JELENTÉS a Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

17.7.2017 - (2017/2063(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Heidi Hautala

Eljárás : 2017/2063(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0259/2017
Előterjesztett szövegek :
A8-0259/2017
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2017/2063(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel francia igazságügyi minisztérium által 2017. április 14-én továbbított, a párizsi megyei bíróság vizsgálóbírái által egy megnevezett személy parlamenti asszisztensi szerződése révén folyósított összegek kapcsán elkövetett hűtlen kezelés vádjával kapcsolatban folytatott vizsgálattal összefüggésben a párizsi fellebbviteli bíróság főügyészének kérelme alapján eljuttatott és 2017. április 26-án a plenáris ülésen bejelentett, Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta a Marie-Christine Boutonnet-t helyettesítő Jean-François Jalkhot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre[1],

–  tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0259/2017),

Α.  mivel a párizsi megyei bíróság vizsgálóbírái kérték Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztését, hogy meghallgathassák őt egy bűncselekmény gyanújával kapcsolatban;

Β.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén az országuk parlamenti képviselőit megillető mentelmi jogot élveznek;

C.  mivel a francia alkotmány 26. cikke szerint „parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni azon parlamenti kamara elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében”;

D.  mivel a vizsgálóbírák szerint az előzetes vizsgálat és a vizsgálat keretében folytatott nyomozás megerősíti az Európai Parlament által a hatóságok tudomására hozott gyanút a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek egy részét illetően;

E.  mivel a Nemzeti Front 2015 februárjában közzétett létszámtervében a pártnak 15 európai parlamenti képviselője, 21 helyi képviselői asszisztense és 5 akkreditált parlamenti asszisztense szerepelt; mivel a parlamenti asszisztensek egy része a Nemzeti Front nanterre-i székházát jelölte meg munkahelyeként, olykor teljes munkaidőben; mivel a legtöbb parlamenti asszisztens munkaszerződése azonos és általános feladatokat jelölt meg, konkrétumok nélkül;

F.  mivel a nyomozás azt is megállapította, hogy három esetben kétséges, hogy az érintett asszisztensek valóban tényleges tevékenységet végeztek-e az Európai Parlamentben:

• a Nemzeti Fronttal kötött két munkaszerződés közé ékelődő európai parlamenti asszisztensi munkaszerződések;

• az Európai Parlamenttel kötött európai parlamenti asszisztensi munkaszerződés és a Nemzeti Fronttal kötött munkaszerződés egyidejű fennállása;

• közvetlenül az európai parlamenti asszisztensi munkaszerződéseket követően a Nemzeti Fronttal kötött munkaszerződés;

G.  mivel a Nemzeti Front székházában folytatott 2016. februári házkutatás során számos dokumentumot lefoglaltak a párt pénztárosának irodájában, amelyek tanúsítják, hogy a párt részéről fennállt a szándék, hogy „pénzt takarítson meg” azzal, hogy alkalmazottait az Európai Parlamenten keresztül veszi fel parlamenti asszisztensként;

H.  mivel a vizsgálóbírák szerint szükség van Marie-Christine Boutonnet meghallgatására ahhoz, hogy magyarázatot adjon egy megnevezett parlamenti asszisztens szerződése címén felvett összegekről; mivel 2017. március 6-án az asszisztenst megvádolták 2014 szeptembere és 2015 februárja között elkövetett hűtlen kezelés leplezésével; mivel az asszisztens a két vizsgálóbíró általi kihallgatásakor a hallgatáshoz való jogára hivatkozott;

I.  mivel Marie-Christine Boutonnet elutasította, hogy eleget tegyen a nyomozók és a vizsgálóbírák idézéseinek, amelyek révén megállapítható lenne, hogy eljárást kell-e indítani ellene 2009 és 2016 között elkövetett hűtlen kezelés miatt;

J.  mivel Marie-Christine Boutonnet európai parlamenti képviselői mentelmi jogára hivatkozva indokolta az elutasítást, hozzátéve hogy „nem csupán jogában áll, hanem kimondottan köteles kikérni az Európai Parlament véleményét arról, hogy megjelenjen-e az igazságügyi hatóság előtt a parlamenti tevékenységének szervezésével kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben”;

K.  mivel úgy tűnik, hogy azóta Marie-Christine Boutonnet-t a vizsgálóbírók meghallgatták Párizsban;

L.  mivel ennek ellenére helyénvaló az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése, mivel csak az Európai Parlament jogosult egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére;

M.  mivel egyértelmű, hogy az ügyet rendezni kell, és nincs bizonyíték arra, hogy a fumus persecutionis esete állna fenn, különös tekintettel arra, hogy hasonló vádak alapján más képviselőcsoportokhoz tartozó és más nemzetiségű képviselőkkel szemben is folynak eljárások;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a francia hatóságoknak és Marie-Christine Boutonnet-nek.

  • [1]  A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06., ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

8

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Pavel Svoboda, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Heidi Hautala