JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, Hongkong 20 évvel az átadást követő helyzetéről szóló ajánlásáról
28.11.2017 - (2017/2204(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Alyn Smith
AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE
a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, Hongkong 20 évvel az átadást követő helyzetéről szóló ajánlásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. április 4-én elfogadott és 1997. július 1-jén hatályba lépett alaptörvényére,
– tekintettel az Egyesült Királyság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya 1984. december 19-i, a hongkongi kérdésről szóló együttes nyilatkozatára, amely „kínai–brit együttes nyilatkozat” néven is ismert,
– tekintettel a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről szóló 2017. április 26-i, 2016-ra vonatkozó bizottsági éves jelentésre (JOIN(2017)0016), a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről szóló 2016. április 25-i, 2015-re vonatkozó bizottsági éves jelentésre (JOIN(2016)0010), valamint a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről szóló 2015. április 24-i, 2014-rea vonatkozó bizottsági éves jelentésre (JOIN(2015)0012),
– tekintettel a Bizottság és az alelnök/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. június 22-i, a Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemeiről szóló közös közleményére (JOIN (2016)0030), a Bizottság 2015. október 14-i, a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló közleményére (COM(2015)0497), valamint a Tanács 2016. július 18-i, a Kínára vonatkozó uniós stratégiáról szóló következtetéseire,
– tekintettel az EU „Egy Kína” elnevezésű politikájára,
– tekintettel az EU és a Hongkong különleges közigazgatási terület között 1999-ben létrejött vámügyi együttműködési megállapodásra[1],
– tekintettel arra, hogy a Hongkong különleges közigazgatási terület útlevelével rendelkező személyeknek joguk van vízummentesen belépni a schengeni területre[2] és az Európai Unió többi területére, és viszont,
– tekintettel az EU és Kína között 1995-ben útjára indított emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel a Hongkongról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a Gui Minhai, a Kínában bebörtönzött kiadó ügyéről szóló 2016. november 24-i állásfoglalására[3], a Hongkongban eltűnt könyvkiadói munkatársak ügyéről 2016. február 4-i állásfoglalására[4], az emberi jogok Tibetben és Hongkongban tapasztalható helyzetéről szóló 2005. december 15-i állásfoglalására[5], a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről a Bizottság és a Tanács által az Európai Parlament számára készített harmadik és negyedik éves jelentésről szóló 2003. április 8-i állásfoglalására[6], a Hongkongról szóló 2002. december 19-i állásfoglalására[7], a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről a Bizottság és a Tanács által az Európai Parlament számára készített első és második éves jelentésről szóló 2000. október 26-i állásfoglalására[8], az Európai Unió és Hongkong 1997 utáni viszonyáról a Bizottság által a Tanácshoz intézett közleményről szóló 1998. október 8-i állásfoglalására[9], valamint a hongkongi helyzetről szóló 1997. április 10-i állásfoglalására[10],
– tekintettel a Bizottság és az alelnök/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. június 22-i, a Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemeiről szóló közös közleményére (JOIN (2016)0030), a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497), valamint a Tanács 2016. július 18-i, a Kínára vonatkozó uniós stratégiáról szóló következtetéseire,
– tekintettel a Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az EU és Kína kapcsolatairól szóló 2015. december 16-i[11] és 2013. március 14-i[12] állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0382/2017),
A. mivel a Hongkong feletti fennhatóságot az Egyesült Királyság 1997. július 1-jén átruházta a Kínai Népköztársaságra (KNK);
B. mivel az 1984-es kínai–brit együttes nyilatkozat szavatolta, és a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) alaptörvénye kimondta, hogy Hongkong a fennhatóság átadását követően 50 évig megtartja a végrehajtó hatalom, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás függetlenségét;
C. mivel az EU és az Európai Parlament továbbra is erősen támogatják az „egy ország, két rendszer” elvet, valamint Hongkong Kína fennhatósága alatti nagyfokú autonómiáját;
D. mivel az EU és Hongkong 2005 óta éves rendszerességgel magas szintű, úgynevezett strukturált párbeszédeket folytat egymással; mivel 2016. november 17-én, Brüsszelben sor került a tizedik éves strukturált párbeszédre;
E. mivel az EU és Hongkong közötti kétoldalú kapcsolatok továbbra is erősödnek; mivel az EU Hongkong második legnagyobb kereskedelmi partnere (a szárazföldi Kína mögött), Hongkong pedig az EU 14. legnagyobb árukereskedelmi partnere és meghatározó szolgáltatáskereskedelmi partnere; mivel a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokban építeni kell arra, hogy Hongkongnak a gazdaság további diverzifikációjára, az „új selyemúthoz” történő szoros kapcsolódásra és a Gyöngy-folyó torkolatvidékével kialakítandó nagyobb integrációra van szüksége; mivel az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) szerint Hongkong a közvetlen külföldi befektetések második legnagyobb célpiaca;
F. mivel Hongkong védelmi ügyei és külügyei a KNK kormányának hatáskörébe tartoznak;
G. mivel az alaptörvény értelmében a Hongkong Különleges Közigazgatási Területnek joga van megszervezni saját külgazdasági kapcsolatait, illetve nemzetközi szervezetek tagjává válni;
H. mivel a polgári jogokról, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokról és nemzetközi emberi jogokról szóló meglévő megállapodások 1997. július 1-jét követően is érvényben maradtak; mivel a KNK szintén aláírt és ratifikált a fenti jogokat szavatoló nemzetközi megállapodásokat, és ezzel elismerte az emberi jogok fontosságát és egyetemlegességét; mivel Kína fórumokat alakított ki az EU-val és más nemzetközi partnerekkel a jogállamisággal kapcsolatos témákban folytatott párbeszédre;
I. mivel Hongkong több mint 20 nemzetközi szervezetnek tagja vagy társult tagja, ideértve a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködést (APEC), az Interpolt, a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS), az Ázsiai Fejlesztési Bankot (ADB), az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot (AIIB), a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarát és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét;
J. mivel Hongkong a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) részes fele;
K. mivel az alaptörvényben előírt rendelkezések védelmet biztosítanak az emberi jogok és az egyéni szabadságok számára;
L. mivel az alaptörvény 27. cikke garantálja a szólás-, sajtó- és közzétételi szabadságot, az egyesülési, a gyülekezési, a felvonulási és a tüntetési szabadságot;
M. mivel az alaptörvény 45. és 68. cikke kimondja, hogy a Jogalkotási Tanács legfőbb vezetőjét és minden tagját általános választáson kell megválasztani;
N. mivel a KNK Államtanácsa 2014. június 10-én fehér könyvet adott ki az „egy ország, két rendszer” politikájának Hongkongban történő alkalmazásáról, amelyben kiemelte, hogy Hongkong Különleges Közigazgatási Terület önállósága végső soron a Kínai Népköztársaság központi kormányának jóváhagyásától függ;
O. mivel Hongkong hagyományosan nyitott társadalma egyengette az utat egy vérbeli, független civil társadalom kibontakozása előtt, amely tevékenyen és építő módon részt vesz a Hongkong KKT közéletében;
P. mivel a hongkongi civil társadalom felkeltette a közvélemény érdeklődését a polgári és politikai jogok, a vallás, az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a nők politikai szerepvállalása, a háztartási dolgozók jogai, az LMBTI-személyek jogai, valamint a tudományos és a kulturális élettel kapcsolatos szabadságok iránt;
Q. mivel Hongkong egészséges, életerős többpártrendszerrel rendelkezik; mivel Hongkong lakossága hosszú évek során számos tömeges tüntetésnek lehetett szemtanúja, amelyek a demokrácia és az alaptörvény maradéktalan végrehajtása mellett szálltak síkra (mint például az úgynevezett Esernyő Mozgalom), valamint szót emeltek a média szabadsága és többek között a Hongkongban eltűnt könyvkiadói munkatársak ügyében;
R. mivel az utóbbi húsz év folyamán több újságíró és médiamunkás, akik gyakran a demokráciát támogató és a rendszerrel szemben kritikus nézeteket juttattak kifejezésre, kénytelen volt állásáról lemondani vagy kevésbé érzékeny témákra váltani, és olykor még erőszakos fenyegetést is el kellett szenvedniük;
S. mivel 2015 végén a „Mighty Current” könyvkiadó és könyvesbolt négy hongkongi és egy nem hongkongi lakos munkatársa eltűnt, mivel hónapokkal később olyan információk láttak napvilágot, miszerint a szárazföldi Kína területén, ismeretlen helyszínen tartják fogva őket, és mivel egyikük szabadon bocsátása után arról számolt be, hogy a vétkességét beismerő vallomást kényszer hatása alatt tette;
T. mivel az elmúlt öt évben egyre erősebb öncenzúra figyelhető meg a hongkongi médiában a szárazföldi Kínával kapcsolatos témákban, amit a Hongkongi Újságírók Egyesülete által készített felmérések és jelentések is megerősítenek;
U. mivel Hongkongban a magas szintű oktatás széles skáláját kínálja és tudományos élete is színvonalas, azonban a tudományos élet szabadságát veszély fenyegeti a kínai központi kormány sorozatos beavatkozása miatt, különösen ami az egyetemi tanácsi kinevezéseket illeti;
V. mivel a Hongkongi Egyetem közvélemény-kutatási programja keretében rendszeresen végzett felmérés szerint tartós visszaesés látható a Kínával való azonosulás terén;
W. mivel 2017 januárjában a Hongkongi Környezetvédelmi Hivatal közzétette a Hongkongra vonatkozó, 2030-ig szóló, több ágazatra kiterjedő éghajlat-politikai cselekvési tervet, amely a Párizsi Megállapodás nyomán új szén-dioxid-kibocsátási célértékeket ír elő, mégpedig a szén-dioxid-intenzitás kétharmad résszel, illetve az abszolút szén-dioxid-kibocsátás egyharmad résszel való csökkentését 2030-ra a 2005-ös kiindulási értékekhez viszonyítva;
X. tekintettel a hongkongi kikötőnek a KKN és a nemzetközi kereskedelem szempontjából betöltött fontos szerepére;
1. a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:
a) határozottan közölje a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület és a Kínai Népköztársaság hatóságaival, hogy miként az uniós részvétel egyik sarokköve a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület alaptörvényét maradéktalanul tiszteletben tartó uniós „egy Kína” politika, ugyanúgy az „egy ország, két rendszer” elv is kulcsfontosságú mozzanat az EU-val fenntartott kapcsolataik jelenlegi és jövőbeli alakulása és szélesítése szempontjából, és hogy a Hongkong belügyeibe való beavatkozás aláaknázhatja ezt az elvet, ezért kerülendő;
b) ítélje el a KNK Hongkong belügyeibe való állandó beavatkozását, amely veszélyeztetheti az „egy ország, két rendszer” modell hosszú távú életképességét;
c) erősítse a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányával folytatott kétoldalú párbeszédet, nem utolsósorban az EU és Hongkong közötti éves strukturált párbeszéd révén számos különféle témában és szakpolitikai területen, mint amilyen a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a kereskedelem, a beruházások, a pénzügyi szolgáltatások, a vámügyek, a környezet, az éghajlatváltozás, a kutatás és az oktatás, továbbá támogassa az „egy ország, két rendszer” elv alkalmazását, és gondoskodjon arról, hogy a főképviselő/alelnök és a Bizottság továbbra is évente tegyenek jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak Hongkong helyzetének alakulásáról;
d) ismerje el, hogy Hongkong hosszú idő alatt nyitott társadalommá fejlődött, amely biztosítja polgárai számára az emberi jogokat, a szabadságokat, a színvonalas közegészségügyi ellátást, a biztonság magas fokát, az átláthatóságot, az igazságszolgáltatás megbízhatóságát, továbbá ismerje el, hogy Hongkongban jogállamiság uralkodik és a korrupció mértéke alacsony, és hogy a Hongkongban élő emberek jogos elvárása, hogy a továbbiakban is folytatódjon kialakult életmódjuk és érvényesüljenek a magas fokú autonómia keretében megszilárdult jogok és értékek;
e) hangsúlyozza, hogy Hongkong autonómiájának tiszteletben tartása elengedhetetlen mind Hongkong további pozitív fejlődéséhez, mind pedig a szárazföldi Kínával fenntartott kedvező kapcsolataihoz, valamint a szárazföldi Kína és Tajvan közötti párbeszéd újrakezdéséhez;
f) vállaljon kötelezettséget Hongkong autonómiájának, virágzásának, valamint az ott élő emberek jogainak és szabadságainak megkérdőjelezhetetlen támogatása mellett, valamint juttassa kifejezésre, hogy határozottan támogatja a nemzetközi előírásokkal és a hongkongi alaptörvénnyel összhangban álló politikai reformfolyamat megindítását, amely szavatolja majd a legmagasabb rangú tisztségek megválasztására irányuló szavazáson való részvétel és jelölés jogát a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen élő emberek számára, és kifejezésre juttatja a hongkongi közvélemény túlnyomó részének akaratát;
g) szólítsa fel ezzel összefüggésben Hongkong és a KNK kormányait, hogy kötelezettségvállalásukat fenntartva adjanak újabb lendületet egy olyan reformhoz, amelynek köszönhetően a hongkongi jogalkotási tanács legfőbb vezetőjét és tagjait a jövőben általános választáson választják meg, egy demokratikus, tisztességes, nyílt és átlátható választási rendszer megteremtése érdekében;
h) találja meg a hongkongi demokrácia és többpártrendszer megszilárdításának módjait, és juttassa kifejezésre aggodalmát amiatt, hogy az ellenzéki pártokat egyre gyakrabban éri zaklatás, és a demokráciát pártoló számos csoport nem kerülhetett be a cégjegyzékbe;
i) üdvözölje, hogy 2016-ban, a legutóbbi a Jogalkotási Tanács megválasztásakor a szavazáson kiemelkedően magas volt a részvétel, de ugyanakkor fejezze ki sajnálatát is amiatt, hogy 2016-ban ugyanezen választások alkalmával a hongkongi hatóságok nem voltak hajlandók engedélyezni egy függetlenségi programot hirdető politikai párt bejegyzését, valamint hat olyan jelölt indulását érvénytelenítették, akik Hongkong autonómiájának növelésére törekedtek volna;
j) ítélje el, hogy a demokrácia előmozdításán fáradozó politikusok fenyegetéseknek, többek között elrablásnak és fizikai erőszaknak vannak kitéve, amit több jogalkotó is megerősített;
k) üdvözölje, hogy óvadék ellenében szabadon bocsátották a demokráciáért küzdő mozgalom három vezetője, Joshua Wong-ot, Alex Chow-t és Nathan Law-t, akiket a közelmúltban hat és nyolc hónap közötti börtönbüntetésre ítéltek „törvénytelen gyülekezés” vádjával, miután tavaly szabadságelvonással nem járó büntető intézkedésekkel sújtották, például közérdekű munkára kötelezték őket azért, mert békés tiltakozásokon vettek részt; nyomatékosan hívja fel a hongkongi Legfelsőbb Bíróságot arra, hogy Wong, Law és Chow urak ügyeit a nemzetközi emberi jog szerint Hongkongra is érvényes kötelezettségekkel összhangban bírálja el, és nyomatékosan kéri a hongkongi kormány a közrendről szóló rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a nemzetközi emberi jogi normákkal;
l) hívja fel Kína figyelmét arra, hogy bár a hongkongi alaptörvényt, a kínai-brit együttes nyilatkozatot és az „egy ország, két rendszer” elvét a felek széles körben tiszteletben tartják, mégis egyre nagyobbak és elterjedtebbek a kételyek Hongkong autonómiájának a megállapodásban rögzített „magas szintjét” vagy érvényességét illetően, illetve egyre többen vonják kétségbe a kínai-brit együttes nyilatkozat szellemének megvalósulását;
m) juttassa kifejezésre mély aggodalmát amiatt, hogy az Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága az alaptörvényre vonatkozóan (felkérésre vagy anélkül) értelmezéseket bocsát ki a bírósági ítélethozatalt megelőzően, ezáltal azt sugallja, hogy a demokratikusan megválasztott bírákat meg kell fosztani jogaiktól, és aláássa a szóban forgó egyedi esetekben az igazságszolgáltatás maradéktalan függetlenségébe vetett bizalmat; emlékeztessen arra, hogy a fő vitarendezési eszköz a hongkongi bírósági rendszer és a rendes bírósági eljárás kell hogy legyen;
n) hangsúlyozza, hogy az öt eltűnt könyvesbolti munkatárs esetének kezelése sajnálatos kérdéseket vetett fel a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület alaptörvényben rögzített autonómiájával, valamint a szárazföldi Kína bűnüldöző szerveinek Hongkongban játszott tisztázatlan szerepével kapcsolatban;
o) juttassa kifejezésre aggodalmát azon állítások miatt, amelyek szerint Kína bűnüldöző szervei Hongkongban tevékenykednek, ami sértené az alaptörvényt, illetve összeegyeztethetetlen volna az „egy ország – két rendszer” elvvel;
p) hangsúlyozza, hogy az információszabadság és a szólásszabadság általánosságban érvényre jut, ugyanakkor fejezze ki aggodalmát amiatt, hogy a hongkongi sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik, és mind a nyomtatott, mind az internetes sajtóra egyre nagyobb nyomás nehezedik, nő az öncenzúra – különösen a szárazföldi Kínát vagy a hongkongi kormányt érintő kényes témák esetében –, és szinte minden számottevő könyvkereskedés tulajdonjogát monopolizálták, így az érzékeny politikai kérdéseket tárgyaló könyvek értékesítése egyre szorosabb ellenőrzés alá került;
q) folytassa a Hongkong KKT kormányával számos politikai területen, többek között az „egy ország, két rendszer” elv érvényesítése kapcsán folytatott kétoldalú párbeszédet,
r) juttassa ismételten kifejezésre, hogy az alaptörvény jogcímén bevezetendő egyetlen új jogszabály – így az alaptörvény 23. cikke alapján indítványozható bármely jogszabály, például adott esetben a nemzetbiztonsági törvény – sem zavarhatja a hongkongi igazságszolgáltatás függetlenségét és kizárólagos joghatóságát, nem akadályozhatja a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségek teljesítését, és nem korlátozhatja a szabadságokat, közöttük a sajtó, a média, az egyesülés, a gyülekezés, a tüntetés, a szakszervezet-alakítás, a sztrájk, a tudományos kutatás, valamint a kulturális és a művészi kifejezés szabadságát, továbbá nem használható fel emberi jogi aktivisták és a kormányt bíráló személyek jogainak korlátozására;
s) ösztönözze és támogassa a regionális szinten koordinált, demokráciáért küzdő mozgalmakat mint a demokráciával és emberi jogi ügyekkel kapcsolatos ázsiai együttműködés erősítésének fontos eszközeit;
t) találja meg, milyen módokon nyújthat segítséget a hongkongi civil társadalom és különösen az egyetemes értékeket védelmező, az emberi jogokat előmozdító, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét és a sajtószabadságot támogató szervezetek számára; hangsúlyozza, hogy a vita eszközei csak erőszakmentes tüntetések és a párbeszéd lehetnek;
u) javasolja a hongkongi jogalkotási tanácsnak, hogy alaposan vizsgálja meg a nagysebességű vasútra vonatkozó jövőbeli jogszabályokat, a civil társadalmi szervezetekkel és Hongkong polgáraival egyeztetve;
v) bátorítsa a hongkongi felsőoktatási/tudományos intézményeket arra, hogy tartsák fenn tanterveik/kutatási programjaik igényességét, és továbbra is őrizzék meg a tudományos élet szabadságát, ugyanakkor fejezze ki aggodalmát ezzel összefüggésben az egyetemi tanácsok kinevezésére irányuló eljárás és az iskolai tantervek megváltoztatására irányuló külső beavatkozások miatt, amelyek alááshatják a felsőoktatási intézmények függetlenségét; ösztönözze az európai és a hongkongi felsőoktatási/tudományos intézmények közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését;
w) szólítson fel a hátrányos megkülönböztetést tiltó törvény mielőbbi elfogadására;
x) emlékeztessen arra, hogy Hongkong társadalmára és lakosságára jelentős befolyással van a bevándorlás, ezen belül a menekültáramlás, és szólítsa fel Hongkong kormányát, hogy menekültpolitikáját hozza összhangba a nemzetközi előírásokkal, különösen, ha kísérő nélküli kiskorúakról van szó;
y) mutasson rá arra, hogy bár a nemrégiben végzett felmérések szerint Hongkong számos lakosa szeretne kivándorolni, sajnálatos lenne, ha Hongkong nem volna képes megtartani legkiválóbb polgárait, az pedig nyugtalanító, ha ilyen sok ember (különösen fiatal) veszítené el a jövőbe vetett hitét;
z) aggodalommal jegyezze meg, hogy az ENSZ Észak-Koreával foglalkozó szakértői bizottsága azt állapította meg jelentéseiben, hogy Hongkong egyike azon két, üzleti tevékenységeket szabályozó joghatóságnak, amelyekben a legnagyobb arányban vannak jelen észak-koreai hátterű fedőcégek; emlékeztessen arra, hogy az Észak-Koreával közös, nemzetközi ügyletek bonyolítása az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi (2388. számú) határozatába ütközik, és sürgesse Hongkong hatóságait, hogy fordítsanak figyelmet az ENSZ Észak-Koreával foglalkozó szakértői bizottsága által felvetett aggályokra;
aa) hívja fel a hongkongi hatóságok figyelmét arra, hogy egy tanulmány szerint Hongkongban az elmúlt években a települési hulladék 80%-kal nőtt, ami a lakosság növekedésének több, mint a kétszerese, és támogassa Hongkongot egy hatékony hulladékcsökkentési politika megvalósításában, előmozdítva az újrahasznosítást és a körforgásos gazdaság egyéb formáit, valamint tudatosító kampányokat folytatva a felelősségteljes fogyasztás elterjesztése érdekében;
ab) nyomatékosan hívja fel a Kínai Népköztársaság figyelmét arra, hogy Hongkong önállóságának maradéktalan tiszteletben tartása mélyreható demokratikus folyamat mintájául szolgálhat Kínában is, és előkészítheti a kínai társadalom fokozatos liberalizálását és megnyitását;
ac) juttassa hangsúlyosan kifejezésre, hogy az EU elkötelezett a hongkongi demokrácia, így a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, az alapvető jogok és szabadságok, az átláthatóság, valamint az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megerősítése mellett;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint tájékoztatásképpen a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának.
- [1] HL L 151., 1999.6.18., 20. o.
- [2] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.
- [3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0444.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0045.
- [5] HL C 286. E, 2006.11.23., 523. o.
- [6] HL C 064. E, 2004.3.12., 130. o.
- [7] HL C 031. E, 2004.2.5., 261. o.
- [8] HL C 197., 2001.7.12., 387. o.
- [9] HL C 328., 1998.10.26., 186. o.
- [10] HL C 132., 1997.4.28., 222. o.
- [11] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0458.
- [12] HL C 36., 2016.1.29., 126. o.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
21.11.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 5 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Eduard Kukan, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Michel Reimon, Jean-Luc Schaffhauser, Alyn Smith, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Asim Ademov, Laima Liucija Andrikienė, Jo Leinen, Urmas Paet, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Marietje Schaake, Janusz Zemke |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Alex Mayer, Ivica Tolić |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
45 |
+ |
|
|
ALDE |
Petras Auštrevičius, Urmas Paet, Marietje Schaake, Ivo Vajgl |
|
|
ECR |
Bas Belder, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden |
|
|
PPE |
Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Laima Liucija Andrikienė, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ivica Tolić, László Tőkés, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica |
|
|
S&D |
Francisco Assis, Victor Boştinaru, Eugen Freund, Jo Leinen, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Janusz Zemke |
|
|
VERTS/ALE |
Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Michel Reimon, Alyn Smith, Jordi Solé |
|
|
5 |
- |
|
|
EFDD |
James Carver |
|
|
ENF |
Jean-Luc Schaffhauser |
|
|
GUE/NGL |
Javier Couso Permuy |
|
|
NI |
Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke |
|
|
1 |
0 |
|
|
ENF |
Mario Borghezio |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik