Eljárás : 2016/2147(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0209/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0209/2017

Viták :

PV 12/06/2017 - 14
CRE 12/06/2017 - 14

Szavazatok :

PV 13/06/2017 - 5.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0253

JELENTÉS     
PDF 1079kWORD 358k
6.6.2017
PE 600.940v02-00 A8-0209/2017

a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében

(2016/2147(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Soledad Cabezón Ruiz

MÓDOSÍTÁSOK
INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ANNEX
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. Eljárás és források

1.1 A jelentés céljai és időzítése

2016. május 24-én azzal a feladattal bízták meg az előadót, hogy készítsen jelentést a Horizont 2020 kutatási keretprogram (H2020) végrehajtásáról.

A végrehajtásról szóló jelentés EP által történő elfogadásának időzítését összhangba hozták a Bizottság menetrendjével, amely közleményét 2017 októberében, a 9. keretprogramra irányuló javaslatát pedig 2018 tavaszán fogja elfogadni, a H2020 keretprogram időközi értékeléséhez szükséges EP-adatok és a következő kutatási keretprogramhoz szükséges ajánlások átadásának biztosítása érdekében.

1.2. Források és módszerek

A jelentés kidolgozásához a 2015 óta működő ITRE H2020 munkacsoport elemző munkáját használtuk fel, amely több mint 18 ülést tartott szakértők, érdekelt felek és a Bizottság részvételével, és munkaanyagot dolgozott ki a H2020 keretprogramról. Az EP figyelemmel kíséri a H2020 keretprogram végrehajtási intézkedéseit, és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságtól megkapja a Tanács kutatási munkacsoportja részére átadott információkat. Információs forrásként szolgáltak a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre adott válaszok is.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata egy európai végrehajtási értékelési tanulmányt indított el, és több más tájékoztatót is közzétett, az EP Belső Politikák Főigazgatóságán működő tematikus főosztályok pedig számos tanulmányt készítettek.

Két tényfeltáró utat szervezetek Portugáliába és Spanyolországba 2016 novemberében, illetve Németországba és Lengyelországba 2017 februárjában, 2016. november 29-én pedig nyilvános ülést tartottak a következő címmel: „Milyen jövő vár az EU kutatási politikájára: számbavétel és kitekintés”.

Az előadó üléseket szervezett az érdekelt felek részvételével, és sok helyzetfeltáró tanulmányt kapott tőlük. Értékes információforrások voltak a hivatalos bizottsági jelentések és közlemények is.

A 2., a 3. és a 4. bekezdés a mellékletben található.

5. Az előadó álláspontja

A Horizont 2020 a világ legnagyobb kutatási programja, és mivel a társadalmi és gazdasági kihívásokra kíván reagálni, sikerének elismerésével és a javítandó szempontok elemzésével megkezdhetjük értékelését, hogy ambiciózus célkitűzései és a bonyolultságából adódó nehéz végrehajtása hatékony és fenntartható módon megvalósíthatók legyenek.

A Horizont 2020 az Európa 2020 célkitűzéseinek keretében – konkrétan az európai gazdasági válság és dezindusztrializáció hozadékaként – jött létre, és fontos, elsődleges szerepet tulajdonít az innovációnak, a versenyképesség fejlesztésének, a kkv-k fokozottabb részvételének és a kiválóságnak. A hárompillérű rendszer, az egyszerűsítés, a nyílt tudomány, az új kihívások bevezetése, az európai alapok közötti szinergiák megkeresése, a legelmaradottabb régiók jobb K+F rátája érdekében történő bővítés, továbbá a nemi dimenzió a hetedik keretprogramnak szintén új vagy megerősített irányvonalai a kb. 30%-os költségvetési növekedés mellett.

Ugyanakkor az európai társadalmat érintő gyors és mélyreható változások (a nacionalista populizmus, az idegengyűlölet, a nemzetközi terrorizmus, az egyenlőtlenségek, a migrációs hullámok, a technológiai fejlemények, a társadalmi kihívások, az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások fenntarthatósága) olyan új paradigmának tekinthetők, amelyekre a társadalom szempontjából és érdekében reagálni kell, megőrizve ugyanakkor az Unióra jellemző értékeket és elveket.

Európa a világ olyan régiója, ahol a magas szintű gazdasági és társadalmi fejlettség egyedülálló módon ötvöződik a jogokkal, a szabadságokkal és a jóléttel, az identitását megteremtő hozzáadott értéket biztosítva számára. Mindezt ebben az új helyzetben is meg kell őrizni, amiben a K+F kulcsfontosságúnak tekintendő. A tudományt úgy kell értelmezni, hogy lehetővé teszi a tudásalapú társadalomnak a polgárok szolgálatára és érdekében történő megvalósítását, egy olyan fenntartható és inkluzív társadalomra törekedve, ahol a tudományos közösség és az ipar segítségével megvalósulhat a társadalom révén és a társadalomért működő tudomány mint végső cél.

A Horizont 2020 ebben az értelemben az erre a változó világra adott reakció, és a következő, kilencedik keretprogram ebben a szellemben kell, hogy folytassa a működést. Ugyanakkor valamennyi uniós szereplő K+F iránti elkötelezettségét meg kell erősíteni.

Az EU 2015-ben a GDP 2,03%-át fordította K+F-re (ez az arány 2,04% volt 2014-ben és 1,74% 2005-ben, az országok közötti különbségek pedig 0,48% és 3,26% között alakultak), ami elmarad az Európa 2020 stratégiában megállapított 3%-tól, amelyet csak Finnország (3,2%), Svédország (3,2%), Dánia (3,1%) és Ausztria (3%) tudott elérni, szorosan mögöttük pedig Németország (2,9%) szerepel, és még nagyobb az elmaradás Dél-Koreához (4,3%), Izraelhez (4,1%) vagy Japánhoz (3,6%) képest.

Ezek az adatok rávilágítanak az EU versenyhelyzetére és a tagállamok között a K+F beruházásokban fennálló egyenlőtlenségekre, amelyeket a 3%-os arány 2020-ig történő elérésének, sőt annak a jelentősebb célkitűzésnek a megvalósítása érdekében is csökkenteni kell, hogy az EU globális versenyképessége növekedhessen, és a nem túl távoli jövőben elérhető legyen a 4%-os arány.

A régiók közötti különbségek kezeléséhez a költségvetés mellett a humántőkére kell hagyatkoznunk, a fejlett képzés, a technológiai infrastruktúra, továbbá az egyetemi és a vállalati szektor közötti együttműködés révén. A leginnovatívabb országokban kiegyensúlyozott nemzeti K+F rendszer működik, amelyet az együttműködésre nyitott, magas színvonalú tudományos kutatás és magas színvonalú humántőke jellemez, és vállalkozások új technológiai fejlesztéseinek érdekében rendelkezésre áll a K+F és a kockázati tőke finanszírozási kerete. Szintén jelentősek a vállalkozási szektor innovációs beruházásai és a vállalkozások között és az állami szektorral folytatott együttműködés, illetve a közös innovációs hálózatok.

Ebben az értelemben mindenképpen előrelépésre van szükség az Európai Kutatási Térség, valamennyi tagállam részéről a GDP 3%-ára irányuló költségvetési erőfeszítés, az európai alapok és a keretprogram közötti bővítés, illetve szinergiák megerősítése (egyszerűsítés, a szabványok összeegyeztethetősége, a regionális innnovációs stratégia kiigazítása és az alapok addicionalitása elvének való megfelelés), továbbá a technológiai infrastruktúrák fejlesztése és fenntartása területén. Vagyis a fejlődés és a régiók közötti kohézió a K+F területén megvalósuló konvergencia hozadéka kell, hogy legyen, amely versenyképesebb Európát teremt.

Az innováció finanszírozásának valamennyi szakaszra – nem pusztán a piacközeliekre – ki kell terjednie, és eredményeket kell felmutatnia az innováció belső piacán a vállalkozások versenyképességének megőrzését és javítását célzó, megfelelő szabályozási keret és állami politikák segítségével.

Nem szabad alábecsülni a fiataloknak, illetve a diszruptív innováció finanszírozásának a szerepét. Nem pusztán a technológiai innovációt kell finanszírozni, mivel a szociális szférában is olyan, közép- és hosszú távon alkalmazható tudás keletkezik, amelyet a túlzott piacorientáltság és az azonnali eredmények iránti kereslet miatt, átfogóbb rálátás hiányában alulértékelhetnek.

Ugyanakkor a keretprogram fő prioritása továbbra is a tudományos kiválóság és az alapkutatás kell, hogy legyen, a jövőbeli kihívásoknak való megfelelés érdekében. Európa világszinten elismert kiválósági központokkal rendelkezik, azonban még több kiváló központra és régióra van szüksége. Olyan módon kell biztosítani a kutatók mobilitását, hogy a díjazás ne jelentsen akadályt, és hogy az értékelésben – a központ kiválósága mellett – a központ projektjei hatásának minősége ne kapjon meghatározó súlyt, továbbá ösztönözni kell új központok és szervezetek megnyitását és részvételét.

A K+F-et a társadalmi kihívásokra való reagálás érdekében strukturális és nem konjunkturális elemnek kell tekinteni, amelyben az oktatás kulcsszereppel bír. Alapvető fontossága van a K+F és az oktatás közötti kapcsolatnak, a legelső szakaszoktól kezdve valamennyi képzési időszakon keresztül. Elő kell mozdítani a társadalom kutatásban és a kutatási eredmények terjesztésében való részvételét és a neveléstudományi tevékenységeket, és ennek során a K+F-et közép-hosszú távú lehetőségnek kell tekinteni, a keretprogramot pedig közelebb kell hozni a társadalomhoz, különösen az oktatási közösséghez, már az egyetemet megelőző életkortól kezdve. A tudomány és az innováció terén a legjobb eredményeket felmutató országok rugalmas oktatási rendszerekkel rendelkeznek, amelyek előmozdítják a kreativitást, a kritikus gondolkodást és a diákok aktív részvételét. Ezért meg kell vizsgálni az „oktatás” elemének az EKT-ben való szerepeltetését, EERA formájában.

Csak az oktatási rendszerek magasan képzett humántőkére alapuló, fenti módon történő reorientálásával biztosítható, hogy új munkahelyekkel lehessen reagálni az emberi munka gépekkel történő helyettesítésére.

Az egyetemek szerepe – a tudás elsődleges forrásaiként – továbbra is meghatározó, és az innováció felé vezető út szükséges feltétele az egyetemek és az ipari szektor közötti kapcsolat megerősítése, hogy növekedjen a vállalkozások innovációs képessége. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni az ipari parkok közvetítő szerepét.

Az állami és a magánszektor közötti, a Horizont 2020-at erősítő kapcsolat célja az ipar szerkezetén belül az innováció javításához és a kutatási szempontból fontos területek fejlesztéséhez való hozzájárulás. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a nagyvállalatok és a kkv-k közötti megkülönböztetést, elemezni kell, hogy hasonlóak-e a forrásigényeik, értékelni kell hatásukat, és biztosítani kell, hogy a juttatott előnyök megfelelő társadalmi hatással bírjanak. Meg kell állapítani, hogy a nagyvállalatok – a nagy infrastruktúrákat és költségvetést igénylő, az európai társadalom egésze számára hozzáadott értéket biztosító egyedi projekteken kívül – igényelnek-e közfinanszírozást a kutatáshoz, vagy hogy ezzel ellentétben az állami politika részéről az innovatív keret és az innováció belső piacának fejlesztése jelenti-e a leghatékonyabb hozzájárulást. Fontos az erőforrás-hatékonyság és az eredmények hatása. A kkv-k részvételét az támogatja, hogy az európai ipari szerkezet döntő részét ezek teszik ki, és fontos a K+F kapacitásuk és növekedési kapacitásuk fejlesztése. Másfelől garantálni kell az állami beruházás megtérülését, a munkahelyteremtésből fakadó társadalmi előnyökkel és a társadalmi felelősségvállalás és az igazságosság kritériumainak bevezetésével is, amelyek garantálják a polgárok hozzáférését az eredményekhez, amelyekhez az állami szektor hozzájárul.

Meg kell erősíteni a nyílt tudományt, amelyet a Horizont 2020 a saját tudás és a gazdaság tekintetében mutatkozó többletpotenciálja miatt támogat. Ehhez hasonlóan a szükséges egyensúlynak és visszacsatolásnak része kell, hogy legyen valamennyi köz- és magánszereplő támogatásban és hozzáférésben való részvétele, ez biztosítja ugyanis a tudásban rejlő potenciál maradéktalan kiaknázását.

A társadalmi kihívások tekintetében a társadalom- és humán tudományok kulcsfontosságúak az új kihívások, úgymint a terrorizmus, a populizmus, a migrációs hullámok vagy az egyenlőtlenség vizsgálatában, és ezeket transzverzális módon más tudományágakban is figyelembe kell venni.

Ugyanakkor a szociális-egészségügyi kihívás fokozottabb erőfeszítéseket és átfogó rálátást igényel: egyértelmű válaszokra van szükség a demográfiai változások, a krónikus betegségek gyakoribbá válása, a precíziós gyógyászat és a technológiákhoz való hozzáférés területén, az egészségügyi és szociális rendszerek fenntarthatóvá tétele érdekében. A közegészségügy, a megelőzés, a környezeti egészség, a technológia, a digitalizálás és az egészség és a társadalom közötti kapcsolat átfogó keretbe kell, hogy kerüljön, amely eredményes, integrált és hatékony választ ad az európai jóléti rendszerben szükségesé vált reformok útján.

Elengedhetetlen a rák felismerése és az ellene való küzdelem iránti elkötelezettség, és meg kell erősíteni az e területhez kapcsolódó programokat, továbbá a mikrobiális ellenállás elleni küzdelemre irányuló határozott és megalapozott stratégiát. Megfelelő finanszírozásra, támogató keretre és az európai K+F erőforrások összehangolására van szükség.

Végül pedig az elégségesség, a versenyképesség és a társadalmi és környezeti fenntarthatóság kihívásaival szembe néző agrár-élelmiszeripari szektornak meg kell erősítenie a kutatást és az innovációt, továbbá az innováció kkv-k által történő fejlesztésének és alkalmazásának megfelelő keretét, mivel a kkv-knak külföldi multinacionális cégekkel kell versengeniük.

A nemek közötti egyenlőség több erőfeszítést igényel. A tanácsadással foglalkozó nők arányán kívül a nők aránya más területeken nem éri el a minimális 40%-ot. A nők szakértői bizottságokban, nagy projektekben vagy ezek koordinálásában való részvételére vonatkozóan továbbra is kevés az adat. A különféle társadalmi kihívásokban vagy az ipari pillérben való részvételük nem felel meg a nők ipari karriere terén elért eredményeknek. Vagyis a nemek szempontját transzverzális módon kell alkalmazni, különösen a projektek kidolgozásában, a kutatási és értékelő csoportok kialakításában és az eredmények értékelése során az adatok bontásában, mivel a nemek közötti egyenlőséget úgy kell értelmezni, hogy az – további tudás és a más nézőpontok és szükségletek bevonása révén – az egységesebb társadalom és a jólét feltétele.

A számadatok a nemzetközi együttműködés tekintetében csökkenést mutatnak a hetedik keretprogramhoz képest, amit korrigálni kell. A tudományos diplomácia kulcsszerepet játszhat bizonyos újabb társadalmi kihívások megoldásában. El kell ismerni a PRIMA-t és a hasonló kezdeményezéseket, amelyek az élelmiszer-biztonság, a vízkészlet elégségessége és más fontos kihívások megoldására törekedve közvetetten hozzájárulhatnak a migráció kezeléséhez az országok és a régiók fejlődése és a közöttük megvalósuló együttműködés javításával.

A Horizont 2020 időközi felülvizsgálata lehetővé teszi a soron következő, kilencedik keretprogram tekintetében következtetések és ajánlások megállapítását, amelyekben figyelembe kell venni a tudományos közösség és a folyamatban lévő projektek folytonosságát, kiszámíthatóságát és stabilitását; az új kihívásokra való reagáláshoz szükséges kiigazításokon túl meg kell erősíteni a Horizont 2020 struktúráját és alapjait, és azt fokozottabb átláthatóság, egyértelműség és egyszerűsítés, a szétaprózottság mérséklése, az értékelés javítása és a kutatóktól kapott visszacsatolás, továbbá az állami források hatásának utókövetése és mérése mellett kell végrehajtani.

A kilencedik keretprogramban elegendő forrásra és annak garantálására van szükség, és a keretprogram végrehajtása során mindvégig el kell kerülni a költségvetési csökkentéseket. A kilencedik keretprogramot ambiciózus K+F programként kell véglegesen meghatározni, és ehhez kiindulásként 100 billiós költségvetést kell garantálni a számára.

A tudás tehát hozzájárulhat és hozzá kell, hogy járuljon a társadalom jólétéhez és Európa globális versenyképességéhez, és ennek eléréséhez a Horizont 2020-at megfelelő eszköznek kell tekinteni, és meg kell erősíteni a kilencedik keretprogramot.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében

(2016/2147(INI))

Az Európai Parlament

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló, 2013. december 16-i 1314/2013/Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. december 3-i tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról szóló 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervéről: az EIT egy innovatívabb Európához való hozzájárulásáról szóló, 2013. december 11-i 1312/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a 2014. május 6-i 557/2014/EU, 558/2014/EU, 559/2014/EU, 560/2014/EU és 561/2014/EU tanácsi rendeletekre(6), valamint a Horizont 2020 keretprogramban finanszírozott közös vállalkozások létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU(7) és 721/2014/EU tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Horizont 2020 keretprogramban finanszírozott, a 185. cikk szerinti, közszektoron belüli társulások létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 553/2014/EU, 554/2014/EU, 555/2014/EU és 556/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatokra(9),

–  tekintettel a magas szintű munkacsoport részére készült, az uniós kutatási és innovációs programok hatásának maximalizálásáról szóló, 2017. február 3-i vitaanyagokra(10),

–  tekintettel a Bizottságnak a Horizont 2020 keretprogramot érintő 2014. és 2015. évi ellenőrző jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Kutatási Térség: itt az ideje a végrehajtásnak és ellenőrzésnek” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott jelentésére (COM(2017)0035),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az európai védelmi cselekvési terv” című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0950),

–  tekintettel a Bizottságnak „A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködési stratégia végrehajtása” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott jelentésére (COM(2016)0657),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – Versenyképes adat- és tudásgazdaság kiépítése Európában” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0178), valamint a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumára (SWD(2016)0106),

–  tekintettel a Bizottságnak „A hetedik keretprogram utólagos értékeléséről szóló, a magas szintű szakértői csoport által készített jelentésre adott válaszról” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2016)0005),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Éves jelentés az Európai Unió 2014. évi kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységeiről” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentésére (COM(2015)0401),

–  tekintettel a Bizottságnak „A társadalomtudományok és a bölcsészettudományok Horizont 2020-ba való integrálása: résztvevők, költségvetések és tudományágak” című, 2014-es és 2015-ös jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Az innovációvezérelt beruházások jobb szabályozása uniós szinten” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0298),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Kutatási Térség: 2014. évi jelentés az elért eredményekről” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett közleményre (COM(2014)0575),

–   tekintettel a Bizottságnak a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményére (COM(2014)0339),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Második helyzetjelentés a nukleáris energia területén végzett oktatásról és képzésről az Európai Unióban” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2014)0299),

–  tekintettel a Bizottságnak „A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák zászlóshajói: Új partnerségi megközelítés a nagy tudományos kihívások kezelése és az innováció fellendítése érdekében Európában” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2014)0283),

–  tekintettel a Bizottságnak „A tiszta égbolt, az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezéseket megvalósító közös vállalkozások második időközi értékelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott jelentésére (COM(2014)0252),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére a közös technológiai kezdeményezéseknek és a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásában betöltött szerepéről és hatásáról a fenntartható ipari szerkezetváltás érdekében (CCMI/142),

  tekintettel az európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról szóló, 2017. március 14-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az az innovációt támogató szinergiákról: az európai strukturális és beruházási alapokról, Horizont 2020-ról és más uniós innovációs alapokról és programokról szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiákról (RIS3) szóló, a 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i, a saját kezdeményezésű jelentések készítésének engedélyezési eljárásáról szóló határozata 1. cikke (1) bekezdésének (e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0209/2017),

A.  mivel a Horizont 2020 keretprogram az Európai Unió legnagyobb, központilag kezelt kutatási és innovációs programja, valamint a világ legnagyobb közpénzből finanszírozott kutatási és innovációs programja;

B.  mivel a Horizont 2020 és a jelenlegi többéves pénzügyi keret tárgyalásakor a Parlament az eredetileg egyeztetett 77 milliárd euró helyett 100 milliárd eurót kért; mivel a költségvetés nagyon korlátozottnak tűnik, ha a Horizont 2020 keretprogram feladata a kiválósági potenciál teljes körű feltárása és a megfelelő válaszadás azokra a társadalmi kihívásokra, amelyek a jelenlegi európai és globális társadalom előtt állnak;

C.  mivel a magas szintű munkacsoport uniós kutatási és innovációs programok hatásának maximalizálásáról szóló jelentése és a 2017. harmadik negyedévére tervezett időközi értékelés lefekteti a 9. keretprogram szerkezetének és tartalmának alapjait, amelyre vonatkozóan 2018 első felében tesznek közzé javaslatot;

D.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság meghatározó tényező volt a Horizont 2020 tervezésében; mivel a következő keretprogram valószínűleg az újonnan jelentkező kihívások, az új politikai és gazdasági paradigmák és a folytatódó globális trendek mentén fog alakulni;

E.  mivel a keretprogramot az európai értékekre, a tudományos függetlenségre, a nyitottságra, a sokféleségre, a magas európai etikai normákra, a társadalmi kohézióra, valamint arra kell alapozni, hogy az általa kínált megoldásokhoz és válaszokhoz az állampolgárok egyenlően hozzáférjenek;

F.  mivel a kutatás-fejlesztésbe való beruházások alapvetően fontosak Európa gazdasági és társadalmi fejlődéséhez és globális versenyképességéhez, mivel a 9. keretprogram finanszírozásában tükröződnie kell, hogy a tudományos kiválóság fontos az innováció előmozdításához és a hosszú távú versenyelőnyökhöz;

A Horizont 2020 keretprogram szerkezete, filozófiája és végrehajtása

1.  úgy véli, hogy a Horizont 2020 elindítása után több mint három évvel ideje, hogy a Parlament kialakítsa álláspontját annak időközi értékeléséről és a jövőbeli 9. keretprogramról;

2.  emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 célja, hogy hozzájáruljon a tudáson és az innováción alapuló társadalom és gazdaság kiépítéséhez, hogy megerősítése Európa tudományos és technológiai alapjait, végső soron pedig versenyképességét multiplikálva a K+F kiegészítő tagállami – köz- és magán – finanszírozását, valamint a K+F tekintetében a 2020-ra elérendő 3 %-os GDP-célkitűzés elérésének elősegítésével; sajnálattal állapítja meg, hogy az EU 2015-ben csak a GDP 2,03 %-át ruházta be K+F-be, a különböző országok esetében az egyedi számadatok 0,46 % és 3,26 % között voltak(15), miközben a főbb globális versenytársak nagyobb teljesítményt nyújtanak az EU-nál a K+F-kiadások terén;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Kutatási Térség (EKT) közvetlenül verseng a világ legjobb teljesítményt nyújtó kutatási régióival, és az EKT megerősítése ezért Európa közös feladata; biztatja az érintett tagállamokat, hogy járuljanak hozzá megfelelően az EU K+F-re vonatkozó, 3 %-os GDP-célkitűzésének eléréséhez; megállapítja, hogy a 3 %-ra történő általános növelés évente több mint 100 milliárd eurós további forrást jelentene a kutatás és az innováció számára Európában;

4.  hangsúlyozza, hogy a 7. keretprogram értékelése és a Horizont 2020 nyomon követése azt mutatja, hogy az EU kutatási és innovációs keretprogramja sikeres, és egyértelmű hozzáadott értéket jelent az EU számára(16); elismeri, hogy még mindig vannak lehetőségek a keretprogram és a jövőbeli programok javítására;

5.  úgy véli, hogy a siker okai közé tartozik a multidiszciplináris és együttműködő környezet, továbbá a kiválósággal és a hatással kapcsolatos követelmények;

6.  tudomásul veszi, hogy a keretprogram ösztönözni kívánja az ipar részvételét a K+F-kiadások ipar által történő növelése érdekében(17); megállapítja, hogy az ipar, ezen belül a kkv-k részvétele jelentősen nagyobb mértékű, mint a 7. keretprogram esetében volt; emlékeztet azonban arra, hogy általánosan az ipar nem növelte kielégítően, az Európai Tanács barcelonai ülése következtetéseiben(18)amegállapítottaknak megfelelően a K+F-re fordított kiadásokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az ipar által vezérelt eszközök, például a közös technológiai kezdeményezések(19) finanszírozásának európai hozzáadott értékét és a közérdekű relevanciáját, valamint az összes közös kezdeményezés koherenciáját, nyitottságát és átláthatóságát(20);

7.  megállapítja, hogy a program költségvetése, irányítása és végrehajtása több mint 20 különböző uniós szerv között oszlik meg; felteszi a kérdést, hogy ez nem eredményez-e túlzott koordinációs erőfeszítéseket, adminisztratív összetettséget és redundanciát; felhívja a Bizottságot, hogy munkálkodjon ennek észszerűsítésén és egyszerűsítésén;

8.  megjegyzi, hogy a 2. és a 3. pillér főképpen a nagyobb technológiai érettségi szintekre összpontosít, ami korlátozhatja azon diszruptív innovációk jövőbeli abszorpcióját, amelyeken egyelőre a kisebb technológiai érettségi szintű kutatási projektekben dolgoznak; felszólít a technológiai érettségi szintek gondos kiegyensúlyozására a teljes értéklánc előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a technológiai érettségi szintek kizárják az alap- vagy az alkalmazott kutatás által generált innováció nem technológiai formáit, különösen a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok terén;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy kínáljon kiegyensúlyozott választékot a kis, a közepes és a nagy méretű projektekből; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében emelkedett a projektek átlagos költségvetése, és hogy a nagyobb projektek bőkezűbbek a javaslat előkészítése és a projektmenedzsment tekintetében, ami a keretprogramok terén nagyobb tapasztalattal rendelkező résztvevőknek kedvez, akadályt jelent az újonnan bekapcsolódóknak, és emiatt korlátozott számú intézmény kezében összpontosulnak a támogatások;

Költségvetés

10.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, aggasztóan alacsony, 14 % alatti sikerarány(21) negatív tendenciát képvisel a 7. keretprogramhoz képest; hangsúlyozza, hogy a túljelentkezés miatt sok nagyon színvonalas projekt számára nem állnak rendelkezésre a források, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) által előidézett csökkentések elmélyítették ezt a problémát; felhívja a Bizottságot, hogy kerülje a Horizont 2020 költségvetésének további csökkentését;

11.  kiemeli a költségvetési nyomást, amellyel az uniós kutatási és innovációs keretprogramok szembesülnek; sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós költségvetésben fennálló kifizetési válság negatív hatással volt a program végrehajtására a jelenlegi többéves pénzügyi keret első éveiben; szóvá teszi többek között egymilliárd euró értékű pályázati felhívás 2014-es meghirdetésének mesterséges késleltetését és az új programok előfinanszírozási szintjének jelentős csökkentését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 15. cikkével összhangban a 2014–2015-ös időszak során a Horizont 2020 számára forrás-előrehozatalt hajtottak végre; kiemeli, hogy ezt a forrás-előrehozatalt a program teljes egészében felhasználta, bizonyítva erős teljesítményét és azon képességét, hogy még többet fel tudna használni; kiemeli, hogy ez az előrehozatal nem változtatja meg a programok teljes pénzügyi keretösszegét, ami a többéves pénzügyi keret második felében kevesebb előirányzathoz vezet; felszólítja a költségvetési hatóság két ágát és a Bizottságot, hogy az elkövetkező években biztosítsák a kifizetési előirányzatok megfelelő szintjét, és tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éveiben ne kerüljön sor új kifizetési válságra;

12.  Hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020-nak elsősorban támogatásalapúnak kell lennie, és az alapkutatásokat és az együttműködésen alapuló kutatásokat kell finanszíroznia; kitart amellett, hogy a kutatás kockázatos beruházás lehet a beruházók számára, és hogy szükséges a kutatás támogatások révén történő finanszírozása; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a közintézmények gyakran jogilag sincsenek abban a helyzetben, hogy kölcsönt vegyenek fel; sajnálattal állapítja meg azt a tendenciát, hogy bizonyos esetekben a támogatásokról a kölcsönök igénybevételére térnek át; elismeri, hogy pénzügyi eszközöknek kell rendelkezésre állniuk a magas technológiai érettségi szintekhez, közel a piaci tevékenységekhez az InnovFin pénzügyi eszközök részeként és a keretprogramon kívül (pl. EBB-, EBA-rendszerek);

13.  hangsúlyozza, hogy több tagállam nem tartja tiszteletben saját nemzeti K+F beruházási kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy a 3 %-os GDP-célkitűzést teljesíteni kell, és reméli, hogy ez a célkitűzés a lehető leghamarabb az Unió legnagyobb globális versenytársainak szintjére növelhető; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tagállami stratégiákat e célkitűzés elérésére irányítsák, és kéri, hogy a strukturális alapok egyes részeit különítsék el K+F tevékenységekre és programokra, különösen kapacitásbővítésre, kutatási infrastruktúrára és fizetésekre, valamint a keretprogram-javaslatok előkészítését támogató tevékenységekre és projektmenedzsmentre;

Értékelés

14.  megerősíti, hogy a keretprogram mindhárom pillérében a „kiválóságnak” kell az alapvető kritériumnak maradnia, ugyanakkor tudomásul veszi a meglévő „hatás” és a „végrehajtás minősége és hatékonysága” értékelési kritériumokat, amelyek segíthetnek jelölni a projektek Uniós hozzáadott értékét; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne figyelembe venni a „hatás”, valamint a „végrehajtás minősége és hatékonysága” kritériumokon belül a következőket: az alulreprezentált uniós régiók részvételének hiánya, az alulreprezentált tudományterületek, például a társadalomtudományok és bölcsészettudományok bevonása, az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) támogatott kutatási infrastruktúra kiaknázása, amely fontosnak tűnik az EKT sikeres megvalósításához, valamint a keretprogramok és az esb-alapok közötti szinergiák;

15.  az értékelést végzők részéről jobb és átláthatóbb értékelésre és minőségbiztosításra szólít fel; hangsúlyozza, hogy javítani kell a résztvevőknek az értékelési folyamat során adott visszajelzést, és figyelembe kell venni a sikertelen pályázók panaszait, miszerint az összefoglaló értékelő jelentésekből hiányzik az alaposság és az egyértelműség arra vonatkozóan, hogy mit kellene másként csinálni a sikeresség érdekében; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a pályázati felhívással egyidejűleg hozza nyilvánosságra a részletes értékelési kritériumokat, a résztvevőknek adjon részletesebb és több információt tartalmazó összefoglaló értékelő jelentést, és a pályázati felhívásokat úgy szervezze, hogy el lehessen kerülni az aránytalan túljelentkezést, amely rossz hatással van a kutatók motivációjára és a program hírnevére;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy a „hatást” tágabb értelemben határozza meg, a gazdasági és társadalmi hatások figyelembevételével; hangsúlyozza, hogy az alapkutatási projektek hatása értékelésének rugalmasnak kell maradnia; kéri a Bizottságot, hogy tartsa fenn az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló felhívások közötti egyensúlyt, és elemezze, hogy melyik értékelési eljárás (egy vagy kétfokozatú) hasznosabb a túljelentkezés elkerülése és a minőségi kutatás érdekében;

17.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a fenntarthatóság szempontjából mennyire lenne értelme fokozottabban összpontosítani egy-egy témára;

18.  felkéri a Bizottságot, hogy tegye könnyebben használhatóvá a résztvevői portált, valamint bővítse ki a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát, és biztosítson több erőforrást annak működéséhez annak érdekében, hogy a projektjavaslatok benyújtási és értékelési szakaszában hatékony segítségnyújtási szolgáltatást nyújtsanak főleg a mikro- és a kisvállalkozásoknak;

19.  úgy véli, hogy az Európai Kutatási Tanácsnak Európa-szerte több együttműködésen alapuló projektben kell részt vennie, és különösen fel kell karolnia az alacsony kapacitású régiókat és intézményeket, hogy az egész EU-ban elterjessze az uniós kutatási és innovációs politikát és know-how-t;

Több területet érintő kérdések

20.  megjegyzi, hogy a Horizont 2020 struktúráját és különösen a társadalmi kihívásokra épülő megközelítést az érdekelt felek széles körben üdvözlik; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a társadalmi kihívásokra épülő megközelítés erősítését, és hangsúlyozza az egyetemek, kutatási szervezetek, az ipar (különösen a kkv-k) és más szereplők közötti együttműködésen alapuló kutatás fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a társadalmi kihívások helytállóságának és külön költségvetésének a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai környezet alapján végzendő értékelését, a keretprogram végrehajtása során és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben;

21.  elismeri a Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy észszerűsítse az adminisztrációt és csökkentse a felhívás közzététele és a támogatás odaítélése között eltelő időt; felhívja a Bizottságot, hogy ne hagyjon fel a bürokrácia csökkentésére és az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló törekvésével; üdvözli a Bizottság egyösszegű kifizetések bevezetésére irányuló javaslatát, amelynek célja az adminisztráció és az ellenőrzés egyszerűsítése;

22.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a Horizont 2020 számára újonnan bevezetett, leegyszerűsített támogatási modell a szándékoknak megfelelően az ipar fokozottabb részvételéhez vezetett-e; ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni a támogatási modell hatékonyságát;

23.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy lényegesen egyszerűbb ellenőrzési eljáráshoz vezethet-e a tagállami, illetve saját elszámolási rendszerek használata a részvételi szabályokban lefektetett rendszer helyett, és hogy ezáltal csökkenthető-e a hibaarány az európai támogatási projektek elszámolásánál; ezzel összefüggésben szorosabb együttműködésre szólít fel az Európai Számvevőszékkel, és kéri az "egyablakos ellenőrzés" bevezetését;

24.  megjegyzi, hogy a pénzeszközök közötti szinergiák rendkívül fontosak a beruházások hatékonyabbá tétele céljából; hangsúlyozza, hogy a RIS3 fontos eszköz a K+F+I beruházásokat szolgáló nemzeti és regionális kereteket kijelölő szinergiák katalizálásához, és azt emiatt elő kell mozdítani és meg kell erősíteni; sajnálja azoknak a tényleges akadályoknak a jelenlétét, amelyek megakadályozzák a szinergiák teljes működőképessé válását(22); felszólít ezért az ESBA és a keretprogram keretébe tartozó K+F+I projektekre vonatkozó szabályok és eljárások összehangolására, és megállapítja, hogy a „kiválósági pecsét” program eredményes használata csak a fenti feltétel teljesülésével lesz lehetséges; felhívja a Bizottságot, hogy az ESBA egy részét különítse el a Horizont 2020-szal való RIS3 szinergiákra; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatási szabályokat, és tegye lehetővé, hogy a strukturális alapok körébe tartozó K+F projektek indokolhatóak legyenek a keretprogramok eljárási szabályzatán belül, az átláthatóság egyidejű garantálása mellett; felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az addicionalitás elvének helyes alkalmazását, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az európai alapok hozzájárulásai nem helyettesíthetik az adott tagállam nemzeti vagy egyenértékű kiadását azokban a régiókban, amelyekben ez az elv alkalmazandó;

25.  megjegyzi, hogy az EKT sikeres megvalósításához valamennyi tagállam K+R+I potenciálját teljes mértékben ki kell használni; elismeri a Horizont 2020-at érintő részvételi szakadék problémáját, amellyel mind uniós, mind tagállami szinten, többek között az esb-alapokon keresztül is foglalkozni kell; felhívja a Bizottságot és a tagálamokat, hogy e szakadék áthidalása érdekében igazítsa ki a meglévő eszközöket vagy fogadjon el új intézkedéseket, például fejlessze a kutatóknak szóló hálózatépítési eszközöket; üdvözli „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű szakpolitikát; felhívja a Bizottságot, értékelje, hogy a három szélesítési eszköz elérte-e egyedi célkitűzéseit, tehát azt, hogy biztosítsa a kutatás és innováció területén fennálló uniós egyenlőtlenségekre választ adó megfelelő költségvetést és az eszközök kiegyensúlyozott készletét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a kiválósági pecsét program teljes körű végrehajtását lehetővé tevő világos szabályokra, és vizsgálják meg a finanszírozási szinergiákat; kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az esb-alapokból finanszírozott kutatásiinfrastruktúra-projektek keretprogramba történő bevonását; felszólít az „alulreprezentált” országok meghatározásához használt mutatók felülvizsgálatára és az említett országok felsorolásának rendszeres ellenőrzésére a keretprogram végrehajtása során;

26.  megállapítja, hogy a Bizottság Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó 2014. és 2015. évi éves jelentése szerint az EU-15 kapta a források 88,6 %-át, míg az EU-13 csupán 4,5 %-át, ami még a társult országoknak juttatott finanszírozásnál (6,4 %) is kevesebb;

27.  üdvözli az EKT és az európai felsőoktatási térség közötti jobb kapcsolatok biztosítását célzó erőfeszítéseket, amelyek célja a kutatók következő generációja képzésének elősegítése; elismeri a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint a kutatási és vállalkozási ismeretek korai szakaszba való beillesztésének fontosságát a tagállami oktatási rendszerekbe azért, hogy ösztönözzék a fiatalokat e készségek fejlesztésére, mivel a kutatást és a fejlesztést inkább strukturális, mintsem ciklikus vagy időleges szempontból kell szemlélni; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy segítsék elő a fiatal kutatók foglalkoztatásának stabilitását és tegyék azt vonzóbbá;

28.  hangsúlyozza, hogy fokozott együttműködésre van szükség az ágazatok és az egyetemi és tudományos rendszerek között annak érdekében, hogy az egyetemeken és a tudományos központokon belül elősegítsék a termelési rendszerrel való kapcsolat fokozását szolgáló struktúrák kiépítését;

29.  hangsúlyozza, hogy a globális együttműködés az európai kutatás erősítésének fontos eszköze; megerősíti, hogy a nemzetközi részvétel a 7. keretprogrambeli 5 %-ról 2,8 %-ra csökkent a Horizont 2020 keretprogramban; emlékeztet arra, hogy a keretprogramnak hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy Európa kulcsfontosságú globális szereplő maradjon, ugyanakkor kiemeli a tudományos diplomácia fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a keretprogramon belüli nemzetközi együttműködés feltételeit, és e célkitűzés támogatása érdekében tegyen konkrét, azonnali intézkedéseket és alakítson ki hosszú távú, stratégiai jövőképet; e tekintetben üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a BONUS és a PRIMA;

30.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a 9. keretprogramon belül, és terjeszteni kell a tudományos diplomáciát;

31.  emlékeztet arra, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok (SSH) integrációja az interdiszciplináris projektekben folytatott SSH-kutatást, és nem az egyébként technológiai projektek utólagos kiegészítését jelenti, és hogy az EU előtt álló sürgető problémák olyan módszertani kutatást igényelnek, amely fogalmilag jobban összpontosít az SSH-ra; megjegyzi, hogy az SSH alulreprezentált a jelenlegi keretprogramban; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül az SSH-kutatók részt vehetnek a keretprogram interdiszciplináris projektjeiben, valamint biztosítson kellő forrásokat az SSH témáihoz;

32.  kiemeli a Horizont 2020 programban a kutatás és az innováció közötti egyensúlyt, és hasonló megközelítést szorgalmaz az új keretprogram esetében is; üdvözli az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozását(23), de kitart amellett, hogy ez nem vezethet ismét a kutatás és az innováció szétválasztásához vagy a finanszírozás további szétaprózódásához; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretprogram nem összpontosít eléggé a „halálvölgy” áthidalására, amely a fő akadálya annak, hogy a prototípusok átkerüljenek a gyártásba;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza az EIC célkitűzéseit, eszközeit és működését, és hangsúlyozza, hogy szükség van az EIC kísérleti projekt eredményeinek értékelésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EIC-portfólió kiegyensúlyozott eszköz-összetételére; hangsúlyozza, hogy az EIC semmi esetre sem helyettesítheti a 2. pillért, és hogy az nem alakulhat át az egyedi támogatások eszközévé, hanem továbbra is az együttműködésben végzett kutatásra kell helyeznie a hangsúlyt; hangsúlyozza a kkv-eszköz és a gyorsított innovációt célzó eszköz fenntartásának és megerősítésének szükségességét; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mechanizmusokat, amelyek potenciáljuk teljes mértékű kiaknázása céljából jobban beillesztik a kkv-kat a 9. kutatási keretprogram nagyobb interdiszciplináris projektjeibe; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa meg a tudományos és innovációs társulásokat az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) jelenlegi struktúrájában – hangsúlyozva az átláthatóság és az érintettek széles körű bevonásának fontosságát –, valamint elemezze, hogy az ETI és a tudományos és innovációs társulások (TIT) hogyan működhetnek együtt az EIC-vel; kéri a Bizottságot, hogy az európai magán kockázatitőke-befektetések bátorításához hozzon létre keretet az EIC-vel együttműködő kockázatitőke-befektetésekhez;

34.  üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kutatás és innováció ösztönzése érdekében összehozzák egymással a magánszektort és az állami szektort; hangsúlyozza az EU kiemelt vezető szerepének szükségességét az állami kutatási igények prioritásainak meghatározásában, valamint a Horizont 2020-ra fordított közpénzberuházások tisztességes szintű megtérülésének szükségességét a végtermékek megfizethetősége, hozzáférhetősége és megfelelő volta szempontjából, különösen néhány olyan érzékeny területen, mint az egészségügy, a közérdek és a méltányos társadalmi hatás védelmében; felhívja a Bizottságot további mechanizmusok feltárására, különösen a keretprogramban kínált támogatások által finanszírozott valamennyi projekt hosszú távú kiaknázása érdekében, ötvözve az állami beruházások tisztességes megtérülési szintjét és az iparág részvételére irányuló ösztönzéseket;

35.  üdvözli azt a tényt, hogy a nyílt hozzáférés ma már általános elvnek számít a Horizont 2020 keretprogramban; felhívja a figyelmet arra, hogy 2016 decemberéig a projektekhez kapcsoló publikációk jelentős száma(24) azt mutatja, hogy az adatok és a tudás megosztásának erősítésére irányuló új szakpolitikára van szükség ahhoz, hogy maximalizáljuk a kutatási eredményeket és a rendelkezésre álló tudományos adatok mennyiségét; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az e célt esetlegesen akadályozó rugalmassági kritériumokat, valamint növelje a tudást és a fejlesztést;

36.  üdvözli a nyílt kutatási adatok kísérleti finanszírozását, amely az első lépés a nyílt tudományosadat-felhő felé; elismeri az elektronikus infrastruktúrák és a szuperszámítógépek jelentőségét és lehetőségeit, az állami és a magánszektor érdekelt felei és a civil társadalom bevonásának szükségességét, valamint a polgárok által végzett tudományos kutatás fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom aktívabb szerepet játsszon a problémák meghatározásában és kezelésében, valamint a megoldások közös kidolgozásában; felhívja a Bizottságot, valamint a magán és az állami kutatói közösséget, hogy tárjanak fel olyan új modelleket, amelyek integrálják és hálózatba kapcsolják a magánkézben lévő felhőforrásokat és az állami elektronikus infrastruktúrákat, továbbá állampolgári programok beindítására szólít fel a tudomány és az innováció területén;

37.  üdvözli, hogy a Bizottság nemrég bevezette az innovációs központok koncepcióját, amelyek tovább erősítik az európai innováció színteret azáltal, hogy támogatják a vállalkozásokat, főleg a kkv-kat üzleti modelljük és termelési folyamataik javításában;

38.  arra bátorítja a nemzeti kapcsolattartó pontokat, hogy mélyebben vegyenek részt a kiválósági pecséttel jutalmazott projektek előmozdításában, valamint e projektekhez más nemzeti vagy nemzetközi köz- és magánfinanszírozási források felkutatásának támogatásában, azáltal, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatán belül megerősítik az együttműködést;

A 9. keretprogram ajánlásai

39.  meggyőződése, hogy az EU képes lenne arra, hogy a világ vezető globális kutatási és tudományos központjává váljon; úgy véli továbbá, hogy ebből a célból, a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció előmozdítása érdekében a 9. keretprogramnak fő prioritássá kell válnia Európa számára;

40.  üdvözli a Horizont 2020 sikerét és az 1:11 áttételi tényezőt; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 9. keretprogram teljes költségvetésének 120 milliárd euróra való növelésére; úgy véli, hogy a költségvetés növelésén túl az innovációt felölelő innovatív keretre van szükség, ezért felhívja a Bizottságot az innováció fogalma és a különféle innovációs típusok pontos meghatározására;

41.  megjegyzi, hogy az EU-nak számos súlyos és dinamikus kihívással kell szembenéznie, és felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Parlamenttel közösen gondoskodjon a 3. pillér kiegyensúlyozott és rugalmas eszközkészletéről, amely képes válaszolni a felmerülő problémák dinamikus természetére; kiemeli, hogy megfelelő költségvetésre van szükség a 3. pillér különleges kihívásainak kezeléséhez, valamint szükség van az említett kihívásoknak való megfelelőség rendszeres felülvizsgálatára;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy a 9. keretprogramon belül tartsa fenn az egyensúlyt az alapkutatás és az innováció között; megjegyzi, hogy meg kell erősíteni az együttműködésen alapuló kutatást; hangsúlyozza, hogy fontos jobban bevonni a kkv-kat az együttműködésen alapuló projektekbe és az innovációba;

43.  arra buzdítja a Bizottságot, hogy fokozza a szinergiákat a 9. keretprogram, illetve a kutatási és fejlesztési célú egyéb uniós alapok között, továbbá európai és nemzeti szinten egyaránt alakítson ki – a tagállamokkal szoros együttműködésben – harmonizált eszközöket és összehangolt szabályokat ezen alapokhoz; kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli keretprogramban is térjen ki arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a szabványosítás az innováció szempontjából;

44.  megjegyzi, hogy a 9. keretprogramnak kezelnie kell a Horizont 2020-ben tapasztalt túljelentkezés és az alacsony sikerességi arány lehetséges problémáját; javasolja a kétlépcsős értékelési eljárás újbóli bevezetésének fontolóra vételét, egységes első szakasszal és specializált második szakasszal, amely kifejezetten a kiválasztott pályázókra irányul; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon kellően átfogó összefoglaló értékelőjelentésekről, és ezekben tüntesse fel, hogyan lehet továbbfejleszteni a javaslatot;

45.  hangsúlyozza, hogy továbbra is az „európai hozzáadott érték“ eszméjének kell a kutatási keretprogram középpontjában állnia;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben válassza el a védelmi kutatást a polgári célú kutatástól, két különböző költségvetéssel, amelyek nem befolyásolják a 9. keretprogram polgári kutatásainak költségvetési törekvéseit; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse a Parlament előtt a jövőbeli védelmi kutatási programok Szerződéseknek megfelelő finanszírozási lehetőségeit, új forrásokkal és speciális szabályokkal ellátott elkülönített költségvetéssel; e tekintetben hangsúlyozza a parlamenti felügyelet fontos szerepét;

47.  úgy véli, hogy a Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák nevű programban hatalmas jövőbeni lehetőségek rejlenek, és nagyszerű eszközt kínál az innovatív ötletek és a know-how nemzeti és regionális szintű elterjesztéséhez;

48.  kiemeli, hogy a Párizsi Megállapodással és az EU éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseivel összefüggésben elsődleges fontosságot kell tulajdonítanunk az éghajlatváltozási kutatások és az éghajlati adatgyűjtési infrastruktúra finanszírozásának, különösen azért, mert az Egyesült Államok jelenleg mérlegeli, hogy jelentős mértékben csökkenti a környezetvédelmi kutatóintézeteinek finanszírozását; annak biztosítása érdekében, hogy az energetikai kihívásokkal kapcsolatos finanszírozás 100%-át a megújuló energiára, a végfelhasználók energiahatékony technológiáira, az intelligens hálózatokra és a tárolásra fordíthassuk; a kutatás megfelelő finanszírozása érdekében, olyan területeken mint az alacsony befektetésű mezőgazdaság, egészséges élelmiszerek és sokféleség, a közlekedés fenntarthatósági dimenziója, vízgazdálkodás és biológiai sokféleség;

49.  hangsúlyozza, hogy a kutatási és fejlesztési célú 9. keretprogramnak meg kell erősítenie az EU társadalmi fejlődését és versenyképességét, növekedést és munkahelyeket teremtve, új ismereteket és innovációkat létrehozva az Európában jelentkező kritikus kihívások kezelésére, valamint tovább haladva egy fenntartható európai kutatási térség létrehozása felé; üdvözli ebben a tekintetben a keretprogram jelenlegi pillérszerkezetét, és felhívja a Bizottságot, hogy a folytonosság és az előreláthatóság érdekében őrizze meg ezt a szerkezetet; kéri ezért a Bizottságot, hogy folytassa a program koherenciájával, egyszerűsítésével, átláthatóságával és egyértelműségével, az értékelési eljárás javításával, a töredezettség és az átfedések csökkentésével, valamint a szükségtelen adminisztrációs terhek elkerülésével kapcsolatos munkát;

50.  felismeri, hogy az adminisztrációs feladatok és a kutatás jelentős mértékben kioltja egymást; ezért hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy minimális szinten tartsuk a jelentéstételi kötelezettségeket annak elkerülése érdekében, hogy a bürokrácia akadályozza az innovációt, és hogy hatékonyan használjuk fel a 9. keretprogram pénzeszközeit, és egyúttal biztosítsuk a kutatás autonómiáját is; ebből a célból arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit;

51.  megállapítja, hogy a Bizottság egyre gyakrabban beszél „teljesítményalapú“ támogatásról; felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg pontosabban a „teljesítmény” fogalmát;

52.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a keretprogram és más finanszírozási lehetőségek közötti szinergiát, valamint foglalkozzanak az egyes tagállamok konvergenciarégióiban az addicionalitás elvének alkalmazása tekintetében tapasztalt kutatási hiányosságokkal; sajnálja, hogy a strukturális és beruházási alapokból történő forráselosztás a nemzeti kutatási-fejlesztési kiadások csökkenéséhez vezethet azokban a régiókban, amelyekben alkalmazzák azokat, de kitart amellett, hogy ezeknek a nemzeti közkiadások kiegészítésének kell lenniük; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására is, hogy a K+F beruházásokba irányuló állami finanszírozást a jövőben beruházásnak, s ne pedig költségnek tekintsék;

53.  megállapítja, hogy a strukturális alapokból csak akkor kerülhet sor hatékony beruházásokra a kutatás és az innováció területén, ha a tagállamok megfelelően szabályozzák a keretfeltételeket; ennek megfelelően szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a strukturális reformokra vonatkozó országspecifikus ajánlások és a K+F beruházások között;

54.  kiemeli új, magasabb szintű kiválósági központok és régiók szükségességét, és az Európai Kutatási Térség (EKT) továbbfejlesztésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy e cél elérése érdekében nagyobb szinergiákra van szükség a kutatási keretprogram, az ESBA és az esb-alapok között; az agyelszívás elkerülése érdekében olyan szakpolitikákat szorgalmaz, amelyek felszámolják a keleti és a déli országokat érintő akadályokat, például az alacsony béreket; a projekt kiválóságának az előtérbe helyezésére szólít fel a vezető „elitintézmények” kiválósága helyett;

55.  úgy véli, hogy az esb-alapok K+I beruházásokra való felhasználására irányuló erőteljesebb ösztönzők beépítésére van szükség azokban az esetekben, amikor az országspecifikus ajánlások is ezt javasolják, illetve ahol hiányosságokat állapítanak meg; megállapítja, hogy a K+I beruházásokra irányuló esb-alapok a 2014 és 2020 közötti időszakban 65 milliárd eurót tesznek ki; ezért javasolja, hogy az esb-alapok számára a tagállamokban létrehozott teljesítménytartalékok jelentős részét használják fel arra, hogy a strukturális alapokból származó bevételek jelentős részét K+I beruházásokra fordítsák;

56.  üdvözli a kiválósági pecsét – az esb-alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák minőségét jelző címke – alapelvét és az abban rejlő potenciált, de rámutat gyakorlati alkalmazásának elégtelen voltára, melyet a tagállami finanszírozás hiánya okoz; úgy véli, hogy azokat a projekteket, amelyeket a Horizont 2020 keretében történő finanszírozásra nyújtottak be, és pozitív eredménnyel megfeleltek a szigorú kiválasztási és odaítélési kritériumoknak, de költségvetési korlátok miatt nem kaphattak támogatást, az esb-alapok forrásaiból kell finanszírozni, ha ezek erre a célra rendelkezésre állnak; rámutat arra, hogy hasonló mechanizmust kell meghatározni az együttműködésen alapuló kutatási projektek tekintetében is;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy a 9. keretprogramban nyújtson magasabb szintű támogatást a fiatal kutatóknak – például biztosítson páneurópai hálózatépítési eszközöket –, valamint erősítse meg a finanszírozási rendszereket azon pályakezdő kutatók számára, akik két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkeznek tudományos doktori fokozatuk megszerzése után;

58.  úgy véli, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a kutatók körében széles körben ismert finanszírozási források, amelyek elősegítik a kutatók mobilitását és a fiatal kutatók fejlődését; úgy véli, hogy a folyamatosság érdekében kívánatos lenne a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések finanszírozásának folytatása a 9. keretprogram keretében;

59.  ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is ösztönözzék a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba irányuló magánberuházásokat, amelyeknek ki kell egészíteniük, s nem pedig helyettesíteniük kell az állami beruházásokat; emlékeztet arra, hogy a K+F tekintetében elérendő 3%-os GDP-célkitűzés kétharmadának a magánszektorból kellene érkeznie(25); elismeri az ágazat által eddig tett erőfeszítéseket, továbbá az állami K+F kiadásokkal kapcsolatos, általában szűkös erőforrásokra tekintettel felszólítja a magánszektort, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a kutatás-fejlesztés finanszírozása terén, valamint a nyílt hozzáférés és a nyílt adatok tudománya programban; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg a nagy ipari vállalatok részvételének mértékét (kölcsönök, támogatások igénybevételével vagy saját költségen), a projekt európai hozzáadott értékétől, valamint a kkv-k számára hajtóerőt kínáló lehetőségektől függően, figyelembe véve az egyes ágazatok szükségleteit és sajátosságait; kéri a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a természetbeni hozzájárulásokat és ezáltal gondoskodjon arról, hogy ezek a beruházások valós és új beruházások legyenek;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az állami és a magánszféra között a 9. keretprogramon belül megvalósuló együttműködés szabályainak átláthatóságát és egyértelműségét, követve az értékelésből fakadó eredményeket és ajánlásokat; kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze és értékelje az állami és a magánszféra közötti együttműködés jelenlegi eszközeit;

61.  hangsúlyozza, hogy tovább kell támogatni az iparnak a kkv-eszköztől független szerepvállalását, mivel sok területen az ipar rendelkezik a szükséges szakértelemmel, és fontos pénzügyi hozzájárulást biztosít;

62.  sajnálja a Horizont 2020 keretében a nők és férfiak közötti egyenlőség hangsúlyozása által elért vegyes eredményeket, mivel az egyetlen elért cél a nők tanácsadó csoportokban elfoglalt aránya, ugyanakkor a nők projektértékelési testületekben és a projektkoordinátorok között betöltött aránya, valamint a kutatás és az innováció terén a nemek közötti egyenlőség dimenziója a célul kitűzött szintek alatt marad; hangsúlyozza, hogy javítani kell a részvételt és a nők és férfiak közötti egyenlőség érvényesítését a 9. keretprogramban, és el kell érni a Horizont 2020 programot létrehozó rendeletben kitűzött célszinteket, továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson tanulmányt azokról az akadályokról vagy nehézségekről, amelyek előidézik a nők alulreprezentáltságát a programban; ösztönzi a tagállamokat, hogy az EKT célkitűzéseinek megfelelően hozzanak létre pozitív jogi és politikai környezetet a nemek közötti egyenlőség szempontjából, valamint biztosítsanak ösztönzőket a változtatáshoz; üdvözli a Horizont 2020 keretében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan megfogalmazott bizottsági iránymutatásokat(26); emlékeztet arra, hogy ezen iránymutatások értelmében a nemek közötti egyensúly az egyik rangsoroló tényező az egyforma pontszámmal rendelkező, küszöbérték feletti pályázatok között;

63.  megjegyzi, hogy a következő keretprogramnak figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság Európai Unióból történő távozását és annak következményeit; megjegyzi, hogy a a K+I-nek a világos és stabil, hosszú távú keretrendszerek kedveznek, és hogy az Egyesült Királyság vezető helyet foglal el a tudomány területén; hangot ad ama kívánságának, hogy a kutatás területén folytatódjon az Egyesült Királyság és az EU közötti hálózatok és együttműködés, és hogy – bizonyos feltételek mellett – mihamarabb stabil és kielégítő megoldást találjanak annak biztosítása érdekében, hogy az EU ne szalassza el a Horizont 2020-szal és a 9. keretprogrammal elért eredményeket;

o

o  o

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 948. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 81. o.

(4)

HL L 347., 2013.12.20., 174. o.

(5)

HL L 347., 2013.12.20., 892. o.

(6)

HL L 169., 2014.6.7., 54-178. o.

(7)

HL L 177., 2014.6.17., 9. o.

(8)

HL L 192., 2014.7.1., 1. o.

(9)

HL L 169., 2014.6.7., 1–53. o.

(10)

http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/hlg_issue_papers.pdf.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0052.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0075.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0311.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0320.

(15)

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs keretprogramja. Európai végrehajtási értékelés” című, 2017. februári tanulmánya.

(16)

Több mint 130 000 javaslat érkezett, 9000 támogatást írtak alá, a résztvevők száma 50 000 és az uniós finanszírozás 15,9 milliárd euró volt.

(17)

A K+F vonatozásában a GDP 3%-a kétharmadának az iparból kell származnia. Lásd az Eurostatnak a magánszektor R&D kiadásaira vonatkozó adatait: http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsc00031&plugin=1

(18)

http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/barcelona_european_council.pdf

(19)

Összességében a 7 közös technológiai kezdeményezés a Horizont 2020 pénzeszközeiből több mint 7 milliárd eurót tesz ki, a teljes Horozont 2020 költségvetés mintegy 10 %-át, és a Horizont 2020 lehívások tekintetében a ténylegesen rendelkezésre álló finanszírozás több mint 13 %-át (mintegy 8 milliárd euró/év 7 éven keresztül).

(20)

Lásd a Tanács 2015. május 29-i következtetéseit.

(21)

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Horizont 2020, az EU kutatási és innovációs keretprogramja. Európai végrehajtási értékelés” című, 2017. februári tanulmánya.

(22)

A nagy kutatási infrastruktúrák beleillenek az ERFA hatályába és céljaiba, de a nemzeti szinten odaítélt ERFA-alapok nem használhatók társfinanszírozásukhoz; az új kutatási infrastruktúrákhoz társuló építési költségek támogathatók az ERFA keretében, de a működési és a személyi költségek nem.

(23)

A Bizottság közleménye: „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” (COM(2016)0733).

(24)

OpenAIRE jelentés: A Horizont 2020-ban 2017 során összesen 10.684 projekt (19%) fejeződött be és 8667 van még folyamatban. Az OpenAIRE 6133 publikációt azonosított, amelyek 1375 Horizont 2020 projekthez kapcsolódtak.

(25)

Lásd a Tanács 2015. május 29-i következtetéseit.

(26)

Lásd a Horizont 2020 program nemek közötti egyenlőségre vonatkozó iránymutatásait: http://eige.europa.eu/sites/default/files/h2020-hi-guide-gender_en.pdf


ANNEX

2. Origin, structure and purpose of the Horizon 2020 Framework Programme

2.1. Main issues to understand about the research framework programmes

European research policy has a legal base in the Treaty of Lisbon(1) which also introduced a legal basis for the creation of a European Research Area(2). So far, the European Commission has not taken legislative action in this domain and European research policy implementation has until now relied on soft law approaches. With the Research Framework Programmes, the EU started to become a player in research funding, with the main initial focus being on financing collaborative projects involving several Member States. Broadly speaking, only about 5% of the overall available European GBAORD(3) is funded by the FP. Around 80% of the GBAORD is confined to Member States, and 15% is implemented by longstanding European intergovernmental organisations such as ESA, CERN, etc.(4)

Still, the GDP allocated to R&D is still comparatively low in the EU-28 in relation to Japan or the US. Moreover, most of the EU Member States, especially those in which the Excessive Deficit Procedure was launched, have cut their spending on R&D&I due to the economic crisis. The EU’s share of world gross expenditure on research and innovation fell by 5% in the years from 2000 to 2013.

The first framework programme was established in 1983 for a four-year period. During the subsequent 30 years, successive FPs have provided financial support for the implementation of European research and innovation policies.

With the introduction of the European Research Area (ERA), the Open Method of Coordination and many other soft law approaches, the Union has started to coordinate national research policies (and eventually also national research programmes) since 2000. The FPs have always of course had a structuring effect on the national research systems, with the main idea of EU funding being to incentivise and leverage more national research funding. It was only with the introduction of ‘ERA instruments’ as of FP 6 (ERA-NETs, Article 185 initiatives), however, that this structuring influence became more evident and moved from the project level (at researcher and/or research unit level) to the Member State/funding bodies – or programme – level(5).

The introduction of the ERA was accompanied by the launch of the Lisbon process and the definition of the Barcelona goal for national research funding to reach 3% of GDP in 2010. This goal was renewed by another call for research funding to reach 3% by 2020 – the so called Europe 2020 Strategy (A strategy for smart, sustainable and inclusive growth) which was launched in March 2010. Today, the attainment of the 3% target is monitored by the Commission in the context of the European Semester(6) which is anchored upon extensive Member State reporting to the Commission. According to figures from 2015, the EU only invested 2.03%, with the individual figures for different countries ranging from 0.46% to 3.26%.(7)

In terms of topics funded, the purpose of the FPs has changed gradually from initially being an industry-focused programme to slowly opening up to basic research activities in universities. With the exception of the introduction of the European Research Council (ERC) funding for basic and frontier research only, the common feature of the FPs over the years was that they were always mission-oriented programmes serving commonly defined goals. The process in place for their adoption is through the co-decision procedure (now called the ordinary legislative procedure).

Finally, with the launch of the seven flagship initiatives in the context of the Europe 2020 Strategy in March 2010, the European Innovation Union(8) was introduced and with it the prerogative for innovation and competitiveness in Europe also moved into the research policy domain. H2020 is now one of the main tools with which the Innovation Union is being implemented.

2.2. Horizon 2020 - Overview

There is extensive information on H2020, its structure, rules and functioning(9), that does not need to be repeated here in detail. The description of the H2020 programme is limited to an illustration of the most relevant issues for the recommendations by the European Parliament.

As such, H2020 differs enormously from previous FPs insofar as it made the move to more research-generated innovation compulsory and introduced a more interdisciplinary impact-oriented societal challenge approach in contrast to the previous more mono-disciplined and sectoral approach taken until FP7. The approach of formulating mission-oriented programmes with predefined research results and prescribed research methods was abandoned in favour of a more openly defined societal challenge-oriented approach, in which the results are left open-ended and evolve over time. This approach also favours the early involvement of societal actors and opens the programme up to newcomers. Issues of transversal importance, such as the SME instrument or measures to improve synergies between H2020 and the structural funds, were also introduced.

H2020 is the world’s biggest Research and Innovation programme with nearly €80 billion of funding available over 7 years (2014 to 2020), and places the emphasis on excellent science, industrial leadership and tackling societal challenges. Its goals are to ensure that Europe produces world-class science, to foster innovation, and to make it easier for the public and private sectors to work together in delivering research and innovation.

Horizon 2020 is built around three main objectives:

1) Support for ‘Excellent Science’ – including grants for individual researchers from the European Research Council and Marie Skłodowska-Curie fellowships (formerly known as Marie Curie fellowships);

2) Support for ‘Industrial Leadership3 – including grants for small and medium-sized enterprises and indirect finance for companies through the European Investment Bank and other financial intermediaries;

3) Support for research to tackle ‘societal challenges’. During negotiations between the European Parliament and the Council it was decided to support research aimed at meeting seven broad challenges:

1.  Health, demographic change and wellbeing

2.  Food security, sustainable agriculture and forestry, marine, maritime and inland water research, and the bio-economy

3.  Secure, clean and efficient energy

4.  Smart, green and integrated transport

5.  Climate action, the environment, resource efficiency and raw materials

6.  Inclusive, innovative and reflective societies

7.  Secure and innovative societies

It also has two specific objectives:

4) Spreading excellence and widening participation

5) Science with and for society

and two separate institutions:

6) European Institute of Innovation and Technology (EIT)

7) The non-nuclear direct actions of the Joint Research Centre.

A number of priorities will be addressed across and within all three pillars of Horizon 2020. These include gender equality and the gender dimension in research; social and economic sciences and humanities; international cooperation; and fostering the functioning and achievement of the European Research Area and Innovation Union, as well as contributing to other Europe 2020 flagships (e.g. the Digital Agenda). At least 60% of the overall Horizon 2020 budget should be related to sustainable development, and climate-related expenditure should exceed 35% of the budget.

The management and implementation of the programme is complex. The overall budget for H2020 is managed by 9 different Commission Directorates-General and the JRC. Overall, 22 bodies implement different parts of the Horizon 2020 budget:

•  five Commission DGs

•  four executive agencies

•  four public‐public partnerships (P2Ps)

•  seven public‐private partnerships (PPPs)

•  the European Institute of Innovation and Technology (EIT)

•  the European Investment Bank (EIB).

The following graph tries to capture the complexity of the management and implementation of H2020

 

The specific programme is implemented by multiannual work programmes. Implementing powers are conferred on the Commission to adopt work programmes for the implementation of the specific programme. Several programme committees (each pillar has a number of committees and there is a main overall ‘strategic configuration’ committee) were set up to assist the Commission in preparing the work programmes. The preparation of work programmes also involves the consultation of stakeholders. For this purpose 19 Horizon 2020 Advisory Groups have been set up as consultative bodies to represent the broad constituency of stakeholders ranging from industry and research to representatives of civil society. Additional open and targeted consultation activities aim to obtain further views and contributions, including from the Enterprise Policy Group, the contractual Public-Private Partnerships (cPPPs), European Innovation Partnerships and European Technology Platforms.

3. The transition from FP 7 to Horizon 2020 and main improvements brought by Horizon 2020

The FP7 Final Evaluation Report by the High Level Expert Group(10) confirms that the move from FP7 to an adapted structure under H2020 was beneficial for the European research community and the logical next step at the time of the launch of H2020. The total budget of H2020 has been increased to about 77 billion euro which is nearly 50% more than the FP7budget. H2020 integrated elements from FP7 and existing, previously separate, funding programmes (CIP and EIT), which also accounts for the increase in the budget. However, in 2015, the planned budget for H2020 was cut by 2.2 billion euro to support the European Fund for Strategic Investments (EFSI). These cuts did not affect the ERC, Marie Skłodowska‐Curie Actions and the ‘Spreading excellence and widening participation’ programme, but fell on ‘Excellent Science’ (cut by 209 million euro), ‘Industrial Leadership’ (cut by 549 million euro) and ‘Societal Challenges’ (reduced by 1 billion euro).

The main improvements brought by H2020 as compared to its predecessor programmes can be summarised as follows(11):

•  High share of newcomers(12) in H2020 grant participation

The share of newcomers in 2014 and 2015 amounts to 49.0% of all participants on average for the entire H2020. The different programme parts display large differences in the share of new participants. The lowest share of newcomers is found in the Excellent Science Pillar, with the ERC having 1.4% of newcomer participations from calls in the first two years of Horizon 2020. The highest share of newcomers was recorded in the SME Instrument, where almost 79.6% of the participations came from organisations that had not taken part in FP7. The average for the Societal Challenge actions was 27.9% and within Industrial Leadership it was around 27.1%.

The share of newcomer participation per Member State differs between the EU-13 and EU-15. On average the EU-13 has a higher share (30.6%) of newcomer participation than EU-15 (24.7%). Malta and Romania had the highest shares of newcomer participation at 42.9% and 40.0% respectively, while Greece and United Kingdom had the lowest at 16.3% and 15.6%.

•  Much shorter time-to-grant

Compared to FP7, the first two years of implementation of Horizon 2020 have shown a significant reduction in the time that elapsed between the closure of a call and the signature of the Grant Agreement (the so-called time-to-grant – TTG). Under Horizon 2020, the Commission has committed itself to signing grant agreements within a period of eight months (245 days) for actions other than ERC actions. The average for both 2014 and 2015 is 90.7%. This constitutes a significant 33.4% improvement on the average TTG for the whole of FP7 (303 days).

•  Proven simplification

Compared to FP7, the design of Horizon 2020 brought a number of important simplifications:

  A radically simplified funding model.

  Under the MSCA, the use of simplified forms of grants.

  Streamlined ex-ante checks.

  Reduced requirements for work-time recording.

  Reduced audit burden.

  Faster granting processes.

  Fully paperless proposal and grant management.

4. Main areas of concern with the current H2020 implementation

The European Parliament has also identified areas of concern based on consultations with representatives of the research community in Europe:

•  Oversubscription - Lower success rate in H2020 as compared to FP7

The average success rates are substantially lower in H2020 than in FP7 (average of 19% from 2007 to 2013(13)) and different potential reasons for this are currently being discussed. These include research budget cuts in Member States, a less prescriptive approach in drafting the call texts in the work programmes allowing for more newcomers, and broader application of the two‐stage proposal schemes.

Furthermore, the increased attractiveness of the programme also explains the growing interest in Horizon 2020. In total, over 8 500 more proposals where submitted in 2015 than in 2014. This is reflected in lower success rates in 2015 than 2014 throughout Horizon 2020: in terms of numbers of proposals, from 13.2% to 10.7%, and in terms of funding, from 14.2% to 10.9%.

One worrying finding is the fact that an ever larger number of high quality proposals scoring above the threshold in the project proposal evaluation cannot be funded. A mere 22.7% of the proposals which scored above the threshold were retained for funding in 2015. This constitutes a significant decrease of 8.8 percentage points compared to 2014. In total for Horizon 2020, about one in four high quality proposals submitted was selected for funding. In numbers, 25 116 high quality proposals in the first two years of Horizon 2020 were not funded(14). This means that 77.3% of successful proposals could not be funded. The Commission calculates that H2020 would have needed an additional EUR 41.6 billion in the first two years to fund all proposals deemed excellent by independent evaluators. The extrapolated figure for the years to come until the end of the programme amounts to an additional EUR 145.6 billion if H2020 is to exploit European excellence potential to the maximum.

Table: Overall Success Rates(15)

 

•  Participation by third countries dropped by half

Horizon 2020 should contribute to maintaining the status of Europe as a key global player, in direct competition with the world’s top performing research regions. To achieve this, the programme should have a strategic vision and structure to support Europe in this. It should fulfil a strategic role when it comes to European co-ordination/prioritisation. In a nutshell, Horizon 2020 should be open, but in a strategic way.

However, the share of third country participation in FP7 was higher (i.e. 4.0% for all projects and 4.3% for collaborative projects). In H2020, third country participation in internationally open collaborative projects increased from 2.1% in 2014 to 2.8% in 2015, and for all projects from 1.7% in 2014 to 2.0% in 2015.

This has to do with the fact that the Commission has taken a radically new approach to international collaboration in H2020 as compared to FP7, changing the funding regime for third countries and abandoning the former INCO. The latter was replaced by strategic programming and roadmaps including flagship initiatives for collaboration with targeted non-EU countries. Much emphasis was also placed on multilateral funding through Member States. However, and especially when addressing the societal challenges as defined in H2020, a global approach requiring the involvement of all actors worldwide is imperative.

•  Insufficient definition of impact in H2020 projects

There are some concerns about the fact that the underlying definition of impact for H2020 projects poses problems for both project evaluators and researchers carrying out the project. In the long run, a fuzzy definition of impact will also disappoint research funders who will not be satisfied with the research outcomes. Collectively and especially when addressing societal challenges, the Commission and national governments will need to improve tracking outcomes and impact as well as broaden the definition of what constitutes impact. Different types of research produce different types of impact and evaluation processes need to reflect this. This discussion is connected with the need to better determine the place of innovation and the corresponding TRLs in research programme and project formulation. An overhaul of the H2020 indicators measured by DG RTD is needed.

It is to be noted that the legal base of H2020 states that it should support all stages of the research and innovation chain, so a concentration only on higher TRL levels is not a legal obligation but a political choice. The currently required high TRLs in Pillar 3 make it hard for vast sectors of the research landscape, such as universities, to compete. Focusing only on higher TRLs, while important to boost European industrial competitiveness, may limit the future absorption of disruptive innovations that are still in the pipeline of research projects with lower TRLs.

Generally, TRLs are based on a narrow perception of innovation as a linear model. TRLs thus do not capture the full complexity and bandwidth of innovation and exclude non-technological forms of innovation generated by fundamental or applied research, particularly from SSH research.

To a considerable extent, whole areas of research are being excluded from Horizon 2020 simply because the value they bring to society is not reflected well in the current impact and innovation definitions.

•  Lost focus on the European Research Area

It seems that current policymakers both in Member States and the Commission have lost interest in ERA. ERA progress reports have been launched since 2013 and one would as a consequence assume that a better database for ERA monitoring would also lead to common targets or corrective measures which would make the realisation of ERA successful. This is still not the case.

There are some concerns about this Commission’s reluctance to continue with the European Research Area project which is even anchored in the Treaty of Lisbon. H2020 should not come on top of what Member States are doing nationally and operate in isolation from them, but should be intrinsically linked, coordinated and aligned with Member States’ activities (as also laid down in the TFEU). H2020 should act as a pull factor for ERA to work better and should demonstrate clear EU added value. The overall poor progress made by Member States in reaching the 3% goal for GDP allocation to R&D by 2020 is intrinsically linked to this lost focus on ERA. In this respect joint programming, in which Council began to play a bigger role, is essential for ERA because it incentivises countries to prioritise nationally and enhances capacity building by collaborating across borders. Council should play a stronger role in defining common grand societal challenges that are then reflected in the Joint Programming Initiatives and in Horizon 2020.

The introduction of the 3 O’s(16) by Commissioner Moedas, after having declared that ERA was completed, reduced the potential of European research policy to marginal operational details within the much wider scope of ERA.

Taking ERA seriously would also improve the discussion on cohesion versus excellence within Europe. ERA is about capacity building, about national and regional coordination across borders, fostering mutual learning, avoiding redundancies and acting in a more strategic and efficient manner. Transnational cooperation has always been a good test bed to gather experience in order – at a later stage – to compete better when participating in H2020.

•  Addressing the innovation valley of death

The innovation process is characterised by the existence of a hard step between the development of an innovative product and its commercialisation. This gap is known as the innovation ‘valley of death’. SMEs are specifically vulnerable to this issue. They therefore need support to overcome this gap. A potential European Innovation Council (EIC), as proposed by Commissioner Moedas, should try to analyse the gaps and take action where needed.

A lot has been done already with the introduction of the Fast Track to Innovation and the SME Instrument which focuses on very high TRLs. However these had very low success rates (7%). One possibility, rather than investing even more, could be to decomplexify the EU funding landscape. There might be enough out there, but information on it is lacking.

This should not be the sole task of H2020 and other programmes should play a bigger role. H2020 cannot be overburdened to solve everything.

•  Widening participation

Despite the Sharing Excellence and Widening Participation instruments launched in the Horizon 2020 programme with its total budget of 816 million euro, there has been no significant increase in the share of low-performing European countries and regions in the framework programme.

Europe needs cohesion in terms of excellence and competitiveness and Horizon 2020, together with efforts by each Member State, are instruments to achieve that goal.

(1)

See Title XIX, Research and technological development and space, Articles 179 to 190 TFEU.

(2)

Article 182(5) TFEU.

(3)

GBAORD: Government budget appropriations or outlays for research and development.

(4)

Numbers have not significantly changed since 2009.

(5)

Arnold, Erik et alia: ‘Understanding the Long Term Impact of the Framework Programme’ Final report, December 2011.

(6)

The European Semester provides a framework for the coordination of economic policies between the countries of the European Union. It allows the EU Member States to discuss their economic and budget plans and to monitor progress at specific times throughout the year. Having assessed the EU governments’ plans (which detail the specific policies each country will implement to boost jobs and growth and prevent/correct imbalances, and their concrete plans to comply with the EU’s country-specific recommendations and general fiscal rules), the Commission presents each country with a set of country-specific recommendations, along with an overarching Communication.

(7)

‘Horizon 2020, the EU framework programme for research and innovation. European Implementation Assessment’. European Parliament Research Service.

(8)

http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?pg=key.

(9)

e.g. EPRS Briefings, H2020 Participant Portal, National Contact Point websites, etc.

(10)

Commitment and Coherence: Ex‐Post‐Evaluation of the 7th EU Framework Programme (2007-2013), November 2015: https://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/fp7_final_evaluation_expert_group_report.pdf#view=fit&pagemode=none

(11)

Horizon 2020 Monitoring Report 2015:

http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/h2020_monitoring_reports/second_h2020_annual_monitoring_report.pdf

(12)

Newcomers are defined as not having participated in FP7.

(13)

Seventh FP7 Monitoring Report 2013, see page 10: http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/fp7_monitoring_reports/7th_fp7_monitoring_report.pdf

(14)

Horizon 2020 Monitoring Report 2015: http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/h2020_monitoring_reports/second_h2020_annual_monitoring_report.pdf

(15)

Same source as for footnote 15.

(16)

Open Science, Open Innovation, Open to the World. Speech by Carlos Moedas, Commissioner for Research, Science and Innovation at the conference ‘A new start for Europe: Opening up to an ERA of Innovation’ in Brussels, 22 June 2015.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (26.4.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében

(2016/2147(INI))

A vélemény előadója: Nils Torvalds

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európa 2020 stratégiának az a célja, hogy az EU GDP-jének 3%-át kutatási és fejlesztési tevékenységekre használják;

B.  mivel a tudományos kiválóság kiaknázása továbbra is a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram alapvető pillére;

C.  mivel a becslések szerint az uniós kutatásra és innovációra (K+I) elköltött minden egyes euró 11 eurónyi közvetlen és közvetett gazdasági hatással jár innovációk, új technológiák és termékek révén(1);

D.  mivel az EU felderítő kutatásba és innovációba történő beruházása alapvető fontosságú, ugyanis a K+I-tevékenységek uniós szinten jelentős hozzáadott értéket eredményeznek, növelik az EU egészének versenyképességét és megnyitják az utat a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés felé;

1.  kiemeli a Horizont 2020 keretprogram sikeres végrehajtását, amit a benyújtott javaslatok – amelyek nagyrészt kiváló minőségűek – egyre nagyobb száma bizonyít; hangsúlyozza, hogy az eljárások egyszerűsödése, a belső eljárások optimalizálása és az átfutási idő csökkenése jelentősen javult a Horizont 2020 keretprogramban, mint ahogy a jó költségvetési gyakorlatok is javultak a résztvevők és ügynökségek számára; további ez irányú javításra szólít fel a 9. keretprogramban, hogy valamennyi kérelmező számára egyszerű, egyértelmű és hozzáférhető struktúrát lehessen biztosítani; felszólít a támogatásokon és pénzügyi eszközökön alapuló finanszírozási rendszer folytatására, hogy fenn lehessen tartani az európai kutatóintézetek és vállalatok versenyképességét az egyre kíméletlenebb globális környezetben;

2.  üdvözli, hogy a program hangsúlyt helyez a kkv-kra és hogy azok egyre aktívabban vesznek részt, valamint hogy a program kkv-kra szánt költségvetésének felhasználási aránya kiemelkedő volt; úgy véli azonban, hogy a Bizottság által a kkv-k bevonására megállapított 8,65 milliárd eurós cél elégtelen; ambiciózusabb mennyiségi és minőségi célokra szólít fel; a kkv-k részvétele előtt fennmaradó akadályok megszüntetése és a program kkv-k közötti fokozottabb előmozdítása érdekében kéri a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg további módszereket, illetve javasoljon újakat a COSME, az új Európai Innovációs Tanács és a Horizont 2020 fellépéseinek összehangolására;

3.  emlékeztet, hogy az ötletekből és kutatásokból származó versenyképes termékek és szolgáltatások megteremtéséhez alapvető fontosságú a tudomány, a technológia és a vállalkozói környezet fejlődésébe és modernizálásába való beruházás, a közintézmények és a magánszféra közötti partnerség fejlesztése, valamint a tudományos közösség fejlesztési folyamatokba való bevonása annak érdekében, hogy a tudományos kutatások által elért eredmények a társadalom szükségleteinek figyelembevétele felé irányuljanak;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás nem helyettesítheti a nemzeti erőfeszítéseket, és felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsák vissza a K+I-tevékenységekre elkülönített források csökkentésének tendenciáját; úgy véli, hogy a forráscsökkentés a kérelmek számának megnövekedéséhez vezetett, ami csökkentette a sikeres javaslatok arányát;

5.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Horizont 2020 sikeraránya jelentősen csökkent az elődje (hetedik keretprogram) által az előző időszakban képviselt szinthez képest oly módon, hogy minden négy kiváló minőségű javaslatból hozzávetőlegesen csak egy részesült támogatásban; emlékeztet, hogy ha mind a 25 000 kiváló minőségű javaslatot támogatták volna, 41,6 milliárd euróval többre lett volna szükség a Horizont 2020 első két éve során(2); sajnálja az EU által elszalasztott ezen lehetőségeket arra, hogy tudáslapú, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést alakítson ki az EU 2020 stratégiában meghatározottak szerint;

6.  úgy véli, hogy az esb-alapokat és a Horizont 2020-at hatékonyabban kellene megtervezni, hogy a lehető legjobban kiegészítsék egymást;

7.  kiemeli a költségvetési nyomást, amellyel az uniós kutatási és innovációs keretprogramok szembesülnek; sajnálkozik az uniós költségvetésben fennálló kifizetési válságnak a program végrehajtására a jelenlegi többéves pénzügyi keret első éveiben kifejtett negatív hatása miatt; szóvá teszi többek között egymilliárd euró értékű pályázati felhívás 2014-es meghirdetésének mesterséges késleltetését, és az új programok előfinanszírozási szintjének jelentős csökkentését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 15. cikkével összhangban a 2014–2015-ös időszak során a Horizont 2020 számára forrás-előrehozatalt hajtottak végre; kiemeli, hogy ezt a forrás-előrehozatalt a program teljes egészében felhasználta, bizonyítva erős teljesítményét és azon képességét, hogy még többet fel tudna használni; kiemeli, hogy ez az előrehozatal nem változtatja meg a programok teljes pénzügyi keretösszegét, ami a többéves pénzügyi keret második felében kevesebb előirányzathoz vezet; felszólítja a költségvetési hatóság két ágát és a Bizottságot, hogy az elkövetkező években biztosítsák a kifizetési előirányzatok megfelelő szintjét, és tegyenek meg minden erőfeszítést annak megelőzése érdekében, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éveiben ne kerüljön sor új kifizetési válságra;

8.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU éghajlatváltozáshoz és fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulásának célkitűzései a Horizont 2020-ban valóra váljanak;

9.  sajnálja, hogy a Horizont 2020 program költségvetését 2,2 milliárd euróval csökkentették az Európai Stratégiai Beruházási Alap javára; hangsúlyozza a Parlament arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az éves költségvetési eljárásban enyhíti az ilyen csökkentések negatív hatását; emlékeztet álláspontjára, miszerint az új programokat új költségvetési forrásokkal kell finanszírozni; e kérdések részleges rendezése érdekében felszólít annak figyelembevételére a következő többéves pénzügyi keretben, hogy növeljék a kilencedik keretprogram forrásait az ESBA-hoz átcsoportosított pénzeszközökkel;

10.  megjegyzi, hogy a Horizont 2020-nak és a következő keretprogramnak figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, amelynek további részvétele feltételekhez fog kapcsolódni; reméli, hogy mihamarabb megoldás születik, tekintettel az Egyesült Királyság K+I-ben elfoglalt vezető pozíciójára és az uniós szintű tudományos együttműködésben betöltött jelentős szerepére;

11.  felhívja a figyelmet az európai K+I-ben rejlő hatalmas kihasználatlan potenciálra és a tudományos tehetségek megőrzésének szükségességére; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megerősítsék az alapkutatásra szánt támogatást a kiváló tudomány és az ipari vezető szerep területén; sajnálja, hogy az olyan meglévő projektek, mint a „jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák”, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések vagy az „innováció a kis- és középvállalkozásoknál”, jelentősen túlterheltek; felszólít, hogy az egyetemeken hozzanak létre üzleti inkubátorházakat az induló vállalkozások és az önfoglalkoztatás fejlesztése érdekében; ösztönzi az EU-t, hogy folytassa nagyratörő finanszírozási programok érdekében végzett munkáját a jövőben is; sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a pénzügyi forrásokat valamennyi jelentősen túlterhelt program számára.

12.  üdvözli az Európai Innovációs Tanács bevezetését, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be elemzést arról, hogyan fogja az Európai Innovációs Tanács a meglévő kutatási programokat inkább kiegészíteni ahelyett, hogy azoktól elvonna;

13.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek tükröznie kell a Horizont 2020 azon ambiciózus célkitűzését, hogy az Unió a világon élen járó gazdasággá, valamint kutatás- és innovációalapú társadalommá váljon.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Patricija Šulin, Monika Vana, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nicola Caputo, Ivana Maletić, Pier Antonio Panzeri, Nils Torvalds, Marco Valli, Derek Vaughan, Rainer Wieland, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Karin Kadenbach, Ramón Luis Valcárcel Siso

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

27

+

ALDE

Gérard Deprez, Nils Torvalds

ECR

Zbigniew Kuźmiuk, Bernd Kölmel

EFDD

Marco Valli

PPE

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Ramón Luis Valcárcel Siso, Rainer Wieland, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin

S&D

Nicola Caputo, Eider Gardiazabal Rubial, Karin Kadenbach, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Derek Vaughan, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Jordi Solé, Monika Vana

2

-

ENF

Marco Zanni, Stanisław Żółtek

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Európai Bizottság, 2015: Elkötelezettség és koherencia – a hetedik uniós keretprogram utólagos értékelése, 5. o.

(2)

Európai Bizottság, 2016: A Horizont 2020 2015. évi monitoringjelentése, 11. o.


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (30.3.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának értékeléséről a program időközi értékelésének és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében

(2016/2147(INI))

A vélemény előadója: Matthijs Van Miltenburg

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  úgy véli, hogy továbbra is a kutatási kiválóságot és a versenyképességet kell megtartani az EU kutatási és innovációs keretprogramjának alapelveiként, míg az esb-alapoknak a regionális növekedést és kohéziót kell célozniuk; ezért ellenez minden olyan kritériumot vagy kvótát az új keretprogramban, amely a földrajzi elosztás vagy a kohézió befolyásolására irányul; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a Horizont 2020 „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű támogatási eszközének értékelését, és amennyiben sikeressége bizonyítást nyer, a 9. keretprogramon belül is őrizze meg ezt az eszközt annak érdekében, hogy elérje a kutatási tevékenységek kiegyensúlyozott fejlesztését az Európai Unióban;

2.  rámutat arra, hogy a keretprogram és az esb-alapok céljaiban és irányultságaiban különbségek és hasonlóságok egyaránt megfigyelhetők; rámutat arra, hogy a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítéséről szóló 1. tematikus célkitűzés közös rendelkezésekről szóló rendeletbe történő beépítése határozottan fokozta a kutatási eredmények hasznosítását; úgy véli, hogy programszinten és projektszinten további erőfeszítéseket kell tenni a szinergiák maximalizálására; arra buzdítja a Bizottságot, hogy elemezze tovább a Horizont 2020 és az esb-alapok kiadásainak területi mintázatait azon sajátos területek azonosítása érdekében, ahol különösen célszerű fokozni a szinergiákat a pénzeszközök elosztása terén, továbbá hozzon létre egy projektekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat tartalmazó adatbázist, és határozza meg az esetleges jövőbeni szinergiák kialakításának módjait;

3.  emlékeztet a „kiválósághoz vezető út” (S2E) elnevezésű uniós költségvetési kísérleti projektre, amely továbbra is támogatja 13 tagállam régióit az esb-alapok, a Horizont 2020 és más uniós finanszírozási programok közötti szinergiák fejlesztésében és kiaknázásában;

4.  úgy véli, hogy az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégia (RIS3) alkalmas eszköz a regionális innovációs ökoszisztémák kiépítésére, reformjára és megerősítésére; rámutat arra, hogy a RIS3 stratégiában azonosított prioritások alapján a régióközi együttműködést kell fejleszteni, mivel az lehetővé teszi értékláncok létrehozását EU-szerte; kéri a Bizottságot, hogy a RIS3-csomópontokkal erősítse az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulások (EIT TIT-ek) továbbfejlesztését; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy fokozzák az intelligens szakosodási stratégiák minőségének és stratégiáik eredményes végrehajtásának javítására irányuló erőfeszítéseiket;

5.  úgy véli, hogy az esb-alapok felhasználhatók a kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és kapacitások kiépítésére és erősítésére, és ily módon lehetővé teszik a tagállamok számára a kiválóság elérését a K+I terén; rámutat arra, hogy az esb-alapok felhasználhatók az innovációtranszferre, a K+I területén megvalósuló köz- és magánberuházások előmozdítására, valamint a vállalkozások, a kutatás-fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák kialakítására; kívánatosnak tartaná, ha az esb-alapokat felhasználnák a kompetenciaközpontok és az innovációs csomópontok – különösen az európai érdekűek – támogatására;

6.  úgy véli, hogy csak akkor kerülhet sor tényleges K+I beruházásokra az esb-alapokból, ha a tagállamok keretfeltételei rendben vannak; emlékeztet arra, hogy a kohéziós politikában fontos a vonatkozó, például az intelligens szakosodással kapcsolatos előzetes feltételrendszer teljesítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen az esb-alapok innovációra gyakorolt jelentős hatása; ezért szorgalmazza egy erős és kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítását a K+I-t érintő strukturális reformokra vonatkozó országspecifikus ajánlások és az e területen megvalósuló beruházások között;

7.  felszólítja az uniós tagállamokat, hogy javítsák az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeit, különösen azáltal, hogy célul tűzik ki, hogy 2020-ra a GDP 3 %-ára növelik a K+F-re irányuló állami és magánberuházások együttes arányát, és fokozzák a K+I tevékenységeket, elsősorban a kevésbé fejlett régiókban; megállapítja, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a K+F-re irányuló nemzeti beruházások, valamint a keretprogramokon belüli sikeres projektpályázatok között;

8.  úgy véli, hogy az esb-alapok K+I beruházásokra való felhasználására irányuló erőteljesebb ösztönzők beépítésére van szükség azokban az esetekben, amikor az országspecifikus ajánlások is ezt javasolják, illetve ahol hiányosságokat állapítanak meg; arra a következtetésre jut, hogy a K+I beruházásokra irányuló esb-alapok a 2014 és 2020 közötti időszakban 65 milliárd eurót tesznek ki; ezért javasolja, hogy az esb-alapok számára a tagállamokban létrehozott teljesítménytartalékok jelentős részét használják fel arra, hogy a strukturális alapokból származó bevételek jelentős részét K+I beruházásokra fordítsák;

9.  üdvözli a kiválósági pecsét – mint az esb-alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák minőségét jelző címke – alapelvét és az abban rejlő potenciált, de rámutat gyakorlati alkalmazásának elégtelen voltára, melyet a tagállami finanszírozás hiánya okoz; úgy véli, hogy azokat a projekteket, amelyeket a Horizont 2020 keretében történő finanszírozásra nyújtottak be, és pozitív eredménnyel megfeleltek a szigorú kiválasztási és odaítélési kritériumoknak, de költségvetési korlátok miatt nem kaphattak támogatást, az esb-alapok forrásaiból kell finanszírozni, ha ezek erre a célra rendelkezésre állnak; rámutat arra, hogy hasonló mechanizmust kell meghatározni az együttműködésen alapuló kutatási projektek tekintetében is;

10.  sajnálja, hogy az ESBA garanciaalapjának finanszírozása érdekében 2,2 milliárd EUR összeggel csökkentették a Horizont 2020 program költségvetését; úgy véli, hogy az EU-nak meg kell őriznie nemzetközi versenyképességét, és nem veszítheti el K+I potenciálját; hangsúlyozza, hogy a kutatás megfelelő szintű támogatásának biztosítása érdekében a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben megfelelő költségvetési keretet kell biztosítani a 9. keretprogram és az esb-alapok számára. ezért javasolja a 9. keretprogram költségvetésének 100 milliárd euróra történő emelését, ezen belül a kkv-eszköz számára elkülönített költségvetés növelését, és ezt az összeget a program teljes időtartama alatt biztosítani kell;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy a 9. keretprogramról és az esb-alapokról szóló jövőbeli szabályozás kidolgozása során gondoskodjon a keretfeltételek javításáról és egyszerűsítéséről, hogy erősítse a szinergiákat és a kiegészítő jelleget az ágazatspecifikus K+I politikák, a strukturális alapok, valamint a K+I alapok és programok között; rámutat arra, hogy a 9. keretprogramnak továbbra is elsősorban az alacsonyabb és a középmagas technológiai érettségi szintű projektekre kell összpontosítania, míg a magas technológiai érettségi szinteknek elsősorban az esba-alapok hatókörében kell maradnia;

12.  rámutat arra, hogy az esba-alapokra alkalmazandók az állami támogatási szabályok, a Horizont 2020 programra viszont nem, miközben mindkettő hasonló célú projekteket finanszírozhat; hangsúlyozza, hogy ez szükségtelen problémákat okoz az említett alapok közötti szinergiák tekintetében; hangsúlyozza, hogy vezérelvként az „egyenlő bánásmód” megközelítését kell alkalmazni az eljárások, például az esb-alapok és a keretprogram állami támogatásokra és támogatható költségekre vonatkozó szabályai esetében. sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálatát, különösen a kiválósági pecséttel rendelkező projektek tekintetében, és határozza meg, mely projektek esetében nem alkalmazandók többé az állami támogatásra vonatkozó szabályok.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Josu Juaristi Abaunz, Ivana Maletić, Demetris Papadakis, Tomasz Piotr Poręba, Julia Reid, Davor Škrlec, Damiano Zoffoli, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Luigi Morgano

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30

+

ALDE

Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Andrew Lewer, Mirosław Piotrowski, Tomasz Piotr Poręba, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D'Amato

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andor Deli, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso, Milan Zver, Lambert van Nistelrooij

S&D

Andrea Cozzolino, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Luigi Morgano, Jens Nilsson, Demetris Papadakis, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Damiano Zoffoli

 

Davor Škrlec

1

-

EFDD Group

Julia Reid

2

0

GUE/NGL Group

Josu Juaristi Abaunz, Martina Michels

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (3.5.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának időközi értékelésének és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében történő értékeléséről

(2016/2147(INI))

A vélemény előadója: Vilija Blinkevičiūtė

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdésére és 16. cikkére(1),

A.  mivel a Horizont 2020 program a vonatkozó rendelet 16. cikkének előírásaival összhangban általánosan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget és a nemi dimenziót a kutatásban és fejlesztésben, munkaprogramja minden egyes részének horizontális kérdéseként;

B.  mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének három, a Horizont 2020 keretében megvalósítandó célkitűzése van, melyek a következők: az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyensúly előmozdítása a projektcsapatokban, a nemek egyensúlyának biztosítása a döntéshozatalban, valamint a nemek kérdésének beépítése a kutatási és innovációs tartalmakba, melyeknek minőséginek kellene lenniük;

C.  mivel az EU elkötelezett az iránt, hogy valamennyi fellépésében előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget és biztosítsa a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesülését; mivel a kutatás és fejlesztés az európai gazdasági növekedés kulcsfontosságú mozgatórugója és a nők nagyobb képviselete a kutatásban hozzájárul az innováció elterjedéséhez; mivel a nők képességeinek, tudásának és képesítéseinek teljes kihasználása hozzá fog járulni a növekedés, a foglalkoztatás és az európai versenyképesség fellendítéséhez;

D.  mivel 2014–2015-ben 51,9%-os volt a nők aránya a tanácsadó csoportokban(2); mivel ez az egyetlen női részvételre vonatkozó mutató, amely tekintetében sikerült elérni a kitűzött – jelen esetben 50%-os – célt; mivel a szakértői adatbázisokban regisztrált női szakértők aránya 31,1 %, az értékelő testületekben részt vevő nők aránya pedig 36,7%(3); mivel mindkét esetben e számok elmaradnak a 40%-os kitűzött céltól;

E.  mivel a kutatási és fejlesztési tartalom nemi dimenziója a támogatásban részesülő projektek 36,2%-ban volt felismerhető(4); mivel a 2014–2015 közötti időszakban a nők részvétele a Horizont 2020 projektjeiben az összes munkaerő 35,8 %-át tette ki, a nem-kutatókat is beleértve(5);

F.  mivel a Horizont 2020 a többi uniós programhoz hasonlóan az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítására, valamint olyan további nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére törekszik, amilyen például a COP21 és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. fenntartható fejlesztési célt is beleértve; mivel újabb innováció, kutatás és fejlesztés nélkül e célokat nem lehet elérni; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a program a kutatási és innovációs célú tagállami beruházásokat egészíti ki;

1.  megjegyzi az elmúlt években a nők és férfiak közötti egyenlőség tekintetében elért pozitív változásokat a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén, ugyanakkor felhívja a figyelmet a tudományos szférában a nőket érintő erős vertikális és horizontális szegregációra, valamint a kulturális és intézményi korlátok meglétére;

2.  üdvözli, hogy a Horizont 2020 támogatja a kutató szervezeteket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában; üdvözli továbbá a Bizottság és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének közös projektjét, amely a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervekhez a bevált gyakorlatok azonosítására és az érintett felekkel való megosztására szolgáló on-line eszköz létrehozására irányul;

3.  hangsúlyozza az Egyesült Királyság kutatóival való lehető legszorosabb kapcsolat fenntartásának fontosságát, hogy el lehessen kerülni az orvosi kutatások területén a tudás félbeszakítását vagy elveszítését;

4.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyensúly a személyzeti politikában a Horizont 2020 program értékelési kritériumai között az egyik rangsoroló tényező, tekintettel arra, hogy a nők csak a munkaerő 35,8%-át teszik ki; felszólítja a Bizottságot egy olyan feltétel bevezetésére, amely értelmében az alulreprezentált nemnek legalább 40%-kal kell részt vennie a következő keretprogramban; üdvözli továbbá, hogy a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy ajánlatukban támogatható kiadásként szerepeltessék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célzott képzést és egyedi tanulmányokat;

5.  üdvözli a Horizont 2020 programban a nemek közötti egyenlőség megvalósításának nyomon követésére használt egyedi mutatókat, de sajnálatosnak tartja, hogy ugyanebben az időszakban az aláírt támogatások csupán 36,2 %-a vette figyelembe a nemi dimenziót a kutatás és fejlesztés terén(6); ezért felszólítja a Bizottságot arra, hogy a 9. keretprogramba tartozó valamennyi támogatás előzetes feltételrendszerébe foglalja bele a nemi szempontú hatásvizsgálatok kidolgozását;

6.  megjegyzi, hogy jelenleg nincsenek mutatók azon projektek arányának mérésére, amelyek kifejezetten a nemek közötti egyenlőség témájával és a nemek közötti egyenlőséghez szorosan kapcsolódó ügyekkel, foglalkoznak, amilyen például: az egészségügy (különösen az anyák és újszülöttek egészsége), a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségek – amelyek aránytalanul nagy mértékben érinti a nőket és a gyermekeket –, az élelmezés és táplálkozás, a vízellátás és megfelelő higiénés körülmények, valamint az erőforrásokhoz való hozzáférés; e tekintetben megjegyzi az olyan mutatók hiányát, amelyek az ilyen projektekre irányuló pályázati felhívások arányát mérnék; felszólítja a Bizottságot, hogy építsen be az ezekre a kérdésekre vonatkozó mutatókat a Horizont 2020 jövőbeli monitoringjelentéseibe és az új keretprogramba;

7.  üdvözli, hogy a Horizont 2020 tanácsadói csoportjaiban sikerült megvalósítani a nemek közötti egyenlőséget, mivel 2014-ben és 2015-ben a nők részvétele 52%-os volt; sajnálatosnak tartja ugyanakkor a szakértői adatbázisokban regisztrált női szakértők, illetve az értékelő testületekben részt vevő nők aránya nem érte el az alulreprezentált nem részvételére vonatkozóan kitűzött 40 %-os célt; felszólítja a Bizottságot, hogy e helyzet rendezése érdekében tegyen javaslatokat új intézkedésekre;

8.  üdvözli, hogy a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” program egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség biztosítása a kutatási folyamat és a kutatási tartalom tekintetében egyaránt; üdvözli továbbá a „Kutatási szervezetek támogatása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában„ és „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a Horizont 2020 program kertében és az Európai Kutatási Térségben” elnevezésű támogatásokat; sajnálja azonban, hogy a költségvetésben nincsenek külön sorok a Horizont 2020-ban felvázolt célkitűzések számára;

9.  úgy véli, hogy további felülvizsgálatra van szükség a Horizont 2020 eredményeinek értékelése – olyan megbízható és összehasonlítható mutatók alapján, mint a női résztvevők és a női projektkoordinátorok aránya a programban –, és az egyes konkrét fellépések kiigazítását célzó javaslatok előterjesztése céljából, ahol erre a jobb eredmények elérése érdekében szükség lehet;

10.  kéri a Bizottságot, hogy emelje meg a Horizont 2020 programra szánt költségvetést a részt vevő egyetemek és kutatóintézmények számának növelése érdekében, és felhívja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a célzott támogatásokhoz való hozzáférést a női kutatók és tudósok számára a nemi egyenlőség tudományos pályafutás során történő előmozdítása és a versenyképesség EU-n belüli ösztönzése érdekében;

11.  felszólítja a tagállamokat, hogy tovább erősítsék a nemek közötti egyenlőség érvényesítését a Horizont 2020 és a későbbi 9. keretprogram keretében, valamint támogassák és szilárdítsák meg a kutatóintézetek, vállalatok és a kapcsolódó szociális partnerek közötti párbeszédet; kéri, hogy a kutatási ciklus valamennyi szakaszában dolgozzák ki a stratégiák, programok és projektek nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseit;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a kutatók között fennmaradó strukturális nemi egyenlőségek felszámolása érdekében, különösen a munkafeltételeket, például a bérszakadékot és a diszkriminatív szerződéses megállapodásokat illetően, valamint a nők kutatóintézetek és egyetemek irányítóbizottságaiban való képviselete tekintetében(7);

13.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell a nők vállalkozói tevékenységét a kkv-eszközön keresztül, arra bátorítva a nőket a hitelhez való hozzáférés megkönnyítésével, illetve a bürokrácia és az induló női vállalkozások előtti egyéb akadályok csökkentésével, hogy fontos karrierlehetőségként tekintsenek a vállalkozásra az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében; hangsúlyozza továbbá a női vállalkozókat, valamint a tudományos és akadémiai karriert folytató nőket támogató programok jelentőségét, és sürgeti az EU-t e programok kézzelfoghatóbb támogatására, többek között pozitív fellépések, például hálózatépítési és mentori programok, valamint a megfelelő feltételek megteremtése és valamennyi korosztály számára a képzés, az előmenetel, az átképzés és a továbbképzés tekintetében a férfiakéval azonos lehetőségek biztosítása révén;

14.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a Horizont 2020-szal kapcsolatos figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányok számát és hatását több fiatal lány STEM-mel kapcsolatos területekre vonzása és a nők kutatási projektekben való részvételének ösztönzése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a tájékoztató kampányok célcsoportját és sikerét a nők kutatási projektekben való részvételének növelése terén;

15.  arra buzdítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nők vezetői potenciálját, valamint a döntéshozatali folyamatokban való részvételüket erősítő intézkedéseket és fellépéseket, olyan speciális eszközök segítségével, amilyen a mentorálás, hálózatépítés és a nők szakmai előmenetele előtti szerepminták;

16.  kéri a Bizottságot, hogy minőségi megközelítést alkalmazzon a Horizont 2020 programra vonatkozó időközi értékelő jelentésben, valamint a Horizont 2020 utólagos értékelésekor használja fel az időközi értékelő jelentést a nemek részvételének és befogadásának speciális mérésére;

17.  független finanszírozási sor fenntartására hív fel a nemekre jellemző strukturális változásokat célzó projektek (mint a GERI a 2014–2016 közötti időszakban), és a kutatás és az innováció terén egyéb, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témák finanszírozása céljából;

18.  felszólít egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó megbízható stratégia és mérhető célok beillesztésére a 9. keretprogramra irányuló javaslatba, valamint szorgalmazza, hogy kidolgozottabb és kézzelfoghatóbb nemi szempontú követelmények kerüljenek bele a következő keretprogramhoz javasolt alaprendeletbe; fontosnak tartja, hogy a nemek közötti egyenlőség a munkaprogram valamennyi részében horizontális célkitűzésként, valamint finanszírozásra jogosult területként a továbbiakban is támogatásban részesüljön.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Beatriz Becerra Basterrechea, Viorica Dăncilă, Arne Gericke, Anna Hedh, Mary Honeyball, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Elisabeth Köstinger, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Marijana Petir, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Stefan Eck, Rosa Estaràs Ferragut, Mariya Gabriel, Ildikó Gáll-Pelcz, Kostadinka Kuneva, Marc Tarabella, Monika Vana

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(2)

A Horizont 2020 2015. évi monitoringjelentése, http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/h2020_monitoring_reports/second_h2020_annual_monitoring_report.pdf

(3)

Ugyanott

(4)

Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram, az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2017. februári tanulmánya

(5)

Ugyanott

(6)

A Horizont 2020 2015. évi monitoringjelentése, 53.-217 o. http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/h2020_monitoring_reports/second_h2020_annual_monitoring_report.pdf

(7)

She Figures (Női adatok) 2015. https://ec.europa.eu/research/swafs/pdf/pub_gender_equality/she_figures_2015-final.pdf#view=fit&pagemode=none


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

2

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Soledad Cabezón Ruiz, Jude Kirton-Darling, Constanze Krehl, Barbara Kudrycka, Olle Ludvigsson, Florent Marcellesi, Marian-Jean Marinescu, Marisa Matias, Markus Pieper, Sofia Sakorafa, Anne Sander, Pavel Telička, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Fabio Massimo Castaldo, Nicola Danti, Gabriele Preuß


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

50

+

ALDE

Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Pavel Telicka, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Evžen Tošenovský, Anneleen Van Bossuyt

GUE

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlícek, Marisa Matias, Sofia Sakorafa

PPE

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Christian Ehler, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Barbara Kudrycka, Janusz Lewandowski, Marian-Jean Marinescu, Nadine Morano, Angelika Niebler, Markus Pieper, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

S&D

José Blanco López, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Danti, Adam Gierek, Theresa Griffin, Jude Kirton-Darling, Peter Kouroumbashev, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Dan Nica, Miroslav Poche, Gabriele Preuβ, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

2

-

ENF

Angelo Ciocca, Jean-Luc Schaffhauser

5

0

Verts/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Florent Marcellesi, Michel Reimon, Claude Turmes

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat