjobb eszköz az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere. Ezen erőfeszítések részeként alapvető fontosságú az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatékonyabbá tétele a kibocsátások csökkentése érdekében, valamint az, hogy támogassa a megújuló energiára való áttérést, maximalizálja az energiahatékonyságot, és globális szinten elősegítse a zöld technológiák térnyerését.
Módosítás    6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3)   Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. (3)   A megújított EU ETS-nek egy2,8%-os éves csökkentési tényezőről kell rendelkeznie 2021-től kezdve, továbbá egy kibocsátásiegység-behozatali követelményről 2020 után, hogy megelőzze a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy a harmadik országok vagy az országokon belüli egyes régiók nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát.
Módosítás    7 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3a)   Annak érdekében, hogy a 2020 előtti időszakban megerősítsük a törekvéseket és figyelembe vegyük a jóval a 2°C alatti globális célkitűzést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-os csökkentésére irányuló 2020-as uniós célt országos szintű erőfeszítésekkel kell teljesíteni. A piaci stabilizációs tartalékból vissza kell vonni legfeljebb az EU ETS keretében felhasznált nemzetközi kreditek (a tiszta fejlesztési mechanizmusból származó igazolt kibocsátáscsökkentési egységek és az együttes végrehajtásból származó kibocsátás-csökkentési egységek) szintjének megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet.
Módosítás    8 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3b)   A UNFCCC részes felei felkérték az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportot (IPCC) arra, hogy 2018-ban készítsen különjelentést az 1,5°C-os célkitűzésről, és úgy döntöttek, hogy támogató párbeszédet szerveznek a kollektív törekvések és a kötelezettségek végrehajtása terén elért eredmények számbavétele céljából, a részes felek tájékoztatása érdekében, mielőtt benyújtanák a tervezett nemzeti hozzájárulásokat. A párizsi megállapodás emellett rendelkezik a végrehajtás 2023-tól kezdődő, majd ezt követően ötévenként rendszeresen elvégzett felülvizsgálatáról a megállapodás hosszú távú céljai felé tett közös előrelépés értékelése céljából. Az EU ETS-nek gondoskodnia kell rendszeres felülvizsgálatokról abból a célból, hogy a Párizsi Megállapodásnak megfelelően korszerűsítse és továbbfejlessze az Unió éghajlat-politikai fellépését.
Módosítás    9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a)  A biomasszából származó kibocsátások nulla kibocsátási tényezős besorolása az EU ETS-ben a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a értelmében vett támogatási rendszernek minősül. A folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok, szilárd és gáz halmazállapotú biomassza csak akkor kaphatnak támogatást és számíthatók be a nemzeti célértékekbe, ha megfelelnek a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak vagy a fenntartható bioenergiára irányuló politikának. Következésképpen a fenntarthatósági kritériumokat minden olyan bioenergia-forrásra alkalmazni kellene, amelyet az EU ETS-be tartozó létesítményben vagy légi jármű üzemeltetőjének az EU ETS-be tartozó tevékenységei során elfogyasztanak és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében nulla kibocsátási tényezővel sorolnak be.
	_________________________________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
Indokolás
Az ETS jelenleg nem terjed ki azokra a létesítményekre, amelyek kizárólag biomasszát használnak, és a létesítményekben felhasznált biomasszát karbonsemlegesnek tekinti, valamint nem veti alá a szilárd biomasszát semmilyen fenntarthatósági kritériumnak. Ennek következtében a kibocsátások jelentős részét nem számítják be. Ezért fontos a biomassza nulla kibocsátási tényezővel való beszámításának megszüntetése és fenntarthatósági kritériumok alá vonása.
Módosítás    10 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.	(9)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az Unió globális felelősségét elismerve, a tagállamoknak haladéktalanul pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a legkevésbé fejlett országok által vállalt azon erőfeszítések számára, amelyek célja az alacsony kibocsátású technológiák kifejlesztése a technológiasemlegességgel és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével kapcsolatos elv alapján. Ebben a tekintetben a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből a tagállamokhoz befolyó bevételek jelentős hányadát nemzetközi alapoknak kellene befizetni, különösen a következőknek: az Éghajlat-változási Alap, a Legkevésbé Fejlett Országok Alapja és a Különleges Éghajlat-változási Alap. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.
Módosítás    11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (10a)   A legkevésbé fejlett országok különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony hányadáért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az EU ETS kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés finanszírozására való felhasználása által, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra az Éghajlat-változási Alapon keresztül.
Módosítás    12 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (13a)   Összhangban a társjogalkotóknak a 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban1b kifejezett kötelezettségvállalásával, minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátás-csökkentések eléréséhez, a nemzetközi tengerhajózást és a légi közlekedést is ide számítva. A légi közlekedés az EU ETS-be történő felvételével hozzájárul a csökkentésekhez. Mivel a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet nem fogadott el olyan nemzetközi megállapodást, amelynek kibocsátáscsökkentési céljai kiterjednének a nemzetközi tengerhajózás kibocsátásaira, létre kell hozni egy pénzalapot a hajóüzemeltetőknek az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során kibocsátott CO2-ra vonatkozó hozzájárulásainak összegyűjtésére. A hozzájárulásokat a kibocsátási egységek piaci árán vagy annál magasabb szinten kell meghatározni. A pénzalapból kell finanszírozni a kiszolgáltatott fejlődő országok alkalmazkodását és az enyhítő intézkedéseket. Az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet1c hatálya alá tartozó hajóüzemeltetőknek az ETS hatálya alá kell tartozniuk a hozzájárulások hiányosságai tekintetében.   ________________________   1a  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/29/EK irányelve a 2009/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.).   1b  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).   1c   Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/757 rendelete a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123, 2015. május 19. 55. o.).
Módosítás    13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 3d cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1.   A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: 1.   A 3d. cikk helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”. „3d. cikk   A légi közlekedési kibocsátási egységek árverés keretében történő kiosztásának módszere   A légi közlekedési tevékenységeknek kiosztott kibocsátási egységek teljes mennyiségének évente ugyanazon lineáris csökkentési tényezőnek megfelelően kell csökkennie, mint amely a közösségi rendszer alá tartozó többi tevékenységre is vonatkozik. A légi közlekedési tevékenységeknek kiosztott összes kibocsátási egységet árverés útján értékesítik, és a bevételeket az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására kell fordítani a kiszolgáltatott fejlődő országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is.”
Indokolás
A légi közlekedési ágazatnak ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia a 2030-ig szóló ÜHG-csökkentési cél eléréséhez, mint az EU ETS hatálya alá tartozó többi ágazatnak. Az Európai Parlamentnek a légi közlekedésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonására vonatkozó 2007. évi javaslattal kapcsolatos álláspontjával összhangban és a légi közlekedésre vonatkozó nemzetközi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében az EU ETS keretében a légi közlekedésből származó minden bevételt az éghajlatváltozás kezelésére kell fordítani. Annak érdekében, hogy növeljük a fejlődő országoknak az EU szakpolitikai intézkedéseibe vetett bizalmát, a légi közlekedés kibocsátási egységeinek kereskedelméből származó minden bevételt el kell különíteni az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló nemzetközi finanszírozásra.
Módosítás    14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) 2003/87/EK irányelv 3e cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a.   A 3e. cikket el kell hagyni.
Indokolás
A 9. módosításhoz kapcsolódik. A légi közlekedési ágazat összes kibocsátási egységét a tagállamok árverés útján értékesítik.
Módosítás    15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2003/87/EK irányelv 9 cikk – 2 és 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „2021-től kezdve a lineáris csökkentési tényező 2,2%.” „2021-től kezdve a lineáris csökkentési tényező 2,8%.”
Indokolás
A Párizsi Megállapodásban az egyes országok megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ne haladja meg az 1,5°C-ot. A javasolt ETS lineáris csökkentési tényező még a 2050-ig szóló, az 1990-es szinthez képest 80–95%-os csökkentésnek megfelelő uniós cél alsó határának eléréséhez sem elég, amelyről a 2°C-os célkitűzés alapján született megállapodás. A Párizsi Megállapodással való nagyobb összhang érdekében azt javasolták, hogy a lineáris csökkentési tényezőt igazítsák ki 2,8%-ra – ami a gazdaság egészét érintő, 2050-re az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentésnek, vagyis az EU 2050-re elérendő célkitűzése felső határának felelne meg –, és második lépésként dolgozzanak ki egy felülvizsgálati záradékot a lineáris csökkentési tényezőnek az ENSZ által végrehajtott felülvizsgálatokat követő kiigazítása érdekében.
Módosítás    16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)  az 1. bekezdés három új albekezdéssel egészül ki: a)  az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki: „2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz.   2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően. „2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően.   2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják a nemzetközi éghajlat-politikai alap létrehozása érdekében, hogy támogassák az éghajlattal kapcsolatos fellépéseket a csekély kapacitással rendelkező, kiszolgáltatott fejlődő országokban, elsődlegesen a legkevésbé fejlett országokban, a fejlődő kis szigetállamokban és az afrikai országokban, különösen az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás tekintetében. A nemzetközi éghajlat-politikai alapból származó pénzügyi erőforrásokat az ENSZ Éghajlat-változási Alapjának kiegészítésére fordítják éves szinten, amelynek célja, hogy 50%-ot rendeljen az alkalmazkodáshoz, és ennek felét a nagymértékben kiszolgáltatott országok kapják.   2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják az méltányos átmenetet biztosító alapjának létrehozása érdekében, hogy támogassák a helyi közösségeket és munkavállalókat a szén-dioxid-mentesített gazdaságra való átállással legerőteljesebben érintett régiókban. Ezen alap forrásait olyan beruházásokra fordítják, amelyek célja az alternatív gazdasági tevékenységekkel összefüggésben a munkahelyteremtés, a munkahelyi képzés és más foglalkoztatási és egészségügyi szolgáltatások finanszírozása azokban a régiókban, ahol a hagyományosan nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban várhatóan sok munkahely szűnik meg a széntelenítés eredményeként. A méltányos átmenetet biztosító alap forrásait igénybe venni kívánó egyes tagállamok konkrét tervet dolgoznak ki szoros partnerségben az átalakulással érintett régiók települési önkormányzataival és helyi hatóságaival, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel. A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani”; A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani”;
Indokolás
Az Európai Bizottságnak
- létre kell hoznia egy méltányos átmenetet biztosító alapot, mint széles körű uniós támogatási mechanizmust azon munkavállalók és régiók számára, amelyeket veszteség ér a karbonszegény gazdaságra való átállás során.
- létre kell hoznia egy nemzetközi éghajlat-politikai alapot, amely közvetlenül kiegészíti az Éghajlat-változási Alapot, és segít annak megszüntetésében, hogy kizárólag segélyköltségvetéseket vegyenek igénybe az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához.
A kibocsátási egységek modernizációs alap, igazságos átállási alap és nemzetközi éghajlat-poilitikai alap tekintetében megállapított részarányai hozzáadódnak az árverésre bocsátott kibocsátási egységekhez.
Módosítás    17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
Hatályos szöveg Módosítás   ba)   a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: (3)   A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50%-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni: “(3)    A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására kell felhasználni a kiszolgáltatott fejlődő országokban, ide számítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is. A többit az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni:”
Indokolás
Az Európai Parlamentnek a 2008. évi éghajlat-változási csomaggal kapcsolatos álláspontja szerint az EU ETS-ből származó minden bevételt (vagy az e bevételek értékével megegyező összeget) el kell különíteni az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló fellépés finanszírozására, 50%-át pedig az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló nemzetközi finanszírozáshoz való kollektív uniós hozzájárulásra kell fordítani. Az Unió és a tagállamok kollektív kötelezettségvállalása növelné az Unió befolyását az UNFCCC-tárgyalásokon, valamint az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló uniós finanszírozás hatékonyságát.
Módosítás    18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás k)  az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is.; k)  az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés finanszírozására a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, kiegészítve a fellépések fejlesztési együttműködési eszközökön keresztül biztosított finanszírozását; az éghajlatváltozás elleni küzdelem e finanszírozása beszámít az Unió éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásába, de kiegészíti a fejlesztéshez nyújtott finanszírozást, és nem számítható be abba;
Módosítás    19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont– a pont 2003/87/EK irányelv 10a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a)   az (1) bekezdés második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: a)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Ez a jogi aktus arról is gondoskodik, hogy az új belépők részére fenntartott tartalékból további forrásokat biztosítsanak jelentős termelésnövekedés esetére, oly módon, hogy ugyanazokat a küszöböket és elosztási kiigazításokat alkalmazzák, mint a működés részleges beszüntetése esetében.” 300 millió kibocsátási egységet kell felhasználni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására a legkevésbé fejlett országokban, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra az ENSZ Éghajlat-változási Alapján keresztül.”
Indokolás
A legkevésbé fejlett országok különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csak igen alacsony szintjéért felelősek. Ezért különösen előtérbe kell helyezni a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelését az EU ETS kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépés finanszírozására való felhasználása által, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. Az Unió kollektív kötelezettségvállalása növelné az Unió befolyását az UNFCCC-tárgyalásokon, miközben az Éghajlat-változási Alapon keresztül megvalósuló hozzájárulás másokat is arra ösztönözne, hogy a szén-dioxid-kibocsátás árazására szolgáló saját rendszereik egy részével járuljanak hozzá az Alap működéséhez.
Módosítás    20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamoknak pénzügyi intézkedéseket kell hozniuk olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. „A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok pénzügyi intézkedéseket hozhatnak olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.
Indokolás
A javasolt „kell” megfogalmazás jogilag félreérthető. Noha egy harmonizált rendszer kívánatos lehet, a tagállamok kényszerítése arra, hogy állami támogatást alkalmazzanak, jogilag hibás, ezért a lehetőségre vonatkozó szót kell visszaemelni a szövegbe.
Módosítás    21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1)  A 2013–2021-es időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, és növelik az energiahatékonyságot azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik. (1)  A 2013–2021-es időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, és növelik az energiahatékonyságot (ideértve a hőenergiával, a távfűtéssel, a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermeléssel, a megújuló energiával és a geotermikus hővel kapcsolatos beruházásokat) azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik.
Indokolás
Az említett kis léptékű beruházások döntő szerepet játszanak az energiarendszerek korszerűsítésében és az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállásban, ezért azokat kifejezetten ki kell emelni.
Módosítás    22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2003/87/EK irányelv 10 d cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság iránymutatásokat és a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni. (2)  Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal (ideértve a hőenergiát, a távfűtést, a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelést, a megújuló energiát és a geotermikus hőt) kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság iránymutatásokat és a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni.
Indokolás
A kedvezményezett tagállamoknak meg kell adni a jogot, hogy maguk válasszák ki a kis léptékű projekteket – különösen, ha azok megvalósítását a meglévő nemzeti terv/program irányozza elő –, hogy az ország helyzetéhez igazítsák a többéves keretet. Ebben az esetben elegendő a tanácsadó testület egyszerű tájékoztatása.
Módosítás    23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 11 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   10a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „11c. cikk   A hajózás hozzájárulása a kiszolgáltatott fejlődő országokban való fellépés finanszírozásához   2019-től kezdve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet alatt működő rendszerhez hasonló rendszer hiányában alapot kell létrehozni a hajóüzemeltetők számára, ahova befizethetik az Unió kikötőiben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során kibocsátott CO2-re vonatkozó hozzájárulásaikat, legalább a kibocsátási egységek előző évi piaci árán. A pénzalapból származó bevételeket a kiszolgáltatott fejlődő országok alkalmazkodásának és az enyhítő intézkedéseknek a finanszírozására kell felhasználni.   Az első bekezdésben említett hozzájárulásokat nyilvánosságra kell hozni. Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó hajóüzemeltetőktől meg kell követelni, hogy adjanak le a hozzájárulások hiányosságainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet. Ha a hozzájárulások eredményeként nem csökkennek a kibocsátások a hozzájárulók kibocsátásainak megfelelő mértékben, akkor a különbözetet törölni kell a piaci stabilizációs tartalékból.”
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02003L0087-20151029&qid=1458208850750&from=HU)
Indokolás
Az Európai Parlamentnek az ETS-re vonatkozó 2008. évi álláspontja és az éghajlati csomagról kötött 2009. évi megállapodás szerint minden gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia a kibocsátás csökkentéséhez, a nemzetközi tengerhajózást és a légi közlekedést is ide számítva. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében folytatott fellépés hiányában egy pénzalapot kell létrehozni a hajóüzemeltetőknek az uniós kikötőkben, valamint az onnan induló és oda irányuló hajózás során történő kibocsátásokhoz kapcsolódó hozzájárulásainak összegyűjtésére. Ha az éghajlat-politikai fellépés eredményeként nem csökkennek a kibocsátások az érintett gazdasági szereplők kibocsátásainak megfelelő mértékben, akkor a különbözetet törölni kell a piaci stabilizációs tartalékból.
Módosítás    24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22a.  A 27. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (1)   A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően – kivehetik a közösségi rendszerből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknél alacsonyabb, és amelyek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – a biomasszából származó kibocsátás nélkül az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-ot, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: "(1)   A tagállamok – az üzemeltetővel történt konzultációt követően – kivehetik a közösségi rendszerből azon létesítményeket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéknél alacsonyabb, és amelyek névleges bemenő hőteljesítménye – amennyiben égetési tevékenységet végeznek – az a) pont szerinti értesítést megelőző 3 év egyikében sem éri el a 35 MW-t, valamint amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket: a)   a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket; a)   a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő létesítményjegyzék benyújtása előtt, de legkésőbb a jegyzék benyújtásakor értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja a létesítményre alkalmazandó, a hatályos kibocsátáscsökkentéssel megegyező hozzájárulást elérő egyenértékű intézkedéseket; b)  megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyezhetnek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5 000 tonna alatt van; b)  megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő. A tagállamok egyszerűsített nyomon követéssel, jelentéstétellel és hitelesítéssel kapcsolatos intézkedéseket engedélyezhetnek azon létesítmények esetében, amelyek éves hitelesített átlagkibocsátása 2008 és 2010 között – a 14. cikkel összhangban – évi 5 000 tonna alatt van; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja a 25 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátáscsökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a közösségi rendszerbe; c)  megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása eléri vagy meghaladja a 25 000 tonna szén-dioxid egyenértéket, valamint ha a létesítményre vonatkozó, azonos nagyságú kibocsátás-csökkentési hozzájárulást elérő intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a közösségi rendszerbe; d)   az a), b) és c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza. d)   az a), b) és c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza. A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén. A kórházak szintén mentességet kaphatnak egyenértékű intézkedések vállalása esetén.”
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029)
Módosítás    25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új) 2003/87/EK irányelv -28 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   22b.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „-28a. cikk   Az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján végrehajtott globális számadásokat követő kiigazítások   Legfeljebb hat hónappal a UNFCCC égisze alatt 2018-ban összehívni tervezett támogató párbeszéd után, ahol számba kell venni a részes felek kollektív erőfeszítéseit, amelyeket a globális hosszú távú cél elérése érdekében tettek, és legfeljebb hat hónappal a 2023. évi globális felmérés és az azt követő felmérések után a Bizottság jelentést nyújt be, amelyben felméri, szükség van-e az Unió éghajlat-politikai fellépésének korszerűsítésére és továbbfejlesztésére. A jelentést szükség szerint jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.   Ebben a jelentésben a Bizottság különösen felméri a 9. cikkben említett lineáris csökkentési tényező megfelelő növelését, valamint azt, hogy szükség van-e további politikákra és intézkedésekre az Unió és a tagállamok üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak fokozása érdekében. ”
Indokolás
A párizsi megállapodásban az egyes országok megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az ne haladja meg az 1,5°C-ot. A párizsi megállapodással való nagyobb összhang érdekében azt javasolták, hogy első lépésként a lineáris csökkentési tényezőt igazítsák ki 2,8%-ra – ami a gazdaság egészét érintő, 2050-re az 1990-es szinthez képest 95%-os csökkentésnek, vagyis az EU 2050-re elérendő célkitűzése felső határának felelne meg –, és második lépésként dolgozzanak ki egy felülvizsgálati záradékot a lineáris csökkentési tényezőnek az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás felülvizsgálatát követő kiigazítása érdekében.
Módosítás    26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 1 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22c.   Az I. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: A kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítmények vagy létesítményrészek, valamint a kizárólag biomasszát használó tüzelőberendezések nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. „A kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítmények vagy létesítményrészek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.”
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029)
Módosítás    27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2003/87/EK irányelv I melléklet – 3 bekezdés
Hatályos szöveg Módosítás   22d.   Az I. melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép: Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszerbe történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A kizárólag biomasszát használó 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A „kizárólag biomasszát használó egységekbe” azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz és leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot. „Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszerbe történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni.”
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029)
Módosítás    28 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet 2003/87/EK irányelv IV melléklet – A rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A 2003/87/EK irányelv IV. melléklete A. részében a negyedik, „Egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése” cím alatti bekezdés helyébe a következő szöveg lép: A 2003/87/EK irányelv IV. mellékletének A. része a következőképpen módosul:   (1)   A második, „Számítás” alcím alatti harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „Elfogadott kibocsátási tényezőket kell alkalmazni. A tevékenység-specifikus kibocsátási tényezők valamennyi tüzelőanyagra elfogadhatók. Az alapértelmezett tényezők a kereskedelmi forgalomban nem kapható tüzelőanyagokon (hulladék tüzelőanyagok, mint például gumiabroncsok és ipari folyamatokból származó gázok) kívül minden tüzelőanyagra alkalmazhatók. Szén esetén a szénréteg-specifikus alapértelmezett tényezőket, földgáz esetén pedig az EU-specifikus, illetve a termelőország-specifikus alapértelmezett tényezőket alaposabban ki kell dolgozni. Az olajfinomítói végtermékek esetében elfogadhatók az IPCC hibaértékek. A hulladék- és maradékanyag-biomassza kibocsátási tényezője nulla.”;   (2)   A negyedik, „Egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követése” cím alatt szereplő bekezdés helyébe a következő lép: „A Bizottság által az összes érintett fél együttműködésével kidolgozott, a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni.”. „A Bizottság által az összes érintett fél együttműködésével kidolgozott, a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni.”.
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1464179550809&uri=CELEX:02003L0087-20151029)

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	Költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások
Hivatkozások	COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 7.9.2015
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 17.12.2015
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Jordi Sebastià 20.10.2015
Vizsgálat a bizottságban	24.5.2016
Az elfogadás dátuma	12.7.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	12 11 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Louis Aliot, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleni Theocharous, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Seb Dance, Jordi Sebastià, Adam Szejnfeld, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Maria Arena, Petras Auštrevičius

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Költséghatékony kibocsátáscsökkentés és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások
Hivatkozások	COM(2015)0337 – C8-0190/2015 – 2015/0148(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	15.7.2015
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 7.9.2015
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 17.12.2015	BUDG 7.9.2015	ITRE 7.9.2015	IMCO 7.9.2015
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 3.9.2015	IMCO 22.9.2015
Társbizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 10.3.2016
Előadók        A kijelölés dátuma	Ian Duncan 16.9.2015
Vizsgálat a bizottságban	21.6.2016	29.9.2016
Az elfogadás dátuma	15.12.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	53 5 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Ian Duncan, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Ivica Tolić, Jadwiga Wiśniewska, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Caterina Chinnici, Linnéa Engström, Merja Kyllönen, Ulrike Müller, Bart Staes, Keith Taylor, Mihai Ţurcanu, Claude Turmes, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Linnéa Engström, Olle Ludvigsson, Jiří Maštálka, Jens Nilsson
Benyújtás dátuma	13.1.2017