JELENTÉS az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson)
23.2.2018 - (COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))
Költségvetési Bizottság
Előadó: Urmas Paet
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
- MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
- INDOKOLÁS
- MELLÉKLET: A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG LEVELE
- MELLÉKLET: LEVÉL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
- INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
- NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson)
(COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0782 – C8-0010/2018),
– tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] (EGAA-rendelet),
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 12. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[3] és különösen annak 13. pontjára,
– tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0032/2018),
A. mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;
B. mivel az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állásának és munkaerőpiaci újrabeilleszkedésének elősegítése érdekében az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;
C. mivel Svédország „EGF/2017/007 SE/Ericsson” referenciaszámon az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Stockholm (SE11), Västsverige (SE23) és Östra Mellansverige (SE12) NUTS II. szintű régiókban, valamint Sydsverige (SE22) területén a NACE Rev 2. rendszer alatti 26. ágazat (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) szerinti gazdasági ágazatban bekövetkezett 2388 elbocsátás tekintetében;
D. mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;
E. mivel az elmúlt években több kérelmet nyújtottak be ugyanezen ágazat, illetve a hozzá kapcsolódó ágazatok vonatkozásában, amelyek nagyvállalatokat is érintettek;
1. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Svédország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 130 400 euró összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 3 550 667 eurót kitevő összes kiadás 60%-a;
2. megállapítja, hogy a svéd hatóságok 2017. augusztus 9-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Svédország által adott kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2017. december 18-án fejezte be, majd erről 2018. január 15-én értesítette a Parlamentet;
3. emlékeztet arra, hogy ez Svédország második olyan kérelme, amely az Ericssontól történő elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra irányul, a 2016. márciusi megelőző kérelmet és az arról hozott pozitív döntést követően[4];
4. sajnálja az Ericssonnál történt elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA igénybevételére irányuló korábbi 2016-os kérelem nyomán megítélt támogatás alacsony mértékű felhasználását, de örömmel veszi tudomásul, hogy levonták a tanulságokat ebből az esetből; nyugtázza, hogy a jelenlegi kérelem által megcélzott korábbi munkavállalók oktatásban és képzésben részesülhetnek majd anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná végkielégítésüket;
5. megállapítja, hogy Svédország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig az Ericsson által Svédországban a globális verseny miatt a távközlési ágazat hardveralapú üzletágában elért negatív növekedéshez kapcsolódnak; rámutat, hogy az Ericsson fokozatosan csökkentette az alkalmazottak számát Svédországban, de időközben világszerte nőtt;
6. tudatában van annak, hogy a különböző régiókban magas az igény informatikai készségekkel rendelkező munkavállalókra, miközben az Ericsson által elbocsátott munkavállalók készségei nem esnek egybe a munkaerőpiaci követelményekkel; elismeri, hogy ugyanazon a földrajzi területen sok azonos szaktudással rendelkező embert egyszerre bocsátanak el; úgy ítéli meg, hogy a fizikai dolgozók és az idősebb munkavállalók különösen segítségre szorulnak; megjegyzi, hogy az EGAA megkönnyíthetné azt is, hogy egyes tagállamok zsugorodó ágazataiból a munkavállalók határok átlépésével más tagállamok bővülő ágazataiba vándoroljanak;
7. emlékeztet arra, hogy sokféle munkavállalót, fizikai és szellemi munkavállalót egyaránt érintenek az elbocsátások; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány munkavállalónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos gyártó iparágakban eléggé alacsony a munkaerőpiaci kereslet; elismeri, hogy az e munkavállalók számára az állami vagy a magánszektorban rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételéhez hatalmas átképzési erőfeszítésekre lenne szükség;
8. megjegyzi, hogy a kérelem az Ericsson által elbocsátott 2388 munkavállalóra vonatkozik, akik közül a javasolt intézkedések 900-at céloznak meg; rámutat, hogy e csoport több mint 30%-a az 55 és 64 év közötti korcsoporthoz tartozik, és ezek a személyek a távközlési hardverágazatra jellemző olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon elavultak, és hogy ezért hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében, és tartós munkanélküliség fenyegeti őket; ezért üdvözli, hogy a projekt „a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedésekre” is összpontosít;
9. üdvözli azt a döntést, hogy az 50 éves kor feletti elbocsátott munkavállalók, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, szakértői segítséget kapnak, tekintettel azokra a megnövekedett kihívásokra, amelyekkel másik munkahely keresése során valószínűleg szembesülnek;
10. megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott juttatások és ösztönzők költsége majdnem eléri az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedések tekintetében az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35%-ában meghatározott korlátot, és hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;
11. megjegyzi, hogy Svédország ötféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. pályaorientáció és karriertervezés, ii. a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedések, iii. vállalkozói támogatás, iv. oktatás és képzés, v. álláskeresési és mobilitási juttatások; továbbá megjegyzi, hogy a javasolt intézkedések segítenék az elbocsátott munkavállalókat készségeik fejlesztésében, és megkönnyítenék, hogy új munkahelyekre menjenek át, illetve segítenék őket saját vállalkozásaik létrehozásában; hangsúlyozza, hogy a fent ismertetett intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikke szerinti támogatható tevékenységek közé tartozó aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek, és nem helyettesítik a szociális védelmi intézkedéseket; üdvözli a svéd hatóságok azon döntését, hogy 2017. februárban, az EGAA-támogatás iránti kérelmet megelőzően elkezdték a megcélzott kedvezményezettek számára a személyre szabott szolgáltatások biztosítását;
12. elismeri, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a megcélzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel, valamint a helyi állami szereplőkkel egyeztetve készült el; több konzultációt kér a vállalkozókkal, hogy az új készségeket és az oktatást az igényeikhez lehessen szabni;
13. emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással; üdvözli, hogy a svéd állami foglalkoztatási szolgálatnak ajánlattételi felhívásaiban és saját gyakorlatában alkalmaznia kell a környezetvédelmi követelményeket;
14. hangsúlyozza, hogy a svéd hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;
15. ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok feladata a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokról szóló jövőbeni javaslataikban jobban térjenek ki a részletekre, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az új állások minőségére, tartósságára és fenntarthatóságára, az önálló vállalkozók és az induló vállalkozások számára és százalékos arányára és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;
17. emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az összes EGAA-kérelemmel kapcsolatos dokumentumhoz;
18. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
19. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[2] és különösen annak 13. pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez.
(2) Az EGAA éves maximális összege az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[3] 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2011-es árakon számítva) nem haladhatja meg a 150 millió EUR összeget.
(3) Svédország az Ericsson (Telefonaktiebolaget LM Ericsson) vállalatnál történt elbocsátásokra tekintettel 2017. augusztus 9-én kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevétele iránt. E kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítették ki. Az említett kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.
(4) Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Svédország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 2 130 400 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.
(5) Az EGAA igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 2 130 400 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a határozatot [the date of its adoption]-tól/-től kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
elnök elnök
INDOKOLÁS
I. Háttér-információk
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak.
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet[1] 12. cikkének, valamint az 1309/2013/EU rendelet[2] 15. cikkének rendelkezései értelmében az alap nem lépheti túl a (2011-es árakon számított) 150 millió eurós maximális éves összeget. A megfelelő összegeket céltartalékként kell feltüntetni az Unió általános költségvetésében.
Ami az eljárást illeti, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás[3] 13. pontja értelmében az alap aktiválása érdekében a Bizottság – a kérelem pozitív elbírálása esetén – az alap igénybevételére irányuló javaslatot nyújt be a költségvetési hatóságnak, és egyidejűleg benyújtja a megfelelő átcsoportosításra irányuló kérelmet is. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.
II. Svédország kérelme és a Bizottság javaslata
A Bizottság 2017. december 18-án az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Svédország javára történő igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatot fogadott el, hogy támogassa az elsősorban a Svédország Stockholm (SE11), Västsverige (SE23), Östra Mellansverige (SE12) NUTS II. szintű régióiban, valamint Sydsverige (SE22) területén a NACE Rev 2. rendszer alatti 26. ágazat (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) szerinti gazdasági ágazatban működő egyik vállalattól elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését. A javaslatot 2018. január 15-én megküldték az Európai Parlamentnek.
Ez a 2018. évi költségvetés keretében vizsgálandó második kérelem, a NACE Revision 2. rendszere szerinti 26. ágazatban (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) pedig az EGAA létrehozása óta a tizenhetedik. Ez már Svédországnak az EGAA-ból nyújtandó támogatásra irányuló második kérelme az Ericssonnal kapcsolatban. 2388 elbocsátott munkavállalót érint, és az EGAA-ból összesen 2 130 400 euró igénybevételére irányul Svédország javára.
A kérelmet 2017. augusztus 9-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2017. október 4-ig további információkkal egészítették ki. A Bizottság 2017. december 18-án véglegesítette értékelését, és az EGAA-rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése alapján megállapította, hogy a kérelem esetében teljesülnek az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásnak az EGAA-rendelet 4. cikkében meghatározott feltételei.
Svédország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig az Ericsson által Svédországban a globális verseny miatt a távközlési ágazat hardveralapú üzletágában elért negatív növekedéshez kapcsolódnak. Az Ericsson jövőjét bizonytalanság övezi a globalizáció következtében az ágazatban végbement szerkezetváltozások, valamint a versenytársak által különösen Ázsiában előidézett élesedő verseny következtében. Míg az Ericssonnál foglalkoztatottak száma 2005 és 2014 között világszinten 56 055 főről 118 055 főre nőtt, azóta 2017 júniusára 109 127 főre csökkent.
Az elbocsátásokhoz és a tevékenység megszűnéséhez vezető események részét képezik a távközlési vállalat 2014-ben megkezdett szerkezetátalakítási és áthelyezési tevékenységeinek. Ez idő alatt a távközlési hardverek gyártását különböző telephelyeken számolták fel, és 3 Ericsson-gyárat állítottak le.
Az elbocsátott munkavállalók nagy része férfi. Nagy többségük 30 és 54 év közötti, míg 30%-uk 55 és 64 év közötti. Az EGAA által társfinanszírozott aktív munkaerőpiaci intézkedések rendkívüli fontossággal bírnak a tekintetben, hogy javuljanak e csoportok munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésének esélyei.
Az elbocsátott munkavállalóknak biztosítandó alábbi ötféle intézkedéshez kérték az EGAA társfinanszírozását:
– pályaorientáció és karriertervezés: ez az intézkedés részletes elemzést és személyre szabott tervezést, álláskereséshez nyújtott segítséget és motivációs tanácsadást és karriertervezést foglal magában.
– a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedések: ez az intézkedés egybefogja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hátrányos helyzetű, illetve az 50 éves kor feletti munkavállalók segítésére irányulnak, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, és emiatt további támogatásra lehet szükségük. Az intézkedés szakértői segítséget (többek között pszichológust és fizioterapeutát) is magában foglal, hogy ily módon segítse az érintett személyek új szakmákban való elhelyezkedését.
– vállalkozói támogatás: ez az intézkedés elő fogja mozdítani a vállalkozói tevékenységet a kérelmezők körében azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra, hogy az állami foglalkoztatási szolgálat programján keresztül vállalkozásindítási támogatást igényeljenek (ez magában foglalja a részletes üzleti tanácsadási és megvalósíthatósági szolgáltatásokat a 6 hónapos támogatás jóváhagyását megelőzően).
– oktatás és képzés: ez az intézkedés magában foglalja a formális oktatást és a vállalatoknál szerzett tapasztalatot kombináló munkahelyi képzést (amely általában nem szerepel az állami foglalkoztatási szolgálat kínálatában), valamint a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szervezetek által kínált lehetőségeket. Ezen túlmenően az intézkedés segítséget nyújt a pályázók számára a felsőoktatási és személyre szabott képzésekben, valamint legfeljebb 12 hónapra szóló szakoktatásban, illetve a harmadik országbeli oktatási intézmények legfeljebb két féléves időtartamú képzési programjában való részvételhez.
– álláskeresési és mobilitási juttatások: ezek az intézkedések segítséget nyújtanak a pályázóknak mindennapi életvitelükben, és a munkakereséssel összefüggésben fedezik az interjún, képzésen stb. való részvétel költségeit (600 SEK felett).
A Bizottság szerint a fent ismertetett intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikke szerinti támogatható tevékenységek közé tartozó aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek, és nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.
A svéd hatóságok minden szükséges biztosítékot benyújtottak az alábbiakra vonatkozóan:
– a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása tekintetében tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét,
– a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámleépítések vonatkozásában előírt követelményeket tiszteletben tartották,
– az Ericsson, amely a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tett az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek és a munkavállalóival szemben is ennek megfelelően járt el,
– a javasolt intézkedések más uniós alapokból vagy pénzügyi eszközökből nem részesülnek pénzügyi támogatásban, a kettős finanszírozás pedig kizárt,
– a javasolt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket,
– az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás megfelel az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi jogi szabályoknak.
Svédország értesítette a Bizottságot, hogy a tagállami előfinanszírozás vagy társfinanszírozás forrása az Arbetsförmedlingen költségvetése. A pénzügyi hozzájárulást az Arbetsförmedlingen fogja irányítani, ahogy az az Ericssonnal kapcsolatos korábbi esetben is történt. A projekt elszámolását a belső ellenőrzési egység vizsgálja majd, amely az Arbetsförmedlingen igazgatótanácsához kapcsolt különálló testület. E szerv feladata vizsgálni az Arbetsförmedlingen belső kontrollját és vizsgálati eljárását.
III. Eljárás
Az alap igénybevétele érdekében a Bizottság 2 130 400 euró összegnek az EGAA-tartalékból (40 02 43) az EGAA-ra vonatkozó 04 04 01. költségvetési sorba való átcsoportosítására irányuló kérelmet nyújtott be a költségvetési hatósághoz.
2018-ban ez az alap igénybevételére irányuló első átcsoportosítási javaslat, amelyet a költségvetési hatósághoz benyújtottak.
Egyetértés hiánya esetén az EGAA-rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.
Egy belső megállapodás szerint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot be kell vonni a folyamatba, hogy építő jellegű támogatást nyújthasson, és hozzájárulhasson az alaphoz benyújtott kérelmek elbírálásához.
MELLÉKLET: A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG LEVELE
Jean Arthuis
a Költségvetési Bizottság elnöke
ASP 09G205
Tárgy: Vélemény az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) az „EGF/2017/007 FI/Microsoft 2” referenciaszámú kérelem nyomán történő igénybevételéről
Tisztelt Elnök úr!
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL), valamint annak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal (EGAA) foglalkozó munkacsoportja megvizsgálta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló kérelmet az EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú ügyben, és az alábbi véleményt fogadta el.
Az EMPL bizottság és az EGAA-val foglalkozó munkacsoport támogatja az alap e kérelem esetében történő igénybevételét. Az EMPL bizottság azonban – a kifizetések átutalásának megkérdőjelezése nélkül – néhány észrevételt kíván tenni e tekintetben.
Az EMPL bizottság megjegyzései az alábbi megfontolásokon alapulnak:
A) mivel a kérelem az 1309/2013/EU rendelet (EGAA-rendelet) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontján alapul és 2 388 munkavállalót érint, akiket az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE Rev. 2.) szerinti 26. ágazatban (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) működő egy vállalattól bocsátottak el;
B) mivel az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat alátámasztására Svédország azzal érvel, hogy az informatikai és távközlési termelési ágazatok Ázsia felé orientálódnak, mert Indiában és Kínában a termelés költség-minőség kapcsolatai kedvezőek, valamint hogy a hardver termékeket előállító létesítmények a már igen nagy és egyre növekvő felvevőpiacok közelében legyenek;
C) mivel a támogatásra jogosult munkavállalók kétharmada férfi és egyharmada nő; mivel 68,56%-uk 30 és 54, 30,22%-uk pedig 55 és 64 év közötti;
ezért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy a svéd kérelemre vonatkozó állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az 1309/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok teljesülnek, és hogy ezért Svédország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 130 400 eurós pénzügyi hozzájárulásra, amely a 3 550 667 euró összegű teljes költség 60%-át teszi ki;
2. elismeri, hogy bár magas az igény informatikai készségekkel rendelkező munkavállalókra, az Ericsson által elbocsátott munkavállalók készségei nem esnek egybe a munkaerőpiaci követelményekkel; úgy ítéli meg, hogy a fizikai dolgozók és az idősebb munkavállalók különösen segítségre szorulnak;
3. megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalók számára az EGAA-ból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatások között szerepel a tanácsadás és a pályaorientációs tervezés, a hátrányos helyzetű csoportokat támogató intézkedéscsomag, a vállalkozóvá válás támogatása, oktatást és képzés, munkahelykeresés és a mobilitást segítő juttatások; üdvözli a svéd hatóságok azon döntését, hogy 2017 februárjában, azaz még az EGAA-támogatás iránti kérelem benyújtása előtt megkezdték a kedvezményezettek számára a személyre szabott szolgáltatások nyújtását;
4. üdvözli azt a döntést, hogy az 50 éves kor feletti elbocsátott munkavállalók, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, szakértői segítséget kapnak, tekintettel azokra a megnövekedett kihívásokra, amelyekkel másik munkahely keresése során valószínűleg szembesülnek;
5. üdvözli az érintett szereplőkkel, többek között célzott kedvezményezettekkel és képviselőikkel, szakszervezetekkel, társaságok képviselőivel, helyi hatóságokkal, valamint az újbóli elhelyezkedés esélyének javításával foglalkozó ügynökségekkel folytatott konzultációkat, amelyek a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját alkotják;
6. megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag egészének 34,76%-át teszik ki, ami jóval elmarad a rendeletben meghatározott 35%-os felső korláttól; megjegyzi, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;
7. sajnálja az Ericssonnál történt elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA igénybevételére irányuló korábbi 2016-os kérelem nyomán megítélt támogatás alacsony mértékű felhasználását, de örömmel veszi tudomásul, hogy levonták a tanulságokat ebből az esetből; tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a jelenlegi kérelem által megcélzott korábbi munkavállalók oktatásban és képzésben részesülhetnek majd anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná végkielégítésüket;
8. tudomásul veszi, hogy a svéd hatóságok biztosítékot nyújtottak arra, hogy a javasolt intézkedésekre más uniós alapból vagy pénzügyi eszközből nem folyósítanak pénzügyi támogatást, megtették a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére, továbbá hogy az intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott fellépéseket;
9. üdvözli, hogy Svédország megerősítette, hogy az EGAA pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján kötelező az érintett vállalkozás számára;
10. emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással; üdvözli, hogy a svéd állami foglalkoztatási szolgálatnak ajánlattételi felhívásaiban és saját gyakorlatában alkalmaznia kell a környezetvédelmi követelményeket;
Tisztelettel:
Marita ULVSKOG
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság megbízott elnöke
MELLÉKLET: LEVÉL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
Jean ARTHUIS
Elnök
Költségvetési Bizottság
Európai Parlament
Tárgy: Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele
Tisztelt Arthuis Úr!
Véleményezés céljából a Regionális Fejlesztési Bizottság elé terjesztettek egy, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatot. Úgy tudom, hogy az erről szóló jelentés a tervek szerint 2018. február 21–22-én kerül elfogadásra a Költségvetési Bizottságban:
- A COM(2017)0782 javaslat 2 130 400 EUR összegű EGAA-hozzájárulást javasol az Ericssontól (a Telefonaktiebolaget LM Ericsson anyacégtől és annak Ericsson AB leányvállalatától) Svédországban elbocsátott 900 alkalmazott számára. A vállalat a NACE Rev 2. rendszer szerinti 26. gazdasági ágazatban (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) működik. Az Ericssonnál történt elbocsátások zöme a Stockholm (SE11), a Västsverige (SE23) és az Östra Mellansverige (SE12) NUTS 2 szintű régiókban történt, de Sydsverige (SE22) területén is bocsátottak el munkavállalókat.
Az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.
A bizottsági koordinátorok értékelték e javaslatot, és felkértek, hogy levélben tájékoztassam Önt arról, hogy a bizottság többségének nincs kifogása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap említett esetben történő igénybevétele és a Bizottság által javasolt összeg odaítélése ellen.
Tisztelettel:
Iskra MIHAYLOVA
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
22.2.2018 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
30 2 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Nedzhmi Ali, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, John Howarth, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Xabier Benito Ziluaga, Jean-Paul Denanot, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Pavel Poc, Tomáš Zdechovský |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
30 |
+ |
|
|
ALDE |
Nedzhmi Ali, Gérard Deprez, Urmas Paet |
|
|
ECR |
Zbigniew Kuźmiuk |
|
|
ENF |
Marco Zanni |
|
|
GUE/NGL |
Xabier Benito Ziluaga |
|
|
PPE |
Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Esteban González Pons, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Inese Vaidere, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin |
|
|
S&D |
Jean-Paul Denanot, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, John Howarth, Vladimír Maňka, Pavel Poc, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Manuel dos Santos |
|
|
Verts/ALE |
Jordi Solé, Indrek Tarand |
|
|
2 |
- |
|
|
ENF |
André Elissen |
|
|
NI |
Indrek Tarand |
|
|
0 |
0 |
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás