Eljárás : 2016/2248(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0016/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0016/2017

Viták :

PV 14/02/2017 - 18
CRE 14/02/2017 - 18

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0040

JELENTÉS     
PDF 480kWORD 62k
1.2.2017
PE 592.332v02-00 A8-0016/2017

az egységes piac 2017-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló éves jelentésről

(2016/2248(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Antonio López-Istúriz White

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egységes piac 2017-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló éves jelentésről

(2016/2248(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egységes piac 2016-os európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására(1) és a Bizottság 2016. április 27-én elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piac 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(2) és a Bizottság 2015. június 3-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piac 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(3) és a Bizottság 2014. május 28-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piac irányításáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2013. február 7-i állásfoglalására(4) és a Bizottság 2013. május 8-án elfogadott, erre adott válaszára,

–  tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az egységes piacon a nem vámjellegű akadályokról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „2016. évi éves növekedési jelentés – A fellendülés erősítése és a konvergencia előmozdítása” című, 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690),

–  tekintettel a „2017. évi éves növekedési jelentés” című 2016. november 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0725),

–  tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550) és az „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Unióban és tagállamaiban” című jelentésre (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

–  tekintettel a Bizottságnak a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló, 2015 októberében frissített 2012. június 8-i közleményére (COM(2012)0261),

–  tekintettel „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel „Az egységes piac teljesítményének mérésére szolgáló mutatók – az európai szemeszter egységes piaci pillérének felépítése” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel „Az egységes piac és a fogyasztóvédelem hozzájárulása a növekedéshez” című 2014. szeptemberi, az IMCO bizottság megbízásából készült tanulmányra,

–  tekintettel az online egységes piaci eredménytábla 2016. júliusi kiadására,

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. március 17–18-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0016/2017),

A.  mivel ahhoz, hogy sikeresek legyenek az új munkahelyek teremtésére, a termelékenység javítására, a beruházások és az innováció számára vonzó környezet kialakítására, valamint egy fogyasztóbarát környezet biztosítására irányuló törekvéseink, fontos, hogy az egységes piacot elmélyítsük és méltányosabbá tegyük;

B.  mivel erre Európa-szerte megújult erővel kell összpontosítani, ideértve a különböző egységes piaci stratégiák és különösen a digitális egységes piaci stratégia időben történő kiteljesítését és végrehajtását;

C.  mivel ennek a megújult figyelemnek ki kell terjednie a Brexit következményeire is, többek között az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a letelepedés jogát, a vámuniót és általában a belső piaci vívmányokat illetően;

D.  mivel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság nyomán az EU még mindig stagnálással és lassú gazdasági növekedéssel, magas munkanélküliséggel és szociális sebezhetőségekkel kényszerül szembenézni; mivel pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a 2016-os éves növekedési jelentés mottója „A fellendülés erősítése és a konvergencia előmozdítása” volt;

E.  mivel a 2017. évi éves növekedési jelentés emlékeztet arra, hogy az egységes piac szociális dimenzióját figyelembe vevő, inkluzív gazdasági növekedést kell elérni, és mivel a 2017. évi éves növekedési jelentés hangsúlyozza azt is, hogy Európának erőteljesen be kell ruháznia az európai fiatalokba és munkakeresőkbe, valamint az induló vállalkozásokba és kkv-kba;

F.  mivel a gazdasági növekedés ellenére a munkanélküliség Európa sok részén továbbra is túl magas, és mivel a hosszan tartó magas munkanélküliség sok tagállamban gyengíti a szociális helyzetet;

G.  mivel az európai szemeszter célja az, hogy a stabilitás, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint a versenyképesség megerősítése érdekében növelje az Unióban a gazdasági és költségvetési politikák összehangolását, a társadalmi igazságosság és a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak védelme céljaival összeegyeztethető módon; mivel ezt a célt nem érték el;

H.  mivel az egységes piac az EU egyik mérföldköve és fő teljesítménye; mivel ahhoz, hogy az európai szemeszter sikeresen előmozdítsa a gazdasági növekedést és stabilizálja a gazdaságokat, egyenlő módon magában kell foglalnia az egységes piacot és a teljes megvalósítására törekvő szakpolitikákat;

Az európai szemeszter egységes piaci pillérének megerősítése

1.  megismétli, hogy az egységes piac az EU egyik alapja és a tagállamok gazdaságának és az egész európai projektnek a gerincét képezi; megjegyzi, hogy az egységes piac továbbra is széttöredezett és még nem valósult meg kellő mértékben, valamint hogy a növekedést, az innovációt és a munkahelyteremtést illetően komoly lehetőségekkel rendelkezik; hangsúlyozza, hogy az egységes piac alapvető szerepet játszik abban, hogy az EU sikeresen erősítse a fellendülést, előmozdítsa a konvergenciát és támogassa az európai fiatalokba és munkakeresőkbe, valamint az induló vállalkozásokba és kkv-kba történő beruházást; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az egységes piac valamennyi dimenziójának kiteljesítését, többek között az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő, az energia, a közlekedés és a digitális ágazat területén;

2.  megismétli felhívását az európai szemeszter keretén belül egy erős, szociális dimenzióval rendelkező egységes piaci pillér létrehozására egy olyan rendszer révén, amely lehetővé teszi a rendszeres nyomon követést, az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását, amely akadályok az utóbbi időben egyre nagyobb hatást gyakorolva, egyre nagyobb gyakorisággal és szélesebb hatállyal kerülnek bevezetésre a tagállamokban; kéri az egységes piaci integráció és a belső versenyképesség részletes értékelését; kitart amellett, hogy az egységes piac integrációs állapotának értékelését a gazdagsági irányítási keret szerves részévé kellene tenni;

3.  emlékeztet arra, hogy az európai szemesztert 2010-ben annak biztosítása céljával vezették be, hogy a tagállamok gazdasági és költségvetési terveiket a teljes év folyamán meghatározott időpontokban megvitassák uniós partnereikkel, lehetővé téve számukra, hogy egymás terveire észrevételeket tegyenek és közösen kövessék nyomon az előrehaladást; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is előtérben maradjon a szociális teljesítmény, valamint a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia;

4.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter egységes piaci pillérének az egységes piac valamennyi dimenziójában a növekedést és a foglalkoztatást megteremtő kulcsterületek azonosítását kell szolgálnia; hangsúlyozza továbbá, hogy egyúttal referenciaként is kell szolgálnia a tagállamok strukturális reformok iránti elkötelezettsége tekintetében;

5.  kiemeli, hogy az európai szemeszter egységes piaci pillére lehetővé tenné az egységes piac irányításának értékelését a nemzeti jogszabályok módszeres ellenőrzése és a meg nem felelés észlelésére szolgáló analitikus eszközök révén, javítva az egységes piaci jogszabályok nyomon követését, elérhetővé téve az intézmények számára az egységes piac szabályozási keretének újratervezéséhez, végrehajtásához, alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges információkat, konkrét eredményeket hozva a polgárok számára;

6.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a globalizáció és a technológiai változások előnyeinek igazságosabb elosztását a társadalom különböző csoportjai és különösen a fiatalok körében; felszólít a szakpolitikák és a reformok jövedelemelosztásra kifejtett hatásával kapcsolatos tudatosság növelésére minden szinten, valamint az egyenlőség, az igazságosság és a befogadás biztosítására;

7.  úgy véli, hogy a nemzeti intézkedések és a végrehajtás tekintetében a korai beavatkozás hatékonyabb lehet és általa jobb eredmények érhetők el, mint a kötelezettségszegési eljárásokon keresztül; hangsúlyozza mindemellett, hogy amennyiben a korai beavatkozás nem vezet eredményre, a Bizottságnak minden rendelkezésre álló intézkedéssel élnie kell, beleértve a kötelezettségszegési eljárásokat is, hogy biztosítsa az egységes piacra vonatkozó jogszabályok maradéktalan végrehajtását;

8.  ismét felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a 21. századhoz alkalmazkodó uniós egységes piac kiépítéséhez és a munkahelyek létrehozásához kapcsolódó kulcsfontosságú növekedési területeket, amelyeket a Bizottság korábban már körülhatárolt, és később „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi tanulmányában többek között a szolgáltatások, a digitális egységes piac és különösen az e-kereskedelem, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok, a közbeszerzések és koncessziók, valamint az áruk szabad mozgása területeként azonosított;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlások keretében végezze el az egységes piac szabályai végrehajtásának és érvényesítésének rendszeres nyomon követését, különösen, ha e szabályok hozzájárulnak a strukturális reformokhoz, és emlékeztet e tekintetben a Bizottság által képviselt új, a társadalmi igazságosságot hangsúlyozó megközelítés fontosságára; felkéri a Bizottságot, hogy az éves növekedési jelentési csomag részeként számoljon be a Parlamentnek az egységes piac működésével és a termékek, áruk, szolgáltatások piacának integrációjával összefüggő országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtása terén elért előrehaladásról;

10.  emlékeztet, hogy az országspecifikus ajánlásokban meghatározott főbb reformok átfogó végrehajtása néhány területen még mindig kiábrándító és országonként eltérő; felszólítja a tagállamokat, hogy a növekedési potenciál fokozása, illetve a gazdasági, szociális és területi kohézió fellendítése érdekében az országspecifikus ajánlásoknak megfelelően tegyenek gyorsabb előrelépést a reformok elfogadása, azok megfelelő sorrendisége és végrehajtása tekintetében;

11.  úgy véli, hogy erősíteni kell a nemzeti parlamentek országspecifikus ajánlásokra vonatkozó felelősségvállalását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a Bizottságnak az országspecifikus ajánlások nemzeti parlamentekben történő ismertetésére; felszólítja továbbá a tagállamokat az országspecifikus ajánlások végrehajtására; ismételten kéri, hogy a Bizottság tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságában az országspecifikus ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről és az eddig elért eredményekről;

12.  felkéri a Versenyképességi Tanácsot, hogy vállaljon aktív szerepet az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtásának nyomon követésében, valamint ezen ajánlások megfogalmazásának folyamatában;

13.  kiemeli, hogy az európai beruházási terv céljai között szerepel a szükségtelen akadályok felszámolása, az innováció növelése és az egységes piac elmélyítése, ugyanakkor a humántőkébe és a szociális infrastruktúrába való beruházások ösztönzése;

14.  hangsúlyozza, hogy a beruházási környezet javítása az egységes piac olyan módon történő megerősítését jelenti, amely biztosítja a szabályozás nagyobb fokú kiszámíthatóságát és megerősíti a versenyfeltételek egyenlőségét az Unióban, továbbá felszámolja a beruházások útjában álló, Unión belüli és kívüli szükségtelen akadályokat; emlékeztet, hogy a fenntartható beruházások szilárd és előre kiszámítható üzleti környezetet követelnek meg; megjegyzi, hogy több ágon megindult az uniós szintű munka, az egységes piaci stratégiában, az energiaunióban és a digitális egységes piacban foglaltak szerint, és úgy véli, hogy ezt az uniós szintű törekvést nemzeti szintű erőfeszítéseknek kell kísérnie;

15.  emlékeztet arra, hogy az euróövezetnek szóló új ajánlások között szerepelnek többek között a nyitott és versenyképes termék- és szolgáltatási piacokat biztosító reformok; emlékeztet arra is, hogy a nemzeti és határokon átnyúló innováció és verseny alapvető fontosságú a jól működő egységes piac megteremtéséhez, és úgy véli, hogy az európai jogszabályoknak ennek biztosítására kellene irányulniuk;

16.  támogatja az Európai Bizottság tagállamokhoz intézett felhívását, hogy kétszerezzék meg a gazdaságpolitikai háromszög három elemére irányuló erőfeszítéseiket, és ennek keretében fordítsanak kiemelt figyelmet a társadalmi méltányosságra, ezáltal biztosítva a növekedés fokozottan inkluzív jellegét;

17.  osztja a Bizottság azon nézetét, hogy az egységes piaccal összeegyeztethető konvergenciatörekvéseknek az egész életen át tartó tanulási stratégiák bevált gyakorlatain, a munkanélküliek munkaerőpiacra történő újbóli belépését célzó hatékony szakpolitikákon, modern és inkluzív szociális védelmi és oktatási rendszeren kell alapulniuk;

Az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása a növekedés kulcsfontosságú területein

18.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egységes piacon felszámolták vámjellegű akadályokat, még mindig rengeteg különböző, szükségtelen nem vámjellegű akadály létezik; hangsúlyozza, hogy az egységes piac erősítéséhez sürgős intézkedésekre van szükség mind uniós, mind nemzeti szinten e szükségtelen nem vámjellegű akadályok olyan módon történő kezelése érdekében, amely összeegyeztethető a társadalmi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi normák előmozdításával, hogy növelni lehessen a versenyt, valamint növekedést és munkahelyeket lehessen teremteni; hangsúlyozza, hogy nem szabad eltűrni a tagállamok protekcionista és megkülönböztető intézkedéseit; emlékeztet azon kérésére, hogy a Bizottság 2016-ban adjon átfogó áttekintést az egységes piacot érintő, nem vámjellegű akadályokról, és készítsen elemzést ezek kezelésének módjáról, egyértelműen megkülönböztetve a nem vámjellegű akadályokat a tagállamok valamely jogszerű közpolitikai céljának arányos módon történő végrehajtására vonatkozó szabályozásoktól, és ennek keretében terjesszen elő ambiciózus javaslatot e nem vámjellegű akadályok mielőbbi megszüntetésére annak érdekében, hogy fel lehessen szabadítani az egységes piacban rejlő, még mindig kiaknázatlan potenciált;

19.  kiemeli, hogy különösen a szabad szolgáltatásnyújtással kapcsolatos akadályok adnak okot aggodalomra, mivel ezek elsősorban az uniós gazdaság fejlődésének motorját jelentő kis- és középvállalkozások határokon átnyúló tevékenységét hátráltatják; rámutat, hogy az aránytalan adminisztratív követelmények, ellenőrzések és szankciók az egységes piac vívmányaitól való visszalépéshez vezethetnek;

20.  kiemeli az egységes piaci stratégiát és annak célzott intézkedéseit, amelyek célja lehetőségeket teremteni a fogyasztók, a szakemberek és a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, ösztönözve és lehetővé téve az Európa számára szükséges modernizációt és innovációt, valamint a fogyasztók és a vállalkozások mindennapi életében előnyöket hozó gyakorlati eredményeket biztosítva; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megosztáson alapuló gazdaság számára a fejlődéshez és a növekedéshez szükséges lehető legjobb feltételeket; kiemeli, hogy a megosztáson alapuló gazdaságban óriási potenciál rejlik a növekedés és a fogyasztói döntések tekintetében;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be az új technológiák elterjesztésének megkönnyítésére irányuló reformokat és szakpolitikákat annak biztosítása érdekében, hogy a belőlük származó előnyökből a vállalatok szélesebb köre részesüljön; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be a 2017. évi éves növekedési jelentésben említett konkrét javaslatokat, amelyek az egységes piaci szabályok érvényesítéséhez, valamint az üzleti szolgáltatások területén meglévő intézkedésekhez kapcsolódnak, többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítéséhez és egy egyszerű, modern és csalásbiztos héarendszer megvalósításához;

22.  üdvözli a 2017. évi éves növekedési jelentésben szereplő bizottsági bejelentést egy egységes uniós engedélyezési keret jelenleg folyamatban levő kialakításáról, amelyet közvetlenül alkalmaznának határokon átnyúló dimenzióval rendelkező nagy projektekre vagy nemzeti társfinanszírozással járó nagy beruházási platformokra;

23.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat időben hajtsák végre, különösen az e-közbeszerzés elindítását és a szerződések részekre osztását ösztönző új rendelkezéseket, ami alapvető fontosságú az innováció és a verseny ösztönzése, valamint a kkv-k közbeszerzési piacokon való támogatása szempontjából;

24.  a szolgáltatások egységes piaca tekintetében hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás javítására, ugyanakkor fenn kell tartani e szolgáltatások jó minőségét; tudomásul veszi a Bizottságnak a szolgáltatási kártyára és a harmonizált adatközlő nyomtatványra irányuló javaslatát; ösztönzi a Bizottságot, hogy tekintse át a piaci fejleményeket és szükség esetén tegyen intézkedéseket a vállalkozásokra és az építési szolgáltatókra vonatkozó biztosítási követelményekkel kapcsolatban;

25.  megjegyzi, hogy Európa-szerte több mint 5500 szakma gyakorlásához van szükség konkrét képesítésre vagy konkrét címre, és üdvözli ezzel összefüggésben a szabályozott szakmák kölcsönös értékelését, amit a Bizottság a tagállamokkal együtt végez;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy erőteljesen lépjen fel a tagállami protekcionizmus ellen; úgy véli, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan megkülönböztető intézkedésektől, mint a kizárólag bizonyos ágazatokat vagy üzleti modelleket érintő és a versenyt torzító kereskedelmi és adójogszabályok, amelyek megnehezítik a külföldi vállalkozások számára, hogy letelepedjenek egy adott tagállamban, ami egyértelműen a belső piac elveinek megsértését jelenti;

27.  az áruk egységes piacát illetően azt várja, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot a kölcsönös elismerésről szóló rendelet felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozásokat ténylegesen megillesse az olyan termékek Unión belüli szabad forgalmazásának joga, amelyeket valamely tagállamban jogszerűen forgalomba hoztak; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös elismerés elvét a tagállamok nem alkalmazzák megfelelően, ami ezért gyakran arra kényszeríti a társaságokat, hogy az üzleti tevékenység folytatása helyett a végrehajtás hiányával összefüggő nehézségek leküzdésére összpontosítsanak;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen olyan egységes és koherens európai szabványügyi rendszerre vonatkozó elképzelésének megvalósítására, amely alkalmazkodik a változó környezethez, előmozdít számos politikát és előnyöket hoz a fogyasztók és a vállalkozások számára; kiemeli, hogy az európai szabványokat gyakran világszerte elfogadják, ami nemcsak az interoperabilitásra és a biztonságra, a költségek csökkentésére és a vállalkozások értékláncba és kereskedelembe való könnyebb beépülésére nézve jár előnyökkel, hanem egyúttal a nemzetközivé válás révén is javítja az ipar helyzetét;

29.  úgy véli, hogy a digitális egységes piac létrehozása terén tett előrelépések elengedhetetlenek a növekedés ösztönzése, a minőségi munkahelyek létrehozása, az uniós piacon a szükséges innováció előmozdítása és az európai gazdaság globális versenyképességének megőrzése, valamint a vállalkozásoknak és fogyasztóknak biztosítható előnyök érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a digitális egységes piac végrehajtásában;

Az egységes piac irányításának megerősítése

30.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az egységes piac irányítását egy, az egységes piac teljesítményének az európai szemeszter egységes piaci pillérének keretében történő megvalósulásának megfelelőbb mérésére szolgáló, szociális mutatókat is tartalmazó elemző eszköztár kidolgozása révén; úgy véli, hogy egy ilyen elemző eszköz hasznosnak bizonyulhatna az országspecifikus ajánlások, az éves növekedési jelentés, az Európai Tanács tagállamoknak nyújtandó iránymutatásai és az egységes piaci iránymutatások végrehajtását célzó nemzeti cselekvési tervek tekintetében;

31.  felhív az egységes piac irányítási keretének érvényesítésére, valamint az egységes piac szabályainak helyes, időben történő és eredményes végrehajtására és alkalmazására vonatkozó ellenőrzés és értékelés megerősítésére; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák teljesítményüket az egységes piaci irányítási eszközök alkalmazása terén, és használják fel jobban az egységes piaci eredménytábla minden egyes tagállamra és szakpolitikai teljesítményük fejlődésére vonatkozóan rendelkezésre álló adatait;

32.  továbbra is úgy véli, hogy ki kell alakítani egy integrált mérési rendszert, amely – az egységes piac európai szemeszter keretébe való beépítése érdekében – különböző módszereket ötvöz, többek között az egységes piac teljesítményének mérésére szolgáló összetett, szisztematikus mutatókat és ágazati eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy a mérés, illetve az egységes piac kulcsfontosságú területeken történő elmélyítésének ösztönzése érdekében fontolja meg egy kiemelt mutató, illetve egy ahhoz tartozó, az egységes piac integrációjára vonatkozó célkitűzés meghatározását;

33.  ismét felszólítja a Bizottságot, hogy ahol szükséges, vezessen be számszerűsített célokat a felesleges adminisztratív terhek európai szintű csökkentésére vonatkozóan; kéri, hogy vegyék fontolóra e számszerűsített célokat a Bizottság adminisztratív terhek csökkentésére irányuló új kezdeményezésében;

34.  úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közigazgatásuk korszerűsítésének irányába tett erőfeszítéseiket azáltal, hogy több és könnyebben hozzáférhető digitális szolgáltatást biztosítanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára, valamint elő kell segíteniük a határon átnyúló együttműködést és az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitást;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy minden jogalkotási javaslatot előzzön meg alapos hatásvizsgálat, amely figyelembe veszi a jogszabály üzleti környezetre gyakorolt hatásait minden tagállamban, és gondosan értékeli a projekt költségeinek és célkitűzéseinek egyensúlyát az Unió egészére nézve;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szigorúan lépjen fel a szabályok intelligens módon történő érvényesítése és a szabálykövetés kultúrája területén annak a helyzetnek az orvoslása érdekében, hogy ma az egységes piac által papíron kínált lehetőségek közül az uniós jog teljes körű végrehajtásának és érvényesítésének elmaradása miatt nem mindegyik valósul meg;

37.  felhívja a Bizottságot a nem biztonságos és nem megfelelő termékek azonosítása és az egységes piacról való eltávolítása érdekében a piacfelügyeleti mechanizmus megerősítésére; ismét felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagot;

38.  üdvözli és érdeklődéssel várja a Bizottságnak az egységes digitális portál létrehozására irányuló kezdeményezését, amelynek a meglévő eszközökre és szolgáltatásokra, így például az egyablakos ügyintézésre, a termékinformációs kapcsolattartó pontokra, az építőanyag-információs kapcsolattartó pontokra, az Európa Önökért portálra és a SOLVIT hálózatra kell épülnie és azokat kell továbbfejlesztenie felhasználóbarát módon, egyaránt szolgálva a polgárok és a vállalkozások javát;

39.  elismeri a Bizottság által a végrehajtás megerősítése érdekében az online környezetben indított összehangolt, a fogyasztóvédelmi jogsértések azonosítására szolgáló ellenőrző intézkedések, az „EU sweep” intézkedések pozitív szerepét;

40.  elismeri a jobb szabályozás elveinek és a REFIT-kezdeményezésnek a fontosságát, mivel ezek biztosítják a meglévő és a jövőbeli jogszabályok nagyobb fokú koherenciáját, és egyben megőrzik a szabályozási szuverenitást és a szabályozás biztonságát és kiszámíthatóságát;

41.  hangsúlyozza a Bizottság által nyújtott segítség és a tagállamokkal való együttműködés fontosságát az egységes piacra vonatkozó jogszabályok jobb átültetése, végrehajtása és alkalmazása terén; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy további nemzeti szintű intézkedésekre van szükség, többek között az adminisztratív terhek csökkentése és az irányelvek nemzeti jogba való átültetése során többletkövetelmények – például a határon átnyúló befektetések előtti adózási akadályok – hozzáadásának („túlszabályozás”) elkerülése érdekében;

42.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak továbbra is valamennyi szereplő javát kell szolgálnia – így az uniós polgárokét és különösen a diákokét, a szakemberekét és a vállalkozókét, elsősorban a kkv-két – minden tagállamban, amelyeknek folyamatos párbeszédet kell folytatniuk és elkötelezettnek kell maradniuk annak értékelésével kapcsolatban, hogy mi működik, és mi nem, illetve hogy a jövőben milyen módon kellene továbbfejleszteni az egységes piacra vonatkozó politikát; kiemeli ezzel összefüggésben az egységes piaci fórum szerepét, amelyet a Bizottság szervez meg évente a helyi partnerekkel, például a nemzeti hatóságokkal, a civil társadalom érdekelt feleivel, a szociális partnerekkel, kereskedelmi kamarákkal és vállalkozói szövetségekkel együttműködésben;

°

°  °

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0060.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0069.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0130.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054, Schwab-jelentés.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0237, Comi-jelentés.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0236, Dalton-jelentés.


INDOKOLÁS

Bevezetés

Az egységes piac mérföldkőnek számít az Európa által elért eredmények között. Az elmúlt 50 évben az 500 millió embert tömörítő európai egységes piac megteremtette a méretgazdaságosságot az európai vállalatok számára, ami megerősítette az ipar versenyképességét, új üzleti lehetőségeket, munkahelyeket hozott létre, valamint alacsonyabb árakon nagyobb választékot kínált a fogyasztók számára, és lehetővé tette, hogy az emberek ott éljenek, dolgozzanak és tanuljanak, ahol szeretnének. Az egységes piac minden más európai politikánál nagyobb mértékben járult hozzá az uniós vállalatok integrációjának javításához azzal, hogy a nemzetközi értékláncok részévé, és ezáltal világszinten versenyképessé tette őket.

Az Európai Unió változó környezete állandó kihívást jelent, amelyhez az egységes piacnak alkalmazkodnia kell. A mérsékelt gazdasági fellendülés, amely a gazdasági teljesítmény, a szociális feltételek és a reformok végrehajtásának egyenetlenségeivel függ össze, olyan politikák létrehozására sürget minket, amelyek tartóssá teszik a fellendülést és elősegítik a legjobban teljesítők felé való közelítést.

A nem megfelelőként azonosított beruházási szintek és a termékek és szolgáltatások piacának akadályai hátráltatják az európai gazdaság termelékenységét és versenyképességét. A vállalkozások még mindig gyakran érzik úgy, hogy idejét múlt és túlzottan terhes szabályok fojtogatják őket.

Az innováció és a globális értékláncok ugyanakkor új és rendkívüli lehetőségeket is teremtenek. A digitális technológiák számos ipari ágazatban gyökeres változásokat indítottak el, hatékonyabb termelési módokat és új, innovatív üzleti modelleket hozva létre. A gyártás és a szolgáltatások egyre inkább egyesülnek olyan intelligens és tiszta üzleti ajánlatokban, amelyek nagyobb hozzáadott értéket kínálnak az ügyfelek számára. Ez az innováció azonban egyúttal kihívást is jelent a hagyományos üzleti modellek és a fogyasztók és az üzleti vállalkozások között kialakult viszonyok szempontjából.

Európa gazdasági modelljének javításához és a versenyképesség helyreállításához az állami finanszírozás, a strukturális reformok és a célzott beruházások átfogó kombinálására van szükség. A gazdasági fellendülés fenntartható útra terelése és a konvergenciafolyamat újraélesztése csak valamennyi uniós intézmény és tagállam együttműködésével valósítható meg. Ebben szorosan közre kell működniük az európai és a nemzeti parlamenteknek, a szociális partnereknek, a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak, valamint általában a civil társadalomnak.

Már működésbe lépett az európai beruházási terv, amelynek célja három év alatt legalább további 315 milliárd EUR beruházás mobilizálása és a beruházási szintnek egy fenntartható, válság előtti szintre való visszaemelése. A terv célja a beruházásfinanszírozás ösztönzése, az akadályok felszámolása, az innováció növelése és az egységes piac elmélyítése. A tagállamok kulcsszerepet játszanak e célok elérésében.

Ez a jelentés az ötödik a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak (IMCO) egységes piac irányításáról szóló jelentései sorában, amely a 2017-es európai szemeszterrel foglalkozó három parlamenti jelentéscsomag része. Elsősorban az európai szemeszterre – az uniós gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusára – összpontosít, és ennek keretében a Bizottság által közzétett éves növekedési jelentésre, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésre, a közös foglalkoztatási jelentés tervezetére és az euróövezetnek szóló, a 2017-es ciklusban az euróövezet és az uniós gazdasági kormányzás nemzeti dimenzióinak jobb integrálását célzó ajánlásokra.

Az előadó a jelentést három részre osztotta: az első rész az egységes piaci pillér európai szemeszter folyamatán belüli megerősítését vizsgálja; a második rész azt tárgyalja, hogy miként lehetne kiaknázni az egységes piacban rejlő potenciált a kulcsfontosságú növekedési területeken; a záró rész pedig az egységes piac irányításának megerősítésével foglalkozik.

Az európai szemeszter egységes piaci pillérének megerősítése

Az egységes piacnak az európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló korábbi IMCO-jelentésekkel összhangban az előadó fontosnak tartja ismételten hangsúlyozni a Parlament régóta hangoztatott felhívását az európai szemeszter keretén belül egy valódi egységes piaci pillér létrehozására, amelynek magában kellene foglalnia egy, a rendszeres nyomon követést, az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását és az egységes piaci integráció és versenyképesség értékelését lehetővé tevő rendszert.

Az európai szemeszter egységes piaci pillérének lehetővé kell tennie a növekedést és a foglalkoztatást elősegítő kulcsterületek azonosítását, és referenciaként kell szolgálnia a tagállamok strukturális reformok iránti elkötelezettsége tekintetében. Lehetővé tenné az egységes piac irányításának rendszeres értékelését, ami az intézményeket felruházná az egységes piac szabályozási keretének újratervezéséhez, végrehajtásához, alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges információkkal, konkrét eredményeket hozva ezzel a polgárok számára. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak az országspecifikus ajánlások keretében el kellene végeznie az egységes piac szabályai végrehajtásának és érvényesítésének rendszeres nyomon követését, különösen, ha e szabályok strukturális reformokban játszanak szerepet.

Végezetül az előadó emlékeztet arra, hogy az európai beruházási terv céljai között szerepel az akadályok felszámolása, az innováció növelése és az egységes piac elmélyítése. Ebben az összefüggésben az előadó hangsúlyozza, hogy a beruházási környezet javítása az egységes piac olyan módon történő megerősítését jelenti, amely biztosítja a szabályozás nagyobb fokú kiszámíthatóságát és megerősíti a versenyfeltételek egyenlőségét az Unióban, továbbá felszámolja a beruházások útjában álló, Unión belüli és kívüli akadályokat.

Az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása a növekedés kulcsfontosságú területein

A növekedés kulcsfontosságú területein az egységes piac kiaknázatlan lehetőségeit áttekintve az előadó emlékeztet arra, hogy a vámjellegű akadályok egységes piacon belüli megszüntetése ellenére még mindig jelentős számú nem vámjellegű akadály maradt fenn, és úgy véli, hogy az egységes piac megerősítése érdekében uniós és nemzeti szinten egyaránt sürgős intézkedésekre van szükség e nem vámjellegű akadályok kezeléséhez. Ezt a témát részletesen tárgyalta az egységes piac nem vámjellegű akadályairól szóló Dalton-jelentés.

Ezenfelül az előadó üdvözli „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című 2015-ös egységes piaci stratégiát. Az egységes piaci stratégia volt a tárgya a Comi-jelentésnek, amely rámutatott a stratégia célzott fellépéseinek fontosságára is, amelyek célja lehetőségeket teremteni a fogyasztók, a szakemberek és a vállalkozások számára, ösztönözve és lehetővé téve az Európa számára szükséges modernizációt és innovációt, és a fogyasztók és a vállalkozások mindennapi életében előnyöket hozó gyakorlati eredményeket biztosítva.

A növekedés kulcsfontosságú területeit illetően az előadó először a szolgáltatások egységes piacát veszi szemügyre. Tekintettel arra, hogy az Unióban egyértelműen javítani kell a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, az előadó úgy véli, hogy a Bizottság e területre vonatkozó számos kezdeményezése hozzájárulhat e cél eléréséhez, ilyenek például a szolgáltatási kártyára és a harmonizált adatközlő nyomtatványra irányuló javaslat és a Bizottság szándéka arra, hogy intézkedéseket tegyen a vállalkozásokra és az építési szolgáltatókra vonatkozó biztosítási követelményekkel kapcsolatban. Ezenfelül foglalkozni kell Európa-szerte több mint 5500 olyan szakma kérdésével is, amelyek gyakorlásához konkrét képesítés vagy konkrét cím szükséges.

Az áruk egységes piacát illetően az előadó azt várja, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot a kölcsönös elismerésről szóló rendelet felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozásokat ténylegesen megillesse az olyan termékek Unión belüli szabad forgalmazásának joga, amelyeket valamely tagállamban jogszerűen forgalomba hoztak. Az előadó emellett felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen egy egységes és koherens, olyan európai szabványügyi rendszerre vonatkozó elképzelésének megvalósítására, amely alkalmazkodik a változó környezethez, előmozdít számos politikát és előnyöket hoz a fogyasztók és a vállalkozások számára. Megjegyzendő, hogy az európai szabványokat gyakran világszerte elfogadják, ami nemcsak az interoperabilitásra és a biztonságra, a költségek csökkentésére és a vállalkozások értékláncba való beépülésének megkönnyítésére nézve előnyös, hanem egyúttal képessé teszi az ipart a nemzetközivé válásra.

Végezetül az előadó úgy véli, hogy a digitális egységes piac létrehozása terén tett előrelépések elengedhetetlenek a növekedés ösztönzése, a minőségi munkahelyek létrehozása és az európai gazdaság globális versenyképességének megőrzése, valamint a vállalkozásoknak és fogyasztóknak biztosítható előnyök érdekében.

Az egységes piac irányításának megerősítése

Az egységes piac irányítását illetően fel kell idézni, hogy az egységes piac e fontos szempontból való megerősítésének módjára vonatkozó kezdeti javaslatokkal 2013-ban foglalkozott a Bizottságnak az egységes piac jobb irányításáról szóló 2012. június 8-i közleményére válaszként született Schwab-jelentés.

Az előadó fontosnak tartja, hogy megismételje a Parlamentnek a Bizottsághoz intézett felhívását arra, hogy javítsa tovább az egységes piac irányítását az egységes piac gazdasági és szabályozási teljesítményének az európai szemeszter egységes piaci pillérének keretében történő megvalósulásának megfelelőbb mérésére szolgáló elemző eszköz kidolgozása révén. Ebben az összefüggésben az előadó úgy véli, hogy meg kell erősíteni az egységes piac irányításának keretrendszerét, továbbá érvényesíteni kell az egységes piac szabályainak helyes, időszerű és tényleges átültetésének, végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzését és értékelését, többek között az adminisztratív terhek csökkentése és a túlszabályozás elkerülése érdekében is. Ezen felül meg kell határozni egy integrált mérési rendszert az egységes piac teljesítményének mérésére azzal a céllal, hogy az beépítésre kerüljön az európai szemeszterbe, valamint szükség van egy egységes piaci integrációt mérő kiemelt mutatóra és e mutatóra vonatkozóan egy célkitűzésre.

Az előadó felhívja a Bizottságot arra is, hogy továbbra is szigorúan lépjen fel a szabályok intelligens módon történő érvényesítése és a szabálykövetés kultúrája területén annak a helyzetnek az orvoslása érdekében, hogy ma az egységes piac által papíron kínált lehetőségek nem valósulnak meg teljes körűen.

Az egységes piaci eszközöket illetően az előadó nagy várakozással tekint a Bizottságnak az egységes digitális portál létrehozására irányuló kezdeményezése elé, amelynek a meglévő eszközökre és szolgáltatásokra, így például az egyablakos ügyintézésre, a termékinformációs kapcsolattartó pontokra, az építési kapcsolattartó pontokra, az Európa Önökért portálra és a SOLVIT hálózatra kell épülnie és azokat kell továbbfejlesztenie felhasználóbarát módon, egyaránt szolgálva a polgárok és a vállalkozások javát.

Következtetés

Végezetül az előadó ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy az új munkahelyek teremtése, a termelékenység javítása, a növekedés előmozdítása, valamint a beruházások és az innováció számára vonzó környezet kialakítása érdekében fontos, hogy az egységes piacot elmélyítsük és méltányosabbá tegyük. Az egységes piac minden más európai politikánál nagyobb mértékben járult hozzá az uniós vállalatok integrációjának javításához azzal, hogy a nemzetközi értékláncok részévé, és ezáltal világszinten versenyképessé tette őket.

Az egységes piac irányításának megerősítése kapcsolódik az európai szemeszter egy célirányos pillérének létrehozására vonatkozó konkrét lehetőséghez. Az előadó úgy véli, hogy a gazdasági és foglalkoztatási politikák összehangolása akkor teljesedik ki, ha e koordináció jelentős része a reálgazdaság serkentésének valamennyi lehetséges eszközére kiterjed, amelyek ellenkező esetben kimaradnának az európai szemeszter átfogóbb koordinációjából. Az egységes piaci pillérnek foglalkoznia kell a reálgazdasággal kapcsolatos világos prioritásokkal és a növekedés kulcsfontosságú területeivel is.

Fontos biztosítani, hogy az egységes piac továbbra is valamennyi szereplő javát szolgálja – így az uniós polgárokét és különösen a diákokét, a szakemberekét és a vállalkozókét, valamint a kkv-két – minden tagállamban, amelyeknek folyamatos párbeszédet kell folytatniuk és be kell vonniuk őket annak értékelésébe, hogy mi működik, és mi nem, illetve hogy a jövőben milyen módon kellene továbbfejleszteni az egységes piacra vonatkozó politikát. Ehhez a célkitűzéshez nagy mértékben hozzájárul az évente megrendezésre kerülő egységes piaci fórum, amelyet a Bizottság szervez a helyi partnerekkel, például a nemzeti hatóságokkal, kereskedelmi kamarákkal és vállalkozói szövetségekkel együttműködésben.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

26.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Julia Reda, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen, Josef Weidenholzer

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat