Eljárás : 2016/2306(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0039/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0039/2017

Viták :

CRE 14/02/2017 - 18

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0038

JELENTÉS     
PDF 670kWORD 81k
14.2.2017
PE 594.134v02-00 A8-0039/2017

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés

(2016/2306(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Gunnar Hökmark

A vélemény előadója (*):

Jean-Paul Denanot, Költségvetési Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről(*)
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés

(2016/2306(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen 121. cikke (2) bekezdésére, 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Tanács éves növekedési jelentésről szóló 2016. január 15-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács az államháztartások fenntarthatóságáról szóló jelentésről szóló 2016. március 8-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. március 17–18-i következtetéseire,

–  tekintettel az eurócsoportnak a költségvetési kiadások felosztása javításának közös elveiről szóló, 2016. szeptember 9-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EKB 2015-ös éves jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság 2016. november 9-i, 2016 őszére vonatkozó európai gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel a Bizottság „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i közleményére (COM(2015)0012),

–  tekintettel a 2017. évi éves növekedési jelentésről szóló 2016. november 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0725),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlásról szóló, 2016. november 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0726),

–  tekintettel a Bizottság 2016. november 16-i, „A növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonal felé” című közleményére (COM(2016)0727),

–  tekintettel a riasztási mechanizmus keretében készült 2017. évi jelentésről szóló 2016. november 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0728),

–  tekintettel a 2017. évi európai parlamenti hét során a nemzeti parlamentekkel folytatott vitára,

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésre („az öt elnök jelentése”),

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására (9),

–  tekintettel az Eurofound 2015. évi Európai Szerkezetátalakítási Figyelő éves jelentésére,

–  tekintettel a G20-ak vezetőinek a 2016. szeptember 4–5-i hangzoui csúcstalálkozón kiadott közleményére,

–  tekintettel az EKB elnökének a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság 2016. október 7-i, 34. találkozóján elhangzott nyilatkozatára,

–  tekintettel a párizsi éghajlatváltozási konferencián 2015. december 12-én elfogadott COP21 megállapodásra,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Állásfoglalás a 2016. évi európai szemeszterről és előretekintés a 2017. évi éves növekedési jelentésre” című, 2016. október 12-i állásfoglalására,

–  tekintettel az európai kkv-kről szóló éves jelentésre (2015/2016),

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak címzett, 2016. augusztus 26-i jelentésére a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, és a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0039/2017),

A.  mivel az Európai Unió gazdasága mérsékelt ütemben lábadozik és növekszik, noha ez tagállamról tagállamra változik;

B.  mivel 2016-ra az Európai Bizottság az EU-ban 1,8 %-os GDP-növekedést vetített előre, az euróövezetben pedig 1,7 %-osat, 2017-re pedig 1,6 illetve 1,7 %-osat, és mivel mivel az államadósság 2016-ban az EU-ban várhatóan 86,0%-os, az euróövezetben pedig 91,6%-os lesz; mivel az euróövezetben a költségvetések hiánya 2016-ban várhatóan a GDP 1,7 %-a, 2017-ben és 2018-ban pedig 1,5%-a lesz;

C.  mivel a növekedés jelenlegi fő hajtóereje a fogyasztás, és ez várhatóan 2017-ben is így marad; mivel azonban Európában komoly beruházási hiány van, minthogy a beruházások jóval válságot megelőző szint alatt maradnak;

D.  mivel a foglalkoztatás aránya növekszik – bár egyenetlenül és nem elég gyorsan – 2016-ban 10,1%-ra csökkentve az euróövezetben a munkanélküliség arányát, de ahhoz nem eléggé, hogy jelentősen vissza lehessen szorítani a fiatalkorú és a tartós munkanélküliek arányát;

E.  mivel a munkaerőpiacok és a növekedés lassú újbóli fellendülése egyenlőtlenül történik az egyes tagállamokban, és továbbra is törékeny, és mivel elő kell mozdítani az EU-n és különösen az euróövezeten belüli konvergenciát;

F.  mivel a növekedés jelentős mértékben nem konvencionális monetáris politikákon alapult, melyek nem tarthatnak örökké; mivel ez is amellett szól, hogy növekedésnek kedvező, „háromágú” befektetési megközelítésre van szükség, fenntartható strukturális reformokra, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumnak a tagállamokban történő teljes és következetes végrehajtása révén felelős közfinanszírozásra, a jelenlegi rugalmassági záradékok teljes tiszteletben tartása mellett;

G.  mivel egyes tagállamokban a magán- és az államadósság szintje még mindig nagyon magas, meghaladva a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített, a GDP 60%-ában megállapított küszöbértéket;

H.  mivel a Bizottság az euróövezetbeli tagállamok 2017. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló értékelései szerint egyetlen 2017-es költségvetésiterv-javaslatról sem állapították meg, hogy súlyos mértékben nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek, ám ugyanakkor számos esetben a tervezett adóügyi változtatás nem tud eleget tenni a Paktum által előírtaknak, vagy fennáll annak a kockázata, hogy nem fog ezeknek megfelelni;

I.  mivel a Bizottság az euróövezetbeli tagállamok 2017. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló értékelései szerint csak kilenc tagállam felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek;

G.  mivel az uniós tagállamok államháztartásainak hosszú távú fenntarthatósága a generációk közötti méltányosság szempontjából aggodalomra ad okot;

K.  mivel az államadósság méretére mind a függő, mind a rejtett kötelezettségek kihathatnak;

L.  mivel egyes tagállamokban rekord magas a folyó fizetési mérleg többlete és továbbra is jelentősek az európai makroszintű egyensúlytalanságok;

M.  mivel az EU jelentős további magán- és állami beruházási erőfeszítéseket követel meg különösen az oktatás, a kutatás, az ikt, illetve az új munkahelyek, vállalkozások és társaságok terén, annak érdekében, hogy meg tudja valósítani növekedési potenciálját, és hogy megszüntesse a jelenlegi „beruházási hiányt” azon területeken, ahol a beruházások a válság előtti szinten megrekedtek; mivel ehhez elsősorban jobb szabályozási környezet szükséges;

N.  mivel a nemteljesítő hitelek magas szintje néhány tagállamban továbbra is komoly kihívás; mivel bár a hitelállomány fokozatosan bővül, de még mindig a válság előtti szintek alatt marad;

O.  mivel az EU globális versenyképességének fokozása és fenntartható növekedésének javítása érdekében egy új szakpolitikai intézkedéskombinációra van szükség, illetve intelligens strukturális reformokra a tagállamokban és az egységes piac kiteljesítésére;

P.  mivel a csődöt komolyabban büntető rendszerekkel rendelkező gazdaságok elébe mennek a hozzáadott érték és a foglalkoztatás potenciális növekedésének, ami a kisvállalkozói intézkedéscsomag „második esélyről” szóló elvének valamennyi tagállam általi végrehajtására hív fel;

Q.  mivel az európai versenyképesség nagyban függ az innovációhoz, a technológiához és a szervezeti képességekhez kapcsolódó, nem árjellegű elemektől is, nem csak az áraktól, a költségektől és a bérektől;

R.  mivel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv célja, hogy segítsen a magán- vagy állami cégek általi késedelmes fizetések miatt magas költségekkel, vagy akár csőddel szembesülő vállalkozásoknak; mivel az utólagos külső értékelés felfedte, hogy az állami szervek a tagállamok több mint felében még a jogszabály által előírt 30 napos fizetési határidőt sem tartják be; mivel a jelentés megállapította, hogy a kiigazítási programokat követő tagállamok számára nehéz az irányelv alkalmazása, mivel nekik az aktuális számlák mielőbb kiegyenlítését a felhalmozott adósság visszafizetésével kell szembeállítaniuk;

1.  üdvözli a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését, amely megerősíti a köz- és magánberuházás, a szociális szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformok és felelősségteljes államháztartás hatékony háromszögének a stratégiáját, és e szakpolitikai intézkedéskombináció jobb végrehajtására szólít fel; egyetért azzal, hogy a gazdasági fellendülés elősegítése érdekében a reformok elfogadását illetően, az országspecifikus ajánlásoknak megfelelően gyorsabb előrelépésekre van szükség a növekedés és munkahelyteremtés eléréséért; ezért sajnálatát fejezi ki az országspecifikus ajánlások alacsony végrehajtási aránya miatt, amely a 2012-es 11%-ról 2015-re 4%-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a reformra irányuló erőfeszítéseiket, ha vissza akarnak térni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; támogatja a Bizottságot abban, hogy első számú prioritása a munkahelyteremtés, a növekedés és az uniós beruházások fellendítése;

2.  figyeli az Európai Központi Bank monetáris politikájától való jelenlegi túlzott függőséget, és megjegyzi, hogy a monetáris politika önmagában – beruházások és fenntartható strukturális reformok nélkül – nem elegendő a növekedés ösztönzéséhez;

3  egyetért a Bizottsággal, hogy az euróövezetnek egyre inkább a belső keresletre kellene támaszkodnia; úgy véli, hogy az euróövezet fenntartható növekedése szempontjából kedvezőbb lenne az erőteljesebb belső kereslet;

4.  megjegyzi, hogy 2016-ban a növekedés mérsékelt ütemben folyik tovább, meghaladva a válság előtti szintet, de hogy hogy a szerény növekedést egy rendkívüli monetáris politika perspektívájából kell szemlélni, és hogy ugyanakkor továbbra is gyenge és egyenlőtlen a tagállamok között; aggodalommal állapítja meg, hogy a GDP és a termelékenység növekedési aránya jóval a teljes potenciál alatt marad, és hogy nincs idő az önelégültségre, és ha nagyobb lendületet szeretnénk elérni, akkor ez a mérsékelt fellendülés rendíthetetlen adó- és pénzügyi erőfeszítéseket igényel;

5.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságbeli népszavazás elbizonytalanította az európai gazdaságot és a pénzügyi piacokat; megjegyzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok közelmúltbeli elnökválasztása általános politikai bizonytalansághoz vezetett, amely várhatóan befolyásolja az európai gazdaságot, nem utolsósorban a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok tekintetében;

6.  aggodalommal veszi tudomásul a globalizáció és a terjedőben lévő protekcionizmus hatását;

7.  úgy véli, hogy míg a munkanélküliség átlagban fokozatosan csökken, illetve a tevékenységi arányok növekednek, számos tagállamban kitartóan fennmaradnak a strukturális kihívások; megjegyzi, hogy a hosszú távú és a fiatalkori munkanélküliség aránya továbbra is magas; megjegyzi, hogy e strukturális hiányosságok orvoslásához az érintett tagállamokban inkluzív munkaerőpiaci reformokra van szükség, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a szociális párbeszédet;  hangsúlyozza, hogy az EU-ban és az euróövezetben a beruházások aránya még mindig jóval a válság előtti szint alatt marad; úgy véli, hogy ezt a befektetési hézagot állami és magáneszközök alkalmazásával kell betömni, és kiemeli, hogy csak célzott állami és magánbefektetések hozhatnak látható eredményeket, rövid időn belül és megfelelő skálán; egyetért a Bizottsággal, hogy az alacsony finanszírozási költségek körülményei az állami befektetések korábbi szakaszra ütemezésének kedveznek, különösen az infrastruktúra terén;

Befektetés

7.  egyetért a Bizottsággal, hogy a finanszírozáshoz jutás, illetve az egységes piac megerősítése kulcsfontosságú a vállalkozások innovációja és növekedése szempontjából; hangsúlyozza, hogy az új tőke- és likviditási követelményeknek – bár a banki ágazat erőre kapásához szükségesek – nem szabad aláaknázniuk a bankok azon képességét, hogy a valós gazdaságnak hitelt nyújtsanak; úgy véli, hogy több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozáshoz jutási esélyei javuljanak; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a finanszírozási körülmények javítására tett erőfeszítéseit;

8.  hangsúlyozza, hogy az emberi tőkével és a szociális infrastruktúrával kapcsolatos magán- és állami befektetések rendkívül fontosak; úgy véli, hogy kifejezetten meg kell könnyíteni a beruházásokat az olyan területeken, mint például az oktatás, az innováció, a fejlesztés, amelyek kulcsfontosságú tényezők a versenyképesebb európai gazdaság számára;

9.  üdvözli a Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására és összegének bővítésére irányuló javaslatát; hangsúlyozza, hogy a földrajzi és ágazati lefedettséget jelentősen növelni kell, amennyiben el akarjuk érni a rendeletben kitűzött célokat; hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak vonzónak kell lennie Unió-szerte a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező nagy projektek számára is; hangsúlyozza, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform között jobb koordinálásra van szükség;

10.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel és fokozzák maximumra az európai strukturális és beruházási alapok alkalmazását, hogy a belső növekedés mozgatórugóit ki lehessen használni, és hogy haladjon a felfelé irányuló konvergencia;

11.  megjegyzi, hogy egy szavahihető pénzügyi rendszer és intézményei kulcsfontosságúak az európai gazdaságnak a beruházások számára vonzóvá tétele és a növekedés számára; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer biztonsága és stabilitása a válság előtti szinthez képest jobb lett; megjegyzi, hogy ennek ellenére maradtak sürgető megoldatlan ügyek, mint például a pénzügyi válság idején felhalmozódott nemteljesítő hitelek csokra;

12.  hangsúlyozza, hogy egy teljesen működőképes tőkepiaci unió hosszú távon képes lesz alternatív finanszírozást nyújtani a kkv-knak, kiegészítve a banki ágazat nyújtotta finanszírozást, és mozgósítani változatosabb finanszírozási forrásokat a gazdaság számára általában; felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel munkáját a tőkepiaci unió kapcsán, a tőkének az EU-ban történő hatékonyabb allokálása – ezzel egyidejűleg pedig az uniós tőkepiacok mélységének javítása, a befektetők részére a diverzifikálás fokozása, a hosszú távú befektetés ösztönzése és a kkv-k tőkepiaci hozzáférésének támogatására alkotott innovatív európai uniós pénzügyi eszközök teljes mértékű kihasználása – érdekében; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió kiteljesítése nem sodorhatja veszélybe az eddig elért jogalkotási teljesítményeket, viszont az európai polgárok végső hasznát kell szolgálnia;

13  hangsúlyozza, hogy a befektetéseket jobban kell finanszírozni; jól működő pénzügyi rendszert szorgalmaz, amelyben a fokozott stabilitás és a meglévő, határon átnyúló intézmények elősegítik a likviditásteremtést és az árjegyzést, különösen a kis- és középméretű vállalkozások számára; e tekintetben megjegyzi, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak finanszírozáshoz jutási problémáik vannak; felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg és hajtson végre olyan projekteket, amelyek az ilyen vállalatokat támogatják, illetve piaci alapú befektetéseket vonzanak be számukra; hangsúlyozza, hogy a banki struktúrára vonatkozó reformoknak nem szabad a likviditásteremtést akadályozniuk;

14.  a bankunió lépésről lépésre történő kiteljesedésére és a tőkepiaci unió fejlesztésére bátorít, a banki ágazat ellenállóképességének növelése, a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulás, a beruházások és a növekedés számára stabil körülmények megteremtése, és az euróövezet fragmentálódásának megelőzése érdekében; ezzel összefüggésben kiemeli a felelősség elvét, és hangsúlyozza, hogy az erkölcsi kockázatot mindenképpen kerülni kell, különösen a polgárok védelme érdekében; a meglévő közös szabályok tiszteletben tartását szorgalmazza,

15.  rámutat a köz- és magánberuházások alapvető fontosságára az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való átállás lehetővé tételében; emlékeztet az Európai Unió kötelezettségvállalásaira és különösen a Párizsi Megállapodásban vállaltakra, hogy finanszírozza a tiszta technológiák alkalmazását, fejleszti a megújuló energiákat és az energiahatékonyságot, és átfogóan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását;

16.  hangsúlyozza, hogy a megbízható beruházáshoz olyan stabil szabályozói környezetre van szükség, amely lehetővé teszi a beruházás megtérülését; úgy véli, hogy az előre kiszámítható szabályok, a hatékony és átlátható közigazgatás, a hatékony jogrend, a tisztességes feltételek és az adminisztratív terhek csökkenése kulcsfontosságú tényezők a befektetők vonzásához; hangsúlyozza, hogy a 2016-ra vonatkozó országspecifikus ajánlások 40%-a a beruházások előtti olyan akadályokkal foglalkozik, amelyek felszámolásához hozzájárulhatnak a helyi és regionális hatóságok; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről szóló véleményezési felhívás alapján az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályozás egyszerűsítése és a környezetvédelem finanszírozásának javítása érdekében;

17.  elismeri a termelékenység növelésére és a beruházásokra vonatkozó kiaknázatlan lehetőségeket, amelyeket az egységes piaci szabályok teljes körű alkalmazása és az áru- és szolgáltatáspiacok fokozottabb integrálása révén lehetne kihasználni; elismeri az országspecifikus ajánlások fontosságát, amelyek meghatározzák a tagállami fellépések legfontosabb területeit;

18.  egyetért a Bizottsággal, hogy a kereskedelem hasznát nem mindig ismerik el a nyilvános viták során, és hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem jelentős munkahelyforrás lehet az európaiak számára, illetve a növekedés elengedhetetlen eleme; megismétli, hogy jelenleg több mint 30 millió munkahely az EU-ból történő exportnak köszönhető; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezmények nem veszélyeztethetik az európai szabályozási, szociális és környezetvédelmi standardokat, hanem inkább erősíteniük kell a globális standardokat;

19.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a globális külföldi befektetési áramlásban való európai uniós részesedés a válság óta jelentősen visszaesett; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a befektetői üzleti környezet javítása érdekében, többek között az uniós egységes piaci jogszabályok teljes körű végrehajtása és érvényesítése révén; egyetért azzal, hogy az EU versenyképességének fokozása, a vállalkozások (különösen a kkv-k) és a beruházások számára kedvező környezet ösztönzése, a növekedés és a munkahelyteremtés erősítése, valamint a tagállamok közötti felfele irányuló szociális konvergencia támogatása érdekében, összhangban az országspecifikus ajánlásokkal, fel kell gyorsítani a fenntartható strukturális reformok elfogadásának folyamatát;

20.  ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell őrizni a pénzintézetek hosszú távú beruházási kapacitásait, valamint az alacsony kockázatú megtakarítások és a hosszú távú nyugdíjtermékek profitabilitását, hogy ne kerüljön veszélybe az európai polgárok megtakarításainak és nyugdíjainak fenntarthatósága;

21.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható strukturális reformokat az oktatásba, kutatásba, innovációba és a humán tőkébe történő hosszabb távú befektetéseknek kell kiegészíteniük, többek között az új készségek és ismeretek megszerzését biztosító oktatás és képzés területén; úgy véli, hogy a politikusok, jogalkotók, kutatók, gyártók és innovátorok partnersége is olyan beruházásösztönző eszköznek tekinthető, amely hozzájárul az intelligens és fenntartható növekedéshez és kiegészíti a beruházási programokat;

Strukturális reformok

22.  egyetért azzal, hogy a termék- és szolgáltatáspiacok, valamint a befogadó munkaerőpiaci, egészségügyi, lakhatási és nyugdíjpolitikák fenntartható strukturális reformjainak továbbra is elsőbbséget kell kapniuk a tagállamokban ahhoz, hogy hatékonyan lehessen támogatni a fellendülést, kezelni lehessen a magas munkanélküliséget, ösztönözni lehessen a versenyképességet, a tisztességes versenyt és a növekedési potenciált, és javítani lehessen a kutatási és innovációs rendszereket a munkavállalói jogok, a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelmi normák felhígítása nélkül;

23.  úgy véli, hogy a jól működő és produktív munkaerőpiacok – megfelelő szociális védelemmel és párbeszéddel ötvözve – bizonyítottan gyorsabban kilábalnak a gazdasági hanyatlásból; felhívja a tagállamokat, hogy csökkentsék a munkaerőpiacok szegmentálódottságát, növeljék a munkaerőpiaci részvételt és frissítsék a készségeket, többek között a foglalkoztathatóság és a termelékenység fokozása érdekében nagyobb hangsúlyt helyezve a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra; megállapítja, hogy egyes tagállamoknak jelentős reformokra van szükségük ahhoz, hogy munkaerőpiacaik ellenállóbbá és befogadóbbá váljanak;

24.  hangsúlyozza, hogy a közép- és hosszú távú stabilitás érdekében fontos a koherens és fenntartható szerkezeti reformok megkezdése vagy végrehajtásának folytatása; kiemeli, hogy az EU és tagállamai nem versenyezhetnek csupán az általános vagy a munkaerőköltségek terén, hanem nemzeti és uniós szinten is több beruházásra van szükség a kutatás, az innováció és fejlesztés, az oktatás és a készségek, valamint az erőforrás-hatékonyság terén;

25.  aggódik a – többek között a születések alacsony aránya, az elöregedő társadalmak, a kivándorlás és a menekültek beözönlése által befolyásolt – demográfiai fejleményeknek az állami pénzügyi helyzetre és a fenntartható növekedésre gyakorolt hatása miatt; külön kiemeli a lakosság elöregedésének hatását az EU nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerére; megjegyzi, hogy a különféle demográfiai struktúrák következtében e fejlemények más-más hatással bírnak az egyes tagállamokra, de figyelmeztet, hogy a már most előrelátható finanszírozási költségek jelentősen befolyásolják majd a költségvetéseket;

26.  emlékeztet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításához szükséges további fontos tényező a magas foglalkoztatási ráta elérése és fenntartása; ennek kapcsán rámutat továbbá a migránsok készségei jobb igénybevételének fontosságára, hogy alkalmazkodni lehessen a munkaerőpiaci igényekhez;

27.  megjegyzi, hogy az uniós tagállamok jelenleg a GDP 5 és 11% közötti arányát költik az egészségügyre, amely a demográfiai változások következtében a következő évtizedekben várhatóan jelentős mértékben növekedni fog; sürgeti a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa a minőségi egészségügyre és az ahhoz való univerzális hozzáférésre fordított költséghatékony kiadásokra, uniós szintű együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztása révén, az országspecifikus ajánlásokban szem előtt tartva a minőségi egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát is;

28.  üdvözli, hogy az ifjúsági munkanélküliség általában visszaesőben van, de még mindig túl magas; megjegyzi, hogy továbbra is komoly eltérések állnak fel az egyes tagállamok között, és folyamatos reformokra szólít fel a fiatalok munkaerőpiacra való bejutásának megkönnyítése érdekében, biztosítva ezzel a generációk közötti méltányosságot; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az ifjúsági garancia fontosságát, és szorgalmazza e rendkívül fontos program uniós finanszírozásának folytatását; osztja a Bizottság azon véleményét, hogy többet kell tennie a tagállamoknak az ifjúsági munkanélküliség ellen, különösen az ifjúsági garancia hatékonyságának fokozása terén;

29.  hangsúlyozza a jó életkörülményeket és egyben megfelelő termelékenységet biztosító bérek felelős és növekedésbarát alakulásának fontosságát, figyelembe véve a versenyképességet és a hatékony szociális párbeszéd, valamint a jól működő szociális piacgazdaság fontosságát;

30.  egyetért azzal, hogy az adóztatásnak támogatnia kell a beruházásokat és a munkahelyteremtést; adóreformokat szorgalmaz az Európában a munkára nehezedő súlyos adóteher kezelése, az adóbeszedés javítása, az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelem, valamint az adórendszerek egyszerűbbé, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében; kiemeli, hogy jobban össze kell hangolni az adózás területén alkalmazott közigazgatási gyakorlatokat; nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a tagállamok részéről a társasági adózás területén;

Adóügyi felelősség és az állami finanszírozás szerkezete

31.  megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az államháztartások fenntarthatósága továbbra is elsőbbségi feladat, valamint hogy a válság mélypontja óta jelentős mértékben enyhültek a kihívások és az euróövezet egészében rövid távon lehet, hogy nem jelentenek jelentős kockázatokat;

32.  megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság szerint a kihívások továbbra is fenn fognak állni, és a válság, valamint a strukturális hiányosságok öröksége tovább él, amivel foglalkozni kell a hosszú távú kockázatok elkerülése érdekében;

33.  kiemeli, hogy minden tagállam köteles eleget tenni a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, a meglévő rugalmassági záradékok teljes körű tiszteletben tartásával; e tekintetben rámutat a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (TSCG) jelentőségére is, és sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtsa be az annak végrehajtása során szerzett tapasztalatainak átfogó értékelését, amely az EUSZ-nak és az EUMSZ-nak megfelelően alapul szolgálhat az e szerződés lényegi elemeinek az uniós jogi keretbe való integrálása érdekében hozott intézkedésekhez;

34.  megjegyzi, hogy bár hat tagállam továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, a költségvetési hiány átlagos szintje csökken, és 2016-ban várhatóan 2% alatt marad, sőt a következő években tovább csökken, és várhatóan csak két tagállam marad 2017-ben is túlzottdeficit-eljárás alatt; megjegyzi, hogy az államadósság elmúlt években tapasztalt jelentős növekedése sok esetben a bankok feltőkésítésének és az alacsony növekedésének volt betudható; hangsúlyozza, hogy amennyiben a kamatok ismét növekedésnek indulnak, fokozódhatnak a költségvetések javítása terén tapasztalt nehézségek;

35.  hangsúlyozza a Bizottság szerepét a Szerződések őreként; hangsúlyozza, hogy szükség van a közösen megállapított jogszabályok alkalmazásának és érvényesítésének objektív és átlátható értékelésére;  ragaszkodik ahhoz, hogy ne kezeljék eltérő módon a tagállamokat; megjegyzi, hogy csak az uniós jogszabályokat tiszteletben tartó és követő költségvetési politika vezet hitelességhez és a tagállamok közötti bizalomhoz, ami a GMU megvalósításának és a pénzpiacok bizalmának előfeltétele;

37.  felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ága értelmében költségvetési ajánlásokat tesz, fogalmazzon a lehető legkonkrétabban, ezzel növelve az ajánlások átláthatóságát és érvényesíthetőségét; hangsúlyozza, hogy a prevenciós ág keretében megfogalmazott ajánlásokba be kell illeszteni az országspecifikus középtávú költségvetési cél teljesítésére kitűzött dátumot, valamint az annak eléréséhez vagy megtartásához szükséges költségvetési kiigazítást;

38.  úgy véli, hogy a tagállamokon belüli makroökonómiai kiegyensúlyozatlanságokat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összhangban kellene kezelni, valamennyi tagállam bevonásával, a megfelelő reformokra és beruházásokra építve; e tekintetben hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak teljesítenie kell egyéni feladatait; megjegyzi, hogy a folyó fizetési mérleg nagy többlete a nagyobb hazai keresletet lehetőségét hordozza magában; megjegyzi, hogy az állami és a magánszektorbeli adósság magas szintje jelentős sebezhetőséget jelent, és hogy felelős költségvetési politika és magasabb növekedés szükséges ezek gyorsabb csökkentéséhez;

39.  megjegyzi, hogy bár az elmúlt években javult a költségvetések helyzete, a 2017-es költségvetési tervezet értékelésekor nyolc tagállamról tartották úgy, hogy esetükben fennáll a meg nem felelés kockázata; úgy véli, hogy a meghatározott kiigazítási útvonalakhoz ragaszkodni kell;

40.  üdvözli, hogy az államháztartási hiány és az államadósságok átlagban csökkentek, de egyetért azzal, hogy az összesített grafikonokban nem láthatók a tagállamok közötti jelentős eltérések; hangsúlyozza, hogy az összképet mindig az egyes költségvetések elemzésével együtt kell nézni, és hangsúlyozza, hogy szigorú költségvetési politikára van szükség a kamatlábak emelkedésének megelőzéseként; úgy véli, hogy felfele irányuló konvergenciára van szükség, különösen az euróövezethez tartozó tagállamok között;

Költségvetési irányvonal az euróövezet számára

41.  megjegyzi, hogy a Bizottság 2016. őszi gazdasági előrejelzése szerint az euróövezet költségvetési irányvonala 2015-ben megszorító jellegűről semleges jellegűre változott és a következő előrejelzési időszakban várhatóan enyhén expanzív jellegű lesz; megállapítja továbbá, hogy a Bizottság szerint a Tanács országspecifikus ajánlásaiban szereplő költségvetési előírások teljes körű betartása összességében az euróövezet egészére nézve 2017 és 2018 tekintetében egy mérsékelten restriktív költségvetési irányvonalhoz vezetne, és hogy a Bizottság pozitív költségvetési irányvonalat szorgalmaz, elismerve ugyanakkor annak gazdasági és jogi korlátait;

42.  fontos fejleménynek tartja a pozitív költségvetési irányvonalról szóló bizottsági közleményt; üdvözli a közlemény szándékát, hogy hozzájáruljon a gazdaságpolitikák jobb összehangolásához az euróövezetben és rámutasson a költségvetési ösztönzőkben rejlő lehetőségekre azon tagállamokban, ahol van ilyenekre mód; hangsúlyozza, hogy a költségvetési követelmények közösen megállapított költségvetési szabályokon alapulnak; emlékeztet, hogy minden tagállam köteles megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, tekintet nélkül az aggregált ajánlásokra; megjegyzi, hogy eltérnek a nézetek az aggregált költségvetési irányvonal célértékeinek potenciálja és szintje kapcsán; üdvözli a független Európai Költségvetési Tanács e téren végzett munkáját;

43.  azon a nézeten van, hogy az állami költségvetések struktúrájának javítása az egyik kulcsfontosságú tényezője az uniós költségvetési szabályoknak való megfelelés biztosításának és az elengedhetetlen kiadások finanszírozása lehetővé tételének, az előreláthatatlan igények finanszírozását biztosító tartalékok képzésének és a növekedést ösztönző beruházásoknak, továbbá a kevésbé alapvető kiadások finanszírozásának és az állami pénzeszközök hatékonyabb és felelősebb felhasználásához való hozzájárulásnak; emlékeztet, hogy a nemzeti költségvetések összetételét tagállami szinten, az országspecifikus ajánlások figyelembevételével határozzák meg;

44.  megállapítja, hogy az uniós költségvetéssel kapcsolatosan rendszeresen folyik az állami kiadások intelligens elosztásáról és a szakpolitikai prioritásokról szóló vita, és hogy ez a fajta kritikus értékelés a nemzeti költségvetések számára is alapvető fontosságú az állami költségvetések minőségének közép- és hosszú távú javítása, valamint a költségvetések lineáris csökkentésének elkerülése érdekében;

45.  üdvözli a közkiadások folyamatban lévő felülvizsgálatát, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy kritikus szemmel értékeljék költségvetésük minőségét és összetételét; támogatja a közkiadások minőségének és hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítéseket, a nem produktív kiadásoktól a növekedésösztönző beruházások felé történő elmozdulást is;

46.  úgy véli, hogy az uniós költségvetés a nemzeti hozzájárulásokra való túlzott támaszkodás helyett a saját források begyűjtése révén segíthet enyhíteni a nemzeti költségvetésekre nehezedő terheket;

47.  üdvözli, hogy az európai szemeszter 2016-os ciklusa során az eurócsoport tematikus vitákat folytatott és a bevált gyakorlatok tekintetében előírásokat fogadott el, például a kiadások felülvizsgálata kapcsán; felszólítja a Bizottságot és az eurócsoportot, hogy tegye azokat hatékonyabbá és átláthatóbbá;

48.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy oly módon fogalmazzák meg az országspecifikus ajánlásokat, hogy az előrelépés mérhető legyen, különösen azokban az esetekben, amelyekben a szakpolitikai ajánlás ismétlődően ugyanazt a szakpolitikai területet célozza, és/vagy amelyben a reform jellege az európai szemeszter egyetlen ciklusán túlnyúló végrehajtást igényel;

A nemzeti szakpolitikák koordinálása és a demokratikus számonkérhetőség

49.  kiemeli annak fontosságát, hogy a nemzeti parlamentek megvitassák az országjelentéseket, az országspecifikus ajánlásokat, a nemzeti reformprogramokat és stabilitási programokat és az eddigieknél aktívabban lépjenek fel ezek nyomán;

50.  meggyőződése, hogy az országspecifikus ajánlások jobb végrehajtásához európai szinten világosan megfogalmazott prioritásokra, nemzeti, regionális és helyi szinten pedig tényleges nyilvános vitára van szükség, amelyek nagyobb felelősségvállaláshoz vezetnek; felhívja a tagállamokat, hogy a helyi és regionális hatóságokat strukturált módon vonják be, tekintettel az egyes tagállamokon belül és regionális szinten is jelentkező hatásokra és kihívásokra, hogy javítani lehessen az országspecifikus ajánlások végrehajtását;

51.  sürgeti a Bizottságot, hogy indítson tárgyalásokat a gazdasági irányításról szóló intézményközi megállapodásról; kitart amellett, hogy ezen intézményközi megállapodásnak – a Szerződések keretében – biztosítania kellene, hogy az európai szemeszter struktúrája lehetővé tegye a folyamat érdemi és rendszeres parlamenti ellenőrzését, különösen az éves növekedési jelentés prioritásai és az euróövezetre vonatkozó ajánlások tekintetében;

Ágazati hozzájárulások a 2017. évi éves növekedési jelentéshez

Költségvetés

52.  úgy véli, hogy az uniós költségvetés hozzáadott értéket jelenthet a beruházások és a szerkezeti reformok számára a tagállamokban a jelenlegi eszközök közötti nagyobb fokú szinergiák és a tagállami költségvetésekhez való kapcsolódás kialakítása esetén; ezért úgy véli, hogy az éves növekedési jelentésnek – amely fontos szakpolitikai dokumentumként alapvető tartalmat biztosít a nemzeti reformprogramok számára, valamint országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg és végrehajtási terveket tartalmaz – iránymutatásként kell szolgálnia a tagállamok és a nemzeti költségvetések elkészítése számára a nemzeti költségvetésekben érzékelhető és az uniós költségvetéshez kapcsolódó közös megoldások bevezetése érdekében;

53.  emlékeztet, hogy valamennyi tagállam első számú prioritásának a héa és a vámok beszedésére vonatkozó rendszerek javításának kellene lennie; üdvözli az adóparadicsomok uniós feketelistájának összeállítására irányuló bizottsági javaslatot, amelynek az adókat kijátszó multinacionális vállalatok problémájának kezelése érdekében büntetőjogi szankciókkal kell érvényt szerezni;

Környezetvédelem, Közegészségügy és Élelmiszer-biztonság

54.  hangsúlyozza, hogy az erőforrások jobb és hatékonyabb felhasználása, a külföldi energiától való függőség csökkentése, valamint a – termékekre vonatkozó jobb tervezési követelményeken és a fenntarthatóbb fogyasztási szokásokon alapuló – fenntartható termelési eljárások bevezetése magában foglalja a vállalkozói kedv és a munkahelyteremtés ösztönzését, a nemzetközi célértékek és az uniós környezetvédelmi célkitűzések hatékony megvalósítását, valamint a jövedelemforrások diverzifikálását, miközben szem előtt kell tartani a költségvetési felelősséget és a gazdasági versenyképességet is; úgy véli, hogy az európai szemeszternek magában kellene foglalnia az energiahatékonyságról és az összekapcsolhatóságról való jelentéstételt is az uniós szinten megállapított célok alapján;

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

(1)

HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)

HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)

HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)

HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)

HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)

HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)

HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)

HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0238.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján

Miguel Viegas, Fabio De Masi, Paloma López Bermejo, Miguel Urbán Crespo, Marisa Matias, Rina Ronja Kari, Matt Carthy

A jelentés a strukturális reformok és az államok kisebb szerepe mellett áll ki és védi a stabilitási paktumot és a költségvetési paktumot. Úgy véli, hogy a neoliberális reformok és a pénzügyiesítés, többek között a tőkepiaci unió révén jelentik a megoldást az EU gazdasági stagnálására, nem pedig a közkiadások növelése, a bérek emelése és a szociális védelem, amelyek a megszorító intézkedések tönkretettek, Aggodalmát fejezi ki továbbá azon döntés miatt, hogy nem szankcionálják Portugáliát és Spanyolországot.

Tagadja a valóságot: az euró és a gazdasági kormányzási keret nem bizonyult hatékonynak az EU-t közel egy évtizede sújtó pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság kezelésében, hanem inkább részben okozói voltak annak és súlyosbodásának. Az euró és a gazdasági kormányzási keret eszközként szolgált a neoliberális menetrend kikényszerítésére: privatizáció és dereguláció, strukturális reformok, a szociális és munkajogok gyengítése, a munkajövedelem és a közjólét csökkentése.

Az euró és a gazdasági kormányzási keret a tagállamok közötti különbségek és a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, és ezáltal a területi, társadalmi és gazdasági kohézió gyengüléséhez vezetett.

Kérjük ezért az alábbiak hatályon kívül helyezését:

·a költségvetési paktum;

·a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés;

·az európai szemeszter.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről(*) (25.1.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés

(2016/2306(INI))

A vélemény előadója (*): Jean-Paul Denanot

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az uniós költségvetés hozzáadott értéket jelenthet a beruházások és a szerkezeti reformok számára a tagállamokban a jelenlegi eszközök közötti nagyobb fokú szinergiák és a tagállami költségvetésekhez való kapcsolódás kialakítása esetén; ezért úgy véli, hogy az éves növekedési jelentésnek – amely fontos szakpolitikai dokumentumként alapvető tartalmat biztosít a nemzeti reformprogramok számára, valamint országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg és végrehajtási terveket tartalmaz – iránymutatásként kell szolgálnia a tagállamok és a nemzeti költségvetések elkészítése számára a nemzeti költségvetésekben érzékelhető és az uniós költségvetéshez kapcsolódó közös megoldások bevezetése érdekében;

2.  egyetért azzal, hogy a stabilitási mechanizmusok alapvető fontosságúak, és emlékeztet rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott kritériumok végrehajtásának és betartásának kiemelt fontosságúnak kell lenni a tagállamok számára; üdvözli a meglévő rugalmassági záradékok teljes mértékű kihasználását egyrészt a nagyobb mértékű beruházások és szerkezeti reformok támogatása, másrészt a biztonsági fenyegetések és a menekültáradat kezelése érdekében;

3.  emlékeztet rá, hogy valamennyi tagállam első számú prioritásának a héa és a vámok beszedésére vonatkozó rendszerek javításának kellene lennie; üdvözli az adóparadicsomok uniós feketelistájának összeállítására irányuló bizottsági javaslatot, amelynek az adókat kijátszó multinacionális vállalatok problémájának kezelése érdekében büntetőjogi szankciókkal kell érvényt szerezni; üdvözli a Bizottság közös összevont társaságiadó-alap létrehozására irányuló javaslatát, amely fokozza a határokon átnyúló tevékenységeket, csökkenti az adókijátszást és az agresszív adótervezést; emlékeztet a saját források rendszerére vonatkozó reform bevezetésének szükségességére, amely az uniós finanszírozás valódi reformját eredményezheti a polgárokat érintő adóterhek növekedése nélkül;

4.  úgy véli, hogy a növekedés mértéke továbbra sem elégséges ahhoz, hogy létrejöjjenek az Unióban égetően szükséges munkahelyek, különösen a fiatalok számára, továbbá hogy ösztönözni kell az infrastruktúrába, az oktatásba és képzésbe, valamint a kkv-kba történő köz- és magánberuházásokat, és elő kell mozdítani a munkanélküliség kezelésére irányuló fellépéseket, mint például az ifjúsági garanciát; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés további támogatását a kezdeményezéshez rendelt 500 millió eurós kiegészítő előirányzat formájában az Európai Szociális Alapból előirányzott 1 milliárd euróval kiegészítve a 2017–2020 közötti időszakra, amely az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés igénybevételére jogosult több tagállamnak lehetőséget biztosít majd, hogy több ESZA-finanszírozást fordítson a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedésekre;

5.  üdvözli a Bizottság javaslatát az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására és forrásainak bővítésére; kiemeli az ESBA megerősítésének fontosságát annak érdekében, hogy a beruházások ismét visszatérhessenek a hosszú távú, fenntartható tendenciákhoz, hogy továbbra is konkrét eredmények szülessenek, és hogy garantálják a projektgazdák számára azt a biztonságot, hogy a kezdeti beruházási időszakot követően is tudjanak projekteket előkészíteni; további javulást vár az addicionalitás, a földrajzi és ágazati lefedettség, valamint az átláthatóság területén; hangsúlyozza az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) közötti szinergiában rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a területi kohézióhoz való hozzájárulásra; felhívja az európai és nemzeti intézményeket, hogy jobban vonják be a regionális és helyi hatóságokat az alacsony projektképzési és forrásbevonási kapacitás egyes tagállamokban való kezelése érdekében;

6.  ismételten kijelenti, hogy a fenntartható növekedés megteremtése érdekében az innovációba és az ikt-ba történő beruházásoknak és azok serkentésének uniós szintű alapvető gazdaságpolitikának kell lennie;

7.  úgy véli, hogy a hosszú távú beruházások, valamint a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében növelni kell a bankrendszer felelősségét;

8.  hangsúlyozza egy olyan tisztességes és egységes uniós beruházási politika fontosságát, amely Unió-szerte képes növekedést generálni, ugyanakkor hozzájárul a tagállamok közötti jelenlegi különbségek csökkentéséhez;

9.  abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások létfontosságúak az Unió gazdaságának jövőbeli fejlődése szempontjából és ismételten hangsúlyozza, hogy az ezeket fokozottabb mértékben ösztönző erőteljesebb beruházásokra és költségvetési politikákra van szükség;

10.  abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a monetáris politika, megfelelő költségvetési politikával történő erőteljes támogatás mellett, képes fellendíteni a gazdasági fejlődést, a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést;

11.  úgy véli, hogy az egyes tagállamokban megfigyelhető, különböző demográfiai tendenciáknak figyelmeztetésként kellene szolgálniuk a tagállamok számára, hogy a költségvetési hiányt helyezzék szélesebb összefüggésbe;

12.  emlékeztet rá, hogy az esb-alapok forrásainak felhasználása makrogazdasági feltételektől függ; a jó gazdaságirányítás és a forrásfelhasználási képesség közötti összefüggést szem előtt tartva sürgeti a Bizottságot, hogy a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbításával ösztönözze az esb-alapoknak az országspecifikus ajánlások végrehajtására vonatkozó igénybevételét, amely időszakon belül az esb-alapok igénybevétele a strukturális reformok kísérő intézkedéseként és a beruházások növelésére történik;

13.  hangsúlyozza, hogy más nagy piacokhoz, például az Egyesült Államokhoz képest az Unió szigorú költségvetési szabályokkal rendelkezik, a tagállamok között változó a szabályozás, továbbá igen sok a különféle korlátozás, ami akadályozza a fejlődést, az innovatív megoldásokat és a növekedést; ezért kéri a Bizottságot, hogy folytasson részletesebb megbeszéléseket a tagállamokkal az uniós szinten megállapítandó közös tevékenységekről és szabályokról a tudás, tapasztalatok, technológiák és innováció cseréjének, valamint a fejlődés és az induló vállalkozások gyors növekedésének támogatása érdekében az éves növekedési jelentés ismertetését megelőzően.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Victor Negrescu, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jean-Paul Denanot, Ivana Maletić, Marco Valli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Paul Brannen, Ulrike Lunacek


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (25.1.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés

(2016/2306(INI))

A vélemény előadója: Nuno Melo

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszterrel kapcsolatos vita rendkívül fontos, mivel új fejlesztési modellt kell találni a strukturális reformokhoz és a stratégiai területeken történő szelektív beruházásokhoz, melyek elősegítik az ipari fejlődést a környezeti fenntarthatósággal kombináló gazdasági modell felé történő elmozdulást; ezért megismétli, hogy a környezetvédelem dimenziójának – a gazdasági és a társadalmi dimenzióval együtt – teljes értékű szerepet kell játszania az európai szemeszter folyamatában;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Unióban változatlanul lassú és törékeny a fellendülés, ami alátámasztja a strukturális reformok felgyorsításának, a beruházások ösztönzésének és a gazdaság versenyképesebbé tételének szükségességét;

3.  üdvözli, hogy a 2017. évi éves növekedési jelentés egyértelműen az Európai Unió általános gazdasági prioritásai között említi a körforgásos gazdaságot;

4.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás kétségkívül igen komoly globális kihívást jelent, és hogy a mielőbbi fellépésnek az Unió számára továbbra is prioritásnak kell maradnia; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a 2015 decemberében, a COP21-en elfogadott Párizsi Megállapodás jelentőségét, amely globális mérföldkövet jelent az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes társadalomra való globális közös átállás előmozdításában; megjegyzi, hogy a megállapodás olyan hosszú távú, kvalitatív kibocsátáscsökkentést tűz ki célul, amely összeegyeztethető a globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt (de lehetőség szerint 1,5 °C-on) tartására irányuló céllal; következdésképpen felhívja a Bizottságot, hogy országspecifikus ajánlásaiban vegye figyelembe, hogy a tagállamoknak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaprojektekbe való beruházásokat kell végezniük; rámutat arra, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való áttérés nagy volumenű beruházásokat igényel olyan stratégiai területeken, mint például az energia, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés és az épületek; ezzel összefüggésben felhív arra, hogy a jövőbeni „ESBA 2” rendeletben különítsenek el forrásokat a fenntartható beruházások céljára;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy használja az európai szemesztert a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendből fakadó uniós kötelezettségvállalások teljesítésének eszközeként, és különösen, hogy foglalja bele a folyamatba az éghajlatváltozással, a fenntartható termeléssel és fogyasztással, az élelmezésbiztonsággal, illetve a biológiai sokféleséggel foglalkozó politikákat és hatékony intézkedéseket;

6.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés, az éghajlatvédelem és az Unión belüli munkahelyteremtés biztosítása azt jelenti, hogy intelligensebb és fenntarthatóbb módon bánunk erőforrásainkkal, áthelyezzük az adóztatást a munkáról a környezetszennyezésre, fokozatosan megszüntetjük a fosszilis tüzelőanyagok támogatását és csökkentjük a nyersanyagimporttól való függőségünket; úgy véli, hogy a hangsúlyt a hulladékhierarchia megvalósítására kell helyezni, elsősorban a megelőző intézkedések végrehajtásának, a nagyobb mértékű újrafeldolgozásnak és a termékek újrafelhasználásának támogatása érdekében; megjegyzi, hogy a körforgásos gazdaság becslések szerint évente mintegy 600 milliárd eurós megtakarítást eredményezhetne az uniós vállalkozások számára; ezért ismételten kéri, hogy az Európai Unió körforgásos gazdaságra való áttérésének felgyorsítása érdekében építsék be a körforgásos gazdaság elveit az európai szemeszterbe, valamint hogy a kulcsfontosságú nyersanyagok esetében vezessenek be fő mutatót az erőforrás-hatékonyságra és a beszerzésbiztonságra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 fenntartható növekedésre vonatkozó célkitűzései, valamint a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérése érdekében növelni kell a már bevált környezetbarát technológiákba történő beruházást;

7.  hangsúlyozza, hogy a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok folyamatban lévő reformja fontos az európai gazdaság körforgásos modellre való áttérésének előmozdításához;

8.  hangsúlyozza, hogy az erőforrások jobb és hatékonyabb felhasználása, a külföldi energiától való függőség csökkentése, valamint a – termékekre vonatkozó jobb tervezési követelményeken és a fenntarthatóbb fogyasztási szokásokon alapuló – fenntartható termelési eljárások bevezetése magában foglalja a vállalkozói kedv és a munkahelyteremtés ösztönzését, a nemzetközi célértékek és az uniós környezetvédelmi célkitűzések hatékony megvalósítását, valamint a jövedelemforrások diverzifikálását, miközben szem előtt kell tartani a költségvetési felelősséget és a gazdasági versenyképességet is; úgy véli, hogy az európai szemeszternek magában kellene foglalnia az energiahatékonyságról és az összekapcsolhatóságról való jelentéstételt is az uniós szinten megállapított célok alapján;

9.  rámutat arra, hogy a Bizottság egy 2012-es tanulmánya szerint, amennyiben az Európai Unió hulladékokra vonatkozó valamennyi jogszabályát teljes körűen végrehajtanák, Európa éves szinten 72 milliárd eurót takarítana meg, a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási ágazat forgalma 42 milliárd euróval növekedne és annak eredményeként 2020-ig 400 000 új munkahely jönne létre; emlékezetet arra, hogy a hulladékok mennyiségének csökkentését és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítását kiemelt prioritásnak kell tekinteni;

10.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell reformálniuk adórendszereiket a növekedés és a vállalkozások közötti tisztességes szabályok alkalmazásának támogatása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza a környezetvédelmi adózás, a környezetvédelmi adóreform és az adóáthelyezési program szerepét, amelyek a környezetbarát gazdaságra való áttérést lehetővé tevő kulcsfontosságú tényezők, mivel ösztönözhetik az ökoinnovációkat, amelyek jólétet és munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a környezet minőségének javulásához és az energia- és erőforrás-felhasználás csökkenéséhez;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy építse bele a fenntartható fejlesztési célokat az európai szemeszter folyamatába;

12.  rámutat, hogy átfogóbb mutatókra van szükség a tagállamok által bevezetett intézkedések a tekintetben való értékeléséhez, hogy azok hogyan járultak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben az Európai Unió által vállalt célkitűzések és különösen az élelmiszer-hulladékok mennyiségének 2030-ig a felére történő csökkentésére vonatkozó célkitűzés eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok célszámait megfelelően érvényre kell juttatni az Európai Unió belső és külső politikáiban egyaránt;

13.  emlékeztet arra, hogy Európai Unió-szerte növekedés figyelhető meg a környezetvédelmi iparbeli munkahelyek számát illetően; hangsúlyozza, hogy az energia- és erőforrás-felhasználás további csökkentése további munkahelyek létrejöttéhez vezethet, különösen a szigetelés, a hőszivattyú-technológiák, az elektromos meghajtású járművek és a víztakarékos mezőgazdasági öntözési technológiák ágazatában, valamint az újrahasznosítási és erőforrásfüggő ágazatokban is;

14.  üdvözli a Bizottságnak a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport létrehozására irányuló döntését; hangsúlyozza, hogy a fenntartható finanszírozást célzó reformok nélkülözhetetlenek a környezetbarát technológiákba irányuló befektetések és e technológiák bevezetésének támogatásához, továbbá hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer fenntartható módon, hosszú távon finanszírozhassa a növekedést és a karbonszegény, az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló körkörös gazdaság kialakítását, ahogyan azt a „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közlemény is megállapította;

15.  megállapítja, hogy számos, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) általi finanszírozásra jóváhagyott projekt a környezetvédelmi és az egészségügyi ágazaton belüli infrastruktúrára és innovációra irányul; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ESBA révén növelni kell a zöld alapok rendelkezésre állását;

16.  hangsúlyozza, hogy a hatékony egészségügyi és oktatási – többek között egészségfejlesztési és betegségmegelőzési – beruházások lényegesek ahhoz, hogy a polgárok számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk az egészségügyi szolgáltatásokhoz, lényegesek továbbá a stabilitáshoz, a fenntarthatósághoz, a gazdasági jóléthez és a növekedésösztönzéshez, amelyek a termelékenység, a munkaerő-kínálat, a humán tőke és a közkiadások terén eredményekhez vezetnek; emlékeztet arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások az egészségesebb, biztonságosabb, termelékenyebb és versenyképesebb társadalmakba való beruházást jelentenek; hangsúlyozza az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának jelentőségét, amely fontos szerepet játszik a gazdaság egészében, mivel az európai munkaerő összlétszámának 8%-át, az Európai Unión belüli GDP-nek pedig 10%-át teszi ki;

17.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi technológiák értékelése területén szükséges létrehozni egy fenntartható ismeretmegosztási rendszert, valamint hogy az egészségügyi technológiák értékelésének célja az egészségügyi technológiák jellemzőivel kapcsolatos problémák kezelése, ideértve azok biztonságosságát, eredményességét, hatékonyságát, alkalmazhatóságát, indikációit, költségeit, költséghatékonyságát és használatuk társadalmi, etikai és gazdasági következményeit;

18.  ismételten javasolja a körforgásos gazdaság elveinek beépítését az országspecifikus ajánlásokba;

19.  hangsúlyozza a nemzeti szintű strukturált és szisztematikus párbeszéd jelentőségét annak elérése szempontjából, hogy az egészségügyi rendszerben valamennyi érdekelt fél elkötelezettebb legyen az országspecifikus ajánlások iránt; rámutat arra, hogy ezért uniós szinten átfogóbban értékelni kell az egészségügyi rendszerek teljesítményét; ösztönzi a tagállamokat, hogy használják fel az összegyűjtött bizonyítékokat a politikai döntéshozatal során és osszák meg a bevált gyakorlatokat a tagállamok között és az egyes tagállamokon belül az egészségügy terén fennálló eltérések és egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

20.  rámutat arra, hogy az európai szemeszter keretében átfogóbban szükséges értékelni az egészségügyi rendszereket, nem csupán a költségvetési dimenzió tekintetében, hanem az európai egészségügyi ágazaton belüli hozzáférhetőség, hatékonyság és színvonal kérdését is lefedve;

21.  hangsúlyozza, hogy kellően figyelembe kell venni a tagállamoknál a sürgősségi helyezetek következtében felmerülő, egészségüggyel kapcsolatos költségeket, amelyek további terhet rónak az egészségügyi rendszerekre – mint például az Európai Unióba azonnali orvosi ellátást igénylő állapotban érkező bevándorlók és menekültek –, valamint hogy a szükséges orvosi segítségnyújtás nélkülözhetetlen mind az emberi jogok védelme, mind az uniós polgároknak a migráció kiindulási országaiban fennálló endémiás betegségeknek való esetleges kitettségtől való védelme értekében végzett kockázatcsökkentés szempontjából, továbbá hogy a tagállamok költségvetéseinek értékelésekor következésképpen kellően figyelembe kell venni a kapcsolódó költségterhet.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

5

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Josu Juaristi Abaunz, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Renata Briano, Herbert Dorfmann, James Nicholson, Stanislav Polčák, Gabriele Preuß, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Xabier Benito Ziluaga, Richard Corbett, Sander Loones, Kosma Złotowski


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (25.1.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés

(2016/2306(INI))

A vélemény előadója: Krzysztof Hetman

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését mint a beruházás, strukturális reformok, munkahelyteremtés és felelős államháztartási gazdálkodás stratégiáján alapuló, a magasabb növekedési szintek további előmozdítását, az európai fellendülés megerősítését és a felfelé irányuló konvergencia elérését célzó európai kilábalási folyamat fontos részét;

2.  aggasztónak tartja, hogy különösen az euróövezeten belül továbbra is tetten érhetők a makrogazdasági egyensúlyhiányra és a konvergencia korlátozottságára utaló jelek;

3.  aggodalmát fejezi ki az európai gazdaságélénkítési tervben megfogalmazott országspecifikus ajánlások hiányos végrehajtása és az Unión belüli jelentős beruházási szakadék miatt, amely súlyosan veszélyezteti az Unió hosszabb távú növekedési potenciálját; felszólítja a tagállamokat, hogy vállaljanak komoly kötelezettségeket a strukturális reformok végrehajtására, valamint GDP-arányos államadósságuk és költségvetési hiányuk csökkentésére a növekedés előmozdítása és a munkahelyteremtés érdekében; úgy véli, hogy továbbra is a tagállamoknak kellene elsősorban felelősséget vállalniuk az országspecifikus ajánlások végrehajtásáért és annak eldöntéséért is, hogy hogyan lehetne azokat a leghatékonyabban véghez vinni; kiemeli egyrészt a helyi és regionális hatóságok, illetve a többi érdekelt fél, másrészt az európai strukturális és befektetési alapok (esb-alapok) szerepének fontosságát, amelyet e strukturális reformok, munkahelyek és beruházások létrehozásának támogatása terén töltenek be; arra kéri a Bizottságot, hogy adott esetben fontolja meg a helyi és regionális hatóságok bevonását az európai szemeszterbe;

4.  az európai szemeszterre vonatkozóan olyan politikák bevezetését kéri, amelyek célja a belföldi kereslet növelése annak érdekében, hogy a romló globális kilátások és a globális kereslet lanyhulása közepette az európai gazdaság ellenállóképesebbé váljon;

5.  elismeri az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásának célját, amelyet a minőségi munkahelyeken és termelékenységen alapuló növekedési potenciál megerősítésére irányuló, nagy kockázattal járó projektek támogatására terveztek; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy az Alap felhasználásával kapcsolatban óriási aránytalanság mutatkozik az Unió 15 régi és 13 új tagállama között (előbbiek az alap 91%-ával, az utóbbiak pedig 9%-ával rendelkeznek); tudomásul veszi a Bizottságnak az ESBA- és esb-alapok közötti szinergiák és komplementaritások megerősítésére, illetve a célzottabb helyi és regionális technikai támogatás nyújtására irányuló javaslatait, amelyeknek célja az egységes piacon belüli eltérések mérséklése annak lehetővé tételével, hogy valamennyi régió aknázza ki lehetőségeit és javítsa az ESBA Unión belüli földrajzi lefedettségét; kéri az EBB-t és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az alap forrásainak elosztása körültekintő pénzügyi elemzésen alapuljon, és a kérelmeket tisztességesen, érdemeik alapján értékeljék; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy még mindig nincsenek bizonyítékok arról, az ESBA milyen mértékben járul hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; erre való tekintettel hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak az esb-alapokat kell kiegészítenie, és semmiképp sem szabad aláásnia a kohéziós politika mint az Európai Unió elsődleges beruházási politikájának szerepét, amely közelebb hozza az Uniót a polgáraihoz; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket a fent említett aránytalanság csökkentése és jobb kiegyensúlyozása érdekében;

6.  osztja a Bizottság azon álláspontját, hogy a tanácsadó platformot fejleszteni kell egyrészt azért, hogy képes legyen sokkal inkább helyi és regionális szinten működni, másrészt azért, hogy javuljon a platform és a nemzeti fejlesztési bankok közötti együttműködés, végül pedig azért, hogy hasznos eszközként szolgálhasson a projektfejlesztők számára a jobb projektek kifejlesztésének elősegítésére, különösen olyan régiók vagy ágazatok esetében, amelyekben a hatókör bővítésére és további technikai képességekre van szükség; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az ESBA Unión belüli helyi és regionális hatóságok általi jobb igénybevételét, különösen beruházási platformok révén; ennek érdekében felhívja a Bizottságot, hogy az információk terjesztésével nyújtson segítséget és foglalkozzon a szubnacionális szinten jelenleg hiányzó igazgatási és intézményi kapacitások problémájával; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben és az Európa 2020 stratégiával összhangban használják ki az ESBA- és az esb-alapokat, hogy mérsékeljék az Unión belüli beruházási szakadékot;

7.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter és a kohéziós politika egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések – például a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoport tevékenységeinek – keretein belül a tagállamoknak a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében fokozniuk kell fellépéseiket a szükséges strukturális reformok és a megvalósításukat segítő valamennyi egyéb intézkedés – többek között az intézményi kapacitásépítés – végrehajtására a kohéziós politika kedvezményezettjei által tapasztalt akadályok eltávolításával; hangsúlyozza ugyanakkor az Unió prioritásai, valamint a nemzeti, regionális és helyi szükségletek összehangolásának szükségességét; hangsúlyozza a tagállami kapacitásépítéshez szükséges előzetes feltételrendszer jelentőségét; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az elért eredmények kommunikációját az európai polgárok felé az európai hozzáadott érték láthatóbbá tétele céljából;

8.  ismételten hangsúlyozza, hogy az esb-alapok végrehajtását fel kell gyorsítani a 2014–2020 közötti pénzügyi programozási időszak során; elismerve, hogy a programok kialakításáért továbbra is a tagállamoknak kell felelniük, úgy véli, hogy a végrehajtással kapcsolatos hiányosságok elemzését testreszabott ajánlásoknak kellene követniük, és ezeknek az országspecifikus szakpolitikák kidolgozásának részét kellene képezniük; felhívja a Bizottságot, hogy folytasson szoros párbeszédet a tagállamokkal ezen intézkedések meghatározása céljából;

9.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági kihívásokra való megfelelőbb reagálás és a növekedés serkentése céljából a tagállamok számára nagyobb fokú rugalmasságot kell biztosítani a beruházási záradékok alkalmazásának végrehajtását illetően; ezzel összefüggésben egyetért az Európai Számvevőszék álláspontjával, miszerint a közbeszerzéssel mint örök problémával a Bizottság szintjén is foglalkozni kell, és a Bizottságnak e téren javításokat kell szorgalmaznia;

10.  üdvözli, hogy a Bizottság egyes esb-alapok Spanyolországnak és Portugáliának való juttatásának felfüggesztésére irányuló javaslatát a Parlament építő jellegű és a javaslat fölöslegességét bizonyító kritikájának és egy, a Bizottság által készített értékelés hatására – miszerint mindkét ország eredményeket tud felmutatni hiánycsökkentési céljai tekintetében – függőben tartják; egyetért a Bizottság azon álláspontjával, miszerint az euróövezetnek összehangoltabb megközelítést kell elfogadnia, amely figyelembe veszi a költségvetési eltéréseket a tagállamok között; ezzel összefüggésben emlékeztet a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltött szerepére; továbbá elvárja, hogy az 1303/2013/EU rendelet 23. cikkének 2017-ben esedékes alkalmazásáról a Bizottság készítsen egy olyan jelentést, amely a Parlament 2016-os strukturált párbeszéd keretében kifejezett véleményét is figyelembe veszi;

11.  üdvözli a Bizottságnak a tudásba, az innovációba, az oktatásba és az ikt-ba mint a növekedés fő hajtóerőibe való beruházás jelentőségéről szóló nyilatkozatát; olyan politikák elfogadását szorgalmazza, amelyek valamennyi európai polgár számára lehetővé teszik az alapvető internet-hozzáférést;

12.  úgy véli, hogy az európai beruházási terv csak a kkv-k, a helyi hatóságok és egyéb alulról építkező szereplők fokozott bevonása révén érheti el céljait; felhívja az EBB-t és a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezen érdekelt felek képesek legyenek sikeresen kidolgozni és irányítani projektfinanszírozási pályázataikat, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek, és ne háruljon rájuk fölösleges szabályozási teher; megjegyzi különösen, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés pozitív hatást gyakorolhat annak biztosítására, hogy a helyi szereplők véleménye is meghallgatásra találjon;

13.  üdvözli a kkv-knak az ESBA kkv-ablaka és a kkv-kezdeményezés általi támogatását; bíztatónak tartja, hogy a kkv-ágazat fellendülése a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatos; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a problémás területek – többek között a kkv-k által foglalkoztatottak számának lassú emelkedése és a gyáripari, építőipari és kiskereskedelmi ágazat stagnáló növekedése – rendezésének biztosítása érdekében;

14.  úgy véli, hogy továbbra is a finanszírozáshoz való hozzáférés jelenti is a kkv-k bővítésének elsődleges kihívását; megjegyzi, hogy továbbra is az elsődlegesen a tagállamok által szabályozott kereskedelmi banki ágazat marad a legtöbb kkv elsődleges finanszírozási forrása; megjegyzi ezért, hogy a kkv-ágazat fellendítésének első számú szereplői a tagállamok maradnak, és a hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy fellépései hatékony támogató szerepet töltsenek be.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Petras Auštrevičius, Ivana Maletić, Dimitrios Papadimoulis, Maurice Ponga, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Iuliu Winkler


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

13

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Neena Gill CBE, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Bernard Monot, Luigi Morgano, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Michael Theurer, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Eickhout, Doru-Claudian Frunzulică, Thomas Mann, Siegfried Mureşan, Maria João Rodrigues, Renato Soru, Romana Tomc, Lieve Wierinck, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Klaus Buchner, Ingeborg Gräßle, Monica Macovei, Petri Sarvamaa


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

34

+

ALDE

Michael Theurer, Lieve Wierinck, Cora van Nieuwenhuizen

ECR

Monica Macovei

NI

Renato Soru

PPE

Burkhard Balz, Ingeborg Gräßle, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Siegfried Mureşan, Petri Sarvamaa, Theodor Dumitru Stolojan, Romana Tomc, Tom Vandenkendelaere

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Doru-Claudian Frunzulică, Neena Gill CBE, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Olle Ludvigsson, Luigi Morgano, Maria João Rodrigues, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

13

-

ECR

Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Kay Swinburne

EFDD

Marco Valli

ENF

Gerolf Annemans, Bernard Monot

GUE/NGL

Marisa Matias, Miguel Viegas

NI

Sotirios Zarianopoulos

Verts/ALE

Klaus Buchner, Bas Eickhout, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato

1

0

ECR

Roberts Zīle

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat