Eljárás : 2017/2065(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0384/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0384/2017

Viták :

PV 11/12/2017 - 21
CRE 11/12/2017 - 21

Szavazatok :

PV 12/12/2017 - 5.15
CRE 12/12/2017 - 5.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0488

JELENTÉS     
PDF 605kWORD 85k
29.11.2017
PE 609.638v03-00 A8-0384/2017

A digitális kereskedelmi stratégia felé

(2017/2065(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Marietje Schaake

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

A digitális kereskedelmi stratégia felé

(2017/2065(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikkére,

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS),

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) információtechnológiai megállapodására (ITA),

–  tekintettel a WTO e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogramjára,

–  tekintettel a G7-csoport IKT-minisztereinek 2016. április 29–30-án Takamacuban (Kagava) rendezett ülésén kiadott közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) digitális gazdaságról szóló, 2016. évi cancúni miniszteri nyilatkozatára,

–  tekintettel az Internetirányítási Fórumon belüli, kereskedelemmel foglalkozó dinamikus koalícióra,

–  tekintettel a harmadik országokkal folyamatban lévő, uniós kereskedelmi tárgyalásokra,

–  tekintettel a 2017. július 6-i EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásra vonatkozóan bejelentett elvi megállapodásra,

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(1),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet (általános adatvédelmi rendelet) hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 26-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2);

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0180),

–  tekintettel a Bizottság „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0178),

–  tekintettel a Bizottságnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2017. június 23-i jelentésére (COM(2017)0338),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai adatközpontú gazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009),

–  tekintettel a Bizottságnak az elektronikus kommunikáció során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az adatvédelemről és az elektronikus kommunikációkról szóló rendelet) irányuló, 2017. január 10-i javaslatára (COM(2017)0010),

–  tekintettel a Bizottságnak a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. szeptember 13-i javaslatára (COM(2017)0495),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Digitalizálva fejlesztés: a digitális technológiáknak és szolgáltatásoknak az uniós fejlesztéspolitikában való érvényesítése” című, 2017. május 2-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2017)0157),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2015. július 8-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozójára, valamint az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumra és a 17 fenntartható fejlesztési célra,

–  tekintettel a WTO Buenos Airesben, Argentínában 2017. december 10–13-án tartandó következő miniszteri konferenciájára, ahol valószínűleg az e-kereskedelemről lesz szó,

–  tekintettel az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének a fejlődő országokat támogató kezdeményezéseire (ITU-D),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadónak a digitális korban a véleménynyilvánítás szabadságáról és a magánszektorról (A/HRC/32/38), valamint a digitális hozzáférést biztosító szolgáltatók szerepéről (A/HRC/35/22) szóló jelentéseire,

–  tekintettel az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra, amelyet a Külügyek Tanácsa 2014. május 12-én fogadott el,

–  tekintettel a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményre (Az Európa Tanács Szerződéseinek Tára 108.) és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a transzatlanti adatáramlásokról szóló 2016. május 26-i állásfoglalására(6);

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek, Tanácsnak, Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és Régiók Bizottságának címzett, a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia végrehajtásáról, a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében kialakítandó progresszív kereskedelempolitikáról szóló jelentésére (COM(2017)0491)

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0384/2017),

A.  mivel a technológiai fejlődés, a nyílt internethez való hozzáférés és a gazdaság digitalizálása a növekedés motorjai, mivel lehetővé teszik a vállalkozásoknak, különösen az induló innovatív vállalkozásoknak, a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak, hogy új lehetőségeket teremtsenek a fejlesztésre, rendelésre, termelésre, értékesítésre vagy a termékek szállítására, és hogy minden eddiginél gyorsabb ütemben és alacsonyabb költségek mellett érjék el a fogyasztókat az egész világon; mivel a kialakulóban lévő technológiák, mint például a megosztott könyvelési technológia, képesek arra, hogy a nemzetközi szerződések átláthatóságának javításával és az értékátadás felgyorsításával bővítsék a digitális kereskedelmet; mivel a fizikai áruk kereskedelmét felváltotta az egyre nagyobb mennyiségű digitális tartalom határokon átnyúló átadása, ami néha elmossa az áruk és szolgáltatások közötti különbségtételt;

B.  mivel az adatgyűjtés, az adatok összesítése és a határokon átnyúló adattovábbítás képessége az innováció, a termelékenység és a gazdasági versenyképesség fő mozgatórugójává válhat;

C.  mivel gazdaságaink és a nemzetközi kereskedelem globalizációja és digitalizálása lehetővé tette a vállalkozások növekedését, és gazdasági lehetőségeket teremtett az állampolgárok számára; mivel a hagyományos iparágak digitalizálása hatással van az ellátási láncokra, a gyártási és szolgáltatási modellekre, ami munkahelyeket teremthet az új ágazatokban, azonban a jelenlegi munkahelyek megszűnéséhez és bizonytalan munkafeltételekhez is vezethet, hiszen a hagyományosan emberek által végzett feladatok közül egyre többet automatizálnak vagy telepítenek külföldre, illetve mindkettőt megteszik egyszerre; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ezekkel kapcsolatban olyan megfelelő szociális kísérő intézkedéseket kell elfogadni, amelyek az egész társadalom javát szolgálják, mint például a szilárd oktatási és képzési politika, az aktív munkaerő-piaci intézkedések és a digitális szakadék áthidalását szolgáló intézkedések;

D.  mivel a digitális gazdaságnak szabályokon alapuló keretrendszert, többek között korszerű kereskedelmi szabályokat igényel, amelyek képesek összehangolni a piac gyors változásait a fogyasztók jogaival, megteremtve a szakpolitikai környezetet, és teret engedve az új szabályozási kezdeményezéseknek, amelyekre a kormányoknak az emberi jogok védelme és erősítése érdekében van szükségük;

E.  mivel a szabad, nyílt és biztonságos internethez való hozzáférés előfeltétele a szabályokon alapuló kereskedelemnek és a digitális gazdaság fejlődésének; mivel a hálózatsemlegesség elvének a digitális kereskedelemmel kapcsolatos uniós stratégia központi elemét kell képeznie, hogy az online véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása mellett lehetővé tegyék a tisztességes versenyt és az innovációt a digitális gazdaságban;

F.  mivel az infrastrukturális befektetés és a készségekhez való hozzáférés továbbra is az internetkapcsolat és ezáltal a digitális kereskedelem előtt álló fő kihívások;

G.  mivel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai hangsúlyozzák, hogy a fejlődés elősegítéséhez alapvetően fontos a legkevésbé fejlett országok lakossága számára az egyetemes és megfizethető internet-hozzáférés biztosítása legkésőbb 2020-ig, mivel a digitális gazdaság fejlődése a munkahelyteremtés és a növekedés egyik motorja lehet, hiszen az e-kereskedelem lehetőséget teremt a kis exportőrök számának, az export volumenének és az export diverzifikálásának növelésére;

H.  mivel a nők vállalkozóként és munkavállalóként előnyt kovácsolhatnak a globális piacokhoz való hozzáférésből, fogyasztóként pedig az alacsonyabb árakból, azonban még mindig sok olyan kihívás és egyenlőtlenség van, amelyek megakadályozzák a nők globális gazdaságban való részvételét, mivel az alacsony és közepes jövedelmű országokban sok nőnek még mindig nincs internet-hozzáférése;

I.  mivel az e-kereskedelem a fejlődő országokban is fellendülőben van;

J.  mivel a kormányok szerte a világban digitális protekcionizmust hirdetnek, korlátokat állítva fel a piaci hozzáférés akadályozására vagy tisztességtelen előnyöket biztosítva a honi vállalatok számára; mivel a harmadik országokban a nemzeti (kiber)biztonság nevében hozott számos átfogó intézkedés egyre negatívabb hatást gyakorolt az IKT-termékekkel folytatott kereskedelemre;

K.  mivel a külföldi vállalatok jelenleg sokkal nagyobb hozzáférést kapnak az európai piachoz, mint az európaiak a harmadik országokban; mivel sok kereskedelmi partnerünk egyre nagyobb mértékben zárja le hazai piacát, és digitális protekcionizmust hirdet; mivel az Uniónak digitális kereskedelmi stratégiáját a viszonosság, a tisztességes verseny, az intelligens szabályozás és az átláthatóság elveihez kell kötnie, hogy helyreállítsa a fogyasztói bizalmat, a vállalkozások számára pedig az egyenlő versenyfeltételeket;

L.  mivel a területi alapú tartalomkorlátozást el kell törölni, és a belső piacon a jövőben nem fordulhat elő a fogyasztó állampolgárságán, tartózkodási helyén vagy telephelyén alapuló indokolatlan megkülönböztetés semmilyen formája;

M.  mivel azokat az alapelemeket, amelyek védik a nyílt internetet az Unió digitális egységes piacán – beleértve olyan elveket, mint a tisztességes verseny, a hálózatsemlegesség és a közvetítői felelősség védelme – érvényesíteni kell minden kereskedelmi tárgyalás során; mivel a digitális kereskedelem globális dimenziója miatt a szabályokon alapuló többoldalú keretrendszer tárgyalásának természetes fóruma a WTO; mivel a WTO 2017. decemberi 11-i miniszteri konferenciája platformot kínál egy ilyen folyamat elindításához;

N.  mivel az Uniót köti az Alapjogi Charta – többek között annak a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke –, valamint az EUMSZ ugyanezen alapvető jogról szóló 16. cikke, továbbá az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke; mivel a magánélet tiszteletben tartásához való jog egyetemes emberi jog; mivel a szigorú adatvédelmi normák segítik erősíteni az európai polgárok digitális gazdaságba vetett bizalmát, ezzel elősegítve a digitális kereskedelem fejlődését; mivel a digitális korszakban a szigorú adatvédelmi normák előmozdításának – különösen a különleges adatok tekintetében – és a nemzetközi kereskedelem elősegítésének együtt kell járnia a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága, az e-kereskedelem és a titkosítás támogatása érdekében, valamint a digitális protekcionizmus, a tömeges megfigyelés, kiberkémkedés és az online cenzúra elutasítása érdekében;

O.  mivel a digitális kereskedelemnek védelmeznie kell a vadon élő veszélyeztetett fajokat, és mivel az online piactereknek pedig meg kell tiltaniuk a vadon élő fajok és az ezekből készült termékek értékesítését a platformjaikon;

P.  mivel a magánvállalkozások egyre több szabályt és szabványt vezetnek be a digitális gazdaságban, amelyek közvetlen hatással vannak az állampolgárokra és a fogyasztókra, valamint a belföldi és a nemzetközi kereskedelemre, ugyanakkor felgyorsítják a vállalkozások és fogyasztók védelmét szolgáló technológiai megoldások fejlesztését;

Q.   mivel az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni ajánlásai és az a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó uniós tervek rámutattak arra, hogy több – köztük a digitális gazdaság által kiváltott – adóügyi kihívással foglalkozni kell; mivel az adókat ott kell megfizetni, ahol a nyereség keletkezik; mivel a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóalapjának kiszámítására vonatkozó átláthatóbb, hatékonyabb és tisztességesebb rendszernek meg kell akadályoznia a nyereségátcsoportosítást és az adókikerülést; mivel a digitális gazdaságban egységes uniós megközelítésre van szükség az összes vállalkozás méltányos és eredményes adózásának megvalósítása és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak tartalmazniuk kell a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékot, amely megerősíti a felek elkötelezettségét az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem terén elfogadott nemzetközi normák végrehajtása mellett;

R.  mivel az OECD szerint az Unióba importált áruk akár 5%-a is hamisított áru lehet, ami miatt jelentős számú munkahely szűnik meg, és jelentős adóbevételek esnek ki;

S.  mivel az érzékeny ágazatok, például az audiovizuális szolgáltatások, valamint az alapvető jogok, például a személyes adatok védelme, nem képezhetik kereskedelmi tárgyalások tárgyát;

T.  mivel a digitális kereskedelemnek a multinacionális vállalkozásokén kívül a kkv-k és az induló vállalkozások növekedésének elősegítésére is törekednie kell;

U.  mivel Mexikó teljesíti az Európa Tanács adatvédelemről szóló, 108. számú egyezményéhe való csatlakozás feltételeit;

V.  mivel a személyes adatok védelme a kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor nem képezheti alku tárgyát, és mivel az adatvédelem soha nem is szerepelt a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó uniós meghatalmazásokban;

W.  mivel a kereskedelmi megállapodások felhasználhatók a digitális jogok javításának ösztönzéséhez; mivel a hálózatsemlegességre, a kényszerített, indokolatlan adatlokalizációs követelmények tilalmára, az adatbiztonságra, az adatkezelés és adattárolás biztonságára, a titkosításra és a közvetítői felelősségre vonatkozó rendelkezések beillesztése a kereskedelmi megállapodásokba különösen a szólásszabadság védelmét erősítheti;

1.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak mint értékközösségnek és a világ legnagyobb szolgáltatásexportőrének normákat kell meghatároznia a nemzetközi szabályok és a digitális kereskedelmi áramlásokról szóló megállapodások terén az alábbi három elemre támaszkodva: (1) digitális áruk és szolgáltatások piacra jutásának biztosítása a harmadik országokban, (2) annak biztosítása, hogy a kereskedelmi szabályok kézzelfogható előnyöket teremtsenek a fogyasztók számára, és (3) az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása és előmozdítása;

2.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges negatív társadalmi és fejlesztési hatások minimalizálása érdekében a digitális szakadékot át kell hidalni; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, hogy felszámolják az egész életen át tartó tanulás előtt álló akadályokat, és hogy az új technológiákhoz való hozzáférés és azok használata terén megszüntessék a nemek közötti különbségeket; felszólítja a Bizottságot, hogy még jobban tárja fel, hogy miképpen kapcsolódik össze a jelenlegi kereskedelempolitika és a nemek közötti egyenlőség, és a kereskedelempolitika hogyan tudja előmozdítani a nők gazdasági emancipációját;

3.  megjegyzi, hogy a digitális gazdaság hálózati hatása lehetővé teszi, hogy egyetlen vagy néhány vállalkozás nagy piaci részesedéssel rendelkezzen, ami túlzott piaci koncentrációhoz vezethet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kereskedelmi megállapodások keretében előmozdítsák a tisztességes és tényleges versenyt, különösen a digitális szolgáltatók – például az online platformok – és a felhasználók – például a mikrovállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások – között, valamint előmozdítsák a fogyasztói választás lehetőségét, csökkentsék a tranzakciós költségeket, biztosítsák az összes piaci szereplővel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot, és elkerüljék a piacot torzító erőfölény kialakulását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a hálózatsemlegességnek mint a digitális kereskedelmi stratégia kulcselemének fontosságát; úgy véli, hogy a digitális kereskedelmi stratégiát megerősített és hatékony nemzetközi versenypolitikai kerettel kell kiegészíteni, amely magában foglalja a versenyhatóságok között fokozottabb együttműködést, ahogy azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások szigorú versenyjogi fejezeteket tartalmaznak; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vállalkozások és társaságok betartsák a versenyszabályokat, és hogy a fogyasztók érdekeinek kárára ne alkalmazzanak megkülönböztetést a versenytársakkal szemben;

4.  hangsúlyozza, hogy a biztonságos széles sávú internetkapcsolathoz és a digitális fizetési módokhoz való hozzáférés, a hatékony fogyasztóvédelem, különösen a határokon átnyúló online értékesítés terén alkalmazható jogorvoslati mechanizmusok, valamint a kiszámítható vámeljárások alapvető elemei a digitális kereskedelem, a fenntartható fejlődés és az inkluzív növekedés támogatásának;

5.  úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásokban elő kell írni a fogyasztóvédelmi hivatalok közötti megerősített együttműködést, és üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztói bizalmat javító intézkedéseket szorgalmazzák a kereskedelmi tárgyalások során, mint amilyenek az elektronikus aláírásokra és szerződésekre, valamint a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatásra vonatkozó előírások; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók jogait védelmezni kell, és ezeket a jogokat semmilyen esetben sem szabad fellazítani;

6.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban a kkv-k teszik ki a vállalkozások többségét, és ők foglalkoztatják a gyártó és szolgáltató szektor munkavállalóinak többségét; emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelem elősegítése közvetlen hatást gyakorolhat a megélhetés javítására, a magasabb életszínvonal előmozdítására és a gazdasági fejlődés fellendítésére;

7.  emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi megállapodásokban semmi sem akadályozhatja meg az Uniót és tagállamait saját adatvédelmi szabályaik fenntartásában, javításában és alkalmazásában; emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi megállapodásokban alkalmazott általános szabályok nélkül a személyes adatok akkor továbbíthatók harmadik országokba, ha teljesülnek – most és a jövőben – a jelenleg hatályos adatvédelmi irányelv IV. fejezetében és a következő általános adatvédelmi rendeletben rögzített követelmények; elismeri, hogy a megfelelőségi határozatok, köztük a részleges és ágazatspecifikus megfelelőségi határozatok alapvető mechanizmusát képezik a személyes adatok Unióból harmadik országba történő átadásának; megjegyzi, hogy az Unió 20 legnagyobb kereskedelmi partnere közül mindössze néggyel kapcsolatban hozott megfelelőségi határozatot; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, különösen megfelelőségi párbeszéd révén, az adatok harmadik országokból az Unióba történő átadását;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy sorolja előre és gyorsítsa fel a megfelelőségi határozatok meghozatalát, feltéve, hogy ezek a harmadik országok nemzeti jogukban vagy nemzetközi kötelezettségvállalásaik alapján olyan védelmi szintet biztosítanak, amely „alapvetően egyenértékű” az Unióban biztosított védelemmel; felhívja a Bizottságot, hogy – a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköreit és a Parlament véleményét teljes mértékben tiszteletben tartva – fogadjon el és tegyen közzé e határozatok meghozatalára irányuló, naprakész és részletes kötelező eljárásokat;

9.  emlékeztet rá, hogy az adatok elérésére, összegyűjtésére, kezelésére és határokon átnyúló továbbítására való képesség egyre fontosabbá válik minden olyan típusú vállalkozás számára, amely nemzetközi szinten árut és szolgáltatást értékesít; megjegyzi, hogy ez mind a személyes, mind a nem személyes adatokra is érvényes, és magában foglalja a gépek közötti kommunikációt is;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a határokon átlépő adattovábbításra vonatkozó szabályozást, amely maradéktalanul megfelel az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli uniós szabályozásnak; kéri továbbá a Bizottságot, hogy az uniós kereskedelmi megállapodásokba foglaljon bele olyan horizontális rendelkezést, amely teljes mértékben fenntartja az érintett félnek a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogát, azzal a feltétellel, hogy e jog nem használható fel a határokon átlépő adattovábbításra vonatkozó szabályok megkerülésére a személyes adatok védelmétől eltérő indokkal; úgy véli, hogy ezeknek a szabályoknak és rendelkezéseknek valamennyi, harmadik országgal újonnan és nemrégiben elindított kereskedelmi tárgyalás részét kell képezniük; hangsúlyozza, hogy minden ezzel kapcsolatos előírást ki kell vonni a beruházásvédelemmel foglalkozó minden jövőbeli fejezet alkalmazási köréből;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan tiltsa meg az indokolatlan adatlokalizációs követelmények szabadkereskedelmi megállapodásokba történő belefoglalását; úgy véli, hogy az efféle követelmények megszüntetését kiemelt prioritássá kell tenni, és hangsúlyozza, hogy be kell tartani a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat; sajnálatát fejezi ki az arra tett kísérletek miatt, hogy az ilyen követelményeket a kereskedelem nem tarifális akadályaként és a digitális protekcionizmus egyik formájaként alkalmazzák; úgy véli, hogy az ilyen protekcionizmus súlyosan korlátozza az európai vállalkozások üzletei lehetőségeit harmadik országok piacain, és aláássa a digitális kereskedelem hatékonyságából eredő előnyöket;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a határokon átlépő adattovábbításról, az indokolatlan adatlokalizációs követelményekről és a kereskedelmi tárgyalások során alkalmazandó adatvédelmi biztosítékokról szóló álláspontját, a Parlament álláspontjával összhangban, annak érdekében, hogy ezeket minden új és újonnan indított tárgyalásnak részévé tegyék, és az Uniót ne lehessen háttérbe szorítani a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy az európai vállalkozások méltányos és kiszámítható környezetben működhessenek, lépjen fel a harmadik országok olyan intézkedései ellen, mint például a helyi termékek vásárlására irányuló szabályok, a helyi tartalmakra vonatkozó követelmények vagy a kikényszerített technológiatranszfer, amennyiben azokat a digitális szakadék áthidalására irányuló, ENSZ által irányított programok vagy a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásaihoz kapcsolódó kivételek nem indokolják;

14.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak két- és többoldalú szinten továbbra is erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok ugyanolyan nyitottan álljanak a külföldi beruházásokhoz, mint ahogyan azt az Unió teszi, és hogy egyenlő versenyfeltételeket tartsanak fenn az uniós szereplők számára; üdvözli az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések felülvizsgálati keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló uniós javaslatot, és támogatja annak célkitűzéseit, miszerint jobban kell védeni a kritikus infrastruktúrákat és technológiákat;

15.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmi stratégiának teljes mértékben összhangban kell lennie a hálózatsemlegesség elvével, és védelmeznie kell az internetforgalom egyenlő, megkülönböztetés, korlátozás és beavatkozás nélküli kezelését, függetlenül annak feladójától, címzettjétől, típusától, tartalmától, az eszköztől, a szolgáltatástól vagy az alkalmazástól; emlékeztet rá továbbá, hogy a forgalomkezelési intézkedések csak kivételes esetekben lehetnek megengedettek, amikor feltétlenül szükségesek, és csak addig, amíg a jogi követelmények teljesítéséhez, a hálózat integritásának és biztonságának megőrzéséhez és a közelgő hálózati torlódás megakadályozásához szükségesek;

16.  rendkívül sajnálatosnak tartja azokat a harmadik országbeli gyakorlatokat, amelyek a piacra jutás feltételéül a vállalatok által értékesíteni kívánt szoftver forráskódjának közlését és állami hatóságoknak való átadását szabják; úgy véli, hogy aránytalan intézkedés a piaci hozzáférés érdekében ilyen általános követelményt támasztani; felszólítja a Bizottságot, hogy tiltsa meg, hogy a szabadkereskedelmi megállapodást aláíró kormányok ilyen tevékenységet folytassanak; hangsúlyozza, hogy a fentiek nem akadályozhatják meg az állami hatóságokat abban, hogy előmozdítsák a szoftverek átláthatóságát, ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereken keresztül ösztönözzék a forráskódok közzétételét, és nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó engedélyek révén megosszák az adatokat;

17.  emlékeztet arra, hogy bizonyos esetekben követelménnyé kell tenni a helyi jelenlétet, hogy biztosítsák a hatékony prudenciális és szabályozási felügyelet, valamint a végrehajtást; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy az 1. módozatban a szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében tegyen korlátozott kötelezettségvállalásokat;

18.  megjegyzi, hogy a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok nem zárhatják ki a fejlődésnek kedvező technológiaátadási követelményeket;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy tiltsa meg a harmadik országok hatóságainak, hogy – mint a termékek adott országban történő gyártásának, értékesítésének vagy forgalmazásának előfeltételét – megköveteljék a bennük használt (titkosítási) technológia részleteinek közlését vagy átadását;

20.  megjegyzi, hogy az Unió tudásalapú gazdaságának előfeltétele a szellemitulajdon-jogok és a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások védelme, és hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a hamisított áruk kereskedelme elleni küzdelemben; ezért arra bátorítja a Bizottságot, hogy szorgalmazza a nemzetközi szabványok, például a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás és a WIPO internetről szóló szerződéseinek globális végrehajtását; emlékeztet rá, hogy Unió-szerte online és offline jogvédelemre van szükség ahhoz, hogy új alkotások jöjjenek létre, hiszen ez fogja ösztönözni a befektetéseket, és ez vezet el a további innovációkhoz; hangsúlyozza azonban, hogy a kereskedelmi megállapodások nem arra valók, hogy a jogtulajdonosok a szellemi tulajdon védettségi szintjét a szerzői jogok érvényesítésére vonatkozó erőteljesebb hatáskörök révén növeljék; hangsúlyozza, hogy a gyógyszerekhez való harmadik országokbeli hozzáférést nem szabad a szellemi tulajdon védelme alapján veszélyeztetni; hangsúlyozza, hogy a hamisított áruk kereskedelme miatt a szellemi tulajdont érintő jogsértések merőben különböző megközelítésére van szükség a digitális gazdaságban;

21.  figyelmezteti a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel az ICANN (Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete) gTLD programját, amely kiterjeszti a domain-neveket több ezer nemzetközi szabadnévre, és garantálja, hogy a szabad és nyílt internet melletti kötelezettségvállalásával összhangban garantálja a jogosultak védelmét, különösen a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások révén vegye elejét annak, hogy a felek külföldi tőkét érintő korlátozásokat állapítsanak meg, a meglévő szolgáltatók számára határozzon meg a versenyt elősegítő nagykereskedelmi hozzáférési szabályokat, határozzon meg átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és díjakat az engedélyekre, valamint garantálja a hozzáférést a távközlési infrastruktúrák utolsó szakaszához az uniós távközlési szolgáltatók exportpiacain; emlékeztet arra, hogy a szabályokon alapuló verseny jobb minőségű szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat eredményez a távközlési szektorban;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket az e-kereskedelemre vonatkozó kötelező erejű, többoldalú szabályok kidolgozására a WTO keretében, és továbbra is a konkrét és reális megvalósítandó eredményekre összpontosítson;

24.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen indítsa újra a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokat a Parlament által elfogadott ajánlásokkal összhangban; osztja azt a véleményt, hogy az Uniónak meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy vezető szerepet vállaljon a legkorszerűbb globális digitális szabványok meghatározásában;

25.  emlékeztet rá, hogy a WTO tagjai 1998 óta moratóriumot tartanak fenn az elektronikus továbbításra vonatkozó vámtételek tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezek a tarifák szükségtelen többletköltségeket okoznának a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt; felhívja a Bizottságot, hogy a moratóriumot alakítsa át az elektronikus továbbításra vonatkozó vámtételeket tiltó, állandó megállapodássá, figyelemmel a 3D nyomtatás területét érintő szempontok gondos elemzésére is;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokat használja fel az IKT-szabványok interoperabilitásának előmozdítására, ami a fogyasztók és gyártók érdekeit egyaránt szolgálná, nevezetesen a dolgok internete biztonságának, az ötödik generációs hálózatnak (5G) és a kiberbiztonságnak az összefüggésében, nem kerülve meg eközben az érdekeltek legitim többoldalú irányítási fórumait, amelyek jól szolgálják a nyílt internetet;

27.   úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani azon növekvő számú fogyasztóra, aki az interneten ad és vesz árukat, és aki az online vásárolt árukkal kapcsolatos megterhelő vámügyi eljárásokkal szembesül; emlékeztet rá, hogy egyszerűsített, adó- és vámmentes vámkezelést kell előírni az online megvásárolt és használat nélkül visszaküldött árucikkekre; emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás célja a vámeljárások felgyorsítása, valamint elszámoltathatóságuk és átláthatóságuk javítása; hangsúlyozza, hogy az online regisztráción és tájékoztatáson keresztül digitalizálni kell a váminformációs rendszert és a vámigazgatást, aminek elő kell segítenie a határokon a vámkezelést, valamint a csalások felderítésére irányuló együttműködést, a korrupció ellen tett erőfeszítéseket és a vámokkal kapcsolatban az árak átláthatóságát; úgy véli, hogy hasznos lenne a fogyasztók számára az olyan eszközök szélesebb körű alkalmazása, mint az online vitarendezés;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások aláíróit ösztönözze arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások távközlési fejezeteiben fogadjanak el a nemzetközi barangolási díjak és a nemzetközi hívások és üzenetek díjai átláthatóvá, méltányossá, észszerűvé és fogyasztóközpontúvá tételére vonatkozó rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a szakpolitikákat, amelyek előmozdítják a barangolási szolgáltatások költségközpontú kiskereskedelmi díját az árak csökkentésének és az átláthatóság elősegítésének céljából, valamint a tisztességtelen, vagy legalábbis a felhasználók számára negatív kereskedelmi gyakorlatok elkerülésének érdekében;

29.  elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben (2000/31/EK) szereplő elvek hozzájárultak a digitális gazdaság fejlődéséhez, mert kedvező feltételeket teremtettek az innovációnak, valamint biztosították a szólásszabadságot és a vállalkozás szabadságát; emlékeztet rá, hogy a Bizottságot a kereskedelmi tárgyalások során kötik az uniós vívmányok;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós fejlesztéspolitikában érvényesítse még inkább a digitális technológiákat és szolgáltatásokat, ahogyan azt a „Digitalizálva fejlesztés” menetrendje is vázolja; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokat használja ki a digitális jogok javítása és előmozdítása érdekében; elismeri, hogy a világon az összes háztartásnak mindössze 53,6 %-a rendelkezik internet-hozzáféréssel; sajnálattal állapítja meg, hogy még mindig jelentős a digitális szakadék; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a digitális infrastruktúrába eszközölt beruházásokat a globális dél országaiban, többek között a köz- és magánszféra partnerségek ösztönzése révén, tiszteletben tartva ugyanakkor a fejlesztéshatékonysági alapelveket; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az ENSZ ITU-D kezdeményezésének hozzájárulását a telekommunikáció és az IKT-berendezések és -hálózatok létrehozásához, fejlesztéséhez és javításához; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon róla, hogy a fejlődő országokban a széles sávú infrastruktúrába eszközölt beruházásoknak legyen feltétele a szabad, nyílt és biztonságos internet tiszteletben tartása, amelyhez teljes mértékben járuljanak is hozzá, valamint dolgozzon ki megfelelő megoldásokat a mobil internethozzáférés előmozdítására; hangsúlyozza, hogy ezek a beruházások rendkívül fontosak a helyi mikrovállalkozások és kkv-k számára, különösen a fejlődő országokban, hogy lehetőségük legyen digitálisan kommunikálni a multinacionális vállalatokkal, és hozzá tudjanak férni a globális értékláncokhoz; emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelem elősegítése közvetlen hatást gyakorolhat a megélhetés javítására, a magasabb életszínvonal előmozdítására és a gazdasági fejlődés fellendítésére; emlékeztet rá, hogy ezek a törekvések hozzájárulhatnak a nemek közötti egyenlőséghez, hiszen e vállalatok nagy része nők tulajdonában van, illetve nők működtetik; ismételten hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelem a közigazgatások számára is hasznos forrás lehet, és hozzájárulhat az e-kormányzás fejlődéséhez;

31.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden digitális kereskedelmi stratégia teljes mértékben összhangban legyen a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével, és törekedjen különösen arra, hogy előmozdítsa és lehetővé tegye az induló innovatív vállalkozások, valamint a mikrovállalkozások és a kkv-k határokon átnyúló e-kereskedelmi tevékenységét, emlékeztetve arra, hogy ez hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőséghez;

32.  úgy véli, hogy a digitális kérdéseknek kiemeltebb szerepet kell kapniuk az Unió kereskedelemösztönző támogatásában, hogy az elősegítse az e-kereskedelem növekedését az innovációra és infrastruktúrára irányuló támogatás növelésén és a finanszírozáshoz való hozzáférésen, azaz a mikrofinanszírozási kezdeményezéseken keresztül, továbbá a fejlődő országok e-kereskedelmi vállalkozásai online láthatóságának növelése terén nyújtott támogatáson, a platformokhoz való hozzáférés elősegítésén, az e-fizetési megoldások elérhetőségének támogatásán, valamint a költséghatékony logisztikai és kézbesítési szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül;

33.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmi stratégiának és kísérő intézkedéseinek is teljes mértékben összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődésre irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, és hozzá kell járulniuk megvalósításához; megjegyzi, hogy e tekintetben különösen fontos a 4. fenntartható fejlesztési cél – megfelelő minőségű, ingyenes és méltányos alap- és középfokú oktatás biztosítása minden lány és fiú számára –, az 5. fenntartható fejlesztési cél – a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány emancipációja –, a 8.10. fenntartható fejlesztési cél – az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, különösen a hazai pénzügyi intézmények kapacitásainak megerősítésén és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül –, a 9.1. fenntartható fejlesztési cél – a megbízható és ellenállóképes infrastruktúra fejlesztése, hangsúlyt helyezve a mindenkit megillető igazságos hozzáférésre –, valamint a 9.3. fenntartható fejlesztési cél, amely különösen a fejlődő országok kisvállalkozásainak a pénzügyi szolgáltatásokhoz, köztük a megfizethető hitelhez való hozzáférésével, valamint e vállalkozások értékláncokba és piacokba történő integrálásával foglalkozik;

34.  kötelezettséget vállal arra, hogy 5 évente aktualizálja digitális kereskedelmi stratégiáját;

35.  kiemeli, hogy a megfelelő lefedettséggel, minőséggel és biztonsággal rendelkező, valamint a hálózatsemlegességet támogató infrastruktúra kiépítése és az ahhoz való hozzáférés – különösen a vidéki, hegyvidéki és távoli területeken – döntő fontosságú az európai ipar digitalizálása és az e-kormányzás fejlesztése szempontjából;

36.  támogatja a Bizottságnak a digitális egységes piac érdekében kialakított IKT-szabványosítási prioritásokról szóló, 2016. április 19-i közleményét (COM(2016)0176); hangsúlyozza, hogy jóllehet az IKT-szabványosításnak továbbra is elsősorban az ipar által vezéreltnek, önkéntesnek és közös megegyezés által motiváltnak kell lennie, és az átláthatóság, nyitottság, pártatlanság, egyetértés, hatékonyság, relevancia és következetesség elvén kell alapulnia, az IKT-szabványosítás egyértelműbb prioritási rendszere és a magas szintű politikai támogatás elő fogja mozdítani a versenyképességet; megjegyzi, hogy ennek a folyamatnak az európai szabványosítási rendszer eszközeit kell igénybe vennie, valamint mind európai uniós, mind nemzetközi szinten az érdekelt felek széles körét be kell vonnia annak érdekében, hogy biztosítsa a továbbfejlesztett szabványosítási folyamatok kialakítását, a közös szabványosítási kezdeményezéssel összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a kulcsfontosságú 5G-technológiák és hálózat-architektúrák céljából kialakítandó globális ipari szabványok európai vezetés alatt történő létrehozását, legfőképpen az uniós és nemzetközi szabványosítási testületek szintjén létrejött 5G-s köz- és magánszféra partnerségek (5G PPP) eredményeinek felhasználásával;

37.  tudomásul veszi a WTO által az e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogram előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen az információtechnológiai WTO-megállapodás több termékre és több WTO-tagra való további kiterjesztésére, és tudomásul veszi a Buenos Airesben 2017 decemberében tartandó WTO miniszteri konferenciát; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb konzultáljon az európai vállalkozásokkal és a tagállamokkal az e-kereskedelemről és más, a konferencia keretében elfogadandó egyéb kérdésekről szóló álláspontjáról az egységes európai álláspont biztosítása érdekében;

38.  úgy véli, hogy a digitális kereskedelmet még inkább elő kell segíteni a közbeszerzési politikákban, többek között a távoli szolgáltatásnyújtás lehetőségeinek kihasználása révén, annak érdekében, hogy az európai vállalatok, és különösen a kkv-k számára is tisztességes hozzáférést biztosítson a köz- és magánbeszerzéshez;

39.  hangsúlyozza a digitális berendezésekre és szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi szabványok fontosságát, különösen a kiberbiztonság területén; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon annak biztosításán, hogy alapvető kiberbiztonsági intézkedéseket vezessenek be a dolgok internete termékei és a felhőalapú szolgáltatások tekintetében;

40.  hangsúlyozza, hogy bár az egységes digitális piacra irányuló stratégia számos, a digitális kereskedelem előtt álló nehézséggel foglalkozik, az európai vállalkozások továbbra is jelentős globális akadályokkal szembesülnek, így nem átlátható szabályozásokkal, kormányzati beavatkozásokkal vagy jogosulatlan adatlokalizációval és adattárolással; rámutat, hogy az egységes digitális piacra irányuló stratégia néhány kulcsfontosságú eleme – így az európai számításifelhő-kezdeményezés és a szerzői jogok reformja – nemzetközi dimenzióval is rendelkezik, és az európai digitális stratégia is foglalkozhat velük;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.

(1)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(2)

HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0299.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0041.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0252.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0233.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (8.11.2017)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a digitális kereskedelmi stratégia felé vezető útról

(2017/2065(INI))

A vélemény előadója: Reinhard Bütikofer

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az e-kereskedelemről szóló irányelv)(1),

–  tekintettel a Bizottság „Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen: Az online platformok megnövelt felelőssége felé” című 2017. szeptember 28-i közleményére (COM(2017)0555),

1.  megjegyzi, hogy a digitális eszközök megnövekedett sebessége és kényelmesebb használhatósága képessé teszi a vállalatokat a terjeszkedésre; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak ki kell alakítania olyan stratégiákat, amelyek elősegítik, hogy polgárai, vállalkozásai és fogyasztói kihasználhassák a digitális technológia előnyeit, át kell hidalnia a régiók és nemzedékek közötti digitális szakadékot, biztosítania kell a tisztességes, átlátható és fenntartható piaci hozzáférést, valamint meg kell védenie a polgárok alapvető jogait, többek között a véleménynyilvánítás szabadságához és az adatvédelemhez fűződő jogukat;

2.  megjegyzi, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megkönnyítik az inkluzív gazdaság kialakítását és fontos ösztönzői lehetnek az innovációnak, a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, ami pozitív tovagyűrűző hatást gyakorol a teljes értékláncra és valamennyi iparágra és régióra, így többek között a fogyasztókra és a munkavállalókra is; ezért felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a 21. század követelményeinek megfelelő kereskedelmi megállapodásokat kialakítani, amelyek elismerik a technológiai fejlődés és az internet alapvető jellegét és potenciális hatásukat a jólétre nézve; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot a digitális belső piaci stratégia és a digitális kereskedelmi stratégia közötti koherens kapcsolat láthatóvá tételére és annak hangsúlyozására, hogy ez a kapcsolat az uniós polgárok számára előnyös;

3.  tudomásul veszi a digitális egységes piacról szóló jogszabályokkal kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon integrált megközelítést kövessen, biztosítsa az új európai digitális egységes piac és a külső politikái közötti összhangot; kiemeli, hogy nem szabad, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások legyenek a digitális kereskedelem elősegítésére szolgáló kizárólagos együttműködési mechanizmusok;

4.  kiemeli, hogy a megfelelő lefedettséggel, minőséggel és biztonsággal rendelkező, valamint a hálózatsemlegességet támogató infrastruktúra kiépítése és az ahhoz való hozzáférés – különösen a vidéki, hegyvidéki és távoli területeken – döntő fontosságú az európai ipar digitalizálása és az e-kormányzás fejlesztése szempontjából;

5.  megjegyzi, hogy ahhoz, hogy az Unió 2025-re megvalósítsa az internetkapcsolatra vonatkozó stratégiai célkitűzéseket, becslések szerint a következő évtizedben 500 milliárd eurónyi befektetésre lesz szükség az igen nagy kapacitású infrastruktúrákba; hangsúlyozza, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex fontos szerepet fog betölteni a kiszámíthatóbb befektetési környezet kialakításában, különösen a jórészt új hálózatok kiépítésével járó kockázatok és kihívások megfelelő szabályozása révén, a korai fejlesztők számára biztosított előnyökkel;

6.  hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárásokra vonatkozó, technológiailag progresszív és átlátható e-kormányzati modell révén egyszerűsíteni kell a szabályokat és ki kell igazítani őket; felszólítja a tagállamokat, hogy minél gyorsabban fejlesszék elektronikus kormányzási politikáikat, jogalkotásukat és gyakorlatukat;

7.  mind helyi, mind nemzetközi szinten hangsúlyozza a legjobb IKT-szabványok és kereskedelmi infrastruktúrára vonatkozó műszaki előírások globális jellegét; ennek megfelelően szoros együttműködésre hív fel a G7-ek és a G20-ak szintjén; hangsúlyozza, hogy az online környezet számos egyéb előírás, mint például a fogyasztói jogok, a környezetvédelmi előírások, az egészségügyi, a szociális és az alapvető jogok alkalmazásának kiindulópontjaként szolgál;

8.  támogatja a Bizottságnak a digitális egységes piac érdekében kialakított IKT-szabványosítási prioritásokról szóló, 2016. április 19-i közleményét (COM(2016)0176); hangsúlyozza, hogy míg az IKT-szabványosításnak továbbra is elsősorban az ipar által vezéreltnek, önkéntesnek és közös megegyezés által motiváltnak kell lennie, amely az átláthatóság, nyitottság, pártatlanság, egyetértés, hatékonyság, relevancia és következetesség elvén alapul, addig egy, az IKT-szabványosítás számára egyértelműbb prioritási rendszer és egy magas szintű politikai támogatás előmozdítja majd a versenyképességet; megjegyzi, hogy ennek a folyamatnak az európai szabványosítási rendszer eszközeit kell igénybe vennie, valamint mind európai uniós, mind nemzetközi szinten az érdekelt felek széles körét be kell vonnia annak érdekében, hogy biztosítsa a továbbfejlesztett szabványosítási folyamatok kialakítását, a közös szabványosítási kezdeményezéssel összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az európai vezetés alatt a kulcsfontosságú 5G technológiák és hálózat-architektúrák céljából kialakítandó globális ipari szabványok létrejöttét, legfőképpen az uniós és nemzetközi szabványosítási testületek szintjén létrejött 5G-s köz-magán társulások (5G PPP) eredményeinek felhasználásával;

9.  megjegyzi, hogy a digitális összeköttetés növeli a kereskedelmi forgalmat, azonban az online kereskedők számára előfeltétel a hatékony kézbesítési rendszer; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU támogatja a címkék harmonizálását, ami hozzájárulhat a jobb és hatékonyabb, határokon átnyúló nyomonkövetési szolgáltatásokhoz; üdvözli az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) keretében létrejött nyílt informatikai szabványokat és javasolja a Bizottság számára az ehhez hasonló hatékony eszközök használatát a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel történő együttműködésben a határokon átnyúló kézbesítés költségeinek csökkentése és végső soron a végfelhasználók és fogyasztók számára előnyök elérése érdekében;

10.  megjegyzi, hogy az uniós fogyasztók online vásárlásaik során továbbra is akadályokkal szembesülnek más tagállamok kereskedőitől történő vásárláskor: idetartozhat az általuk teljesíteni kívánt kifizetés elutasítása vagy egyes termékek esetén az országukba történő kiszállítás lehetőségének hiánya;

11.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió meghatározó szerepet tölt be e normák világszintű kialakításában és előmozdításában;

12.  kiemeli, hogy az Európai Uniónak meg kell erősítenie a digitális kereskedelem terén folytatott együttműködését azokkal a főbb kereskedelmi partnerekkel, akik szigorú digitális előírásokat alkalmaznak azon többoldalú, sokoldalú és kétoldalú szinteken tett erőfeszítéseik során, amelyek révén csökkenteni próbálják a vámtarifákból és a nem vámjellegű akadályokból származó korlátokat olyan eszközök révén, mint például az elektronikus címkézés, valamint támogatják a globálisan elismert normák megvalósulását; óva int a kereskedelmi megállapodások szabványosítási eszközként való használata ellen;

13.  kiemeli, hogy bár az uniós kereskedelmi megállapodásoknak egyre gyakrabban kell megbirkózniuk a vámokon túlmutató, belső szabályozásokból eredő akadályokkal, meg kell őrizniük a szabályozások elsődleges feladatát, ami a közérdek érvényesítése, és a kereskedelem és a beruházások előmozdítása érdekében a kereskedelmet hátráltató szükségtelen technikai akadályok, valamint a kkv-kat aránytalan mértékben érintő, egymást átfedő és felesleges adminisztratív terhek azonosítására kell korlátozódniuk, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az egészségre, biztonságra, fogyasztóvédelemre, munkaügyi előírásokra, szociális védelemre, környezetvédelemre és kulturális sokszínűségre vonatkozó technikai eljárási szabályokat és előírásokat; emlékeztet arra, hogy a megfelelő mechanizmusoknak a fejlett információcserén és a nemzetközi műszaki szabványok jobb alkalmazásán kell alapulniuk, és fokozott konvergenciához kell vezetniük, ugyanakkor semmilyen körülmények között sem áshatják alá vagy késleltethetik egyik kereskedelmi partner demokratikus legitimációval bíró döntéshozatali eljárását sem;

14.  hangsúlyozza, hogy a digitális piacon elérhető termékeket egyértelmű címkézéssel kell ellátni, biztosítva, hogy a polgárok és a vállalkozások ellenőrizhessék a termékek származását és biztonságosságát;

15.  felhívja a figyelmet a digitális kereskedelem foglalkoztatásra, munkakörülményekre, munkavállalói jogokra, oktatásra és készségekre gyakorolt jelentős társadalmi hatására; ragaszkodik ahhoz, hogy a kereskedelmi megállapodások biztosítsák a tisztességes versenyt, akadályozzák meg a további áthelyezéseket, ne gyengítsék az európai szabványokat, miközben megvédik a munkavállalók jogait és társadalombiztosítási ellátásaikat és megakadályozzák a digitális kizsákmányolást, továbbá hogy ne alkalmazzák a partnerországok gyengébb szabványait a szociális és minőségi előírások elkerülésének eszközeként;

16.  hangsúlyozza, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásnak magában kell foglalnia az érdekelt felek tisztességes és hasonló bánásmódját; úgy véli, hogy kölcsönösség okokból működésük kiberbiztonságának, valamint kommunikációjuk titkosságának teljes mértékű biztosítása érdekében az európai vállalatoknak a partnerországok gazdasági szereplőivel azonos jogokat kell élvezniük; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az olyan kérelmekkel szembeni védelmet, amelyek aláásnák a vállalkozásoknak vagy a polgároknak a kiberbiztonság, valamint kommunikációjuk titkosságának biztosítására vonatkozó képességét;

17.  elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben szereplő elvek alapvetően fontos szerepet játszottak a digitális gazdaság fejlődésében, valamint a szólásszabadság és a vállalkozás szabadságának biztosításában; hangsúlyozza, hogy az online közvetítők számára nem kellene általánosan kötelezővé tenni az általuk továbbított vagy tárolt adatok figyelemmel kísérését, sem pedig azt, hogy tevőlegesen keressék a jogellenes tevékenységre utaló tényeket és körülményeket; úgy véli azonban, hogy együtt kell működniük annak érdekében, hogy gyorsan feltárják, eltávolítsák és megakadályozzák a jogellenes tartalom újbóli megjelenését, és garantálják a szerzők és a szerzői jog jogosultjainak tisztességes díjazását, például oly módon, hogy jogorvoslati mechanizmusokat hoznak létre, amelyek a felhasználók és a szerzői jog jogosultjai számára lehetővé teszik harmadik felek jogellenes tartalmainak jelzését, vagy javítják a szűrők használatát, továbbá hogy helyreállítási mechanizmusok bevezetésével megakadályozzák a jogszerű tartalmak téves eltávolítását;

18.  nyomatékosítja, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak ösztönözniük kell a fejlett technológiák használatát, a rendszerek interoperabilitását, a kiszámítható szerződéses jogviszonyokat, valamint a jogállamiságot; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi normák, az e-hitelesítés és a vámok online kifizetése tekintetében szükség van az információk internetes bejegyzésén és kezelésén keresztül a vámügyi információk és a vámkezelés digitalizálására; arra kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a szabályozók között új együttműködési mechanizmusok létrehozását annak érdekében, hogy a kutatás-fejlesztés terén támogassa a közös együttműködést, támogassa az innováció előmozdításával kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét, az új ökoszisztémák (pl.: intelligens városok) kialakulását, valamint hogy garantálja a fogyasztóvédelem és a kiberbiztonság legszigorúbb normáit;

19.  hangsúlyozza a digitális és határokon átnyúló fizetési rendszerek kompatibilitásának és interoperabilitásának, valamint az adók és az illetékek megfizetésére vonatkozó egyértelmű és kötelező szabályoknak a fontosságát; hangsúlyozza, hogy az adókat abban a tagállamban kell megfizetni, ahol a nyereség keletkezik; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a héacsalásra; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kis importszállítmányokra vonatkozó héamentességet és alkalmazzon hatékony héa-eljárásokat;

20.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmet leginkább a nyílt adatmegosztás mozdítja elő, feltéve, hogy minimumkövetelményként a kereskedelmi megállapodásokba belefoglalnak egy kezdeti rendelkezést annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló adattovábbítás feleljen meg az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli adatvédelmi keretének, különösen a megfelelőségi határozatoknak, valamint hogy szerepel az Unió kereskedelmi megállapodásaiban egy olyan horizontális rendelkezés, amely teljes mértékben fenntartja a feleknek a személyes adatok és a magánélet védelméhez fűződő jogát és magában foglalja azt az egyértelmű feltételt, hogy azt a személyes adatok védelmétől eltérő célból tilos az adatáramlások korlátozásának szándékával felhasználni, melyet egy második rendelkezés is kísér, amely tiltja az adatlokalizáció iránti jogosulatlan előírásokat, mivel a kényszerű adatlokalizáció protekcionista eszköz lehet és olyan akadályt jelenthet, amely különösen a kkv-kat hátrányos helyzetbe hozza; megismétli, hogy a személyes adatok védelmének elsőbbséget kell biztosítani annak érdekében, hogy megerősítsük a fogyasztók bizalmát és alapvető jogait;

21.  hangsúlyozza, hogy a távközlési vállalatok világszerte nem csupán saját termékeiket és szolgáltatásaikat biztosítják, hanem nagyban elősegítik más ágazatok fellendülését is azáltal, hogy a digitális gazdaságbeli működésükhöz és növekedésükhöz biztosítják az alapvető adatkapcsolati infrastruktúrát, különös tekintettel az innovatív üzleti modellekre, és e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások továbbra is tartalmazzanak az Unióban rendelkezésre álló hozzáféréshez hasonló szintű hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket; úgy véli, hogy a versenyt elősegítő távközlési hálózatokkal rendelkező kereskedelmi partnerek növelni fogják az EU kereskedelmi lehetőségeit, és hozzá fognak járulni a fejlett országok és az internethez való korlátozott hozzáféréssel rendelkező, kevésbé fejlett országok között tapasztalható digitális szakadékhoz;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a távközlési ágazatban mozdítsa elő a szabályokon alapuló versenyt, miközben garantálja a szabályozók függetlenségét és az európai vállalkozások számára biztosítja a távközlési hálózatokhoz való tisztességes és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést, ezáltal növelve a fogyasztók választási lehetőségeit; határozottan támogatja az internethez való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést, és arra biztatja a Bizottságot, hogy multilaterális szinten és a szabadkereskedelmi megállapodásokban aktívan támogassa ezt az elvet;

23.  kiemeli, hogy az áruk digitális kereskedelme során globális szinten szembesülnek a hamisítás problémájával, és sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók e-kereskedőkbe vetett bizalmának fokozása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében mozdítson elő kezdeményezéseket, például egy nyílt rendszerű elektronikus bizalmi jegyet; ösztönzi a hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodáshoz (COM/2013/0209) hasonló eszközök alkalmazását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

6.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Jonathan Bullock, Reinhard Bütikofer, Angelo Ciocca, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Adam Gierek, Theresa Griffin, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Edouard Martin, Miroslav Poche, Carolina Punset, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eugen Freund, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Jude Kirton-Darling, Olle Ludvigsson, Vladimír Maňka, Răzvan Popa, Dennis Radtke, Sofia Sakorafa, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inés Ayala Sender, Michael Gahler, György Hölvényi, Agnes Jongerius

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

36

+

ECR

Zdzisław Krasnodębski

ENF

Angelo Ciocca, Barbara Kappel

PPE

Bendt Bendtsen, Christian Ehler, Michael Gahler, Françoise Grossetête, György Hölvényi, Janusz Lewandowski, Dennis Radtke, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

S&D

Inés Ayala Sender, Eugen Freund, Adam Gierek, Theresa Griffin, Agnes Jongerius, Jude Kirton-Darling, Peter Kouroumbashev, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Vladimír Maňka, Miroslav Poche, Răzvan Popa, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

Verts/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Benedek Jávor, Claude Turmes

2

-

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Sakorafa Sofia

6

0

ALDE

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck

ENF

Christelle Lechevalier

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (12.10.2017)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

A digitális kereskedelmi stratégia felé vezető út

(2017/2065(INI))

A vélemény előadója: Daniel Dalton

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megismétli, hogy támogatja a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiáját; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is részesítse előnyben a digitális termékek és szolgáltatások kereskedelme elősegítésének új megközelítéseit, és szüntesse meg a digitális nem vámjellegű akadályokat; úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell játszania a digitális kereskedelemmel kapcsolatos kérdések nemzetközi szinten való előmozdításában, és úgy véli, hogy e téren a fejlődéshez vezető minden utat ki kell próbálni;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelem új kihívásainak az oktatásban és a digitális készségek előmozdításában is tükröződniük kell, ami mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára fontos, és hogy erőfeszítéseket kell tenni különösen a vidéki térségekben és a kevésbé fejlett gazdaságokban; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos megerősíteni az európai vállalkozások versenyképességét a globális piacon, hogy az uniós gazdasági potenciál teljes mértékben kihasználható legyen;

3.  kiemeli, hogy az európai digitális egységes piaci stratégia számára tervezett intézkedések, mint például a fogyasztóvédelmi rendszerek javítása, a területi alapú tartalomkorlátozás eltörlése, a hálózatsemlegesség ösztönzése és a kiberbiztonság növelése, mind az Unió külkereskedelmi politikája, mind az egységes piac megerősítése szempontjából fontosak, valamint hozzájárulnak az Unió pozíciójak erősítéséhez az ezen a területen harmadik országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon; kéri ezért a belső piacon a digitális kereskedelem előtt álló akadályok általános azonosítását és felszámolását;

4.  ebben az összefüggésben tudomásul veszi az uniós távközlési vállalatok piachoz való hozzáférésének fontosságát;

5.  tudomásul veszi a WTO által az e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogramja előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen az információtechnológiai WTO-megállapodás több termékre és több WTO-tagra való további kiterjesztésére, és tudomásul veszi a Buenos Airesben tartandó, 2017 decemberére tervezett WTO miniszteri konferenciát; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb konzultáljon az európai vállalkozásokkal és a tagállamokkal az e-kereskedelemről és más, a konferencia keretében elfogadott egyéb kérdésekről szóló álláspontjáról az egységes európai álláspont biztosítása érdekében;

6.  sajnálja, hogy e tekintetben lassú volt a pozitív előrelépés; felhívja a Bizottságot, hogy legyen ambiciózus a programba bekerülő ügyek összeállításakor; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az interneten vásárolt árukkal kapcsolatos vámügyi eljárások és lehetséges szabálysértések által érintett fogyasztók növekvő számára; úgy véli, hogy hasznos lenne e tekintetben a fogyasztók számára az olyan eszközök szélesebb körű alkalmazása, mint az online vitarendezés; úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében magasabb de minimis értékre kell törekedni, és hogy ez tovább egyszerűsítené a nemzetközi kereskedelmi szabályokat;

7.  ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az elektronikus kereskedelem szabályozási keretének biztosítania kell egyrészről a fogyasztók hatékony védelmét a lehetséges jogsértésekkel szemben, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatását a termékek jellemzőiről azok interneten történő vásárlása során, a digitális kereskedelem iránti bizalom fokozása érdekében, másrészt pedig csökkentenie kell a kkv-kra, induló és növekvő vállalkozásokra, valamint mikrovállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, mert ezek profitálhatnak leginkább az online kereskedelem garantált láthatóságából és a digitalizáció és a digitális kereskedelem erősítéséből;

8.  hangsúlyozza, hogy a biztonságos és megbízható nemzetközi online fizetési rendszerekhez és az innovatív vitarendezési mechanizmusokhoz hasonló hatékony eszközök döntő fontosságúak az online csalások csökkentése, a tisztességtelen gyakorlatok kezelése, valamint a fogyasztói jogorvoslat megkönnyítése tekintetében a fogyasztói jogokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés javítása céljából; kéri a Bizottságot, hogy a nemzetközi kereskedelem növekedésére való tekintettel mozdítsa elő és támogassa az ilyen fejlesztéseket;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy elemezze a vám- és adózási megállapodásokat annak biztosítása érdekében, hogy a digitális kereskedelem ne sérüljön olyan szabályok miatt, amelyeket csak fizikai termékek figyelembe vételével hoztak, és szükség esetén törekedjen e szabályok reformjára;

10.  úgy véli, hogy a digitális kereskedelmet még inkább elő kell segíteni a közbeszerzési politikákban, többek között a távoli szolgáltatásnyújtás lehetőségeinek kihasználása révén, annak érdekében, hogy az európai vállalatok, és különösen a kkv-k számára is tisztességes hozzáférést biztosítson a köz- és magánbeszerzéshez;

11.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmet leginkább a földrajzi korlátozások nélküli, nyílt adatmegosztás mozdítja elő; úgy véli, hogy az adatlokalizációs követelmények megszüntetését kiemelt prioritássá kell tenni, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy be kell tartani a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat; sajnálatát fejezi ki az arra tett kísérletek miatt, hogy az ilyen követelményeket mint a kereskedelem nem tarifális akadálya és a digitális protekcionizmus egyik formájaként alkalmazzák; úgy véli, hogy az adatok lokalizációjára vonatkozó globális tilalom felé tett első lépésnek az egységes piacon belüli uniós szintű tilalomnak és az adatok szabad európai áramlásának „ötödik szabadságként” való létrehozásának kell lennie, és támogatja az Európai Bizottság e tekintetben tett erőfeszítéseit;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli kereskedelmi tárgyalási megbízásokba vegye fel a digitális kereskedelmet és az adatáramlást; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy amennyiben lehetséges, törekedjen a digitális kereskedelemre és adatáramlásokra vonatkozó mellékletek jelenlegi megállapodásokhoz való hozzáfűzésére; felszólít az adatáramlásról szóló nemzetközi egyezmény megalkotására, az adatok szabad áramlásáról szóló kétoldalú megállapodások mellett, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos meglévő követelmények tiszteletben tartását és azt, hogy a határokon átnyúló adattovábbítások megfeleljenek a létező és jövőbeli uniós jogi keretnek, különösen a megfelelőségi határozatok révén;

13.  hangsúlyozza, hogy a nyílt hozzáférésű adatok cseréjének tiszteletben kell tartania a szellemi tulajdon védelmének elveit;

14.  elismeri, hogy a digitális kereskedelemről szóló többoldalú nemzetközi kereskedelmi megbeszélések nem haladtak még annyira előre, mint a digitális egységes piacról folytatott viták; javasolja, hogy legalább kétoldalú szinten a Bizottság alakítson ki álláspontokat a digitális kereskedelem terén tervezett fejlesztésekről, köztük a fogyasztóvédelem megfelelő kiigazításáról, az olyan termékek kereskedelméről, ahol nehezen állapítható meg az áru és a szolgáltatás közötti határ (pl. 3D nyomtatás), illetve a jelentős digitális alkatrészekkel rendelkező árukról (pl. hálózatba kapcsolt járművek).

15.  támogatja, hogy az elektronikus továbbításra vonatkozó vámtételekre vonatkozó jelenlegi WTO-moratórium állandó legyen; felszólítja a tagállamokat, hogy védjék az európai érdekeket harmadik országok minden olyan kísérletétől, amelyek az ilyen díjakból bevétel teremtését célozzák;

16.  hangsúlyozza a közösségi gazdaság értékét, mind az egységes piacon, mind az uniós vállalkozások és a fogyasztók és az EU-n kívüli vállalkozások között; úgy véli, hogy az ilyen típusú kereskedelem globális növekedését pozitív fejleménynek kell tekinteni a kereskedelem jövője szempontjából;

17.  hangsúlyozza a digitális berendezésekre és szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi szabványainak fontosságát, különösen a kiberbiztonság területén; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon annak biztosításán, hogy alapvető kiberbiztonsági intézkedéseket vezessenek be a tárgyak internete termékei és a felhőalapú szolgáltatások tekintetében;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, Dennis de Jong, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Igor Šoltes, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Birgit Collin-Langen, Edward Czesak, Anna Hedh, Arndt Kohn, Roberta Metsola, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Andrey Kovatchev

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

Dita Charanzová, Jasenko Selimovic

ECR

Edward Czesak, Nosheena Mobarik, Anneleen Van Bossuyt

PPE

Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, Antonio López-Istúriz White, Roberta Metsola, Jiří Pospíšil

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Anna Hedh, Liisa Jaakonsaari, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

4

-

EFDD

John Stuart Agnew

ENF

Mylène Troszczynski

GUE/NGL

Dennis de Jong

Verts/ALE

Igor Šoltes

3

0

EFDD

Marco Zullo

PPE

Philippe Juvin, Andrey Kovatchev

Jelmagyarázat:

+  :   mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (24.10.2017)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

Út egy digitális kereskedelmi stratégia felé

(2017/2065(INI))

A vélemény előadója: Angelika Mlinar

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet (általános adatvédelmi rendelet) hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 26-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre;

–  tekintettel a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményre (ETS 108.) és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a transzatlanti adatáramlásokról szóló 2016. május 26-i állásfoglalására(1);

–  tekintettel az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkére, amely megállapítja, hogy egy harmadik ország biztosítja-e a személyes adatok megfelelő védelmi szintjét belföldi joga, vagy a vállalt nemzetközi kötelezettségei, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint független felügyeleti hatóságok létezése és tényleges működése alapján;

–  tekintettel az Európai Bíróság C-362/14 (Schrems) ügyben hozott ítéletére, amely tisztázta, hogy a harmadik országban fennálló megfelelő védelmi szint úgy értelmezendő, mint amely „alapvetően egyenértékű” az Európai Unióban a 95/46/EK irányelv által, az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően garantált szinttel;

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében kialakított progresszív kereskedelempolitikát eredményező, mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű kereskedelempolitikai stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(201)0491);

A.  mivel az Uniót köti az Európai Unió Alapjogi Chartája – többek között annak a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke –, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ugyanezen alapvető jogról szóló 16. cikke, továbbá az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke;

B.  mivel a személyes adatok védelme a kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor nem lehet vitaalap, és az adatvédelem soha nem is szerepelt a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó uniós megbízatásokban;

C.  mivel a modern gazdaságnak szerves része a szabad adatáramlás, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló szolgáltatások kínálatát és ezzel számos érezhető előny biztosítását a felhasználók számára, elősegíti az európai vállalkozások – köztük a kkv-k – globális megjelenését, és az eljövendő esztendőkben is tovább fog bővülni;

D.  mivel az uniós adatvédelmi keret már most is lehetővé teszi az adatok „szabad áramlását” az EU-n belül és harmadik államok felé, feltéve, ha a szükséges követelmények teljesülnek annak biztosítása végett, hogy a személyes adatok Unióban garantált védelmi szintje az átadás eredményeképpen nem sérül;

E.  mivel az általános adatvédelmi rendelet nemcsak megállapítja a harmadik országok védelmi szintjének értékeléséhez szükséges szabályokat (megfelelőségi határozatok), hanem kodifikálja is a nemzetközi továbbításhoz már jelenleg is használatos eszközök egyikét (kötelező erejű vállalati szabályok) és két további lehetőséget tartalmaz a személyes adatok továbbításának megkönnyítése céljából (tanúsítványok és magatartási kódexek);

F.  mivel a személyes adatok védelme alapvető jog és e téren a magas szintű követelmények erősítik a digitális gazdaságba vetett bizalmat, ezzel elősegítve a digitális kereskedelem fejlődését; mivel a magas szintű adatvédelmi követelményeknek és a nemzetközi kereskedelem elősegítésének a digitális korban kéz a kézben kell haladniuk; mivel ennek megfelelően az általános adatvédelmi rendelet nem tekinthető az adatáramlások akadályának;

G.  mivel a kereskedelmi megállapodások felhasználhatók a digitális jogok javításának ösztönzéséhez; mivel a hálózatsemlegességre, a jogszerű adatlokalizációs követelmények feltételeire, az adatfeldolgozás és adattárolás biztonságára, a titkosításra és a közvetítői felelősségre vonatkozó rendelkezések beillesztése a kereskedelmi megállapodásokba különösen erősítheti a szólásszabadság védelmét;

H.  mivel az uniós adatvédelmi vívmányoknak megfelelő adatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás és -továbbítás, valamint ezen adatok digitalizálása a korszerű üzleti modellek szerves részévé vált;

I.  mivel az uniós tagállamoknak képeseknek kell lenniük a digitális kereskedelmet a maguk javára fordítaniuk, amihez szoros együttműködésre van szükség a Bizottság, a tagállamok és az uniós ipar között;

1.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a határokon átnyúló – és különösen a kétoldalú – adattovábbítás megfelelő döntések folyományaképpen megfeleljen az uniós adatvédelmi vívmányoknak és az EU alapjogi normáinak, nemzetközi szinten pedig kereskedelmi megállapodásaink tartalmazzanak olyan horizontális rendelkezést, amely teljes mértékben fenntartja a feleknek a személyes adatok és a magánélet védelméhez fűződő jogát, és amely tiltja az adatlokalizáció iránti jogosulatlan előírásokat annak az alapvető feltételnek a támasztásával, hogy az nem használható fel az adatáramlások korlátozásának szándékával, kivéve ha személyes adatok védelme a cél; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi hasonló, már készülő szabályról kérje ki az európai adatvédelmi biztos és a létrehozandó Európai Adatvédelmi Testület hivatalos véleményét;

2.  támogatja az általános adatvédelmi rendelet által biztosított valamennyi eszköz használatát, elismerve azt is, hogy a személyes adatok továbbítására vonatkozó uniós szabályok megtilthatják ezen adatok harmadik országokban történő feldolgozását, ha az utóbbiak nem teljesítik az EU megfelelőségi követelményeit;

3.  hangsúlyozza, hogy kiemelten foglalkozni kell a digitális protekcionizmus valamennyi formájával, beleértve a jogosulatlan adatlokalizáció iránti előírásokat, mivel az ilyen protekcionizmus ellentétes az uniós adatvédelmi szabályok célkitűzéseivel, súlyosan korlátozza az európai vállalkozások üzletei lehetőségeit harmadik országok piacain és aláaknázza a digitális kereskedelem hatékonyságából eredő előnyöket; hangsúlyozza, hogy az adatáramlások bármiféle korlátozását indokolni kell;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy mutasson példát magas szintű adatvédelmi szabályok megalkotásával a nemzetközi szintű adatáramlások tekintetében, és az adatvédelmet esetlegesen érintő nemzetközi vagy kereskedelmi megállapodások tárgyalási folyamata előtt és annak során konzultáljon a megfelelő uniós adatvédelmi intézményekkel és szervezetekkel; hangsúlyozza e tekintetben az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése alapján a Bizottságra háruló kötelezettséget, mely szerint az Európai Parlamentet az eljárás valamennyi szakaszában haladéktalanul és kimerítően tájékoztatni kell;

5.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika már most is hozzájárul a korrupció elleni küzdelemhez, például a szabályozások és a közbeszerzések átláthatóságának növelésével, valamint a vámeljárások egyszerűsítésével; a digitális kereskedelmi stratégiának továbbra is szolgálnia kell a korrupció elleni küzdelmet és gondoskodnia kell a nemzetközi egyezmények és nemzetközi elvek alkalmazásáról, biztosítva a tisztességes versenyt a belső piacon, a szabványok harmonizálását, valamint a fogyasztóvédelmet és a biztonságot;

6.  hangsúlyozza, hogy bár az egységes digitális piacra irányuló stratégia számos, a digitális kereskedelem előtt álló nehézséggel foglalkozik, az európai vállalkozások továbbra is jelentős globális akadályokkal szembesülnek, így nem átlátható szabályozásokkal, kormányzati beavatkozásokkal vagy jogosulatlan adatlokalizációval és adattárolással; rámutat, hogy az egységes digitális piacra irányuló stratégia nem egy kulcseleme – így az európai számításifelhő-kezdeményezés és a szerzői jogok reformja – nemzetközi dimenzióval is rendelkezik, és az európai digitális stratégia is foglalkozhat velük.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Date adopted

19.10.2017

 

 

 

Result of final vote

+:

–:

0:

52

3

1

Members present for the final vote

Asim Ahmedov Ademov, Jan Philipp Albrecht, Gerard Batten, Heinz K. Becker, Michał Boni, Caterina Chinnici, Daniel Dalton, Rachida Dati, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Raymond Finch, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Sophia in 't Veld, Eva Joly, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Claude Moraes, Alessandra Mussolini, József Nagy, Péter Niedermüller, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Harald Vilimsky, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra

Substitutes present for the final vote

Anna Maria Corazza Bildt, Ignazio Corrao, Gérard Deprez, Lívia Járóka, Dennis de Jong, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Andrejs Mamikins, Angelika Mlinar, Kati Piri, Jaromír Štětina, Axel Voss

Substitutes under Rule 200(2) present for the final vote

Xabier Benito Ziluaga, Josu Juaristi Abaunz, Kaja Kallas, Martin Sonneborn, Janusz Zemke

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

52

+

ALDE

Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Kaja Kallas, Angelika Mlinar

ECR

Daniel Dalton, Jussi Halla-aho, Monica Macovei, Helga Stevens

EFDD

Ignazio Corrao, Laura Ferrara, Kristina Winberg

ENF

Harald Vilimsky

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Cornelia Ernst, Josu Juaristi Abaunz

NI

Martin Sonneborn

PPE

Asim Ahmedov Ademov, Heinz K. Becker, Michał Boni, Anna Maria Corazza Bildt, Rachida Dati, Monika Hohlmeier, Lívia Járóka, Barbara Kudrycka, Roberta Metsola, Alessandra Mussolini, József Nagy, Csaba Sógor, Jaromír Štětina, Traian Ungureanu, Axel Voss, Tomáš Zdechovský

S&D

Caterina Chinnici, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Cécile Kashetu Kyenge, Dietmar Köster, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Kati Piri, Soraya Post, Birgit Sippel, Janusz Zemke

Verts/ALE

Jan Philipp Albrecht, Eva Joly, Judith Sargentini, Bodil Valero

3

-

EFDD

Gerard Batten, Raymond Finch

ENF

Auke Zijlstra

1

0

GUE/NGL

Dennis de Jong

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0233.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

0

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Edouard Ferrand, Santiago Fisas Ayxelà, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Alessia Maria Mosca, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Nicola Danti, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Merja Kyllönen, Marco Zullo


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Frédérique Ries, Marietje Schaake, Nadja Hirsch, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

Bolesław G. Piecha, Emma McClarkin, Jan Zahradil, Joachim Starbatty

EFDD

Marco Zullo, William (The Earl of) Dartmouth

PPE

Adam Szejnfeld, Artis Pabriks, Daniel Caspary, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Jarosław Wałęsa, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Laima Liucija Andrikienė, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Tokia Saïfi, Viviane Reding

S&D

Alessia Maria Mosca, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster, Jude Kirton-Darling, Karoline Graswander-Hainz, Maria Arena, Nicola Danti

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Klaus Buchner

0

-

 

 

5

0

ENF

Edouard Ferrand, France Jamet

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz, Merja Kyllönen

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat