Eljárás : 2015/0135(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0076/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0076/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 05/04/2017 - 9.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0104

AJÁNLÁS     ***
PDF 464kWORD 51k
27.3.2017
PE 597.651v02-00 A8-0076/2017

a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről

(13806/2015 – C8-0410/2015 – 2015/0135(NLE))

Jogi Bizottság

Előadó: Pavel Svoboda

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről

(13806/2015 – C8-0410/2015 – 2015/0135(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13806/2015),

–  tekintettel a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezményre (az „1996. évi HNS-egyezmény”),

–  tekintettel az 1996. évi HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0410/2015),

–  tekintettel a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény (a HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló 2002. november 18-i 2002/971/EC tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. június 8-i átmeneti állásfoglalására(3),

–  tekintettel a 2016. október 4-i átmeneti állásfoglalás Bizottság általi nyomon követésére,

–  tekintettel a szóban forgó tanácsi határozattervezet megfelelő jogalapjáról a Jogi Bizottság által 2016. február 19-én elfogadott, levél formájában megfogalmazott és a Jogi Bizottság időközi jelentéséhez csatolt véleményre(4) (A8-0191/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A8-0076/2017),

1.  egyetért a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítésével és az ahhoz való csatlakozással;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 337., 2002.12.13., 55. o.

(2)

A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0259.

(4)

PE576.992.


INDOKOLÁS

A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok – többek között a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG) – tengeri szállításából eredő felelősség és kártérítés kérdésével foglalkozik. A HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv módosításokat tartalmazott az 1996. évi HNS egyezményben azonosított problémák kezelése céljából és azt a „2010. évi HNS-egyezményként” hivatkozott egyezmény rendelkezéseivel együtt, egységes eszközként kell olvasni, értelmezni és alkalmazni. Sem az 1996. évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba.

A 2010. évi HNS-egyezmény megállapítja a veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajó tulajdonosának objektív felelősségét a kérdéses hajó fedélzetén szállított veszélyes és ártalmas anyagokkal összefüggő balesetből eredő bármilyen kárért. A tulajdonos objektív felelőssége alóli korlátozott kivételekkel együtt jár a tulajdonos azon kötelezettsége, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó károkkal kapcsolatos felelőssége fedezetére biztosítással vagy más pénzügyi biztosítékkal rendelkezzen. Ami még ennél is fontosabb, létrehoznak egy speciális kártérítési alapot, amelynek célja, hogy kártérítést nyújtson minden olyan személynek, akit veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredően ér károsodás, ha nem kapott teljes és megfelelő kártérítést a hajó tulajdonosától és annak biztosítójától. A rendelkezésre álló teljes kártérítésre fordítható összeg 250 millió elszámolási egység (a mai átváltási árfolyamokon ez mintegy 310 millió euró), amely azon a részletes rendszeren alapul, amelynek keretében az egyes részes államokban veszélyes és ártalmas anyagokat átvevő személyek hozzájárulást fizetnek a HNS Alapba.

Mind az 1996. évi, mind a 2010. évi HNS-egyezmény hatálya a keresőtevékenységek – többek között a szállítás – végzőit terhelő felelősség tekintetében átfedéseket tartalmaz a 2004/35/EK irányelvvel(1), a következők tekintetében: i. egy részes állam területén – beleértve a parti tengert is – keletkezett károk, ii. egy részes állam kizárólagos gazdasági övezetében vagy azzal egyenértékű területén (a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldön belül) a környezet szennyezése által keletkezett károk, valamint iii. „az ilyen károk megelőzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bárhol tett megelőző intézkedések”.

Mindazonáltal az irányelv hatálya alatt a hajótulajdonos felelősségének korlátain felül semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a tengeri HNS-szennyezés áldozatainak kártalanításáról, emellett nem ír elő kötelező biztosításra vonatkozó követelményt sem. Ezen felül a 2004/35/EK irányelv kifejezetten hivatkozik az 1996. évi HNS-egyezményre, és minden, az egyezmény – és annak későbbi módosításai – hatálya alá tartozó eseményből eredő kárt kizár az irányelv hatálya alól, feltéve, hogy az egyezmény az érintett tagállamban érvényben van. Ez azért van így, hogy lehetővé tegye az egyes keresőtevékenységek tekintetében fennálló polgári jogi felelősségre vonatkozó specializált nemzetközi rendszerek elsőbbségét az irányelvvel szemben, mivel azok hatékonyabbnak bizonyultak a környezeti károkra adott gyors és megfelelő kártérítés tekintetében, valamint jobban megfelelnek az ilyen tevékenységek jellegének.

A Parlament 2015. december 17-én kapott egy levelet, amelyben felkérték, hogy adja egyetértését a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv megerősítéséről szóló tanácsi határozattervezethez. Tekintettel a tanácsi határozattervezet és a Bizottság eredeti javaslata közti lényeges eltérésekre, továbbá a Bizottság és a Tanács meghallgatását (2016. január 28.) és a Parlament Jogi Szolgálatával való konzultációt (2016. március 15.) követően a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 99. cikkének (5) bekezdését alkalmazva időközi jelentést készít, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a szóban forgó tanácsi határozattervezet módosítására.

A tanácsi határozattervezet és a Bizottság javaslata közötti fő eltérések az alábbiakra vonatkoztak: az Uniót az EUMSZ 3. cikke (2) bekezdése szerint e területen megillető kizárólagos hatáskör terjedelme, annak szükségessége, hogy a tagállamokat kötelezzék az egyezmény rögzített határidőn belüli ratifikálására; valamint a tanácsi határozattervezet megfelelő jogalapja, a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kivételével, nevezetesen akár az EUMSZ 192. cikke, a környezeti felelősségről szóló fő rendelkezés, akár az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 100. cikk (2) bekezdése, a közlekedésre vonatkozó rendelkezés.

A bizottság úgy vélte, hogy tekintettel a 2010. évi HNS-egyezmény és a környezeti felelősségről szóló irányelv közötti átfedésre, valamint arra, hogy a tanácsi határozattervezet nem állapít meg kötelező időkereteket és kötelezettséget a tagállamok számára az egyezmény megerősítésére és az ahhoz való csatlakozásra vonatkozóan, a HNS-egyezményhez csatlakozni kész tagállamok versenyhátrányba kerülhetnek azokhoz a tagállamokhoz képest, amelyek későbbre halasztják ezt a folyamatot.

Mi több, mindaddig, amíg mind a 28 tagállam meg nem erősíti az egyezményt, nem biztosítható a környezeti felelősségről szóló irányelv és a HNS-egyezmény egymást kölcsönösen kizáró alkalmazása, és ennek következtében fennáll annak a kockázata, hogy az iparágra egyszerre két különböző, az uniós és a nemzetközi rendszer vonatkozik, ami szintén egyenlőtlenségeket teremthet a szennyezés áldozatai számára (pl. part menti közösségek, halászok stb.).

Végül február 17-én a Jogi Bizottság saját kezdeményezésére megfontolta a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez kapcsolódó szempontokat kizáró tanácsi határozattervezet jogalapjának módosítását, és arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a hármas jogalap volna:

mivel a javasolt tanácsi határozat célja felhatalmazni a tagállamokat arra, hogy az Unió nevében megerősítsék a 2010. évi HNS-jegyzőkönyvet, vagy csatlakozzanak ahhoz, és következésképpen kössék őket a 2010. évi HNS-egyezmény szabályai, továbbá figyelembe véve, hogy ez utóbbi nem csak a környezeti károkra terjed ki (érvényt szerezve azoknak az elveknek, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni, valamint hogy a szennyező fizessen), hanem a nem környezeti károk eseteire is – amely károkat mindkét esetben bizonyos anyagok tengeri szállítása okoz –, az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, 192. cikkének (1) bekezdése és 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja képezik a javaslat megfelelő jogalapját.

Ennek fényében az előadó időközi jelentést készítését javasolta annak érdekében, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal kedvező eredményt célzó együttműködés jöhessen létre, amely biztosítaná az uniós jog egységességét, integritását és hatékonyságát, illetve az uniós hatáskörök átruházására vonatkozó alapvető elvet. A Bizottság üdvözölte a szóban forgó parlamenti állásfoglalás elfogadását és megerősítette, hogy készen állna kompromisszumos megoldás elfogadására a javaslatban szereplő jogalappal és a 2010. évi HNS-egyezmény ratifikációjára vonatkozó időkeret ésszerű meghosszabbításával kapcsolatban.

A Tanács tudomásul vette a Parlamentnek a hajózási munkacsoport július 15-i ülésén hozott állásfoglalását és úgy találta, hogy nincs lehetőség a tanácsi határozattervezet szövegéről folytatott vita újbóli megnyitására, mivel az az egyetértési és nem az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik.

Figyelembe véve, hogy a Tanács kategorikusan elutasítja, hogy vitát nyisson a Parlamenttel és a Bizottsággal, és tekintettel arra, hogy regionális megoldások helyett egy nemzetközi rendszer előmozdítására van szükség a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállítását végző hajók által okozott balesetekkel kapcsolatos felelősségre és kártérítésre vonatkozó szabályok EU-szerte egységes alkalmazása biztosításának céljából, az előadó azt javasolja, hogy a Parlament adja egyetértését a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséhez és az ahhoz való csatlakozáshoz.

(1)

HL L 143., 2004.4.30., 56. o.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári jogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Unió nevében történő megerősítése és az ahhoz való csatlakozás

Hivatkozások

13806/2015 – C8-0410/2015 – COM(2015)03042015/0135(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

18.1.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

18.1.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

18.1.2016

TRAN

18.1.2016

PECH

18.1.2016

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ENVI

16.7.2015

TRAN

15.9.2015

PECH

15.7.2015

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pavel Svoboda

13.7.2015

 

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

17.2.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.1.2016

15.3.2016

21.4.2016

28.2.2017

Az elfogadás dátuma

23.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Pavel Svoboda, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Isabella Adinolfi, Daniel Buda, Angelika Niebler, Virginie Rozière, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eugen Freund, Maria Noichl

Benyújtás dátuma

27.3.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

PPE

S&D

ALDE

GUE/NGL

Verts/ALE

EFDD

ENF

Daniel Buda, Angelika Niebler, Emil Radev, Pavel Svoboda, Rainer Wieland, Tadeusz Zwiefka

Eugen Freund, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Maria Noichl, Virginie Rozière

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

Kostas Chrysogonos

Max Andersson, Julia Reda

Isabella Adinolfi, Joëlle Bergeron

Marie-Christine Boutonnet

0

-

 

 

1

0

ECR

Sajjad Karim

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat