Eljárás : 2017/2043(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0249/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0249/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 16
CRE 04/07/2017 - 16

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0302

JELENTÉS     
PDF 1056kWORD 113k
30.6.2017
PE 605.968v02-00 A8-0249/2017

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

Költségvetési Bizottság

Előadó: Siegfried Mureşan

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 LEVÉL A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MELLÉKLET: LEVÉL AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
  LEVÉL AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2018.évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. május 30-án fogadott el (COM(2017)0000),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel a 2018. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2017. március 15-i állásfoglalására, III. Szakasz – Bizottság(4)

–  tekintettel a Tanácsnak a 2018. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2017. február 21-i következtetéseire (06522/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0249/2017),

2018. évi költségvetési tervezet: a növekedés, a foglalkoztatás és a biztonság megteremtése

1.  emlékeztet arra, hogy 2017. március 15-i állásfoglalásában a Parlament megerősítette, hogy a fenntartható növekedés, a tisztességes, minőségi és stabil foglalkoztatás, a társadalmi-gazdasági kohézió, a biztonság, a migráció és az éghajlatváltozás a legfontosabb kérdések és a főbb prioritások az EU 2018-as költségvetésében;

2.  úgy véli, hogy a Bizottság javaslata általánosságban jó kiindulópont az idei tárgyalásokhoz, figyelembe véve, hogy a 2018-as uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie az EU számára, hogy továbbra is hozzájáruljon a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, miközben biztosítja polgárai biztonságát is; sajnálja, hogy a Bizottság javaslata nem felel meg teljes mértékben a Parlament éghajlatváltozás elleni fellépésre irányuló felhívásának;

3.  üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a költségvetési tervezet tartalmazza a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának eredményeit, már a Tanács általi hivatalos elfogadása előtt, amivel a Bizottság egyértelműen jelzi a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának fontosságát, valamint az uniós költségvetés nagyobb rugalmasságának szükségességét, amely lehetővé teheti az Unió számára, hogy hatékonyan reagáljon az új vészhelyzetekre és finanszírozza politikai prioritásait;

4.  megismétli szilárd meggyőződését, hogy az EU-ban a fenntartható növekedés eléréséhez, valamint a stabil és színvonalas munkahelyek létrehozásához kulcsfontosságú a kutatásba, az innovációba, az infrastruktúrába, az oktatásba és a kkv-kba való beruházások fokozása; üdvözli e tekintetben a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Erasmus+ megerősítésére tett javaslatot, mivel e programok közvetlenül hozzá fognak járulni e célok megvalósításához; úgy véli azonban, hogy további megerősítésekre lesz szükség, különös tekintettel az e szakpolitikák finanszírozásában az ESBA-finanszírozás javára végrehajtott csökkentésekre;

5.  emlékeztet a kkv-knak a munkahelyteremtésben és a beruházási szakadék csökkentésében betöltött alapvető szerepére, és kiemeli, hogy megfelelő támogatásuknak továbbra is az uniós költségvetés egyik legfőbb prioritásának kell maradnia; e tekintetben sajnálja, hogy a COSME programra javasolt előirányzat alacsonyabb, mint a 2017-es költségvetésben, és kifejezi azon szándékát, hogy a 2018-as költségvetésben tovább erősítse ezt a programot; rámutat, hogy tovább kell támogatni a kkv-kat, és felhív a program pénzügyi kötelezettségvállalásainak teljes mértékű végrehajtására a jelenlegi többéves pénzügyi keret hátralevő éveiben; üdvözli, hogy a Bizottság a Horizont 2020 keretprogramban megpróbálja észszerűsíteni a kkv-k finanszírozását;

6.  elismerését fejezi ki az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az unióbeli és az EU területei közötti beruházási szakadék áthidalásában, valamint abban betöltött szerepéért, hogy segít jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értéket biztosító, stratégiai beruházásokat megvalósítani; ezért támogatja annak 2020-ig való meghosszabbítását; kiemeli az ESBA kkv-keretében a források gyors felvételét és üdvözli annak tervezett növelését; sajnálja azonban, hogy nem alkalmaznak holisztikus megközelítést a kkv-k támogatását illetően, amely lehetővé tenné az összes rendelkezésre álló forrás egyértelmű áttekintését; kitart a jelenleg zajló jogalkotási tárgyalások során képviselt azon álláspontja mellett, hogy nem szabad tovább csökkenteni a meglévő uniós programokat az alap meghosszabbítása érdekében; úgy véli, hogy az ESBA, amelynek garanciaalapját főként az uniós költségvetés révén finanszírozzák, nem támogathat a nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó uniós jegyzéken szereplő országokban és területeken letelepedett vagy bejegyzett szervezeteket, vagy amelyek nem működnek együtt az Unióval az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott adóügyi standardok és uniós jogszabályok alkalmazása terén;

7.  elismeréssel veszi tudomásul a védelmi kutatás, technológiai fejlesztés és beszerzés terén zajló uniós kezdeményezéseket, amelyek hozzá fognak járulni a méretgazdaságosság eléréséhez az ágazatban és ezáltal a tagállamok közötti nagyobb koordinációhoz e téren, és ha azokat megfelelően dolgozzák ki, észszerűbb védelmi kiadásokat és megtakarításokat eredményeznek nemzeti szinten; hangsúlyozza, hogy javítani kell a versenyképességet és az innovációt az európai védelmi ipar területén; emlékeztet azon korábbi álláspontjára, miszerint az e téren indított új kezdeményezéseket kiegészítő forrásokból kell finanszírozni és nem érinthetnek hátrányosan meglévő programokat, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt sem;

8.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság nem tett eleget a Parlament azon kérésének, hogy terjesszen elő értékelést és megfelelő javaslatokat a „18. születésnapi európai Interrail-bérletre”; úgy véli, hogy az ilyen javaslatokban benne rejlik az európai öntudat és identitás fokozásának lehetősége; hangsúlyozza azonban, hogy az új projekteket új pénzügyi forrásokból kell finanszírozni anélkül, hogy hatást gyakorolnának meglévő programokra, és társadalmi szempontból a lehető leginkluzívabbnak kell lenniük; megismétli a Bizottsághoz intézett azon korábbi felhívását, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatokat e tekintetben;

9.  üdvözli, hogy a 2018-as költségvetési tervezet kiegészítő előirányzatot tartalmaz az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, válaszul a Parlamentnek e program folytatására vonatkozó korábbi felhívásaira; ezzel párhuzamosan tudomásul veszi a 3/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó javaslatot, amely 500 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot foglal magában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, a Parlament és a Tanács által a 2017-es költségvetési egyeztetés során született megállapodásnak megfelelően; meggyőződése, hogy a javasolt összegek egyértelműen nem elegendőek ahhoz, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elérje céljait, és úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség hatékony kezelése érdekében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek továbbra is hozzá kell járulnia a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós prioritáshoz; ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony választ kell adni az ifjúsági munkanélküliségre az egész Unióban, és kiemeli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tovább javítható és hatékonyabbá tehető, nevezetesen annak biztosításával, hogy valódi európai hozzáadott értéket nyújt a tagállamok ifjúsági foglalkoztatási politikáihoz, és nem veszi át a korábbi nemzeti politikák finanszírozásának helyét;

10.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik az EU fejlődésében és növekedésében; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2018-ban várhatóan utolérik magukat és teljes gőzzel haladnak majd; kiemeli a Parlament elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson az EU egyik alapvető szakpolitikáját képviselő e programokra; aggódik azonban az operatív programok végrehajtásában nemzeti szinten tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek miatt; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy lezáruljon az irányító, az ellenőrző és az igazoló hatóságok kijelölése, és felgyorsuljon a végrehajtás; elismeri, hogy a jogalapról folyó elhúzódó tárgyalások miatt az érintett uniós intézmények részben felelősek az alacsony végrehajtási arányért; megjegyzi, hogy néhány tagállam véli úgy, hogy a kohéziós alapok olyan eszközök lehetnek, amelyek biztosítják a szolidaritást valamennyi uniós politikában;

11.  különösen aggasztónak tartja a kifizetetlen számlák lehetséges újbóli felhalmozódását a jelenlegi többéves pénzügyi keret futamidejének végén, és emlékeztet a 2014 végére felhalmozódott, példa nélküli 24,7 milliárd EUR összegre; üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata alkalmával a Bizottság most először 2020-ig szóló kifizetési előrejelzést is készített, de hangsúlyozza, hogy ezt minden évben megfelelően frissíteni kell annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság időben meghozhassa a szükséges intézkedéseket; figyelmeztet arra a káros hatásra, amelyet egy újabb kifizetési válság gyakorolhat különösen az uniós költségvetés kedvezményezettjeire; meggyőződése, hogy az EU hitelessége összefügg azon képességével is, hogy megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat biztosítson az uniós költségvetésben, amelyek lehetővé teszik a kötelezettségvállalások teljesítését; kiemeli a késedelmes kifizetések káros hatását a magánszektorra, és nevezetesen a közintézményekkel szerződésben álló uniós kkv-kra;

12.  rámutat annak fontosságára, hogy az EU teljesítse a COP21 keretében meghatározott célok elérésére tett vállalását, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kormánya a közelmúltban úgy határozott, hogy felmondja a megállapodást; e tekintetben hangsúlyozza, hogy komolyan veszélyeztetve van azon célkitűzés teljesülése, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben az uniós kiadások legalább 20%-át az éghajlattal kapcsolatos fellépésekre fordítsák, hacsak több erőfeszítést nem teszünk e téren; aggodalommal veszi tudomásul a biológiai sokféleségre betervezett szerény, 0,1 %-os növekedést; hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelmét általánosan érvényesíteni kell az egész uniós költségvetésben, és megismétli azt a korábbi felhívását, hogy olyan nyomonkövetési módszert vezessenek be, amely figyelembe veszi a biológiai sokféleséghez kapcsolódó összes kiadást és azok hatásfokát; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós finanszírozású projekteknek nem szabad negatív hatást gyakorolniuk az éghajlatváltozás mérséklésére és a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra;

13.  megállapítja, hogy a speciális eszközök példa nélküli igénybevétele azt mutatta, hogy az uniós költségvetést eredetileg nem a jelenlegi migrációs és menekültügyi válsághoz hasonló problémák kezelésére alakították ki; úgy véli, hogy a válság utáni megközelítés felé történő elmozdulás még korai; ezért ellenzi a 3. fejezeten belül a 2017-es költségvetéshez képest javasolt csökkentéseket, amelyek nincsenek összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy hatékonyan kezeli a migrációs és menekültügyi válságot; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a sürgős, példa nélküli helyzetre való reagálást követően rendszerszerűbb és proaktívabb megközelítést kell alkalmazni, kiegészítve azt az EU költségvetésének hatékonyabb felhasználásával; megismétli, hogy az állampolgárok biztonságának védelme az Unió egyik prioritása;

14.  megerősíti, hogy a migrációs és menekültügyi válság kiváltó okainak kezelése az EU szomszédságának stabilizálásával együtt hosszú távon fenntartható megoldást jelent, és hogy a migránsok és menekültek származási országaiban való beruházások kulcsfontosságúak e cél eléréséhez; e tekintetben üdvözli a külső beruházási tervet, és szorgalmazza az intézmények közötti mielőbbi megállapodást az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA) és az alap gyors végrehajtását; ezért meglepődve veszi tudomásul a 4. fejezet csökkentéseit, amelyeket nem lehet teljes mértékben a költségvetés múltbeli növelésével vagy az alacsony végrehajtási aránnyal indokolni; megerősíti, hogy a migrációt kiváltó okok kezelése magában foglalja, de nem korlátozódik az olyan problémák megoldására mint a szegénység, a munkanélküliség, az oktatási és gazdasági lehetőségek, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás;

15.  üdvözli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti részére javasolt növekedést, válaszul a Parlament korábbi felhívásaira; meggyőződése, hogy az EU által nyújtott támogatás – különösen a társulási megállapodást aláírt országoknak – elengedhetetlen az Unióval való gazdasági integráció és konvergencia előmozdítása, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok keleti szomszédságunkban történő elősegítése érdekében; hangsúlyozza, hogy ez a támogatás addig nyújtandó, amíg az érintett országok teljesítik a jogosultsági kritériumokat, különösen a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a demokratikus intézmények erősítése tekintetében;

16.  megjegyzi, hogy a 2018-as költségvetési tervezet nem hagy vagy csak nagyon korlátozott mozgásteret hagy a többéves pénzügyi keret felső határai alatt az 1., 3. és 4. fejezetekben; ezt a 2014 óta indított jelentős új kezdeményezések (ESBA, migrációval kapcsolatos javaslatok, majd később a védelmi kutatás és az Európai Szolidaritási Hadtest) következményének tekinti, amelyeket lecsökkentettek a 2013-ban elfogadott többéves pénzügyi keret felső határain belül; emlékeztet, hogy a többéves pénzügyi keret – különösen félidős felülvizsgálatát követően – olyan rugalmassági rendelkezéseket ír elő, amelyek bár korlátozottak, de teljes mértékben kihasználandóak a sikeres programok ambiciózus jellegének fenntartása, illetve az új és előre nem látott kihívások kezelése érdekében; kifejezi a Parlament azon szándékát, hogy továbbra is igénybe vegye az ilyen rugalmassági rendelkezéseket a módosítási eljárás részeként; ismételten felszólít új, valódi saját források bevezetésére az EU költségvetésébe;

17.  e tekintetben megjegyzi, hogy a költségvetési tervezetben számos hivatkozás van módosító indítvány szükségességére, ami részben befolyásolhatja a Parlament álláspontját a költségvetési eljárás során; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon bejelentése miatt, hogy a biztonság és a migráció terén lehetséges új kezdeményezéseket, valamint a törökországi menekülteket támogató eszköz lehetséges meghosszabbítását javasolhatja egy jövőbeni módosító indítvány részeként, ahelyett, hogy belefoglalta volna azokat a költségvetési tervezetbe; sürgeti a Bizottságot, hogy időben szolgáljon részletekkel e közelgő javaslatokról, hogy a költségvetési hatóság megfelelően megvizsgálhassa azokat; hangsúlyozza, hogy e lehetséges kezdeményezések nem hagyhatják figyelmen kívül és nem helyettesíthetik a Parlament által e költségvetési eljárás keretében előterjesztett kéréseket és módosításokat;

18.  ismételten támogatásáról biztosítja a Bizottság „eredményközpontú költségvetés” elnevezésű stratégiáját, és szorgalmazza a teljesítményadatok minőségének és bemutatásának folyamatos javítását annak érdekében, hogy pontos, egyértelmű és érthető információt adjanak az uniós programok teljesítményéről;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

19.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1a. alfejezeten belüli kötelezettségvállalási előirányzatok 2018-as összegére (21 841,3 millió EUR) vonatkozó javaslata 2017-hez képest +2,5%-os növekedésnek felel meg; üdvözli, hogy e növekedés jelentős részét a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Erasmus+ teszi ki, tekintve, hogy kötelezettségvállalási előirányzataik 7,3, 8,7 és 9,5%-kal nőttek, de megjegyzi, hogy ez még mindig kevesebb a pénzügyi programozásukban szereplő összegeknél; különösen kiemeli a Horizont 2020 programhoz benyújtott pályázatok rendkívül alacsony sikerességi arányát;

20.  meglepőnek tartja azonban, hogy a COSME kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait 2,9 illetve 31,3%-kal csökkentették, jóllehet a kkv-k támogatása az EU egyik kiemelt prioritása;

21.  az ESBA kiterjesztését illetően megismétli, hogy a Parlament ellenez az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt érintő minden további csökkentést, és úgy véli, hogy az uniós garanciára elkülönített további 1,1 milliárd eurót kizárólag a rendelkezésre álló mozgástérből (650 millió EUR összegben) és a várható pozitív nettó jövedelemből (450 millió EUR összegben) kell átcsoportosítani; emlékeztet, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kerete (IKT-rész) az új Wifi4EU kezdeményezést is magában foglalja; emlékeztet, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre rendszeres a túljelentkezés az előirányzatok elégtelensége miatt, különösen az infrastruktúrára vonatkozó rész tekintetében;

22.  tudomásul veszi a Bizottságnak az Európai Szolidaritási Hadtest létrehozására irányuló javaslatát; aggodalommal állapítja meg ugyanakkor, hogy a Parlament figyelmeztetései ellenére a 2017. május 30-án elfogadott jogalkotási javaslat azt irányozza elő, hogy az Európai Szolidaritási Hadtest költségvetésének háromnegyedét meglévő programokból, elsősorban az Erasmus+ programból (197,7 millió EUR) származó átcsoportosítások révén finanszíroznák; aggódik azon kockázat miatt, amelyet ez a helyzet jelentene az érintett uniós programokra nézve, és kifejezi arra irányuló szándékát, hogy a 2018-as költségvetésben még jobban megerősítse az Erasmus+ programot; megismétli, hogy az új politikai kötelezettségvállalásokat új előirányzatokból kellene finanszírozni, nem pedig meglévő programok átcsoportosítása révén;

23.  üdvözli a védelmi kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedés megerősítésére tett javaslatot és a Bizottság által a védelmi ipar fejlesztési programjáról előterjesztett jogalkotási javaslatot;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

24.  megállapítja, hogy az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak teljes összege 55 407,9 millió EUR, ami 2,4%-os növekedést jelent a 2017-es költségvetéshez képest, amennyiben a 3. sz. költségvetés-módosítási tervezetet is tartalmazza;

25.  megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatokra javasolt 46 763,5 millió EUR 25,7%-kal magasabb mint 2017-ben, főként a 2017-ben az új operatív programok tényleges elindítását akadályozó késedelem miatt tapasztalt visszaesést tükrözve; emlékeztet arra, hogy a tagállamok pontatlan előrejelzései az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatainak jelentős – több mint 11 milliárd eurót kitevő – kihasználatlanságához vezettek 2016-ban, és megjegyzi, hogy a 2018-ra javasolt szinteket a korábbi előrejelzésekhez képest már 1,6 milliárd euróval csökkentették;

26.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2014–2020 közötti időszak programjainak végrehajtása teljes sebességgel haladjon, és határozottan úgy véli, hogy a jövőben kerülni kell a kifizetetlen számlák normálistól eltérő mértékű felhalmozódását; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kiemelt feladatként oldják meg a nemzeti irányító és igazoló hatóságok késedelmes kijelölésével kapcsolatos lezáratlan kérdéseket, valamint a kifizetés iránti kérelmek benyújtását akadályozó tényezőket; őszintén reméli, hogy a 2018-as költségvetésben mind a nemzeti hatóságok, mind a Bizottság javították a kifizetési igényekre vonatkozó becsléseiket, és hogy a kifizetési előirányzatok javasolt szintjét teljes körűen végrehajtják; elismeri, hogy a jelenlegi alacsony végrehajtási arány egyik oka az uniós intézmények közötti, a jogalappal kapcsolatos tárgyalások elhúzódása;

27.  üdvözli a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatásának finanszírozására tett javaslatát, és tudomásul veszi 233,3 millió EUR javasolt igénybevételét a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék az Európai Számvevőszék közelmúltbeli jelentésének javaslatait; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források növelését össze kell egyeztetni az Európai Szociális Alap (ESZA) megfelelő összegeivel; kifejezi azon szándékát, hogy valamennyi lehetőséget feltárjon a program további megerősítése érdekében a 2018-as költségvetésben;

28.  hangsúlyozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) fontosságát a szegénység és társadalmi kirekesztés leküzdésében és kéri, hogy foglaljanak bele a 2018-as költségvetésbe megfelelő forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően teljesüljenek a célcsoportok szükségletei és az Alap célkitűzései;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

29.  tudomásul veszi a 2. fejezetre javasolt 59 553,5 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokat (+1,7% 2017-hez képest) és az 56 359,8 millió EUR összegű kifizetési előirányzatokat (+2,6 %), amelyek 713,5 millió eurós mozgásteret hagynak a kötelezettségvállalások felső határán belül; megjegyzi, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 2018-as igényeinek finanszírozása érdekében megnövelt előirányzatok (+2,1%) nagyrészt annak tudhatók be, hogy 2018-ban várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre;

30.  megjegyzi, hogy a Bizottság 713,5 millió eurós tartalékot hagyott a 2. fejezet felső határa alatt; rámutat arra, hogy a mezőgazdasági piacok fokozott volatilitása e tartalék felhasználását teheti szükségessé, mint a tejágazat múltbeli válsága esetében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a felső határ alatt fennmaradó mozgástér elegendő legyen bármilyen válsághelyzet kezelésére;

31.  kiemeli az egyes olyan gyümölcsökre nyújtott rendkívüli támogatási intézkedések meghosszabbítását, amelyek piaci helyzete továbbra is nehéz; sajnálatának ad hangot ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság jelenleg nem tesz javaslatot az uniós importra vonatkozó orosz tilalom által érintett állattenyésztési ágazatok – és különösen a tejágazat – támogatási intézkedéseire, és ezért e tekintetben irányváltásra számít; következésképpen arra számít, hogy amennyiben a 2. fejezet tartalékát mozgósítják, egy részét az orosz embargó által leginkább érintett országok tejtermelői kapják majd; várakozással tekint a Bizottság 2017 októberére várható módosító indítványa elé, amelynek az EMGA finanszírozására vonatkozó naprakész információkon kell alapulnia a mezőgazdasági ágazat valós igényeinek felmérése érdekében, kellően figyelembe véve az orosz embargó és egyéb piaci ingadozások hatását;

32.  üdvözli az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) (+2,4%) és a LIFE+ program (+5,9%) kötelezettségvállalásainak a pénzügyi programozással összhangban történt növelését, de sajnálja, hogy a jelentősen csökkentett kifizetési előirányzatok e két program továbbra is lassú beindulását látszanak előrevetíteni a 2014–2020 közötti időszakban;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

33.  tudomásul veszi a 3. fejezetre javasolt, 3473,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokat; hangsúlyozza, hogy közös, átfogó és fenntartható megoldásokra van szükség a migrációs és menekültügyi helyzet, valamint a kapcsolódó kihívások vonatkozásában;

34.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy további 800 millió eurót szentelt a biztonsági kérdések megoldására, különösen az Európai Unió területén bekövetkezett terrortámadás-sorozatot követően;

35.  véleménye szerint e kérdések fontossága és sürgőssége nincs összhangban a 3. fejezet kötelezettségvállalási (-18,9%) és kifizetési (-21,7%) előirányzatainak a 2017-es költségvetéshez képest jelentős mértékű csökkentésével, nevezetesen a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), a Belső Biztonsági Alap és a Jogérvényesülés program esetében; felszólít megfelelő költségvetés biztosítására ezen alapok számára; kitart amellett, hogy e csökkentések nem indokolhatóak az elfogadott intézkedések végrehajtásában és az új jogalkotási javaslatok elfogadásában mutatkozó késedelmekkel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő költségvetési források rendelkezésre állását és a további igények gyors kezelését;

36.  úgy véli továbbá, hogy a tagállamok közötti, a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illető együttműködést tovább lehetne erősíteni az uniós költségvetésből származó megnövelt támogatás révén; megkérdőjelezi egy ilyen célkitűzés megvalósíthatóságát úgy, hogy a Belső Biztonsági Alap vonatkozó költségvetési sorait jelentősen csökkentették a 2017-es költségvetéshez képest; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a szükséges finanszírozást a javasolt új információs és határellenőrzési rendszerek, például az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) és a határregisztrációs rendszer megvalósításához;

37.  úgy véli, hogy 2018 döntő fontosságú év lesz az európai migrációs stratégia megvalósításában, mivel számos kulcsfontosságú elemének kidolgozása van folyamatban; hangsúlyozza, hogy alaposan értékelni kell számos jelenleg tárgyalt jogalkotási javaslat – úgy mint a dublini közös menekültügyi rendszer, az új határregisztrációs rendszer és az ETIAS – költségvetési vonzatait, beleértve késedelmes elfogadásuk lehetőségét is; hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás fontosságát a vonatkozó uniós célok megvalósításához, illetve a nemzetközi jogot teljeskörűen tiszteletben tartó és a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló hatékony európai menekültügyi és migrációs politika sürgős kidolgozásához;

38.  rámutat arra, hogy a Bizottság javaslata harmadik egymást követő éve nem hagy mozgásteret a 3. fejezet felső határa alatt, nyilvánvalóvá téve a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezetének idejétmúlt méretét, amint azt a Parlament a félidős felülvizsgálat részeként kifejtette; e tekintetben üdvözli a rugalmassági eszköz 817 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatának igénybevételére vonatkozó bizottsági javaslatot, ami csak a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálata során elért további rugalmasságnak köszönhetően valósítható meg; kitart amellett, hogy a kiadások szintje még mindig elégtelen és sajnálja, hogy a Bizottság egy jövőbeli módosító indítványra halasztott minden további javaslatot;

39.  emlékeztet a Parlament következetes és határozott támogatására a kulturális és a médiához kapcsolódó programok iránt; üdvözli a Kreatív Európa program javasolt növelését a 2017-es költségvetéshez képest, többek között a kulturális örökség európai évének növelését a „Fellépések a multimédia területén” alatt; ezen túlmenően ragaszkodik ahhoz, hogy az Európa a polgárokért program kapjon elegendő forrásokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a „multimédiás fellépések” költségvetési sor alatti kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés hatékonyan támogassa az uniós ügyek független és magas színvonalú közvetítését; megismétli támogatását az Euranet Plus fenntartható többéves finanszírozása iránt; üdvözli az élelmiszer- és takarmányprogram és a fogyasztóvédelmi program kötelezettségvállalási előirányzatainak emelését a 2017. évi költségvetéshez képest; végül hangsúlyozza egy erős egészségügyi program és egy megfelelő költségvetés jelentőségét az egészségügy terén az európai együttműködés biztosítása érdekében, beleértve az új innovációkat az egészségügyi ellátás területén, az egészségügyi egyenlőtlenségeket, a krónikus betegségek terhét, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciát, a határokon átnyúló egészségügyi ellátást és az ellátáshoz való hozzáférést;

4. fejezet — Globális Európa

40.  sajnálja, hogy összességében csökkent a 9,6 milliárd EUR összegű 4. fejezet (-5,6% 2017-hez képest) kötelezettségvállalási előirányzatainak finanszírozása; megjegyzi, hogy a 4. fejezet főbb eszközeinek csökkentései elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszközre és az európai migrációs stratégia alá tartozó új partnerségi keretre a 2017-es költségvetésben jóváhagyott korábbi megerősítésekkel állnak összefüggésben;

41.  úgy véli, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközt és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt, és különösen az utóbbi déli komponensét érintő csökkentések nem indokoltak, tekintettel a migrációval kapcsolatos uniós fellépés hosszú távú szükségleteire, amelyek túlmutatnak a partnerségi keret alatti migrációs paktumokon, és a nemzetközi fejlődés melletti kötelezettségvállalására; ezzel összefüggésben felszólít a békefolyamatra, valamint Palesztina és az UNRWA pénzügyi támogatására fordított pénzügyi források növelésére; emlékeztet annak fontosságára, hogy a déli szomszédság elegendő finanszírozásban részesüljön, mivel a közel-keleti stabilitás a migráció kiváltó okainak kezelése céljából kulcsfontosságú elem;

42.  mindazonáltal üdvözli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti részének javasolt emelését, amely demokratikus reformok támogatásához és az EU-való gazdasági integrációhoz fog hozzájárulni, különösen azokban az országokban, amelyek társulási megállapodást írtak alá az EU-val;

43.  tudomásul veszi a politikai reformok támogatására Törökországnak nyújtott megnövelt támogatást (IPA II), különösen amiatt, hogy az ország visszacsúszott a jogállamiság, a szólásszabadság és az alapvető jogok terén; felhívja a Bizottságot az előcsatlakozási támogatás felfüggesztésére a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése esetén, és e forgatókönyv megvalósulásakor, ezeknek az összegeknek közvetlenül a török civil társadalom és a Törökországban lévő menekültek támogatására való felhasználására, valamint több befektetést szorgalmaz az emberek közötti csereprogramokba, mint például a diákoknak, egyetemi oktatóknak és újságíróknak szóló Erasmus+-ba; elvárja azonban, hogy az előcsatlakozási támogatásra jogosult kedvezményezett országok számára elegendő finanszírozást biztosítsanak a nyugat-balkáni országokban, amelyeknek sürgősen pénzügyi támogatásra van szükségük a reformokhoz;

44.  a felsőoktatásnak a partnerországokban az általános reformok szempontjából betöltött jelentőségére való tekintettel úgy ítéli meg, hogy folyamatos támogatást kell biztosítani a diákok mobilitására és a tudományos együttműködésre az EU és a szomszédos országok között; ezért sajnálja a három külső eszköz – Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és Fejlesztési Együttműködési Eszköz, amelyek célja a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönözése az „Erasmus+” program végrehajtásához – keretében biztosított technikai és pénzügyi segítségnyújtásra szolgáló előirányzatok csökkenését;

45.  tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 232 millió EUR összegű tartalékot hagy a felső határ alatt; meggyőződése, hogy az EU külső fellépéseit érintő kihívások a 4. fejezet jelenlegi méretét meghaladó fenntartható finanszírozást tesznek szükségessé; emlékeztet arra, hogy a rendkívüli tartalékot a felső határ feletti finanszírozás lehetővé tételére használták fel a 2017-es költségvetésben; fenntartja, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni és teljes mértékben ki kell használni a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során elfogadott szint valamennyi rugalmassági opcióját;

46.  felhívja a Bizottságot, amely rendszeresen a törökországi menekülteket támogató eszköz lehetséges meghosszabbítására hivatkozik, hogy mielőbb terjesszen elő tényleges javaslatot annak meghosszabbítására, ha az szándékában áll; emlékeztet a Parlament, a Tanács és a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy biztosítják, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz és a vagyonkezelői alapok létrehozása átlátható és világos, illetve megfelel az uniós költségvetésre vonatkozó egységesség elvének a költségvetési hatóság előjogai tekintetében, beleértve a parlamenti ellenőrzést is; ismételten sürgeti a tagállamokat, hogy időben tegyenek eleget a törökországi menekülteket támogató eszköz és a vagyonkezelői alapok finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak;

47.  teljes mértékben támogatja az EU által a Szíriával foglalkozó brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokat, megerősítve a korábbi, Londonban tett kötelezettségvállalásokat; egyetért az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a humanitárius segély 120–120 millió EUR összegű megerősítésével e kötelezettségvállalás teljesítése érdekében;

5. fejezet — Igazgatás

48.  megállapítja, hogy az 5. fejezet kiadásait – a 2017-es költségvetéshez képest 3,1%-kal – 9682,4 millió euróra növelték (+287,9 millió EUR); megjegyzi, hogy e nominális növekedés több mint egyharmada a nyugdíjakhoz szükséges pótlólagos előirányzatokkal magyarázható (+108,5 millió EUR); tudomásul veszi, hogy a pótlólagos előirányzatokat elsősorban a nyugdíjasok számának várható emelkedése eredményezi (+4,2%); tudomásul veszi továbbá, hogy a nyugdíjasok száma várhatóan növekedni fog az elkövetkező években; tudomásul veszi az igazgatási kiadások szigorú megközelítését és a bérekhez nem kapcsolódó összes kiadás nominális befagyasztását;

49.  megjegyzi, hogy a felső határ alatt tényleges fennmaradó mozgástér 93,6 millió EUR, a rendkívüli tartalék 570 millió EUR összegű, 2017-ben történő igénybevételének beszámítását követően; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjak miatt az 5. fejezet uniós költségvetésbeli részesedése enyhén, 6,0%-kal nőtt (kötelezettségvállalási előirányzatok);

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

50.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; meg kívánja határozni a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatban elég korlátozott a mozgástér vagy nem is létezik, és meg kívánja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne teret adni lehetséges kísérleti projekteknek és előkészítő intézkedéseknek más politikai prioritások meggyengítése nélkül; úgy ítéli meg, hogy a kísérleti projektek/előkészítő intézkedések megvalósításakor a Bizottságnak lépésről lépésre tájékoztatnia kellene az azokat kezdeményező európai parlamenti képviselőket annak biztosítása érdekében, hogy javaslataik szellemét teljes mértékben tiszteletben tartják;

Ügynökségek

51.  tudomásul veszi a decentralizált ügynökségek részesedésének +3,1%-os növekedését a 2018. évi költségvetési tervezetben (a címzett bevételek nélkül) és a 146 új álláshelyet, de kiemeli, hogy jelentős különbségek vannak a „teljes kapacitással működő” ügynökségek (-11,2%) és az „új feladatokat ellátó ügynökségek” (+10,5%) között; feltételezi, hogy e számok megfelelően tükrözik azt a tényt, hogy 2013 óta a legtöbb ügynökségnél már lezárult az 5%-os létszámcsökkentés vagy még meg is haladták azt (néhány ügynökségnél 2018-ban valósul meg), miközben az ugyanebben az időszakban bekövetkezett létszámnövekedés a migrációval és a biztonsággal foglalkozó ügynökségeket (+183 álláshely), a pénzügyi felügyeleti ügynökségeket (+28 álláshely) és néhány, új feladatokkal megbízott ügynökséget (ERA, EASA, GSA) (+18 álláshely) érintette; megismétli a 2015. évi mentesítési jelentésben megfogalmazott felhívását források fenntartására és adott esetben kiegészítésére az ügynökségek – többek között az ügynökségek hálózata állandó titkárságának (amelynek neve most már Közös Támogató Hivatal) – megfelelő működésének biztosítása érdekében;

52.  megismétli azon meggyőződését, hogy a bel- és igazságügy területén aktív uniós ügynökségeket sürgősen el kell látni a szükséges operatív kiadásokkal és személyzettel, lehetővé téve számukra, hogy sikeresen ellássák az elmúlt években rájuk ruházott további feladatokat és felelősségi köröket; e tekintetben üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) személyzetének növelését, ami véleménye szerint a minimumot jelenti annak biztosításához, hogy ezek az ügynökségek hatékonyan hajtsák végre műveleteiket; hangsúlyozza, hogy az Europol javasolt költségvetése és személyzeti állománya nem elegendő a ráruházott feladatok ellátásához, mivel a Bizottság és a tagállamok az elmúlt években a tagállamok közötti együttműködés erősítése mellett döntöttek, különösen a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, az embercsempészet és a kísérő nélküli gyermekek védelme területén; hangsúlyozza az információcsere jelenlegi rendszerében azonosított hiányosságokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy bocsássa az eu-LISA rendelkezésére a közelmúltban ezzel kapcsolatban ráruházott további feladatok és felelősségi körök ellátásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat; hangsúlyozza az EASO fontos szerepét a tagállamok támogatásában a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásában, különösen a menedékkérők számának növekedése esetén; sajnálja az operatív finanszírozás (-23,6% 2017-hez képest) és a személyzet (-4%) csökkentését az Eurojust vonatkozásában, amely jelenleg az esetek számának súlyos növekedésével néz szembe;

53.  aggodalommal állapítja meg, hogy a foglalkoztatás és képzés (CEDEFOP, ETF, EU-OSHA, EUROFOUND), valamint a környezeti fellépés (ECDC, ECHA, EEA, EFSA, EMA) területén működő európai ügynökségeket különösen érinti a létszámcsökkentés (-5 és -12 álláshely); úgy véli, hogy ez ellentétes a méltányos, színvonalas és stabil munkahelyek létrehozására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló általános uniós politikákkal; üdvözli az ACER és a GSA személyzetének és költségvetésének növekedését, de hangsúlyozza, hogy ezek a növekedések nem elegendők ahhoz, hogy az ügynökségek megfelelően teljesítsék feladataikat;

54.  megjegyzi, hogy 2018 a harmadik REACH-nyilvántartásba vételi határidő, amely sok vállalatot érint Európában és a mai napig a legtöbb kkv-t, ami ennélfogva jelentős hatással fog járni az ECHA munkaterhelésére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tartózkodjon hat ideiglenes alkalmazotti álláshely 2018-ra tervezett leépítésétől, és azt halassza el 2019-ig, hogy az ECHA hatékonyan végrehajthassa teljes 2018. évi munkaprogramját; e tekintetben megjegyzi, hogy az ECHA 2012 óta már 10%-kal csökkentette a REACH-csel foglalkozó munkatársai számát;

o

o o

55.  emlékeztet, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése jogi kötelezettség, amely közvetlenül a Szerződésekből ered; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megerősítésére a költségvetési eljárás során, és a költségvetési kiadásoknak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása hatékony eszközeként való felhasználására; javasolja, hogy fejlesszenek ki egy költségvetési tervet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének az uniós intézményekben történő végrehajtására – az elfogadott kísérleti projektnek megfelelően –, és a jövőben hozzanak létre egy külön költségvetési sort a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos kérdések intézményekben való koordinációjának irányítására;

56.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0085.


MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

A.  A költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás mellékletének A. részével összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2018. évi költségvetési eljárás legfontosabb időpontjai tekintetében a következőkben állapodik meg:

1.  A Tanács álláspontjának elfogadását megelőzően, július 13-án (délelőtt) háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

2.  A Bizottság törekedni fog arra, hogy a 2018. évi költségvetési irányszámokat május végéig benyújtsa.

3.  A Tanács arra törekszik, hogy a 37. hétig (szeptember harmadik hete) elfogadja az álláspontját és továbbítsa azt az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse a megállapodás mihamarabbi kialakítását az Európai Parlamenttel.

4.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága törekedni fog arra, hogy legkésőbb a 41. hét végéig (október közepe) szavazzon a tanácsi álláspont módosításairól.

5.  Az európai parlamenti olvasat előtt, október 18-án délután háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

6.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 43. héten (az október 23–26-i plenáris ülésen) szavaz az olvasatáról.

7.  Az egyeztetési időszak október 31-én veszi kezdetét. Az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2017. november 20-ig van lehetőség az egyeztetésre.

8.  Az egyeztetőbizottság november 6-án délután tartandó ülésének az Európai Parlament, november 17-i ülésének pedig a Tanács ad helyet, és az ülések szükség esetén tovább folytatódhatnak; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztetés(ek) keretében kell előkészíteni. Egy háromoldalú egyeztető ülésre november 9-én délelőtt kerül sor. További háromoldalú egyeztetés(ek)re kerülhet sor a 21 napos egyeztetési időszak alatt, többek között lehetőség szerint november 13-án vagy 14-én (Strasbourgban).

B.  Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó szabályokat a fent említett intézményközi megállapodás mellékletének E. része tartalmazza.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Esteban González Pons, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Paul Rübig, Patricija Šulin, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Nicola Caputo, Anneli Jäätteenmäki, Ivana Maletić, Stanisław Ożóg, Tomáš Zdechovský


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (15.6.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

A vélemény előadója: Deirdre Clune

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a számottevő gazdasági fellendülés, valamint a fenntartható fejlődés és az (üzleti, közszolgáltatásokba és emberi tőkébe való) befektetés kulcsfontosságú tényezők a minőségi munkateremtéshez, a jólét növeléséhez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a felfelé irányuló szociális konvergencia növeléséhez, továbbá szükség van arra, hogy az európai strukturális és befektetési alapokat hatékonyabban irányítsák az inkluzív növekedés előmozdítása felé; emlékeztet arra, hogy az Unió költségvetésének pénzügyileg támogatnia kellene az Európa 2020 célkitűzéseit szociális és foglalkoztatási téren;

2.  hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetésnek kulcsszerepet kell játszania az Unió fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint a minőségi munkateremtéshez való hozzájárulásának fokozásában, különös tekintettel az ifjúsági és a tartós munkanélküliség, a szegénység – beleértve a dolgozói szegénységet is – , a növekvő egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés elleni fellépésre; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetés nem értelmezhető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten kívül, amelyet felül kell vizsgálni legkésőbb az idei év végéig; felkéri az Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát;

3.  hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozásra és megfelelő költségvetési gazdálkodásra van szükség a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret azon programjai − így például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) különböző tengelyei, különös tekintettel az EURES területre, illetve az európai szociális párbeszéd és a munkavállalói szervezetek támogatására irányuló három autonóm költségvetési tételre, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) − esetében, amelyek célja a munkanélküliség, illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése; ezért kitart amellett, hogy 2018-ban e programok forrásait legalább a korábbi uniós költségvetés szintjén kell tartani; megjegyzi, hogy az idei év költségvetésének kifizetési mennyisége korlátozott volt, mivel a strukturális alapokat nem használták fel olyan gyorsan, mint ahogyan az várható volt, és hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetésnek elegendő kifizetési előirányzatot kell biztosítania;

4.  kitart amellett, hogy az uniós forrásokból eredő pénzügyi támogatás továbbra is előnyben részesítse azokat a programokat, amelyek lehetővé teszik a munkahelyteremtést és a munkahelymegtartást, valamint továbbra is a lehető legtöbb – különösen a munkaerőpiactól legtávolabb eső – célzott kedvezményezett elérésére törekedjen; javasolja, hogy az ESZA-n és az EaSI-n keresztül elegendő támogatást nyújtsanak a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló tanácsi ajánlásban azonosított intézkedések végrehajtására;

5.  hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás pozitív hatással van a fizikai és mentális megbetegedésben szenvedők felépülésére, és a támogatással tényadatokon alapuló modelleket kell megcélozni, például a munkahelyre való felvételt követő képzési programokat;

6.  úgy véli, hogy az olyan programok paraméterei, mint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, tisztességtelenül kedvezőtlenek a kisebb tagállamokra nézve; javasolja, hogy a támogathatósági feltételek e tekintetben rugalmasabbak legyenek, mivel az elbocsátások és a bezárások más régiókhoz képest nagyobb hatást gyakorolhatnak a kisebb régiókra;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy a 2018. évi költségvetésből kellő kötelezettségvállalási, és különösen kifizetési előirányzatot biztosítsanak az Európai Szociális Alapnak, tekintettel arra, hogy az ESZA intenzív végrehajtás időszakába lép, és nőni fognak a tagállamok kifizetési kérelmei;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy fejezzék be valamennyi felelős igazgatási hatóság akkreditációját az ESZA hatékony operatív működésének biztosítása érdekében;

9.  kiemeli, ahogyan azt az OECD állítja, hogy több képzett ember még demokratikusabb társadalomhoz és még fenntarthatóbb gazdasághoz járul hozzá, és kevésbé függ az állami támogatástól, valamint kevésbé sebezhető a gazdasági visszaesés által; ezért rámutat arra, hogy az uniós költségvetésnek be kellene fektetnie a minőségi oktatásba, a szakképzésbe és az innovációba, mivel ezek kulcsfontosságúak nemcsak a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésében, hanem az Unió számára is, hogy sikeresen versenyezzen a globális piacokon;

10.  emlékeztet arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség aránya elfogadhatatlanul magas az Unióban(1) és a munkanélküli fiatalok (különösen az oktatásban és képzésben nem részesülők, valamint a nem foglalkoztatottak) helyzete kiváltképpen aggasztó; hangsúlyozza, hogy ezen probléma megoldása érdekében kiemelkedően fontos, hogy az Európai Ifjúsági Kezdeményezés és az Európai Szociális Alap által biztosítsák az ifjúságigarancia-programok megfelelő és kellő időben történő támogatását;

11.  ebben a tekintetben kiemeli az Európai Ifjúsági Kezdeményezés folytatásának fontosságát a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig, és úgy gondolja, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) megfelelő támogatása elengedhetetlen; megjegyzi azonban, hogy ennek támogatása továbbra sem elegendő. a 2017-es költségvetési tárgyalások keretében üdvözli a 2017-re vonatkozó, 500 millió euró értékű új támogatásról szóló egyezményt és hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak év vége előtt el kell fogadnia a megegyezés szerinti növekedést; kiemeli annak szükségességét, hogy legalább 700 millió euró értékű támogatás álljon rendelkezésre a 2018-2020-as időszakra, mint ahogyan erről a többéves pénzügyi keret félidős átdolgozásában megegyeztek; továbbá elegendő kifizetési előirányzat szétosztására szólít fel, a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében;

12.  aggodalommal említi meg továbbá a Számvevőszék állítását, miszerint pusztán az uniós költségvetésből származó források nem elegendőek ahhoz, hogy a NEET-fiatalok teljes körével foglalkozni lehessen(2);

13.  hangsúlyozza, hogy hosszú távú megoldásokra van szükség, különösen a felsőfokú oktatási rendszerek minőségét és hozzáférhetőségét illetően, és hozzáférést kell biztosítani a minőségi foglalkoztatáshoz, amely a fiatalokat tisztes munkához juttatja; ebben az értelemben hangsúlyozza, hogy több pénzügyi és adminisztratív erőfeszítésre van szükség az Erasmus+ -hoz való hozzáférés növelése érdekében, hogy segítsenek a mobilitás előtt álló akadályok leküzdésében az alacsonyabb jövedelmű háztartásokból érkező, valamint a fogyatékkal élő jelentkezők esetében, akiket jobban sújtott a gazdasági válság és a csökkentések;

14.  kiemeli, hogy forrásokat kell biztosítani a szegénység, különösen a gyermekszegénység elleni küzdelemhez és a gyermekek alapvető szükségletei – például élelmezés, lakhatás, oktatás és egészségügyi ellátás – kielégítésének támogatásához;

15.  hangsúlyozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) fontosságát a szegénység és társadalmi kirekesztés leküzdésében és kéri, hogy foglaljanak bele a 2018-as költségvetésbe megfelelő forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően teljesüljenek a célcsoportok szükségletei és az Alap célkitűzései;

16.  úgy véli, hogy az EU költségvetésének a szakképzéshez és a szakmai képesítésekhez kapcsolódó intézkedéseket is támogatnia kell, különös tekintettel az ágazat specifikus készséghiányra, kiváltképpen elősegítve a kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó kezdeményezéseket, amelyeket a Tanács nemrég fogadott el (ezek az alacsonyan képzett felnőttekre irányulnak), valamint elő kell segítenie a gyakornokok mobilitását, ahogyan az már az Erasmus program keretében résztvevő diákok esetében is megtörtént;

17.  felszólít arra, hogy a költségvetés révén folyamatosan támogassák a megfelelő szakképzést és az átképzést a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban és a nagy munkahelyteremtési potenciállal rendelkező kulcsfontosságú ágazatokban;

18.  rámutat arra, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is) alkotják Európa gazdaságának gerincét, és az Unió összes vállalkozásának 99%-át ők adják; megjegyzi, hogy az ilyen vállalkozások létrehozását és fenntartását illetően az egyik fő probléma a finanszírozás megszerzése; ezzel összefüggésben ösztönzi a „gondolkozz először kicsiben” elvet; hangsúlyozza, hogy a 2018. évi költségvetésnek támogatnia kell a vállalkozói kedvet elősegítő intézkedéseket, beleértve a szociális vállalkozásokat, az innovatív szociális vállalkozásokat, a munkavállalók pénzügyi részvételét és az önfoglalkoztatást is; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a 2018. évi költségvetésnek különösképpen lehetővé kell tennie a mikrohitelekhez való hozzáférést, amelyek a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) keretén belül a mikrofinanszírozáson és szociális vállalkozáson keresztül érhetők el; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a kkv-k és szociális vállalkozások számára elérhető támogatási összegeket annak érdekében, hogy azok fenntartsák versenyképességüket és munkahelyteremtési potenciáljukat;

19.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell az egységes piac megvalósítását, a versenyképességet és a társadalmi konvergenciát, a szociálisan felelős vállalati politika kialakítását, valamint − a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítása érdekében − a szociális jogi normák vállalatok általi betartásának nyomon követését;

20.  felhívja a Parlament küldöttségét, hogy hangsúlyozza a foglalkoztatási és a szociális ügyekkel foglalkozó programokra előirányzott költségvetési sorok teljes körű végrehajtásának jelentőségét;

21.  rámutat arra, hogy az e sorok költségvetési programozását módosító változtatásokat el kell utasítani, és hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között megfelelő egyensúlyt kell találni annak érdekében, hogy az e politikákban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni;

22.  emlékeztet arra, hogy valamennyi foglalkoztatással és társadalmi ügyekkel foglalkozó ügynökség (CEDEFOP, ETF, EUROFOUND, EU-OSHA) jelentős mértékben hozzájárult a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekhez, valamint arra, hogy az ügynökségek képesek sokféle problémával foglalkozni (úgymint tisztes munkahelyteremtéshez vezető, minőségi foglalkoztatás, új foglalkoztatási formák, szakmai képzés támogatása és szakmai képesítésekhez kapcsolódó intézkedések, illetve munkahelyi egészség és biztonság); hangsúlyozza ennek fényében, hogy feladataik folyamatosan gyarapodnak és ezért ezeket az ügynökségeket el kellene látni a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokkal, hogy ellássák feladataikat és hasonló feladatokat tudjanak kivitelezni; határozottan támogatja, hogy esetenkénti megközelítést alkalmazzanak a decentralizált ügynökségek egyedi igényeinek felmérése céljából;

23.  hangsúlyozza, hogy a 2018. évi költségvetésnek elő kell mozdítania a munkavállalók magas szintű védelmét és a kockázatmegelőzést támogató kultúrát az EU egész területén, és elő kell segítenie a munkahelyi fizikai és mentális egészségvédelem és biztonság terén továbbra is felmerülő új kihívások kezelését; ebben a tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy biztosítani kellene az EU-OSHA megfelelő támogatását, valamint az EaSI program PROGRESS területén belül a munkahelyi fizikai és mentális egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó munkafolyamatot;

24.  hangsúlyozza, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) számára további támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy kiegyenlítsék Írország ország koefficiensének elmúlt években tapasztalt jelentős növekedését, amely egyre jobban megnehezíti az ügynökség által végzett kutatás szinten tartását; hangsúlyozza a kiegészítő támogatás szükségességét különösen a páneurópai felmérések munkájának biztosítása és annak céljából, hogy még több munkát végezhessenek a „be nem jelentett munkavégzéshez” és „a menekültek és migránsok munkaerőpiaci integrációjához” kapcsolódóan;

25.  hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések nagyon értékes eszközök a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területén új tevékenységek és szakpolitikák kezdeményezésére; hangsúlyozza, hogy a múltban a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság több ötletét is sikeresen végrehajtották kísérleti projektként vagy előkészítő intézkedésként; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a sablonos gondolkodáson túllépő megközelítést az európai hozzáadott értékkel rendelkező kísérleti projektek/előkészítő intézkedések kiválasztásakor; ezért úgy véli, hogy a bizottság 2018-ben továbbra is élni fog ezekkel az eszközökkel; ösztönzi az egyes fejezetek biztosította mozgástér teljes mértékű kihasználását; kéri, hogy a Bizottság rendszeresen és részletesen tájékoztassa a Parlamentet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásának különböző szakaszairól; felkéri a Bizottságot, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtása során tartsa tiszteletben ezeknek a Parlament és a Tanács által elfogadott és jóváhagyott tartalmát.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, David Casa, Martina Dlabajová, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Thomas Mann, Dominique Martin, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Anne Sander, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Heinz K. Becker, Deirdre Clune, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Marju Lauristin, Edouard Martin, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Michaela Šojdrová, Helga Stevens, Ivo Vajgl, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella De Monte

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

40

+

ALDE

EPP

Green/EFA

GUE/NGL

S&D

Martina Dlabajová, Marian Harkin, Robert Rochefort, Yana Toom, Ivo Vajgl, Renate Weber

Heinz K. Becker, David Casa, Deirdre Clune, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Michaela Šojdrová, Csaba Sógor, Romana Tomc

Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

Tania González Peñas, Kostadinka Kuneva, João Pimenta Lopes

Maria Arena, Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Isabella De Monte, Agnes Jongerius, Jan Keller, Marju Lauristin, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Joachim Schuster, Jutta Steinruck, Flavio Zanonato

5

-

ECR

ENF

Arne Gericke, Czesław Hoc, Helga Stevens

Mara Bizzotto, Dominique Martin

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

2017. márciusában az ifjúsági munkanélküliség aránya 17.2% volt az EU-28 területén és 19.4% az euróövezetben, míg ez a két adat 2016. márciusában 19.1% és 21.3% volt - Eurostat, 2017. május 2.: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/8002525/3-02052017-AP-EN.pdf/94b69232-83a9-4011-8c85-1d4311215619

(2)

5/2017 sz. különjelentés: Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?, 8. o.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (9.6.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

A vélemény előadója: Daniel Dalton

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet, hogy a gazdasági együttműködés alapvető célja a közös piac, amely az uniós gazdasági növekedés kulcsfontosságú eleme;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a digitális egységes piac és a digitális egységes piac által megkövetelt valamennyi intézkedés végrehajtásához szükséges költségvetést;

3.  hangsúlyozza, hogy az erősebb uniós versenyképességnek sarokköve a nagymértékben integrált és jól működő egységes piac, amely tisztességes környezetet biztosít a fogyasztók és a kkv-k számára, továbbá felszólít arra, hogy biztosítsanak megfelelő költségvetést a digitális korszakra való átállásra, valamint az európai ipar és kkv-k nemzetköziesedési és újraiparosítási folyamataira;

4.  véleménye szerint a fogyasztóvédelmi politika megfelelő költségvetési forrásokat igénylő horizontális prioritás; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy fokozzák az oktatást és a fogyasztói tudatosságot a fogyasztóvédelmi politika tekintetében, valamint a termékbiztonsági és piacfelügyeletet, különösen a digitális egységes piacon, továbbá hogy támogassák a fogyasztói érdekeket a különböző uniós politikákban;

5.  hangsúlyozza, hogy jelentős növekedési potenciál rejlik a szolgáltatások szabad mozgásában, amely még mindig nem eléggé fejlett az egységes piacon, és felszólít a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmének növelésére, hangsúlyozza továbbá, hogy az említett fejletlenség számos szolgáltatási ágazatban fennáll a bizonytalanság és az adminisztráció bonyolultsága, továbbá amiatt, hogy nincs egy jól strukturált együttműködési mechanizmus a tagállamok között; úgy véli, hogy minden új kezdeményezésnek különösen ezeket az akadályokat kell kezelnie;

6.  emlékeztet, hogy támogatni kell az uniós vámpolitikát és kiemeli, hogy a vámeljárások egyszerűsítése és a vámrendszerek tényleges érvényesítése lényeges a csalás és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemhez és a verseny ösztönzéséhez; hangsúlyozza, hogy megfelelő költségvetési keret szükséges az uniós vámkódex gyors végrehajtásának biztosításához és annak garantálásához, hogy a tagállamokban bevezessék az uniós vámkódex által előírt valamennyi interoperábilis informatikai rendszert;

7.  hangsúlyozza a kkv-k és a mikrovállalkozások döntő szerepét az uniós gazdaságban és kiemeli, hogy az innováció, a bővítés, a nemzetköziesedés és a harmadik országokban való piacra jutás hatékony finanszírozására van szükség annak érdekében, hogy növeljük nemzetközi versenyképességüket; jobban kell támogatni a körforgásos üzleti modellekre való átállás folyamatát; és támogatást kell nyújtani számukra, hogy segítsük őket a gazdaság digitális átállásában, továbbá segíteni kell őket az ebben rejlő lehetőségek jobb kihasználásában; hangsúlyozza, hogy szükséges a COSME és az Enterprise Europe Network megfelelő költségvetési támogatása;

8.  kiemeli a szabványok jelentőségét az uniós piac versenyképessége szempontjából; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a szabványosítási eljárásba bevonják a fogyasztókat és az érintetteket; kiemeli, hogy megfelelő pénzügyi támogatás szükséges az európai szabványügyi szervek tevékenységei számára;

9.  felszólít azon egységes piaci eszközök megerősítésére, melyek biztosítják a belső piaci szabályok fogyasztók és vállalkozások általi jobb ismeretét és lehetővé teszik számukra jogaik érvényesítését, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közti jobb együttműködést, továbbá kiemeli a SOLVIT és a FinNet pénzügyi támogatása folytatásának jelentőségét és annak fontosságát, hogy az Európai Fogyasztói Központok Hálózata számára is megfelelő finanszírozást biztosítsanak, hogy támogassák az európai polgárok mint fogyasztók jogaival kapcsolatos képzésére vonatkozó küldetését;

10.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 és az ESBA keretében növelje a finanszírozást a belső piac jobb működésének biztosítása érdekében, valamint hogy támogassa azokat az európai vállalkozásokat, amelyek prioritásként kezelik a befogadást, a munkahelyteremtést, a kutatást és az innovációt;

11.  hangsúlyozza, hogy az egységes piaci politikát prioritásként kell kezelni a költségvetés jobb felhasználására törekvés tekintetében, és hogy hasonló megtakarításokat kell elérni más területeken is, hogy teljesíteni lehessen a kiadásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Pascal Arimont, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Kaja Kallas, Julia Reda, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Georges Bach, Peter Jahr, Markus Pieper

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30

+

ALDE

Dita Charanzová, Kaja Kallas, Morten Løkkegaard

ECR

Daniel Dalton, Anneleen Van Bossuyt

PPE

Pascal Arimont, Georges Bach, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Peter Jahr, Antonio López-Istúriz White, Markus Pieper, Jiří Pospíšil, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Sabine Verheyen, Lambert van Nistelrooij

S&D

Lucy Anderson, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

VERT/ALE

Julia Reda, Igor Šoltes

2

-

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz

ENF

Mylène Troszczynski

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (1.6.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

A vélemény előadója: Tibor Szanyi

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés jelentőségét a kulcsfontosságú uniós célok és prioritások teljesítése tekintetében, mint például az élelmiszer-biztonság, a munkahelyteremtés, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, az innováció és a területi egyensúly, valamint azt, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a teljes uniós költségvetés fontos részét képezi a szakpolitika közös jellege miatt; elismeri a megosztott irányítás szerepét a közös agrárpolitika végrehajtásában; emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági kiadások relatív értékben csökkentek, miközben a mezőgazdaság ugyanakkor új feladatokat kapott az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése és a közjavak biztosítása terén, és most az uniós költségvetés mintegy 38 %-át teszik ki; ezért kéri a mezőgazdasági költségvetésnek legalább a jelenlegi szinten való fenntartását, hogy a szektor továbbra is teljesíthesse a kulcsfontosságú célokat, különös tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági szektort gyakran érintik költségvetési választ szükségessé tevő válságok; megjegyzi, hogy a bevételek stabilitásának elsődleges célt kell képeznie;

2.  sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a jelenlegi pénzügyi időszakban a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló programozási eszközöket; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is biztosítsa e programok zökkenőmentes végrehajtását;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak megbízhatóan kell megbecsülnie a mezőgazdaság igényeit a 2. fejezetben; kéri a 2. fejezetben rendelkezésre álló teljes tartalékkeretnek a mezőgazdasági szektor számára való fenntartását az egyéb elsődleges politikai céloktól függetlenül, valamint e tartalékkeret védelmét és fenntartását a következő többéves pénzügyi keretben; kéri azon alapelv következetes érvényesítését, mely szerint a mezőgazdaságból származó bevételeknek teljes mértékben a mezőgazdasági költségvetésben kell maradniuk;

4.  hangsúlyozza a válságra képzett tartalékok fontos szerepét; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2017-es költségvetésben a mezőgazdasági szektor válságára képzett tartalék céljára a pénzügyi fegyelmi mechanizmus révén elkülönített, el nem költött teljes összeg a szektort érintő válságokból eredő veszteségek csökkentéséhez való lényeges hozzájárulására való tekintettel közvetlen kifizetésként maradjon a 2018-as költségvetésben az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

5.  megjegyzi, hogy az európai mezőgazdaságot egyre több válság érte az elmúlt években; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a válságra képzett tartalék jelenlegi rendszerét, és hozzon létre egy új eszközt, amely válság esetén gyors politikai beavatkozást tesz lehetővé, és finanszírozásához nem éves pénzügyi fegyelmi mechanizmusra támaszkodik;

6.  megjegyzi, hogy a „salátacsomag” által érintett pontok javítják a végrehajtási képességet, és hogy ezeket a pontokat megfelelően tükrözni kell a 2018-as költségvetésben; kiemeli, hogy a költségvetést az ezen egyszerűsítésből eredő javított képességekkel összhangban kell végrehajtani; elegendő forrás rendelkezésre bocsátását kéri annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani a KAP egyszerűsítésének minden elemét; hangsúlyozza, hogy a KAP egyszerűsítésének biztosítania kell a források felhasználása során tapasztalható hibaarányok további csökkentését is, miközben a pozitív változásoknak végfelhasználói egyszerűsítéseket is magukkal kell hozniuk; támogat a teljesítményalapú megközelítés irányába tett minden lépést;

7.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő időben kövessék figyelemmel a mezőgazdasági termékek áringadozásait, amelyek negatívan hatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, és szükség esetén tegyenek gyors és hatékony válaszlépéseket, ezáltal lehetőséget adva a mezőgazdasági termelőknek az ilyen áringadozások közvetlen leküzdésére;

8.  úgy ítéli meg, hogy az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkében meghatározott, aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kikötés biztosítja az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó hírnévkockázat kiküszöbölését; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kikötés kritériumainak egységes alkalmazását e mezőgazdasági termelők egyszerűsített, de megbízhatóbb azonosítása céljából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az aktív mezőgazdasági termelők teljesítsék ezeket a feltételeket az uniós finanszírozás odaítélése céljából;

9.  hangsúlyozza, hogy a KAP-ot tovább kell egyszerűsíteni a szükséges költségvetési forrásokkal együtt a legfontosabb célok és prioritások tekintetében benne rejlő lehetőségek teljes körű megvalósítása érdekében;

10.  ragaszkodik a fiatal mezőgazdasági termelőket célzó, az innovációt és a generációs megújulást támogató kezdeményezések fenntartásához;

11.  hangsúlyozza az élelmiszerláncban folyamatosan tapasztalható egyensúlyhiányt, ahol az elsődleges termelők helyzete jelentősen rosszabb, mint a többi szereplőé; sürgeti a Bizottságot ezért az élelmiszerláncban a mezőgazdasági termelők szerepének növelésére a termelői szervezetek és szövetkezetek létrehozása és megerősítése, a termelők és a kiskereskedők közötti együttműködés elősegítése, a rövid ellátási láncok és a helyi minőségi márkák mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére szolgáló intézkedések ösztönzése és az élelmiszerláncon belüli árak és árrések átláthatóságának javítása érdekében való fellépés révén; kiemeli a Parlament tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos álláspontját, és emlékeztet arra, hogy már többször is kérte uniós jogszabály elfogadását ebben a tekintetben; hangsúlyozza, hogy lényeges a termelői szervezetekkel kapcsolatos szabályok tisztázása sikeres működésük és a rendelkezésre álló források felhasználása érdekében;

12.  üdvözli a termelők, a termelői szervezetek és egyesületek érdeklődését a 1144/2014/EU rendeletben elfogadott promóciós politika iránt; megjegyzi azonban, hogy az érdekelt felek aggályaikat fejezték ki a programok – különösen az ágazatban működő kkv-k számára való – elérhetőségével kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg a promóciós politika alapos értékelését, és fontolja meg költségvetésének növelését;

13.  hangsúlyozza a helyi akciócsoportok szakértelmét a vidékfejlesztési programok megszervezésében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a közösségalapú megközelítések zökkenőmentes végrehajtását, és kéri számukra átfogóbb finanszírozás juttatását;

14.  ragaszkodik ahhoz, hogy elegendő mennyiségű forrást kell elkülöníteni az élelmiszerlánc ellenőrzéseire, különös figyelmet fordítva a kereskedelmi kapcsolatokra és az élelmiszerek egyenlő tápanyagtartalmára az egész EU-ban;

15.  úgy ítéli meg, hogy tovább kell elemezni, ki kell aknázni és elő kell mozdítani az „intelligens” megoldások kínálta lehetőségeket; kiemeli, hogy ezeknek az „intelligens” megoldásoknak fenn kell tartaniuk a környezetvédelmi, éghajlatváltozási és biodiverzitási politika céljainak való következetes megfelelést, szoros együttműködést kell biztosítaniuk az összes tagállamban működő megfelelő érdekelt felekkel, és ösztönözniük és támogatniuk kell a méretgazdaságosság előnyeit kihasználni nem tudó kis mezőgazdasági üzemek igényeire szabott kezdeményezéseket, hogy részesülhessenek az új technológiákkal járó előnyökből; megjegyzi, hogy a beépített „intelligens” megoldások – mint például az intelligens falvak, a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, a megosztott és a körforgásos gazdaság és a szociális kezdeményezések – hozzájárulhatnak a mezőgazdasághoz és az általános jóléthez a vidéki térségekben; rámutat, hogy figyelembe kell venni a falvakat annak biztosítása érdekében, hogy a vidéki területek gazdaságilag életképes, vonzó és környezeti szempontból fenntartható, élhető helyek legyenek; üdvözli az „intelligens” megoldásokat célzó meglévő és jövőbeli projekteket; sürgeti a Bizottságot, hogy tervezzen be finanszírozást az „intelligens” megközelítések számára a KAP reformja és a Cork 2.0 nyilatkozat tükrében; kéri, hogy a kutatásra és innovációra a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban elkülönített források maradjanak teljes mértékben elérhetők;

16.  úgy véli, hogy – tekintettel bizonyított környezeti előnyeikre és megnövekedett mezőgazdasági hatékonyságukra – a mezőgazdasági szektorban az intelligens és innovatív megoldások további alkalmazásának pénzügyi támogatására van szükség;

17.  üdvözli új piaci megfigyelőközpontok létrehozását a termények és a cukor vonatkozásában; elismeri a Bizottság által a reform folytatására tett erőfeszítéseket, amelyek célja a gyümölcs- és zöldségágazat további felvirágoztatása; úgy ítéli meg, hogy a termelői csoportok és az említett ágazatra kiterjedő esetleges megfigyelőközpont a tej- és húspiaci megfigyelőközpontokkal együtt előnyösek lehetnének pontos, időszerű információ nyújtásával; megjegyzi, hogy a piaci megfigyelőközpontok átláthatóbbá tehetnék a mezőgazdasági piacokat azzal, hogy pontosabb áttekintést adnak az ágazatokról;

18.  rámutat az utóbbi évek kísérleti projektjeinek jelentőségére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazatok szempontjából; további támogatást kér, különösen azon folyamatban lévő projektek számára, amelyek nagyon sikeresnek bizonyultak, valamint megfelelő figyelem fordítását kéri a bevált gyakorlatok és a tanulságok terjesztésére, és a sikeres megközelítések általános bevezetésére; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az említett kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések hatékonyságának és előnyeinek utólagos értékelését;

19.  elismeri a pénzügyi források szerepét az áringadozás bármely hatásának enyhítésében; megjegyzi azt is, hogy egy kölcsönös befektetési alapra épülő ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz a megfelelő megközelítés; továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy egyes konkrét mezőgazdasági alágazatoknak és kezdeményezéseknek, mint például a méhészetnek és az iskolatej- és -gyümölcsprogramoknak középpontban kell maradniuk;

20.  kéri megfelelő pénzösszegek elkülönítését kutatásra és az uniós állat- és növényegészségügyi fellépések számára; hangsúlyozza, hogy az állat- és növényegészségügyi fellépések számára elkülönített jelenlegi 20 millió eurós előirányzat elégtelennek bizonyulhat a növekvő számú járvány, mint például többek között a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a bőrcsomósodáskór, a Xylella fastidiosa újbóli kitörései és a Vespa velutina és a Tecia solanivora betörései fedezésére. megjegyzi, hogy fenn kell tartani egyéb kockázatkezelő eszközöket is váratlan környezeti események, a piachoz kapcsolódó kockázatok vagy a bevételek ingadozása esetére; kéri a jelenlegi forgalombahozatali normák frissítését a termelők szükségtelen pénzügyi veszteségeinek megakadályozására;

21.  ragaszkodik ahhoz, hogy forrásokat kell félretenni a mezőgazdasági termelők által a piaci vagy egészségügyi és növényegészségügyi válságok, például a Xylella fastidiosa miatt elszenvedett gazdasági veszteségek kompenzálására, és ismételten kijelenti, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretet a 3. fejezettel együttműködésben e célra kell felhasználni; ragaszkodik ahhoz, hogy a felszámolásért adott kompenzáció terjedjen ki az agro-ökoszisztémák, többek között az egészséges élő talaj rehabilitációjára, továbbá jelentős biológiai sokféleség létrehozására, különösen az ültetési anyagok genetikai sokfélesége, és ideális esetben a betegséggel vagy az adott kártevőkkel szembeni rezisztenciájuk vagy toleranciájuk biztosítása révén, hogy az agro-ökoszisztémák kevésbé legyenek kitéve a jövőbeli támadásoknak;

22.  úgy ítéli meg, hogy a brexit és a folytatódó orosz embargó agrárpiacra gyakorolt hatását figyelembe kell venni;

23.  rámutat, hogy a brexit jelentős pénzügyi hatással lehet a jövőbeli többéves pénzügyi keretre; továbbá rámutat, hogy a KAP-ot, amely elsősorban az uniós költségvetésből finanszírozott közös európai politika, nagyobb pénzügyi hatás érheti, mint a többi politikát, figyelembe véve, hogy az állami támogatást csak nagyon korlátozott mértékben lehet nyújtani; ezért ragaszkodik a KAP költségvetésének felülvizsgálatához, és a KAP-ra szánt költségvetés lehetséges emelésének megfontolásához a piaci hiányosságok és válságok figyelembevétele céljából;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Franc Bogovič, Hannu Takkula

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

31

+

ALDE

Ulrike Müller, Hannu Takkula

ECR

Bas Belder, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk

EFDD

Marco Zullo

ENF

Edouard Ferrand, Philippe Loiseau

GUE/NGL

Matt Carthy, Luke Ming Flanagan

PPE

Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Marijana Petir

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paolo De Castro, Viorica Dăncilă, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

Verts/ALE

Martin Häusling, Bronis Ropė

0

-

3

0

ALDE

Jan Huitema

EFDD

John Stuart Agnew

GUE/NGL

Maria Lidia Senra Rodríguez

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (31.5.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

A vélemény előadója: Morten Løkkegaard

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során az Erasmus+ programra a 2017 és 2020 közötti időszakra javasolt 200 millió eurós forráskiegészítést a Tanács 100 millió euróra csökkentette, amelyből 50 millió eurót már 2017-ben előirányoztak; emlékeztet, hogy ezeket az alapokat azon szakpolitikai keretben kell felhasználni, amelyekre elkülönítették őket, mivel az Erasmus+ továbbra is az európai fiatalokba történő elsődleges stratégiai befektetés;

2.  megjegyzi, hogy az új Szolidaritási Testületre javasolt finanszírozás nagymértékben támaszkodik az Erasmus+ programra (körülbelül 58 millió EUR 2017-ben), az Európa a polgárokért programra (körülbelül 3,5 millió EUR évente), valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjára (14,2 millió EUR évente); megjegyzi továbbá, hogy nem egyértelmű az önkéntességi és a foglalkozási ágak közötti különbségtétel, és hogy ezért fennáll a kockázat, hogy veszélybe kerül a meglévő Európai Önkéntes Szolgálat hatékonysága; kitart amellett, hogy az új kezdeményezések új jogalapot és egyértelmű szakpolitikai tervezést igényelnek és össze kell azokat más programokkal hangolni; hangsúlyozza, hogy a Szolidaritási Testület jövőbeni kiterjesztése nem veszélyeztetheti a prioritást élvező oktatási és kulturális programok finanszírozását; hangsúlyozza továbbá, hogy a kezdeményezés nem tesz világos különbséget az önkéntes tevékenységek és a munkaközvetítések között, ami elkerülhetővé tenné a potenciális minőségi munkahelyek fizetetlen önkéntes munkával való helyettesítését;

3.  az Európában tapasztalható új társadalmi kihívásokkal összefüggésben megállapítja, hogy erősíteni kell a közös európai kihívásoknak való megfelelést szolgáló európai megközelítést az európai civil társadalmi hálózatok által az oktatás, a képzés és a fiatalok támogatása területén végrehajtott nagyszabású innovációs projektek támogatása révén; rámutat, hogy ezt a legjobban úgy lehetne elérni, ha az Erasmus+ „Együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje” elnevezésű 2. kulcsintézkedése teljes finanszírozásának egy része központosított intézkedésekre kerülne elkülönítésre;

4.  megjegyzi, hogy növelni kell az európai hálózatok számára a „Szakpolitikai reform támogatása” elnevezésű 3. kulcsintézkedés keretében biztosított működési támogatást az Erasmus+ által kínált lehetőségek népszerűsítésének és terjesztésének lehető legnagyobb ösztönzése érdekében;

5.  elismeri a szabadidősport szerepét a polgári szerepvállalás, a demokrácia, a részvétel, az emberi jogok, az önkéntesség és az egyenlőség alapvető európai értékeinek terjesztésében; nagyobb szinergiák kialakítására szólít fel a kultúra és a sport területe, illetve az EU külső programjai között; felszólít különösen arra, hogy ezek a programok foglaljanak magukba kezdeményezéseket és költségvetési tételeket a kulturális és sporttevékenységekre, többek között a szabadidősportra és annak szerepére a külkapcsolatok terén; felszólít az Erasmus+ program sportfejezetének és a különleges éves rendezvények finanszírozásának fenntartására;

6.  üdvözli a Bizottság kezdeményezéseit, hogy az Erasmus+ és a Kreatív Európa keretében egy speciális pályázati felhívást hoz létre a menekültekkel foglalkozó projektekre; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje ezeket a pályázati felhívásokat és biztosítson számukra megnövelt finanszírozási kapacitást, amely több igényt fedezne és előretekintő politikát tenne lehetővé a következő többéves pénzügyi keret időszakára;

7.  kiemeli, hogy mind a Kreatív Európa kulturális alprogramja, mind az Európa a polgárokért program esetében továbbra is alacsony a sikeres projektek aránya (11% és 16% 2016-ban), ami frusztrációt okoz a kérelmezők körében és akadályozza a programok működését; felszólít arra, hogy a hatékony teljesítés érdekében 2018-ban irányozzanak elő több pénzeszközt e programokra; üdvözli az uniós intézmények által az elmúlt években a kifizetések hátralékának kezelésére tett erőfeszítéseket; rámutat, hogy az illetékes szervek és a kedvezményezettek közötti szerződések késedelmes véglegesítése, valamint a késedelmes kifizetések veszélyeztetik a programok Bizottság általi teljes körű végrehajtását;

8.  felszólít nagyobb szinergiák kialakítására a kulturális és oktatási programok, valamint az ESBA és az esb-alapok, különösen az ESZA között; felhívja az EBB-t, hogy fontolja meg az ESBA források nagyobb részének elkülönítését a kulturális és kreatív ágazatokra, mivel azok több információt tudnak terjeszteni – és más ágazatoknál jobban – az ESBA által nyújtott finanszírozási lehetőségekről; sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze és az ESBA közötti interakciót annak érdekében, hogy a célnak megfelelő hiteleket biztosítson a kulturális és kreatív szektor számára, ezáltal ösztönözve a növekedést; üdvözli az ESBA 2.0 javaslatot az Európai Beruházási Tanácsadó Platform szerepének fokozására, és megjegyzi, hogy az az uniós források esetleges összevonásával és a beruházási platformok létrehozásával kapcsolatos információforrásként jelentős lehetőséget rejt magában, ami kiegyensúlyozottabb ágazati és földrajzi lefedettséghez vezethet;

9.  üdvözli a kulturális örökség európai évéről (2018) született megállapodást, amelynek 7 millió eurós költségvetés áll majd a rendelkezésére 2018-ban, és ebből 4 millió EUR új forrásként; megismétli, hogy – a Tanács és a Bizottság nyilatkozataival összhangban – a kulturális örökség európai évének finanszírozása nem lehet negatív hatással a Kreatív Európa vagy az Európa a polgárokért programra;

10.  emlékeztet az Euranet Plus által végzett kiváló munkára, a páneurópai rádióhálózat által az uniós ügyekről sugárzott híradások függetlenségének fontosságára és arra, hogy bizonyítottan jobban tájékoztatja az uniós polgárokat; üdvözli az Euranet Plus folytatását célzó ideiglenes megoldás irányába tett pozitív erőfeszítéseket; ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítsa a hálózat 2018 utáni fenntarthatóságát azáltal, hogy többéves finanszírozási megállapodást garantál a következő évekre a saját költségvetési sorában, és bevonja a következő többéves pénzügyi keretbe;

11.  rámutat a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések azon potenciáljára, hogy eszközként szolgálhatnak intézkedések tesztelésére az uniós szakpolitikai területeken és új innovatív intézkedések bevezetésére, amelyek hosszú távú uniós intézkedésekké válhatnak; tudomásul veszi a „Gondoljuk újra Európát” kezdeményezés sikerét, amelynek ez az utolsó éve előkészítő intézkedésként; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés bizonyította értékességét, mivel a fiatalok körében előmozdította az EU-t érintő kihívásokról szóló vitát és újszerű gondolkodást; e kihívások fényében felszólít a kezdeményezés folytatására az Erasmus+ ifjúsági területének keretében;

12.  emlékeztet, hogy az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kulcsfontosságú eszközök a nagyarányú ifjúsági munkanélküliség tartós problémájának kezelésére, és felszólít folyamatos javításukra, valamint költségvetésük jelentős növelésére; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék által az ifjúsági garanciáról készített jelentés következtetéseit; rámutat arra, hogy több beruházásra, növekedést ösztönző strukturális reformokra és a szociális politikák összehangolására van szükség a fiatalok támogatásához abban, hogy a munkaerőpiacra történő minőségi átmenetük fenntartható módon valósuljon meg;

13.  üdvözli a Lux díj olyan modell felé való folyamatos fejlesztését, amely valamennyi uniós polgár részvételén alapul, valamint az Európai Történelem Háza működésének első évét és a Parlamentárium sikerét, ami felülmúlta a várakozásokat; felszólít többéves finanszírozási alap létrehozására minden olyan eszközre, amely kiváló az uniós polgárokkal való kommunikációhoz;

14.  emlékeztet a Parlament által a 2017-es parlamenti költségvetésre vonatkozó eljárásban hozott határozatra, amelynek értelmében a nemzetközi jelbeszédet használó tolmácsszolgálatot kell létrehozni valamennyi plenáris vita tolmácsolására, és felhívja az igazgatást, hogy haladéktalanul hajtsa végre ezt a határozatot;

15.  hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan létre kell hozni a saját források valódi és következetes rendszerét annak érdekében, hogy megoldást találjunk egyes uniós programoknak az alulfinanszírozásból eredő krónikusan alacsony eredményességi arányára és biztosítsuk az uniós költségvetés anticiklikus szerepét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Santiago Fisas Ayxelà, Dietmar Köster, Zdzisław Krasnodębski, Morten Løkkegaard, Martina Michels, Remo Sernagiotto

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

PPE

 

S&D

 

Verts/ALE

María Teresa Giménez Barbat, Morten Løkkegaard

Andrea Bocskor, Santiago Fisas Ayxelà, Svetoslav Hristov Malinov, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Michaela Šojdrová

Silvia Costa, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Dietmar Köster, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Krystyna Łybacka

 

Josep-Maria Terricabras, Helga Trüpel

2

-

ECR

John Procter, Remo Sernagiotto

4

0

ECR

GUE/NGL

Zdzisław Krasnodębski, Kazimierz Michał Ujazdowski

Nikolaos Chountis, Martina Michels

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (9.6.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2017/2043(BUD))

A vélemény előadója: Constance Le Grip

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke és 3. cikkének (3) bekezdése szerint a nők és a férfiak közötti egyenlőség az EU egyik alapvető értéke és egyik célja, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke szerint az Európai Uniónak valamennyi tevékenységében elő kell mozdítania a nők és a férfiak közötti egyenlőséget; mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fontos eszközök ezen elvnek az uniós szakpolitikákba, intézkedésekbe, fellépésekbe és fejlesztési programokba történő integrálásában a nők aktív munkaerőpiaci, illetve a gazdasági és szociális tevékenységekben való részvételének előmozdítása, illetve a megkülönböztetés elleni küzdelem céljából;

B.  mivel lényeges, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program végrehajtásában a Daphné megőrizze a lehető legnagyobb láthatóságot; mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie a megfelelő finanszírozási szintek fenntartásának igényét, és biztosítania kell a fellépések folyamatosságát és a finanszírozás kiszámíthatóságát az egyedi célkitűzések által lefedett valamennyi területen; mivel nagyobb költségvetésnek kell rendelkezésre állnia a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre, mivel az EU-ban minden harmadik nő nemi alapú erőszak áldozatává válik;

C.  mivel az uniós gazdaság versenyképességének fokozása, az infrastruktúra, a megfelelően finanszírozott kutatás, a szakképzettség fejlesztéséhez nyújtott támogatás és az EU folyamatos elkötelezettsége a beruházások erősítése mellett kulcsfontosságú a fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés biztosítása érdekében; mivel a nemek közötti tényleges egyenlőség elérése, a nemi sztereotípiák felszámolása, valamint a gazdasági növekedéshez és innovációhoz való hozzájárulás érdekében tovább kell növelni a nők és a lányok lehetőségeit a digitalizált gazdaság területén, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén és az ikt-ágazatokban;

D.  mivel az egészség a gazdasági jólét előfeltétele, és mivel az egészségügyre fordított pénzeszközök hatékony felhasználása előmozdíthatja a növekedést; mivel az egészségi egyenlőtlenségek leküzdését és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó, uniós szinten koordinált szakpolitikáknak és kezdeményezéseknek magukban kell foglalniuk a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférésben fennálló egyenlőtlenségek felszámolására irányuló fellépéseket;

E.  mivel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a nők gazdasági függetlensége és társadalmi szerepvállalásának növelése szempontjából, miközben a közszolgáltatások továbbra is fontos ágazatot jelentenek a nők foglalkoztatása tekintetében;

1.  emlékeztet, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése jogi kötelezettség, amely közvetlenül a Szerződésekből ered; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megerősítésére a költségvetési eljárás során és a költségvetési kiadásoknak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása hatékony eszközeként való felhasználására; javasolja, hogy fejlesszenek ki egy költségvetési tervet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének az uniós intézményekben történő végrehajtására – az elfogadott kísérleti projektnek megfelelően –, és a jövőben hozzanak létre egy külön költségvetési sort a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos kérdések uniós intézményekben való koordinációjának irányítására;

2.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy ellensúlyozzák az általános tilalmi szabály hatásait azzal, hogy jelentősen megnövelik a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra irányuló finanszírozást, különösen a születésszabályozáshoz és a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés finanszírozását – mind nemzeti, mind uniós fejlesztési finanszírozás felhasználásával –, hogy át lehessen hidalni azt a finanszírozási hiányt, amelyet a Trump-kormányzat hoz létre azzal, hogy felfüggeszti valamennyi olyan tengerentúli segélyszervezet finanszírozását, amely szexuális és reproduktív egészséggel és joggal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt;

3.  felszólít az erőforrások növelésére a nők gazdasági jogainak érvényesítése és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, többek között a meglévő uniós és tagállami szintű eszközök, mint például a nemi szempontú hatásvizsgálat felhasználása révén; a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítása, illetve a nemek közötti összes egyenlőtlenség megszüntetése érdekében felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazására az állami kiadások esetében;

4.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 8. cikke értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Unió egyik alapelve; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését valamennyi politikába be kell építeni, és a költségvetési folyamat valamennyi szintjén foglalkozni kell vele;

5.  megismétli azon felhívását, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program minden egyedi célkitűzése – a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének céljából is – külön költségvetési sorral rendelkezzen a pénzeszközök felhasználására vonatkozó átláthatóság növelése, valamint az egyes egyedi célkitűzésekhez és azok láthatóságához szükséges finanszírozás biztosítása érdekében;

6.  felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek az európai stratégiákba való belefoglalására a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb előmozdítása érdekében; kiemeli annak szükségességét, hogy megnövelt finanszírozást különítsenek el a nőkkel és a lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemre;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy használják fel az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket a nemek közötti egyenlőség előmozdítása céljából, különösen a foglalkoztatás terén, nem pusztán végrehajtva a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, hanem – kellően figyelembe véve a gazdasági válság hatásait – a nők hátrányos helyzetű csoportjait közvetlenül célzó intézkedések végrehajtása, jó minőségű állami szolgáltatásokba való beruházás, valamint különösen magas színvonalú és megfizethető árú állami szolgáltatások garantálása révén a gyermekek, az idősek és más eltartott személyek gondozásához, és valódi költségvetési átláthatóságra szólít fel a nemek közötti egyenlőségre elkülönített források (ESZA, Progress, Daphné) vonatkozásában;

8.  felhívja az EU-t, hogy az uniós fejlesztési támogatás keretében mozdítsa elő a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások (nevezetesen a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások), a lányok társadalmi szerepvállalása és a nők politikai képviselete révén;

9.  felszólít finanszírozás elkülönítésére olyan programok számára, amelyek a női vállalkozásokat – többek között a nők által létrehozott és vezetett kkv-kat – támogatják a COSME program részeként, és amelyek biztosítják és ösztönzik a nők kölcsönökhöz és sajáttőke-bevonáshoz való hozzáférését;

10.  kiemeli, hogy több nő bevonására van szükség a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén és az ikt-ágazatokban; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020, az Erasmus+, az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés részeként olyan programokat kell finanszírozni, amelyek minőségi oktatást és képzést nyújtanak a nőknek és a lányoknak, és felhívják a figyelmüket a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, illetve az ikt-ágazatok által kínált lehetőségekre;

11.  sajnálja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem tartalmaz nemi dimenziót, és hangsúlyozza, hogy a sikeres megújulás folyamata nem lehetséges a válságok nőkre nehezedő hatásainak kezelése nélkül;

12.  hangsúlyozza, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) fontos szerepet játszik a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulásban és annak megerősítésében, többek között a nemek közötti egyenlőségnek az összes uniós politikában történő érvényesítésében, valamint a nemek közötti egyenlőség, többek között a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak elleni küzdelem terén releváns adatok és hasznosítható szakismeretek begyűjtésében; hangsúlyozza, hogy célkitűzéseinek megfelelő teljesítése érdekében a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének az uniós intézményi kereten belüli külön jogalanynak kell maradnia; felszólít költségvetésének és létszámtervének növelésére azon kapacitásának megfelelő megerősítése érdekében, hogy a Bizottságot releváns adatokkal és technikai segítségnyújtással lássa el olyan prioritással bíró területeken, mint a nemi alapú erőszak elleni küzdelem;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását és javítását foglalja bele következő közegészségügyi stratégiájába.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

8.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Antanas Guoga, Anna Hedh, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Angelika Mlinar, Ernest Urtasun, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Inés Ayala Sender, Branislav Škripek, Dubravka Šuica

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Patricija Šulin

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

14

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Angelika Mlinar

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Malin Björk

PPE

Antanas Guoga, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Dubravka Šuica, Patricija Šulin

S&D

Inés Ayala Sender, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Hedh, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Ernest Urtasun

2

-

ECR

Branislav Škripek, Jana Žitňanská

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


LEVÉL A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

David McAllister, a Külügyi Bizottság elnöke, és Cristian Dan Preda, a Külügyi Bizottság tagja 2017. június 19-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  A Külügyi Bizottság hozzájárulása a háromoldalú költségvetési egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló jelentéshez

Tisztelt Elnök Úr!

Tájékoztatni szeretnénk Önt a Külügyi Bizottság 2018-as uniós költségvetésére vonatkozó prioritásairól, tekintettel az Ön bizottságának júliusi, háromoldalú egyeztetésről szóló jelentésére.

Először is szeretnénk kifejezni azzal kapcsolatos aggodalmunkat, hogy a 4. fejezet kiadásai (Globális Európa) költségvetési tervezetének adatai – amely mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok esetében több, mint fél milliárd euró csökkenést tesz ki –, nem egyeznek meg az Unió szomszédságában és az azon túl szükséges, erőteljesebb fellépésre irányuló, sürgető igényekkel. A megfelelő forrásokkal rendelkező megerősített uniós külső fellépés továbbra is kulcsfontosságú annak érdekében, hogy fenntartható és hatékony megoldás szülessen számos sürgős kihívásra, amellyel az Unió szembesül – többek között a biztonsági fenyegetésekre, valamint a migrációs- és menekültválságra –, és amelyeket a 2017-es költségvetés prioritásként határoz meg.

Tisztában vagyunk a 2017-ben véghezvitt jelentős növekedéssel, amely meghaladta a 4. fejezet többéves pénzügyi keretének határát. Azonban ez az egy évnyi növekedés aligha tekinthető elegendőnek és az erőfeszítést továbbra is fenn kell tartani. Ennek fényében nem érthetünk egyet azzal, hogy 2018-ra vonatkozóan több, mint 230 millió euró tartalékot szabjanak meg. Miközben bizottságunk hangsúlyozza, hogy a források mozgósítása terén szükséges a rugalmasság az Unió válságkezelési kapacitásának növelése érdekében, ez nem mehet a külső finanszírozási eszközök és hosszú távú szakpolitikák meglévő prioritást élvező területeinek kárára. Ezért a tartalékot fel kell használni és a felülvizsgált, többéves pénzügyi keret meglévő mechanizmusai által kell biztosítani a szükséges rugalmasságot.

Véleményünk szerint az Uniónak továbbra is prioritásként kellene kezelnie a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek támogatását a politikai, gazdasági és társadalmi reformok elfogadásában és végrehajtásában csatlakozásuk tekintetében. A Nyugat-Balkán közelmúltbeli politikai fejleményei egyre nagyobb aggodalomra adnak okot és az Unió sürgős figyelmét igénylik, hogy el lehessen kerülni az elmúlt évtizedekben elért fejlődés megkérdőjeleződését. Mivel üdvözöljük a teljesítményalapú megközelítést, ezért nem értünk egyet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében történő, Nyugat-Balkáni országok politikai reformjainak támogatására vonatkozó, majdnem 90 millió euró értékű javasolt csökkentéssel, amely a rendelkezésre álló támogatást közel egyharmadával csökkenti.

Annak biztosítása, hogy a keleti és déli szomszédságban lévő országok elegendő támogatást kapjanak, továbbra is kulcsfontosságú politikai prioritás marad a Külügyi Bizottság számára. Ezzel összefüggésben teljes mértékben támogatjuk 2017. áprilisi, brüsszeli konferencia megnövekedett segítségnyújtásra irányuló felajánlását Szíriára, Jordániára és Libanonra vonatkozóan. Azonban, tekintettel a szomszédság stratégiai fontosságára, döntő jelentőségűnek tartjuk, hogy a Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 2018-as, 250 euró összegű, tervezett hozzájárulását megfelelő utánpótlással teljes mértékben kompenzálják és ezáltal elkerüljék az ENI forrásainak globális csökkenését. Továbbá úgy gondoljuk, hogy az Uniónak továbbra is kulcsfontosságú szerepet kellene vállalnia a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában.

Tekintettel a világon a biztonsági és humanitárius helyzet dinamikus változásaira, alapvető fontosságú, hogy az Unió válságkezelési mechanizmusai ne gyengüljenek, hanem éppen ellenkezőleg, erősödjenek. Ennél fogva nélkülözhetetlen, hogy a 2017-es, meggondolatlan csökkentést követően a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz elérje korábbi szintjét és tovább erősödjön a 2018-as lehetséges, új feladataira tekintettel. A költségvetési tervezet adatai ilyen téren biztatóak és jó kiindulási alapnak tekintjük őket a költségvetési tárgyalásokhoz.

A polgári válságkezelési missziókat támogató közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) költségvetés ilyen tekintetben ugyanolyan jelentőséggel bír, hozzájárulva ezzel a béke és biztonság megteremtéséhez a világon és kérjük, hogy támogassa ezt. Továbbá a Külügyi Bizottság szeretné hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét tovább erősítsék, beleértve a választási megfigyelő támogatását.

Egy olyan időszakban, amikor a demokratikus rend aláásása érdekében egyre nagyobb mértékben használnak kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat az Unió szomszédságában és az Unióban is, azt is kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy jelentős erőforrások álljanak rendelkezésre ezen fenyegetések leküzdésére.

Végezetül, az Európai Külügyi Szolgálat adminisztratív költségvetését illetően sajnáljuk, hogy nem fogadták el azt a tavalyi javaslatot, miszerint az EU különleges képviselői számára a költségvetési tételt a KKBP költségvetésből az EKSZ-be helyezik át, a 2013-as EKSZ felülvizsgálattal összhangban. Úgy gondoljuk, hogy helyes ennek az ügynek az újbóli felvetése, mivel egy ilyen lépés hozzájárulna az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megerősítéséhez, valamint megtakarításokat eredményezne, növelve az Unió külpolitikájának teljesítményét és hatékonyságát.

Hálásak lennénk, ha bizottságunk javaslatait figyelembe vennék a költségvetési tárgyalások során.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: LEVÉL A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Reimer Böge, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság előadója 2017. június 23-i levele Siegfried Mureşan, Költségvetési Bizottság, a 2018-as évre vonatkozó költségvetés előadója részére

Fordítás

Tárgy:  A 2018. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) részéről a 2018. évi költségvetés előadójaként szeretném tájékoztatni Önt az INTA 2018. évi költségvetéssel kapcsolatos prioritásairól, melyeket a koordinátorok az INTA 2017. március 20-i ülésén fogadtak el.

Először is, az INTA véleménye szerint az európai uniós költségvetésnek kellő pénzügyi eszközökkel kellene alátámasztania azt, hogy a Bizottság munkaprogramjában az egyik legfőbb prioritásként határozza meg a kereskedelmet. A kereskedelem nemcsak erőteljes eszköze az európai növekedés és munkahelyek megteremtésének, de fontos külpolitikai eszköz is, amely az európai értékeket mozdítja elő külföldön. A kereskedelem továbbá a közeli országok geopolitikai helyzete stabilizálásának is eszköze, mivel jobb jövőbeli kilátásokat hoz, új piacokat jelent a helyi termelők számára és a közvetlen külföldi befektetések forrása is.

A változó geopolitikai helyzetből adódó kereskedelmi kihívások megválaszolása érdekében a közös kereskedelempolitika a jövőben várhatóan még erősebbé válik. Az Egyesült Államok kereskedelempolitikája hasznos lehetőséget nyithat különböző régiókban. Ezenkívül az EU kereskedelmi tárgyalási lendülete továbbra is igen nagyratörő: többek között modernizálni kívánja megállapodásait számos latin-amerikai országgal és Törökországgal, tárgyalások folynak a Mercosurrel, Japánnal, Indonéziával és egy beruházási megállapodásról Kínával, az AKCS-országokkal, a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásról (TiSA), és a WTO-ban folyó munkákról. A jelenlegi és elkövetkező tárgyalások továbbra is sok erőforrást igényelnek az Európai Bizottság szolgálataitól, főként a Kereskedelmi Főigazgatóságtól. A kereskedelmi tevékenységek költségvetését ezért kellően meg kell növelni, hogy az EU olyan helyzetben legyen, hogy sikeres tárgyalásokat tudjon folytatni nagyratörő kereskedelmi menetrendjével kapcsolatban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a kereskedelmi megállapodások nem érnek véget megkötésükkel. Az EU természetesen csak nyer azzal, ha elegendő erőforrásokat bocsát a harmadik országok EU-val szembeni kötelezettségvállalásai teljesítésének és a kereskedelmi megállapodásokhoz kapcsolódó egyéb politikai kérdések, úgymint az emberi és munkajogok végrehajtásának időközi és utólagos értékelésére. Ezen értékeléseknek a kereskedelmi tevékenységekhez kapcsolódó költségvetési sorok jelentős részét kell képezniük, mivel a kereskedelempolitika egészének hatékonyságát fogják mutatni.

A kereskedelemhez kapcsolódó segítségnyújtás – az uniós meghatározás szerint kereskedelemösztönző támogatás – a partnerországok kereskedelmük fejlesztésére és kiterjesztésére irányuló erőfeszítései támogatásának másik fontos eszköze, amely lehetővé teszi a növekedést és a szegénység csökkentését.

Az INTA bizottság tagjai aggódnak, hogy egyes uniós polgárok szerint a globalizáció egyenlő a csökkenő európai teljesítménnyel és a munkahelyek elvesztésével. E polgárok bizalmának visszanyerése érdekében a Bizottságnak többet kell beruháznia, hogy olyan hatékonyabb kommunikációs stratégiát dolgozzon ki az Unió kereskedelempolitikájával és a nemzetközi kereskedelem előnyeivel kapcsolatban, amilyen például „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű uniós kereskedelmi és beruházási stratégia.

Ebben az összefüggésben szeretnénk kiemelni, hogy maradéktalanul ki kell használni minden rendelkezésre álló uniós forrást a kkv-k nemzetközivé válásának ösztönzésére. A kkv-k adják a teljes uniós foglalkoztatás oroszlánrészét, és ez az erőfeszítés segíteni fog csökkenteni a munkanélküliséget és megszilárdítani a társadalmi kohéziót az EU-n belül. Ezek az eszközök már léteznek, így üdvös lenne azok értékelése és továbbfejlesztése.

Végül pedig meg kell jegyezni, hogy az EU egyik legfőbb kihívása továbbra is határaink ellenőrzése. Az INTA ezért továbbra is hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika számára elegendő költségvetési forrást kell biztosítani, hogy közeli partnereink, különösen a keleti partnerség és az arab tavasz által érintett országok számára nyújtott, kereskedelemmel kapcsolatos technikai támogatás és segítségnyújtás rendelkezésre állhasson. Az INTA ezen országok tekintetében különösen ragaszkodik ahhoz, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program jelentőségét az uniós költségvetés is tükrözze, mivel rendkívül hasznos eszköznek bizonyult a nehéz pénzügyi helyzetben lévő partnerek támogatására.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: LEVÉL A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Ingeborg Gräßle, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke és Joachim Zeller, a Bizottság mentesítéséről szóló jelentés előadója levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  A Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleménye a 2018. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

Tisztelt Arthuis Úr!

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy a költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatása kapcsán vegye figyelembe a következő felvetéseket

1.  A szakbizottság tudomásul veszi, hogy a kivételesen nagy összegű hátralékot a Parlament és a Tanács 2015-ben elfogadott kifizetési tervének megfelelően 2016 végéig fokozatosan rendezték, és hogy a rendelkezésre álló előirányzatok 2010 óta először bőven elegendőek voltak a kiadások fedezéséhez.

2.  A szakbizottságot azonban komoly aggodalommal tölti el az a tény, hogy a fennálló kötelezettségvállalások összege 2016 végéig jelentősen, 238 milliárd euróra nőtt, és hogy ez a 2015-höz képesti több mint 21 milliárd eurós növekmény kétszer annyi volt, mint eredetileg várták; rámutat, hogy a kialakult helyzet nagyrészt annak tudható be, hogy a tagállamok nagyon kevés térítési igényt nyújtottak be a 2014–2020-as időszakra.

3.  A szakbizottság hangsúlyozza, hogy ez a helyzet alááshatja az esb-alapok hatékonyságát, mivel néhány tagállamban a lehívatlan hozzájárulás és az előírt társfinanszírozás együttesen meghaladja az összes államháztartási kiadás 15%-át, ha az utolsó két pénzügyi keret időszakát, 2007–2013-at és 2014–2020-at vesszük figyelembe.

4.  A szakbizottság e tekintetben rámutat, hogy 2015 végére a 2007–2013-as programozási időszak vonatkozásában a strukturális alapok felhasználatlan – kifizetést nem eredményező – kötelezettségvállalásainak több mint fele öt tagállamnál (Cseh Köztársaság, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Románia) összpontosult.

5.  A szakbizottság mélységes sajnálatának ad hangot amiatt, hogy ennek következtében fennáll a veszélye, hogy a 2014–2020-as programozási időszak költségvetési végrehajtásában jelentkező késedelem valószínűleg még a 2007–2013-as időszakban tapasztaltaknál is nagyobb lesz, és attól tart, hogy a következő többéves pénzügyi keret a fennálló kötelezettségvállalások korábban soha nem látott magas szintjével indulhat.

6.  A szakbizottság üdvözli, hogy a 2015 márciusában elfogadott kifizetési terv javította a rövidebb távú készpénzforgalmi gazdálkodást, ám kitart amellett, hogy a fennálló kötelezettségvállalások nagy összegének kezelése hosszabb távú perspektívát és a kiváltó okok alapos értékelését igényli hatékony stratégia kialakítása érdekében, hogy ezek a problémák a jövőben ne forduljanak elő.

7.  A szakbizottság hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének alkalmazása zavart teremthet az uniós költségvetés – és különösen a kifizetések – kezelése terén, és rámutat, hogy e kulcsfontosságú elemmel bármely kilépni szándékozó tagállammal kötendő minden ideiglenes vagy végleges megállapodásban foglalkozni kell. A szakbizottság felkéri a Bizottságot, hogy az 50. cikk kapcsán terjesszen elő kilépési végelszámolást, valamint azt, hogy azt milyen módon számolta ki.

8.  Kéri, hogy a Bizottság tegyen lépéseket a fennmaradó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos szabályok és ütemtervek szigorúbb betartása érdekében, többek között az alábbiak révén:

•  a 2007–2013 közötti programok lezárása és a vonatkozó kötelezettségvállalások visszavonása;

•  a kohéziós kiadások területén a nettó korrekciók megfelelő használata;

•  a vagyonkezelői számlákon tartott pénz mennyiségének csökkentése;

•  kifizetési tervek és előrejelzések összeállítása azokon a területeken, ahol a fennmaradó kötelezettségvállalások jelentős mértékűek; valamint

•  a megosztott irányítású pénzügyi eszközök fel nem használt összegeinek és a közvetett irányítású pénzügyi eszközök azon fel nem használt összegeinek beszedése, amelyek a korábbi többéves pénzügyi keretekből megmaradtak és amelyekre nézve a támogathatósági időszak lejárt.

9.  A szakbizottság kéri, hogy a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodása során haladéktalanul vegye figyelembe az egyes, nehéz helyzetben lévő tagállamok kapacitási korlátait és sajátos társadalmi-gazdasági körülményeit, és ismételten kéri, hogy a Bizottság évente készítsen aktuális, hosszú távú, 7–10 évre szóló cash-flow előrejelzéseket, a költségvetési felső határokra, a kifizetési igényekre, a kapacitáskorlátokra és a kötelezettségvállalások esetleges visszavonására kiterjedően, hogy a kifizetési igények jobban összhangba kerüljenek a rendelkezésre álló forrásokkal.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: LEVÉL A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Adina-Ioana Vălean, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke levele Siegfried Mureşan, a 2018-as évre vonatkozó költségvetés főelőadója részére

Fordítás

Tisztelt Mureşan Úr!

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) 2017. június 8-án hozott döntésének megfelelően – mint az ENVI bizottság elnöke és a költségvetésért felelős állandó előadó – ezúton szeretném tájékoztatni Önt a 2018. évi költségvetési tervezetről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatással kapcsolatos ajánlásainkról.

Általánosságban az ENVI bizottság nevében szeretnék ismét hangot adni annak a határozott meggyőződésünknek, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az erőforrás-hatékonyság az összes uniós politikába történő beépítése horizontális szempontból fontos ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit megvalósíthassuk. Az uniós költségvetésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, és csak megfelelő pénzügyi támogatással érhető el az éghajlatváltozás mérséklése, valamint a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás. Ezen túlmenően az uniós finanszírozású projektek nem lehetnek negatív hatással erre az átmenetre. Ebben az összefüggésben szeretném felhívni a figyelmét az Európai Számvevőszék legutóbbi, igen kiábrándító megállapításaira, amelyek szerint igen nagy esély van arra, hogy nem tudjuk teljesíteni azt a célkitűzést, hogy 2014 és 2020 között az uniós költségvetés legalább 20%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre fordítsuk. Szeretném ezért hangsúlyozni, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni e cél elérése érdekében.

Ezen túlmenően az ENVI bizottság nevében szeretném kérni, hogy a 2018-as költségvetésben megfelelő finanszírozást irányozzanak elő a biológiai sokféleség hosszú távú védelmének biztosítására az EU egész területén. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére alkalmazott módszereket és a biológiai sokféleség védelmének általános érvényesítését szintén javítani kell a költségvetésben.

Ahhoz, hogy kilábaljanak a gazdasági válságból, a tagállamoknak a környezet- és éghajlatbarát politikákra, intézkedésekre és projektekre úgy kellene tekinteniük, mint a közegészségügy javítására, a környezetbarát munkahelyek létrehozására és a gazdasági növekedés a kkv-k körében történő serkentésére kínálkozó lehetőségekre. Az egészség önmagában is érték, és a növekedés uniós szintű előmozdításának egyik előfeltétele.

A környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a közegészségügy, a polgári védelem, a fogyasztóvédelem, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság az uniós polgárokat érintő alapvető kérdések. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többéves pénzügyi keretben jóváhagyott felső határokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és hogy minden olyan módosítást, amely csökkentené a költségvetési sorok szerinti költségvetési programozást, határozottan el kell utasítani. Szeretném továbbá kiemelni a LIFE és az „Egészségügy a növekedésért” program, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus jelentőségét. A kisebb programok sem szorulhatnak háttérbe a társadalmi és politikai figyelem középpontjában lévő programokhoz képest.

Ezenkívül szeretném hangsúlyozni, hogy különösen aggasztónak tartjuk azokat a költségvetési megszorításokat, amelyek a Bizottság felügyelete alatt működő decentralizált uniós ügynökségeket érintik, tekintve, hogy feladataik és szerepkörük folyamatosan bővül. Ezeknek az ügynökségeknek több pénzügyi és emberi erőforrást kell juttatni annak érdekében, hogy képesek legyenek megbízatásukat teljesíteni és feladataikat ellátni. Komolyan aggódunk amiatt, hogy az ügynökségek többségénél az elmúlt években jelentősen csökkentették a személyzet létszámát, annak ellenére, hogy a munkateher növekedett. Ezért határozottan támogatjuk, hogy esetenkénti megközelítést alkalmazzanak a decentralizált ügynökségek egyedi igényeinek felmérése céljából.

Végezetül az ENVI bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének lehetséges költségvetési hatásaira, legyen szó a felügyelete alatt működő uniós ügynökségekről (különösen az Európai Gyógyszerügynökségről), vagy az uniós alapokról és a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági programokról.

Hasonló levelet küldtem Jean Arthuis úrnak, a Költségvetési Bizottság elnökének.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: LEVÉL AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Jean ARTHUIS

Elnök

Költségvetési Bizottság (BUDG)

Európai Parlament

D(2017)25513

AA/lw

Strasbourg

Tárgy:  Az ITRE bizottságnak a 2018. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatással kapcsolatos prioritásai

Tisztelt Elnök Úr!

Az ITRE bizottság elnökeként és a 2018. évi költségvetésért felelős előadóként, tekintettel a közelgő háromoldalú költségvetési egyeztetésre, szeretném Önt tájékoztatni az ITRE bizottság prioritásairól a 2018. évi költségvetéssel kapcsolatban.

Először is szeretném megköszönni a 2018. évi költségvetés előadójának, Siegfried Mureşan úrnak az ITRE tagjaival 2017. április 25-én tartott eszmecserét, valamint az eljárásra vonatkozó azon hasznos tájékoztatást, amelyet a BUDG bizottság titkárságától kaptunk az elmúlt hónapok során.

2017. március 15-én az Európai Parlament elfogadta a 2018. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalását (2016/2323(BUD)). Az ITRE bizottság nevében megvizsgáltam a 2018. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokat, és elégedetten látom, hogy már határozott formát öltenek az ITRE bizottság által a 2018. évi költségvetés számára kijelölt fő prioritások, amelyek jelentőségéről a 2017. április 25-i eszmecserén is szó esett.

Az ITRE bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy az uniós költségvetésnek konkrét válaszokkal kell szolgálnia az Unió előtt álló kihívásokra, és az uniós költségvetésre továbbra is fontos szerep hárul e problémák megoldásában. Ez fokozott mértékben igaz a kutatás és az innováció terén tett beruházásokra, mivel a Horizont 2020 elégtelen finanszírozása miatt alacsony a pályázatok sikerességi aránya. Aggasztó, hogy egyre több azoknak a magas színvonalú pályázatoknak a száma, amelyek a küszöbérték feletti értéket érnek el a projektjavaslatok kiértékelése során, mégsem finanszírozhatóak – átlagosan négy magas színvonalú ajánlatból csak egy olyan került kiválasztásra, amely finanszírozásban részesül. Mivel a magas színvonalú pályázatoknak a „jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák” program, a kkv-eszköz, illetve az „inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak” program terén a legalacsonyabbak a finanszírozási arányai, az ITRE bizottság támogatja a vonatkozó költségvetési sorok növelését a 2018. évi költségvetésben.

Az ITRE bizottság továbbá üdvözli, hogy nőtt a társadalmi kihívások többségére fordított költségvetés a Horizont 2020 program keretében.

A bizottság tudomásul veszi a védelmi és biztonsági együttműködésre irányuló előkészítő intézkedésre fordított költségvetés javasolt növelését, és hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keret említett kutatási keretének több finanszírozásra van szüksége, mivel egy olyan új politikai kezdeményezésről van szó, amely jelentős hatást gyakorol az uniós költségvetésre; ez a kezdeményezés nem finanszírozható a meglévő kutatási alapok kárára.

Az ITRE bizottság továbbá hangsúlyozza a finanszírozás fontosságát a kutatás végső szakaszaiban annak érdekében, hogy a laboratóriumi tudományos innovációk üzleti vállalkozásokká fejlődhessenek. Üdvözöljük továbbá, hogy Önök a fiatalabb nemzedék boldogulására összpontosítanak; ezért felhívjuk a Bizottságot, hogy nyújtson új, nagyobb mértékű támogatást a fiatal kutatók számára, különösen megfelelő finanszírozás révén a kezdő kutatók számára;

A COSME program bebizonyította hasznosságát, és nagyra értékeljük az Ön bizottságának támogatását a COSME-előirányzatok növeléséhez, mivel a kkv-k az európai gazdaság fontos részét képezik, és nagyszámú munkahelyet teremtenek az Unióban.

Az energiapolitika területén az ITRE bizottság emlékeztet arra, hogy nagyobb prioritást kellene kapnia a költségvetés azon területeinek, amelyek a közös energiapiac kiteljesítésére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítására irányulnak, az energiaunió és az európai éghajlat-politika célkitűzéseinek elérése érdekében. Ennek érdekében szükséges megfelelő forrásokat biztosítani azokra a közös érdekű projektekre, amelyek célja az energiaforrások és -útvonalak diverzifikációja, valamint a gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsolása, ezenkívül további források szükségesek az ESBA technikai segítségnyújtása számára az intelligens energiahálózatok, az energiahatékonyság és a megújuló energia területeire irányuló projektek összefogása és létrehozása érdekében. 

Ezen okból, illetve az energia- közlekedési és digitális hálózatok összekapcsolásának növelése érdekében az ITRE bizottság elismeri az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) jelentőségét, és üdvözli költségvetésének növelését a 2018. évben.

Azonban a Horizont 2020 és a CEF kiemelt jelentősége miatt az ITRE bizottság javasolja ezen programok költségvetési sorai (az ESBA garanciaalap ellátása miatt megkurtított) eredeti éves profiljának helyreállítását; A növelést a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet értelmében rendelkezésre álló összes pénzügyi eszköz felhasználása révén lehetne finanszírozni. Ebben az összefüggésben az ITRE bizottság szeretne emlékeztetni a Parlamentnek az ESBA-ról folytatott tárgyalásokon tett azon kötelezettségvállalására, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a fenti két programra gyakorolt hatást, amelyek pénzügyi keretét jelentős érvágás sújtotta a Bizottság javaslatához képest már a 2014–2020-as pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokon is.

Aggódunk továbbá amiatt, hogy az ESBA kiterjesztése – noha elismerjük, hogy jelentős sikereket ért el – és ezzel összefüggésben a garancia 2 milliárd euróval való növelése ismét gyengíteni fogja a Horizont 2020 és a CEF programokat. Ezért arra kérjük az előadót, hogy vegye védelmébe ezt a két programot.

Tekintettel az ITRE illetékessége alá tartozó uniós szakpolitikai célok elérése érdekében az Unió decentralizált ügynökségei által vállalt jelentős végrehajtási feladatokra, úgy véljük, hogy a személyzet 5%-is csökkenését és az újrafoglalkoztatási alapot 2018-ban meg kellene szüntetni. Az ITRE bizottságot aggasztja, hogy a Bizottság által a 2018. évi költségvetés-tervezetben feltüntetett számok nem fedezik az ACER ügynökség finanszírozási igényeit. Ezért hangsúlyozzuk, hogy megfelelő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani az ACER ügynökség számára, hogy elvégezhesse a jogalkotó hatóság által számára kijelölt új feladatokat. Továbbá, míg a GNSS ügynökség költségvetési előirányzatai növekedtek, az ügynökség új álláshelyeinek száma még mindig nem elegendő a jogalkotó által számára kijelölt új feladatok ellátásához.

A 2018. évi költségvetésben különös figyelmet kell fordítani az olyan új jogalkotási kezdeményezésekre, mint a WiFi4EU, amely csak tavaly kapott önálló költségvetési sort. Ebben a tekintetben az ITRE bizottság üdvözli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során juttatott pótlólagos források már bekerültek a 2018. évi költségvetés-tervezetbe, és ragaszkodik ahhoz a kötelezettségvállaláshoz, hogy 120 millió EUR kerüljön beruházásra a WIFI4EU kezdeményezésbe 2017. és 2019. között.

Az ITRE bizottság továbbá tudomásul veszi az atomerőművek leszerelését támogató programok forrásainak növelését a 2018. évi költségvetésben. Elismerve, hogy szükséges az atomerőművek leszerelésének európai pénzügyi támogatása, az ITRE bizottság helyteleníti az ezen a téren tapasztalható késlekedést. Ezért a vonatkozó költségvetési sorok elővigyázatos és gondos elemzésen alapuló növelését javasolja.

Végül, az ITRE bizottság elégedetten nyugtázza, hogy a Parlamentnek a 2018-as költségvetésre vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalása megismétli a korábbi kéréseket, amelyek a kifizetési előirányzatok megfelelő szintjének biztosítására irányulnak az uniós költségvetés számára. Hangsúlyozza, hogy amennyiben az Unió képtelen lesz eleget tenni a kifizetési előirányzatokkal kapcsolatos jogi és politikai kötelezettségvállalásainak, az súlyos negatív következményekkel járna szavahihetőségére nézve, ezért valóban értékeli az Önök folyamatos erőfeszítéseit a probléma megoldására.

Hálásak lennénk, ha a BUDG bizottság figyelembe tudná venni ezeket a megfontolásokat a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló jelentése elkészítése során, és várakozással tekintünk bizottságaink további együttműködése elé a 2018. évi költségvetési ciklus során.

Tisztelettel:

(aláírás)

Jerzy Buzek

Másolat: Siegfried Mureşan, a 2018. évi költségvetés előadója


MELLÉKLET: LEVÉL A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Alain Cadec, a Halászati Bizottság elnöke 2017. április 27-i levele Siegfried Mureşan, a 2018-as évre vonatkozó költségvetés főelőadója részére

Fordítás

Tárgy:  A Halászati Bizottság által a Bizottság 2018-as költségvetésében előnyben részesített szempontok

Tisztelt Képviselőtársam!

A Halászati Bizottság úgy döntött, hogy írásbeli eljárás keretében, egy – a bizottságunk legutóbbi, 2017. április 25-i értekezletén elfogadott – levél formájában tájékoztatja a Költségvetési Bizottságot a 2018-as európai bizottsági költségvetést illető nézeteiről és prioritásairól.

A Halászati Bizottság tudomásul veszi a Tanács álláspontját, mely szerint a 2018. évi költségvetésben és a korrekciós költségvetési eszközökben szigorúan tiszteletben kell tartani a releváns felső összeghatárokat, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló rendelettel összhangban. A Tanács hangsúlyozza, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható eseményeket.

A közös halászati politika (KHP) pénzügyi erőforrásai a III. szakasz, 11. cím alatt csoportosulnak: „Tengerügyek és halászat, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), illetve Regionális halászati gazdálkodási szervezetek és fenntartható halászati partnerségi megállapodások” néven.

A Halászati Bizottság úgy véli, hogy az alábbi prioritásokat kell érvényesíteni a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatással:

1. A Halászati Bizottság aggodalmának ad hangot a Tanács álláspontja kapcsán (, mely szerint a 2018. évi költségvetésben és a korrekciós költségvetési eszközökben szigorúan tiszteletben kell tartani a releváns felső összeghatárokat, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel összhangban).

Az ETHA költségvetése nem finanszírozhat új kezdeményezéseket a már érvényben lévő uniós programok és politikák rovására. A költségvetési megszorítások nem befolyásolhatják az ESBA-val összefüggő előirányzatokat az ETHA, a Horizont 2020, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképessége viszonylatában annak érdekében, hogy az alapok célkitűzései megvalósuljanak. A Tanács ismételt álláspontja, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható eseményeket, nem realisztikus a lehetséges új és a közeljövőben előre nem látható eseményekkel való szembenézés érdekében.

Figyelembe véve, hogy az EU-ba érkező halászatitermék-ellátmány több mint 60%-a nemzetközi vizekről, illetve harmadik országok kizárólagos gazdasági övezeteiből származik, megfelelő és megbízható költségvetési előírásokat kell a 2018. évi költségvetésben érvényesíteni, különös tekintettel a jegyzőkönyvek Marokkó, Zöld-foki-szigetek, Elefántcsontpart, São Tomé és Príncipe, valamint Madagaszkár viszonylatában tervezett megújítására.

2. Felhívja a figyelmet az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy kilép az Európai Unióból, ami hatással lesz a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretre. A Halászati Bizottság hangsúlyozza, hogy a brexit miatt rendkívüli jelentőséget kell fordítani az új költségvetési keret kialakításához vezető folyamatra. Az Unió céljainak eléréshez elengedhetetlen az EU-s költségvetés további, magasabb szintű rugalmassága.

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépése jelentős halászati erőforrásokhoz való hozzáférés megszűnésével jár, ez pedig komolyan kihat a halászati ágazatra és az európai flotta összetételére. A Halászati Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy léteznek olyan part menti közösségek, amelyek foglalkoztatásának mintegy 65%-a függ a halászati ágazattól, és szorgalmazza e területek gazdasági és szociális kohéziójának garantálása érdekében a megfelelő, sürgős pénzügyi intézkedések megtételét a brexitről folyó tárgyalások figyelembe vétele mellett.

A Halászati Bizottság komoly kételyének ad hangot azt illetően, hogy a jelenleg a halászati ágazat számára rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal kielégítően meg lehet oldani ezt a helyzetet.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: LEVÉL AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Claude Moraes, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke 2017. május 19-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  A LIBE bizottság prioritásai a 2018-as költségvetési tervezet vonatkozásában

Tisztelt Elnök Úr!

A LIBE bizottságnak a 2018-as költségvetési tervezet megtárgyalására vonatkozó prioritásai ügyében írok Önnek.

A LIBE üdvözli a többéves pénzügyi keret félidős értékelésével kapcsolatban a közelmúltban elért megállapodást és az abból a 2018-as költségvetés végrehajtása tekintetében esetlegesen eredő fokozott rugalmasságot, ahogyan azt az Európai Bizottság vonatkozó nyilatkozata is kifejti. Üdvözöljük a 3. fejezet felső határának a 2018–2020 közötti időszak alatt 2,55 milliárd euróval való kiegészítésére vonatkozó elvi megállapodást. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy ezt az összeget a 2016 végén ismert összes jogalkotási javaslat alapján határozták meg, beleértve a dublini rendszer felülvizsgálatának pénzügyi következményeit (évente kb. 460 millió euró), melynek elfogadására ezidáig (2017. május) nem került sor, és hogy azóta a Bizottság újabb javaslatokat terjesztett elő.

Továbbá, a bel- és igazságügy szakpolitikai területen végbemenő fejleményekkel összefüggésben számos egyéb olyan új pénzügyi igény is felmerülhet, melyet a 2,55 milliárd eurós keretben nem vettek figyelembe. Figyelembe véve a többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakában esetlegesen bekövetkező, előre nem látható eseményeket, lehetséges tehát, hogy a 2,55 milliárd eurós összeg nem elegendő.

Emlékeztetőül, a rugalmassági eszközt és a rendkívüli tartalékot csak 2017-ben 1,7 milliárd euró összegben vették igénybe a 3. fejezet felső határának kiegészítésére, tehát előfordulhat, hogy a 2,55 milliárd eurós összeg mellett 2018 és 2020 között jelentős erőfeszítéseket kell majd tenni a prioritások meghatározására. A LIBE bizottságnak a 2018-as költségvetési tervezet megtárgyalására vonatkozó prioritásai három szélesebb szakpolitikai kategóriát érintenek: (1) Menekültügy és migráció, (2) Az EU külső határainak igazgatása és (3) Az Unió belső biztonsága. A három szakpolitikai kategória tekintetében a LIBE 2018-as kiadási prioritásai az alábbiak:

1) A Menekültügy és migráció terén a LIBE első prioritása elegendő szükséghelyzeti humanitárius támogatás biztosítása az Unión belül, mivel ez a mechanizmus alapvető az EU-ban bekövetkező humanitárius válsághelyzetek gyors megválaszolása érdekében. A második prioritás a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon (AMIF) keresztül nemzetközi védelemért folyamodók befogadásával és integrálásával kapcsolatos fellépések támogatása. A harmadik prioritás az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) teljes mértékben működőképes Európai Menekültügyi Ügynökséggé való alakulásához szükséges megfelelő támogatás biztosítása.

2) Az EU külső határainak ellenőrzésével és igazgatásával kapcsolatban a LIBE első prioritása az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő támogatásának fenntartása, hogy az a lehető leghamarabb elérje a teljes körű működőképességet. A második prioritás az EU meglévő és jövőbeni információs rendszerei fenntartásának és fejlesztésének támogatása az eu-LISA költségvetése vonatkozó fellépéseinek támogatása révén. A LIBE bizottság rámutat különösen az eu-LISA személyzeti állományának szintjére, amelyet nem tart elegendőnek, figyelembe véve az ügynökség hatáskörébe tartozó folyamatban lévő és elkövetkezendő projektek nagyságát. Ezért a LIBE az ügynökség személyzetének megfelelő növelését javasolja.

3) Az Unió belső biztonságával kapcsolatban az első prioritás az európai biztonsági stratégia részeként folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés megerősítését szolgáló kezdeményezésekre vonatkozik, a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem javítása érdekében. Le kell fednie az érintett ügynökségek munkaprogramjaiban szereplő vonatkozó fellépéseket, a jelenlegi SIS II rendszer Bizottság által javasolt fejlesztését, valamint az uniós információs rendszerekkel kapcsolatosan a bűnüldözés jövőbeni alakulását. Ezért a LIBE az Eurojust megfelelő forrásokkal való ellátását kéri. A második prioritás a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló fellépések támogatása, összhangban az adatvédelmi és -biztonsági prioritásokkal, az európai biztonsági stratégiával, valamint az uniós kiberbiztonsági stratégia 2017 második felére várható felülvizsgálatával.

A LIBE emlékeztetni kíván arra, hogy a hatáskörén kívül eső külső programok hatást gyakorolnak az Unión belüli finanszírozási igényekre. Ezért a LIBE hangsúlyozza az Unió külső finanszírozási eszközei keretében odaítélt pénzeszközök hatékony és eredményes programozásának és ellenőrzésének jelentőségét.

Végezetül, a LIBE bizottság javasolja, hogy a Parlament kérje fel a Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási javaslatot, biztosítandó, hogy a – 2017 szeptemberében véget érő – szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus keretében Olaszország és Görögország támogatására fel nem használt pénzeszközöket a 3. fejezetben osszák el újra.

(Udvariassági formula és aláírás)


LEVÉL AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

Danuta Maria Hübner, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke 2017. június 1-jei levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  Az AFCO bizottság prioritásai a 2018-as költségvetési tervezet vonatkozásában

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmányügyi Bizottság, melynek elnöke vagyok, tudatában van annak, hogy ebben az évben a költségvetési eljárás a szokásosnál valamivel később kezdődött, mivel a Bizottság 2017. május 30-án nyújtotta be a 2018-ra vonatkozó költségvetési irányszámokat. Mivel ez a késés rendkívül szoros menetrendet kényszerít a 2018. évi költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, Ön által készített jelentés elfogadására, mint az AFCO bizottság a 2018. évi költségvetésről szóló véleményének előadója, rám vár a feladat, hogy a jelentéstervezetre reagálva levél formájában megfogalmazzam az AFCO bizottság prioritásait a következő évi költségvetés tekintetében.

Az Alkotmányügyi Bizottság az alábbi kiemelt területekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyekkel az ez évi költségvetési tárgyalások során foglalkozni kell:

- A polgárokkal való kapcsolattartást 2018-ban az összes uniós intézmény egyik legfontosabb prioritásaként kell kezelni, nemcsak azért, mert 2019-ben európai választások lesznek, hanem azért is, hogy a Bizottság ez év elején előterjesztett fehér könyvére reagálva széles körű nyilvános vitára invitáljuk a polgárokat Európa jövőjéről. A párbeszéd lefolytatásához hasznosnak bizonyulhatnak a már 18 tagállamban létező „európai közterek”, és 2018 alkalmat adhat ezek kipróbálására és tevékenységi körük kibővítésére.

- A Parlament költségvetését illetően az AFCO örömmel veszi tudomásul, hogy a 2014-es választási kampány nyomán levont tanulságok fényében a 2019-es választásokkal kapcsolatos kommunikációs stratégia kiemelt helyet kapott. Kulcsfontosságú annak az elkerülése, hogy csökkenjen a választásokon való részvételi arány, ezért a polgárokkal folytatott kommunikáció és párbeszéd minden lehetséges csatornájának központi szerepet kell kapnia a Parlament kommunikációs stratégiájában. A polgároknak érezniük kell, hogy részük van a folyamatban, képviselik és bevonják őket. E célból a Parlament kommunikációs stratégiáját a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani az európai választási törvény reformjára vonatkozóan a Parlament által 2015. november 11-én elfogadott javaslatokhoz.

- Az AFCO bizottság szokásos költségvetési prioritásait illetően örömmel konstatáljuk, hogy az „Európa a polgárokért” program kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai növekedtek, valamint hogy a „Jogok, egyenlőség és polgárság program” kötelezettségvállalási előirányzatai növekedtek. Aggályosnak tartjuk azonban, hogy az európai polgári kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatai némileg csökkentek. Mivel ezek az eszközök létfontosságúak a részvételi demokrácia folyamatainak megerősítéséhez és a polgárok bizalmának kiépítéséhez az Unióban, továbbá az európai politikára és szakpolitikákra vonatkozó ismeretek elmélyítéséhez, az AFCO bizottság szeretné, ha ezeknek a programoknak, valamint az alapul szolgáló kommunikációs stratégiáknak megfelelő finanszírozást biztosítanának annak érdekében, hogy azok elérhessék céljaikat.

Bízom benne, hogy a Költségvetési Bizottság figyelembe fogja venni javaslatainkat a 2018-as költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatása során.

(Udvariassági formula és aláírás)

Másolat:  Siegfried Mureşan, a BUDG bizottság előadója, 2018. évi költségvetés – III. szakasz – Bizottság

  Richard Ashworth, a BUDG bizottság előadója, 2018. évi költségvetés – egyéb szakaszok


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Esteban González Pons, Clare Moody, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Paul Rübig, Patricija Šulin, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Nicola Caputo, Anneli Jäätteenmäki, Ivana Maletić, Stanisław Ożóg, Tomáš Zdechovský


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

22

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Gérard Deprez, Anneli Jäätteenmäki

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Esteban González Pons, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin

S&D

Nicola Caputo, Eider Gardiazabal Rubial, Clare Moody, Isabelle Thomas, Tiemo Wölken, Manuel dos Santos

Verts/ALE

Indrek Tarand

3

-

EFDD

Jonathan Arnott

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Younous Omarjee

2

0

ECR

Richard Ashworth, Stanisław Ożóg

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat