Eljárás : 2017/0802(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0166/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0166/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.6
CRE 27/04/2017 - 5.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0137

JELENTÉS     
PDF 1056kWORD 72k
19.4.2017
PE 602.806v02-00 A8-0166/2017

Gáll-Pelcz Ildikó a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0110/2017 – 2017/0802(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Gáll-Pelcz Ildikó ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Gáll-Pelcz Ildikó KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Gáll-Pelcz Ildikó a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0110/2017 – 2017/0802(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0110/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0166/2017),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2017. április 12-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Gáll-Pelcz Ildikó számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


1. MELLÉKLET: Gáll-Pelcz Ildikó ÉLETRAJZA

Munkahelyek

 

2000-

(Megjegyzés: jelenleg felfüggesztett státuszban európai képviselői tevékenység miatt)

 

 

intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens

 

 

Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet

Üzleti vállalkozási Tanszék

 

 

 

1992-2000

 

 

tanszékvezető helyettes egyetemi docens, egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd

 

 

Miskolci Egyetem Vállalatgazdaságtani Tanszék

 

 

 

1989-1992

 

 

igazgató helyettes, szervezési csoportvezető,

 

 

Miskolci Egyetem Számítóközpont

 

 

 

1985-1989

 

 

rendszerszervező-programozó kutató mérnök

 

 

Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat

Miskolc-Egyetemváros

 

Politikai és szakpolitikai tevékenységek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakbizottsági tagságok:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Párttagság és politikai szervezetben betöltött funkciók:

 

 

01.07.2014-

az Európai Parlament alelnöke

 

16.11.2010-

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport elnökségi tagja

 

02.06.2010-

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagja

 

2009-2010

az Országgyűlés alelnöke

 

2006-2010

országgyűlési képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoport tagja és frakcióvezető-helyettese

 

2002-2006

Miskolc megyei jogú város önkormányzati képviselője, a Fidesz-KDNP képviselőcsoport tagja és frakcióvezető-helyettese

 

21.01.2016-... : A gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság

 

24.06.2016- : A pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság

 

02.12.2015- : A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (TAXE 2)

 

12.02.2015-30.11.2015: Feltételes Adómegállapításokkal és Jellegükben vagy Hatásukban Hasonló Egyéb Intézkedésekkel Foglalkozó Különbizottság

 

01.07.2014- : Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

 

06.06.2010- : Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

 

06.10.2010- : Gazdasági és Monetáris Bizottság

 

06.10.2010-31.07.2011: Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság

 

2008-2010: Az EU források felhasználást vizsgáló bizottság elnöke

 

2006-2010: Az európai ügyek bizottság tagja

 

2002-2006: Pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke

 

2006- : Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke

2005- : a Szövetség női tagozatának elnöke

2004- : Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagja

 

Oktatás és képzés

 

2004

Okl. Adószakértő , Nemzetközi adózás szak

 

 

Penta Unió Oktatási Centrum Kft.

 

 

1996

 

 

Okleveles könyvvizsgáló, Adótanácsadó

 

 

Perfekt Rt.

 

 

1993

 

 

Mérlegképes könyvelő

 

 

Perfekt Rt.

 

 

 

1991

 

 

Gazdasági szakokleveles mérnök

 

 

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Mérnök-közgazdász képzés Gazdálkodási szak

 

 

1985

 

 

Okl.gépészmérnök Folyamattervező ágazat

 

 

Nehézipari Műszaki Egyetem

Gépészmérnöki Kar

 

Tudományos fokozat

 

 

1997

 

 

DR UNIV

 

 

A számviteli információs rendszer szerepe a vállalati működésben

 

 

 

 

 

1997

 

 

PhD

 

 

Gazdaság hatékonyság növelése az üzleti folyamatok korszerű elemzési és tervezési módszereinek felhasználásával

 

 

 

2016

Dr habil

Az egységes belső piacban rejlő potenciálok kihasználása

 

 

 

Nyelvismeret

 

Anyanyelv: magyar

egyéb

 

angol

egyéb

 

 

 

B2

 

 

 

 

1995

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb szakmai tevékenységek

 

Magyar Tudományos Akadémia MAB

Közgazdaságtudományi Szakbizottságának tagja

Üzleti tanácsadás munkabizottság vezetője

Szervezési albizottság tagja

Közgazdaságtudományi Társaság BAZ megyei alelnöke

 

Egyéb közéleti tevékenységek

 

Miskolci Gráciák Egyesület alapítóelnöke

 

Kitüntetések

 

Magyar Tudományos Akadémia MAB Fiatal kutatók díj (2000)

Meszléri Zoltán díj (2000)

Kiváló oktató diploma (2005)

A nőkért végzett tevékenység elismerése (2008)


2. MELLÉKLET: Gáll-Pelcz Ildikó KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

  Diplomám megszerzése óta folyamatosan gyarapítom szakmai ismeretemet a gazdálkodás, pénzgazdálkodás, költségvetés, költségvetés-ellenőrzés a közigazgatás területén, mind a magyar (a Magyar Országgyűlés, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke Miskolc megyei jogú város önkormányzati képviselőjeként), mind nemzetközi környezetben (európai parlamenti képviselőként) szerzett tapasztalataim révén.

Szeretném felhívni a figyelmet a gazdasági és költségvetési felügyelet terén és a pénzügyi szektorban szerzett képzettségemre. Adószakértői és adótanácsadói végzettségemet a versenyszférában és a közigazgatásban is hasznosítottam. A különböző vállalatoknál végzett munka kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy alaposabban megismerjem az auditálással és a hatásvizsgálattal kapcsolatos kérdéseket.

ől, mint európai parlamenti képviselő, két fő feladatcsoportra fordítottam kiemelt figyelmet. Egyrészt az alapvető gazdasági, belső piaci valamint pénzügyi, fiskális és adópolitikai kérdésekre, másrészt pedig a költségvetési kérdésekre.

Pályafutásom során komoly elméleti gyakorlati tapasztalatot szereztem az uniós intézmények működéséről, továbbá a döntéshozatali folyamat különböző típusairól és az annak kapcsán felmerülő kérdések terén. Meggyőződésem, hogy az uniós ügyekben szerzett közvetlen, napi szintű tapasztalatom képessé tesz arra, hogy hatékonyan tevékenykedjek a szakpolitikailag összetett és dinamikus munkakörnyezetben. Az Európai Unió működésének megértését egyébként elengedhetetlennek tartom, mivel ez nyújthat szakmai megalapozottságot és adhat megalapozott információt a jelenlegi helyzetről, az esetleges problémákról és a lehetséges megoldásokról. Ez a tudás nagyon hasznosnak tartom a Számvevőszék és a betöltendő pozíció szempontjából.

Az Európai Parlamentben töltött évek során további jelentős szakmai tapasztalatra tettem szert az uniós intézmények auditálása területén is. Az európai parlament alelnökeként az intézmény költségvetés-ellenőrzési testületi elnöki feladatát látom el. Összehasonlítva Magyarország államháztartás-igazgatás és - ellenőrzés, valamint belső és külső audit akkori és jelenlegi állapotát, elégedettséggel tölt el, hogy megkönnyíthettem a legjobb módszerekről alkotott tapasztalatcsere folyamatát.

Az Európai Parlamentben számos alkalommal töltöttem be előadói, illetve árnyékelőadói funkciót többek közt az alábbiakban felsorolt költségvetés-ellenőrzési és gazdasági szempontból releváns jelentések és vélemények esetében:

Jelentések – előadóként beterjesztve

Jelentés az egységes piacnak a 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról;

Jelentés a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról;

Jelentés az adózásról szóló éves jelentésről: az uniós gazdasági növekedési potenciál felszabadításának mikéntje;

Jelentés a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az utalványok kezelése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról;

Jelentés a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás).

Jelentések – árnyékelőadóként beterjesztve

Jelentés a közüzemi szolgáltatások terén a fogyasztók védelméről;

Jelentés az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról;

Jelentés az Európai Beruházási Bank 2013. évi éves jelentéséről;

Jelentés az Európai Központi Bank 2012-es éves jelentéséről;

Jelentés az Európai Központi Bank 2011. évi éves jelentéséről.

Előadóként beterjesztett vélemények

Vélemény az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről szóló tanácsi álláspontról (IMCO);

Vélemény az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz (IMCO).

Árnyékelőadóként beterjesztett vélemények

Vélemény az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (IMCO);

Vélemény az Európai Bankhatóság 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről;

Vélemény az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíj-hatóság 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről;

Vélemény az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről;

Bízom benne, hogy a témában szerzett tudásomat és tapasztalatomat a Számvevőszék hasznosítani tudja a kihívások megoldásában. Remélem, hogy e kérdéssor jelen szakasza megerősíti azt, hogy szakmai pályafutásom alakítása során végig az vezérelt, hogy széles elméleti és gazdag gyakorlati háttérrel rendelkező szakemberré és szakpolitikussá váljak. Meggyőződésem továbbá az, hogy a Számvevőszék ereje nemcsak a nemzeti sokféleségben rejlik, hanem főként tagjai szakmai tapasztalatának sokféleségében.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

  Úgy vélem, hogy szakmai pályafutásom először 2000-ben érkezett fordulóponthoz. A Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetének és két tanszékének (Vállalatgazdaságtani és Üzleti vállalkozási) létrehozása olyan egyetemi oktatói és kutatói mérföldkövet jelentett életemben, amellyel bezárul a teljes kör, amelyet valaki egy egyetemi oktató szempontjából a szakmai és tudományos munkájával kapcsolatban megtapasztalhat.

Munkám során nagy hangsúlyt helyeztem az oktatás (nappali, levelező, PhD képzés) magas színvonalának biztosítására. Az intézet létrehozásával célom az az volt, hogy a hallgatók számára a piac változó igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, valamint az Európai Unió követelményeinek megfelelő, korszerű és versenyképes ismereteket nyújtsunk. Ennek érdekében Európai Uniós projektek keretében több tagállam egyetemével együttműködve oktatási tananyagokat készítettünk, amelyet folyamatosan aktualizáltam, beépítve a legújabb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit is.

Másik fontos eredményem az alelnöki tevékenységemhez kapcsolódik. Az elmúlt csaknem három év során abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az Európai Parlament egyik alelnöki tisztségét tölthettem be. Ennek keretében az EP ellenőrzési testületéért, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésért voltam felelős. Ez alatt az idő alatt tovább folytattam a magánszemélyektől, civil társadalmi szervezetek tagjaitól, vállalkozásoktól és más érdekeltségektől származó, jelentős számú megkeresés rendezését, és még sok más érintettnek segítettem megoldást találni a nehézségeire. A Parlament láthatóságának erősítése és jelentőségének növelése kapcsán kedvezőbben tudtam befolyásolni az Európai Parlament átláthatóságát és elszámoltathatóságát, az összes uniós polgár és lakos javára. Talán ennek a munkának az elismerése volt az is, hogy az Európai Parlament plénuma ismét bizalmat szavazott nekem és megerősített alelnöki pozíciómban.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

A Magyar Országgyűlés Interparlamentáris Unióért felelős alelnökeként, majd az Európai Parlament elnökségi tagjaként végzett munka során a parlamenti küldöttségek rendszeres együttműködésének köszönhetően nemzetközi, sőt mondhatni inkább globális szintű tapasztalatokat is szereztem. Fontos megjegyeznem azt is, hogy az Európai Parlament tagjaival folytatott napi együttműködés segített abban, hogy jobban megértsem, hogy milyennek látnak minket, magyarokat is és hogyan vélekednek a gondolkodásmódunkról, valamint döntéshozatalunkról.

Költségvetés-ellenőrzéssel kapcsolatos szakmai tapasztalatom legjelentősebb részét egyébként hazám határain kívül szereztem. Szakmai pályafutásom ismertetéséből is látszik, hogy rendkívül sokszínű - elsősorban tudományos - munkakörnyezetben dolgoztam. Egyetemi oktatói tevékenységem során is rendszeresen folytattam tárgyalásokat más tagállamokból származó ágazati szereplőkkel, továbbá tudományos kutatóintézetekkel.

Úgy vélem, hogy az új kultúrákhoz történő alkalmazkodás egyrészt elősegíti a megértést, ugyanakkor magába foglalja a rendszeres önvizsgálatot és az önismeretet az egyén részéről. Európa lételeme a sokszínűség. Személy szerint pedig ezt a sokszínűséget már igazán magaménak érzem, s úgy gondolom, hogy elsősorban multikulturális környezetben tudok igazán kiteljesedni.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

  Az általam eddig folytatott tevékenységek tekintetében nem határoztak meg mentesítési eljárást.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyik volt politikai kinevezés eredménye?

Politikai pályafutásomat a miskolci közéletben kezdtem, az Összefogás Miskolcért Egyesületben, melynek alelnöke voltam. an, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szervezeti átalakulása során léptem be a pártba. 2005-ben a párt országos alelnökévé választottak, azóta minden egyes tisztújításon megerősítettek posztomon. Ugyanettől az évtől kezdve a párt nőtagozatának elnöki pozícióját is betöltöm.

A 2006-os magyarországi országgyűlési választáson pártom színeiben Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szereztem mandátumot, ebben az évben a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választottak.

2009-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választottak. E tisztségemet 2010-ig, az új Országgyűlés megalakulásáig viseltem. Ezen a választáson is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listáról szereztem mandátumot. 2010-ben európai parlamenti képviselővé választottak, s 2014 július 1-jétől pedig az Európai Parlamenti egyik alelnöki tisztségét töltöm be.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

1. / Az Unió belső piacának fejlesztése

Az egységes piac ma prioritásként szerepel az európai politikai menetrendben, olyan stratégiaként méltatják, amely segíthet kilábalni a gazdasági válságokból és hosszú távú növekedést biztosíthat. Viszont ez nem mindig volt így. Az elmúlt hat és fél évben azon dolgoztam, hogy az egységes belső piac visszanyerje régi megbecsülését, s a benne rejlő lehetőségeket kibontakoztathassuk.

A belső piaci kormányzásról szóló jelentés raportőreként, továbbá számos egyéb belső piaci kutatás szerzőjeként sikerült jelentős eredményeket elérnem annak érdekében, hogy az egységes piacra vonatkozó jogszabályok hatékonyabb érvényesítése érdekében továbbfejleszthessük és megerősítsük a már meglévő mechanizmusokat, és jobb szinergiákat alakítsunk ki. Sokat tettem azért, hogy a problémákat nemzeti szinten, és – amennyiben lehetséges – informális úton meg lehessen oldani. A témával együtt járó stratégiai döntéseim, valamint intézkedéseim több lehetőséget teremtettek a fogyasztók számára, hiszen javaslataim elsősorban minőségi normákat és versenyképesebb árak kialakulását eredményeztek. Szeretném kiemelni, hogy e téma nemcsak politikai szinten, hanem tudományos szinten is foglalkoztat. Büszkén mondhatom, hogy 2017-ben - a PhD tudományos értekezésem általános gazdaságelemző megközelítését továbbfejlesztve - habil Dr. tudományos címet is szereztem az egységes piacban rejlő potenciálok kiaknázásáról szóló tudományos munkásságommal.

  2. / Az uniós adópolitikai irányok meghatározása

A nemrégiben lezajlott adósságválság számos új problémát vetett fel az Európai Unióban, amelyek miatt a rövid, a közép- és a hosszú távú adópolitikák megfelelő kiigazítására van szükség. A közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az utalványok kezelése tekintetében történő módosításáról szóló javaslat, valamint a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló tanácsi irányelv módosításáról szóló jelentés előadójaként ezeken az az adóügyi kiigazításokon dolgozhattam, továbbá új gazdaságpolitikai irányzatot is vezettem be az adópolitikákat illetően. Lehetséges megoldásként egy intelligens és koordinált ún. „adókígyó” rendszer kidolgozására tettem javaslatot, amely a mai napig számos javaslatban él tovább.

3. / Családpolitika Magyarországon és Európában

Nőként, anyaként az egyik legfontosabb célom politikai pályafutásom kezdete óta a nők és családok támogatása. Ez az én elsődleges küldetésem is. Mindig is azon dolgoztam, hogy a családtámogatási intézkedések egyértelműen a demográfiai trendváltozás érdekében születhessek. Javaslataimnak köszönhetően folyamatosan sikerült bővíteni a családi adózás rendszerét, továbbá az utóbbi években az ún. GYED extra intézkedéscsomag bevezetésével a kisgyermekek melletti munkavállalás elősegítése is kiemelt szerepet kaphatott. A támogatásoknak köszönhetően négy év alatt egy magyar család átlagosan 3000 euró pluszforrásból gazdálkodhatott, vagyis ennyit sikerült adni többletként a korábbi támogatásokhoz képest.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Az EUMSZ 285. és 286. cikke kimondja, hogy a Számvevőszék tagjainak feladataik ellátása során teljes mértékben függetlennek kell maradniuk. Úgy vélem ezért, hogy az Európai Számvevőszék tagjainak függetlensége az egyik legmeghatározóbb pont, amelyet valamennyi tagnak tiszteletben kell tartani, továbbá amely meghatározza, hogy egy jelölt hogyan képes feladatát elvégezni. Természetesen teljes mértékben be fogom tartani az EUMSZ függetlenségi kritériumra vonatkozó rendelkezéseit és tartózkodni fogok a feladataimmal összeegyeztethetetlen, illetve a feladataim ellátását veszélyeztető cselekedetektől.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

  Sem jómagam, sem közeli hozzátartozóm nem rendelkezik olyan üzlet- vagy tőkerészesedésekkel, amelyek ütközhetnének a Számvevőszék tagjaként a jövőben rám háruló feladatokkal. Hasonlóképpen nem állnak fenn olyan egyéb kötelezettségek sem, amelyek ilyen ütközéshez vezethetnének.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

  Európai parlamenti képviselőként jelenleg is beszámolok pénzügyi érdekeltségeimről és a szabályoknak megfelelően tájékoztatást fogok adni a pénzügyi érdekeltségeimre vonatkozó szükséges információkról. Teljes mértékben tiszteletben fogom tartani az EUMSZ azon rendelkezéseit, amelyek a feladataimmal összeegyeztethetetlen esetleges érdekellentétekre vonatkoznak.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

  Bírósági eljárásban érintett vagyok, ugyanis keresetet terjesztettem be személyiségi jogaim megsértése tárgyában a budapesti Fővárosi Törvényszéken.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

  2003 óta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség aktív tagja, továbbá 2006 óta a párt alelnöke vagyok.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Megválasztásom esetén lemondok európai parlamenti képviselői tisztségemről és a 11. pontban részletezett betöltött tagságomról, illetve alelnöki címemről. Szükség esetén teljesen megszüntetem tagságom minden alapítványban annak érdekében, hogy megbízatásom alatt teljes mértékben megőrizzem függetlenségem.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A csalással illetve a korrupcióval kapcsolatos esetek, továbbá a közigazgatásában előforduló szabálytalanságok elleni küzdelem az uniós intézményekbe vetett bizalma szempontjából rendkívül fontos az európai polgároknak. Ha egy általam felügyelt vizsgálat során csalás vagy korrupció vádja merülne fel, vagy amennyiben jogellenes cselekedet tapasztalnék, akkor ezen információt továbbítanám a Számvevőszék elnökének, továbbá értesíteném az Európai Csalás elleni Hivatalt is, a két intézmény közötti együttműködési megállapodás szellemében. Semmiképp sem tennék különbséget, ha a szereplők magyarországi illetőségűek lennének. Ha e súlyos jogellenes magatartások üldözése során akár a legkisebb jel vagy gyanú utalna arra, hogy nem tudok pártatlanul eljárni, e tényállások üldözését másra bíznám és vonatkozó hatásköreimet nem gyakorolnám. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament alelnökként is minden ilyen esetben hasonlóan jártam el, hiszen a hazámmal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférési igényekről tájékoztattam a Parlament Elnökét, s kértem a hatásköröm másik alelnökre való átruházását.

Sajnos hozzám is eljutottak olyan vélekedések, amelyek szerint a múltban elfordult, hogy valaki arra is használta számvevőszéki mandátumát, hogy saját országát igyekezzen kedvezőbb színben feltüntetni, megóvni bizonyos kritikáktól. Az én szememben ez egy elítélendő magatartás, alapvető szereptévesztés. Függetlenül attól, hogy ezek a vélemények megalapozottak-e vagy sem, úgy gondolom már az probléma, hogy ilyen aggályok felmerülhetnek az adófizető polgárok körében. Az intézmény jó hírnevének megőrzése érdekében fokozottan törekedni fogok arra, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

Az uniós polgárok alapvető elvárása, és azt is kell tapasztalniuk, hogy a pénzeszközök optimálisan kerüljenek felhasználásra. Ha biztosítjuk a teljes körű elszámolást és a szabályok betartását, az még nem jelenti azt, hogy az uniós támogatású projekteknél hatékony lesz a pénzfelhasználás.

Ha a polgárok számára nem világos, hogy hasznát látják-e a rendszernek, akkor nem is várhatjuk el, hogy megbízzanak benne. Ez a bizalomhiány jelent meg a 2016-os Brexit népszavazás végeredményében is.

  Úgy vélem, hogy nincsen bizalom átláthatóság nélkül. A Bizottságnak ezért a megfelelő témákról kell számot adnia a Parlament és a nyilvánosság előtt, és amiről beszámol, azt megfelelően, független könyvvizsgáló által is ellenőrizni kell.

Ennek a kultúrának elengedhetetlen része az etikus hozzáállás és a jó erkölcs is. Nem lehet ugyanis mindent jogszabályban szabályozni. Az élet mindig képes olyan helyzeteket produkálni, amire nincs pontos jogszabályi leírás.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Bizonyossággal kijelenthetem, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel azon leszek, hogy az Európai Számvevőszék és a Parlament közös munkáját hatékonyan és tartósan elősegítsem és támogassam. Úgy vélem, hogy a beszámolók kidolgozása során biztosítani kellene, hogy azok a lehető legpontosabbak és legmegbízhatóbbak legyenek, azért hogy sikeres válaszokat adhassunk a vizsgált területek érveivel szemben, illetve egyidejűleg mindezt olyan ütemben, hogy azok ne csak a költségvetési ellenőrző bizottság számára legyenek érdekesek és neki adjanak lehetőséget a következtetések előterjesztésekből való levonására a további károk elkerülésére vagy gyors javítások alkalmazására, hanem hogy ezáltal a nyilvánosság lehető leggyorsabb tájékoztatása is megtörténhessen. Számomra ugyancsak elsődlegességgel bír az igazgatás és a gazdaságossági vizsgálat, valamint a teljesítmény ellenőrzések szorgalmazása.

A Számvevőszék jelentéseinek, időszerűbbeknek és szókimondóbbnak kell lenniük, ahhoz hogy a Parlament jól tudja hasznosítani őket. Bár a valóság sokszor összetett és bonyolult és ritkán vannak tisztán fekete-fehér képletek, mégis fokozottan törekednék egy egyértelmű nyelvezet használatára, hiszen a Parlamentnek arra van szüksége, hogy meg tudja ítélni, hogy mennyiben tekinthető sikernek vagy kudarcnak egy-egy szakpolitika végrehajtása.

Ami pedig az időszerűséget, az aktualitást illeti, tudom, hogy számos próbálkozás történt az auditok felgyorsítására, ami természetesen nem mehet a minőség rovására, de úgy érzem, hogy ezen a téren is van még lehetőség a javulásra. Példaként említeném a migrációs költésekkel kapcsolatos különjelentést (2016/3), amikor a 2016 márciusában publikált jelentés csak 2014-ig vizsgálja a kiadásokat, ezzel nyilván jelentősen veszítve relevanciájából.

Természetesen egy adott ellenőrzési jelentésben hivatkozni kell az ellenőrzött fél érveire, és ez az egyeztetés időigényes folyamat, ugyanakkor, kiemelném, hogy nem minden esetben szükséges konszenzusra jutni az ellenőrzött féllel. Nem ijednék meg az ilyen véleménykülönbségektől.

Nagyon hasznosnak ítélem ugyanakkor a Számvevőszék azon véleményeit, melyek a Bizottság jogalkotási kezdeményezéseit vizsgálják. Két aktuális jó példát is említenék, az egyik az EU pénzügyi szabályzatának (Financial Regulation) felülvizsgálatáról szóló vélemény, a másik pedig az EFSI meghosszabbításáról szóló anyag, melyek úgy gondolom jelentősen képesek segíteni a jogalkotók munkáját. Ebbe az irányba kell tartani a jövőben. Parlamenti képviselőként pontosan tudom, hogy az EP-nek mire van szüksége, ezért továbbra is figyelemmel fogom kísérni a CONT bizottság tagjainak igényeit a hatékony együttműködés érdekében.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

  Az irányítás vizsgálata egyike azon rendszereknek, amivel az adófizető polgárok, a hitelezők, az irányítók ellenőrizhetik a különféle kormányzati tevékenységek eredményeit, illetve betekintést nyerhetnek azokba.

Úgy vélem, hogy a gazdaságossági vizsgálatok és a teljesítményellenőrzések megfelelő megerősítése révén az uniós források felhasználása terén széles körben válna lehetővé a hatékonyság növelése. Biztos vagyok abban is, hogy különös figyelmet kellene a forrásfelhasználás célszerűségére fordítani. Egy adott terület átfogó kivizsgálása, vagy akár a forrásfelhasználás helyszíni vizsgálatai is elősegíthetnék a célok megvalósításában fellépő hiányosságok konkrét megállapításait, valamint az ezen alapuló ajánlások révén a negatív folyamatok felszámolásában, illetve elkerülésében, illetve az uniós forrásfelhasználás hatékonyabb alakításában is meghatározó szerepet vállalhatnak.

A teljesítményellenőrzés ezért kifejezetten fontos annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági költségvetés alapelveit biztosítsák, hanem hogy az egyes politikai területeken fellépő hibakockázat éves szintű javítása megvalósuljon és a forrásfelhasználás javítása értelmes módon való továbbfejlődése megerősítést kapjon. A teljesítményellenőrzés természetesen intézményen belül és kívül is megvalósulhat.

Meglátásom szerint egy külső vizsgálat többlet értéke egyébként abban áll, hogy a külső hatóság teljes mértékében független, az eredmények pedig nem csak a hatóságok, hanem a Parlament számára is meghatározottak, amely utóbbi az ajánlásokból maga is tud következtetéseket levonni. Az eljárás természetéből adódik, hogy az olyan megállapítások, amelyeket egy teljesítményellenőrzés kapcsán tesznek, az igazgatás területén különböző módokon kaphatnak figyelmet. Az első lehetőség, hogy a vizsgálók és vizsgáltak közötti bizalmi és pozitív légkörben a vizsgált helyet meg lehet győzni a számvizsgálók által javasolt intézkedések végrehajtásának értelméről. Egy további lehetőség annyiban áll fenn, hogy a vizsgált hely felettes intézménye követi a Számvevőszék ajánlásait és következtetéseit és azokat saját területén végrehajtja. E területen azonban az Európai Parlamentnek is nagyobb jelentőséget lehet tulajdonítani, amennyiben határozatokkal reagál a számára fontosnak tűnő esetekben.

Összegezve úgy gondolom tehát, hogy a teljesítményellenőrzés keretén belül is fontos, tartósan és rendszeresen ellenőrizni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Számvevőszék által megállapított eredmények és ajánlások következményeként hoznak.

Önmagában véve a hibaarány csak részben ad átfogó képet az uniós szakpolitikák eredményességéről Az eredmények, hatások vizsgálata kiemelt jelentőségű, hiszen el tudunk képzelni olyan eseteket, amikor minden szabályszerűen történt, azonban a projekt megvalósítása mégsem vitt közelebb a célok erősítéséhez. Mit ér például egy híd megépítése akkor, ha nincsenek bekötő utak? Mennyiben járul hozzá egy ilyen projekt a foglalkoztatás növeléséhez vagy az adott térség gazdasági növekedésének felpörgetéséhez?

A teljesítmény-ellenőrzés azonban nem mehet a szabályszerűség ellenőrzésének rovására. Tudom, hogy mennyire fontos a Parlament számára az egyes kiadási területekre lebontott hibaarányokhoz való hozzáférés. Ugyanilyen fontos a kiegyensúlyozott adatszolgáltatás stabilitása, időbeli változatlansága, hiszen csak így lehet a trendeket beazonosítani és időbeli és térbeli összehasonlításokat elvégezni.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A Számvevőszék kiemelkedő szerepet tölt be abban, hogy az Európai Parlament számára fontos és rendszeresített tájékoztatást nyújtson az uniós költségvetés végrehajtásáról. Úgy vélem, hogy a két intézmény közötti párbeszéd ezért igen jelentős hozzáadott értékkel bír.

A kommunikációnak mindenképp kétirányúnak kell lennie. A hatékony és szoros koordináció hozzájárul a munkavégzés elsőbbségi területeinek jobb beazonosításához és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tagjai számára kellő időben biztosítja a konkrét érdekeltségi területeken rendelkezésre álló vonatkozó információkat.

Az Európai Számvevőszéknek az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentése elengedhetetlen eszköz az éves mentesítési eljárások lefolytatásához, továbbá széles körű áttekintést nyújthat a különféle szakpolitikai területek rendszereiről. Hangsúlyozandó továbbá a Számvevőszék által készített különjelentések fontossága is, hiszen azok jelentősen hozzájárulnak az egyes területek további fejlődéséhez: konkrét hiányosságokra hívják fel a figyelmet és ajánlásokat is tesznek ezek megoldására.

Üdvözölném például azt is, ha az Európai Parlament - a 2017. január elsején életbe lépett új eljárási szabályzatával összhangban - olyan saját kezdeményezésű jelentések összeállításáról is határozna, amelyek az Európai Számvevőszék – a parlamenti képviselők munkája révén hozzáadott értéket növelő – különjelentésein alapulnának.

A Számvevőszék tagjaként mindenképp gondoskodni fogok arról, hogy az Európai Parlament számára általam biztosított dokumentumok hatékonyan hozzájáruljanak a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság munkájához. A hatékony kétoldalú kommunikáció meghatározó alapeleme lesz az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatomnak.

Nyitott leszek arra, hogy rendszeresen megbeszélést tartsak a szakbizottság valamennyi érdekelt tagjával a Parlament érdekeltségébe tartozó kérdések megvitatása céljából. Meggyőződésem, hogy mindez az Európai Számvevőszéket is segíteni fogja abban, hogy megfogalmazza az európai adófizetők érdekeinek védelmét célzó kérdéseket.

Az Európai Számvevőszék akkor tudja munkáját jól végezni, ha munkája során támaszkodni tud a nemzeti ellenőrző intézmények tevékenységére. Ezzel elkerülhetjük a munka megkettőzését és a támogatások kedvezményezettjeinek felesleges „zaklatását”, adminisztratív terheinek szükségtelen növelését. Ennek az együttműködésnek természetesen széleskörű hagyományai vannak az INTOSAI keretében. Jelentős előrehaladást sikerül például elérni a módszerek egységesítésében. Fontos, hogy a nemzeti ellenőrzések eredményei beépíthetők legyenek az Európai Számvevőszék tevékenységébe. Ugyanakkor közös ellenőrzések elvégzésére is látok további lehetőségeket.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a nemzeti ellenőrző intézmények is fokozottan auditálják az EU-s források felhasználását a tagországokban. Kifejezetten előremutató és jó példa, amikor ezeket e jelentéseket a nemzeti parlamentek megtárgyalják, következtetéseket fogalmaznak meg a jelentésekkel foglaltakkal kapcsolatban, javítva ezzel a jövőbeni pénzfelhasználás hatékonyságát. A Magyar Országgyűlésben az európai uniós források felhasználását felügyelő bizottság elnökeként éppen ez volt a feladatom.

Rendkívül lényegesnek tartom ebben a vonatkozásban a nemzeti ellenőrzéséi tanúsítványok (national declarations) használatának további elterjesztését. Tudom, hogy a szövetségi berendezkedésű államok számára ez nem mindig könnyű, azonban az egyértelmű felelősségvállalás és az elszámoltathatóság kultúráját erősítő lépésről van szó.

Javasolom, hogy a nemzeti ellenőrző szervek – független külső ellenőrzői minőségükben és tiszteletben tartva a nemzetközi ellenőrzési standardokat – nemzeti ellenőrzési tanúsítványt állíthassanak ki az uniós alapok kezeléséről, amelyet megkapnának a tagállami kormányok. Ezeket a tanúsítványokat a mentesítési eljárás során aztán fel lehetne használni, egy, az e célnak megfelelő, később bevezetendő intézményközi eljárás szerint.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Mivel az Unió költségvetésének jelentős részét megosztott irányítás útján hajtják végre, a tagállamok által szolgáltatott információk minősége, teljessége és időszerűsége alapvetően meghatározza az azokra épülő elemzés minőségét, s ebből következtetve a Bizottság által biztosított garanciák minőségét is.

A Számvevőszék éves jelentéseiben is látható, az Európai Bizottság főigazgatóságai az éves tevékenységi jelentések elkészítése során elsősorban a tagállami hatóságok által szolgáltatott információkat (pl. ellenőrzési jelentések) használják. Az Európai Számvevőszék éves jelentései számomra azt mutatják, hogy az ellenőrző hatóságok munkájának továbbra is vannak gyenge pontjai (elsősorban a pontosságot beleértve), amelyeket a Bizottság ellenőrzési folyamata ez idáig nem tudott kiküszöbölni.

A fenti okokból eredően ezért úgy vélem, hogy az Európai Számvevőszék jelentéseinek továbbra is fel kell hívniuk a figyelmet a gyenge pontokra, legyen szó a tagállamok által szolgáltatott adatok pontatlanságáról, vagy a Bizottság által végzett ellenőrzési munka hiányosságairól. A Számvevőszéknek a lehető legvilágosabban és részletesebben ki kell fejtenie, melyek a gyenge pontok, és hogyan kellene orvosolni őket.

Úgy gondolom, hogy tagállami szinten azonban, noha a tagállamok többé-kevésbé tisztában vannak ajánlásainkkal, azok gyakorlati megvalósítása terén nagy különbségek tapasztalhatók. Ebből adódóan nemzeti szinten kevés jel mutat arra, hogy változások történnének a politikában és a mindennapi gyakorlatban.

Számvevőszéki tagként szeretnék szorosabban együttműködni Önökkel az uniós pénzgazdálkodás javítása érdekében. Ha olyan uniós pénzügyi rendszert szeretnénk létrehozni, amely képes visszanyerni polgáraink bizalmát, akkor az Uniónak meg kell kezdenie a megfelelő reformokat, mégpedig hamarosan; és nemcsak itt Brüsszelben, hanem Unió-szerte mindenütt. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy teljes körű, lényeges és naprakész információt szolgáltassanak az irányításról, a pénzgazdálkodásról, a belső kontrollról, valamint a belső ellenőrzési rendszerekről. Ha hiányosságok tapasztalhatók, a Bizottságnak szoros együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal, hogy rendelkezésre álljon az összes szükséges információ, lehetővé téve a tagállamoknak az EU-költségvetés végrehajtására szolgáló rendszereinek tájékozott értékelését.

Elismerem továbbá az információszolgáltatás költségeiről és előnyeiről szóló aggályok megalapozottságát, ha azonban az a közös célunk, hogy a költségvetési szerv a legkiválóbb minőségű, a nemzetközi szabványoknak megfelelő ellenőrzési értékelést készíthessen, minden tőlünk telhetőt el kell követnünk. Annál is inkább fontos ez, mert gyakran előfordul, hogy a hiba nem az információhiányból ered, hanem abból, hogy az információt a nemzeti ellenőrző hatóságok vagy a szerződött ellenőrök nem használják megfelelően.

Az éves jelentés által feltárt egyik fő jelenség, amelyet a Parlament és a Tanács is alaposan megvitatott, a Számvevőszék által jelentett becsült hibaarány volt. Az utóbbi években figyelemmel kísértem a mentesítéssel kapcsolatos tanácskozásokat, és örömmel tapasztalom, hogy a Számvevőszék évről évre több háttér-információt biztosít a hibák alapvető okait illetően. Úgy vélem, hogy a hibák csökkentésére van még további lehetőségünk, ezek pontos beazonosítására az érdekeltekkel azonban további eszmecserét kellene folytatni.

Kezdeményezni fogom továbbá, hogy a Számvevőszék fokozottan és rendszeresen kövesse nyomon az Európai Parlament éves mentesítési jelentésében tett ajánlások megvalósításának állását. Számos olyan évről-évre visszatérő kérések találhatók ezekben a mentesítési jelentésekben, melyek végrehajtása sajnos csak rendkívül lassan vagy egyáltalán nem történik meg. Ez rendkívül frusztráló. Ezért a Számvevőszéknek határozottabban kell ellenőrizni és erősítenie kell a nyomon-követő tevékenységét. A Parlamentnek tudnia kell, hogy ajánlásait milyen mértékben hajtják végre.

A legfontosabb aktuális kihívások között említeném az úgynevezett költségvetési galaxis kérdését. Ahogy a költségvetésért felelős uniós biztos is nemrégiben egyik parlamenti látogatásán is rávilágított, a közpénzek fokozott mértékű kiszervezése az EU költségvetésen kívülre rontja az átláthatóságot, sértheti a költségvetés egységességének elvét és kevésbé széleskörű ellenőrzést tesz lehetővé a kontrolláló intézmények részére. Ezt az aggasztó tendenciát, amikor a Számvevőszéknek csak korlátozott jogosítványai vannak, vissza kell szorítani.

Amint már a 15-ös kérdésre válaszolva is kifejtettem: a jogalkotók prioritásait fokozottan figyelembe kell venni az uniós polgárok számára nagy horderejű kérdésekben. A Számvevőszékre, mint a Parlament szoros szövetségesére tekintek, küldetésünk közös: ez európai adófizető polgárok érdekeinek védelme. Biztosítanunk kell, hogy minden egyes eurót a meghatározott célokra fordítsanak, hogy az uniós források jól hasznosuljanak, és küzdenünk kell a pazarlás, az értelmetlen költés, a hanyag gazdálkodás és a csalás minden formája ellen.

Szeretném kiemelni továbbá, hogy a Számvevőszék 2016-ban 36 különjelentést készítetett. A fiatalok munkanélküliségéről például 4 jelentés is készült a közelmúltban. Javasolnám a tematikus koncentrációt, hiszen ilyen nagyszámú jelentést egyszerűen nem képes a Parlament kellő alapossággal feldolgozni. Gyakran ezek a rendkívül értékes és tartalmas jelentések nem kapják meg azt a figyelmet, ami méltán megilletné őket. Tudom, hogy a CONT bizottság mennyit próbálkozott ezen különjelentések parlamenti feldolgozásán javítani, egyelőre sajnos sikertelenül. Ugyanakkor, talán a tematikus koncentrációval, a Számvevőszék is segíthetne ezen a problémán, hiszen kevesebb számú, de ugyanakkor több érdemi mondanivalóval rendelkező jelentést nyilván jobban tudna hasznosítani a Parlament.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen, mivel munkámhoz létfontosságú a bizalom megléte személyem iránt a Parlament részéről, ennek hiányában tevékenységemet nem tudnám megfelelően ellátni.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék testületének részleges megújítása – a magyar jelölt

Hivatkozások

07080/2017 – C8-0110/2017 – 2017/0802(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

10.3.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

16.3.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

15.3.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

12.4.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

12.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Bogusław Liberadzki, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Caterina Chinnici, Monika Hohlmeier, Andrey Novakov, Markus Pieper, Julia Pitera

Benyújtás dátuma

19.4.2017

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat