Eljárás : 2016/2245(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0329/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0329/2017

Viták :

PV 13/11/2017 - 19
CRE 13/11/2017 - 19

Szavazatok :

PV 14/11/2017 - 5.6
CRE 14/11/2017 - 5.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0427

JELENTÉS     
PDF 674kWORD 77k
23.10.2017
PE 604.887v02-00 A8-0329/2017

a kohéziós politika eszközeinek régiók által a demográfiai változások kezelésére való alkalmazásáról

(2016/2245(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Iratxe García Pérez

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kohéziós politika eszközeinek régiók által a demográfiai változások kezelésére való alkalmazásáról

(2016/2245(INI))

Az Európai Parlament,

  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. és 175. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a szigetek sajátos helyzetéről szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel 2017. április 4-i állásfoglalására a nőkről és szerepükről a vidéki térségekben(8),

  tekintettel 2016. május 10-i állásfoglalására a kohéziós politikáról az EU hegyvidéki régióiban(9),

  tekintettel a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás 2012-es európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló jelentésről szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(10),

  tekintettel az „Új területfejlesztési eszközök a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: integrált területi beruházás (ITI) és közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)” című, 2016. május 10-i állásfoglalására(11),

  tekintettel a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására(12),

  tekintettel „A demográfiai kihívás és a nemzedékek közötti szolidaritás” című, 2010. november 11-i állásfoglalására(13),

  tekintettel a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló európai stratégiáról szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalására(14),

  tekintettel az Európa demográfiai jövőjéről szóló 2008. február 21-i állásfoglalására(15),

  tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2006. március 23-i állásfoglalására(16),

  tekintettel a Bizottságnak a „Gazdasági és költségvetési prognózisok az EU 28 tagállamára vonatkozóan (2013–2060)” című jelentésére (Európai Gazdaság 3|2015),

   tekintettel a Bizottság 2014. július 23-i, „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az Unió régióiban és városaiban” című, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik jelentésére,

  tekintettel a Bizottság „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” című, 2017. április 26-i közleményére (COM(2017)0252),

  tekintettel „Az Unióban az idősödő népesség hatásának kezelése (2009-es jelentés az idősödésről)” című, 2009. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2009)0180),

  tekintettel a Bizottságnak „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” című 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0244),

  tekintettel a Bizottságnak az „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című 2006. október 12-i közleményére (COM(2006)0571),

  tekintettel a „Zöld könyv: a demográfiai változások kihívása és a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című, 2005. március 16-i bizottsági közleményre (COM(2005)0094),

  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának 2016. június 16-i, a demográfiai kihívásra adott uniós válaszról szóló véleményére(17),

  tekintettel az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, „B” Tematikus Főosztályának 2013. szeptemberi, „Hogyan kezelhetik a regionális és a kohéziós politikák a demográfiai kihívásokat?” című tanulmányára,

  tekintettel az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat (ESPON) „Területi potenciálok feltérképezése és új szakpolitikák kialakítása Európa bizonyos területein: szigeteken, hegyvidékeken, gyéren lakott és part menti régiókban”(18),

  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0329/2017),

A.  mivel a demográfiai változás valóságos probléma Európában és világszerte, és az EU számára napjainkban az egyik fő kihívást jelenti nemcsak általánosságban véve, hanem a helyi fejlesztési és területi fellendítési szakpolitikák tekintetében is, egyidejűleg a foglalkoztatási ügyekkel, az ellenőrizetlen globalizációval, az éghajlatváltozással, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréssel, az ipari és technológiai váltás jelentette kihívásokkal, valamint a szociális és gazdasági befogadással együtt;

B.  mivel az európai népességet a legtöbb posztindusztriális társadalomhoz hasonlóan évtizedek óta növekvő élettartam és alacsony születési ráta jellemzi, ami a népesség szerkezetének és az életkorpiramis módosulásának veszélyét hordozza, mellékhatásként pedig a foglalkoztatásra alkalmas korban lévő lakosság fogyatkozását és elidősödő társadalmat eredményez; mivel az egész Európai Uniót sújtó gazdasági válság számos – elsősorban vidéki – területre és régióra erőteljes hatást gyakorolt, és a legkonkrétabban szegénységhez és elnéptelenedéshez vezetett; mivel a nemek között tartósan fennálló bérszakadék és a növekvő nyugdíjszakadék erőteljesen akadályozza a nők munkaerőpiaci részvételét;

C.  mivel a lakosság fejlődő országokban való gyors növekedése és az EU lakosságának demográfiai visszaesése nyomán várható az Európai Unió világ népességében való részesedése százalékos arányának visszaesése a 2015-ös 6,9%-ról 5,1%-ra 2060-ban(19);

D.  mivel az előrejelzések szerint a 273 NUTS 2 szintű régióból 132-ben a lakosság csökkenése várható 2015 és 2050 között(20); mivel ez a csökkenés különösen a helyi igazgatási egységeket (LAU) érinti;

E.  mivel az Unió és valamennyi tagállama elsődleges célkitűzése a növekedés előmozdítása annak mindhárom – intelligens, fenntartható és inkluzív – vetületében;

F.  mivel a földrajzi, illetve demográfiai sajátosságok a fejlesztési problémák felerősítésére szolgálnak; mivel ennélfogva a Lisszaboni Szerződés a gazdasági és a társadalmi kohézió mellett a területi kohéziót is célul tűzte ki;

G.  mivel a demográfiai változás a vele járó természetes dinamika és a migrációs mozgások következtében nem minden országot és régiót érint egységesen, azaz míg a legtöbb városi területen a népesség növekedése tapasztalható, addig a legtöbb vidéki és távoli zónában csökkenésről van szó, a legkülső régiókban pedig rendkívül eltérő helyzetek fordulnak elő; mivel az ilyen egyensúlyhiányok komoly kihívást jelentenek mind a népesség csökkenése, mind annak növekedése által érintett területek számára; mivel az elszigetelt és a nehezen megközelíthető zónákat veszélyezteti a leginkább a demográfiai visszaesés; mivel másrészt fel kel hívni a figyelmet a „szuburbanizáció” (külvárosiasodás) hatásaira, amely a helyi és regionális hatóságokat egyaránt nyomás alá helyezi a nagyvárosok környékén;

H.  mivel az európai régiók nem homogén területek; mivel munkanélküliséggel és szegénységgel küzdenek, és különleges kihívásokkal kell szembenézniük, különösen a demográfiai változások tekintetében, ami alapvető fontosságúvá emeli a szubregionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló célzott eszközök létrehozását és a jobb területi egyensúly előmozdítását a városi, városkörnyéki és vidéki területek között.

I.  mivel a nőket és különösen az egyedülálló anyákat jobban fenyegeti a szegénység és a kirekesztés kockázata;

J.  mivel a demográfiai változások kihívást jelentenek a társadalmi kohézió és a népesség egésze jólétének biztosítása, továbbá a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés szempontjából; mivel a demográfiai változások kihatással vannak az infrastruktúrára, a szolgáltatások elérhetőségére és minőségére, ami összekapcsolódási megoszlottság vagy egészségügyi sivatagok formájában nyilvánul meg, és gyakran a városi és vidéki lakosság közötti kapcsolatok elégtelenségének eredménye;

K.  mivel a demográfiai változások jelentős szakpolitikai kihívásokat vonnak maguk után a kohéziós politika számos területéhez kapcsolódó különböző területeken; mivel a regionális politika és az európai strukturális és beruházási alapok – köztük a Kohéziós Alap – kulcsfontosságú eszközök e változás kezeléséhez;

L.  mivel az Európai Unióban 113 millióan élnek nem urbanizált térségekben, amelyekben 12 millió mezőgazdasági üzem és 172 millió hektár mezőgazdasági terület található, és e térségek jelentős szerepet töltenek be az európai gazdaságokban, kultúrákban és ökoszisztémákban;

M.  mivel a megfelelő infrastruktúra és a szolgáltatások megfelelő szintje fontos tényezők a ritkán lakott vagy elvándorlás sújtotta régiók népességszerkezetének kezelésében, ahol nagyobb a beruházások és a munkahelyek jelentősége;

N.  mivel a megfelelő infrastruktúra és a közszolgáltatásokhoz és jó minőségű munkahelyekhez való hozzáférés fontos tényezők, amelyek befolyásolják a valamely adott területen való maradásra vagy az onnan eltávozásra vonatkozó döntést;

O.  mivel a nőket jobban fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a férfiakat, különösen 60 év felett;

P.  figyelembe véve, hogy a demográfiai változás leginkább az elmaradott régiókat érinti;

Q.  mivel a vidéki területeket érintő demográfiai változás nem csupán súlyos demográfiai következményekkel, hanem gazdasági és társadalmi következményekkel, területi zavarokkal, továbbá az életminőséget és a környezetet érintő következményekkel is jár;

R.  mivel a nemek közötti egyenlőség alapvető jog, az Unió közös értéke, és a növekedéssel, foglalkoztatással és társadalmi kohézióval kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele;

S.  mivel a nemek közötti egyenlőség fontos eszköz a gazdasági fejlődés és társadalmi kohézió szempontjából;

T.  mivel a kedvezőtlen demográfiai változás növeli a generációk közötti erőteljesebb szolidaritás iránti igényt;

Általános rész

1.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások jelentős gazdasági, társadalmi, költségvetési és környezeti nyomást helyeznek a tagállami kormányokra, a helyi és regionális hatóságokra a közszolgáltatások – különösen a jóléti és a szociális szolgáltatások –, az infrastruktúra létrehozása és fenntartása, továbbá az ökoszisztémák fenntartható területrendezés útján történő megőrzéséről való gondoskodás terén; hangsúlyozza, hogy ezt a nyomást tovább súlyosbítja majd az aktív népesség számának csökkenése és az eltartottak magasabb aránya; kiemeli a kiváló minőségű magán- és közszolgáltatások döntő szerepét; hangsúlyozza az elérhető magas színvonalú és megfizethető köz- és magánszolgáltatások fontosságát a nemek közötti egyenlőséget garantáló eszközként;

2.  úgy véli, hogy a demográfiai változásokra összehangolt módon kell megoldást találni valamennyi európai, nemzeti, regionális és helyi hatóság fellépése révén, illetve a helyi és regionális helyzetet tükröző alkalmazkodási stratégiák bevetésével, egy hatékony többszintű kormányzás konkretizálásával nemcsak a sajátos régiókat célzó konkrét szakpolitikák megalkotásában, hanem azok végrehajtásában is; véleménye szerint egy ilyen összehangolt és integrált reagálás célja a polgárok életminőségének a javítása és a jobb gazdasági lehetőségek biztosítása kell, hogy legyen, továbbá az érintett régiókban a társadalmi és közszolgáltatások minőségébe, elérhetőségébe és megfizethetőségébe való beruházás; úgy véli továbbá, hogy be kell vonni a civil társadalom képviselőit és más érdekelt feleket is; rámutat arra, hogy valamennyi globális megközelítésnek tükröznie kell a városok, a vidéki területek és a halászati és tengerparti területek szerepét, továbbá azokét, amelyek a földrajzi vagy demográfiai helyzet miatti egyedi problémákkal küzdenek, és figyelembe kell vennie azokat az egyedi kihívásokat, amelyek a legkülső régiókat, a ritkán lakott legészakibb régiókat és a szigeti, határ menti vagy hegyvidéki régiókat sújtják, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés kifejezetten elismeri; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe a különböző politikák által a nemek közötti egyenlőségre és a demográfiai változásokra gyakorolt befolyást;

3.  elismeri, hogy a demográfiai változások, bár új kihívásokkal járnak, de helyi szintű fejlesztési lehetőségeket is kínálnak a városi társadalmak igényeinek átalakulása folytán, különösen az élelmiszer, a szabadidő és a pihenés tekintetében, a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban a minőségi, biztonságos és differenciált termékeknek köszönhetően rejlő lehetőségek révén; úgy véli, hogy általában a faluturizmus és az ökoturizmus, az e-kereskedelem és különösen az idősek gazdasága (az ún. ezüst gazdaság) ugyancsak lehetőségeket teremt a helyi szintű fejlesztéshez, emelve a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági hazai termékek – úgymint kézműves termékek, hímzések és kerámiák – értékét a földrajzi jelzések oltalmának európai rendszere által; e tekintetben hangsúlyozza az intelligens szakosodási stratégiák jelentőségét, amelyek segítik a régiókat és a helyi területeket a nagy hozzáadott értéket képviselő tevékenységek azonosításában és a vonzó innovatív ökoszisztémák kialakításában, egy olyan valóban multifunkcionális vidékfejlesztési stratégiából kiindulva, amely a földtervezésbe integrálja a körforgásos gazdaságot; rámutat arra, hogy szintén jelentős ágazat a falusi turizmus, amely segít dinamikus életmódot fenntartani a vidéki területeken; hangsúlyozza, hogy fontos a szociális párbeszéd és a szociális partnerek, továbbá valamennyi más helyi érdekelt fél és hatóság bevonása az esb-alapok programozásának és végrehajtásának valamennyi szakaszába, hogy jobban előre jelezhetők legyenek a demográfiai változás által a helyi munkaerőpiacokra kifejtett hatások, és új stratégiákat lehessen kidolgozni az említett kihívások kezelésére;

A EU-n belüli demográfiai változások jellemzői

4.  megjegyzi, hogy az EU számos részén jelenleg tapasztalt demográfiai változásokkal kapcsolatos fő problémákat az alacsony népsűrűség, a korfa összeomlása miatti elöregedés, a csökkenő születésszám és ebből adódóan a gyermekkorú és a fiatal népesség drasztikus csökkenése, a folyamatos elnéptelenedés, a képzett munkaerő hiánya, a munkanélküliség, a munkahelyek miatt a fiatalok elvándorlása, továbbá a demográfiai szerkezet változásai jelentik; elismeri, hogy a hagyományos tevékenységek, termékek és termelési rendszerek és a helyi know-how megszűnése, a női munka láthatatlansága, a vállalkozások alacsony aránya, a beruházások hiánya miatti alacsony vagy hiányzó területi versenyképesség, illetve a biodiverzitás elvesztése, az erdők kivágás és a tűz kockázata miatti pusztulása mind a demográfiai változással összefüggő komoly problémák; hangsúlyozza, hogy e tendenciák hatása vidékenként másképpen érezhető, különösen a munkavállalás reményében a nagy városi központokba elvándorló lakosság mozgásának tulajdoníthatóan;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós demográfiai politika egyik fő célkitűzése kell legyen valamennyi olyan terület – illetve e területek sajátosságainak – figyelembe vétele, amelyeknek demográfiai egyensúlyhiánnyal kell szembenézniük – ezek olyan tényezők, amelyekhez a kohéziós politika régóta igyekszik alkalmazkodni, és amelyekhez való alkalmazkodás érdekében 2020 után még többet kell majd a kohéziós politikának tennie; kitart amellett, hogy a demográfiai változás minden területet érint, vidéki és városi területeket egyaránt, azonban a következményei eltérőek és különféle tényezőktől függnek, például a változás intenzitásától és sebességétől, illetve a bevándorlókat fogadó régiókat vagy a csökkenő népességű régiókat érintő tényezőktől;

6.  kiemeli, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az olyan hagyományos technikákat és gyártási módszereket alkalmazó hegyvidéki és vidéki mezőgazdasági kis- és középvállalkozásokat, amelyek integráltan és fenntarthatóan használják ki a természeti erőforrásokat, például a legelőket és a különböző takarmánynövény-fajtákat, különleges minőségű termékeket állítanak elő, és hozzájárulhatnak az említett területeken az elnéptelenedés visszafordításához vagy csökkentéséhez;

7.  hangsúlyozza, hogy az Uniót érintő demográfiai jelenségek nem újkeletűek, de – különösen a társadalmi és gazdasági nyomások következtében – most eddig soha nem látott mértékben fokozódtak; felhívja a figyelmet az időskorúak számának folyamatos növekedésére – évente mintegy kétmillióan érik el a 60 éves kort –, amely hatással van a területi, lakhatási, közlekedési és egyéb típusú infrastruktúrákra és szolgáltatásokra; aggodalommal állapítja meg, hogy a munkaképes korú népesség hirtelen csökkenése által jellemzett régiókat különösen súlyosan érintik a demográfiai kihívások; elismeri, hogy a beruházások hiánya, a bizonytalan infrastruktúra, a csökkent összeköttetések, a szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint a munkahelyhiány az elnéptelenedés fő tényezői; hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások erőteljes hatást gyakorolhatnak a nyugdíjakra, valamint a környezeti fenntarthatóságra, mivel a vidéki térségek elnéptelenedése és a növekvő urbanizáció egyaránt kihat az ökorendszerekre, a természetvédelemre és a természeti erőforrások felhasználására, különös tekintettel a városi földhasználatra, az infrastruktúrára, a lakáspiacokra és a növényzetre;

8.  úgy véli, hogy a demográfiai változások nemi dimenzióját is átfogó módon figyelembe kell venni, mivel a demográfiai hanyatlással küzdő régiókat a nemek és az életkor tekintetében fennálló, az elvándorlás következtében kialakuló egyensúlytalanságok is sújtják; úgy véli, hogy a demográfiai kihívások kezelését a nemek közötti egyenlőséget lehetővé tevő politikai keretben lehet és kell megtenni, ezért a nemi megoszlás tényezőjét figyelembe kell venni a demográfiai kérdésekről folytatott valamennyi vitában; úgy ítéli meg tehát, hogy a nemek esélyegyenlőségének valamennyi esb-alapban történő végrehajtását a jövőben még jobban meg kell erősíteni;

9.  emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése – amelyek célja a problémák leküzdése és az Unió foglalkoztatással, innovációval, oktatással, a szegénység csökkentésével, az éghajlattal és az energiával kapcsolatos alapvető prioritásainak meghatározása – közül a legtöbb foglalkozik a demográfiai kihívásokkal; hangsúlyozza, hogy a stratégia és kiemelt kezdeményezései végrehajtásának kulcsa a kohéziós politika eszközeinek pénzügyi támogatása, ideértve a népességváltozással és a népesség elöregedésével kapcsolatos rendelkezéseket is; és hogy az említett vetületeket valamennyi európai uniós eszközben hangsúlyozni kell;

10.  úgy ítéli meg, hogy a csökkenő és elöregedő népesség kihívásai miatt objektív, alapos és átfogó átértékelésre lesz szükség számos olyan működő gazdasági, szociális és politikai szakpolitika és program esetében, amelyek hosszú távú perspektívát kell, hogy érvényesítsenek;

Az uniós politikák összehangolása

11.  kéri az uniós eszközök nagyobb fokú összehangolását különösen a közös agrárpolitika, az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), többek között a kohéziós alap, az európai területi együttműködés, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai összekapcsolódási eszköz esetében, annak érdekében, hogy átfogóbb megközelítést lehessen biztosítani a demográfiai változások vonatkozásában; figyelembe véve, hogy a mostanáig alkalmazott mechanizmusok nem akadályozták meg a demográfiai egyensúlyhiányok fokozódását, a jelenlegi politikáknak és a fenti mechanizmusok működésének az alapos felülvizsgálatára van szükség; üdvözli ezzel összefüggésben az esb-alapok és az ESBA közötti szinergikus hatások maximalizálására tett törekvéseket; megismétli, hogy a Bizottságnak stratégiát kell elfogadnia a demográfiai változásról, amely a következő területeket helyezi előtérbe: tisztességes foglalkoztatás és a munkaügyi kapcsolatok minősége, különös tekintettel a munka új formáira és társadalmi funkciójára; a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás előmozdítására irányuló szakpolitikák területi vetülete, a demográfiai kihívásokkal küzdő területek számára hozzáférést és versenyképességet biztosító infrastruktúrák előmozdítása, a vállalkozások letelepedése érdekében; a versenyképes minőségű és árú IKT-lefedettség egyetemessé tétele a legritkábban lakott területeken; a jóléti állam alapvető szolgáltatásainak biztosítása a demográfiai kihívásokkal küzdő területeken; helyi szintű tömegközlekedés a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására; a magánélet és a szakmai karrier közötti jobb egyensúly, a fenntartható generációs megújulás és az eltartásra szoruló személyeknek járó megfelelő gondozás biztosítása céljára tervezett szakpolitikák; a migránsok és a nemzetközi védelem alatt álló menekültek fogadásáról, beilleszkedéséről és visszatérítéséről szóló szakpolitikák; továbbá a vidéki életről szóló tájékoztatás vonzóbb új kereteinek kiterjedtebb használata; hangsúlyozza a meglévő kezdeményezések – úgymint a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló, valamint az EIT digitális és egészségügyi tudásinnovációs központok – fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy az európai régiók előtt álló demográfiai kihívások kezelésekor vegye figyelembe az említett kezdeményezések által már kidolgozott megoldásokat; hangsúlyozza az európai képesítési keretrendszer fontosságát az élethosszig tartó tanulás tekintetében, mivel ezzel támogatni lehet az oktatást és a képzést az elnéptelenedéssel fenyegetett területeken; úgy ítéli meg, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó kezdeményezésnek magában kell foglalnia a lehetséges demográfiai hatások elemzését a valamennyi európai jogalkotási kezdeményezést megelőző hatáselemzésben;

12.  hangsúlyozza, hogy fontos, hogy az Unió valamennyi szakpolitikai területen érvényesítse a demográfiai szempontokat, és szerepeltesse azokat azokban a költségvetési fejezetekben, amelyek célja az említett politikák fejlesztése, konkrétan a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az információs társadalom, a K+F+I, a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális politika és a közlekedés területén; szükségesnek tekinti a demográfiai tervezés és kritériumok demográfiai hatásáról szóló jelentéseknek az említett politikák nem kívánatos eredményei és hatásai értékelésében történő szerepeltetését, a demográfiai változás olyan megközelítésének előnyben részesítése céljából, amely a regionális és helyi önkormányzatokat is bevonja; véleménye szerint különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, amelyek különösen erőteljesen szembesülnek az említett demográfiai problémákkal; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az „intelligens falu” kezdeményezést, amelynek segítségével – korszerű technológiák, úgymint az 5G és az innováció révén – a vidéki közösségek újraéleszthetők; hangsúlyozza emellett a vidéki és a városi térségek közötti megerősített együttműködés fontosságát; hangsúlyozza, hogy egyetemes hozzáférést kell biztosítani magas színvonalú, megfizethető szociális és állami szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz – különösen a gyermekek és az idősek számára –, a társadalmi befogadás előmozdítása, a nemek közötti egyenlőség biztosítása és a demográfiai változás hatásainak enyhítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a közösségek megőrzése érdekében – különösen az elnéptelenedéssel fenyegetett területeken – új fizetett munkalehetőségeket kell biztosítani, különösen a nők számára, és gondoskodni kell a szakmai és a magánélet közötti kielégítő egyensúly előmozdításának feltételeiről; véleménye szerint fontos ragaszkodni a városi és a vidéki területek mint egymást kiegészítő funkcionális terek globális földrajzi szintű megközelítéséhez; hangsúlyozza, hogy fokozottabban integrálni kell a különféle alapokat, hogy helyi részvételen alapuló és fenntartható, valódi fejlődés valósuljon meg; rámutat arra, hogy az uniós demográfiai politikának jobb teljességre, valamint a tagállamokkal való, illetve a horizontális koordinálásra kell törekednie; emlékeztet arra, hogy az Unió nem pusztán finanszírozza a területi fejlesztést, hanem nagymértékben meghatározza a helyi és regionális hatóságoknak az említett alapok felhasználására való lehetőségeit a társadalmi és területi egyenlőtlenségek elleni küzdelem céljából; kitart amellett, hogy bár egyszerűsödött az állami támogatás korszerűsítésének folyamata, és bővült az értesítést nem igénylő kivételek köre, a jelenlegi keret továbbra is nagyon bonyolult és költséges a kisebb helyi és regionális hatóságok számára; úgy ítéli meg, hogy bár 2014 folyamán egyszerűsödtek a közbeszerzési szabályok, még mindig túl sok akadály áll a helyi és a regionális hatóságok előtt ahhoz, hogy fejlesszék az említett érzékeny területek termelési struktúráját;

13.  úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a tagállamokban a migrációs és integrációs politikákat, tiszteletben tartva az adott tagállamok jogait és hatásköreit, akárcsak a szubszidiaritás elvét, a negatív demográfiai tendenciák lefékezése érdekében; hangsúlyozza a családteremtő és családtámogató szakpolitikák fontos szerepét; úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára lehetővé kell tenni az integrációs politikák sikeres helyi végrehajtását; úgy ítéli meg, hogy helyi és regionális önkormányzatoknak kiemelt szerepet kell vállalniuk a demográfiai kihívások kezelésére irányuló intézkedésekben, kéri, hogy a növekedésről szóló éves felmérésben és az országspecifikus ajánlásokban vegyék figyelembe a tagállamokon belüli regionális eltéréseket és a régiók közötti egyenlőtlenségeket; úgy véli, hogy a határ menti régiókban az együttműködés során figyelembe kell venni a határokon átnyúló kezdeményezésekkel kapcsolatos óhajokat és lehetőségeket is; e téren képzési programok kidolgozását javasolja annak érdekében, hogy jobb felvilágosítást adjanak a problémakörről, és növeljék az azzal kapcsolatos tudatosságot, úgy ítéli meg, hogy a demográfiai problémák kezelése során egész Európára kiterjedő integrált megközelítést kell alkalmazni, és hogy a probléma Európa egyik részén történő megoldása nem érinthet kedvezőtlenül más európai területeket; felszólít arra, hogy európai szinten hozzanak létre a bevált gyakorlatok és a jó tapasztalatok cseréjét szolgáló hálózatokat, amelyek révén a regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalom szereplői is kölcsönösen megtanulhatják egymástól a demográfiai változások által generált problémák kezelését;

Az európai alapok hatékonyságának fokozása

14.  hangsúlyozza, hogy az esb-alapoknak javítaniuk kell a demográfiai változás kezelésével kapcsolatos hatékonyságukat a következő programozási időszakban, az alábbiak segítségével: erőteljesebb és célirányosabb összpontosítás a végleges rendeletekben a demográfiai változásra mint kiemelt területre, a tagállamok, a régiók és a helyi önkormányzatok támogatását célzó iránymutatások terjesztése, valamint az esb-alapok lehetőségeinek a megvizsgálása, hogy mennyire szolgálhatnák a demográfiai változások kezelése célját a partnerségi megállapodások és az operatív programok kialakítása és végrehajtása során; előrelátóbb szemlélet a demográfiával kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalban, valamint az intézményi tanulásra vonatkozó bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréje; az irányító hatóságok és helyi érdekelt felek technikai támogatása a demográfiai változások nemzeti és helyi szintű kezelésére irányuló hatékony politikák végrehajtása érdekében; a helyi önkormányzatok aktív részvétele az alapok végrehajtására irányuló programok tervezésében, irányításában és belső értékelésében, továbbá a demográfiai kihívásokkal küzdő területek NUTS 3 szinten és helyi igazgatási szinteken történő szükséges azonosításában; ösztönzi technikai segítség és képzés nyújtását a helyi érdekelt felek és a demográfiai változás kezelésére irányuló eredményes szakpolitikák nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásáért felelős irányító hatóságok számára; úgy ítéli meg, hogy a NUTS 2 szintű regionális támogatások gyakran elfedik egyes tagállamok társadalmi és területi, régión belüli, sőt régiók feletti egyenlőtlenségeit; kéri, hogy megfelelő léptékű uniós térképek készüljenek a területi problémák tükrözése érdekében, hogy a támogatást a leghátrányosabb helyzetű területekre lehessen irányítani;

15.  kéri, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap nagyobb mértékben, több támogatással járuljon hozzá az elöregedés, a vidékiség és a népesség kivándorlása magasabb arányaival jellemzett területekhez, hogy javuljanak ezek közlekedési és távközlési infrastruktúrái, csökkenjen a digitális szakadék, és jobb közszolgáltatások álljanak rendelkezésre; hangsúlyozza ebben az összefüggésben az „e-egészségügy” jelentőségét; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy jobban összpontosítsák a rendelkezésre álló beruházásokat a demográfiai változások és hatásuk kezelésére;

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy a kohéziós politika intézkedéseinek segítségével fékezze meg a ritkán lakott régiókból való fokozódó elvándorlást, ahol a megfelelő infrastruktúra és a szolgáltatások megfelelő szintje alapvető előfeltételei különösen a gyermekes családok megtartásának;

17.  hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak (ESZA) fokoznia kell a fiatalok képzésében és oktatásában kifejtett erőfeszítéseit, elő kell mozdítania a foglalkoztathatóságot, valamint segítenie kell a jobb munka-magánélet egyensúly kialakításában, illetve az idősek szociális és digitális elszigetelődésének megakadályozásában; hangsúlyozza továbbá, hogy az alapnak a hanyatlófélben lévő régiók előkészítő programjai révén javítania kell a foglalkoztatási kilátásokat, továbbá a nők, a fiatalok és az idős polgárok társadalmi befogadásának fellendítése által; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az Európai Szociális Alap legkülső régiók támogatására való felhasználásakor gondot fognak fordítani a munka és a családi élet közötti jobb egyensúly biztosítására; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy végleges egyedi alap létrehozását a meglévő alapokon belül, a súlyos és tartós demográfiai hátrányokkal küzdő területek megsegítése céljából; kéri, hogy az alap elosztására a tényleges földtervezéssel összhangban kerüljön sor, amely meghatározza a rövid, közép- és hosszú távú prioritásokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy foglalják bele a Kohéziós Alapot a jövőben kialakítandó stratégiákba a demográfiai változások áthidalása érdekében, továbbá emlékeztet arra, hogy az Alapot az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából hozták létre; úgy véli, hogy a regionális, határokon átnyúló, transznacionális és makroregionális együttműködés elősegítése érdekében az ESZA-nak jobban kellene támogatnia az innovatív szociális projektek fejlesztését és irányítását, valamint azon, az egész EU-ra kiterjedő, transznacionális kísérleti projekteket, amelyek középpontjában szociális és foglalkoztatási kérdések állnak, hogy így képesek legyenek megbirkózni a demográfiai változások által generált közös kihívásokkal;

18.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – amint azt az Európai Számvevőszék 5/2017. sz. különjelentése hangsúlyozta – a munkanélküli, képzésben vagy oktatásban nem részesült fiatalok segítésére szánt uniós ifjúsági garancia nem sok előrehaladást mutat fel, eredményei pedig elmaradnak a kezdeti várakozásoktól;

19.  sajnálja, hogy az ESBA-nak – a területi töredezettség elkerülése érdekében – segítenie kell az alacsonyabb demográfiai dinamikájú területeket azáltal, hogy növeli a kiemelt uniós területekre, vagyis az energiába, a közlekedésbe, az oktatásba, az üzleti életbe, az innovációs kutatásba, a kkv-kba, az oktatásba és a szociális infrastruktúrába irányuló beruházást; úgy véli, hogy a 2020 utáni kohéziós politika kidolgozása során meg kell vitatni egy külön státusz létrehozásának megfontolását a demográfiai szempontból hátrányos helyzetű régiók számára;

A kohéziós politika jövője a demográfiai változások kezelésének vonatkozásában

20.  úgy véli, hogy a kohéziós politika megfelelő eszközökkel rendelkezik a demográfiai változás kezelésére, különösen más uniós, nemzeti és regionális szakpolitikákkal összekapcsolva, mind az elöregedés, mind pedig a népességfogyás tekintetében is, és ezért a kohéziós politikának sokkal meghatározóbb szerepet kell játszania annak érdekében, hogy támogassa a régiók demográfiai változásokhoz való alkalmazkodását; úgy véli, hogy ennek tükröződnie kell a demográfiai változás kezelésére irányuló alap-specifikus rendeletekben is, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében foglalt kifejezett felhatalmazással összhangban; kéri az EUMSZ 174. cikkében és a 1303/2013/EU rendelet 121. cikkében foglalt, „súlyos és állandó demográfiai hátrány” fogalmának pontos meghatározását, hogy a demográfiai kihívásokat statisztikai szempontból elemezni lehessen; hangsúlyozza a város és a vidék kapcsolatainak fontosságát, és kéri a Bizottságot, hogy reagáljon az integrált fenntartható városfejlesztési stratégiák fenntartható városi-vidéki fejlesztési partnerségekkel való kiegészítésének lehetőségére; úgy véli, hogy a Bizottságnak proaktív intézkedéseket kell tennie a demográfiai változás kedvezőtlen hatásainak megakadályozására, és technikai segítséget kell nyújtania az elnéptelenedéssel leginkább sújtott régiók számára;

21.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának elő kell mozdítania a nők, különösen a munkakereséssel küzdő anyák foglalkoztathatóságát és befogadását, ezért kéri a nők hozzáférését a képzési és tanulási programokhoz, rámutat ugyanakkor arra, hogy a megszerzett képesítéseknek összhangban kell állnia a munkaerőpiac igényeivel; hangsúlyozza, hogy segíteni kell a fiatal anyákat a munkába való visszatérésben azáltal, hogy minden életkorú gyermek számára egész napos megbízható gyermekgondozási lehetőségeket – többek között iskola előtti tanulási lehetőségeket – biztosítanak, hogy megállítható legyen az elnéptelenedés;

22.  úgy véli, hogy a demográfiai kihívások kezelése érdekében a régióknak proaktívabb módon kell felhasználnia az esb-alapokat, hogy kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség, és a fiatalok lehetőséget kaphassanak a megfelelő életpálya megkezdésére; megállapítja, hogy ezt a fiatalok képzési programjainak és vállalkozásának támogatásával lehet elérni;

23.  kéri, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletben (CPR) hozzanak létre egy jogi keretrendszert a súlyos és állandó demográfiai hátránnyal küzdő területek meghatározására; hangsúlyozza, hogy a demográfiával kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalban előrelátóbb szemléletre van szükség, minthogy a demográfiai mintákban mutatkozó regionális eltérés minden valószínűség szerint erős aszimmetrikus szocioökonómiai hatást fog gyakorolni az európai területekre, ami tovább fokozza Európa regionális egyenlőtlenségeit; kéri az új eszközök adminisztrációjának megerősítését és egyszerűsítését, hogy megerősíthető legyen az alulról építkező megközelítés és a többszintű kormányzás – úgymint a közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások –, a helyi és a regionális szint további integrálásának céljából, tekintettel a regionális fejlesztés integrált és átfogó megközelítésére; portál alapú szolgáltatások kialakítására szólít fel, amelyek előmozdítanák a meglévő vidéki vállalkozásoknak a városi székhelyű vállalkozásokkal való jobb összeköttetését; kiemeli annak fontosságát, hogy a jövőbeni kohéziós politika keretében jobban figyelembe vegyék a régiókon belüli szinteken megjelenő konkrét területi sajátosságokat; hangsúlyozza, hogy az esb-alapok programjai sikerének egyik fő akadálya számos regionális és helyi önkormányzat esetében az elegendő kapacitás és az erős kormányzás hiánya, és ezzel összefüggésben kapacitásépítő eszközöket szorgalmaz;

24.  felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan új kritériumok meghatározását, amelyek képesek pontosan megkülönböztetni a demográfiai kihívásokkal küzdő területeket demográfiai, gazdasági, környezetre gyakorolt hatás szerinti változók útján, és hogy végezzen tanulmányokat a GDP mutatót kiegészítő potenciális környezeti és szocioökonómiai mutatókról, többek között a társadalmi tőkét, a várható élettartamot és a környezet minőségét tartalmazó kritériumokkal; úgy véli, hogy a GDP és a népsűrűség a súlyos és tartós demográfiai hátránnyal küzdő terület jellemzéséhez önmagukban nem elégséges mutatók; felkéri a Bizottságot, hogy a kohéziós politikába még egy a GDP mutatótól eltérő, olyan új dinamikus mutatókat – mint például a demográfiai mutatók és különösen az EU regionális társadalmi fejlődési indexe – is építsen be, hogy teljesebb képet kaphasson az adott területek előtt álló demográfiai kihívásokról, vagy hogy fontolja meg az említett régiók számára egy kiegészítő külön juttatás lehetőségét, ahogy erre a jelenlegi programozási időszakban arra a ritkán lakott térségek esetében sor került (CPR, VII. melléklet, 9. pont); konkrét eszközök az esb-alapokban a demográfiai változás kezelését illetően rejlő lehetőségek és azok tényleges hatásai nyomon követésére és értékelésére, iránymutatások biztosítása és a fontos demográfiai mutatók további fejlesztése útján; kiemeli a naprakész, megbízható és részletezett statisztikák meglétének fontosságát a hatékonyabb és objektívebb szakpolitikai igazgatás, nevezetesen az alacsony népsűrűségű területek sajátos jellemzőinek részletesebb megismerése céljából; ezért a megfelelő európai demográfiai szakpolitika kialakítása céljából felkéri az EUROSTAT-ot a vonatkozó statisztikai – nevezetesen a demográfiai, családi, társadalmi és gazdasági mutatókkal kapcsolatosan begyűjtött – adatok nagyobb fokú részletezésére, és azok legalább szubregionális, azaz NUTS III. régiók szintjére történő lebontására;

25.  úgy véli, hogy az ezutáni kohéziós politikának magában kell foglalnia a demográfiai kihívások által leginkább érintett területekre vonatkozó konkrét intézkedéseket, továbbá nagyobb rugalmasságot kell tanúsítania a tematikus célkitűzések, illetve a társfinanszírozási arányok megválasztásában, hogy ugyanazon tagállamon belül, helyi részvétel mellett meghatározhatók legyenek a régiók közötti és a régiókon belüli stratégiák; felhívja a Bizottságot, hogy a demográfiai fejlesztés nemzeti stratégiájának meglétét tekintse új előzetes feltételnek;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a demográfiához kapcsolódó, új kiemelt kezdeményezést az Európa 2020 stratégián belül, amelyet a meglévő esb-alapok finanszíroznak, és ez tartalmazzon az alábbi három kategóriába tartozó cselekvéssorozatokat; intelligens növekedés, olyan intézkedések útján, amelyek segítik a demográfiai kihívásokkal sújtott régiókat az IKT, a K+F+I és a kkv-k területén; inkluzív növekedés, a fiatal népesség területen való megtartására, a fenntartható generációs megújulás biztosításával és az önfoglalkoztatásra irányuló konkrét fellépésekkel, továbbá a bevándorlók társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos intézkedésekkel; és fenntartható növekedés, olyan intézkedésekkel, amelyek segítik az említett régiókban a „zöld gazdaságba” történő beruházást, ideértve a fenntartható közlekedési rendszereket is; üdvözli az "Uniós fellépés az intelligens falvakért" programot, amely szorgalmazza, hogy a szakpolitikák külön szenteljenek figyelmet a vidéki és városi területek közötti digitális szakadék áthidalására, illetve az összekapcsolódás és a vidéki területek digitalizálásának potenciáljára, és amely támogatja az intelligens szigetekre vonatkozó kezdeményezést mint az európai szigeti hatóságok alulról induló kezdeményezését, illetve a szigeti életminőség fenntartható és integrált megoldásokkal való javítására törekvő közösségeket is;

27.  úgy véli, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretnek határozott és erőteljes lendületet kell adnia a demográfiai kihívások kezeléséhez, figyelembe véve az aktuális demográfiai helyzetet és fejlődést, és olyan megoldások előmozdítását is magába kell foglalnia, amelyek célzott intézkedéseket alkalmaznak, adott esetben a finanszírozás terén költségvetési jogcím formájában; kéri a közös agrárpolitikát, hogy a vidékfejlesztésre irányuló és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott „második pillére” révén erősítse meg a digitális és társadalmi befogadást ösztönző szolgáltatásokat és infrastruktúrákat, továbbá fordítsa vissza a társadalmi és gazdasági hanyatlás tendenciáit és a súlyos és tartós demográfiai hátránnyal küzdő területek elnéptelenedését; felszólítja a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a demográfiai változás negatív következményeinek elkerülése érdekében cseréljenek tapasztalatokat, bevált gyakorlatokat és új megközelítéseket; úgy ítéli meg, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatoknak (TEN-T) és tengeri gyorsforgalmi utaknak érinteniük kell a súlyos és tartós demográfiai hátránnyal küzdő területeket;

28.  hangsúlyozza az egységes közösségvezérelt helyi fejlesztés módszertanának hozzáadott értékét valamennyi esb-alapban, az integrált és személyre szabott, alulról építkező megoldások kidolgozása és végrehajtása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt ugyanakkor, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés csak az EMVA keretében kötelező, és hogy az ERFA, az ESZA és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében visszafejlődik a helyi és a részvételi megközelítés; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi esb-alapban tegye kötelezővé a közösségvezérelt helyi fejlesztés alkalmazását;

°

°  °

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

Uo., 289. o.

(3)

Uo., 470. o.

(4)

Uo., 259. o.

(5)

Uo., 303. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0049.

(7)

HL L 347., 2013.12.20., 281. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0099.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0213.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0309.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0211.

(12)

HL C 153. E, 2013.5.31., 9. o.

(13)

HL C 74. E, 2012.3.13., 19. o.

(14)

HL C 50. E, 2012.2.21., 55. o.

(15)

HL C 184. E, 2009.8.6., 75. o.

(16)

HL C 292. E, 2006.12.1., 131. o.

(17)

HL C 17., 2017.1.18., 40. o.

(18)

Az ESPON munkadokumentuma. Luxembourg, ESPON európai területi együttműködési csoportosulás, 2017. március.

(19)

Eurostat: „Az EU a világban”, 2016. évi kiadás.

(20)

Eurostat, Eurostat regionális évkönyv, 2016. évi kiadás.


INDOKOLÁS

A demográfiai változások az egyik legnagyobb kihívást jelentik, amellyel az európai régióknak jelenleg és a közeljövőben is szembe kell nézniük. Az Eurostat által közzétett adatok egy idősödő Európa képét rajzolják ki, mivel a munkaképes korú lakosság aránya várhatóan csökkenni fog a teljes lakosság 65,5%-áról (2015) 56,2%-ra 2080-ban, míg a 65 év feletti személyek aránya növekedni fog, a 2015-ös 18,9%-ról 28,7%-ra 2080-ban(1). Más szóval, a munkaképes korú népesség idősebb népességhez viszonyított jelenlegi 4:1 aránya 2080-ban 2:1 arányra fog csökkenni. Ezzel párhuzamosan, a teljes európai népesség várhatóan a korábbiakhoz képest lassabban növekedik 2050-ig, ezt követően pedig fokozatosan csökken, és 2075-re eléri a legalacsonyabb értéket. A 2008–2030 közötti időszakban – a többnyire Közép-Európában, Kelet-Németországban, Dél-Olaszországban és Észak-Spanyolországban található – három régióból egyben várhatóan a népesség csökkenése lesz tapasztalható(2). Az előadó itt rá kíván mutatni néhány olyan lényeges kérdésre, amelyet a demográfiai jelenség vet fel az uniós területek tekintetében regionális és helyi szinten. Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unió demográfiai kihívásai nem újkeletűek és nem is ismeretlenek. Ami napjainkban egyedülálló, az ezeknek a folyamatoknak és problémáknak az intenzitása, amelyek olyan régiókban keletkeznek, amelyekben közülük egymást erősítve egyszerre több vagy az összes végbemegy.

1.  Az Európai Unióban végbemenő demográfiai változásnak kitett területek azonosítása és az előttük álló kihívások

Az uniós szintű demográfiai politika előtt álló első kihívás az, hogy figyelembe kell vennie a tagállamok súlyos demográfiai hátrányokkal és egyenlőtlenségekkel küzdő valamennyi területét, valamint azok jellemzői és különleges tulajdonságait. Ehhez a demográfiai jelenségek, illetve egy népesség és terület egyensúlyainak szigorú azonosítására van szükség.

Négy alapvető kérdés ismerhető fel az uniós régiók demográfiai fejlődésében, amelyek e területen az Európai Unió előtt álló fő kihívásokat jelentik, különösen abban az esetben, ha kumulatív módon fordulnak elő – és ez számos területen így van –, ami súlyosbítja a káros hatásokat.

Az első kihívás az alacsony népsűrűség. Ez egy jól ismert jelenség, amely két olyan helyzetet fed le, amely bizonyos területeken létrejöhet: az egyik a régiók történelmi valósága a lakosság és a terület közötti egyensúlyi modellel, amelyet alacsony népsűrűség jellemez a terület sajátosságai (fizikai, demográfiai, politikai stb.) miatt; másrészt egy közelmúltbeli, de tartós folyamat formáját öltheti, amely során csökken a népsűrűség, ami megváltoztatja az emberek lakhatásának történelmi feltételeit. Az ilyen folyamatokkal összefüggő egyik jelenség a területi polarizáció: a lakosság nagy része bizonyos központokban koncentrálódik, míg a függő területek kiürülnek. Ezért fontos, hogy megfelelő skálán elemezzük az alacsony népsűrűség jelenségét. E tekintetben a NUTS 3-as szint sok esetben megfelelőbb a NUTS 2-es szintnél, a népsűrűség kihívásai sokkal nyilvánvalóbbak, ha a helyi közigazgatási egységek szintjét veszik figyelembe.

A második kihívás a népesség idősödése. Hasonlóan az előző esethez, ez a demográfiai jelenség ismert és széles körben elterjedt az Európai Unióban, és ebben az esetben is két különböző helyzetet lehet megkülönböztetni a jelleg és az intenzitás alapján: egyes esetekben ez a demográfiai átmenet fokozatos folyamatának eredménye; más esetekben ez nagyobb mértékben köszönhető a népességi korfa oly módon való átstrukturálódásának, hogy a várható élettartam növekedését a fiatal és felnőtt népesség elvándorlása, valamint a születések és a gyermekek számának csökkenése kíséri.

A harmadik kérdés, illetve kihívás a születések számának csökkenése, ami maga után vonja a csecsemők és a fiatalok számának drasztikus csökkenését, és ennek megfelelően módosítja az elvárásokat a helyettesítés tekintetében, valamint az eltartottak arányának középtávú egyensúlyát. Ez nem új jelenség, de a folyamat egyes régiókban a jelek szerint nem stabilizálódik.

Végül a negyedik kihívás a népesség folyamatos csökkenése. A jelenség jelentős mértékben az előző jelenségekből fakad, és bekövetkezése esetén befolyásolja a demográfiai kérdéseket. Az Unió számos régiójában, és még több helyi területen súlyos és folyamatos elvándorlás elnéptelenedés zajlik, többek között a természetes dinamika és a migrációs mozgások következtében. Így vannak olyan régiók, amelyekben a negatív egyensúly évek óta halmozódik, ami a népesség jelentős részének elvesztését eredményezi. Az elnéptelenedést és az alacsony népsűrűség nem keverendő össze, mivel az előbbi ritkán lakott területeken és sűrűn lakott területeken egyaránt előfordul. Hasonlóképpen, egyes alacsony népsűrűségű régiókban nem tapasztalható az elnéptelenedés folyamata, hanem továbbra is tartják történelmi egyensúlyaikat.

A NUTS, mint a demográfiai elemzést skálája, lehetővé teszi, hogy jelentős részét lefedjék azoknak a demográfiai problémáknak, amelyekkel az Európai Unió területeinek szembe kell nézniük. Ezek a kérdések még inkább nyilvánvalóbbakká válnak, amikor a helyi közigazgatási egységek szintjét veszik alapul. A rendelkezésre álló technikai eszközök tetszőleges skálán lehetővé teszik az elemzést, azonban emlékeztetni kell arra, hogy a szakpolitikákat jobban függnek a politikai struktúráktól.

2.  A demográfiai kihívások következményei a szakpolitikai területek tekintetében

Az előadó tudatában van annak, hogy a helyi fejlődésre gyakorolt jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti hatása miatt a demográfiai változások számos szakpolitikai területen új kihívásokat teremtenek az érintett európai régiók számára, ugyanakkor új fejlesztési lehetőségeket is teremtenek. Ezek a kihívások egyre inkább központi szerepet játszanak az EU jövőjéről folytatott vitákban. A régióknak ezekhez a demográfiai mintákhoz és tendenciákhoz kell igazítaniuk a szolgáltatások nyújtását, az infrastruktúrákat és a politikai döntéshozatalt. Hatékony szakpolitikai beavatkozásra van szükség, különösen az alábbi területeken:

a)  Foglalkoztatás

Egy bizonyos szinten szoros összefüggés áll fenn a népesség és a foglalkoztatás között, például egy régió vagy egy tartomány szintjén. A népesség mozgása csupán a demográfiai szerkezet állandó hozzáigazítása a termelői struktúrához. Helyi és regionális szinten ugyanez nem mondható el, mivel különböző ösztönzők létezhetnek a lakosság számára, amelyek miatt jobb a munkahelytől bizonyos távolságra lakóhellyel rendelkezniük, vagy éppen ellenkezőleg, létezhetnek olyan akadályok, amelyek gátolják, hogy a lakóhely ugyanazon a helyen vagy annak környékén legyen. Általánosságban elmondható, hogy ez egy egyensúly a megfizethető lakhatás, a szabadidő és egyéb olyan immateriális tényezők között, mint például az ingázás költsége arra a helyre, ahol ezek a lehetőségek kellő mennyiségben és minőségben megtalálhatók. A foglalkoztatás bizonytalansága a fiatalok körében, valamint a munkájukba fektetett órák magas száma nem hat ösztönzőleg a születések számára. Az új – bizonytalanabb, kevésbé stabil – foglalkoztatási formák a népesség nagyobb földrajzi mobilitását ösztönzik. Mivel a foglalkoztatás jövőjét érintheti a technológiák és a mesterséges intelligencia gyártási folyamatokba való bevonása, nagyobb mértékű rugalmasság jöhet létre a foglalkoztatást és a lakosság közötti területi kapcsolatban.

b)  Városi és vidéki tervezés

Egyes régiókban a polarizáció jelensége tapasztalható, ahol a vidéki/távoli területek elnéptelenednek és a népesség a városi és nagyvárosi központokban koncentrálódik. E tendenciák a gazdasági válság óta gyorsulnak. Ezeknek a területeknek alkalmazkodniuk kell, mivel a demográfiai változások új igényeket támasztanak a helyi fejlődéssel szemben, és ez következményekkel jár a lakhatás, a közlekedés, a mobilitás és az oktatás szempontjából. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az „agglomerációs” hatás: abban az esetben, ha a gazdaságot nem irányítják, a termelékenységi igény és a nyereség maximalizálására való törekvés általában a gazdasági tevékenységek néhány helyen való koncentrációjához vezet, amely olyan agglomerációkat hoz létre, amelyek bizonyos szinten gazdasági hátrányokhoz vezethetnek. Ezek a gazdasági hátrányok nagyobb hatást gyakorol az állami költségvetésekre és a családokra, mint a vállalatokra, ezért nehéz megfékezni ezt az eltolódást ás társadalmilag „optimális” skálára terelni. A beruházások koncentrációjának tendenciája, amely nemzeti, regionális és helyi szinten figyelhető meg, azzal a következménnyel jár, hogy a lakosság nagyon kis területen koncentrálódik és nagy területek elsivatagosodnak. Maga az agglomerációs hatás azonban vonzó tényezőnek minősül a lakosság számára a köz- és a kereskedelmi szolgáltatások nyilvánvaló hozzáférhetősége miatt, és mivel a munkaerőpiaci kereslet egy adott területen való koncentrálódása, elvárásokat teremt a minőségi foglalkoztatási lehetőségek és a társadalmi mobilitás terén.

c)  Infrastruktúrák

Az infrastruktúrák kulcsfontosságúak beruházások helyének megtalálása szempontjából, mert lehetővé teszik a termékellátási és -értékesítési piacokhoz való hozzáférést. A kommunikációs technológiák egyes piacokon lehetővé teszik a földrajzi hátrányok megkerülését. Ez azonban megkívánja a versenyképes feltételekkel való teljes lefedettséget a minőség és az ár tekintetében, ami jelenleg nem létezik. Az infrastruktúrák elősegítik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is – különösen az információs és kommunikációs technológiák, amelyek megnyitják az utat a virtuális világ és az abban rejlő korlátozások és határok nélküli lehetőségek felé. Kétségtelenül releváns tényezők az emberek egy adott területre vonzása és megtartása tekintetében.

d)  Szolgáltatásnyújtás

A fogyasztói társadalom megerősítette a társadalmi és kereskedelmi szolgáltatások hozzáférhetősége és az életminőség közötti összefüggést. A szolgáltatások nyújtása terén a köz- és a magánszférában egyaránt ördögi kört alakít ki a népesség méretével: a csökkenő népesség következtében csökkenni fog a népesség számára rendelkezésre álló szolgáltatások és munkahelyek száma, továbbá elvándorlás jön létre a szolgáltatások és a foglalkoztatási lehetőségek hiánya miatt. Az e változóval kapcsolatos kiegyensúlyozó politikáknak a szolgáltatások kommercializálódásával, a rendkívül rugalmas tömegközlekedési rendszerek létrehozásával, valamint olyan költségvetési politikákkal kell foglalkozniuk, amelyek kompenzálják a mobilitás költségeit, továbbá olyan ösztönzőkkel, amelyek kell a vidéki területek vándorló szolgáltatásait vagy a működő kisebb központokban található szolgáltatásokat támogatják. Az online szolgáltatásoknak kiegyenlítő hatásuk lehet az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás vagy a kultúra területén, ugyanakkor a közvetlen személyes szolgáltatások hiányát is hangsúlyozzák. Végrehajtásukhoz adott esetben a teljesítés e módjának kiigazítására irányuló aktív politikákat fog igényelni.

e)  Közlekedés

Egy elnéptelenedett környezetben, ahol jelentősen szétszórtan élnek az emberek, a tömegközlekedés fenntartása legalább annyira nehéz, mint amennyire szükséges a lakosok inkluzivitásának biztosítása. Rugalmasságra és stabilitásra van szükség e szolgáltatások nyújtása során. Ezek a szolgáltatások a magángazdaság számára nem rentábilisak, és jelentős támogatást, igényelnek az állami költségvetésből. E területen tervezni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködéssel való kísérletezést.

3.  A kohéziós politika jelentősége a demográfiai kihívások kezelésében

Ebben az összefüggésben az előadó szeretné kiemelni a kohéziós politika intézkedéseinek jelentőségét, mivel ezek az intézkedések gyakran a regionális és helyi szinten jelentkező demográfiai kihívások kezelésére irányuló elsődleges eszközök, és gyakran kiegészítik a nemzeti és regionális stratégiákat. Az előadó többek között úgy véli, hogy:

1.  nagyobb fokú koordinációra van szükség az uniós eszközök között a demográfiai változások átfogóbb megközelítésének biztosítása érdekében: a kohéziós politikai beavatkozásokban rejlő lehetőségeket korlátozta az, hogy hiányzik a demográfiai kihívások kezelésére irányuló átfogó európai stratégia;

2.  a strukturális alapok által előmozdított tevékenységeket jobban kell integrálni és nagyobb rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a demográfiai változások problémáinak leküzdésében erősödjön a kiegészítő jelleg és a következetesség;

3.  további vizsgálatra van szükség arra vonatkozóan, hogy a strukturális alapokban milyen lehetőségek rejlenek a demográfiai változások kezelése tekintetében. Kiemelt területként nagyobb és különös figyelmet kell fordítani a demográfiai változásokra a strukturális és beruházási alapokról szóló iránymutatásban;

4.  a demográfiai változások által felvetett kérdésekkel a helyi és regionális önkormányzatoknak kell foglalkozniuk, a tagállamokkal és az európai intézményekkel együttműködésben: e különböző szintek mind szerepet játszanak a politikák és stratégiák összehangolásának biztosításában, valamint a kérdéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjében;

5.  az előadó azt is hangsúlyozni kívánja, hogy fontos továbbra is minden szinten növelni a tudatosságot arra vonatkozóan, hogy milyen jelentősek az Európai Unió számára a demográfiai változással kapcsolatos kihívások, valamint arra vonatkozóan, hogy a strukturális alapokban milyen lehetőségek rejlenek a demográfiai változásokkal kapcsolatos problémák leküzdéséhez.

(1)

Eurostat, Eurostat évkönyv, 2016. évi kiadás.

(2)

Az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Főosztálya (REGI) (2013), „Hogyan kezelhetik a regionális és a kohéziós politikák a demográfiai kihívásokat?”, 21. o.


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (22.6.2017)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

A kohéziós politika eszközeinek régiók általi alkalmazása a demográfiai változások kezelésére

A vélemény előadója: Arne Gericke

(2016/2245(INI))

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Jelentéstervezet

E a preambulumbekezdés (új)

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Ea. mivel a nők, különösen az egyedülálló anyák jobban ki vannak szolgáltatva a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének;

 

Módosítás  2

Jelentéstervezet

E b preambulumbekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Eb. mivel vidéki területeken hiányoznak a szüléshez kapcsolódó szolgáltatások, az anyák megfelelő egészségügyi ellátása, illetve a biztonságos szülés sem garantált;

 

Módosítás  3

Jelentéstervezet

E c preambulumbekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Ec. mivel a mezőgazdasági létesítményekben és a családi tulajdonban lévő gazdaságokban a nők még mindig nagyon fontos szerepet játszanak, láthatatlanul és számos esetben javadalmazás nélkül;

 

 

Módosítás    4

Jelentéstervezet

G a preambulumbekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

Ga. mivel a nők jobban ki vannak szolgáltatva a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek, mint a férfiak – különösen ha már elmúltak 60 évesek;

 

Módosítás    5

Jelentéstervezet

G b preambulumbekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Gb. mivel a nemek közötti egyenlőség alapvető jog, az Európai Unió tagállamainak közös értéke, és a növekedéssel, foglalkoztatással és társadalmi kohézióval kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele;

 

 

Módosítás    6

Jelentéstervezet

G c preambulumbekezdés (új)

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Gc. mivel a nemek közötti egyenlőség fontos eszköz a gazdasági fejlődés és társadalmi kohézió szempontjából;

 

 

Módosítás    7

Jelentéstervezet

J a preambulumbekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

Ja. mivel a negatív demográfiai változások növelik a generációk közötti szilárd szolidaritás iránti igényt;

 

 

Módosítás    8

Jelentéstervezet

1 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

1a. kiemeli a kiváló minőségű, különösen a nők számára nyújtott magán- és közszolgáltatások döntő szerepét; hangsúlyozza az elérhető magas színvonalú és megfizethető köz- és magánszolgáltatások fontosságát a nemek közötti egyenlőséget garantáló eszközként;

 

 

Módosítás    9

Jelentéstervezet

2 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

2a. kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe a különböző politikák által a nemek közötti egyenlőségre és a demográfiai változásokra gyakorolt befolyást;

 

Módosítás    10

Jelentéstervezet

3 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

3a. emlékeztet az európai ombudsman OI/8/2014/AN sz. üggyel kapcsolatban hozott döntésére az alapvető jogoknak az uniós kohéziós politikák végrehajtása során történő tiszteletben tartásáról;  

 

Módosítás    11

Jelentéstervezet

3 b bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

3b. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívan használják fel az európai strukturális alapokat a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére szolgáló eszközként;

 

 

Módosítás    12

Jelentéstervezet

7 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

7a. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hajtsanak végre nemi szempontú elemzést, és munkájuk során a nemi alapú költségvetés-tervezést alkalmazzanak a pénzügyi források nemi szempontból egyenlő feloszlása érdekében;

 

 

Módosítás    13

Jelentéstervezet

7 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

7a. úgy véli, hogy a hanyatló és elöregedő népesség jelentette kihívásokkal való szembenézés érdekében számos megszilárdult gazdasági, szociális és politikai szakpolitikát kell tárgyilagosan, alaposan és átfogó módon újraértékelni, és ezeknek hosszú távú perspektívát kell felölelniük;

 

Módosítás    14

Jelentéstervezet

7 b bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

7b. rámutat, hogy marginalizált közösségekben élő nők többszörös megkülönböztetéssel néznek szembe, különösen a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés terén, ezáltal nagyobb mértékben fenyegeti őket a szegénység és a társadalmi kirekesztés;

 

Módosítás    15

Jelentéstervezet

7 c bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

7c. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tekintsék a generációk közötti párbeszédet és szolidaritást a nők és férfiak közötti egyenlőség elérését szolgáló eszköznek;

 

 

Módosítás    16

Jelentéstervezet

7 d bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

7d. rámutat, hogy a női munkanélküliség arányát alábecsülik, mivel sok nőt nem tartanak nyilván munkanélküliként, különösen azokat, akik vidéki vagy félre eső területeken élnek, vagy családi vállalkozásokban és gazdaságokon dolgoznak kisegítőként;

 

Módosítás    17

Jelentéstervezet

7 e bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

7e. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a nők vállalkozásait a vidéki térségekben;

 

Módosítás    18

Jelentéstervezet

7 f bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

7f. hangsúlyozza, hogy szükség van a gyermekgondozási és más ápolási létesítményekre a vidéki térségekben mindenhol, valamint kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat, többek közt a rendelkezésre álló uniós finanszírozás biztosításával, a mindenki számára hozzáférhető, ilyen létesítmények létrehozásában;

 

Módosítás    19

Jelentéstervezet

8 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

 

8a. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szakpolitikai javaslat alapelveként vegyék át a család középpontba állítását;

 

Módosítás    20

Jelentéstervezet

10 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

10a. hangsúlyozza a helyi és a regionális hatóságok fontosságát a szakpolitikák végrehajtása terén, akárcsak a foglalkoztatást nyújtó és önfoglalkoztatási lehetőségeket teremtő – a kifele tartó migrációs tendenciákat megfékező – intézkedések jelentőségét, különösen a nők számára;

 

 

Módosítás    21

Jelentéstervezet

14 a bekezdés (új)

 

Jelentéstervezet

Módosítás

 

 

14a. felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a regionális alapokat a decentralizált szülési ellátás javítása érdekében;

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.6.2017

 

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Franc Bogovič, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, John Flack, Iratxe García Pérez, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Paul Nuttall, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Andor Deli, Raffaele Fitto, John Howarth, Ivana Maletić, Tonino Picula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

James Carver, Esther Herranz García, Susanne Melior


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

28

+

ECR

Raffaele Fitto, John Flack, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D'Amato

GUE/NGL

Martina Michels, Ángela Vallina

PPE

Franc Bogovič, Daniel Buda, Esther Herranz García, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Maria Spyraki, Joachim Zeller, Lambert van Nistelrooij

S&D

Andrea Cozzolino, Iratxe García Pérez, John Howarth, Louis-Joseph Manscour, Susanne Melior, Jens Nilsson, Tonino Picula, Liliana Rodrigues, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Monika Vana

6

-

ALDE

Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

EFDD

James Carver, Paul Nuttall

NI

Konstantinos Papadakis

PPE

Andor Deli

0

0

 

 

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellenszavazat

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat