Eljárás : 2017/2222(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0387/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0387/2017

Viták :

PV 14/12/2017 - 3
CRE 14/12/2017 - 3

Szavazatok :

PV 14/12/2017 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0502

JELENTÉS     
PDF 873kWORD 148k
30.11.2017
PE 610.643v02-00 A8-0387/2017

az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése szerint a Petíciós Bizottság 2016-os év során folytatott tanácskozásairól

(2017/2222(INI))

Petíciós Bizottság

Előadó: Notis Marias

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az eljárási szabályzat 216. cikkének (7) bekezdése szerint a Petíciós Bizottság 2016-os év során folytatott tanácskozásairól

(2017/2222(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az európai ombudsman 2016. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 216. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0387/2017),

A.  mivel 2016-ban 1569 petíció érkezett (a 2015-ben kapott 1431-hez viszonyítva), amelyekből 1110 (vagyis 70,8%-uk) minősült elfogadhatónak;

B.  mivel 2016-ban a Parlament petíciós portáljának 6132 felhasználója támogatott egy vagy több petíciót (2015-ben számuk 902 volt), és mivel a petíciónként és látogatónként kapott támogatások száma 2016-ban 18 810 volt a 2015-ös 1329-hez képest;

C.  mivel a beérkezett petíciók száma az EU összlakosságához viszonyítva szerény; mivel ez a szám jelzi, hogy az uniós polgárok egy része tudatában van petíciós jogának, és él is vele, és a petíciós eljáráson keresztül várja, hogy felhívja az uniós intézmények figyelmét azokra az ügyekre, amelyek miatt aggódik, és amelyek az EU hatáskörébe tartoznak; mivel azonban nagyobb erőfeszítésekre van szükség a petíciós jog ismertségének növelése és népszerűsítése érdekében;

D.  mivel a petíciós jog lehetővé teszi az uniós polgárok és lakosok számára, hogy közvetlenül az intézményhez nyújtsanak be hivatalos kérelmet, és ezért ezt a jogot megfelelően védeni és érvényesíteni kell, mivel ez a jog elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós polgárok és lakosok aktívan részt vegyenek az Európai Unió tevékenységeiben;

E.  mivel az Európai Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és jelenleg is Európa legnyíltabb és legátláthatóbb rendszerével rendelkezik, amely többek között lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak teljes részvételét az EU tevékenységében;

F.  mivel a bizottságnak az európai polgárok szerepvállalásának erősítésében játszott szerepe egyike azon alapvető jellemzőknek, amelyek hozzájárulnak a Parlamentről alkotott kép és az intézmény tekintélyének erősítéséhez a választók szemében azáltal, hogy lehetővé teszik az uniós jog tagállamok és az egyéb uniós intézmények általi végrehajtásának számonkérését és jobb ellenőrzését;

G.  mivel az aktív részvétel kizárólag olyan demokratikus és átlátható folyamat alapján lehetséges minden uniós intézmény esetében, amely lehetővé teszi a Parlament és a Petíciós Bizottság számára, hogy polgárbarát és érdemi munkát végezzenek;

H.  mivel a petíciók benyújtói és támogatói olyan elkötelezett polgárok, akik cserébe elvárják az uniós intézményektől, hogy hozzáadott értéket képviselve foglaljanak állást aggályaik rendezésében; mivel a petíciókkal kapcsolatos megfelelő fellépés elmulasztása vélhetően a polgárok frusztrációjához és az Unió felé irányuló elégedetlenségéhez vezet;

I.  mivel a polgárok gyakran végső lehetőségként fordulnak a Petíciós Bizottsághoz, miután az aggályaikat más szervezetek és intézmények nem voltak képesek sikeresen megoldani regionális és nemzeti szinten;

J.  mivel a petíciók lehetővé teszik a Parlament számára, hogy meghallgassa az uniós polgárokat érintő problémákat és segítséget nyújtson azok megoldásához, és mivel az uniós jognak a lakosság mindennapjaira gyakorolt hatását célszerű a petíciókon keresztül értékelni;

K.  mivel a petíciók egyebek mellett értékes információforrást jelentenek abból a szempontból, hogy feltárják az uniós jogszabályok megsértését és az uniós jognak a valamennyi polgárt megillető alapvető jogok teljes körű védelmére irányuló célkitűzéssel kapcsolatos hiányosságait és következetlenségeit;

L.  mivel a petíciók fontos információk széles skáláját nyújtják különböző területeken, amelyeket más parlamenti bizottságok jól hasznosíthatnak, többek között jogalkotási tevékenységeikkel összefüggésben is; mivel a petíciók benyújtásához való alapvető jognak a petíciók kielégítő elbírálása révén történő teljes körű biztosítása a Parlament egészének feladata;

M.  mivel minden egyes petíciót körültekintően kell megvizsgálni és kezelni, és mivel minden egyes petíció benyújtójának joga van arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített, megfelelő ügyintézéshez való joggal összhangban az általa felvetett problémákkal teljes körűen foglalkozó választ kapjon;

N.  mivel a petíciók (az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzata 215. cikke szerinti) elfogadhatósági feltételei kimondják, hogy a petícióknak eleget kell tenniük az elfogadhatóságra vonatkozó formai feltételeknek, vagyis annak, hogy egy uniós polgárként vagy lakosként petíciót benyújtó személyt érintsen egy, az Európai Unió tevékenységi területéhez tartozó ügy; mivel 459 petíciót nyilvánítottak elfogadhatatlannak azért, mert nem feleltek meg a formai követelményeknek;

O.  mivel a Petíciós Bizottság hatékony munkájának biztosításához mielőbb le kell zárni a megalapozatlan vagy elfogadhatatlan petíciókat, és indokolást kell adni a petíció benyújtói számára annak érdekében, hogy ezek ne jelentsenek túlzott terhet a bizottság munkája szempontjából; mivel a petíciók kezelését szabályozó közigazgatási eljárásnak mindig a petíciókat benyújtók legjobb érdekeit kell figyelembe vennie;

P.  mivel a petíciós eljárás sajátos, interaktív jellegének, valamint a polgárok eljárásban betöltött alapvető szerepének köszönhetően minden beadvány egyedi, és kizárja az előre megállapított időkereteket; mivel ezek az eljárások különleges rugalmasságot és közönségkapcsolati készségeket igényelnek az igazgatás részéről;

Q.  mivel jelentős számú petíció megtárgyalására nyilvánosan kerül sor a Petíciós Bizottság ülésein; mivel a petíciók benyújtóinak joguk van petíciójuk ismertetéséhez, és gyakran teljes mértékben részt vesznek a vitákon, ezáltal aktívan hozzájárulva a bizottság munkájához; mivel 2016-ban 201 petíció benyújtói voltak jelen a bizottság tanácskozásain, és 61-en felszólalásukkal aktívan részt is vettek a tanácskozásokon;

R.  mivel a polgárok által a petíciókban és a bizottsági üléseken nyújtott információk – a Bizottság, a tagállamok vagy más szervek szaktudásával kiegészítve – alapvető fontosságúak a bizottság munkája során;

S.  mivel a petíciókban 2016-ban felvetett fő témák a belső piacra (különösen a szolgáltatások nyújtására és az emberek szabad mozgására), az alapvető jogokra (különösen a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogaira), szociális ügyekre (munkakörülményekre), környezeti kérdésekre (szennyvízkezelés, szennyezés és környezetvédelem), valamint a brexit sajátos kérdésére (szerzett jogok elvesztése és a népszavazás felhatalmazása) vonatkoztak;

T.  mivel a Parlament 2014 végén indított petíciós portálja működik; mivel 2016-ban 1067 petíciót nyújtottak be a portálon keresztül (az összes petíció 68%-át), összevetve a 2015-ben így benyújtott 992-vel; mivel technikai javításokra is sor került, többek között a keresőfunkció javítására, ami a felhasználóknak és a portál kezelőinek egyaránt előnyére vált; mivel a petíciók összefoglalását röviddel elfogadásuk után feltöltik az oldalra; mivel felülvizsgálták a bizalmas dokumentumokra vonatkozó beállításokat, és bevezették a gyakran ismételt kérdések (GYIK) fórumát is; mivel egy új migrációs eszköz segítségével feltöltésre kerültek a 2015-ös és 2016-os petíciók összefoglalói is; mivel lefuttattak egy keresőprogram-optimalizálási folyamatot; mivel nagy számú, felhasználók által kezdeményezett egyéni segítségkérést sikeresen kezeltek; mivel folyamatban vannak a projekt további szakaszai, amelyek többek között lehetővé teszik az olyan szolgáltatásokat, mint az automatikus elektronikus értesítések küldését a bizottsági ülések napirendjére felkerülő petíciókról és a kapcsolódó internetes közvetítés linkjéről, valamint a kapcsolódó viták jegyzőkönyveinek és videóinak későbbi feltöltését a petíciók benyújtói és támogatói számára;

U.  mivel az európai polgári kezdeményezés fontos eszköz annak érdekében, hogy erősödjön a polgárok részvétele az EU döntéshozatali folyamatában, amelyet maradéktalanul ki kell aknázni a polgárok uniós intézmények iránti bizalmának növelése, valamint egy valódi és befogadó Európai Unió felépítésének előmozdítása érdekében; mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló hatályos 211/2011/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló, a Bizottság által 2017. szeptember 13-án előterjesztett jogalkotási javaslat (COM(2017)0482) elindította a felülvizsgálat nagyon is szükséges folyamatát annak érdekében, hogy ez az eszköz hozzáférhetőbbé és hasznosabbá váljon az uniós polgárok számára.

V.  mivel négy, a Parlament eljárási szabályzatának 216a. cikke szerinti tényfeltáró látogatás lett tervbe véve, mivel a tényfeltáró látogatások a Petíciós Bizottság alapvető eszközei közé tartoznak, hiszen egyedi lehetőséget nyújtanak az összetett kérdésekben a különböző érdekelt felektől való információgyűjtésre, egyúttal elősegítik, hogy a Parlament munkája kézzelfogható módon láthatóvá váljon a polgárok körében Európa különböző területein; mivel két tényfeltáró látogatásra sor került – az egyikre Spanyolországban, miután uniós polgárok több petíciót is benyújtottak a vízről szóló keretirányelv feltételezett megsértése miatt, a másikra pedig Szlovákiában, a fogyatékos személyek számára létrehozott hosszú távú bentlakásos otthonokban az európai uniós strukturális alapok felhasználása kapcsán; mivel a két másik (Írországba, illetve Olaszországba) tervezett tényfeltáró látogatást elhalasztották;

W.  mivel a Petíciós Bizottság felelősséggel tartozik az európai ombudsman hivatala felé, amelynek feladata az uniós polgárok által az európai intézményekben elkövetett esetleges adminisztratív visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszok kivizsgálása;

X.  mivel Emily O’Reilly európai ombudsman a Petíciós Bizottság 2016. június 20-i ülésén ismertette 2015. évi éves jelentését, és mivel a Petíciós Bizottság éves jelentése viszont részben az ombudsman éves jelentésén alapszik;

Y.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint egyéb szervei is tagjai, és amely az európai uniós jog és szakpolitikák területén az információcsere előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

Z.  mivel a beérkezett petíciók közül 147 (ebből 2016-ban 120) az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről tartott népszavazás által felvetett – elsősorban a polgárok jogaival kapcsolatos – ügyekre vonatkozott;

AA.  mivel a Petíciós Bizottság 2016-ban elfogadott és azóta végrehajtott iránymutatásainak köszönhetően a bizottság munkája, illetve a petíciók feldolgozása egyértelműbb és strukturáltabb;

AB.  mivel a Parlament eljárási szabályzatának (a 2016. decemberi plenáris ülésen elfogadott) átdolgozása a petíciós eljárással kapcsolatban is változásokat és pontosításokat eredményezett;

AC.  mivel a környezeti hatásvizsgálatokkal összefüggő petíciók kezelésének pusztán formalista megközelítése veszélyezteti az uniós környezetvédelmi jog végrehajtását a tagállamokban, valamint az Európai Bizottság hitelességét is, amelynek hatékony felügyeletet kellene gyakorolnia az állampolgárok alapvető jogainak teljes körű biztosítása érdekében;

1.  rávilágít arra, hogy a Petíciós Bizottságnak jelentős szerepe van olyan kapcsolattartó pontként, ahol az uniós polgárok és lakosok benyújthatják panaszaikat az uniós jogszabályok tagállamokban történő alkalmazásakor felmerülő jogsértésekkel és hiányosságokkal kapcsolatban, továbbá az uniós szabályozásban meglévő hézagokkal és következetlenségekkel kapcsolatban; kiemeli, hogy teljes mértékben biztosítani kell a felmerült kérdések időben történő alapos, nem részlehajló és pártatlan kezelését az intézmények részéről;

2  elismeri, hogy a petíciók első kézből származó fontos információforrást jelentenek nemcsak az uniós jog tagállamok általi alkalmazása során elkövetett jogsértések és hiányosságok feltárása, hanem az uniós jogszabályok esetleges joghézagainak feltárása és a polgárok új, elfogadható jogszabályokkal vagy a hatályos jogalkotási szövegek javításával kapcsolatos javaslatainak megismerése szempontjából is;

3.  megerősíti, hogy a petíciók hatékony kezelése próbára teszi és végső soron megerősíti a Bizottság és a Parlament képességét az uniós jogszabályok nem megfelelő átültetésével vagy alkalmazásával kapcsolatos problémákra való reagálásra, valamint azok megoldására; tudomásul veszi, hogy a Bizottság prioritásnak tekinti az uniós jog végrehajtását, hogy annak előnyeit a polgárok a mindennapjaik során élvezhessék;

4.  kéri az átláthatósági elvekkel összhangban a petíciók benyújtói és támogatói státuszának és jogainak egyértelmű elkülönítését;

5.  továbbra is különös kötelezettségének tekinti annak biztosítását, hogy az elfogadhatatlan vagy nem megalapozott petíciók elfogadhatatlannak nyilvánítása vagy lezárása ne szenvedjen aránytalanul hosszú késedelmet; ehhez kapcsolódóan rámutat arra, hogy a petíció benyújtója számára alaposan meg kell indokolni az elfogadhatatlanságot, valamint a petíció megalapozatlanság miatti lezárását;

6.  elismeri az uniós jog tényleges alkalmazásának hatását az uniós intézmények hitelességének megerősítése szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésben foglalt petíciós jog az európai polgárság fogalmának fontos alkotóeleme, illetve az uniós jog alkalmazásának nyomon követésére és a lehetséges joghézagok felderítésére szolgáló valódi mérőeszköz; felszólítja a Petíciós Bizottságot, hogy szervezzen a fontos petíciókkal foglalkozó rendszeres találkozókat a megfelelő nemzeti környezetben működő partnereivel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az európai polgároknak az Unióban és a tagállamokban felmerülő aggályaira, és az európai jogalkotás és végrehajtás minőségének javítása révén tovább erősítse jogaikat; felszólítja nemzeti és európai szinten a hatóságokat, hogy vállaljanak határozott kötelezettséget a petíciók kezelésének és megoldásának prioritásként való kezelésében;

7.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a petíciók egyedi lehetőséget kínálnak azon esetek jelzésére, amelyekben az uniós jogot nem tartották tiszteletben, valamint arra, hogy ezeket az Európai Parlament politikai ellenőrzése mellett kivizsgálják; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Petíciós Bizottság segítségkéréseit megfelelően nyomon kell követni, és megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy az európai polgárok által megfogalmazott aggályok megfelelő és átlátható kezelésének biztosítása érdekében javítsa válaszai minőségét – a bizottsági ülések alatt adott válaszokat is beleértve – azok tartalma és mélysége tekintetében egyaránt; rámutat arra, hogy a petíciókban jelzett problémák kezelésének módja döntő hatást gyakorol az polgárokra, az uniós jogban foglalt petíciós jog tiszteletben tartására, valamint az európai intézményekről alkotott véleményükre; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tárja fel a tagállami hatóságokkal való együttműködés erősítésének eszközeit az uniós jog végrehajtásával és betartásával összefüggő kérdések terén;

8.  véleménye szerint az a tény, hogy az uniós jogszabályok tagállamokban történő megfelelő végrehajtásának biztosítása elsődlegesen a nemzeti bíróságok feladata, nem zárja ki, hogy a Bizottság a Szerződések őreként proaktívabb szerepet vállaljon az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása terén, különös tekintettel a környezet és a közegészség védelmével összefüggő ügyekre, ahol az elővigyázatosság elvének elsőbbséget kell élveznie;

9.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Tanács és a Bizottság lehető legmagasabb rangú képviselői jelen legyenek a Petíciós Bizottság ülésein és meghallgatásain, amennyiben a megvitatott kérdések megkívánják az említett intézmények részvételét;

10.  felszólítja a Bizottság Petíciós Bizottság ülésein megjelenő tisztviselőit, hogy legyenek készek megfelelő párbeszédet folytatni a petíciók benyújtóival, és ne szorítkozzanak pusztán az ülés előtt elkészített és kiküldött válasz felolvasására;

11.  kéri a telekonferencia szolgáltatások kivitelezhetőségének megvizsgálását; bátorítja az új audiovizuális technológiák használatát, hogy a petíciók benyújtói a valós idejű részvétellel nagyobb szerepet játszhassanak a bizottság munkájában petícióik megvitatása során;

12.  nem ért egyet az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló huszonhetedik éves jelentésben (2009) a Bizottság által kifejtett, ismételten hangoztatott értelmezéssel, amely szerint a Bizottságnak állítólag jogában állna lezárni azokat az aktákat, amelyekkel kapcsolatban még nem tettek kötelezettségszegési eljárásra irányuló hivatalos lépéseket, valamint felfüggeszteni a nemzeti bíróságok előtt folyamatban lévő, még le nem zárt kötelezettségszegési eljárásokat; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság éves tevékenységéről szóló, 2016. december 15-én elfogadott állásfoglalása(1) 11. bekezdésében a Parlament megerősítette, hogy nem ért egyet az említett jelentés eredeti megközelítésével, amint azt 2011. szeptember 14-i állásfoglalásában(2) – különösen annak 1., 23. és 32. bekezdésében – már kifejtette, és felszólította a Bizottságot, hogy lehetőségeihez mérten biztosítsa az uniós jogszabályok egységes végrehajtását, és a nemzeti szinten zajló bírósági eljárásoktól függetlenül alkalmazza a kötelezettségszegési mechanizmusokat;

13.  a Bizottságnak az európai uniós jog alkalmazásának 2016. évi ellenőrzéséről szóló 2017. július 6-i éves jelentésére (COM(2017)0370) utalva aggodalommal veszi tudomásul a lezáratlan kötelezettségszegési eljárások jelentős, 21%-os növekedését az előző évhez képest; felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlament felhívásai nyomán ossza meg a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások állásával kapcsolatos információkat; hangsúlyozza a petíciók fontos szerepét a hibásan végrehajtott vagy késedelmesen átültetett európai jogszabályok azonosítása terén; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Petíciós Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy időben és felelősségteljes módon megválaszolja a polgárok elvárásait, és egyúttal biztosítja az uniós jogszabályok demokratikus ellenőrzését és megfelelő alkalmazását;

14.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson pontos statisztikát azon petíciók pontos számára vonatkozóan, amelyek EU Pilot vagy kötelezettségszegési eljárás kezdeményezéséhez vezettek; kéri továbbá, hogy a strukturált párbeszéd előmozdítása és a jogviták rendezésére fordított idő csökkentése érdekében nyújtsanak be jelentéseket a Parlamentnek a folyamatban lévő eljárásokkal összefüggő ügyekről, és küldjék meg a számára az EU Pilot és a kötelezettségszegési eljárások során kicserélt dokumentumokat, amint az eljárások az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát alkalmazva lezárultak; felkéri a Bizottságot, hogy a fenti jelentéseket vitassa meg a Petíciós Bizottsággal, proaktívan bevonva a jogalkalmazásért és a jogszabályok egyszerűsítéséért felelős alelnököt;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként betöltött szerepéből származó hatásköreit megfelelően használja fel, hiszen e szerepkör a polgárok és a jogalkotók szempontjából elengedhetetlen az EU megfelelő működéséhez; kéri a kötelezettségszegési eljárások mielőbbi lefolytatását, hogy véget vessenek azoknak a helyzeteknek, amelyekben az uniós jogot nem tartották tiszteletben;

16.  úgy véli, hogy elengedhetetlen a többi parlamenti bizottsággal való együttműködés; utal e tekintetben a Petíciós Bizottság iránymutatásainak elfogadására, amely iránymutatások kimondják egy petíciós hálózat más bizottságokkal való kiépítésének elvét; üdvözli egy ilyen hálózatra vonatkozó iránymutatások elfogadását; felhívja a figyelmet arra a kérdőívre, amelyet valamennyi bizottságnak megküldtek azzal a céllal, hogy jobban megértsék a vélemény- vagy tájékoztatáskérés céljából nekik továbbított petíciókkal kapcsolatos eljárásaikat; elégedettséggel állapítja meg, hogy a hálózat első hálózat ülésére a személyzet szintjén 2016-ban, a képviselők szintjén pedig 2017-ben két alkalommal került sor; pozitívan értékeli a Petíciós Bizottság és más bizottságok közötti együttműködés eredményeit, valamint a szakpolitikai területek tematikus felosztását az egyes érintett bizottságokban, ami lehetővé teszi a más bizottságoknak küldött petíciók jobb nyomon követését; kéri a Petíciós Bizottság hálózatának megerősítését a petíciók észszerűsítése céljából a folyamatban lévő jogalkotási munka vonatkozásában; javasolja, hogy az európai parlamenti képviselők személyzete kapjon konkrét iránymutatást a petíciós joggal kapcsolatban, hogy jobban segíthessék az eljárás iránt érdeklődő választópolgárokat;

17.  sajnálja, hogy az Alapjogi Charta rendelkezései csak annyiban kötik a tagállamokat, amennyiben az Unió jogát hajtják végre; megismétli, hogy számos polgár tartja ezt a végrehajtást érthetetlennek és elégtelennek; sajnálja, hogy az Európai Unió Bírósága óvatosan értelmezte az Alapjogi Charta 51. cikkét, ugyanakkor lehetővé tette a Charta hatályának kiterjesztését az európai uniós jogot végrehajtó, valamint az európai uniós rendelkezések hatékony alkalmazását biztosító nemzeti rendelkezésekre is; úgy véli, hogy a legtöbb uniós polgár Chartában foglalt jogokkal kapcsolatos várakozásai messze meghaladják azok jelenlegi hatályát; hangsúlyozza, hogy az 51. cikk túlságosan szűk vagy nem koherens értelmezése elidegeníti a polgárokat az Uniótól; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az 51. cikk hatályának értelmezése a lehető legkoherensebb és legszélesebb körű legyen; üdvözli, hogy az Alapjogi Ügynökség olyan interaktív eszközt vezetett be, amely egyszerű hozzáférést biztosít ahhoz az információhoz, hogy melyik tagállamban melyik hatósághoz lehet alapjogi ügyekkel fordulni;

18.  tudomásul veszi a petíciók benyújtói által jogaik jövőbeli helyzetével összefüggésben kifejezett aggodalmat az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről tartott népszavazás nyomán, amely az Egyesült Királyságot érintő petíciók magas számában is megnyilvánult; emlékeztet 2017. április 5-i állásfoglalására(3), amelyben az Európai Parlament kiemeli, hogy a kilépési egyezményt csak a Parlament hozzájárulásával és az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt EU-27 tagállami polgárokkal, illetve az EU-27 tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárokkal szembeni tisztességes bánásmód követelményének teljesítse esetén lehet megkötni, és véleménye szerint a tárgyalások során az ő érdekeiknek teljes mértékben érvényesülniük kell; rámutat a legalább 15 évig az EU más országaiban élő egyesült királyságbeli állampolgárok szavazati jogával és választójogának elvesztésével kapcsolatos megoldatlan kérdésekre; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság aktív szerepet játszott az uniós és brit polgárok jogainak megvédésében azáltal, hogy hozzászólt az ország EU-ból való kilépésének bejelentését követően az Egyesült Királysággal folyamatban lévő tárgyalások jelenlegi állásáról szóló 2017. április 5-i és a 2017. október 3-i parlamenti állásfoglalásokhoz(4), továbbá megbízást adott a brexit petíciós jogra, a Petíciós Bizottság hatásköreire, feladataira és tevékenységeire gyakorolt hatásával foglalkozó tanulmány elkészítésére, és a Petíciós Bizottság 2017. június 21-i ülésén megvizsgálta a brexittel és a polgárok jogaival foglalkozó petíciókat; támogatja a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy teljes mértékben biztosítsa az Egyesült Királyságban élő európai polgárok jogait a brexit-tárgyalások idején és az Unióból való kilépés után, és felszólítja a Bizottságot, hogy teljes körűen garantálja az Európai Unió más területein élő brit polgárok szerzett jogait annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok sorsa ne váljon alku tárgyává, illetve jogaik ne csorbuljanak a tárgyalások következtében;

19.  rámutat a Petíciós Bizottság által a fogyatékossággal összefüggő ügyekben benyújtott petíciókkal kapcsolatban folyamatosan végzett fontos munkára, és hangsúlyozza a bizottság szándékát, hogy továbbra is támogatja a fogyatékossággal élők jogainak erősítse érdekében tett erőfeszítéseket; felszólítja az európai intézményeket, hogy mutassanak példát e téren, és gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti hatóságok által hozott végrehajtási intézkedések maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek; hangsúlyozza, hogy 2016. szeptember 22. és 23. között tényfeltáró látogatást tartott Szlovákiában a fogyatékossággal élő személyek intézményeibe történő beruházások felhasználásának kérdésével kapcsolatos információgyűjtés céljából, és javasolta a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az aktuális helyzetet;

20.  ismételten méltatja a bizottság munkáját a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló 2013-as marrákesi szerződés ratifikálása és gördülékeny végrehajtása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a marrákesi szerződés ratifikálásáról szóló, 2016. február 3-i rövid állásfoglalása(5) jelentőségét, amely gyors reagálást sürgetett valamennyi érintett fél részéről a régóta fennálló és akadályokat jelentő helyzet megszüntetése érdekében az uniós szintű ratifikálás előmozdítása céljából; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács között megállapodás született a Bizottságnak a marrákesi szerződés végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslataival kapcsolatban, amelyek kötelező erejűvé váltak(6);

21.  felhívja a figyelmet két éves jelentésre: a bizottság összes tevékenységéről szóló 2015-ös éves jelentésre(7) és az európai ombudsman 2015-ös munkájáról szóló éves jelentésre(8), valamint a bizottság által kiadott több véleményekre, például az örökbefogadás határon átnyúló elismeréséről(9), a gyógyszerekhez való hozzájutás javításának uniós lehetőségeiről(10), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról (különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire)(11), az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2014. évi jelentésről(12), valamint az alapvető jogok 2015-ös európai unióbeli helyzetéről(13) szóló véleményre;

22.  rámutat, hogy a bizottság támogatja az európai polgári kezdeményezést; tudomásul veszi a Bizottságnak a rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatát azzal a céllal, hogy növelje annak jelentőségét a demokratikus részvétel eszközeként; sajnálja, hogy a Bizottság elmulasztotta az európai polgári kezdeményezésről szóló közelmúltbeli nem jogalkotási állásfoglaláson végzett munka, különösen a Petíciós Bizottság véleményének megfelelő figyelembevételét, ezáltal az intézményközi megállapodást sem tartotta be maradéktalanul; sürgeti a Bizottságot, hogy a közelgő jogalkotási eljárás során vegye figyelembe a Petíciós Bizottság véleményét annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezés révén elérje az uniós polgárok teljes körű és tényleges bevonását az EU döntéshozatali folyamatába;

23.  hangsúlyozza a Parlament európai ombudsmannal folytatott erőteljes együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; kiemeli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereteken belül kialakított kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; kiemeli az ombudsman kulcsfontosságú szerepét a döntéshozatal és az uniós szintű igazgatás javításának elősegítésében, amelyet a lehető leghamarabb teljesen átláthatóvá, pártatlanná és alkalmassá kell tenni arra, hogy hatékonyan és eredményesen érvényesüljön az állampolgárok jogainak védelme; támogatja a jelenlegi ombudsman munkáját a hatáskörébe tartozó különböző szakterületeken, a saját kezdeményezésű és a stratégiai vizsgálatokat is beleértve, amelyek a megfelelő ügyintézés mellett az Unió jobb demokratikus működése szempontjából is előnyösek; üdvözli az európai ombudsman kezdeményezéseit a hálózat potenciáljának jobb kiaknázására, illetve láthatóságának fokozására;

24.  üdvözli az európai ombudsman hivatala által 2016-ban alapított, jó ügyintézésért adományozott díjat, amelynek célja, hogy elismerje az uniós intézmények, ügynökségek és szervek személyzetének azon tagjait, akik napi feladataik ellátása során elkötelezetten dolgoznak a jó közigazgatás előmozdításán; kéri a helyes hivatali magatartás jelenleg hatályos kódexének olyan jogilag kötelező erejű rendeletté történő átalakítását, amely egyéb szempontok mellett konkrét rendelkezéseket tartalmaz az összeférhetetlenségek megelőzésére az uniós intézmények, ügynökségek és szervek minden szintjén;

25.  hangsúlyozza a benyújtott petíciókban felvetett ügyek sokféleségét a belső piactól az igazságszolgáltatáson, az energiaügyön és a közlekedésen át az alapvető jogokig, az egészségügyig, a környezetvédelmi jogig, a fogyatékosságig és az állatjólétig, valamint a brexit polgárokat érintő különböző következményeiig; kiemeli a 2016-ban beérkezett petíciók számában (1569) tapasztalt 10%-os növekedést, és felhívja az európai intézményeket, hogy biztosítsanak elegendő létszámú személyzetet a petíciók kezeléséért felelős szolgálatokat, különösen a Petíciós Bizottság titkárságát;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon átfogó elemzés készítéséről a tagállamok által elvégzett környezeti hatásvizsgálatok uniós jogszabályoknak való megfeleléséről azon infrastrukturális projektek engedélyezése kapcsán, amelyekkel összefüggésben a polgárok petíciókban jelezték az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó súlyos kockázatokat;

27.  felhívja a figyelmet a gyermekjóléti hatóságok gyakorlatairól – különösen a határokon átnyúló vonatkozású ügyekről – szóló petíciók nagy számára; elismeri a bizottság gyermekjóléti kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának munkáját; felhívja a figyelmet a 2016 márciusában „A gyermek mindenek felett álló érdekének (határokon átnyúló) védelme Európában” címmel elfogadott rövid állásfoglalási indítványra; tudomásul veszi a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló Brüsszel IIa. rendelet átdolgozására irányuló javaslatot, és megállapítja, hogy a meglévő nehézségek megoldása érdekében alaposan meg kell vizsgálni a petíciókban felvetett számos kérdést, például a tagországok illetékes hatóságai által a határokon átnyúló vonatkozású, gyermekeket érintő határozatokban alkalmazott eljárásokra és gyakorlatra vonatkozó, valamint a gyermekek szülők általi jogellenes külföldre vitelét követő visszaviteli eljárások hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket;

28.  kiemeli az állatjólétre vonatkozó petíciók állandó és magas számát, és ismételten sajnálatát fejezi ki az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) végrehajtása során felhalmozódott késedelem miatt; elengedhetetlennek tartja egy új, uniós szintű stratégia elindítását az összes meglévő hiányosság áthidalására és az állatok jólétének teljes körű és tényleges biztosítására egy olyan egyértelmű és átfogó jogi keret révén, amely maradéktalanul megfelel az EUMSZ 13. cikkében foglalt követelményeknek;

29.  sajnálatosnak tartja, hogy a 0747/2016. számú petíció nyomán nem történt jelentős előrelépés az állampolgársággal nem rendelkező észtországi és lettországi lakosok választójoga ügyében; hangsúlyozza, hogy a szükségtelen késedelmek bizalmatlanságot gerjeszthetnek az európai intézmények iránt;

30.  hangsúlyozza a SOLVIT hálózat fontos szerepét, amely lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy hangot adjanak aggályaiknak az európai uniós jog más tagállambeli hatóságok általi esetleges megsértésével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot és magukat a tagállamokat, hogy népszerűsítsék a SOLVIT-ot, hogy az hasznosabb és láthatóbb legyen a polgárok számára; e tekintetben üdvözli a SOLVIT-hálózat megerősítésére irányuló cselekvési tervet, amelyet a Bizottság 2017. májusában hozott nyilvánosságra; felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre ezt a cselekvési tervet, és számoljon be a Parlamentnek annak eredményeiről;

31.  rámutat a petíciós webportálon eszközölt javításokra; kiemeli a webportál további technikai tökéletesítésének szükségességét, annak biztosítása érdekében, hogy a Petíciós Bizottság teljes mértékben felkészüljön a váratlan helyzetek, például a benyújtott petíciók számában tapasztalható ugrásszerű növekedés kezelésére; úgy véli, hogy a petíciós eljárás zökkenőmentes működése érdekében elengedhetetlen a folyamatos technikai fejlesztés és a megerősített műszaki kapacitás; hangsúlyozza a portál fontosságát, amely könnyen hozzáférhető kommunikációs átjárót biztosít a polgárok és petíciók benyújtói, valamint a mobileszköz-használók és a fogyatékossággal élő személyek számára; várakozással tekint a projekt hátralévő szakaszainak gyors végrehajtása elé, amelyek fokozott interaktív élményt és több valós idejű információt nyújtanak a petíciók benyújtói és támogatói számára;

32.  koncentráltabb és aktívabb sajtó- és kommunikációs szolgáltatást, valamint aktívabb jelenlétet szorgalmaz a közösségi médiában, ami lehetővé tenné, hogy a bizottság gyorsabban reagáljon a közvélemény aggályaira;

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak vagy hasonló illetékes szerveinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0512.

(2)

HL C 51. E, 2013.2.22., 66. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0102.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0361.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0037.

(6)

HL L 242., 2017.9.20., 1. és 6. o.

(7)

A 2016. november 30-án elfogadott vélemény.

(8)

A 2016. november 11-én elfogadott vélemény.

(9)

A 2016. április 21-én elfogadott vélemény.

(10)

A 2016. november 15-én elfogadott vélemény.

(11)

A 2016. április 27-én elfogadott vélemény.

(12)

A 2016. április 22-én elfogadott vélemény.

(13)

A 2016. október 12-én elfogadott vélemény.


INDOKOLÁS

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 216. cikke értelmében a Petíciós Bizottság évente jelentést készít tanácskozásainak eredményeiről. A jelentés célja a bizottság 2016-ban végzett munkájának összefoglalása.

A Petíciós Bizottság munkája az európai polgárok azon jogának a következménye, hogy a Parlamenthez petícióval forduljanak, és nem kapcsolódik közvetlenül a Bizottság jogalkotási programjához.

A statisztikák szerint 2016-ban 1 569 petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez, ami 2015-höz viszonyítva (amikor 1 431 petíciót nyújtottak be) 9,6 %-os növekedés. A petíciós webportál felhasználóinak lehetősége van petíciókat támogatni. 2015-ben 902 felhasználó támogatott egy vagy több petíciót, míg 2016-ban hétszer annyi felhasználó (6 132) lépett fel támogatóként.

A 2016-ban beérkezett petíciók statisztikai elemzése 2015-höz képest

A petíciók benyújtási módja

A két táblázat adatainak tanúsága szerint a petíciók benyújtásának módja arányaiban változatlan maradt. A statisztikák szerint 2015-ben és 2016-ban a petíciók mintegy kétharmadát a petíciós portálon keresztül, e-mailben nyújtották be, míg a petíciók közel egyharmada hagyományos postai úton érkezett be.

2016

Petíció benyújtási módja

Petíciók száma

%

E-mail

1 067

68,0

Levél

501

32,0

2015

Petíció benyújtási módja

Petíciók száma

%

E-mail

992

69,3

Levél

439

30,7

A petíciók állapota naptári év szerint

A petíciók állapota

Év

Petíciók száma

Nyitott eljárás

Lezárt eljárás

2016

1 569

625

39.8 %

944

60.2 %

2015

1 431

239

16.7 %

1 192

83.3 %

2014

2 715

289

10.6 %

2 426

89.4 %

2013

2 891

367

12.7 %

2 524

87.3 %

2012

1 986

162

8.2 %

1 824

91.8 %

2011

1 414

81

5.7 %

1 333

94.3 %

2010

1 656

51

3.1 %

1 605

96.9 %

2009

1 924

18

0.9 %

1 906

99.1 %

2008

1 886

32

1.7 %

1 854

98.3 %

2007

1 506

29

1.9 %

1 477

98.1 %

2006

1 021

7

0.7 %

1 014

99.3 %

2005

1 016

3

0.3 %

1 013

99.7 %

2004

1 002

4

0.4 %

998

99.6 %

2003

1 315

0

0 %

1 315

100 %

2002

1 601

0

0 %

1 601

100 %

2001

1 132

0

0 %

1 132

100 %

2000

908

0

0 %

908

100 %

A táblázat a petíciók állapotát mutatja 2000 és 2016 között. Az adatokból kitűnik, hogy a petíciók többsége a feldolgozást követő egy éven belül lezárásra kerül. A petíciók kevesebb, mint egytizede marad lezáratlanul négy évnél tovább, és néhány sajátos petíciót több mint tíz éve nem lehet lezárni (négy 2004-es, három 2005-ös és hét 2006-os petíció). E petíciók többsége a Bíróság előtt folyamatban levő kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódik, illetve olyan kérdéseket érint, amelyeket a képviselők szorosan nyomon kívánnak követni.

A petíciók elbírálása

2016

Határozat a petíció elfogadásáról

Petíciók száma

%

Elfogadható

1 110

70,8

Elfogadhatatlan

450

28,6

Határozathozatal előtt visszavonva

10

0,6

2015

Határozat a petíció elfogadásáról

Petíciók száma

%

Elfogadható

943

65,9

Elfogadhatatlan

483

33,8

Határozathozatal előtt visszavonva

5

0,3

A táblázatokból kitűnik, hogy az elfogadhatónak nyilvánított petíciók száma 2016-ban 4,9 százalékponttal nőtt 2015-höz képest. Ezzel egyidejűleg az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók száma 5,2 százalékponttal csökkent. Ez a tendencia már a 2014–2015 közötti időszakban is megfigyelhető volt.

A petíciók száma országok szerinti bontásban

Az alábbi két táblázat a petíciók számában 2015 és 2016 között bekövetkezett változást mutatja országonkénti bontásban, összességében és százalékos arányban. Továbbra is ugyanabból a nyolc országból származik a legtöbb petíció, mint az előző évben, a sorrend azonban változott. Az Olaszországból származó petíciók aránya 4,8 százalékponttal növekedett. Ugyancsak jelentős mértékben nőtt az Egyesült Királyságból származó petíciók aránya: 2015-ben a petíciók 3,0 %-a, 2016-ban ugyanakkor 7,4 %-a érkezett az Egyesült Királyságból (4,4 százalékpontos növekedés).

A lista alján is történtek változások. 2015-ben a három balti államból érkezett a legkevesebb petíció, míg 2016-ban Luxemburg, Szlovénia és Lettország végzett a lista alján.

Az Unión kívüli országokból érkezett petíciók aránya változatlan maradt.

2016

Érintett ország

Petíciók

%

Olaszország

329

17,1

Németország

209

10,9

Spanyolország

157

8,2

Egyesült Királyság

142

7,4

Románia

91

4,7

Lengyelország

66

3,4

Franciaország

60

3,1

Görögország

54

2,8

Egyéb EU országok

236

12,4

Más országok

82

4,3

2015

Érintett ország

Petíciók

%

Spanyolország

213

12,9

Olaszország

203

12,3

Németország

153

9,3

Románia

104

6,3

Lengyelország

57

3,5

Egyesült Királyság

49

3,0

Franciaország

47

2,8

Görögország

40

2,4

Egyéb EU országok

228

13,7

Más országok

66

4,0

A petíciók száma országok szerinti bontásban 2016-ban

 

A petíciók nyelve

2016-ban az Európai Unió 22 hivatalos nyelvén érkeztek be petíciók. A táblázatok a petíciók benyújtói által használt nyelvek sorrendjében 2015 és 2016 között bekövetkezett változásokat mutatják. Míg 2015-ben a német volt a leggyakrabban használt nyelv, 2016-ban a harmadik helyre szorult. Az angol nyelv lépett előre az első helyre (18,8%-ról 23,6%-ra), az olasz pedig a másodikra (18,2%-ról 22,9%-ra). Ez a három nyelv a spanyollal együtt a beérkezett petíciók több mint kétharmadát (76,4%-át) tette ki. A balti nyelvek voltak a legkevésbé gyakran használt nyelvek (két-két észt és litván, valamint egy lett nyelvű petícióval).

2016

A petíció nyelve

Petíciók száma

%

angol

371

23,6

olasz

360

22,9

német

296

18,9

spanyol

172

11,0

francia

87

5,5

román

71

4,5

lengyel

62

4,0

görög

39

2,5

Egyéb

111

7,1

2015

A petíció nyelve

Petíciók száma

%

német

306

21,4

angol

269

18,8

olasz

260

18,2

spanyol

230

16,1

francia

71

5,0

román

71

5,0

lengyel

66

4,6

Egyéb

158

11,0

A petíciók száma 2016-ban, nyelvenkénti bontásban

 

A petíciók benyújtóinak állampolgársága

Az állampolgárság tekintetében 2015 és 2016 között a legnagyobb változás az Egyesült Királyságból (+3,7 százalékpont) és az Olaszországból (+4,8 százalékpont) érkezett petíciók számában látható, és ez utóbbi ország lépett a lista élére.

2016

Petíció fő benyújtójának állampolgársága

Petíciók száma

%

Olaszország

376

23,9

Németország

298

18,9

Spanyolország

180

11,4

Egyesült Királyság

138

8,8

Románia

97

6,2

Lengyelország

77

4,9

Franciaország

71

4,5

Görögország

66

4,2

Egyéb

270

17,2

2015

Petíció fő benyújtójának állampolgársága

Petíciók száma

%

Németország

294

20,5

Olaszország

275

19,1

Spanyolország

225

15,7

Románia

104

7,2

Lengyelország

91

6,3

Egyesült Királyság

74

5,1

Franciaország

63

4,4

Görögország

40

2,8

Egyéb

270

18,8

A petíciók száma 2016-ban, állampolgárság szerinti bontásban

 

Amint látható, A petíciók száma országok szerinti bontásban, A petíciók nyelve és A petíciók benyújtóinak állampolgársága vonatkozó adatainak fő változásai Olaszországot/olaszt és az Egyesült Királyságot/angolt érintik. E növekedés oka az, hogy 2016-ban a petíciók két leggyakoribb témája Olaszországban és az Egyesült Királyságban bukkant felszínre.

A petíciók leggyakoribb témái

Az előző évekkel ellentétben 2016-ban a belső piaccal összefüggő kérdések foglalkoztatták leginkább a petíciók benyújtóit. Ennek oka az, hogy jelentős számban érkeztek be az állami tulajdonban lévő tengerparti ingatlanokra vonatkozó koncessziók birtokosait megillető alapvető jogok megsértésével és a 123/2006/EK irányelv (szolgáltatási irányelv) megfelelő alkalmazásával kapcsolatos petíciók Olaszországból.

2016

A petíció témája

Petíciók száma

%

Belső piac

266

10,5

Igazságügy

179

7,1

Alapvető jogok

178

7,0

Környezetvédelem

158

6,2

Tulajdonjog & visszaszolgáltatás

115

4,5

Egészségügy

111

4,4

Szociális ügyek

93

3,7

Foglalkoztatás

72

2,8

Közlekedés

52

2,0

Oktatás- és kulturális politika

47

1,9

2015

A petíció témája

Petíciók száma

%

Környezetvédelem

174

9,2

Igazságügy

142

7,5

Belső piac

140

7,4

Alapvető jogok

84

4,4

Közlekedés

84

4,4

Egészségügy

78

4,1

Foglalkoztatás

75

4,0

Szociális ügyek

60

3,2

Oktatás- és kulturális politika

57

3,0

Tulajdonjog & visszaszolgáltatás

32

1,7

A petíciók leggyakoribb témái 2016-ban

 

Petíciós portál

A petíciós portál 2014-ben jött létre, és jelentős mértékben javította a petíciók feldolgozását. A portálon a petíciók benyújtói felhasználói fiókot hozhatnak létre, petíciót nyújthatnak be, feltölthetik vonatkozó támogató dokumentumaikat, és támogatást nyújthatnak vagy csatlakozhatnak meglévő, elfogadhatónak nyilvánított petíciókhoz. A polgárok emellett tájékoztatást találhatnak a portálon a Petíciós Bizottság munkájáról és az uniós vagy nemzeti hálózatokon keresztül rendelkezésre álló lehetséges jogorvoslati mechanizmusokról (SOLVIT, európai ombudsman, nemzeti ombudsmanok, illetve a nemzeti parlamentek petíciós bizottságai). Az olasz tengerparti koncessziókról szóló petíciók, illetve az egyesült királyságbeli népszavazást követően beérkezett petíciók nagy száma gyors reagálást tett szükségessé a bizottság titkársága és a Parlament érintett technikai szolgálatai részéről egyaránt. A portál lehetőségei – jelenlegi formájában – korlátozottnak bizonyultak. A zökkenőmentes petíciós eljárás érdekében elengedhetetlen a további technikai fejlesztés.

Kapcsolatok a Bizottsággal

A Bizottság – mint az uniós jog alkalmazásának és betartásának biztosításáért felelős uniós intézmény – kezdettől fogva a Petíciós Bizottság partnere a petíciók feldolgozása terén. A két intézmény illetékes szolgálatai jó munkakapcsolatot alakítottak ki egymással az évek során. Annak ellenére, hogy a Bizottság petíciókra adott válaszaira való várakozási idő (átlagban három–négy hónap) javult, a Petíciós Bizottság további előrelépést lát szükségesnek a Bizottság részéről. A bizottság ismételten kéri, hogy kapjon rendszeres tájékoztatást a kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről, és hogy kellő időben hozzáférhessen folyamatban lévő petíciókkal összefüggő kötelezettségszegési eljárások és EU Pilot eljárások dokumentumaihoz.

A strukturált párbeszéd éves ciklusának keretében Timmermans első alelnök, a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős biztos részletes eszmecserén vett részt a bizottság 2016. április 19-i ülésén. Az ülésen az alelnök kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, miként lehet segítséget nyújtani a Petíciós Bizottságnak a tagállamok nemzeti hatóságaival való tárgyalások terén. A Petíciós Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság azonosítsa azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a tagállami hatóságokkal való együttműködés megerősítését.

Kapcsolatok a Tanáccsal

A Petíciós Bizottság üdvözli a Tanács jelenlétét a Petíciós Bizottság ülésein, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a jelenlét nem nyilvánul meg aktívabb együttműködés formájában is, ez ugyanis lehetővé tenné az előrelépést olyan petíciók esetében, amelyekkel kapcsolatban a tagállamokkal folytatott együttműködés döntő fontosságú volna. Mindazonáltal a bizottság tudomásul veszi több tagállam azon erőfeszítéseit, amelyeknek célja, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a vonatkozó petíciók bizottsági üléseken történő megtárgyalásához.

Kapcsolatok az európai ombudsmannal

A Petíciós Bizottság jó kapcsolatokat ápol az európai ombudsman hivatalával. A hivatal több alkalommal képviseltette magát a Petíciós Bizottságban, többek között az „Átláthatóság és információszabadság az uniós intézményekben” című 2016. június 21-i nyilvános meghallgatáson, valamint „A fogyatékossággal élők jogai a petíciók fényében” címmel megrendezett 2016. november 9-i workshopon. Emily O’Reilly ombudsman a bizottság 2016. június 20-i ülésén ismertette éves jelentését.

A Petíciós Bizottság üdvözli az európai ombudsman több kezdeményezését is annak érdekében, hogy jobban ki lehessen használni az Ombudsmanok Európai Hálózatában – amelynek a Petíciós Bizottság is tagja – rejlő potenciál kínálta előnyöket. Az ombudsman megfelelő ügyintézésért járó díja például 2016-ban jött létre, és első alkalommal 2017. március 30-án került átadásra több kategóriában (például polgárközpontú szolgáltatásnyújtás). A díj elősegíti a közérdekű uniós ügyintézés minőségének javítását.

Tényfeltáró látogatások

•  2016. február 8–10. között tényfeltáró kiküldetésre került sor Spanyolországban, miután több petíció érkezett arról, hogy az Ebro és a Tajo folyóra vonatkozó spanyol vízgyűjtő-gazdálkodási terv esetlegesen sérti a víz-keretirányelvet (a 2000/60/EK irányelvet). A küldöttség 2016. július 13-án elfogadott jelentése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a folyók különböző szakaszaira vonatkozó minden egyes környezetvédelmi hatásvizsgálat összhangban legyen az egyes folyók vízgyűjtő-gazdálkodási tervére vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálattal.

•  2016. szeptember 22-23-án tényfeltáró küldöttség indult Szlovákiába annak érdekében, hogy választ kapjanak az Európai Uniónak az intézményekben élő, így a társadalomba nem integrált, fogyatékossággal élő személyek életminőségére kifejtett hatásával kapcsolatban felmerült kérdésekre. A Petíciós Bizottság korábban tett látogatásai tekintetében fennálló földrajzi egyensúly miatt a kérdéskör tanulmányozásának helyszínéül a Szlovák Köztársaságra esett a választás. A misszió kétségkívül alapjogokon nyugvó megközelítéssel vizsgálta a fogyatékossággal élő személyek számára létrehozott, tartós gondozásra berendezkedett szlovákiai központok fenntartására (felújítására, bővítésére és építésére) szánt uniós strukturális és beruházási alapok felhasználását. A kiküldetésről szóló, 2016. november 29-én elfogadott jelentés sürgette a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg a fogyatékossággal élő személyek számára létrehozott intézményekbe történő beruházások helyzetét Szlovákiában, és támogassa az intézményi alapúról a közösségi alapú ellátásra való áttérés előrehaladásának és hatékonyságának rendszeres értékelését, és biztatta a Parlament Költségvetési Bizottságát, hogy folytasson további vizsgálatokat ez ügyben;

•  a tervekben két további tényfeltáró küldöttség szerepelt: egy 2016. május 17–19. közötti írországi és egy 2016. november 2–4. közötti tarantói (Olaszország) kiküldetés. A két misszió elmaradt.

Nyilvános meghallgatások

•  A Petíciós Bizottság 2016. február 23-án meghallgatást szervezett a következő címmel: Vegyük komolyan a polgárok aggodalmait: az Európai Unió Alapjogi Chartája (51. cikk) hatókörének kibővítése”. Az Európai Unió Alapjog Chartájának 2009. decemberi hatályba lépését követően egyre több Parlamenthez benyújtott petíció hivatkozott jogalapként a Chartára az alapvető jogok állítólagos megsértésével összefüggésben. A meghallgatás bemutatta az alapvető jogok jelenlegi védőrendszere keretében a polgárok számára biztosított védelem eredményességét az Európai Unióban és a tagállamokban. A meghallgatáson a C. Tematikus Főosztály megbízásából készült „Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének értelmezése: a Charta szűkebb vagy tágabb alkalmazása a nemzeti intézkedésekre” című tanulmány is ismertetésre került.

•  2016. március 15-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal, a Jogi Bizottsággal és az Alkotmányügyi Bizottsággal közös szervezésben sor került az Uniós polgárság a gyakorlatban: közös értékeink, jogaink és a demokratikus részvétel című meghallgatásra.

•  2016. június 21-én került sor a harmadik meghallgatásra Átláthatóság és információszabadság az uniós intézményekben címmel. A meghallgatás az uniós jogi keretrendszer és gyakorlat ezen kérdéssel kapcsolatos sikereinek és hiányosságainak vizsgálatára irányult több olyan petíció alapján, amelyekben a polgárok az átláthatóság bizonyos fokú hiányáról panaszkodnak nemzeti és európai szinten, különösen a környezetvédelmi ügyekben. A résztvevők megvitatták az előrelépés lehetséges módjait és az átláthatóság és a titoktartás közötti kiegyensúlyozott megközelítés szükségességét az uniós szintű tárgyalásokon, valamint az uniós intézmények és a civil szervezetek gyakorlatát.

•  A bizottság negyedik meghallgatására Az uniós polgárok szabad mozgása és belső piacon történő munkavállalása előtt álló akadályok címmel került sor 2016. október 11-én.

•  Végezetül megemlítendő, hogy a Petíciós Bizottság koordinátorai többségi szavazattal – a harmadik egymást követő évben – úgy határoztak, hogy nem rendeznek nyilvános meghallgatást a német háborús jóvátétellel összefüggő – a 2214/2014. számú petícióban felvetett – kérdésekről.

Kulcsfontosságú kérdések

Brexit

A Petíciós Bizottsághoz nagy számú petíciót nyújtottak be a brexit ügyében (2016. január és 2017. június között 147 petíció, 2016-ban összesen 120 petíció), melyek az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, az Unióban élő brit állampolgárok, valamint az Egyesült Királyságban élő brit állampolgárok jövőbeli helyzetével foglalkoztak. E petíciók elsöprő többségükben az uniós polgársággal összefüggő jogokkal kapcsolatos aggályokat fogalmaztak meg. A Petíciós Bizottság támogatja a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a brexitről folyó tárgyalások során és az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése után maradéktalanul garantálja az érintett uniós polgárok jogait.

A fogyatékossággal élőket érintő ügyek

Számos Európai Parlamenthez benyújtott petíció tanúskodik a fogyatékossággal élők előtt az élet különböző területein – például a tömegközlekedéshez való hozzáférés, a jelnyelv használata, a finanszírozás vagy az oktatáshoz való hozzáférés terén – tornyosuló akadályokról. A Petíciós Bizottság megbízásából a C. Tematikus Főosztály négy tanulmányt készít a fogyatékossággal élőket érintő kérdésekkel összefüggő négy különböző témában.

•  Az európai strukturális és beruházási alapok és a fogyatékossággal élő személyek:A szlovákiai helyzet (2016. szeptember) a Szlovákiába induló tényfeltáró küldöttség előkészítéseként;

•  A Petíciós Bizottság védelmező szerepe a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásával összefüggésben – 2016-os frissítés (2016. november)

•  Az európai strukturális és beruházási alapok és a fogyatékossággal élő személyek az Európai Unióban (2016. november)

•  A marrákesi szerződés (2016. november)

Az Európai Parlament 2016. február 3-án állásfoglalást fogadott el a beérkezett petíciók alapján a marrákesi szerződés ratifikálásáról, amelyben felhívta a Tanácsot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot. A Petíciós Bizottság lelkesen üdvözli, hogy a Parlament és a Tanács között megállapodás született a Bizottságnak a marrákesi szerződés végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslatáról.

2016. november 9-én a C. Tematikus Főosztály szervezésében workshopra került sor „A fogyatékossággal élők jogai a petíciók fényében” címmel. A workshopra a Petíciós Bizottság által a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásával összefüggésben meglévő védelmező szerepével kapcsolatban megrendezni kívánt éves rendezvényciklus keretében került sor.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

2

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marina Albiol Guzmán, Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Andrea Cozzolino, Pál Csáky, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Peter Jahr, Rikke Karlsson, Jude Kirton-Darling, Notis Marias, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Cristian Dan Preda, Gabriele Preuß, Laurenţiu Rebega, Virginie Rozière, Yana Toom, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Demetris Papadakis, Julia Pitera, Sven Schulze, Igor Šoltes, Ángela Vallina

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Martina Anderson, Inés Ayala Sender


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

18

+

ALDE Group

ECR Group

EFDD Group

GUE/NGL Group

S&D Group

Verts/ALE Group

Beatriz Becerra Basterrechea, Yana Toom, Cecilia Wikström

Rikke Karlsson

Eleonora Evi

Marina Albiol Guzmán, Martina Anderson, Ángela Vallina

Inés Ayala Sender, Andrea Cozzolino, Jude Kirton-Darling, Marlene Mizzi, Demetris Papadakis, Gabriele Preuß, Virginie Rozière

Margrete Auken, Igor Šoltes, Tatjana Ždanoka

2

-

ECR Group

ENF Group

Notis Marias

Laurenţiu Rebega

 

9

0

PPE Group

Heinz K. Becker, Pál Csáky, Rosa Estaràs Ferragut, Peter Jahr, Roberta Metsola, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Sven Schulze, Jarosław Wałęsa

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat