Eljárás : 2016/2271(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0183/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0183/2017

Viták :

PV 31/05/2017 - 20
CRE 31/05/2017 - 20

Szavazatok :

PV 01/06/2017 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0240

JELENTÉS     
PDF 683kWORD 95k
10.5.2017
PE 595.761v02-00 A8-0183/2017

az európai ipar digitalizációjáról

(2016/2271(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Reinhard Bütikofer

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Az európai ipar digitalizációjáról

(2016/2271(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkére (XVII. cím), amely az EU iparpolitikájára, és többek között az uniós ipar versenyképességére vonatkozik,

–  tekintettel az EUMSZ 9., 11. és 16. cikkére,

  tekintettel az EUMSZ nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0180),

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178),

–  tekintettel az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0176),

–  tekintettel a „Kvantumtechnológiák” című, 2016. április 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0107),

–  tekintettel „A dolgok internetének fejlesztése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0110),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Európa 2020 stratégia” című, 2010. június 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Közösség innovációs politikája a változó világban” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2010)0614),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),

–  tekintettel „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című, 2007. július 4-i bizottsági közleményre (COM(2007)0374),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192), a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100), valamint az azt követő jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokra,

–  tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. szeptember 11-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0627),

–  tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2013. március 26-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0147),

–  tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló, 2013. február 7-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0048),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai adatgazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009),

–  tekintettel „Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében” című, 2014. január 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című, 2013. december10-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című, 2012. június 12-i állásfoglalására(8),

  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „A tárgyak internete” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(11),

  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Ipar 4.0 és a digitális átalakulás: merre tovább?” című, 2016. július 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0183/2017),

A.  mivel konkrét szakpolitikákkal, intézkedésekkel és ösztönzőkkel határozott erőfeszítéseket kell tenni az EU és a tagállamok újraiparosítása érdekében, a versenyképesség és a fenntarthatóság ötvözése céljából, jó minőségű munkahelyek teremtésével és a befogadás előmozdításával; mivel az uniós cél az, hogy 2020-ig az EU GDP-jének 20%-a az iparon alapuljon, aminek szükségszerűen figyelembe kell vennie az ipari ágazat strukturális átalakulását, amely a digitális szétesésnek és az új üzleti modellek kialakulásának tudható be;

B.  mivel az európai ipar Európa gazdaságának és jólétének alapját jelenti, és mivel a felgyorsult globalizáció és az innovációs tendenciák miatt nagy kihívásokkal szembesül;

C.  mivel az ipari gyártás digitalizációja segít növelni gazdaságaink ellenálló képességét, energia- és erőforrás-hatékonyságát, innovációját, fenntarthatóságát és versenyképességét, átalakítva ezzel az üzleti modelleket, a feldolgozóipart, a termékeket, a folyamatokat és az értékteremtést, és alapvetően befolyásolva az európai iparágak és munkavállalók előtt álló lehetőségek és kihívások egyensúlyát;

D.  mivel Európa – ipari örökségének, az ipari ágazatokból és értékláncokból álló hálózatának, innovációs erejének, stratégiai K+F közberuházásainak, a magánberuházások és a hatékony közigazgatás rendelkezésre állásának, képzett munkaerejének, az ipari fejlődés és a társadalmi kihívások integrálásának, valamint annak köszönhetően, hogy több mint harminc, az ipar digitalizációját célzó nemzeti és regionális kezdeményezés létrehozója – erős alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a digitális transzformáció terén vezető szerephez jusson; mivel lehetőség van az EU iparának megerősítésére, ha sikerül teljesen integrált értékláncokat kiépíteni a digitális fejlesztésű ipari termékek és a termék-szolgáltatás csomagok számára;

E.  mivel az 5G alapvetően át fogja alakítani gazdaságainkat azzal, hogy az ipari fejlesztés és a szociális szolgáltatások középpontjába a digitalizációt helyezi;

F.  mivel a sikeres európai ipari stratégiához elengedhetetlen a digitális egységes piac létrehozása, amely társadalmilag tudatosan fellendíti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást;

G.  mivel a feldolgozóipar digitalizációjára irányuló jól kialakított, technológiasemleges stratégia, amely határokon átnyúlva egyre inkább összekapcsolja az embereket, a gépeket és a szolgáltatásokat a teljes globális értékláncban, fontos mérföldkő a gazdaság ellenálló képességének, fenntarthatóságának és versenyképességének növelése és új munkahelyek teremtése tekintetében;

H.  mivel a digitalizációnak lehetővé kellene tennie az erőforrások, az energia és a tőke hatékonyabb felhasználását, hozzájárulva ezáltal egy integráltabb körforgásos gazdasághoz, az anyagköltségek csökkentéséhez és a nagyobb ipari szimbiózis kialakításához;

I.  mivel a digitalizáció az utazók és mobilitásuk javára fellendítheti az idegenforgalmi ágazatot, lehetővé téve többek közt a valós idejű információkhoz való könnyű hozzáférést és a szolgáltatások széles körét;

J.  mivel a fejlett nyelvi technológiák segíthetnek az iparnak a digitális piac fejlődését akadályozó nyelvi korlátok legyőzésében;

K.  mivel a digitalizáció új lehetőségeket teremt a közlekedési ágazatban a gyártók, az üzemeltetők, a befektetők, a munkavállalók és az utasok számára, és előfeltétele annak, hogy a közlekedési ágazat versenyképes és működőképes maradjon, valamint növelje hatékonyságát, továbbá annak, hogy a közlekedési szolgáltatások fenntarthatóbbá és jobban teljesítővé váljanak;

L.  mivel a digitalizáció hozzájárulhat a biztonságosabb munkakörülmények és a nagyobb termékbiztonság megteremtéséhez, valamint a termelés személyre szabásához és decentralizációjához;

M.  mivel az ikt-ágazatban a foglalkoztatás és a képzés terén nagy a nemek közötti különbség, aminek erős negatív következményei vannak a munkaerőpiaci egyenlőség tekintetében;

N.  mivel a digitalizáció, valamint a termelés személyre szabása és decentralizációja változó munkakörülményekhez vezet és számos társadalmi hatással jár; mivel a biztonságosabb munkakörülmények és a nagyobb termékbiztonság megteremtése továbbra is közös érdekünk kell, hogy legyen;

O.  mivel számos tanulmány hangsúlyozza, hogy az ipari gyártás digitalizációja megváltoztatja a munkaerő-piaci keresletet és a foglalkoztatást Európában; mivel ennek hatásai lehetnek a munkavállalói jogokra és részvételre vonatkozó jelenlegi szabályokra; mivel egyértelmű, hogy e változásokhoz való sikeres alkalmazkodás érdekében ki kell képezni a munkaerőt az új ikt-készségekre és magasabb szintű digitális készségekre van szükség a társadalom egészében;

Uniós integrált ipari digitalizációs stratégia kialakítása

1.  üdvözli „Az európai ipar digitalizálása” című bizottsági közleményt;

2.  határozottan úgy véli, hogy az ipari digitalizációs stratégia kulcsfontosságú Európa legégetőbb, alább felsorolt gazdasági és társadalmi kihívásainak megoldásában:

a)  a gazdasági dinamika, a társadalmi és területi kohézió, illetve a technológiában bekövetkező átalakulásokkal és forradalmi változásokkal való megbirkózás képességének növelése Európa iparágainak és gazdasági értékláncainak modernizációján és összekapcsolásán, a reálgazdaságra irányuló állami és magánberuházások növelésén, valamint a fenntartható modernizációval kapcsolatos befektetési lehetőségek biztosításán keresztül;

b)   a jó minőségű munkahelyteremtés és a munkahely-visszatelepítési lehetőségek előmozdítása, a munkakörülmények javítása és az ipari ágazatbeli munkahelyek vonzerejének növelése, a fogyasztók számára több lehetőség és jobb tájékoztatás biztosítása, egy társadalmilag tudatos átalakulás és egy inkluzív munkaerőpiac létrehozása, amely sokrétűbb munkahelyi modelleket és munkaidőrendszereket, jobb munkakörülményeket, valamint a foglalkoztatás és az egész életen át tartó tanulás integrációját biztosítja;

c)  a források hatékonyabb felhasználása és a feldolgozóipar anyagköltségeinek csökkentése, amely az európai körforgásos gazdaság megerősítéséhez kapcsolódik, emlékeztetve arra, hogy ez elengedhetetlen a csúcstechnológiát képviselő európai ágazatok, valamint a digitalizált ipari termelés és termékek alapvető feltételeinek megteremtéséhez;

d)  az európai kohézió erősítése megbízható és nagyszabású európai beruházási politika révén (különös figyelemmel a korszerű digitális infrastruktúra telepítésére), hasznosítva a különböző európai finanszírozási eszközöket, köztük az ESBA-t, a regionális alapokat, a Horizont 2020-at és más eszközöket, továbbá a sok szereplő közötti tisztességes verseny biztosításán, az innováción, a fenntartható korszerűsítésen és a technológiai, szociális és üzleti modellek innovációján alapuló összehangolt, technológiasemleges európai iparpolitika révén, amely innováció javítja a digitális egységes piacot, valamint az egész európai ipar integrációját és korszerűsítését;

e)  az európai éghajlatváltozási politika célkitűzéseinek támogatása az ipari termelés energia- és erőforráshatékonyságának, valamint körforgásos jellegének növelése, továbbá a kibocsátások csökkentése révén, egyszerre biztosítva az ipar fenntarthatóságát és a versenyképességet;

f)  a gazdasági, politikai és szociális innováció megerősítése a köz- és magánszektorbeli adatok és információk nyitottságára és hozzáférhetőségére vonatkozó elveken keresztül, mindig biztosítva az érzékeny adatok védelmét a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók közötti cserékben, és lehetővé téve minden gazdasági szektor és szakpolitikai terület – többek között a kreatív és kulturális iparág – jobb integrációját;

g)  az állampolgárok megélhetésének javítása a városi és nem városi területeken egyaránt, valamint hozzájárulás ahhoz, hogy jobban ismerjék a digitalizációval összefüggő lehetőségeket, és jobban ki tudják használni azokat;

h)  a technológiai és társadalmi innováció ösztönzése az uniós kutatások terén egy egyértelmű iránnyal és jövőképpel rendelkező ipari digitalizációs politikán keresztül;

i)  az energiabiztonság javítása és az energiafogyasztás csökkentése egy digitalizált, rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés révén, mely lehetővé teszi az energia iránti kereslet jobb irányítását;

j)  a világ más makrorégióival való partnerkapcsolatok kialakítása innovatív és tisztességes digitális nyitott piacok létrehozása érdekében;

k)  annak tudatosítása, hogy egy igazságosabb és hatékonyabb európai adópolitikára van szükség, amely a globálisan összekapcsolt digitális piacokon és a digitalizált termelés korában tisztázza az olyan kérdéseket, mint az adóalap;

l)  a befektetések, valamint a világ vezető kutatóinak és a szakértelemnek az idevonzása, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez és az európai versenyképességhez;

m)  a digitalizáción és technológiai fejlődésen alapuló új üzleti modellek és innovatív induló vállalkozások támogatása;

3.  hangsúlyozza a magánberuházásokat megkönnyítő versengő üzleti környezet, a bürokratikus akadályokat megszüntető, felhatalmazó szabályozási keret, a korszerű európai digitális infrastruktúra, valamint az ipar digitalizációjához szükséges olyan uniós irányítási struktúra megteremtésének fontosságát, amely megkönnyíti az ipari digitalizációval kapcsolatos nemzeti, regionális és uniós kezdeményezések és platformok összehangolását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa azon célkitűzés elérését, hogy 2020-ra az ipar részaránya a GDP-ben 20% legyen; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az EU továbbra is globális vezető ipari szerepet töltsön be, az ipar digitalizációját össze kell kapcsolni egy átfogóbb uniós iparpolitikai stratégiával; hangsúlyozza a digitalizáció előmozdításának fontosságát különösen azokban a tagállamokban, régiókban és ágazatokban, amelyek lemaradásban vannak e téren, valamint azon emberek körében, akiket érint a digitális szakadék; üdvözli e tekintetben a magas szintű kerekasztal-megbeszélésekre és az érdekelt felek európai fórumára irányuló javaslatokat; hangsúlyozza az érintett szereplők közötti együttműködés fontosságát, és elvárja, hogy az iparági vezetők és a szociális partnerek mellett az akadémiai szféra, a kkv-k, a szabványügyi szervek, a politikai döntéshozók, a nemzeti és helyi közigazgatások és a civil társadalom képviselői is felkérést kapjanak az aktív szerepvállalásra;

4.  kéri a Bizottságot, hogy folytassa azt a fontos munkát, amely a gyártással és a digitalizációval kapcsolatos tendenciákat, valamint a nem műszaki tudományágakkal (például jog, politika, közigazgatás, kommunikáció stb.) kapcsolatos tendenciákat, illetve a többi régióban végbemenő fejleményeket vizsgálja, új kulcstechnológiákat azonosít, és biztosítani kívánja Európa vezető szerepének fenntartását e területeken, illetve azt, hogy az új trendeket beépítsék a szakpolitikákba és a fellépésekbe, figyelembe véve a beépített biztonsággal és a beépített és alapértelmezett adatvédelemmel kapcsolatos koncepciókat, ugyanakkor megvizsgálja, hogy e munka elvégezhető-e kifejezetten az iparra összpontosító előrejelzési hálózaton, többek között nemzeti kutató- és technológiai szervezeteken keresztül;

5.  üdvözli a Bizottságnak „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közleményét (COM(2016)0180), ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – mivel a közlekedési ágazattal kapcsolatos része az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetésre korlátozódik – nem foglalkozik kellő mértékben valamennyi létező kihívással; emlékeztet arra, hogy bár az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetés az egyik legizgalmasabb digitális átalakulás az ágazatban, a digitalizáció potenciálisan valamennyi közlekedési mód esetében használható, mind az üzemeltetési, mind az adminisztratív folyamatokban, valamint az értéklánc teljes hosszában, a gyártóktól az utasokig, illetve a teherszállításig, továbbá az ágazatban használt valamennyi új technológia – mint például az EGNOS és a GALILEO európai globális műholdas navigációs rendszer – esetében, és e területeken eredmények várhatók a közeljövőben; arra kéri a Bizottságot, hogy valamennyi közlekedési mód – többek közt a közlekedéshez és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások – esetében összpontosítson a digitális átalakulásra;

6.  rámutat, hogy a digitalizációs folyamat nem járt ugyanolyan mértékű előnyökkel a közlekedési ágazat különböző részeiben, és hogy ez a belső piacon hátrányos széttagoltságot okozott mind a különböző közlekedési módok között, mind az egyes közlekedési módokon belül; kiemeli, hogy jelentős és egyre növekvő különbségek vannak a tagállamok között a közlekedési ágazat versenyképessége és a digitalizáció terén, amelyek jól láthatók a régiók, a vállalkozások és a kkv-k között is; úgy véli, hogy egy összehangolt uniós ipari digitalizációs stratégia kialakítása hozzájárulhatna e széttagoltság és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, és beruházásokat vonzhatna a digitális projektekhez; hangsúlyozza, hogy a cél nem csupán egy újabb szakpolitikai tanulmány elkészítése, hanem egy valódi, az innovációs trendeket és piaci lehetőségeket tükröző stratégia kialakítása, melynek végrehajtását folyamatosan értékelnék;

7.  úgy véli, hogy az ipari digitalizációs stratégia hozzá fog járulni ahhoz, hogy megoldja a közlekedési és idegenforgalmi ágazatok legsürgetőbb kihívásainak némelyikét; felhívja ezért a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a digitalizációt annak érdekében, hogy:

a)  javítsa a közlekedési ágazat általános biztonságát, minőségét és környezeti teljesítményét;

b)  mindenki, többek közt az idősek, a csökkent mozgásképességűek vagy a fogyatékossággal élők számára javítsa az akadálymentes hozzáférést és ismertebbé tegyen alternatív mobilitási megoldásokat, több választási lehetőséget, felhasználóbarátabb és személyre szabott termékeket, valamint bővebb tájékoztatást biztosítva az utasok számára Európa-szerte, mind a városi, mind a kevésbé fejlett régiókban;

c)  csökkentse a szállítási költségeket, például a karbantartási költségeket, és javítsa a már meglévő közlekedési infrastruktúra (pl. a konvojok, a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS), az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a folyami információs szolgáltatások (RIS)) igénybevételének hatékonyságát;

d)  javítsa a versenyképességet azáltal, hogy elősegíti új szereplők, különösen kkv-k és induló vállalkozások megjelenését annak érdekében, hogy kihívás elé állítsa a meglévő monopóliumokat;

e)  közlekedésszervezési rendszerek, intelligens közlekedési rendszerek, digitális menetíró készülékek, elektronikus útdíjszedési rendszerek stb. révén segítse elő az uniós jogszabályok megfelelő és összehangolt végrehajtását, valamint olyan szabályozási keretet hozzon létre, amely alkalmazható a fejlett technológiák használata miatt esetlegesen előálló valós helyzetekben;

f)  csökkentse a kis- és közepes méretű szállítási szolgáltatók és induló vállalkozások adminisztratív terheit, például a teherszállítási és logisztikai ágazaton belül az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén, a rakomány nyomon követésének biztosítása és az ütemezés, illetve a forgalom optimalizálása révén;

g)  továbbra is védje az utasok jogait, biztosítsa például az adatvédelmet, multimodális utazások tekintetében is;

h)  csökkentse a közlekedési piacon tapasztalható információs aszimmetriához kapcsolódó problémákat;

i)  növelje az idegenforgalmi ágazat vonzerejét, amely az európai GDP mintegy 10%-át adja, valamint a kreatív ágazatok vonzerejét a városi, a vidéki és a legtávolabbi területeken, például a mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatásoknak a kevésbé ismert célpontok tekintetében is jobb integrációja révén;

8.  kiemeli, hogy a folyamatos, nagyteljesítményű kapcsolat előfeltétele valamennyi közlekedési mód gyors, biztonságos és megbízható összekapcsolásának és a közlekedési ágazat további digitalizációjának; sajnálja, hogy az Unión belül nagyfokú eltérések tapasztalhatók a digitális lefedettségben; úgy véli, hogy a közlekedési ágazat digitalizációjához alapvető fontosságú a szélessávú szolgáltatások terén tett beruházás és a méltányos frekvenciafelosztás; e tekintetben kiemeli, hogy ágazatokon átívelő elképzelésre van szükség, amely kiterjed többek között az elektronikára, a távközlésre, a közlekedésre és az idegenforgalomra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, hogy legkésőbb 2025-ig biztosítják az ilyen típusú internetkapcsolatot a főbb közlekedési útvonalak és csomópontok esetében, valamint kezdeményezik az egész EU-ra kiterjedő teljes lefedettségét;

A sikeres ipari digitalizáció feltételeinek megteremtése: infrastruktúra, beruházás, innováció és készségek

9.  hangsúlyozza, hogy az ipari digitalizációs stratégia lehetővé teszi az innováció, a hatékonyság és a fenntartható technológiák előmozdítását, ami növeli a versenyképességet, korszerűsíti az EU iparát, valamint felszámolja a digitális piac fejlődését akadályozó korlátokat; hangsúlyozza, hogy az integrált ipari digitalizációnak szigorú előfeltételeken kell alapulnia, amelyek magukban foglalják a kiváló minőségű, a jövőbeli kihívásoknak is megfelelő digitális infrastruktúrát, a K+F-et, a befektetésbarát környezetet, a megfelelő és naprakész jogalkotási keretet, az elmélyített digitális egységes piacot, a jó készségeket és a vállalkozói készséget, valamint a megerősített szociális párbeszédet is;

10.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a például az 5G hálózatokon, a száloptikán, a navigáción és a műholdas kommunikációs infrastruktúrán keresztüli nagy sebességű összeköttetésbe való állami és magánszektorbeli beruházást annak érdekében, hogy a városi és az ipari térségekben szilárd digitális infrastrukturális alapot lehessen biztosítani; kiemeli a spektrumkiosztás harmonizálásának fontosságát, amelynek célja a hálózatfejlesztés iránti kereslet fokozása és a hálózati beruházási környezet kiszámíthatóságának javítása; kiemeli, hogy vezető szerepet kell kialakítani a digitális ipari értékláncokban és a kulcsfontosságú technológiákban, mint például az 5G, a kvantumtechnológiák, a nagyteljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmazok elemzése, a tárgyak internete (IoT), a robotika, az automatizálás (többek között a nagymértékben automatizált vezetés) és a megosztott könyvelési technológia terén; e tekintetben támogatja a Bizottság közleményét kísérő bizottsági munkadokumentumokat;

11.  megjegyzi, hogy a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatbeli digitális átalakulás, különösen a lekérhető és a közösségi gazdaság fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy jelentős mértékben átalakul az utasok és a fogyasztók magatartása a mobilitás és az idegenforgalom tekintetében, valamint ahhoz, hogy az infrastruktúrát hozzá kell igazítani az új körülményekhez; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel a közlekedési, mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatások terén megvalósuló digitalizáció hatásait, különös tekintettel e szolgáltatások felhasználóinak magatartására és választásaira, továbbá annak érdekében, hogy e társadalmi változás potenciális előnyeit még inkább ki lehessen aknázni;

12.  megjegyzi, hogy a menetjegyek árusítását jellemző egyre fokozódó digitalizáció azzal jár, hogy a fogyasztók könnyebben férnek hozzá több információhoz az interneten, ám az ajánlatok összehasonlítása egyre nehezebb; véleménye szerint ezért meg kell erősíteni a forgalmazás során az átláthatóságot és a semlegességet biztosító garanciákat, különösen az internetes forgalmazás esetén, annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információkon alapuló megalapozott döntést hozhassanak, ami nem csak az árat, hanem az egyéb paramétereket is, többek között a szolgáltatás minőségét és a kiegészítő ajánlatokat is figyelembe veszi; úgy véli, hogy ez az átláthatóság a versenyt is előmozdítaná, és a multimodális közlekedés fejlesztését is elősegítené;

13.  úgy véli, hogy a digitalizáció eredményeként a fogyasztóknak nagyobb választékhoz, felhasználóbarátabb és személyre szabottabb termékekhez, valamint – különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozóan – több információhoz kell jutniuk;

14.  rámutat, hogy a nyelvi korlátok által az iparra és annak digitalizációjára gyakorolt hatást a digitális piacról szóló dokumentumok nem vették kellően figyelembe, illetve nem mérték fel megfelelően azt; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az ipar digitalizációja mellett az európai piac széttagoltságát csökkentő nyelvi technológiák fejlesztését;

15.  hangsúlyozza, hogy az „analóg” többnyelvűség külön támogatása Európában előnyös mind az európai ipar digitalizációja, mind az átfogó digitális készségek oktatása szempontjából; ezért hangsúlyozza, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a statisztikai, intelligens és gépi fordításról, valamint az oktatószoftverekről folyó alapkutatásra;

16.  hangsúlyozza, hogy a régióknak termelésük erősségeire kell összpontosítaniuk, és az intelligens szakosodáson, valamint az intelligens láncokon és klasztereken keresztül elő kell mozdítaniuk fejlődésüket; úgy véli, hogy a kkv-k, az ipari és a társadalmi szereplők, a kézműves ágazat, az induló innovatív vállalkozások, a tudományos körök, a kutatóközpontok, a fogyasztói szervezetek, a kreatív ágazat és a pénzügyi szféra képviselői, illetve a többi érdekelt fél közötti klaszterek és szinergiák sikeres modellül szolgálhatnak a digitális gyártás és az innováció fejlesztésére; ösztönzi az Unión belüli kutatási, innovációs és strukturális kohéziót; hangsúlyozza az akcelerátorprogramok és a kockázati tőke fontosságát az induló innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának kibontakoztatásában; felhívja a figyelmet a digitalizáció használatának fontosságára az olyan üzletimodell-innovációk előmozdítása érdekében, mint a „teljesítmény szerinti fizetés” rendszerei és a tömeges testre szabás;

17.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a kkv-k előtt álló sajátos problémákra azokban a helyzetekben, amelyekben a digitalizációs erőfeszítésekből származó, az energia, az erőforrás-hatékonyság és termelési hatékonyság terén megmutatkozó relatív nyereségek a legmagasabbak lennének; szorgalmazza a kkv-egyesületek és azok tájékoztatási tevékenységeinek digitalizációs programokon keresztül történő megerősítését, az alkalmazott tudományokkal foglalkozó központok digitalizációra összpontosító fejlesztését, valamint a kkv-kon belüli K+F-nek nyújtott társfinanszírozást; úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani az adatok feletti rendelkezési jogra és az adatokhoz való hozzáférésre, valamint a digitális gyakorlati képzés európai programjának kidolgozására;

18.  üdvözli az ipari modernizációt elősegítő intelligens szakosodási platform létrehozását, és különösen a Bizottságnak az ipar digitalizációjáról szóló cselekvési tervben megfogalmazott azon javaslatát, hogy hozzák létre a kompetenciacentrumok és a digitális innovációs központok hálózatát, melynek célja valamennyi régióban az ipari digitalizáció és a digitális innováció megerősítése a kkv-k számára; megjegyzi, hogy a kézműves ágazatot ebből a szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni; felszólítja a Bizottságot, hogy Európa kevésbé digitalizált régióiban különösen mozdítsa elő a digitális innovációs központok és a digitális kompetenciaközpontok létrehozását; felszólítja a Bizottságot, hogy különböző európai forrásokból (a Horizont 2020 keretprogramból, a strukturális alapokból stb.) növelje a digitális innovációs központok finanszírozását, támogassa e központok nemzeti hálózatának kialakítására irányuló tagállami erőfeszítéseket és stratégiákat, valamint fontolja meg a „homokozó megközelítés” kipróbálását, melynek keretében az ellenőrzött környezetben végzett, ágazatokon átnyúló kísérleteket az érvényes szabályozás nem akadályozza; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a digitális innovációs központjaik közötti transznacionális együttműködést; úgy véli, hogy a kijelölt digitális innovációs központoknak olyan ipari digitalizációs innovációkra kell specializálódniuk, amelyek hozzájárulnak Európa társadalmi kihívásainak kezeléséhez; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Horizont 2020 digitális innovációs központokra nyújtott finanszírozását össze lehetne kapcsolni a program társadalmi kihívásokkal kapcsolatos finanszírozásával; felhívja a figyelmet a kkv-knak szóló IKT-innovációs utalványok lehetőségére a tanácsadáshoz, a bevált gyakorlatok megosztásához és a digitális innovációs központok szakértelméhez való hozzáférés tekintetében;

19.  megállapítja, hogy a városoknak és a helyi önkormányzatoknak fontos szerep jut az új üzleti modellek fejlesztésében, valamint a digitális infrastruktúra és támogatás biztosításában a kkv-k és az egyéb ipari szereplők számára, továbbá hogy a digitális-ipari innováció óriási lehetőségeket teremt a városok számára, például a hulladékkibocsátás nélküli helyi gyártáson, az ipari termelés és a helyi és városi logisztika és szállítás közötti szorosabb integráción, az energiatermelésen, a fogyasztáson, a gyártáson és a 3D-nyomtatáson keresztül; úgy véli, hogy a városok számára is lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a digitális innovációs központokhoz; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyi, nemzeti és nemzetközi bevált gyakorlatokat, és mozdítsa elő ezek megosztását; üdvözli a „European Digital City Index” nevű, az európai városok digitális fejlettségét mérő mutató közzétételét, valamint az adatok és rendszerek európai városok közötti átjárhatóságát előmozdító kezdeményezéseket; megjegyzi, hogy az „Intelligens városok” kezdeményezés szerepet játszik ebben az összefüggésben; kiemeli a regionális tanácsadó fórumokkal kapcsolatos pozitív tapasztalatokat;

20.  felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzések, valamint a vállalkozások nyilvántartásba vételére és az üzleti tevékenységről való jelentéstételre vagy annak közzétételére vonatkozó jogi követelmények fontos szerepet tölthetnek be az új ipari digitális technológiák előmozdítása terén; felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a közbeszerzést miként lehetne innovációt vonzó mechanizmusként alkalmazni; felkéri a Bizottságot, hogy , REFIT programjába vezessen be egy digitális ellenőrzést annak biztosítása érdekében, hogy a rendeletek digitális szempontból korszerűek legyenek, és segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét az állami hatóságok között az innovációs kritériumok közbeszerzésekben való alkalmazásával kapcsolatban; javasolja, hogy a jogi és technológiai környezetet, például az IPv6-ra való átállást igazítsák hozzá az ipar digitalizációjával és a tárgyak internetének bevezetésével kapcsolatos igényekhez;

21.  hangsúlyozza, hogy elegendő állami és magánfinanszírozást kell biztosítani az európai ipar digitalizációja számára, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) jobb felhasználásával; úgy véli, hogy ezt jelentősen fokozni kell, és növelni kell a digitális infrastruktúrába történő közberuházásokat; hangsúlyozza a magán- és közösségi platformokból származó finanszírozás központi szerepét; felkéri a Bizottságot, hogy hozza létre az ipar digitalizációjával foglalkozó finanszírozási kerekasztalt, amely tanulmányozza a kérdést, és innovatív finanszírozási javaslatokat terjeszt elő; sajnálja, hogy a digitális politikákhoz az uniós költségvetésben hozzárendelt erőforrások túl szűkösek ahhoz, hogy valós hatást érjenek el; elismeri annak szükségességét, hogy a termelőberuházásokon keresztül lendítsék fel az európai gazdaságot: úgy véli, hogy a meglévő európai pénzügyi eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok és a Horizont 2020 rendelkezésre állásának kell biztosítania e célkitűzés elérését; úgy véli, hogy ezen alapok összekapcsolásának összhangban kell lennie a nemzeti erőforrásokkal és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásokkal; elismeri a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a közös vállalkozások szerepét;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy hatékony ipari digitalizáció támogatása érdekében nyújtsanak fiskális ösztönzőket a digitális és intelligens termelési rendszereket megvalósító vállalkozásoknak és vállalatoknak;

Az európai technológiai vezető szerep és az ipari digitalizáció biztonságának biztosítása: fúziók és felvásárlások, kiberbiztonság, adatáramlás, szabványosítás

23.  elismeri a kutatás-fejlesztés (K+F) megerősítésének kiemelten fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a házon belüli és a külső K+F-erőfeszítéseket egyaránt, és mozdítsa elő az innovációs hálózatokat, illetve az induló innovatív vállalkozások, már bevezetett vállalati szereplők, kkv-k, egyetemek stb. közötti együttműködést a digitális ökoszisztémában; felkéri a Bizottságot annak tanulmányozására, hogy hogyan lehetne maximalizálni a Horizont 2020 kutatási eredményeinek piaci átadását és az európai vállalatok általi kiaknázását; felkéri a Bizottságot, hogy növelje a Horizont 2020 szabadalmakat és szellemitulajdon-jogokat létrehozó kutatási projektjeinek arányát, és számoljon be ezekről;

24.  hangsúlyozza a jövőbeli ipari erő és gazdasági ellenálló képesség alapját képező szenzitív európai technológiák és know-how védelmezésének fontosságát; rámutat a stratégiai jelentőségű és az állami és iparpolitika által vezérelt közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos lehetséges kockázatokra, különösen azokra, amelyeket állami tulajdonú vállalatok hajtanak végre fúziókon és felvásárlásokon keresztül; a közvetlen külföldi befektetések kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy egyes külső befektetők egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az érzékeny európai technológiák fúziók és felvásárlások révén történő megszerzése iránt; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy tanulmányozza az Egyesült Államokban megvalósuló külföldi beruházásokat felügyelő, CFIUS nevű bizottság tapasztalatait; kiemeli, hogy globális szabályok kialakításával egyenlő piacra jutási feltételeket kell teremteni a befektetések számára;

25.  hangsúlyozza, hogy az automatizálással, a robotikával, a mesterséges intelligencia termelésben való alkalmazásával, valamint a különböző eredetű műszaki komponensek mélyreható integrációjával kapcsolatos fejlesztések új kérdéseket vetnek fel a termékeket és termelő létesítményeket érintő felelősséggel kapcsolatban; felkéri a Bizottságot, hogy az önállóan működő rendszerek tekintetében a lehető leghamarabb tegye egyértelművé a biztonsági és a felelősségi szabályokat, ideértve a tesztelés feltételeit is;

26.  elismeri, hogy a nyitottság és az összekapcsolhatóság a kibertámadásokkal, a szabotázzsal, az adatmanipulációval vagy az ipari kémkedéssel szembeni sérülékenységet is befolyásolhatja, és ebben az összefüggésben hangsúlyozza egy közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét; elismeri, hogy növelni kell a kiberbiztonság javításával kapcsolatos tudatosságot; úgy véli, hogy a számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képesség az üzleti vezetők, valamint a nemzeti és európai ipar- és biztonságpolitikai döntéshozók alapvető felelőssége; úgy véli, hogy a gyártók feladata, hogy a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiának, valamint a beépített és alapértelmezett védelem elveinek megfelelően minden digitális innovációban kulcsfontosságú tervezési paraméterként biztosítsák a biztonsági és kiberbiztonsági normák betartását, azonban bizonyos feltételek és kritériumok mellett el lehet térni ettől a gyártói felelősségtől; megjegyzi, hogy a dolgok internetére vonatkozó kiberbiztonsági követelmények és a számítástechnikai biztonsági normák – például a RAMI4.0 és az ICS referenciaarchitektúra alapján – megerősítenék a számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képességet Európában; úgy véli, hogy az európai szabványügyi szervekre ezen a ponton különleges szerep hárul, és azok nem állíthatók félre; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a tárgyak internetével kapcsolatos kiberbiztonság előmozdításának különböző modelljeit; ugyanakkor felszólítja az állami intézményeket, hogy az informatikai berendezések és a tárgyak internetéhez kapcsolódó termékek tekintetében tegyék a közbeszerzés kötelező kritériumává a kiberbiztonsági követelményeket; nagy jelentőséget tulajdonít a digitalizált ipari termékeik tekintetében a kkv-k számára biztosított kiberbiztonsági ellenőrzéseknek és tanácsadásnak; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok uniós tagállamok közötti megosztása elősegítheti a kibertámadásokkal szembeni európai ellenálló képességet;

27.  úgy véli, hogy a kritikus infrastruktúrára és ezek digitális biztonságára vonatkozó közös kritériumokat kellene kidolgozni, és hogy a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós irányelv (a kiberbiztonsági irányelv) az első lépés abba az irányba, hogy megvalósítsák a hálózatok és információs rendszerek egységesen magas biztonsági szintjén az Unióban; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő ezen irányelv következetes és időben történő tagállami átültetését; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kiberbiztonsági irányelvben említett irányító szervekre a jövőbeli technológiákba vetett bizalom kialakítása terén ráruházott szerepet; megjegyzi, hogy a kiberfenyegetések nyomon követésére irányuló mechanizmusokat és a jövőbe tekintő információgyűjtést az Unió digitális iparágai biztonságának fontos elemeként kell elismerni, különös tekintettel a kkv-k és a fogyasztók védelmére;

28.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az ipari és termelési adatok és információk gyűjtésével és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdésekre; rámutat arra, hogy ezzel kapcsolatban a tisztességes verseny biztosítása mellett különös hangsúlyt kell helyezni az adatszuverenitás, a nyílt és szabványosított hozzáférés és az adatok elérhetőségének elveire, az innováció és a termelékenység erősítésére, az új szolgáltatásokra és üzleti modellekre és a biztonság ellenőrizhetőségére; hangsúlyozza, hogy az adatok tulajdonjogával és az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos újfajta szabályozás esetében nagyon körültekintően kell eljárni, és annak bevezetésére csak az érintett érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációt követően kerülhet sor; úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelettel összhangban meg kell védelmezni az innovációt, valamint figyelemmel kell lenni a munkavállalók és a fogyasztók magánélet védelmével kapcsolatos aggályaira; hangsúlyozza emellett, hogy elő kell mozdítani a közérdekű és tudományos célokat szolgáló információk közzétételét és hozzáférhetőségét; tudomásul veszi ezzel összefüggésben a Bizottság adatgazdaságra vonatkozó javaslatát, amely elő kívánja mozdítani a közös európai adatpiacot; úgy véli, hogy az adatrendszerről folyó vitában két alapvető szempontot kell kiemelni az adatok megbízható azonosítására és cseréjére szolgáló technológiai megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében: egyrészről az alapértelmezett szerződéses szabályokat, másrészről pedig a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatok tekintetében a tisztességtelen gyakorlatok ellenőrzését;

29.  hangsúlyozza, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés és az adatok szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat révén – mely az adatok helyére vonatkozó indokolatlan korlátozások felszámolását célozza – még tovább ösztönözhető az európai ipar digitalizációs folyamata, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében, illetve az uniós egységes piac széttagoltsága is megakadályozható; kéri a Bizottságot, hogy a tisztességes, gyors, megbízható és zökkenőmentes adatáramlás és adathasználat biztosítása érdekében kísérje figyelemmel az európai számításifelhő-kezdeményezés elfogadását és következetes végrehajtását; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy közleményében a nemzeti jogszabályokban vagy szabályozásban foglalt indokolatlan lokalizációs előírások felszámolása vagy megelőzése érdekében kötelezettséget vállalt egy, az adatok Unión belüli szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat benyújtására;

30.  határozottan úgy véli, hogy a nyílt hozzáférésű adatok, a nagy adathalmazok és az adathalmazokon végzett elemzések – különösen a közlekedési ágazatban – továbbra is elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a digitális egységes piac előnyeit és ösztönözni lehessen az innovációt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adatáramlás elősegítésére irányuló kezdeményezések továbbra sem egységesek; hangsúlyozza, hogy a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog teljes mértékű tiszteletben tartása alapján nagyobb jogbiztonságra van szükség, főként a tulajdonjog és a felelősség terén;

31.  elismeri az ipar digitalizációjában rejlő lehetőségeket az ágazati adatok lekérdezése, valamint az állami és a részben állami hatóságok és piaci szereplők általi irányítás terén;

32.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az architektúra nyitottsága legyen a digitális összetevők egyik kialakítási elve;

33.  elismeri a műszaki szakismeret védelmének fontosságát az ipari-digitális összetevők megosztása és összekapcsolódása terén, ezzel párhuzamosan lehetővé téve és támogatva az átjárhatóságot és a végpontok közötti összekapcsolhatóságot;

34.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy Európának vezető szerep jusson az ipari digitalizáció terén, erőteljes, a tagállamok és a Bizottság által koordinált szabványosítási stratégiára van szükség, ideértve a digitális ágazaton belüli átjárhatóságot; hangsúlyozza az európai szabványügyi szervek szerkezetének fontosságát és egyediségét, a társadalom érdekelt feleit és különösen a kkv-kat integráló, inkluzív és konszenzuson alapuló megközelítésükkel; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a nyílt szabványok fejlesztését, és üdvözli a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek melletti hozzáférés biztosítására és ezek hatékony engedélyezésére irányuló szándékát, és elismeri, hogy ez elengedhetetlen az innováció és a kutatás-fejlesztés Unióbeli előmozdításához; úgy véli, hogy a körfogásos gazdaság az egyik fő mozgatórugója lehet az ipari értékláncok mentén folyó kommunikáció koherens szabványosításának; az európai szabványügyi szervezetek (azaz a CEN, a CENELEC és az ETSI) keretében koordinált uniós megközelítésre szólít fel a nemzetközi fórumok és konzorciumok tekintetében; úgy véli, hogy globális és egyetemes szabványokra érdemes törekedni, de kiemeli azt is, hogy amennyiben a szabványosítási fórumokon folytatott nemzetközi együttműködés esetében nem konstruktív módon járnak el, van hajlandóság az európai szabványok előmozdítására is; úgy ítéli meg, hogy az átjárhatóságra különösen szükség van a dolgok internete terén, annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiák kifejlesztése javítsa a fogyasztók lehetőségeit, hiszen nem függhetnek kizárólag néhány szolgáltatótól;

35.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció terén jelentkező kereskedelmi akadályok gátolják az európai ipar nemzetközi tevékenységét, és ártanak az európai versenyképességnek; úgy véli, hogy az Unió és a harmadik országok közötti tisztességes kereskedelmi megállapodások nagyban hozzájárulhatnak az adatvédelem, az adatáramlás, az adathasználat és a szabványosítás terén elfogadandó közös nemzetközi szabályokhoz;

A szociális dimenzió: készségek, képzés és társadalmi innováció

36.  úgy véli, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni az oktatás, az adózás és a szociális biztonsági rendszerek terén annak érdekében, hogy integráljuk az átalakító hatásokat európai szociális és gazdasági modelljeinkbe; kiemeli, hogy az ipar digitális átalakulása nagy társadalmi hatással jár a foglalkoztatásra, a munkakörülményekre, a munkavállalók jogaira, az oktatásra és a készségekre, az e-egészségügyre, a környezetre és a fenntartható fejlődésre nézve; hangsúlyozza, hogy e változások közepette biztonságra kell törekedni; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő módon mérje fel és kezelje az ipari digitalizáció társadalmi hatásait, és az európai versenyképesség fellendítése mellett a digitális szakadék megszüntetése és az inkluzív digitális társadalom előmozdítása érdekében adott esetben tegyen javaslatot további intézkedésekre;

37.  emlékeztet arra, hogy a Bíróság a „munkavállaló” fogalmát bizonyos kritériumok – így alárendeltségi viszony, javadalmazás és a munka jellege – által jellemzett foglalkoztatási viszony alapján határozta meg(12); jogbiztonságot szorgalmaz arra vonatkozóan, hogy mi jelent „foglalkoztatást” a digitális munkaerőpiacon, a munkaügyi és szociális jogszabályoknak való megfelelés biztosítása céljából; megállapítja, hogy a tények alapján megállapítható, hogy a platformalapú gazdaságban dolgozó munkavállalók vagy foglalkoztatottak, vagy pedig önfoglalkoztatók, és a szerződéses kapcsolattól függetlenül ennek megfelelően kell besorolni őket;

38.  hangsúlyozza, hogy a digitális társadalomban az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió sarokköve; hangsúlyozza, hogy Európa e tekintetben digitális szakadékkal néz szembe; a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően és azok részvétele mellett felszólít egy készséggarancia létrehozására, és felszólítja a tagállamokat, hogy az intelligens gazdaságra történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében találják meg a polgárok folyamatos (át)képzésre, továbbképzésre és egész életen át tartó tanulásra irányuló igényei kielégítésének módját; hangsúlyozza a digitális készségek előmozdításának és elismerésének, valamint a sokoldalú készségfejlesztés új tendenciájának fontosságát; úgy véli, hogy a munkáltatóknak az ilyen képzés céljából, valamint a készségfejlesztés digitális eszközkészletének az iparral és a szociális partnerekkel együttműködésben történő előmozdítása érdekében igénybe kell venniük az Európai Szociális Alapot; üdvözli a tanagyagok és az ágazatspecifikus tantervek fejlesztését; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a digitális készségekkel kapcsolatos továbbképzési programok tanúsítási rendszere létrehozásának lehetőségeit;

39.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségeket be kell építeni a nemzeti oktatási tantervekbe; megjegyzi, hogy e cél elérése érdekében tovább kell fejleszteni az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által támogatott kezdeményezéseket, például az európai kiberbiztonsági hónapot és az európai kiberbiztonsági kihívást; hangsúlyozza a digitális készségekre szakosodott tanárképzés fontosságát és azt, hogy a digitális készségeket minden gyermeknek oktatni kell; felszólítja tagállamokat annak biztosítására, hogy minden iskola fel legyen szerelve vezeték nélküli internettel és korszerű számítástechnikai eszközökkel; megjegyzi, hogy a kódolás is fontos szerepet játszik; szorgalmazza a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, hogy tanuljanak az olyan bevált gyakorlatokból, mint a Fit4Coding program, a digitális akadémia kezdeményezések, az e-oktatási programok és az olyan programozó iskolák, mint a Webforce3; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a digitális készségek tesztelésének beépítését az IGCU/PISA-felmérésekbe, hogy lehetővé tegye az uniós tagállamok közötti versenyt és összehasonlítást; felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve dolgozzon ki olyan interdiszciplináris tanulmányi programokat, amelyek célja több kompetencia, például az informatika és az üzletvezetés vagy mérnöki ismeretek és az adattudományok integrálása; hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak célkitűzéseket megfogalmazó átfogó nemzeti digitális készségfejlesztési stratégiákat kell kidolgoznia, ahogy arra a Bizottság is felkérte őket; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és más érdekelt felek kulcsszerepet tölthetnek be az ilyen stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában; megjegyzi, hogy eddig csak az uniós tagállamok fele hozott létre nemzeti koalíciókat a digitális munkahelyekért; hangsúlyozza, hogy a digitális készségekért és munkahelyekért dolgozó koalíciók tevékenységeit támogató külön költségvetési tétel erősítené az információk terjesztését és a további tevékenységeket;

40.  hangsúlyozza a szakképzés és a kézműves ágazat digitalizációjába történő beruházások fontosságát; kiemeli, hogy a digitális készségeket össze kell hangolni a mérnöki készségekkel, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatásának népszerűsítésével, valamint az olyan „puha” készségek népszerűsítésével, mint a kommunikáció, a csapatkoordináció és az ágazatokon átívelő gondolkodás;

41.  követeli, hogy minden digitális kezdeményezésbe építsék be a nemi dimenziót, biztosítva, hogy a folyamatban lévő digitális átalakulás a nemek közötti egyenlőség mozgatórugójává is váljon; hangsúlyozza, hogy az ikt-ágazaton belül kezelni kell a nemek közötti súlyos szakadékot, ez ugyanis elengedhetetlen Európa hosszú távú növekedéséhez és fellendüléséhez;

42.  felhívja a figyelmet a digitalizációban rejlő lehetőségekre a szociális és egyéb közszolgáltatások hozzáférhetősége, illetve a fogyatékossággal élő személyek és a korlátozott mozgásképességű személyek munkaerőpiaci integrálása tekintetében; különösen hangsúlyozza ezzel összefüggésben a távmunka jelentőségét;

43.  rámutat arra, hogy – amint azt az Europeana kezdeményezés is bizonyította – az európai művek digitalizálása komoly lehetőséget kínál hozzáférhetőségük, terjesztésük és népszerűsítésük javítására, valamint hogy a digitális innováció lendületet adhat annak forradalmasításához, ahogyan a kulturális javakat kiállítják és hozzáférhetővé teszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mozdítsák elő különösen a 3D technológiák használatát az elpusztított kulturális javakkal és örökséggel kapcsolatos adatgyűjtés és újjáépítés céljából; kiemeli, hogy fontos finanszírozást biztosítani az európai kulturális örökség digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségéhez;

44.  sajnálja, hogy a történelmi és kulturális helyszínek gyakran nem könnyen hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára, és kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyeket egy erősebb digitális kulturális platform jelent a szerepvállalás javításában és a kulturális tapasztalatok, helyszínek és műtárgyak Európán belüli hozzáférhetőbbé tételében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül;

45.  ösztönzi azon támogató technológiák kutatását és fejlesztését, amelyeket fel lehet használni a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó új ipari termékekhez;

46.  szorgalmazza, hogy vezessék be a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjét és az ipar digitalizációjára vonatkozó féléves eredményértékelést és ajánlásokat;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.

(2)

HL C 199. E, 2012.7.7., 131. o.

(3)

HL C 236. E, 2011.8.12., 57. o.

(4)

HL C 236. E, 2011.8.12., 41. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032.

(6)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535.

(7)

HL C 93., 2016.3.9., 120. o.

(8)

HL C 332. E, 2013.11.15., 22. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.

(10)

HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.

(11)

HL C 236. E, 2011.8.12., 24. o.

(12)

Lásd az Európai Bíróság C-596/12. sz. ítéletének 17. bekezdését és az Európai Bíróság C-232/09. sz. ítéletének 39. bekezdését.


INDOKOLÁS

Az iparnak kulcsfontosságú szerepe van az európai gazdaságban. Munkahelyeket és gazdasági dinamizmust teremt, emellett döntően hozzájárulhat az Unió előtt álló olyan nagy társadalmi kihívások megoldásához, mint a fenntartható fejlesztési célok, az éghajlatváltozás, a demográfiai változások, a szociális bizonytalanság és a biológiai sokféleség csökkenése. Ugyanakkor a világ digitalizáción és automatizáláson alapuló új ipari forradalommal néz szembe, amely megváltoztatja az üzleti modelleket, az értékláncokat, a termelést és a fogyasztást. Új kulcsfontosságú technológiák jelennek meg, mint például a nagy adathalmazok (big data), a dolgok internete, az 5G, a számítási felhő, a robotika, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák és így tovább. Világszintű verseny van kialakulóban arra vonatkozóan, hogy ki vállalja magára az említett új fejlesztéseket, és ki alkalmazkodik hozzájuk a leggyorsabban, fenntartható és szociálisan érzékeny módon.

Az európai ipar versenyképességének megőrzéséhez alapvető fontosságú, hogy ezt az új ipari forradalmat az innováció és a fenntarthatóság jegyében vezesse. Az Európai Unió e tekintetben egyértelmű ipari előnyökkel rendelkezik: kellő szakismerettel, kutatás-fejlesztéssel (K+F), szakképzett munkaerővel, nagy egységes piaccal, erős ipari bázissal és tapasztalattal az ipari termelés és a szolgáltatások összekapcsolása terén. E kontextusban Európának az ipari bázisa digitalizációjára irányuló ambiciózus ipari modernizációs stratégiára van szüksége. Az Európai Bizottság közleménye a helyes irányba tett első fontos lépés.

E stratégia az alábbi pilléreken alapuló holisztikus megközelítést tesz szükségessé:

•   európai koordináció és jövőkép

•  megfelelő keretfeltételek meghatározása (infrastruktúra, beruházás, innováció)

•  az új kulcstechnológiák fejlesztése során a biztonság mint európai sajátosság hangsúlyozása

•  a társadalmi ellenálló képesség növelése készségek, oktatás és szociális innováció révén.

Az Európai Uniónak közös stratégiai megközelítésre van szüksége. 28 különböző nemzeti stratégia, platform és megközelítés egymással párhuzamos létezése elősegíti a széttagoltságot, esetlegesen gyengíti az egységes piacot, csökkenti a hatékonyságot, ugyanakkor e párhuzamosság következtében nem használjuk ki Európa hozzáadott értékeit. Ezért az európai megközelítés és az európai koordinációs platform alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a nemzeti stratégiák európai perspektívát alkalmazó tágabb kontextusba illeszkedjenek. Különösen egy közös európai jövőképre van szükség. A digitalizáció önmagában nem lehet vezérmotívum. A digitalizáció a versenyképesség, a fenntarthatóság és a kiváló munka előmozdítását ösztönző tényező. A termékek és szolgáltatások digitalizációja évente több mint 110 milliárd euróval egészítené ki az ipar bevételét a következő 5 évben. Az Európai Bizottság szerint csak Németországban a termelékenység 8%-os növekedését biztosítaná a következő évtizedben. Ugyanakkor társadalmi-gazdasági és környezeti előnyökkel is járhat. A BT szerint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az energia- és erőforrás-hatékonyságnak köszönhetően 2030-ban több mint 1,5 Gt CO2-egyenértékkel csökkenthetik az uniós szén-dioxid-kibocsátásokat, és az e-egészségügy 14 milliárd eurót termelhet a felhasznált tér csökkentése következtében, amely a személyes konzultációk alacsonyabb számából ered.

Ezek az új ágazati tendenciák azonban nem lesznek lehetségesek, ha Európa nem biztosítja a megfelelő keretfeltételeket. Ez azt jelenti, hogy az európai gazdaság számára a legjobb infrastruktúrát kell biztosítani, például az 5G és a száloptika, az innováció és a kutatás-fejlesztés előmozdítása, valamint az új technológiákba és a korszerűsítésbe történő beruházások ösztönzése révén. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt mintegy 15 évben „az IKT-hoz kapcsolódó termékekbe történő uniós beruházások az Egyesült Államok beruházásainak körülbelül egyharmadát tették ki”. A beruházások szintje túl alacsony, ezért a megszorítások helyett a beruházásokat ösztönző keretfeltételeket kell kidolgozni. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) különösen fontosak ebben az összefüggésben. Felmérések szerint az európai kkv-k többsége úgy érzi, hogy le van maradva a digitális technológiák használata és az e technológiákba történő beruházások terén. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mégpedig a kkv-kra szabott digitalizációs ösztönzők révén.

Ebben az új digitális ipari korszakban a különböző biztonsági szempontoknak is nagyobb figyelmet kell szentelni. A szabad piacok megakadályozása nélkül biztosítani kell például, hogy a kulcsfontosságú európai stratégiai technológiákat ne értékesítsék alacsony áron külföldi versenytársaknak. Emellett a digitális gyár és a dolgok internete területén biztosítani kell a kiberbiztonságot, hiszen a feltörés (hacking) következtében minden digitalizált terméket vagy szolgáltatást hirtelen „fegyverként” lehet használni. Éppen ezért egyértelmű kiberbiztonsági szabályokra van szükség. Szintén alapvető fontosságú lesz az adatok szabad áramlását biztosító, emellett pedig az adatszuverenitást védő és a vállalkozások közötti kapcsolatok adatkezelése terén világos szabályokat meghatározó keretrendszer, továbbá a szabványosítás. Európa versenytársai már jelentős nyomást gyakorolnak saját szabványosítási stratégiáikkal annak érdekében, hogy saját ipari szereplőiket segítsék. Ebben az összefüggésben Európának össze kell kapcsolnia saját ipari digitalizációs stratégiáját egy egyértelmű szabványosítási törekvéssel, az európai szabványügyi szervekkel együttműködve.

Nyilvánvaló, hogy az európai ipar digitalizációja kihívásokkal is jár. Abszurd módon – különböző tanulmányok szerint – munkahelyek elvesztéséhez és szociális bizonytalansághoz is vezethet, míg Európában képzettmunkaerő-hiány van. Európában jelenleg évente mintegy 180 000 informatikai szakemberrel többre lenne szükség. Éppen ezért az ipari digitalizációs stratégiának erős szociális dimenzióval kell rendelkeznie. Ez magában foglalja a képzéshez való jogot, a készséggaranciát, az egész életen át tartó tanulás ösztönzését, valamint annak biztosítását, hogy a digitális készségeket már fiatal kortól kezdve tanítsák, és e készségek az iskolai tanterv részét képezzék. Ugyanakkor szükség van a digitális készségek transzverzális fejlesztésére is, nem csak a nagyvállalatokban, hanem a kkv-kban és a kézműves ágazatban is. A digitális készségek és a szakképzés összekapcsolása is elengedhetetlenül fontos e tekintetben.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (28.3.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai ipar digitalizálásáról

(2016/2271(INI))

A vélemény előadója: Marju Lauristin

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel Európában jelenleg hatmillióan dolgoznak az infokommunikációs technológiák (IKT) ágazatában; mivel az európai munkavállalók 40%-a elégtelen digitális készségekkel rendelkezik, és nehézségekkel szembesül az egész életen át tartó tanulás terén; mivel az oktatási és képzési rendszereket ki kell igazítani és meg kell erősíteni annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a digitális munkaerőpiac igényeinek;

B.  mivel az infokommunikációs technológiák (IKT) ágazatában a foglalkoztatás és a képzés terén nagy a nemek közötti különbség, ami erős negatív következményei vannak a munkaerőpiaci egyenlőség tekintetében;

C.  mivel a digitalizálás mélyen behatol az ágazat minden részébe, ezáltal növelve annak versenyképességét az áruk és szolgáltatások innovatív és fenntartható előállítása, a gazdasági növekedés elősegítése, valamint a jólét és munkahelyek megteremtése révén, ugyanakkor olyan kihívásokat támasztva, amelyek a szociális partnerek és az állami hatóságok aktív szerepvállalását teszik szükségessé a digitális átmenet méltányosságának biztosítása érdekében;

D.  mivel az ipari hozzáadott érték és foglalkoztatás relatív súlya évtizedek óta csökken, ami gazdasági egyensúlyhiányt eredményezett és bizonyos esetekben negatív hatásokat gyakorolt a szociális és regionális kohézióra;

E.  mivel a digitalizáció révén új hálózati kapcsolatok alakulhatnak ki személyek, csoportok, gépek és rendszerek között, és ezáltal szinergiák jöhetnek létre az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia között;

F.  mivel a munkahelyek átlagosan 9%-a az automatizálás komoly veszélyének van kitéve, miközben a munkahelyek másik 25%-a esetében a feladatok fele jelentősen meg fog változni az automatizálás miatt;

G.  mivel a Bizottság szerint folyamatosan nő a kereslet a magas szintű digitális képzettséggel rendelkező munkavállalók iránt, és megfelelő intézkedések híján akár 756 000 álláshely maradhat betöltetlenül 2020-ra, ami hátráltatná Európa növekedését és versenyképességét; mivel szükség esetén felül kell vizsgálni a jelenlegi oktatási és képzési rendszereket annak érdekében, hogy jobban meg tudjanak felelni a digitális munkaerőpiac igényeinek és növelni lehessen a foglalkoztatottság szintjét;

H.  mivel a műszaki fejlesztésekhez történő igazodás és a munka világának ebből adódó változásai folyamatos, tartós és állandó feladatok elé állítják az üzleti vállalkozásokat, a szakszervezeteket és a jogalkotókat; mivel az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy összhangba hozzuk az oktatási és képzései rendszereket a digitális munkaerőpiac igényeivel, és biztosítsuk, hogy az ipar digitalizálása továbbra is az emberi munka kiegészítését jelenti;

1.  hangsúlyozza, hogy az ipar digitalizálása a munkahelyteremtés és a munkahelyek elvesztése, valamint az új munkaszervezés szempontjából egyaránt óriási kihívásokat jelent; hangsúlyozza, hogy az ipar digitalizálása a Bizottság és a tagállamok részéről célzott, a szociális partnerekkel egyeztetve kialakított megoldásokat tesz szükségessé a foglalkoztatási, szociális, oktatási és adópolitikákat, a kollektív tárgyalások elősegítését, valamint a modern infrastruktúra biztosítását illetően; hangsúlyozza, hogy az ipar digitalizálását oly módon kell végrehajtani, hogy az hozzájáruljon a munkakörülmények javításához;

2.  kiemeli, hogy a digitalizáláson alapuló új munkavégzési formák gyakran azzal járnak, hogy a munkavégzés nem a vállalkozás helyiségeiben történik, ami kihívást jelent a vonatkozó munkajog, szociális védelem és kollektív megállapodások tekintetében, ideértve az azonos munkahelyen alkalmazandó egyenlő bánásmód elvét is; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ipari ágazatban egyre inkább terjed a bizonytalan foglalkoztatás, ideértve a színlelt önfoglalkoztatást és a visszaélésszerű nulla órás szerződéseket; hangsúlyozza, hogy a teljes digitális munkaerőpiacon biztosítani kell a munkavállalók védelmét;

3.  megjegyzi, hogy az ipar digitalizálása terén hatalmasak az egyes régiók között fennálló különbségek, ami kihat a munkahelyekre, a termelékenységre és a növekedésre, különösen a kkv-k esetében; megjegyzi, hogy nem csak regionális, hanem szociális szakadék is létezik a digitalizálást illetően, továbbá különbséget vannak az egyes vállalkozások között is; sürgeti ezért az inkluzív digitális infrastruktúra fejlesztésére irányuló erőfeszítések fokozását, ideértve a széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést és a kkv-k támogatását, különösen az elmaradottabb régiókban; felkéri az Uniót, hogy támogassa a digitális infrastruktúrákba való beruházásokat, és ennek érdekében hatékonyabban használja fel az európai alapokat; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az internethez való egyetemes hozzáférést, többek között a hátrányos helyzetű csoportok és a vidéki térségekben élők számára is;

4.  úgy véli, hogy a nyilvános digitális innováció és a nyílt szabványok lehetővé teszik a digitális tudás néhány ipari vállalatnál történő koncentrációjával való szembeszállást, így segítve elő a kiegyensúlyozott digitális fejlődést a tagállamokban;

5.  hangsúlyozza a már létrejött nemzeti digitalizálási kezdeményezések, például az Industrie 4.0 hálózatépítésének és együttműködésének fontosságát, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a jelenleg lemaradásban lévő régiók és ágazatok támogatása céljából, hogy biztosítani lehessen az esélyegyenlőséget, és elő lehessen mozdítani a gazdasági, szociális és területi kohéziót; hangsúlyozza a digitális kompetenciaközpontokban rejlő potenciált az ipar digitalizálásának támogatása és a meglévő vállalkozások versenyképességének növelése tekintetében, valamint új vállalkozások létrehozásának ösztönzése terén;

6.  rámutat, hogy a digitális átalakulás összetett jelenség, amellyel európai szinten is kell foglalkozni az egységes piac szétaprózódásának elkerülése érdekében, és ezzel összefüggésben a nemzeti és a regionális érdekelt felek szoros együttműködése szükséges;

7.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve rendszeresen kövessék figyelemmel és mérjék fel a digitalizációnak a munkahelyek minőségére, számára és típusaira gyakorolt hatását, illetve hogy a vonatkozó szakpolitikákat ennek megfelelően igazítsák ki a munkavállalói jogok védelme és a tisztességes verseny garantálás, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a digitalizáció hozzájárul a szociális és munkaügyi normák emeléséhez; rámutat, hogy az ipar digitalizálása miatt a munkahelyek különböző típusainak megteremtése és elvesztése közötti különbség következményekkel járhat a tagállamok szociális biztonsági rendszerei, nyugdíjrendszerei és munkanélküli-ellátási rendszerei pénzügyi fenntarthatóságára; emlékeztet rá, hogy nem minden jövőbeli munkahelyre gyakorol egyforma hatást az ipar digitalizálása, és nem szabad alábecsülni az emberek közötti interakció fontosságát;

8.  tisztában van azzal, hogy a digitális technológiákon alapuló új üzleti modellek milyen hatásokat gyakorolnak a munkaerőpiacra, illetve milyen igényeket támasztanak a digitális készségek terén a munkavállalókkal és szolgáltatókkal szemben; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás lehetőségeket kínál a gyártás újbóli visszatelepítésére is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki visszatelepítési stratégiákat a növekedés és a munkahelyek Unión belüli elősegítése céljából;

9.  emlékeztet annak veszélyére, hogy a digitalizáció súlyosbítja a vagyon egyenlőtlen eloszlását a mélyülő digitális szakadék következtében, ami feloszthatja a társadalmat, a tagállamokat és a régiókat olyanokra, amelyek képesek profitálni a megnövekedett digitális termelékenységből, és amelyek nem; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az automatizálás révén keletkező egyenlőtlenségek csökkentésének lehetséges módjait;

10.  elismeri az ipar digitalizálásában rejlő lehetőségeket és kihívásokat; elismeri az ipar digitalizálásának pozitív hatásait, mivel az növeli a rugalmas munkaszervezést, amely megteremtheti a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, változatossá teheti a lehetőségeket a mobil távmunka révén, és lehetővé teheti a vidéki és félreeső területeken élő emberek számára a munkaerőpiachoz történő csatlakozást, feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával, ezáltal fokozva a gazdasági növekedést; elismeri azonban, hogy a digitalizálás következtében a megnövekedett rugalmasság irányába mutató tendencia növelheti az instabil és bizonytalan foglalkoztatás veszélyét; hangsúlyozza, hogy az új foglalkoztatási formákat nem szabad a meglévő szociális és munkajogi szabályok megkerülésére használni a munkavállalói és a fogyasztói jogok védelmét illetően; kiemeli, hogy a hagyományos iparnak és a platformalapú gazdaságban tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak egymással egyenrangúnak kell lenniük;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat a digitalizálás foglalkoztatási formákra és a munkakörülményekre gyakorolt hatásának nyomon követése és értékelése céljából, és tegyék meg a szükséges kezdeményezéseket a platformokhoz kötődő munkavállalók jogi helyzetének tisztázása érdekében, különösen az önfoglalkoztatók és az alkalmazottak közötti különbségtétel révén, továbbá szükség esetén igazítsák ki a hatályos szabályozást annak biztosítása érdekében, hogy a munkajogi szabályozás valamennyi munkahelyet megfelelően lefed; hangsúlyozza, hogy valamennyi munkavállaló ugyanazokat a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített szociális jogokat élvezi, és ezeket a jogokat a jövőben is fenn kell tartani, ideértve többek között a szabad mozgáshoz való jogot, az egyesülési szabadságot, valamint a kollektív szerződések megkötéséhez és a szervezett fellépéshez való jogot; hangsúlyozza, hogy a platformalapú gazdasághoz arányos szabályozási és közigazgatási környezetre van szükség, amely szem előtt tartja az összes érintett fél jogait és kötelezettségeit;

12.  emlékeztet rá, hogy a Bíróság a „munkavállaló” fogalmát bizonyos kritériumok – így alárendeltségi viszony, javadalmazás és a munka jellege – által jellemzett foglalkoztatási viszony alapján határozta meg(1); jogbiztonságot szorgalmaz arra vonatkozóan, hogy mi jelent „foglalkoztatást” a digitális munkaerőpiacon, a munkaügyi és szociális jogszabályoknak való megfelelés biztosítása céljából; megállapítja, hogy a platformalapú gazdaságban dolgozó munkavállalók vagy foglalkoztatottak, vagy önfoglalkoztatók a tények elsőbbsége alapján, és a szerződéses kapcsolat meghatározásának módjától függetlenül ennek megfelelően kell besorolni őket;

13.  aggodalmát fejezi ki a tagállamokon belül és az egyes tagállamok között a munkavállalók digitális kompetenciaszintje terén mutatkozó jelentős különbségek miatt; szükségesnek tartja e szakadék áthidalását, mivel az hátrányosan befolyásolja a fejlődési lehetőségeiket és munkaerőpiacot;

14.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ipar digitalizálása és az új munkavégzési formák ebből következő gyarapodása ne csökkentse a társadalombiztosítási járulékokat, és minden munkavégzési forma után befizetésre kerüljenek a járulékok; megjegyzi, hogy a digitális megoldások elősegíthetik az adók és a társadalombiztosítási járulékok beszedését;

15.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a digitális gazdaságot érintő szabályozási keret alkalmazásakor rendszeresen vonja be a szociális partnereket; felhívja a szociális partnereket, hogy kössenek kollektív szerződéseket a platformalapú gazdaság számára;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak hozzáférést a XXI. századi készségek, különösen a digitális készségek, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a csapatmunka és a nagy adathalmazok kezelése elsajátítására irányuló képzéshez, hogy minden polgár azonos mértékben vehessen részt a digitális tartalmak egységes piacán; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a transzverzális készségek fontosságát, amelyek révén a munkavállalók képesek megalapozott döntéseket hozni, valamint fejleszteni kezdeményezőkészségüket és önismeretüket; kiemeli a munkaadók szerepét a munkavállalók digitális képzettségének és kompetenciáinak fejlesztését célzó megfelelő képzések szervezésében és finanszírozásában; különleges figyelmet szentel azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkakörét a megszűnés veszélye fenyegeti az iparban zajló digitalizálási folyamatok miatt;

17.  hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulást a digitális korban tevékenykedő minden munkavállaló esetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkájukat elveszítő munkavállalók – ha szeretnék – gyorsan hozzáférhessenek a digitális készségeket érintő átképzési lehetőségekhez; szorgalmazza a szociális védelmi rendszerek modernizálását, hogy azok tükrözzék a digitalizálás által kialakított munkahelyi és karriermintákat;

18.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az oktatási rendszerek összhangban legyenek a digitális gazdaság igényeivel annak érdekében, hogy a tanulók releváns tudást és készségeket kaphassanak; ismételten felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az iskolákban mozdítsák elő az interdiszciplináris gondolkodást a digitális és kiegészítő készségek iránti egyre növekvő igény kielégítése érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy ne csupán a munkaerő továbbképzésére összpontosítsanak, hanem már fiatal kortól mozdítsák elő a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint a vállalkozói és ehhez kapcsolódó humán készségek oktatását, továbbá keltsék fel a diákok érdeklődését e tárgyak iránt; hangsúlyozza, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni az IKT-ágazatban tapasztalható, jelentős nemek közötti különbségek leküzdése érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy vonják be a szociális partnereket, valamint az oktatási és képzési intézményeket a digitális kor készségstratégiáinak és foglalkozási képzési programjainak kidolgozásába;

19.  megjegyzi, hogy a digitális gazdaságban tapasztalható készségbeli eltérések nem csak a hiányzó készségekből fakadnak, hanem a rossz munkakörülmények eredményei is, amelyek a legképzettebb munkavállalókat arra késztetik, hogy máshol keressenek munkát, továbbá az emberi erőforrások rossz kezelésének az eredményei, amely nem támaszkodik teljes mértékben a digitális nemzedék készségeire és tudására;

20.  üdvözli az Európai Bizottság által a magasan képzett munkavállalók hiányának leküzdése céljából indított kezdeményezéseket, mint amilyen a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció; hangsúlyozza, hogy e téren tartós eredmény kizárólag az összes érintett szereplő – többek között a szociális partnerek, az oktatási és képzési intézmények, továbbá a nem kormányzati szervezetek – bevonásával érhető el;

21.  hangsúlyozza, hogy a munkavállalók nincsenek alárendelve a robotizált termelési rendszereknek vagy a digitalizált platformoknak, ám ez utóbbiak fontos szerepet játszanak a munkavállalók munkakörülményeinek és az ipar digitalizálásának alakításában; hangsúlyozza ezért, hogy meg kell erősíteni a vállalati ügyekben való véleménynyilvánításhoz és részvételhez való jogot, valamint a szociális partnerek valamennyi szinten történő bevonását a digitális átmenet méltányosságának biztosítása érdekében;

22.  kiemeli az ipar digitalizálásából eredő előnyök, illetve munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatok azonosításának és elemzésének szükségességét, ideértve az új pszichológiai kockázatokat és robot–ember interakció hatásait, a megfelelő intézkedések megtétele érdekében hangsúlyozza, hogy mindebbe be kell vonni a szociális partnereket is; rámutat a digitalizáció munkavállalókra gyakorolt pszichológiai és neurológiai hatásaira, mivel az állandó elérhetőség a munkával kapcsolatos mentális egészségi problémák, például a teljes kimerültség veszélyét jelenti; szorgalmazza ezért, hogy a munkavállalók a megállapodás szerinti munkaidőn kívül legyenek jogosultak a „kijelentkezésre”;

23.  felhívja a Bizottságot és ügynökségeit, különösen az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (EU-OSHA), hogy vizsgálja meg a digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia szellemi megterhelésre gyakorolt hatásait, és szükség esetén tegyen szakpolitikai ajánlásokat; rámutat azokra a hatásokra, amelyekkel a digitális technikák felhasználásával végzett folyamatos megfigyelés járhat a munkakörnyezetre és a munkahelyi stresszre nézve; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a nagyobb nyomás és felügyelet nem a teljesítményt növeli, hanem az egészségügyi kockázatokat, illetve a hibák és balesetek számát(2);

24.  felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együtt indítsanak nemzeti konzultációkat a munka és a digitalizáció jövőjéről; úgy véli, hogy a Bizottságnak kulcsszerepet kell játszania az ilyen nemzeti kezdeményezések terjesztésében és koordinálásában;

25.  megjegyzi, hogy az új technológiák és az elektronikus kommunikációs eszközök fokozódó munkahelyi használata kérdéseket vet fel a munkavállalók magánéletének védelmével, valamint az ellenőrzés és a megfigyelés új lehetőségeivel kapcsolatban; hangsúlyozza ezért, hogy sürgősen hatékonyabb szakpolitikai kereteket kell megvitatni és kidolgozni az alkalmazottak adatainak felhasználását, feldolgozását és tárolását, továbbá az ilyen adatok tulajdonjogát illetően, összhangban a 2016/679 rendelettel, hogy meg lehessen előzni a munkavállalók alapvető jogainak megsértését, valamint garantálni lehessen az adatokhoz való hozzáférés jogát a munkavállalók számára;

26.  felhívja a figyelmet a digitalizációban rejlő lehetőségekre a szociális és egyéb közszolgáltatások hozzáférhetősége, illetve a fogyatékossággal élő személyek és a korlátozott mozgásképességű személyek munkaerőpiaci integrálása tekintetében; különösen hangsúlyozza ezzel összefüggésben a távmunka jelentőségét;

27.  tudomásul veszi a platformalapú munka terjedését, és ennek további térnyerésére számít az ipari ágazaton belül, tekintettel a digitalizáció által lehetővé tett decentralizációs lehetőségekre és rugalmasságra; megismétli az azzal a móddal kapcsolatos aggodalmát, ahogyan a platformalapú munkát az adójogszabályok és a munkavállalói jogok megkerülésére használják, ideértve a minimálbéreket, az egészségügyi és biztonsági kötelezettségeket, a maximális munkaidőt és a társadalombiztosításhoz való jogokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egy olyan keretet, amely biztosítja, hogy a platformokhoz kötődő munkavállalók ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a hagyományos gazdaság munkavállalói, és hogy egyenlő versenyfeltételek e két csoportra az adózás, illetve az egyének és a vállalkozások által fizetendő szociális járulékok tekintetében, hogy meg lehessen őrizni az államháztartások és szociális biztonsági rendszerek hosszú távú stabilitását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mara Bizzotto, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Lampros Fountoulis, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Tania González Peñas, Krzysztof Hetman, Marju Lauristin, Alex Mayer, Joachim Schuster, Jasenko Selimovic, Csaba Sógor, Michaela Šojdrová, Neoklis Sylikiotis

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

43

+

ALDE

ECR

ENF

GUE/NGL

EPP

 

S&D

Green/EFA

Enrique Calvet Chambon, Robert Rochefort, Jasenko Selimovic, Yana Toom, Renate Weber

Anthea McIntyre; Jana Žitňanská

Dominique Martin, Joëlle Mélin

Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Neoklis Sylikiotis

Georges Bach, David Casa, Krzysztof Hetman, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Michaela Šojdrová, Csaba Sógor, Romana Tomc

Maria Arena, Ole Christensen, Jan Keller, Marju Lauristin, Javi López, Alex Mayer, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Maria João Rodrigues, Joachim Schuster, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog

Jean Lambert, Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

1

-

NI

Lampros Fountoulis

2

0

ENF

GUE/NGL

Mara Bizzotto

João Pimenta Lopes

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

lásd az Európai Bíróság C 596/12. sz. ítéletének 17. bekezdését és az Európai Bíróság C 232/09. sz. ítéletének 39. bekezdését

(2)

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség: „Munkahelyi stressz és kockázatértékelés – európai kockázatértékelési kampány”, 2013. június 14.: https://osha.europa.eu/en/surveys-and-statistics-osh/esener.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (7.2.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai ipar digitalizálásáról

(2016/2271(INI))

A vélemény előadója: Sergio Gaetano Cofferati

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli „Az európai ipar digitalizálása” című bizottsági közleményt (COM(2016)0180); emlékeztet arra a célkitűzésre, miszerint az ipar uniós GDP-hez való hozzájárulását 2020-ig 20%-ra kell növelni; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás fontos szerepet játszhat ezen a téren, és hogy üzleti lehetőségeket teremthet; hangsúlyozza, mennyire fontos egy ambiciózus és koherens uniós stratégia mihamarabbi kialakítása, mely egyesíti a különböző uniós kezdeményezéseket és összehangolja a vonatkozó nemzeti és regionális stratégiákat, ugyanakkor megelőzi a széttagoltságot és a lehető legtöbb lehetőséget kínálja a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalkozások számára;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitalizálás a gazdaság valamennyi ágazatát felrázta, és hogy nemzetközi szintű versenyképességének megerősítése érdekében Európának meg kell ragadnia ezt a lehetőséget; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább az uniós egységes piacot az európai ipar – többek között a kis- és középvállalkozások, valamint az induló innovatív vállalkozások – megerősítése, koherens szabályozási keret biztosítása és az indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása, a bürokrácia csökkentése, valamint a szabályozás modernizálása érdekében;

3.  hangsúlyozza a kellő beruházás és a koherens szabályozási keret szükségességét a kutatás és innováció, az infrastruktúrák, a kiberbiztonság, az adatvédelem, az e-kormányzat és a digitális készségek területén ajól működő, digitális egységes piac biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unió ebben a tekintetben elmarad versenytársai mögött, és hogy több forrásra van szükség az ilyen beruházáshoz, továbbá hogy teljes mértékben ki kell használni a már létező alapokból és a magánberuházások ösztönzéséből fakadó potenciált és szinergiákat; úgy véli, hogy a Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie ezen kihívások hatékony megválaszolása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a digitalizálási folyamatot előmozdító, már folyamatban lévő és soron következő kezdeményezések finanszírozását – különös tekintettel az ESBA, az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a Horizont 2020 szerepére és a közöttük lehetséges szinergiákra –, továbbá a tagállamok nemzeti költségvetéseiből származó, becsült hozzájárulást; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a köz-magán társulások és a közös technológiai kezdeményezések hatását a Horizont 2020 soron következő félidős értékelése keretében;

4.  emlékeztet arra, hogy jelenleg 30 párhuzamos nemzeti és regionális kezdeményezés létezik; hangsúlyozza, hogy szinergiákat és transznacionális együttműködést kell kiépíteni köztük a jobb láthatóság, a hozzáadott érték és az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében; sajnálatát fejezi ki az ipar versenyképessége és digitalizálása tekintetében megfigyelhető növekvő földrajzi megosztottság miatt; kéri a nagy sávszélességű vezetékes és mobil hálózati infrastruktúra kiterjesztését annak érdekében, hogy az hozzáférhető legyen valamennyi földrajzi területen, többek között a vidéki és elzárt térségekben is; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó, a meglévő mutatókat – például a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) – kiegészítő statisztikákat, hogy az egyes területeken és ágazatokban jobban lehessen értékelni a digitalizálási folyamatokat;

5.  üdvözli, hogy a Bizottság Európa-szerte digitális innovációs központokat kíván létrehozni, melyek révén a már létező uniós és nemzeti kezdeményezések egyaránt érvényesülhetnek; hangsúlyozza, hogy ezek a központok coaching- és tanácsadási szolgáltatásokat, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét hivatottak biztosítani; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az ipar digitalizálásával kapcsolatos európai szintű együttműködés és beruházások a földrajzi digitális megosztottság fokozatos csökkentését, a meglévő alapok jobb összehangolását és a kkv-k digitalizálásához rendelkezésre álló lehetőségek bővítését eredményezzék; e tekintetben hangsúlyozza a digitalizálás szempontjából kedvező környezet megteremtésének fontosságát a mikro-, kis- és középvállalkozások számára;

6.  hangsúlyozza az ipari szereplőktől a védett digitális platformok tulajdonosai felé történő nyereségátcsoportosítás és azon piaci koncentráció veszélyét, amelynek keretében a piacot így néhány olyan szereplő uralja, amelyek – különösen a platformok tekintetében – tényleges monopóliumokat hoznak létre; szükségesnek tartja a versenyhatóságok hatékony és következetes intézkedéseit és szükség esetén a jogalkotási kezdeményezéseket a digitális környezetben is megvalósuló, sok szereplő közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében;

7.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van egy szabványosításra vonatkozó hatékony terv előterjesztésére és a teljes körű interoperabilitás biztosítására az ipar digitalizálása – többek között a dolgok internete és az autonóm rendszerek – területén, mivel a jelenlegi uniós szintű ellátási láncok és a digitalizálás e tekintetben olyan kihívásokat eredményeznek, amelyeket csak európai szinten lehet kezelni; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nyílt, átjárható és keresletvezérelt szabványok fejlesztését az összes kulcsfontosságú területen, és üdvözli a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz való hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételekkel történő biztosítására irányuló szándékát; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a szabványok fejlesztése során minden releváns szempontot figyelembe kell venni, és biztosítani kell globális, európai, nemzeti és regionális szinten valamennyi érintett fél, többek között a szociális partnerek és az új szereplők megfelelő bevonását a szabványosítási folyamatokba;

8.  úgy véli, hogy az adatbiztonság és az informatikai infrastruktúra biztonsága, valamint a digitális környezetbe vetett bizalom elengedhetetlen az ipar digitalizálásához kapcsolódó növekedési és innovációs potenciál egészének kiaknázásához a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalkozások – többek között a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások – érdekében; továbbá arra ösztönzi a kereskedelmi szoftver- és hardvergyártókat, hogy biztosítsanak biztonsági és védelmi normákat a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológia alapján; kéri az ipart, hogy – a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelve mellett – a beépített biztonság alapelvét is teljes körűen hajtsa végre;

9.  támogatja a további európai erőfeszítéseket a kiberbiztonság területén; kéri a tagállamokat, hogy határidőre és következetesen ültessék át a kiberbiztonsági irányelvet, szigorúan tegyenek eleget az általános adatvédelmi rendeletnek, továbbá folytassanak hatékony együttműködést annak érdekében, hogy az EU-ban biztonságos környezetet lehessen garantálni a polgárok és a vállalkozások számára; emlékeztet arra, hogy az elmúlt évben az európai vállalkozások 80%-a szembesült legalább egy kiberbiztonsági eseménnyel(1); új és konkrét kezdeményezések megvalósítását javasolja a célból, hogy iránymutatást adjanak a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességük megerősítéséhez, és üdvözli a Bizottság által nemrég létrehozott kiberbiztonsági köz-magán társulást;

10.  úgy véli, hogy a digitalizálás eredményeként a fogyasztóknak nagyobb választékhoz, felhasználóbarátabb és személyre szabottabb termékekhez, valamint – különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozóan – több információhoz kell jutniuk;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a digitális környezetben biztosítsák a polgárok magánélethez és személyes adataik védelméhez való jogának teljes mértékű tiszteletben tartását; hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet megfelelő végrehajtásának fontosságát, mely biztosítja a „beépített és alapértelmezett adatvédelem” alapelvének teljes körű alkalmazását; megállapítja, hogy egyre fontosabb az adathozzáférést, az adatok feletti rendelkezési jogot és a kapcsolódó felelősséget érintő aggályok tisztázása és felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket figyelembe véve folytassa a jelenlegi szabályozási keret vizsgálatát; úgy véli, hogy a fogyasztóknak szabadon és teljes mértékben fel és ki kell tudniuk használni az általuk vásárolt termékeket és szolgáltatásokat (ideértve a szerelők szabad kiválasztását is), és az adatok kapcsán felmerülő problémáknak nem szabad akadályozniuk őket; felszólítja a Bizottságot, hogy az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása keretében egyértelműsítsen és határozzon meg minimumkövetelményeket a munkahelyen gyűjtött adatokra vonatkozóan;

12.  hangsúlyozza, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés és az adatok szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat révén – mely az adatok helyére vonatkozó indokolatlan korlátozások felszámolását célozza – még tovább ösztönözhető az európai ipar digitalizálási folyamata, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében, illetve az uniós egységes piac széttagoltsága is megakadályozható; kéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az európai számításifelhő-kezdeményezés elfogadását és következetes végrehajtását a tisztességes, gyors, megbízható és zökkenőmentes adatáramlás és adathasználat biztosítása érdekében; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy közleményében kötelezettséget vállalt egy, az adatok Unión belüli szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat benyújtására a nemzeti jogszabályokban vagy szabályozásban foglalt indokolatlan lokalizációs előírások felszámolása vagy megelőzése érdekében;

13.  kéri a Bizottságot, hogy az önállóan működő rendszerek (úgymint járművek és drónok) tekintetében a lehető leghamarabb tegye egyértelművé a biztonsági és a felelősségi szabályokat, váratlan események esetén biztosítson gyors és hatékony törvényes kártérítést, és hangolja össze a tesztelési feltételeket; úgy ítéli meg, hogy az átjárhatóságra különösen szükség van a dolgok internete terén, annak érdekében, hogy az új technológiák kifejlesztése javítsa a fogyasztók lehetőségeit, hiszen nem függhetnek kizárólag néhány szolgáltatótól; hangsúlyozza a biztonsággal, a védelemmel és a felelősséggel kapcsolatos kihívásokat a dolgok internete, az alkalmazások és a nem beágyazott szoftverek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a dolgok internetét illetően elsősorban a gyártók szintjén kell szigorítani a felelősségi szabályokat, ami a termékminőség javulásához, továbbá a külső hozzáférés és a frissítések dokumentált lehetősége tekintetében egy biztonságosabb környezethez vezet majd;

14.  tudomásul veszi a folyamatban lévő digitalizálás, különösen az ipar digitalizálása kapcsán felmerülő nagyon fontos következményeket, lehetőségeket és kihívásokat a társadalomra, a vállalkozásokra, a foglalkoztatási modellekre és a munkaerőpiaci keresletre vonatkozóan; sajnálja, hogy a Bizottság részéről nem áll rendelkezésre elemzés az ipar digitalizálásának társadalmi hatásait illetően, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható elemzést az ipar digitalizálásának hatásáról e vonatkozásban, valamint hogy 2017 végéig terjessze azt az Európai Parlament és a Tanács elé;

15.  elismeri az ipar digitalizálásában rejlő lehetőségeket, ugyanakkor hangsúlyozza azokat a kihívásokat, amelyeket ez a munkaerő-kereslet, a munkakörülmények és a munkavállalók jogai területén jelent, különösen az atipikus munkaviszonyok esetén, és hangsúlyozza, hogy teljes körűen tiszteletben kell tartani a munkavállalói jogokat és a megfelelő társadalombiztosítást a digitális szférában; szükségesnek tartja, hogy a szociális partnereket bevonják az ipar digitalizálásával kapcsolatos európai és nemzeti kezdeményezések meghatározásába; üdvözli, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a digitalizálás társadalmi vonatkozásaival kapcsolatos aggályokat valamennyi érdekelt féllel együtt, átfogó párbeszéd keretében, magas szintű kerekasztal-megbeszélések és az érdekelt felek digitalizálással foglalkozó európai fórumának megrendezése révén kezeli;

16.  megemlíti a digitális készségek jelentőségét napjaink munkaerőpiacán az európai régiók inkluzív jellegének és versenyképességének megőrzése tekintetében, továbbá hangsúlyozza a digitális kirekesztéssel szembeni küzdelem fontosságát, különösen az EU új európai készségfejlesztési programjának keretében; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa és hangolja össze a magas színvonalú oktatást, az egész életen át tartó tanulást és a szakképzést, többek között az alap- és felsőfokú informatikai szakképesítések és készségek – úgymint a számítástechnika, a kódolás, a programozás és a kriptográfia – területén, és szorgalmazza a szükséges állami és magánberuházásokat ezeken a területeken;

17.  felszólít a fokozottabb regionális részvétel ösztönzésére az innovációs szakadék mérséklése és a szakemberek vonzása céljából, az európai régiók fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a szociális partnerekkel a digitális készségek iránti igények hosszú távú előrejelzése érdekében, és üdvözli a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció és más e területhez kapcsolódó európai kezdeményezések létrehozását; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a digitális képesítések kölcsönös elismerését egy európai tanúsítvány vagy besorolási rendszer létrehozásával;

18.  úgy véli, hogy együttműködő digitális környezetet szükséges kialakítani, az ipari digitalizáció előrehaladását elősegítő kibertér létrejöttéhez hozzájáruló platformokkal együtt, az európai ipar versenyképességének fokozása céljából.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Daniel Dalton, Nicola Danti, Vicky Ford, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Richard Sulík, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, Biljana Borzan, Birgit Collin-Langen, Anna Hedh, Kaja Kallas, Roberta Metsola, Julia Reda, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella, Ulrike Trebesius

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrea Bocskor

(1)

The Global State of Information Security® (Az információbiztonság globális helyzete) http://www.pwc.com/gx/en/issues/cyber-security/information-security-survey.html


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (11.4.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai ipar digitalizálásáról

(2016/2271(INI))

A vélemény előadója: Pavel Telička

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a digitalizáció új lehetőségeket teremt a közlekedési ágazatban a gyártók, az üzemeltetők, a befektetők, a munkavállalók és az utasok számára, és előfeltétele annak, hogy a közlekedési ágazat versenyképes és működőképes maradjon, valamint növelje hatékonyságát, továbbá annak, hogy a közlekedési szolgáltatások fenntarthatóbbá és jobban teljesítővé váljanak;

B.  mivel a digitalizáció új lehetőségeket teremt a kkv-k és az induló vállalkozások számára és kedvez az új üzleti modellek megjelenésének, például a közlekedési ágazatban a közösségi gazdaság fejlődésének olyan területeken, mint a közös gépkocsihasználat, a gépkocsimegosztás, a kerékpár-megosztás és a gyűjtő szállítmányozás;

C.  mivel a digitalizáció már idáig is hozzájárult a közlekedési ágazat átalakításához, lehetővé téve különösen közlekedési módok fokozatos automatizálását és az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások megkönnyítését;

D.  mivel a digitalizációnak továbbra is a közlekedési ágazat egyik legfőbb prioritásának kell lennie ahhoz, hogy fokozni lehessen vonzerejét és biztosítani lehessen erős gazdasági helyzetét Európában és a harmadik országokkal szemben;

E.  mivel a digitalizálás az utazók és mobilitásuk javára fellendítheti az idegenforgalmi ágazatot, lehetővé téve többek közt a valós idejű információkhoz való könnyű hozzáférést és a szolgáltatások széles körét;

1.  üdvözli a Bizottságnak „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közleményét (COM(2016)0180), ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – mivel a közlekedési ágazattal kapcsolatos része az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetésre korlátozódik – nem foglalkozik kellő mértékben valamennyi létező kihívással; emlékeztet arra, hogy bár az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetés az egyik legizgalmasabb digitális átalakulás az ágazatban, a digitalizáció potenciálisan valamennyi közlekedési mód esetében használható, mind az üzemeltetési, mind az adminisztratív folyamatokban, valamint az értéklánc teljes hosszában, a gyártóktól az utasokig, illetve a teherszállításig; az ágazatban használt valamennyi új technológia – mint például az EGNOS és a GALILEO európai globális műholdas navigációs rendszer – esetében, és e területeken eredmények várhatók a közeljövőben; arra kéri a Bizottságot, hogy valamennyi közlekedési mód – többek közt a közlekedéshez és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások – esetében összpontosítson a digitális átalakulásra;

2.  rámutat, hogy a digitalizációs folyamat nem járt ugyanolyan mértékű előnyökkel a közlekedési ágazat különböző részeiben, és hogy ez a belső piacon hátrányos széttagoltságot okozott mind a különböző közlekedési módok között, mind az egyes közlekedési módokon belül; kiemeli, hogy jelentős és egyre növekvő különbségek vannak a tagállamok között a közlekedési ágazat versenyképessége és a digitalizáció terén, amelyek jól láthatók a régiók, a vállalkozások és a kkv-k között is; úgy véli, hogy egy összehangolt uniós ipari digitalizációs stratégia hozzájárulhatna e széttagoltság és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, és beruházásokat vonzhatna a digitális projektekhez; hangsúlyozza, hogy a cél nem csupán egy újabb szakpolitikai tanulmány elkészítése, hanem egy valódi, az innovációs trendeket és piaci lehetőségeket tükröző stratégia kialakítása, melynek végrehajtását folyamatosan értékelnék;

3.  úgy véli, hogy az ipari digitalizációs stratégia hozzá fog járulni ahhoz, hogy megoldja a közlekedési és idegenforgalmi ágazatok legsürgetőbb kihívásainak némelyikét; felhívja ezért a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a digitalizációt annak érdekében, hogy:

  a)  javítsa a közlekedési ágazat általános biztonságát, minőségét és környezeti teljesítményét;

  b)  mindenki, többek közt az idősek, a csökkent mozgásképességűek vagy a fogyatékossággal élők számára javítsa az akadálymentes hozzáférést és ismertebbé tegyen alternatív mobilitási megoldásokat, több választási lehetőséget, felhasználóbarátabb és személyre szabott termékeket, valamint bővebb tájékoztatást biztosítva az utasok számára Európa-szerte, mind a városi, mind a kevésbé fejlett régiókban;

  c)  csökkentse a szállítási költségeket, például a karbantartási költségeket, és javítsa a már meglévő közlekedési infrastruktúra (pl. konvojok, C-ITS, ERTMS, RIS) igénybevételének hatékonyságát;

  d)  javítsa a versenyképességet azáltal, hogy elősegíti új szereplők, különösen kkv-k és induló vállalkozások megjelenését annak érdekében, hogy kihívás elé állítsa a meglévő monopóliumokat;

  e)  közlekedésszervezési rendszerek, intelligens közlekedési rendszerek, digitális menetíró készülékek, elektronikus útdíjszedési rendszerek stb. révén segítse elő az uniós jogszabályok megfelelő és összehangolt végrehajtását, valamint olyan szabályozási keretet hozzon létre, amely alkalmazható a fejlett technológiák használata miatt esetlegesen előálló valós helyzetekben;

  f)  csökkentse a kis- és közepes méretű szállítási szolgáltatók és induló vállalkozások adminisztratív terheit, például a teherszállítási és logisztikai ágazaton belül az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén, a rakomány nyomon követésének biztosítása és az ütemezés, illetve a forgalom optimalizálása révén;

  g)  továbbra is védje az utasok jogait, biztosítsa például az adatvédelmet, multimodális utazások tekintetében is;

  h)  csökkentse a közlekedési piacon tapasztalható információs aszimmetriához kapcsolódó problémákat;

  i)  növelje az idegenforgalmi ágazat vonzerejét, amely az európai GDP mintegy 10%-át adja, valamint a kreatív ágazatok vonzerejét a városi, a vidéki és a legtávolabbi területeken, például a mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatásoknak a kevésbé ismert célpontok tekintetében is jobb integrációja révén;

4.  kiemeli, hogy a folyamatos, nagyteljesítményű kapcsolat előfeltétele valamennyi közlekedési mód gyors, biztonságos és megbízható összekapcsolásának és a közlekedési ágazat további digitalizációjának; sajnálja, hogy az Unión belül nagyfokú eltérések tapasztalhatók a digitális lefedettségben; úgy véli, hogy a közlekedési ágazat digitalizációjához alapvető fontosságú a szélessávú szolgáltatások terén tett beruházás és a méltányos frekvenciafelosztás; e tekintetben kiemeli, hogy például az elektronika, a távközlés, a közlekedés és az idegenforgalom közötti, ágazatokon átívelő elképzeléssel kell rendelkezni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, hogy legkésőbb 2025-ig biztosítják az ilyen típusú internetkapcsolatot a főbb közlekedési útvonalak és csomópontok esetében, valamint kezdeményezik az egész EU-ra kiterjedő teljes lefedettségét;

5.  hangsúlyozza az állami és magánberuházások mozgósításának és vonzásának szükségességét annak érdekében, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsanak a digitális folyamatokra való átálláshoz és támogassák a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a közlekedési ágazat digitalizációjával kapcsolatos európai szintű együttműködés és beruházások eredményeként a különböző területek között fokozatosan konvergencia alakuljon ki, többek között a kkv-k digitalizálásához a meglévő alapok segítségével rendelkezésre álló lehetőségek bővítése révén; úgy véli, hogy a – többek közt a kohéziós politika keretében – meglévő uniós alapokat jobban és hatékonyabban össze lehetne hangolni és fel lehetne használni, különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA), amely eddig nem hozta a várt eredményeket a valóban innovatív projektek tekintetében;

6.  rámutat, hogy az autonóm járművek használata gyorsan növekedhet a közeljövőben, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a teljes mértékben autonóm közlekedés tekintetében a lehető leghamarabb tegye egyértelművé a biztonsági és a felelősségi szabályokat a jogi feltételek megszabása és a piacba történő gyors és hatékony integrálása céljából;

7.  határozottan úgy véli, hogy a nyílt hozzáférésű adatok, a nagy adathalmazok és az adathalmazokon végzett elemzések – különösen a közlekedési ágazatban – továbbra is elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a digitális egységes piac előnyeit és ösztönözni lehessen az innovációt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adatáramlás elősegítésére irányuló kezdeményezések továbbra sem egységesek; hangsúlyozza, hogy a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog teljes mértékű tiszteletben tartása alapján nagyobb jogbiztonságra van szükség, főként a tulajdonjog és a felelősség terén;

8.  elismeri az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalkozások hozzájárulását a digitalizációs folyamathoz, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy számukra megfelelő támogatást nyújtsanak és eszközöket biztosítsanak, adott esetben pénzügyieket is, hogy biztosítsák innovációik alkalmazását, továbbá ezek piaci integrációját; támogatja például azt az elképzelést, hogy Unió-szerte tovább fejlesszék a digitális innovációs központokat, ahol új kompetenciaközpontok és klaszterpartnerségek hozhatók létre;

9.  megjegyzi, hogy a menetjegyek árusítását jellemző egyre fokozódó digitalizáció azzal jár, hogy a fogyasztók könnyebben férnek hozzá több információhoz az interneten, ám az ajánlatok összehasonlítása egyre nehezebb; véleménye szerint ezért meg kell erősíteni a forgalmazás során az átláthatóságot és a semlegességet biztosító garanciákat, különösen az internetes forgalmazás esetén, annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információkon alapuló megalapozott döntést hozhassanak, ami nem csak az árat, hanem az egyéb paramétereket is, többek között a szolgáltatás minőségét és a kiegészítő ajánlatokat is figyelembe veszi; úgy véli, hogy ez az átláthatóság a versenyt is előmozdítaná, és a multimodális közlekedés fejlesztését is elősegítené;

10.  megjegyzi, hogy a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatbeli digitális átalakulás, különösen a lekérhető és a közösségi gazdaság fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy jelentős mértékben átalakul az utasok és a fogyasztók magatartása a mobilitás és az idegenforgalom tekintetében, valamint ahhoz, hogy az infrastruktúrát hozzá kell igazítani az új körülményekhez; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel a közlekedési, mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatások terén megvalósuló digitalizáció hatásait, különös tekintettel e szolgáltatások felhasználóinak magatartásáraés választásaira, továbbá annak érdekében, hogy e társadalmi változás potenciális előnyeit még inkább ki lehessen aknázni;

11.  emlékeztet arra, hogy a digitalizálás nem csak technológiai kérdés, hanem szélesebb társadalmi, munkaügyi és gazdasági hatásokkal is jár, és e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy minél hamarabb készítse el e hatások mélyelemzését; megállapítja, hogy a digitalizáció többek között a munkahelyteremtés és a munkavállalók átképzése terén mutatkozó teljes potenciáljának kiaknázásához és annak elkerülése érdekében, hogy az elkövetkező években Európában jelentős hiány alakuljon ki szakképzett, ikt-ban jártas munkaerőből, a digitális technológiák integrálásának előkészítése érdekében minden szinten szükség van arra, hogy a munkavállalókat alaposan továbbképezzék és beruházzanak a szakképzésbe felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget az ilyen irányú politikáknak és hogy a digitalizációt építsék be nemzeti közlekedési ágazati stratégiáikba.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Maria Grapini, Franck Proust, Matthijs van Miltenburg, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Jiří Maštálka

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

43

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Dominique Riquet, Pavel Telička, Matthijs van Miltenburg

ECR

Jacqueline Foster, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle,, Kosma Złotowski, Peter van Dalen

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Merja Kyllönen, Jiří Maštálka

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Salvatore Domenico Pogliese, Franck Proust, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Maria Grapini, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Jens Nilsson, Gabriele Preuß, David-Maria Sassoli, Claudia Țapardel, István Ujhelyi, Janusz Zemke

Verts/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

2

-

EFDD

Peter Lundgren, John Stuart Agnew

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (30.1.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai ipar digitalizálásáról

(2016/2271(INI))

A vélemény előadója: Angel Dzhambazki

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  emlékeztet arra, hogy mivel az uniós munkavállalók körülbelül 40%-a nem rendelkezik megfelelő digitális készségekkel, ami negatívan hat társadalmi részvételükre és munkavégzési képességükre, és arra, hogy a 10 legfontosabb készségigény közül 6 technikai vagy digitális készség, az Uniónak a digitális jártasság terén fennálló hiánnyal kell szembenéznie; tudomásul veszi a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása” és az „Új európai készségfejlesztési program” című friss közleményeit, amelyekre úgy tekint, mint a digitális jártasság és az európai polgárok készségeinek fejlesztése helyes irányába megtett első lépésekre; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szükség van további rendszerszintű kezdeményezések elfogadására, amelyek átfogó keretein belül fel lehetne hívni az európai polgárok figyelmét e készségek fontosságára és arra, hogy használatukat tegyék a mindennapi élet részévé;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a digitális készségek kapjanak központi szerepet a kulcskompetenciák keretrendszerének közelgő bizottsági felülvizsgálata során; ösztönzi a tagállamokat az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatási tanmenetek, valamint a szakképzési programok továbbfejlesztésére az egyre inkább digitalizálódó munkaerőpiac szükségleteinek kielégítése és a digitálisan közvetített demokrácia érdekében, olyan készségekkel ruházva fel ezáltal a polgárokat, amelyek lehetővé teszik a demokráciában való aktív részvételt és a kormánnyal való kapcsolattartást; hangsúlyozza a tanárok megfelelő képzésének szükségességét, amely segíti a tanítási módszertan korszerűsítését, valamint növeli az innovatív digitális és távoktatási lehetőségeket, ezáltal a diákok jobb lehetőségekkel rendelkeznek az új digitális készségigények teljesítéséhez a munkaerőpiacon;

3.  kiemeli azt a lehetőséget, amelyet a digitalizálás révén történő oktatás jelent a nem foglalkoztatott és oktatásban sem részesülő fiatal európaiak számára, és olyan intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek javítják mind a társadalmi befogadást, mind a munkaerőpiacra történő bejutást;

4.  hangsúlyozza, hogy kezelni kell a folyamatosan mélyülő szakadékot az internethez való hozzáférés és a digitális készségek terén, célzott támogatást nyújtva a munkanélkülieknek, az alacsony szintű írás-olvasási készségekkel rendelkező felnőtteknek és olyan csoportoknak – például a vándorló közösségeknek –, melyek jellemzően a tanulás megszakítása és a távoktatás miatt ütköznek akadályokba;

5.  úgy véli, hogy az alap- és középfokú oktatási tanmenet részeként tanított digitális készségeknek magukban kellene foglalniuk a digitális készségek nyújtotta lehetőségek ismeretét, az alapvető digitális eszközök magas fokú alkalmazását, a biztonságos internethasználat szabályait és a hiteles források azonosítását célzó keresési módszereket, továbbá elő kellene segíteniük az online jogokra való figyelemfelhívást; hangsúlyozza továbbá, hogy a médiaműveltségnek szerepelnie kell az iskolai tantervekben és a kulturális oktatási intézmények programjaiban, lehetővé téve, hogy a polgárok kritikusan értelmezzék a média különböző formáit, bővítve és továbbfejlesztve ezáltal a digitális jártasság nyújtotta erőforrásokat és lehetőségeket; kiemeli, hogy a hangsúlyt a gyakorlás útján való tanuláson alapuló megközelítésekre kellene fektetni;

6.  hangsúlyozza egy, a digitális készségekkel foglalkozó menetrend beépítésének fontosságát az egész életen át tartó tanulásnak a munkaképes korú népességnek és főleg az időskorú polgároknak szánt programjaiba, hiszen ez utóbbiak teszik ki az Európai Unió teljes lakosságának 18,9%-át, és ez a szám folyamatosan nő, valamint hogy e készségek elsajátítása – a hosszú munkatapasztalat mellett – jelentősen növelné az idősek foglalkoztatási lehetőségeit;

7.  rámutat a tagállamok között a digitalizálás, illetve a digitális jártasság és készségek terén megmutatkozó jelentős egyenlőtlenségekre, és rendkívül fontosnak tartja a konvergencia fokozását ezen a területen; hangsúlyozza, hogy a legjobb gyakorlatok kölcsönös megosztásának és a tagállamok közötti párbeszédnek az előmozdításával ez a szakadék áthidalható lenne; kiemeli a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalícióban e téren rejlő lehetőségeket; megismétli, hogy az ilyen konkrét kezdeményezéseket integrálni kell a digitális fellépések szélesebb körű és ambiciózusabb keretébe;

8.  hangsúlyozza, hogy az „analóg” többnyelvűség külön támogatása Európában előnyös mind az európai ipar digitalizálása, mind az átfogó digitális készségek oktatása szempontjából; ezért hangsúlyozza, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a statisztikai, intelligens és gépi fordításról, valamint az oktatószoftverekről folyó alapkutatásra;

9.  üdvözli a Bizottság digitális innovációs központ modelljében szereplő, több érdekelt felet is bevonó megközelítést; megjegyzi, hogy az egyetemek és a vállalkozások közötti szoros együttműködés segítheti egy változatosabb menetrend kialakítását, valamint munkahelyi oktatási és képzési lehetőségeket nyújthat;

10.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak egyszerre ösztönzői és haszonélvezői a digitális innovációnak; rámutat, hogy a kulturális és kreatív iparágak esetében gyakran mikro-és kisvállalkozásokról van szó, ezért célzott támogatásra van szükségük a biztonságos, tartós és hatékony módon történő digitális átálláshoz és tevékenységeik kialakításához;

11.  rámutat, hogy – amint azt az Europeana kezdeményezés is bizonyította – az európai művek digitalizálása komoly lehetőséget kínál hozzáférhetőségük, terjesztésük és népszerűsítésük javítására, valamint hogy a digitális innováció lendületet adhat annak forradalmasításához, ahogyan a kulturális javakat kiállítják és hozzáférhetővé teszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mozdítsák elő különösen a 3D technológiák használatát az elpusztított kulturális javakkal és örökséggel kapcsolatos adatgyűjtés és újjáépítés céljából; kiemeli, hogy fontos finanszírozást biztosítani az európai kulturális örökség digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségéhez;

12.  sajnálja, hogy a történelmi és kulturális helyszínek gyakran nem könnyen hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára, és kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyeket egy erősebb digitális kulturális platform jelent a szerepvállalás javításában és a kulturális tapasztalatok, helyszínek és műtárgyak Európán belüli hozzáférhetőbbé tételében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitalizálásnak kiegészítenie, nem pedig helyettesítenie kell az eredeti kulturális javakkal, például múzeumi tárlatokkal vagy könyvekkel való fizikai kapcsolatot; ragaszkodik ahhoz, hogy a kulturális javak digitalizálására vonatkozó bármely kereskedelmi megállapodást oly módon kell kialakítani, hogy ne kerüljön veszélybe az e javakhoz való, lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés;

14.  javasolja, hogy minden új audiovizuális alkotást szisztematikusan regisztráljanak egy nemzetközi szabványazonosítóval – mint az audiovizuális művek nemzetközi szabványos azonosító száma (ISAN) vagy a szórakoztatóipar azonosítási nyilvántartása (EIDR) –, az online audiovizuális tartalmak azonosításának és fellelhetőségének javítása, valamint az európai filmes adatbázisok és katalógusok közötti interoperabilitás érdekében;

15.  hangsúlyozza az olyan jó minőségű kulturális, kreatív és oktatási célú tartalmak digitális gyártása ösztönzésének és támogatásának fontosságát, amelyek segítik az európai ipar know-how-jának és versenyképességének megerősítését e területeken;

16.  ösztönzi azon támogató technológiák kutatását és fejlesztését, amelyeket fel lehet használni a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó új ipari termékekhez.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Therese Comodini Cachia


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

59

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ashley Fox, Adam Gierek, Rebecca Harms, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Amjad Bashir, Soledad Cabezón Ruiz, Isabella De Monte, Francesc Gambús, Constanze Krehl, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Gesine Meissner, Clare Moody, Michèle Rivasi, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georgi Pirinski


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

59

+

ALDE

Gesine Meissner, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck

ECR

Amjad Bashir, Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Evžen Tošenovský

EFDD

David Borrelli, Dario Tamburrano

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

EPP

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, Francesc Gambús, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Theodor Dumitru Stolojan, Vladimir Urutchev, Hermann Winkler, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

S&D

José Blanco López, Isabella De Monte, Adam Gierek, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Clare Moody, Dan Nica, Georgi Pirinski, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Carlos Zorrinho

Greens/EFA

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Michel Reimon, Claude Turmes

1

-

EFDD

Roger Helmer

1

0

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat