AJÁNLÁS az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről

29.9.2017 - (09941/2017 – C8-0229/2017 – 2013/0255(APP)) - ***

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Barbara Matera

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSTERVEZETE

az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről

(09941/2017 – C8-0229/2017 – 2013/0255(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló tervezetre (09941/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke alapján benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0229/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0290/2017),

1.  egyetért a tanácsi rendeletre irányuló tervezettel;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

Az EU költségvetésének és az EU pénzügyi érdekeinek védelme és az ellenük irányuló bűncselekmények üldözése jelenleg a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az OLAF, az Eurojust és az Europol nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bűnügyi nyomozásokat indítson; ezen intézményi hiányt az Európai Ügyészségnek kell betöltenie.

Az Európai Ügyészség létrehozása lényegi változást hoz magával az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében – egységes, gördülékeny és hatékony módon – összefogja majd az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Az európai csalásokat jelenleg csak a nemzeti hatóságok vizsgálhatják ki és üldözhetik, hatáskörük pedig véget ér a nemzeti határoknál.

2013. július 17-én az Európai Bizottság rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be a Tanácsnak az Európai Ügyészség felállítására vonatkozólag, meghatározva annak hatásköreit és eljárásait. Az Európai Ügyészség felállításához az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 86. cikke szolgáltatja a jogalapot és a szabályokat. A 86. cikk alapján a javasolt rendeletet a Tanács jogalkotási eljárásával összhangban kell elfogadni: a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz erről.

2017. február 7-én a Tanács megállapította, hogy a javaslat támogatásához nincs meg az egyhangúság. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke alapján ez megnyitja az utat ahhoz, hogy egy legalább kilenc tagállamból álló csoport a konszenzus elérésére irányuló utolsó erőfeszítésként a szöveget megvitatásra az Európai Tanács elé terjessze. Az előadó sajnálja, hogy mindeddig csupán 20 tagállam vesz részt a megerősített együttműködésben, és ösztönzi a nem résztvevő tagállamokat a jövőbeli csatlakozásra.

Június 8-án a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok a javaslattal kapcsolatban elfogadták az általános megközelítést.

Az EP az Európai Ügyészséggel kapcsolatban 3 időközi jelentést fogadott el (2014-ben, 2015-ben és 2016-ban), melyekben számos kifogást emelt az Európai Ügyészség hatáskörei, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv (PIF-irányelv) és a héacsalás, a szervezeti felépítés, a nyomozások, az eljárási jogosultságok, a bírósági felülvizsgálat és a többi érintett uniós ügynökséggel való kapcsolatok tekintetében.

• Az Európai Ügyészség szervezete 

Az Európai Ügyészség az Unió decentralizált struktúrával rendelkező szerveként fog működni, és célja szerint összefogja majd a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkáját. Az Európai Ügyészség vezetője az európai főügyész lesz, és minden részt vevő tagállamot egy-egy ügyész képvisel majd. A rendelet szerint a nyomozásokat az egyes tagállamokban települt delegált európai ügyészek vezetik. A delegált európai ügyészek létszámát a tagállamok nemzeti szinten határozzák meg, de legalább eggyel mindegyiküknek rendelkeznie kell. A delegált európai ügyészek az Európai Ügyészséghez tartoznak, de nemzeti ügyészként is folytatják munkájukat. Az Európai Ügyészség nevében végzett munkájuk során teljes egészében függetlenek a nemzeti bűnüldöző testületektől.

• Hatáskörök

Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz. Az ilyen bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el.

Az Európai Ügyészség hatáskörei és eljárásai kiterjednek az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslatban (PIF-irányelv) foglaltakra. 2016. decemberben az Európai Parlament és a Tanács között a PIF-javaslatról ideiglenes megállapodás született. Megállapodtak abban, hogy az irányelv hatályát kiterjesztik a határokon átnyúló súlyos – 10 millió euró értéket meghaladó – héacsalásokra.

Az előadó üdvözli, hogy a pénzügyi „károkozás” kritériumát nagyban pontosították a bevezetett kivételek révén, és a jövőben nem alkalmazható a PIF-irányelv 3. cikkének a), b) és d) pontja esetén (nem közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások; közbeszerzéshez kapcsolódó kiadások és héaalapú saját forrásokból származó bevételek). Bevezették azt a lehetőséget, hogy a nemzeti hatóságoktól átkerülhessenek az Európai Ügyészséghez olyan ügyek, amelyek tekintetében egyébként az Európai Ügyészség nem gyakorolhatna hatáskört.

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet kiterjeszti a nemzeti hatóságok bejelentési kötelezettségét, és több lehetőséget biztosít az Európai Ügyészség számára ahhoz, hogy kiegészítő információkat kérhessen. Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló súlyos bűncselekmények köre a jövőben bővíthető.

• Bírósági felülvizsgálat

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet gondoskodik a nemzeti bíróságok által végzett bírósági felülvizsgálat átfogó rendszeréről és lehetőséget ad az Európai Bíróság általi közvetlen felülvizsgálatra is (eljárás európai ügyészségi határozat általi megszüntetésének megtámadása az európai jog alapján, az Európai Ügyészség általi károkozással kapcsolatos kártérítésre vonatkozó jogviták, választottbírósági kikötésekkel kapcsolatos jogviták, személyzeti ügyek, adatalanyok jogait – például a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó jogot – érintő határozatok esetében).

• Nyomozati cselekmények

Az Európai Ügyészség a nyomozások végrehajtásához elegendő nyomozati lehetőséggel fog rendelkezni. A rendelet 30. cikke felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény esteében maximálisan legalább négy évnyi börtönbüntetés szabható ki. Ezzel összefüggésben a társjogalkotók a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU irányelvben elfogadták azokat a kritériumokat, amelyek esetén a tagállamok a kölcsönös elismerés elve alapján nyomozati intézkedéseket kérhetnek.

• Eljárási biztosítékok  

A gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogainak védelmét a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak az Alapjogi Chartában meghatározott jogai teljes tiszteletben tartásával kell biztosítani. A rendelet az Európai Ügyészség által gyanúsított személyek számára biztosítja a védelemhez való jogot, mindenekelőtt a költségmentességhez való jogot, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz, a tájékoztatáshoz és az ügyiratokhoz való hozzáféréshez fűződő jogot, továbbá a bizonyíték előterjesztéséhez fűződő jogot és a jogot arra, hogy a gyanúsított nevében bizonyítékok gyűjtésére kérjék az Európai Ügyészséget.

• Az Eurojust, az OLAF és az Europol

Ha az feladatainak ellátásához szükséges, az Európai Ügyészség együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, így az Eurojusttal, az OLAF-fal és az Europollal.

Különösen az Európai Ügyészség és az Eurojust esetében van arra szükség, hogy a jogbiztonság szavatolása érdekében hatásköreiket egyértelműen elkülönítsék. A hátrányos kettőzések és a hatásköri átfedések elkerülése érdekében a két szervezet hatásköreit világosan el kell különíteni egymástól és meg kell határozni őket. A két szervezet esetről esetre, pontos kritériumok alapján szorosan együttműködhet egymással, megosztva a vizsgálataikkal kapcsolatos információkat.

Az Európai Ügyészségnek az OLAF-fal fenntartott kapcsolataiban elsősorban az információcserét érintő szoros együttműködést kell kiépítenie. A rendeletben található rendelkezések megakadályozzák, hogy ugyanazon esetek kapcsán párhuzamos nyomozásokat folytassanak. Az Európai Ügyészség az OLAF-tól információkat kérhet, továbbá kérheti az együttműködés megkönnyítését és adminisztratív vizsgálatok lefolytatását.

Az Európai Ügyészség és az Europol közötti kapcsolatoknak szigorú együttműködésen kell alapulniuk, és az Európai Ügyészségnek – ha nyomozásai érdekében ez indokolt – az Europoltól meg kell kapnia minden vonatkozó információt.

• Nem részt vevő országok

Az előadó üdvözli a Tanács arra vonatkozó határozatát, hogy az 59. cikk a) pontjának az Európai Ügyészség és a megerősített együttműködésben nem részt vevő tagállamok közötti kapcsolatokra vonatkozó rendelkezései közé beilleszti annak igényét, hogy – a bűnügyi igazságügyi együttműködés tiszteletben tartása céljából – ezen államok az Európai Ügyészség mint illetékes hatóság felé értesítéssel éljenek.

• Következtetések

Az előadó ugyan nagyratörőbb rendeletet látna szívesen, de úgy véli, hogy a jelenlegi szöveg nagy részben tartalmazza az EP által elvártakat.

Az előadó sajnálja, hogy nem minden uniós tagállam vesz részt az Európai Ügyészség felállításában, ám üdvözli, hogy 20 tagállam meg tudott állapodni az általános irányvonalban, különösen a PIF-bűncselekményekre és különösen a héacsalásokra vonatkozóan. Az előadó ösztönzi a nem részt vevő tagállamokat, hogy a jövőben csatlakozzanak a megerősített együttműködéshez.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Európai Ügyészség
Hivatkozások	09941/2017 – C8-0229/2017 – COM(2013)0534 – 2013/0255(APP)
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja	17.7.2017
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 11.9.2017
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 11.9.2017	CONT 11.9.2017	JURI 11.9.2017	PETI 11.9.2017
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 27.9.2017	CONT 27.9.2017	JURI 27.9.2017	PETI 27.9.2017
Előadók        A kijelölés dátuma	Barbara Matera 10.11.2015
Korábbi előadók	Monica Macovei
Vizsgálat a bizottságban	29.11.2016	25.9.2017	28.9.2017
Az elfogadás dátuma	28.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 5 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Lorenzo Fontana, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Louis Michel, Péter Niedermüller, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marina Albiol Guzmán, Anna Hedh, Lívia Járóka, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Gilles Lebreton, Angelika Mlinar, Emil Radev, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Jaromír Štětina
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Maurice Ponga, Cristian Dan Preda
Benyújtás dátuma	29.9.2017

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

40	+
PPE	Heinz K. Becker, Michał Boni, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Lívia Járóka, Barbara Kudrycka, Roberta Metsola, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Emil Radev, Traian Ungureanu, Jaromír Štětina
S&D	Caterina Chinnici, Tanja Fajon, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cécile Kashetu Kyenge, Dietmar Köster, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Péter Niedermüller, Soraya Post, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer
ECR	Monica Macovei
ALDE	Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Louis Michel, Angelika Mlinar, Cecilia Wikström
Verts/ALE	Jan Philipp Albrecht, Jean Lambert, Judith Sargentini
EFDD	Laura Ferrara

5	-
ENF	Lorenzo Fontana, Gilles Lebreton
GUE/NGL	Marina Albiol Guzmán, Malin Björk, Cornelia Ernst

2	0
ECR	Helga Stevens
GUE/NGL	Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik