JELENTÉS a pálmaolajról és az esőerdők kiirtásáról

17.3.2017 - (2016/2222(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Kateřina Konečná

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

A pálmaolaj és az esőerdők kiirtása

(2016/2222(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ 2015–2030-as időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (COP21) során elért Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásáról szóló, 2013 - 063. sz. bizottsági technikai jelentésre,

–  tekintettel a Bizottság „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” című 2008. október 17-i közleményére (COM(2008)0645),  

–  tekintettel a pálmaolaj teljes mértékben fenntartható ellátási láncának 2020-ig történő megvalósítását és az illegális erdőirtás 2020-ig történő felszámolását támogató, „Az erdőirtás felszámolása az európai országokkal kapcsolatban álló mezőgazdasági termékláncokban” című 2015. december 7-i amszterdami nyilatkozatra,

–  tekintettel az amszterdami nyilatkozatot aláíró öt tagállam, vagyis Dánia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Hollandia által tett ígéretre, mely szerint a pálmaolaj-ágazat 100%-os fenntarthatóságának 2020-ig történő biztosítását célzó terv kormányzati támogatást fog kapni,

–  tekintettel az alacsony szénkibocsátással járó mobilitásra vonatkozó, 2016 júliusi európai stratégiára, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2016. november 30-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (átdolgozás),

–  tekintettel a Bizottság által megrendelt és finanszírozott, „Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása: A területekre és az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatások számszerűsítése” című 2016. október 4-i tanulmányra,

–  tekintettel a „Globiom: a bioüzemanyagokra vonatkozó 2020 utáni politika alapjai” című jelentésre,

–  tekintettel a fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszerről szóló, 18/2016. számú számvevőszéki különjelentésre,

–  tekintettel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményére,

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2010. október 29-én Japánban, Nagojában elfogadott és 2014. október 12-én hatályba lépett Nagojai Jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára és az ahhoz kapcsolódó félidős felülvizsgálatra[1],

–  tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséről szóló 2016. február 2-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016-ban Hawaiin rendezett természetvédelmi világkongresszusára, valamint az ott elfogadott, a pálmaolaj elterjedése és az azzal kapcsolatos műveletek biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak enyhítéséről szóló 66. számú indítványra,

–  tekintettel az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0066/2017),

A.  mivel az Európai Unió ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és alapvető szerepet kellene játszania az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén meghatározott célkitűzések elérésében;

B.  mivel az Unió közreműködött a pálmaolaj kérdéséhez szorosan kapcsolódó fenntartható fejlesztési célok (vagyis a 2., 3., 6., 14., 16., 17., és különösen a 12., 13. és 15. cél) kitűzésében;

C.  mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretében az Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra világszerte előmozdítja az összes erdőtípus fenntartható kezelését, megállítja az erdőirtást, helyreállítja a pusztuló erdőket és jelentősen növeli az erdősítés és az újraerdősítés mértékét; mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend keretében az Unió amellett is elkötelezte magát, hogy gondoskodik a fenntartható fogyasztási és termelési mintákról, ösztönzi a vállalatokat arra, hogy fogadjanak el fenntartható gyakorlatokat és jelentéstételi ciklusaikba építsék be a fenntarthatóságra vonatkozó információk nyújtását is, valamint vállalta, hogy 2020-ra a nemzeti szakpolitikákkal és a globális prioritásokkal összhangban előmozdítja a fenntartható közbeszerzési gyakorlatokat;

D.  mivel az erdőirtásnak világszinten rengeteg mozgatórugója van, és ide tartozik például a mezőgazdasági nyersanyagok előállítása, mint például a szója- és kukoricatermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés és a pálmaolaj-termelés;

E.  mivel a közelmúltban lezajlott trópusi erdőirtások közel fele (49%-a) a kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális fakivágások eredménye, és ezt a pusztítást az olyan mezőgazdasági nyersanyagok iránti tengerentúli igény motiválja, mint a pálmaolaj, a szarvasmarha, a szója és a fatermékek; mivel a trópusi erdőknek a kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális átalakítása a becslések szerint évente 1,47 gigatonna szén-dioxidot termel, ami az Unió fosszilis tüzelőanyagokon alapuló éves kibocsátása 25%-ának felel meg[3];

F.  mivel a 2015-ös indonéziai és borneói futótüzek tekinthetők az elmúlt közel két évtized legpusztítóbb katasztrófáinak, melyeket a globális éghajlatváltozás, a földhasználat megváltozása és az erdőirtás okozott; mivel a szóban forgó régióban tapasztalható rendkívüli szárazság valószínűsíthetően egyre gyakoribb lesz a jövőben, hacsak nem teszünk összehangolt lépéseket a tüzek megelőzésére;

G.  mivel az Indonéziában és Borneó szigetén pusztító futótüzek 69 millió embert tettek ki egészségtelen légszennyezésnek, és több ezer idő előtti halálesetért tehetők felelőssé;

H.  mivel az Indonéziában pusztító tüzek jellemzően a földterületeknek az olajpálma-ültetvények és egyéb mezőgazdasági felhasználás céljaira történő felszabadítása eredményeképpen keletkeztek; mivel 2015-ben az indonéziai tüzek 52%-a szénben gazdag tőzeglápokban ütött ki, és e tüzekkel az ország bekerült a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló országok körébe[4];

I.  mivel számos termelő ország nem rendelkezik a pálmaolaj-koncessziókra vonatkozó pontos térképekkel és földnyilvántartásokkal, és emiatt nehéz megállapítani, ki a felelős az erdőtüzekért;

J.  mivel az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat értelmében az Unió beleegyezett abba, hogy „segít a magánszektornak azon célkitűzés elérésében, hogy legkésőbb 2020-ig felszámolja az erdőirtást az olyan mezőgazdasági nyersanyagok előállítása tekintetében, mint a pálmaolaj, a szója, a papír és a szarvasmarha-termékek, elismerve, hogy számos vállalat ennél is nagyra törőbb célokat tűzött ki maga elé”;

K.  mivel az Unió 2008-ban elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra legalább 50%-kal csökkenti az erdőirtás mértékét, 2030-ra pedig megállítja a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulását;

L.  mivel a Föld felszínének csupán 7%-át borító értékes trópusi ökoszisztémák egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve az erdőirtás miatt; mivel a pálmaolaj-ültetvények létesítése hatalmas erdőtüzekhez, a folyók kiszáradásához, talajerózióhoz, a tőzeglápok lecsapolásához, a vízfolyások elszennyezéséhez, valamint általában a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, ami számos ökoszisztéma-szolgáltatás elvesztését okozza, és jelentős hatással van a globális éghajlatra, a természeti erőforrások megőrzésére, valamint a globális környezet jelenlegi és jövőbeli generációk számára történő megőrzésére;

M.  mivel a pálmaolaj és az abból származó feldolgozott termékek fogyasztása jelentős szerepet játszik az uniós fogyasztás globális erdőirtásra gyakorolt hatásában;

N.  mivel általában a növényi olajok iránti kereslet egyre növekszik[5], a pálmaolaj iránti igény pedig a becslések szerint 2050-re megduplázódik[6]; mivel az 1970-es évek óta a pálmaolaj-termelésben tapasztalható növekedés 90%-a Indonéziában és Malajziában összpontosult; mivel az olajpálma-termesztés egyéb ázsiai, valamint afrikai és latin-amerikai országokban is kezd elterjedni, ahol folyamatosan új ültetvényeket létesítenek, a már létezőket pedig kibővítik, és ez a helyzet a környezet további rombolásához fog vezetni; mivel ugyanakkor a pálmaolaj egyéb növényi olajjal történő felváltása még több termelésre alkalmas földterületet tenne szükségessé;

O.  mivel a pálmaolaj széles körű használata elsősorban alacsony árának tudható be, és ezt az erdőirtással felszabadított területeken létrehozott olajpálma-ültetvények számának emelkedése teszi lehetővé; mivel ezenkívül a pálmaolaj élelmiszeripari használata a fenntarthatatlan tömegtermelés és tömegfogyasztás modelljét követi, ami szembemegy az ökológiai, jó minőségű és „nulla kilométeres” összetevők és termékek használatának és előmozdításának elvével;

P.  mivel bioüzemanyagként és a feldolgozott élelmiszerekben egyre többször használnak fel pálmaolajat, és a csomagolt áruk mintegy 50%-ában lelhető fel ez az összetevő;

Q.  mivel a pálmaolajjal kereskedő vállalatok nem tudják minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ellátási láncuk részét képező pálmaolaj nem hozható összefüggésbe erdőirtással, a tőzeglápok lecsapolásával vagy környezetszennyezéssel, és azt sem tudják igazolni, hogy azt az alapvető emberi jogok és a megfelelő szociális normák tiszteletben tartásával állították elő;

R.  mivel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program keretében a Bizottságnak értékelnie kell az élelmiszeráruk és egyéb árucikkek uniós fogyasztásával globálisan járó környezeti hatásokat, és adott esetben politikai javaslatokat kell kidolgozniuk az említett értékelések megállapításainak kezelése érdekében, fontolóra véve az erdőirtásra és erdőpusztulásra vonatkozó uniós cselekvési terv elkészítését;

S.  mivel a Bizottság azt tervezi, hogy tanulmányokat folytat az erdőirtás és a pálmaolaj témakörében;

T.  mivel a földhasználat pálmaolajhoz kapcsolódó megváltoztatásából származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke nem ismert; mivel e tekintetben fejleszteni kell a tudományos értékeléseket;

U.  mivel a termelő országokban nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az olajpálma-termesztésre – akár engedéllyel, akár anélkül – átadott földterületekről; mivel ez az akadály már a kezdetektől fogva gyengíti a pálmaolaj fenntarthatóságának biztosítása érdekében hozott intézkedéseket;

V.  mivel 2014-ben az Unió pálmaolaj-behozatalának 60%-áért az energiaágazat volt felelős, ugyanis az importált pálmaolaj 46%-át (vagyis a 2010-es mennyiség hatszorosát) a közlekedésben üzemanyagként, 15%-át pedig villamos- és hőenergia termelésére használták fel;

W.  mivel a becslések szerint 2020-ra világszerte egymillió hektárnyi földterületet fognak átalakítani a biodízel előállítására szánt pálmaolaj termelése érdekében, és ebből 0,57 millió hektárt Délkelet-Ázsia természetes erdeiből áldoznak fel[7];

X.  mivel a földhasználatnak a bioüzemanyagok arányára vonatkozó 2020-as uniós célérték miatti megváltoztatása 8,8 millió hektár földet érint, melyből 2,1 millió hektár földterületet Délkelet-Ázsiában alakítanak át az olajpálma-ültetvények terjeszkedése miatti nyomás következtében, és ennek a fele a trópusi erdők és a tőzeglápok kárára történik;

Y.  mivel az esőerdők kiirtása révén az állatfajok több mint felének, valamint a növényfajok több mint kétharmadának természetes élőhelye elpusztul, veszélyeztetve e fajok túlélését; mivel az esőerdőkben él a világ néhány legritkább és gyakran őshonos faja, amelyek súlyosan veszélyeztetett fajokként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, ami azt jelenti, hogy a megfigyelések, becslések, következtetések vagy sejtések alapján az elmúlt 10 évben vagy három generáció során állományuk mérete több mint 80%-kal csökkent; mivel az uniós fogyasztókat jobban kellene tájékoztatni az ilyen állat- és növényfajok védelmét célzó erőfeszítésekről;

Z.  mivel több vizsgálat is feltárta, hogy az olajpálma-ültetvények létrehozása és üzemeltetése során számos országban széles körben megsértik az alapvető emberi jogokat, például kényszerkilakoltatásra, fegyveres erőszakra, gyermekmunkára, adósszolgaságra, valamint az őslakos közösségek elleni megkülönböztetésre kerül sor;

AA.  mivel egyes rendkívül aggasztó jelentések[8] szerint a globális pálmaolaj-termelés nagy része sérti az alapvető emberi jogokat és a megfelelő szociális normákat, gyakran alkalmaz gyermekmunkát, valamint a földtulajdon kapcsán számos konfliktus alakul ki a helyi és őslakos közösségek és a pálmaolajkoncesszió-tulajdonosok között;

Általános megfontolások

1.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és a fenntartható erdőgazdálkodás a fenntartható fejlesztési célok központi célkitűzései;

2.  emlékeztet arra, hogy az erdők elengedhetetlen szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében;

3.  tudomásul veszi, hogy a globális erdőirtás mögött olyan összetett tényezők állnak, mint például a földterületeknek az állattenyésztés vagy szántóföldi növények – különösen az uniós állatállománynak szánt szójatakarmány – termesztése céljára történő megtisztítása, valamint a pálmaolaj-termelés, a városok terjeszkedése, a fakitermelés és egyéb intenzív mezőgazdasági tevékenységek;

4.  megjegyzi, hogy a globális erdőirtások 73%-ának hátterében az áll, hogy földterületeket tesznek szabaddá mezőgazdasági termékek számára, és 40%-ának az az oka, hogy a területeket nagy méretű monokultúrás olajpálma-ültetvényekké alakítják[9];

5.  megjegyzi, hogy nem a pálmaolaj-termelés az erdőirtás egyetlen oka, ugyanis az illegális fakitermelés és a demográfiai nyomás is felelőssé tehető a probléma kialakulásáért;

6.  megállapítja, hogy más növényi alapú olajok – többek között a szójabab és a repce – sokkal jelentősebb hatással vannak a környezetre, mint a pálmaolaj, és sokkal nagyobb földterületre van szükségük; megjegyzi, hogy az egyéb olajnövények termesztéséhez általában több növényvédő szerre és műtrágyára van szükség;

7.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a termőföldért folyó globális hajszát egyrészt az egyre fokozódó globális bioüzemanyag- és nyersanyag-kereslet, másrészt a földdel és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos spekulációk motiválják;

8.  emlékeztet arra, hogy az Unió a biológiai sokszínűségre pusztító hatással lévő erdőirtásból származó termékek fontos importőre;

9.  megállapítja, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomban az illegális erdőirtás segítségével előállított mezőgazdasági nyersanyagok (piaci értéken számolva) alig kevesebb mint egynegyede az Unióba irányul, és ez az összes szója 27%-át, az összes pálmaolaj 18%-át, az összes szarvasmarha 15%-át és az összes bőr 31%-át jelenti[10];

10.  felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok fogyasztásához köthető erdőirtással szembeni hatékony küzdelmet célzó uniós fellépésnek nem csupán a pálmaolaj-termelést, hanem valamennyi hasonló mezőgazdasági behozatalt figyelembe kell vennie;

11.  emlékeztet arra, hogy a globális termelés becslések szerinti 85-90%-ának megfelelő mennyiség előállításával a pálmaolaj fő termelői Malajzia és Indonézia, és üdvözli, hogy a malajziai természetes erdők szintje 1990 óta nőtt, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy Indonéziában az erdőirtás jelenlegi szintje ötévente -0,5%-os teljes veszteséggel folyik;

12.  emlékeztet arra, hogy Indonézia a közelmúltban a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává vált, valamint a biológiai sokféleség csökkenésével küzd, mivel számos vadon élő veszélyeztetett faj került a kihalás szélére;

13.  emlékeztet arra, hogy a pálmaolaj mintegy 40%-ot képvisel az összes növényi olaj világszintű kereskedelmében, és az Unió körülbelül évi 7 millió tonnával a második legjelentősebb importálója;

14.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az illegálisan kivágott erdők mintegy felét az uniós piacra szánt pálmaolaj előállítására használják;

15.  megállapítja, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat összetevőként és/vagy helyettesítő anyagként használja a pálmaolajat, annak termelékenysége és kémiai tulajdonságai miatt, ideértve a pálmaolaj problémamentes tárolhatóságát, olvadáspontját és – nyersanyagként – alacsonyabb felvásárlási árát;

16.  megállapítja továbbá, hogy a pálmamagpogácsát az Unióban takarmányként használják, különösen a tej- és a húshasznú szarvasmarha hízlalására;

17  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Unióban szigorúbbak a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi normák;

18.  tudatában van annak, mennyire összetett a pálmaolaj problémaköre, és hangsúlyozza, hogy számos szereplő közös felelősségén alapuló, globális megoldás kidolgozására van szükség; határozottan ajánlja ezt az elvet az ellátási láncban résztvevő valamennyi szereplő, többek között az Unió és az egyéb nemzetközi szervezetek, a tagállamok, a pénzügyi intézmények, a termelő országok kormányai, az őslakos népek és a helyi közösségek, a pálmaolaj termelésében, elosztásában és feldolgozásában részt vevő nemzeti és multinacionális vállalatok, a fogyasztói szervezetek és a nem kormányzati szervezetek számára; meg van győződve továbbá arról, hogy erőfeszítéseik összehangolása révén minden említett szereplőnek részt kell vennie a pálmaolaj fenntarthatatlan termeléséhez és fogyasztásához kapcsolható számos súlyos probléma megoldásában;

19.  felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható pálmaolaj-termelés eléréséhez közös globális felelősségvállalásra van szükség, ugyanakkor hangsúlyozva az élelmiszeripar fontos szerepét is a fenntartható módon előállított alternatívák feltárásában;

20.  megállapítja, hogy számos nyersanyagtermelő és -kereskedő, kiskereskedő és az ellátási lánc egyéb köztes szereplői, köztük egyes európai vállalatok is elkötelezték magukat az erdőirtástól mentes nyersanyagtermelés és -kereskedelem, a szénben gazdag tőzeglápok átalakításának elkerülése, az emberi jogok tiszteletben tartása, az átláthatóság, a harmadik fél által végzett ellenőrzések, valamint a felelősségteljes gazdálkodási gyakorlatok mellett;

21.  elismeri, hogy az esőerdők és a globális biológiai sokféleség megőrzése rendkívül fontos a Föld és az emberiség jövője szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megőrzési erőfeszítéseket vidékfejlesztési szakpolitikai eszközökkel kell kiegészíteni az érintett területeken a szegénység megelőzése, valamint a kis gazdálkodói közösségek foglalkoztatottságának előmozdítása érdekében;

22.  úgy véli, hogy az erdőirtás megállítására irányuló erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a helyi kapacitásépítésre, a technológiai segítségnyújtásra és a bevált gyakorlatok közösségek közötti megosztására, továbbá a kistermelők abban való támogatására, hogy a lehető leghatékonyabban használják meglévő szántóterületeiket, anélkül, hogy további erdőket kellene földterületté alakítani; e tekintetben rámutat arra, hogy az agroökológiai gyakorlatokban nagy lehetőségek rejlenek az ökoszisztéma-funkciók kevert, magas diverzitású ültetési, agrárerdészeti és permakultúra-technikák révén való maximalizálása tekintetében, az alapanyagoktól való függés és monokultúrák alkalmazása nélkül;

23.  megállapítja, hogy a pálmaolaj-termelés képes pozitívan hozzájárulni az országok gazdasági fejlődéséhez, és életképes gazdasági lehetőségeket tud biztosítani a gazdálkodók számára, amennyiben felelős és fenntartható módon végzik, és megszabják a fenntartható termelés szigorú feltételeit;

24.  tudomásul veszi, hogy számos önkéntes tanúsítási rendszer létezik, például az RSPO, az ISPO és az MSPO, és örömmel látja, hogy ezek szerepet játszanak a pálmaolaj fenntartható termesztésének előmozdításában; megjegyzi ugyanakkor, hogy e rendszerek fenntarthatósági kritériumait sokat bírálják, főként az ökológiai és szociális integritás tekintetében; hangsúlyozza, hogy a különböző rendszerek párhuzamos létezése zavaró a fogyasztók számára, és hogy végső célként egy olyan, egységes tanúsítási rendszer kialakítását kell kitűzni, amely javítja a fenntartható pálmaolaj láthatóságát a fogyasztók számára; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az említett egységes tanúsítási rendszer garantálja, hogy az Unió piacára kizárólag fenntartható módon előállított pálmaolaj léphessen be;

25.  megállapítja továbbá, hogy az Unión kívüli partnereink figyelmét jobban fel kell hívni a fenntarthatósággal és az erdőirtással kapcsolatos szerepükre, többek között beszerzési gyakorlataik tekintetében;

Ajánlások

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait, többek között a COP21, az ENSZ Erdészeti Fóruma (UNFF)[11], az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye[12], az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat, valamint az erdőirtás legkésőbb 2020-ig történő felszámolásáról szóló fenntartható fejlesztési cél[13] keretében tett vállalásokat;

27.  tudomásul veszi az olyan kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket, mint az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat[14], amelynek célja, hogy segítse a magánszektort a mezőgazdasági termékek – például a pálmaolaj, a szója, a papír és a marhahús – előállításához kapcsolódó erdőirtás 2020-ig történő megszüntetésére irányuló célkitűzés elérésében; megjegyzi, hogy egyes vállalatok ennél nagyra törőbb célokat tűztek ki maguk elé, de míg a pálmaolaj területén tevékenykedő vállalatok 60%-a elkötelezte magát ilyen kezdeményezések mellett, eddig csupán 2%-uk képes az általa forgalmazott pálmaolaj forrásig történő visszakövetésére[15];

28.  felhívja a figyelmet az élelmiszer-feldolgozó ipar által a tanúsított fenntartható pálmaolaj forrásainak feltárása érdekében tett erőfeszítésekre és az ebben elért eredményekre; felszólítja a pálmaolajat használó valamennyi ágazatot arra, hogy növeljék a tanúsított fenntartható pálmaolaj forrásainak feltárására irányuló erőfeszítéseiket;

29.  felszólítja az Európai Bizottságot és az összes olyan uniós tagállamot, amely ilyen lépéseket még nem tett, hogy egyrészt többek között „Az erdőirtás felszámolása az európai országokkal kapcsolatban álló mezőgazdasági termékláncokban” című amszterdami nyilatkozat aláírása és végrehajtása révén igazolják, hogy elkötelezettek az egész Unióra kiterjedő, arra irányuló kötelezettségvállalás kialakítása mellett, hogy 2020-ra 100%-ban tanúsított fenntartható pálmaolajat használjanak, valamint hogy többek között a pálmaolaj teljes mértékben fenntartható ellátási láncának 2020-ig történő megvalósítását támogató amszterdami nyilatkozat aláírása és végrehajtása révén ágazati kötelezettségvállalást alakítsanak ki;

30.  felszólítja a pálmaolaj-termelő vállalatokat, hogy tartsák magukat az erdőirtás felszámolására irányuló kötelezettségvállalások végrehajtását célzó egységes megközelítésről szóló bangkoki megállapodáshoz, valamint alkalmazzák „a jelentős szénmegkötő raktárakat figyelembe vevő” (High Carbon Stock, HCS) megközelítést, amely lehetővé teszi azon területek – vagyis lepusztult, alacsony kötöttszénkészlettel rendelkező és alacsony természeti értéket képviselő területek – azonosítását, amelyek alkalmasak az olajpálma-ültetvények létesítésére;

31.  felszólítja az Uniót, hogy tartsa fent elkötelezettségét, tegye intenzívebbé a FLEGT-ről szóló önkéntes partnerségi megállapodásokkal kapcsolatban zajló tárgyalásokat, valamint biztosítsa, hogy a végleges megállapodások kiterjedjenek az olajpálma-ültetvények kialakítása során végzett erdőirtásból származó faanyagokra is; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy ezek a megállapodások összhangban álljanak a környezetvédelemre, az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi joggal és kötelezettségvállalásokkal, valamint hogy az erdők megőrzését és fenntartható kezelését szolgáló, megfelelő intézkedésekhez vezessenek, ideértve a helyi közösségek és őslakos népek védelmét; megjegyzi, hogy a pálmaolaj felelősségteljes ellátási láncának biztosítása érdekében is lehetne hasonló megközelítést alkalmazni; javasolja, hogy a pálmaolaj-ágazatra vonatkozó uniós szakpolitikák a FLEGT-nek a több érdekelt fél részvételével zajló párbeszéddel, a termelő országok mélyen gyökerező kormányzati problémáinak kezelésével, valamint a támogató uniós behozatali politikákkal kapcsolatos elveire támaszkodjanak; megállapítja, hogy ezek az intézkedések a célországokban a pálmaolaj-ágazat fokozottabb ellenőrzéséhez vezethetnek;

32.  megjegyzi, hogy fontos elem a termelő országokkal folytatott, a fenntartható és gazdaságilag életképes fejlesztésekről és kereskedelmi gyakorlatokról zajló információcsere révén folytatott együttműködés; támogatja a termelő országok olyan fenntartható gyakorlatok kialakítására irányuló erőfeszítéseit, amelyek segítségével az adott országokban javíthatók az életkörülmények és fejleszthető a gazdaság;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az átláthatóságra és a kormányok és a pálmaolajat használó vállalkozások közötti együttműködésre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a tagállamokkal együtt működjön együtt harmadik országokkal a nemzeti jogszabályok kialakítása és végrehajtása, valamint a szokásjogon alapuló közösségi földjogok tiszteletben tartása érdekében, amelyek biztosítják az erdők, az erdő lakosai és ezek megélhetésének védelmét;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy a FLEGT cselekvési tervről szóló önkéntes partnerségi megállapodás keretében szükség van-e mechanizmusok bevezetésére a kereskedelmi célú mezőgazdaság céljából történő erdőátalakítás kérdésének kezelésére, valamint a civil társadalmi szervezetek, őslakos közösségek és a gazdálkodással foglalkozó földtulajdonosok szerepvállalásának növelésére;

35.  felszólítja az Uniót, hogy az önkéntes partnerségi megállapodások kiegészítő elemeként dolgozzon ki az ilyen megállapodások pálmaolajjal kapcsolatos vonatkozásainak nyomon követésére vonatkozó olyan, az uniós fakitermelési rendelethez hasonló jogszabályokat, amelyek a vállalatokra és a pénzügyi intézményekre egyaránt kiterjednek; megjegyzi, hogy az Unió már szabályozta a fakitermeléshez, a halászathoz és a konfliktusövezetből származó ásványokhoz kapcsolódó ellátási láncokat, azonban még mindig nem szabályozta az erdőket veszélyeztető mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó ellátási láncokat; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a fa- és fatermékpiaci rendelet végrehajtására, hogy jobban fel lehessen mérni annak hatékonyságát, és meg lehessen győződni arról, hogy alapul lehet-e venni egy olyan új uniós jogalkotási aktus számára, melynek célja a fenntarthatatlan pálmaolaj Unióban történő értékesítésének megakadályozása;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy az állami és magánszektor valamennyi érintett szereplőjével együttműködésben indítson tájékoztatási kampányokat, és adjon átfogó tájékoztatást a fogyasztók számára a fenntartható pálmaolaj-termelés pozitív környezetvédelmi, társadalmi és politikai következményeiről; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pálmaolajat tartalmazó valamennyi terméken azonnal felismerhető jelölés segítségével tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy az adott termék fenntartható, és határozottan javasolja, hogy ezt a jelölést a terméken vagy a csomagoláson helyezzék el, vagy tegyék valamilyen műszaki megoldás segítségével könnyen hozzáférhetővé;

37.  felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt minden egyéb jelentős pálmaolaj-fogyasztóval, például Kínával és Indiával, valamint a termelő országokkal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmüket a trópusi erdőirtás és erdőpusztulás problémájára, és hogy közösen tárjanak fel megoldási lehetőségeket;

38.  várakozással tekint a Bizottság erdőirtással és pálmaolajjal kapcsolatos vizsgálata elé, melynek eredményeit a vizsgálat lezárását követően a lehető leghamarabb ismertetik;

39.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körű tájékoztatást a pálmaolaj európai felhasználásáról és fogyasztásáról, valamint az Unióba történő behozataláról;

40.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az azzal kapcsolatos információgyűjtésre irányuló kutatását, hogy az európai fogyasztás és beruházás milyen hatást gyakorol az erdőirtásra, a társadalmi problémákra, a veszélyeztetett fajokra és a környezetszennyezésre, valamint hogy kérjék fel az Unión kívüli kereskedelmi partnereket e példa követésére;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai fogyasztás és beruházás harmadik országokban zajló erdőirtásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében dolgozzon ki technológiákat, illetve terjesszen elő egy – többek között tájékoztató kampányokat is magában foglaló – konkrét cselekvési tervet;

42.  elismeri a már létező tanúsítási rendszerek pozitív hozzájárulását, ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az RSPO, az ISPO és az MSPO, valamint a többi fontosabb elismert tanúsítási rendszer ténylegesen nem tiltja meg tagjai számára, hogy az esőerdőket vagy a tőzeglápokat pálmaültetvényekké alakítsák át; ezért úgy véli, hogy ezek a fontosabb tanúsítási rendszerek az ültetvények telepítése és működtetése során nem tudják ténylegesen korlátozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ennek következtében nem tudják megelőzni az erdőkben és tőzeglápokon keletkező hatalmas tüzeket; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az említett tanúsítási rendszerek független ellenőrzésének és nyomon követésének elvégzéséről, garantálva, hogy az Unió piacán értékesített pálmaolaj megfelel valamennyi szükséges normának, és fenntartható; megjegyzi, hogy a pálmaolaj-ágazatban nem lehet csupán önkéntes intézkedésekkel és politikákkal kezelni a fenntarthatóság kérdését, hanem a pálmaolaj-termelő vállalatok esetében kötelező erejű szabályokra és kötelező tanúsítási rendszerekre is szükség van;

43.  felszólítja az Uniót, hogy vezessen be fenntarthatósági minimumfeltételeket az uniós piacra belépő pálmaolaj és pálmaolajat tartalmazó termékek vonatkozásában, gondoskodva arról, hogy az Unióban forgalmazott pálmaolaj:

-   nem vezetett sem közvetlenül, sem közvetetten az ökoszisztéma romlásához, például az elsődleges vagy másodlagos erdők kiirtásához és a tőzeglápok vagy egyéb ökológiai szempontból értékes élőhelyek pusztulásához, és nem vezet a biológiai sokféleség csökkenéséhez, elsősorban a veszélyeztetett állat- és növényfajok tekintetében,

-   nem vezetett a földgazdálkodási gyakorlatok olyan megváltozásához, amely negatív környezeti hatással jár,

-   nem okozott gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémákat vagy konfliktusokat, beleértve konkrétan a gyermekmunkát, kényszermunkát, nagyarányú földszerzést vagy az őslakos vagy helyi közösségek kitelepítését,

-   maradéktalanul tiszteletben tartja az alapvető emberi és szociális jogokat, és teljes mértékben megfelel a vonatkozó szociális és munkaügyi előírásoknak, melyek célja a munkavállalók biztonságának és jóllétének garantálása,

-  lehetővé teszi a kisüzemi pálmaolaj-termelők számára, hogy részt vegyenek a tanúsítási rendszerben, és gondoskodik arról, hogy a nyereségből megkapják a nekik kijáró részt,

-   olyan ültetvényekről származik, melyet a káros környezeti és szociális következmények minimalizálása érdekében a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérést előmozdító, modern agroökológiai technológiákkal művelnek meg,

44.  megjegyzi, hogy már léteznek szigorú előírások a felelősségteljes pálmaolaj-termelés tekintetében, például azok, amelyeket a pálmaolajjal foglalkozó innovációs csoport (POIG) dolgozott ki, ezeket azonban a vállalatok és a tanúsítási rendszerek – az RSPO Next kivételével – még nem fogadták el széles körben;

45.  felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ellátási lánc valamennyi szereplője meg tudja különböztetni a fenntartható és a fenntarthatatlan módon termelt pálmaolajat, valamint annak maradványanyagait és melléktermékeit; megjegyzi, hogy az ellátási lánc valamennyi szakaszában fontos a nyersanyagok nyomon követhetősége és az átláthatóság;

46.  felhívja az Uniót, hogy dolgozzon ki kötelező erejű szabályozási keretet annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági importőr ellátási láncai nyomon követhetők legyenek a mezőgazdasági alapanyagok eredetéig;

47.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az Unióba behozott pálmaolaj nyomon követhetőségét, és az egységes tanúsítási rendszer alkalmazásáig fontolja meg eltérő vámtételek alkalmazását, amelyek pontosabban tükrözik a környezeti teherrel kapcsolatos valódi költségeket; felkéri a Bizottságot, hogy a pálmaolaj szénlábnyomára való tekintettel fontolja meg a megkülönböztetésmentes, vámjellegű és nem vámjellegű akadályok bevezetését és alkalmazását is; szorgalmazza a „szennyező fizet” elv teljes körű alkalmazására az erdőirtás tekintetében;

48.  felhívja a bizottságot, hogy egyértelműen határozzon meg szankciókat a nem megfelelés esetére, ugyanakkor tartsa fent a kereskedelmi kapcsolatokat a harmadik országokkal;

49.  e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a Vámigazgatások Világszervezeténél (WCO) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra reformját, amely lehetővé tenné a tanúsítottan fenntartható és nem fenntartható pálmaolaj és származékai közötti különbségtételt;

50.  felszólítja a Bizottságot, hogy az erdőirtás megakadályozása érdekében kereskedelmi és fejlesztési együttműködési megállapodásainak fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteibe haladéktalanul illesszen be kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat, ideértve konkrétan egy erdőirtás elleni garancia beépítését a termelő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokba, és a termelő országokban hozzon határozott és érvényesíthető intézkedéseket a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlatok felszámolására;

51.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak olyan eszközök kidolgozására, amelyek lehetővé teszik a természetvédelmi kérdések fejlesztési együttműködésbe történő jobb integrálását; megállapítja, hogy egy ilyen megközelítés segít majd biztosítani, hogy a fejlesztési tevékenységek ne vezessenek nem szándékosan előidézett környezetvédelmi problémákhoz, és inkább a természetvédelmi tevékenységekkel összeegyeztetve folyjanak;

52.  megállapítja, hogy a termelő országokban a földnyilvántartások hiányosságai jelentős mértékben akadályozzák az olajpálma-ültetvények terjeszkedésének ellenőrzését, valamint a kistermelők lehetőségeit az ültetvényeik fenntarthatóságának javításához szükséges hitelekhez való hozzáférésre; megállapítja, hogy a kormányzás és az erdészeti intézmények helyi és nemzeti szinten történő megerősítése a hatékony környezetvédelmi politika előfeltétele; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai és pénzügyi segítséget a termelő országoknak, hogy meg tudják erősíteni földnyilvántartási rendszereiket, és javítani tudják az olajpálma-ültetvények környezeti fenntarthatóságát; rámutat arra, hogy az olajpálma-koncessziók nyomon követésének, valamint az erdősítést, az újraerdősítést és az ökológiai folyosók kialakítását szolgáló célzott stratégiák kidolgozásának az egyetlen módja a termelő országok – akár műholdas és térinformatikai technológiák révén történő – feltérképezése; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a termelő országokat abban, hogy tűzmegelőzési rendszereket állítsanak fel;

53.  támogatja az indonéz kormány tőzeglápokra irányuló közelmúltbeli moratóriumát, amely annak megelőzését szolgálja, hogy az erdős tőzeglápok helyére ültetvényeket telepítsenek; támogatja egy tőzegláp-helyreállítással foglalkozó olyan ügynökség felállítását, melynek célja 2 millió hektárnyi, tűzvész áldozatává vált tőzegláp helyreállítása;

54.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fennmaradó esőerdők megvédelmezése érdekében az említett országokkal folytatott párbeszéd keretében mozdítsa elő az olajpálma-termesztésnek helyt adó földterületek terjeszkedésének befagyasztását, többek között az új koncessziókra bevezetett moratórium segítségével;

55.  riasztónak tartja, hogy a földügyletek sérthetik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. egyezményének megfelelő, a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésére vonatkozó elvet; felszólítja az Uniót és tagállamait annak biztosítására, hogy az uniós székhellyel rendelkező beruházók maradéktalanul tiszteletben tartsák a felelős és fenntartható mezőgazdasági beruházásokra vonatkozó nemzetközi normákat, konkrétan a felelősségteljes mezőgazdasági ellátási láncokra vonatkozó FAO-OECD-iránymutatást, a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket és a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatásokat; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a vállalati visszaélések áldozatai számára biztosított jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítására;

56.  ezért felhívja a származási országok illetékes hatóságait, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, így az erdőben lakók földdel kapcsolatos jogait, valamint hogy erősítsék meg a környezeti, szociális és egészségügyi kötelezettségvállalásaikat, figyelembe véve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes iránymutatásait[16];

57.  sürgeti az Uniót, hogy támogassa a mikro- és kisvállalkozásokat, illetve a családi alapú vidéki vállalkozásokat, és segítse elő a földtulajdonok és -birtokok nemzeti és helyi szintű legális nyilvántartásba vételét;

58.  kiemeli a védett hagyományos birtokviszonyokkal és erőforrás-gazdálkodási rendszerekkel bíró őslakos földterületeken az erdőirtás alacsony arányát, ami nagymértékben hozzájárulhat a kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és a globális ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításához; kéri, hogy a nemzetközi éghajlatváltozási és fejlesztési forrásokat fordítsák őslakos és közösségi földterületek megóvására, és támogassák a földjeik védelmébe beruházó őslakos népeket és közösségeket;

59.  emlékeztet arra, hogy a szegénységben élő, vidéki nők megélhetése különösen függ az erdei erőforrásoktól; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését érvényesíteni kell a nemzeti erdészeti politikákban és intézményekben, például a nők földtulajdonhoz és egyéb forrásokhoz való egyenlő hozzáférésének előmozdítása érdekében;

60.  emlékezteti a Bizottságot a „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” című közleményére[17], mely a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését hangsúlyozza, figyelembe véve az erdőirtást előidéző valamennyi tényezőt, beleértve a pálmaolaj-termelést is; emlékezteti a Bizottságot a COP21-tárgyalások során hangoztatott célkitűzésére, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás;

61.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az erdőirtással és az erdőpusztulással foglalkozó olyan uniós cselekvési terv kidolgozását, amely a hetedik környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban konkrét szabályozási intézkedéseket tartalmaz annak garantálása érdekében, hogy az Unióhoz kapcsolható egyik ellátási lánc és pénzügyi tranzakció se idézzen elő erdőirtást és erdőpusztulást, valamint hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervet a pálmaolajról; felszólítja a Bizottságot, hogy fogadja el a „nem erdőirtásból származó” kifejezés egységes fogalommeghatározását;

62.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a hatalmas olajpálma-monokultúrákból eredő nagyarányú földszerzés és a trópusi erdőségek ilyen monokultúrák miatti elpusztításának megakadályozása érdekében – melyek veszélybe sodorhatják az Unió éghajlatváltozási kötelezettségvállalásait – dolgozzák ki az erdő fogalmának olyan meghatározását, amely magában foglalja a biológiai, társadalmi és kulturális sokféleséget; hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell biztosítani az őshonos fajoknak, védelmet nyújtva ezáltal az ökoszisztémák, élőhelyek és helyi közösségek számára;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a felelősségteljes üzleti magatartást illetően;

64.  ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési pénzintézetek gondoskodjanak arról, hogy társadalmi és környezetvédelmi politikáik kötelező érvényűek és a nemzetközi emberi jogi törvényekkel teljes mértékben összhangban legyenek; szorgalmazza a magánpénzintézetek és az állami pénzügyi szervek finanszírozásának fokozottabb átláthatóságát;

65.  felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi nemzeti közbeszerzési eljárásukban vezessenek be a fenntartható pálmaolajat támogató, kötelező előírásokat;

66.  aggodalommal állapítja meg, hogy a kereskedelmi célú mezőgazdaság továbbra is a globális erdőirtás egyik legfontosabb mozgatórugója, és hogy 2000 óta a trópusi erdőirtás mintegy fele az erdők kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális átalakításának tulajdonítható, ami a konfliktus kockázatát is magában hordozhatja; szorgalmazza az erdészeti, kereskedelmi, mezőgazdasági, földhasználati és vidékfejlesztési politikáknak a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében történő jobb összehangolását; hangsúlyozza a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia szükségességét ezen a területen is, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos uniós szakpolitikát;

67.  felhívja a figyelmet a földkoncentrációs folyamatokkal és a földhasználat megváltozásával kapcsolatos problémákra, ami akkor fordul elő, amikor a olajpálma-ültetvényekhez hasonló monokultúrákat létesítenek;

68.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a földhasználat megváltoztatásának, például az erdőirtásnak és a bioenergia-termelésnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásaira irányuló kutatásokat;

69.  felszólítja a Bizottságot, hogy mutasson példát más országok számára azáltal, hogy az uniós jogalkotásban szabályokat dolgoz ki a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekből származó üvegházhatású gázkibocsátásnak és a vizes élőhelyek földhasználati változásainak az elszámolására vonatkozóan;

70.  tudomásul veszi a nagyméretű monokultúrás olajpálma-ültetvények hatásait, így a kártevők jelenlétének emelkedését, a mezőgazdasági vegyszerekből és a talajerózióból eredő vízszennyezést, valamint a szén-dioxid-megkötésre és az egész régió ökológiájára kifejtett hatásokat, melyek gátolják az állatfajok migrációját;

71.  megjegyzi, hogy a legfrissebb kutatások szerint az olajpálma-ültetvényeken alkalmazott agrárerdészeti polikultúrás termesztés több előnnyel is szolgál a biológiai sokféleség, a termelékenység és a pozitív társadalmi következmények tekintetében;

72.  felszólítja a Bizottságot a közös agrárpolitika (KAP) és az egyéb uniós politikák közötti összhang garantálására és szinergiák erősítésére, valamint annak biztosítására, hogy azokat a fejlődő országokban zajló erdőirtással szemben fellépő programokkal, például a REDD-del összehangolva hajtsák végre; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP reformja ne vezessen közvetlenül vagy közvetetten további erdőirtásokhoz, és támogassa a globális erdőirtás megállítására irányuló célkitűzést; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a pálmaolaj-termelés miatti erdőirtáshoz kapcsolódó környezetvédelmi problémákkal a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott célkitűzések fényében is foglalkozzanak, e stratégiának ugyanis szerves részét kell képeznie az Unió e területen tett külső fellépéseinek;

73.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a pálmaolaj-termeléssel összefüggő erdőirtás miatt élőhelyüket elveszítő állatfajok elsősorban helyszíni, de akár a helyszínen kívüli megőrzésével foglalkozó szervezeteket;

74.  több kutatást szorgalmaz uniós szinten a fenntartható takarmányokra irányulóan annak érdekében, hogy alternatívákat lehessen kifejleszteni az európai mezőgazdaság számára az olajpálmából készült termékekkel szemben;

75.  megjegyzi, hogy az Unióban felhasznált bioüzemanyag 70%-át az Unióban termesztik, illetve állítják elő, az Unióba behozott bioüzemanyagnak pedig 23%-a elsősorban Indonéziából származó pálmaolaj, további 6%-a pedig szója[18];

76.  rámutat a bioüzemanyag iránti uniós keresletnek a trópusi erdők pusztulásához kapcsolódó közvetett hatásaira;

77.  megjegyzi, hogy ha figyelembe vesszük a közvetett földhasználat-változást, a növényi alapú bioüzemanyagok egyes esetekben akár az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó növekedéséhez is vezethetnek, például az olyan, jelentős szénkészletekkel rendelkező élőhelyek felégetése esetén, mint a trópusi erdők és a tőzeglápok; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az önkéntes rendszerek Bizottság általi értékelése nem terjed ki arra, hogy milyen hatással jár a közvetett földhasználat-változás;

78.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv reformja részeként annak önkéntes rendszerébe foglaljon bele konkrét ellenőrzési eljárásokat a földhasználati konfliktusokra, a kényszer- és gyermekmunkára, a mezőgazdasági termelők rossz munkakörülményeire az egészséget és a biztonságot fenyegető veszélyekre vonatkozóan; hasonlóképpen felhívja az Uniót, hogy vegye figyelembe a közvetett földhasználat-változások hatásait, és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv reformja terjedjen ki a társadalmi felelősségvállalási követelményekre is;

79.  szorgalmazza olyan, hatékony fenntarthatósági kritériumoknak az uniós bioüzemanyag-politikába való beillesztését, amelyek megvédik a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületeket, a jelentős szén-dioxid-készleteket megkötő földterületeket és a tőzeglápokat, és amelyek társadalmi kritériumokat foglalnak magukban;

80.  elismeri, hogy az Európai Számvevőszék legfrissebb, a bioüzemanyagokra vonatkozó jelenlegi tanúsítási rendszereket elemző jelentése[19] szerint e rendszerek nem veszik figyelembe a fenntarthatóság egyes fontos szempontjait, például a kereslet közvetett hatásait, nem járnak hitelesítéssel, és nem tudják garantálni, hogy a tanúsított bioüzemanyagok ne okozzanak negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal járó erdőirtást; tisztában van azzal, hogy a tanúsítási rendszer értékelése során aggályok merültek fel az átláthatósággal kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a fenntarthatósági rendszerek átláthatóságát, például dolgozzon ki megfelelő jegyzéket az ellenőrzendő szempontokról, például az éves jelentésekről, és biztosítsa annak lehetőségét, hogy kérelmezni lehessen független harmadik felek által végzett ellenőrzéseket; szorgalmazza, hogy a Bizottság rendelkezzen nagyobb hatáskörrel a rendszerek ellenőrzésére és nyomon követésére, a jelentéstételre és a fellépésre;

81.  felszólít a Számvevőszék vonatkozó ajánlásainak a Bizottsággal egyetértésben történő végrehajtására;

82.  aggodalommal állapítja meg, hogy az Unió által importált összes pálmaolaj 46%-át biodízel előállítására használják, és hogy ez körülbelül egymillió hektár trópusi földterület használatával jár; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az erdőirtást kiváltó növényi olajok, köztük a pálmaolaj bioüzemanyagok összetevőjeként való használatának lehetőleg legkésőbb 2020-ig történő fokozatos felszámolására;

83.  megjegyzi, hogy a pálmaolaj használatának egyszerű betiltása vagy fokozatos kivezetése ahhoz vezethet, hogy olyan egyéb, bioüzemanyag előállítására alkalmas trópusi növényi olajjal helyettesítik majd, amelyet minden valószínűség szerint ugyanolyan ökológiai szempontból érzékeny régiókban termelnek, mint a pálmaolajat, és amely akár sokkal súlyosabb hatással is lehet a biológiai sokféleségre, a földhasználatra és az üvegházhatású gázok kibocsátására, mint maga a pálmaolaj; javasolja olyan, fenntarthatóbb alternatívák megtalálását és előmozdítását a bioüzemanyag-használatra, mint a hazai termelésű, repcéből vagy napraforgómagból származó európai olajok;

84.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyidejűleg támogassa a második és harmadik generációs bioüzemanyagok továbbfejlesztését a földhasználat Unión belüli közvetett megváltoztatása kockázatának csökkentése érdekében, illetve ösztönözze a fejlett bioüzemanyagokra történő átállást az (EU) 2015/1513 irányelvvel összhangban és a körforgásos gazdaságra, az erőforrás-hatékonyságra és az alacsony kibocsátással járó mobilitásra irányuló uniós törekvéseknek megfelelően;

85.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]    Az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című bizottsági közlemény (COM(2011)0244).
• [2]    Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0034.
• [3]    Forrás: Forest Trends: Consumer Goods and Deforestation: An Analysis of the Extent and Nature of Illegality in Forest Conversion for Agriculture and Timber Plantations (http://www.forest-trends.org/documents/files/doc_4718.pdf)
• [4]    Forrás: Világ Erőforrásai Intézet (WRI) (http://www.wri.org/blog/2015/10/indonesia%E2%80%99s-fire-outbreaks-producing-more-daily-emissions-entire-us-economy)
• [5]    http://www.fao.org/docrep/016/ap106e/ap106e.pdf (FAO, A világ mezőgazdasága a 2030/2050-es években – 2012-es felülvizsgálat)
• [6]    http://wwf.panda.org/what_we_do/footprint/agriculture/palm_oil/ (WWF)
• [7]    Forrás: Globiom-jelentés (https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Final%20Report_GLOBIOM_publication.pdf).
• [8]    Például: Amnesty International – The Great Palm Oil Scandal (A nagy pálmaolajbotrány) (https://www.amnesty.org/en/documents/asa21/5243/2016/en/) és Rainforest Action Network – The Human Cost of Conflict Palm Oil (A konfliktusövezetekből származó pálmaolaj emberi áldozatai) (https://d3n8a8pro7vhmx.cloudfront.net/rainforestactionnetwork/pages/15889/attachments/original/1467043668/The_Human_Cost_of_Conflict_Palm_Oil_RAN.pdf?1467043668)
• [9]    Az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatása: Az Uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásának átfogó elemzése, 2013, Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf (56. o.)
• [10]    Forrás: FERN: Lopott áruk: Az Unió bűnrészessége az illegális trópusi erdőirtásban (http://www.fern.org/sites/fern.org/files/Stolen%20Goods_EN_0.pdf)
• [11]    Az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának következtetései.
• [12]    Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye, aicsi célok: https://www.cbd.int/sp/targets/
• [13]    Fenntartható fejlesztési célok, 15.2. cikk, az erdőirtás megállítására vonatkozó célkitűzés (https://sustainabledevelopment.un.org/sdg15).
• [14]    Az éghajlattal foglalkozó 2014. évi ENSZ csúcstalálkozó.
• [15]    http://forestdeclaration.org/wp-content/uploads/2015/09/2016-NYDF-Goal-2-Assessment-Report.pdf
• [16]    Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földbirtoklás, a halászat és az erdők felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatásai, Róma, 2012., http://www.fao.org/docrep/016/i2801e/i2801e.pdf
• [17]    A Bizottság 2008. október 17-i közleménye (COM(2008)0645).
• [18]    EUROSTAT – Supply, transformation and consumption of renewable energies [A megújuló energia kínálata, átalakulása és fogyasztása]; éves adatok (nrg_107a), Globiom-tanulmány: „Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása”, 2015, és http://www.fediol.be/
• [19]    Forrás: Európai Számvevőszék: A bioüzemanyagok tanúsítása – hiányosságok az önkéntes rendszerek elismerésében és felügyeletében (http://www.eca.europa.eu/hu/Pages/NewsItem.aspx?nid=7171).

INDOKOLÁS

A fenntartható fejlődésről a Bizottság a következőket állapítja meg: „A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a mai generációk igényeit oly módon elégítjük ki, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációinak képességét saját igényeik kielégítésére.” Az emberi társadalom fokozatos és hosszú távú fejlődését előrevetítő elképzelés az Unió egyik sarokköve, melyet tekintetbe kell vennünk az olyan kérdésekre vonatkozó döntéshozatali folyamat során, mint amilyen a pálmaolaj problémaköre.

Még 20 év sem telt el azóta, hogy a pálmaolaj a világ legszélesebb körben használt olajává, és egyben számos trópusi ökoszisztéma jelentős mértékű pusztulásának egyik okozójává vált. Ennek az árucikknek köszönhetően az indonéziai Szumátra és Borneó szigete azzal írta bele magát a történelemkönyvekbe, hogy itt zajlott le az emberi történelem leggyorsabb erdőirtása. Az iparág korábban sosem tapasztalt sebességű terjeszkedésének köszönhetően sajnos a monokultúrás ültetvények tömeges telepítésével kapcsolatos veszélyekre nem derült maradéktalanul fény. Idővel kiderült, hogy a kockázatokat alulértékelték, és mára egyértelművé váltak a növény túlzott és szinte szabályozatlan termesztéséhez köthető negatív következmények.

A trópusi ökoszisztémáknak, és különösen a világ növénytakarójának csupán 7%-át adó esőerdőnek az emberiség történetében még nem látott mértékű kihívással kell megküzdeniük. Nem csupán a rendkívül értékes növényvilág pusztul ki, hanem számos állatfaj is, köztük olyanok, amelyeket még fel sem fedeztek. A pálmaolaj-termelés azonban nemcsak az esőerdőkre van hatással. A kapcsolódó tengeri ökoszisztémák is egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve. Pótolhatatlan talajvízkészletek tűnnek el, és folyók száradnak ki. A tőzegmohalápokban és az erdőkben hatalmas tűzvészek pusztítanak, és az érintett térségekben megváltozik az éghajlat, ami hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz is. E változások nem csupán a trópusi állat- és növényvilágot érintik, hanem a helyi lakosságot is, melynek megélhetése szorosan összefügg ezekkel az ökoszisztémákkal. A pálmaolaj tehát számos társadalmi és gazdasági konfliktus okozójává vált. E változások gyorsasága riasztó, és ezért azonnali válaszlépéseket követel.

Az Unió a pálmaolaj harmadik legnagyobb piaca, és így jelentős szerepet játszik a pálmaolaj-termelő trópusi országokban zajló történésekben. Az európai pénzintézetek ezenkívül az ágazat legnagyobb befektetői közé tartoznak. Felelősek tehát azért, hogyan kezelik a pénzüket. Ki kell emelni, hogy e problémák előidézésében számos fél szerepet játszik, felelősségük tehát közös. Mivel az Unió és tagállamai is szerepet játszanak a helyzet kialakulásában, vállalniuk kell a felelősséget, és lépéseket kell tenniük a jelenlegi kétségbeejtő helyzet javítása érdekében.

Az ENSZ meghatározta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, amely 17, ez idő alatt megvalósítandó célt tűz ki. A pálmaolaj kérdése mind a 17 célt érinti, de legszorosabban a 2., 3., 6., 14., 16. és 17., illetve különösen a 12., a 13. és a 15. célhoz kapcsolható. Ez jól mutatja, mennyire súlyos a pálmaolajjal kapcsolatos problémakör, és miért életbevágóan fontos, hogy azonnal megvizsgáljuk a kérdést, és kielégítő, hosszú távú megoldást találjunk.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (2.3.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a pálmaolajról és az esőerdők kiirtásáról
(2016/2222(INI))

A vélemény előadója: Heidi Hautala

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet, hogy a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható erdőgazdálkodás a fenntartható fejlesztési célok központi célkitűzései; aggodalommal állapítja meg, hogy a pálmaolaj jelentős erdőirtásra motiváló tényező, különösen Malajziában, Indonéziában, Pápua Új-Guineában, Libériában, Kamerunban, a Kongói Köztársaságban, Kolumbiában és Peruban; emlékeztet az erdők fontos szerepére az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és ez utóbbi hatásainak enyhítésében;

2.  kiemeli a védett hagyományos birtokviszonyokkal és erőforrás-gazdálkodási rendszerekkel bíró őslakos földterületeken az erdőirtás alacsony arányát, ami nagymértékben hozzájárulhat a kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és a globális ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításához; kéri, hogy a nemzetközi éghajlat-változási és fejlesztési forrásokat fordítsák őslakos és közösségi földterületek megóvására és támogassák a földjeik védelmébe beruházó őslakos népeket és közösségeket;

3.  emlékeztet rá, hogy a szegénységben élő, vidéki nők megélhetése különösen függ az erdei erőforrásoktól; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemek közti egyenlőség kérdését a nemzeti erdészeti politikákban és intézményekben érvényesítsék, például a nők földtulajdonhoz és egyéb forrásokhoz való egyenlő hozzáférésének előmozdítása érdekében;

4.  aggodalommal állapítja meg, hogy a kereskedelmi célú mezőgazdaság továbbra is a globális erdőirtás egyik legfontosabb mozgatórugója, és hogy 2000 óta a trópusi erdőirtás mintegy fele az erdők kereskedelmi célú mezőgazdaság érdekében történő illegális átalakításának tulajdonítható, ami a konfliktus kockázatát is magában hordozhatja; szorgalmazza az erdészeti, kereskedelmi, mezőgazdasági, földhasználati és vidékfejlesztési politikáknak a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében történő jobb összehangolását; hangsúlyozza a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia szükségességét ezen a területen is, beleértve a megújuló energiával kapcsolatos uniós szakpolitikát;

5.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a termőföldért folyó globális hajszát egyrészt az egyre fokozódó globális bioüzemanyag- és nyersanyag-kereslet, másrészt a földdel és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos spekulációk motiválják; hangsúlyozza a Számvevőszék 18/2016 sz. különjelentésének azon következtetését, hogy a bioüzemanyagok fenntarthatóságára vonatkozó uniós tanúsítási rendszer nem teljesen megbízható; kéri az uniós intézményeket, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv reformja részeként annak önkéntes rendszerébe foglaljon bele konkrét ellenőrzési eljárásokat a földhasználati konfliktusokra, a kényszer- és gyermekmunkára, a mezőgazdasági termelők rossz munkakörülményeire az egészséget és a biztonságot fenyegető veszélyekre vonatkozóan; hasonlóképpen felhívja az Uniót, hogy vegye figyelembe a közvetett földhasználat-változások hatásait és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv reformja terjedjen ki a társadalmi felelősségvállalási követelményekre is;

6.  hangsúlyozza, hogy a pálmaolaj-termelés értékes jövedelemtermelő és munkahelyteremtő forrásként kulcsfontosságú szerepet játszik a pálmaolaj-termelő fejlődő országok gazdaságaiban;

7.  emlékezteti a Bizottságot a „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” című, 2008. október 17-i közleményére (COM(2008)0645), mely a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését hangsúlyozza, figyelembe véve az erdőirtást előidéző valamennyi tényezőt, beleértve a pálmaolaj-termelést is; emlékezteti a Bizottságot az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményére irányuló tárgyalások során hangoztatott célkitűzésére, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás;

8.  szorgalmazza a pálmaolaj-termelő országok támogatását mindazon vonatkozó hazai szakpolitikák és szabályozás kidolgozása és végrehajtása terén, melyek célja, hogy minimálisra csökkentsék az ipar erdőirtásra, ökoszisztémákra és természeti örökségre gyakorolt hatását;

9.  felhívja az Uniót, hogy dolgozzon ki kötelező erejű szabályozási keretet annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági importőr ellátási láncai nyomon követhetők legyenek a mezőgazdasági alapanyagok eredetéig;

10.  emlékeztet arra, hogy a globális termelés becslések szerinti 85-90%-ának megfelelő mennyiség előállításával a pálmaolaj fő termelői Malajzia és Indonézia, és üdvözli, hogy a malajziai elsődleges erdők szintje 1990 óta nőtt, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy Indonéziában az erdőirtás jelenlegi szintje ötévente -0,5%-os teljes veszteséggel folyik;

11.  emlékeztet rá, hogy az Unió a biológiai sokszínűségre pusztító hatással lévő erdőirtásból származó termékek fontos importőre; szorgalmazza az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok uniós támogatások megszüntetését és az olyan üzemanyagok – különösen a pálmaolaj iránt fenntarthatatlanul magas keresletet okozó biodízel – fokozatos kivezetését, amelyeket alkalmatlannak nyilvánítanak a 2030-as valamennyi uniós éghajlati és energia-célkitűzés elérésére; hangsúlyozza, hogy javítani kell az önkéntes tanúsítási rendszerek – mint például az RSPO (a pálmaolaj fenntartható előállításáról szóló kerekasztal) – megbízhatóságát a nagyarányú földszerzésekkel, köztük a vízkészletek megszerzésével, és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos problémák megfelelőbb kezelése érdekében; mélységes aggodalmának ad hangot, hogy több vizsgálat is feltárta, hogy az olajpálma-ültetvények létrehozása és üzemeltetése során számos országban széles körben megsértik az alapvető emberi jogokat, például kényszerkilakoltatásra, fegyveres erőszakra, gyermekmunkára, adósszolgaságra vagy az őslakos közösségek hátrányos megkülönböztetésére kerül sor;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el kötelező érvényű szabályozást a mezőgazdasági áruimportőrök ellátási láncaira vonatkozóan, hogy a pálmaolajjal kapcsolatos amszterdami nyilatkozattal összhangban biztosítani lehessen 2020-ig a pálmaolaj-ellátási lánc teljes fenntarthatóságát; különösen egy megfelelő, kellő gondossággal kapcsolatos keretet és nyomonkövetési mechanizmusokat szorgalmaz az ellátási lánc egészében, amelyek összhangban állnak a globálisan elfogadott legjobb előírásokkal és figyelembe veszik a pálmaolajtermékekhez kapcsolódó konfliktusok kockázatát; ösztönzi az Uniót, hogy vonjon be olyan fontos szereplőket, mint India és Kína a felelős és fenntartható pálmaolaj-termelés megerősítésébe;

13.  hangsúlyozza a pálmaolaj-termelési körülmények javításának fontosságát a meglévő tanúsítási rendszerek támogatása révén, biztosítva e tanúsítványok kkv-k általi könnyű megszerezhetőségét és fogyasztók általi érthetőségét, melyek igazolják, hogy a szóban forgó pálmaolajat a fenntarthatósági iránymutatásokkal összhangban állították elő, ideértve az arra vonatkozó követelményt is, hogy a termék útja az ellátási lánc egészében ténylegesen és átláthatóan nyomon követhető legyen;

14.  emlékeztet rá, hogy az előállított pálmaolaj jelentős hányadát a bioüzemanyag-ipar mellett az élelmiszeripar használja fel; felszólítja az Uniót, hogy 2020-ig teremtse meg Európában a 100%-ban fenntartható pálmaolaj-felhasználás megvalósítására ösztönző tényezőket;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a pálmaolaj-termelő országokkal az ültetvények biológiai sokféleségének fokozása érdekében, mégpedig olyan intézkedések révén, mint a vadátjárók létesítése;

16.  emlékeztet, hogy 2015-ben a rendszerint a földterületeken az olajpálma-ültetvények és egyéb mezőgazdasági felhasználás céljából folytatott irtás eredményeképpen keletkező indonéziai tüzek 30-50%-a szénben gazdag tőzeglápokban ütött ki, és e tüzekkel Indonézia bekerült a globális felmelegedéshez leginkább hozzájáruló országok körébe;

17.  kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó (FLEGT) uniós cselekvési tervről szóló önkéntes partnerségi megállapodás keretében szükség van-e mechanizmusok bevezetésére a kereskedelmi célú mezőgazdaság céljából történő erdőátalakítás kérdésének kezelésére, valamint a civil társadalmi szervezetek, honos közösségek és a gazdálkodással foglalkozó földtulajdonosok szerepvállalásának növelésére; kéri, hogy a korrupció leküzdése, a kormányzás és az átláthatóság javítása, valamint a fenntartható termelési módok előmozdítása érdekében biztosítsanak megnövelt uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtást a termelő országok és helyi hatóságaik számára; elismeri a FLEGT cselekvési terv érdemeit, de megjegyzi, hogy további erőfeszítések szükségesek az Unió „erdőlábnyomának” csökkentésére; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő európai uniós cselekvési tervet az erdőirtásra és az erdőpusztulásra vonatkozóan;

18.  megállapítja, hogy a pálmaolaj-termelést lehet felelősséggel is végezni, és hogy az jelentős mértékben hozzá tud járulni az országok gazdasági fejlődéséhez, életképes gazdasági lehetőségeket biztosítva a gazdálkodók, az őslakos népesség és a pálmaolaj-termelő lakosság számára, feltéve, hogy nem zajlik erdőirtás, tőzeglápokra nem telepítenek ültetvényeket, az ültetvényeket a káros környezeti és szociális következmények minimalizálása érdekében modern agroökológiai technológiákkal művelik meg, illetve tiszteletben tartják és megszilárdítják a földhöz való jogot, beleértve a nők és őslakos közösségek földhöz való jogát, az emberi jogokat és a munkavállalók jogait;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy mutasson példát más országok számára azáltal, hogy az uniós jogalkotásban szabályokat dolgoz ki a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekből származó üvegházhatású gázkibocsátásnak és a vizes élőhelyek földhasználati változásainak az elszámolására vonatkozóan;

20.  sürgeti az Uniót, hogy támogassa a mikro- és kisvállalkozásokat, illetve a családi alapú vidéki vállalkozásokat, és segítse elő a földtulajdonok és birtokok nemzeti és helyi szintű legális nyilvántartásba vételét;

21.  megjegyzi, hogy a legfrissebb kutatások szerint az olajpálma-ültetvényeken alkalmazott agrárerdészeti polikultúrás termesztés több előnnyel is szolgál a biológiai sokféleség, a termelékenység és a pozitív társadalmi következmények tekintetében;

22.  emlékeztet arra, hogy támogatni kell a fejlődő országokat emberi kapacitásaik javításában;

23.  riasztónak tartja a felelőtlen pálmaolaj-termelés földhasználatra, éghajlatváltozásra, a talaj termékenységére, a biológiai sokféleségre, az erdőpusztulásra és az őslakos népek, a helyi közösségek és a kistermelők emberi jogaira gyakorolt negatív hatásait, beleértve a hagyományos birtokviszonyokat és erőforrás-gazdálkodási rendszereket, ami kockára teszi a megélhetés miatt az erdőktől függő népesség fennmaradását; sürgeti a pálmaolaj-termelő országok kormányait, hogy garantálják az élelemhez és táplálkozáshoz való emberi jogot (amely a megfelelőség, rendelkezésre állás, hozzáférhetőség és fenntarthatóság elveinek betartását feltételezi) és vállaljanak kötelezettséget az ILO alapvető munkaügyi normái és a tisztes munka programja iránt és hajtsák végre azokat; szorgalmazza a kényszer- vagy kötelező munka, köztük a gyermekmunka valamennyi formájának felszámolását, a migráns munkavállalók helyzetének javítását, az egyesülési szabadságot és egy törvényes, hozzáférhető és átlátható, a bevált nemzetközi gyakorlatoknak megfelelő panaszkezelési mechanizmus létrehozását;

24.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzák ki az erdők olyan meghatározását, amely magában foglalja a biológiai, társadalmi és kulturális sokféleséget a hatalmas olajpálma-monokultúrákból származó nagyarányú földszerzés és trópusi erdőségek elpusztításának megakadályozása érdekében, mivel ez veszélybe sodorhatja az Unió éghajlat-változási kötelezettségvállalásait; hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell biztosítani az őshonos fajoknak, védelmet nyújtva ezáltal az ökoszisztémák, élőhelyek és helyi közösségek számára;

25.  riasztónak tartja, hogy a földügyletek sérthetik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. egyezményének megfelelő, a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésére vonatkozó elvet; kéri az Uniót és tagállamait, hogy biztosítsák azt, hogy az uniós székhellyel rendelkező befektetők maradéktalanul tiszteletben tartsák a felelős és fenntartható mezőgazdasági beruházásokra vonatkozó nemzetközi normákat, konkrétan a felelősségteljes mezőgazdasági ellátási láncokra vonatkozó FAO-OECD iránymutatást, a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket és a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-irányelveket; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a vállalkozások által elkövetett visszaélések áldozatai számára biztosított jogorvoslathoz való hozzáférés szavatolása érdekében;

26.  ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési pénzintézetek gondoskodjanak arról, hogy társadalmi és környezetvédelmi politikáik kötelező érvényűek és a nemzetközi emberi jogi törvényekkel teljes mértékben összhangban legyenek; szorgalmazza a magánpénzintézetek és az állami pénzügyi szervek finanszírozásának fokozottabb átláthatóságát;

27.  felhívja a figyelmet a földkoncentrációs folyamatokkal és földhasználat megváltozásával kapcsolatos problémákra, ami akkor fordul elő, amikor a olajpálma-ültetvényekhez hasonló monokultúrákat létesítenek;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a felelősségteljes üzleti magatartást illetően.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	28.2.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nirj Deva, Raymond Finch, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Ádám Kósa, Paul Rübig

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (24.1.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról
(2016/2222(INI))

A vélemény előadója: Tiziana Beghin

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  emlékeztet rá, hogy a pálmaolaj mintegy 40%-ot képvisel az összes növényi olaj világszintű kereskedelmében, és az EU körülbelül évi 7 millió tonnával a második legjelentősebb importálója; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve a tanúsítottan fenntartható módon előállított növényiolaj-termékekre – többek között pálmaolaj-termékekre – vonatkozó olyan eltérő vámtételek alkalmazása révén csökkentse és ellenőrizze jobban a harmadik országokból importált, nem fenntartható módon előállított pálmaolaj mennyiségét, amelyek túlmutatnak az olyan tanúsítási rendszereken, mint a fenntartható pálmaolaj kerekasztal (RSPO) és az RSPO Next, valamint megfelelnek a Palm Oil Innovation Group (POIG) által meghatározott fenntarthatósági követelményeknek; kéri továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a pálmaolaj-termelő országoknak olyan releváns ösztönző politikák és kereskedelmi szabályozási keretek kialakításában és végrehajtásában, amelyek elősegítik az ipar erdőirtásra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a nem fenntartható földhasználatra, a vegyi anyagok nagyfokú alkalmazására és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak minimalizálását;

2.  aggodalommal tölti el, miszerint az illegálisan kivágott erdők mintegy felét az uniós piacra szánt pálmaolaj előállítására használják, valamint az illegálisan előállított pálmaolaj egészének 18%-a kerül az uniós piacra; megjegyzi, hogy a pálmaolaj-ágazatban nem lehet kizárólag önkéntes intézkedésekkel és politikákkal kezelni a fenntarthatóság kérdését, hanem kötelező szabályokra és tanúsítási rendszerekre van szükség a pálmaolaj-termelő vállalatok esetében is; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon a FLEGT-rendelethez és a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelethez hasonló jogszabályokat;

3.  e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) harmonizált rendszere szerinti nómenklatúra reformját, ami lehetővé tenné a tanúsítottan fenntartható és nem fenntartható pálmaolaj és származékai közötti különbségtételt;

4.  emlékeztet rá, hogy a világszinten előállított mennyiség becsülten 85–90%-ával a legfőbb pálmaolaj-termelők Malajzia és Indonézia, és a termék iránti növekvő kereslet nyomást gyakorol a földhasználatra, valamint jelentős hatással van a helyi közösségekre, az egészségre és az éghajlatra; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EU és Indonézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak, az EU és Malajzia közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak és egyéb szabadkereskedelmi megállapodásoknak is foglalkozniuk kell a tárgyalások keretében a nem fenntartható módon előállított növényi olajokkal – többek között a pálmaolajjal – és származékaikkal kapcsolatos aggodalmakkal, továbbá kötelező erejű és érvényesíthető fenntartható fejlődési fejezetet kell tartalmazniuk az erdőirtásra, a környezetre, az emberi jogok megsértésére, a gyermekmunkára és kényszermunkára – különös tekintettel a nőkre –, a kényszerkilakoltatásokra, az őslakos közösségekkel szembeni hátrányos megkülönbözetésre, illetve a legfontosabb ILO-egyezményekre és azok végrehajtására vonatkozóan; e tekintetben hangsúlyozza, hogy sok pálmaolaj-helyettesítő termesztése nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátást váltana ki, így további és gyorsabb erdőirtási folyamatot okozna;

5.  emlékeztet arra, hogy Indonézia a közelmúltban a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává vált, valamint a biológiai sokféleség csökkenésével küzd, mivel számos vadon élő veszélyeztetett faj került a kihalás szélére;

6.  üdvözli, hogy 1990 óta növekedett Malajzia elsődleges erdeinek kiterjedése, azonban továbbra is aggasztónak tartja, hogy Indonéziában az erdőirtás jelenlegi mértéke ötévenként eléri a -0,5%-os összveszteséget;

7.  hangsúlyozza továbbá a több érdekelt fél részvételén alapuló további kiegészítő intézkedések, valamint a többoldalú, uniós szintű vagy nemzeti kezdeményezések fontosságát és elengedhetetlen szükségességét, amelyek célja a nem fenntartható pálmaolaj kereskedelmének a WTO előírásaival és szabályaival összhangban történő fokozatos megszüntetése; megismétli, hogy a legnagyobb fokú hatékonyság biztosítása érdekében e kezdeményezések esetében a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontok mérlegelése során figyelembe kell venni a különböző termelési rendszereket és az országspecifikus tényezőket;

8.  ennek megfelelően sürgeti a pénzügyi ágazatot, hogy a fenntarthatósági megfontolásokat vegyék figyelembe befektetési és hitelezési műveleteiknél;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyzet javulását megfelelő, a kkv-k által könnyen, megkülönböztetés nélkül megszerezhető, a fogyasztók számára érthető tanúsítványok segítségével kell elérni, melyek igazolják, hogy a szóban forgó pálmaolajat valóban a fenntarthatóságra vonatkozó iránymutatásokkal és a globálisan elfogadott legjobb előírásokkal és gyakorlatokkal összhangban, a környezet és a biológiai sokféleség károsítása, illetve a helyi közösségeknek, az őslakosoknak és a társadalomnak okozott károk nélkül állították elő, és a termék útja az ellátási lánc egészében ténylegesen és átláthatóan nyomon követhető; meggyőződése, hogy az önkéntes rendszerek jobban működhetnének, ha azokat tovább erősítik, a jelenlegi normáknál szigorúbb kritériumokat használnak, továbbá azokat az érdekelt felek által tett, kellő gondossággal kapcsolatos intézkedések kísérik, a jogellenes gyakorlatokkal szemben jogi fellépéseket tesznek és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás jelentősen javul; felhívja a Bizottságot, hogy indítson tájékoztatási kampányokat, és adjon átfogó tájékoztatást a fogyasztók számára a nem fenntartható pálmaolaj-termelés következményeiről;

10.  kiemeli, hogy a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt torzító hatások elkerülése érdekében ezeket a tanúsítási rendszereket befogadó és részvételen alapuló eljárás keretében kell kidolgozni, amely bevonja az értékláncon belüli összes érintett szereplőt az összes érintett országból;

11.  e tekintetben az egyéb kezdeményezések között határozottan üdvözli a fenntartható pálmaolaj kerekasztalt (RSPO), azonban hangsúlyozza, hogy annak folyamatos fejlesztésére van szükség, többek között a kkv-k jobb bevonásával ki kell szélesíteni az érdekelt felek képviseletét, valamint meg kell erősíteni az ellenőrzési és érvényesítési kapacitást;

12.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a pálmaolajból készült biodízel tekintetében továbbra is kutassanak megfelelő alternatívák után;

13.  véleménye szerint a pálmaolaj fenntarthatóságát a folyékony bio-energiahordozókra tekintettel jogi értelemben rögzíti a megújuló energiáról szóló irányelv, valamint az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv, miközben az élelmiszeripar nem rendelkezik a pálmaolajra, illetve egyéb növényi olajokra, köztük a repceolajra és a napraforgóolajra vonatkozó jogi kritériumokkal; ezért felszólít ezek meghatározására, továbbá kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a WTO szabályaival és rendelkezéseivel, illetve az OECD-iránymutatásokkal összhangban a fenntarthatósági kritériumokat kiterjesszék ugyanezen növény egyéb felhasználási formáira is;

14.  rámutat annak szükségességére, hogy a tanúsítási rendszerek garantálják a valóban fenntartható pálmaolajat, olyan jegyzőkönyvek keretében, amelyek a biológiai sokféleség és a munkakörülmények hatékony védelmére irányulnak, ugyanakkor segítenek a nullához közeli szinten tartani az erdőirtás mértékét;

15.  hangsúlyozza, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó rendelet, valamint az EU és a fakitermelő országok közötti önkéntes partnerségi megállapodások alapján az első maradéktalanul működőképes engedélyezési rendszer 2016. november 15-én jött létre Indonéziával; felszólítja az Uniót, hogy tartsa fent elkötelezettségét az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodások irányában, valamint biztosítsa, hogy e megállapodások kiterjedjenek az olajpálma-kitermelésből származó feldolgozott fatermékekre is; javasolja, hogy a pálmaolaj-ágazatra vonatkozó uniós politikáknál vegyék figyelembe a több érdekelt fél részvételén alapuló párbeszéd keretében elfogadott FLEGT-elveket, a termelő országokban mélyen gyökerező kormányzati problémák kezelését, valamint a támogató jellegű uniós importpolitikákat, és a továbbiakban is kezdeményezzenek a FLEGT-hez hasonló önkéntes partnerségi megállapodásokat; megállapítja, hogy a pálmaolaj tekintetében is lehetne hasonló megközelítést alkalmazni, valamint hogy egy ilyen megközelítés révén fokozódhatna a célországok pálmaolaj-ágazatainak ellenőrzése;

16.  úgy véli, hogy az ilyen kezdeményezések rendkívül hasznosak, és szorgalmazza, hogy azokat továbbra is mozdítsák elő és terjesszék ki a többi árucikkre is.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	24.1.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 4 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Eric Andrieu, Bendt Bendtsen, Edouard Ferrand, Syed Kamall, Seán Kelly, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Laura Agea

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (2.3.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a pálmaolajról és az esőerdők kiirtásáról
(2016/2222(INI))

A vélemény előadója: Florent Marcellesi

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy egyre többször használnak fel pálmaolajat mind bioüzemanyagként, mind feldolgozott élelmiszerekhez, és e téren használata az egyéb növényi olajokhoz képest gyakoribbá vált, így a csomagolt áruk mintegy 50%-ában lelhető fel pálmaolaj;

2.  megállapítja, hogy a pálmaolaj teszi ki a növényi olajok világszintű fogyasztásának mintegy harmadát és világszintű kereskedelmének közel 60 %-át;

3.  aggasztja, hogy a pálmaolaj iránti globális kereslet a következő évtizedekre vonatkozó előrejelzések szerinti megháromszorozódása veszélyeket rejt magában a környezetre és a társadalomra nézve;

Az egyéb zsírok és olajok használata

4.  megállapítja, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat összetevőként és/vagy helyettesítő anyagként használja a pálmaolajat, annak termelékenysége és kémiai tulajdonságai miatt, ideértve a pálmaolaj problémamentes tárolhatóságát, olvadáspontját és – nyersanyagként –alacsonyabb felvásárlási árát;

5.   megállapítja továbbá, hogy a pálmamagpogácsát az Unióban takarmányként használják, különösen a tej- és a húshasznú szarvasmarha hízlalására;

6.  megjegyzi, hogy a repcepogácsa/annak melléktermékei fehérjékben gazdag takarmányként használhatók, amelyek csökkenthetik a szójabab globális importjától való függőséget;

7.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EU-ban szigorúbbak a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi normák;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy inkább alakítsanak ki szakpolitikát az EU-ban termelt vajzsír hatalmas tartalékainak nagyobb mértékű felhasználására, hogy ezáltal csökkentsék a harmadik országokból behozott pálmaolajtól való függőséget;

Címkézés

9.  üdvözli a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet rendelkezését a növényi olajok fajtái, így a pálmaolaj kötelező címkézéséről a csomagolt élelmiszerek összetevőinek felsorolásában;

10.  ragaszkodik a szóban forgó kötelező címkézés tagállamok és feldolgozók általi végrehajtásához a nyomonkövethetőség és a megalapozott vásárlási döntések lehetővé tétele érdekében;

11.  megállapítja, hogy jelentős lehetőségek rejlenek a digitális eszközök használatában a fogyasztóknak a feldolgozott élelmiszerekben található pálmaolaj fenntarthatóságáról – például vonalkód-leolvasó alkalmazások révén – való tájékoztatására;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körű tájékoztatást a pálmaolaj behozataláról, felhasználásáról és fogyasztásáról Európában;

Egészség

13.  hangsúlyozza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vizsgálata[1] és egyéb vizsgálatok megállapításait, miszerint a feldolgozott növényi olajok, és különösen a pálmaolaj, genotoxikus és karcinogén szennyező anyagokat tartalmaz, amelyek a finomítási folyamat során vagy magas hőmérsékleten keletkeznek, és amelyeknek egészségügyi hatásai lehetnek;

14.  sürgeti a tagállamokat, hogy továbbra is biztosítsák az élelmiszer-biztonsági jogszabályok érvényesítését és a növényi zsírok – többek között pálmaolaj – felhasználásával előállított termékek címkézését;

15.  aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány tagállamban a tejtermékek – például a sajt – előállítása során továbbra is felhasználnak pálmaolajat, anélkül, hogy ezt feltüntetnék a termékeken, ami félrevezeti a fogyasztókat;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat olyan kampányok megvalósítására, amelyek célja a fogyasztók tájékoztatása a pálmaolaj jellemzőiről az egészségük megóvása és a tudatos fogyasztás ösztönzése érdekében;

Az erdőirtás mögöttes okai és a földrajzi kiterjedés

17.  megállapítja, hogy a pálmaolaj az egyik fő oka annak, hogy a trópusi térségekben riasztó mértékben folyik az erdőirtás;

18.  megjegyzi, hogy a globális erdőirtások 73 %-ának hátterében az áll, hogy földterületeket tesznek szabaddá mezőgazdasági termékek számára, míg a globális erdőirtás 40 %-ának az az oka, hogy a területeket nagy méretű monokultúrás pálmaolaj-ültetvényekké alakítják[2];

19.  megjegyzi, hogy a pálmaolaj túlnyomó részét Malajziában és Indonéziában termelik, és a két ország együttes termelése a világ összetermelésének 85%-át teszi ki, emellett jelentős vagy növekszik a termelés Pápua Új-Guineában, Libériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kolumbiában és Peruban is;

20.  megjegyzi továbbá, hogy a szóban forgó hét fő exportáló országban a változások gyorsuló ütemben és egyre nagyobb területeket érintve zajlanak, így a pálmaolaj-termelés céljára átalakított területek egy-két évtized alatt megkettőződnek vagy megháromszorozódnak, miközben az erdővel borított területek csupán egy évtized alatt akár 15%-kal is csökkennek;

21.  tudomásul veszi a globális erdőirtás mögött álló tényezők összetett voltát, melyek többek közt a föld művelésre alkalmassá tétele az állatállomány számára, vagy szántóföldi növények, különösen az uniós állatállománynak szánt szójatakarmány, valamint pálmaolaj termelése, vagy a városok terjeszkedése, fakitermelés és egyéb intenzív mezőgazdasági tevékenység;

22.  elismeri, hogy az erdőirtás valamennyi mozgatórugóját figyelembe vevő átfogó megközelítésre van szükség, fellépésekkel és együttműködéssel a termelő és a fogyasztó országokban egyaránt;

Környezeti hatások

23.  elismeri az esőerdők és a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát; mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a rendkívüli biodiverzitással rendelkező trópusi erdőket a számtalan, súlyosan veszélyeztetett és őshonos fajnak otthont adó, pótolhatatlan természetes élőhelyek és ökoszisztémák kárára monokultúrás pálmaolaj-ültetvényekké alakítják;

24.  tudomásul veszi a nagy méretű monokultúrás olajpálma-ültetvények hatásait, így a kártevők jelenlétének növelését, a mezőgazdasági vegyszerekből eredő vízszennyezést, a talajeróziót, valamint a szén-dioxid-megkötésre és az egész régió ökológiájára kifejtett hatásokat, melyek gátolják az állatfajok migrációját;

25.  megjegyzi, hogy a trópusi erdők és a tőzegtalaj többek közt a földeknek az agrár-élelmiszeripari rendszerekhez való hozzájárulás érdekében való átalakítását célzó felégetése súlyos környezeti károkkal, így nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával hozható kapcsolatba;

A helyi közösségekre gyakorolt hatás, nagyarányú földszerzések és mezőgazdasági kistermelők

26.  tudomásul veszi a földek monokultúrás pálmaolaj-ültetvényekké való átalakításának az erdei lakosokra, köztük a mezőgazdasági kistermelőkre gyakorolt rendkívül negatív hatásait, akiket egyre gyakrabban megfosztanak földjeiktől vagy kevésbé termékeny területekre költöztetnek;

27.  aggodalommal állapítja meg, hogy egyre gyakoribb a fakitermelés, a földfoglalás és az ültetvényes földterületek illegális vagy kikényszerített megszerzése; megjegyzi továbbá, hogy az esőerdő elpusztítása az attól függő közösségek megélhetését is tönkreteszi;

28.  megjegyzi, hogy egyes ültetvényeken társadalmi igazságtalanság és rossz munkakörülmények uralkodnak;

29.  ezért felhívja a származási országok illetékes hatóságait, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, így az erdőben lakók földdel kapcsolatos jogait, valamint hogy erősítsék meg a környezeti, szociális és egészségügyi elkötelezettségeiket, figyelembe véve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a termőföld birtoklására vonatkozó önkéntes iránymutatásait[3];

Vidékfejlesztés és agroökológiai gyakorlatok

30.  úgy véli, hogy az esőerdő megőrzését fenntartható vidékfejlesztéssel kell ötvözni az érintett területeken a szegénység megelőzése és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e módon járuljanak hozzá a regionális társadalmi-gazdasági fejlődéshez;

31.  elismeri a pálmaolaj szerepét a különféle köztes vetésrendszerek elemeként a kisgazdák értékes jövedelmének garantálása érdekében;

32.  úgy véli, hogy az erdőirtás megállítására irányuló erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a helyi kapacitásépítésre, a technológiai segítségnyújtásra és a bevált gyakorlatok közösségek közötti megosztására, továbbá a kistermelők abban való támogatására, hogy a lehető leghatékonyabban használják meglévő szántóterületeiket, anélkül, hogy további erdőket kellene földterületté alakítani; e tekintetben rámutat arra, hogy az agroökológiai gyakorlatokban nagy lehetőségek rejlenek az ökoszisztéma-funkciók kevert, magas diverzitású ültetési, agrárerdészeti és permakultúra- technikák révén való maximalizálása tekintetében, az alapanyagoktól való függés és monokultúrák alkalmazása nélkül;

Bioüzemanyagok

A pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználásának terjedése

33.  megállapítja, hogy Európában a pálmaolaj iránti kereslet nagyrészt annak bioüzemanyagként történő felhasználására vezethető vissza;

34.  megjegyzi, hogy az Unióban felhasznált bioüzemanyag 70 %-át az Unióban termesztik, illetve állítják elő, az Unióba behozott bioüzemanyagnak pedig 23 %-a elsősorban Indonéziából származó pálmaolaj, további 6 %-a pedig szója[4];

35.  megjegyzi, hogy – bár felhasználása tagállamonként változik – hatalmas mértékben – 2010 és 2014 között 2,6 millió tonnával, azaz 606 %-kal – növekedett a pálmaolaj első generációs biodízelként történő alkalmazása, miközben az Unióban felhasznált biodízelen belül a pálmaolaj aránya a 2010-es 6 %-ról 2014-re közel egyharmadra emelkedett (31 %), és az Unióban felhasznált pálmaolaj majdnem felét közlekedési célú üzemanyagként használják fel[5];

Közvetett hatások, ideértve a közvetett földhasználat-változást

36.  rámutat a bioüzemanyag iránti uniós keresletnek a trópusi erdők pusztulásához kapcsolódó közvetett hatásaira;

37.  megjegyzi, hogy a közvetett földhasználat-változásból fakadó kibocsátásokat is figyelembe véve egyes bioüzemanyag-előállítási módok növelik a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást[6], és a legnagyobb kibocsátással járó bioüzemanyag a pálmaolaj-alapú biodízel[7];

38.  ezért kéri, hogy a biodízel mint alternatív üzemanyagforrás elemzésekor vegyék figyelembe a bioüzemanyagok előállításához használt növények termesztésének teljes energiaköltségét, valamint hogy a megújulóenergia-irányelv teljes mértékben vegye figyelembe a közvetett földhasználat-változás bioüzemanyagok előállításához kapcsolódó kibocsátásait;

39.  úgy véli, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével összhangban a bioüzemanyagok nem okozhatnak erdőirtást és nem lehetnek hatással az élelmezésbiztonságra és az élelmiszerhez való jogra harmadik országokban, és célja a pálmaolajból előállított bioüzemanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése;

Első és második generációs bioüzemanyagok

40.  rámutat az első generációs bioüzemanyagok dominanciájára és a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi elérhetőségének hiányára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a bioüzemanyagok következő generációjának kifejlesztését az erdőirtás lekerülése érdekében;

41.  felhív a pálmaolajból készült bioüzemanyagokra vonatkozó ösztönzők fokozatos, gyors kivezetésére, mert ezek a földekért folyó versenyt idéznek elő az élelmiszer-termelés rovására, valamint erdőirtást eredményeznek és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához;

42.  hivatkozik a GLOBIOM-tanulmányra, amely kimutatja a pálmaolajnak betudható, kiugróan magas üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat;

43.  kötelező eredetmegjelölési rendszer alkalmazását szorgalmazza a bioüzemanyagok összetevőire vonatkozóan;

Az ellátási láncok átláthatósága 

44.  úgy véli, hogy az ellátási láncon belüli nyomonkövethetőség kulcsfontosságú az importőrök és a fogyasztók számára, különösen abból a célból, hogy képesek legyenek megkülönböztetni egymástól a jogszerűen és az illegálisan előállított, illetve a fenntartható és a nem fenntartható forrásból származó pálmaolajat, valamint azok annak melléktermékeit;

45.  rámutat, hogy az ellátási lánc átláthatósága lehetővé teszi a magas kockázatú területekről származó pálmaolajra vonatkozó információkhoz való hozzáférést;

Tanúsítás

46.  elismeri a pálmaolaj-termékekre vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerek számos fajtájának fontos szerepét és az azokban rejlő lehetőségeket, és úgy véli, hogy e rendszereknek figyelembe kell venniük a pálmaolaj-termelés környezeti és társadalmi hatásait;

47.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott[8], hogy egyes tanúsítási rendszerek nem garantálják a pálmaolaj tekintetében a valódi fenntarthatóságot, és így nem biztosítják hatékonyan a vonatkozó normákat, illetve az azoknak való megfelelést;

48.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy egyes rendszerek nem kellően átláthatók, vagy elfogult irányítási struktúrákkal rendelkeznek, ami az összeférhetetlenség és a nem hatékony kommunikáció kockázatát rejti magában, továbbá bírálta a fenntarthatósági kritériumok szabványait, így a földhasználati konfliktusokat, a kényszer- és gyermekmunkát, a mezőgazdasági termelők rossz munkakörülményeit, valamint úgy találta, hogy ezek a hiányosságok megbízhatatlan statisztikákhoz és a fenntarthatóként tanúsított bioüzemanyagok mennyiségének túlbecsüléséhez vezettek;

49.  ezért amiatt is aggodalmának ad hangot, hogy a bioüzemanyagok fenntarthatóságára vonatkozó uniós tanúsítási rendszer nem maradéktalanul megbízható, és úgy véli, hogy a tanúsítási rendszereket tovább kell fejleszteni és folyamatosan javítani kell a valóban fenntartható pálmaolaj-termelés és a vonatkozó előírásoknak való tényleges megfelelés biztosítása céljából;

50.  felszólít a Számvevőszék vonatkozó ajánlásainak a Bizottsággal egyetértésben való végrehajtására;

51.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a megbízható szabványok kialakítását és dolgozzon erős és kötelező erejű keretek létrehozásán a pálmaolaj fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

52.  kéri, hogy vonják tanúsítás alá az olajpálma Európai Unióban használt melléktermékeit (pálmamagliszt vagy pálmamagpogácsa) is;

Kezdeményezések

53.  üdvözöl minden olyan többszereplős kezdeményezést, amelynek célja a fenntartható pálmaolaj-termelésre irányuló ambiciózus normák meghatározása és alkalmazása, ideértve az emberi, a földre vonatkozó és a munkavállalói jogokat is;

54.  támogatja az ENSZ Fenntartható Pálmaolaj Kezdeményezésében és a Amszterdami Nyilatkozatban (2015) rögzített, az erdőirtás megszüntetésére és az ellátási lánc 2020-ra megvalósítandó konfliktusmentességére irányuló célkitűzéseket;

55.  tudomásul veszi az olyan kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket, mint az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat[9], amelynek célja, hogy segítse a magánszektort abban, hogy legkésőbb 2020-ra elérje a pálmaolajhoz, a szójához, valamint a papíripari és marhahústermékekhez hasonló mezőgazdasági termékek előállításához kapcsolódó erdőirtás megszüntetésének célját; megjegyzi, hogy egyes vállalatok ennél nagyra törőbb célokat tűztek ki maguk elé, de míg a pálmaolaj területén tevékenykedő vállalatok 60%-a elkötelezte magát ilyen kezdeményezések mellett, eddig a vállalatok csupán 2%-a képes az általa forgalmazott pálmaolaj forrásig történő visszakövetésére[10];

56.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az ipart, hogy támogassák az olyan kezdeményezéseket, mint a „High Carbon Stock (HCS)” megközelítés, amely meghatározza az olajpálma-ültetvények létesítésére alkalmas, azaz lepusztult, alacsony kötöttszénkészlettel rendelkező és alacsony természeti értéket képviselő területeket, ily módon támogatva a ténylegesen fenntartható pálmaolajat, amely erdők átalakítása nélkül és a magas természetvédelmi értékű ökoszisztémákat tiszteletben tartva állítható elő;

Párbeszéd a jobb irányítás érdekében a termelő országokban

57.  felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben fokozza a párbeszédet a pálmaolaj-termelő országok kormányaival és a pálmaolaj-termelő vállalatokkal, többek közt a termelő országokkal kötött kétoldalú megállapodások révén, annak érdekében, hogy ösztönözze a káros hatással járó földhasználat-változás megelőzésére irányuló, hatékony környezetvédelmi jogszabályok bevezetését, valamint hogy javítsa a környezeti normákat, fokozza a biológiai sokféleség megőrzését, megerősítse az emberi, szociális és földdel kapcsolatos jogokat és munkajogokat, növelje a földtulajdonlásra és a vállalati tulajdonlásra vonatkozó átláthatóságot, valamint hogy fokozza a helyi közösségekkel való konzultációt a nagyarányú földszerzés megakadályozása érdekében;

Uniós jogi keret, ideértve a Bizottsághoz intézett felhívásokat

58.  tudatában van annak, hogy az EU a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj- és pálmamagliszt importőre, és hangsúlyozza, hogy olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek biztosítják a pálmaolaj-termelés tényleges fenntarthatóságát;

59.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a meglévő ellenőrzési eszközöket és vegyenek igénybe minden eszközt az erdőirtás eredményeként előállított pálmaolaj Európai Unióba történő importjának megakadályozására, valamint hogy hozzanak létre erős és kikényszeríthető intézkedéseket tartalmazó szabályozási keretet annak garantálása végett, hogy a teljes ellátási lánc valamennyi szereplője – beleértve az uniós pénzügyi intézményeket, illetve az általuk eszközölt beruházásokat és hiteleket – csak olyan, ténylegesen fenntartható pálmaolaj-termelésben vesz részt, amelynek során biztosított az erdők, az erdők lakosai és a biológiai sokféleség védelme;

60.  felhívja a bizottságot, hogy egyértelműen határozzon meg szankciókat a nem megfelelés esetére, ugyanakkor tartsa fent a kereskedelmi kapcsolatokat a harmadik országokkal;

Elsőbbség és a meglévő jogszabályok

61.  a kakaóágazat modelljét veszi alapul a fenntartható pálmaolaj-termelésre vonatkozó nemzetközi normák kialakításához, és megjegyzi, hogy az uniós fakitermelési rendelethez hasonló mechanizmusok segíthetnek biztosítani, hogy csak törvényesen előállított termékek kerüljenek forgalomba az EU piacán;

62.  felhív olyan, hatékony fenntarthatósági kritériumok az uniós bioüzemanyag-politikába való beillesztésére, amelyek megvédik a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületeket, a jelentős szén-dioxid-készleteket megkötő földterületeket és a tőzeglápokat, és amelyek társadalmi kritériumokat foglalnak magukban;

A kétoldalú megállapodások és a kereskedelem alkalmazása

63.  megjegyzi, hogy az önkéntes partnerségi megállapodásokhoz hasonló mechanizmusok segítséget nyújthatnak a nagyarányú földszerzésekkel és az erdők átalakításával kapcsolatos törvényességi problémák tisztázásához azáltal, hogy nemzeti földreformokat indítanak el és átláthatóságot eredményeznek a földbirtoklás tekintetében;

64.  kéri, hogy alkalmazzanak kétoldalú megállapodásokat a hatékony környezetvédelem katalizátoraként, ide értve a megkülönböztető díjszabási rendszerek alkalmazását attól függően, hogy a pálmaolaj fenntartható-e vagy sem, vagy a nem fenntartható pálmaolaj és annak származékai kizárását a szabadkereskedelmi megállapodásokból;

65.  felhívja a Bizottságot, hogy építsen be egy erdőirtás elleni garanciát és a közösségi jogok tiszteletben tartásának szükségességét a pálmaolajat előállító országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokba;

Segítségnyújtás és kapacitásépítés

66.  kitart amellett, hogy támogatni kell a fejlődő országokat a kormányzás, illetve a végrehajtási és bírói eljárások helyi, regionális és nemzeti szinten történő javításához szükséges eszközökkel az erdők és a tőzeglápok védelme, valamint az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok terjesztése érdekében;

67.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az átláthatóságra és a kormányok és a pálmaolajat használó vállalkozások közötti együttműködésre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a tagállamokkal együtt működjön együtt harmadik országokkal a nemzeti jogszabályok kialakítása és végrehajtása, valamint a szokásjogon alapuló közösségi földjogok tiszteletben tartása érdekében, amelyek biztosítják az erdők, az erdő lakosai és ezek megélhetésének védelmét;

Hatályos uniós kötelezettségvállalások és cselekvési terv

68.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az EU nemzetközi kötelezettségvállalásait, így párizsi éghajlatváltozási konferencia (COP21), az ENSZ Erdészeti Fóruma[11], a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény[12], az erdőkről szóló New York-i nyilatkozat, az erdőirtás legkésőbb 2020-ig történő felszámolásáról szóló fejlesztési cél[13] és a FLEGT cselekvési terv keretében tett kötelezettségvállalásokat, valamint hogy fokozza az erdők és az erdei népek jogainak láthatóan és határozottan történő megvédését célzó uniós fellépés részletes tervének kidolgozására irányuló erőfeszítéseit, továbbá hogy nyújtson be konkrét javaslatokat az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítására, melyek rendelkezéseket tartalmaznak a mezőgazdasági nyersanyagok – különösen a pálmaolaj – kereskedelmével és a monokultúrás ültetvények újraerdősítéssé való minősítésének megakadályozásával kapcsolatban;

69.  hangsúlyozza, hogy a különböző erdőgazdálkodási stratégiák értékelése során a társadalmi és környezeti kritériumokat, így a földhöz való hozzáférés jogát, a pusztán a gazdasági hasznot szem előtt tartó logika elé kell helyezni;

70.  több kutatást szorgalmaz uniós szinten a fenntartható takarmányokra irányulóan annak érdekében, hogy alternatívákat lehessen kifejleszteni az európai mezőgazdaság számára az olajpálmából készült termékekkel szemben.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	28.2.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 3 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Franc Bogovič, Michela Giuffrida, Florent Marcellesi, Anthea McIntyre, Susanne Melior, Sofia Ribeiro

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

34	+
ALDE	Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Ulrike Müller
ECR	Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Anthea McIntyre, James Nicholson
EPP	Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Sofia Ribeiro, Czesław Adam Siekierski
EUL/NGL	Matt Carthy
Greens/EFA	Martin Häusling, Florent Marcellesi, Bronis Ropė
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Viorica Dăncilă, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Michela Giuffrida, Susanne Melior, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

3	-
EFDD	Marco Zullo
EUL/NGL	Luke Ming Flanagan, Anja Hazekamp

3	0
EFDD	John Stuart Agnew
ENF	Laurenţiu Rebega
EUL/NGL	Maria Lidia Senra Rodríguez

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]  EFSA Journal 2016;14(5):4426 [159. o.], https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4426
• [2]  Az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatása: Az Uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásának átfogó elemzése, 2013. Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf (56. o.)
• [3]  Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földbirtoklás, a halászat és az erdők felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatásai, Róma, 2012., http://www.fao.org/docrep/016/i2801e/i2801e.pdf
• [4]  EUROSTAT – Supply, transformation and consumption of renewable energies [A megújuló energia kínálata, átalakítása és fogyasztása]; éves adatok (nrg_107a), Globiom-tanulmány:„Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása”, 2015, és http://www.fediol.be/
• [5]  Lásd ugyanott.
• [6]  A Bizottság megújuló energiáról szóló eredményjelentése, SWD(2015)0117.
• [7]  Globiom-tanulmány: „Az Unióban felhasznált bioüzemanyagoknak a földhasználat megváltozására gyakorolt hatása”, 2015.
• [8]  Az Európai Számvevőszék 18/2016. számú különjelentése (2015. évi mentesítés): „A fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszer”: http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR16_18/SR_BIOFUELS_EN.pdf
• [9]  Az éghajlattal foglalkozó 2014. évi ENSZ csúcstalálkozó
• [10]  http://forestdeclaration.org/wp-content/uploads/2015/09/2016-NYDF-Goal-2-Assessment-Report.pdf
• [11]  Az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának következtetései.
• [12]  Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye, aicsi célok: https://www.cbd.int/sp/targets/
• [13]  Fenntartható fejlesztési célok, 15.2. cikk, az erdőirtás megállítására vonatkozó célkitűzés https://sustainabledevelopment.un.org/sdg15

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	9.3.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	56 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Margrete Auken, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Alberto Cirio, Mireille D’Ornano, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Clara Eugenia Aguilera García, Nicola Caputo, Albert Deß, Eleonora Evi, Merja Kyllönen, James Nicholson, Gabriele Preuß, Christel Schaldemose, Bart Staes, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Edouard Martin, Lieve Wierinck

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

56	+
ALDE	Gerben-Jan Gerbrandy, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds, Lieve Wierinck
ECR	Mark Demesmaeker, Ian Duncan, Arne Gericke, Urszula Krupa, James Nicholson, Bolesław G. Piecha
EFDD	Eleonora Evi
ENF	Mireille D’Ornano, Sylvie Goddyn
GUE/NGL	Lynn Boylan, Stefan Eck, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Estefanía Torres Martínez
NI	Zoltán Balczó
PPE	Ivo Belet, Alberto Cirio, Angélique Delahaye, Albert Deß, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Peter Liese, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Nessa Childers, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Edouard Martin, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Gabriele Preuß, Christel Schaldemose, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Carlos Zorrinho
VERTS/ALE	Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Bart Staes, Davor Škrlec

1	-
EFDD	Julia Reid

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik