JELENTÉS az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

26.2.2018 - (COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Françoise Grossetête
A vélemény előadói (*):
Ioan Mircea Paşcu, Külügyi Bizottság
Esteban González Pons, a Költségvetési Bizottság részéről
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke


Eljárás : 2017/0125(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0037/2018

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0294)),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 173. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0180/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. december 7-i véleményére[1],

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0037/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítások    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

xx

2017/0125(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

tekintettel az 1992. szeptember 3-i vegyifegyver-tilalmi egyezményre (CWC),

tekintettel az 1972. április 19-i biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményre (BTWC),

tekintettel az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendeletre[5],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és Unió-szerte erősödjön a védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása – ezáltal a szinergiák és a költséghatékonyság előmozdítása –, valamint a tagállamok közötti vásárlások, illetve a védelmi felszerelések közös karbantartásának elősegítése céljából. Az Alap a már említett célra használt nemzeti költségvetések kiegészítése lenne, és olyan eszköznek kell lennie, amely a védelem területén jelentősebb együttműködésre és beruházásokra ösztönözné a tagállamokat. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt.

(1a)  Egy hatékony európai védelmi felszerelési piac létrehozása szempontjából, illetve azért, hogy ez a program valódi hatást fejtsen ki, döntő jelentőséggel bír, hogy teljesüljenek a fő szabályozási előfeltételek, és különösen a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[6] legyen teljes mértékben végrehajtva.

(2)  Az Unió védelmi ipara jobb versenyképességének, innovációs képességének és hatékonyságának előmozdítása, valamint az Unió stratégiai autonómiájának konszolidálása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a tagállamok és az európai vállalkozások – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésnek a védelmi termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának a versenyképességét, ideértve a kibervédelmet is, ami hozzájárul a védelmi kapacitás javításához. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját, miután ennek a védelem területén elért eredményeken túlmenően a polgári területeken is pozitív hatásai lehetnek. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

(3)  A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén, elősegítve ezáltal a védelmi rendszerek szabványosítását, és javítva azok interoperabilitását. A nyitott és tisztességes belső piac előmozdítása érdekében a programnak támogatnia kell a kkv-k határokon átnyúló részvételét, illetve meg kell könnyítenie az együttműködés kialakulását új partnerek között.

(4)  A programnak a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti kétéves időszakra kell vonatkoznia, erre az időszakra pedig meg kell határozni a program végrehajtására fordítható összeget.

(4a)  A programnak az Unió általános költségvetéséből történő finanszírozása érdekében folyó áron 500 millió eurót kell e célra elkülöníteni. Tekintettel arra, hogy a program új kezdeményezés, amelyet a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret[7] létrehozásakor még nem irányoztak elő, valamint a már meglévő többéves programok finanszírozására gyakorolt mindennemű káros hatás elkerülése érdekében ezt az összeget kizárólag a többéves pénzügyi keret felső kiadási küszöbértékei alatti el nem különített forrásokból és/vagy a többéves pénzügyi keret releváns különleges eszközeinek mozgósításából kell előteremteni. A végleges összeget az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell jóváhagynia.

(5)  A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] maradéktalan betartásával kell végrehajtani. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni a támogatásötvözési mechanizmusok figyelembe vételével.

(6)  A ▌program egyes részeinek végrehajtásáért a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottságnak kell felelnie. ▌

(7)  Az ágazat sajátosságaira tekintettel a gyakorlatban egyetlen együttműködésen alapuló projekt sem indulhat el a vállalkozások között addig, amíg a tagállamok nem állapodnak meg a projektek támogatásában. A közös védelmi képességbeli prioritásoknak elsősorban a közös biztonság- és védelempolitika képességfejlesztési tervével összefüggésben történő – meghatározását követően, adott esetben pedig a regionális szintű együttműködési kezdeményezéseket is figyelembe véve a tagállamok meghatározzák és egységesítik a projekt védelmi vonatkozású követelményeit, illetve meghatározzák a műszaki előírásait. Egy projektvezetőt is ki kell nevezniük, aki felel az együttműködésen alapuló projekt fejlesztésével kapcsolatos munka irányításáért. A kifizetésnek a támogatható tevékenység kedvezményezettje számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektvezetővel a fellépés keretében elért eredményekről, annak érdekében, hogy a projektvezető biztosítani tudja a határidők kedvezményezettek általi betartását.

▌(9)  Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a termékek, felszerelések vagy technológiák exportját, és nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikával kapcsolatos mérlegelési jogkörét. Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikáját, amelyet a 944/2008/KKBP határozat[9] határoz meg.

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének és hatékonyságának támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez az Unióban kifejlesztett, már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve ezek interoperabilitását is.

(11)  Mivel a program célja elsősorban a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak a programból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével valósulnak meg.

(12)  A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a határon átnyúló együttműködésnek sokszor akadálya az, hogy nehéz megállapodni közös műszaki előírásokban és szabványokban, valamint előmozdítani az interoperabilitást. A közös műszaki előírások vagy szabványok hiánya vagy alacsony szintje növekvő bonyodalmakat, duplikációt, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. Elsődleges feltételként kell szabni, hogy a program keretében uniós támogatásban csak akkor lehet részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírások vagy szabványok tekintetében. A programból támogathatónak kell lenniük azoknak a tevékenységeknek is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

(13)  Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának erősítésére irányul – ami hozzájárul az Unió stratégiai önállóságának növeléséhez –, csak az Unióban alapított és ténylegesen a tagállamok vagy állampolgáraik által ellenőrzött szervezetek részesülhetnek támogatásban. Az Unióban alapított és nem a tagállamok vagy polgáraik tényleges ellenőrzése alatt álló egyéb szervezetek akkor támogathatók, ha a program keretében finanszírozott tevékenységeik alkalmazásában a szükséges mechanizmusok bevezetésre kerültek annak biztosítása érdekében, hogy az adott vállalat harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi tényleges ellenőrzése megszűnjék, és megakadályozzák hozzáférésüket a tevékenységgel összefüggő érzékeny információkhoz. A vállalkozásnak megfelelő bizonyítékokkal kell szolgálni a Bizottság felé arra vonatkozóan, hogy a szükséges mechanizmusok bevezetésre kerültek. Egy adott vállalkozás feletti tényleges ellenőrzés megállapításához meg kell határozni a stratégiai üzleti döntéshozatal módját és helyét. Ehhez a vállalat irányításának elemzésére van szükség, amit a vállalat működésének egészét szem előtt tartva kell elvégezni. A stratégiai gazdasági kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalt valószínűsíthetően befolyásoló egyéb szempontokat – például a részvényesi jogokat, a vállalat és az összes harmadik országbeli részvényes között fennálló pénzügyi és kereskedelmi együttműködési kapcsolatokat – is meg kell vizsgálni. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető védelmi és biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a kedvezményezettek és alvállalkozók által a program keretében finanszírozott tevékenységekhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak. Az anyagi, nem anyagi és emberi erőforrásoknak szabadon felhasználhatónak kell lenniük, és nem képezhetik korlátozás tárgyát a harmadik országok szempontjából.

(14)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható projektek folyamatosan biztosíthatják a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak a program céljainak eléréséhez. E projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, különös tekintettel azokra a projektekre, amelyekben jelentős számban vesznek részt kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok, különösen határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k.

(14a)  A kkv-k jelentős mértékű részvételével kialakított, az ellátási lánc megnyitását elősegítő támogatható tevékenységek közvetlenül hozzájárulnak a program célkitűzéseihez.

(15)  Ha egy vállalkozói konzorcium a program valamelyik támogatható tevékenységében szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás, pénzügyi eszköz vagy közbeszerzési szerződés formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a Bizottság felé a fő kapcsolattartó lesz.

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának lehetővé kell tennie az Unió védelmi iparában felhalmozott szaktudás és know-how megőrzését és fejlesztését, és hozzá kell járulnia az Unió technológiai és ipari függetlenségének megerősítéséhez. Ennek az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Az Európai Tanács 2013. december 19–20-i ülésén hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kulcsfontosságú képességek megléte biztosítva legyen, a kritikus hiányosságok pedig orvosolva legyenek olyan területeken indított konkrét projektek révén, mint például a távirányított légi járművek, a repülés közben való üzemanyag-tankolási képesség, a műholdas távközlés és a kibertér. Ezenfelül az „Európai védelmi cselekvési terv” című, 2016. november 30-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta a polgári és katonai szférák közötti szinergiák optimalizálásának szükségességét, különösen az űrpolitika, a kiberbiztonság, a kibervédelem és a tengerhajózási biztonság terén. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe lehet venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló –együttműködési kezdeményezéseket is, ▌azzal a feltétellel, hogy azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és hogy egyetlen tagállam részvételét se akadályozzák.

(16a)  A tagállamok egyénileg és közösen munkálkodnak a pilóta nélküli légi, közúti és vízi járművek fejlesztésén, gyártásán és operatív használatán. Az operatív használat magában foglalja a katonai célpontok elleni támadások végrehajtását is. Az ilyen katonai és polgári rendszerek fejlesztésével járó kutatást és fejlesztést mostanáig uniós alapokból finanszírozták, és a tervek szerint ez a jövőben is így lesz, lehetőség szerint e program keretében is. Ennek a rendeletnek egyetlen rendelkezése sem akadályozza a keretében kidolgozott technológiák vagy kifejlesztett termékek jogszerű használatát.

(17)  A finanszírozott tevékenységek életképességének biztosítása érdekében ezeknél a tevékenységeknél az egyik odaítélési szempontnak kell lennie a tagállamok írásba foglalt kötelezettségvállalásának, hogy ténylegesen hozzájárulnak a tevékenység finanszírozásához.

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük a kettős felhasználású technológiákat is beleértve – annak biztosítása érdekében, hogy az európai védelmi kereslet konszolidálása céljából hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 20 %-át, ha prototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

(20)  Mivel az Unió támogatása az ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak magára a fejlesztési szakaszra vonatkozik, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazandó rendszerét a kedvezményezettek szerződésben fogják meghatározni. Ezen kívül a program keretében finanszírozott tevékenységek eredményei nem vethetők semmilyen harmadik országbeli vagy nem európai uniós ellenőrzés vagy korlátozás alá.

(21)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program célkitűzéseinek megfelelő kétéves munkaprogram elfogadása tekintetében, különösen a versenyképesség fokozásának céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak[10] megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló, nyílt, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés legalább 15%-át az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani, ami lehetővé teszi, hogy a kkv-k részt vegyenek a projektek értékláncában. A teljes költségvetésnek ebből a részéből a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak is részesülniük kell. Külön projektkategóriát kell szentelni a kkv-knak.

(21a)  A program keretében végzett valamennyi tevékenység legalább három tagállam entitásainak bevonásával folyik. Az általános transzferengedélyek rendszerének a programban való alkalmazása jelentősen csökkentené a résztvevők közötti transzferekből adódó igazgatási költségeket. A tagállamoknak ezért általános transzferengedélyeket kell közzétenniük e programmal kapcsolatban. Amennyiben a program működéséhez szükséges, az uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, valamint a projektirányítókat bele kell foglalni ezekbe az engedélyekbe.

(21b)  A program sikerének biztosítása érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy párbeszédet tartson fenn az európai ipar széles körével, a kkv-kat és a védelmi ágazat nem hagyományos beszállítóit is beleértve.

(22)  A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a tagállamok képviselőiből álló bizottságban. Az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

(22a)  Az Európai Parlament számára a tagállamok bizottságában megfigyelői státuszt kell biztosítani.

(23)  A program által finanszírozott tevékenységek kiválasztása céljából a Bizottságnak versenypályázati felhívásokat kell közzétennie a 966/2012 rendeletben foglaltak szerint. A beérkező ajánlatok – átlátható folyamat alapján kiválasztottfüggetlen szakértők segítségével elvégzett értékelése után a Bizottság kiválasztja a program keretében finanszírozható tevékenységeket. A szakértők tekintetében az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó szabályok szigorú alkalmazásáról. Emellett törekednie kell annak biztosítására is, hogy a szakértőket a tagállamok lehető legszélesebb köréből válasszák ki. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a munkaprogram elfogadásával és végrehajtásával, illetve a kiválasztott tevékenységekre a finanszírozási források odaítélésével kapcsolatban végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a Bizottságot. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(24)  A fent említett végrehajtási jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni az alap-jogiaktus végrehajtására gyakorolt lényeges hatások figyelembevételével.

(25)  A program végén a Bizottságnak végrehajtási jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, adott esetben pedig hatásai szempontjából megvizsgálja a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. A jelentésnek információt kell tartalmaznia a kedvezményezettek származási országáról és – amennyiben ez technikailag megvalósítható – a finanszírozás vállalkozások és tagállamok közötti megoszlásáról. Végezetül pedig az Európai Védelmi Alap kutatási keretével kapcsolatban megoldásokat kell javasolnia az Unió harmadik országbeli termékektől és technológiáktól való – különösen az e rendelet alkalmazása során feltárt – függőségének csökkentésére.

(25a)  Az Európai Unió 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretéről folytatott tárgyalások keretében stabil keretet kell biztosítani e tevékenységek számára, többek között külön költségvetési sor, valamint megfelelő végrehajtási intézkedések bevezetésével.

(25 b)  A program eredményességének és ezáltal a tagállamok védelmi ipara versenyképességének és védelmi képességeinek javítása értékében a Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a program lehető legszélesebb körű támogatásáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrejön az európai védelmi ipari fejlesztési program nevű uniós cselekvési program (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Célkitűzések

A program célkitűzései a következők:

a)  a védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének javítása az Unió egészében, ami – fejlesztési szakaszban lévő, az Unióban végzett tevékenységek támogatásával – hozzájárul Európa stratégiai autonómiájához;

b)  a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a tagállamok között és a vállalkozásokkal – a kis- és középvállalkozásokat, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése a közös biztonság- és védelempolitika képességfejlesztési tervének keretében, a párhuzamosságok elkerülése, illetve a védelmi ipari értékláncok erősítése érdekében, hozzájárulva ezáltal a vállalkozások közötti új, határon átnyúló együttműködés kialakításához;

c)  a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez ezáltal támogatva az uniós védelmi ipar belső piaci és globális piaci versenyképességét, többek között – adott esetben – a vállalkozások konszolidációjával;

ca)  a védelmi rendszerek szabványosításának és interoperabilitásának előmozdítása, amelynek révén a tagállamok jelentős méretgazdaságosságot érhetnek el;

E rendelet alkalmazásában a b) pontban említett „közepes piaci tőkeértékű vállalkozások” olyan vállalkozások, amelyek nem tartoznak a kis- és középvállalkozások kategóriájába, és legfeljebb 3000 főt foglalkoztatnak. A személyzeti létszámot a 2003/361/EK bizottsági ajánlás[11] melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikkében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

3. cikk

Költségvetés

A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR, amelyet kizárólag a 2014–2020 között időszakra szóló többéves pénzügyi keret határértékei alatti el nem különített forrásokból és/vagy a többéves pénzügyi keret megfelelő különleges eszközeinek mozgósításával kell biztosítani.

4. cikk

Általános pénzügyi rendelkezések

(1)  Az Unió pénzügyi támogatásait a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előirányzott finanszírozási formákban, különösen támogatások, valamint adott esetben pénzügyi eszközök és közbeszerzési szerződések formájában lehet nyújtani, a támogatásötvözési mechanizmusokat is beleértve.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és az összeférhetetlenségi kockázatot.

(3)  Az Unió pénzügyi támogatását a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint▌.

(4)  ▌A tagállamok projektvezetőt neveznek ki. A kifizetés támogatható kedvezményezetteknek való teljesítése előtt a Bizottság konzultál a projektvezetővel a fellépés keretében elért eredményekről.

5. cikk

A pénzügyi eszközök típusai

(1)  A 966/2012/EU, Euratom rendelet VIII. címének megfelelően létrehozott pénzügyi eszközök felhasználhatók annak elősegítésére, hogy a 6. cikknek megfelelő tevékenységeket folytató entitások könnyebben jussanak hozzá a finanszírozási forrásokhoz.

(2)  A következő típusú pénzügyi eszközöket lehet alkalmazni:

a) tulajdonviszonyt vagy részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések;

b) hitelek vagy garanciák;

c) kockázatmegosztási eszközök

6. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)  A program a fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeket folytató kedvezményezetteknek fog támogatást nyújtani, és alkalmazási köre új termékekre és technológiákra, valamint az Unióban kifejlesztett, már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed a következők tekintetében:

a)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve műszaki előírások, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették;

b)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák prototípusának előállítása. A prototípus egy termék vagy technológia mintadarabja, amely üzemi környezetben képes bemutatni az adott elem működését;

c)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

d)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák prototípusának hitelesítése; a hitelesítés azt a teljes folyamatot jelenti, amikor bemutatják, hogy a termék/alkotóelem/technológia konstrukciója megfelel ez előírt követelményeknek. Ez az eljárás objektív bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy egy konstrukció az adott követelményeknek megfelelően működött;

e)  védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák tanúsítása. A tanúsítás azt az eljárást jelenti, amikor egy nemzeti hatóság igazolja, hogy a termék/alkotóelem/technológia megfelel a vonatkozó rendeleteknek;

f)  tanulmányok, például megvalósíthatósági tanulmányok és más kiegészítő intézkedések.

(2)  A tevékenységet legalább három különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani. A kedvezményezett vállalkozások közül legalább három nem állhat közvetlenül vagy közvetve sem ugyanazon entitás, sem egymás tényleges ellenőrzése alatt.

(3)  A (2) bekezdés értelmében „tényleges ellenőrzés” a jogok alapján, szerződéssel vagy bármely más módon létrejövő kapcsolat, amely külön-külön vagy együttesen, valamint a vonatkozó tények vagy jog figyelembevételével lehetőséget ad arra, hogy egy vállalkozás felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakoroljanak, különösen a következők révén:

a)  egy vállalkozás minden eszközének vagy azok egy részének felhasználására vonatkozó jog;

b)  jogok vagy szerződések, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületi összetétele, szavazatai vagy döntései felett, vagy egyébként meghatározó befolyást biztosítanak a vállalkozás üzletvitele felett.

(4)  Az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet közös műszaki előírások alapján kell folytatni, ezzel is javítva a szabványosítást és a rendszerek interoperabilitását.

(4 a)  Nem támogathatók a tömegpusztító fegyverek és velük összefüggő robbanófej-technológiák tekintetében a termékekre vonatkozó tevékenységek, valamint a tiltott fegyverek és töltények, illetve a nemzetközi humanitárius joggal összeférhetetlen fegyverek – mint például a kazettás bombák a kazettás bombákról szóló egyezménnyel összhangban, a gyalogsági taposóaknák a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezménynek megfelelően, a gyújtófegyverek az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény III. jegyzőkönyvével összhangban, valamint a célszelektálással és a harcbalépéssel kapcsolatos döntések feletti emberi irányítás nélkül csapások végrehajtására képes, teljesen önálló módon működő fegyverek – tekintetében a termékekre vonatkozó tevékenységek.

7. cikk

Támogatható entitások

(1)  Kedvezményezettek és azok alvállalkozói lehetnek az Unióban alapított olyan állami vagy magánvállalkozások, amelyekben harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet sem közvetlenül, sem egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül nem gyakorol a 6. cikk (3) bekezdése értelmében vett tényleges ellenőrzést ▌. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió területén kell lenniük. Ezen infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások használata semmilyen módon sem kerülhet harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alá.

(1a)  Amennyiben a tevékenység végrehajtása során a vállalkozás 6. cikk (3) bekezdése szerinti tényleges ellenőrzésében változás áll be, a vállalkozás tájékoztatja a Bizottságot, amely értékeli, hogy a jogosultsági kritériumok továbbra is teljesülnek-e.

(1b)  Az (1) bekezdéstől eltérve az Unióban alapított és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében közvetlenül, illetve egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül közvetve harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet tényleges ellenőrzése alatt álló vállalkozás támogatható entitásnak tekinthető, amennyiben a program keretében finanszírozott tevékenység alkalmazásában olyan mechanizmust vezettek be, amely biztosítja különösen az összes alábbi feltétel teljesülését:

a)  a harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet vállalkozás feletti tényleges ellenőrzése megszűnt;

b)  a tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információkhoz való hozzáférést megakadályozzák; és

c)  a tevékenységből származó vagy annak eredményeként létrejövő szellemi tulajdonjogok a tevékenység végrehajtása során és annak befejezése után továbbra is a kedvezményezettet illetik meg, és az semmilyen módon sem kerül harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alá.

A vállalkozás átadja a Bizottságnak a mechanizmus bevezetését igazoló szükséges bizonyítékokat.

(2)  Ha az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezett az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben a 6. cikkben meghatározott tevékenységet indít el, akkor az adott tevékenység tekintetében a 11. cikk (2) bekezdésében említett magasabb finanszírozási mértékre válik jogosulttá.

(2b)  A kedvezményezettek és alvállalkozóik használhatnak a tagállamok területén kívül található vagy tárolt, vagy harmadik ország által ellenőrzött eszközöket, infrastruktúrákat, létesítményeket és erőforrásokat, amennyiben azoknak az EU területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája, és amennyiben e használat nem ellentétes az Uniónak és tagállamainak a biztonsági és védelmi érdekeivel.

A támogatott tevékenységek teljesítése során a kedvezményezettek és alvállalkozóik együttműködhetnek a tagállamok területén kívül alapított, illetve harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek kizárólagos ellenőrzése alatt álló vállalkozásokkal, amennyiben ez nem ellentétes az Uniónak és tagállamainak biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen tevékenységekből származó költségekre a program keretében nyújtott finanszírozás nem terjed ki.

8. cikk

A kérelmezők nyilatkozatai

Minden kérelmezőnek ki kell jelentenie írásbeli nyilatkozatban, hogy a védelem területére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokat és rendeleteket – többek között a 2008/944/KKBP közös álláspontot, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszert, valamint az exportellenőrzésre vonatkozó nemzeti jogszabályokat – maradéktalanul megismerte, és azokat be is tartja.

9. cikk

Konzorcium

(1)  Ha az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorciumnak ki kell neveznie egy koordinátorként működő tagot, akit a támogatási megállapodásban is fel kell tüntetni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a támogatási megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az uniós pénzügyi segítségnyújtás pénzügyi eszköz vagy közbeszerzés formáját is öltheti.

(2)  Az adott tevékenységben részt vevő konzorciumi tagok belső megállapodást kötnek, amelyben (a támogatási megállapodással összhangban) megállapítják a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, beleértve az új termékekhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket is, kivéve a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott kellően indokolt eseteket.

10 cikk

Odaítélési szempontok

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket a 2. cikkben meghatározott célkitűzések tekintetében és a következő halmozódó szempontok alapján kell értékelni:

a)  kiválóság, ipari teljesítmény és a már létező termékeket és technológiákat meghaladó, jelentős előnyök felmutatása; és

b)  hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, ezzel pedig az Unió ipari és stratégiai önállóságának erősítéséhez a védelmi vonatkozású technológiák területén; és

ba)  hozzájárulás a védelmi ipari vállalkozások versenyképességéhez és növekedéséhez az egész Unió területén; és

c)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához, különösen a közös biztonság- és védelempolitika képességfejlesztési tervével összefüggésben; és

ca)  a vállalkozások közötti határokon átnyúló új együttműködés megteremtésének előmozdítása; és

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

da)  a tevékenység teljes költségvetésének az Európai Unióban székhellyel rendelkező kkv-k – akár konzorciumi tagként, akár alvállalkozóként vagy az ellátási láncban található egyéb vállalkozásként való – részvételére fordított aránya; és

e)  a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy -technológia összehangolt módon történő közös gyártása és beszerzése mellett, ideértve adott esetben az együttes közbeszerzést is.

11. cikk

Finanszírozási mérték

(1)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a tevékenység összes, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikke értelmében vett elszámolható költségének 20%-át, ha prototípusgyártásról van szó. Minden egyéb esetben a tevékenység összes elszámolható költségének erejéig nyújtható támogatás.

(2)  A 7. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kedvezményezett által kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási mértékben részesülhet.

(2a)  A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek további 10 százalékponttal megemelt támogatási mértékben részesülhetnek, amennyiben a teljes elszámolható költség legalább 15%-át az Unióban alapított kkv-k számára különítik el. Ez a megemelt finanszírozási mérték tovább emelhető a tevékenység elszámolható költségeinek a tevékenységben részt vevő, kkv-nak nem minősülő vállalkozások alapítási helye szerinti tagállamoktól eltérő tagállamokban alapított kkv-k számára elkülönített százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékos aránnyal.

(2b)  A 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek további 10 százalékponttal megemelt támogatási mértékben részesülhetnek, amennyiben a teljes elszámolható költség legalább 30%-át az Unióban székhellyel rendelkező közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítik el.

(2c)  Az elszámolható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított támogatható közvetlen költségek nélkül számított teljes elszámolható közvetlen költség 25%-ával egyenlő.

(2d)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb finanszírozási mértéket is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100%-át.

12. cikk

Tulajdonjog és szellemi tulajdonjogok

(1)  Az Unió nem tulajdonosa a tevékenységből származó termékeknek vagy technológiáknak, és a tevékenységhez tartozó szellemi tulajdonjogokra – a licencjogokat is beleértve – sem tarthat igényt.

(1a)  A program keretében támogatásban részesülő tevékenységek végső eredményei nem állhatnak harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt.

(1b)  Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, minden tagállam számára, kifejezett kérés esetén, biztosítani kell a tanulmány díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

12a. cikk

Általános transzferengedélyek

(1)  E program alkalmazásában a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)  E rendelet 12. cikkének sérelme nélkül e cikk (1) bekezdését az uniós intézményekre, szervekre és ügynökségekre, valamint értelemszerűen az e rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében említett projektvezetőkre kell alkalmazni.

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a program idejére szóló kétéves munkaprogram létrehozása tekintetében. ▌A munkaprogramnak összhangban kell lennie a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 2. cikk b) pontjában említett védelmi képességbeli prioritásokkal. A munkaprogramnak egy kifejezetten a kkv-knak szóló projektkategóriát is tartalmaznia kell.

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés legalább 15%-ából olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok értékláncokba való határon átnyúló integrálását.

14. cikk

Odaítélési eljárás

(1)  A program végrehajtása során az uniós forrásokat a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek[13] megfelelően kiírt pályázati felhívásokat követően lehet odaítélni.

(2)  A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság független, a tagállamok lehető legszélesebb köréből, átlátható eljárás alapján, az érdekütközésekből adódó összeférhetetlenségek figyelembe vételével kiválasztott uniós nemzeti szakértők közreműködésével értékeli a 10. cikkben szereplő odaítélési szempontok alapján.

(3)  A Bizottság minden felhívást követően végrehajtási jogi aktus útján ítéli oda a kiválasztott tevékenységek finanszírozási forrásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Éves részletek

A Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatokat éves részletekre is feloszthatja.

16. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Az Európai Védelmi Ügynökséget és az Európai Parlamentet fel kell kérni, hogy megfigyelőként járuljon hozzá a bizottság munkájához.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása kétéves időtartamra szól ...-tól/-től [e rendelet hatálybalépésének időpontja] kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 13. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi a program végrehajtását, és a 966/2012/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá a ▌program keretében megvalósított projektekben való határokon átnyúló részvételt, többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről, továbbá a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrálását a globális értékláncba. A jelentésnek információt kell tartalmaznia a kedvezményezettek származási országáról és – amennyiben ez technikailag megvalósítható – a finanszírozás vállalkozások és tagállamok közötti megoszlásáról.

(2a)  A (2) bekezdésben említett jelentés megoldásokat javasol az Unió harmadik országbeli szervezetek termékeitől és technológiáitól – különösen az e rendelet végrehajtása során feltártaktól – való függésének mérséklésére.

(2b)  A Bizottság adott esetben e program vége előtt megfelelő idővel egy új védelmi ipari fejlesztési programra és annak többéves pénzügyi kereten belüli megfelelő finanszírozására irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

18. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)  A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével vagy adott esetben visszaszolgáltatásával, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)  A Bizottság és a Számvevőszék a dokumentumok alapján és a helyszínen is jogosult könyvvizsgálatot vagy – nemzetközi szervezetek esetén, a velük kötött megállapodás szerint – ellenőrzéseket tartani a támogatások kedvezményezettjei, valamint azon vállalkozók és alvállalkozók vonatkozásában, akik a rendelet alapján uniós forrásokban részesültek.

(3)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti tanácsi rendelet[14] és a 2185/96 Euratom, EK tanácsi rendelet[15] rendelkezéseinek és eljárásainak megfelelően vizsgálatokat, egyebek mellett helyszíni ellenőrzéseket és szemléket tarthat annak megállapítására, hogy történt-e az e rendelet alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

19. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről      a Tanács részéről

az elnök            az elnök

  • [1]    A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
  • [2] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
  • [3]   HL C […], […], […] o.
  • [4]   HL C […], […], […] o.
  • [5]   HL L 200., 2005.7.30., 1. o.
  • [6]   Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).
  • [7]   A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
  • [8]   Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
  • [9]    A Tanács 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös álláspontja a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
  • [10]   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
  • [11]    A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
  • [12]    Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).
  • [13]   A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
  • [14]   Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
  • [15]   A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

INDOKOLÁS

A Bizottság által 2017. június 7-én javasolt Európai Védelmi Alap két keretet tartalmaz, amelyek lehetővé teszik védelmi téren az ipari fejlesztési ciklus egészének lefedését. Az első keret az innovatív védelmi technológiák terén az együttműködéssel járó kutatás finanszírozásához kapcsolódik. Egy második keret az együttműködés révén elért védelmi képességek elsajátítását célozza meg, amelyek közé tartozik az európai védelmi ipari fejlesztési program is. A tagállamok védelmi költségvetésének összege – az olyan nemzetközi szereplőkkel ellentétben, mint például Kína vagy Oroszország – csökken, és a védelmi célokra fordított európai uniós, illetve Egyesült Államokbeli költségvetés különbsége annyi, hogy ez utóbbi kétszer akkor, mint az uniós. Ezzel egyidejűleg az európai szintű együttműködés hiánya a fegyverrendszerek és felszerelések megduplázódásával, vagyis komoly költségvetési pazarlással jár. Az együttműködés nincs eléggé kifejlődve, a tagállamok közös szabványainak (műszaki leírásainak) hiánya is ezt jelzi. Emiatt az ugyanakkor jelképes értékű projektek fejlődése terén késések mutatkoznak és további költségek merülnek fel. Ezenkívül a termékek és technológiák tekintetében a harmadik államoktól való függés káros az Unió stratégiai autonómiája szempontjából.

Védelmi iparunk mind e mai napig nem kap a világszintű versenyképességhez elég ösztönzést az igazi technológiai bőség ellenére. Több Európára van szüksége, hogy kevésbé drága, megbízhatóbb és függetlenebb technológiákat nyújtson.

Paradox módon az európaiak biztonság iránti igénye az instabil nemzetközi helyzet közepette egyre nagyobb. A védelem és biztonság vonatkozásában az Unió világszinten egyedülálló megközelítésmódja a stabilitás biztosítéka. Tehát az együttműködés döntő fontosságú többletérték a polgárok biztonságigényének megválaszolásához, illetve az Unió helyének konszolidálásához.

Ezért az előadó melegen üdvözli az Európai Bizottságnak az európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozására irányuló javaslatát, és úgy véli, hogy mindenképpen sikerülnie kell a 2019. januári indításnak, hogy 2020 utánra komoly perspektívákat lehessen garantálni az európai védelmi ipar számára. Ezért a Tanácsnak és a Parlamentnek minél gyorsabban el kell végeznie e javaslat tanulmányozását.

A stratégiai önállóság mint célkitűzés

E programnak eszközként kell szolgálnia védelmi tekintetben az Európai Unió autonómiájának megerősítésére. Ez a stratégiai autonómia elengedhetetlen az Unió világban való fellépési szabadságának garantálása szempontjából. Csak a tagállamok és a vállalatok közötti együttműködés javítása árán lehet megerősíteni. Alapját a tagállamok képességekre vonatkozó közös prioritásainak kell képeznie, ez lesz a projektek életképességének záloga.

Tehát az Unió védelmi vonatkozású függetlenségének mint célkitűzésnek már a rendelet 2. cikkétől kezdődően szerepelnie kell. Ennek az autonómiának a kulcsa az európai védelem ipari és technológiai alapjának fejlesztése. A Bizottság e célból azt szeretné, hogy csak a ténylegesen európai szervek által ellenőrzött vállalatok élvezhessék pénzügyi tekintetben a program előnyeit, az Unió területén végrehajtott fellépések vonatkozásában. Alvállalkozóiknak is teljesíteniük kell ezt a feltételt. Hogy ez a lényeges feltétel pragmatikusabb legyen, a 7. cikkből törlésre kerül a részvények 50%-os európai tulajdonlására vonatkozó kritérium, amely túl merevnek és az ágazatbeli vállalatok szempontjából kevésbé alkalmasnak tűnik. Javasoljuk továbbá a harmadik országból származó termékek és technológiák meghatározását is, hogy az Unió csökkentse ezektől való függését.

Az ipar versenyképességének megerősítése és az innováció előmozdítása

A védelmi ipar versenyképessége – amely ennek a rendeletjavaslatnak a jogalapja – az innovációs képességen és az új technológiákhoz való alkalmazkodókészségen keresztül mérhető. Vagyis ennek a stratégiai ágazatnak a kiválóság és az ipari teljesítmény az elengedhetetlen kritériuma. Az ipar európai szabályozási kereteinek a nagyobb átjárhatóság (interoperatibilitás) és a jobb szabványosítás felé kell fejlődniük. Ezek egyúttal a program célkitűzései is, amelyeket a rendelet 2. cikkének tartalmaznia kell.

A vállalkozások európai szintű konszolidációja pozitívum, ezért a programnak nem szabad büntetnie azokat a vállalatokat, amelyek már régóta ezen munkálkodtak. Igazi európai együttműködésre van szükség, és a közös műszaki leírások követelménye döntő fontosságú ahhoz, hogy a program egy adott tevékenységet támogasson.

A védelmi ipar versenyképességének gazdasági és emberi szempontból jelentős járulékos hasznai lesznek, ez a program pedig enyhíti az együttműködéssel kapcsolatos kötöttségeket.

A kkv-k fontos szerepe

A kkv-k már így is jelentős helyet foglalnak el Európában a védelem és a biztonság területén. A nagyvállalatok minden projektjük kapcsán velük dolgoznak, és az Unió egésze számára hatalmas előnyöket biztosítanak. De fontos elősegíteni a határon átnyúló együttműködést, különösen az együttműködésre bátorító ösztönzőket nem kapó kkv-k körében. Így a védelem és biztonság területén a technológiai kiválóságban vélhetően résztvevő tagállamoknak lehetőségük lesz a program előnyeiből részesülni új együttműködési projektek létrehozásával anélkül, hogy ehhez a már amúgy is elég bonyolult ipari programokhoz további túlzó követelmények társuljanak.

Az előadó ezért további erőfeszítéseket javasol a kkv-k terén, külön nekik szentelt projektkategóriát tartva fenn részükre, és garantálva, hogy a program átfogó költségvetésének legalább a 10%-a olyan fellépésekre legyen elkülönítve, amelyek elősegítik a kkv-k határon átnyúló részvételét (13. cikk).

Megfelelő finanszírozás

A programhoz 500 millió eurós költségvetést rendeltek, de az előadó úgy véli, hogy az olyan európai programoktól való átcsoportosítások, mint például az EGNOS és a Galileo, a Kopernikusz, az ITER, és az európai összekapcsolódási eszköz, csak azzal a feltétellel vehetők fontolóra, ha nem érintik e programok megvalósítását. Minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie, és fel kell használni a jelenlegi pénzügyi keret tartalékait is.

KISEBBSÉGI VLEMÉNY

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság: Françoise Grossetête

A GUE/NGL képviselői, SYLIKIOTIS Neoklis, BENITO ZILUAGA Xabier, FERREIRA João, LÖSING Sabine, MATIAS Marisa, ERNST Cornelia által benyújtott kisebbségi jelentés

A jelentés az EU további militarizálódását szorgalmazza. A gazdasági válságok és környezeti hatás ellenére a védelmi és katonai kutatásokba és felszerelésekbe irányuló megnövelt beruházások révén támogatja a katonai önállóságot, és ellentétes az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével, amely tiltja a katonai vagy védelmi vonatkozású fellépésekből eredő kiadások uniós költségvetésre terhelését. Emellett az EU–NATO együttműködést is szorgalmazza.

Tiltakozunk, mivel a jelentés:

-  az Uniót globális katonai szereplővé kívánja alakítani;

-  a védelmi ágazat és a hadiipari komplexum támogatására szolgál, és valószínűleg növeli a fegyverkivitelt;

-  militarizálja a polgári szakpolitikákat, és az ipart és a versenyképességet ürügyként használja az EU védelmi képességeinek továbbfejlesztésére a KKBP/KBVP keretében;

-  támogatja a további polgári-katonai együttműködést.

Kérjük a következőket:

-  a radikális leszerelést uniós és globális szinten;

-  hogy az uniós költségvetésből ne támogassanak katonai célokat;

-  hogy a közpénzekből a minőségi munkahelyeket, újraiparosítást és a kkv-kat támogassák;

-  az embereket és szükségleteiket szolgáló polgári kutatás és fejlesztés támogatását;

-  hogy minden tevékenység szigorúan feleljen meg az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak;

-  a konfliktusok szigorúan polgári, békés rendezését és a polgári és katonai fellépések szétválasztását;

-  az EU és a NATO különválasztását.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (25.1.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD))

A vélemény előadója (*): Ioan Mircea Paşcu

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A védelem fontos ügy. Ezzel a 2013. decemberi nyilatkozatával az Európai Tanács határozottan újra napirendre tűzte a védelem ügyét. A biztonság és védelem területén azóta is egyre inkább elmélyül és egyre tágabb méreteket ölt az európai uniós szintű fellépés.

2016 júniusában Federica Mogherini alelnök/főképviselő előterjesztette az új törekvéseket jelző globális stratégiát, amely kiindulópontként szolgált a megerősödött Unió eszméjét továbbfejlesztő végrehajtási dokumentumok és javaslatok következetes sorozatához, és az Európa számára oly szükséges stratégiai autonómia elérése érdekében követendő konkrét lépéseket dolgozott ki.

Az Európai Parlament kísérleti projektet indított a közös biztonsági és védelmi politikai kutatások terén, amelyet 2017-ben egy védelmi kutatásokkal kapcsolatos előkészítő fellépés egészített ki. Ez az előkészítő fellépés 2019-ig folytatódik.

2017 nyarán az Európai Bizottság létrehozta az Európai Védelmi Alapot Európa védelmi képességeinek fellendítésére. Első intézkedésként a Bizottság rendeletet javasolt az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra.

Az európai védelem terén a kormányok csak beszerzésekkel foglalkoznak, és ezt is stratégiai, politikai, védelmi kapacitási megfontolások alapján teszik. Az EU védelem iránti elkötelezettsége révén a tagállamok határozottabb ösztönzést kapnak európai védelmi vonatkozású termékek kifejlesztésére és megvásárlására. Az EU elkötelezettsége támogatja a transz-európai értékláncok strukturálásához szükséges, jelenleg a védelmi ipar körébe tartozó erőfeszítéseket is. A védelmi piacok nem éppen tökéletes helyzetében az ezzel járó üzleti kockázat miatt a transz-európai értékláncok nem tudnak természetes módon kialakulni. Ugyanakkor, amikor a kormányok együtt munkálkodnak a védelmi képességek fejlesztésén, az értékláncok érintett szereplői is ugyanezt teszik a védelmi vonatkozású termékek fejlesztése terén.

A program különösen a védelmi vonatkozású termékek fejlesztési szakaszát, a védelmi kapacitás életciklusának kulcsfontosságú pillanatát célozza meg. Ebben a szakaszban már meg van határozva a jövőbeni képességek jellemzőinek nagy része, valamint az ezutáni életciklusban a tulajdonosra háruló költségek többsége is. Ahol a képességi programokat multinacionális programként fejlesztik, ebben a szakaszban kötik meg a legtöbb költség- és munkamegosztási megállapodást. Éppen ezért érdemes ezt a szakaszt az európai uniós szintű együttműködés előmozdításához elegendő ösztönzővel megcélozni. Ez azért is hatékony, mert az európai uniós beavatkozásnak köszönhetően nagyobb lesz a védelmi vonatkozású európai termékek európai felhasználóinak közössége, ami a védelmi vonatkozású termék egész életciklusa során nagyobb méretgazdaságosságot és hatókört eredményez.

Az előadó örömmel fogadja a Bizottság javaslatát. Az előadó kihangsúlyozza, hogy a javaslatnak jelentős strukturáló hatást kell kifejtenie a transz-európai védelmi együttműködés kialakulására. Egy erősebb, hatékonyabb és versenyképes védelmi ipar kifejlesztése – az európai védelmi ipari fejlesztési program célja – növelné az EU technológiai függetlenségét és stratégiai autonómiáját, és átfogó jelleggel konszolidálná a KBVP-t, ez pedig olyan cél, amelyet az Európai Parlament mindig is támogatott.

Az előadó a következőket emeli ki:

•  a program minden célkitűzését jellemeznie kell a fellépési szabadságnak, és a tagállamok közötti, illetve az Unióval való együttműködés szabadságának és a védelmi képességekre vonatkozó követelmények teljesítését célzó munkának;

•  az e program keretében történő EU-fellépések céljának az összes tagállamból, különösen az EU13-ból származó szereplőknek a védelmi értékláncba bejuttatásának kell lennie; Továbbá számos tagállamban a kis- és középvállalkozások mint köztes gyártó vállalatok jelentős szerepet játszhatnak az értékláncban. Ez utóbbiakat ugyanúgy kell kezelni, mint a kkv-kat, ahol ez összhangban van a program célkitűzéseivel;

•  a program fellépéseihez adott esetben figyelembe kell venni az EU és NATO közös nyilatkozatát, illetve az EU–NATO közös végrehajtási rendelkezéseket, akárcsak a más regionális és nemzetközi együttműködési kezdeményezések iránti igényt, tiszteletben tartva eközben a tagállamok és az Unió biztonsági és védelmi érdekeit;

•  a program egész ideje alatt biztosítani kell az Európai Védelmi Ügynökség megfelelő szerepét, a 966/2012/EU (Euratom) és a 182/2011/EU rendelet megfelelő tiszteletben tartása mellett;

•  bizonyos védelmi vonatkozású termékek esetében ki kell zárni az európai uniós finanszírozást (tömegpusztító fegyverek és velük összefüggő robbanófej-technológiák, betiltott fegyverek és lőszerek, az érdemi emberi beavatkozás nélküli támadások végrehajtására képes, teljesen önálló módon működő fegyverek); ki kell zárni az európai uniós finanszírozást a védelmi vonatkozású termékekre (kézi- és könnyűfegyverek) vonatkozó fellépések esetében, amennyiben a fellépésre elsősorban exportálási célokból kerül sor, pl. amikor egyetlen tagállam sem jelzett a végrehajtandó fellépés tekintetében követelményeket;

•  A tapasztalat azt mutatja, hogy a közös tulajdonjoggal kapcsolatos támogathatósági kritériumokat nehéz az iparágon belül létező komplex megoldások fényében értelmezni.

•  az odaítélési kritériumokat a jobb célkitűzések és támogathatósági kritériumok érdekében frissíteni kell.

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió 23 tagállama által 2017. november 13-án elfogadott állandó és strukturált biztonsági és védelmi együttműködésre, az Európai Unióról szóló szerződésben, különösen annak 42. cikke (6) bekezdésében, 46. cikkében és 10. jegyzőkönyvében foglaltak szerint,

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége és innovációja. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt.

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság ismertette az európai védelmi ágazat azon számos strukturális problémáját, amely akadályozza a nemzeti erőforrások hatékony felhasználását arra, hogy biztosítsák az eredményes közös biztonság- és védelempolitikához (KBVP) szükséges védelmi képességeket. Ekképpen a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése és megszerzése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége és innovációja, és hozzá lehessen járulni az Unió technológiai és ipari önállóságához. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap rendeltetése, hogy kiegészítse a védelemre szánt nemzeti költségvetési forrásokat, és ösztönözze a tagállamokat a védelmi beruházások fokozására. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt. A nemzeti programok kiegészítése érdekében jelentős tőkemozgósító hatás elérését tenné lehetővé az Unió számára a nemzeti beruházások vonatkozásában a tagállamok és ágazataik közötti együttműködés fokozása érdekében. E célkitűzések megvalósítása érdekében ezért uniós szinten bővíteni kell a tagállamok és a védelmi ipari fejlesztési ágazathoz tartozó vállalkozások együttműködésének intézményi keretét.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  Egy hatékony európai védelmi felszerelési piac létrehozása érdekében, illetve azért, hogy ez a program valódi hatást fejtsen ki, döntő jelentőséggel bír, hogy teljesüljenek a fő szabályozási előfeltételek, és különösen a honvédelmi és biztonsági célú közbeszerzésről szóló 2009/81/EK irányelv legyen teljes mértékben végrehajtva.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképességét. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

(2)  Az uniós védelmi ipar jobb versenyképességének és innovációs képességének az Európai Unió stratégiai és technológiai önállóságát szem előtt tartva történő előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy az EUMSZ 2. cikke (4) bekezdésével összhangban meghatározza és végrehajtsa a közös védelempolitika progresszív keretét, és célja a tagállamok fegyveres erői által igényelt modern kapacitások kifejlesztése, illetve ez utóbbiak biztonságának fokozása. A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképességét, ami nagyobb hatékonysághoz, valamint a védelmi források pazarlásának és a piaci átfedéseknek a csökkenéséhez vezet. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak és a 2020 utáni esetleges folytatásának, formájától függetlenül ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén.

(3)  A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén, előmozdítva a piac integráltabbá válását, biztosítva a beruházások megtérülését, valamint megelőzve a képességek és a kiadások megkettőzését. Egyes tanulmányok szerint az Unió évente 25-100 milliárd eurót takaríthatna meg megerősített együttműködéssel a védelem terén.

Indokolás

E jogszabály egyik fő célkitűzése a felesleges tagállami védelmi kiadások mérséklése.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet maradéktalan betartásával kell végrehajtani6. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni.

(5)  A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet maradéktalan betartásával kell végrehajtani6. A finanszírozás elsősorban támogatások és – tanulmányok készítése esetén – közbeszerzés formájában történhet. A pénzügyi eszközöket a jövőben e program tapasztalatai alapján is lehet alkalmazni, különösen az Európai Védelmi Alap 2020 utáni képességfejlesztési kerete tekintetében. A Bizottságnak a következő pénzügyi keretben el kell különítenie a soron következő program pénzügyi forrásait. A Bizottságnak a lehető leghamarabb el kell kezdenie az előkészítő munkát, az értékelést és a vonatkozó javaslatok elkészítését.

_________________

_________________

6 Az Európai Parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

6 Az Európai Parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Indokolás

A közbeszerzést csak tanulmányok készítése esetén lehet alkalmazni.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az ágazat sajátosságaira tekintettel a gyakorlatban egyetlen együttműködésen alapuló projekt sem indulhat el a vállalkozások között addig, amíg a tagállamok nem állapodnak meg a projektek támogatásában. A közös védelmi képességbeli prioritások uniós szintű meghatározását követően, adott esetben pedig a regionális szintű együttműködési kezdeményezéseket is figyelembe véve a tagállamok meghatározzák és egységesítik a projekt katonai követelményeit, illetve meghatározzák a műszaki előírásokat. Egy projektvezetőt is kinevezhetnek, aki felel az együttműködésen alapuló projekt fejlesztésével kapcsolatos munka irányításáért.

(7)  A közös védelmi képességbeli prioritások képességfejlesztési terv keretében történő uniós szintű meghatározását követően, a koordinált éves védelmi szemlét is figyelembe véve és a Tanács által 2016. november 14-i következtetéseiben elfogadott és az Európai Tanács által 2016. december 15-én támogatott uniós törekvési szint teljesítése érdekében, a tagállamok meghatározzák és egységesítik a projekt katonai követelményeit, illetve meghatározzák a műszaki előírásokat. Egy projektvezetőt is kinevezhetnek, aki felel az együttműködésen alapuló projekt fejlesztésével kapcsolatos munka irányításáért.

Indokolás

A programnak a közös védelmi képességek prioritásainak megállapítására szolgáló, meglévő eljárásokon kell alapulnia.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Abban az esetben, ha a program által támogatott tevékenységet a tagállamok által kinevezett projektvezető irányítja, a kifizetésnek a támogatható tevékenység kedvezményezettje számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak tájékoztatnia kell a projektvezetőt annak érdekében, hogy a projektvezető be tudja tartatni a kedvezményezettekkel a határidőiket.

(8)  Abban az esetben, ha a program által támogatott tevékenységet a tagállamok által kinevezett projektvezető irányítja, a kifizetésnek a támogatható tevékenység kedvezményezettje számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektvezetővel a tevékenység előrehaladásáról annak érdekében, hogy a projektvezető be tudja tartatni a kedvezményezettekkel a határidőiket.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a termékek, felszerelések vagy technológiák exportját, és nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikával kapcsolatos mérlegelési jogkörét. Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikáját.

(9)  Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a termékek, felszerelések vagy technológiák exportját, és nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikával kapcsolatos mérlegelési jogkörét. Az Unió pénzügyi támogatása nem befolyásolhatja a tagállamok védelmi vonatkozású termékeket érintő exportpolitikáját, amelynek a 2008/944/KKBP határozat ad keretet.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

(10)  Mivel a program célja az Unió közös védelmi politikája progresszív keretének és védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező európai védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

Indokolás

A cél a közös védelmi politika progresszív keretbe foglalása: ezen átfogó célkitűzés eszköze az EDTIB megerősítése az EDIDP intézkedései révén.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Mivel a program célja elsősorban a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak a programból finanszírozási támogatást, ha legalább két különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével valósulnak meg.

(11)  Mivel a program célja elsősorban a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak a programból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével valósulnak meg.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a határon átnyúló együttműködésnek sokszor akadálya az, hogy nehéz megállapodni a közös műszaki előírásokban. A közös műszaki előírások hiánya vagy alacsony szintje növekvő bonyodalmakat, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. Feltételként kell szabni, hogy a program keretében uniós támogatásban csak akkor lehet részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírások tekintetében. A programból támogatni kell azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

(12)  A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a határon átnyúló együttműködésnek sokszor akadálya az, hogy nehéz megállapodni az interoperabilitást biztosító közös műszaki előírásokban. A közös műszaki előírások hiánya vagy alacsony szintje növekvő bonyodalmakat, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. Feltételként kell szabni, hogy a program keretében uniós támogatásban csak akkor lehet részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírások tekintetében. A programból támogatni kell azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének erősítésére irányul, csak az Unióban alapított és ténylegesen a tagállamok vagy állampolgáraik által ellenőrzött szervezetek részesülhetnek támogatásban. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a kedvezményezettek és alvállalkozók által a program keretében finanszírozott tevékenységekhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(13)  Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének erősítésére, együttműködésének és integrációjának hatékonyabbá tételére, valamint Európa stratégiai és technológiai önállóságának támogatására irányul, csak az Unióban alapított és ténylegesen a tagállamok vagy állampolgáraik által ellenőrzött szervezetek részesülhetnek közvetlen kedvezményezettként vagy alvállalkozóként támogatásban. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a kedvezményezettek és alvállalkozók által a program keretében finanszírozott tevékenységekhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak, továbbá nem képezhetik harmadik ország, illetve harmadik országbeli vállalkozások és állami szervek általi ellenőrzés vagy korlátozás tárgyát. Az anyagi, nem anyagi és emberi erőforrások szabadon használhatók kell legyenek és nem képezhetik harmadik ország általi korlátozás tárgyát. Harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által ellenőrzött vállalkozások vagy harmadik országbeli vállalkozások uniós székhelyű leányvállalatai akkor támogathatók, ha az uniós támogatás teljes mértékben tiszteletben tartja az Unió, illetve tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, és amennyiben a programban részt vevő tagállamok az adott vállalkozásnak biztonsági tanúsítványt állítanak ki.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható projektek folyamatosan biztosíthatják a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak a program céljainak eléréséhez. E projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(14)  A 23 tagállam külügyminiszterei és védelmi miniszterei által 2017. november 13-án elfogadott és aláírt állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható projektek folyamatosan biztosíthatják a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak a program céljainak eléréséhez. E projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe lehet venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló –együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

(16)  A tagállamokban a védelmi iparban az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), illetve a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében objektív módon meghatározottak szerint. Emellett lehetővé kell tennie az Unió védelmi ipara kompetenciáinak és know-how-jának megőrzését és fejlesztését, és hozzá kell járulnia az Unió technológiai és ipari függetlenségének megerősítéséhez. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) a szorosabb együttműködés révén szintén támogatják a releváns prioritások megvalósítását. A tagállamok állandó strukturált együttműködésre (PESCO) irányuló, konkrét intézkedéseket tartalmazó nemzeti végrehajtási terveit össze kell hangolni a programmal. Adott esetben figyelembe kell venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló – együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és ennek nem szabad fölösleges erőfeszítésekkel járnia.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16 a)  A tagállamok egyénileg és közösen munkálkodnak a pilóta nélküli légi, közúti és vízi járművek fejlesztésén, gyártásán és operatív használatán. E rendszerek operatív használata magában foglalja a katonai célpontok elleni támadások végrehajtását. Az ilyen, katonai és polgári rendszerek fejlesztésével járó kutatást és fejlesztést mostanáig uniós alapokból finanszírozták, és a tervek szerint ez a jövőben is így lesz, lehetőség szerint e program keretében is. Ennek a rendeletnek egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja a keretében kidolgozott technológiák vagy kifejlesztett termékek jogszerű használatát.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy az európai védelmi kereslet konszolidálása céljából hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

Indokolás

El kell kerülni, hogy a programot (a versenyképességre hivatkozva) fegyverexportjaink bővítési lehetőségének tekintsék.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 20 %-át, ha prototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 30%-át – a tevékenység közvetett költségeinek egy részét is ideértve – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikkében foglaltak szerint, ha rendszerprototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Mivel az Unió támogatása az ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak magára a fejlesztési szakaszra vonatkozik, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában a Bizottságot nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazandó rendszerét a kedvezményezettek szerződésben fogják meghatározni.

(20)  Mivel az Unió támogatása az ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak magára a fejlesztési szakaszra vonatkozik, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazandó rendszerét a kedvezményezettek szerződésben fogják meghatározni. A program keretében finanszírozásban részesült tevékenységek eredményei nem állhatnak semmilyen harmadik ország vagy harmadik országbeli szerv ellenőrzése vagy korlátozása alatt.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés egy részét az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani.

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek, különösen a versenyképességnek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet szerinti tagállami bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tükrözze és kiemelje a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok szerepét és határon átnyúló részvételét, és ezért a teljes költségvetés legalább 20%-át az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A program végén a Bizottságnak végrehajtási jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, adott esetben pedig hatásai szempontjából megvizsgálja a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell,

(25)  A Bizottságnak a végrehajtás első évének végéig időközi haladási jelentést, a program végén pedig végrehajtási jelentést kell készítenie. Ezekben a jelentésekben az ipari szaktudás és a védelmi képességek fejlődését, az Unió és a tagállamok külpolitikai céljainak koherenciáját, valamint a pénzügyi megvalósítás eredményeit, adott esetben pedig hatásait kell elemezni.A jelentéseknek elemezniük kell és elő kell mozdítaniuk a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is. A jelentésekben a kedvezményezettek székhelyére vonatkozó információknak is szerepelnie kell.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25 a)  A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a program lehető legszélesebb körű támogatásáról, hogy növeljék annak eredményességét, és ezáltal javítsák a védelmi ipar versenyképességét és a tagállamok védelmi képességét.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A program célkitűzései a következők:

Az EUMSZ 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a közös védelmi politika keretének progresszív kialakítására, a tagállamok közötti együttműködés, a tagállami és az uniós cselekvési szabadság fellendítésére, valamint a kül- és biztonságpolitikai követelményeknek és az operatív kapacitásnak a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) képességfejlesztési tervének keretében a tagállamok által megállapodásban meghatározott, közös védelmi képességi prioritásoknak megfelelő összehangolására tett erőfeszítések révén a program a következő célokat tűzi ki:

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

a)  az Unióban a védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása, illetve a technológiai és ipari autonómia kivívása a védelmi vonatkozású technológiák vagy termékek fejlesztési szakaszában uniós területen végrehajtott tevékenységek támogatásával;

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a vállalkozások között – a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése;

b)  a vállalkozások közötti határon átnyúló együttműködés támogatása, megtöbbszörözése és azonos szintre hozása – ideértve a kis- és középvállalkozások, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások és kutatóközpontok védelmi technológiai (vagy termékekkel kapcsolatos) értékláncokban való részvételének előmozdításátaz ipari készségek fölösleges megkettőzésének elkerülésével, valamint a nemzeti védelmi beruházásokat kiszorító hatások megelőzésével; adott esetben figyelembe kell venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló – együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, egyben gondot fordítva a fölösleges megkettőzés elkerülésére;

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez.

c)  a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, ezáltal pedig hozzájárulás a kutatási szakasz és a fejlesztés közötti szakadék áthidalásához a kutatás tárgyát képező termékek és technológiák előállításának bátorítása révén, és ily módon az európai védelmi ipar belső piaci és globális piaci versenyképességének támogatása, többek között – adott esetben – konszolidálás révén is;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c a)  az együttműködésen alapuló projektek megvalósításához szükséges interoperabilitás és megfelelőbb szabványosítás előmozdítása és a műszaki előírásokra vonatkozó közös fogalommeghatározás támogatása;

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Unió pénzügyi támogatását a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglaltak szerint, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásának feladatait az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt entitásokra ruházva.

(3)  Az Unió pénzügyi támogatását a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Abban az esetben, ha a tagállamok projektvezetőt neveznek ki, a Bizottság a projektvezető tájékoztatása után teljesíti a kifizetést a támogatható kedvezményezetteknek.

(4)  A tagállamok projektvezetőt neveznek ki, aki a nevükben eljárva követi nyomon a szerződést, és tájékoztatja a Bizottságot, ha teljesíteni kell a kifizetést a támogatható kedvezményezetteknek. A konzorcium támogatható kedvezményezettjei saját projektvezetőt jelölnek ki, aki együttműködik a tagállamok által kinevezett projektvezetővel.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program a fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeket folytató kedvezményezetteknek fog támogatást nyújtani, és alkalmazási köre új termékekre és technológiákra, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed a következők tekintetében:

(1)  A program a fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeket folytató kedvezményezetteknek fog támogatást nyújtani, és alkalmazási köre új termékekre és technológiákra, valamint az Unió területén tényleges hozzáadott érték létrehozását lehetővé tevő, már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed a következőképpen:

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  tanulmányok, például megvalósíthatósági tanulmányok és más kiegészítő intézkedések;

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve műszaki előírások, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették;

a)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve műszaki előírások, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették, és amely magában foglalhatja a kockázatcsökkentés ipari vagy reprezentatív környezetben végzett részleges tesztelését is;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  tanulmányok, például megvalósíthatósági tanulmányok és más kiegészítő intézkedések.

f)  olyan technológiák vagy eszközök fejlesztése, amelyek a védelmi termékek és technológiák egész életciklusa során növelik a hatékonyságot.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tevékenységet legalább két különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani. A kedvezményezett vállalkozások nem állhatnak közvetlenül vagy közvetve sem ugyanazon entitás, sem egymás tényleges ellenőrzése alatt.

(2)  A tevékenységet legalább három különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani, és nyitottnak kell maradnia a más tagállambeli székhelyű vállalkozások előtt is;A három kedvezményezett vállalkozás egyike sem állhat közvetlenül vagy közvetve ugyanazon entitás, vagy egymás tényleges ellenőrzése alatt.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3 a)  A program keretébe tartozó tevékenységek eredményei semmilyen körülmények között sem kerülhetnek harmadik országok vagy az Unión kívül alapított szervek ellenőrzése alá.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet közös műszaki előírások alapján kell folytatni.

(4)  Az

 

a)  (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet közös képességi követelmények alapján kell folytatni;

 

b)  (1) bekezdés a) pontjában, illetve b)–e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet az interoperabilitást előmozdító közös műszaki előírások alapján kell folytatni.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4 b)  Nem támogathatók a tömegpusztító fegyverek és velük összefüggő robbanófej-technológiák tekintetében a termékekre vonatkozó tevékenységek, valamint a tiltott fegyverek és töltények, illetve a nemzetközi humanitárius joggal összeférhetetlen fegyverek – mint például a kazettás bombák és a kapcsolódó vonatkozások a kazettás bombákról szóló egyezmény szerint, a gyalogsági taposóaknák és azok vonatkozásai a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezménynek megfelelően, a gyújtófegyverek, egyebek mellett a fehérfoszfor, továbbá a szegényített uránt tartalmazó lőszerek, akárcsak a lényegi emberi beavatkozás nélküli támadások végrehajtására képes, teljesen önálló módon működő fegyverek – tekintetében a termékekre vonatkozó tevékenységek. Nem támogathatók a védelmi vonatkozású termékekre (kézi- és könnyűfegyverek) vonatkozó fellépések, amennyiben a fellépésre elsősorban exportálási célokból kerül sor, pl. amikor egyetlen tagállam sem jelzett a végrehajtandó fellépés tekintetében követelményeket;

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Kedvezményezettek lehetnek az Unióban alapított vállalkozások, amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(1)  A kedvezményezetteknek és alvállalkozóiknak az Unióban alapított állami vagy magánvállalkozásoknak kell lenniük. A tevékenység vagy a gyártás teljes ideje alatt a kedvezményezettek, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak. Ezen infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások használata nem kerülhet harmadik országok vagy harmadik országbeli entitások ellenőrzése alá. A kedvezményezettek legfelső ellenőrző szervének székhelye az Unióban kell legyen.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben ez nem sérti az Uniónak az EUSZ V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit, és amennyiben ezen érdekek védelmében elegendő biztosíték áll rendelkezésre, a következők alkalmazandók:

 

a)  a kedvezményezettek, olyan esetekben, amikor nincs uniós alternatíva, használhatnak nem uniós termékeket, eszközöket és technológiákat, amennyiben ez nem sérti az Unió biztonságát és védelmi érdekeit;

 

b)  a kedvezményezettek a programból finanszírozott fellépések során az Európai Unió területén kívül létrehozott vállalkozásokkal is együttműködhetnek. Ezek a vállalkozások nem támogathatók a program keretében. A kedvezményezettek kötelesek biztonságosan őrködni a fellépéssel összefüggő összes szellemitulajdon-jog felett és megtagadni a hozzáférést az Unió területén kívül alapított vállalkozások előtt, az Unió és tagállamai stratégiai érdekeinek védelmében, ahogyan erre ez a rendelet, a munkaprogram és a program szerinti végrehajtási jogi aktusok hivatkoznak;

 

c)  az alvállalkozó lehet EGT-tagállambeli kkv, amennyiben a projekt teljesítéséhez elengedhetetlen, és amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást nem lehet uniós tagállambeli kkv-tól megszerezni;

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 b)  Amennyiben egy adott ellátási lánchoz tartozó jogalany – kiszervezési szintjétől függetlenül – a folyamat kritikus részében, vagy a tevékenység során sokszor kap szerepet, ugyanazon támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie, mint a kedvezményezetteknek és alvállalkozóiknak.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 c)  Amennyiben a programban részt vevő vállalkozás feletti tényleges ellenőrzést érintő változás történik, az érintett vállalkozásnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a székhelye szerinti illetékes tagállamot.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  Nem finanszírozhatók olyan vállalkozások, amelyek közvetlenül vagy leányvállalatokon, illetve részt vevő vállalatokon keresztül az OECD vagy az EU által adóparadicsomnak minősített joghatóságok területén vezetnek bankszámlát.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 b)  A tagállamok az Európai Védelmi Ügynökséggel és a Külügyi Szolgálattal együttműködve biztosítják, hogy a programra vonatkozó információkat megfelelően terjesztik annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k a programra vonatkozó információkhoz hozzáférjenek.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden kérelmezőnek ki kell jelentenie írásbeli nyilatkozatban, hogy a védelem területére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokat és rendeleteket maradéktalanul megismerte, és azokat be is tartja.

Az egy adott fellépésben részt venni kívánó konzorciumok minden egyes tagjának ki kell jelentenie írásbeli nyilatkozatban, hogy a védelem területére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokat és rendeleteket, beleértve a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontot, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszert, valamint az exportellenőrzésre vonatkozó nemzeti jogszabályokat maradéktalanul megismerte, és azokat be is tartja.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ha az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorciumnak ki kell neveznie egy koordinátorként működő tagot, akit a támogatási megállapodásban is fel kell tüntetni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a támogatási megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(1)  Ha az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorciumnak ki kell neveznie egy koordinátorként működő tagot, akit a támogatási megállapodásban is fel kell tüntetni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a támogatási megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget. A koordinátornak rendszeresen jelentést kell tennie az Unió intézményei felé a támogatott tevékenységek állásáról.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az adott tevékenységben részt vevő konzorciumi tagok belső megállapodást kötnek, amelyben (a támogatási megállapodással összhangban) megállapítják a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, kivéve a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott kellően indokolt eseteket.

(2)  Az adott tevékenységben részt vevő konzorciumi tagok belső megállapodást kötnek, amelyben (a támogatási megállapodással összhangban) megállapítják a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, ideértve az új termékekre vonatkozó szellemitulajdon-jogok engedélyezését is, kivéve a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott kellően indokolt eseteket.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. cikk

10. cikk

Odaítélési szempontok

Odaítélési szempontok

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket a következő halmozódó szempontok alapján kell értékelni:

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket átlátható módon, objektív és mérhető paraméterek alapján, a program általános törekvését figyelembe véve, különösen a vállalkozások közötti határon átnyúló együttműködés támogatása, megtöbbszörözése és magasabb szintre juttatása érdekében, a következő szempontok alapján kell értékelni:

 

- a)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához a képességfejlesztési terv vagy a védelem éves összehangolt felülvizsgálata és adott esetben a regionális és nemzetközi együttműködési megállapodások keretében; és

a)  kiválóság;

a)  hozzájárulás a kiválósághoz, az ipari teljesítményhez és versenyhez annak bizonyítása révén, hogy a javasolt munka mérhető előrelépést és jelentős előnyöket ér el a meglévő termékekhez vagy technológiákhoz képest, vagy ha a projekt célja kritikus fontosságú vagy úttörő technológiák fejlesztése; és

 

a a)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból és magán finanszírozási forrásokból fedezik; és

b)  hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, ezzel pedig az Unió ipari önállóságának erősítéséhez a védelmi vonatkozású technológiák területén; és

b)  hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához, különösen annak bizonyításával, hogy a javasolt fellépések között úttörő vagy újító koncepciók és megközelítések szerepelnek, és hogy új, ígéretes technológiai fejlesztések és a védelmi ágazatban korábban nem alkalmazott technológiák vagy koncepciók bevetéséről van szó, amelyek hozzájárulnak a védelmi ipar technológiai fejlesztéséhez, ennek révén pedig az Unió ipari önállóságának erősítéséhez a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében meghatározott követelmények viszonylatában;

 

b a)  hozzájárulás a műszaki előírások egységesítéséhez;

 

b b)  a tevékenység teljes költségvetésének azon hányada, amelynek elkülönítése lehetővé teszi az Európai Unióban alapított, hozzáadott értéket biztosító kkv-knak akár a konzorcium tagjaiként, akár alvállalkozókként történő részvételét, különös tekintettel azokra a kkv-kra, amelyek nem a konzorcium vállalkozásainak székhelye szerinti tagállamokban rendelkeznek székhellyel;

 

b c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar nagyobb fokú hatékonyságához és költségeinek csökkentéséhez a párhuzamosságok és átfedések csökkentése által;

 

b d)  intenzívebb vagy új határon átnyúló együttműködés;

c)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

 

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

 

e)  a 6. cikk (1) bekezdésének b)e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy -technológia összehangolt módon történő közös gyártása és beszerzése mellett, ideértve adott esetben az együttes közbeszerzést is.

e)  a 6. cikk (1) bekezdésének b)e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ágazat hatékonyabb és elmélyültebb integrálásához, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok nyilatkoztak arról, hogy a végterméket vagy -technológiát összehangolt módon állítják elő vagy szerzik be, illetve közös használatba, tulajdonba vagy fenntartásba kívánják vonni.

A Bizottság szövegének c) és d) pontja a Parlament módosításaiban (a) illetve (aa) pont lett. Az (a) és (aa) pontok is módosítás tárgyát képezik.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a tevékenység összköltségének 20 %-át, ha prototípusgyártásról van szó. Minden egyéb esetben a tevékenység teljes költségének erejéig nyújtható támogatás.

(1)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott prototípus-gyártási tevékenységek támogatható költségének 30%-át. Minden egyéb esetben a tevékenység teljes költségének erejéig nyújtható támogatás.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 7. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kedvezményezett által kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási mértékben részesülhet.

(2)  A 7. cikk (2) bekezdése szerinti állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben hivatkozott kedvezményezett által kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási mértékben részesülhet.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  Amennyiben egy konzorcium a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet fejleszt, és kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenység támogatható költségének legalább 5%-át az Unióban létrehozott kkv-khoz és közepes piaci tőkeértékű vállalatokhoz rendeli, a rá vonatkozó finanszírozási mértéket annyi százalékponttal növelik, amennyi a tevékenység nekik elkülönített költségének a százaléka, de csak legfeljebb 10 százalékponttal. Ez a további finanszírozási mérték kiegészülhet egy, a konzorcium nem kkv-nak minősülő vállalkozásainak székhelye szerintitől eltérő tagállamokban alapított kkv-khoz rendelt tevékenység költségeinek kétszeresét kitevő finanszírozási mértékkel.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság nem tulajdonosa a tevékenységből származó termékeknek vagy technológiáknak, és a tevékenységhez tartozó szellemi tulajdonjogokra sem tarthat igényt.

Az Unió nem tulajdonosa a tevékenységből származó termékeknek vagy technológiáknak, és a tevékenységhez tartozó szellemi tulajdonjogokra sem tarthat igényt.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat.

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat, a finanszírozás típusát és a hozzárendelt költségvetést, ideértve a maximális finanszírozási mértéket, a tagállamoknak a végrehajtásuk finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállalását és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott támogatható tevékenységek elvárt kategóriáit, beleértve adott esetben az értékelési módszertant – többek között az odaítélési szempontok teljesítésére vonatkozó súlyozást és minimális küszöböket – is.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét.

(3)  Az európai együttműködés előmozdítását célzó munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy releváns, legalább 20%-os részét olyan konkrét tevékenységek részére különítsék el, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és/vagy a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét; a munkaprogramban külön kategóriát hoznak létre a kkv-kat és/vagy a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat célzó projektek számára;

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság független szakértők közreműködésével értékeli a 10. cikkben szereplő odaítélési szempontok alapján.

(2)  A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság a tagállamok kérésére akkreditálandó független szakértők közreműködésével értékeli a 6., 7., 8., 9. és 10. cikkben szereplő támogathatósági és odaítélési szempontok alapján. A kormányok (mint kizárólagos vevők), az iparágak (mint fő szállítók), valamint a kutatási és technológiai (R&T) szervezetek közötti szoros együttműködés a program sikerének elengedhetetlen feltétele.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Az Európai Védelmi Ügynökséget megfigyelőként meg kell hívni.

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság, és tagjai a tagállamok képviselői, elnöke pedig a Bizottság egy képviselője. Az Európai Védelmi Ügynökséget megfigyelőként kell hozzájárulásra kérni. Releváns struktúrái révén az Európai Külügyi Szolgálat is segíti a bizottság munkáját.

Indokolás

Annak tisztázása, hogy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) képviseltetheti magát és hozzászólási joga van a bizottságban, de nem rendelkezik szavazati joggal. Ugyanez érvényes az EKSZ-re is. Ez az Európai Védelmi Ügynökség irányító testületének összetételét tükrözi, felcserélve a Bizottság és az Ügynökség szerepét.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, az Európai Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

Indokolás

Minthogy a védelem mozgatórugói a tagállamok, a Bizottság csak akkor viheti véghez a tervet, ha a projektbizottság kedvező véleményt nyilvánít arról.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá a kkv-knek a program keretében megvalósított határon átnyúló projektekben, illetve a globális értékláncban való részvételét.

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság, illetve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá többek között a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét a program keretében megvalósított projektekben, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételét a védelmi vonatkozású technológiák vagy termékek globális értékláncában. Emellett a jelentésnek információkkal kell szolgálnia a kedvezményezettek származási helyéről és lehetőség szerint a létrejött szellemitulajdon-jogok megoszlásáról.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  A Bizottság a program első évének végéig időközi haladási jelentést készít, amely tartalmazza a program irányításának értékelését, a végrehajtási arányokat, a projektodaítélések eredményeit – a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok érintettségét és határokon átnyúló részvételük mértékét is beleértve –, valamint a 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 190. cikkének megfelelően nyújtott finanszírozást.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozása

Hivatkozások

COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.6.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

15.6.2017

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.10.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Ioan Mircea Paşcu

25.9.2017

Vizsgálat a bizottságban

11.10.2017

22.11.2017

14.12.2017

 

Az elfogadás dátuma

23.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

15

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, David McAllister, Tamás Meszerics, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Kati Piri, Jozo Radoš, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Elisabetta Gardini, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Jo Leinen, Antonio López-Istúriz White, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bodil Valero, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pascal Durand, Jonás Fernández, Bogdan Brunon Wenta, Tiemo Wölken, Bogdan Andrzej Zdrojewski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

40

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, Andrzej Grzyb, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Alojz Peterle, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski

S&D

Francisco Assis, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Jonás Fernández, Knut Fleckenstein, Ana Gomes, Jo Leinen, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Kati Piri, Janusz Zemke

15

-

EFDD

James Carver

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Miguel Urbán Crespo

NI

Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke

S&D

Eugen Freund, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Pascal Durand, Tamás Meszerics, Michel Reimon, Alyn Smith, Bodil Valero

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (25.1.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD))

A vélemény előadója (*): Esteban González Pons

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Európa számára ma komoly kihívást jelent a biztonságos határok fenntartása, mert a bizonytalanság egyre nagyobb, a konfliktusok pedig egyre számosabbak nemcsak szomszédságunkban, hanem világszerte. Határaink biztosítását hosszú távú stratégiába kell ágyazni, amelynek köszönhetően az EU képes lesz szembenézni a jövőbeli fenyegetésekkel, megvédelmezve polgárait. Miként a közelmúltban lezajlott események ráébresztettek bennünket, ezt a kulcsfontosságú, stratégiai feladatot nem háríthatjuk át mindenkori szövetségeseinkre.

Aki erős globális szereplő kíván lenni, annak a technológiai fejlődés élén kell járnia, e cél elérése azonban nem történhet szociális politikáink rovására, ezért bátorítanunk kell az együttműködést annak érdekében, hogy a tagállamok védelmi beruházásai a lehető legnagyobb hatásfokúak és a legmagasabb színvonalúak legyenek.

Miként arra az Európai Bizottság rámutat, az EU-ban 178-féle fegyverrendszer van, szemben Amerikával, ahol csak 30. Több helikoptergyártó van Európában, mint ahány vásárlóképes kormány. Ráadásul annak ellenére, hogy az EU feleannyit költ védelemre, mint az Egyesült Államok, feleannyira sem vagyunk hatékonyak. Az együttműködés e hiányának pénzügyi következménye rettenetes, becslések szerint évente 25 és 100 milliárd euró közé esik.

Az előadó üdvözli az európai védelmi ipari fejlesztési programot, amely véleménye szerint az első lépés az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének fokozásához vezető úton, valamint egyúttal az átfedések csökkentésének és a méretnagyságból adódó gazdaságosság kialakításának kezdete is. Az előadónak továbbá az a véleménye, hogy – miként azt az Európai Parlament már kérte – friss előirányzatok szükségesek a program finanszírozásához annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a már folyamatban lévő uniós programok és prioritások veszélyeztetése.

Ezen kívül azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem terén folytatott kutatás és fejlesztés társadalmainknak is hasznára válhat (gondoljunk az eredetileg a katonaság által alkalmazott újításokra, az internetre, a globális helymeghatározó rendszerre vagy akár a napszemüvegekre).

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége és innovációja. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt.

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészíti, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok által a megfelelő és elégséges védelmi képességek kialakítása és továbbfejlesztése érdekében tett együttműködési erőfeszítéseket (lehetővé téve a reagálást a biztonsági kihívásokra), megerősíti az európai védelmi ipar versenyképességét, átláthatóságát, hatékonyságát és az innovációt (biztosítva egyúttal az ellátási lánc fenntarthatóságát), továbbá hozzájárul az Unió stratégiai önállóságához, valamint technológiai és ipari függetlenségéhez. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására – a költségvetési szinergiák és hatékonyság megerősítésével – a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap rendeltetése, hogy kiegészítse az e célt szolgáló nemzeti költségvetési forrásokat, és a tagállamokat a védelembe és a közös uniós védelmi stratégiákba fektetett beruházások gyarapítására ösztönözze. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképességét. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

(2)  Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve – a versenyképességét, továbbá növelje az Unió védelmi és biztonsági függetlenségét. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4 a)  A programnak az Unió általános költségvetéséből történő finanszírozása érdekében folyó árakon 500 millió eurót kell e célra elkülöníteni. Tekintettel arra, hogy a program új kezdeményezés, amelyet a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret (TPK)1a létrehozásakor még nem irányoztak elő, valamint a már meglévő többéves programok finanszírozására gyakorolt mindennemű káros hatás elkerülése érdekében ezt az összeget kizárólag a többéves pénzügyi keret felső kiadási küszöbértékei alatti el nem különített forrásokból és/vagy a többéves pénzügyi keret vonatkozó különleges eszközeinek mozgósításából kell előteremteni. A végleges összeget az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

 

______________________

 

1a  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet maradéktalan betartásával kell végrehajtani6. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni.

(5)  A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet maradéktalan betartásával kell végrehajtani6. A finanszírozás elsősorban támogatások formájában történhet. Adott esetben pénzügyi eszközöket vagy közbeszerzési eljárást is lehet alkalmazni. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a támogatásra felhasználható alternatív finanszírozási formák (pénzügyi eszközök és közbeszerzések) intenzívebb igénybe vételének lehetőségét annak érdekében, hogy azok a következő többéves pénzügyi keret futamideje alatt e program jelentősebb finanszírozási forrásává váljanak.

_________________

_________________

6Az Európai Parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

6Az Európai Parlamenti és Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, a szellemi tulajdon védelme, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez az Unióban a tagállamok által kifejlesztett, már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Ha egy vállalkozói konzorcium a program valamelyik támogatható tevékenységében szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a Bizottság felé a fő kapcsolattartó lesz.

(15)  Ha egy vállalkozói konzorcium a program valamelyik támogatható tevékenységében szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás, pénzügyi eszköz vagy közbeszerzés formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a Bizottság felé a fő kapcsolattartó lesz.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe lehet venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló –együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának lehetővé kell tennie az uniós védelmi ipar képességeinek és szakismereteinek megtartását és fejlesztését, és hozzá kell járulnia az Unió technológiai és ipari függetlenségének megerősítéséhez. Emellett ennek az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe lehet venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló –együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez, a kettős felhasználású technológiákat is ideértve. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 20 %-át, ha prototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a prototípus gyártásával kapcsolatos tevékenységek támogatható összköltségének 20%-át. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Mivel az Unió támogatása az ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak magára a fejlesztési szakaszra vonatkozik, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában a Bizottságot nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazandó rendszerét a kedvezményezettek szerződésben fogják meghatározni.

(20)  Mivel az Unió támogatása az ágazat versenyképességének erősítését célozza, és csak magára a fejlesztési szakaszra vonatkozik, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában a Bizottságot nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alkalmazandó rendszerét a kedvezményezettek szerződésben fogják meghatározni a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés egy részét az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani.

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetésnek az ilyen tevékenységekre fordítandó részarányát legalább 20%-ban kell meghatározni.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a)  Az Európai Parlament számára a tagállamok bizottságában megfigyelői státuszt kell biztosítani.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A program minden événekvégén a Bizottságnak végrehajtási és értékelő jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, adott esetben pedig hatásai szempontjából megvizsgálja és értékeli a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell.

(25)  A program minden évének végén a Bizottságnak végrehajtási és értékelő jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, adott esetben pedig hatásai szempontjából megvizsgálja és értékeli a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. A Bizottságnak ezenkívül köztes végrehajtási jelentést is készítenie kell, és annak megállapításait a védelmi ipari fejlesztési program folytatására vonatkozó, a következő többéves pénzügyi keretben meghatározandó jogalkotási aktus végleges elfogadását megelőzően, kellő időben a jogalkotók rendelkezésére kell bocsátania.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

a)  az Unió stratégiai autonómiájának és technológiai és ipari függetlenségének, továbbá az uniós védelmi ipar innovációs képességének és versenyképességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a vállalkozások között a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése;

b)  a tagállamok által a védelmi képességre vonatkozóan közösen elfogadott prioritásokkal összhangban a vállalkozások, közöttük a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok között a technológiák vagy termékek fejlesztése tekintetében folytatott együttműködés támogatása és megtöbbszörözése a kompatibilitás, az átjárhatóság és a szabványosítás előmozdítása mellett, különösen az arra vonatkozó közös technikai jellemzők meghatározása révén;

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR.

A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR, amit kizárólag a 2014–2020 között időszakra szóló többéves pénzügyi keret küszöbértékei alatti el nem különített forrásokból és/vagy a többéves pénzügyi keret vonatkozó különleges eszközeinek mozgósításából kell előteremteni.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Kedvezményezettek lehetnek az Unióban alapított vállalkozások, amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(1)  Kedvezményezettek és alvállalkozóik lehetnek az Unióban alapított vállalkozások, amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió területén kell lenniük. Ezen infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások használata semmilyen módon sem kerülhet harmadik ország vagy nem európai uniós szerv ellenőrzése vagy korlátozása alá.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ha az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorciumnak ki kell neveznie egy koordinátorként működő tagot, akit a támogatási megállapodásban is fel kell tüntetni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a támogatási megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(1)  Ha az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, az adott tevékenységben részt venni kívánó konzorciumnak ki kell neveznie egy koordinátorként működő tagot, akit a támogatási megállapodásban is fel kell tüntetni. A koordinátor a fő kapcsolattartó a konzorcium tagjai és a Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv között, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik, vagy ha a támogatási megállapodás értelmében fennálló kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az uniós pénzügyi segítségnyújtás pénzügyi eszköz vagy közbeszerzés formáját is öltheti.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket a következő halmozódó szempontok alapján kell értékelni:

A program keretében finanszírozásra javasolt tevékenységeket a 2. cikkben meghatározott célkitűzések tekintetében és a következő halmozódó szempontok alapján kell értékelni:

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  kiválóság;

a)  technológiai és ipari kiválóság;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a projektben részt vevő tagállamok száma; és

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

c)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban a kapacitásfejlesztési terv vagy az összehangolt éves védelmi felülvizsgálat keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból vagy a fejlett technológiák kettős felhasználásából fedezik; és

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat.

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat, és a projektek legalább egy kategóriáját kifejezetten a kkv-knak kell szentelni.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét.

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés legalább 20%-ából olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik több tagállamból származó kkv-k közötti együttműködést.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság független szakértők közreműködésével értékeli a 10. cikkben szereplő odaítélési szempontok alapján.

(2)  A pályázati felhívás nyomán benyújtott ajánlatokat a Bizottság független uniós nemzeti szakértők közreműködésével értékeli a 10. cikkben szereplő odaítélési szempontok alapján.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Az Európai Védelmi Ügynökséget megfigyelőként meg kell hívni.

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Az Európai Védelmi Ügynökséget és az Európai Parlamentet megfigyelőként meg kell hívni.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi a program végrehajtását, és a 966/2012/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(1)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli a program végrehajtását, és a 966/2012/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá a kkv-knek a program keretében megvalósított határon átnyúló projektekben, illetve a globális értékláncban való részvételét.

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá a kkv-knek a program keretében megvalósított határon átnyúló projektekben, illetve a globális értékláncban való részvételét. A jelentésben ugyancsak értékelni kell a programból támogatott fegyverkivitelekre gyakorolt hatást.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság szükség esetén e program vége előtt megfelelő idővel az új többéves pénzügyi keretből történő finanszírozásra is kitérő jogalkotási javaslatot terjeszt elő a védelmi ipari fejlesztési program folytatására vonatkozóan. A Bizottság által kifejezetten erre a célra készítendő köztes jelentés megállapításait az adott jogalkotási aktus végleges elfogadása előtt a jogalkotók rendelkezésére kell bocsátani.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A program olyan szervezeti egységeket finanszíroz, amelyek eleget tesznek mind az Európai Unió alkalmazandó jogszabályainak, mind pedig a nemzetközi és európai szinten elfogadott szabályoknak, ezért e rendelet alapján nem támogathatók pénzmosáshoz, terrorizmus finanszírozásához, adócsaláshoz és adókijátszáshoz hozzájáruló projektek.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozása

Hivatkozások

COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.6.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

15.6.2017

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.10.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Esteban González Pons

14.7.2017

Az elfogadás dátuma

24.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

10

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Zbigniew Kuźmiuk, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Răzvan Popa, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Ivana Maletić, Stanisław Ożóg, Ivan Štefanec

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa Estaràs Ferragut, Heidi Hautala, Dietmar Köster, Monika Smolková

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

23

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk, Stanisław Ożóg

PPE

Rosa Estaràs Ferragut, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Ivan Štefanec, Patricija Šulin, Inese Vaidere

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, Răzvan Popa, Manuel dos Santos, Monika Smolková, Isabelle Thomas

VERTS/ALE

Indrek Tarand

10

-

ENF

André Elissen

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Liadh Ní Riada

NI

Eleftherios Synadinos

S&D

Jens Geier, John Howarth, Dietmar Köster, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Monika Vana

1

0

ECR

Richard Ashworth

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (24.1.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD))

Előadó: Anneleen Van Bossuyt

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér és a Bizottság javaslata

A Bizottság által 2016 novemberében elfogadott európai védelmi cselekvési tervet üdvözölte az Európai Tanács, és felkérte a Bizottságot, hogy 2017 első félévében terjesszen elő javaslatokat. Az európai védelmi cselekvési terv legfontosabb javaslata az Európai Védelmi Alap létrehozása a védelmi felszerelések és technológiák közös kutatási és közös fejlesztési beruházásainak támogatása céljából. Az alap tehát két különálló, de egymást kiegészítő keretből, nevezetesen egy kutatási és egy képességfejlesztési keretből áll.

Az európai védelmi ipari fejlesztési programra vonatkozó jelen javaslat a képességfejlesztési keretbe tartozik; célja az, hogy a 2019. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban hozzájáruljon az európai védelmi ipar innovációs képességéhez és versenyképességéhez.

Az Európai Bizottság javaslata szerint: kedvezményezettjei az Unióban telephellyel rendelkező vállalkozások; az Unió pénzügyi segítséget nyújt, elsősorban támogatás formájában; a támogatható tevékenységeket legalább két tagállamban telephellyel rendelkező legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani; a finanszírozás mértéke a tevékenység teljes költségének legfeljebb 20%-a, ha prototípusgyártásról van szó; az állandó strukturált együttműködés területén tevékenységet kialakító kedvezményezettek több finanszírozásra lesznek jogosultak; a program költségvetése 500 millió EUR lenne. A javasolt rendelet az Unió védelmi iparát érintő intézkedéseket tartalmaz. A Bizottság a javaslat jogalapjaként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkét (iparpolitika) alkalmazza.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság előadójának álláspontja

Az előadó elvben üdvözli a Bizottság javaslatát. Bár az elsődleges cél a védelmi ipar versenyképességének javítása, az eszköz a belső piac szempontjából nézve is támogatható. Annak ellenére, hogy a meglévő belső piaci eszközök biztosítanak olyan megoldásokat, amelyek előmozdítják a tagállamok közötti hatékony együttműködést, valamint a méretgazdaságosság kihasználását, a védelmi piac továbbra is széttagolt. Az előadó tehát úgy véli, hogy kiegészítő intézkedések – például a célzott uniós finanszírozás – hozzájárulhatnak több olyan együttműködésen alapuló fejlesztési projekthez, amely máskülönben nem indulna el, valamint elősegíthetik az egyre integráltabb európai piac alapjainak lefektetését az ágazatban.

Ugyanakkor, amennyiben uniós pénzek elköltésére kerül sor, az előadó véleménye szerint fontos, hogy a védelmi ágazat sajátos jellemzői ellenére is a legmagasabb szintű átláthatóság legyen biztosítva, és a program a lehető legnyitottabb legyen.

Az előadó továbbá úgy véli, hogy a javaslat több ponton is javítható, és módosításokat terjeszt elő a következő kérdésekre irányulóan:

•  a részvételi követelményekben meghatározott számok emelése a vállalkozások esetében háromról nyolcra, a tagállamok esetében kettőről hatra; a Bizottság által javasolt részvételi követelmények igen alacsony küszöbértéket határoznak meg, így az uniós támogatás valójában nem indokolható. A finanszírozott projekteknek a gyakorlatban kell előmozdítaniuk az európai együttműködést, és ez csak a részvételi küszöbértékek megemelése mellett lehetséges;

•  a program célkitűzéseinek jobb összekapcsolása az odaítélési szempontokkal és az értékelési/jelentéstételi követelményekkel;

•  a tagállamok közös beszerzés melletti elköteleződésére vonatkozó odaítélési szempont egyértelműsítése annak biztosítása érdekében, hogy a védelmi beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv hatályához ne férjen kétség;

•  szükség esetén harmadik országban alapított vállalkozások részvételének engedélyezése, azzal a feltétellel, hogy ezt a munkaprogram lehetővé teszi; így támogathatók lehetnének olyan fontos projektek, amelyek a program célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják, és harmadik országbeli vállalkozás részvételét teszik szükségessé; ezen a téren óvatosabban lehetne eljárni a szellemitulajdon-jogok vonatkozásában;

•  amellett, hogy a főszabály az európai vállalkozások fokozottabb együttműködése, kivételes és indokolt esetekben bizonyos mértékű rugalmasság biztosítása a résztvevők száma és típusa, valamint a székhely vonatkozásában;

•  kapcsolódó odaítélési szempontok hozzáadásával a fokozott együttműködésnek (a résztvevők és a tagállamok magas számának) és a kkv-k jelentős mértékű részvételének ösztönzése;

•  a prototípusgyártástól eltérő tevékenységek esetében a pénzügyi hozzájárulás mértékének legfeljebb 50%-ra csökkentése, illetve – ha e tevékenységeket kkv-k végzik – 100%-ra emelése;

•  A megkülönböztetésmentesség biztosítása, valamint az új tagállamok együttműködésének ösztönzése érdekében az állandó strukturált együttműködés területén megvalósuló projektek járulékos pénzügyi támogatásának (10%) megszüntetése;

•  éves értékelés és jelentéstétel előírása e kétéves program kapcsán, különösen azért, mert kísérleti projektnek tekinthető egy következő többéves program vonatkozásában, és mert e javaslatról nem készült átfogó hatásvizsgálat;

•  a program költségvetésének 500 millió euróról 355 millió euróra csökkentése. A Bizottság szerint 145 milliót a sikeres Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programból használnak majd fel, amely többek közt a digitalizációt előmozdító kulcsfontosságú tevékenységekbe eszközöl beruházásokat.

MÓDOSÍTÁS:

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége és innovációja. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt.

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége és innovációja, valamint hogy Európában integráltabb védelmi piac jöjjön létre, amely egyidejűleg és megfizethető módon elégíti ki a tagállamok eltérő biztonsági igényeit. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap létrehozására a védelmi felszerelésekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából. Az Alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes fejlesztési ciklusa alatt. Az Alap rendeltetése, hogy kiegészítse a védelemre szánt nemzeti költségvetési forrásokat, és a tagállamokat a védelmi ágazatbeli beruházások növelésére ösztönözze.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonságot is ideértve a versenyképességét. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

(2)  Az Unió védelmi ipara jobb versenyképességének és innovációs képességének előmozdítása, valamint az Unió stratégiai autonómiájának konszolidálása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari fejlesztési programot (a továbbiakban: a program). A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozások közötti együttműködésnek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztési szakaszában történő támogatásával fokozza az Unió védelmi iparának – a kiberbiztonsági ipart is ideértve, tekintettel a fejleményekre a kibertámadások sebességének és kifinomultságának terén – versenyképességét és teljesítményét. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét. A fejlesztési szakasz támogatásával a program hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, és elősegítené a kutatás és a gyártás közötti szakadék megszüntetését, illetve ösztönözné az innováció minden formáját. A programnak ki kell egészítenie az EUMSZ 182. cikkének megfelelően folyó tevékenységeket, de nem vonatkozik a védelmi vonatkozású termékek és technológiák gyártására.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén.

(3)  Az európai védelmi piac széttagoltsága és a védelmi ágazatban a tagállamok közötti együttműködésen alapuló projektek csekély száma miatt a képességek és a kiadások feleslegesen megkétszereződnek. A védelmi ipar méretgazdaságosságának jobb kihasználása és az egységes védelmi piac megerősítése érdekében a programnak elő kell mozdítania a vállalkozások közötti együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztése terén a fővállalkozók és a beszállítók szintjén egyaránt, amennyiben meghatározásra kerültek a képességre vonatkozó, közösen elfogadott követelmények, valamint az interoperabilitás hiánya és a technológiai hiányosságok ellen ható fellépés történik. Ez várhatóan javítja majd az egységes piac hatékonyságát a védelmi ágazatban, ami végső soron jobb ár-érték arányt jelenthet a tagállamok számára.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A program költségvetése nem járhat kedvezőtlen hatással azon programok megvalósítására, amelyekből az átcsoportosításra kerül sor, ennek megfelelően elsősorban a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékból és a Rugalmassági Eszközből kell finanszírozni.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az Unió stratégiai önállóságának erősítésére vonatkozó célkitűzésnek megfelelően, a programon keresztül nyújtott uniós pénzügyi támogatás esetén, ha a tagállamok az európai piacon elérhető termékeket vagy technológiát kívánnak beszerezni, elsőbbséget kell biztosítani a program keretében fejlesztett termékeknek és technológiáknak.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az ágazat sajátosságaira tekintettel a gyakorlatban egyetlen együttműködésen alapuló projekt sem indulhat el a vállalkozások között addig, amíg a tagállamok nem állapodnak meg a projektek támogatásában. A közös védelmi képességbeli prioritások uniós szintű meghatározását követően, adott esetben pedig a regionális szintű együttműködési kezdeményezéseket is figyelembe véve a tagállamok meghatározzák és egységesítik a projekt katonai követelményeit, illetve meghatározzák a műszaki előírásokat. Egy projektvezetőt is kinevezhetnek, aki felel az együttműködésen alapuló projekt fejlesztésével kapcsolatos munka irányításáért.

(7)  Az ágazat sajátosságaira tekintettel a gyakorlatban egyetlen együttműködésen alapuló projekt sem indulhat el a vállalkozások között addig, amíg a tagállamok nem állapodnak meg a projektek támogatásában. A közös védelmi képességbeli prioritásoknak a közös biztonság- és védelempolitika és az állandó strukturált együttműködés keretében történő, uniós szintű meghatározását követően, adott esetben pedig a regionális szintű együttműködési kezdeményezéseket is figyelembe véve a tagállamok meghatározzák és egységesítik a projekt védelmi vonatkozású követelményeit, és meghatározzák a műszaki előírásait.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipari versenyképességének támogatása az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, illetve megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók a program keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik.

(10)  Mivel a program célja az Unió védelmi ipara versenyképességének és integrációjának, valamint a tagállamok közötti együttműködés támogatása bizonyos kockázatok átvállalása révén az együttműködésen alapuló projektek fejlesztési szakaszában, a program keretében a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, például a közös műszaki előírások és szabványok meghatározása, a tervezés, a prototípusgyártás, a tesztelés, a hitelesítés és a tanúsítás, valamint megvalósíthatósági tanulmányok és egyéb támogatási intézkedések támogatandók. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák számottevő fejlesztésére is vonatkozik.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Mivel a program célja elsősorban a tagállamok vállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak a programból finanszírozási támogatást, ha legalább két különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével valósulnak meg.

(11)  Mivel a program célja elsősorban a tagállamok köz-vagy magánvállalkozásai között megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak a programból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével valósulnak meg.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a határon átnyúló együttműködésnek sokszor akadálya az, hogy nehéz megállapodni a közös műszaki előírásokban. A közös műszaki előírások hiánya vagy alacsony szintje növekvő bonyodalmakat, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. Feltételként kell szabni, hogy a program keretében uniós támogatásban csak akkor lehet részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírások tekintetében. A programból támogatni kell azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

(12)  A védelmi vonatkozású termékek és technológiák fejlesztésében a határon átnyúló együttműködésnek sokszor akadálya az, hogy nehéz megállapodni közös műszaki előírásokról és szabványokról, valamint előmozdítani az interoperabilitást. A közös műszaki előírások vagy szabványok hiánya vagy alacsony szintje növekvő bonyodalmakat, késedelmeket és megugró költségeket eredményez a fejlesztési szakaszban. Alapfeltételként kell szabni, hogy a program keretében uniós támogatásban csak akkor lehet részesülni, ha megállapodás született a közös műszaki előírások vagy szabványok tekintetében. A programból támogathatónak kell lenniük azoknak a tevékenységeknek is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Mivel a program az uniós védelmi ipar versenyképességének erősítésére irányul, csak az Unióban alapított és ténylegesen a tagállamok vagy állampolgáraik által ellenőrzött szervezetek részesülhetnek támogatásban. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a kedvezményezettek és alvállalkozók által a program keretében finanszírozott tevékenységekhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(13)  Mivel a program a hatékony együttműködésnek és az uniós védelmi ipar versenyképességének fejlesztésére, valamint az Unió stratégiai védelmi önállóságának megerősítésére irányul, csak azon szervezetek részesülhetnek pénzügyi támogatásban, amelyek az Unióban telephellyel rendelkeznek, és felsővezetői testületük is az Unióban működik. Harmadik országbeli vállalkozásoknak is lehetőséget kell kapniuk a projektekben való részvételre, amennyiben a munkaprogramban meghatározott harmadik országban találhatóak. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető védelmi és biztonsági érdekeinek védelmét biztosítandó, a program keretében finanszírozott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozók által felhasznált infrastruktúra, létesítmények és eszközök nem lehetnek harmadik ország területén. A kedvezményezettek és alvállalkozóik nem állhatnak harmadik országok, illetve harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt, az ellenőrzésnek például a versenypolitikában alkalmazott értelmezése szerint.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható projektek folyamatosan biztosíthatják a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak a program céljainak eléréséhez. E projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(14)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható projektek folyamatosan biztosíthatják a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok vállalkozásai között, ezzel pedig ténylegesen hozzájárulhatnak a program céljainak eléréséhez. E projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe lehet venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló –együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

(16)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió védelmi érdekeivel és a nemzetközi joggal összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a tagállamok által közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat. Az Unióban a közös védelmi képességbeli prioritásokat elsősorban a képességfejlesztési terv keretében határozzák meg. A Bizottság által 2016. november 30-án közzétett európai védelmi cselekvési terv rámutatott a polgári és a katonai szféra közötti szinergiák optimalizálásának szükségességére, különösen az űrpolitika, a kiberbiztonság, a kibervédelem és a tengerhajózási biztonság terén. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködés révén. Adott esetben figyelembe kell venni a regionális vagy nemzetközi – például a NATO keretében megvalósuló – együttműködési kezdeményezéseket is, amelyek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös gyártása és beszerzése mellett.

(18)  A finanszírozott tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. Az odaítélési szempontok között ezért figyelembe kell venni azt is, hogy a tagállamok elkötelezték-e már magukat a végtermék vagy -technológia – lehetőség szerint összehangolt módon történő – közös fejlesztése, gyártása vagy beszerzése mellett. A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a foglalt követelményeket minden esetben teljes mértékben érvényesíteni kell, beleértve az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét is; kivételek ugyanezen irányelv szigorú keretei között engedhetők csak meg.

 

___________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 20 %-át, ha prototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban a támogatható összes költséget le kell fedni.

(19)  A programban az Unió pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység támogatható összköltségének 50 %-át, ha prototípus gyártására vonatkozik, amely a fejlesztési szakasz sokszor legköltségesebb tevékenysége. A fejlesztési szakasz egyéb tevékenységeinek esetében azonban az Uniónak a támogatható költségek legfeljebb 75 %-át, míg a kkv-k által megvalósított tevékenységek esetében 100 %-át kell fedeznie.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  A versenyképesebb és még inkább piacvezérelt európai védelmi ipar kialakulásának egyik akadálya az, hogy a tagállamok és az illetékes hatóságok a beszerzett termékekre vonatkozó információk elfedése érdekében időnként olyan esetekben is a megfelelő közbeszerzési eljárást mellőzve szerzik be az új védelmi vonatkozású termékeket, amikor ez kevéssé vagy egyáltalán nem lenne indokolt. Ezt a problémát tehát a program keretében is elemezni kell, és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket a versenyképesebb és piacvezéreltebb európai védelmi ipar kialakítása érdekében anélkül, hogy ez további költségeket jelentene a program számára.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő többéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés egy részét az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani.

(21)  A Bizottságnak meg kell határoznia a program célkitűzéseinek megfelelő kétéves munkaprogramot. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie (a továbbiakban: programbizottság). Tekintettel az Unión belüli gazdasági növekedés, innováció, munkahelyteremtés és társadalmi integráció biztosítása szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó uniós politikára, továbbá arra, hogy a támogatott tevékenységekhez jellemzően transznacionális együttműködésre lesz szükség, fontos, hogy a munkaprogram tartalmazza és lehetővé tegye a kkv-k határon átnyúló részvételét, éppen ezért a teljes költségvetés egy részét az e célt szolgáló tevékenységekre kell fordítani, mivel a kkv-k központi szerepet töltenek be az európai védelmi ipar bázisában és az értékláncban. Az új beruházásokhoz szükséges friss tőkéhez való hozzáférés szempontjából azonban ezek a vállalkozások képezik a védelmi vonatkozású ellátási lánc legkiszolgáltatottabb elemeit.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a tagállamok képviselőiből álló bizottságban. Az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

(22)  A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a programbizottságban. Az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a programbizottság munkáját.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A program végén a Bizottságnak végrehajtási jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, adott esetben pedig hatásai szempontjából megvizsgálja a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell,

(25)  A program minden évének végén a Bizottságnak végrehajtási és értékelő jelentést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei és hatásai szempontjából megvizsgálja és értékeli a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak a program határon átnyúló projektjeiben, illetve a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, A kkv-k alacsony részvétele esetén, a Bizottságnak ki kell vizsgálnia a helyzethez vezető okokat, és késedelem nélkül olyan megfelelő új intézkedéseket kell javasolnia, amelyek lehetővé teszik a kkv-k részvételi arányának növelését.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő tevékenységek támogatásával;

a)  az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javítása fejlesztési szakaszban lévő, határon átnyúló tevékenységek támogatásával;

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban a vállalkozások között – a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló együttműködés támogatása és megtöbbszörözése;

b)  a tagállamok által az Unió szintjén közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban – beleértve a védelmi ipar számára a kibervédelmi képességek és a kiberbiztonsági megoldások fejlesztését, valamint a párhuzamos tevékenységek elkerülése és az interoperabilitás és szabványosítás előmozdítása érdekében – a tagállamok és vállalkozások között – a kis- és középvállalkozásokat is ideértve – a technológiák vagy termékek fejlesztésében megvalósuló határon átnyúló együttműködés növelése, támogatása és megtöbbszörözése, az egységes védelmi piacon megvalósuló integrált tevékenységek támogatása céljából, a kis- és középvállalkozások bevonását is ideértve;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez.

c)  a védelmi kutatási eredmények jobb hasznosításának előmozdítása, illetve hozzájárulás a kutatás és a fejlesztés közötti szakadék megszüntetéséhez a tagállamok által közösen elfogadott, Unión belüli védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban;

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  hozzájárulás az Unió stratégiai védelmi önállóságához az önálló és konszolidált európai védelmi ipar egységes piacon belüli növekedése és az ellátás biztonságának garantálása révén;

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)  új készségek fejlesztésének és elsajátításának támogatása a védelmi ágazat munkavállalói körében;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR.

A 2019–2020-as időszakra a program végrehajtására megállapított összeg folyó árakon 500 millió EUR, amelyet a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret küszöbértékei alatti, el nem különített tartalékokból, különösen a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékból és a Rugalmassági eszközből kell előteremteni.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program a fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeket folytató kedvezményezetteknek fog támogatást nyújtani, és alkalmazási köre új termékekre és technológiákra, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésére is kiterjed a következők tekintetében:

(1)  A program meghatározza a fejlesztési szakaszban lévő tevékenységeket folytató kedvezményezetteket és támogatást nyújt nekik, és alkalmazási köre új termékekre és technológiákra, valamint már létező termékek és technológiák számottevő fejlesztésére is kiterjed a következők tekintetében:

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve műszaki előírások, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették;

a)  védelmi vonatkozású termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve műszaki előírások vagy szabványok, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tevékenységet legalább két különböző tagállamban alapított legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani. A kedvezményezett vállalkozások nem állhatnak közvetlenül vagy közvetve sem ugyanazon entitás, sem egymás tényleges ellenőrzése alatt.

(2)  A tevékenységet legalább három különböző tagállamban telephellyel rendelkező legalább három vállalkozás együttműködésével kell megvalósítani. A kedvezményezett vállalkozások és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóik nem állhatnak közvetlenül vagy közvetve sem ugyanazon jogi személy, sem egymás tényleges ellenőrzése alatt.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet közös műszaki előírások alapján kell folytatni.

(4)  Az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az adott tevékenységet közös műszaki előírások vagy szabványok alapján kell folytatni, amelyek elősegítik az interoperabilitást.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Kedvezményezettek lehetnek az Unióban alapított vállalkozások, amelyekben a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes vállalkozáson keresztül a tényleges ellenőrzést is gyakorolják. Ezenkívül a tevékenység teljes ideje alatt a résztvevők, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek olyan ország területén, amely nem tagja az Uniónak.

(1)  A kedvezményezetteknek és alvállalkozóiknak az Unióban telephellyel rendelkező, köz- vagy magánvállalkozásoknak kell lenniük, és felsővezetői testületüknek is az Unióban kell működnie. A tevékenység teljes ideje alatt a kedvezményezettek, köztük alvállalkozók és egyéb harmadik személyek által a program keretében finanszírozott tevékenység céljára felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek és eszközöknek a tagállamok területén kell lenniük.

 

A kedvezményezettek és alvállalkozóik nem állhatnak harmadik országok, illetve harmadik országbeli jogi személyek ellenőrzése alatt.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

További részvételi feltételek

 

(1) Szükséges és megfelelően indokolt esetben a munkaprogramok a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és céljainak megfelelően további, többek között a résztvevők számára, típusára vagy telephelyére vonatkozó feltételeket is meghatározhatnak.

 

(2) Adott esetben a kedvezményezettek együttműködhetnek a munkaprogramban meghatározott harmadik országban lévő vállalkozásokkal.

 

Az első albekezdésben említett együttműködés feltétele, hogy ezek a vállalkozások megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek a támogatható tevékenység terén.

 

Egy harmadik ország vagy harmadik országban telephellyel rendelkező jogi személy ellenőrzése alatt álló vállalkozás is együttműködhet valamely tevékenység kedvezményezettjeivel, amennyiben az a tagállam, amelyben a kedvezményezett található, tényleges nemzeti eljárásaival vagy szerződéses megállapodásokkal összhangban megfelelő biztosítékokat nyújt arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó vállalkozásnak a tevékenységben való részvétele nem ellentétes az Uniónak és tagállamainak az EUSZ V. címével összhangban, a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel.

 

Az (1) és (2) albekezdés alkalmazásában a NATO-tagországok mindig támogathatóak.

 

(3) A támogatható tevékenységnek összhangban kell lennie az EUSZ 42. cikke (1) bekezdésében említett békefenntartási, konfliktusmegelőzési és a nemzetközi biztonság megerősítésére irányuló feladatokkal, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveknek megfelelően.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, ezzel pedig az Unió ipari önállóságának erősítéséhez a védelmi vonatkozású technológiák területén; és

b)  hozzájárulás a védelmi iparok innovációjához és technológiai fejlesztéséhez, valamint hozzájárulás az egységes védelmi piac erősítéséhez;

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához; és

c)  a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) szolgálata azon védelmi technológiák erősítésével, amelyek hozzájárulnak a tagállamok által az Unióban, valamint adott esetben regionális vagy nemzetközi szinten közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritások megvalósításához;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik; és

d)  életképesség, elsősorban a kedvezményezettek részéről annak bizonyításával, hogy a támogatható tevékenység költségeinek fennmaradó részét egyéb finanszírozási eszközökkel, például a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik;

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy -technológia összehangolt módon történő közös gyártása és beszerzése mellett, ideértve adott esetben az együttes közbeszerzést is.

e)  a 6. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában ismertetett tevékenységek esetén hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez és egységes európai védelmi piac erősítéséhez, aminek bizonyítására a kedvezményezettek igazolják, hogy a tagállamok elkötelezték magukat a végtermék vagy -technológia összehangolt módon történő közös fejlesztése, gyártása vagy beszerzése mellett, ideértve adott esetben az együttes közbeszerzést is, a honvédelmi és biztonsági beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelvvel összhangban;

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  az Európai Unióban telephellyel rendelkező, hozzáadott értéket biztosító kkv-k akár a konzorcium tagjaként, akár alvállalkozóként történő számottevő bevonása, különös tekintettel azokra a kkv-kra, amelyek a konzorcium vállalkozásainak telephelye szerinti tagállamokban nem rendelkeznek telephellyel;

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

eb)  intenzívebb vagy új, határon átnyúló együttműködés.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a tevékenység összköltségének 20 %-át, ha prototípusgyártásról van szó. Minden egyéb esetben a tevékenység teljes költségének erejéig nyújtható támogatás.

(1)  A program keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladja meg a tevékenység összköltségének 50 %-át, ha a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett prototípusgyártásról van szó. A 6. cikk (1) bekezdésének a) és c)–f) pontjában említett minden egyéb tevékenység esetében a támogatás nem haladja meg a tevékenység teljes költségének 75 %-át, a kkv-k esetében végzett tevékenységek esetében pedig 100 %-át.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amennyiben egy konzorcium vállalja, hogy a tevékenység teljes támogatható költségének legalább 10 %-át olyan kkv-k-nak juttatja, amelyek a konzorcium részét képező vállalkozások telephelye szerinti tagállamoktól eltérő tagállamban rendelkeznek telephellyel, e konzorcium finanszírozásának mértéke további 10 százalékponttal növelhető.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság nem tulajdonosa a tevékenységből származó termékeknek vagy technológiáknak, és a tevékenységhez tartozó szellemi tulajdonjogokra sem tarthat igényt.

A Bizottság nem tulajdonosa a tevékenységből származó termékeknek vagy technológiáknak, és a tevékenységhez tartozó szellemi tulajdonjogokra sem tarthat igényt. Az ezen európai alap támogatásával kifejlesztett vagy gyártott technológiai termékek nem képezhetik sem technológiatranszfer, sem bármilyen szellemi tulajdonjog tárgyát az Európai Unión kívüli harmadik országok javára, sem pedig olyan gazdasági szereplők javára, amelyet nem az Unió egyik tagállama ellenőriz.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján a program idejére szóló többéves munkaprogramot fogad el. A Bizottság e végrehajtási jogi aktust a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el. A munkaprogramnak összhangban kell lennie a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján a program időtartamára szóló kétéves munkaprogramot fogad el. A Bizottság e végrehajtási jogi aktust a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadja el.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat.

(2)  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat, és azt, hogy milyen közvetlen kapcsolatban állnak a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét.

(3)  A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határon átnyúló részvételét, lehetőség szerint egy kimondottan a kkv-k határon átnyúló részvételét célzó projektkategória alapján;

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A munkaprogram meghatározza azokat a harmadik országokat, amelyekben a 7a. cikk alkalmazásában a kedvezményezettekkel együttműködő vállalkozások lehetnek.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nyomon követés és jelentéstétel

Nyomon követés, értékelés és jelentések

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi a program végrehajtását, és a 966/2012/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(1)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli a program végrehajtását, és a 966/2012/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság visszamenőleges értékelő jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell mindenekelőtt a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét. A jelentésben elemezni kell továbbá a kkv-knek a program keretében megvalósított határon átnyúló projektekben, illetve a globális értékláncban való részvételét.

(2)  Az Unió jövőbeli eredményesebb és hatékonyabb szakpolitikai fellépéseinek támogatása érdekében a Bizottság éves értékelő jelentéseket készít, amelyeket megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésekben a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján értékelni kell különösen a 2. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítésének helyzetét, és meg kell vizsgálni, hogy a támogatott tevékenységek a pénzügyi végrehajtás, az eredmények, a költségek és adott esetben a hatások tekintetében mennyire voltak hatékonyak és eredményesek. Elemezni kell továbbá a 10. cikkben rögzített, különböző odaítélési szempontokat, és lényeges adatokat kell szolgáltatni, többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok részvételéről a végrehajtott projektekben és a globális értékláncban.

 

Emellett a jelentéseknek információkkal kell szolgálniuk a létrejött szellemitulajdon-jogok megoszlásáról.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozása

Hivatkozások

COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.6.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

15.6.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Anneleen Van Bossuyt

12.7.2017

Vizsgálat a bizottságban

21.11.2017

4.12.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

23.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Philipp Albrecht, Edward Czesak, Roberta Metsola, Dariusz Rosati, Adam Szejnfeld, Josef Weidenholzer, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

28

+

ALDE

EFDD

PPE

 

 

S&D

 

 

Verts/ALE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

Marco Zullo

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Philippe Juvin, Javi López, Eva Maydell, Roberta Metsola, Dariusz Rosati, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Adam Szejnfeld, Mihai Ţurcanu

Nicola Danti, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Josef Weidenholzer

Jan Philipp Albrecht, Igor Šoltes

8

-

ECR

EFDD

ENF

S&D

Edward Czesak, Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Anneleen Van Bossuyt

Tim Aker, Robert Jarosław Iwaszkiewicz

Mylène Troszczynski

Kerstin Westphal

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozása

Hivatkozások

COM(2017)0294 – C8-0180/2017 – 2017/0125(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

7.6.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

15.6.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

15.6.2017

BUDG

15.6.2017

IMCO

15.6.2017

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

5.10.2017

BUDG

5.10.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Françoise Grossetête

6.7.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

27.11.2017

11.1.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

21.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

12

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cornelia Ernst, Gerben-Jan Gerbrandy, Françoise Grossetête, Janusz Korwin-Mikke, Werner Langen, Florent Marcellesi, Dominique Riquet, Davor Škrlec

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jan Keller, Stanisław Ożóg

Benyújtás dátuma

26.2.2018

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

49

+

ALDE

Fredrick Federley, Gerben-Jan Gerbrandy, Morten Helveg Petersen, Dominique Riquet, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Stanisław Ożóg, Evžen Tošenovský

EFDD

Dario Tamburrano

ENF

Angelo Ciocca, Barbara Kappel

PPE

Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Angelika Niebler, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Anna Záborská

S&D

Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jan Keller, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Dan Nica, Miroslav Poche, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

12

-

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Cornelia Ernst, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

NI

Janusz Korwin-Mikke

S&D

Martina Werner

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Florent Marcellesi, Davor Škrlec, Claude Turmes

2

0

ENF

Christelle Lechevalier

S&D

Patrizia Toia

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. március 9.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat