Eljárás : 2013/0255(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0290/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0290/2017

Viták :

PV 04/10/2017 - 17
CRE 04/10/2017 - 17

Szavazatok :

PV 05/10/2017 - 4.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0384

AJÁNLÁS     ***
PDF 394kWORD 51k
29.9.2017
PE 609.373v02-00 A8-0290/2017

az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről

(09941/2017 – C8-0229/2017 – 2013/0255(APP))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Barbara Matera

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSTERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSTERVEZETE

az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről

(09941/2017 – C8-0229/2017 – 2013/0255(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló tervezetre (09941/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke alapján benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0229/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0290/2017),

1.  egyetért a tanácsi rendeletre irányuló tervezettel;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


INDOKOLÁS

Az EU költségvetésének és az EU pénzügyi érdekeinek védelme és az ellenük irányuló bűncselekmények üldözése jelenleg a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az OLAF, az Eurojust és az Europol nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bűnügyi nyomozásokat indítson; ezen intézményi hiányt az Európai Ügyészségnek kell betöltenie.

Az Európai Ügyészség létrehozása lényegi változást hoz magával az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében – egységes, gördülékeny és hatékony módon – összefogja majd az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Az európai csalásokat jelenleg csak a nemzeti hatóságok vizsgálhatják ki és üldözhetik, hatáskörük pedig véget ér a nemzeti határoknál.

2013. július 17-én az Európai Bizottság rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be a Tanácsnak az Európai Ügyészség felállítására vonatkozólag, meghatározva annak hatásköreit és eljárásait. Az Európai Ügyészség felállításához az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 86. cikke szolgáltatja a jogalapot és a szabályokat. A 86. cikk alapján a javasolt rendeletet a Tanács jogalkotási eljárásával összhangban kell elfogadni: a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz erről.

2017. február 7-én a Tanács megállapította, hogy a javaslat támogatásához nincs meg az egyhangúság. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke alapján ez megnyitja az utat ahhoz, hogy egy legalább kilenc tagállamból álló csoport a konszenzus elérésére irányuló utolsó erőfeszítésként a szöveget megvitatásra az Európai Tanács elé terjessze. Az előadó sajnálja, hogy mindeddig csupán 20 tagállam vesz részt a megerősített együttműködésben, és ösztönzi a nem résztvevő tagállamokat a jövőbeli csatlakozásra.

Június 8-án a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok a javaslattal kapcsolatban elfogadták az általános megközelítést.

Az EP az Európai Ügyészséggel kapcsolatban 3 időközi jelentést fogadott el (2014-ben, 2015-ben és 2016-ban), melyekben számos kifogást emelt az Európai Ügyészség hatáskörei, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv (PIF-irányelv) és a héacsalás, a szervezeti felépítés, a nyomozások, az eljárási jogosultságok, a bírósági felülvizsgálat és a többi érintett uniós ügynökséggel való kapcsolatok tekintetében.

Az Európai Ügyészség szervezete 

Az Európai Ügyészség az Unió decentralizált struktúrával rendelkező szerveként fog működni, és célja szerint összefogja majd a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkáját. Az Európai Ügyészség vezetője az európai főügyész lesz, és minden részt vevő tagállamot egy-egy ügyész képvisel majd. A rendelet szerint a nyomozásokat az egyes tagállamokban települt delegált európai ügyészek vezetik. A delegált európai ügyészek létszámát a tagállamok nemzeti szinten határozzák meg, de legalább eggyel mindegyiküknek rendelkeznie kell. A delegált európai ügyészek az Európai Ügyészséghez tartoznak, de nemzeti ügyészként is folytatják munkájukat. Az Európai Ügyészség nevében végzett munkájuk során teljes egészében függetlenek a nemzeti bűnüldöző testületektől.

Hatáskörök

Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz. Az ilyen bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el.

Az Európai Ügyészség hatáskörei és eljárásai kiterjednek az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslatban (PIF-irányelv) foglaltakra. 2016. decemberben az Európai Parlament és a Tanács között a PIF-javaslatról ideiglenes megállapodás született. Megállapodtak abban, hogy az irányelv hatályát kiterjesztik a határokon átnyúló súlyos – 10 millió euró értéket meghaladó – héacsalásokra.

Az előadó üdvözli, hogy a pénzügyi „károkozás” kritériumát nagyban pontosították a bevezetett kivételek révén, és a jövőben nem alkalmazható a PIF-irányelv 3. cikkének a), b) és d) pontja esetén (nem közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások; közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások és héaalapú saját forrásokból származó bevételek). Bevezették azt a lehetőséget, hogy a nemzeti hatóságoktól átkerülhessenek az Európai Ügyészséghez olyan ügyek, amelyek tekintetében egyébként az Európai Ügyészség nem gyakorolhatna hatáskört.

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet kiterjeszti a nemzeti hatóságok bejelentési kötelezettségét, és több lehetőséget biztosít az Európai Ügyészség számára ahhoz, hogy kiegészítő információkat kérhessen. Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló súlyos bűncselekmények köre a jövőben bővíthető.

Bírósági felülvizsgálat

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet gondoskodik a nemzeti bíróságok által végzett bírósági felülvizsgálat átfogó rendszeréről és lehetőséget ad az Európai Bíróság általi közvetlen felülvizsgálatra is (eljárás európai ügyészségi határozat általi megszüntetésének megtámadása az európai jog alapján, az Európai Ügyészség általi károkozással kapcsolatos kártérítésre vonatkozó jogviták, választottbírósági kikötésekkel kapcsolatos jogviták, személyzeti ügyek, adatalanyok jogait – például a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó jogot – érintő határozatok esetében).

Nyomozati cselekmények

Az Európai Ügyészség a nyomozások végrehajtásához elegendő nyomozati lehetőséggel fog rendelkezni. A rendelet 30. cikke felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény esteében maximálisan legalább négy évnyi börtönbüntetés szabható ki. Ezzel összefüggésben a társjogalkotók a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU irányelvben elfogadták azokat a kritériumokat, amelyek esetén a tagállamok a kölcsönös elismerés elve alapján nyomozati intézkedéseket kérhetnek.

Eljárási biztosítékok  

A gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogainak védelmét a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak az Alapjogi Chartában meghatározott jogai teljes tiszteletben tartásával kell biztosítani. A rendelet az Európai Ügyészség által gyanúsított személyek számára biztosítja a védelemhez való jogot, mindenekelőtt a költségmentességhez való jogot, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz, a tájékoztatáshoz és az ügyiratokhoz való hozzáféréshez fűződő jogot, továbbá a bizonyíték előterjesztéséhez fűződő jogot és a jogot arra, hogy a gyanúsított nevében bizonyítékok gyűjtésére kérjék az Európai Ügyészséget.

Az Eurojust, az OLAF és az Europol

Ha az feladatainak ellátásához szükséges, az Európai Ügyészség együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, így az Eurojusttal, az OLAF-fal és az Europollal.

Különösen az Európai Ügyészség és az Eurojust esetében van arra szükség, hogy a jogbiztonság szavatolása érdekében hatásköreiket egyértelműen elkülönítsék. A hátrányos kettőzések és a hatásköri átfedések elkerülése érdekében a két szervezet hatásköreit világosan el kell különíteni egymástól és meg kell határozni őket. A két szervezet esetről esetre, pontos kritériumok alapján szorosan együttműködhet egymással, megosztva a vizsgálataikkal kapcsolatos információkat.

Az Európai Ügyészségnek az OLAF-fal fenntartott kapcsolataiban elsősorban az információcserét érintő szoros együttműködést kell kiépítenie. A rendeletben található rendelkezések megakadályozzák, hogy ugyanazon esetek kapcsán párhuzamos nyomozásokat folytassanak. Az Európai Ügyészség az OLAF-tól információkat kérhet, továbbá kérheti az együttműködés megkönnyítését és adminisztratív vizsgálatok lefolytatását.

Az Európai Ügyészség és az Europol közötti kapcsolatoknak szigorú együttműködésen kell alapulniuk, és az Európai Ügyészségnek – ha nyomozásai érdekében ez indokolt – az Europoltól meg kell kapnia minden vonatkozó információt.

Nem részt vevő országok

Az előadó üdvözli a Tanács arra vonatkozó határozatát, hogy az 59. cikk a) pontjának az Európai Ügyészség és a megerősített együttműködésben nem részt vevő tagállamok közötti kapcsolatokra vonatkozó rendelkezései közé beilleszti annak igényét, hogy – a bűnügyi igazságügyi együttműködés tiszteletben tartása céljából – ezen államok az Európai Ügyészség mint illetékes hatóság felé értesítéssel éljenek.

Következtetések

Az előadó ugyan nagyratörőbb rendeletet látna szívesen, de úgy véli, hogy a jelenlegi szöveg nagy részben tartalmazza az EP által elvártakat.

Az előadó sajnálja, hogy nem minden uniós tagállam vesz részt az Európai Ügyészség felállításában, ám üdvözli, hogy 20 tagállam meg tudott állapodni az általános irányvonalban, különösen a PIF-bűncselekményekre és különösen a héacsalásokra vonatkozóan. Az előadó ösztönzi a nem részt vevő tagállamokat, hogy a jövőben csatlakozzanak a megerősített együttműködéshez.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Ügyészség

Hivatkozások

09941/2017 – C8-0229/2017 – COM(2013)05342013/0255(APP)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

17.7.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

11.9.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

11.9.2017

CONT

11.9.2017

JURI

11.9.2017

PETI

11.9.2017

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

27.9.2017

CONT

27.9.2017

JURI

27.9.2017

PETI

27.9.2017

Előadók

       A kijelölés dátuma

Barbara Matera

10.11.2015

 

 

 

Korábbi előadók

Monica Macovei

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.11.2016

25.9.2017

28.9.2017

 

Az elfogadás dátuma

28.9.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Lorenzo Fontana, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Louis Michel, Péter Niedermüller, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marina Albiol Guzmán, Anna Hedh, Lívia Járóka, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Gilles Lebreton, Angelika Mlinar, Emil Radev, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Jaromír Štětina

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maurice Ponga, Cristian Dan Preda

Benyújtás dátuma

29.9.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

40

+

PPE

Heinz K. Becker, Michał Boni, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Lívia Járóka, Barbara Kudrycka, Roberta Metsola, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Emil Radev, Traian Ungureanu, Jaromír Štětina

S&D

Caterina Chinnici, Tanja Fajon, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cécile Kashetu Kyenge, Dietmar Köster, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Péter Niedermüller, Soraya Post, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer

ECR

Monica Macovei

ALDE

Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Louis Michel, Angelika Mlinar, Cecilia Wikström

Verts/ALE

Jan Philipp Albrecht, Jean Lambert, Judith Sargentini

EFDD

Laura Ferrara

5

-

ENF

Lorenzo Fontana, Gilles Lebreton

GUE/NGL

Marina Albiol Guzmán, Malin Björk, Cornelia Ernst

2

0

ECR

Helga Stevens

GUE/NGL

Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat