Eljárás : 2017/2226(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0047/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0047/2018

Viták :

PV 13/03/2018 - 20
CRE 13/03/2018 - 20

Szavazatok :

PV 14/03/2018 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0077

JELENTÉS     
PDF 785kWORD 84k
28.2.2018
PE 615.386v02-00 A8-0047/2018

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Hugues Bayet

A vélemény előadója (*):

Jean Arthuis, Költségvetési Bizottság

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONTJA
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen 121. cikkének (2) bekezdésére, 136. cikkére és 148. cikkére,

–  tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az Európai Költségvetési Tanács az euróövezet egészére nézve megfelelő jövőbeli költségvetési irányvonalról szóló, 2017. június 20-i jelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2010. március 25–26-i és 2010. június 17-i következtetéseire és a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló, 2015. július 14-i (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel „A rugalmasság legjobb kihasználása a Stabilitási és Növekedési Paktum meglévő szabályain belül” című, 2015. január 13-i bizottsági közleményre (COM(2015)0012),

–  tekintettel „A gazdasági kormányzás keretének felülvizsgálata: mérleg és főbb kérdések” című, 2015. június 24-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésre („az öt elnök jelentése”),

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel a Bizottság „További lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2017. december 6-i közleményére (COM(2017)0821),

–  tekintettel a Bizottság 2017. évi őszi európai gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel az európai szemeszter keretében az euróövezetben megvalósuló gazdaságpolitikai koordinációról szóló, a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára készült tanulmányokra és mélyreható elemzésekre (2015. november),

–  tekintettel a 2016. évi éves növekedési jelentésről szóló 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690), a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésre (COM(2015)0691) és a közös foglalkoztatási jelentés tervezetére (COM(2015)0700),

–  tekintettel a 2017. november 17-én Göteborgban elfogadott, a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozatra,

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a 2017. december 13-i „Ajánlás a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően” című állásfoglalására(13),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2017. november 22-i ajánlásra,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2018-as európai szemeszter prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel az európai szemeszterre vonatkozó csomagról és a 2018. évi éves növekedési jelentésről a Bizottsággal folytatott európai parlamenti vitára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A7–0000/2018),

A.  mivel a Bizottság előjegyzései szerint az európai gazdaság várhatóan tovább növekszik, míg a munkahelyteremtésnek és a háztartások vásárlóerejének a növekedése az elkövetkező két évben veszít is lendületéből – a növekedés 2017-ben az EU-ban eléri a 2,4%-ot, majd 2018-ban elhanyagolható módon 2,2%-ra, 2019-ben pedig 2,0%-ra lassul; mivel azonban további szakpolitikai intézkedésekre lesz szükség a gazdasági világválság megoldatlan következményeinek felszámolásához;

B.  mivel az uniós gazdaság jelenlegi helyzete ambiciózus és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokra és beruházásokra szólít fel a tagállamokban a fenntartható növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség megteremtése és a felfelé irányuló konvergencia elérése érdekében;

C.  mivel a magánszektor fogyasztásának növekedése várhatóan enyhén lassul a következő évben a 2019-es fellazulás előtt, a 2017-eshez képest magasabb, az Európai Központi Bank célértéke alatt maradó, de a 2%-hoz közeli infláció miatt;

D.  mivel az Európai Beruházási Bank és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az európai strukturális és beruházási alapok mellett komoly befektetési támogatást nyújtott az EU-ban; mivel ugyanakkor a magánbefektetések még mindig elmaradnak a 2008-as szinttől, kedvezőtlen hatást gyakorolva ezzel a potenciális növekedésre, munkahelyteremtésre és termelékenységre;

E.  mivel a foglalkoztatottság várhatóan tovább bővül: 2017 második negyedévében a foglalkoztatottak száma 235,4 millió fős rekordot ért el; mivel néhány munkaerőpiaci mutató olyan tartós nehézségeket jelez, mint például a munkaerőpiac szegmentáltságának fokozódása, súlyosbodó egyenlőtlenségek, különösen a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében; mivel a munkanélküliségi ráta az EU-ban 7,5%, az euróövezetben pedig 8,9%, ami – amellett, hogy az elmúlt kilenc, illetve nyolc évben mért legalacsonyabb arány– még mindig túlságosan magas, különösen a fiatalok körében; mivel sok tagállamban tartósan nagyon jelentős különbségek állnak fenn, és mivel még mindig nyitva áll néhány lehetőség arra, hogy a foglalkoztatási ráta a válságot követően ismét helyreálljon, sőt arra is, hogy az Európa 2020 stratégia nemzeti céljai megvalósuljanak; mivel a rejtett munkanélküliség (munkába állni vágyó, de munkát aktívan nem kereső munkanélküliek) aránya 2016-ban 20%-os volt;

F.  mivel az adócsalás, az adókikerülés és az egyes nagyvállalatok és magánszemélyek által elkövetett adócsalások következtében több tagállam több milliárd eurónyi bevételkiesést könyvelhetett el az államháztartás irányítása terén, a kkv-k és más adófizetők kárára;

G.  mivel a javuló gazdasági helyzet lehetővé teszi az ambiciózus és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtását, különösen a beruházások ösztönzésére szolgáló intézkedésekét – tekintettel arra, hogy a beruházások a GDP arányában kifejezett szintje még mindig alacsonyabb a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző időszakban mértnél –, és az államháztartás tekintetében lehetővé teszi a helyzet javítását, figyelembe véve azt a terhet, amelyet a demográfiai fejlemények az adósság fenntarthatóságára rónak;

1.  tudomásul veszi, hogy megjelent a 2018-as éves növekedési jelentési csomag, illetve a beruházások, a nagyratörő és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok és felelős államháztartások javasolt szakpolitikai ötvözete, amelyet a magasabb növekedési szintek tovább emelésének és az európai talpraállás, a felfele tartó konvergencia és a versenyképesség erősítésének eszközeként került bemutatásra; egyetért azzal, hogy a strukturális reform végrehajtását illetően további előrelépésekre van szükség a növekedés és a munkahelyteremtés eléréséért, valamint a gazdasági növekedést hátráltató egyenlőtlenségek elleni küzdelem céljából;

1. fejezet – Beruházások és növekedés

2.  kiemeli a potenciális hozzájárulás, a termelékenység és a versenyképesség elégtelen növekedésének tartós strukturális problémáját, amely a köz- és magánberuházások túl alacsony szintjével, valamint egyes tagállamokban a nagyratörő és társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformok hiányával együtt jár;

3.  emlékeztet arra, hogy egyes tagállamoknak még mindig nagy folyófizetésimérleg-többletük van, amit az állami és magánberuházások fenntartására és a gazdasági növekedés fellendítésére lehetne fordítani;

4.  emlékeztet, hogy mennyire fontos az állami és magánberuházásokat ötvözni a strukturális reformokkal a gazdasági növekedés fellendítése és serkentése érdekében;

5.  hangsúlyozza az állami beruházások fellendítésének fontosságát az EU-ban a közberuházások jelenlegi csökkenésének visszafordítása érdekében; sürgeti emellett a tőkepiaci unió kiteljesedését az egységes piacon történő magánberuházások fellendítése érdekében; úgy véli, hogy tovább kell javítani a magánberuházásokra vonatkozó szabályozási keretet;

6.  hangsúlyozza, hogy a termelékenység növelése érdekében több beruházásra van szükség a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba, valamint a technológiai korszerűsítésbe; emlékeztet, hogy az olyan területekbe való beruházások, mint az infrastruktúrák, a gyermekgondozás, a szociális lakhatás, az oktatás, a képzés, az egészségügy, a kutatás, a digitális innováció és a körforgásos gazdaság növelheti a termelékenységet és/vagy a foglalkoztatást; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen országspecifikus ajánlásokat az energiahatékonyság és az erőforrások használata területén, és biztosítsa, hogy azok teljes mértékben összhangban álljanak a párizsi éghajlatvédelmi megállapodással;

7.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje a jelentős növekedést ösztönző infrastrukturális projektek előtt álló jelenlegi akadályokat az ilyen beruházások időtartama alatt, valamint hogy vitassa meg a Parlamenttel és a Tanáccsal az ilyen akadályoknak a meglévő jogi kereteken belül lehetséges kezelését;

2. fejezet – Felelősségteljes államháztartás

8.   tudomásul veszi, hogy az euróövezet számára tett ajánlásokban javasolt átfogó semleges költségvetési irányvonal – megjegyezve, hogy 2018-ban több tagállamban enyhén ki is bővül a költségvetési irányvonal; emlékeztet arra, hogy a GMU megfelelő működése szempontjából kulcsfontosságú az uniós költségvetési szabályok következetes végrehajtása és betartása, ideértve a meglévő rugalmassági záradékok teljes mértékű tiszteletben tartását is;

9.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti és európai szintű költségvetési irányvonalaknak egyensúlyba kell hozniuk az államháztartások és beruházások hosszú távú, a Stabilitási és Növekedési Paktumot teljes mértékben betartó fenntarthatóságát és a rövid távú makrogazdasági stabilizációt;

10.  üdvözli az államháztartás terén elért javulást (ami kulcsfontosságú a stabilabb, fenntarthatóbb és hatékonyabb növekedés eléréséhez), különösen az államháztartási hiányok mérséklődését és az adósságok GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkenését az EU-ban és az euróövezetben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya még mindig 90% körüli az euróövezetben, és számos tagállamban jóval meg is haladja ezt a szintet; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak sürgősen csökkenteniük kell a GDP-hez viszonyítva magas adóssághányadukat, mivel ezt jelentősen könnyebb elérni gazdasági fellendülés idején; emlékeztet, hogy a népesség elöregedése és más demográfiai változások az államháztartás fenntarthatósága szempontjából komoly terhet jelentenek; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy vállaljanak felelősséget a jövő nemzedékekért;

11.  hangsúlyozza, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nemzeti költségvetések összetételére és irányítására; ezért üdvözli a kiadások felülvizsgálatának terjedő gyakorlatát, és továbbra is arra bátorítja a tagállamokat, hogy mérjék fel költségvetésük minőségét;

3. fejezet – Strukturális reformok

12.   emlékeztet arra, hogy egyes tagállamoknak folytatniuk kell a szociális és környezeti szempontból fenntartható, növekedésbarát strukturális reformok végrehajtását, különös tekintettel az EU-szerte javuló gazdasági helyzet összefüggéseire (szinte valamennyi tagállamban növekedő GDP-vel), a versenyképesség, a munkahelyteremtés, a növekedés és a felfelé irányuló konvergencia fellendítése céljából;

13.  ragaszkodik ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat közelíteni kell az EU2020-as célokhoz; felhívja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe megfelelő szakpolitikákat, és nyújtsanak beruházásokat az egész életen át tartó tanuláshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása vagy fenntartása érdekében, figyelembe véve a munkaerőpiac fejlődését, többek között az új szakmák megjelenését is;

14.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció, a globalizáció és a technológiai változás gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacokat, ami többek között a kiigazított átmenetet igénylő foglalkoztatási formák és viszonyok közötti mélyreható változásokban mutatkozik meg; ezért hangsúlyozza a hozzáférhető és jó minőségű szociális biztonsági rendszerekkel bíró dinamikus munkaerőpiacok jelentőségét, amelyek meg tudnak felelni ezeknek az új munkaerőpiaci realitásoknak;

15.  úgy véli, hogy a beruházási akadályok megszüntetését célzó reformok lehetővé tennék a gazdasági tevékenység azonnali támogatását, és ezzel egyidejűleg megteremtenék a hosszú távú növekedés feltételeit;

16.  a tőke, a munkaerő és a fogyasztás adóztatásának méltányos kiegyenlítésére irányuló adózási felülvizsgálatokat szorgalmaz;

4. fejezet – Konvergencia és befogadás

17.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek és az országspecifikus ajánlásoknak hozzá kell járulniuk az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve a szociális jogok pillérében meghatározott célkitűzéseket, valamint elő kell segíteniük a növekedést és a munkahelyteremtést; ezért üdvözli a szociális eredménytáblát, mint a szociális pillér megvalósításának nyomon követését szolgáló eszközt;

18.  kiemeli, hogy a közelmúltban a reálbérek növekedése elmaradt a termelékenység bővülésétől, míg a munkaerőpiacon javulás volt tapasztalható; ennek fényében hangsúlyozza, hogy bizonyos ágazatokban és területeken talán van lehetőség béremelésre a termelékenységgel kapcsolatos célokkal összhangban, a jó életszínvonal biztosítása érdekében, figyelembe véve a versenyképességet és az egyenlőtlenségek leküzdésének szükségességét;

19.  rámutat, hogy a költségvetési politikának figyelembe kell vennie az EKB függetlenségét tiszteletben tartó monetáris politikát;

20.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a környezeti fenntarthatóságot fokozó beruházások támogatására, valamint hogy biztosítsa az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és az európai szemeszter közötti megfelelő kapcsolatot;

21.  üdvözli, hogy a 2018-as éves növekedési jelentés elismeri azt, hogy hatékony és tisztességes adórendszerekre van szükség, amelyek megfelelő ösztönzést jelentenek a gazdasági tevékenység számára; támogatja a Bizottságnak a fokozott átláthatóság, a megreformált héarendszer eléréséért tett kezdeményezéseit, és tudomásul veszi, hogy történtek lépések a konszolidált közös társasági adóalap eléréséért; üdvözli az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés megakadályozására tett nemzetközi szintű erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy a hatékonyabb nemzeti adórendszerekkel jelentősen növelhetők az államháztartási bevételek;

22.  felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő intézkedéseket a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET) illetve a menekültek támogatására és integrálására, és időben jelezzék előre a munkaerőpiacra való gördülékeny bevezetésük érdekében (azt megelőzendő, hogy a fekete gazdaság beszippantsa őket), akárcsak az állami szolgáltatások elegendő erőforrással való ellátottsága érdekében szükséges követelményeket; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek kulcsszerepet tölthetnek be a NEET személyek és a migránsok integrációjának elősegítésében és annak megelőzésében, hogy munkaerőpiaci diszkrimináció áldozatai legyenek;

23.  aggódik amiatt, hogy a hiányosságok és a hátrányos megkülönböztetés egyes tagállamokban továbbra is befolyásolják a munkaerőpiacokat, hozzájárulva a férfiak és nők javadalmazása, a nyugdíjba vonulás és a döntéshozatalban való részvétel terén fennálló különbségekhez;

5. fejezet – Az európai szemeszter keretében: aktív szerepvállalás és végrehajtás

24.  üdvözli, hogy fokozott figyelmet fordítottak az euróövezet összesített költségvetési irányvonalára, miközben rámutat arra, hogy az egyes tagállamok kötelesek eleget tenni a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, ideértve a meglévő rugalmassági záradékok teljes mértékű tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy egy összesített költségvetési irányvonal koncepciója nem vonhatja magával azt, hogy az egyes tagállamok többletjei és deficitjei ellentételezik egymást;

25.  aggódik amiatt, hogy az országspecifikus ajánlások betartási aránya alacsony, ideértve azokat is, amelyek célja a konvergencia előmozdítása, a versenyképesség növelése és a makrogazdasági egyensúlyhiányok csökkentése; úgy véli, hogy a nemzeti szinten lezajló valódi nyilvános vita növeli a nemzeti felelősségvállalást, ami az országspecifikus ajánlások jobb végrehajtását eredményezi; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a nemzeti parlamentek megvitassák az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat; úgy véli, hogy a regionális és a helyi hatóságokat sokkal nagyobb mértékben be kellene vonni az európai szemeszter folyamatába; felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel az összes létező eszközt azon országspecifikus ajánlások betartatására, amelyek célja ezen, a monetáris unió fenntarthatóságát veszélyeztető kihívások kezelése;

26.  kiemeli, hogy a GMU elmélyítése útján tett minden további lépésnek fokozottabb demokratikus ellenőrzésekkel kell együtt járnia; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében meg kell erősíteni az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepét a felelősségre vonhatóság elvével összhangban; kéri, hogy a tárgyalási folyamat során mind nemzeti mind európai szinten konzultáljanak a szociális partnerekkel;

Ágazati hozzájárulások a 2018. évi éves növekedési jelentéshez

Költségvetés

27.  úgy véli, hogy az uniós költségvetéseknek ösztönözést kell nyújtaniuk a fenntartható növekedéshez, a konvergenciához, a beruházásokhoz és reformokhoz, megoldásokat és szinergiákat kínálva a nemzeti költségvetések tekintetében; ezért úgy véli, hogy az éves növekedési jelentés útmutatásul szolgál a tagállamok számára, valamint a tagállami és az uniós költségvetések tervezése során, kiváltképp a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítése tekintetében;

28.  e tekintetben megismétli, hogy nagyobb szinergiákra van szükség a nemzeti költségvetések és az uniós költségvetés között; rámutat arra, hogy a Bizottság, tekintettel az európai szemeszterben, valamint az uniós költségvetés előkészítésében és végrehajtásában való részvételére, kulcsfontosságú szerepet játszik e tekintetben;

29.  üdvözli a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2016. december végi, „Az EU jövőbeni finanszírozása” című végleges jelentésében ismertetett ajánlásokban meghatározott javaslatot a nagyobb szinergiára és az európai uniós költségvetés fragmentálásának kerülésére vonatkozóan;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

30.  üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését az egészségfejlesztéssel és a betegségmegelőzéssel foglalkozó internetes portál elindítására, amely naprakész információval szolgál az egészség és a jóllét elősegítésével kapcsolatos témákban, továbbá a polgárok számára nyújtott jól érthető és megbízható tájékoztatás fontos forrása; hangsúlyozza, hogy a portálnak teljes mértékben elérhetőnek kell lennie az uniós polgárok számára, ideértve a diszlexiával és más hasonló nehézségekkel küzdőket is;

31.  szorgalmazza a nagyobb összhangot az Európai Unió más szakpolitikáival a katasztrófamegelőzés és -elhárítás terén, például az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiával, az európai strukturális és beruházási alapokkal, a Szolidaritási Alappal, a környezetvédelmi jogszabályokkal, a kutatási és innovációs politikákkal;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek és az Európai Központi Banknak.

(1)

HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)

HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)

HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)

HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)

HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)

HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)

HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)

HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)

HL L 192., 2015.7.1., 27. o.

(10)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(11)

HL C 407., 2016.11.4, 105. o.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0469.

(13)

Elfogadott szöveg, P8_TA-PROV(2017)0491.


INDOKOLÁS

Az Európai Unió 2008 óta komoly gazdasági és pénzügyi válságot élt meg. Tíz év elteltével óvatosan beindult a gazdasági eredmények javulása és a növekedés az euróövezetben.

Ugyanakkor ezek a makrogazdasági mutatók sem tudják feltartóztatni a tagállamokban az egyenlőtlenségek elmélyülését a szegénységben élő munkavállalók jelenségének elszaporodásával együtt, és nem tudják orvosolni az euróövezeti tagállamok közötti konvergencia hiányát sem.

A 2018-as európai szemeszternek alkalmat kell teremtenie egy növekedést, befektetést és teljes körű foglalkoztatást biztosító gazdaságpolitika gyakorlásához. Ezzel egyidejűleg teljes mértékben hozzá kell járulnia az Európai Unió által a társadalmi jogok pilléréhez kitűzött célok megvalósításához is.

Az európai gazdasági kormányzás jelenlegi kereteiről kiderült, hogy korlátozottak. Az euróövezet költségvetési politikájának irányváltása nélkül a minőségi munkahelyekkel járó tartós növekedés csak hiú remény! Az előadó ezért szorgalmazza a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, egy euróövezeti költségvetési kapacitás bevetését és egy ambiciózus közberuházási tervet.

A Juncker-terv kétségkívül fontos első lépés volt a magánszektornak, de egy, az állami szektornak szánt beruházási tervvel kell kísérni.

Versenyképességünk egyik erejét a minőségi közinfrastruktúrák teszik ki.

De fennáll annak a veszélye, hogy Európa elveszíti ezt a beruházások jelenlegi hiánya miatt, ami az infrastruktúrák elöregedésében nyilvánul meg, amely utóbbinak következménye a forgalom besűrűsödése, a vasúti közlekedés lelassulása, bizonytalanság az energiapiacon a beruházások terén...

Az Európai Uniónak egyben tartós beruházási politikát kell gyakorolnia, amely biztosítja a szükséges ökológiai átmenetet, és lehetővé teszi az EU számára a kitűzött célok elérését. Az európai szemeszternek teljes mértékben magáévá kell tennie ezt a prioritást.

Az előadó más prioritásokat is ugyanúgy védelmébe vesz:

  a bérek emelését és a szociális rendszerek védelmét;

  az európai adózás harmonizációját és az adókerülés elleni küzdelmet az adóügyi igazságosság elérése érdekében;

  a kutatás és fejlesztés támogatásának növelését a termelékenység európai szinten történő fokozása érdekében.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (25.1.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

A vélemény előadója: Jean Arthuis

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az uniós költségvetéseknek ösztönözést kell nyújtaniuk a fenntartható növekedéshez, a konvergenciához, a beruházásokhoz és reformokhoz, megoldásokat és szinergiákat kínálva a nemzeti költségvetések tekintetében; ezért úgy véli, hogy az éves növekedési jelentés útmutatásul szolgál a tagállamok számára, valamint a tagállami és az uniós költségvetések tervezése során, kiváltképp a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítése tekintetében;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi kereten belül biztosítsa az Európai Szociális Alap jelentős növelését, célzottan a szociális jogok európai pillére (EPSR) végrehajtásának támogatása érdekében;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét jogalkotási tervet a 2018 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan, amelynek célja az élet- és munkakörülmények javítása a szociális jogok európai pillére kihirdetésének vonatkozásában, és különösen szorgalmazza a Szerződésekhez csatolandó szociális jegyzőkönyv kihirdetését annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető szociális jogok elsőbbséget élvezzenek a gazdasági szabadságokkal szemben;

4.  e tekintetben megismétli, hogy nagyobb szinergiákra van szükség a nemzeti költségvetések és az uniós költségvetés között; rámutat arra, hogy a Bizottság, tekintettel az európai szemeszterben, valamint az uniós költségvetés előkészítésében és végrehajtásában való részvételére, kulcsfontosságú szerepet játszik e tekintetben;

5.  sürgeti az Európai Bizottságot, hogy álljon elő az euróövezet irányítására vonatkozó nagyra törő reformjavaslatokkal, beleértve egy, az euró euróövezeten kívüli tagállamok általi bevezetésének támogatására szolgáló különleges eszköz kialakítását és alkalmazását; üdvözli az uniós költségvetés nagyobb szinergiájára és töredezettség-mentességére vonatkozó javaslatot, amely a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportnak „Az EU jövőbeni finanszírozása” című 2016. decemberében közzétett végleges jelentésében és ajánlásaiban szerepel;

6.  ismételten kijelenti, hogy támogatja az euróövezet költségvetési kapacitásának létrehozását a konvergencia biztosítása, valamint annak érdekében, hogy kezelni lehessen a szimmetrikus és aszimmetrikus makrogazdasági sokkhatásokat és növelni lehessen a tagállamok gazdaságainak versenyképességét és stabilitását, az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló 2017. február 16-i állásfoglalásban javasoltaknak megfelelően; úgy véli, hogy a finanszírozásnak az euroövezetből és a többi részt vevő tagállamból kell származnia, a bevétel forrásáról a részt vevő tagállamoknak kell megállapodniuk egymással a hatáskörök átruházásának részeként, és úgy véli, hogy kiegyensúlyozott időszakban ezt a költségvetési kapacitást saját forrásokból, például a pénzügyi tranzakciós adó révén is finanszírozni kell; úgy véli, hogy ennek a költségvetési kapacitásnak az uniós költségvetés részét kell képeznie, a többéves pénzügyi keret jelenlegi felső határai felett, valamint címzett bevételnek és garanciának tekintendő;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az adórendszerek reformját, a jövedelemadó legmagasabb kulcsának növelésére, különösen a tőkejövedelmek adóztatására összpontosítva, megteremtve ezáltal a közjószágok és közszolgáltatások transzferének forrásait, valamint visszafordítva a bevételi és vagyoni egyenlőtlenségekből következő, a növekedést és a munkahelyteremtést fenyegető tendenciákat, amelyek leginkább a népességnek a jövedelemeloszlás alsó szegmensében található 40%-át érintik;

8.  tudomásul veszi „A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére vonatkozó ütemterv” című, a Bizottság által 2017. december 6-án előterjesztett dokumentumot; üdvözli különösen az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) egy, az uniós keretbe integrálandó Európai Valutaalappá történő átalakítására vonatkozó javaslatot; aggodalommal tölti el, hogy a Bizottság az euróval kapcsolatos kormányközi eszközöknek az uniós keretbe történő integrálására vonatkozó javaslatát olyan jogalappal terjesztette elő, amely kizárja az Európai Parlament társ-jogalkotóként történő megfelelő bevonását; hangsúlyozza, hogy nagyobb eltökéltséget kell mutatni az euróövezet teljes költségvetési kapacitásának létrehozására;

9.  emlékeztet az EU és tagállamai költségvetési forrásainak fontosságára az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén; üdvözli az adóparadicsomok uniós feketelistáját, de sajnálja, hogy a Tanács enyhítette a listára kerülés kritériumait; hangsúlyozza, hogy a listát erős, visszatartó erejű szankciókkal kell kiegészíteni a felsorolt országokkal szemben; felhív a nyilvános országonkénti jelentéstételre és a közös társaságiadó-alap bevezetésére (KÖTA) az adózási átláthatóság és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása érdekében;

10.  úgy véli, hogy ösztönözni kell az infrastrukturális, kutatási, fejlesztési, innovációs és oktatási köz- és magánberuházásokat a termelékenység növelése, valamint a gazdasági növekedésre és a bérekre gyakorolt pozitív hatás érdekében; felhív az erős és hatékony kohéziós politikára, amely egyéb prioritások mellett támogatja a magas fejlődési rátát, a növekedést és a munkahelyteremtést eredményező gazdaságpolitikai mix végrehajtását;

11.  úgy véli, hogy ezt a javaslatot tovább kell részletezni és meg kell erősíteni az Európai Valutaalap Európai Parlament felé teljesítendő elszámoltathatóságára vonatkozó rendelkezések tekintetében, továbbá meg kell erősíteni a Parlament képességét valamennyi funkciója gyakorlására, ami a bankunió közös védőhálójaként szolgálna, valamint konkrét döntési kapacitását stabilizációs funkciójának ellátása során;

12.  aggodalmát fejezi ki az euróövezetben jellemző alacsony inflációs szintek miatt, amelyekre az EKB ismételten rámutatott; úgy véli, hogy egyes tagállamokban a béreket mesterségesen alacsony szinten tartják, káros hatást gyakorolva az EU gazdaságának egészére;

13.  ajánlja, hogy azok a tagállamok, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy bevezetik az eurót, ám ezt még nem tették meg, fogadjanak el konkrét terveket a közös európai valuta mielőbbi bevezetéséről;

14.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség 17%-os az Unióban, és üdvözli, hogy az Unió költségvetési forrásokat különített el e probléma kezelésére, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében; emlékeztet arra, hogy 2020-ig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés teljes költségvetésének 75%-át lekötötték különböző projektekre, és 19%-át a tagállamok már el is költötték, amivel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetésének végrehajtási aránya az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) közül a legmagasabbak között van; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tekintettel a kérdés jelentőségére, tegyenek lépéseket a források felhasználásának további előmozdítása érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Zbigniew Kuźmiuk, Siegfried Mureşan, Liadh Ní Riada, Jan Olbrycht, Răzvan Popa, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Heidi Hautala, Ivana Maletić, Stanisław Ożóg, Ivan Štefanec

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa Estaràs Ferragut, Dietmar Köster, Monika Smolková

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

25

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk,

PPE

Rosa Estaràs Ferragut, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Ivan Štefanec, Patricija Šulin, Inese Vaidere

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, John Howarth, Dietmar Köster, Răzvan Popa, Monika Smolková, Isabelle Thomas, Tiemo Wölken, Manuel dos Santos

6

-

ECR

Richard Ashworth, Stanisław Ożóg

ENF

André Elissen

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Liadh Ní Riada

NI

Eleftherios Synadinos

3

0

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Indrek Tarand, Monika Vana

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (2.2.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

A vélemény előadója: Nuno Melo

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a környezet védelme nem akadálya a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a gazdaság széntelenítését az új, fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás legfontosabb forrásának kell tekinteni; úgy véli, hogy az EU-nak több anyagi erőforrást kell fordítania az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra és a fenntartható termelési-fogyasztási rendszerre való átállás terén megszerzett globális vezető szerepének fenntartása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági politikának jelentősebb szerepet kell kapnia az európai szemeszterben, különösen az olyan alapvető területek tekintetében, mint az erőforrás-hatékonyság, a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a zöld munkahelyek, a fenntartható innováció és a zöld finanszírozás;

3.  megismétli, hogy mivel a 2014–2020-as uniós költségvetés legalább 20%-át az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani, a 2018. évi hozzájárulásnak meg kell haladnia az általános előirányzatot, hogy ki lehessen egyenlíteni a jelenlegi többéves pénzügyi keret első felének alacsonyabb ráfordítását; hangsúlyozza, hogy a stabil és megfelelő finanszírozás alapvető fontosságú az Európai Unió kötelezettségeinek teljesítéséhez, különösen a Párizsi Megállapodás fényében; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy garantálja az éghajlat-változási politika általános érvényesítését szolgáló mechanizmus teljes körű optimalizálását;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt a fenntartható fejlesztési célok (FFC) uniós politikákban és kezdeményezésekben való érvényesítésére; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy a 2030-ig tartó menetrend céljait az európai szemeszter átfogóan tükrözze, hogy az EU elérhesse azokat; felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül dolgozzon ki hosszú távú ütemtervet az FFC-k teljes körű végrehajtására az EU-ban, felismerve összefüggéseiket és mindegyik egyenlő fontosságát; felhívja a Bizottságot továbbá arra, hogy a 2030. évi menetrend és a 7. környezetvédelmi cselekvési program valamennyi kiemelkedő aspektusát integrálja az európai szemeszterbe;

5.  hangsúlyozza, hogy az európai szemeszterről szóló vita rendkívül fontos abból a szempontból, hogy a strukturális reformok és a szelektív beruházások számára új fejlesztési modellt kell találni, amelyben a befektetések a stratégiai területeken valósulnak meg;

6.  hangsúlyozza a biológiai sokféleség környezetvédelmi jelentőségét és társadalmi-gazdasági előnyeit, mint például a Natura 2000 hálózat, amely 1,7–2,5%-ban járul hozzá az EU GDP-jéhez olyan ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásával, mint a szén-dioxid tároló képesség, a víztisztítás, a beporzás és a turizmus; aggodalommal állapítja meg, hogy az EU 2020-ra vonatkozó, biodiverzitással kapcsolatos céljai nem fognak megvalósulni további jelentős erőfeszítések, valamint megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalások nélkül, amelyek számára az európai szemeszter alapvető eszköz;

7.  sajnálja, hogy a Bizottság 2018. évi éves növekedési jelentése továbbra sem vizsgálja az Unió gazdaságának jövőjét a szén-dioxid kibocsátás szükségszerű fokozatos megszüntetése és a körkörös gazdaságra való átállás összefüggésében, ezzel elmulasztja annak lehetőségét, hogy Európa gazdaságát stabilabb, inkluzívabb, termelékenyebb és megbízhatóbb mederbe terelje;

8.  hangsúlyozza, hogy minden uniós strukturális és beruházási alap tekintetében, beleértve az Európai Stratégiai Beruházási Alapot is, horizontálisan kell alkalmazni a fenntarthatósági kritériumokat és a teljesítményalapú célkitűzéseket annak érdekében, hogy átfogóan áttérjenek a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésre; arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy irányítsák át a beruházásokat a fenntartható technológiák és vállalkozások területére, hogy a növekedést hosszú távon, fenntartható módon lehessen finanszírozni;

9.  úgy ítéli meg, hogy az erőforrások hatékonyságának, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási intenzitásának mérésére és összehasonlítására szolgáló módszertant bele kell foglalni mind a makrogazdasági egyensúlyhiány mutatói keretében az európai szemeszterbe, mind az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatába;

10.  üdvözli, hogy egyre nagyobb összegű intézményi és magántőkét rendelnek a fenntartható fejlesztési célok finanszírozásához; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki az EU intézményi kiadásaira vonatkozó fenntartható fejlesztési kritériumokat, azonosítsák a potenciális szabályozási akadályokat, ösztönözzék a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos beruházásokat, és tárják fel az állami és magánbefektetések közötti konvergencia és együttműködés lehetőségeit;

11.  javasolja, hogy a gazdaságélénkülés folytatását támogató intézkedések olyan beruházásokra koncentráljanak, amelyek támogatják a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes, hatékony, megújuló energián alapuló gazdaságra való átállást, miközben támogatják a hazai foglalkoztatást és a keresletet;

12.  hangsúlyozza azt a tényt, hogy az erőforrás-hatékonyságba, az energia-megtakarításba és a károsanyag-kibocsátás csökkentésébe eszközölt beruházások a gazdaság egészében növelik a termelékenységet, ugyanakkor csökkentik az externális költségeket és a külső hatásokat; kiemeli, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás támogatása lehetővé teszi új munkahelyek teremtését az innovatív, karbantartási és javítási szolgáltatások, valamint új, tartósabb termékek tervezése és előállítása terén;

13.  úgy véli, hogy az európai szemeszterről folyó viták keretében a Bizottságnak olyan új szakpolitikákat és ösztönzőket kellene javasolnia, amelyek arra késztetik a tagállamokat, hogy 2020-ig gyorsan szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, hiszen ezek a támogatások jelentik a legnagyobb nehézséget az EU által az éghajlatvédelem és a megújuló energiák terén kitűzött célok, valamint az EU 2020 célkitűzések és a fenntartható fejlesztési célok elérésében;

14.  megismétli, hogy 2020-ra fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, és az adóztatást a munkát terhelő adók helyett a környezetvédelmi adózás irányába kell terelni;

15.  üdvözli a szociális jogok európai pillérének kihirdetését a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón, amely pillér 20 elven alapul, többek között az egészségügyi ellátás területén a megfizethető, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogán;

16.  arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a szakpolitikák hatékony kidolgozására, megújítására és végrehajtására az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén, beleértve az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató programja keretében nyújtott (SRSP) technikai támogatást;

17.  üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését az egészségfejlesztéssel és a betegségmegelőzéssel foglalkozó internetes portál elindítására, amely naprakész információval szolgál az egészség és a jóllét elősegítésével kapcsolatos témákban, továbbá a polgárok számára nyújtott jól érthető és megbízható tájékoztatás fontos forrása; hangsúlyozza, hogy a portálnak teljes mértékben elérhetőnek kell lennie az uniós polgárok számára, ideértve a diszlexiával és más hasonló nehézségekkel küzdőket is;

18.  hangsúlyozza, hogy az európai polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálatának keretében ténylegesen létre kell hozni az uniós polgári védelmi reagálás tartalékos erejét a tagállami kapacitásokat kiegészítő polgári védelmi eszközök révén, erősítve ezzel a közös európai reagálási kapacitást katasztrófák, például erdőtüzek és földrengések esetén; hangsúlyozza az európai katasztrófa-elhárítási műveletek előzetes tervezése terén történő nagyobb fokú együttműködés ösztönzésének szükségességét többek között olyan intézkedések révén, mint a tagállamok eszközeinek felmérése, vészhelyzeti tervek készítése, továbbá a kockázat-kezelési tervezés javítása;

19.  szorgalmazza a nagyobb összhangot az Európai Unió más szakpolitikáival a katasztrófamegelőzés és -elhárítás terén, például az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiával, az európai strukturális és beruházási alapokkal, a Szolidaritási Alappal, a környezetvédelmi jogszabályokkal, a kutatási és innovációs politikákkal;

20.  hangsúlyozza, hogy a szélsőséges események, például a dél-európai országokat sújtó aszály, a hurrikánok, a katasztrofális árvizek nyomán szükséges, hogy a Párizsi Megállapodás aláírói nagyobb eltökéltséget mutassanak a kitűzött célok teljesítésére;

21.  arra kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, az erdőkkel való tényleges fenntartható gazdálkodást és azok védelmét szolgáló stratégiát, segítve ezzel az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, hangsúlyt helyezve a fenntarthatóságra, és különösen nagy hangsúlyt helyezve az ezekben az erdőkben növő fafajokra; arra kéri továbbá a Bizottságot, hogy hozzon létre és népszerűsítsen egy olyan projektet, amely a folyóvizek és folyópartok mentén fák és bokrok telepítésére ösztönöz, segítve ezzel a folyamatos, erőteljes csapadék hatásainak enyhítését;

22.  felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a civil társadalom és a környezetvédelmi szervezetek nagyobb mértékben és strukturáltan vegyenek részt az európai szemeszter folyamatában, továbbá hogy a környezetvédelmi miniszterek tanácsi szinten nagyobb mértékben kapcsolódjanak be e folyamatba;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Seb Dance, Stefan Eck, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Elena Gentile, Martin Häusling, Norbert Lins, Nuno Melo, Ulrike Müller, Christel Schaldemose, Bart Staes, Keith Taylor, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jiří Maštálka

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

50

+

ALDE

Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Ulrike Müller, Frédérique Ries

ECR

Arne Gericke, Julie Girling, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Stefan Eck, Jiří Maštálka

EPP

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Nuno Melo, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D

Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

Verts/ALE

Marco Affronte, Martin Häusling, Bart Staes, Keith Taylor

1

-

EFDD

Julia Reid

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (20.2.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

A vélemény előadója: Iskra Mihaylova

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi, hogy Európa gazdasága a fellendülés jeleit mutatja az elmúlt 18 negyedév során: a tagállamokban pozitív és folyamatos növekedés tapasztalható, a munkanélküliség pedig a válság óta mért legalacsonyabb szintre csökkent; hangsúlyozza azonban, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jólléti indexének legfrissebb eredményei szerint egyértelmű és mély megosztottság áll fenn a társadalmak és az egyének között a végzettségi szint, a jövedelem, a vagyon, az életkor és a születési hely tekintetében; megjegyzi, hogy az ilyen egyenlőtlenségek, különösen a fiatalkori és a tartós munkanélküliség, valamint a szegénység mértéke számos, lassú ütemű fellendülés jellemezte régióban továbbra is a válságkori szinten van; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a strukturális munkanélküliség kérdésére és ennek nem szerencsés gazdasági, társadalmi és politikai következményeire; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 25 év alattiak különösen nagy mértékben érintettek, és a körükben 60%-kal nagyobb a munkanélküliség esélye, mint a 25–54 év közöttiek esetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést kiterjesszék a 2017–2020 közötti időszakra, és a költségvetését 1,2 milliárd euróval megemeljék;

2.  hangsúlyozza ennek megfelelően, hogy fokozottabb konvergenciát és nagyobb mértékű inklúziót kell teremteni; üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a további gazdasági felélénkülés támogatásához a gazdasági növekedés, a társadalmi konvergencia, a szerkezeti reformok és a területi kohézió révén kedvező helyzet kínálkozik, üdvözli továbbá, hogy a Bizottság elmozdul a múltban alkalmazott megszorító megközelítésétől; hangsúlyozza, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Európai Unió egészének úgy kell alakítania és folytatnia tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze, és az Unió célját különösen annak kell képeznie, hogy mérsékelje a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségeket, valamint a leghátrányosabb helyzetű régiók lemaradását, különösen az Európai Unió alacsony jövedelmű és csekély növekedést felmutató régióiban (leszakadó régiók); kiemeli a meglévő politikai eszközkombináció mindenre kiterjedő minőségi átalakításának szükségességét, elsőbbséget biztosítva a szociális jogok európai pillérébe tartozó elvek és jogok sürgős érvényesítésének; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika számára megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani a 2020 utáni időszakban, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatot; megjegyzi, hogy az innovációba, az oktatásba és az új készségekbe való beruházásokra van szükség a fokozott termelékenység elérése érdekében, ami a nagyobb növekedés egyik előfeltétele;

3.  üdvözli az országspecifikus ajánlások észszerűsítését és hangsúlyos pontjait; aggályait fejezi azonban ki az országspecifikus ajánlásoknak az egyes országokban és szakpolitikai területeken történő egyenlőtlen mértékű végrehajtása kapcsán; emlékeztet a rendelkezésre álló uniós alapok felhasználásával kapcsolatos szinergetikai megközelítés fontosságára, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt szorosan, és koordinálják a folyamatot annak érdekében, hogy támogatást biztosítsanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növeléséhez, valamint a beruházások, a foglalkoztatás és a növekedés ösztönzéséhez, továbbá ismerjék el azt a támogató szerepet, amelyet a regionális és helyi önkormányzatok tölthetnek be a folyamatban; hangsúlyozza, hogy kapacitásépítési intézkedésekre és az uniós alapok végrehajtásának további egyszerűsítésére van szükség, figyelemmel arra, hogy a 2017. évi országspecifikus ajánlások nagyobb része az igazgatási kapacitással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott; hangsúlyozza, hogy az országspecifikus ajánlásoknak jobban kell tükrözniük a tagállamok sajátosságait; hangsúlyozza az Európai Unió költségvetése és a tagállamok költségvetése közötti nagyobb szinergia szükségességét az éves növekedési jelentés prioritásainak teljesítése és az országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében;

4.  hangsúlyozza a kohéziós politika – mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljaihoz igazított legfőbb közberuházási, növekedési és fejlesztési politika – fontos szerepét a fellendülési folyamatban; emlékeztet arra, hogy 2015 és 2017 között a kohéziós politika az Európai Unió (EU) egészét tekintve az állami beruházási kiadások 8,5%-ának megfelelő értékben biztosított finanszírozást – ez az arány az Európai Unióhoz 2004 után utolsóként csatlakozott 13 tagállam esetében eléri a 41%-ot, hét tagállam esetében pedig az 50%-ot is meghaladja; véleménye szerint a kohéziós politikát a jövőbeni többéves pénzügyi keretben legalább hasonló költségvetési szinten kell tartani; úgy véli azonban, hogy az európai szemeszterrel való kölcsönhatása nem akadályozhatja a Szerződésekben meghatározott, megfelelő célkitűzéseinek, többek között területi dimenziójának megvalósítását, ugyanakkor e kölcsönhatásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie és javítania kell az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) végrehajtását, és tovább kell fokoznia a kohéziós kiadások sokszorozó hatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulását, ami elősegíti a tisztességes munkahelyek létrehozását és a szociális fejlesztést; e tekintetben hasznosnak véli a helyi és regionális hatóságok részvételét az európai szemeszter paramétereinek meghatározásában; emlékeztet arra, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség azoknak a tevékenységeknek és projekteknek a meghatározása során, amelyeket az esb-alapokból kell finanszírozni, és amelyeket össze kell kapcsolni az évente meghatározott országspecifikus ajánlásokkal és az éves növekedési jelentésekkel;

5.  ismételten hangsúlyozza, hogy az esb-alapok végrehajtását fel kell gyorsítani, mivel azok a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés rendkívül fontos eszközei, és ezáltal fontos támogatást jelentenek a nemzeti beruházási politikák számára és hozzájárulnak a vonatkozó szerkezeti reformokhoz; felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki szilárdabb koordinációs és tervezési struktúrákat és kormányzási kereteket, illetve hatékonyabban működő közigazgatási szerveket, valamint csökkentsék az adminisztratív terheket az alapok hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében; felhívja a Bizottságot is, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszközzel és forrással segítse a tagállamokat a kötelezettségvállalás visszavonása kockázatának, valamint a kifizetési hátralékok felhalmozódásának elkerülése érdekében;

6.  üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának 2020-ig való meghosszabbítását és kapacitásának bővítését a beruházások ösztönzése, a finanszírozási zavarok elkerülése és a projektgazdák afelől történő biztosítása céljából, hogy a kezdeti beruházási időszak után is érdemes projekteket tervezniük; kiemeli a komplementaritások és szinergiák megvalósulásának szükségességét az esb-alapok, az ESBA és más pénzügyi eszközök, valamint a horizontális közösségi programok között, megtartva ugyanakkor az esb-alapokat az EU legfontosabb beruházási politikájaként; ragaszkodik az ESBA kiegyensúlyozottabb módon való végrehajtásához, hozzájárulva ezzel a harmonikus uniós fejlődéshez és elkerülve a tagállamok, a régiók és az emberek közötti egyenlőtlenségek további növekedését; emlékeztet arra, hogy a meghosszabbított Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) folytatnia kell az optimálisnál rosszabb beruházási helyzetek és a piaci rések kezelését; felszólít a beruházások területi eloszlását illető egyensúly helyreállítására, valamint felhasználásuk fokozására a kevésbé fejlett régiókban; hangsúlyozza ezért, hogy e tekintetben nagyobb igény mutatkozik az ESBA egyéb uniós finanszírozási forrásokkal való ötvözésének megkönnyítésére;

7.  kiemeli a strukturálisreform-támogató program szerepét a tagállamok számára a reformjaik kivitelezéséhez nyújtott, személyre szabott segítségnyújtásban a kohézió erősítése érdekében, az uniós jog időben történő alkalmazásában és az uniós alapok hatékonyabb és eredményesebb felhasználásában; hangsúlyozza, hogy az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy sok tagállam kért támogatást a program keretében, és a támogatás iránti kérelmek a legkülönbözőbb szakpolitikai területeket érintették; felszólítja a Bizottságot, hogy az éves ellenőrzési jelentésben az egyes projektek konkrét eredményeire vonatkozóan biztosítsa a program végrehajtásának teljes átláthatóságát; hangsúlyozza e tekintetben az összes kormányzati szintet érintő szerkezeti reformok azonosításának és végrehajtásának, valamint a jelenleg zajló beruházásokat körülvevő bürokrácia csökkentésének fontosságát az esb-alapok végrehajtása, valamint az üzleti és a beruházási környezet javítása érdekében;

8.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató program finanszírozására szolgáló források biztosítva legyenek, és mindez ne menjen az esb-alapok célkitűzéseinek rovására.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

7

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Raymond Finch, John Flack, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Paul Nuttall, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Andor Deli, Ivana Maletić, Urmas Paet, Tonino Picula, Georgi Pirinski, Bronis Ropė, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eleonora Evi, Anna Hedh, Bogdan Brunon Wenta

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

31

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Iskra Mihaylova, Paet Urmas

ECR

John Flack, Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

PPE

Daniel Buda, Andor Deli, Krzysztof Hetman, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso, Bogdan Brunon Wenta, Milan Zver, Lambert van Nistelrooij

S&D

Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Anna Hedh, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Tonino Picula, Georgi Pirinski, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Kerstin Westphal

VERTS/ALE

Bronis Ropė

7

-

EFDD

Eleonora Evi, Raymond Finch, Paul Nuttall

ENF

Steeve Briois

GUE/NGL

Martina Michels, Ángela Vallina

PPE

Joachim Zeller

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONTJA (11.1.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés

(2017/2226(INI))

A vélemény előadója: Evelyn Regner

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Állásfoglalásra irányuló indítvány

4 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

4a. kiemeli, hogy az európai gazdasági kormányzás tekintetében át kell helyezni a hangsúlyt a GDP-növekedésre korlátozódó szűk célkitűzésről a jóllétre és a konvergenciára, magas szintű minimumkövetelményeket határozva meg a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan; úgy véli, az új, jóllétközpontú gazdaságpolitika alapját egy olyan „bűvös sokszögnek” kell képeznie, amelyben igazságosan oszlik el az anyagi jólét, a megfelelő életminőség, a pénzügyi stabilitás, az árstabilitás, a teljes foglalkoztatottság és a tisztességes munkahelyek, az ökológiai fenntarthatóság, a közszektor stabil működése, valamint a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok;

Módosítás    2

Állásfoglalásra irányuló indítvány

6 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

6a. megjegyzi, hogy az uniós költségvetés kapcsán rendszeresen folyik az állami kiadások intelligens elosztásáról és a szakpolitikai prioritásokról szóló vita, és hogy ez a fajta kritikus értékelés elengedhetetlen a tagállamok nemzeti költségvetése minőségének közép- és hosszú távú javítása, valamint a költségvetések többek között a nőket is kiemelten érintő lineáris csökkentésének elkerülése szempontjából;

Módosítás    3

Állásfoglalásra irányuló indítvány

6 b bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

6b. úgy véli, hogy a nemzeti költségvetések struktúrájának és minőségének javítása fontos szerepet játszik az uniós költségvetési szabályoknak való megfelelés biztosításában, az elengedhetetlen – például a szociális ellátórendszerekhez kapcsolódó, a nők szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró – kiadások finanszírozása lehetővé tételében, az előreláthatatlan igények finanszírozását biztosító tartalékok kiépítésében, végezetül pedig a nem alapvető kiadások finanszírozásában is;

Módosítás    4

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

7a. rámutat, hogy mélyreható elemzésre és a szociális mutatók átfogóbb értékelésére van szükség az európai szemeszter keretén belül; felhívja a Bizottságot, hogy építsen be további szociális mutatókat az európai szemeszterbe, és kezelje azokat a gazdasági mutatókkal egyenrangúként;

Módosítás    5

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7 b bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

7b. továbbra is aggasztja, hogy az európai szemeszter keretrendszeréből hiányzik a nemi dimenzió és annak mutatói, és szorgalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontjainak az országspecifikus ajánlásokba, konvergenciaprogramokba, valamint nemzeti reformprogramokba való teljesebb beépítését; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni a társadalmi és a nemek egyenlősége terén elért fejlődést, továbbá a reformok hatásának időbeli alakulását; kéri ennek megfelelően a nemek szerint lebontott adatok használatát, az új mutatókra vonatkozó számítások elvégzését, valamint az Európa 2020 stratégiában megjelölt mind az öt kiemelt célkitűzés – köztük a kutatás-fejlesztésre és energiaforrásokra vonatkozó célok – területére kiterjedő új információk programba való beépítését a fejlődés nyomon követése és a nemek közötti egyenlőtlenségek feltárása érdekében;

Módosítás    6

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7 c bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

7c. szorgalmazza a minimálbér emelését, a bérek átláthatóságának növelését, valamint a vállalati szintű bérellenőrzések végrehajtását, hogy minden szektorban és szakmában megvalósuljon az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve; továbbá felhívja a tagállamokat, hogy hárítsák el a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv útjában álló akadályokat; kiemeli ezenkívül a munka és a magánélet közötti egyensúly hatékony keretrendszerének megvalósításába fektetett erőfeszítések fontosságát annak érdekében, hogy a magán- és szakmai élet minden férfi és nő számára összeegyeztethetővé váljon;

Módosítás    7

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7 d bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

7d. hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a mindenekelőtt a nőket sújtó munkanélküliséget, szegénységet és társadalmi kirekesztést kezelő intézkedésekre, és előtérbe kell helyezni a fenntartható foglalkoztatást és a minőségi munkahelyeket, valamint a befektetéseket és a minőségi közszolgáltatásokat, amelyek elősegítik a társadalmi befogadást, különösen az oktatás, az egészségügy, a gyermekgondozás, az eltartásra szoruló személyek gondozása, a tömegközlekedés és a szociális szolgáltatások terén;

Módosítás    8

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7 e bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

7e. felszólít arra, hogy teljes mértékben építsék be az európai szemeszterbe a szociális jogok európai pillérének második elvét, amely kimondja, hogy a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és a nemek közötti esélyegyenlőséget minden területen biztosítani, illetve ösztönözni kell, így a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatási feltételek és a szakmai előmenetel tekintetében is, továbbá hogy a nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak;

Módosítás    9

Állásfoglalásra irányuló indítvány

16 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

16a. aggasztónak tartja, hogy továbbra is jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók és Unió-szerte továbbra is nagy mértékű a munkaerőpiaci szegregáció, ami hozzájárul a nemtől függő eltérésekhez, többek között a bérek, a nyugdíjak és a javak tekintetében tapasztalható számottevő különbségekhez, a döntéshozatali folyamatokban való részvétel egyenlőtlenségéhez, valamint a nők pályafutásának rövidebb időtartamához; kiemeli, hogy bár a nők foglalkoztatási rátája magasabb, mint valaha, továbbra is 11%-kal alacsonyabb a férfiakénál; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbség kiemelten magas az anyák és a gondozói feladatokat ellátó nők esetében;

Módosítás    10

Állásfoglalásra irányuló indítvány

16 b bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

16b. aggasztja, milyen messzire nyúló hatásai vannak a megszorító politikáknak a nőkre nézve; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a nőket hosszú távon súlyosabban érintette a közkiadások csökkentése, a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló politikák átszervezése, valamint a szociális ellátórendszer terén végrehajtott megszorítások;

Módosítás    11

Állásfoglalásra irányuló indítvány

16 c bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

16c. kiemeli, hogy a nemi alapú megkülönböztetés továbbra is jelentős mértéket ölt, ahogy erről a nemek közötti bérkülönbségek és a férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti eltérések is tanúskodnak, a férfi munkavállalók óránkénti átlagos bruttó keresete pedig továbbra is körülbelül 16%-kal magasabb a nőkénél; hangsúlyozza, hogy ezekért a különbségekért a nők jól fizető ágazatokban való alulreprezentáltsága, a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetése és a részmunkaidőben dolgozó nők magas aránya okolható; sürgeti a további előrelépéseket e különbségek csökkentése érdekében; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy építse be az Európa 2020 stratégiába a nemek közötti egyenlőség pillérét, illetve egy, a nemek közti egyenlőségre vonatkozó átfogó célkitűzést; ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, és lépjenek fel aktívabban a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében;

Módosítás    12

Állásfoglalásra irányuló indítvány

19 a bekezdés (új)

 

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

19a. felkéri az illetékes biztosokat, hogy minden évben vitassák meg a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal az éves növekedési jelentés nemi szempontjait;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

4.12.2017

 

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Udo Bullmann, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Bas Eickhout, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Luigi Morgano, Laurenţiu Rebega, Joachim Starbatty, Lieve Wierinck


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

45

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Sander Loones, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Joachim Starbatty, Kay Swinburne

PPE

Burkhard Balz, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan

S&D

Hugues Bayet, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alex Mayer, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Bas Eickhout, Sven Giegold, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

7

-

EFDD

Marco Valli

ENF

Bernard Monot

GUE/NGL

Matt Carthy, Paloma López Bermejo, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

PPE

Markus Ferber

1

0

ENF

Laurenţiu Rebega

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. március 9.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat