Eljárás : 2016/2310(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0055/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0055/2017

Viták :

PV 05/04/2017 - 21
CRE 05/04/2017 - 21

Szavazatok :

PV 14/06/2017 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0263

JELENTÉS     
PDF 419kWORD 65k
6.3.2017
PE 595.412v02-00 A8-0055/2017

a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2016. évi jelentéséről

(2016/2310(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Ivo Vajgl

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2016. évi jelentéséről

(2016/2310(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra (STM)(1),

–  tekintettel az Ohridban megkötött és 2001. augusztus 13-án Szkopjéban aláírt keretmegállapodásra (ohridi keretmegállapodás),

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i, az uniós tagjelölt státusz az országnak való megadásáról szóló határozatára, valamint 2008. júniusi, 2008. decemberi, 2012. decemberi, 2014. decemberi és 2015. decemberi következtetéseire, valamint az elnökség 2016. december 13-i következtetéseire, amelyeket a delegációk elsöprő többsége támogatott, és megerősítette határozott és erős elkötelezettségét az ország uniós csatlakozási folyamata mellett,

–  tekintettel az ország és a Bizottság közötti Stabilizációs és Társulási Tanács 2016. június 15-i, Szkopjéban tartott 13. ülésére,

–  tekintettel az uniós bővítési stratégiáról szóló, 2016. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2016)0715), és az azt kísérő, „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 2016. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0362),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló, 2016. júniusi különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottság által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozóan kidolgozott, 2015. júniusi sürgős reformprioritásokra,

–  tekintettel a vezető szakértői csoportnak a 2015 tavaszán napvilágra került lehallgatásokkal kapcsolatos, rendszerszintű jogállamisági problémákra vonatkozó ajánlásaira,

–  tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött politikai megállapodásra (az úgynevezett pržinói megállapodás), valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

–  tekintettel a 2016. július 4-én, Párizsban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2016-os párizsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR a 2016. december 11-i előrehozott parlamenti választásokra vonatkozó, előzetes megállapításaira és következtetéseire,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817. (1993) és 845. (1993) számú határozatára, az ENSZ Közgyűlésének 47/225. számú határozatára, valamint az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróságnak az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodás alkalmazásáról szóló ítéletére,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0055/2017),

A.  mivel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban tartott előrehozott parlamenti választásokat – kétszeri elhalasztásukat követően – 2016. december 11-én rendezett és nyugodt légkörben, a nemzetközi normákkal és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival összhangban bonyolították le; miután a választásokra nagyobb incidensek nélkül került sor, azok összességében jól meg voltak szervezve és azokat magas részvételi arány jellemezte;

B.  mivel a reformokat és a csatlakozási előkészületeket politikai polarizáció, az egymással szembeni mélyen gyökerező bizalmatlanság és a pártok közötti valódi párbeszéd hiánya akadályozza; mivel néhány fontos területen folyamatos visszalépés tapasztalható; mivel a demokrácia és a jogállamiság állandóan kihívások elé kerül, különösen az állam foglyul ejtése miatt, ami hatással van a demokratikus intézmények működésére és a társadalom kulcsfontosságú területeire;

C.  mivel a reformfolyamat néhány kulcsfontosságú témaköre magában foglalja többek közt az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a média reformját, az ifjúsági munkanélküliséget és az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának felülvizsgálatát;

D.  mivel valamennyi politikai erő komoly összefogására van szükség ahhoz, hogy az ország az európai uniós és euroatlanti integráció felé vezető úton maradjon; mivel az új kormánynak kézzelfogható eredményeket felmutató robosztus reformokat kell elfogadnia és teljes körűen végrehajtania, különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a korrupció, az alapvető jogok, a belügyek és a jószomszédi kapcsolatok vonatkozásában;

E.  mivel a Bizottság, a Tanács és a Parlament egyetértenek abban, hogy az országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó pozitív ajánlás fenntartása a pržinói megállapodás végrehajtása terén elért haladástól és a sürgős reformprioritások végrehajtása terén tett jelentős előrelépéstől függ;

F.  mivel a Tanács akadályozta ezt a folyamatot az ország nevével kapcsolatban Görögországgal fennálló, máig rendezetlen vitára hivatkozva; mivel kétoldalú kérdéseket nem szabadna ürügyként felhasználni az uniós tárgyalás gyors megkezdésének akadályozására;

G.  mivel a kétoldalú vitákat nem szabad arra használni, hogy gátolják az uniós csatlakozási folyamatot, továbbá azok nem akadályozhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hanem azokat konstruktív szellemben, az EU és az ENSZ normáinak megfelelően kell kezelni; mivel továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy fenntartsák a jószomszédi kapcsolatokat és az etnikai csoportok közötti jó kapcsolatokat;

H.  mivel a (potenciális) tagjelölt országokat a saját érdemeik alapján ítélik meg, és a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozási menetrendet; mivel az előírt feltételek teljesítését követően garantálni kell a csatlakozási tárgyalások megkezdését; mivel az ország sok éven át az egyik legeredményesebb tagjelölt országnak minősült az uniós vívmányoknak való megfelelés tekintetében;

I.  mivel az uniós csatlakozási folyamat a további reformok egyik fő ösztönzője, különösen a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabadság terén; mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési folyamat, a stabilizációs és társulási folyamat és az ország csatlakozási folyamata alapvető elemei;

J.  mivel 2016. július 20-án és augusztus 31-én a négy fő politikai párt vezetői megállapodást kötöttek a pržinói megállapodás végrehajtásáról, többek között arról is, hogy 2016. december 11-ét határozzák meg az előrehozott parlamenti választások dátumául, valamint hogy kinyilvánítják, hogy támogatják a különleges államügyész munkáját; mivel megerősítették a sürgős reformprioritások végrehajtása melletti elkötelezettségüket is;

K.  mivel a közelmúltbeli politikai válság rávilágított a fékek és ellensúlyok hatékony rendszerének alapvető hiányára az ország intézményeiben, továbbá az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság fokozásának szükségességére;

L.  mivel szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem továbbra is alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerekbe;

1.  üdvözli, hogy a 2016. december 11-i előrehozott választások során tiszteletben tartották az alapvető szabadságokat, valamint hogy a választások megfelelő igazgatás mellett, átlátható és inkluzív módon, nagyobb incidensek nélkül zajlottak le; megjegyzi, hogy az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala véleménye szerint a választásokon érvényesült a politikai verseny; üdvözli, hogy minden politikai párt elfogadta a választás eredményeit az ország stabilitása érdekében, valamint hangsúlyozza, hogy a pártok felelősek annak biztosításáért, hogy ne alakuljon ki ismét politikai válság; felszólítja valamennyi pártot, hogy tartózkodjanak a parlament hatékony működésének bárminemű akadályozásától; felhív egy új, stabil és elszámoltatható kormány gyors megalakítására és az átlátható átmenetre, az alkotmányos és jogi követelményekkel és eljárásokkal összhangban, a szükséges reformok folytatására kapott megbízatás végrehajtása céljából, az ország euroatlanti integrációjának, valamint az ország a polgárok javát szolgáló európai perspektívájának a előmozdítása érdekében; kulcsfontosságúnak tartja a pártok és az etnikai csoportok közötti együttműködést a sürgető hazai és uniós vonatkozású kihívások kezelése, valamint annak érdekében, hogy fenntartsák az uniós tagságról szóló tárgyalások megnyitására adott pozitív ajánlást;

2.  üdvözli a választási folyamat tekintetében megfigyelhető javulást, ideértve a jogi keretet, a választói névjegyzéket és a médiaközvetítést is; üdvözli továbbá, hogy a civil társadalom képviselői a szavazóhelyiségek túlnyomó többségében megfigyelték a választásokat; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy a 2017 májusi önkormányzati választásokra való tekintettel is orvosolják hatékonyan az állítólagos szabálytalanságokat és hiányosságokat, így a választók megfélemlítését, a szavazatok megvásárlását, az adminisztratív források helytelen felhasználását, a médiára gyakorolt politikai nyomást, valamint a konfrontatív nyelvezet használatát és az újságírókkal szembeni verbális támadásokat; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy hajtsák végre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottsága ajánlásait, valamint hogy vezessenek hiteles nyilvántartást a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának hatékony ellenőrzéséről; hangsúlyozza a nagyobb átláthatóság és a választási adminisztráció munkája további depolitizálásának szükségességét a lakosság jövőbeli választásokba vetett bizalmának növelése érdekében;

3.  fontosnak tartja, hogy népszámlálást tartsanak (az utolsó népszámlálást 2002-ben bonyolították le), feltéve, hogy országos konszenzus alakul ki az alkalmazandó módszertanról, annak érdekében, hogy aktuális és valós képet kapjanak a macedóniai lakossággal kapcsolatos demográfiai adatokról, és így jobban eleget tudjanak tenni a macedóniai polgárok igényeinek, és jobb szolgáltatásokat nyújtsanak nekik, valamint tovább frissítsék a választói jegyzéket, és a jövőben minimalizálják a szabálytalanságokat és hiányosságokat;

4.  elvárja, hogy az új kormány más pártokkal együttműködve kiemelt ügyként felgyorsítsa az unióval kapcsolatos reformokat; megismétli, hogy támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, azzal a feltétellel, hogy előrelépés történik a pržinói megállapodás végrehajtása terén, annak érdekében, hogy biztosítsák annak teljes körű, kézzelfogható és fenntartható végrehajtását és a rendszerszintű reformokra vonatkozó sürgős reformprioritások végrehajtásának lényegi előrehaladását; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon a csatlakozási tárgyalások kérdésével; továbbra is meggyőződése, hogy a tárgyalások elvezethetnek az olyannyira szükséges reformokhoz, új lendületet adhatnak, feltámaszthatják az európai perspektívát és kedvezően befolyásolhatják a kétoldalú jogviták megoldását, hogy azok ne akadályozzák az uniós csatlakozási folyamatot;

5.  hangsúlyozza az uniós csatlakozási folyamatban való további előrelépés stratégiai fontosságát, és ismételten kéri, hogy valamennyi fél mutasson politikai szándékot és felelősségvállalást a sürgős reformprioritások és a pržinói megállapodás teljes körű végrehajtása vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a pržinói megállapodás végrehajtása kulcsfontosságú a választásokon túl is a jövőbeli politikai stabilitás és fenntarthatóság biztosítása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de még 2017 vége előtt értékelje az ország által a végrehajtás tekintetében elért haladást és erről tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak; emlékeztet arra, hogy már régóta esedékes reformokat kell megkezdeni és végrehajtani, ugyanakkor támogatja a magas szintű csatlakozási párbeszéd folytatását, annak érdekében, hogy az ország szisztematikusan támogatást kapjon erőfeszítéseihez; sajnálja, hogy a magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében nem került sor találkozóra, és kevés előrelépés történt a korábbi célok teljesítése terén; felhívja a figyelmet az ország euroatlanti integrációjának folyamatában bekövetkező további késedelem lehetséges negatív politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági következményeire; felszólítja továbbá a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy növeljék az országban az uniós finanszírozású projektek láthatóságát, hogy közelebb vigyék az Európai Uniót az ország polgáraihoz;

6.  rámutat arra, hogy az ország jelentős előrelépést tett az uniós integráció folyamatában, és hangsúlyozza az integrációs folyamat további késleltetésének negatív következményeit, beleértve az Unió bővítési politikájának hitelességét fenyegető veszélyt és a régió instabilitásának kockázatát is;

7.  rámutat arra, hogy az Európai Unió előtt jelenleg álló kihívások (brexit, migráció, radikalizmus stb.) nem akadályozhatják a bővítési folyamatot, továbbá hogy ezek a kihívások sokkal inkább azt szemléltették, hogy a Nyugat-Balkánt teljes egészében integrálni kell az EU struktúráiba, a partnerség megerősítése és elmélyítése és a nemzetközi válságok leküzdése érdekében;

8.  üdvözli a jogalkotás közösségi vívmányokkal való magas szintű összhangját, és elismeri, hogy prioritást adtak a jelenlegi jogi és politikai keret hatékony végrehajtásának és érvényesítésének, ahogy azon országok esetében is, amelyek már megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat;

9.  gratulál az országnak, hogy továbbra is teljesíti az STM alapján vállalt kötelezettségeit; felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság 2009-es javaslatát, és az alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban lépjen át az STM második szakaszába;

10.  felhívja a feleket, hogy mutassanak politikai szándékot és felelősséget a megosztó politikai környezet, a polarizálódás és a kompromisszumkeresés kultúrájának hiánya támasztotta akadályok felszámolására, valamint hogy indítsák újra a párbeszédet; ismételten hangsúlyozza a parlamentnek az ország demokratikus fejlődésében, valamint a politikai párbeszéd és képviselet fórumaként játszott kulcsfontosságú szerepét; felszólít a parlament felügyeleti funkcióinak megerősítésére, valamint annak a gyakorlatnak a korlátozására, hogy a jogalkotás gyakran változtatja a jogszabályokat, és gyorsított eljárásban fogadja el azokat megfelelő konzultáció és hatásvizsgálat nélkül; felszólít a kommunikáció lehallgatásával, valamint a biztonsággal és kémelhárítással foglalkozó parlamenti bizottságok zökkenőmentes működésének, a szükséges adatokhoz és beszámolókhoz való akadálymentes hozzáférésének biztosítására az illetékes szervezeti egységek feletti parlamenti ellenőrzés érdekében; elismeri a civil társadalom által a demokratikus folyamatok támogatásában és javításában betöltött konstruktív szerepet;

11.  némi előrelépést tapasztal a közigazgatás reformja terén, ideértve az emberierőforrás-menedzsmentre vonatkozó új jogi keret végrehajtását célzó intézkedéseket is; nagyobb elkötelezettséget kér a Bizottság ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatban; továbbra is aggódik a közigazgatás átpolitizáltsága, valamint amiatt, hogy a köztisztviselők politikai nyomásnak vannak kitéve; felhívja az új kormányt, hogy mutasson erős politikai elkötelezettséget a szakmaiság, az érdemek alapján történő megítélés, a semlegesség és a függetlenség minden szinten való megerősítése mellett, az új, érdemeken alapuló munkaerő-felvételi és értékelési eljárás végrehajtása révén; hangsúlyozza a 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó közigazgatási reformstratégia megvalósításának szükségességét, többek közt elegendő költségvetési előirányzatok e célból való rendelkezésre bocsátásával, valamint felhív a vonatkozó adminisztratív kapacitások növelésére; felszólítja az új kormányt, hogy hozzon létre átlátható és hatékony elszámoltathatósági irányvonalakat az intézmények között és az intézményekben; azt ajánlja, hogy a közigazgatás minden szintjén biztosítsák valamennyi közösség igazságos képviseletét;

12.  azt ajánlja a következő kormánynak, hogy dolgozzon ki egy átfogó e-kormányzási stratégiát, amelyhez a polgárokat és vállalkozásokat megcélzó további e-szolgáltatások kapcsolódnak, hogy csökkentse az államra, a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket; rámutat, hogy az e-kormányzás és az e-szolgáltatások javítanák az ország gazdasági teljesítményét, és növelnék a közigazgatás és a közszolgáltatások átláthatóságát és hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a polgároknak joguk van hozzáférni a közérdekű információkhoz, és további erőfeszítéseket szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy ezt a jogot semmilyen módon ne akadályozzák; szorgalmazza, hogy keressenek innovatív e-megoldásokat a közérdekű információkhoz való egyszerű hozzáférés biztosítása és az ehhez kapcsolódó bürokrácia csökkentése érdekében;

13.  sajnálattal veszi tudomásul az igazságszolgáltatás reformja terén bekövetkezett folyamatos visszalépéseket, holott éppen ösztönözni kellene az igazságszolgáltatás független működését; sajnálattal állapítja meg az igazságszolgáltatás munkájába való ismételt politikai beavatkozást, többek közt a bírák és ügyészek kijelölése és előléptetése terén, valamint az elszámoltathatóság hiányát és a szelektív igazságszolgáltatás eseteit; ismételten kéri, hogy a felelős hatóságok kezeljék hatékonyan a sürgős reformprioritásokban azonosított nyitott kérdéseket, és mutassanak politikai szándékot az igazságszolgáltatás reformjában való előrelépésre, többek közt – jogi és gyakorlati téren – az átláthatóságnak a kijelölési és előléptetési eljárások tekintetében való javítása és a bírósági eljárások hosszának lerövidítése révén; elismeri, hogy történtek erőfeszítések az átláthatóság javítása érdekében; továbbá kéri a hatóságokat, hogy biztosítsák a Bírói Tanács és az Ügyészi Tanács szakmaiságát és az igazságszolgáltatási rendszer egészének funkcionális függetlenségét;

14.  megismétli, hogy alaposan és független módon, akadályoktól mentesen ki kell vizsgálni az állítólagos törvénysértéseket, amelyekre a lehallgatások révén derült fény, valamint a demokratikus felügyelet működésének ehhez kapcsolódó hiányosságait; emlékeztet a különleges ügyész és a parlamenti vizsgálóbizottság arra irányuló megbízatásának és munkájának fontosságára, hogy megvizsgálják a jogi elszámoltathatóságot, illetve a politikai felelősséget; megjegyzi, hogy a különleges ügyész elindította az első, lehallgatással kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó bűnvádi eljárásokat;

15.  aggodalommal veszi tudomásul a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadásokat és annak adminisztratív és bírósági akadályozását, továbbá az együttműködés hiányát egyéb intézmények részéről; emlékezteti azokat a büntetőbíróságokat, amelyek nem tesznek eleget a különleges államügyészi hivatal hivatalos megkereséseinek, hogy jogi kötelezettségük a különleges államügyészi hivatal támogatása; a demokratikus folyamat szempontjából kulcsfontosságúnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a különleges ügyészi hivatal elláthassa valamennyi feladatát és önállóan és a szükséges eszközökkel alapos vizsgálatokat folytathasson; kéri, hogy az ügyészi hivatal kapja meg a fontos munkájának elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást, feltételeket és időt; felszólít arra, hogy a bíróságok ne akadályozzák tovább a bizonyítékok eljuttatását a különleges ügyész számára, továbbá azon törvénymódosítások támogatására, amelyek biztosítják a különleges ügyész független hatáskörét a tanúvédelmet illetően a hozzá tartozó ügyekben; határozottan úgy véli, hogy a vizsgálatok eredményei fontos előrelépést jelentenek a nemzeti intézményekbe vitatott bizalom helyreállítása terén; rámutat továbbá arra, hogy módosításokat kell elfogadni a tanúvédelemi törvénnyel kapcsolatban;

16.  továbbra is aggasztónak tartja, hogy a korrupció számos területen még mindig jelen van, és hogy a korrupció elleni fellépést aláássa a politikai beavatkozás; rámutat arra, hogy a korrupció leküzdéséhez erőteljes politikai akaratra van szükség; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a rendőrség, az ügyészség és a korrupció megelőzésére létrehozott állami bizottság (SCPC) függetlenségét; intézkedésekre szólít fel az átláthatóság növelésére és az SCPC tagjai érdemeken alapuló kiválasztásának és kijelölésének biztosítására; kéri, hogy sürgősen tegyenek erőfeszítéseket az összeférhetetlenségek hatékony megelőzésének és szankcionálásának biztosítására, valamint hogy hozzák létre a magas szinten megvalósuló korrupció eseteinek hiteles dokumentációját, beleértve a visszaélést bejelentő személyek védelmére szolgáló jogi keret végrehajtását is, összhangban az európai normákkal, a sürgős reformprioritásokkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival; ismét arra buzdítja a független civil társadalmi szervezeteket és a médiát, hogy hozzák nyilvánosságra a korrupciós ügyeket, és támogassák a független és pártatlan vizsgálatokat; felszólítja a hatóságokat, hogy megfelelő személyzeti ellátottsággal és költségvetési intézkedésekkel támogassák az ombudsman munkáját;

17.  aggodalmának ad hangot a média, valamint a politikai és kormányzati tevékenységek összefonódása miatt, különösen az állami kiadások terén; határozottan elítéli a jogellenes gazdasági, politikai és családi összefonódások létezését az állami források elköltése tekintetében; felszólítja a kormányt, hogy a korrupció elleni küzdelem további intézkedéseként fogadjon el egy olyan jogalkotási keretet, amely szabályozza az összeférhetetlenséget, és nyilvánosságra hozza a magas állami tisztségeket betöltő személyek vagyonát;

18.  üdvözli, hogy létrejöttek a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló stratégiák és jogalkotási keret; üdvözli az emberkereskedelemhez és a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bűnszövetkezetek és útvonalak felszámolását, és fokozottabb erőfeszítéseket szorgalmaz a szervezett bűnözés felszámolására; ösztönzi a bűnüldöző hatóságok közti, az országon belül és a szomszédos országokkal folytatott együttműködés javítását és a bíróságok hatásköreinek és forrásainak megnövelését; elengedhetetlennek tartja a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálására és a vagyoni eszközök elkobzására irányuló bűnüldözési kapacitások további fejlesztését;

19.  értékeli a iszlámista radikalizálódás és a külföldi terrorista harcosok elleni fellépésre irányuló folyamatos erőfeszítéseket; üdvözli a 2013–2019 közötti időszakra szóló, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló stratégia elfogadását, amely az erőszakos szélsőségesség, a radikalizálódás, a megelőzés és a reintegráció fogalmait is meghatározza; felhív a stratégiának a biztonsági ügynökségek, a civil társadalmi szervezetek, a vallási vezetők, a helyi közösségek és egyéb, az oktatási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazatban tevékenykedő állami intézmények közti, a radikalizálódás különböző szakaszainak kezelése, valamint a reintegrációs és rehabilitációs eszközök kidolgozása terén való nagyobb mértékű együttműködés révén történő végrehajtására; felhív továbbá a visszatérő külföldi harcosok biztonsági szolgálatok általi folyamatos nyomon követésére, a társadalomba való megfelelő reintegrációjukra, valamint az uniós hatóságokkal és a szomszédos tagállamokkal folytatott folyamatos információcserére;

20.  aggasztják azok a civil társadalmi szervezetektől érkező jelzések, amelyek a működési környezetük romlására utalnak; továbbra is aggasztják a politikusok és a média civil társadalmi szervezetek és külföldi képviselők elleni radikális, nyilvános támadásai; elismeri és bátorítja a civil társadalmi szervezetek által a demokratikus folyamatok nyomon követésében, támogatásában és javításában betöltött fontos szerepet, ideértve a választási folyamatot és a fékek és ellensúlyok biztosítását is; aggodalommal veszi tudomásul a korlátozott kormányzati elkötelezettséget és a civil társadalommal való, minden szinten elégtelen együttműködést; kiemeli a civil társadalommal folytatott rendszeres és konstruktív párbeszéd és együttműködés fontosságát, és sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy rendszeres és strukturált módon vonják be a civil társadalmi szervezeteket a politikaformálás folyamatába; felhívja a hatóságokat, hogy semmilyen alapon – például politikai hovatartozás, vallási nézetek vagy etnikai összetétel alapján – ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a civil társadalmi szervezetekkel szemben; úgy véli, hogy komoly indokok hiányában egyetlen csoporttól sem szabad megtagadni a gyülekezési és egyesülési szabadságot;

21.  felszólítja a hatóságokat, hogy kezdjék el újra a korábban félbeszakadt népszámlálást, amely pontos statisztikákkal szolgálna a népességi adatokról, amelyek a kormányzati fejlesztési programok és a megfelelő költségvetés-tervezés alapját képezhetnék;

22.  emlékezteti a kormányt és a politikai pártokat a befogadás és tolerancia kultúrájának jogi és gyakorlati alakításával kapcsolatos felelősségükre; üdvözli a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó, az egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló nemzeti stratégia elfogadását; aggodalommal tölti el a megkülönböztetéssel szembeni védelem bizottsága pártatlanságának és függetlenségének kérdése, és felszólít arra, hogy tagjait egy átlátható eljárás keretében válasszák ki; ismételten elítéli a hátrányosan megkülönböztetett csoportokkal szembeni gyűlöletbeszédet; aggasztja, hogy továbbra is tapasztalhatók a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek elleni támadások, intolerancia és diszkrimináció; ismételten felhív arra, hogy a megkülönböztetés elleni törvényt hangolják össze a nemi irányultság alapján való megkülönböztetésre vonatkozó uniós vívmányokkal; hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a romák elleni előítéletek és megkülönböztetés ellen, és meg kell könnyíteni integrációjukat és az oktatási rendszerhez és a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket; aggasztja, hogy a börtönökben a börtönökre vonatkozó költségvetés jelentős növelése ellenére továbbra is embertelen körülmények uralkodnak, és a börtönök túlzsúfoltak; szorgalmazza az ombudsman ajánlásainak tiszteletben tartását;

23.  további erőfeszítéseket kér a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők politikai életben és munkaerőpiacon való részvételének növelésére, társadalmi-gazdasági helyzetük javítására és általában a nők és lányok jogainak erősítésére; felszólítja az illetékes hatóságokat a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jogszabály végrehajtásának javítására, a nők a legfontosabb döntéshozatal tisztségekben minden szinten való alulreprezentáltságának orvoslására, és a nemek közti egyenlőség előmozdítását célzó intézményi mechanizmusok hatékonyságának megerősítésére; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy a jogszabály végrehajtásához elegendő költségvetési előirányzatot határozzanak meg; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nők nem férnek hozzá egyes alapvető szolgáltatásokhoz, továbbá aggasztja a tartósan magas gyermekhalandósági ráta;

24.  sürgeti a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a családon belüli erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvény felülvizsgálatára annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítson a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak valamennyi áldozatának, valamint hogy javítsa a családon belüli erőszak áldozatait támogató szolgáltatásokat, beleértve a megfelelő számú menedék biztosítását is; sürgeti továbbá a kormányt annak biztosítására, hogy a családon belüli erőszak eseteit alaposan vizsgálják ki, az elkövetők ellen pedig indítsanak büntetőeljárást, továbbá hogy folytassa a családon belüli erőszakkal kapcsolatos tudatosság növelését;

25.  megismétli, hogy az etnikumok közötti helyzet továbbra is törékeny; felhívja a politikai pártokat és a civil szervezeteket, hogy tevékenyen mozdítsák elő egy befogadó és toleráns, etnikailag, kulturálisan és vallásilag sokszínű társadalom létrejöttét, valamint hogy erősítsék meg az együttélést és a párbeszédet; úgy véli, hogy konkrét intézkedésekre van szükség a különböző etnikai, nemzeti és vallási közösségek közötti társadalmi kohézió megteremtése érdekében; emlékezteti a kormányt és a pártok vezetőit arra kötelezettségvállalásukra, hogy inkluzív és átlátható módon maradéktalanul végrehajtják az az ohridi keretmegállapodást, késedelem nélkül elvégzik annak régóta esedékes felülvizsgálatát, ideértve a szakpolitikai ajánlásokat is, valamint hogy megfelelő költségvetést biztosítanak a keretmegállapodás végrehajtásához; elítéli az irredentizmus minden formáját és minden olyan próbálkozást, amely a különböző társadalmi csoportok bomlasztására irányul; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy további késedelem nélkül elkezdjék a régen várt népszámlálást;

26.  ismételten hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak és a civil társadalomnak meg kell hozniuk a történelmi megbékélésre irányuló megfelelő intézkedéseket a különböző etnikai és nemzeti csoportok közötti és e csoportokon belüli megosztottság feloldása érdekében, beleértve a bolgár identitású állampolgárokat is;

27.  sürgeti a kormányt, hogy adjon egyértelmű jelzést a nyilvánosság és a média számára, hogy az országban a nemzetiségi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem eltűrt jelenség, beleértve az igazságszolgáltatás, a média, a foglalkoztatás és a szociális lehetőségek területét is; hangsúlyozza e fellépések fontosságát a különböző etnikai közösségek integrációja, valamint az ország stabilitása és európai integrációja szempontjából;

28.  ösztönzi a hatóságokat, hogy szerezzék vissza Szerbiától a jugoszláv titkosszolgálat releváns levéltári iratait; úgy véli, hogy a múlt önkényuralmi rendszerével kapcsolatos átláthatóság, ezen belül a titkosszolgálat archívumainak nyilvánosságra hozatala az első lépés a további demokratizálódás, az elszámoltathatóság és egy erősebb intézményrendszer felé;

29.  ismételten hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének jelentőségét, mely egyben az Unió egyik alapértéke és minden demokrácia sarokköve; továbbra is aggodalommal tölti el a véleménynyilvánítás szabadsága és a média tekintetében kialakult helyzet, a gyűlöletbeszéd használata, a megfélemlítés és az öncenzúra, valamint a szerkesztői szabályokba való rendszeres politikai beavatkozás és nyomásgyakorlás, továbbá aggasztja az oknyomozó, objektív és a tényeket tiszteletben tartó újságírás és a kormányzati tevékenységekről szóló kiegyensúlyozott tudósítás hiánya; megismétli felhívását, hogy a fősodorbeli médiának, különösen a közszolgálati műsorszolgáltatónak többféle nézőpontot kell bemutatnia;

30.  annak biztosítására kéri az új kormányt, hogy akadályozzák meg és megfelelően vizsgálják ki az újságírók elleni megfélemlítés és erőszak eseteit és a felelősöket állítsák bíróság elé; szükségesnek tartja a közszolgálati műsorszolgáltatás fenntarthatóságát és politikai és pénzügyi önállóságát a pénzügyi és szerkesztői függetlenség, és a pártatlan tájékoztatáshoz való hozzáférés jogának biztosítása érdekében; szorgalmazza az inkluzív média-érdekképviseleti szervek létrehozását; egy olyan szakmai magatartási kódex kidolgozását kéri, amelyet az állami és a magánmédia is elfogad; bátorítja a kormányzati tisztviselők, a civil társadalmi szervezetek és az újságíró-szervezetek által a média reformja terén végzett közös munkát;

31.  továbbra is aggasztja, hogy a politikai helyzet súlyos kockázatot jelent a macedón gazdaságra nézve; továbbra is aggasztja a szerződések teljesítésének nem hatékony kikényszerítése, az informális gazdaság mérete, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége; hangsúlyozza, hogy a meglehetősen nagy szürkegazdaság jelentős mértékben akadályozza a vállalkozásokat; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek növelik a versenyképességet és a munkahelyteremtést a magánszektorban, valamint felhívja az illetékes hatóságokat, hogy foglalkozzanak az igazságszolgáltatás hatékonyságának kérdésével is;

32.  üdvözli a makrogazdasági stabilitás fenntartását és a munkanélküliségi ráta csökkentését, és azt, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a növekedés és a foglalkoztatás piaci alapú gazdaságpolitikai intézkedésekkel történő előmozdítása mellett, ugyanakkor aggasztja az államadósság fenntarthatósága, valamint az, hogy a munkanélküliség szintje továbbra is magas, miközben a munkaerő-piaci részvétel igen alacsony, különösen a fiatalok, a nők és a fogyatékossággal élők körében; sürgeti továbbá az illetékes hatóságokat, hogy kezeljék a hosszú távú és strukturális munkanélküliséget, mozdítsák elő a gazdaságpolitikai együttműködést, jobban hangolják össze az oktatást a munkaerő-piaci igényekkel, valamint dolgozzanak ki célzott stratégiát a fiatalok és a nők munkaerő-piaci integrációjának fokozására; aggasztja a magasan képzett fiatal szakembereknek az országból való kiáramlása, valamint határozottan felszólítja a kormányt dolgozzon ki programokat annak biztosítása érdekében, hogy a magasan képzett fiatal szakemberek visszatérhessenek, és részt vehessenek a politikai és a döntéshozatali folyamatokban; intézkedésekre szólít fel a költségvetési fegyelem és az átláthatóság javítása, valamint a költségvetés-tervezési kapacitás növelése érdekében; szorgalmazza a kiegyensúlyozott költségvetés elvének alkalmazását; megjegyzi, hogy a vállalkozások számára megteremtett megbízható és kiszámítható szabályozási környezet nagyobb makrogazdasági stabilitást és növekedést eredményez; e tekintetben megfelelő konzultációt szorgalmaz minden érdekelt féllel;

33.  üdvözli a közlekedési, az energetikai és a távközlési hálózatok modernizálása terén elért előrehaladást, és különösen a X. folyosó befejezésére tett erőfeszítéseket(2); tekintettel a vasúti összeköttetések jelentőségére a fenntartható közlekedési rendszer keretében, üdvözli, hogy a kormány modernizálni szeretné, illetve ki szeretné építeni a vasúti összeköttetést Szkopje és a szomszédos államok fővárosai között, és nagyobb haladást szorgalmaz, különösen a VIII. folyosón belüli vasúti és közúti összeköttetések kiépítésének befejezése terén(3);

34.  üdvözli a jó felkészültségi szintet az elektronikus kommunikáció és az információs társadalom terén; további előrelépést szorgalmaz a kiberbiztonság terén, és hangsúlyozza, hogy a kibernetikai ellenálló képesség növelése érdekében nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell kidolgozni és elfogadni;

35.  aggasztják a környezetvédelem területén tapasztalható jelentős hiányosságok, különösen az ipar által okozott levegő- és vízszennyezés vonatkozásában; megjegyzi, hogy a vízellátási rendszer jelenlegi állapota általánosan rossz, ami nagy vízveszteséget és vízminőségi problémákat okoz; hangsúlyozza a fenntartható hulladékgazdálkodási szakpolitika fejlesztésének és végrehajtásának szükségességét, továbbá felhív egy az EU 2030 kerettel összhangban lévő, az éghajlati cselekvésről szóló átfogó szakpolitika és stratégia kialakítására az éghajlat-politika terén, valamint szorgalmazza a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás ratifikálását és végrehajtását;

36.  üdvözli, hogy az ország konstruktív szerepet játszik a regionális együttműködésben, különösen a Nyugat-Balkán hat kezdeményezésében és a hálózatépítési programban; megjegyzi azonban, hogy közlekedési és energetikai infrastruktúra szomszédos országokkal és a TEN-T hálózattal való összekapcsolása még korlátozott körű; üdvözli az energiaellátás biztonsága, valamint a villamosenergia-átviteli rendszerösszekötők és a földgáz-összeköttetések terén elért haladást; tudomásul veszi a nyugat-balkáni országokkal a regionális villamosenergia-piac fejlesztéséről aláírt megállapodást; rámutat arra, hogy előre kell lépni a villamosenergia-piac megnyitása terén, és fejleszteni kell a versenyt a gáz- és energiapiacon, az EU harmadik energiaügyi csomagjával összhangban törekedve a közműhálózatok szétválasztására; érdemi javítást szorgalmaz az energiahatékonyság, a megújuló energia előállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén; szorgalmazza a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás ratifikálását;

37.  sürgeti a hatóságokat, hogy erősítsék meg a közigazgatási és pénzügyi kapacitásokat az átlátható, hatékony és eredményes közbeszerzési rendszer biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása és az uniós források megfelelő és időben történő felhasználása érdekében, továbbá ezzel egyidejűleg nyújtsanak be rendszeres, részletes jelentéseket a programozásról és a közösségi pénzeszközök felhasználásáról; aggódva állapítja meg, hogy a Bizottság ismét mintegy 27 millió euróval csökkentette az IPA-ból nyújtott pénzügyi támogatást annak következtében, hogy hiányzik a politikai elkötelezettség az államháztartási gazdálkodás reformjának véghezvitelére; felhívja a Bizottságot, hogy jelentéseibe foglaljon bele információkat az országnak nyújtott IPA-támogatásról, valamint a végrehajtott intézkedések hatékonyságáról, különösen a fő prioritások és vonatkozó projektek végrehajtására elkülönített IPA-támogatást illetően;

38.  elismeréssel nyilatkozik az ország konstruktív szerepéről és együttműködéséről és hatalmas erőfeszítéseiről a migrációs válság kihívásainak kezelése kapcsán, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel az Európai Unió biztonságához és stabilitásához; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az országnak a válság mérsékléséhez szükséges eszközöket; további, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban lévő intézkedéseket és fellépéseket javasol menekültügyi rendszerének javítása és az emberkereskedelem és a migránscsempészet megakadályozása, valamint az ellene folytatott küzdelemhez szükséges kapacitások – ideértve a szomszédos államokkal kötött együttműködési megállapodásokat a bűnözés elleni küzdelem terén – és a hatékony határigazgatás biztosítása céljából;

39.  megjegyzi, hogy az ország az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon fekszik, és hogy eddig mintegy 600 000 menekült és migráns – köztük veszélyeztetett csoportok, így gyermekek és idősek – haladt át rajta az Európa felé; felhívja az ország hatóságait annak biztosítására, hogy minden menedékjogot kérő vagy az ország területén áthaladó menekült és migráns a nemzetközi és uniós jognak, így a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es egyezményben és az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelő bánásmódban részesüljön;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a migrációval kapcsolatos kérdésekben a nyugat-balkáni országokkal megkezdett munkát, hogy biztosítsa az európai és nemzetközi normák követését;

41.  hangsúlyozza a regionális együttműködés mint az uniós integrációs folyamatot előmozdító eszköz fontosságát, és elismerően nyilatkozik az ország által a régió valamennyi országához fűződő kétoldalú kapcsolatok előmozdítása terén tett építő jellegű erőfeszítésekről és kezdeményező hozzájárulásokról;

42.  úgy véli, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen eleme a régióban stabilitást és fellendülést teremtő uniós csatlakozási folyamatnak, és ezért prioritást kell képeznie a kormány számára; üdvözli, hogy az ország továbbra is konstruktív szerepet játszik és tevékenyen járul hozzá a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködéshez, és részt vesz a polgári és katonai válságkezelési műveletekben; elismerően nyilatkozik az országnak az uniós külpolitikához való fokozott hozzáigazodásáról (73 %); felszólítja a macedóniai hatóságokat, hogy csatlakozzanak az Oroszországgal szemben a Krím jogellenes annektálását követően bevezetett uniós korlátozó intézkedésekhez; ismételten rámutat a Bulgáriával megkötendő, a baráti és jószomszédi viszonyról szóló szerződésről szóló tárgyalások lezárásának fontosságára; felszólítja a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az ország magukat bolgárnak valló polgárainak politikai, szociális és kulturális jogait;

43.  ösztönzi, hogy a szomszédos országok részvételével állítsanak fel a történelemmel és oktatással foglalkozó közös szakértői bizottságokat, amelyek a tudományos együttműködést megerősítve és a fiatal generációk szomszédos népek iránti pozitív hozzáállását előmozdítva hozzájárulnának a történelem objektív, tényeken alapuló értelmezéséhez;

44.  üdvözli a Macedónia és Görögország között végrehajtott bizalomépítő intézkedésekre irányuló kezdeményezés kézzelfogható eredményeit, amelyek hozzájárulhatnak a jobb megértéshez és az erősebb kétoldalú kapcsolatokhoz, előkészítve az ország elnevezésével kapcsolatos probléma kölcsönösen elfogadható megoldását, továbbá elismeri a bizalomépítő intézkedések végrehajtása terén elért pozitív fejleményeket; hangsúlyozza, hogy kerülni kell az olyan gesztusokat, ellentmondásos fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek negatívan érinthetik a jószomszédi kapcsolatokat; ismét határozottan felhívja a az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (főképviselő/alelnök) és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki új kezdeményezéseket a még fennálló nézetkülönbségek felszámolására, valamint hogy munkálkodjanak a két országgal és az ENSZ különleges képviselőjével együttműködve az elnevezés kérdésének kölcsönösen elfogadható megoldásán, valamint hogy ennek eredményéről számoljanak be a Parlamentnek;

45.  üdvözi a berlini folyamat keretében végzett tevékenységeket, amelyek a nyugat-balkáni országok európai kilátásainak erős politikai támogatottságáról tanúskodnak; rámutat arra, hogy e folyamat a törzshálózatokba és kétoldalú infrastrukturális, gazdasági és összekapcsolási projektekbe történő befektetéseken keresztül fontos szerepet tölt be a régió országai gazdasági fejlődésének előmozdításában; üdvözli az ifjúsággal kapcsolatos regionális kezdeményezésekben, például a Nyugat-Balkáni Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatalban való aktív részvétel fontosságát; üdvözli a Nyugat-balkáni Alap létrehozását, és sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a javasolt kezdeményezéseket és projekteket;

46.  üdvözli, hogy az ország töltötte be a Közép-európai Kezdeményezés elnökségét, amikor 2015 során a gazdasági együttműködés és az üzleti lehetőségek, az infrastruktúra és az általános gazdasági fejlődés, többek között a vidékfejlesztés és az idegenforgalom, valamint a makrorégiók összekapcsolása állt a középpontban;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, főképviselőnek/alelnöknek, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ország kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 84., 2004.3.20., 13. o.

(2)

Az ausztriai Salzburgtól a görögországi Theszaloníkiig futó X. folyosó a páneurópai közlekedési folyosó egyike.

(3)

Az albániai Durrëstól a bulgáriai Várnáig futó VIII. folyosó a páneurópai közlekedési folyosók egyike. Áthalad Szkopjén is.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

28.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Amjad Bashir, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Alex Mayer, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Takis Hadjigeorgiou, Urmas Paet, Miroslav Poche, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Igor Šoltes, Renate Sommer, Eleni Theocharous, Bodil Valero, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Olle Ludvigsson


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

54

+

ALDE

Iveta Grigule, Urmas Paet, Jozo Radoš, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Johannes Cornelis van Baalen

ECR

Amjad Bashir, Angel Dzhambazki, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Eleni Theocharous, Anders Primdahl Vistisen

EFDD

James Carver, Fabio Massimo Castaldo

PPE

Lars Adaktusson, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Alojz Peterle, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Renate Sommer, László Tőkés, Željana Zovko, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica

S&D

Francisco Assis, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Arne Lietz, Olle Ludvigsson, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Miroslav Poche

Verts/ALE

Barbara Lochbihler, Ulrike Lunacek, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero, Igor Šoltes

9

-

ENF

Mario Borghezio

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa

NI

Georgios Epitideios

PPE

Manolis Kefalogiannis

S&D

Nikos Androulakis, Demetris Papadakis

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat