JELENTÉS a felelősségteljes lótartásról és -gondozásról

1.2.2017 - (2016/2078(INI))

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Julie Girling

Eljárás : 2016/2078(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0014/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0014/2017

Viták :

PV 13/03/2017 - 17
CRE 13/03/2017 - 17

Szavazatok :

PV 14/03/2017 - 6.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0065

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a lófélék felelősségteljes tartásáról és gondozásáról

(2016/2078(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 39., 42. és 43. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ-nek az egységes piac létrehozásáról és működéséről szóló 114. cikkére,

– tekintettel az EUSZ-hez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

– tekintettel az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára az olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésekről, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,

– tekintettel az EUMSZ 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,

– tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)[1],

– tekintettel az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendeletre[3],

– tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre[4],

– tekintettel a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletre (lóútlevélről szóló rendelet)[5],

– tekintettel a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állattenyésztési rendelet”),

– tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

– tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

– tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-424/13. sz. Zuchtvieh-Export GmbH kontra Stadt Kempten ügyben 2015. április 23-én hozott ítéletére,

– tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

– tekintettel az 1169/2011/EU rendeletnek az összetevőként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének megjelölése tekintetében való végrehajtására vonatkozó eljárást megállapító 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre,

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleményére (COM(2010)0352),

– tekintettel a Bizottság állatjóléttel kapcsolatos oktatásról és tájékoztatási tevékenységekről szóló tanulmányára[8],

– tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvére;

– tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1976. március 10-i egyezményre,

– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0014/2017),

A. mivel a lófélék ágazatának éves eredménye az EU-ban meghaladja a 100 milliárd eurót[9], és 2013-ban a sportfogadás területén további 27,3 milliárd teljes árbevételre tett szert, amelyből a tagállamok kormányai 1,1 milliárd euróhoz jutottak[10].

B. mivel a lovassport ágazat egymaga közel 900 000 munkahelyet teremtett, 5–7 ló teremt egy teljes munkaidős munkahelyet, és ezek az át nem helyezhető munkahelyek gazdaságilag kiszolgáltatott vidéki területeken vannak;

C. mivel a lótenyésztési ágazat megfelel az uniós vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek, amely a mezőgazdasági fenntarthatóságon, a természetes erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáson és a vidéki közösségeken belüli társadalmi befogadás előmozdításán alapul; mivel a lóféléket továbbra is intenzíven foglalkoztatják a mezőgazdaságban, és új foglalkoztatási lehetőségeket találnak számukra, mint például a szamártejtermelést, illetve új lehetőségeket és előnyöket találnak e termékek termelők és fogyasztók számára való továbbfejlesztésében;

D. mivel a lótenyésztési ágazat aktív szerepet játszik az Európa 2020 stratégia azon célkitűzésének megvalósításában, hogy a zöldebb gazdaságra és az inkluzív növekedésre alapozva fenntartható növekedést hozzon létre, és mivel a lótenyésztési ágazat fontos a vidéki területek környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez tett létfontosságú hozzájárulása miatt;

E. mivel az Európai Unió világviszonylatban a legnagyobb piaca a lovassport ágazatnak[11];

F. mivel a becslések szerint az EU-ban található 7 millió lóféle ősidők óta kapcsolatban van az emberrel és igen sokféle feladatot lát el, a verseny- és lovassport céljából tartott állatoktól a szállításban, idegenforgalomban, viselkedési, rehabilitációs és oktatási terápiában, sportban, oktatásban, erdőgazdálkodásban és mezőgazdaságban foglalkoztatott haszonállatokig és a tejtermelő és vágóállatokig, a kísérleti állatoktól a vad- és félvad állatokig; mivel ezek a lófélék segítenek fenntartani a biológiai sokféleséget és a vidék fenntarthatóságát is, és életük során több ilyen feladatot is elláthatnak;

G. mivel a lófélék felelősségteljes tartása és gondozása az állategészségügy és az állatjólét feltételeire fordított megfelelő figyelemmel kezdődik, és mivel a jóléti kérdéseknek központi helyet kell betölteniük a lófélékkel kapcsolatos valamennyi tevékenységben; mivel az uniós szintű szabályozási környezet tagállamonként eltérő, és mivel a meglévő jogszabályokat eltérően hajtják végre az EU-n belül, ami a verseny torzulásához és az állatjólét romlásához vezet;

H. mivel a lófélék az állomány létszámához viszonyítva a legtöbbet szállított állatok Európában[12], és mivel az állatok szállítási ideje komoly aggodalmakat okoz az uniós polgárok körében, akik rövidebb szállítási időket kérnek, mert a lóféléket az EU-ba és az EU-ból néha lófélék szállítására alkalmatlan járműveken szállítják, és hosszú utat tesznek meg közúton, tengeren és a levegőben, mielőtt elérik végleges rendeltetési helyüket;

I. mivel a lófélék kereskedelmi célú szállítására vonatkozó adatokat a kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) segítségével rögzítik, azonban ezeket az adatokat csak évente kétéves késleltetéssel hozzák nyilvánosságra;

J. mivel az azonnal hozzáférhető adatok segítenék az illetékes hatóságokat és más szervezeteket abban, hogy jobban nyomon követhessék az állategészségügyi hatásokat, és kivizsgálhassák az elégtelen biológiai biztonságra utaló későbbi jeleket;

K. mivel nem áll rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy közvetlenül meghatározzák a kis- és részben önellátó gazdaságokban haszonállatként alkalmazott lófélék számát, amelynek jelentős része az újabb tagállamokban és az idegenforgalomban található;

L. mivel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2016 májusában iránymutatásokat fogadott el a haszonállatként alkalmazott lófélékről[13] az állatok öt alapvető szabadsága tekintetében, amelyek: az éhezéstől, szomjazástól és az alultápláltságtól, a félelemtől és szorongástól, a fizikai kényelmetlenségtől és a hőstressztől és a fájdalomtól való mentesség, valamint a (jórészt) normális viselkedésminták kifejezésének szabadsága;

M. mivel a lófélék a mezőgazdaság, a lovas tevékenységek és az idegenforgalom révén értékes foglalkoztatási és bevételi lehetőséget nyújtanak a települések és a vidéki területek számára, amelyet nem lehet más helyszínre áthelyezni, azonban egyes lófélék jólétét veszélyezteti, és a turisták ritkán tájékozottak eléggé ahhoz, hogy azonosítsák a jóléti kérdéseket és orvosolják a problémát[14];

N. mivel a lófélék az iparág által bevezetett, jólétre vonatkozó címkék segíthetnek a tevékenységek helyes elvégzésének, illetve annak biztosításában, hogy a nyilvánosság számára megadják a szükséges tájékoztatást;

O. mivel a lófélék korlátlan, válogatás nélküli és felelőtlen tenyésztése olyan állatokat eredményezhet, amelyeknek nincs gazdasági értéke és súlyos jóléti hiányosságokkal szembesülnek, különösen gazdasági visszaesés esetén; mivel a Parlament és a Tanács a közelmúltban fogadott el a fajtatiszta tenyészállatok, többek között a lófélék tenyésztésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről szóló szabályok harmonizálására irányuló jogszabályt, amelynek célja, hogy versenyképesebbé és jobban szervezetté tegye az uniós tenyésztési ágazatot, valamint javítsa a fajtatiszta tenyésztésre és a fajtatiszta tenyészállatokra, különösen a lófélékre vonatkozó információkat;

P. mivel a gazdátlanul hagyott lófélék száma 2008 óta emelkedik a nyugati tagállamokban, különösen ott ahol ezek a lófélék drága luxustermékké, és bevételi forrásból súlyos pénzügyi teherré váltak; mivel erre a problémára nem érkezik megfelelő és kielégítő válasz a Bizottságtól és a tagállamoktól;

Q. mivel e magatartás nagy része magántulajdonosoknak tulajdonítható, és az európai professzionális lótenyésztési ágazat nagyobb részére nem jellemző;

R. mivel a lófélék társaságban élő állatok, kognitív képességekkel és erős affiliatív kapcsolatokkal rendelkeznek, és mivel lóféléket használnak többféle oktatási és képzési programban, terápiában és rehabilitációs programban – többek között az autisztikus spektrumzavar, agyi paralízis, agyi érkatasztrófa, tanulási vagy nyelvi fogyaték és nehézség, elkövetők rehabilitációja, pszichoterápia, poszttraumás stressz zavar tekintetében –, valamint addikciós programban;

S. mivel a tulajdonosoknak nehéz döntést kell hozniuk, amikor a magas állatorvosi költségek miatt már nem képesek megfelelően gondoskodni a tulajdonukban lévő lófélékről, és mivel néhány tagállamban túl sokszor választják az eutanáziát elsődleges – és költséges – megoldásként azok a tulajdonosok, akik már nem képesek az állat állatorvosi ellátásának és jóléte biztosításának költségeit; mivel más tagállamokban a lóféléken kizárólag akkor lehet gyakorolni az eutanáziát, ha arra egyértelmű azonnali állategészségügyi szükség van, tekintet nélkül a szóban forgó állat hosszú távú jólétére;

T. mivel az Európai Unión kívül számos országban a lóféléket nem tartják élelmiszer-termelő állatoknak, és mivel a lóhúst rutinszerűen importálják ezekből az országokból az EU-s piacra történő bevitel és ottani eladás céljából; mivel ez a helyzet versenytorzuláshoz vezet, mert jelenleg az EU nem engedélyezi olyan állatokból származó lóhúsnak az emberi élelmiszerláncba való bekerülését, amelyeket eredetileg nem hústermelő és vágóállatnak tenyésztettek, miközben nagyobb rugalmasságot biztosítanak a harmadik országokból behozott hús esetében;

1. elismeri a lófélék által Unió-szerte biztosított jelentős gazdasági, környezeti és szociális hozzájárulást, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó kulturális és oktatási értékeket, mint például az állatok és a környezet tiszteletét;

2. rámutat, hogy a lóféléket egyre gyakrabban használják oktatási, sport-, terápiás és szabadidős tevékenység céljára a tevékenységüket diverzifikálni és bevételüket növelni szándékozó gazdálkodók mezőgazdasági birtokain, és hangsúlyozza, hogy a lófélék jelenléte elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások multifunkcionalitását, ami a vidéki területeken munkahelyteremtéshez vezet és hozzájárul a vidék–város kapcsolatok fejlődéséhez, illetve a helyi fenntarthatósághoz és kohézióhoz;

3. nagyobb elismerést szorgalmaz a lovas ágazatnak és az általa a vidéki gazdaságnak nyújtott előnyöknek, amely jelentős mértékben hozzájárul az EU általános és stratégiai célkitűzéséhez, és kéri, hogy az ágazatot jobban építsék be a KAP különféle összetevőibe, többek között az első vagy a második pillér alatti közvetlen támogatásokat is;

4. megjegyzi, hogy a lófélék jó egészsége és jóléte fokozza a mezőgazdasági üzemek és vállalkozások gazdasági teljesítményét, és haszonnal jár a vidéki gazdaság egésze számára, ugyanakkor kielégíti az uniós polgároknak a magasabb állategészségügyi és állatjóléti standardok iránti, egyre növekvő igényét;

5. felhívja a Bizottságot, hogy a lóféléket haszonállatként ismerje el, mivel ez fontos eszköz az Európa vidéki területein - különösen a hegyvidéki és nehezen elérhető területeken - végzett mezőgazdasági tevékenységek szempontjából.

6. hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosainak alapszintű ismeretekkel kellene rendelkezniük a lófélék tenyésztéséről, valamint hogy a tulajdonosok személyes felelősséggel tartoznak a gondjaikra bízott állatok egészségi és jóléti szintjének biztosítása tekintetében;

7. hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosai, illetve a tagállamok közötti tudásmegosztásnak fontos eszközként kell szolgálnia az említett szükségletek kielégítéséhez, és megjegyzi, hogy a lótenyésztők az új tudományos ismeretek, a jogalkotási fejlemények és az új tanulási módszerek megjelenésével egyidejűleg javítottak munkamódszereiken a lófélék jóléte érdekében

8. megjegyzi, hogy a lófélék legtöbb tulajdonosa és a legtöbb lókereskedő felelősségteljesen viselkedik; hangsúlyozza, hogy az állatok jólétének fokozott előmozdításának a gazdaságilag életképes termelési rendszerek keretében van a legnagyobb esélye a sikerre;

9. megjegyzi, hogy a szakembereknek gazdaságilag életképesnek kell maradniuk, ugyanakkor hatékonyan kell reagálniuk a korlátozott természeti erőforrások, az éghajlatváltozás hatásai és az új betegségek megjelenése és terjedése által jelentett új kihívásokra;

10. ösztönzi a tagállamokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek közepette a gazdaságban működő vállalkozások életképesek;

11. az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 10 elvére hivatkozva hangsúlyozza az állatjóléti referenciaközpontok jelentőségét a jogszabályoknak való teljes megfelelés szintjének javításában és a jogszabályok következetes végrehajtásában, továbbá az állatjóléttel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztésében;

12. felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Eurostatot a lófélék ágazata valamennyi vetületének gazdasági, környezeti és szociális hatását elemző tanulmány készítésével, illetve azzal, hogy tegyen közzé statisztikai adatokat a lófélék szolgáltatásra, szállításra és levágásra való használatáról;

13. felkéri a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat érdekelt feleivel és szervezeteivel együttműködve és a meglévő útmutatókra támaszkodva dolgozzon ki európai iránymutatásokat a lótenyésztési ágazatra vonatkozó bevált gyakorlatokról a különböző felhasználók és szakemberek számára, többek között a fajspecifikus jólétre és magatartásformákkal kapcsolatos gondozásra, többek között az életük végéhez érő állatok gondozására összpontosítva;

14. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós iránymutatások egyenlő alkalmazását, és biztosítson erőforrásokat e dokumentum fordításához;

15. felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és gyűjtse össze az állatjólétre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét és az oktatási programokat a különböző tagállamokban, és támogassa arra vonatkozó információ rendelkezésre bocsátását és terjesztését, hogy hogyan kell a lófélék igényeit – az általuk ellátott feladattól függetlenül – kielégíteni, az „öt szabadság” alapján és a lófélék teljes élettartamára vonatkozóan;

16. felkéri továbbá a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat bevált tapasztalataira vonatkozó európai iránymutatások összeállítása során vegye figyelembe a lófélék multifunkcionális szerepét többek között a felelősségteljes tenyésztésre, állategészségre és állatjólétre, a lófélék sterilizálásának előnyeire, a turisztikai, mezőgazdasági és erdészeti ágazatban végzett munkára, a fajnak megfelelő szállításra és a levágásra, illetve a csalárd gyakorlatokkal szembeni védelemre, többek között a doppingra vonatkozó útmutatások révén, és ajánlja, hogy az ilyen iránymutatást – az EU által elismert uniós szintű mezőgazdasági szakmai képviseleti szervezetekkel együttműködve – terjesszék a tenyésztők, lófélékkel foglalkozó szervezetek, gazdaságok, istállók, menhelyek, szállítók és vágóhidak körében, valamint azokat többféle formátumban és nyelven is tegyék hozzáférhetővé;

17. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai lovak hálózatát és az európai állami méneskönyvet vezető szövetséget, mivel a bevált gyakorlatok cseréje platformjaként és a hagyományok, a készségek, a régi lófajták, valamint az ágazat súlyának megőrzése terén fontos szerepet játszanak az európai lótenyésztési ágazatban;

18. sürgeti a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszer révén terjessze ki a mezőgazdasági üzemek állatainak jólétére vonatkozó, a lófélékkel közvetlen kapcsolatban lévő szakembereket, például állatorvosokat, állattenyésztőket és lótulajdonosokat, illetve a felhasználók szélesebb körét célzó oktatási erőforrásait, hogy azok magukban foglalják a lófélék jólétét és tenyésztését is, ugyanakkor hangsúlyozza a mezőgazdasági tanácsadási rendszeren keresztüli képzés és a tájékoztatás jelentőségét;

19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok és üzleti modellek megosztására aknázzák ki a tudásátadás rendszereit is, és hívják fel a figyelmet bármely problémára és ösztönözzék az innovációt és az új ötleteket; megállapítja, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat terén bizonyos tagállamokban a tudástranszfer rendszerei már léteznek;

20. felkéri a Bizottságot, hogy ismételten kötelezze el magát a fenntartható és felelősségteljes idegenforgalomról szóló európai charta kidolgozása mellett azáltal, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy segítsen az idegenforgalomnak és az érdekelteknek az állatok jólétét szem előtt tartani, amikor haszonállatként alkalmazott lófélék szolgálatainak igénybevételéről döntenek; hangsúlyozza, hogy a Chartának meglévő minőségbiztosítási chartákon kell alapulnia, amelyeket szakmai, képviseleti és elismert mezőgazdasági szervezetek hoztak létre, és megállapítja, hogy ugyan néhány tagállamban a munkakörülményekre vonatkozóan szigorú iránymutatások vannak érvényben, más tagállamokban azonban nincs ilyenfajta védelem;

21. felkéri a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatásokat a tagállamoknak a haszonállatként alkalmazott lóféléket illetően az állatok jólétét szem előtt tartó turisztikai modellekről;

22. sürgeti a tagállamokat, hogy a haszonállatként alkalmazott lófélék védelme érdekében dolgozzanak ki a napi munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazó önkéntes iránymutatásokat a munkára vonatkozóan a túlterhelés és a gazdasági kizsákmányolás megelőzésére;

23. felkéri a Bizottságot, hogy a TRACES adatait a jelenleginél sokkal gyorsabban hozza nyilvánosságra;

24. hangsúlyozza, hogy az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló hatályos uniós jogszabályok célja az állatok sérülésektől és szenvedéstől való védelme, valamint annak biztosítása, hogy az állatok szállítása a megfelelő körülmények és időtartamok tiszteletben tartásával történik, és aggodalmát fejezi ki a szállításra vonatkozó uniós állatjóléti jogszabályok számos tagállami hatóság általi végrehajtása terén mutatkozó hiányosságok miatt;

25. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az állatok szállítására vonatkozó meglévő uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását, illetve hatékony és egységes végrehajtását, valamint a jogilag kötelező érvényű jelentéstételt valamennyi tagállamban;

26. felkéri a lóféléket exportáló tagállamokat, hogy találják meg a módját a saját területükön végrehajtandó levágás ösztönzésének annak érdekében, hogy amikor csak lehetséges, elkerüljék az élő lófélék szállítását, és felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni és a jelenlegi jogi keretben egyaránt hozzon létre mechanizmust a jogszabályi vagy rendeleti rendelkezéseknek való megfelelés hatékony ellenőrzésére;

27. kéri, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a vágólovak szállítására vonatkozó maximális utaztatási idő csökkentésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapításai és a lófélék szállítására vonatkozó, az ágazat szakemberei által létrehozott útmutatók alapján, figyelembe véve az egyes országok lótenyésztési ágazatának sajátosságait;

28. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogalmazzanak meg iránymutatást és segítsék elő és erősítsék meg a lófélék jólétének levágásuk során való biztosításáról szóló tudományos kutatást, illetve alkalmazzák a meglévő kutatásokat, annak érdekében, hogy a lófélék szempontjából megfelelőbb vágási módszereket dolgozzanak ki, valamint terjesszék ezen iránymutató dokumentumokat a tagállamok illetékes hatóságai között;

29. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes és megfelelő kötelezettséget a területükön található, lófélék fogadására jogosult vágóhidak vizsgálatára és végezzenek rendszeres ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy különösen a létesítmények, valamint a személyzet képesítése tekintetében ki tudják elégíteni a lófélék sajátos jóléti szükségleteit;

30. felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget olyan igazolt állatjóléti mutatók kidolgozására, amelyek a lófélék jólétének értékelésére, a meglévő problémák azonosítására és a fejlesztés ösztönzésére használhatók a gyakorlati végrehajtás és az előnyök ágazat számára történő biztosítása mellett, továbbá fontosnak véli olyan érdekeltek bevonását, akik már végrehajtottak hasonló eszközöket az EU-ban, valamint azt, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a lótenyésztési ágazat szakmai szervezeteinek képviselőivel az állatjóléti mutatók kidolgozása során;

31. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a lótulajdonosokat arra, hogy szövetségbe tömörüljenek;

32. hangsúlyozza, hogy fontos a lófélék emberséges kezelése és jólétük biztosítása, illetve az az elv, hogy sehol és semmilyen körülmények között sem tolerálható semmilyen tulajdonos, oktató, ápoló vagy más személy által tanúsított kegyetlen vagy méltánytalan bánásmód;

33. felszólítja a tagállamokat, hogy az állatokkal szembeni rossz bánásmód, illetve az állatok elhagyása tekintetében szigorúbb jogszabályokat alkalmazzanak, többek között gazdátlanul hagyás elleni rendkívüli intézkedéseket, továbbá teljes körűen és megfelelően vizsgálják ki a lófélékkel szemben alkalmazott embertelen gyakorlatokat és az állatjóléti előírások megszegését;

34. megjegyzi, hogy a lófélék fajai közt különbségek vannak, és ezektől az eltérésektől függően mások a jóléti szükségletek, köztük az életük végéhez érő állatok gondozására vonatkozóak, illetve a levágási feltételek is;

35. felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen tanulmányt és dokumentálja ezeket a különbségeket, valamint hogy adjon ki konkrét útmutatásokat a jóléti szabványok fenntartásának biztosítására;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egyes fajtáknak megfelelő tenyésztési módszerekkel kapcsolatos kutatást és fejlesztést a lótenyésztési ágazatban, figyelembe véve a lófélék természetes viselkedését, mint hordában élő és menekülésre hajlamos állatok;

37 felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget egy olyan kísérleti projektnek, amely megvizsgálja, hogy hogyan lehet felhasználni az új és meglévő finanszírozási rendszereket a haszonállatként alkalmazott lófélék – ideértve a kis- és részben önellátó gazdaságokban találhatókat is – jóléte tekintetében elért kedvező eredmények megjutalmazására;

38. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendelet („lóútlevélről szóló rendelet”) teljes körű és megfelelő végrehajtását;

39. megjegyzi, hogy az állatorvosi gyógyszerek ára, az állattetemek ártalmatlanítási költsége és – ahol engedélyezett – az eutanázia költsége önmagában is lehet a lófélék élete befejezésének akadálya, ezáltal szenvedésük meghosszabbítását előidézve;

40. felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki az eutanázia során alkalmazott kegyetlen gyakorlatokról és az állatjóléti előírások megszegéséről – többek között a gyógyszerek helytelen használatáról – szóló jelentéseket, és a jogsértéseket jelentsék a Bizottságnak;

41. elismeri, a szamár- és lótejtermelés növekedését, és felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást a ló- és szamártej-gazdálkodásról;

42. felhívja a tagállamokat, hogy a szakmai, az érdekképviseleti és az elismert mezőgazdasági szervezetekkel együttműködésben vállaljanak kötelezettséget a szamár- és lótejtermelést folytató gazdaságokon végrehajtott vizsgálatok számának növelésére;

43. aggodalmát fejezi ki a harmadik országokban található gazdaságokból származó vérből előállított, vemhes kanca szérum-gonadotropint (PMSG) tartalmazó állatgyógyászati készítmények behozatala és használata miatt;

44. felkéri a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tanúsítvánnyal rendelkező PMSG-hormontermelőket ellenőrzések keretében, hogy a termelés során betartják-e az állatjóléti rendelkezéseket, továbbá hogy folytasson vizsgálatot és készítsen jelentést a gyógyszeriparban használandó hormonok gyűjtéséhez használt kancák jólétéről és kezeléséről;

45. hangsúlyozza, hogy még nem létezik olyan, tisztességes, az egyes tagállamok igényeihez igazodó adórendszer, amelynek köszönhetően a lófélék tartásával foglalkozó gazdálkodók elő tudnák teremteni az európai lovasfarmokon gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges jövedelmet;

46. megjegyzi, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat számára biztosított méltányosabb adórendszer lehetővé tenné, hogy az ágazat egyenlő versenyfeltételekkel működjön, növelné a lovas ágazatban a tevékenységek átláthatóságát, és ezzel a csalás és a szürkegazdaság ügyei elleni küzdelemhez is hozzájárulna, a lovakkal hivatásosan foglalkozó mezőgazdasági termelők számára pedig lehetővé tenné azt, hogy a gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges bevételekhez jussanak;

47. úgy véli, hogy a héa-irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával tisztázni kell a lovas ágazatra alkalmazandó adózási jogszabályokat a lovas ágazat növekedésnek és munkahelyteremtésnek kedvező fejlődését elősegítendő;

48. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok számára történő nagyobb rugalmasság biztosítására, hogy az ágazaton belüli valamennyi tevékenységre vonatkozóan kedvezményes héa-mértéket állapíthassanak meg, és úgy véli, hogy ennek a magyarázatnak a csökkentett héa harmonizált, biztos és célhoz igazodó keretét kellene eredményeznie, elég rugalmasságot engedélyezve a tagállamok számára adóügyi politikájuk gyakorlása során;

49. hangsúlyozza, hogy az Európában előállított és a harmadik országokból importált lóhúsra alkalmazandó egészségügyi követelmények eltérőek;

50. emlékeztet arra, hogy gondoskodni kell a lóhús hatékony nyomon követhetőségéről, és hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztókat illetően egyenlő egészségügyi követelményekkel, élelmezésbiztonsági és a behozatalra vonatkozó előírásokkal kell rendelkezni, függetlenül a fogyasztott lóhús eredetétől;

51. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az Unión belüli követelmények és a határokon zajló ellenőrzések követelményei közötti egyensúly helyreállítása érdekében, biztosítva ugyanakkor a fogyasztók egészségének védelmét;

52. ezért felszólítja a Bizottságot, hogy minden feldolgozott lóhústermék esetében tegye kötelezővé a származási ország feltüntetését;

53. felhívja a Bizottságot, hogy növelje az Unión kívüli azon vágóhidakon végzett ellenőrzések számát, amelyeknek engedélyük van a lófélékből származó hús EU-ba történő kivitelére, valamint hogy feltételesen függessze fel a lófélékből származó, azon harmadik országokban előállított hús behozatalát, amelyek nem felelnek meg az uniós nyomon követhetőségi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak;

54. hangsúlyozza a lófélék életciklusa végével kapcsolatos tabu ledöntésének szükségességét; úgy véli, hogy egy ló életciklusa végének megkönnyítése nem zárja ki, hogy azt követően bekerüljön az élelmiszerláncba;

55. felkéri a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a lófélék terminális gondozására, beleértve a széles körben használt állatgyógyászati gyógyszerek, például a fenilbutazon szermaradék-határértékeinek megállapítására az élelmiszerlánc biztonságának garantálása érdekében;

56. felkéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az élelmiszerláncba történő visszaillesztést várakozási időt előíró, tudományos kutatáson alapuló rendszer révén, amely lehetővé teszi, hogy az állat visszatérhessen az élelmiszerláncba azt követően, hogy utolsó alkalommal kezelték a gyógyszerrel, védelmezve ugyanakkor a fogyasztók egészségét;

57. megjegyzi, hogy a nem emberi fogyasztás céljára szolgáló hústermékek előállításáért levágásra szánt („nem élelmiszer-termelés céljára tartott” állatként nyilvántartásba vett) lófélék esetében néhány tagállamban nincs adat a beadott gyógyszerekről, és lehet, hogy bekerülnek az illegális levágási láncba, és így súlyosan veszélyeztetik a közegészséget; ezért kéri a Bizottságot, hogy ezt a szabályozói kiskapuhelyzetet oldja meg;

58. felhívja a Bizottságot, hogy a Lógyógyász Állatorvosok Európai Szervezetével (FEEVA) közösen fontolja meg a kezeléshez és a gyógyszereléshez való hozzáférés összehangolását az Európai Unió egész területén;

59. úgy véli, hogy az ilyen harmonizáció előnye az lenne, hogy elkerülhető lenne a verseny torzulása és megkönnyítené a lófélék tágabb értelemben vett kezelését és hatékonyabban enyhítené a lófélék szenvedését;

60. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét a lóféléknek szánt gyógyszerek észszerű alkalmazásának megkönnyítése érdekében;

61. megjegyzi, hogy míg a terápia és az állatgyógyászati készítmények időnként szükségesek és megfelelőek, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a beruházások alacsony szintjének, valamint a lófélék kezelésére rendelkezésre álló gyógyszerek – többek között az oltások – hiányának megoldása érdekében;

62. felhívja a figyelmet ezenkívül arra, hogy fejleszteni kell a lófélék gyógyszerezésére vonatkozó gyógyszeripari kutatásokat és innovációt, mivel az ágazatban nagy hiány mutatkozik a lófélék anyagcseréjéhez illeszkedő gyógyszerek terén;

63. felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozzon további kutatásokat a különböző gyógyszereknek a lófélék életére gyakorolt esetleges hatásairól;

64. megjegyzi, hogy a tagállamokban tenyésztett lófajták egy része helyi fajta, amely bizonyos közösségek életformájának és kultúrájának a része, és hogy néhány tagállam a vidékfejlesztési programjába beemelt az e fajták védelmére és terjesztésére irányuló intézkedéseket;

65. felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget az EU-ban őshonos vagy a kihalás veszélye által fenyegetett lófélék megőrzését és védelmét pénzügyileg támogató programokért;

66. elismeri a vadlovak populációi jelentette komoly ökológiai és természeti értéket, amelyek jelentősen hozzájárulnak a számukra lakóhelyül szolgáló területek tisztán tartásához és termékennyé tételéhez, a vadlóállományok által az idegenforgalom szempontjából jelentett értéken kívül, és kéri, hogy végezzenek több kutatást e populációk problémáival kapcsolatban;

67. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
[2] HL L 3., 2005.1.5., 1. o.
[3] HL L 303., 2009.11.18., 1. o.
[4] HL L 221., 1998.8.., 23. o.
[5] HL L 59., 2015.3.3., 1. o.
[6] HL L 347., 2013.12.20., 487. o.
[7] HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
[8] Lásd http://ec.europa.eu/food/animals/docs/aw_eu-strategy_study_edu-info-activ.pdf, a hozzáférés dátuma: 2016. szeptember 6.
[9] Fédération Equestre Internationale (FEI), FAQs on High Health, High Performance Horse (HHP) Concept adopted at the May 2014 OIE General Session (Nemzetközi Lovassport Szövetség [FEI], Gyakran ismételt kérdések az OIE 2014. májusi közgyűlésén elfogadott, a kiváló egészségi állapotú és kiváló teljesítményt nyújtó [HHP] lovakra vonatkozó elképzelésről).
[10] Lóversenyhatóságok Nemzetközi Szövetségének éves jelentése.
[11] FEI-adatbázis, a hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 22.
[12] TRACES-adatbázis 2012.
[13] Állategészségügyi Világszervezet – Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (2016), 7.12. fejezet.
[14] Santorini Donkey and Mule Taxis – an Independent Animal Welfare Report for the Donkey Sanctuary (Szantorini szamár- és öszvértaxik – The Donkey Sanctuary számára készült független állatjóléti jelentés), 2013.

INDOKOLÁS

A lófélékkel foglalkozó ágazat mérete az Európai Unióban

A lófélék egyedülálló helyet foglalnak el az európai történelemben és civilizációban. A legsokoldalúbb állatfajta, amely nemcsak tejet és húst biztosít, hanem sportatléta, kísérő állat, a szállítás, idegenforgalom, az erdészet, a mezőgazdaság és a terápia területén alkalmazott haszonállat, kísérleti állat, valamint vad- és félvad állat is.

ábra: Az egy főre jutó lófélék száma

A Nemzetközi Lovassport Szövetség szerint a lófélékkel foglalkozó ágazat éves eredménye meghaladja a 100 milliárd eurót. Becslések szerint az EU-ban található 7 millió lóféle legalább 2,6 millió hektárnyi földterületet[1] vesz igénybe, és csak az uniós lovassportágazattal legalább 900 000 munkahely[2] áll összefüggésben.

Egyértelmű, hogy a lófélék ágazata jelentős hatást gyakorolhat a helyi gazdaságokra – kiváltképp a vidéki területeken. Egy a lófélék ágazatával foglalkozó francia jelentés magas szintű részmunkaidős női foglalkoztatást is megállapított[3].

Néhány tagállamban a lófélék nehezebben számszerűsíthető szerepet játszanak a helyi gazdaságban, azaz a kis- és részben önellátó gazdaságokban és az idegenforgalomban alkalmazott haszonállatok tekintetében. Nem található olyan adat, amely pontosan meghatározza a kis- és részben önellátó gazdaságokon alkalmazott állatok számát, mindazonáltal a beszámolók szerint Romániában 6–800 000 lóféle található, amelynek közel 80%-át munkavégzésre – többek között áru- és személyszállítás, valamint mezőgazdasági és erdészeti munka – használják[4].

Az európai lovas sport- és szabadidőpiac a legnagyobb a világon. A világ telivéreinek 21%-át a 28 tagállamban tenyésztik. 2013-ban a világ ugratóversenyeinek 93%-át az Unióban tartották, a 21 000 síkversennyel és a több mint 43 000 ügetőversennyel együtt. Ezen túlmenően a FEI-rendezvények (úgy mint ugratás, díjlovaglás, lovastusa és paradíjlovaglás) többségét az EU-ban tartották 2014-ben.

A lófélék ágazata ugyanakkor Európa-szerte lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára, főként a vidéki területeken. A szamártej-gazdálkodás például hagyományos tevékenység Olaszország egyes részein, és üzemelnek ilyen gazdaságok Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Cipruson és Romániában is. A szamártejet több szempontból is hasznosnak tartják a fogyasztói számára, valamint az anyatej legjobb helyettesítőjének[5] tekintik a csecsemők és a beteg gyermekek esetében. Habár a szamártej ára változó, általában a 8 és 15 eurós literenkénti ár között marad.

Hasonlóképp a lóféléket széles körben használják terápiák és rehabilitáció során, és ezáltal további gazdasági lehetőségeket és társadalmi előnyöket kínál. Az Egyesült Királyságban a Riding for the Disabled Association és The Donkey Sanctuary hippoterápiát alkalmaz különféle problémákkal – többek között autisztikus spektrumzavarral, agyi paralízissel, agyi érkatasztrófával és nyelvtanulási nehézségekkel – küszködő emberek segítésére[6]. Európa-szerte 21 tagállam van, amelyben található egy vagy több olyan szervezet vagy személy, aki a Federation of Horses in Education and Therapy International AISBL (HETI)tagja[7].

Az EU-ban található lófélék ugyanakkor vágóállatként és kisebb mértékben állatibőr-forrásként is szolgálnak. A levágott állatok számát nehéz meghatározni, mivel évről évre változik. A vágások száma számos tagállamban emelkedett 2011 és 2012 között, míg 2013-ban újra csökkeni kezdett.

Jóléttel kapcsolatos aggályok és okaik, amelyek kedvezőtlenül hatnak a lófélék ágazatára

A World Horse Welfare és a Eurogroup for Animals által a Removing the Blinkers: The Health and Welfare of European Equidae in 2015 (Le a szemellenzőkkel: az európai lófélék egészségi állapota és jóléte 2015-ben) című jelentésben végzett kutatás rámutat, hogy az Európában lévő 7 millió lóféle kapcsán – az ágazat kiterjedtsége ellenére – felettébb hasonló jóléti problémák merülnek fel.

A haszonállatként alkalmazott lófélékkel való bánásmód számos tagállamban különösen problémás terület, főként ott, ahol jelentős a lófélék állománya, és ahol a kis- és részben önellátó gazdaságokon alkalmazzák őket. Ezen lófélék többsége takarmányozható könnyen hozzáférhető élelmiszerekkel, többek között fűvel és szénával, ezért szakértői gondoskodás szempontjából igénytelennek gondolhatók. Mindazonáltal a hozzáértés nélküli amatőr tenyésztés vagy a nem megfelelő szerszámok okozta jóléti problémák nem csak szorongást és szenvedést okoznak az érintett lófélék számára, hanem veszélyeztetik az állatok hatékony munkavégzési képességét és hosszú élettartamát, ezáltal káros hatást kifejtve a gazdaságra vagy a vállalkozásra is.

E problémák közül számos fordul elő az idegenforgalomban alkalmazott lófélék körében. Néhány esetben a lófélék jólétét súlyosan veszélyezteti az általuk végzett munka, ami következésképp a vállalkozás eredményes működésére is hatással van. Bár ezek az állatok általában mindenki szeme láttára dolgoznak, mégis szenvedhetnek jóléti problémáktól, amennyiben a turisták nem ismerik fel az esetlegesen felmerülőket.

2. ábra: A jelentősebb jóléti problémák a nem kormányzati szervezetek szerint a Removing the Blinkers: The Health & Welfare of Equidae in 2015 jelentésben.

A lovassport ágazatban az európai tenyésztők gyakran a világ élvonalába tartoznak. Az európai ménestörzskönyvek vezetik a World Breeding Federation for Sports Horses (WBFSH) lovastusa, ugratási és díjlovaglási ranglistáját. A lófélék korlátlan tenyésztése azonban komoly jóléti problémákat okozhat. A lófélék gyorsan a gazdasági problémák áldozataivá válhatnak. A lófélék iránt fokozott gazdasági fellendülés során kialakuló nagy igény a kevésbé jó tulajdonságokkal bíró állatok válogatás nélküli tenyésztéséhez vezethet. Hanyatlás idején ezek az állatok sokat veszítenek addigi értékükből, és pénzügyi értelemben teljesen értéktelenné is válhatnak. Nem meglepő, hogy sok tagállamban – különösen az EU nyugati részében – az utóbbi években drámai mértékben emelkedett a gazdátlanná vált lófélék száma[8].

A lófélék tartási költségei nagymértékben változnak az érintett tagállamtól és térségtől, az állat rendeltetésétől és a tartás módjától függően. Mindazonáltal, az újbóli elhelyezésre nyíló korlátozott lehetőségek, és a lófélék piacának szűkülése esetén néhány tulajdonos az állatai vágóhídra küldését, eutanázia végrehajtását választja, amennyiben ezt megengedheti magának és a jogszabályok lehetővé teszik. Sajnálatos módon azok, akik a lófélék valamely egyedéért felelősséget vállalnak nincsenek mindig tudatában annak, hogy egy ilyen állat gondozása milyen költség- és időráfordítással jár, különösen amikor túlkínálat idején az eladási ár elérheti akár az 5 EUR/állat mélypontot is[9].

Tekintettel az általuk ellátott sokrétű feladatkörre, nem meglepő, hogy a lófélék a teljes állományhoz viszonyítva a legnagyobb arányban szállított állatok az EU-ban[10]. Noha ezeket a mozgásokat a kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) rögzíti, az adatokat jelenleg évente teszik közzé, kétéves késleltetéssel. Ez a késleltetés megakadályozza az illetékes hatóságokat és más szervezeteket, hogy megértsék, a külső tényezők hogyan befolyásolják a lófélék mozgását, és ez milyen további hatással van más területekre. Például a levágásra szánt lófélék szállítása kapcsolatban állhat a bejelentési kötelezettség alá eső megbetegedések gyakoribb előfordulásával[11] a nem vágólófélék állományában, ami akár a biológiai biztonság alacsony szintjére is utalhat.

A levágásra szánt lóféléket rendszeresen szállítják tagállamok között, valamint harmadik országokba (főként Oroszországba) is exportálják őket, gyakran olyan körülmények között, ami veszélyezteti a jólétüket[12]. Ők fokozottan kiszolgáltatottak, mivel kevés dolog ösztönzi a szállítókat, hogy biztosítsák ezen állatok jólétét a szállítás során.

Ha a lóféléket kizárólag gazdálkodási célra használják, fontos, hogy az állategészségügy és az állatjólét prioritás maradjon. Fenn kell tartani a fogyasztók védelmét, akiknek tudniuk kell, hogy a lóféléktől származó termékek – például a szamártej – biztonságosak. A szamártej termelésével foglalkozó gazdaságok között a jólét tekintetében nagymértékű eltérések lehetségesek[13]. Néhány gazdaságban a fejést a mai napig kézzel végzik, míg máshol fejőgépeket használnak. Ezen túlmenően a felülvizsgálat szintje egyáltalán nem hasonlítható a tehéntejtermelést végző gazdaságokéhoz, bár ez annak is köszönhető, hogy a szamártejben kevesebb emberi kórokozó található[14]. Mindeközben ráadásul a lófélék tejére vonatkozó jogi előírások homályosak, a vizsgálatok és a felügyelet következetlen az EU-n belül.

A lófélék ágazatában rejlő gazdasági potenciál felszabadítására, valamint a lófélék jó egészségi állapotának és jólétének elősegítésére irányuló ajánlások

Noha a lófélék ágazatának teljes mérete és nagyságrendje nem egészen egyértelmű, az jól látható, hogy aránytalanul nagy hatást fejt ki a gazdaságra az érintett állatok viszonylag kis számához képest. Mindazonáltal egyértelmű, hogy az iránymutatás és a bevált gyakorlatok megosztása elősegítheti az alulról építkező átalakulást, és sokat tehet a csupán tudatlanságból eredő problémák megoldásáért.

Többek között számos szervezet vállalta útmutatók kidolgozását a lófélék szállításának bevált gyakorlatáról. A közúton szállított lófélék itatására vonatkozó gyakorlati útmutatót 2014-ben adták ki, és nemrégiben új iránymutatásokat dolgoztak ki a lófélék szállításra való alkalmasságára vonatkozóan. A Bizottságnak tevékenyen támogatnia kell az ilyen bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatók kidolgozását, nemcsak azért, hogy segítséget nyújtson a jogszabályoknak való megfelelés szintjével kapcsolatban és biztosítsa a következetes végrehajtást, hanem alapvetően azért, hogy biztosítsa ezen állatok megfelelő védelmét a kis és nagy távolságra való szállítás során.

Hasonlóképpen, számos nem kormányzati szervezet is dolgozott ki útmutatót a lófélék alapvető igényeinek kielégítéséről születésüktől életük végéig. Példaképp megemlíthető, hogy a World Horse Welfare négy évvel ezelőtt „Five ways to ensure a happy, healthy horse” (Öt mód a ló boldogságának és egészségének biztosítására) címmel iránymutatásokat készített. Egy ilyen útmutató – amelyet valamennyi lóféle szükségleteihez igazítottak, lefordítottak, amely számos formátumban áll rendelkezésre, és amelyet a Bizottság népszerűsít – sokat tehet a lófélék tulajdonosai és a kereskedők ismereteinek gyarapításáért, és nemcsak az egyes állatok egészségét és jólétét, hanem hosszú távú gazdasági értéküket és teljesítményüket is óvná.

Az előző Bizottság megkezdte egy fenntartható és felelősségteljes idegenforgalomról szóló európai charta kidolgozását, amely a tervek szerint tájékoztatást nyújtott volna annak érdekében, hogy segítse a turistákat az állatok jólétét szem előtt tartani, amikor haszonállatként alkalmazott lófélék igénybevételéről döntenek. Az előadó sürgeti a Bizottságot, hogy ismételten kötelezze el magát a charta eszméje mellett, és tegye képessé a turistákat olyan döntések meghozatalára, amelyek nemcsak jutalmazzák az állataikról megfelelően gondoskodó vállalkozásokat, hanem tájékoztatják is a fogyasztókat és biztosítják lelki nyugalmukat a folyamat során.

A lófélék kezelésére vonatkozó követelmények meglehetősen eltérőek sok más fajétól, és ez sehol sem olyan szembetűnő, mint a levágás során. A Bizottságnak fel kell tárnia az iránymutatások terjesztésének lehetőségeit az olyan vágóhidak körében, amelyek jogosultak lófélék fogadására. Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalnak és az illetékes hatóságoknak ugyanakkor növelniük kell az ezen létesítményekben végrehajtott vizsgálatok számát.

A megfelelő előírásoknak való megfelelés mérése ugyancsak elősegíti a fejlesztés ösztönzését. Ekképp a Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia új állatjóléti referenciaközpontok létrehozására, valamint a lófélékre vonatkozó igazolt állatjóléti mutatók kidolgozására. Ezen mutatókat – amennyiben lehetséges – a gazdálkodók ösztönzésére és jutalmazására kell használni, és a Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy feltárja ennek lehetőségeit egy új kísérleti projekt keretében.

Végezetül, a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy növelik a vizsgálatok számát a szamártejtermelő gazdaságokban, különös tekintettel arra, hogy szamártenyésztőknek nincs szakmai szövetsége és a gazdaságokban sok helyütt hiányos a minőség-ellenőrzés színvonala. A Bizottság e tekintetben is szerephez juthatna, és terjeszthetné a szakértői intézetektől és nem kormányzati szervezetektől származó, a szamártejtermelésre vonatkozó iránymutatásokat.

Habár a felelősségteljes tulajdonlásnak és gondozásnak minden esetben minimális elvárásnak kellene lennie, mégis az Európában lévő lóféléket manapság érintő számos egészségügyi és jóléti probléma azt mutatja, hogy ezekről túl gyakran megfeledkeznek. Mindazonáltal, a fentiekben javasolt kezdeményezések növelnék a tudatosságot, a tájékozottságot és fokoznák az ösztönző erőt, valamint segítenék felszabadítani a lófélék ágazatában rejlő teljes gazdasági potenciált az EU-n belül, miközben jobban óvnák ezen páratlan, társadalmunk által olyan nagyra becsült állatok jólétét.

[1] Lásd http://faostat3.fao.org/browse/Q/QA/E, a hozzáférés dátuma: 2015. február 11.
[2] Ali Küçük (EEF főtitkár) 2014. október 21-i ismertetője az Európai Lovassport Szövetség (EEF) közgyűlésén.
[3] The French Horse Industry: Scenarios 2030 (A francia lovas ágazat: forgatókönyvek 2030-ig). Advances in Animal Biosciences. 2013. október, 55. o. Cambridge University Press, 2013.
[4] Popescu, S. Duigan: The relationship between behavioural and other welfare indicators of working horses (A haszonlovak viselkedési és egyéb jóléti mutatói közötti összefüggés). Journal of Equine Veterinary Science 33. sz., 1–12. o. E-A. 2012.
[5] Http://www.foodsmatter.com/allergy_intollerance/goat_sheep_milks/research/mares_milk.html, a hozzáférés dátuma: 2014. augusztus 20.
[6] http://www.rda.org.uk/assets/understanding-hippotherapy7.pdf, a hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 2.
[7] http://www.frdi.net/membership_list.html, a hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 2.
[8] RSPCA, World Horse Welfare, Redwings, the British Horse Society, Blue Cross & Horse World: Left on the verge: in the grip of an equine crisis in England and Wales, 2013 (RSPCA, Lófélék jóléte világszerte, Redwings, Brit Lótartók Társasága, Kék Kereszt és a lovak világa: Az útszélen elhagyatva: a lóválság szorításában Angliában és Walesben 2013)
[9] DSPCA: „Ireland’s Horse Crisis” (Lóválság Írországban), http://www.dspca.ie/equinecrisis
[10] TRACES-adat
[11] The Donkey Sanctuary & University College Dublin: Donkey Welfare in Ireland in 2015, 5. fejezet, 55–71. o. (Szamármenhely & Dublin Egyetemi Kollégium: Szamárjólét Írországban 2015-ben, 5. fejezet, 55–71. o.)
[12] World Horse Welfare, 2008, Dossier of Evidence: Recommendations for amendments to EU Council Regulation (EC) No 1/2005 and World Horse Welfare Dossier of Evidence, Second Edition, Part 1: Journey Times (Bizonyítékok aktája: Az Európai Unió Tanácsa 1/2005/EK rendeletének módosításához készített ajánlások és Lófélék jóléte világszerte - Bizonyítékok aktája, második kiadás, 1. rész: Úton töltött idő)
[13] The Donkey Sanctuary, személyes megállapítás.
[14] Keith Meldrum (CB BVM&S MRCVS DVSM Hon. FRSPH), személyes megállapítás.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	25.1.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, Daniel Buda, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Laurenţiu Rebega, Jens Rohde, Bronis Ropė, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Franc Bogovič, Stefan Eck, Julie Girling, Karin Kadenbach, Norbert Lins, Florent Marcellesi, John Procter, Vladimir Urutchev
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Pilar Ayuso, Damiano Zoffoli

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat