JELENTÉS az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

11.10.2017 - (11815/2017 – C8‑0313/2017 – 2017/2044(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány
Költségvetési Bizottság
Előadó(k): Siegfried Mureşan (III. szakasz – Bizottság)
Richard Ashworth (egyéb szakaszok)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

(11815/2017 – C8‑0313/2017 – 2017/2044(BUD))

The European Parliament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra[1],

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[3],

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[4],

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló 2017. március 15-i állásfoglalására[5],

–  tekintettel az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására[6],

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. június 29-én fogadott el (COM(2013)0400),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2017. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2017. szeptember 13-án továbbított tanácsi álláspontra (11815/2013 – C8-0313/2013),

–  tekintettel a 2018. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2017. július 5-i állásfoglalására[7],

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0299/2017),

III. szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi az általános iránymutatásokról szóló 2017. március 15-i, valamint a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló 2017. július 5-i, fent említett állásfoglalásokban elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat; emlékeztet arra, hogy e prioritások középpontjában a fenntartható növekedés, a munkahelyek, különösen a fiatalok foglalkoztatása, a biztonság és az éghajlatváltozás áll;

2.  kiemeli, hogy az Uniónak továbbra is számos kihívással kell szembenéznie, és meggyőződése, hogy a költségvetési fegyelem fenntartása mellett a szükséges pénzügyi forrásokat mozgósítani kell az uniós költségvetésben annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai prioritásoknak, és hogy az Unió konkrét válaszokat tudjon adni, és reagálni tudjon ezekre a kihívásokra; hangsúlyozza, hogy az uniós kiadásoknak az európai hozzáadott érték elvén kell alapulniuk, és tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét;

3.  újra megerősíti a munkavállalást és a növekedést minden régióban a kutatásba, az oktatásba, az infrastruktúrába, a kkv-kba és különösen a fiatalok foglalkoztatásába való beruházások révén elősegítő uniós politikák finanszírozása melletti elkötelezettségét; nem érti, hogy az Unió hogyan tud előrelépni e területeken, figyelembe véve a Tanács által az 1a. alfejezeten belül javasolt csökkentéseket; ehelyett úgy határoz, hogy külön megerősíti azokat a kutatási és innovációs programokat, amelyek végrehajtási aránya nagyon magas, és amelyeket túljegyzés miatt a pályázatok különösen alacsony sikeraránya jellemez;

4.  továbbra is elkötelezett az ESBA-ról folytatott tárgyalások során tett ígéretei mellett, nevezetesen amellett, hogy a lehető legkisebbre csökkenti az ESBA-val kapcsolatos csökkentéseknek a Horizont 2020 keretprogramra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre gyakorolt hatását az éves költségvetési eljárás keretében; ezért az említett csökkentések ellentételezését javasolja a két program eredeti éves profiljának visszaállításával, hogy teljes mértékben el tudják érni a rájuk vonatkozó jogszabályok elfogadása során kitűzött célokat;

5.  politikai támogatását fejezi ki az Európai Szolidaritási Testület létrehozása iránt, és üdvözli az e tekintetben a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot; úgy ítéli meg azonban, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról és a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó vonatkozó rendelet elfogadásáról szóló döntés meghozataláig nem lehet pénzügyi rendelkezést belefoglalni a 2018-as költségvetésbe ebből a célból; ezért úgy határoz, hogy a Bizottság által a 2018-as költségvetési tervezetben feltüntetett megfelelő előirányzatokat és átcsoportosításokat egyelőre vissza kell tartani, mivel a 2018-as költségvetésről hozott döntés semmilyen módon nem vághat elébe a jogalkotási tárgyalások kimenetelének; továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról hozandó döntésnek egy költségvetés-módosítás révén a következő évi költségvetésbe való belefoglalása mellett abban az esetben, ha a megfelelő rendeletről folyó tárgyalások nem zárulnak le a 2018-as költségvetési eljárás vége előtt;

6.  aggódik amiatt, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség továbbra is eddig soha nem látott szinten van, és meggyőződése, hogy annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük fiatal európaiak egy egész nemzedékének jövőjét, további intézkedéseket kell tenni; ezért úgy határoz, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést a Bizottság által 2018-ra javasolt szinthez képest; hangsúlyozza, hogy ezt a megerősítést az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében politikailag jóváhagyott teljes előirányzaton felülinek kell tekinteni, nem csupán az előirányzat előreütemezésének a 2018-as költségvetésben;

7.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik a gazdasági és társadalmi konvergencia elérésében az Unióban, és így a fejlődés és növekedés biztosításában; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2018-ban várhatóan utolérik magukat és teljes gőzzel haladnak majd; és kiemeli a Parlament azon elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson ezekre a programokra, amelyek az Unió egyik alapvető szakpolitikáját képviselik; aggódik azonban az operatív programok végrehajtásában nemzeti szinten tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek miatt; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy lezáruljon az irányító, az ellenőrző és az igazoló hatóságok kijelölése, és felgyorsuljon a végrehajtás; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy haladjon tovább a kapcsolódó eljárások egyszerűsítésével;

8.  úgy véli, hogy – miközben jelenleg úgy tűnik, hogy a migrációs és menekültügyi válság enyhült – az Uniónak készen kell állnia arra, hogy e területen bármilyen előre nem látható jövőbeli eseményre választ adjon, és proaktívabb megközelítést kövessen a migráció területén; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a 3. fejezeten belüli előirányzatok megfelelőségét, és használjon ki teljes mértékben a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt rendelkezésre álló minden eszközt arra, hogy időben választ adjon bármilyen előre nem látható eseményre, amely kiegészítő finanszírozást tehet szükségessé; emlékeztet arra, hogy – miközben az Uniónak sikerült működésbe hoznia egyes mechanizmusokat, amelyek segítenek abban, hogy megbirkózzunk ezzel a helyzettel – 2017-ben eddig még mindig több mint százezer menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az UNHCR szerint; ezért úgy határoz, hogy korlátozott mértékben megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot és a Belső Biztonsági Alapot, valamint a menekültügy területén működő ügynökségeket, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO), amelyeket megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell ellátni; ismételten megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a migrációs és menekültügyi válság belső dimenziójára, valamint a prioritást élvező egyéb programokra, mint a kulturális és a polgársággal kapcsolatos programokra;

9.  hangsúlyozza, hogy a 3. fejezet az elmúlt években nagymértékben igénybevételre került a migrációs és menekültügyi válság kezelésére, és hogy ezeket az intézkedéseket folytatni kell, amíg az szükséges; megjegyzi azonban, hogy az eddig biztosított finanszírozás nem elegendő; ezért úgy határoz, hogy megerősíti a bel- és igazságügy területén működő ügynökségeket, amelyek megnövekedett munkaterhelésük és kiegészítő feladataik miatt az elmúlt években munkaerőhiánnyal és finanszírozási nehézségekkel szembesültek;

10.   hangsúlyozza, hogy tekintettel a közelmúltban az Unióban felmerülő biztonsági aggodalmakra, a 3. fejezet keretében nyújtott támogatás biztosítása során figyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre is, amelyek az uniós polgárok biztonságának növeléséhez vezetnek;

11.  emlékeztet arra, hogy a migrációs és menekültügyi válság, valamint az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályai megoldásának lényeges részét jelenti a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint elegendő pénzügyi eszköz biztosítása az olyan kérdések kezelésére irányuló külső eszközök számára, mint a szegénység, a foglalkoztatás, az oktatás és a gazdasági lehetőségek hiánya, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás, amely az erősödő migrációs hullámok mögött álló egyik kiváltó ok; véleménye szerint az Uniónak optimálisan kellene felhasználnia a 4. fejezet alatti pénzügyi eszközöket, amelyek nem bizonyultak elegendőnek arra, hogy egyformán foglalkozzanak minden külső kihívással, tekintettel arra, hogy a források egyértelműen elégtelenek és szervezettebb módon növelni kellene azokat;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy álláspontja kialakítása során a Parlament nem kapott elegendő tájékoztatást a törökországi menekülteket támogató eszköz kiterjesztésével kapcsolatos lehetséges politikai döntés költségvetési vonzatairól; megismétli azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezések nem finanszírozhatók a már meglévő uniós külső projektek kárára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbítása esetén javasolja annak új forrásokból való finanszírozását, és több helyi nem kormányzati szervezet bevonását végrehajtásába; megállapítja, hogy a 4. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adjon a jelenlegi külső kihívásokra, beleértve a migrációs és menekültügyi kihívásokat;

13.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek és az EU saját hosszú távú éghajlatvédelmi céljainak teljesítését annak megvalósításával, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások aránya elérje a 20%-ot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem terjesztett elő konkrét és valószerű javaslatokat e célok elérése érdekében; ezért az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a költségvetési tervezetben megállapított összeg növelését javasolja; megjegyzi azonban, hogy ezek a növelések nem elegendők, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a célok eléréséhez szükséges minden javaslatot a következő költségvetési tervezetekben; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a költségvetési tervezetben javasolt összes kötelezettségvállalási előirányzat 8,2%-a a biológiai sokféleség védelméhez kapcsolódik; kiemeli, hogy az évi 0,1%-os növekedés ellentétben áll a fajok számának és az élőhelyek méretének aggasztó és gyorsuló csökkenésével;

14.  nagyra értékeli, hogy az új, „eredményközpontú költségvetéssel” kapcsolatos megközelítést először építették be a Bizottság belső költségvetési előkészítésébe a kiadások eddigi tapasztalatokon alapuló felülvizsgálata és a lehetséges kiigazítások azonosítása érdekében;

15.  visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezetben javasolt csökkentéseket; nem érti a javasolt csökkentések, például a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az ESBA-hoz történő átcsoportosítások által már érintett két program, valamint a külső politikák csökkentése mögött meghúzódó okokat; vitatja mindenesetre a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy az alacsony végrehajtási arányú vagy kis felvevőképességű költségvetési tételeket csökkenti, mivel ezt az érvelést nem támasztják alá a tényleges végrehajtási adatok, és nem veszi figyelembe az egyes programok eltérő végrehajtási ütemezését; 


16.  úgy ítéli meg, hogy minden sürgető igény kielégítő mértékű finanszírozása céljából, továbbá figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szűk 2018-as tartalékait, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló minden eszközt igénybe kell venni; reméli, hogy a Tanács osztani fogja ezt a megközelítést, és hogy az egyeztetés során sikerül majd könnyen megállapodásra jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret minden egyes költségvetési évében tapasztalható eltérés a felső határok felfelé történő kiigazítása mellett szól a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben;

17.  a 2018. évi előirányzatok átfogó szintjét 162 597 930 901 euró kötelezettségvállalási előirányzatban és 146 712 004 932 euró kifizetési előirányzatban határozza meg; 


1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

18.  elutasítja a Tanács által az 1a. alfejezetben javasolt 750 millió eurós indokolatlan csökkentést, amely önmagában a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatai terén a Tanács által végrehajtott teljes csökkentés közel kétharmadát teszi ki; megjegyzi, hogy ez a csökkentés ellentmond a Tanács saját kitűzött politikai prioritásainak;

19.  kitart amellett, hogy a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés Unióban történő megvalósításához kulcsfontosságú a kutatásba, az innovációba, az oktatásba, az infrastruktúrába és a mikro-, kis- és középvállalkozásokba való beruházások növelése; figyelmeztet arra, hogy a Tanács által javasolt csökkentések veszélyeztetnék a valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező és a munkahelyteremtésre és a növekedésösztönzésre közvetlen hatást gyakorló programokat, például a Horizont 2020 keretprogramot vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt; rámutat különösen arra, hogy a Horizont 2020 keretprogramnak juttatott elegendő finanszírozás lényeges a kutatás és az innováció fejlesztéséhez, a digitalizáció terén vezető szerep betöltéséhez és az európai kkv-k támogatásához; emlékeztet arra, hogy ez a program erős európai hozzáadott értéket mutatott azzal, hogy a Horizont 2020-ból támogatott projektek 83%-a nem valósulhatott volna meg uniós szintű támogatás nélkül; ismét kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontosságát a TEN-T hálózat és az egységes európai közlekedési térség megvalósítása szempontjából; következésképpen úgy határoz, hogy visszaállít a Tanács által bevezetett minden csökkentést, továbbá teljes mértékben helyreállítja a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre szánt költségvetési sorok (az ESBA-garanciaalapra képzett tartalék miatt megkurtított) eredeti profilját;

20.  továbbá hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az Erasmus+ oktatási és képzési, illetve ifjúsági ágát az európai fiatalokba való stratégiai beruházás részeként;

21.  hangsúlyozza, hogy az egyik legfőbb prioritásnak kell lennie az Unió számára, hogy elegendő pénzügyi támogatást biztosítson a mikrovállalkozások, a vállalkozók és a kkv-k számára, mivel ezek a munkahelyteremtés fő forrásai Európa-szerte; hangsúlyozza, hogy a kkv-k versenyképességének fenntartásához és a belső piachoz, valamint a világpiachoz való hozzáférés terén előttük álló kihívások leküzdésében való támogatásukhoz rendkívül fontos a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

22.  ezért úgy határoz, hogy a költségvetési tervezeten és az ESBA-t és az Európai Szolidaritási Testületet megelőző profilokon túl tovább erősíti a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából kulcsfontosságú és a széles körben elfogadott uniós prioritásokat tükröző programokat, nevezetesen az Erasmus+-t, a Horizont 2020 keretprogramot (Marie Curie, Európai Kutatási Tanács, kkv-támogató eszköz), a COSME-t és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programját, az EaSI-t (Progress és Eures); felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a WIFI4EU-hoz kapcsolódó költségvetési sorokra, és tartsa magát a 2017 és 2020 közötti beruházásfinanszírozásra vállalt kötelezettségéhez;

23.  üdvözli a „Különleges éves rendezvények” költségvetési tétel létrehozását a 2018-as költségvetésben, amely lehetővé fogja tenni az európai összetartozás érzésének fokozását a polgárok körében; megjegyzi, hogy a különleges éves rendezvényekre fordított előirányzatoknak bizonyíthatóan hozzáadott értéket kell nyújtaniuk az európai polgárok számára a tagállamokban;

24.  hangsúlyozza az együttműködésen alapuló védelmi kutatás ösztönzésének fontosságát Európában a legfőbb képességbeli hiányosságok kezelése érdekében egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi fejlemények és bizonytalanságok egyre jobban megkövetelik Európától, hogy fokozza erőfeszítéseit a védelem terén; úgy véli, hogy az uniós szintű védelmi kutatás terén jelentkező többletköltségeket nemzeti szintű megtakarításokkal kell ellentételezni; támogatja a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő intézkedés megnövelt előirányzatait; védelmi kutatási programot kér külön költségvetéssel a következő többéves pénzügyi kereten belül, mindazonáltal megismétli azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni, nem pedig a meglévő uniós programok kárára; továbbá hangsúlyozza, hogy javítani kell a versenyképességet és az innovációt az európai védelmi ipar területén;

25.  úgy véli, hogy a 2018-as uniós költségvetés keretében több forrást kell biztosítani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés stratégiai hiányosságai miatt harmadik országok jelentette kockázatok átfogó és elfogulatlan értékelésének elvégzéséhez az (EU) 2015/849 irányelv[8] 9. cikkében szereplő kritériumok alapján, és létre kell hozni a „nagy kockázatú” országok jegyzékét;

26.  ennek következtében a költségvetési tervezethez képest 143,9 millió euróval megemeli az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak szintjét (az ESBA-n és az Európai Szolidaritási Testületet megelőző szint helyreállításán, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), amit a rendelkezésre álló mozgástéren belül, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék további igénybevételéből kell finanszírozni;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

27.  nem ért egyet az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatainak a Tanács által javasolt 240 millió eurós csökkentésével, többek között a támogatások sorain, és azokat a Bizottság frissített előrejelzéseire várva visszaállítja;

28.  növekvő aggodalommal állapítja meg, hogy az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása terén tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek aláaknázzák eredményességüket, valamint nyomás alá helyezik az irányító hatóságokat és a kedvezményezetteket; ismételten kiemeli annak kockázatát, hogy a jelenlegi késedelmek miatt a mostani többéves pénzügyi keret második felében és a következő pénzügyi keret elején felhalmozódhatnak a kifizetetlen számlák; ismét erőteljesen hangsúlyozza a tagállamok felé irányuló azon felhívását, hogy folyamodjanak tanácsadásért és segítségért a Bizottsághoz az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezése terén tapasztalható késedelmek kezelésére; továbbá aggasztja a romló tendencia és a tagállami becslések pontatlansága;

29.  emlékeztet arra, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség aránya továbbra is elfogadhatatlanul magas az Unióban; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében fontos, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szociális Alap biztosítsa az ifjúságigarancia-programok megfelelő támogatását; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés friss forrásokkal való ellátásának szükségességéről kötött megállapodást, és a megfelelő előirányzatok belefoglalását a 2018-as költségvetési tervezetbe; mindazonáltal úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség jelentette kihívásokra és kockázatokra való tekintettel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait növelni kell, és ezért úgy határoz, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatait 2018-ra 600 millió euróra növeli; továbbá úgy ítéli meg, hogy a fiataloknak szóló szakmai továbbképzési intézkedéseknek, és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek finanszírozhatónak kell lennie a kohéziós politika keretében;

30.  üdvözli az új, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeget, amelyet a 2017–2020-as időszakra szóló strukturálisreform-támogató program (SRSP) végrehajtásának elősegítése érdekében hoztak létre;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

31.  emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) igényeinek finanszírozására szolgáló előirányzatok növelésére irányuló javaslata nagyrészt annak tudható be, hogy 2018-ban várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre; tudomásul veszi a Tanács 275 millió eurós csökkentését, de úgy ítéli meg, hogy továbbra is a Bizottság módosító indítványának kell az EMGA számára biztosított előirányzatok megbízható felülvizsgálatának alapját képeznie, és ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet, a módosító indítvány egyeztetés során való megvizsgálásáig;

32.  hangsúlyozza, hogy a raktározási programok eredményesnek bizonyultak a válságok idején, valamint hogy a tervezési folyamat során elkülönített pénzügyi erőforrások csökkentése a kívánttal ellentétes hatást érne el;

33.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kezelését célzó megoldás egy részét a vidéki területeken élő fiatalok megfelelő támogatása képezi; ezért a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kifizetések költségvetési tervezetben szereplő szintjének 50 millió euróval való megemelését javasolja; hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és más uniós finanszírozási eszközök révén elő kell segíteni a fiatalok munkához jutását a halászati ágazatban;

34.  úgy határoz, hogy az Európa 2020 stratégiára vonatkozó céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a költségvetési tervezetben megállapított összeg 21,2 millió eurós növelését javasolja; megismétli, hogy mind az Európai Számvevőszék, mind az Ecofin Tanács megerősítette, hogy az uniós költségvetés nincs összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos célokkal;

35.   ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 78,1 millió euróval növeli, így 619,7 millió euró összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa alatt, a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések levonása után;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

36.  hangsúlyozza, hogy a Parlament számára a migráció és a biztonság kezelésének kiemelt uniós prioritásnak kell maradnia, és megismétli azon meggyőződését, hogy a 3. fejezet felső határértéke közel sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelően finanszírozza e kihívások belső dimenzióját;

37.  megjegyzi, hogy miközben az Unióba tartó, a Földközi-tenger középső és keleti részén húzódó útvonalakon átkelő migránsok száma 2017 első kilenc hónapjában esett, a Földközi-tenger nyugati részén húzódó útvonalra továbbra is nyomás nehezedik; megjegyzi, hogy 2017 első kilenc hónapjában több mint százezer menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton, akik több mint 75%-a Olaszországba, míg a maradék megosztva Görögországba, Ciprusra és Spanyolországba érkezett; véleménye szerint megnövelt finanszírozásra van szükség a migráció területén felmerülő uniós igények teljes körű kielégítéséhez, nevezetesen a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap révén a tagállamoknak a nemzetközi védelemre szorulók, különösen a kísérő nélküli kiskorúak integrációjára szolgáló intézkedések és gyakorlatok javítása, és adott esetben a védelemre nem jogosultak visszaküldésére irányuló műveletek végrehajtása terén való támogatása érdekében, a visszaküldés tilalma elvének teljes körű tiszteletben tartásával; ezzel összefüggésben ragaszkodik ahhoz is, hogy az EASO kapjon megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat, hogy az ügynökség el tudja végezni a ráruházott feladatokat;

38.  támogatja új költségvetési sor létrehozását egy felkutatási és mentési alap számára, amely támogatja a tagállamokat a nemzetközi tengerjogból adódó kötelezettségeik teljesítése során; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot egy ilyen uniós felkutatási és mentési alap létrehozására;

39.  meggyőződése, hogy az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályainak hatékony kezelése érdekében a Belső Biztonsági Alapnak kiegészítő finanszírozásra van szüksége, hogy a tagállamok megfelelőbb eszközökkel rendelkezzenek a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a radikalizálódás és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez; különösen azt hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani a biztonsági infrastruktúrák megerősítéséhez és a bűnüldöző szervek és a nemzeti hatóságok közötti információcsere fellendítéséhez, többek között az informatikai rendszerek interoperabilitásának javítása révén, miközben ugyanakkor biztosítani kell az egyéni jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását;

40.  kiemeli a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek kulcsszerepét az uniós polgárok sürgető problémáinak kezelése terén; ezért úgy határoz, hogy növeli az Europol költségvetési előirányzatait és létszámát, többek között az eltűnt gyermekek felkutatásával foglalkozó új egység számára 7 álláshely létrehozásával, valamint megerősíti az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust), az EASO és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), előirányzatait; megerősíti, hogy ezek az ügynökségek hozzájárulnak a tagállamok közötti együttműködés fokozásához ezen a területen;

41.   kéri a Bizottságot, hogy a folyamatban lévő intézményközi tárgyalások során tett tényleges előrelépés fényében nyújtson friss tájékoztatást az európai migrációs stratégia részeként függőben lévő jogalkotási javaslatok, különösen a dublini rendszer reformja, a határregisztrációs rendszer, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer és az EASO 2018-as pénzügyi következményeiről, hogy azt figyelembe lehessen venni az egyeztetési szakaszban;

42.  sajnálja, hogy a Tanács önkényesen több mint 30 millió euróval csökkentette számos program kötelezettségvállalási előirányzatait a kultúra, a polgárság, az igazságügy, a közegészségügy, a fogyasztói jogok és a polgári védelem területén, tekintet nélkül e programok kitűnő végrehajtási arányára, és annak ellenére, hogy a finanszírozás szintje már most sem kielégítő, ami ahhoz vezet, hogy sok magas színvonalú projekt nem részesül támogatásban; minden soron visszaállítja a költségvetési tervezet szintjét, és a megfelelő sorok további növelését javasolja;

43.  ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy ideje megemelni a kultúra és a polgárság területén futó fontos uniós programok, különösen a kulturális és kreatív iparágak, valamint az aktív polgári szerepvállalás támogatásában kiemelt szerepet játszó Kreatív Európa és az Európa a polgárokért program finanszírozását, a 2019-es európai parlamenti választásokra való tekintettel is; ismételten hangsúlyozza, hogy minden intézménynek tiszteletben kell tartania a kulturális örökség európai éve 2018-as finanszírozásáról kötött politikai megállapodást azáltal, hogy elegendő előirányzatot bocsátanak rendelkezésére a Kreatív Európa program Kultúra alprogramja révén, az európai év fedezésére szolgáló külön költségvetési sor hiányában; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a „multimédiás fellépések” költségvetési sor alatti kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés hatékonyan támogassa az uniós ügyekről való független és magas színvonalú beszámolást;

44.  támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programon belül a Daphné célkitűzés fokozott átláthatóságát és láthatóságát, mivel az a gyermekek, a fiatalok, a nők, az LMBTI-személyek és egyéb kiszolgáltatott csoportok elleni erőszak valamennyi formája elleni küzdelem fő uniós eszköze; támogatja a nemi alapú erőszak európai megfigyelőközpontjának felállítását a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetén belül;

45.  a költségvetési tervezeten felül 108,8 millió euróval megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül, és javasolja, hogy e megerősítésnek a Rugalmassági Eszköz további igénybevételéből való finanszírozását;

4. fejezet – Globális Európa

46.  ismételten kiemeli, hogy az Unió külső fellépése egyre növekvő finanszírozási igényekkel szembesül, amelyek jelentősen túllépik a 4. fejezet jelenlegi méretét; úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek a migrációs kihívásra való válaszadásra történő igénybevétele az elkövetkező években is dinamikus válaszokat fog megkövetelni; hangsúlyozza, hogy az évente egyszeri ad hoc növelés, mint 2017-ben, nem tekinthető elegendőnek, tekintettel az Unió előtt álló összetett kihívásokra, valamint a határozottabb uniós külső fellépés mielőbbi szükségességére a mai globális világban;

47.  véleménye szerint elsőbbséget kell biztosítani az EU közvetlen szomszédainak és azoknak az intézkedéseknek, melyek célja az előttük álló fő problémák kezelése, nevezetesen a migrációs és menekültügyi válság és a déli szomszédságban ahhoz kapcsolódó humanitárius kihívások, valamint az orosz agresszió a keleti szomszédság területén; úgy véli, hogy az EU szomszédságának stabilitása és jóléte előnyös mind az érintett régiók, mind az Unió egésze számára; megismétli a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásának fokozására irányuló felhívását a növekvő szükségletek kielégítése érdekében, hogy sikerüljön megvalósítani a régió fejlődésének és stabilitásának előmozdítására és a palesztinok ellenálló képességének támogatására irányulóan kinyilvánított uniós célkitűzést; ismételten hangsúlyozza, hogy a politikai és gazdasági reformok elősegítése szempontjából sarkalatos azon országok támogatása, amelyek az Unióval kötött társulási megállapodásokat hajtanak végre, de hangsúlyozza, hogy ez a támogatás addig biztosítandó, amíg ezek az országok teljesítik a jogosultsági kritériumokat, különösen a jogállamiság és a demokratikus intézmények érvényesítése tekintetében; ennélfogva úgy határoz, hogy növeli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a makroszintű pénzügyi támogatás forrásait;

48.  kiemeli, hogy Európa globális szinten milyen fontos szerepet játszik a szegénység felszámolásában és a leghátrányosabb helyzetű régióknak az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban álló fejlődésének biztosításában; ennélfogva további pénzügyi forrásokat biztosít a fejlesztési együttműködési eszköz és a humanitárius segítségnyújtás számára; emlékeztet arra, hogy mivel a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsok jelentős aránya Szubszaharai-Afrikából érkezik, az Unió e régióban nyújtott támogatása kulcsfontosságú a migráció kiváltó okainak kezelésében;

49.  ellenzi a külső pénzügyi eszközökből (ENI, IPA, a Partnerségi Eszköz és a fejlesztési együttműködési eszköz) az Erasmus+ program számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások drasztikus csökkentését, amelyre annak ellenére kerül sor, hogy az ifjúsági csereprogramok az egyik leghatékonyabb hosszú távú befektetésnek tekinthetők a kulturális diplomácia és a kölcsönös megértés terén, ezért úgy határoz, hogy növeli ezeket a pénzügyi hozzájárulásokat;

50.  tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetének aggasztó romlására, úgy határoz, hogy csökkenti a törökországi politikai reformok támogatását; úgy határoz, hogy a fennmaradó előirányzatok egy részét tartalékba helyezi és akkor szabadítja fel, ha Törökország mérhető javulást ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén, hogy ezeket az alapokat civil társadalmi szereplőkhöz irányítsa át az e célkitűzéseket támogató intézkedések végrehajtása céljából;

51.  véleménye szerint a félretájékoztatási kampányok megfelelő kezelése és a saját határain túl az Unióról alkotott objektív kép népszerűsítése érdekében további pénzügyi forrásokra van szükség; felszólít ezért a félretájékoztatási kampányokkal és kibertámadásokkal szembeni fellépések finanszírozásának fokozására; úgy határoz ezért, hogy növeli a szomszédságpolitikában részt vevő országokban és a Nyugat-Balkánon végrehajtandó stratégiai kommunikációs fellépések forrásait; emlékeztet az Unió külső fellépéseinek láthatóságába való befektetések fontosságára annak érdekében, hogy erősödjön az e területen nyújtott finanszírozás hatása, és fokozódjon az EU nyilvános diplomáciája a globális stratégia törekvéseivel összhangban;

52.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

53. megjegyzi, hogy a Bizottság által követett tendencia, vagyis az, hogy kiegészítő költségvetési mechanizmusokhoz, például vagyonkezelői alapokhoz és más hasonló eszközökhöz folyamodik, nem minden esetben bizonyult sikeresnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívüli pénzügyi eszközök létrehozása veszélyeztetheti a költségvetés egységességét és megkerülheti a költségvetési eljárást, ugyanakkor alááshatja a költségvetés átlátható kezelését, és csorbíthatja a Parlament azon jogát, hogy hatékonyan ellenőrizze a kiadásokat; ennélfogva úgy véli, hogy az elmúlt években megjelent külső eszközöket be kell építeni az uniós költségvetésbe úgy, hogy a Parlament teljes körűen ellenőrizhesse ezen eszközök végrehajtását; megjegyzi, hogy 2017. szeptember végéig összesen 795,4 millió euró került elkülönítésre az uniós vagyonkezelői alapok javára a 2017-es költségvetésben; kéri a Bizottságot, hogy terjessze a költségvetési hatóság két ága elé, hogy mekkora összeget kíván elkülöníteni a vagyonkezelői alapok számára 2018-ban; ismételten aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok e vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulása általában elmarad a vállalásoktól; tudomásul veszi a Számvevőszék 11/2017. számú, a Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelő alapról szóló különjelentését; aggódik a Számvevőszék által azonosított hiányosságok, például az átfogó igények értékelésének hiánya és amiatt, hogy nem működik a többi adományozóval való koordináció mechanizmusa; azon szándékának ad hangot, hogy értékeli az uniós vagyonkezelői alapoknak az uniós külső politika eszközeként való hozzáadott értékét;

54. emlékeztet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 24. cikkével összhangban az Unió és az Euratom minden kiadását és bevételét be kell jegyezni az Unió általános költségvetésébe, a költségvetési rendelet 7. cikkével összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy őrizze meg a költségvetés egységességét és új kezdeményezések bevezetésekor tekintse ezt vezérlő elvnek;

55.  kiemeli a választási megfigyelő missziók jelentőségét a demokratikus intézmények megerősítése és a választási folyamatba vetett közbizalom kiépítése szempontjából, melyek cserébe előmozdítják a béketeremtést és a stabilitást; hangsúlyozza, hogy e célkitűzésre elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani;

56.  rámutat, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz forrásait nem szabad átcsoportosítani azért, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítés elnevezésű új kezdeményezést finanszírozzák; sajnálja, hogy a költségvetési tervezet a fejlesztési együttműködési eszköz forrásaiból 7,5 millió euró átcsoportosítását javasolja a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítés javára, és kiemeli, hogy e hiány áthidalására haladéktalanul alternatív megoldásokat kell találni;

57.  megismétli azon kérését, hogy az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

58.  ennek eredményeképpen úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott szinte minden csökkentést visszaállít és a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezethez képest 299,7 millió euróval megerősíti (a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken, valamint az EU különleges képviselőivel kapcsolatos átcsoportosításon és az elfogadott csökkentéseken kívül);

5. fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

59.  véleménye szerint a Tanács csökkentései nem tükrözik a valós szükségleteket, így veszélyeztetik a már így is jelentősen észszerűsített igazgatási kiadásokat; ezért helyreállítja a költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatástámogatási költségeket;

60.  összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak az OLAF és annak Felügyelő Bizottsága közötti kapcsolat három aspektusáról szóló 2016. szeptember 12-i együttes véleményének következtetéseivel úgy határoz, hogy az OLAF előirányzatainak 10%-át mindaddig visszatartja, amíg az OLAF Felügyelő Bizottsága hozzá nem fér az OLAF aktáihoz, ugyanakkor a megnövekedett feladatokkal összhangban kis mértékben megerősíti az OLAF költségvetését;

61.  tudomásul veszi, hogy 2017 elején az OLAF egy egyesült királyságbeli súlyos vámcsalási ügyben vizsgálódott, melyet az okozott, hogy a behozott árukat alulértékelték, ami közel 2 milliárd eurós bevételkiesést okozott az uniós költségvetésnek a 2013 és 2016 közötti időszakban; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a csalás a mai napig sem szűnt meg, és hogy továbbra is folyamatosan veszteség éri az uniós költségvetést; felszólítja a Bizottságot, hogy a brexitről szóló tárgyalások során vegye figyelembe a brit hatóságok e tekintetben hozott bizottsági ajánlásokra való lassú reagálását; kéri, hogy azok a tagállamok, melyek kifogással éltek a vámjogszabályok megsértésére és a vámjogi szankciókra vonatkozó uniós jogi kerettel szemben, vizsgálják felül álláspontjukat e probléma mielőbbi megoldásának lehetővé tétele érdekében; 


Decentralizált ügynökségek

62.  általánosságban támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását; úgy ítéli meg, hogy az álláspontjában elfogadott új álláshelyekre szükség van az új szakpolitikai fejlemények és az új jogszabályok miatt felmerülő további feladatok teljesítése céljából; megismétli elkötelezettségét a források biztosítása és amellett, hogy ahol szükséges, ott további forrásokat bocsát rendelkezésre az ügynökségek megfelelő működésének biztosítására;

63.  a migráció és a biztonság tekintetében még mindig az Unió előtt álló kihívásokkal összefüggésben, és szem előtt tartva, hogy összehangolt európai válaszra van szükség, úgy határoz, hogy megerősíti az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Eurojust, a CEPOL, az EASO és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatait;

64.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Unió a növekedést és munkahelyteremtést eredményező versenyképességre összpontosítson; emlékeztet az Unió azon stratégiai prioritására, hogy teljes mértékben ki kell fejleszteni és végre kell hajtani Galileo és EGNOS elnevezésű projektjeit, melyekért részben az Európai GNSS Ügynökség (GSA) felel; emlékeztet arra, hogy a GSA finanszírozási deficittel küzd a kiberbiztonság és a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás terén, ezért úgy határoz, hogy növeli előirányzatai szintjét;

65.  úgy véli, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) további előirányzatokra és személyzetre van szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó, kiterjesztett megbízatását;

66.  emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) támogatja az Uniót abban, hogy tájékozott döntéseket hozzon a környezet állapotának javításáról, a környezetvédelmi megfontolások gazdaságpolitikákba való integrálásáról, valamint a fenntarthatóság felé történő elmozdulásról, továbbá hogy az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikájával összefüggésben a Bizottság javaslatot tett az EEA új feladataira az energiaunió irányítását illetően, anélkül, hogy ennek megfelelően növelnék az ügynökség létszámtervét;

67.  hangsúlyozza, hogy bár az Európai Határ- és Parti Őrség költségvetési forrásai és személyzeti ellátottsága jelenleg megfelelőnek tűnik, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni;

68.üdvözli, hogy a 2018-as költségvetésbe megfelelő források kerültek be az európai felügyeleti hatóságok támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságok alapvető szerepet játszanak az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban, valamint a pénzügyi stabilitás, az integráltabb pénzpiacok és fogyasztóvédelem, továbbá a felügyeleti konvergencia biztosításában; hangsúlyozza, hogy költségvetéseik prudens felhasználása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak mindig szigorúan ragaszkodniuk kell az európai jogalkotók által rájuk rótt feladatokhoz és megbízáshoz;

69.  megismétli, hogy a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásban foglaltak szerint 2018 az ügynökségek személyzetére vonatkozó 5%-os létszámcsökkentés és átcsoportosítás utolsó éve; megismétli, hogy ellenzi az ügynökségi forrásokkal kapcsolatos globális megközelítés 2018 utáni folytatását; megerősíti, hogy készen áll arra, hogy az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés révén, vagy adott esetben összeolvadások, valamint egyes feladatköröknek a Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonása révén hatékonyságjavulást érjen el; e tekintetben üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az uniós ügynökségek hálózata állandó titkárságának (amelynek neve most már Közös Támogató Hivatal) létrehozása révén még inkább összehangolják az ügynökségek tevékenységeit, és támogatja egy, a létszámtervben szereplő további álláshely kiutalását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA), melynek költségeit az uniós ügynökségek meglévő költségvetéseiből finanszíroznák közösen, és amelyet szervezetileg az említett hivatalhoz rendelnének;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

70.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső határára is;

71.  kiemeli ennélfogva a Parlament által e tekintetben tett erőfeszítéseket, és felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési eljárás végén tegyen tanúbizonyságot jó szándékáról az elfogadott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtása vonatkozásában, tekintet nélkül végrehajthatósági értékelésére, valamint az Európai Parlament és a Tanács esetleges határozataira;

Speciális eszközök

72.  emlékeztet a speciális eszközök hasznosságára, melyek rugalmasságot biztosítanak az aktuális többéves pénzügyi keret rendkívül szigorú felső határain felül és azokon túl, és üdvözli a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálata révén elért javulásokat; felszólít a Rugalmassági Eszköz, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék és a rendkívüli tartalék széles körű alkalmazására az uniós költségvetés előtt álló új kihívások és további feladatok széles körének finanszírozása érdekében;

73.  emlékeztet továbbá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a sürgősségisegély-tartalék (EAR) és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) jelentőségére; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a költségvetésben az előlegekre már elkülönített összegen felül az EUSZA éves összegének nagyobb részét az uniós költségvetésben tartalékba helyezi a gyorsabb igénybevétel biztosítása érdekében; sajnálatát fejezi ki a Tanács ez irányú csökkentése miatt, és részben visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet, azon összeg kivételével, melyet a 4/2017. számú költségvetés-módosítás és az EUSZA Olaszország javára történő igénybevétele révén 2017-re előre ütemeztek; felszólít arra, hogy az EUSZA hatókörét bővítsék ki a terrorizmus áldozatainak és családtagjaiknak való segítségnyújtásra;

Kifizetések

74.  aggodalmának ad hangot az uniós költségvetés egészére, és nem csak az 1b. alfejezetre, hanem a 3. és 4. fejezetre is jellemző jelenlegi alulteljesítési tendencia miatt, ami annak ellenére jellemző, hogy újonnan megjelenő kihívásokra kell választ adni és rugalmas finanszírozási mechanizmusok kerültek kialakításra; emlékeztet, hogy az utóbbi két évben az uniós költségvetésben a kifizetések szintje jelentősen csökkent, ami a költségvetési többlet magas szintjével párosult; ennélfogva aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a költségvetési tervezet példa nélküli, 10 milliárd eurós tartalékkeretet hagy a kifizetések felső határa alatt, ami olyan alacsony végrehajtási tendenciát tükröz, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret végén a kifizetések iránti igény éles növekedéséhez vezethet;

75.   kitart amellett, hogy szükség van a Tanács által csökkentett minden soron a költségvetési tervezet visszaállítására, és célzottan megerősíti a kifizetési előirányzatokat, elsősorban azokon a sorokon, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Egyéb szakaszok

76.  sajnálatának ad hangot azon ismétlődő gyakorlat miatt, hogy az uniós intézmények tekintetében a Tanács növeli az átalányalapú csökkentés mértékét; úgy ítéli meg, hogy ez különös mértékben torzítja az azon intézmények költségvetéseire gyakorolt hatást, melyekre hagyományosan pontos átalányalapú csökkentést alkalmaznak; véleménye szerint ez a megközelítés nem minősül célzott csökkentésnek, sem hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak; ennélfogva visszaállítja az átalányalapú csökkentés költségvetési tervezetben szereplő mértékét;

I. szakasz – Európai Parlament

77.  a fent említett, 2017. április 5-i állásfoglalásában elfogadottaknak megfelelően 1 953 483 373 euró összegben fenntartja 2018. évi költségvetésének átfogó szintjét; költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat vezet be, hogy tükröződjenek azok a friss információk, melyek az év korábbi szakaszában nem álltak rendelkezésre;

78.  megállapítja, hogy a 2018-as költségvetési javaslat szintje 18,88%-os, ami alacsonyabb, mint a 2017-es érték (19,25%), és az elmúlt tizenöt évben ez az V. fejezethez viszonyított legalacsonyabb arány;

79.  megismétli a Parlament következő pénzügyi évre vonatkozó prioritásait, melyek a már meghozott biztonsági intézkedések megszilárdítása és a Parlament kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének javítása; a Parlament saját belső költségvetési eljárása átláthatóságának javítása; és az, hogy a Parlament költségvetését a költségvetési hatóság egyik ágaként fellépve, a polgárokat képviselve és a többi intézmény munkáját ellenőrizve saját alapvető jogalkotási feladataira összpontosítsa;

80.  üdvözli, hogy a Parlament Elnöksége létrehozta az általános költségtérítéssel foglalkozó munkacsoportját; emlékeztet az általános költségtérítéssel kapcsolatos fokozottabb átláthatóság iránti elvárásra és arra, hogy pontosabb szabályokat kell megállapítani az e költségtérítés keretében engedélyezett kiadások elszámoltathatóságával kapcsolatban, a Parlament számára felmerülő további költségek nélkül;

81.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően főtitkársága létszámtervét 2018-ban 60 álláshellyel csökkenti (1%-os létszámcsökkentési cél); emlékeztet, hogy a Parlament számára 2016-ban biztosított 35 álláshely a biztonság megerősítését szolgáló új tevékenységekhez kapcsolódott, és ily módon kivételt képezett a létszámcsökkentésre vonatkozó célkitűzés alól, amint azt a 3/2016. számú költségvetés-módosítás elfogadása és a 2017. évi általános költségvetés is megerősítette[9]; felszólítja a Bizottságot, hogy nyomonkövetési táblázatait ennek megfelelően igazítsa ki, hogy a költségvetési hatóságot pontos információkkal lássa el az eljárás valamennyi szakaszában;

82.  üdvözli a Parlament ingatlanpolitikájáról a Költségvetési Bizottság, a főtitkár és a Parlament ingatlanpolitikájáért felelős alelnökök részvételével 2017. július 11-én folytatott eszmecserét; úgy véli, hogy ennek a párbeszédnek folyamatosnak kellene lennie, különös tekintettel a Paul Henri-Spaak épület felújításáról szóló, soron következő elnökségi megbeszélésekre;

83.  megismétli a Parlament fent említett, 2017. április 5-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, miszerint tovább kell javítani az európai politikai pártokhoz és alapítványokhoz kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusokat; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság javaslatát az 1141/2014/EU, Euratom rendelet[10] módosítására, és a kiadások elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítására irányuló minden erőfeszítést üdvözöl;

84.  emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió euróra becsülte; kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló 2013. október 23-i állásfoglalásának[11] megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO₂-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

IV. szakasz – Bíróság

85.  a Tanács által csökkentett minden olyan költségvetési tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet, amely létfontosságú a Bíróság működéséhez, és annak érdekében, hogy a Bíróság jobban tudja kezelni egyre növekvő fordítási szükségleteit, visszaállítja két költségvetési tétel becsült összegeit;

86.  kétségeit fejezi ki a Tanács 2018-as költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontban szereplő egyoldalú nyilatkozata kapcsán és az ahhoz csatolt, az 5%-os létszámcsökkentésről szóló melléklettel kapcsolatban, amely szerint a Bíróságnak még mindig 19 álláshellyel kell csökkentenie létszámtervét; hangsúlyozza, hogy ez a 19 álláshely megfelel a Parlament és a Tanács által a 2015-ös és 2016-os költségvetési eljárás során a többletigények kezelésére biztosított 12, illetve 7 álláshelynek, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a 19 álláshelyet nem kell visszaadni, mivel a Bíróság már megfelelően teljesítette az 5%-os létszámcsökkentési követelményt azzal, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban 98 álláshelyet törölt;

V. szakasz – Számvevőszék

87.  a Tanács által csökkentett valamennyi tétel tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és el tudja készíteni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

88.  a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló, folyamatban lévő tárgyalások eredményének megszületéséig és a felülvizsgálat 2018-as hatálybalépéséig tartalékba helyezi a „Korlátozott konzultációk, tanulmányok és felmérések” tételt;

VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

89.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet;

90.  a belső tanácsadó csoportok kereskedelmi megállapodások tekintetében végzett munkájával kapcsolatban a költségvetési tervezethez képest megemel két sort;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

91.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a költségvetési tervezetet;

92.  a Régiók Bizottságának saját becsléseivel összhangban a költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VIII. szakasz – Európai Ombudsman

93.  üdvözli az Ombudsman munkáját a tekintetben, hogy a megelőző évhez képest sikerült hatékonysági megtakarításokat találnia saját költségvetésében;

IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos

94.  megkérdőjelezi, hogy a Tanács miért csökkentené az Európai Adatvédelmi Biztos költségvetését, amikor a Parlament és a Tanács további feladatokat bízott az intézményre; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos teljesíthesse kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait;

X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

95.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden sort;

96.  az Európai Tanács 2015. márciusi következtetéseivel összhangban a stratégiai kommunikációs kapacitással kapcsolatos költségvetési tételt hoz létre, és ellátja az EKSZ-t a harmadik országoktól és nem állami szereplőktől érkező félretájékoztatással kapcsolatos kihívás kezeléséhez szükséges megfelelő személyzettel és eszközökkel;

97.  úgy határoz továbbá, hogy az EU külső fellépéseinek következetesebbé tétele érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort a KKBP-ről szóló fejezetből átcsoportosítja az EKSZ költségvetésébe;

98.  az EKSZ becslésein felül további összeget bocsát rendelkezésre az uniós küldöttségekben dolgozó gyakornokok számára az európai ombudsman nem fizetett szakmai gyakorlatokra vonatkozó vizsgálatának[12] eredményeit követően;

o

o  o

99. tudomásul veszi Franciaország és Luxemburg a 2018-as költségvetési tervezetről szóló, 2017. szeptember 4-én elfogadott tanácsi állásponthoz csatolt egyoldalú nyilatkozatát; emlékeztet, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői a költségvetési eljárás tekintetében pragmatikus menetrendet fogadtak el, melyben szerepelnek az egyeztetési időszak időpontjai is a 2017. március 27-i tavaszi háromoldalú költségvetési egyeztetés idejére ütemezve; emlékeztet, hogy az Általános Ügyek Tanácsa – ismerve a Parlament 2017. évi üléseinek ülésnaptárát – 2017. április 25-i ülésén jóváhagyta a pragmatikus menetrendet; megállapítja ezért, hogy a költségvetési eljárás a három intézmény által elfogadott pragmatikus menetrendnek megfelelően halad;

100.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
• [2]  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
• [3]  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
• [4]  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
• [5]  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0085.
• [6]  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0114.
• [7]  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0302.
• [8]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 141., 2015.6.5., 73. o.
• [9]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0401 / P8_TA(2016)0411.
• [10]  2017/0219(COD).
• [11]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.
• [12]  Európai ombudsman, 454.2014/PMC.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (4.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Cristian Dan Preda

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  aggodalommal állapítja hogy a Bizottság több mint fél milliárd eurós csökkentést javasolt mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatokra a 4. fejezet (Globális Európa) kiadásai vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy az évente egyszeri ad hoc növelés, mint 2017-ben, nem tekinthető megfelelőnek, tekintettel az Unió előtt álló sokrétű, összetett kihívásokra, valamint a határozott uniós külső fellépés szükségességére, összhangban az EU globális stratégiájával;

2.  hangsúlyozza, hogy miközben nagyobb rugalmasságra van szükség az Unió válságkezelési kapacitásának növelése érdekében, ez nem történhet a külső finanszírozási eszközök és hosszú távú szakpolitikák prioritást élvező, meglévő területeinek kárára; felszólít több mint 230 millió EUR elkülönítésére és a szükséges rugalmasság biztosítására a 4. fejezetben, a többéves pénzügyi keret rendelkezésre álló mechanizmusai révén;

3.  felhívja a figyelmet a Nyugat-Balkánon a közelmúltban bekövetkezett aggasztó politikai fejleményekre, amelyek az Unió sürgős figyelmét, valamint a nyugat-balkáni országoknak nyújtott aktívabb és célzottabb támogatását igénylik az elmúlt évtizedekben elért eredmények megkérdőjeleződésének elkerülése és az érintett országok csatlakozáshoz vezető útjának megszilárdítása érdekében; ezért elutasítja az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében történő, a politikai reformok támogatására vonatkozó közel 90 millió EUR összegű javasolt csökkentést; emlékeztet arra, hogy a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára a csatlakozással összefüggő politikai, gazdasági és társadalmi reformok elfogadása és végrehajtása terén nyújtott támogatás a stabilitás előmozdításának fontos eszköze, és hogy az EU-hoz való csatlakozás kilátásának elvesztése esetén ezen országok harmadik országok befolyása felé nyithatnak, ami kockázatot jelenthet a régió stabilitása és biztonsága terén;

4.  elutasítja az IPA keretében a törökországi politikai reformok támogatására szánt összeg javasolt növelését, mivel a török hatóságok nem tanúsítanak komoly elkötelezettséget e területen, és romlott a helyzet a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében; kiemeli a törökországi civil társadalmat és menekülteket, valamint az emberek közötti csereprogramokat, mint például a diákoknak, egyetemi oktatóknak és újságíróknak szóló Erasmus+-t célzó közvetlen támogatásokra irányuló befektetések fokozásának szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az IPA-forrásoknak a civil társadalom támogatására történő átirányítása céljából, és felszólít a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében a török civil társadalom közvetlen támogatására előirányzott források növelésére;

5.  hangsúlyozza mind a déli, mind pedig a keleti szomszédság stratégiai fontosságát az Unió számára, és kéri az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) forrásai esetében javasolt csökkentés mellőzését; támogatja a 2017. áprilisi brüsszeli konferencia kötelezettségvállalását arra, hogy fokozott segítségnyújtást biztosít Szíriának, Jordániának és Libanonnak, és hangsúlyozza, hogy elő kell irányozni az ENI ennek megfelelő megerősítését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassák Tunézia támogatását, amely a demokratikus átmenet potenciális példája a régióban, valamint az Unió kulcsfontosságú szerepe fenntartásának fontosságát a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában; kiemeli továbbá, hogy fokozottabb támogatást kell Líbia számára nyújtani a stabilitás növelése és az emberi jogokat tiszteletben tartó, befogadó demokráciára történő átállás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben és erősítse meg az ENI keretei között a fiatalok helyi foglalkoztatását előmozdító projektek finanszírozásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásait; örömmel veszi tudomásul az ENI keretében a keleti partnerség országai számára rendelkezésre álló összeg kis mértékű emelését, és felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kihívások fényében további növeléseket kell előirányozni;

6.  ellenzi a külső pénzügyi eszközökből (ENI, IPA, a Partnerségi Eszköz és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz) az Erasmus+ program számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások drasztikus csökkentését, amire annak ellenére kerül sor, hogy az ifjúsági csereprogramok a leghatékonyabb befektetésnek tekinthetők a kulturális diplomácia és a kölcsönös megértés terén, és inkább a pénzügyi hozzájárulások növelését szorgalmazza;

7.  üdvözli, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközre javasolt előirányzatok visszatérnek a 2017 előtti szintre, és tovább erősítették azokat azon új kapacitásépítési feladatok céljából, amelyek az eszközre vonatkozó rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatából adódnak, továbbá elismeri a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközben az Unió biztonságának és határai sértetlenségének előmozdítása terén rejlő lehetőségeket;

8.  üdvözli a legutóbbi költségvetési tárgyalások eredményeként hozott lépéseket, amelyek az Unió elkülönített alapjai és a törökországi menekülteket támogató eszköz fokozottabb parlamenti ellenőrzésének lehetővé tételére irányulnak; emlékeztet arra, hogy ilyen eseti eszközökhöz kizárólag az uniós hozzáadott értékre és az addicionalitásra vonatkozó követelmények teljesülése esetén indokolt folyamodni; megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy jelentős mértékben növeljék az elkülönített alapokhoz való hozzájárulásaikat és biztosítsák a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében tett kötelezettségvállalások időben történő teljesítését;

9.  emlékeztet az Unió külső fellépéseinek láthatóságába való befektetések fontosságára annak érdekében, hogy erősödjön az e területen nyújtott finanszírozás hatása, és fokozódjon az EU társadalmi diplomáciája a globális stratégia törekvéseivel összhangban;

10.  a források további növelésére szólít fel az Unió szomszédságában, valamint magában az Unióban fekvő országokban a demokratikus rend aláásása céljából egyre gyakrabban alkalmazott félretájékoztatási kampányokkal és kibertámadásokkal szembeni fellépésre; felszólít a források növelésére különösen a stratégiai kommunikációs fellépések vonatkozásában;

11.  hangsúlyozza az együttműködésen alapuló védelmi kutatás ösztönzésének fontosságát Európában a legfőbb képességbeli hiányosságok kezelése érdekében egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi fejlemények egyre jobban megkövetelik Európától, hogy fokozza erőfeszítéseit a védelem terén; teljes mértékben támogatja a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő fellépés megnövelt előirányzatait; üdvözli a Bizottság által javasolt európai védelmiipar-politikát, és sürgeti, hogy kiemelt célként igazítsák azt hozzá a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) igényeihez;

12.  üdvözli az európai külső beruházási tervet, amelynek célja, hogy növelje a beruházásokat Afrikában és az EU szomszédságában; kiemeli, hogy szükség van annak biztosítására, hogy a magánszektor beruházásainak ösztönzése ne térítse el a forrásokat a hosszú távú prioritásoktól – többek között a fenntartható fejlesztési célok elérésétől – ezekben a térségekben;

13.  ismételten hangsúlyozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének fontosságát, ideértve a választási megfigyelés terén folytatott munkáját, és hangsúlyozza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a demokrácia és a jogállamiság kulcsfontosságú a stabilitás és a jólét az egész világon történő előmozdítása szempontjából; üdvözli, hogy növekedett az eszköz finanszírozása, és rámutat, hogy azt még tovább kell növelni;

14.  felszólít a tanulságok levonására az uniós külső finanszírozási eszközök és az egyéb nemzetközi intézmények, például a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és más fejlesztési/finanszírozási intézmények finanszírozási eszközeivel kapcsolatos hiányosságok azonosítása, valamint az ezek közötti koordináció javítása érdekében, hogy biztosítható legyen a szinergiák kialakítása és a finanszírozási eszközök hatásának maximalizálása a fejlődő országokban;

15.  megismétli azon kérését, hogy az uniós külső fellépések koherenciájának megerősítése érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ költségvetésébe.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	49 12 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Lars Adaktusson, Petras Auštrevičius, Mario Borghezio, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Andi Cristea, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Hilde Vautmans, Anders Primdahl Vistisen, Boris Zala
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Elisabetta Gardini, Neena Gill, Ana Gomes, András Gyürk, Takis Hadjigeorgiou, Liisa Jaakonsaari, Marek Jurek, Urmas Paet, Mirosław Piotrowski, Miroslav Poche, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Seb Dance, Jean-Luc Schaffhauser, Marie-Pierre Vieu, Ivan Štefanec

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

49	+
ALDE	Petras Auštrevičius, Iveta Grigule, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Urmas Paet, Jozo Radoš, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans
PPE	Lars Adaktusson, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, András Gyürk, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Željana Zovko, Ivan Štefanec, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica
S&D	Andi Cristea, Seb Dance, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Liisa Jaakonsaari, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Miroslav Poche, Elena Valenciano, Boris Zala, Janusz Zemke
Verts/ALE	Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

12	-
ECR	Anders Primdahl Vistisen
EFDD	James Carver, Fabio Massimo Castaldo
ENF	Mario Borghezio, Jean-Luc Schaffhauser
GUE/NGL	Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Marie-Christine Vergiat, Marie-Pierre Vieu
NI	Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke

5	0
ECR	Anna Elżbieta Fotyga, Marek Jurek, Ryszard Antoni Legutko, Mirosław Piotrowski, Charles Tannock

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (27.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Charles Goerens

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott fejlesztési segítségnyújtást legalább a többéves pénzügyi keretben előirányzott szinten kell tartani, és annak középpontjába továbbra is a szegénység felszámolására irányuló hosszú távú erőfeszítéseket kell állítani; a legkevésbé fejlett országokra való kiemelt összpontosítást kér;

2.  elismeri, hogy nincs olyan ország, amely anélkül fejlődött, hogy kereskedelmi kapcsolatokat folytatott volna szomszédaival és a világ többi részével; továbbra is ösztönzi a kereskedelmi tevékenységek finanszírozására nyújtott támogatást annak érdekében, hogy a fejlődő országok jelentősebb mértékben részt vehessenek a globális értékláncokban a jövőben; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a finanszírozásnak hozzá kell járulni a fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint a szigorú munkaügyi és környezetvédelmi normák előmozdításához; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a digitális összeköttetés növekvő fontosságát annak érdekében, hogy a fejlődő országok kiegyensúlyozottabban részesülhessenek a globalizáció előnyeiből;

3.  hangsúlyozza, hogy a példa nélküli mértékű konfliktusok és az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák által kiváltott humanitárius szükségletek miatt maradéktalanul ki kell használni a IV. fejezeten belüli tartalékkeretet, és meg kell próbálni megelőzni az újabb válságokat; hangsúlyozza, hogy – Európa szomszédságán túlmutatóan is – fokozni kell az uniós humanitárius segítségnyújtást;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek megfelelően hozzá kell járulnia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend betartásához és 17 fenntartható fejlesztési célja eléréséhez; emlékeztet arra, hogy a terv végrehajtásának érintenie kell az Unió belső és külső szakpolitikáit, valamint kiegyensúlyozott és összefüggő módon ki kell terjednie a fenntartható fejlődés három dimenziójára, a különböző fenntartható fejlesztési célok közötti kölcsönös kapcsolat figyelembevételével;

5.  megjegyzi, hogy a 2014–2017-es időszakra nem teljesül az a követelmény, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) keretében nyújtott segítség 20%-át alapvető szociális szolgáltatásokra, különösen az egészségügyre és az oktatásra kell fordítani[1]; úgy véli, hogy a humán fejlődésbe, és elsősorban a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz és jogokhoz való hozzáférésbe történő befektetéseket növelni kell annak érdekében, hogy az általános tilalmi szabály („global gag rule”) negatív hatásait ellen lehessen tételezni;

6.  emlékeztet arra, hogy a 2017-es költségvetésben a DCI humán fejlődésre elkülönített költségvetési sora csökkent az eredeti többéves tervezéshez képest; megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy ez csupán későbbre ütemezés, nem pedig a program csökkentése; ezért fontosnak tartja a humán fejlődés költségvetési során egy jelentős növelés megőrzését a tavalyi költségvetéshez képest;

7.  kiemeli a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát, és kéri különösen a mikrohitelezés és a garanciarendszerek erősítését;

8.  ösztönzi duális szakképzési intézmények létrehozását a fejlődő országokban, ahol a fiatalok amellett, hogy az adott szakma gyakorlati elemeire összpontosító tanulószerződéses szakmai gyakorlati képzésben vesznek részt, elméleti előadásokat hallgatnak szakosodott, szakképesítést nyújtó iskolákban;

9.  kéri az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program Európán túlra, különösen a fejlődő országokra történő kiterjesztését, a szükséges pénzügyi források biztosításával;

10.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek a migrációs kihívásra való válaszadásra történő igénybevételét az e területen kialakított közös politikának kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési támogatást nem szabad a migrációs ügyeket érintő együttműködéstől – például a határigazgatástól és a visszafogadási megállapodásoktól – függővé tenni; emlékeztet arra, hogy a migrációs és menekültügyi válság jelentős hatással volt az uniós költségvetésre, és az elkövetkező években továbbra is dinamikus válaszokat fog igényelni;

11.  teljes mértékben elismeri sok kihívás összetett jellegét és a sokrétű és egymást kiegészítő válaszintézkedések meghozatalának szükségességét, azonban kitart amellett, hogy a finanszírozási rendelkezéseknek egyértelműeknek kell lenniük, és hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi kötelezettségvállalásokat; megismétli, hogy elutasítja a fejlesztési támogatás nem fejlesztési célú felhasználását, és hangsúlyozza, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás kritériumait nem teljesítő kérelmeket a fejlesztési együttműködési eszköztől (DCI) eltérő eszközökből kell finanszírozni; sajnálatát fejezi ki az új alapok parlamenti felügyeletének hiánya miatt; hangsúlyozza, hogy a DCI előnyeiből részesülő mechanizmusoknak, különösen az Afrikával foglalkozó uniós szükséghelyzeti alapnak, valódi, hosszú távú fejlesztési célokat kell szolgálniuk, és a partnerországok fejlesztési szükségleteire kell választ adniuk, nem pedig a donorok politikai céljaira; emlékeztet a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2017. július 5-i véleményére, amely kizárja a Fejlesztési Együttműködési Eszköz hozzájárulását a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz finanszírozásához;

12.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak eleget kell tenniük a 2015-ben megerősített azon közös kötelezettségvállalásuknak, hogy a hivatalos fejlesztési támogatást bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-ára emelik; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszenek elő kötelező érvényű menetrendet a szint fokozatos elérésére;

13.  hangsúlyozza a fejlődő országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság támogatását célzó finanszírozás növelésének fontosságát az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítása, a kapacitásbővítés támogatása, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információkhoz való nyilvános hozzáférés elősegítése érdekében;

14.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulása az uniós fejlesztési támogatási költségvetés 15%-át teszi ki; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gondolják át az uniós fejlesztési segélyek céljait és prioritásait a brexit után;

15.  úgy véli, hogy az alapok elterjedése, amit az erőforrások hiánya tesz szükségessé, aláássa a költségvetés egységességét, és ellentmond az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság követelményeinek; ismételten hangsúlyozza, hogy egyrészt az Európai Fejlesztési Alap (EFA) költségvetésbe történő bevonása, másrészt pedig egy külön eszköz létrehozása a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos biztonsági kiadások finanszírozására erősítené az uniós intézkedések hatékonyságát.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	25.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Doru-Claudian Frunzulică, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, György Hölvényi, Stelios Kouloglou, Vincent Peillon, Maurice Ponga, Elly Schlein, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Paul Rübig, Adam Szejnfeld
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	David Coburn

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

15	+
ALDE	Charles Goerens, Paavo Väyrynen
PPE	Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, György Hölvényi, Maurice Ponga, Paul Rübig, Adam Szejnfeld, Bogdan Brunon Wenta
S&D	Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Vincent Peillon, Elly Schlein
Verts/ALE	Heidi Hautala, Maria Heubuch

1	-
EFDD	David Coburn

1	0
GUE/NGL	Stelios Kouloglou

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

• [1]  https://ec.europa.eu/europeaid/sites/devco/files/draft-eval-report-dci_en.pdf

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (30.8.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Reimer Böge

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem az Unió külpolitikájának fontos eszköze, amely – amennyiben rendelkezik a szükséges forrásokkal, és koherens stratégiák révén hajtják végre – hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez, különösen a fejlődő országokban;

2.  megállapítja, hogy az Unió egyre nagyratörőbb kereskedelmi menetrenddel rendelkezik, amint azt „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia ismerteti; hangsúlyozza, hogy növelni kell a kereskedelemösztönző támogatás kezdeményezéseinek – köztük a helyi és a régióközi kereskedelem támogatására irányuló intézkedések – finanszírozását, és elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága megfelelően végre tudja hajtani növekvő számú tevékenységét, különösen ahhoz, hogy biztosítani lehessen a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések végrehajtását és alkalmazását, és hogy növelni lehessen a Bizottság által kidolgozott kereskedelempolitikai ütemterv koherenciáját az Unió globális célkitűzéseivel, valamint a politikák fejlesztési célú koherenciájának követelményével a fejlesztési együttműködésre előirányzott költségvetés csökkentése vagy átcsoportosítása nélkül; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemösztönző támogatás finanszírozása a struktúrák és projektek létrehozásának kulcsfontosságú eszköze, különösen a legkevésbé fejlett országokban; úgy véli, hogy az ilyen kezdeményezéseket és azok finanszírozását növelni kell; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a hatékonyság maximalizálása érdekében koordinálja a végrehajtást; hangsúlyozza az ilyen megállapodások hatásvizsgálatának fontosságát és annak szükségességét, hogy megfelelő módon támogassák az Unió kereskedelmi stratégiáját, hiszen külpolitikájának ez az egyik alappillére;

3.  kiemeli, hogy sürgősen szükség van az Unió költségvetésének és a költségvetés szerkezetének alapos újjászervezésére a következő többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával összefüggésben, valamint a kereskedelempolitikai menetrend tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban kezdeményezzen lépéseket a Tanácsnál és a Parlamentnél;

4.  megjegyzi, hogy az uniós polgárok egyre inkább kérik, hogy jobban vonják be őket az Unió kereskedelempolitikájának alakításába, hogy jelentősebb szerepet tölthessenek be ezen a területen, valamint hogy a Bizottság a polgárok ezen érdeklődését prioritásként kezeli; hangsúlyozza e tekintetben annak alapvető fontosságát, hogy elegendő forrást biztosítsanak a polgároknak az uniós kereskedelempolitika alakításába történő aktív bevonására és arra, hogy növeljék az ezek előnyeire vonatkozó tudatosság növelését az uniós polgárok körében; felszólít a belső tanácsadó csoportok és a közös platformok bevonására a civil párbeszédbe, mivel ezek a legfőbb eszközök a civil társadalom hatékony részvételéhez a kereskedelmi megállapodások fenntarthatósági fejezeteinek végrehajtásában és ellenőrzésében; felszólít arra, hogy dolgozzanak ki kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, amelyek alapján nemzeti és uniós szinten egyaránt értékelni kívánják a vámigazgatási eredményeket; felhívja a tagállamokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az uniós kereskedelempolitika hozzáadott értékének ismertetésében, mivel ők alakítják ki a tárgyalási megbízatásokat;

5.  hangsúlyozza, hogy a tisztességes nemzetközi kereskedelem az Unió külpolitikájának fontos eszköze, amely – amennyiben rendelkezik a szükséges forrásokkal, és koherens politikai, gazdasági, kereskedelmi és fejlesztési stratégiák révén hajtják végre – hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, különösen a fejlődő országokban, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió aktív szerepet töltsön be a migráció okainak kezelésében;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika (ENP) által az Unió közeli partnereinek a déli és keleti határokon nyújtott, kereskedelemmel kapcsolatos technikai támogatás és gazdasági segítségnyújtás jelentős mértékben hozzájárul e régiók stabilitásához;

7.  úgy véli, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program fokozottabb finanszírozására van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a jövőbeli jogos hitel- és támogatási igények kielégítését, amennyiben a Parlament által szabott feltételek teljesülnek; hangsúlyozza, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás visszafizetési feltételei nem vezethetnek ahhoz, hogy a kedvezményezett országok ismét függő helyzetbe kerüljenek; úgy véli, hogy hosszabb távon fontolóra kell venni a makroszintű pénzügyi támogatási eszköz Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközbe való bevonását az uniós fellépés következetességének növelése érdekében;

8.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k nemzetközivé válásának előmozdítását célzó meglévő eszközöket a kkv-kat célzó egyéb uniós támogatási eszközökkel – többek között a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programmal (COSME) – való összhangjuk, a szubszidiaritás, a párhuzamosságok elkerülése, és a tagállami programokkal való kiegészítő jelleg tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen időben javaslatokat e programok félidős felülvizsgálatára, valamint hatékonyságuk és eredményességük javítására.

9.  emlékeztet arra, hogy minden – például a védelem terén indított – új uniós kezdeményezést kiegészítő forrásokból, nem pedig a meglévő költségvetés terhére kellene finanszírozni;

10.  megállapítja, hogy a változó eredményei ellenére az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) alulfinanszírozott, működése nem következetes, és ezért nem képes ellensúlyozni az automatizálás, a digitalizáció és a globalizáció velejáróit; megállapítja, hogy hasonló gazdaságokban végrehajtott hasonló kezdeményezések sikerre vezettek; hangsúlyozza, hogy további alapokra és forrásokra van szükség az EGAA finanszírozásához, illetve hogy növelni kell hatékonyságát és működőképességét; úgy véli e tekintetben, hogy a szükségtelen terhek felszámolása kulcsfontosságú a nagyobb fokú hatékonyság eléréséhez; hangsúlyozza a képzés fontos szerepét abban, hogy eszközöket biztosítson a munkanélküliek munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez;

11.  emlékeztet arra, hogy az Unió feladata, hogy a nemek közötti egyenlőséget érvényre juttassa valamennyi politikájában, és elismeri, hogy a kereskedelmi politika nemi szempontból eltérő hatást vált ki a gazdaság különféle ágazataiban; felszólít arra, hogy minden újonnan tárgyalt kereskedelmi megállapodásba foglaljanak bele egy nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fejezetet, és biztosítsák a szükséges erőforrásokat ezek végrehajtásához, amely magában foglalja többek között a nemek szerint lebontott adatokat tartalmazó előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 1 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Arena, Tiziana Beghin, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Jude Kirton-Darling, Patricia Lalonde, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Reimer Böge, Nicola Danti, Seán Kelly, Sander Loones, Bolesław G. Piecha, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Beatriz Becerra Basterrechea, Arne Lietz

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

26	+
ALDE	Beatriz Becerra Basterrechea, Patricia Lalonde, Marietje Schaake
PPE	Reimer Böge, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Seán Kelly, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa, Iuliu Winkler
S&D	Maria Arena, Nicola Danti, Jude Kirton-Darling, Arne Lietz, David Martin, Emmanuel Maurel, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster
Verts/ALE	Yannick Jadot

1	-
ENF	Franz Obermayr

7	0
ECR	Sander Loones, Emma McClarkin, Bolesław G. Piecha, Joachim Starbatty
EFDD	Tiziana Beghin
GUE/NGL	Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (7.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Joachim Zeller

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a források szűkössége idején az európai hozzáadott érték maximalizálásának biztosítása érdekében nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a költségvetési fegyelem betartásának, valamint a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának;

B.  mivel a 2018. évi költségvetési tervezet fő célja annak biztosítása lesz, hogy az uniós költségvetést ellássák a szükséges eszközökkel annak érdekében, hogy teljes körű és megerősített hozzájárulást nyújthasson a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, a – mindenre kiterjedő munkajogokkal és védelemmel kísért – munkahelyteremtéshez, a fenntartható növekedéshez, a célzott beruházásokhoz és a szolidaritáshoz az összes – kicsi és nagy, problémákkal küszködő vagy virágzó – tagállamban, és hogy reagálni tudjon a folytatódó kihívásokra és az új fejleményekre, valamint azok megkésett gazdasági fellendüléssel és növekvő egyenlőtlenségekkel, bevándorlással, humanitárius segítségnyújtással és biztonságpolitikával kapcsolatos hatásaira;

C.  mivel a kifizetéseknek a 2017-es költségvetéshez képest 8,1%-os általános növekedését az európai strukturális és beruházási alapok kifizetéseinek növekedése okozza, amelyeknek 2018-ban kell a teljes körű működést elérniük;

D  mivel a kifizetések túlnyomó többsége (94%) új programok finanszírozásához kapcsolódik (a 2014 és 2020 közötti időszakra), míg csupán 6%-uk vonatkozik régi (2014 előtti) programok lezárására;

A 2018-as költségvetéshez csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolások

1.   üdvözli a 2018-as költségvetési tervezethez csatolt, az operatív kiadásokra vonatkozó programindokolásokat (COM(2017)0400), amelyek a költségvetési rendelet 38. cikke értelmében információkat nyújtanak mind a jövőbeni eredményekre vonatkozó előzetes becslésekről, mind a programok teljesítményére vonatkozó utólagos tájékoztatásról;

2.  rámutat arra, hogy az indokolások részben megfelelnek a Parlament teljesítményalapú költségvetés[1] vonatkozásában tett kérésének, de megjegyzi, hogy ezek az indokolások csak kiegészítik a szokásos, tevékenységalapú költségvetés-tervezési módszert néhány teljesítményre vonatkozó adattal;

3.   megjegyzi, hogy a programindokolásokban említett jelenlegi teljesítménymérési keret több mint 700 különböző típusú mutatót tartalmaz, amelyek 61 általános és 228 konkrét célkitűzés eredményességét mérik;

4.  hangsúlyozza, hogy e mutatók közül nem mindegyik méri közvetlenül az uniós költségvetés teljesítményét: néhány magas szintű, összefüggésbeli információkat nyújt (pl. az a célkitűzés, hogy az európai K+F elérje a GDP 3%-át vagy „a kutatók aránya az EU aktív népességében”) vagy feldolgozza a kapcsolódó információkat (pl. „a projektpályázatok minősége”, „a résztvevők száma”);

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legnagyobb mértékben egységesítse jelentéstételi mechanizmusát annak érdekében, hogy valósághű képet nyújtson a költségvetés végrehajtásáról és az elért hozzáadott értékről;

6.   kéri a Bizottságot, hogy minden egyes program esetében készítsen helyzetjelentést a teljesítményről rendelkezésre álló információkról, feltüntetve a céltól való távolságot az alap-jogiaktusban szereplő valamennyi egyedi mutató vonatkozásában; e helyzetjelentésnek képet kell adnia a mutató értékéről a végleges célhoz képest és tartalmaznia kell a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;

7.  tudomásul veszi, hogy a programonként – többek között 2014-re, 2015-re és 2016-ra – gyűjtött adatok megerősítették, hogy a végrehajtás e szakaszában a mutatók több mint 80%-áról már részleges vagy teljes körű tájékoztatás készült;

8.   sürgeti a Bizottságot, hogy az egyszerűsítés érdekében

–  hangolja össze az EUMSZ 318. cikkében említett értékelő jelentésben (éves irányítási és teljesítményjelentés) szereplő teljesítménymérési keretet és irányítási eszközeit (irányítási terv és a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentése) a programindokolások eredményességmérési keretével;

–  vegye alapul a programindoklási keretet az Európa 2020 stratégia, illetve a Bizottság 2015 és 2019 közötti időszakra vonatkozó 10 prioritása végrehajtásának értékeléséhez; valamint

–  legalább éves gyakorisággal tüntesse fel az eredményekre vonatkozó naprakész adatokat a programindokolásokban megállapított valamennyi mutató vonatkozásában;

9.  nagyra értékeli, hogy az új, „eredményközpontú költségvetés” megközelítést először építették be a Bizottság belső költségvetési előkészítésébe a kiadások eddigi tapasztalatokon alapuló felülvizsgálata és a lehetséges kiigazítások azonosítása érdekében;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a 2018-as költségvetési tervezet előkészítése során felhasznált konkrét adatokat azon területekről, amelyeken az uniós kiadási programok pozitív eredményeket hoznak, vagy épp ellenkezőleg, ahol a végrehajtás a vártnál lassabb vagy a program struktúrája nem megfelelő a várt eredmények eléréséhez;

11.  felhívja az Európai Parlament Költségvetési Bizottságát, hogy a Parlament ágazati bizottságaival együttműködésben mozdítsa elő a valódi, eredményekre összpontosító kultúrát a kiadások felhasználásának optimalizálása terén, kizárólag az alulteljesítés okainak alapos elemzését követően szüntetve meg a gyenge teljesítményt mutató programok kiadásait; ismételten rámutat, hogy nem lehet elérni kézzelfogható eredményeket elegendő forrás nélkül;

12.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentet mint mentesítésért felelős hatóságot arra kérik fel, hogy nyilvánítson véleményt a Bizottság által a költségvetési tervezetben ismertetett politikai célkitűzésekről, és hogy a költség-haszon szempontjából ellenőriznie kell az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a projektek hatékonyságára;

Ágazati politikák

13.  hangsúlyozza, hogy a közös agrárpolitika (KAP) alatti közvetlen kifizetések – különösen a kisebb gazdaságok esetében – nem mindig töltik be azon szerepüket, hogy biztonsági hálóként működő mechanizmusként szolgáljanak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének stabilizálására, tekintettel arra, hogy a kifizetések jelenlegi eloszlása szerint az összes uniós mezőgazdasági üzem 20%-a kapja meg az összes közvetlen kifizetés 80%-át, és hogy ez azt is jelzi, hogy tekintetbe kell venni az egyes tagállamok közötti méretbeli különbségeket;

14.  a KAP reformjával összefüggésben annak értékelésére kéri a Bizottságot, hogy a KAP közvetlen kifizetési rendszerének kialakítása megfelelően szolgálja-e az összes mezőgazdasági üzem jövedelmének stabilizálását, vagy hogy a közvetlen kifizetések elosztásának eltérő uniós modellje eredményezheti-e a célok elérését, továbbá kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az elosztás ezen új módszerét kötelezővé kell-e tenni, vagy sem; megjegyzi, hogy ezen értékelésnek hatást kell gyakorolnia a piaci intézkedésekre vonatkozó költségvetési javaslatokra;

15.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság szerint „nehéz, ha nem lehetetlen megbecsülni azt az összeget, amelyet az egyes országok egy migránsra/menedékkérőre költenek, ugyanis a migrációs áramlások kezelése számos tevékenységet felölel”[2]; ezért tájékoztatást szeretne kapni arról, hogy a Bizottság mi alapján tudott pontos becsléseket készíteni e szakpolitikai terület vonatkozásában a teljesítményalapú költségvetés-tervezés keretében, és milyen kritériumok alapján osztotta el a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásait az egyes tagállamok között;

Pénzügyi eszközök

16.  rámutat arra, hogy a 2018-as programindokolások egyedi programok által finanszírozott pénzügyi eszközökre hivatkozó bekezdéseket tartalmaznak, és megjegyzi, hogy a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen információk nem minősülnek az uniós költségvetésből finanszírozott pénzügyi eszközökről szóló hivatalos jelentésnek – amelyet a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése ír elő –, mivel a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság külön éves jelentést nyújt be az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökről, és mivel a legutóbbi, 2015. évi jelentést 2016. október 24-én tette közzé; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó adatokat a pénzügyi eszközök elosztásáról és az eddig elért gazdasági, társadalmi és ökológiai eredményekről, illetve az előirányzott és elért tőkeáttételi hatásokról;

17.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az átláthatóságot a pénzügyi eszközök igénybevétele terén, rendszeresen tegyen jelentést a tőkeáttételről, a vesztségekről és a kockázatokról, és terjesszen elő költség-haszon elemzést a pénzügyi eszközökről, a projektfinanszírozás közvetlenebb formáival hasonlítva azokat össze;

18.  aggodalommal állapítja meg, hogy az ESBA végrehajtási adatai szerint a beruházások többsége az öt legerősebb uniós gazdaságban összpontosul, ami még jobban alááshatja a nagyobb kohézióra irányuló uniós stratégiai célok teljesítését;

19.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nagyrészt uniós költségvetésen alapuló vagyonkezelői alapokat és egyéb eszközöket a Parlament nem fogja tudni felügyelni és elszámoltatni, ezért ragaszkodik ezen eszközök szigorúbb elszámoltathatóságához;

Brexit

20.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen részletes – a számítási módszer magyarázatát is tartalmazó – becslést azon költségekről, melyeket az Egyesült Királyság kormányának az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése eredményez; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy mihamarabb körvonalazza, miként tervezi kezelni azt a helyzetet, hogy a brexitet követően csökkenni fog a költségvetési bevétel, ám a biztonsággal és a migrációval kapcsolatos kiadások növekedni fognak.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jonathan Arnott, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Raffaele Fitto, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Claudia Schmidt, Bart Staes, Hannu Takkula, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Caterina Chinnici, Brian Hayes, Julia Pitera

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

19	+
ALDE ECR GUE/NGL PPE S&D VERTS/ALE	Martina Dlabajová, Hannu Takkula Raffaele Fitto Luke Ming Flanagan, Dennis de Jong Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Brian Hayes, Julia Pitera, Claudia Schmidt, Joachim Zeller Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Caterina Chinnici, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Derek Vaughan Bart Staes, Indrek Tarand

1	-
ENF	Jean-François Jalkh

2	0
EFDD	Jonathan Arnott, Marco Valli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]   Az integrált belső ellenőrzésről szóló, 2013. június 3-i jelentésében a Parlament felszólít egy teljesítményalapú költségvetési modell létrehozására, amelyben minden egyes költségvetési tételhez teljesítménymutatókkal mérendő célkitűzéseket és eredményeket rendelnek hozzá.
• [2]    A 23. írásbeli választ igénylő kérdésre adott válasz – AVRAMOPOULOS biztos 2016. november 29-i CONT-meghallgatása.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (7.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Markus Ferber

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  felszólít arra, hogy a 2018. évi uniós költségvetés járuljon hozzá az európai szemeszterben vázolt prioritások teljesüléséhez, különösen a jövőorientált beruházások újraindítása révén, a konvergencia előmozdításával, a szociálisan kiegyensúlyozott, fenntartható és növekedést célzó strukturális reformok folytatásával és felelős adópolitikák révén; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés és a tagállami költségvetések között szinergiára van szükség az európai szemeszter prioritásainak teljesüléséhez;

2.  hangsúlyozza „A gazdasági és monetáris unió – ideértve az eurót is – koordinációja és felügyelete, valamint az azt érintő kommunikáció” című költségvetési tétel rendkívüli fontosságát, amely egy technikai és kommunikációs eszköz a gazdaságpolitikák jobb összehangolására, többek között az európai szemeszter keretében, mivel hozzájárul a Szerződéseken alapuló felügyeleti kötelezettségek és kritikus adatszolgáltatás teljesítéséhez és támogatja a pénzügyi segítségnyújtást, hozzájárulva ezzel az Unión belüli és azon kívüli pénzügyi stabilitáshoz;

3.  hangsúlyozza, hogy a polgárokkal és az érintettekkel folytatott széles körű vita biztosításához szükséges eszközök finanszírozásával támogatni kell az EMU jövőjéről jelenleg folyó vitát;

4.  hangsúlyozza, hogy szabványosított adathalmazra van szükség a nemzeti költségvetések és az uniós költségvetés végrehajtásának, valamint az éves növekedési jelentésben és az országspecifikus ajánlásokban meghatározott célok eléréséhez való hozzájárulásának rögzítéséhez, nyomon követéséhez és az arról való beszámoláshoz;

5.  üdvözli, hogy a 2018-as költségvetésbe megfelelő forrásokat vittek be az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságok alapvető szerepet játszanak az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban, valamint a pénzügyi stabilitás, az integráltabb pénzpiacok és fogyasztóvédelem, valamint a felügyeleti konvergencia biztosításában; hangsúlyozza, hogy költségvetésük prudens felhasználása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak mindig szigorúan ragaszkodniuk kell az európai jogalkotók által rájuk kirótt feladatokhoz és megbízáshoz;

6.  úgy véli, hogy az EFH-k költségvetését még tovább lehet észszerűsíteni; hangsúlyozza ezért, hogy az EFH-k eszköztárának esetleges bővülését megfelelő racionalizálási intézkedéseknek kell kísérniük;

7.  javasolja, hogy – mivel az európai felügyeleti hatóságok munkaterhelése a jogalkotási feladatokról egyre jobban áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra – költségvetésük és személyzetük létszáma belső szinten kerüljön meghatározásra; kiemeli, hogy mindhárom ügynökségnek megfelelő erőforrásokat kell elkülönítenie a brexit által az Unió pénzpiacainak jövőjére gyakorolt hatások elemzésére;

8.  hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alkalmazott IT-rendszerek hatékonyak, felhasználóbarátak, biztonságosak és költségkímélőek legyenek; a hatékonyság további növelése érdekében ezért felszólít egy olyan, közös igazgatási szervezet létrehozásának megfontolására, amely magában foglal egy közös informatikai osztályt és egy közös HR-osztályt;

9.  megismétli, hogy az európai felügyeleti hatóságok finanszírozását felül kell vizsgálni; felhívja a Bizottságot, hogy az EFH-k soron következő felülvizsgálata keretében terjesszen elő javaslatot, megvizsgálva a piaci szereplők által fizetendő, megfelelően és arányosan meghatározott (az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásait részben felváltó) díjak bevezetésének lehetőségét az európai felügyeleti hatóságok függetlenségének sérelme nélkül; arra buzdítja a Bizottságot, hogy rövidesen tegyen javaslatot az EFH-k felülvizsgálatára;

10.  hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) Londonból való elköltözésének költségét az Egyesült Királyságnak kell viselnie; rámutat azonban, hogy a Bizottságnak el kellett volna különítenie a szükséges pénzügyi előirányzatokat, amennyiben neki kellene viselnie e költségeket;

11.  úgy véli, hogy a hatékonyságnak döntő kritériumnak kell lennie az EBH áthelyezéséről szóló döntéshozatali eljárás során; felhívja a Bizottságot, hogy az EFH-k soron következő felülvizsgálata keretében vizsgáljon meg minden lehetőséget, többek között az EFH-k szerkezeti felépítése terén is a hatékonyság növelése érdekében;

12.  rámutat, hogy az európai felügyeleti hatóságok költségvetésük jelentős részét irodabérlésre fordítják; megjegyzi, hogy a bérleti díjak jelentősen eltérnek az egyes felügyeleti hatóságok esetében; megjegyzi, hogy az EIOPA havi 29 EUR/m² áron bérel irodákat, míg az ESMA 52,5 EUR/m² áron; rámutat, hogy az irodabérlés költségét alaposan figyelembe kell venni az EBH átköltözéséről szóló döntés során;

13.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások digitalizálása terén, és különösen a megosztott könyvelési technológia tekintetében további technikai szakértelemre van szükség, hogy jobban lehessen reagálni az esetleges kihívásokra, ezért kifejezetten támogatja a megosztott könyvelési technológiával foglalkozó horizontális munkacsoport folyamatos finanszírozását; felszólít továbbá esettanulmányok kidolgozására a kormányzati felhasználás terén a technológiában rejlő innovációs kapacitás kihasználása érdekében;

14.  rámutat, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani az uniós fellépések támogatására az adócsalás, adóelkerülés és agresszív adótervezés területén, például egy kapacitásbővítéssel, programfejlesztéssel és kommunikációval foglalkozó előkészítő fellépés révén az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelem keretében, a 2016-ban megkezdett kíséreti projekt nyomán;

15.  úgy véli, hogy a 2018-as uniós költségvetés keretében több forrást kell biztosítani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés stratégiai hiányosságai miatt harmadik országok jelentette kockázatok átfogó és elfogulatlan értékelésének elvégzéséhez a 2015/849/EU irányelv 9. cikkében szereplő kritériumok alapján, és létre kell hozni a „kockázatos" joghatóságok listáját;

16.  üdvözli, hogy az Eurostat kész javítani online adatainak felhasználóbarát jellegét, ezért úgy véli, hogy a múlt évben elfogadott költségvetési fenntartást nem kell megismételni; felhívja az Eurostatot, hogy ennek érdekében teljesítse az európai statisztikai program 2018–2020-as kiterjesztésében szereplő feltételeket;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) reformját, különösen a csoport feladatait és felelősségi körét illetően, és ezáltal erősítse meg az EU által a nemzetközi számviteli standardok megállapítása során gyakorolt befolyást;

18.  hangsúlyozza a Bizottság támogatásának fontosságát a tőkepiaci unióról szóló irányelv kidolgozása terén, valamint a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának jelentőségét, amiből a fogyasztók, a vállalkozások és a befektetők is hasznot húznak.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 9 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Othmar Karas, Wajid Khan, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Dimitrios Papadimoulis, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Enrique Calvet Chambon, Matt Carthy, Manuel dos Santos, Ashley Fox, Eva Joly, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Luigi Morgano, Lieve Wierinck
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Margot Parker, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

37	+
ALDE	Enrique Calvet Chambon, Petr Ježek, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck
ECR	Bernd Lucke, Pirkko Ruohonen-Lerner
PPE	Burkhard Balz, Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Werner Langen, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Anne Sander, Esther de Lange, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
S&D	Pervenche Berès, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Manuel dos Santos, Jakob von Weizsäcker
Verts/ALE	Eva Joly, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato

9	-
ECR	Ashley Fox
EFDD	Margot Parker
ENF	Gerolf Annemans, Bernard Monot, Marco Zanni
GUE/NGL	Matt Carthy, Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Dimitrios Papadimoulis

4	0
ECR	Kay Swinburne
EFDD	Marco Valli
S&D	Neena Gill, Wajid Khan

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (31.8.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Deirdre Clune

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés és a beruházások kulcsfontosságú tényezők a minőségi munkahelyek létrehozásában és az általános jólét növelése terén; rámutat, hogy a strukturális és beruházási alapokat hatékonyabban kell felhasználni az inkluzív növekedés serkentése, az egyenlőtlenségek csökkentése és a felfelé irányuló szociális konvergencia erősítése érdekében; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy az Unió költségvetésének pénzügyileg támogatnia kellene az Európa 2020 célkitűzéseit szociális és foglalkoztatási téren;

2.  tudomásul veszi az előző évhez képest a Bizottság által az 1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés – tekintetében javasolt összes növelést (+2,5% a kötelezettségvállalási előirányzatok és +18,3% a kifizetési előirányzatok terén); tudomásul veszi továbbá az 1b. fejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió – arányaiban nagyobb növekményét (+2,4% a kötelezettségvállalási előirányzatok és +25,7% a kifizetési előirányzatok terén);

3.  hangsúlyozza, hogy ezek a kiegészítő források nem sérthetik a szubszidiaritás elvét, nem szoríthatnak ki magánbefektetéseket és nem helyettesíthetnek nemzeti intézkedéseket;

4.  aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a javaslat szerint a „Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás” fejezet kötelezettségvállalási előirányzatai 8,85%-kal csökkennének;

5.  aggodalmát fejezi ki a „Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás” fejezet Európai Tanács általi valamennyi további csökkentése miatt; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a „Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás” fejezet sorainak költségvetési programozását módosító változtatásokat el kell utasítani, és hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között megfelelő egyensúlyt kell találni annak érdekében, hogy az e politikákban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni;

6.  hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetésnek kulcsszerepet kell játszania az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a növekedéshez és foglalkoztatáshoz való uniós hozzájárulás fokozásában, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak munkanélkülisége, továbbá a szegénység, és mindenekelőtt a gyermekek szegénysége elleni küzdelem révén; ezért megismétli a foglalkoztatási és szociális ügyekre előirányzott költségvetési sorok teljes körű végrehajtására irányuló felhívását;

7.  emlékeztet, hogy Európában két millió vállalkozás működik a szociális gazdaságban, amelyek 14,5 millió embernek adnak munkát, és arra törekszenek, hogy szociális, társadalmi vagy környezeti hatást gyakoroljanak a köz érdekében; rámutat arra, hogy ezek hozzájárulnak az uniós foglalkoztatási, társadalmi kohéziós, regionális és vidékfejlesztési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, valamint a harmadik országok fejlesztésével és a szociális biztonsággal kapcsolatos politikákhoz; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfelelő módon finanszírozott európai cselekvési tervet, amely támogatja az uniós szociális vállalkozásokat és ösztönzi a szociális innovációt; emlékeztet arra, hogy a szociális vállalkozásoknak nagy nehézségeket okoz a megfelelő finanszírozási lehetőségek megtalálása, mivel hiányosak a működésükkel kapcsolatos ismeretek és kis méretűek; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén megfelelő finanszírozásra van szükség;

8.  emlékeztet arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség aránya továbbra is elfogadhatatlanul magas az Unióban és a munkanélküli fiatalok (különösen az oktatásban és képzésben nem részesülők, valamint a nem foglalkoztatottak, azaz a NEETS-fiatalok) helyzete kiváltképpen aggasztó; hangsúlyozza, hogy ezen probléma megoldása érdekében kiemelkedően fontos, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szociális Alap biztosítsa az ifjúságigarancia-programok megfelelő és kellő időben történő támogatását; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy ezen eszközök forrásait időben rendelkezésre kell bocsátani, és rámutat különösen a YEI 500 millió eurós új, 2017-es támogatásáról született megállapodás fontosságára; aggodalommal említi meg továbbá a Számvevőszék azon megállapítását[1], miszerint pusztán az uniós költségvetésből származó források nem elegendőek ahhoz, hogy a NEETS-fiatalok teljes körével foglalkozni lehessen;

9.  emlékeztet különösen annak fontosságára, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében elfogadottak szerint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre a 2018 és 2020 közötti időszakban (2018-ban, 2019-ben és 2020-ban) legalább 700 millió eurót fordítanak három egyenlő, 233,33 millió euró összegű részletben, amint azt a 2018. évi költségvetési tervezet tükrözi is; a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében elegendő kifizetési előirányzat beállítására szólít fel;

10.  emlékeztet arra, hogy az EURES fontos eszköz a munkavállalói mobilitás növelése, valamint az Unióban fennálló munkanélküliség és a képzett munkaerő hiánya kezelése terén; megjegyzi azonban, hogy az EURES ismertsége továbbra is nagyon alacsony; hangsúlyozza, hogy fontos az EaSI révén megfelelő és kellő időben történő finanszírozást nyújtani az uniós tájékoztatási kampányokhoz;

11.  hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra és megfelelő költségvetési gazdálkodásra van szükség a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret azon programjai − így például az ESZA, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) különböző pillérei, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) − esetében, amelyek célja a munkanélküliség, illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése;

12.  különösen arra hívja fel ismét a figyelmet, hogy a 2018. évi költségvetésből kellő kötelezettségvállalási, és különösen kifizetési előirányzatot biztosítsanak az Európai Szociális Alapnak, tekintettel arra, hogy az ESZA intenzív végrehajtás időszakába lép, és nőni fognak a tagállamok kifizetési kérelmei;

13.  üdvözli az EGAA (+2% növekedés az előző évhez képest az alap rendelkezésére álló maximális keret kötelezettségvállalási előirányzatai esetében) és a FEAD esetében javasolt növelést (+1,9%-nyi kötelezettségvállalási előirányzat); aggodalmának ad hangot azonban amiatt, hogy a FEAD kifizetési előirányzatainak javasolt – 9,07%-os – csökkentése mellett a támogatási kiadásai is csökkentek;

14.  megállapítja, hogy a szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköze a fenntartható növekedés, a munkakörülmények javítása, valamint a felfelé irányuló konvergencia, továbbá a versenyképesség és a méltányosság közötti egyensúly biztosításának; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács csökkentette a munkaügyi kapcsolatokhoz és a szociális párbeszédhez, a vállalkozások képviselőinek tájékoztatásához, a velük való konzultálásához és részvételükhöz kapcsolódó sorokat;

15.  megjegyzi, hogy a Bizottság 72,8 millió eurós finanszírozást javasolt az Európai Szolidaritási Hadtest számára (az előirányzatokat tartalékba kell helyezni mindaddig, amíg a jogalapot megteremtő jogi aktust a jogalkotó elfogadja), amelyből 2018 folyamán 2,5 millió eurót a szociális innováció európai programjának Progress pillére biztosít, 11,1 millió eurót pedig az ESZA-tól csoportosítanak át, amely összegeket így más foglalkoztatási, szociális és befogadási prioritásoktól vonnak el; úgy véli, hogy az ESZT-t ehelyett a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet értelmében rendelkezésre álló összes pénzügyi eszköz felhasználása révén kellene finanszírozni;

16.  emlékeztet arra, hogy a Parlament az uniós programok társjogalkotójaként és költségvetési hatóságként ellenzi, hogy a kiemelt programokból forrásokat csoportosítsanak át;

17.  üdvözli, hogy a hadtestre 2018-ra elkülönített 18,4 millió euró új forrásokból származik; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Hadtest finanszírozása nem okozhat további nyomást és nem járhat negatív hatással a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, az oktatást és az aktív polgárságot célzó meglévő programokra (pl. az Európa a polgárokért és az Erasmus+ program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja, illetve az ESZA által finanszírozott projektek), és nem torzíthatja a már meglévő sikeres programok és intézkedések kimenetelét; aggodalommal jegyzi meg ezért, hogy a forrásokat olyan fontos programoktól csoportosítják át, mint az ESZA, az Erasmus és a Life;

18.  elutasítja az EU-OSHA ügynökség előirányzatainak a Tanács által javasolt csökkentését, és megismétli a javasolt csökkentés elutasításának fontosságát;

19.  felszólít az EUROFOUND 2018-ra vonatkozó létszámcsökkentési céljának kivételes elhalasztására;

20.  megismétli, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések rendkívül értékes eszközök a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás terén kezdeményezett új tevékenységek és szakpolitikák szempontjából, és hogy a múltban a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság több ötletét is sikeresen végrehajtották kísérleti projektként vagy előkészítő intézkedésként; ösztönzi az egyes fejezetek biztosította mozgástér teljes mértékű kihasználását; kéri, hogy a Bizottság rendszeresen és részletesen tájékoztassa a Parlamentet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásának különböző szakaszairól; kéri a Bizottságot, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtása során tartsa tiszteletben ezeknek a Parlament és a Tanács által elfogadott és jóváhagyott tartalmát;

21.  tudomásul veszi, hogy öt kísérleti projekt kapott „A” vagy „B” minősítést, és arra buzdítja a költségvetési hatóságot, hogy azokat illessze be a 2018. évi költségvetésbe, illetve a Bizottságot, hogy késedelem nélkül hajtsa végre azokat;

22.  emlékeztet, hogy egyre nagyobb a krónikus és autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága az Unióban, ami komoly fenyegetést jelent az uniós egészségügyi rendszerek és a munkaerőpiac számára; hangsúlyozza a kutatás finanszírozásának, valamint az uniós cselekvési tervek kidolgozásának jelentőségét a krónikus és az autoimmun betegségek megelőzése és korai diagnózisa, valamint a gyermekkortól kezdve egészségesen töltött élet és öregedés előmozdításának érdekében;

23.  emlékeztet arra, hogy a gondozásra szorulók száma egyre nő; rámutat, hogy a gondozási tevékenységek 80%-át nem hivatalos gondozók – főként nők – végzik, akik hozzátartozóikról gondoskodnak; rámutat, hogy sokan csökkentik, sőt abbahagyják a munkájukat, mivel gondozóként nagy felelősség hárul rájuk; hangsúlyozza, hogy a nem hivatásos gondozók támogatása érdekében finanszírozást kell biztosítani a gondozók európai hálózatának és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjéhez.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 8 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laura Agea, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Robert Rochefort, Claude Rolin, Sven Schulze, Siôn Simon, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Georges Bach, Deirdre Clune, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Anne Sander, Joachim Schuster, Neoklis Sylikiotis, Monika Vana, Theodoros Zagorakis, Flavio Zanonato

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

41	+
ALDE GUE/NGL PPE   S&D   VERTS/ALE	Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Robert Rochefort, Yana Toom, Renate Weber Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis Georges Bach, David Casa, Deirdre Clune, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Theodoros Zagorakis Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jan Keller, Javi López, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Joachim Schuster, Siôn Simon, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato Terry Reintke, Monika Vana, Tatjana Ždanoka

8	-
ECR ENF NI	Arne Gericke, Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská Dominique Martin, Joëlle Mélin Lampros Fountoulis

2	0
EFDD	Laura Agea, Tiziana Beghin

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]  http://www.eca.europa.eu/en/Pages/NewsItem.aspx?nid=8265

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (31.8.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2018-as költségvetési tervezetben az összes kötelezettségvállalás 19,5%-a az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, és hogy az uniós költségvetés e trendje azt jelenti, hogy a többéves pénzügyi keret ideje alatt csupán 18,8%-ot fordítanának erre a területre; hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni a 20%-os célkitűzés elérése érdekében;

2.  emlékeztet arra, hogy az Európai Számvevőszék szerint komoly kockázata van annak, hogy az uniós költségvetés éghajlatváltozásra vonatkozó 20%-os célkitűzése nem valósul meg, ugyanakkor a Bizottság számadatai szerint a 2014 és 2016 közötti időszakban az éghajlatpolitikai fellépésekre szánt pénzeszközök aránya átlagosan csak 17,6% volt; egyetért az Európai Számvevőszékkel abban, hogy az éghajlatpolitika finanszírozásának arányát a jelenlegi programozási időszak hátralevő éveiben, vagyis 2017 és 2020 között átlagban 22%-ra kellene növelni ahhoz, hogy 2020 végére elérhető legyen a 20%-os átfogó cél; emlékeztet arra, hogy 2017 márciusában az ECOFIN is felszólította a tagállamokat arra, hogy a párizsi COP 21 konferencián elfogadott kiegészítő kötelezettségvállalásokra való tekintettel a jelenlegi többéves pénzügyi keret hátralevő időszakában az uniós költségvetés nagyobb részét fordítsák az éghajlatpolitika finanszírozására;

3.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok elérése attól függ, hogy az éghajlatváltozást és az erőforrás-hatékonyságot horizontális szempontként beépítik-e az összes uniós szakpolitikába; megismétli, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodásban meghatározott célokat is;

4.  úgy véli, hogy az uniós finanszírozású projekteknek – ideértve az ESBA-t is – nem szabad negatív hatást gyakorolniuk a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra; ezért sürgősen szükség van az uniós költségvetés átfogó vizsgálatára, hogy azonosítani lehessen a környezet szempontjából káros kiadásokat, valamint hogy ki lehessen alakítani, és kötelezettséget lehessen vállalni egy olyan stratégia mellett, amelynek célja az ilyen hitelek fokozatos megszüntetése;

5.  megállapítja, hogy az összes kötelezettségvállalás 8,2%-a a biodiverzitás csökkenésének visszafordításával kapcsolatos; felszólít arra, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a biodiverzitás védelmére;

6.  megállapítja, hogy a LIFE kötelezettségvállalásai 29,1 millió euróval nőttek (+5,9%); sajnálja, hogy a LIFE a 2018-as költségvetési tervezetnek csupán 0,3%-át teszi ki;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében rendelkezésre álló forrásokból 2 millió eurót, a LIFE program keretében rendelkezésre álló forrásokból pedig 1,5 millió eurót át kíván csoportosítani az Európai Szolidaritási Testület számára; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a forrásoknak az uniós polgári védelmi mechanizmustól és a LIFE programtól az Európai Szolidaritási Testülethez való átcsoportosítása semmilyen módon ne rontsa az említett programok eredményes működését, továbbá ne akadályozza, illetve késleltesse a polgári védelemmel és a környezetvédelemmel, a biológiai sokféleség védelmével, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban tervezett különböző intézkedéseket és kezdeményezéseket;

8.  aggodalmát fejezi ki a LIFE kifizetéseinek 13,1%-os csökkenése miatt; figyelmeztet a kifizetések hiányából eredő esetleges problémákra;

9.  nyugtázza az egészségre vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások (66,4 millió EUR, +2,9%) és kifizetések (55,9 millió EUR, -3,1%) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2018-as költségvetési tervezet 0,04%-a és a 3. fejezet 1,5%-a (a kötelezettségvállalások tekintetében);

10.  nyugtázza az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások (286,7 millió EUR, +11,9%) és kifizetések (248,4 millió EUR, +5,9%) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2018-as költségvetési tervezet 0,18%-a és a 3. fejezet 7%-a (a kötelezettségvállalások tekintetében);

11.  nyugtázza az uniós polgári védelmi mechanizmus – az uniós szolidaritás sarokköve – kötelezettségvállalásainak növekedését (33,2 millió EUR, +7,2%);

12.  határozott ellenvéleményét fejezi ki a személyzet csökkentését illetően az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, -3 álláshely), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA, -2 álláshely), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC, -2 álláshely), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA, -4 álláshely) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA, -5 álláshely) esetében, mivel ez, tekintettel az említett ügynökségek feladatainak és kötelezettségeinek bővülésére, szinte elkerülhetetlenül negatív hatást fog gyakorolni az ügynökségek munkájára; kéri, hogy biztosítsanak megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat számukra; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a díjak révén finanszírozott ügynökségek, mint például az EMA esetében az elmúlt években végrehajtott létszámcsökkentések valójában a kérelmezők által fizetett díjakból és nem az Unió költségvetéséből finanszírozott feladatokat végző alkalmazottak számának csökkentését jelentették; e leépítéseket anélkül valósították meg, hogy figyelembe vették volna a kérelmek növekvő száma által előidézett többletmunkaterhet vagy a kérelmezők által a nyújtott szolgáltatásokért fizetett díjakból származó bevételek ennek megfelelő növekedését, ami lehetővé tette volna, hogy növeljék a létszámot, anélkül, hogy az hatással lett volna az Unió költségvetésére;

13.  emlékeztet különösen arra, hogy az EEA támogatja az Uniót abban, hogy tájékozott döntéseket hozzon a környezet állapotának javításáról, a környezetvédelmi megfontolások gazdaságpolitikákba való integrálásáról, valamint a fenntarthatóság felé történő elmozdulásról, továbbá hogy az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikájával összefüggésben a Bizottság javaslatot tett az EEA új feladataira az energiaunió irányítását illetően, anélkül, hogy ennek megfelelően növelnék az ügynökség létszámtervét;

14.  megjegyzi különösen, hogy az EMA-ra 2018-ban megnövekedett munkateher vár és tovább fognak növekedni költségvetési szükségletei az Egyesült Királyság azon döntése következtében, hogy kilép az Unióból; felhívja a Bizottságot, hogy 2018-ban bocsásson rendelkezésre további személyzetet és költségvetési forrásokat annak biztosítására, hogy az ügynökség hatékonyan folytathassa feladatai végzését, és megkezdhessen minden szükséges tevékenységet a 2019-es áthelyezésére való előkészületek részeként; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szellemében ezért azt javasolja, hogy az EMA számára engedélyezzék, hogy költségvetési tartalékot tartson fenn a 2018-ban vagy azt követően esetlegesen felmerülő, előre nem látható költségekre, például a kedvezőtlen árfolyam-ingadozások következményeire;

15.  felhívja a Bizottságot a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések gyors végrehajtására, valamint felhívja a Bizottságot a folyamatban lévő és az új kísérleti projektek további támogatására;

16.  emlékeztet rá, hogy a kísérleti projekteknek és az előkészítő intézkedéseknek teljes életciklusuk alatt megfelelő támogatásban kell részesülniük teljes potenciáljuk kibontakoztatásához.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	31.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	51 11 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Jo Leinen, Peter Liese, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, Davor Škrlec, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Nicola Caputo, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Luke Ming Flanagan, Stefano Maullu, Gesine Meissner, Joëlle Mélin, James Nicholson, Younous Omarjee, Marijana Petir, Stanislav Polčák, Christel Schaldemose, Tibor Szanyi, Keith Taylor, Tiemo Wölken, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Jonathan Bullock, Olle Ludvigsson

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

51	+
ALDE	Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Gesine Meissner, Frédérique Ries
GUE/NGL	Stefan Eck, Luke Ming Flanagan, Kateřina Konečná, Younous Omarjee, Estefanía Torres Martínez
NI	Zoltán Balczó
PPE	Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Angélique Delahaye, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Peter Liese, Stefano Maullu, Marijana Petir, Stanislav Polčák, Ivica Tolić
S&D	Simona Bonafè, Paul Brannen, Nicola Caputo, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Christel Schaldemose, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho
VERTS/ALE	Marco Affronte, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Davor Škrlec, Keith Taylor

11	-
ECR	Mark Demesmaeker, Jørn Dohrmann, Arne Gericke, Julie Girling, Urszula Krupa, James Nicholson, Bolesław G. Piecha
EFDD	Jonathan Bullock
ENF	Mireille D'Ornano, Jean-François Jalkh, Joëlle Mélin

1	0
EFDD	Piernicola Pedicini

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (10.10.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Jerzy Buzek

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elutasítja, hogy a Tanács a Bizottság javaslatához képest 4,5%-kal csökkenti a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 1,4%-kal a kifizetési előirányzatokat az ipar, a kutatás és az energia területére vonatkozó költségvetési tételek esetében a 2018. évi uniós költségvetés 1a. fejezetében; tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 5,5%-os és a kifizetési előirányzatok 5,3%-os növekedését 2017-hez viszonyítva az ipar, a kutatás és az energia területére vonatkozó tartozó költségvetési tételek esetében a 2018. évi uniós költségvetés 1a. fejezetében; üdvözli, hogy a Bizottság a 2018-as költségvetésben hangsúlyt helyez a fiatal generációk sikerére, valamint a stabil és minőségi munkahelyek létrehozására; tudomásul veszi a Bizottság által a fiatal kutatók számára javasolt új, megnövelt támogatási összeget; ennek kapcsán nem ért egyet azzal, hogy a Tanács csökkenti az EIT által biztosított vállalkozói programok finanszírozását;

2.  mélyen sajnálja, hogy a Tanács jelentősen, 0,5 milliárd euróval csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 120 millió euróval a kifizetési előirányzatokat a védelmi kutatás és technológia közös stratégiai keretében, ami rendkívül negatív hatást fog gyakorolni a Horizont 2020-ra; megjegyzi, hogy ilyen csökkentéseket annak ellenére javasolnak, hogy jelenleg évente hozzávetőleg 150 milliárd eurónyi kutatás-fejlesztési beruházás hiányzik; ezért teljesen meg kívánja fordítani a Tanács által javasolt csökkentéseket; aggódik amiatt, hogy a Horizont 2020 elégtelen finanszírozása miatt a pályázatok sikerességi aránya alacsony; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a Horizont 2020 költségvetésének felbontását, ahogyan azt az 1291/2013/EU rendelet II. melléklete részletezi;

3.  kéri a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre szánt költségvetési sorok (az ESBA garanciaalap ellátása miatt megkurtított) eredeti éves profiljának helyreállítását, többek között a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben szereplő minden rendelkezésre álló pénzügyi eszköz felhasználásával; emlékeztet, hogy az ESBA-tárgyalások során a Parlament kérte az említett két programot érő negatív hatások lehető legkisebbre csökkentését; aggódik amiatt, hogy az ESBA javasolt kibővítése ismét gyengítheti a Horizont 2020-at és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt;

4.  emlékeztet, hogy az energiauniós és az európai éghajlat-politikai célok a jelenlegi fő jogalkotási prioritások közé tartoznak; felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjék az e téren teendő beruházásokhoz szükséges pénzügyi erőforrásokról; úgy véli, hogy az integrált uniós energiapiac elmélyítése érdekében meg kell őrizni a CEF Energia fejezetéhez szükséges alapokat, és aggódik a Tanács által a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok szintjén javasolt csökkentések miatt;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós gazdaság, az állami szektor és a lakosság digitális integrálása érdekében teljesíteni kell a digitális egységes piac célkitűzéseit, e célok elérése érdekében kulcsfontosságúak az olyan jogalkotási kezdeményezések, mint a WIFI4EU; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a megfelelő költségvetési sorokon, és tartsa magát a WIFI4EU 2017 és 2020 közötti finanszírozására vállalt kötelezettségéhez;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) elegendő személyzethez és pénzügyi forráshoz jusson, hogy megbirkózhasson a ráruházott feladattal; megjegyzi továbbá, hogy a megbízatásának teljesítésére és a Galileo megfelelő, hatékony jövőbeli működésének támogatására hivatott Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ügynökség, továbbá az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség, illetve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pénzügyi forrásai és további álláshelyeik száma még mindig nem elegendőek az uniós jogalkotás által rájuk ruházott új feladatok ellátásához;

7.  tisztában van a társadalmi kihívásokkal kapcsolatos költségvetési sorok, és különösen az egész életen át tartó egészség és jólét javítását célzó tétel jelentőségével az életszínvonal növelése szempontjából az Unióban; arra buzdítja a Bizottságot, hogy őrizze meg az ilyen célkitűzések megfelelő finanszírozását, és sajnálja a Tanács által javasolt csökkentéseket;

8.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k alapvető részét képezik az uniós gazdaságnak, hiszen sok munkahelyet biztosítanak az Unión belül, és úgy véli, hogy kedvező klímát kell biztosítani a kkv-k számára és támogatni kell a kkv-k összekapcsolódását és hálózatait; üdvözli a kkv-k számára szánt eszköz előirányzatainak növelését és az EFSI megőrzését a Bizottság javaslatában; aggodalommal állapítja azonban meg, hogy a Bizottság csökkentette a COSME előirányzatait, és hogy a Tanács csökkentette a kkv-k számára szánt eszköz előirányzatait, ami ellentmondásos üzenetet közvetít az európai vállalkozásoknak;

9.  tudomásul veszi az előkészítő intézkedést a védelem területén; hangsúlyozza azonban, hogy e tevékenység számára új forrásokat kell biztosítani, tekintettel az uniós költségvetésre gyakorolt jelentős hatására; hangsúlyozza, hogy a Kutatás fejezetben újabb forrásokra van szükség a 2020-at követő többéves pénzügyi keretben; aggódik az előirányzatok CEF Energia fejezetében való annak érdekében történő koncentrálódása miatt, hogy 2019-2020-ban elegendő forrást tudjanak biztosítani például az uniós védelem számára;

10.  tudomásul veszi a nukleáris létesítmények leszerelését támogató programokat; elismeri, hogy pénzügyi támogatást kell nyújtani leszerelésükhöz, de sajnálja, hogy a programok késedelmet szenvedtek; felhívja a Bizottságot, hogy ésszerűen és megbízható elemzések alapján növelje az előirányzatokat, tekintettel e késedelmekre;

11.  hangsúlyozza, hogy ha az Unió képtelen lesz a kifizetési előirányzatokkal kapcsolatos jogi és politikai kötelezettségvállalásainak eleget tenni, az súlyos negatív következményekkel járna szavahihetőségére nézve, és hátrányosan befolyásolná az uniós intézmények azon képességébe vetett hitet, hogy el tudják játszani szerepüket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	2.10.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 7 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nikolay Barekov, Nicolas Bay, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Fredrick Federley, Adam Gierek, Theresa Griffin, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Miroslav Poche, Michel Reimon, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Pilar Ayuso, Pervenche Berès, Michał Boni, Jens Geier, Françoise Grossetête, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Răzvan Popa, Dennis Radtke
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Claudia Schmidt

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

46	+
ALDE	Angelika Mlinar, Fredrick Federley, Kaja Kallas, Lieve Wierinck
ECR	Edward Czesak, Evžen Tošenovský, Hans-Olaf Henkel, Nikolay Barekov, Zdzisław Krasnodębski
PPE	Aldo Patriciello, Algirdas Saudargas, Anna Záborská, Bendt Bendtsen, Claudia Schmidt, Cristian-Silviu Buşoi, Dennis Radtke, Françoise Grossetête, Henna Virkkunen, Janusz Lewandowski, Krišjānis Kariņš, Michał Boni, Massimiliano Salini, Nadine Morano, Pilar Ayuso, Pilar del Castillo Vera, Seán Kelly, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Werner Langen
S&D	Adam Gierek, Carlos Zorrinho, Csaba Molnár, Dan Nica, Edouard Martin, Jens Geier, José Blanco López, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Miapetra Kumpula-Natri, Miroslav Poche, Olle Ludvigsson, Patrizia Toia, Pervenche Berès, Peter Kouroumbashev, Răzvan Popa, Theresa Griffin

7	-
EFDD	Jonathan Bullock
ENF	Christelle Lechevalier, Nicolas Bay
Verts/ALE	Claude Turmes, Jakop Dalunde, Michel Reimon, Rebecca Harms

7	0
EFDD	Dario Tamburrano, David Borrelli
ENF	Barbara Kappel
GUE/NGL	Jaromír Kohlíček, Neoklis Sylikiotis, Paloma López Bermejo, Xabier Benito Ziluaga

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (18.7.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Daniel Dalton

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  megjegyzi, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) költségvetési eljáráshoz kapcsolódó felelőssége a 2. címen (Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika), a 14. címen (Adóügyek és vámunió), valamint a 33. címen (Igazságügy és fogyasztóvédelem) belüli költségvetési sorokra terjed ki;

2.  úgy véli, hogy a jól működő, erősen integrált és egységesített, a fogyasztók és a kkv-k számára tisztességes környezetet biztosító belső piac alapvető fontosságú az Unió versenyképességének fokozása szempontjából, és hangsúlyozza, hogy a digitális korra történő átalakulást megfelelő költségvetési kerettel kell figyelembe venni, különösen a kkv-k tekintetében;

3.  meggyőződése szerint a fogyasztóvédelmi politika az egyik elsőrendű horizontális prioritás az Unió számára, és ezt tükröznie kell az e szakpolitikai területre szánt költségvetésnek; kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy fokozza az oktatást és a tudatosságot a fogyasztóvédelmi politika, a termékbiztonság és a piacfelügyelet tekintetében, valamint a termékbiztonsági és piacfelügyeletet, különösen a digitális egységes piacon, továbbá hogy érvényesítse általánosan a fogyasztói érdekeket valamennyi uniós politikában;

4.  üdvözli, hogy a 2018. évi költségvetési eljárás során kötelezettségvállalási előirányzatok formájában nyújtott megfelelő költségvetési előirányzatok biztosításával figyelembe vették az IMCO főbb prioritásait az olyan területeken, mint a vámunió, a fogyasztóvédelem, a versenyképesség és az áruk és szolgáltatások belső piaca;

5.  megjegyzi, hogy az IMCO költségvetési sorain a kifizetési előirányzatok általánosságban 15%-kal csökkennek, és elvárja, hogy ez a csökkenés csak a folyamatban lévő szerződések Bizottság általi megfelelő fizetési ütemezését tükrözze, továbbá hogy a meglévő előirányzatok ténylegesen elegendők legyenek a 2018-as valamennyi kifizetésre;

6.  üdvözli a vállalkozások és a kkv-k versenyképességét szolgáló előirányzatokat, mivel az az egyik prioritás a vállalkozások támogatása, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés serkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy az innováció, a bővítés, a nemzetköziesítés és a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés hatékony finanszírozására van szükség az uniós vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében;

7.  üdvözli a 02 02 01. költségvetési tétel (A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása) kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését, azonban aggódik a kifizetési előirányzatainak csökkenése miatt, mivel a kkv-k még mindig problémákkal szembesülnek a reálgazdaság e területein; hangsúlyozza, hogy az egyik legfőbb prioritásnak kell lennie az Unió számára, hogy elegendő pénzügyi támogatást biztosítson a mikrovállalkozások, a vállalkozók és a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy a kkv-k versenyképességének fenntartásához és a belső piachoz, valamint a világpiachoz való hozzáférés terén előttük álló kihívások leküzdésében való támogatásukhoz rendkívül fontos a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

8.  üdvözli, hogy forrásokat különítenek el a vámunió modernizációjára, amely támogatja az Uniós Vámkódex végrehajtását és az elektronikus vámrendszer kialakítását, hiszen ez a belső piac jobb működésének egyik kiemelt területe; hangsúlyozza, hogy a Vámkódex teljes körű és egységes végrehajtása alapvető fontosságú az Unió polgárainak és pénzügyi érdekeinek megvédésében, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Vámkódex teljes körű végrehajtása érdekében tartsák be a 2020. december 31-i határidőt a Vámkódex 278. cikkében szereplő átmeneti intézkedések vonatkozásában;

9.  üdvözli a 33 04 01. költségvetési tétel (A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a fogyasztói biztonság és tájékoztatás javítása) előirányzatait, hiszen a fogyasztóvédelmi politika az Unió egyik fő politikája;

10.  kéri valamennyi kísérleti projekt finanszírozását, de különösen az innovációt és a határokon átnyúló kereskedelmet támogató „Digitális készségek az induló uniós vállalkozások számára” című és „Az egységes piacon értékesített termékek közötti feltételezett minőségbeli eltérések értékelése” című új kísérleti projektekét; ez utóbbi célja, hogy választ adjon a fogyasztók aggodalmaira az ugyanazon márkájú és csomagolású termékek közötti minőségbeli eltérésekkel kapcsolatban a belső piacon, valamint kéri a „Kezdeményezés az algoritmusokkal kapcsolatos tudatosság fejlesztésére” című kísérleti projekt kibővítését, hogy annak keretében a rövid- és hosszú távú algoritmikus döntéshozatallal kapcsolatos összetett kihívások kezelésére alkalmas célzott és részletes megközelítéseket és szakpolitikai megoldásokat dolgozzanak ki;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	13.7.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlos Coelho, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Jan Philipp Albrecht, Birgit Collin-Langen, Edward Czesak, Dariusz Rosati, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Andrea Bocskor, David Coburn, Jan Huitema, Seán Kelly, Andrey Kovatchev, Bogdan Brunon Wenta, Marco Zanni

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30	+
ALDE	Jan Huitema, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic
ECR	Edward Czesak, Daniel Dalton, Anneleen Van Bossuyt
EFDD	Marco Zullo
PPE	Andrea Bocskor, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Ildikó Gáll-Pelcz, Seán Kelly, Andrey Kovatchev, Dariusz Rosati, Ivan Štefanec, Adam Szejnfeld, Bogdan Brunon Wenta
S&D	Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella
VERT/ALE	Jan Philipp Albrecht, Pascal Durand

4	-
EFDD	David Coburn, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Mylène Troszczynski, Marco Zanni
ENF

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (31.8.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Evžen Tošenovský

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a közlekedésre és az idegenforgalomra elkülönített költségvetésnek összhangban kell állnia ezen ágazatok jelentőségével, valamint az Unió gazdasági növekedéséhez, fenntartható fejlődéséhez, a felhasználók érdekeihez és a minőségi uniós munkahelyek meglétéhez való hozzájárulásukkal; e tekintetben sajnálja, hogy az 1a. fejezetben a közlekedési ágazattal kapcsolatos költségvetési sorokat a Tanács csökkentette, és kéri azok visszaállítását az eredeti szintre;

2.  ismét kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) fontosságát a TEN-T hálózat és az egységes európai közlekedési térség megvalósítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) vonatkozó kezdeményezés finanszírozása miatt a múltban a CEF-et illetően végrehajtott költségvetés-csökkentéseket a jövőben kerülni kell; sajnálja, hogy még nem sikerült elérni a CEF teljes korábbi finanszírozásának visszaállítását; kéri a Bizottságtól a CEF-Közlekedés és az ESBA által nyújtott támogatások kombinálására vonatkozó új kezdeményezések és pénzügyi szabályozás előterjesztését;

3.  úgy véli, hogy a CEF alapvetően fontos eszköz, amely jelentős uniós hozzáadott értéket képvisel, és célja, hogy Unió-szerte optimalizálja a közlekedési hálózatot, valamint hogy összekösse, illetve korszerűsítse az új és a már meglévő közlekedési infrastruktúrákat, valamint biztosítsa a közlekedési szolgáltatások interoperabilitását; úgy véli, hogy meg kell őrizni a CEF-Közlekedés elsődleges célkitűzésének eléréséhez, a törzshálózat fejlesztéséhez szükséges forrásokat; hangsúlyozza a tagállamok közötti szorosabb koordináció szükségességét a határon átnyúló, a vasúti, légi közlekedési és közúti törzshálózathoz kapcsolódó projektek konzisztenciájának biztosítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy fontos a leginkább rászoruló infrastruktúra – például a hidak és aluljárók – megújítását célzó külön tervek finanszírozása; hangsúlyozza a regionális repülőterekbe való beruházás fontosságát, amely katalizálja az üzleti hatékonyságot, a termelékenységet és a regionális gazdaság fejlődését;

4.  hangsúlyozza, hogy a továbbiakban is támogatni kell az Európa nyugati és keleti részét összekötő nagy sebességű vasúti projekteket; megismétli, hogy fontos a határokon átnyúló, felszámolt regionális vasúti összeköttetések hiányzó láncszemeinek teljessé tétele, illetve az olyan, meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztése és karbantartása, amely lehetővé tenné a tagállamok és/vagy harmadik országok közti jobb együttműködést, például a fekete-tengeri makrorégió létrehozását; üdvözli a Bizottság megközelítését, amely a felszámolt vagy használaton kívül helyezett határon átnyúló regionális vasúti összeköttetések rehabilitációjának társfinanszírozását is magában foglalja; rámutat, hogy az optimalizált infrastruktúra alapvető fontosságú az Unió lemaradó régióinak fejlesztéséhez, és kéri a Bizottságot az ezt támogató célzott költségvetési eszközök kidolgozására; ösztönzi a tagállamokat, a határrégiókat és a Bizottságot, hogy tegyék intenzívebbé ezeket az alulról szerveződő projekteket;

5.  úgy véli, hogy a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) azon közelmúltbeli kezdeményezései fényében, hogy elsőbbséget biztosítanak a hiteleknek és új pénzügyi eszközöknek, fontos, hogy elegendő forrást biztosítsanak a vissza nem térítendő támogatások számára, mivel ezek a támogatások továbbra is alapvető finanszírozási eszközt jelentenek a közlekedési ágazatban, különösen az infrastruktúrával kapcsolatos és egyéb olyan projektek esetében, amelyekre várhatóan hiányozni fognak a magánberuházások; emlékeztet arra, hogy a TEN-T program célkitűzéseinek elérése érdekében alapvető fontosságú, hogy a magas technológiai szintű projektek, mint pl. az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) megfelelő forrásokban részesüljenek, beleértve az ESBA keretében kialakított köz-magán-partnerségek kínálta lehetőségek kihasználását, a szükséges pénzmennyiség mozgósítása érdekében a jelenlegi többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakában; kiemeli azonban, hogy az uniós források hatásának maximalizálása érdekében fontosak a különböző finanszírozási rendszerek, mint például a CEF, az ESBA és az esb-alapok közötti szinergiák;

6.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jelentést a strukturális és kohéziós alapok végrehajtási és abszorpciós szintjéről az infrastrukturális projektekben, feltüntetve, hogy mely projektek járulnak hozzá a törzshálózat, a folyosók és a hálózat egészének fejlesztéséhez; kéri a Bizottságot, hogy terjessze a Parlament és a Tanács elé az Unió által társfinanszírozott konkrét közlekedési és turisztikai projektek éves áttekintéseit, a vonatkozó pénzösszegek részleteivel együtt; felhívja a Bizottságot, a nemrég közzétett mobilitási csomaggal összefüggésben, hogy nyújtson áttekintést a teherautó-vezetők meglévő és tervezett biztonságos és védett parkolóhelyeiről; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé a meglévő biztonságos és védett parkolóhelyek továbbfejlesztésére, illetve újak kialakítására vonatkozó költségbecslést, illetve tárja fel az európai szintű finanszírozási modellek lehetőségeit;

7.  hangsúlyozza a COP 21 által a közlekedés tekintetében kitűzött célok fontosságát az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy létrejöjjön a modális váltás a közútról a fenntartható közlekedési módokra (vasút, tengeri és belvízi közlekedés), valamint a multimodális összeköttetések optimalizálásához és a digitális közlekedési szolgáltatásokra való átálláshoz; megismétli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedéssel rendelkező gazdaság bővítésének fontosságát vasúti árufuvarozási folyosók fejlesztése révén, amelyek alapvető elemei az árufuvarozás közútról vasútra való átterelésének, valamint a vasúti fenntarthatóság fejlesztésének; úgy véli, hogy az ERTMS kiépítése szükséges ahhoz, hogy az egységes európai vasúti térség a lehető legjobban kihasználja az interoperabilitás által nyújtott előnyöket; ösztönzi a tagállamokat az intelligens, fenntartható, integrált tömegközlekedésbe való beruházásra; javasolja, hogy kapjon figyelmet a közlekedéssel járó zaj csökkentése is, hogy a polgárok számára magas színvonalú környezetet lehessen biztosítani; ösztönzi a Bizottságot olyan projektek finanszírozására és támogatására, amelyek fejlesztik és javítják a folyami közlekedést, mint például a Duna kotrása és megtisztítása;

8.  kiemeli az európai globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) – a Galileo és az EGNOS – kritikus szerepét a közlekedési rendszer számára, különösen a légi, közúti, vasúti és tengeri közlekedési ágazat biztonságát és védelmét illetően, valamint a multimodális és autonóm közlekedési rendszerek fejlesztése és kiaknázása szempontjából; megismétli a downstream és upstream alkalmazásoknak az európai GNSS-programok és a Horizont 2020 program költségvetésén belül történő megfelelő pénzügyi támogatásának fontosságát; sajnálja az európai GNSS – Galileo és EGNOS – számára elkülönített források 9,6 %-os csökkenését; sürgeti a tervek szerint további 5%-kal csökkentendő európai űrprogramokra elkülönített költségvetési soroknak az eredeti szintre való visszaállítását, és az űrprogramok megfelelő finanszírozásának folytatását, amelyek költségeit nem szabad alábecsülni;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a Galileo és az EGNOS globális műholdalapú rádiónavigációs infrastruktúrája és szolgáltatásai fejlesztésére és nyújtására szolgáló finanszírozást; megismétli annak fontosságát, hogy a 2018. évben elegendő finanszírozás kerüljön elkülönítésre a Galileo és az EGNOS számára a folyamatos GNSS-szolgáltatásoknak az intelligens utak és az összekapcsolt járművek, valamint az intelligens rakomány- és flottakezelés, továbbá forgalomirányítás – mint a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) vagy az ERTMS, illetve az e-segélyhívás – számára való gyors biztosítása érdekében; úgy véli, hogy az EGNOS számára biztosítani kell a szükséges finanszírozást, hogy lehetővé váljon az EGNOS lefedettségének Délkelet- és Kelet-Európára való – prioritásként kezelt –, ezt követően Afrikára és a Közel-Keletre való kiterjesztése, illetve a szükséges EGNOS távolságmérő és integritás-ellenőrző állomások (RIMS) beszerzésének és a rendszerrel való interkonnektivitásuk céljából;

10.  kiemeli az Európai GNSS Ügynökség (GSA) a Galileo és az EGNOS szempontjából döntő fontosságú feladatait, és elismeri a GSA hozzájárulását az Unió gazdasági versenyképességéhez és technológiai innovativitásához; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem került elkülönítésre elégséges forrás a GSA számára ahhoz, hogy betöltse megbízatását és úgy véli, hogy a GSA számára megfelelő személyzetet, többek között magasan képzett szakértőket kell biztosítani annak érdekében, hogy biztosított legyen az európai GNSS-programok zökkenőmentes működése és kiaknázása; kiemeli az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) fontos szerepét az EGNOS szolgáltatások tanúsító hatóságaként, illetve a Galileo teljesítményének felügyeletét előkészítő tevékenységek terén;

11.  rámutat az európai közlekedési ügynökségek fontos szerepére az európai közlekedési térség megfelelő működése terén; úgy véli, hogy megfelelő költségvetési forrásokat kell elkülöníteni számukra, feladataik közelmúltbeli, vagy előre látható változásainak megfelelően;

12.  hangsúlyozza a migrációs hullám – tengeri és szárazföldi egyaránt – problémája hatékony és határozott kezelésének fontosságát; reméli, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Frontex megfelelő pénzügyi támogatást kap az Unió külső határain végzett őrjáratokhoz;

13.  rámutat a repülés biztonsági és védelmi kihívásaira, valamint az EASA hozzájárulásának fontosságára ezen a területen, különösen a kiberbiztonsággal és az űridőjárással kapcsolatos kockázatokat, valamint a nem európai légtérben repülő utasok biztonságát illetően; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő forrásokat különítsenek el az EASA számára az új feladatok sikeres teljesítésének biztosítása érdekében, a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak megfelelően[1];

14.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EASA öt év alatt már 5%-kal csökkentette álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásban rögzítetteknek megfelelően; ezért úgy ítéli meg, hogy a Tanács által javasolt minden további csökkentés veszélyeztetheti az EASA megfelelő működését, és akadályozhatja az EASA-t abban, hogy végrehajtsa a jogalkotó hatóság által már ráruházott és a későbbiekben ráruházandó feladatokat; hangsúlyozza továbbá, hogy az új szakpolitikai fejleményekből és az új jogszabályokból adódó többletfeladatok elvégzéséhez szükséges új EASA-álláshelyeket nem szabad beleszámítani az esetleges létszámcsökkentési célokba;

15.  rámutat arra, hogy a teljes mértékben az ágazat által finanszírozott és ezért az uniós költségvetésre hatással nem lévő EASA-álláshelyek (és az azokhoz kapcsolódó nyugdíjak) nem képezhetik semmiféle, az intézményközi megállapodásban előirányzott létszámcsökkentés tárgyát;

16.  hangsúlyozza, hogy az EASA mérlegelésére kell bízni, hogy a pénzügyi év alatt a munkamennyiség ingadozására, azaz az ágazat igényeire tekintettel növeli-e a teljes mértékben az ágazat által finanszírozott álláshelyek számát; hangsúlyozza, hogy ezért a költségvetési hatóságnak azon, díjakból finanszírozott álláshelyek száma mellett, amelyeket az EASA költségvetésének elfogadásával már jóváhagyott, meg kell jelölnie azon további álláshelyek százalékos arányát is (10%-os felső határon belül), amelyeket az EASA igazgatósága a piaci kereslet váratlan változásának való megfelelés érdekében az EASA javaslatára jóváhagyhat; hangsúlyozza továbbá, hogy az igazgatóság határozatát a váratlan munkamennyiség dokumentált értékelésére és hatékonysági szempontokra kell alapozni;

17.  kiemeli a Horizont 2020 keretprogram fontosságát az intelligens közlekedési logisztikára és mobilitáskezelésre, többek között az önvezető gépjárművekre, a tömegközlekedésre és a megosztott mobilitásra, valamint a közlekedésbiztonságra vonatkozó kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó projektek előmozdítása és támogatása szempontjából; sajnálja, hogy csökkent a Horizont 2020 alatti, a közlekedési ágazatbeli kutatásra és innovációra szánt finanszírozás; úgy véli, hogy a biztonságos és zökkenőmentesen működő intelligens, integrált közlekedés elérése jelentős uniós hozzáadott értéket képvisel az európai közlekedési rendszer bővítése terén; hangsúlyozza a Horizont 2020 és a CEF, valamint egyéb releváns uniós források hozzájárulása megerősítésének fontosságát a repülési ágazat biztonsági, védelmi, innovációs és digitalizációs projektjeihez, szorosan együttműködve az EASA-val a projektek beszerzése és végrehajtása terén;

18.  ismételten hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás biztosításának fontosságát a közös vállalkozások, pl. a SESAR, a Shift2Rail, valamint a Tiszta Égbolt számára; úgy véli, hogy a Shift2Rail közös vállalkozásnak előtérbe kellene helyeznie az interoperabilitással kapcsolatos projekteket, hogy a legtöbbet hozza ki az interoperabilitás előnyeiből az egységes európai vasúti térségben; fontosnak tartja, hogy továbbra is kerüljön elkülönítésre finanszírozás az infrastruktúra fenntartására és a minőségi követelmények teljesítésére a hatékonyabb fogyasztóvédelem és a fogyasztók nagyobb biztonsága érdekében;

19.  hangsúlyozza a SESAR elemeinek végrehajtására irányuló pontos finanszírozás szükségességét a légiforgalmi szolgáltatási funkciók telepítésének biztosítása érdekében, amely funkciók nélkülözhetetlenek az uniós légiforgalmi szolgáltatási rendszer működésének tökéletesítéséhez;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy mutassa be az elmúlt években az Unió általános költségvetése által finanszírozott sikeres kísérleti projektek és előkészítő intézkedések eredményeit; kéri a Bizottságot, hogy ismertesse a világűr deorbitáció révén történő megtisztításával és az űrfelszerelések innovatív anyagaival foglalkozó kísérleti projekt jelenlegi állását, az űrágazatra alkalmazott jövőbeni közös technológiai kezdeményezés hatékonyságának növelése érdekében;

21.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a továbbiakban is kezelje prioritásként a biztonsági és védelmi intézkedések finanszírozását valamennyi olyan közlekedési eszköz vonatkozásában, amelyek hatással lehetnek az utasforgalomra; ösztönzi a Bizottságot, hogy összpontosítson a veszélyeztetett úthasználók, köztük a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok biztonságára; ösztönzi a Bizottságot olyan kezdeményezések támogatására, amelyek javíthatnák a közúti biztonságot, és ezáltal segítenék az európai közúti halálozások és súlyos sérülések számának 2020-ig a felére csökkentésére vonatkozó stratégiai cél elérését; felkéri a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet a „lemaradó régiók” és Európa egyéb részei infrastruktúrájának minősége közötti jelentős szakadékra, és kéri, hogy tegye intenzívebbé a beruházásokat az előbbiek terén;

22.  hangsúlyozza a fenntartható turizmus támogatásának fontosságát, egyúttal forrásainak védelmét a természeti, kulturális, történelmi és ipari örökséggel együtt; hangsúlyozza a fenntartható turizmus felé való elmozdulás fontosságát, amely magában foglalja a turisztikai és infrastrukturális projektek közti hatékonyabb koordinációt; hangsúlyozza, hogy az EuroVelo hálózat előmozdítása a TEN-T vasúthálózattal együtt figyelemreméltó környezeti és gazdasági előnyöket kínál, nem utolsósorban a kis- és középvállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy a közlekedési és turisztikai ágazatban működő kis- és középvállalkozások számára nehéz a digitális átalakuláshoz való alkalmazkodás és támogatásra van szükségük; kéri a turisztikai ágazat finanszírozásának növelését, különösen a kkv-k és azok digitalizációja terén; úgy véli, hogy forrásokat kell elkülöníteni a hegyi, vidéki, part menti régiók, valamint a szigetek és a távoli területek számára a turizmus további fejlesztése érdekében ezeken a területeken;

23.  meggyőződése, hogy tovább kell javítani a turisztikai szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést a csökkent mozgásképességű személyek számára; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a különféle lehetséges finanszírozási intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a közlekedési szolgáltatások, a közlekedési eszközök, az infrastruktúra és az intermodális közlekedési csomópontok akadálymentességét, valamint azon egyéb intézkedéseket, amelyekkel javítható a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedés akadálymentessége;

24.  üdvözli az új InterRail kezdeményezést, és úgy véli, hogy az a fiatalabb nemzedékek számára esélyt biztosíthat arra, hogy megismerjék a szabad mozgást úgy, hogy környezetbarát módon utaznak és kéri, hogy a projekt, ahogy a turizmus területén indított egyéb projektek is, közvetlen és külön költségvetési sort kapjon, amely független az 1a. fejezet közlekedési ágazathoz és más olyan ágazatokhoz kapcsolódó költségvetési soraitól, amelyek fontosak az Unió versenyképessége és gazdasági növekedése szempontjából; megismétli a Bizottsághoz intézett azon korábbi felhívását, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatokat e tekintetben;

25.  ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kényelmes európai éjszakai vonatok felélesztését, amelyek a rövid távolságra közlekedő repülőjáratok, illetve a nagy távolságú autóutak fenntartható alternatívái;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	31.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Matt Carthy, Jakop Dalunde, Bas Eickhout, Markus Ferber, Maria Grapini, Kateřina Konečná, Werner Kuhn, Franck Proust, Evžen Tošenovský, Matthijs van Miltenburg

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

39	+
ALDE ECR GUE/NGL PPE   S&D Verts/ALE	Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička, Matthijs van Miltenburg Evžen Tošenovský, Roberts Zīle, Kosma Złotowski Matt Carthy, Kateřina Konečná Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Markus Ferber,Dieter-Lebrecht Koch, Werner Kuhn, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Franck Proust, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Wim van de Camp. Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Maria Grapini, Miltiadis Kyrkos, Jens Nilsson, Gabriele Preuß, Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy, David-Maria Sassoli, Claudia Țapardel, István Ujhelyi. Jakop Dalunde, Bas Eickhout, Keith Taylor.

1	-
EFDD	Peter Lundgren

2	0
ECR EFDD	Jacqueline Foster Daniela Aiuto

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

• [1]    COM(2015)0613.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (8.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Iskra Mihaylova

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  kiemeli a kohéziós politika mint a szolidaritáson alapuló Unió egyik fő közberuházási eszköze jelentőségét, amely teljesíti a Szerződésből fakadó célját, vagyis az európai régiókon belüli és régiók közötti gazdasági, szociális és területi különbségek csökkentését; elismeri az uniós költségvetés – amely a kohéziós politika prioritásainak és céljainak megvalósítását szolgáló forrásokat biztosító kulcsfontosságú eszköz – jelentős mértékű hozzájárulását és emlékeztet arra, hogy az Unió költségvetésének pénzügyileg támogatnia kellene az Európa 2020 célkitűzéseit; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a kohéziós politika Unió-szerte betöltött szerepét a munkahelyteremtés és a növekedés terén, akárcsak az Unió célkitűzéseinek elérése és prioritásainak érvényesítése terén, és azt, hogy fenn kell tartani, erősíteni és egyszerűsíteni kell a kohéziós politikát, hogy az Unió visszatérjen a konvergencia és a további integráció útjára; megérti, hogy jelenleg növelni kell a biztonságra fordított kiadásokat, mivel a biztonság előfeltétel ahhoz, hogy a kohéziós és más uniós szakpolitikák elérjék céljaikat;

2.  megjegyzi, hogy a kohéziós politikát a 2014–2020-as időszak első éveiben bizonyos késések miatt a kihasználatlanság jellemezte, valamint hogy 2017. június 30-ig a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága által megadott adatok szerint mindössze 60 milliárd EUR halmozott kifizetés volt az Unióban az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében, és az átlagos halmozott kifizetési arány 23,73% volt (19,76% a kevésbé fejlett régiókban); rámutat arra, hogy a jelenlegi programok végrehajtása terén elfogadhatatlan késedelmek tapasztalhatók, amelyek aláaknázzák eredményességüket, valamint nyomás alá helyezik az irányító hatóságokat és a kedvezményezetteket, és ezzel megnő a tévedések és az alulteljesítés kockázata; ezért sürgeti a folyamat minden résztvevőjét, hogy fokozza az együttműködést az aktuális programok végrehajtásában tapasztalható jelenlegi késések kezelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy részesítse a tagállamokat folyamatos tanácsadásban, hogy az adott irányító, tanúsító és auditáló hatóságok kinevezése terén hozzák be a késést a kinevezések mielőbbi lebonyolítása érdekében, és hogy aktívan működjenek együtt a végrehajtás felgyorsítása és a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának elkerülése érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszak programjai végrehajtásának valós időben történő ellenőrzése érdekében működjenek együtt, biztosítva, hogy a kifizetések megfeleljenek az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak a kifizetetlen számlák felhalmozódásának elkerülése érdekében; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki a jelenlegi pénzügyi időszakban rendelkezésre álló programozási eszközöket, hogy továbbra is biztosítsák az operatív programok zökkenőmentes végrehajtását;

3.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a 2014-ben a 2007–2013-as időszakra felállított munkacsoport folytassa tevékenységét a 2014–2020-as programok végrehajtásának támogatása és felgyorsítása érdekében;

4.  tudomásul veszi a Bizottság erőfeszítéseit, hogy a fennálló kifizetési igények terén fokozatosan behozza az elmaradást; aggódik a 2014–2020-as programokat illető kifizetési kérelmek alacsony benyújtási szintje miatt, ami újra kifizetetlen számlákkal való elmaradáshoz vezethet; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy tartsa szem előtt annak lehetőségét, hogy az egymást követő kifizetési kérelmekkel kapcsolats ügyhátralékok további késedelmeket okozhatnak; üdvözli a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében készült kifizetési előrejelzést a 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan, és évente történő rendszeres frissítésre szólít fel; hangsúlyozza, hogy a konkrét előrejelzések tekintetében csökkenteni kell a tagállamok közötti eltéréseket egy standardizált előrejelző informatikai rendszer bevezetése révén;

5.  tudomásul veszi a 2018-as költségvetési tervezetben az 1b. fejezet alatti kifizetési előirányzatok szintjének 25,7%-os növekedését, valamint a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegének a 2017-es költségvetéshez viszonyított 2,4%-os növekedését; megkérdőjelezi, hogy az adott összegek elegendőek-e az említett fejezet alatti kifizetések teljesítésére, mivel növekszik a műveletek kiválasztási aránya, és 2018-ban a végrehajtás várhatóan teljes gőzzel működni fog; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetést megfelelő szintű kifizetési előirányzattal kell feltölteni a kohéziós politika céljaira történő kifizetések fedezésére, az Unió szavahihetőségének növelése és azon kapacitásának bizonyítása érdekében, hogy képes kötelezettségeinek eleget tenni és hitelességét erősíteni;

6.  nagyobb szinergiákat szorgalmaz az európai strukturális és beruházási alapok programjai és más uniós programok között; véleménye szerint a kohéziós politika finanszírozásának alapját továbbra is a támogatásoknak kell képezniük; rámutat, hogy a pénzügyi eszközök támogatásokat kiegészítő szerepet játszhatnak, de csak akkor kellene alkalmazni őket, ha hozzáadott értékük körültekintően bizonyítható olyan előzetes értékelések alapján, amelyek nem pusztán multiplikátorhatásukat vizsgálták, hanem a politikai elvekhez és célokhoz való hozzájárulásukat is; úgy véli, hogy a támogatási eszközök kombinálását megfelelően ellenőrizni kell az elért eredményekre és célokra összpontosítva; véleménye szerint a szinergia elérése céljából a legjobb megközelítés a projektek szakaszokra bontása és a különböző szakaszok különböző eszközökből történő finanszírozása, az eszközök vegyítése helyett; figyelmeztet, hogy az ESBA vagy más finanszírozási eszközök alkalmazása nem áshatja alá az európai strukturális és beruházási alapokat;

7.  üdvözli, hogy a 2018-as költségvetés-tervezet magába foglalja a félidős felülvizsgálati csomag elemeit, aminek köszönhetően nagyobb lesz a rugalmasság; kéri, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret 1.b fejezetét illetően a Bizottság ne javasoljon több átcsoportosítást vagy csökkentést; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is az eredményekre összpontosítva hajtsa végre az uniós költségvetést, és támogasson minden, a teljesítményalapú megközelítés felé tett lépést; rámutat, hogy a 2018-as költségvetést az „omnibus-csomag” keretében javasolt egyszerűsítés és rugalmasság megnőtt potenciáljával összhangban kell végrehajtani; hangsúlyozza, hogy intézkedni kell az uniós költségvetés polgárokat érintő előnyeinek és elért eredményeinek tudatosítása érdekében, és intézkedéseket kell végrehajtani a kommunikáció és az uniós alapok láthatóságának javításáért;

8.  üdvözli az új 140 millió EUR értékű pénzügyi keretösszeget, amelyet a 2017–2020-as időszakra szóló strukturálisreform-támogató program végrehajtásának elősegítése érdekében hoztak létre; megismétli annak fontosságát, hogy a strukturálisreform-támogató program és a technikai segítségnyújtási programok kiegészítő megoldásokként működjenek; megállapítja, hogy a strukturálisreform-támogató program keretében nyújtott támogatást a technikai segítségnyújtásra elkülönített, fel nem használt keretből biztosítják, és ezért felszólítja a Bizottságot annak garantálására, hogy nem csökkenti ambícióit a határozott tematikus célt kitűző, konkrét, célzott segítségnyújtás tekintetében;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal az uniós prioritásokra vonatkozóan a nyilvánosság figyelmének felkeltése érdekében, és biztosítsa az uniós források átlátható, tisztességes és felelősségteljes felhasználását olyan általános elvként, amelynek célja, hogy közelebb hozza az európai projektet az uniós polgárokhoz;

10.  megállapítja, hogy a félidős felülvizsgálat idején a Bizottság – miután levonta a következtetést, hogy a meglévő rugalmasságok elegendők – nem tartotta szükségesnek a kifizetések átfogó felső határának növelését; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezután is gondoskodnia kell az Európai Parlamenttel az ügyben folytatott nyílt párbeszédről, mivel ez utóbbi továbbra is ellenőrzi az európai strukturális és beruházási alapok programjainak végrehajtását;

11.  megállapítja, hogy a Bizottság úgy véli, hogy jelenleg alacsony a kockázata a 2014–2020-as programozási időszakra szóló kötelezettségvállalások automatikus visszavonásának; megjegyzi továbbá, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló, (n+3) automatikus kötelezettségvállalás-visszavonási szabályt első alkalommal 2017 végén alkalmazzák; a végrehajtás lassú ütemére tekintettel felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Parlamentet megfelelően és időben tájékoztassák a kötelezettségvállalás-visszavonás növekedésének kockázatáról, különösen mivel a tagállamok 2018 végén a kötelezettségvállalási szakaszok indokolására fognak törekedni.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	7.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pascal Arimont, Mercedes Bresso, James Carver, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Raymond Finch, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Andor Deli, John Howarth, Ivana Maletić, Dimitrios Papadimoulis, Georgi Pirinski, Bronis Ropė
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Santiago Fisas Ayxelà, Olga Sehnalová

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

28	+
ALDE	Ivan Jakovčić, Matthijs van Miltenburg
ECR	Sławomir Kłosowski
GUE/NGL	David Martin, Younous Omarjee, Dimitrios Papadimoulis
PPE	Pascal Arimont, Andor Deli, Santiago Fisas Ayxelà, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Lambert van Nistelrooij
S&D	Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, John Howarth, Constanze Krehl, , Louis-Joseph Manscour, Jens Nilsson, Georgi Pirinski, Liliana Rodrigues, Olga Sehnalová, Kerstin Westphal
VERTS/ALE	Bronis Ropė

3	-
EFDD	James Carver, Raymond Finch
NI	Konstantinos Papadakis

1	0
EFDD	Rosa D'Amato

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (31.8.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Szanyi Tibor

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi, hogy a 2018-ra vonatkozó költségvetési tervezet a 2. fejezetében 59,5 milliárd eurót kitevő kötelezettségvállalást javasol, ami 2017-hez képest 1,7%-os növekedést jelent, továbbá a 2,6%-os növekedést a kifizetéseket illetően, amelyek 56,3 milliárd eurót tesznek ki; megjegyzi azonban, hogy a növekedés főként annak tudható be, hogy a 2017-es költségvetéshez képest a 2018-as költségvetési tervezetben alacsonyabb az EMGA számára rendelkezésre álló címzett bevételek becsült összege, többek között amiatt, mert jelentős múltbeli záróelszámolási határozatok utolsó részletei 2017-ben esedékesek;

2.  üdvözli, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok lényegében ugyanolyan szinten maradnak, mint amilyen szinten a 2017-es költségvetésben voltak, míg az igényelt kifizetési előirányzatok ténylegesen megemelkednek;

3.  megállapítja, hogy annak, hogy a 2018-as költségvetési tervezetben nem került sor jelentős változásra a 2017-es költségvetéshez képest, az a fő oka, hogy a közös agrárpolitika (KAP) kiadásainak többsége előzetesen meghatározott tagállami keretekre vonatkozik, amelyek az évek során viszonylag stabil támogatás-végrehajtási szintet mutatnak;

4.  megállapítja, hogy a 2017-es költségvetés magában foglalja a tejágazatra és egyéb állattenyésztési ágazatokra vonatkozó 500 millió eurós szolidaritási csomag finanszírozását, míg e piaci intézkedés számára nyújtott támogatás csökkenése nem lesz hatással a 2018-as költségvetésre;

5.  hangsúlyozza az új piacok kialakításának jelentőségét a versenyképesség megőrzése és az uniós mezőgazdaság piaci válságokkal – mint például az orosz embargó által okozott válsággal – szembeni ellenálló képességének növelése érdekében; ezért felszólít a piacfejlesztés pénzügyi támogatására;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságból származó címzett bevételekből vagy a szabálytalanságok miatti visszafizetésekből az előző évek során az uniós költségvetésbe befolyt bevételek maradjanak a 2. fejezet alatt, tekintettel a mezőgazdasági ágazatban tapasztalható bizonytalan körülményekre; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az orosz embargót még nem oldották fel, és ennek súlyos negatív hatásai vannak többek között a gyümölcs- és zöldségágazatra, valamint a tejágazatra;  felszólítja ezért a Bizottságot, hogy biztosítson hatékony támogatást az említett válságok által érintett ágazatok számára és hozzon létre egy olyan új válságtartalékot, amely annak érdekében, hogy időben reagálhasson a felmerülő válsághelyzetekre, finanszírozásához nem az éves pénzügyi fegyelmi mechanizmusra támaszkodik;

7.  kiemeli, hogy biztosítani kell a KAP számára az igazgatási kiadásokat, különösen az időben történő kifizetések garantálása, valamint a megfelelő szintű, hatékony ellenőrzés fenntartása érdekében; kitart amellett, hogy az igazgatási személyzet létszámának további csökkentése nagyobb késedelmekhez és hibakockázatokhoz vezethet, valamint veszélybe sodorhatja a KAP végrehajtását és célkitűzéseit; úgy véli, hogy további egyszerűsítésre, átlátható és hatékony irányítási rendszerre, valamint a KAP végrehajtásában a bürokrácia csökkentésére van szükség; hangsúlyozza, hogy az igazgatási költségvetés csökkenése semmiképpen sem szabad, hogy azt eredményezze, hogy az adminisztratív terheket áthárítják a mezőgazdasági termelőkre;

8.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kikötés kritériumainak egységes alkalmazását e mezőgazdasági termelők egyszerűsített, de megbízhatóbb azonosítása céljából;

9.  kiemeli a vidékfejlesztési kötelezettségvállalások és kiadások fontosságát, valamint ezek arra vonatkozó potenciálját, hogy gazdasági tevékenységeket és munkahelyeket hozzanak létre, különösen a periferiális területeken, ahol magasabbak a munkanélküliségi ráták, különösen a fiatal nemzedékek esetében; ragaszkodik a fiatal mezőgazdasági termelőket célzó, az innovációt és a szükséges nemzedékváltást támogató kezdeményezések, többek között a régióspecifikus programok fenntartásához; úgy véli, hogy a fiatalok számára nyújtott támogatásnak a fiatalok jelenlegi szükségleteire kellene összpontosítania, és el kellene kerülnie, hogy túlzott eladósodottságra ösztönözze őket; kiemeli az Európai Parlamentnek a fiatal mezőgazdasági termelőknek a javasolt „salátarendeletben” szereplő támogatási rendszeréről szóló álláspontját, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszerének teljes körű bevezetését;

10.  üdvözli az iskolatej- és iskolagyümölcs-programok mint sikeres intézkedések bevezetését, és hangsúlyozza, hogy ezek a programok hozzájárulnak a gyermekek egészséges táplálkozásához, valamint hogy ezért a számukra nyújtott forrásoknak hosszú távon változatlanoknak kell maradniuk;

11.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő időben kövessék figyelemmel a mezőgazdasági termékek áringadozásait, amelyek negatívan hatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmeire, és szükség esetén tegyenek gyors és hatékony válaszintézkedéseket;

12.  rámutat az utóbbi évek kísérleti projektjeinek jelentőségére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat szempontjából; ezért kéri a folyamatban lévő és új kísérleti projektek további támogatását; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések hatékonyságának és hasznainak utólagos értékelését; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság írjon ki pályázati felhívásokat, amint lezárul a költségvetési eljárás;

13.  hangsúlyozza, hogy azonosítani kell azokat a támogatási intézkedéseket, amelyek javítják a mezőgazdasági termelők ellátási láncban betöltött szerepét, valamint azon módokat, hogy hogyan lehet ösztönözni a mezőgazdasági termelői szervezeteket;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a „salátarendelet-javaslatban” a KAP korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozóan az Európai Parlament által előterjesztett módosításokat és a 2018-as költségvetésben biztosítson forrásokat számukra, a mezőgazdasági termelői közösségek, többek között a kis- és közepes méretű családi gazdaságok, valamint a fiatalabb mezőgazdasági termelők érdekében;

15.  kiemeli, hogy a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési ágazat innovációjának és intelligens megoldásainak ösztönzése és javítása érdekében alapvető fontosságú az agrár-élelmiszeripari ágazati kutatás céljára elkülönített, különösen a Horizont 2020 költségvetéséből származó források teljes mértékű hozzáférhetősége, ahogyan az az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) származó források esetében megvalósul, annak érdekében, hogy ki lehessen építeni a széles sávú hálózatokat a vidéki térségekben; hangsúlyozza az eredmények mezőgazdasági üzemek szintjén való gyakorlati alkalmazhatóságának fontosságát, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadás szerepét; megjegyzi, hogy a beépített „intelligens” megoldások – mint például az intelligens falvak, a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, a megosztásalapú és a körforgásos gazdaság, valamint a szociális kezdeményezések – hozzájárulhatnak a mezőgazdaság fejlődéséhez és az általános jólléthez a vidéki térségekben; sürgeti a Bizottságot, hogy tervezzen be finanszírozást az „intelligens” megközelítések számára a KAP reformja és a Cork 2.0 nyilatkozat tükrében; kiemeli, hogy ezeknek az „intelligens” megoldásoknak fenn kell tartaniuk a környezetvédelmi, éghajlatváltozási és biodiverzitási politika céljainak való következetes megfelelést és szoros együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamokban működő megfelelő érdekelt felekkel; a termelési módszerek észszerűsítése és a veszteségek csökkentése érdekében hangsúlyozza a precíziós mezőgazdaságba történő beruházás és annak fontosságát, hogy ösztönözni és támogatni kell a méretgazdaságosság előnyeit kihasználni nem tudó kis mezőgazdasági üzemek igényeire szabott kezdeményezéseket, hogy részesülhessenek az új technológiákból származó előnyökből;

16.  üdvözli az állatbetegségekkel és a növénykárosítókkal szembeni küzdelem céljára elkülönített előirányzatok 40 millió euróra történt megemelését, mivel az Unió jelentős kockázatokkal, és olyan betegségek gyakoribb kitörésével néz szembe, mint például a Xylella fastidiosa, a noduláris dermatózis, az afrikai sertéspestis, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza; úgy véli, hogy pótlólagos forrásokat kell biztosítani az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára, hogy átfogó, független kutatásokat végezzen, többek között a növényvédő szerek hatásaira vonatkozóan; felszólít, hogy irányozzanak elő további támogatásokat az olajbogyó- és olívaolaj-ágazat azon mezőgazdasági termelői számára, akiket sújtott a Xylella fastidiosa kitörése, fokozzák az Európán belüli, megelőzést célzó intézkedéseket, valamint hogy alakítsák át az ágazatot és erősítsék meg a kórokozóval és annak hordozójával kapcsolatos tudományos kutatást;

17.  ragaszkodik hozzá, hogy forrásokat kell biztosítani a mezőgazdasági termelők által a piaci vagy egészségügyi és növényegészségügyi válságok, például a Xylella fastidiosa miatt elszenvedett gazdasági veszteségek kompenzálására, és ismételten kijelenti, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretet a 3. fejezettel együttműködésben e célra kell felhasználni; ragaszkodik hozzá, hogy a felszámolásért adott kompenzáció terjedjen ki az agro-ökoszisztémák, többek között a talaj rehabilitációjára, továbbá a robusztus biológiai sokféleség létrehozására, és különösen az olyan ültetési anyagok genetikai sokféleségének biztosítására, amelyek ideális esetben magukban foglalják a betegséggel vagy kártevőkkel szembeni rezisztenciát vagy toleranciát; az a véleménye, hogy minden megítélt segélynek többek között azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítani lehessen az agro-ökoszisztémák kiegyensúlyozottságát és biológiai sokféleségét, illetve azt, hogy a földterületek kevésbé legyenek kitéve a jövőbeli támadásoknak;

18.  hangsúlyozza, hogy a raktározási programok eredményesnek bizonyultak a válságok idején, valamint hogy a tervezési folyamat során elkülönített pénzügyi erőforrások csökkentése kontraproduktív lenne;

19.  megjegyzi, hogy a brexit nincs közvetlen hatással a 2018-as költségvetési tervezetre; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag[1] a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés vonatkozásában bizonyos vészforgatókönyveket is felvázol, részben az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a folyamatban lévő tárgyalások során fejezzék ki felelősségvállalásukat a KAP költségvetését illetően, szem előtt tartva a kereskedelmi forgalomban esetlegesen bekövetkező zavarokat is; hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzi a mezőgazdasági támogatások bármilyen csökkentését; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a következő többéves pénzügyi keretben a mezőgazdaság uniós finanszírozásának fenntartására vonatkozóan, figyelembe véve az ágazat jelentős munkahely-megtartó és munkahelyteremtő képességét, valamint hogy a Mario Monti úr vezetette magas szintű munkacsoport által javasoltak szerint haladéktalanul keressen új pénzügyi forrásokat az uniós költségvetés számára;

20.  rámutat különösen arra, hogy az agrárpolitika közös politika és a KAP költségvetésének bármilyen csökkentése aránytalan hatásokkal járna, mivel ezeket az összegeket az állami támogatásokra vonatkozó szabályok miatt nem lehet nemzeti forrásokkal helyettesíteni.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 1 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Daniel Buda, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Bas Belder, Franc Bogovič, Maria Heubuch, Karin Kadenbach, Gabriel Mato, Momchil Nekov, Massimo Paolucci, Estefanía Torres Martínez, Tom Vandenkendelaere

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

35	+
ALDE	Ivan Jakovčić, Ulrike Müller
ECR	Bas Belder, Jørn Dohrmann, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson
EFDD	Giulia Moi, Marco Zullo
ENF	Laurenţiu Rebega
GUE/NGL	Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Estefanía Torres Martínez
PPE	Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski, Tom Vandenkendelaere
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Jean-Paul Denanot, Viorica Dăncilă, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Maria Noichl, Massimo Paolucci, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

1	-
EFDD	John Stuart Agnew

6	0
ALDE	Jan Huitema
GUE/NGL	Maria Lidia Senra Rodríguez
NI	Diane Dodds
Verts/ALE	Maria Heubuch, Martin Häusling, Bronis Ropė

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]  https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-future-eu-finances_hu

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (4.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Alain Cadec

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a közös halászati politika finanszírozási szükségleteinek kielégítése érdekében az Unió 2018-as évre vonatkozó költségvetésének megfelelő szintű kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat kell meghatároznia;

2.  hangsúlyozza a halászat társadalmi és gazdasági dimenziójának fontosságát a tengeri és tengerparti régió helyi közösségei számára; elismeri annak szükségességét, hogy elegendő pénzügyi előirányzatot kell fenntartani ahhoz, hogy a part menti és kisüzemi flottaszegmens pénzeszközökhöz juthasson;

3.  hangsúlyozza, hogy prioritást kell adni a munkahelyteremtésre és a helyi gazdaságoknak a halászati tevékenységeiknek nagyobb értéket adó diverzifikálására, valamint a halállományok és a tengeri ökoszisztémák védelmére és helyreállítására összpontosító projekteknek;

4.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésben megfelelő szintű kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat kell meghatározni a halászati fellépésekkel kapcsolatos kifizetési nehézségek és forráscsökkentések megelőzése érdekében;

5.  hangsúlyozza, hogy a Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Unió más forrásai révén elő kell segíteni a fiatalok halászati szakmákhoz való hozzáférését;

6.  kitart amellett, hogy az ETHA számára megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani annak érdekében, hogy az alap beruházhasson a halászflotta fenntarthatóságába, szelektivitásába és versenyképességébe;

7.  megállapítja, hogy a tagállamok elfogadták az ETHA operatív programjait, azonban még nem mindegyik tagállamok nevezte ki az ellenőrző hatóságokat, ami lassítja a források felhasználását;

8.  rámutat elegendő pénzügyi támogatás garantálásának szükségességére a fedélzeten és a kikötőkben végzett halászati tevékenységek ellenőrzése céljából, a kirakodási kötelezettség megfelelő végrehajtásának biztosítása és elősegítése érdekében; e tekintetben felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel az ETHA keretében rendelkezésre álló forrásokat a KHP célkitűzéseinek elérése szempontjából kulcsfontosságú ellenőrzési és érvényesítési intézkedésekhez;

9.  ismét hangsúlyozza a legjobb független tudományos szakvélemény használatának fontosságát a halászati erőforrások állapotának értékeléséhez, hogy olyan gazdálkodási döntéseket lehessen hozni, amelyek lehetővé teszik a maximális fenntartható hozam elérését; sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel az ETHA-finanszírozást tudományos adatgyűjtésre, ami kulcsfontosságú a halászati politikai kérdésekben racionális és tudományon alapú döntések meghozatalához;

10.  sajnálja, hogy az ETHA kontrolltevékenységekre irányuló forrásainak Bizottság általi közvetlen irányítása nem működött, mivel a tagállamok a csökkentett társfinanszírozási arány ellenére sem szívesen nyújtottak be közös projekteket;

11.  hangsúlyozza az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) szerepének fontosságát a halászflották irányítását és az ellenőrzések felügyeletét illetően; felhív annak biztosítására, hogy a hivatal részesüljön elengedő finanszírozásban feladatai ellátásához;

12.  úgy véli, hogy a közös halászati politika külső dimenziója reális költségvetési becsléseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy finanszírozni lehessen a harmadik országokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodásokat;

13.  rámutat arra, hogy a harmadik országokkal kötött fenntartható partnerségi megállapodások az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászat elleni küzdelemre is irányulnak.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Mike Hookem, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Liadh Ní Riada, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Elisabetta Gardini, Czesław Hoc, Verónica Lope Fontagné, Francisco José Millán Mon, Maria Lidia Senra Rodríguez
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Mircea Diaconu, France Jamet

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20	+
ALDE	Mircea Diaconu, António Marinho e Pinto
ECR	Czesław Hoc, Remo Sernagiotto, Peter van Dalen
PPE	Alain Cadec, Elisabetta Gardini, Carlos Iturgaiz, Gabriel Mato, José Millán, Werner Kuhn, Jarosław Wałęsa
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Richard Corbett, Ulrike Rodust, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas
VERTS/ALE	Marco Affronte, Ian Hudghton,

1	-
EFDD	Mike Hookem

2	0
GUE/NGL	Liadh Ní Riada, Maria Lidia Senra Rodríguez

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (11.7.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Morten Løkkegaard

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rendkívül sajnálja, hogy a költségvetési tervezet nem tartalmaz semennyit a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében az Erasmus+ programra elkülönített további 50 millió euróból; felszólít az 50 millió eurós keret teljes rendelkezésre bocsátására 2018-ban az Erasmus+ „Oktatás és képzés” (12 millió EUR), illetve „Ifjúság” (38 millió EUR) megnevezésű költségvetési sorai között elosztva, hogy a program teljes mértékben megvalósulhasson mint az európai fiatalokba történő stratégiai befektetés;

2.  hangsúlyozza, hogy a közös európai kihívások közös európai választ igényelnek; e tekintetben hangsúlyozza az európai civil társadalmi hálózatok által az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén végrehajtott nagyszabású innovációs projektek támogatásának szükségességét; ismét felszólít arra, hogy az Erasmus+ „Együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje” elnevezésű 2. kulcsintézkedése teljes finanszírozásának egy részét különítsék el központosított intézkedésekre; megjegyzi továbbá, hogy növelni kell az európai hálózatok számára a „Szakpolitikai reform támogatása” elnevezésű 3. kulcsintézkedés keretében biztosított működési támogatást az Erasmus+ által kínált lehetőségek lehető legszélesebb körű népszerűsítésének és terjesztésének érdekében;

3.  emlékeztet, hogy az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kulcsfontosságú eszközök a nagyarányú ifjúsági munkanélküliség tartós problémájának kezelésére, és felszólít folyamatos javításukra, valamint költségvetésük jelentős növelésére; rámutat arra, hogy keresletet és beruházásokat támogató politikákra, növekedést ösztönző strukturális reformokra és a szociális politikák összehangolására van szükség a fiatalok támogatásához abban, hogy a munkaerőpiacra történő minőségi átmenetük fenntartható módon valósuljon meg;

4.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása jelentős mértékben az Erasmus+ programra és kisebb mértékben más programokra, például a foglalkoztatás és a szociális innováció programjára támaszkodik; felhívja a Bizottságot, hogy szolgáljon részletekkel az új testület és az Európai Önkéntes Szolgálat közötti költségvetési kapcsolatokról, valamint az önkéntességi és a foglalkozási ágak közötti különbségtételről annak biztosítása érdekében, hogy a potenciális minőségi munkahelyeket nem helyettesítik fizetetlen önkéntes munkával; üdvözli, hogy a testületre 2018-ra elkülönített 18,4 millió EUR új forrásokból származik; ragaszkodik ahhoz, hogy az új kezdeményezések finanszírozása ne gyakoroljon további nyomást az Erasmus+ forrásaira, és hogy az Európai Önkéntes Szolgálat uniós részére elkülönített pénzeszközökön kívül más eszközöket ne csoportosítsanak át az Erasmus+ programból a testületre; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett önkéntes tevékenységek finanszírozása legyen legalább egyenértékű az Európai Önkéntes Szolgálattól elvont költségvetéssel;

5.  kiemeli az Európa a polgárokért program krónikus alulfinanszírozottságát; helyteleníti az utóbbi 2018-as költségvetésének 740 000 eurós csökkentését a pénzügyi programozáshoz képest; emlékeztet, hogy ez az Európa a polgárokért program költségvetésének mintegy 3%-át teszi ki és hatással lesz a sikeres projektek már így is alacsony arányára; felszólít arra, hogy biztosítsanak további forrásokat a tevékenységi támogatásokra az Európa a polgárokért program 2018-as költségvetésében;

6.  felszólít további 14 millió EUR elkülönítésére a Kreatív Európa 2018-as költségvetésére az európai polgárok elvárásainak, valamint az egyes alprogramok célkitűzéseinek teljesítése érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy különösen a Kultúra alprogram súlyosan alulfinanszírozott, és ennek következtében nehézséget okoz a kielégítő sikerességi arányok elérése; kiemeli, hogy a jobb sikerességi arányok szempontjából a MEDIA alprogram és a garanciaeszköz számára is előnyös lenne egy stabil és következetes költségvetési előirányzat;

7.  üdvözli az uniós intézmények által az elmúlt években a kifizetések hátralékának kezelésére tett erőfeszítéseket; rámutat, hogy az illetékes szervek és a kedvezményezettek közötti szerződések késedelmes véglegesítése, valamint a késedelmes kifizetések veszélyeztetik a programok Bizottság általi teljes körű végrehajtását;

8.   hangsúlyozza a kulturális és oktatási tevékenység fontosságát a menekülteknek a fogadó európai társadalmakba történő sikeres integrációjában és ezért felszólít a menekültek integrációját célzó projektek állandó bevezetésére az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok célkitűzései közé a 2016-os külön pályázati felhívások keretében elkezdődött munka alapján;

9.   hangsúlyozza, hogy az EU külső kulturális kapcsolataiban az emberek közötti kapcsolatokon alapuló megközelítés továbbfejlesztésének központi elemeként tovább kell erősíteni az Erasmus+, a Kreatív Európa, az Európa a polgárokért és a Horizont 2020 nemzetközi dimenzióját az EKSZ költségvetésében;

10.   üdvözli a Kreatív Európa költségvetési során a további 4 millió eurót a kulturális örökség európai évének (2018) finanszírozására; sajnálja azonban, hogy nincs külön költségvetési sor a Parlament és a Tanács kötelezettségvállalásának megfelelően arra, hogy 7 millió eurót különítsenek el egy „látható költségvetési sorban” a kulturális örökség európai évére;

11.  felhívja a tagállamokat és az EBB-t, hogy teljes mértékben aknázzák ki az ESBA-ban rejlő potenciált a kulturális és kreatív ágazat támogatásához, és ezáltal a növekedés ösztönzéséhez, az ESBA források nagyobb részének elkülönítése révén a kulturális és kreatív ágazatokra; sürgeti továbbá a Bizottságot és az EBB-t, hogy mozdítsák elő a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze, illetve az ESBA közötti interakciót annak érdekében, hogy a célnak megfelelő hiteleket biztosítson a kulturális és kreatív iparágak számára;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a „Multimédiás fellépések” költségvetési sor alatti kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés hatékonyan támogatja az uniós ügyek független és jó minőségű közvetítését; megismétli támogatását az Euranet Plus fenntartható többéves finanszírozása iránt; aggodalmát fejezi ki az Euranet Plus viszonylag alacsony 2018-as költségvetése miatt; felhívja az Európai Bizottságot, hogy biztosítson egy olyan fenntartható, hosszú távú megoldást, amely révén az Euranet Plus az uniós költségvetés szerves részévé válik és finanszírozása lehetővé teszi sugárzási körzetének kiterjesztését és hallgatói számának növelését az elkövetkező évek során;

13.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések értékét a jövőbeni uniós szakpolitikai kezdeményezések kialakításában; rámutat a „Gondoljuk újra Európát” előkészítő intézkedés sikerére, amely ténylegesen előmozdította a fiatalok körében az EU-t érintő kihívásokról szóló vitát és újszerű gondolkodást; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a kezdeményezés miként folytatható az Erasmus+ ifjúsági területének keretében; úgy véli, hogy a kezdeményezés hosszú távú folytatása legjobban egy jogalap létrehozása és új forrásokból finanszírozott előirányzatok rendelkezésre bocsátása révén biztosítható;

14.  üdvözli a „Különleges éves rendezvények” költségvetési tétel létrehozását az Európai Unió 2018-as költségvetésében, amely lehetővé fogja tenni az európai összetartozás érzésének fokozását a polgárok körében; megjegyzi, hogy a különleges éves rendezvényre fordított előirányzatoknak bizonyíthatóan hozzáadott értéket kell nyújtaniuk az európai polgárok számára az uniós tagállamokban;

15.   kiemeli annak fontosságát, hogy a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a polgárok megértsék az Unió, szakpolitikái és folyamatai működését és részt vegyenek azokban; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az Európai Uniónak javítania kell kommunikációs politikáját;

16.   kiemeli a statisztikai kutatás és az összehasonlító adatforrásokhoz való hozzáférés fontosságát, amely lehetővé teszi a kultúra és az oktatás területén zajló politikák kulturális, gazdasági és társadalmi hatásának hatékony nyomon követését és elemzését; e tekintetben emlékeztet arra, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni erre a célra;

17.  hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan létre kell hozni a saját források valódi és következetes rendszerét annak érdekében, hogy megoldást találjunk egyes uniós programoknak az alulfinanszírozásból eredő krónikusan alacsony sikerességi arányára és biztosítsuk az uniós költségvetés anticiklikus szerepét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	11.7.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 4 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Morten Messerschmidt, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Mary Honeyball, Marc Joulaud, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Martina Michels
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Lefteris Christoforou, Maria Heubuch

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (5.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Petr Ježek

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi a 2018-as költségvetési tervezetet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a III. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatai és kifizetési előirányzatai csökkentek 2017-hez képest; hangsúlyozza, hogy ezek a csökkenések nem indokolhatók az egyeztetett intézkedések végrehajtásában jelentkező késedelemmel; üdvözli a III. fejezet további 817,1 millió euróval való feltöltését a felső korlátja fölé a rugalmassági eszköz felhasználásával; hangsúlyozza, hogy a kiadások javasolt szintje nem lesz elegendő az uniós szükségletek fedezésére a migráció, illetve a biztonság területén;

2.  úgy véli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetésének nagyarányú csökkentése (a kifizetési előirányzatok esetében 49,7%) aláássa az alap fontos és sürgős politikai céljait; vitatja a Bizottság 2018. évi költségvetési tervezetben szereplő azon állításait, amelyek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának javasolt csökkentését igazolják; üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy növelje a kiemelt tevékenységek költségvetését, beleértve a visszaküldés/visszafogadás kapcsán a harmadik országokkal folytatott fokozottabb együttműködés költségvetési előirányzatait; aggódik amiatt, hogy a menedékkérők fogadási, ellátási és integrációs költségeit a Bizottság alábecsülheti; hangsúlyozza, hogy az Unióban védelmet keresők biztonságát nem érinthetik hátrányosan a költségvetési csökkentések;

3.  úgy véli, hogy ha a Dublini Rendelet[1] felülvizsgálatára vonatkozóan nincs is megállapodás, az áthelyezéseket 2017 szeptembere után is folytatni kell, és úgy véli, hogy erre a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztás és a szolidaritás megerősítése miatt is szükség van;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy amint az európai migrációs stratégia – és különösen a dublini rendszer reformja, a határregisztrációs rendszer, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) – jogalapját elfogadják, terjesszen elő módosító indítványt ezek pénzügyi vonatkozásairól annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az európai menekültügyi és migrációs politika megfelelő és gyors finanszírozását;

5.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap elfogadásához vezető tárgyalások során kiemelten fontos volt a finanszírozás méltányos és átlátható elosztása az alap különböző céljai között; felhívja ennek megfelelően a Bizottságot, hogy növelje az alap költségvetési sorainak számát, elősegítve ezáltal a különböző célokra – és azok költségvetési soraira – elkülönített pénzügyi források elosztásának jobb olvashatóságát és átláthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy válassza el a méltányos visszaküldési stratégiák javításával kapcsolatos kiadásokat a legális migráció előmozdításával kapcsolatos kiadásoktól, és az összes jövőbeni költségvetési tervezetben támogassa a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációját, ahogyan azt a 2015. és a 2016. évi költségvetésről szóló véleményeiben az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság javasolta;

6.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy célzott előirányzatokat különítsenek el a migrációs és menekültügyi válság kiváltó okainak kezelésére; e célból hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek finanszíroznia kellene a migránsok származási országában, valamint a menekülteket befogadó országokban zajló fellépéseket, ideértve – de nem kizárólag – a szegénység, a munkanélküliség, az oktatás és a gazdasági lehetőségek, valamint az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás jelentette kihívások nyomán tett lépéseket;

7.  hangsúlyozza, hogy milyen fontos szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek a migránsok és menedékkérők életének megmentésében a külső határokon, valamint abban, hogy ismerjék jogaikat és azoknak érvényt tudjanak szerezni; kéri, hogy a civil társadalmi szervezetek kapjanak több pénzügyi támogatást tevékenységeik bővítéséhez;

8.  sajnálja a Belső Biztonsági Alap költségvetésének jelentős csökkenését (35,6% a kifizetési előirányzatoknál); hangsúlyozza, hogy az Unióban továbbra is tapasztalható biztonsági fenyegetés fényében a Belső Biztonsági Alap számára nyújtott finanszírozásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy segítse a belső biztonságot fenyegető veszélyeket – és különösen a határokon átnyúló szervezett és súlyos bűnözést, a terrorizmust és a számítástechnikai bűnözést – kezelő tagállamokat; kiemeli, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani az információmegosztás javítására és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekre;

9.  üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon belüli sürgősségi segélyeszközök (szükséghelyzeti támogatási rendszer (EMAS)) és az Unión belüli sürgősségi humanitárius támogatás eszköze (Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz) 50 millió, illetve 200 millió eurós finanszírozását;

10.  tudomásul veszi a 2018-as költségvetési tervezet növekedését a bel- és igazságügy terén működő, „új feladatokat” ellátónak minősülő minden ügynökség kiadásai és létszámterve tekintetében; sajnálja azonban, hogy a javasolt növekedések alacsonyabbak a legtöbb ügynökség által kérteknél; hangsúlyozza, hogy növelni kell az eu-LISA, az Eurojust, a CEPOL és az Europol létszámát; kéri az Eurojust költségvetésének növelését, mivel – különösen az Európai Ügyészség létrehozását követően – egyre több az Unión belüli igazságügyi együttműködésre irányuló kérelem; anélkül, hogy az hatással lenne a bel- és igazságügy területén tevékenykedő egyéb uniós ügynökségek költségvetési juttatására, további pénzügyi forrásokat kér az Europol számára annak megnövekedett munkaterhelésére való tekintettel; hangsúlyozza, hogy az Europol és az Eurojust további pénzügyi forrásait a közös nyomozócsoportok finanszírozására kell fordítani; üdvözli az európai adatvédelmi biztos költségvetésének az általános adatvédelmi rendelet[2] végrehajtására való tekintettel történő növelését; kéri további emberi erőforrásoknak az EASO rendelkezésére bocsátását annak érdekében, hogy az teljes jogú ügynökséggé válhasson, és képes legyen műveleti és technikai segítséget nyújtani a tagállamoknak; kéri további emberi erőforrások biztosítását az Alapjogi Ügynökség számára; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Alapjogi Ügynökség mandátuma továbbra is korlátozza az alapvető jogok előmozdításában betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy az Alapjogi Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére kifejtse véleményét a jogalkotási javaslatokról, valamint hogy hatáskörének ki kell terjednie az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében védett jogok minden területére, ideértve például a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyeket is;

11.  rámutat, hogy a Bizottság javaslata harmadik egymást követő éve nem hagy mozgásteret a III. fejezet felső határa alatt, nyilvánvalóvá téve a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezetének idejétmúlt méretét, amint azt az Európai Parlament a félidős felülvizsgálat részeként kifejtette;

12.  rámutat, hogy az Eurojust munkaterhelése, illetve az ügyek összetettsége és száma jelentősen növekszik (ez utóbbi az elmúlt öt évben 100%-kal emelkedett); ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Eurojust működési költségei és létszámterve csökkentésre került; hangsúlyozza, hogy az Eurojustot megfelelően kell finanszírozni ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan betölteni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása terén betöltött kulcsfontosságú szerepét; a határokon átnyúló bűncselekmények számának jelentős növekedése miatt és az alapok felhasználásának rugalmasabbá tétele érdekében sürgeti a közös nyomozócsoportok előirányzatainak növelését;

13.  több forrást kér az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás Unión belül terjedő jelenségével szembeni fellépéshez; úgy véli, hogy e cél az integráció elősegítése és a diszkrimináció, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem révén érhető el.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	31.8.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 9 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Malin Björk, Caterina Chinnici, Daniel Dalton, Frank Engel, Raymond Finch, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Claude Moraes, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marina Albiol Guzmán, Maria Grapini, Anna Hedh, Petr Ježek, Jeroen Lenaers, Andrejs Mamikins, Angelika Mlinar, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	André Elissen, Rosa Estaràs Ferragut, Arndt Kohn, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Philippe Lamberts, Adam Szejnfeld, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

40	+
ALDE	Nathalie Griesbeck, Petr Ježek, Angelika Mlinar, Cecilia Wikström, Sophia in 't Veld
ECR	Daniel Dalton, Helga Stevens, Branislav Škripek
PPE	Frank Engel, Rosa Estaràs Ferragut, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jeroen Lenaers, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Roberta Metsola, Adam Szejnfeld, Csaba Sógor, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Traian Ungureanu, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Bogdan Brunon Wenta, Tomáš Zdechovský
S&D	Caterina Chinnici, Ana Gomes, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Arndt Kohn, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Soraya Post, Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Julie Ward, Josef Weidenholzer
VERTS/ALE	Jan Philipp Albrecht, Philippe Lamberts, Judith Sargentini

9	-
EFDD	Raymond Finch, Kristina Winberg
ENF	André Elissen, Auke Zijlstra
GUE/NGL	Marina Albiol Guzmán, Malin Björk, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat
NI	Udo Voigt

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]    Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás). (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
• [2]    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (13.7.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Danuta Maria Hübner

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 18,9 %-kal, kifizetési előirányzatait pedig 21,7 %-kal csökkenti a 2017. évi költségvetéshez képest, amely kevéssel még mindig meghaladja az erre az évre eredetileg beállított összeget; megállapítja, hogy a Bizottság nem hagy mozgásteret a 3. fejezetben, és a migrációra és a biztonságra 2018-ban fordítandó elégséges finanszírozás fenntartása érdekében javasolja a Rugalmassági Eszköz igénybevételét 817,1 EUR összeg erejéig;

2.  üdvözli különösen az Európa a polgárokért program kötelezettségvállalási előirányzatainak 4,2 %-kal, kifizetési előirányzatainak pedig 8,6%-kal javasolt emelését, valamint a Jogok, egyenlőség és polgárság program kötelezettségvállalási előirányzatainak 1,2 %-os emelését a 2017. évi költségvetéshez képest, mivel ezek a programok hozzájárulnak az uniós politikában való általános állampolgári részvételnek és az uniós polgárságból származó jogok gyakorlásának erősítéséhez; e tekintetben elkötelezi magát az uniós intézmények és az európai civiltársadalmat képviselő szervezetek közötti strukturált párbeszédnek a Bizottsággal közös erősítése mellett;

3.  megállapítja, hogy az európai polgári kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatait 100 000 euróval csökkentették, és rámutat az eszköz használatának ösztönzését célzó megfelelő finanszírozás szükségességére, mivel az a részvételi demokrácia értékes eszköze;

4.  megállapítja, hogy a kommunikációs fellépések finanszírozása növekedett, a kötelezettségvállalási előirányzatokban 0,2 %-kal, a kifizetési előirányzatokban pedig 2,1 %-kal, és sajnálatát fejezi ki, amiért e növekedés nem jelentősebb, különösen mert a 2018. év nagy jelentőséggel fog bírni a 2019. évi európai választások előkészítése során a polgárokkal folytatott kommunikáció szempontjából, és mert e finanszírozás és a széles körű nyilvános vita biztosítása és az állampolgároknak a Bizottság által idén előterjesztett fehér könyv nyomán Európa jövőjéről folytatandó vitába való bevonása között van összefüggés;

5.  felhívja az elnökséget és a Bizottságot, hogy tegyenek az Európai Parlament Átláthatósági Osztálya és az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága erőforrásainak megfelelő növeléséért;

6.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság továbbra is meglévő költségvetési tételekből használ fel pénzt olyan újonnan létrehozott támogatások finanszírozására, amelyek kívül esnek az uniós költségvetésen, ezért nem vonatkozik rájuk a parlamenti ellenőrzés;

7.  hangsúlyozza, hogy az európai választások jelentőségéről szóló tájékoztatás biztosításához egységes költségvetési megközelítésre van szükség; kéri, hogy induljon kampány az állampolgárok tájékoztatására a Parlament mint az őket európai szinten közvetlenül képviselő intézmény szerepéről, választói jogaikról, szavazatuk európai vonatkozásáról és a szavazatuk és az Európai Bizottság elnökének megválasztása közötti összefüggésről.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	12.7.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Michał Boni, Mercedes Bresso, Elmar Brok, Richard Corbett, Pascal Durand, Danuta Maria Hübner, Diane James, Ramón Jáuregui Atondo, Morten Messerschmidt, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Markus Pieper, Helmut Scholz, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Claudia Țapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Gerolf Annemans, Cristian Dan Preda, Jasenko Selimovic, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Pál Csáky

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

19	+
ALDE	Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jasenko Selimovic
GUE/NGL	Helmut Scholz, Barbara Spinelli
PPE	Michał Boni, Elmar Brok, Pál Csáky, Danuta Maria Hübner, Markus Pieper, Cristian Dan Preda, György Schöpflin, Rainer Wieland
S&D	Mercedes Bresso, Richard Corbett, Ramón Jáuregui Atondo, Pedro Silva Pereira, Claudia Țapardel
VERTS/ALE	Pascal Durand, Josep-Maria Terricabras

4	-
ECR	Morten Messerschmidt, Kazimierz Michał Ujazdowski
ENF	Gerolf Annemans
NI	Diane James

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (27.9.2017)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(2017/2044(BUD))

A vélemény előadója: Barbara Matera

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió alapvető értékeinek egyike, és az Unió előmozdítja annak érvényesülését;

B.  mivel az Európai Parlament ismételten kérte, hogy biztosítsanak erre elegendő finanszírozást, és hogy a lehető legnagyobb mértékben helyezzék előtérbe a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program Daphné programmal kapcsolatos egyedi célkitűzését a nők és a lányok erőszakkal szembeni védelme érdekében;

C.  mivel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetése tervezetének egyik fő célkitűzése a gazdasági kohézió és a – különösen a fiatalokat érintő – munkahelyteremtés támogatását szolgáló stratégiai befektetések és a fenntartható növekedés finanszírozása; mivel e tekintetben fontos annak is fokozott figyelmet szentelni, hogy a nők ki tudják aknázni a gazdaság valamennyi ágazatában számukra rejlő lehetőségeket, ideértve a digitális gazdaságot, az információs és kommunikációs technológiai ágazatot (ikt), valamint a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (az ún. „STEM”) területét; mivel ezeken a területeken – különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre – fontos a nemek közötti jelentős szakadék és az ikt-ágazatban és a STEM területén tapasztalható készséghiány kezelése;

D.  mivel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a nők gazdasági függetlensége és társadalmi szerepvállalásának növelése szempontjából, miközben a közszolgáltatások továbbra is fontos ágazatot jelentenek a nők foglalkoztatása tekintetében;

1.  megerősíti azt a kérését, hogy a költségvetési eljárás során érvényesítsék a nemek közötti egyenlőség szempontját, és hogy a költségvetési előirányzatokat használják a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdításának hatékony eszközeként; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés olyan módszertan, amelyet valamennyi uniós költségvetési sorra alkalmazni kell, és nemcsak azokra a programokra, amelyekben a nemi dimenzióra kifejtett hatások a legjelentősebbnek látszanak;

2.  javasolja költségvetési terv kidolgozását a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének az uniós intézményekben történő végrehajtására; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése jogi kötelezettség, amely közvetlenül a Szerződésekből ered;

3.  hangsúlyozza, hogy az előző programtervezési időszak előirányzatainak megfelelően növelni kell a Daphne egyedi célkitűzés forrásait, valamint hogy a következő többéves pénzügyi keretre való felkészülés keretében külön költségvetési sort kell létrehozni e célkitűzésre; mivel a nemek közötti egyenlőség céljait túl gyakran alárendelik más politikai céloknak, amelyek azonos költségvetési sorba tartoznak;

4.  hangsúlyozza, hogy finanszírozni kell a leginkább veszélyeztetett nők és lányok külön támogatását; különösen a fogyatékossággal élő nők, a menekültek és az embercsempészet és bántalmazás áldozatai esetében;

5.  kéri, hogy az előirányzatokat fordítsák a nők vállalkozói kedvének ösztönzésére, továbbá hogy a COSME-hoz, a Horizont 2020-hoz és az Európai Szociális Alaphoz hasonló uniós programok és alapok révén biztosítsák és ösztönözzék azt, hogy a nők hozzáférjenek a hitelekhez és a tőkefinanszírozáshoz;

6.  üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozásának folytatását; arra hív fel, hogy biztosítsák a lányok és a fiatal nők egyenlő arányú részvételét a kezdeményezés hatálya alá tartozó intézkedésekben, és szenteljenek megkülönböztetett figyelmet a – többek között a digitális gazdaságban, valamint az ikt- és a STEM-ágazatokban – számukra biztosítandó minőségi képzési és foglalkoztatási lehetőségeknek;

7.  tudomásul veszi, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) javasolt költségvetési előirányzatai szerény mértékben növekedtek; hangsúlyozza, hogy a femicídium és a nőkkel szembeni erőszak létrehozandó európai megfigyelőközpontját az EIGE-n belül kell kialakítani annak érdekében, hogy annak szakértelmét és rendelkezésre álló erőforrásait hatékonyan és szinergikus módon ki lehessen használni; felszólít arra, hogy növeljék az intézet költségvetését és létszámtervét annak érdekében, hogy az meg tudjon felelni ezen új feladatoknak;

8.  sajnálja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem tartalmaz nemi dimenziót, és hangsúlyozza, hogy a sikeres megújulás folyamata nem lehetséges a válságok nőkre nehezedő hatásainak kezelése nélkül.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	25.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	13 3 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Arena, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Arne Gericke, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Mlinar, Marijana Petir, Terry Reintke, Ángela Vallina, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Eleonora Forenza, Edouard Martin
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Marie-Christine Arnautu, Jane Collins, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Axel Voss, Tiemo Wölken

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

13	+
ALDE	Angelika Mlinar
GUE/NGL	Malin Björk, Eleonora Forenza, Ángela Vallina
PPE	Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Axel Voss, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
S&D	Maria Arena, Vilija Blinkevičiūtė, David Martin, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Tiemo Wölken
Verts/ALE	Terry Reintke

3	-
ECR	Arne Gericke
EFDD	Jane Collins
ENF	Marie-Christine Arnautu

2	0
PPE	Marijana Petir, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	10.10.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 6 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Pina Picierno, Răzvan Popa, Paul Rübig, Jordi Solé, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni, Stanisław Żółtek
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Anneli Jäätteenmäki, Andrey Novakov, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Marie-Pierre Vieu, Auke Zijlstra

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

30	+
ALDE	Nedzhmi Ali, Gérard Deprez, Anneli Jäätteenmäki, Urmas Paet
GUE/NGL	Liadh Ní Riada
PPE	Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov Jan Olbrycht, Paul Rübig, Patricija Šulin, Inese Vaidere, Tomáš Zdechovský
S&D	Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, John Howarth, Pina Picierno, Răzvan Popa, Manuel dos Santos, Isabelle Thomas, Derek Vaughan, Daniele Viotti, Tiemo Wölken
Verts/ALE	Jordi Solé, Indrek Tarand, Monika Vana

6	-
ECR	Bernd Kölmel
EFDD	Jonathan Arnott
ENF	Marco Zanni, Auke Zijlstra, Stanisław Żółtek
NI	Eleftherios Synadinos

2	0
ECR	Richard Ashworth
GUE/NGL	Marie-Pierre Vieu

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás