Eljárás : 2016/0282B(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0380/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0380/2017

Viták :

PV 11/12/2017 - 16
CRE 11/12/2017 - 16

Szavazatok :

PV 12/12/2017 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0476

JELENTÉS     ***I
PDF 782kWORD 113k
28.11.2017
PE 613.584v01-00 A8-0380/2017

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0605 – C8-0404/2017 – 2016/0282B(COD))

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Albert Deß

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről

(COM(2016)0605 – C8-0404/2017 – 2016/0282B(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0605),

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2017. november 16-i határozatára, miszerint több részre bontja a Bizottság javaslatát és felhatalmazást ad a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak, hogy készítsen külön jogalkotási jelentést a bizottság hatáskörébe tartozó rendelkezésekről, nevezetesen a bizottsági javaslat 267–270 és 275. cikkéről,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) és (3) bekezdésére, 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére és 168. cikkének (4) bekezdése b) pontjára,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 1/2017. számú, 2017. január 26-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. május 11-i véleményére(3),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0211/2017),

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott, alábbi ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. november 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0380/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  hangsúlyozza, hogy a bizottsági javaslat több részre bontásának célja az, hogy lehetővé váljon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozó rendelkezések 2018. január 1-jétől való alkalmazása, és hogy a bizottsági javaslat(4) fennmaradó részének vizsgálatára később kerül sor;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(5)**

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/... RENDELETE

(...)

▌az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére és 168.cikke (4) bekezdésének b) pontjára▌,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére(6),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(7)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(8),

rendes jogalkotási eljárás keretében(9),

mivel:

(1)  A jogbiztonság, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás tekintetében a harmonizált és megkülönböztetésmentes végrehajtás érdekében rendelkezni szükséges arról, hogy a vidékfejlesztéssel összefüggésben az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(10) és más vonatkozó szabályokban említett „az üzem létesítésének napja” azt a napot jelenti, amikor a pályázó elvégez vagy befejez egy, az üzem első alkalommal való létesítéséhez kapcsolódó tevékenységet és arról, hogy a támogatás iránti kérelmet legkésőbb az ettől az időponttól számított 24 hónapon belül be kell nyújtani. Ezen túlmenően, a programokról folytatott tárgyalások során szerzett tapasztalatok szerint egyértelművé kell tenni a fiatal mezőgazdasági termelők közös üzemlétesítésére vonatkozó szabályokat és a támogatásra való jogosultságnak az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésében előírt küszöbértékeit, valamint észszerűsíteni kell az üzleti terv időtartamára vonatkozó rendelkezéseket.

(2)  A tanácsadási és képzési szolgáltatásoknak a tagállami irányító hatóságok általi végrehajtását megkönnyítendő, az ezen intézkedés szerinti kedvezményezett jogállását ki kell terjeszteni ezekre a hatóságokra is, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a szolgáltató kiválasztását ezektől a hatóságoktól funkcionálisan független szerv végezze, és a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtója szintjén ellenőrzéseket végezzenek.

(3)  A minőségrendszerekben való részvétel ösztönzése érdekében a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző öt évben az ilyen rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők vagy mezőgazdasági termelők csoportjai legfeljebb ötéves időtartamra lehetnek jogosultak támogatásra, a rendszerben való kezdeti részvétel időtartamának kellő figyelembevétele mellett.

(4)  Ahhoz, hogy a finanszírozási eszközök eléggé vonzóak legyenek a magánszektor számára, alapvető fontosságú, hogy azokat rugalmas és átlátható módon alakítják ki és hajták végre. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes intézkedésspecifikus támogathatósági szabályok a vidékfejlesztési programokban korlátozzák a finanszírozási eszközök igénybevételét, valamint a finanszírozási eszközök alapkezelők általi rugalmas alkalmazását. Helyénvaló ezért rendelkezni kell arról, hogy egyes intézkedésspecifikus támogathatósági szabályok nem alkalmazandók a finanszírozási eszközökre. Ugyanezen okból helyénvaló arról is rendelkezni, hogy az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében a fiatal mezőgazdasági termelők számára vállalkozás beindításához nyújtott támogatást finanszírozási eszközök formájában is nyújtható. E változásokra figyelemmel rendelkezni kell arról, hogy amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke értelmében a beruházáshoz nyújtott támogatást finanszírozási eszközök formájában nyújtják, a beruházásnak hozzá kell járulnia egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz.

(5)  Annak érdekében, hogy a kettős finanszírozás tilalmának a környezetbarátabbá válás tekintetében való érvényesítéséhez kapcsolódóan kisebb legyen az adminisztratív teher, a tagállamok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy rögzített, átlagos levonást alkalmazzanak az érintett művelet- vagy alintézkedés-típust végrehajtó valamennyi érintett kedvezményezett esetében.

(6)  Napjainkban a mezőgazdasági termelők egyre több gazdasági kockázatnak vannak kitéve a piaci folyamatok következményeképpen. Ugyanakkor ezek a gazdasági kockázatok nem egyenlő mértékben érintik az egyes mezőgazdasági ágazatokat. Következésképpen lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára, hogy kellően indokolt esetekben – különösen azokban az ágazatokban, ahol a jövedelem nagymértékű visszaesése jelentős gazdasági hatást gyakorolna egy meghatározott vidéki területre – ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközzel segítsék a mezőgazdasági termelőket, feltéve, hogy a jövedelem visszaesése meghaladja a 20%-ot. Annak érdekében, hogy az ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz hatékony legyen és igazodjon a sajátos tagállami körülményekhez, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vidékfejlesztési programjaikban rugalmas módon határozhassák meg az eszköz aktiválásához figyelembe veendő jövedelmet.

Ezzel egyidejűleg, és a mezőgazdasági termelők körében a biztosítás igénybevételének előmozdítása érdekében, 20 %-ra kell csökkenteni a termeléscsökkenésre vonatkozó, a biztosítás esetében alkalmazandó küszöbértéket. Továbbá, az ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz és a biztosítás alapján teljesített kiadások nyomon követése érdekében ki kell igazítani a program pénzügyi tervének tartalmát. ▌

(7)  Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében említett, a kockázatkezelési intézkedésre vonatkozó 2018-as külön jelentéstételi követelmény az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 110. cikkének (5) bekezdésében említett, a közös agrárpolitika (KAP) monitoringjáról és értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentéssel már teljesül. Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke (5) bekezdésének második albekezdését ezért el kell hagyni.

(8)  A bármely ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kölcsönös kockázatkezelési alapokat illetően úgy tűnik, hogy a kezdő tőkeállományhoz közpénzből nyújtandó hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében és 39. cikkének (4) bekezdésében foglalt tilalma akadályozza ezeknek az alapoknak a hatékony működését. Ezt a tilalmat ezért meg kell szüntetni. Helyénvaló továbbá a pénzügyi hozzájárulás alkalmazási területét kiterjeszteni a kölcsönös kockázatkezelési alapokra, így a hozzájárulások kiegészíthetik az alapokba történő éves befizetéseket, valamint kapcsolódhatnak ezek kezdő tőkeállományához.

(9)  Az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 24. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás általában valamennyi jogosult pályázónak nyújtható. A tagállamok ezért nem kötelesek meghatározni a helyreállítási műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontokat. Ezen túlmenően olyan, kellően indokolt esetekben, amikor a műveletek jellege miatt a kiválasztási szempontokat nem lehet meghatározni, lehetővé kell tenni a tagállamok számára alternatív kiválasztási módszerek megállapítását.

(10)  Az 1305/2013/EU rendelet 59. cikke meghatározza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) biztosított hozzájárulás maximális mértékét. Annak érdekében, hogy csökkenjen az egyes tagállamok nemzeti költségvetésére nehezedő nyomás és Cipruson felgyorsuljanak az elengedhetetlenül fontos beruházások a rendelet 59. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett 100 %-os maximális hozzájárulási mértéket meg kell hosszabbítani a program lezárásáig. Ezenfelül az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) 38. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett új finanszírozási eszközre vonatkozóan az 1303/2013/EU rendeletben meghatározott hozzájárulási mértékre való hivatkozást kell feltüntetni az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (4) bekezdésében.

(11)  Az 1305/2013/EU rendelet 60. cikkének (1) bekezdése alapján a természeti katasztrófák miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától támogathatók. A programmódosítás benyújtását megelőzően teljesített kiadások támogathatóvá tételére irányuló lehetőséget ki kell terjeszteni más körülményekre, például katasztrófaeseményekre, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek jelentős és hirtelen megváltozására ▌.

(12)  Az 1305/2013/EU rendelet 60. cikke (2) bekezdésének második albekezdésének megfelelően a mezőgazdasági ágazatban a beruházási műveletek tekintetében kizárólag a kérelem benyújtását követően felmerülő kiadások támogathatók. Azokban az esetekben azonban, amikor beruházás olyan szükséghelyzeti intézkedésekhez kapcsolódik, amelyet természeti katasztrófa, katasztrófaesemény vagy kedvezőtlen éghajlati jelenség, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek jelentős és hirtelen megváltozása indokol, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy programjaikban úgy rendelkezzenek, hogy az esemény előfordulását követően felmerült kiadások támogathatók az ilyen eseményekre való rugalmas és kellő időben történő reagálás biztosítása érdekében. Az elmúlt években történt eseményekre válaszul, a tagállamok által folytatott vészhelyzeti műveletek hatékony támogatása érdekében, ez a lehetőség 2016. január 1-től alkalmazható.

(13)  Az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontjában említett egyszerűsített költségelszámolási opciók alkalmazásának kiterjesztése érdekében az 1305/2013/EU rendelet 62. cikkének (2) bekezdésében az EMVA-ra vonatkozóan meghatározott különös szabályokat a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban az elmaradt bevételek és a fenntartási költségek tekintetében nyújtott támogatásra, valamint az 1305/2013/EU rendelet 28–31., 33. és 34. cikkével összhangban nyújtott támogatásra kell korlátozni.

(14)  Az 1305/2013/EU rendelet 74. cikke előírja, hogy a tagállamok folytassanak konzultációt a vidékfejlesztési program monitoringbizottságával a kiválasztási szempontokról a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül. Ez azt a közvetett kötelezettséget rója a tagállamokra, hogy az említett időpontig valamennyi kiválasztási szempontot meghatározzák, még azokra a pályázati felhívásokra vonatkozóakat is, amelyeket ezt követően írnak ki. A szükségtelen adminisztratív teher csökkentése, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi források lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében ▌a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a pályázati felhívások közzététele előtt bármikor meghatározhassák a kiválasztási szempontokat és kikérjék a monitoringbizottság véleményét.

(15)  A termény-, állat- és növénybiztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alap és a jövedelemstabilizáló eszköz felhasználásának növelése érdekében a közpénzből származó kezdeti támogatás maximális mértékét 65%-ról 70 %-ra kell emelni.

(16)  A pénzügyi fegyelmi mechanizmus azt a célt szolgálja, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) költségvetése ne lépje túl a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait, és hogy létrejöjjön a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék. Figyelembe véve a közvetlen kifizetésekre alkalmazandó kiigazítási arány meghatározásának technikai jellegét, valamint a Bizottság éves költségvetési tervezetében meghatározott kiadásbecsléseivel való szerves kapcsolatát, egyszerűsíteni kell a kiigazítási arány meghatározására vonatkozó eljárást, és fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy a tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban fogadja azt el. ▌

(17)  Az 1303/2013/EU rendelet 87. cikkében és az 1306/2013/EU rendelet 38. cikkében foglalt, a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabályok összehangolása érdekében módosítani kell azt az időpontot, ameddig a tagállamoknak el kell juttatniuk az 1306/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett kivételekre vonatkozó tájékoztatást a Bizottsághoz.

(18)  Annak érdekében, hogy az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdése szerinti ideiglenes csökkentésekből származó visszafizettetések kezelése tekintetében biztosítva legyen ▌a jogi egyértelműség, ezeket bele kell venni a címzett bevételek forrásainak az említett rendelet 43. cikke szerinti felsorolásába.

(19)  Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében helyénvaló 150 EUR-ról 250 EUR-ra emelni azt a küszöbértéket, amely alatt a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem kezdeményezik a jogosultatlanul kifizetett összegek visszafizettetését, feltéve, hogy a tagállam a nemzeti adósságok be nem hajtására vonatkozóan azzal megegyező vagy annál magasabb küszöbértéket alkalmaz.

(20)  Helyénvaló biztosítani, hogy a kifizetéseknek a közbeszerzési szabályoknak való ▌ meg nem felelés eredményeként való megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze e meg nem felelés súlyosságát és megfeleljen az arányosság elvének, például ahogyan az megjelenik az Unió által a megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra az e szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokban. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a meg nem felelés ugyanilyen szinten érinti a műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(21)  A mezőgazdasági kistermelőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében be kell vezetni egy további eltérést, amely alapján a mezőgazdasági kistermelők mentesülnek az olyan parcellák bejelentésének kötelezettsége alól, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet.

(22)  Tekintettel azokra a gyakorlati és sajátos nehézségekre, amelyek az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból biztosított területalapú kifizetésekre vonatkozó kifizetési határidők harmonizálásából adódtak, az átmeneti időszakot további egy évvel meg kell hosszabbítani. A mezőgazdasági termelők pénzforgalmi helyzetének fenntartása érdekében a területalapú vidékfejlesztési intézkedések esetében továbbra is lehetővé kell tenni az október 16. előtti előlegfizetést.

(23)  A mezőgazdasági rendszerek Unión belüli sokszínűségének figyelembevétele céljából a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy az állandó gyepterület osztályozásakor alkalmazandó kritériumnak tekintsék az agronómiai és környezeti szempontból is releváns felszántást.

(24)  Egyes fákat és cserjéket nem használnak közvetlenül legeltetés céljára, azok azonban alkalmasak lehetnek állatok takarmányozására. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy e fákat, illetve cserjéket területük egészén vagy annak egy részén az állandó gyepterület részének tekintsék, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak.

(25)  A parlagon hagyott földterületek 2018 előtti, szántóterületnek való minősítésének egyértelművé tétele érdekében – amennyiben e minősítésre öt vagy több évvel ezelőtt került sor – és az érintett mezőgazdasági termelők számára a jogbiztonság garantálása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy 2018-ban is fenntarthassák e parlagon hagyott területek szántóterületnek való minősítését.

(26)  Azok a legeltetésre alkalmas földterületek, ahol a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények nincsenek túlsúlyban vagy hiányoznak, és ahol a legeltetési gyakorlatok nem hagyományos jellegűek és a biotópok és élőhelyek megőrzésében sem bírnak jelentőséggel, bizonyos területeken legeltetési szempontból mégis értéket hordozhatnak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett területeket területük egészén vagy annak egy részén állandó gyepterületnek tekintsék.

(27)  Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) végrehajtásának első éveiben nyert tapasztalatok szerint az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó egyes tagállamok nem használták fel az (EU) 2015/1089 bizottsági végrehajtási rendeletben(14) megállapított költségvetési felső határok alatt rendelkezésre álló források teljes összegét. Az alaptámogatási rendszert alkalmazó tagállamok már rendelkeznek azzal a lehetőséggel – bizonyos határokon belül –, hogy a források hatékonyabb felhasználása érdekében magasabb értékű támogatási jogosultságokat osszanak ki, mint az alaptámogatási rendszerükben rendelkezésre álló összeg. Lehetővé kell tenni az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok számára is, hogy – ugyanazon egységes határokon belül és a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nettó felső határok sérelme nélkül – kiszámítsák azt az összeget, amellyel az egységes területalapú támogatási rendszerük felső határa megemelhető.

(28)  Egyes tagállamok olyan nemzeti adóügyi, illetve társadalombiztosítási nyilvántartásokat működtetnek, amelyekben a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységeiket nyilvántartásba veszik. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre jogosultak köréből kizárják azokat a mezőgazdasági termelőket, akik mezőgazdasági tevékenységeiket nem vették nyilvántartásba ennek megfelelően.

(29)  Mivel a korábban szerzett tapasztalatok alapján több esetben is olyan természetes személyek vagy jogi személyek részesültek támogatásban, akiknek vagy amelyeknek az üzleti tevékenysége nem vagy csak kis mértékben volt mezőgazdasági tevékenység, az 1307/2013/EU rendelet bevezette az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozó rendelkezést. E rendelkezés értelmében a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy közvetlen támogatásban részesítsenek bizonyos személyeket, kivéve, ha e személyek igazolni tudják, hogy tevékenységük nem csak kis mértékben mezőgazdasági tevékenység. Ugyanakkor az ezt követő tapasztalatok azt mutatják, az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az aktív mezőgazdasági termelő elismerésére vonatkozó három kritérium érvényesítése sok tagállam számára nehézséget okozott. A három kritérium érvényesítéséből eredő adminisztratív teher enyhítése érdekében a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy eldöntsék, hogy a három kritérium közül csak egyet vagy kettőt kelljen teljesíteni annak bizonyítása érdekében, hogy a személy aktív mezőgazdasági termelő. ▌

(30)  Emellett néhány tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és üzleti tevékenységek listájához kapcsolódó elemek végrehajtásával összefüggő nehézségek és igazgatási költségek jelentősebbek, mint az az előny, amelyet az igen kis számú nem aktív kedvezményezettnek a közvetlen támogatási rendszerből való kizárása jelent. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy ez a helyzet áll fenn, lehetővé kell tenni számára, hogy a tevékenységek és üzleti tevékenységek listájavonatkozásában a 9. cikket a továbbiakban ne alkalmazza.

(31)  Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az 1307/2013/EU rendelet 11. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a mezőgazdasági termelőnek nyújtandó alaptámogatás 150 000 EUR-t meghaladó részének csökkentésére vonatkozó döntéseiket évente felülvizsgálják, amennyiben az ilyen felülvizsgálat nem eredményezi a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló összegek csökkentését.

(32)  Annak érdekében, hogy a tagállamok a KAP keretében nyújtott támogatást sajátos szükségleteikhez igazíthassák, megfelelő lehetőségeket kell biztosítani számukra ahhoz, hogy felülvizsgálhassák azokat a döntéseiket, amelyek révén a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső összeghatáruknak megfelelő összegből forrásokat csoportosítanak át a vidékfejlesztési programjaik javára és fordítva. Lehetővé kell tenni ezért a tagállamok számára, hogy a 2019-es naptári évtől kezdődő hatállyal is felülvizsgálhassák döntésüket, feltéve, hogy az ilyen döntések nem vonják maguk után a vidékfejlesztéshez rendelt összegek csökkentését.

(33)  Amellett, hogy a tagállamok az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok értékét lineárisan csökkenthetik a nemzeti, illetve a regionális tartalékok feltöltése céljából, hogy megkönnyítsék a fiatal mezőgazdasági termelőknek és a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőknek a támogatási rendszerben való részvételét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy ugyanezt a mechanizmust olyan intézkedések finanszírozására is felhasználhassák, melyek célja a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és a mezőgazdasági termelők számára az őket sújtó különleges hátrányok miatt ellentételezés nyújtása.

(34)  A környezetbarátabbá válást ösztönző intézkedésekre alkalmazandó szabályok egyszerűsítése és következetesebbé tétele érdekében az ökológiai jelentőségű területekre irányuló kötelezettség alóli azon mentességet, amely az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése értelmében olyan mezőgazdasági üzemekre vonatkozik, ahol a szántóterület több, mint 75 %-át kizárólag hüvelyes növények termesztésére, vagy hüvelyes növények gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövényekkel együtt történő termesztésére, vagy parlagon hagyott földterületként használják, ki kell terjeszteni a növénytermesztés diverzifikálására irányuló kötelezettségre is.

(35)  Annak érdekében, hogy a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelménnyel összefüggésben a földterületeken való számottevő arányú termesztésüket illetően a különböző típusú növénykultúrákat következetes módon vegyék figyelembe, a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében előírt rugalmasságot ki kell terjeszteni a víz alatt fekvő növényeknek az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében folytatott termesztésére is.

(36)  A növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelmény alóli, az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott azon meglévő mentességek észszerűsítése érdekében, amelyek az elsődlegesen gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, hüvelyes növények vagy víz alatt fekvő növények termesztésére használt földterületekre, vagy elsősorban parlagon hagyott földterületként vagy állandó gyepterületként használt földterületekre alkalmazandók, továbbá annak érdekében, hogy az azonos földhasználati arányokkal rendelkező összes mezőgazdasági termelő egyenlő bánásmódban részesüljön, a 30 hektár nagyságú szántóterületben meghatározott felső határt meg kell szüntetni.

(37)  A Triticum spelta agronómiai sajátosságának figyelembevétele érdekében az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének alkalmazásában külön növénykultúrának kell tekinteni.

(38)  Az ökológiai jelentőségű területekre irányuló követelmény alóli, az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott olyan meglévő mentességek észszerűsítése tekintetében, amelyek az elsődlegesen gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, hüvelyes növények vagy víz alatt fekvő növények termesztésére használt földterületekre, vagy elsősorban parlagon hagyott földterületként vagy állandó gyepterületként használt földterületekre vonatkoznak, a 30 hektár nagyságú szántóterületben meghatározott felső határt meg kell szüntetni.

(39)  Tekintettel arra, hogy egyes állandó növénykultúrák közvetett környezeti hasznot hordozhatnak a biológiai sokféleség szempontjából, az ökológiai jelentőségű területek típusainak az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkében meghatározott felsorolását ki kell egészíteni az elefántfűvel (Miscanthus) és a csészekóróval (Silphium perfoliatum) beültetett területekkel.

Figyelembe véve, hogy a növénytakaró típusa kedvezően befolyásolhatja a parlagon hagyott földterületek biológiai sokféleséghez való hozzájárulását, a parlagon hagyott, mézelő növényekkel borított területeket külön ökológiai jelentőségű területtípusként kell elismerni.

Következésképpen, az elefántfűvel (Miscanthus) és csészekóróval (Silphium perfoliatum) beültetett, valamint a parlagon hagyott, mézelő növényekkel borított területekre súlyozási tényezőket kell megállapítani. A súlyozási tényezőket úgy kell megállapítani, hogy azokban tükröződjön a területtípusoknak a biológiai sokféleség szempontjából eltérő jelentősége. Az újabb ökológiai jelentőségű területtípusok bevezetése következtében ki kell igazítani a nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területekre és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területekre vonatkozó súlyozási tényezőket, hogy azokban tükröződjön az összes ökológiai jelentőségű területtípus közötti új egyensúly.

(40)  Az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke szerinti, fiatal mezőgazdasági termelők részére létrehozott támogatási rendszer alkalmazása során nyert tapasztalatok szerint egyes esetekben a fiatal mezőgazdasági termelők nem tudják kihasználni a teljes ötéves támogatást. Bár e támogatás középpontjában továbbra is a gazdálkodási tevékenységeiket megkezdő fiatalok új gazdasági tevékenysége áll, a tagállamoknak abban az esetben is meg kell könnyíteniük a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy a teljes ötéves időtartam alatt igénybe vehessék a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást, ha a fiatal mezőgazdasági termelők közvetlenül az üzem létesítését követően nem nyújtottak be támogatás iránti kérelmet.

(41)  Egyes tagállamok értékelése szerint az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke alapján a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás nem elegendő az olyan pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez, amelyeket a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének elkezdése és mezőgazdasági üzemeik szerkezeti kiigazítása okoz. Annak érdekében, hogy még jobbak legyenek a fiatal mezőgazdasági termelőknek a gazdálkodásban való részvétellel kapcsolatos kilátásai, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek úgy, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás összegének kiszámításához alkalmazott százalékos arányt – az alkalmazott számítási módszertől függetlenül – a 25–50 %-os tartományban mozogva megemelik. Ez a döntés nem érinti a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás finanszírozására fordított közvetlen támogatásra vonatkozó, a nemzeti felső összeghatáruk 2 %-ában meghatározott határértéket.

(42)  Annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljon a tagállamok felelősségi köre a termeléstől függő önkéntes támogatás termelést korlátozó jellegével összefüggésben, helyénvaló átdolgozni az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (5) és (6) bekezdését. Mivel ez az átdolgozás az érintett rendelkezésekkel kapcsolatosan a jelenlegi, 2015. január 1-jétől érvényes gyakorlatot tükrözi, helyénvaló, hogy ez a 2015-ös igénylési évtől legyen alkalmazandó.

(43)  Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb fokú következetesség érvényesüljön az azon ágazatokat célzó uniós rendszerek körében, amelyekben bizonyos években strukturális piaci egyensúlyhiányok tapasztalhatók, fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára annak eldöntését, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatás kifizetését 2020-ig az olyan termelési egységek alapján folytassák, amelyekre vonatkozóan a támogatást a korábbi referencia-időszakban nyújtották. ▌

(44)  A termeléstől függő önkéntes támogatással kapcsolatos rugalmasság növelése érdekében a 2019-es igénylési évtől kezdődő hatállyal lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy évente felülvizsgálják támogatási döntéseiket.

(45)  Úgy tűnik, hogy a termelői szervezetek létrehozásának egyik fő akadálya – elsősorban azokban a tagállamokban, amelyek a szervezettség fokát illetően lemaradásban vannak – a kölcsönös bizalom és a múltbeli tapasztalatok hiánya. Ezzel összefüggésben az említett akadályt ellensúlyozhatja a személyre szabott tanácsadás, amelynek keretében a működő termelői szervezetek átadhatják ismereteiket más termelői szervezeteknek, termelői csoportoknak, illetve egyéni gyümölcs- és zöldségtermelőknek, és ezért a személyre szabott tanácsadást be kell illeszteni a termelői szervezetek célkitűzései közé a gyümölcs- és zöldségágazatban.

(46)  Az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonásokon felül helyénvaló pénzügyi támogatásban részesíteni azokat a személyre szabott tanácsadási tevékenységeket is, amelyek célja, hogy a termelőket olyan szervezetek létrehozására ösztönözze, amelyek teljesítik az elismeréshez szükséges kritériumokat annak érdekében, hogy teljes mértékű uniós finanszírozásban részesülhessenek a meglévő termelői szervezetek operatív programjain belül.

(47)  A válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket ki kell terjeszteni a kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltésének fedezése érdekében, amelyek új eszközökként segíthetik a válságok elleni küzdelmet, továbbá a gyümölcs- és zöldségfélék piacainak diverzifikálása és megszilárdítása céljára szolgáló a promóciót és a kommunikációt.

(48)  Az olyan tagállamok tekintetében, ahol a szervezettségi fok jelentős mértékben az uniós átlag alatt van, új rendszert kell kialakítani azon jelenlegi eljárás egyszerűsítése érdekében, mely szerint – az Unió olyan régióiban, ahol a szervezettségi fok különösen alacsony – a tagállamok először engedélyt kapnak, hogy kiegészítő nemzeti pénzügyi támogatást nyújtsanak termelői szervezetek részére, majd ezt követően a nemzeti pénzügyi támogatás egy részét további feltételek teljesítése esetén visszatérítik a számukra. ▌A jelenlegi eljárásról az új rendszerre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében egy éves átmeneti időszakot indokolt biztosítani. Ezért az új rendszert 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(49)  A földrajzi jelzéssel ellátott borpárlatoknak a jó hírnévvel való visszaélés kockázatával szembeni védelmének biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a földrajzi jelzéssel ellátott borok előállítására alkalmas szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési szabályokat olyan borokra is alkalmazzák, amelyek a földrajzi jelzéssel ellátott borpárlatok előállítására is alkalmasak.

(50)  A tej- és tejtermékágazatban a szerződések alkalmazása elősegítheti a szereplők felelősségének megerősítését, és felhívhatja figyelmüket arra, hogy jobban figyelembe kell venniük a piac jelzéseit, javítaniuk kell az ártranszmissziót, és a kereslethez kell igazítaniuk a kínálatot, valamint hogy elősegíthetik az egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülését. Az ilyen szerződéseknek a tej- és tejtermékágazatban és egyéb ágazatokban való alkalmazásának ösztönzése érdekében a termelők, a termelői szervezetek és társulásaik számára jogosultságot kell biztosítani arra, hogy írásbeli szerződést kérjen még akkor is, ha az érintett tagállam nem tette kötelezővé az ilyen szerződések alkalmazását.

(51)   Bár a nyers tej szállítására vonatkozó szerződések felei az ilyen szerződések elemeiről szabadon tárgyalhatnak, a szerződések alkalmazását kötelezővé tevő tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy előírjanak bizonyos szerződéses rendelkezéseket, különösen a szerződések minimális időtartamára vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a szerződő felek számára a szerződés megszövegezése a szállított mennyiségekre és árakra vonatkozóan egyértelmű legyen, a tagállamok kötelezhetik a szerződő feleket arra, hogy megállapodjanak arról, milyen összefüggés áll fenn egy bizonyos szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár között.

(52)  A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összefogása és a forgalmazás javítása, a termelés tervezése és a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, kutatások folytatása, a legjobb gyakorlatok előmozdítása és a technikai segítségnyújtás, a melléktermékek és a tagjaik számára rendelkezésre álló kockázatkezelési eszközök kezelése terén, hozzájárulva ezáltal a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának a megerősítéséhez. Tevékenységeik – beleértve az ilyen termelői szervezetek által folytatott, mezőgazdasági termékek kínálatára vonatkozó szerződésekre irányuló tárgyalásokat, valamint a termelői szervezetek társulásait a kínálat összefogása és tagjaik termékeinek forgalomba hozatala esetén – ezért hozzájárulnak a KAP-ra vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkében foglalt célok eléréséhez, mivel megerősítik a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncon belüli pozícióját és hozzájárulhatnak az élelmiszer-ellátási lánc működésének javulásához. A KAP 2013-as reformjával megerősödött a termelői szervezetek szerepe. Az EUMSZ 101. cikkétől eltérve ezért kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy minden olyan ágazatban, amelyre vonatkozóan az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) létrehozza a piacok közös szervezését, az elismert termelői szervezetek jogosultak olyan tevékenységeket végezni, mint a termelés megtervezése, a költségek optimalizálása, a termelői szervezetek tagjai termékeinek forgalomba hozatala és szerződésekre irányuló tárgyalások lefolytatása. Ez az eltérés csak azokra a termelői szervezetekre vonatkozhat, amelyek ténylegesen a gazdasági integrációt célzó tevékenységet folytatnak, és amelyek összefogják a kínálati oldalt és tagjaik termékeit hozzák forgalomba. Az EUMSZ 102. cikkének ezen termelői szervezetekre való alkalmazása mellett azonban további biztosítékokat is be kell vezetni annak érdekében, hogy az említett tevékenységek ne zárják ki a versenyt, illetve ne veszélyeztessék az EUMSZ 39. cikkében foglalt célokat. A versenyhatóságok számára biztosítani kell a jogosultságot, hogy fellépjenek ilyen esetekben, és úgy határozzanak, hogy e tevékenységeket módosítani kell, azok végzése nem folytatható vagy azok egyáltalán nem végezhetők. Amíg a versenyhatóság nem fogad el határozatot, a termelői szervezetek által végzett tevékenységeket jogszerűnek kell tekinteni. A termelői szervezeteknek az 1308/2013/EU rendelet 156. cikke (1) bekezdése szerint elismert társulásai számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk végzett tevékenységeket illetően a termelői szervezetekkel azonos mértékben és feltételek mellett élhessenek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkének (1a) bekezdésében előírt eltéréssel.

(53)  A termelői szervezeteket az 1308/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett meghatározott ágazat ismeri el. Mivel azonban a termelői szervezetek egynél több ágazatban is működhetnek, továbbá azon adminisztratív teher elkerülése érdekében, amely akkor állna elő, ha e termelői szervezeteket arra köteleznék, hogy az elismerés céljából több termelői szervezetet is létrehozzanak, a termelői szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy több ágazat vonatkozásában is elismerjék őket. Ugyanakkor ilyen esetekben a szóban forgó termelői szervezetnek minden egyes érintett ágazat vonatkozásában teljesítenie kell az elismerés feltételeit.

(54)  Figyelembe véve azt a szerepet, amelyet a szakmaközi szervezetek az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításában játszhatnak, a szakmaközi szervezetek lehetséges céljait ki kell bővíteni úgy, hogy az állat-egészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését és kezelését szolgáló intézkedéseket is magukba foglalják.

(55)  A szakmaközi szervezeteket az1308/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett valamely meghatározott ágazat alapján ismerik el. Mivel azonban a szakmaközi szervezetek egynél több ágazatban is működhetnek, továbbá azon adminisztratív teher elkerülése érdekében, amely akkor állna elő, ha e szakmaközi szervezeteket arra köteleznék, hogy az elismerés céljából több szakmaközi szervezetet is létrehozzanak, szakmaközi szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy több ágazat vonatkozásában is elismerjék őket. Ugyanakkor ilyen esetekben a szóban forgó szakmaközi szervezetnek minden egyes érintett ágazat vonatkozásában teljesítenie kell az elismerés feltételeit.

(56)  A piaci jelzések megfelelőbb közvetítésének elősegítése, továbbá a termelői árak és a hozzáadott érték közötti kapcsolatnak az ellátási lánc egészében való megerősítése érdekében a mezőgazdasági termelők – ideértve a mezőgazdasági termelők társulásait is – számára lehetővé kell tenni, hogy az első felvásárlóikkal a piaci nyereségekre és veszteségekre is kiterjedő értékmegosztási záradékokról állapodjanak meg. Mivel a szakmaközi szervezetek fontos szerepet játszhatnak az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd lehetővé tételében, valamint a legjobb gyakorlatoknak és a piac átláthatóságának előmozdításában, lehetővé kell tenni számukra, hogy az értékmegosztásra vonatkozó, általános záradékokat alakítsanak ki. Ugyanakkor az értékmegosztási záradékok alkalmazásának a mezőgazdasági termelők, társulásaik és első felvásárlóik körében önkéntesnek kell maradnia.

(57)  Az 1308/2013/EU ▌ rendelet 188. cikkének alkalmazása során szerzett tapasztalatok szerint nehézkesnek és erőforrás-igényesnek bizonyult, hogy végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadni a vámkontingensek elosztásának módjára irányuló egyszerű, matematikai jellegű folyamatok kezelésére, és e megközelítés semmilyen konkrét előnnyel nem járt. A Bizottságnak valójában semmilyen mérlegelési jogköre sincs ezzel összefüggésben, tekintettel arra, hogy a vonatkozó képletet az 1301/2006/EK bizottsági rendelet(16) 7. cikke (2) bekezdése már meghatározta. A kapcsolódó adminisztratív teher enyhítése és a folyamat észszerűsítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság megfelelő internetes közzététel útján nyilvánosságra hozza a▌ vámkontingensek elosztásának eredményeit. Ezen túlmenően külön rendelkezést kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kizárólag azt követően bocsáthatnak ki engedélyeket, hogy a Bizottság az elosztási eredményeket közzétette.

(58)  Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelői vagy gazdálkodói szervezetek, illetve ezek társulásai hatékonyan alkalmazzák az 1308/2013/EU rendelet 209. cikkét, lehetővé kell tenni, hogy ki lehessen kérni a Bizottság véleményét arról, hogy a mezőgazdasági termelői vagy gazdálkodói szervezeteknek, illetve ezek társulásainak megállapodásai, döntései és összehangolt magatartásai mennyire egyeztethetők össze az EUMSZ 39. cikkében foglalt célokkal.

(59)  Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony módon és kellő időben végre lehessen hajtani az 1308/2013/EU rendelet azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik olyan kollektív megállapodások megkötését és döntések meghozatalát, amelyek a piacokat érintő súlyos egyensúlytalanságok idején az érintett ágazatok ideiglenes stabilizálására irányulnak, az ilyen kollektív fellépések lehetőségeit ki kell terjeszteni a mezőgazdasági termelőkre és a mezőgazdasági termelők társulásaira is. Emellett ezeket az ideiglenes intézkedéseket a továbbiakban nem utolsó lehetőségként kell engedélyezni, hanem azok kiegészíthetik az 1308/2013/EU rendeletben az állami intervenció, a magántárolás és a rendkívüli intézkedések keretében előirányzott uniós fellépést.

(60)  Mivel helyénvaló továbbra is segítséget nyújtani a kvótarendszer megszűnése következtében átmeneti helyzetben lévő tej- és tejtermékágazat számára, továbbá ösztönözni, hogy az ágazat hatékonyabban reagáljon a piaci és áringadozásokra, az 1308/2013/EU rendelet a tej- és tejtermékágazaton belüli szerződéses megállapodások megerősítésére irányuló rendelkezéseinek a továbbiakban határozatlan időre kell szólniuk.

(61)  A mezőgazdasági piacoknak átláthatóknak kell lenniük, az árakkal kapcsolatos információknak pedig valamennyi érintett fél rendelkezésére kell állniuk és hasznára kell válniuk.

(62)  Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. része A. szakaszának alkalmazása révén szerzett tapasztalatok szerint nehézkesnek és erőforrás-igényesnek bizonyult, hogy végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadni a borra vonatkozó alkoholtartalom-növelési korlátok kis mértékű, nem vitatott technikai jellegű emelésének jóváhagyására vonatkozóan, és e megközelítés semmilyen konkrét előnnyel nem járt. A kapcsolódó adminisztratív teher enyhítése és a folyamat észszerűsítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy azok a tagállamok, amelyek az említett eltérés alkalmazása mellett döntenek, értesítik a Bizottságot az ilyen döntésükről.

(63)  A 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(17) kizárólag a többéves nemzeti programok jóváhagyása esetén lehetővé teszi a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bontását az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó programok, a károsítókra vonatkozó felmérési programok, valamint az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programok tekintetében. Az egyszerűsítés, valamint az adminisztratív teher enyhítése érdekében ezt a lehetőséget az említett rendeletben előírt más tevékenységekre is ki kell terjeszteni.

(64)  Az e rendeletet érintő módosítások 2018. január 1-től történő alkalmazása érdekében ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie.

(65)   Az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, a 1308/2013/EU és a 652/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Az 1305/2013/EU rendelet módosítása

Az 1305/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

a)  az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„n)  „fiatal mezőgazdasági termelő” olyan személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 éves, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott mezőgazdasági üzem vezetőjeként; a létesítést végezheti egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel együtt, annak jogi formájától függetlenül ;”;

b)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„s)  »üzem létesítésének napja«: az a nap, amikor a kérelmező elvégzi vagy befejezi az n) pontban említett létesítéssel kapcsolatos tevékenység(ek)et.”;

2.  a 8. cikk (1) bekezdése h) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.  minden egyes intézkedés, a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott minden művelettípus, a 37 cikk (1) bekezdésében és a 39a. cikkben említett művelettípus és a technikai segítségnyújtás vonatkozásában a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Ebben a táblázatban adott esetben külön-külön kell feltüntetni az EMVA-ból a kevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét;”▌;

3.  a 14. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Az ezen intézkedés keretében támogatható költségek a tudásátadásra vagy a tájékoztatásra irányuló tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei. A demonstráció eredményeként létrehozott infrastruktúrát a művelet befejezését követően használni lehet. A demonstrációs projektek esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is kiterjedhet. A résztvevők utazási és szállásköltségei, napidíja, valamint a mezőgazdasági termelők helyettesítésének költségei szintén támogathatók. A kedvezményezett részére az e bekezdés alapján megállapított valamennyi költséget meg kell téríteni.”;

4.  a 15. cikk a következőképpen módosul:

  a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Az (1) bekezdés a) és c) pontjával összhangbannyújtott támogatás kedvezményezettje vagy a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtója vagy az irányító hatóság. Amennyiben az irányító hatóság a kedvezményezett, a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtóját az irányító hatóságtól funkcionálisan független szervezetnek kell kiválasztania. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást az üzemvezetési, helyettesítési, mezőgazdasági tanácsadási, illetve erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatás létrehozására kiválasztott hatóságnak vagy szervezetnek kell odaítélni.”;

  b)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A tanácsadásra kiválasztott hatóságoknak vagy szervezeteknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység körébe tartozó szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal. Ezen intézkedés keretében a szolgáltatókat olyan kiválasztási eljárással kell kiválasztani, amely nyitva áll állami és magánjogi szervezetek előtt egyaránt. Az említett kiválasztási eljárásnak objektívnek kell lennie, és abból összeférhetetlenség esetén ki kell zárni az érintett jelölteket.”;

  c)  a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)  E cikk alkalmazásában a tagállamoknak a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban az összes ellenőrzést a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtójának szintjén kell elvégezniük.”;

5.  a 16. cikk a következőképpen módosul:

  a)  az (1) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Az ezen intézkedés szerinti támogatás a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelők csoportjainak a következő rendszerekhez való csatlakozásához, illetve a megelőző öt évben azokban történő részvételéhez nyújtható:”;

  b)  a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Az ezen intézkedés értelmében nyújtott támogatás kiterjedhet az e cikk (1) bekezdésével összhangban támogatott minőségrendszerek alá tartozó termékek tekintetében a termelők csoportjai által végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységek során felmerülő költségek fedezésére is. Az 1303/2013/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésétől eltérve ezeket a tevékenységeket csak a belső piacon lehet gyakorolni.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti támogatást évente, legfeljebb ötéves időtartamra lehet odaítélni ösztönző jellegű kifizetésként, amelynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvétel kapcsán felmerülő állandó költségek szintjével összhangban kell megállapítani.

Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti támogatás iránt benyújtott kérelmet megelőző kezdeti részvételről van szó, a maximális ötéves időtartamot annyi évvel kell csökkenteni, amennyi a minőségrendszerhez történő kezdeti csatlakozás és a támogatás iránti kérelem között eltelt.

E bekezdés alkalmazásában állandó költségek-nek a támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerült költségek tekintendők, szükség esetén beleértve a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is.

E cikk alkalmazásában „mezőgazdasági termelő”-nek az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelő tekintendő az adott tagállambeli alkalmazás szerint.”;

6.  a 17. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)  a halászati termékek kivételével az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak; a termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá; amennyiben a támogatást finanszírozási eszközök formájában nyújtják, úgy az input az említett melléklet hatályán kívül eső termék is lehet, feltéve hogy a beruházás egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz hozzájárul;”;

b)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  Támogatás ítélhető oda olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott mezőgazdasági üzem vezetőjeként, a mezőgazdasági termelésre vonatkozó uniós előírásoknak – így például a munkahelyi biztonságnak – való megfelelést célzó beruházások tekintetében. Az ilyen támogatás a vidékfejlesztési programban foglaltak szerint az üzem létesítésének napjától számított legfeljebb 24 hónapos időtartamra, vagy pedig a 19. cikk (4) bekezdésében említett üzleti tervben meghatározott intézkedések befejezéséig nyújtható.”;

7.  a 19. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás iránti kérelmet legkésőbb 24 hónappal az üzem létesítésének napját követően kell benyújtani.

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele az üzleti terv benyújtása. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalának időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

▌Az üzleti tervnek tartalmaznia kell, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától számított 18 hónapon belül megfelel az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének az adott tagállambeli alkalmazás szerint.

A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésének s) pontjában említett tevékenység(ek)et a vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

A tagállamok kedvezményezettenkénti vagy üzemenkénti alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás kizárólag a mikro- és kisvállalkozások fogalommeghatározása alá tartozó mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda.”;

b)  a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a)  Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás finanszírozási eszközök formájában vagy vissza nem térítendő támogatások és finanszírozási eszközök kombinációjaként is nyújtható.”;

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást legalább két részletben kell folyósítani. A részletek összege fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részletnek az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja alapján történő kifizetése az üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.”;

8.  a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében a (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó.”;

9.  a 23. cikk a következőképpen módosul:

  a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, helyreállítása vagy megújítása”;

  b)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás magángazdálkodók, települési önkormányzatok és társulásaik számára ítélhető oda, és az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásával, helyreállításával és/vagy megújításával kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartási költségeket fedező, legfeljebb öt éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható.”;

10.  a 28. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az adott típusú műveletet végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.”;

b)  a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)  Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági genetikai erőforrások – ideértve a nem őshonos erőforrások – megőrzésére, valamint fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseiben nem szereplő kötelezettségvállalások. Az ilyen kötelezettségvállalásokat a (2) bekezdésben említettektől eltérő kedvezményezettek is teljesíthetik.”;

11.  a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Ezen intézkedés keretében olyan mezőgazdasági termelőknek, illetve mezőgazdasági termelők olyan csoportjainak ítélhető oda támogatás a mezőgazdasági terület után hektáronként, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt, és akik – az adott tagállambeli alkalmazás szerint – az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek az adott tagállambeli alkalmazás szerint.”;

b)  a (4) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok a 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.”;

12.  a 30. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett támogatásokhoz kapcsolódó kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.”;

13.  a 31. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  A kifizetések olyan mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda, akik vállalják, hogy mezőgazdasági tevékenységüket a 32. cikk alapján kijelölt területeken folytatják, és akik az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek az adott tagállambeli alkalmazás szerint.”;

  b)  az (5) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  A (2) bekezdésben előírt kifizetéseken felül a tagállamok ezen intézkedés keretében 2014 és 2020 között támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezetteknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatók voltak. Az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezettek esetében, amelyek a 32. cikk (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak, e támogatások egy legfeljebb négyéves időszak alatt fokozatosan csökkennek. Az említett időszak a 32. cikk (3) bekezdésében említett területmeghatározás lezárultának időpontjában, de legkésőbb 2019-ben kezdődik. A kifizetések a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó programban az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja ii. alpontjának megfelelően megállapított átlagos támogatás legfeljebb 80 %-ánál kezdődnek, és 2020-ban legfeljebb 20 %-on fejeződnek be. Amennyiben a támogatás szintje a fokozatos csökkenés következtében elérte a 25 EUR összeget, a tagállamok a támogatást ezen a szinten tarthatják a fokozatos csökkentés időszakának végéig.”;

14.  a 33. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Ezen intézkedés keretében azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda állatjóléti kifizetések, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak, és akik az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek az adott tagállambeli alkalmazás szerint.”;

15.  a 36. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)  kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek a jövedelme jelentős mértékben visszaesett;”;

ii.  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„d)  kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”;

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  E cikk alkalmazásában mezőgazdasági termelő-nek az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelő tekintendő az adott tagállambeli alkalmazás szerint.”;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjának alkalmazásában a »kölcsönös kockázatkezelési alap« olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- vagy növénybetegségek, károsító okozta fertőzés vagy környezeti esemény következtében gazdasági veszteségeket szenvedtek el, illetve akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”;

d)  az (5) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

16.  a 37. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás kizárólag azon biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek fedezik a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 20%-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által okozott veszteségeket, illetve valamely, a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedés által okozott veszteségeket. A mezőgazdasági termelő éves termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. Az alkalmazott számítási módszernek lehetővé kell tennie az egyes mezőgazdasági termelők adott évre vetített tényleges veszteségének a megállapítását.”;

17.  a 38. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a)  a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

b)  a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;

c)  az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d)  a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.”;

ii.  a harmadik albekezdést törölni kell;

b)  az (5) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket. A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásánál figyelembe kell venni a (3) bekezdés c), illetve d) pontja szerint már nyújtott támogatást.”;

18.  a 39. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikkJövedelemstabilizáló eszköz a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára”;

b)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem 30 %-át. A 36. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni a termelési költségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amikor a termelő az ilyen támogatásra jogosultságot szerez. A mezőgazdasági termelő éves bevételkiesésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók.”;

c)  a (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a)  a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

b)  a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;

c)  az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d)  a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.

(5)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális mértéket. A (4) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásánál figyelembe kell venni a (4) bekezdés c), illetve d) pontja szerint már nyújtott támogatást.”;

19.  a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„39a. cikkJövedelemstabilizáló eszköz a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára

(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás csak olyan, kellően indokolt esetekben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem legalább 20 %-át. A mezőgazdasági termelő éves jövedelmének kiszámítására indexek alkalmazhatók. A 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni a termelési költségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amikor a termelő az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.

(2)  A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás alkalmazásában a 39. cikk (2)–(5) bekezdése alkalmazandó.”;

20.  a 45. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott finanszírozási eszközök által nyújtott támogatás esetén a forgótőke támogatható kiadásnak minősülhet. Az ilyen támogatható kiadás nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t vagy – ha ez magasabb – ▌ a beruházás tekintetében támogatható kiadás teljes összegének 30%-át.”;

b)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1), a (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó.”;

21.  a 49. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, kivételes és kellően indokolt esetekben, amennyiben az érintett művelettípus jellege miatt kiválasztási kritériumok meghatározása nem lehetséges, úgy az irányító hatóság a monitoring-bizottsággal folytatott konzultációt követően másik kiválasztási módszert is meghatározhat, amelyet ismertetni kell a vidékfejlesztési programban.”;

b)  a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  A műveletek kiválasztásáért felelős tagállami hatóság – a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 28–31., a 33–34. és a 36–39a. cikk szerinti műveletek kivételével – gondoskodik arról, hogy a műveletek kiválasztása az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumok alapján, átlátható és megfelelően dokumentált eljárásnak megfelelően történjen.

(3)  A kedvezményezettek pályázati felhívás alapján, gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysági kritériumokat alkalmazva választhatók ki.”;

c)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében a (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó.”;

22.  az 59. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)  100 % az Írországnak juttatott 100 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, a Portugáliának juttatott 500 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, valamint a Ciprusnak juttatott 7 millió EUR esetében, 2011-es árakon.”;

b)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„h)  az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének (c) pontja szerinti finanszírozási eszköz esetében az említett rendelet 39a. cikkének (13) bekezdésében említett hozzájárulási ráta.”;

23.  a 60. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Az 1303/2013/EU rendelet 65. cikkének (9) bekezdésétől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása ▌ miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a vidékfejlesztési programokban úgy rendelkezhetnek, hogy a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások az adott esemény bekövetkezésének időpontjától számolhatók el.”;

b)  a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében – a 45. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek kivételével – kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. Ugyanakkor a tagállamok programjukban úgy rendelkezhetnek, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása ▌ miatt hozott szükséghelyzeti intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek a kedvezményezettnél az adott esemény bekövetkezése után merültek fel, szintén támogathatók.”;

c)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  A kedvezményezetteknek kifizetéseiket számlával és a kifizetést igazoló bizonylatokkal kell alátámasztaniuk. Ha erre nincs mód, a kifizetéseket – az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontja szerinti támogatási formák eseteinek kivételével – hasonlóan bizonyító erejű dokumentumokkal kell igazolni.”;

24.  a 62. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Amennyiben a támogatás odaítélésére az átalányköltségek, illetve a többletköltségek és az elmaradt bevételek alapján kerül sor, az elmaradt bevételek és a fenntartási költségek tekintetében ▌ a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban, valamint a 28–31., 33. és 34. cikkel összhangban, úgy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjen. E célból egy, a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetnek kell elvégeznie a számításokat, illetve megerősítenie a számítások helytállóságát és pontosságát. A vidékfejlesztési programnak nyilatkozatot kell tartalmaznia a számítások helytállóságáról és pontosságáról.”;

25.  a 66. cikk (1) bekezdésének b) pontját el kell hagyni;

26.  a 74. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  a vonatkozó pályázati felhívás közzététele előtt konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól, amelyeket a programozás által támasztott igényeknek megfelelően felül kell vizsgálni;”;

27.  a II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk Az 1306/2013/EU rendelet módosításai

Az 1306/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 26. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)  a (3) és (4) ▌ bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)  A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-ig a rendelkezésére álló új információk alapján végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

2.  a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve hogy a tagállam az N+4. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.”;

3.  a 43. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  a 40., az 52. és az 54. cikk, valamint az EMGA-kiadások tekintetében a 41. cikk (2) bekezdése és az 51. cikk értelmében az Unió költségvetésébe befizetendő összegek, ideértve azok kamatait is;”;

4.  az 54. cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.  a kedvezményezettel a valamely támogatási rendszer vagy intézkedés keretében teljesített egyéni kifizetéssel összefüggésben visszafizettetendő összeg – a kamatokat nem beleszámítva – 100 EUR és 250 EUR közé esik, és az érintett tagállam a nemzeti jogában a nemzeti adósságok be nem hajtására vonatkozóan a visszafizettetendő összeggel megegyező vagy annál magasabb küszöbértéket alkalmaz.”;

5.  a 63. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a meg nem felelés nemzeti vagy uniós közbeszerzési szabályokat érint, úgy a támogatás nem kifizetendő vagy visszavonandó részét a meg nem felelés súlyossága alapján és az arányosság elvének megfelelően kell meghatározni ▌. Az ügylet jogszerűsége és szabályszerűsége csak a támogatás ki nem fizetett vagy visszavonandó részének szintjéig vizsgálható.”;

6.  a 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy:

a)  nem kell bejelenteni azokat a legfeljebb 0,1 ha méretű mezőgazdasági parcellákat, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet, amennyiben az összes ilyen parcella teljes területe nem haladja meg az egy hektárt, és/vagy dönthetnek úgy, hogy az a mezőgazdasági termelő, aki nem nyújt be területalapú közvetlen kifizetés iránti kérelmet, nem köteles nyilatkozni mezőgazdasági parcelláiról, amennyiben a teljes mezőgazdasági terület nem haladja meg az egy hektárt. A mezőgazdasági termelőnek kérelmében minden esetben jeleznie kell, hogy rendelkezik mezőgazdasági parcellákkal, és az illetékes hatóságok kérésére meg kell jelölnie azok földrajzi elhelyezkedését;

b)  az 1307/2013/EU rendelet V. címében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők nem kötelesek nyilatkozni arról a mezőgazdasági parcelláról, amelyre nem nyújtottak be támogatási kérelmet, kivéve, ha egyéb támogatáshoz kell ilyen nyilatkozatot tenniük.”;

7.  a 75. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

E bekezdés első és a második albekezdésétől eltérve a tagállamok:

a)  december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleget fizethetnek;

b)  december 1-je előtt a 67. cikk (2) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatások legfeljebb 75 %-ának megfelelő előleget fizethetnek.

A 67. cikk (2) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatások tekintetében e bekezdés első és a második albekezdését kell alkalmazni a 2019-es igénylési évtől kezdődően benyújtott támogatási, illetve kifizetési kérelmek esetében.ˮ;

3. cikk Az 1307/2013/EU rendelet módosításai

Az 1307/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

  i.  a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)  »állandó gyepterület és állandó legelő« (a továbbiakban együttesen: állandó gyepterület): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, illetve, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel; e földterület otthont adhat egyéb legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek és/vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak, feltéve hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy állandó gyepterületnek tekintik:

i.  a legeltetésre alkalmas földterületet, amely a kialakult helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban; és/vagy

ii.  a legeltetésre alkalmas földterületet , és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő;”;

  ii.    a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés f) és h) pontjától eltérve, azok a tagállamok, amelyek 2018. január 1-jét megelőzően engedélyezték a parlagon hagyott földterületek szántóterületként történő nyilvántartását, az említett időpontot követően is engedélyezhetik azt. 2018. január 1-jétől kezdődően a 2018-ban ezen albekezdés értelmében szántóterületként nyilvántartott, parlagon hagyott földterületeket 2023-tól kezdődően vagy azt követően állandó gyepterületként kell nyilvántartani, amennyiben teljesülnek a h) pontban foglalt feltételek.”;

b)  a (2) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A tagállamok dönthetnek úgy, hogy:

a)  az a földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett állandó gyepterületnek kell tekinteni, amennyiben gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használják, és a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szerepelnek;

b)  az állandó gyepterület egyéb takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak is otthont adhat, feltéve hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak az adott területen; és/vagy

c)  azt a legeltetésre alkalmas földterületet, amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő, az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett állandó gyepterületnek tekintik.

A tagállamok – objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján – dönthetnek úgy, hogy e bekezdés harmadik albekezdésének b) és/vagy c) pontja szerinti határozatukat a területük egészére vagy annak egy részére alkalmazzák.

A tagállamoknak 2018. március 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot az e bekezdés harmadik és a negyedik albekezdése alapján hozott esetleges határozataikról.”;

2.  a 6. cikk (2) ▌ bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben egy tagállam él a 36. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőséggel, úgy a II. mellékletben erre a tagállamra az adott évre vonatkozóan megállapított éves nemzeti felső összeghatár túlléphető az említett albekezdés szerint kiszámított összeggel.”;

3.  a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)  a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(3a)  Az (1), (2) és (3) bekezdésen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem részesülnek közvetlen kifizetésben azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a mezőgazdasági tevékenységét nem tartják nyilván a nemzeti adó- vagy társadalombiztosítási nyilvántartásban.”;

b)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  A (2), (3) és (3a) bekezdés nem alkalmazandó az olyan mezőgazdasági termelőkre, akik az előző évben csupán egy előre meghatározott összeget meg nem haladó közvetlen kifizetésben részesültek. Ezt az összeget a tagállamok határozzák meg objektív kritériumok, például nemzeti vagy regionális sajátosságaik alapján, és az összeg nem haladhatja meg az 5 000 EUR-t.”;

c)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)  A tagállamoknak 2014. augusztus 1-jéig értesíteniük kell a Bizottságot a (2), (3) és (4) bekezdésben említett esetleges határozataikról és 2018. március 31-ig a (3a) bekezdésben említett esetleges határozataikról. Az ilyen határozatok módosítása esetén a tagállamok a módosító határozat meghozatalától számított két héten belül értesítik a Bizottságot.”;

d)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(7)  A tagállamok 2018-tól vagy bármely későbbi évtől kezdve dönthetnek úgy, hogy elegendő, ha a (2) bekezdés első és második albekezdésének hatálya alá tartozó személyek vagy csoportok a (2) bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt három kritérium közül csak egyre vagy kettőre hivatkoznak annak bizonyítása érdekében, hogy aktív mezőgazdasági termelők. A tagállamoknak 2018. március 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen határozatukról, amennyiben az 2018-tól kezdve alkalmazandó, vagy amennyiben a határozat egy későbbi évtől kezdve alkalmazandó, az alkalmazás kezdetét megelőző év augusztus 1-jéig.

(8)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018-tól vagy bármely későbbi évtől kezdve felhagynak a (2) bekezdés alkalmazásával. A tagállamok 2018. március 31-ig értesítik a Bizottságot erről a határozatukról, amennyiben az 2018-tól kezdve alkalmazandó, vagy amennyiben a határozat egy későbbi évtől kezdve alkalmazandó, az alkalmazás kezdetét megelőző év augusztus 1-jéig.”;

4.  a 11. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)  A tagállamok évente felülvizsgálhatják a támogatások csökkentésére vonatkozóan az e cikkel összhangban hozott döntéseiket, feltéve hogy az ilyen felülvizsgálat nem eredményezi a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló összegek csökkentését.

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az e cikknek megfelelően hozott döntéseikről és a 2019-ig terjedő időszak éveire vonatkozó csökkentések eredményeképpen keletkező becsült összegekről az ilyen döntések alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig; az ilyen értesítés utolsó lehetséges időpontja 2018. augusztus 1.”;

5.  a 14. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdésben a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2019. naptári évtől kezdődő hatállyal felülvizsgálják az e bekezdésben említett döntéseiket, és az ilyen felülvizsgálaton alapuló döntéseikről 2018. augusztus 1-ig értesítik a Bizottságot. A felülvizsgálaton alapuló ilyen döntések nem eredményezhetik az első, a második, a harmadik és a negyedik albekezdésnek megfelelően a Bizottságnak bejelentett százalékos arány csökkentését.”;

b)  a (2) bekezdésben a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2019. naptári évtől kezdődő hatállyal felülvizsgálják az e bekezdésben említett döntéseiket, és az ilyen felülvizsgálaton alapuló döntéseikről 2018. augusztus 1-ig értesítik a Bizottságot. A felülvizsgálaton alapuló ilyen döntések nem eredményezhetik az első, a második, a harmadik és a negyedik albekezdésnek megfelelően a Bizottságnak bejelentett százalékos arány növekedését.”;

6.  a 31. cikk (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)  amennyiben a tagállamok szükségesnek tartják, az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok értékét nemzeti vagy regionális szinten lineárisan csökkenthetik az e rendelet 30. cikke (6) bekezdésében említett esetek fedezésére. Ezen túlmenően az e lineáris csökkentést már igénybe vevő tagállamok ugyanabban az évben annak érdekében is alkalmazhatnak lineáris csökkentést az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok értékére nemzeti vagy regionális szinten, hogy fedezzék az e rendelet 30. cikke (7) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett eseteket;”;

7.  a 36. cikk (4) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az egyes tagállamok tekintetében az e bekezdés első albekezdésével összhangban kiszámított összeg – a tárgyév tekintetében a 47. cikk (1) bekezdésének alkalmazásából eredő összeg levonását követően – a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső összeghatár legfeljebb 3 %-ával növelhető. Amennyiben egy tagállam ilyen növelést hajt végre, a növelést a Bizottság figyelembe veszi az e bekezdés első albekezdése értelmében az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatár megállapításakor. Ennek érdekében a tagállamok 2018. január 31-ig értesítik a Bizottságot azokról az éves százalékos arányokról, amelyekkel az e cikk (1) bekezdése szerint kiszámított összegeket 2018-tól kezdve minden naptári évben növelni kell.

A tagállamok évente felülvizsgálhatják az e bekezdés második albekezdésben említett döntésüket, és az alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a felülvizsgálat alapján meghozott döntésükről.”;

8.  a 44. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Az (1) bekezdés értelmében előírt növénykultúrák számának sérelme nélkül, a (1) bekezdésben meghatározott felső határok nem alkalmazandók olyan üzemek esetén, amelyekben a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény borítja, vagy a szántóterület több mint 75 %-a parlagon hagyott földterület vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növényekkel borított terület. Ilyen esetben a szántóterület fennmaradó részén a fő növénykultúra nem haladhatja meg e fennmaradó szántóterület 75 %-át, kivéve, ha ez a fennmaradó terület gyepterület, egyéb egynyári takarmánynövénnyel bevetett terület vagy parlagon hagyott földterület.”;

b)  a (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  amelyek esetében a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, hüvelyes növények termesztésére, parlagon hagyott földterületként vagy ezek kombinációjára használják;

b)  amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják;”;

c)  a (4) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A téli terményeket és a tavaszi terményeket különböző növénykultúráknak kell tekinteni, még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. A Triticum spelta az ugyanazon nemzetséghez tartozó növénykultúráktól különböző növénykultúrának tekintendő.”;

9.  a 46. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

  i.  az első albekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„k)  elefántfűvel (Miscanthus) beültetett területek;”

„l)  csészekóróval (Silphium perfoliatum) beültetett területek;”

m)   parlagon hagyott, (virágporban és nektárban gazdag fajokból álló) mézelő növényekkel borított területek.”

  ii.  a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A mezőgazdasági üzem e bekezdés első albekezdésének g), h), k) és l) pontjában említett területeinek kivételével az ökológiai jelentőségű területnek a mezőgazdasági üzem szántóterületén kell elhelyezkednie. Az e bekezdés első albekezdésének c) és d) pontjában említett területek esetében az ökológiai jelentőségű terület határos is lehet a mezőgazdasági üzemnek azzal a szántóterületével, amelyet a mezőgazdasági termelő az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban bejelentett.”;

b)  a (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  amelyek esetében a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

b)  amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év jelentős részében vagy a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;”;

10.  az 50. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás mezőgazdasági termelőnként öt évig nyújtható, amely időtartam a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás iránti kérelem első alkalommal történő benyújtásakor veszi kezdetét, amennyiben a kérelmet az üzemnek a (2) bekezdés a) pontjában említett létesítését követő öt éven belül benyújtják. Ezt az ötéves időtartamot olyan mezőgazdasági termelők esetében is alkalmazni kell, akik a 2018-as igénylési évet megelőző igényléseik vonatkozásában a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásban részesültek.

Az első albekezdés második mondatától eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek az esetében, akik esetében az üzemnek a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő létesítése a 2010 és 2013 közötti időszakra esik, az ötéves időtartamból le kell vonni a (2) bekezdés a) pontjában említett létesítés és a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás iránti kérelem első benyújtása között eltelt évek számát.”;

b)  a (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  a mezőgazdasági termelő saját vagy szerződéses támogatási jogosultságai átlagértékének 25%–50%-a; vagy

b)  a 2019-es naptári évre vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott nemzeti felső összeghatár rögzített százalékos arányának és a 33. cikk (1) bekezdésével összhangban 2015-ben bejelentett összes támogatható hektár számának hányadosaként kiszámított összeg 25%–50%-a. Az említett meghatározott százalékos arány megegyezik a nemzeti felső összeghatár azon részével, amely a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően az alaptámogatási rendszer tekintetében a 2015. évre vonatkozóan megmaradt.

c)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)  A 36. cikket alkalmazó tagállamok minden évben kiszámolják a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás összegét, amely az egységes területalapú támogatás 36. cikkel összhangban kiszámított összege 25%–50%-ának megfelelő érték és a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelő által bejelentett támogatható hektárok számának szorzataként.”;

d)  a (8) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8)  E cikk (6) és (7) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás összegét minden évben kiszámolhatják a hektáronkénti nemzeti átlagtámogatás 25%–50%-ának megfelelő érték és a mezőgazdasági termelő által a 32. cikk (1) bekezdése szerint aktivált jogosultságok számának, illetve a mezőgazdasági termelő által a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett támogatható hektárok számának szorzataként is.”;

e)  a (10) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10)  A (6)–(9) bekezdés alkalmazása helyett a tagállamok mezőgazdasági termelőnként éves átalányösszeget állapíthatnak meg, amelyet egy rögzített hektárszámnak és a (8) bekezdéssel összhangban meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagtámogatás 25%–50%-ának megfelelő értéknek szorzataként számítanak ki.”;

11.  az 52. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (5) bekezdést el kell hagyni;

b)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)  A termeléstől függő támogatás nyújtása olyan termelést korlátozó rendszer, amelyet rögzített területeken és terméshozamokon vagy rögzített állatlétszámon alapuló éves támogatás formájában kell megvalósítani, és amely nem lépheti túl a tagállamok által az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározandó és a Bizottságnak bejelentett pénzügyi felső összeghatárokat.”;

c)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(10)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 70. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítéseként felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedések vonatkozásában, amelyek révén elkerülhető, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatásban részesülő kedvezményezetteket az ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetővé teszik a tagállamok számára azt, hogy döntsenek a termeléstől függő önkéntes támogatás korábbi referencia-időszakában használt termelési egységek alapján e támogatás 2020-ig tartó további folyósításáról.”;

.

12.  az 53. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)  A tagállamok bármely év augusztus 1-jéig felülvizsgálhatják az e fejezet alapján hozott döntésüket, és dönthetnek úgy, hogy a következő évtől kezdődő hatállyal:

a)  változatlanul hagyják, növelik vagy csökkentik – adott esetben az ott meghatározott kereteken belül – az (1), (2) és (3) bekezdés alapján meghatározott százalékos arányt, illetve változatlanul hagyják vagy csökkentik a (4) bekezdés alapján meghatározott százalékos arányt;

b)  módosítják a támogatás odaítélési feltételeit;

c)  többé nem nyújtják az e fejezet szerinti támogatást.

A tagállamoknak az első albekezdésben említett időpontig tájékoztatniuk kell a Bizottságot döntésükről.”;

13.  a 70. cikk a következőképpen módosul:

  a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.  A Bizottságnak a a 2. cikkben, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 36. cikk (6) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 43. cikk (12) bekezdésében, a 44. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 46. cikk (9) bekezdésében, az 50. cikk (11) bekezdésében, az 52. cikk (9) és (10) bekezdésében, az 57. cikk (3) bekezdésében, az 58. cikk (5) bekezdésében, az 59. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (5) bekezdésében, a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 73. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól, 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.ˮ;

  b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikkben, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 36. cikk (6) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 43. cikk (12) bekezdésében, a 44. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 46. cikk (9) bekezdésében, az 50. cikk (11) bekezdésében, az 52. cikk (9) és (10) bekezdésében, az 57. cikk (3) bekezdésében, az 58. cikk (5) bekezdésében, az 59. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (5) bekezdésében, a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 73. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.ˮ;

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  A 2. cikk, a 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, a 20. cikk (6) bekezdése, a 35. cikk, a 36. cikk (6) bekezdése, a 39. cikk (3) bekezdése, a 43. cikk (12) bekezdése, a 44. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (5) és (6) bekezdése, a 46. cikk (9) bekezdése, az 50. cikk (11) bekezdése, az 52. cikk (9) és (10) bekezdése, az 57. cikk (3) bekezdése, az 58. cikk (5) bekezdése, az 59. cikk (3) bekezdése, a 64. cikk (5) bekezdése, a 67. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 73. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.ˮ;

14.  a X. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 33. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

f)  válságmegelőzés és -kezelés, ideértve az egyéb termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, termelői csoportok vagy egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadást;”;

b)  a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

i.  a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)  promóció és kommunikáció, beleértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikálását és megszilárdítását célzó intézkedéseket és tevékenységeket is akár a megelőzés érdekében, akár válság idején;”

„d)  a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása, valamint pénzügyi hozzájárulások a kölcsönös kockázatkezelési alapok feltöltéséhez azon termelő tagoknak fizetett ellentételezést követően, akiknek a kedvezőtlen piaci feltételek következtében jelentős mértékben visszaesett a jövedelme;”,

ii.  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„i)  egyéb termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, termelői csoportok vagy egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadás.”;

c)  az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében és 29. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi-éghajlati, vagy az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokra vonatkozó követelményeket.

Amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése és 29. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi-éghajlati, vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.”;

2.  a 34. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

a)  a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

i.  ingyenes szétosztás a tagállamok által e célból elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

ii.  ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási szervezetek, iskolák, közoktatási intézmények, a 22. cikkben említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében; a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;

b)  az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke szerint elismert egyéb termelői szervezetek vagy termelői csoportok számára nyújtott – feltéve, hogy ezek a termelői szervezetek vagy termelői csoportok a tagállamoknak az e rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett régióiból származnak –, vagy az egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadással kapcsolatos tevékenységek.”;

3.  a 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)  A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok a termelői szervezetek számára a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10%-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2)  Egy tagállami régióban a termelők szervezettségének foka akkor tekinthető úgy, hogy jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ha a szervezettség átlagos foka az operatív program végrehajtását megelőző három egymás követő évben nem érte el a 20%-ot. A szervezettség fokát az érintett régióban megtermelt és az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke szerint elismert termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és termelői csoportok által forgalmazott gyümölcs- és zöldségmennyiség értékének és az adott régióban megtermelt gyümölcs- és zöldségmennyiség összértékének hányadosaként kell kiszámítani.

(3)  Az (1) bekezdés szerint nemzeti pénzügyi támogatást nyújtó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókról, valamint az említett régiókban működő termelői szervezetek számára nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásról.”;

4.  a 37. cikk d) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.  a 33. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b), c) és i) pontjához kapcsolódó feltételek;”;

5.  a 38. cikk első bekezdésének i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„i)  válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs, képzési és személyre szabott tanácsadásra irányuló intézkedések;”;

6.  a 62. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)  A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják e fejezetet, amelyeken a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* III. mellékletének megfelelően nyilvántartásba vett földrajzi árujelzőkkel ellátott borpárlatok készítésére alkalmas bort termelnek. E fejezet alkalmazásában ezeket a területeket olyan területként lehet kezelni, ahol az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokat lehet termelni.

_____________

*  Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).”;

7.  a 64. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés második albekezdésébe a következő pont kerül beillesztésre:

ca)  a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;ˮ;

b)  a (2) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:ˮ;

c)  a következő bekezdés kerül beillesztésresel egészül ki:

„(2a)  Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.ˮ;

d)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.”;

8.  a 148. cikk a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók – az e cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel – szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.”;

b)  a (2) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:”;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.”;

d)  a (4) bekezdés második albekezdésének bevezető része és a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

a)  ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, akkor előírhatja:

i.  a feleknek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy egy meghatározott szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár közötti összefüggésről megállapodjanak;

ii.  azt a minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;”;

9.  a 149. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.”;

10.  a 152. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdésben a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)  a termelők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

i.  közös feldolgozás;

ii.  közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;

iii.  közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iv.  a minőségellenőrzés közös szervezése;

v.  berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

vi.  a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vii.  az inputanyagok közös beszerzése;

viii.  az e bekezdés c) pontjában felsorolt célok elérését célzó bármilyen más közös szolgáltatási tevékenység;ˮ;

b)  a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:

„(1a)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

a)  ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

b)  ha a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

c)  függetlenül attól, hogy a kialkudott ár a tagok egy részének vagy mindegyikének összesített termelése tekintetében azonos-e;

d)  ha az érintett mezőgazdasági termelők az első albekezdésben említett tevékenységek által érintett termékek vonatkozásában nem tagjai más termelői szervezetnek;

e)  ha a mezőgazdasági termékre nem vonatkozik olyan szállítási kötelezettség, amely a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szervezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából ered, a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az alapszabályban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően.

  A tagállamok azonban kellően indokolt esetekben eltérhetnek a második albekezdés d) pontjában említett feltételtől, amennyiben a termelői szervezet tagja két különálló, különböző földrajzi helyeken található termelési egységgel rendelkezik.

(1b)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése értelmében elismert társulásaira is vonatkozik, amennyiben e társulások teljesítik az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket.

(1c)  Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett tagállami versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a továbbiakban az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek közül egyet vagy többet módosítani kell, azok végzése nem folytatható vagy azok egyáltalán nem végezhetők, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a verseny megszűnésének megelőzése érdekében szükséges, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések teljesítése veszélyben forog.

Több tagállamot érintő tárgyalások esetén az e cikk első albekezdésében említett határozatot a Bizottság hozza meg, a 229. cikk (2), vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.

Amikor a tagállami versenyhatóság e cikk első albekezdése szerint jár el, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését megelőzően vagy azt követően haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot, a határozatokról pedig azok elfogadását követően haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot.

Az e bekezdésben említett határozatok legkorábban az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.”;

  c)  a (3) bekezdést törölni kell:

11.  a 154. cikk a következőképpen módosul:

  a)  a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban is tevékenykedő termelői szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott termelői szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.ˮ;

b)  a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a [2018. január 1]-t megelőzően elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)  A [2018. január 1]-t megelőzően elismert, de az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő termelői szervezetek esetében a tagállamok legkésőbb [2020. december 31]-ig visszavonják az elismerést.”;

12.  a 157. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés c) pontja a következő alpontokkal egészül ki:

„xv.  a 172a. cikk szerinti, értékmegosztásra vonatkozó, piaci bónuszokra és veszteségekre is kiterjedő egységes záradékok kidolgozása, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között;

xvi.  az állat-egészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését és kezelését szolgáló intézkedések végrehajtása.”;

b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említet, több ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott szakmaközi szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az (1) és adott esetben a (3) bekezdésben említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.”;

c)  a (3) bekezdés c) pontja a következő alpontokkal egészül ki:

„xii.  a 172a. cikk szerinti, értékmegosztásra vonatkozó, piaci bónuszokra és veszteségekre is kiterjedő egységes záradékok kidolgozása, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között;

xiii.  az állat-egészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését és kezelését szolgáló intézkedések végrehajtása.”;

13.  a 159. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

„Kötelező elismerés”;

14.  a 161. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdésben a bevezető rész és az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A tagállamoknak – kérelem alapján – termelői szervezetként kell elismerniük a tej- és tejtermékágazatban minden jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részeit feltéve, hogy:

a)   a tej- és tejtermékágazatban működő termelők alapították őket, és e termelők kezdeményezésére jöttek létre és az alábbiakban meghatározott célok egyikének vagy azok közül többnek az elérését tűzik ki célul:

i.  a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii.  a kínálat koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii.  a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása;ˮ;

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően a nemzeti jog alapján elismert és az (1) bekezdésben megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.”;

15.  a 168. cikk a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatokba tartozó mezőgazdasági termékek tekintetében – a tej és tejtermék-, valamint a cukorágazat kivételével – megkövetelheti, hogy a termékeinek valamely feldolgozó vagy forgalmazó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek és/vagy az első felvásárlók az e cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.”;

b)  a (4) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:”;

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a szóban forgó termékeket szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.”;

16.  a 169., a 170. és a 171. cikket el kell hagyni;

17.  a rendelet a következő szakasszal egészül ki:

„5a. szakaszÉrtékmegosztási záradékok

172a. cikk

Értékmegosztás

A cukorágazatra vonatkozó egyedi értékmegosztási záradékok sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők – ideértve a mezőgazdasági termelők társulásait is – és az első felvásárlók az értékmegosztásra vonatkozó, piaci bónuszokra és veszteségekre is kiterjedő záradékokról állapodhatnak meg, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között.”;

18.  a 184. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Unióban vagy annak egy részében történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára, vagy a részben vagy egészben az Unió által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokból vagy az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja az e rendelet 186. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve az e rendelet 187. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján.ˮ;

19.  a 188. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„188. cikkA vámkontingensek felosztására vonatkozó eljárás

(1)  A Bizottságnak megfelelő internetes közzététel útján nyilvánosságra kell hoznia a vámkontingenseknek a bejelentett kérelmekkel kapcsolatos felosztását, amely a rendelkezésre álló vámkontingenseken és a bejelentett kérelmeken alapul.

(2)  Az (1) bekezdésben említett közzététel keretében adott esetben tájékoztatást kell nyújtani az elbírálás alatt álló kérelmek elutasításának, a kérelembenyújtás felfüggesztésének vagy a fel nem használt mennyiségek felosztásának a szükségességéről is.

(3)  A tagállamok a megfelelő elosztási együtthatók figyelembevételével a behozatali vámkontingensek és a kiviteli vámkontingensek keretében kért mennyiségek tekintetében – azoknak az (1) bekezdés szerinti, a Bizottság általi közzététele után – behozatali engedélyeket és kiviteli engedélyeket adnak ki.”;

20.  a 209. cikk a következőképpen módosul:

  a)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.”;

b)  a (2) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki az első albekezdés után:

„Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek társulásai, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásai kérhetik a Bizottság véleményét e megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségéről.

A Bizottságnak haladéktalanul foglalkozik a vélemények iránti kérelmekkel, és a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül elküldi a véleményét a kérelmezőnek. A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.”;

21.  a 222. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép

„(1)  A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek által alkotott társulások, illetve az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira és döntéseire az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve, hogy a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására irányulnak, és az alábbi kategóriák közül egynek vagy többnek a keretébe tartoznak:”;

b)  a (2) bekezdést el kell hagyni;

22.  a 232. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

24.  a VII. és a VIII. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

5. cikk

A 652/2014/EU rendelet módosításai

A 652/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  a 4. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)  Többéves fellépések jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. A költségvetési kötelezettségvállalások ilyen bontása esetén a Bizottságnak az éves részleteket a fellépés előrehaladásának, a becsült igényeknek és a rendelkezésre álló költségvetésnek a figyelembevételével kell lekötnie.

2.  a 13. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

3.  a 22. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

4.  a 27. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

6. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérve:

a)  a 3. cikk 11. pontjának a) és b) alpontját 2015. január 1-jétől;

b)  az 1. cikk 23. pontjának b) alpontját 2016. január 1-jétől; és

c)  a 4. cikk 3. pontját pedig 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

I. melléklet

Az 1305/2013/EU rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.   a 17. cikk (3) bekezdésére vonatkozó sorban, Tárgy: Beruházások tárgyi eszközökbe, Mezőgazdasági ágazat, Maximális összeg euróban vagy mérték: 40 %, a negyedik oszlopban, a bevezető rész és az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

  A fenti mértékek további 20 százalékponttal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90%-ot:

  a fiatal mezőgazdasági termelők a vidékfejlesztési programban foglaltak szerint az üzem létesítésének napjától számított legfeljebb öt éves időtartamra vagy pedig a 19. cikk (4) bekezdésében említett üzleti tervben meghatározott intézkedések befejezéséig;”

2.  a 17. cikk (3) bekezdésére vonatkozó sorban, Tárgy: Beruházások tárgyi eszközökbe, Az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek feldolgozása és értékesítése, Maximális összeg euróban vagy mérték: 40%, a negyedik oszlop helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

A fenti mértékek további 20 százalékponttal növelhetők az EIP keretében támogatott műveletek, a kollektív beruházások és az integrált projektek vagy a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90%-ot”;

3.  a 37. cikk (5) bekezdésére, a 38. cikk (5) bekezdésére és a 39. cikk (5) bekezdésére vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

37 cikk (5) bekezdés

Termény-, állat- és növénybiztosítás

70 %

A fizetendő biztosítási díjból

38. cikk (5) bekezdés

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

70 %

Támogatható költségekből

39. cikk (5) bekezdés

Jövedelemstabilizáló eszköz

70 %

Támogatható költségekből

II. melléklet

Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletében a „A 46. cikk (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezőkˮ táblázat a következőképpen módosul:

1.  a „Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek” című sor helyébe a következő szöveg lép:

Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek (egység: 1 m2)

n.a.

0,5

0,5 m2

”;

2.  a „Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek” című sor helyébe a következő szöveg lép:

Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (egység: 1 m2)

n.a.

1

1 m2

”;

3.  a szöveg az alábbi sorokkal egészül ki:

Elefántfűvel (Miscanthus) beültetett területek

n.a.

0,7

0,7 m2

Csészekóróval (Silphium perfoliatum) beültetett területek

n.a.

0,7

0,7 m2

Parlagon hagyott, (virágporban és nektárban gazdag fajokból álló) mézelő növényekkel borított területek

n.a.

1,5

1,5 m2

”.

III. melléklet

Az 1308/2013/EU rendelet VII. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:

1.  a VII. melléklet II. része 1. pontjának c) alpontjában a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

  az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, vagy alkoholtartalmát kizárólag a VIII. melléklet I. része B. szakaszának 1. pontjában felsorolt részleges sűrítési eljárásokkal növelik, feltéve, hogy az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölés technikai jellegű dokumentációjában szereplő termékleírásban engedélyezett ez a lehetőség;”;

2.  a VIII. melléklet I. része A. szakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.  Azokban az években, amikor az éghajlati viszonyok rendkívül kedvezőtlenek, a tagállamok   az érintett régiók vonatkozásában kivételesen 0,5 %-kal megemelhetik a 2. pontban   megállapított határérték(ek)et. A tagállamoknak a Bizottságot értesíteniük kell a   határérték(ek) bármilyen ilyen jellegű megemeléséről.”.

(1)

  HL C 91., 2017.3.23., 1. o.

(2)

  HL C 75., 2017.3.10., 63. o.

(3)

  HL C 306., 2017.9.15., 64. o.

(4)

Eljárási szám: 2016/0282A(COD).

(5)

*   Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(6)

  HL C 91., 2017.3.23., 1. o.

(7)

  HL C 75., 2017.3.10., 63. o.

(8)

  HL C 306., 2017.9.15., 64. o.

(9)

  Az Európai Parlament …-i álláspontja [(HL…)] [(A Hivatalos Lapban még nem tették közzé)] és a Tanács …-i határozata.

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(12)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(13)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(14)

  A Bizottság (EU) 2015/1089 végrehajtási rendelete (2015. július 6.) az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyes közvetlen támogatási rendszerekre 2015-ben alkalmazandó költségvetési felső határok megállapításáról és a Horvátország által a külön aknamentesítési tartalékban elhelyezendő hányad rögzítéséről (HL L 176., 2015.7.7., 29. o.).

(15)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(16)

  A Bizottság 1301/2006/EK rendelete (2006. augusztus 31.) az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).

(17)

  Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulations (EU) No 1305/2013, (EU) No 1306/2013, (EU) No 1307/2013,(EU) No 1308/2013 and (EU) No 652/2014 of the European Parliament and of the Council

Hivatkozások

COM(2016)0605 – C8-0404/2017 – 2016/0282B(COD)

A Parlamentnek történő benyújtás dátuma

14.9.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

16.11.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Albert Deß

25.1.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

6.11.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

22.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angelo Ciocca, Rosa D’Amato, Julie Girling, Norbert Lins, Ivari Padar, Sofia Ribeiro, Estefanía Torres Martínez, Tom Vandenkendelaere, Thomas Waitz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gesine Meissner

Az előterjesztés dátuma

28.11.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

39

+

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Gesine Meissner, Ulrike Müller

ECR

Richard Ashworth, Julie Girling, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson

EFDD

Rosa D'Amato, Marco Zullo

ENF

Edouard Ferrand, Philippe Loiseau, Laurenţiu Rebega

GUE

Luke Ming Flanagan, Estefanía Torres Martínez

PPE

Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Sofia Ribeiro

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Viorica Dăncilă, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Maria Noichl, Ivari Padar, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

5

-

EFDD

John Stuart Agnew

GUE

Maria Lidia Senra Rodríguez

VERTS/ALE

José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė

0

0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat