JELENTÉS a versenypolitikáról szóló éves jelentésről

1.3.2018 - (2017/2191(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Ramon Tremosa i Balcells


Eljárás : 2017/2191(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0049/2018
Előterjesztett szövegek :
A8-0049/2018
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a versenypolitikáról szóló éves jelentésről

(2017/2191(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 39., 42., 101–109. és 174. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság 2017. május 31-i versenypolitikáról szóló 2016. évi jelentésére (COM(2017)0285) és a hozzá csatolt, ugyanaznap kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletre[1],

–  tekintettel „A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzésének javítása” című, 2014. július 9-i fehér könyvre (COM(2014)0449),

–  tekintettel a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendeletre[2],

–  tekintettel a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2017)0142),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló, 2016. július 19-i bizottsági közleményre[3],

–  tekintettel a versenypolitika végrehajtásáról szóló európai uniós együttműködési megállapodásokról – a következő lépésekről szóló, 2014. február 5-i állásfoglalására[4],

–  tekintettel a szigetek sajátos helyzetéről szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására[5],

  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására[6],

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 14-i állásfoglalására[7] és a témáról az előző években készült jelentéseire,

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására[8],

–  tekintettel a vonatkozó, versenyről szóló bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, határozatokra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottságnak a versenypolitikáról szóló 2016. évi jelentésről szóló véleményére,

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra[9],

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0049/2018),

1.  üdvözli a 2017. május 31-i, a versenypolitikáról szóló 2016. évi jelentést (COM(2017)0285), amelyből kitűnik, hogy tisztességes versenyfeltételek mellett a beruházások és az innováció kiemelt szerepet játszik Európa jövője szempontjából;

2.  határozottan támogatja, hogy a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok függetlenül lássák el az uniós versenyjogi szabályok alakításával és érvényesítésével kapcsolatos küldetésüket az uniós polgárok és az Unióban működő vállalkozások javára;

3.  üdvözli és továbbra is ösztönzi a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy – a versenypolitikáért felelős biztossal, Margrethe Vestagerrel folytatott strukturált párbeszéden túl – rendszeres kapcsolatot tartson fenn a Parlament illetékes bizottságának tagjaival és versenypolitikai munkacsoportjával; meggyőződése, hogy a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentése kulcsfontosságú a demokratikus ellenőrzés szempontjából, és örömmel veszi tudomásul a Bizottságnak a Parlament által elfogadott valamennyi konkrét kéréssel kapcsolatban adott visszajelzését.

4.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Parlament rendszeres tájékoztatását és a Parlamenttel való rendszeres információcserét a versenyjogot érintő uniós jogszabályok, nemzetközi megállapodások és más puha jogi szabályok előkészítéséről és végrehajtásáról, amint erről a Bizottság és a Parlament közötti intézményközi megállapodás is rendelkezik; megállapítja, hogy például az EU és Kanada között létrejött, versenyjogi eljárások keretében történő információcseréről szóló megállapodásról folytatott konzultációs során ez nem kielégítő módon történik meg; kéri a Tanácsot, hogy mihamarabb ratifikálja az EU–Kanada megállapodást; szándékában áll előmozdítani az illetékes szakbizottság, valamint az Európai Versenyhatóságok Hálózata és a nemzeti versenyhatóságok közötti rendszeres eszmecserét;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az egységes piac kiteljesítésével összefüggő jogszabályok alkalmazását, például az energetikai (beleértve az önellátást is) és a közlekedési ágazatban, valamint a digitális piac és a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén annak érdekében, hogy javítsa az uniós versenyjogi szabályok végrehajtását, és megvalósuljon egységes alkalmazásuk a tagállamokban;

6.  hangsúlyozza, hogy el kell mélyíteni az egységes piacot, utat nyitva új kiteljesítésére és valamennyi ágazatban biztosítva a letelepedés szabadságát; hangsúlyozza a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében végrehajtandó strukturális reformok és államháztartási konszolidáció szükségességét; arra kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a Stabilitási és Növekedési Paktum hitelességének helyreállításáról, biztosítva, hogy minden tagállam kövesse a szabályokat ahelyett, hogy új szabályokat és új intézményeket követelne;

7.  megjegyzi, hogy az állami támogatás az energetikai és a közlekedési ágazatban egyaránt nélkülözhetetlen eszköz lehet a szükséges infrastruktúra és ellátás biztosításához, különösen Európában, ahol jelenleg zajlik a tisztább és még inkább éghajlatbarát energiaellátási és szállítási rendszerekre való átállás;

8.  megjegyzi, hogy az állami támogatások nélkülözhetetlenek lehetnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, például az energetikai, a közlekedési és a telekommunikációs szolgáltatások garantálásában; hangsúlyozza, hogy gyakran az állami beavatkozás a legjobb politikai eszköz az olyan szolgáltatások nyújtásához, amelyek döntő fontossággal bírnak az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületei és szigetei ellátása szempontjából;

9.  fontosnak tartja garantálni a versenyt a pénzügyi szolgáltatások Európán belüli piacán, ideértve a biztosításokat is, amibe beletartozik az is, hogy meg kell őrizni az említett szolgáltatások határokon átnyúló vásárlásának lehetőségét;

10.  hangsúlyozza, hogy a peremterületekkel és szigetekkel való összeköttetések a gazdasági és társadalmi kezdeményezés elfogadható szintjének – létfontosságú üzleti kapcsolatok fenntartása révén történő – megőrzéséhez és fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen;

11.  hangsúlyozza, hogy a bankautomatákon keresztül való pénzfelvétel alapvető közszolgáltatás, amelyet megkülönböztetés, valamint versenyellenes és tisztességtelen gyakorlatok nélkül kell biztosítani, és amelyre ezért nem szabad túlzott költségeket kivetni;

12.  üdvözli a Versenypolitikai Főigazgatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2016 során tovább munkálkodjon a stabil és kiegyensúlyozott munkaerő-állomány létrehozásán; ezenfelül üdvözli a Versenypolitikai Főigazgatóságon belüli emberierőforrás-menedzsment javulását és a tényt, hogy a személyzeti fluktuáció az eddig mért legalacsonyabb szintre (a 2015-ös 13,9%-ról 2016-ban 10,8%-ra[10]) csökkent; kéri a Bizottságot, hogy csoportosítson át megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat a Versenypolitikai Főigazgatóság számára, és biztosítson stabil finanszírozást a főigazgatóság elektronikus és informatikai eszközeinek korszerűsítésére, hogy a főigazgatóság megbirkózhasson a növekvő munkateherrel és lépést tarthasson a technológiai fejlődéssel; ismételten kéri az iránymutatásokat kidolgozó és az ezek alkalmazásáért felelős szervezeti egységek szigorú különválasztását;

13.  üdvözli a Versenypolitikai Főigazgatóság által az esélyegyenlőség terén tett előrelépéseket, ideértve a nők képviseletének a középvezetők körében elért 36 %-os arányát;

14.  ismételten hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési eljárások terén a korrupció súlyos piactorzító hatással van az európai versenyképességre nézve; ismét megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárások azon kormányzati tevékenységek közé tartoznak, amelyek a leginkább ki vannak téve a korrupció veszélyének; kiemeli, hogy bizonyos tagállamokban az uniós finanszírozású közbeszerzések jobban ki vannak téve a korrupció veszélyének, mint a nemzeti finanszírozású beszerzések; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit az uniós forrásokkal való visszaélések megakadályozása és a közbeszerzési eljárások elszámoltathatóságának ösztönzése érdekében; üdvözli továbbá az Európai Ügyészség létrehozását is;

15.  megjegyzi, hogy az uniós szabályok nem határoznak meg határidőket az antitrösztvizsgálatokra vonatkozóan, így a határozatokat néha túl későn hozzák meg, miután a versenytársak már kiszorultak a piacról;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el indikatív iránymutatásokat az antitrösztvizsgálatok és a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt folytatott eljárások időtartamának lerövidítéséről a bizonytalanság és a vállalkozások túlzott terheinek elkerülése, valamint olyan versenykörnyezet kialakítása érdekében, amely előnyös a fogyasztók számára; figyelmeztet rá, hogy a rugalmasabb határidők csak bonyolult ügyekben megengedhetők, amikor a vizsgálatokat más vállalkozásokra is ki kell terjeszteni;

17.  hangsúlyozza, hogy bár a vizsgálatok gyorsaságát egyensúlyba kell hozni a védelemhez való jog megfelelő biztosításával, valamint a vizsgálatok minőségével, az indikatív időkeretek segíthetik az antitröszthatóságokat erőforrásaik hatékonyabb kihasználásában; megjegyzi, hogy a jelentősebb antitrösztvizsgálatok felgyorsítása érdekében a Bizottság és az érdekelt felek gyakrabban vehetnének igénybe egyszerűsített antitröszteljárásokat, és javíthatnák a vonatkozó aktákhoz való hozzáférést;

18.  megjegyzi, hogy az antitröszt ügyeket érintő döntések többsége nemzeti szinten születik; kéri ezért a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – az Európai Versenyhatóságok Hálózata támogatásával kövesse nyomon a belső piacon belül a versenypolitika és végrehajtása általános következetességét és függetlenségét; hangsúlyozza, hogy a nemzeti versenyhatóságok függetlensége nagyon fontos, ezért üdvözli a Bizottságnak a tagállami versenyhatóságok kapacitásának az uniós versenyjog hatékonyabb érvényesítésének céljából történő megerősítéséről szóló javaslatát (ECN+);

19.  meggyőződése, hogy a Bizottságnak annak érdekében, hogy a nemzeti versenyhatóságok munkájukat teljesen függetlenül végezhessék, ellenőriznie kell, hogy e hatóságok rendelkeznek-e a megfelelő pénzügyi, emberi és technikai erőforrásokkal, valamint igazgatójuk és felső vezetőik megválasztása és kinevezése átlátható módon és politikai befolyástól mentesen történik-e; hangsúlyozza, hogy a nemzeti versenyhatóságok – többek között pénzügyi – autonómiája alapvetően fontos az uniós versenyjog hatékony végrehajtásának biztosítása szempontjából; annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy a nemzeti versenyhatóságok a tevékenységükkel kapcsolatos statisztikákat és indokolással ellátott összefoglalókat tartalmazó éves jelentéseket tegyenek közzé, és kéri a Bizottságot, hogy e kiemelt pontok tekintetében nyújtson be éves jelentést a Parlamentnek; a nemzeti versenyhatóságoknak eljárásokat kell bevezetniük annak biztosítására, hogy alkalmazottaik és igazgatóik álláshelyük elhagyását követően észszerű ideig tartózkodjanak olyan foglalkozások betöltésétől, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek olyan konkrét üggyel kapcsolatban, amelybe a nemzeti versenyhatóságnál be voltak vonva; hangsúlyozza az Európai Versenyhatóságok Hálózatának fontosságát, amely hálózat platformot biztosít a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok közötti rendszeres eszmecserére a versenyjogi szabályok eredményes és egységes alkalmazása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemzeti versenyhatóságok véleményét;

20.  úgy véli, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások uniós versenyszabályokkal és uniós állami támogatási szabályokkal kapcsolatos ismereteivel és azok megértésével kapcsolatos vizsgálat hasznos lehet ahhoz, hogy megerősítsék az uniós versenyszabályok érvényesítését, ugyanakkor hasznos iránymutatásként is szolgálhatna;

21.  úgy véli, hogy az ideiglenes intézkedések – különösen a digitális gazdaságban – fontos eszközt jelenthetnek annak biztosításához, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok során feltárt jogsértések ne okozzanak komoly és visszafordíthatatlan károkat a verseny tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az azzal kapcsolatos lehetőségeket, hogy vagy gyorsítsák fel a versenyhatóságok előtti eljárást az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásában, vagy egyszerűsítsék az ideiglenes intézkedések elfogadását; ezzel összefüggésben arra kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot, az eredményekről pedig tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatot;

22.  kéri a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet lehetséges reformja keretében gondosan vizsgálja meg, hogy a jelenlegi értékelési eljárások során kellően figyelembe veszik-e a digitális piacok sajátosságait; úgy véli, hogy a digitális gazdaságon belüli összeolvadások tekintetében szükség lehet az értékelési kritériumok kiigazítására; ezenfelül hangsúlyozza, hogy a nemzeti versenyhatóságok függetlenségét nemcsak az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásával kell garantálni, hanem az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtása révén is; ezért hangsúlyozza, hogy ezen a téren ennek megfelelő uniós szintű szabályokra van szükség;

23.  üdvözli a Bizottság arra irányuló töretlen erőfeszítéseit, hogy tisztázza az állami támogatás fogalmának különböző szempontjait, amint ezt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló közlemény is mutatja, amely az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló kezdeményezés egyik fontos építőkövét jelenti; kiemeli különösen a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tisztázzák a „vállalkozás” és a „gazdasági tevékenység” fogalmát; mindazonáltal megállapítja, hogy különösen a szociális ügyek terén továbbra is nehézségekbe ütközik meghúzni a határvonalat a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek között; rámutat továbbá arra, hogy a Bíróság feladata biztosítani a Szerződés megfelelő értelmezését;

24.  megismétli, hogy az igazságos adóverseny elengedhetetlen a belső piac egységességének biztosításához, továbbá minden piaci szereplőnek, köztük a digitális vállalkozásoknak is tisztességesen ki kell venniük a részüket az adófizetésből ott, ahol profitjukat termelik, és egyenlő feltételek mellett versenyezniük; üdvözli a Bizottság ezzel kapcsolatos mélyreható vizsgálatait, és hangsúlyozza, hogy az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre szükség van az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az állami költségvetések konszolidálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazandók az adómentességre is, és alapvetően fontos a torzító, versenyellenes gyakorlatok, például a szelektív adókedvezmények megszüntetése; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak a Bizottság részére hozzáférést a nemzeti adóhatóságok között kicserélt összes fontos információhoz, hogy értékelhesse feltételes adómegállapításaik és megállapodásaik uniós versenyszabályokkal való összeegyeztethetőségét;

25.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a versenyhatóságok nem lépnek fel a megújuló energiával kapcsolatos támogatási rendszerek visszamenőleges felszámolása ellen; hangsúlyozza, hogy a fellépés hiánya tovább torzította a versenyt, mivel a nemzetközi befektetők jogorvoslathoz juthattak, a helyi befektetők viszont nem; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő kapacitáskifizetések és atommoratóriumhoz kapcsolódó kifizetések villamosenergia-piacokra gyakorolt torzító hatásait;

26.  szorgalmazza az állami támogatásokra vonatkozó adóügyi iránymutatások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a feltételes adómegállapításon és transzferárazáson túlmutató tisztességtelen verseny eseteire is kiterjedjenek;

27.  hangsúlyozza, hogy egyszerű és átlátható adópolitikára és -szabályozásra van szükség;

28.  nagy örömmel veszi tudomásul a Bizottság határozatát az Amazonnak biztosított jogellenes adókedvezmények ellen, valamint korábbi, mérföldkőnek számító határozatait a szelektív adókedvezményekről, és hangsúlyozza, hogy a jogellenes támogatás visszafizettetése alapvető fontossággal bír; megjegyzi, hogy Luxemburg bejelentette, hogy szándékában áll fellebbezni az Amazonra vonatkozó határozat ellen, ahogy Írország is tette az Apple-ügyben; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a helyzetet valamennyi tagállamban, és hozzon határozatot bármiféle jogellenes állami támogatás ellen minden hasonló esetben az egyenlő bánásmód garantálása és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében;

29.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokban végzett tényleges tevékenységük alapján, a digitális platformokon keresztül elért forgalom után kell megadóztatni a digitális vállalatokat, ily módon elkerülve, hogy versenyhátrányba kerüljenek azok a vállalkozások, amelyek üzleti tevékenységüket állandó fizikai jelenlét mellett folytatják;

30.  úgy véli, hogy az adótervezés akadályozhatja a belső piacon belüli tisztességes versenyt, mivel az a csupán egyetlen országban tevékenykedő új belépőket és kkv-kat bünteti a multinacionális cégekhez képest, amelyek átcsoportosíthatják nyereségüket vagy az agresszív adótervezés más formáit alkalmazhatják különféle – csak számukra elérhető – döntések és eszközök útján; aggodalommal jegyzi meg, hogy az ebből fakadó alacsonyabb adófizetési kötelezettségek miatt a multinacionális vállalatoknak magasabb adózás utáni nyereségük marad, és ez egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt azon versenytársaikkal szemben az egységes piacon, akik nem veszik igénybe az agresszív adótervezést és fenntartják a nyereségtermelés és az adófizetés helye közötti kapcsolatot;

31.  kéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat minden olyan állammal és területtel, amely a közös piachoz jó hozzáféréssel rendelkezik, és amely az állami támogatások kapcsán nem végez hatékony ellenőrzéseket a tisztességtelen adóverseny tekintetében;

32.  tudomásul veszi, hogy lehetőség van a régiók számára fontos bankok közpénzből való megmentésére; felhívja a Bizottságot, hogy magyarázza el, milyen feltételek mellett van erre lehetőség, különös tekintettel a uniós állami támogatásra és a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó szabályokra; úgy véli, hogy a jelenlegi jogi keret nem egyértelmű, és felhívja a Bizottságot e jogi keret javítására;

33.  emlékeztet rá, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv értelmében a betétbiztosítási rendszereket a hitelintézetek csődjének megakadályozása érdekében egyértelműen meghatározott keretek között kell igénybe venni, és annak során minden esetben eleget kell tenni az állami támogatási szabályoknak;

34.  kéri a Bizottságot, hogy évente vizsgálja meg újra, hogy továbbra is eleget tesznek-e a pénzügyi szektorban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozó követelményeknek;

35.  úgy véli, hogy a pénzügyi válságot követően megnőtt a bankszektoron belüli koncentráció, és ezt egyes esetekben az európai és tagállami felügyelő hatóságok ösztönözték is; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a jelenséget, és egy európai szintű, az országokat külön-külön tárgyaló tanulmányban vizsgálja meg a versenyre gyakorolt hatását;

36.  üdvözli a Vestager biztos által a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal 2017. november 21-én folytatott strukturált párbeszéd keretében tett, arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy meg fogja vizsgálni az Európai Központi Banknak a vállalati szektort érintő vásárlási programjából fakadó lehetséges versenytorzulásokat, és a jelentésében kvalitatív szempontú válasszal fog szolgálni; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy az állami támogatások terén a szelektivitás fogalma alapvető kritériumot jelent, amelyet mélyrehatóan meg kell vizsgálni; e tekintetben rámutat továbbá az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésére, amely az úgynevezett lojális együttműködés elvét tartalmazza;

37.  kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a lakossági bankszektorban és a pénzügyi szolgáltatások ágazatában folytatott tevékenységeket az antitrösztszabályok megsértésére és a kartelltevékenységekre tekintettel, valamint szorosan működjön együtt a nemzeti versenyhatóságokkal az uniós antitrösztszabályok végrehajtása érdekében;

38.  úgy véli, hogy prioritást élvez annak biztosítása, hogy a jövőbeli bankválságok kezelésénél szigorúan és pártatlanul betartsák az állami támogatási szabályokat, hogy az adófizetőket megvédjék a bankok megmentésével járó terhektől;

39.  támogatja a Bizottság e-kereskedelemre vonatkozó ágazati vizsgálatában foglalt megállapításokat, miszerint a határon átnyúló e-kereskedelem hozzájárulhat az egységes piac további integrációjához, versenyelőnyöket biztosíthat a vállalkozások számára, és fokozhatja a fogyasztók választási lehetőségeit, azonban a területi alapú tartalomkorlátozási intézkedések jelentős akadályokat gördíthetnek ennek útjába; megismétli, hogy ez bizonyos körülmények között a 101. cikkbe ütközhet; üdvözli a Bizottságnak az uniós versenyjogi szabályok végrehajtására irányuló kötelezettségvállalását, amely szabályok a digitális gazdaság megjelenésének és növekvő jelentőségének eredményeként született, illetve váltak egyre elterjedtebbé; szintén üdvözli a Bizottságnak azon törekvését, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal folytatott párbeszédet kiszélesítse annak érdekében, hogy az e-kereskedelem tekintetében biztosítsák az uniós versenyszabályok következetes alkalmazását;

40.  felkéri a brexittel foglalkozó uniós tárgyalóküldöttség vezetőjét, hogy Vestager biztossal együttműködésben a verseny kapcsán mihamarabb kezdjék meg az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jövőjéről szóló tisztességes és átlátható vitát;

41.  úgy véli, hogy az uniós versenyjog Egyesült Királyság vagy az Egyesült Királyságban letelepedett valamely vállalat általi lehetséges megsértésére vonatkozó, folyamatban lévő vizsgálatok[11] egyikét sem veszélyeztetheti a brexittel kapcsolatos menetrend, és a Bizottság által 2019. március 29. után hozott minden végleges határozatnak továbbra is kötelező érvényűnek kell lennie;

42.  tudomásul veszi a Bizottság kifogásközlését és előzetes következtetését, miszerint a Google keresőmotorként erőfölényével visszaélve jogellenesen előnyben részesített más Google-terméket, azaz az ár-összehasonlító szolgáltatását; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vállalat ténylegesen és haladéktalanul végrehajtsa e korrekciós intézkedéseket, hogy ezáltal megakadályozzák az erőfölénnyel való további visszaéléseket; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak részletes elemzést kell végeznie, és nyomon kell követnie, hogy a Google-javaslat hogyan működne a gyakorlatban a verseny és az innováció növekedéséhez szükséges egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében; megjegyzi, hogy a vállalat általános és speciális keresőszolgáltatásainak teljes strukturális elkülönítése hiányában az aukciós alapon működő megközelítés valószínűleg nem képes az egyenlő bánásmódot biztosítani; felkéri a Bizottságot és a Google vezérigazgatóját, hogy vegyenek részt a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) közös nyilvános meghallgatásán; véleménye szerint minden vállalatnak – beleértve a digitális ágazatot is – szorosan együtt kellene működnie a Parlamenttel, többek között a nyilvános meghallgatásokon való részvétellel;

43.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen ambiciózusabb lépéseket az online verseny előtt álló illegitim akadályok felszámolására annak érdekében, hogy biztosítsák az akadálymentes online vásárlást az olyan eladóktól vásároló uniós fogyasztók számára, akik másik tagállamban rendelkeznek székhellyel, ugyanakkor ne hozzanak létre újabb akadályokat a fogyasztóvédelmi jog jelenlegi módosításával;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül körültekintően végezze el és zárja le az összes többi folyamatban lévő antitrösztvizsgálatot, például az Androidot és az AdSense-et érintőt, és az utazási és helyi keresők ágazatát érintő vizsgálatokat, ahol a Google állítólag visszaél erőfölényével a meglévő és potenciális versenytársak kárára, amelyeket akadályoz a területre való belépésben, illetve fejlődésben; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak jól fel kell készülnie és fel kell vérteznie magát az első, nagy adathalmazokkal kapcsolatos, mintegy 5,2 terabyte mennyiségű adatot érintő ügyre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a személyes adatok technológiai nagy technikai vállalatok általi felhasználása példa nélkül álló, és a fogyasztók gyakran nincsenek tudatában annak, illetve nem tájékoztatják őket arról, hogy milyen mértékben használják fel adataikat például profilalkotás vagy célzott reklám céljára; úgy véli, hogy a digitális vállalatok különös kihívások elé állíthatják a verseny- és adóhatóságokat, kiváltképp az algoritmusok, a mesterséges intelligencia vagy az adatérték tekintetében; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre a digitális gazdaságok megjelenésével foglalkozó szakpolitikai és végrehajtási eszközöket, biztosítva, hogy házon belül rendelkezésére álljon egy csúcstechnológiát ismerő mérnökökből és szakértőkből álló csapat a digitális és platformgazdasággal kapcsolatos, versenyellenes helyzetek nyomon követésére és az ellenül történő fellépésre;

45.  kiemeli a gyógyszeripari ágazatban végzett jelenlegi vizsgálatok jelentőségét, tekintettel az e téren tapasztalt piactorzulások halmozódó bizonyítékaira, ideértve a mennyiségi korlátozásokat, a manipulált árakat és a generikus gyógyszerek elérhetőségének akadályozását;

46.  üdvözli a Bizottság 2017. október 6-i tájékoztatóját, amely megerősíti teljesítményét a bankszámla-információk konkurens szolgáltatások általi elérésével kapcsolatos előre be nem jelentett ellenőrzések terén; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is éberen kövesse ezt a kérdést, különösen akkor, amikor hatályba lépnek az erős ügyfél-hitelesítésre és biztonságos kommunikációra vonatkozó szabályozástechnikai standardok;

47.  üdvözli a Bizottság tehergépjárművekkel kapcsolatos kartellre vonatkozó vizsgálatát és következtetéseit;

48.  kéri a Bizottságot, hogy tisztázza az európai és nem európai légitársaságokra vonatkozó állami támogatási szabályokat azzal a céllal, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az európai és nem európai piacokra irányuló műveleteik között; úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási támogatás bizonyos körülmények esetében torzító hatású lehet; úgy véli, hogy ugyanazokat a versenyszabályokat kell alkalmazni az EU-ba és az EU-ból repülő összes légitársaságra, valamint a nemzeti és a diszkont légitársaságokra, figyelembe véve azonban azon fuvarozók helyzetét, amelyek működése nincs jelentős hatással a piacra; megjegyzi, hogy a Bizottság jóváhagyta, hogy a Lufthansa megvásárolja az Air Berlin LGW nevű leányvállalatát, ami bizonyos, a versenytorzulás elkerülését szolgáló kötelezettségvállalási feltételekhez van kötve; arra kéri a Bizottságot, hogy közép és hosszú távon kövesse nyomon ezt a helyzetet, és hogy vegye fel a küzdelmet a légi közlekedési ágazatban a fogyasztóvédelmi jogszabályokat aláásó versenyellenes gyakorlatokkal szemben;

49.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a diszkont légitársaságoknak a különféle európai légi útvonalakon gyakori erőfölényét és az ilyen útvonalakra vonatkozó árképzési mintákat; megjegyzi, hogy az ilyen pozíciót gyakran agresszív, sőt ellenséges piaci magatartással szerzik meg, ami kizárja a versenyt a piacról, és végül magasabb viteldíjakat és költségeket ró a fogyasztókra; 

50.  kéri a Bizottságot, hogy az állami támogatási szabályokat a vasúttársaságok esetében is szigorúan alkalmazza, különös tekintettel azokra, amelyek korábban már részesültek szerkezetátalakítási támogatásban;

51.  kéri, hogy a Bizottság az uniós összefonódás-ellenőrzési eljárásokkal összhangban gondosan vizsgáljon meg minden, légitársaságok közötti összeolvadási megállapodást, ideértve a megállapodás piaci versenyre gyakorolt hatását és a fogyasztóknak – leginkább a magasabb árak és a célállomások közvetlen elérésének korlátozása révén – esetlegesen okozott károkat;

52.  sürgeti a Bizottságot, hogy fejezze be az egységes európai vasúti térség megvalósítását, biztosítsa a pályahálózat-üzemeltetők és a vasúti vállalkozások közötti pénzáramlások teljes átláthatóságát, és győződjön meg róla, hogy minden tagállam rendelkezik-e erős és független nemzeti antitröszthatósággal;

53.  aggódik a nagy intézményi befektetők közös tulajdonszerzésének versenyellenes hatásai miatt; úgy véli, hogy az a tény, hogy ezek a befektetők az ugyanazon ágazatban – például a légitársaságok körében – működő közvetlen versenytársak részvényeinek jelentős részét birtokolják, úgyszólván oligopóliumokat hoz létre, és a verseny korlátozásával kedvezőtlenül hat a fogyasztókra és a gazdaság egészére nézve; kéri a Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést a közös tulajdon versenyellenes hatásainak kezelése érdekében; kéri továbbá a Bizottságot, hogy folytasson vizsgálatot a közös tulajdonnal kapcsolatban, és dolgozzon ki és nyújtson be jelentést a Parlamentnek a közös tulajdon európai piacokra, különösen az árakra és az innovációra gyakorolt hatásairól;

54.  üdvözli a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatát, melynek célja a tisztességes verseny megőrzése, a kölcsönösség biztosítása és a tisztességtelen gyakorlatok felszámolása, beleértve a légitársaságoknak juttatott, bizonyos harmadik országokból származó állítólagos állami támogatásokat, valamint a szabályozási kérdéseket, például a munkafeltételekkel kapcsolatos és a környezeti kérdéseket; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a legjobb intézkedés az lenne, ha elfogadnának egy új, a nemzetközi közlekedésen belüli piactorzulás kezelésére szolgáló átfogó eszközt, a légi közlekedési vállalatok közötti regionális verseny tekintetében ösztönöznék a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) bevonását, valamint biztosítanák a légi szolgáltatási megállapodásokon alapuló tisztességes versenyt; úgy véli, hogy az átláthatóság szerepeltetése a tisztességes versenyről szóló záradékban alapvető eleme az egyenlő versenyfeltételek garantálásának; véleménye szerint e rendelettel vagy más megfelelő jogalkotási eszközzel meg kell akadályozni a versenyellenes magatartást a jegyforgalmazás terén, ideértve például a bizonyos légitársaságok által felszámolt pótdíjakat vagy azt, hogy az információkhoz korlátozott hozzáférést biztosítanak azok számára, akik az övéktől eltérő foglalási csatornákat használnak;

55.  megismétli, hogy a légi közlekedés alapvetően hozzájárul az EU belső, tagállamok közötti és harmadik országokkal való összeköttetésének megteremtéséhez, döntő szerepet játszik az EU integrációjában és versenyképességében, és alapvetően hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz; megjegyzi, hogy az EU teljes összeköttetése nagy mértékben az uniós légi fuvarozók által nyújtott légi szolgáltatásokra támaszkodik;

56.  üdvözli, hogy a Bizottság egyszerűsíti a kikötőket, a repülőtereket, a kultúrát és az legkülső régiókat érintő állami beruházásokra vonatkozó szabályokat; hangsúlyozza, hogy a legkülső régiókkal és a peremterületekkel való összeköttetések szükségességére tekintettel, valamint a jelenlegi bizottsági iránymutatásokkal összhangban minden, az uniós költségvetésből vagy az Európai Beruházási Banktól repülőtér számára juttatott finanszírozásnak pozitív költség-haszon elemzésen kell alapulnia annak elkerülése érdekében, hogy Európában fantom-repülőtereket finanszírozzanak;

57.  hangsúlyozza, hogy fontos garantálni a repülési információk átláthatóságát, biztosítani a piacon az egyenlő versenyfeltételeket és végső soron megvédeni a fogyasztók azon lehetőségét, hogy megalapozott döntést hozhassanak; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy maradjon hű ezekhez az elvekhez a számítógépes helyfoglalási rendszerre vonatkozó magatartási kódex és a légi szolgáltatásokról szóló rendelet felülvizsgálata során;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt a közlekedési ágazatban az egységes piac kiteljesítése érdekében, figyelembe véve a közérdeket és a környezetvédelmi megfontolásokat és megőrizve az elszigetelt régiókkal és peremterületekkel való összeköttetéseket; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a monopóliumok által irányított közkikötői és repülőtéri hálózatok ügyét;

59.  hangsúlyozza, hogy a globalizáció korában a versenyjogi jogszabályok eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés; támogatja ehhez kapcsolódóan, hogy a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok folyamatosan részt vesznek olyan többoldalú fórumokon, mint Nemzetközi Versenyügyi Hálózat, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Versenyjogi Bizottsága, a Világbank és a ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD); arra kéri a Bizottságot, hogy a nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodásokba foglaljon bele versennyel kapcsolatos szakaszokat is; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő a versenypolitikai eszközök és gyakorlatok konvergenciáját, többek között a harmadik országokkal folytatott kétoldalú együttműködés révén, az EU és Svájc közötti 2013. évi második generációs együttműködési megállapodás mintáját követve; üdvözli a Bizottság és Kína közötti, az állami támogatások ellenőrzéséről szóló párbeszéd megkezdését, és gondosan nyomon követi a tisztességes verseny felülvizsgálati rendszerének Kína általi elfogadását, amely annak biztosítását szolgálja, hogy az állami intézkedések ne érintsék hátrányosan a piacra lépést és a piacról való kilépést, valamint az áruk szabad mozgását; ismételten kéri Vestager biztost, hogy ténylegesen biztosítsa, hogy a Bizottság rendszeresen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a versenypolitika terén folytatott külső tevékenységéről;

60.  hangsúlyozza, hogy az európai belső piacon a működő verseny elsősorban a fogyasztók érdeklét szolgálja; meggyőződése, hogy a versenypolitika szigorú és pártatlan végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a legfőbb politikai prioritások – például az elmélyített és méltányosabb belső piac, az összekapcsolt digitális egységes piac, valamint az egységes és éghajlatbarát energiaunió – megvalósításához; megismétli, hogy a digitális piac esetében nem feltétlenül célravezetőek mindig a versenypolitika hagyományos piaci modelljei, mint például a platformalapú üzleti modellek vagy a többoldalú piacok;

61.  rámutat, hogy a társasági adóalap kiszámítására alkalmazott egységes szabálycsomag révén megszüntethető lenne a tisztességtelen adóverseny, például az egyes multinacionális cégek és tagállamok között létrejött adómegállapodások; tudomásul veszi a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) jelenleg folytatott tárgyalásokat; 

62.  kiemeli, hogy a magánberuházások vonzása és mozgósítása szempontjából nagy jelentőséggel bír a repülőtereknek kedvező szabályozási keret megteremtése; úgy véli, hogy a repülőtéri díjakról szóló irányelvnek a Bizottság általi, a légitársaságokkal/repülőterekkel folytatott érdemi konzultáció mellett folytatott értékelése segít tisztázni, hogy a jelenlegi rendelkezések hatékony eszközként szolgálnak-e a verseny és az európai fogyasztók érdekeinek előmozdításához, vagy esetleg reformokra van szükség;

63.  örömmel veszi tudomásul, hogy a spanyol kormány készen áll a Spanyolország és Oroszország közötti légi közlekedési megállapodás megnyitására, lehetővé téve közvetlen járatok indítását Barcelona és Tokió között;

64.  felkéri a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása érdekében vizsgálja meg a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásokat;

65.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és kezelje a brexit versenyre gyakorolt lehetséges hatásait a légi közlekedési ágazatban, különösen akkor, ha az az Egyesült Királyság európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozását is érintené, következéséképpen korlátozva az összes uniós célállomás elérhetőségét és fordítva;

66.  úgy véli, hogy a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek vállalkozások számára való biztosítása a szociális dömping elleni határozott küzdelemtől is függ;

67.  kéri a Bizottságot, hogy az uniós légi közlekedési stratégia keretében a továbbiakban is foglalkozzon a jövőbeli jogszabályokról folytatott, félbeszakadt viták hosszú távú hatásaival;

68.  üdvözli a bevezető hatásvizsgálatot és a Bizottság által az élelmiszer-ellátási láncról indított nyilvános konzultációt; rámutat, hogy a Parlament már felszólította a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat arra, hogy reagáljanak az azon halmozott hatásból eredő félelmekre, amelyet egyrészről a nemzeti szintű elosztási ágazat gyors koncentrációja, és másrészről az európai és nemzetközi szintű nagykereskedők között kialakult szövetségek gyakorolnak mind az élelmiszer-ellátási lánc beszerzési szakaszára, mind pedig a forgalmazókra és a fogyasztókra; úgy véli, hogy ez a strukturális változás aggályokat vet fel a lehetséges stratégiai kiigazítások tekintetében, valamint csökkentheti a versenyt és az innovációba történő beruházások hatókörét az élelmiszer-ellátási láncon belül, valamint aggályos a termelői szervezetek – különösen a mezőgazdasági kistermelői szervezetek – megfelelő működése és az agrár-ökológiai feltételekhez igazolód fajtaválasztás szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szinten kötelező erejű keretszabályozást az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, amelyek károsítják a termelőket;

69.  üdvözli a Bizottságnak a Monsanto és a Bayer összeolvadásával kapcsolatos mélyreható vizsgálatát; rendkívüli aggodalommal tölti el az a tény, hogy ha jóváhagyják a Monsanto és a Bayer összeolvadását, három vállalat (ChemChina-Syngenta, Du Pont-Dow és Bayer-Monsanto) fogja birtokolni és értékesíteni a világ szabadalmaztatott vetőmagvainak mintegy 60 %-át és a világ növényvédő és gyomirtó szereinek 64 %-át; rámutat, hogy az ilyen fokú koncentráció kétségtelenül áremelkedésekhez fog vezetni, növelni fogja a mezőgazdasági termelőknek néhány globálisan integrált, egyablakos platformtól való technológiai és gazdasági függőségét, korlátozott vetőmag-választékot fog eredményezni, az innovációs tevékenységet el fogja téríteni attól, hogy a környezetet és a biológiai sokféleséget tiszteletben tartó termelési modelleket fogadjanak el, végezetül pedig a kisebb verseny miatt az innováció csökkenéséhez fog vezetni; kéri ezért a Bizottságot, hogy alaposan vegye fontolóra a tényt, hogy az ágazatban egy időben több különböző összeolvadás is történik, amikor a koncentráció szintjét, illetve azt vizsgálja, hogy az összeolvadás a versenyt illetően milyen hatás gyakorol a különböző érintett piacokra;

70.  kéri a Bizottságot, hogy kötelezze az élelmiszeripari termékeket reklámozó vállalatokat arra, hogy csak a termékben ténylegesen jelenlévő összetevők jellemzőit tüntessék vagy sorolják fel, következésképpen megtiltva az olyan összetevők feltüntetését, amelyek nincsenek jelen a termékben, kivéve, ha egyes összetevők jelenléte vagy hiánya veleszületett betegségekhez kapcsolódik;

71.  úgy véli, hogy a nem uniós államok számára az emberi és munkavállalói jogok előmozdításához biztosított, azonban a nemzetközi színtéren az uniós versenyképesség előmozdításának eszközéül is szolgáló kereskedelmi támogatásokat és kedvezményeket, mint GSP és a GSP+, az uniós iparágakra gyakorolt hatásokat szem előtt tartva kellően nyomon kell követni és megfelelően kell alkalmazni; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy függessze fel a támogatások vagy kedvezmények nyújtását, amennyiben a nem uniós országok visszaélnek velük;

72.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2014 júniusa óta vizsgálta a McDonald’s Luxemburg általi adóügyi megítélését, majd 2015 decemberében úgy határozott, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít, azonban még mindig nem született végső határozat; kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy ebben az ügyben mielőbb végső határozat szülessen;

73.  kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a szellemitulajdon-jogok tagállamok általi védelmének hatékonyságát, ami az egészséges versenypolitika lényeges eleme; hangsúlyozza, hogy a védjegyoltalom alapvető szerepet játszik a piacon található termékek azonosításában és megkülönböztetésében; és hogy a védjegyek és ily módon a termékek megkülönböztethetősége nélkül a gyártók számára rendkívül nehéz – ha nem lehetetlen – lenne új piacokra lépni; úgy véli továbbá, hogy az árakra való összpontosítás még jobban megnehezíti a kis piaci részesedéssel rendelkező gyártók számára, hogy megerősítsék piaci helyzetüket; ezért hangsúlyozza, hogy a védjegyek megszüntetése vagy azok használatának korlátozása jelentős akadályt gördít a piacra lépés útjába, valamint aláássa az Unión belüli szabad és tisztességes verseny egyik lényeges elemét;

74.  határozottan támogatja a Bizottság kijelentését a 2016. évi versenypolitikáról szóló éves jelentésben, mely szerint „a globálissá váló vállalatokat a versenyhatóságoknak is követniük kell ezen az úton”; véleménye szerint a verseny globális szabályozása és a versenyhatóságok közötti legmagasabb szintű együttműködés – beleértve a versenyeljárások során végrehajtott információcserét is – alapfeltételei a tisztességes globális kereskedelemnek; emlékeztet rá, hogy a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok elleni – a versenypolitikát is felhasználó – küzdelemre szükség van a globálisan egyenlő feltételek létrejöttéhez, melyek haszonnal járnak a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, továbbá az Unió kereskedelmi stratégiájának prioritásai közé tartozik; hangsúlyozza, hogy a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag rámutat, hogy az Uniónak intézkedéseket kell hoznia az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében, és kéri a Bizottságot, hogy javasoljon konkrét szakpolitikai lépéseket e tekintetben;

75.  felhív a piacvédelmi eszközök korszerűsítésére, ezek erősebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tételére; üdvözli a dömpingellenes vámok kiszámításának a harmadik országok piactorzulásainak értékelésén alapuló új módszerét, amelynek legalább olyan hatékonyan kell működnie, mint a korábban érvényesített dömpingellenes intézkedéseknek, teljes összhangban a WTO-ban vállalt kötelezettségeinkkel; felhívja a figyelmet a hatékony végrehajtás ellenőrzésének fontosságára; különösen hangsúlyozza a szubvencióellenes eszköz fontosságát a tisztességtelen globális verseny kezelésében és abban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően egyenlő versenyfeltételek álljanak fenn;

76.  sürgeti, hogy a kölcsönösség kapjon helyet az uniós kereskedelempolitika pillérei között annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételek között tevékenykedhessenek, nevezetesen a közbeszerzések területén; hangsúlyozza, hogy a külföldi közbeszerzési piacokhoz való szélesebb körű hozzáférés elősegítését célzó erőfeszítések nem áshatják alá a szociális és környezeti ismérvekkel kapcsolatos uniós szabályok továbbfejlesztését; hangsúlyozza annak fontosságát az Unió számára, hogy nemzetközi eszközzel rendelkezzék a közbeszerzések területén, mely rögzíti a szükséges kölcsönösséget azokban az esetekben, amikor a kereskedelmi partnerek korlátozzák a hozzáférést közbeszerzési piacaikhoz; emlékeztet a külföldi közvetlen beruházások előnyeire, és úgy vélekedik, hogy a Bizottság külföldi beruházások ellenőrzéséről szóló javaslatában nagyobb helyet kellene kapnia a piaci hozzáférést illető kölcsönösségnek;

77.  kéri a Bizottságot, hogy a tárgyalások során és a kereskedelem kapcsán különösen figyeljen oda a kkv-k szükségleteire, célul tűzve ki piacra jutásuk javításának biztosítását és versenyképességük javítását; elismeri e tekintetben a Bizottság tisztességtelen kereskedelem elleni küzdelem terén a nagy horderejű esetekben kifejtett erőfeszítéseit, de hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny kikényszerítése a kkv-k esetében is rendkívüli fontosságú;

78.  hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások szerepet játszhatnak a korrupció elleni küzdelemben;

79.  emlékeztet a hatékony és harmonizált európai vámellenőrzések fontosságára a tisztességtelen konkurencia elleni küzdelemben;

80.  megismétli, hogy a természeti erőforrásokhoz – beleértve az energiaforrásokat is – való egyenlő hozzáférés alapvetően fontos hatással van a tisztességes és egyenlő verseny szempontjából a globális piacon; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokba illesszen be az említett erőforrásokhoz való hozzáférés javítására alkalmas rendelkezéseket;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy fejtse ki részletesebben, hogy a jelenlegi versenypolitika keretében hogyan lehet kezelni a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokat;

82.  üdvözli ezért a Bizottság Európai Versenyhatóságok Hálózatára (ECN+) vonatkozó javaslatát, többek között a versenypolitikára vonatkozó visszatartó erejű bírságok fontosságát; hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben a felkért hatóság elutasítja egy bírságot megállapító határozat végrehajtását, azt kellően indokolnia kell, és olyan rendszert kell létrehozni, amely keretében megoldhatók a hatóságok között ilyen esetekben esetleg felmerülő viták;

83.  tudomásul veszi az e-kereskedelmi ágazat vizsgálatát és az arról szóló végleges jelentést, amely kimutatja, hogy az e-kereskedelmi ágazatban néhány jelenlegi üzleti gyakorlat károsítja a tisztességes versenyt, és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit; úgy véli, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében a felmérésnek egy átfogóbb jogérvényesítési erőfeszítés részét kell képeznie a Bizottság részéről arra, hogy a versenypolitikát teljes körűen alkalmazza az online kiskereskedőkre;

84.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az uniós versenyjogi szabályokat érvényesítse azon széles körben elterjedt üzleti gyakorlatok terén, amelyek az e-kereskedelem növekedésével tűntek fel vagy alakultak ki, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos üzleti gyakorlatokat illetően is fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós versenyjogi szabályok következetes alkalmazásának biztosítására az összes tagállamban; hangsúlyozza, hogy a nagyméretű online kiskereskedők és a beszállítóik közti aszimmetrikus kapcsolatra tekintettel a Bizottságnak és a nemzeti versenyhatóságoknak aktívan kell érvényesíteniük a versenyszabályokat, mivel a beszállítóknak, különösen a kkv-knak adott esetben nincsen költséghatékony hozzáférésük a jogorvoslati eszközökhöz;

85.  felhív a fogyasztók választási szabadságának erősítésére a digitális egységes piacon; úgy véli, hogy az adathordozhatósághoz való jog rögzítése az általános adatvédelmi rendeletben helyes megközelítés a fogyasztói jogok és a verseny erősítése során;

86.  úgy véli, hogy a hatékony versenypolitika kiegészítheti a digitális egységes piac területére vonatkozó szabályozási kezdeményezéseket, továbbá úgy véli, hogy azokban az esetekben, amikor a szabályozási fellépés elsősorban válaszreakció egyes gazdasági szereplők piaci fellépéseire, a károkat versenyellenes gyakorlatok ellen irányuló versenyjogi intézkedések révén lehetne kezelni anélkül, hogy visszatartanák a versenyezni kívánókat;

87.  aggódik amiatt, hogy egyre több gyártó alkalmaz az online értékesítésre vonatkozó szerződéses korlátozásokat, amit az e-kereskedelemről végzett felmérés is megerősít, és felhívja a Bizottságot az ilyen típusú záradékok további felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy ne támasszanak indokolatlan akadályokat a verseny előtt; ugyanakkor kéri a Bizottságot a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatások és a 330/2010/EU bizottsági rendelet felülvizsgálatára a fenti változásokra tekintettel;

88.  tudomásul veszi Wahl főtanácsnok 2017. július 26-i véleményét a Coty Germany GmbH kontra Parfümerie Akzente GmbH, C-230/16. sz. ügyben, miszerint a megállapodásban az online értékesítésekre vonatkozóan szereplő korlátozásokat nem kell a 330/2010/EU bizottsági rendelet szerinti különösen súlyos korlátozásoknak tekinteni;

89.  hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, amely a kollektív jogorvoslatot is magában foglalhatja, alapvető fontosságú az uniós versenypolitika céljainak eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az említett lehetőségek hiánya gyengíti a versenyt, a belső piac működését és a fogyasztói jogokat;

90.  emlékeztet rá, hogy a versenyellenes gyakorlatok elleni hatékony küzdelem érdekében a tagállamoknak olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, amely megfelel a tisztességes versenyen alapuló, nyitott piacgazdaság alapelveinek, mivel a tisztán protekcionista lépések ártanak az egységes piac működésének; hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny minden szempontját meg kell szüntetni, beleértve a be nem jelentett munkavégzést és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megkerülését, a belső piac egyik alapvető szabadságának, a munkavállalók szabad mozgásának sérelme nélkül;

91.  fontosnak tartja a Bizottság által folytatott konzultációt az uniós összefonódás-ellenőrzés esetleges továbbfejlesztéséről; úgy véli, hogy lépéseket kell tenni – különösen a digitális területen – annak biztosítása érdekében, hogy az összeolvadások ne korlátozzák a versenyt az uniós belső piacon; ezért ismét felhívja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg, hogy a jelenlegi értékelési eljárások kellően figyelembe veszik-e a digitális piacok sajátosságait és a piacok nemzetközivé válását; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés szerepét a piaci erő felmérésekor, továbbá azt, hogy egy összeolvadás során az adatok és az ügyféladatok összevonása torzítja-e a versenyt, és hogy valamely vállalat hozzáférése exkluzív elemzési módszerekhez és szabadalmakhoz milyen mértékben zárja ki a versenytársakat; megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy fejtse ki, hogyan határozza meg a tisztességes versenyhez szükséges piaci szereplők minimális számát, valamint miként tartja fenn a nagymértékben koncentrált piacokra való belépés lehetőségét az új vállalatok, különösen az induló innovatív vállalkozások számára;

92.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós közbeszerzési szabályok helyes végrehajtását a verseny torzulása elleni küzdelem érdekében, beleértve adott esetben a szociális, a környezet- és fogyasztóvédelmi eszközöket, és terjesszék a közigazgatási szervek folyamatai terén bevált gyakorlatokat; úgy véli, hogy az elektronikus közbeszerzési eljárások fejlődése megkönnyíti a kkv-k számára a közbeszerzésekhez való hozzáférést, növeli az átláthatóságot, és biztosítja a versenyszabályok megszegésének hatékonyabb felügyeletét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-k piacra jutási lehetőségeit a kisebb szerződések révén, amennyiben ezek összeegyeztethetők a fő közbeszerzési célokkal, valamint hogy alaposan felügyelje a szabályok érvényesülését a közbeszerzési piacokon a beszerzések centralizációja tekintetében;

93.  üdvözli az előre fizetett szolgáltatások hordozhatóságára vonatkozó szabályozás elfogadását a digitális egységes piaci stratégia keretében, amely javítani fogja a versenyt a belső piacon, és több jogot biztosít a fogyasztóknak;

94.  úgy véli, hogy a szelektív forgalmazási vagy franchise-hálózathoz való csatlakozás feltételeinek átláthatóaknak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy ne szegjék meg a versenypolitikát és a közös piac szabad működését; hangsúlyozza, hogy e feltételeknek objektívnek, kvalitatívnak, valamint megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és nem szabad túllépniük a szigorúan szükséges mértéket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ezen átláthatóság biztosítása érdekében;

95.  megállapítja, hogy megnőtt a versenytársak közötti összejátszás kockázata, többek között az árfigyelő szoftverek miatt; úgy véli, hogy felmerülhet összehangolt magatartás annak ellenére, hogy a versenytársak közötti kapcsolat a jelenlegi normák szerint szükségesnél gyengébb, ez akár automatizált formát is ölthet, mivel az algoritmusok kölcsönhatásban vannak egymással, függetlenül egy vagy több piaci szereplő irányításától; felkéri a Bizottságot, hogy ügyeljen a szabad versennyel kapcsolatos fenti, új kihívásokra;

96.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kapcsolatot építsen ki nemzetközi partnereivel és a többoldalú fórumokkal a versenypolitika területén; úgy véli, hogy a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb, mivel a jogérvényesítés által érintett vállalatok egyszerre több joghatóság alatt tevékenykednek;

97.  úgy véli, hogy az Európai Unióra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának növelése a versenyjog érvényesítésének globális szintű javulását fogja eredményezni; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot a kereskedelmi megállapodások további lehetőségeinek keresésére, valamint szigorú antitröszt és állami támogatásra vonatkozó szabályok beépítésére bármely jövőbeni kereskedelmi megállapodásba;

98.  úgy véli, hogy a versenypolitikában tekintetbe kell venni a mezőgazdasági ágazat sajátos jellegét; emlékeztet rá, hogy az EUMSZ 42. cikke különleges jogállást biztosított a mezőgazdasági ágazat számára a versenyjog alkalmazása tekintetében, amit a közös agrárpolitika legutóbbi reformja alkalmával megerősítettek azáltal, hogy lehetővé tettek számos eltérést vagy mentességet az EUMSZ 101.cikke tekintetében; megjegyzi, hogy a KAP célja a mezőgazdaságból élő, gazdasági és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal folyamatosan szembesülő közösségek tisztességes életszínvonalának biztosítása; emlékeztet rá, hogy a versenypolitika főként a fogyasztók érdekeit védi, és a mezőgazdasági termelők sajátos érdekeit és nehézségeit nem veszi kellő mértékben figyelembe; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának azonos módon kell védenie a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók érdekeit, tisztességes feltételeket biztosítva a verseny és a belső piacra jutás számára annak érdekében, hogy ösztönözze a beruházásokat és az újításokat, a foglalkoztatást, a mezőgazdasági vállalkozások működőképességét és az uniós vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődését, és egyben átláthatóságot biztosítson a piaci szereplők számára;

99.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „méltányos ár” fogalma nem feleltethető meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói árnak, hanem elfogadhatónak kell lennie, és tisztességes javadalmazást kell lehetővé tennie az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője számára;

100.  úgy véli, hogy a termelői szervezetek és azok szövetségei által folytatott kollektív tevékenységek – így a termeléstervezés és az értékesítésről és a szerződési feltételekről való tárgyalások – szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósításához, és ezért azokat mentesíteni kell az EUMSZ 101. cikkének alkalmazása alól, amennyiben valóban az említett közös tevékenységekre kerül sor, és ezáltal azok hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők versenyképességének javításához; megjegyzi, hogy az 1308/2013/EU rendeletben (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet) rögzített eltérések kihasználása nem teljes, és hogy a mezőgazdasági termelők és szervezeteik számára nem biztosított kellőképpen a jogbiztonság, mert az eltérések nem egyértelműek, a végrehajtásuk nehézségekbe ütközik, és a nemzeti versenyhatóságok nem egységes módon alkalmazzák azokat; üdvözli azt a tényt, hogy a salátarendelet egyszerűsíteni fogja a mezőgazdasági termelők kollektív szerveződésére vonatkozó szabályokat, és egyértelművé fogja tenni a gazdasági tevékenységet folytató termelői szervezetek versenyjoggal kapcsolatos szerepét és hatásköreit, megerősítve ezáltal alkupozíciójukat, és egyúttal biztosítva az EUMSZ 39. cikkében meghatározott elvek védelmét;

101.  üdvözli, hogy a salátarendelet kiterjeszti a 2012-es „tejágazati csomag” időbeli hatályát – tekintettel a biztató végrehajtási felülvizsgálatokra[12], valamint e csomagnak a tejtermelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének megerősítésében betöltött szerepére; felszólítja azonban a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a tej- és tejtermékágazatban a szerződéskötésre irányuló tárgyalásokra vonatkozó rendelkezések hatályát ki kell-e terjeszteni más mezőgazdasági ágazatokra is, mert így a mezőgazdasági termelőknek és a termelői szervezeteknek nagyobb szabadsága lenne a termelés megtervezése tekintetében, és joguk lenne a kollektív tárgyaláshoz, valamint tárgyalások folytatásához az értékesítésekről és az árakat és mennyiségeket egyértelműen meghatározó szerződési feltételekről;

102.  felszólít arra, hogy – a szükségesség és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett – az EUMSZ 101. cikkétől való automatikus, kifejezett mentesség álljon a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek rendelkezésére annak érdekében, hogy az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok megvalósítására törekedve elvégezhessék a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet értelmében rájuk háruló feladatokat;

103.  javasolja, hogy az 1308/2013/EU rendelet rendelkezéseit – amelyek lehetővé teszik a kínálat szabályozására vonatkozó intézkedések elfogadását az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott sajtok (150. cikk), valamint az OEM vagy OFJ hatálya alatt álló sonka (172. cikk) vagy bor (167. cikk) esetében – terjesszék ki a minőségi jelöléssel ellátott mezőgazdasági termékekre is annak érdekében, hogy nagyobb lehetőség nyíljon a kínálat kereslethez való hozzáigazítására;

104.  üdvözli, hogy a salátarendelet olyan eljárást hoz létre, amelynek igénybevételével mezőgazdasági termelők csoportosulása nem kötelező erejű véleményt kérhet a Bizottságtól annak megállapítása érdekében, hogy egy adott kollektív fellépés összeegyeztethető-e a versenyjog területén alkalmazható, az 1308/2013/EU rendelet (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet) 209. cikkében rögzített általános eltéréssel; felhívja ugyanakkor a Bizottságot – a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport ajánlásának fényében –, hogy tisztázza a mezőgazdaságra vonatkozó általános eltérés hatályát a kivétel pontosítása érdekében oly módon, hogy az EUMSZ 101. cikkének alkalmazása alóli kivétel – adott esetben – érvényesíthető és működőképes legyen;

105.  rámutat arra, hogy a súlyos piaci egyensúlyhiány időszakaiban, amikor a mezőgazdasági ágazat veszélybe kerül, és az alapvető élelmiszer-ellátás esetleges károsodása minden polgárt érint, egy piacorientált KAP-nak támogatnia kell a mezőgazdasági termelőket és további, ideiglenes és teljes mértékben indokolt mentességeket kell engedélyeznie számukra a versenyszabályok alól; üdvözli, hogy a salátarendelet révén bevezetett változtatásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt, a versenyjog területén alkalmazható ideiglenes eltérésekre vonatkozó rendelkezések gyorsabban működésbe léphetnek;

106.  felszólít az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy jobb és nagyobb bontásban rendelkezésre álló adatok révén gyorsabban észlelni lehessen az agrár-élelmiszeripari ágazaton belül kialakuló válságokat; e tekintetben kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelői szervezeteket be kell vonni az adatok meghatározásába és gyűjtésébe;

107.  rámutat arra, hogy a Bizottság elismerte, hogy a mezőgazdasági termelők az élelmiszer-ellátási lánc legkevésbé koncentrált szintjét alkotják, miközben bemeneti szállítóik és fogyasztóik gyakran sokkal nagyobb méretűek és koncentráltabbak, ami kiegyensúlyozatlan viszonyhoz, valamint negatív és – néhány nagy értékesítési lánc, feldolgozó és kiskereskedő oldaláról – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezet, amelyeket egyedül a versenypolitika segítségével nem lehet megoldani, így szükség van a többi politikával való összhangra; felhívja ennélfogva a Bizottságot, hogy határozza meg egyértelműbben az „erőfölény” és az „erőfölénnyel való visszaélés” fogalmát, figyelembe véve a koncentráció fokát és a bemeneti, a feldolgozói és kiskereskedelmi ágazat tárgyalási pozíciójából eredő korlátokat; megjegyzi továbbá, hogy a salátarendelet meg fog állapítani bizonyos rendelkezéseket az írásbeli szerződésekhez való jogra és a szerződési feltételek megtárgyalásához való jogra vonatkozóan az ellátási láncon belüli megfelelőbb értékmegosztás céljából az érdekelt felek közötti nyugodtabb kapcsolatok, a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok leküzdése, valamint annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők érzékenyebben tudjanak reagálni a piac jelzéseire, javítsák az árbejelentést és az ártranszmissziót, valamint a kínálatot a kereslet hatékonyabb kielégítésére sarkallják; felhívja ezenfelül a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat az áruk megfelelő besorolásának és árazásának biztosítására, valamint hogy kövessék nyomon, büntessék és kötelező érvényű intézkedésekkel küzdjék le a mezőgazdasági termelőket érintő visszaéléseket és tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokat; úgy véli, hogy az alkalmazandó bevált gyakorlatok meghatározása céljából a meglévő nemzeti rendszerek vizsgálatára van szükség;

108.  elismeri, hogy a versenyjogot mindeddig sem európai, sem nemzeti szinten nem alkalmazták az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatainak megszüntetésére; megjegyzi, hogy e tekintetben sor került egyedi nemzeti szabályok bevezetésére, ezek azonban nem bizonyultak teljes mértékben eredményesnek sem a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok járványszerűen elterjedt problémájának megszüntetése, sem az élelmiszer-ellátási lánc egyensúlyhiányának felszámolása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegye közzé és hagyja jóvá a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokról szóló, bejelentett uniós jogalkotási javaslatát, amely a termelők és gazdálkodók számára a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben nagyobb védelmet nyújtó, összehangolt jogi keretet bocsát rendelkezésre, és biztosítja a belső piac további konszolidációját;

109.  rámutat, hogy a Parlament már felszólította a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat arra, hogy reagáljanak hatékonyan azokra a félelmekre, amelyek oka az a halmozott hatás, amelyet a nemzeti szintű elosztási ágazat gyors koncentrációja és az európai és nemzetközi szintű nagykereskedők között kialakult szövetségek gyakorolnak mind az élelmiszer-ellátási lánc beszerzési szakaszára, mind pedig a forgalmazókra és a fogyasztókra; úgy véli, hogy ez a strukturális változás aggályokat vet fel a lehetséges stratégiai kiigazítások tekintetében, valamint csökkentheti a versenyt és az innovációba történő beruházások hatókörét az élelmiszer-ellátási láncon belül;

110.  felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy kezeljék kiemelten a brexit utáni egységes piac megerősítését, biztosítva az uniós versenyjog és az attól való lehetséges eltérések, valamint az egyéb szabályok teljes körű betartását a jogbiztonság és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

111.  felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban nyújtható csekély összegű támogatások egyedi felső határát 2013-ban a kétszeresére emelték (7 500 euróról 15 000 euróra) annak érdekében, hogy meg lehessen birkózni az éghajlatváltozással, az egészségüggyel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos váratlan válságokkal; rámutat, hogy ebben az időben a csekély összegű nemzeti támogatások küszöbértékének kiigazítása elhanyagolhatóan alacsony mértékű volt (a nemzeti mezőgazdasági termelés értékének 0,75 %-áról az 1 %-ára emelkedett), és ezáltal csökkent a tagállamok mozgástere ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak nehézségekkel küzdő mezőgazdasági vállalkozásoknak; kéri ezért, hogy a mezőgazdasági termelők nehéz gazdasági helyzetének megkönnyítése céljából a csekély összegű nemzeti támogatások küszöbértékét emeljék fel a nemzeti mezőgazdasági termelés értékének 1,25 %-ára; megjegyzi, hogy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó következetes szabályoknak a gazdálkodók helyzetének javítását kell szolgálniuk anélkül, hogy az agrárpolitika újból nemzeti politikává válna;

112.  hangsúlyozza a nagy sebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő pénzügyi források jelentőségét annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel, és lendületet lehessen adni a versenynek, különösen a vidéki és távoli területeken;

113.  hangsúlyozza, hogy az uniós piac – a különböző normák hatálya alatt álló – rendkívül versenyképes kereskedelmi partnerek és nagy agrárexportőrök előtti megnyitása kockázatot jelenthet a legérzékenyebb uniós mezőgazdasági ágazatok számára; felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások európai mezőgazdasági termelőket érintő lehetséges piactorzító hatásait, tekintettel e termelők érzékeny pénzügyi helyzetére és társadalmunkban betöltött alapvető szerepére;

114.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti és adott esetben a regionális versenyhatóságoknak.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (27.11.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a versenypolitikáról szóló éves jelentésről
(2017/2191(INI))

A vélemény előadója: Tokia Saïfi

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a kereskedelempolitika, a versenypolitika és az uniós politikák összessége közötti koherencia fontosságát; hozzáfűzi, hogy az uniós versenypolitikának figyelembe kell vennie a nemzetközi verseny alakulását; üdvözli ehhez kapcsolódóan, hogy a többoldalú fórumokon az EU továbbra is fellép a versenyhatóságok – így az OECD Versenyjogi Bizottsága, a Világbank és az UNCTAD, valamint a Nemzetközi Versenyügyi Hálózat – közötti együttműködés ösztönzése érdekében; ösztönzi egyszersmind a Bizottságot, hogy kössön kétoldalú együttműködési megállapodásokat harmadik országokkal a versenyszabályok alkalmazásáról, az EU és Svájc között kötött 2013. évi második generációs együttműködési megállapodás mintáját követve;

2.  határozottan támogatja a Bizottság kijelentését a 2016. évi versenypolitikáról szóló éves jelentésben, mely szerint „a globálissá váló vállalatokat a versenyhatóságoknak is követniük kell ezen az úton”; véleménye szerint a verseny globális szabályozása és a versenyhatóságok közötti legmagasabb szintű együttműködés – beleértve a versenyeljárások során végrehajtott információcserét is – alapfeltételei a tisztességes globális kereskedelemnek; emlékeztet rá, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni – a versenypolitikát is felhasználó – küzdelemre szükség van a globálisan egyenlő feltételek létrejöttéhez, melyek haszonnal járnak a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, továbbá az Unió kereskedelmi stratégiájának prioritásai közé tartozik; hangsúlyozza, hogy a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag rámutat, hogy az Uniónak intézkedéseket kell hoznia az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében, és kéri a Bizottságot, hogy javasoljon konkrét szakpolitikai lépéseket e tekintetben;

3.  felhív a kereskedelemvédő eszközök korszerűsítésére, ezek erősebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tételére; üdvözli a dömpingellenes vámok kiszámításának a harmadik országok piactorzulásainak értékelésén alapuló új módszerét, amelynek legalább olyan hatékonyan kell működnie, mint a korábban érvényesített dömpingellenes intézkedéseknek, teljes összhangban a WTO-ban vállalt kötelezettségeinkkel; felhívja a figyelmet a hatékony végrehajtás ellenőrzésének fontosságára; különösen hangsúlyozza a szubvencióellenes eszköz fontosságát a tisztességtelen globális verseny kezelésében és abban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően egyenlő versenyfeltételek álljanak fenn;

4.  sürgeti, hogy a kölcsönösség kapjon helyet az uniós kereskedelempolitika pillérei között annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételek között tevékenykedhessenek, nevezetesen a közbeszerzések területén; hangsúlyozza, hogy a külföldi közbeszerzési piacokhoz való szélesebb körű hozzáférés elősegítését célzó erőfeszítések nem áshatják alá a szociális és környezeti ismérvekkel kapcsolatos uniós szabályok továbbfejlesztését; hangsúlyozza annak fontosságát az Unió számára, hogy nemzetközi eszközzel rendelkezzék a közbeszerzések területén, mely rögzíti a szükséges kölcsönösséget azokban az esetekben, amikor a kereskedelmi partnerek korlátozzák a hozzáférést közbeszerzési piacaikhoz; emlékeztet a külföldi közvetlen beruházások előnyeire. és úgy vélekedik, hogy a Bizottság külföldi beruházások ellenőrzéséről szóló javaslatában nagyobb helyet kellene kapnia a piaci hozzáférést illető kölcsönösségnek;

5.  üdvözli, hogy a legutóbbi kereskedelmi megállapodásokba – mint a CETA vagy a Japánnal kötött elvi megállapodás – versenypolitikai rendelkezések is bekerültek; emlékeztet hatékony végrehajtásuk ellenőrzésének fontosságára és sajnálja, hogy ezek a rendelkezések nem tartoznak a vitarendezés hatálya alá; emlékeztet annak fontosságára, hogy állandó párbeszédet kell fenntartani a kereskedelmi partnerekkel, valamennyi kereskedelmi megállapodásba pedig versenypolitikai rendelkezéseket kell beilleszteni az egyenlő versenyszabályok garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy e rendelkezéseket tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a tárgyalások során és a kereskedelem kapcsán különösen figyeljen oda a kkv-k szükségleteire, célul tűzve ki piacra jutásuk javításának biztosítását és versenyképességük javítását; elismeri e tekintetben a Bizottság tisztességtelen kereskedelem elleni küzdelem terén a nagy horderejű esetekben kifejtett erőfeszítéseit, de hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny kikényszerítése a kkv-k esetében is rendkívüli fontosságú;

7.  hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások szerepet játszhatnak a korrupció elleni küzdelemben;

8.  emlékeztet a hatékony és harmonizált európai vámellenőrzések fontosságára a tisztességtelen konkurencia elleni küzdelemben;

9.  kéri az Uniót, hogy a továbbiakban is támogassa a tisztességes versenyszabályok nemzetközi érvényesülését; emlékeztet a WTO-ban 1996 és 2004 között végzett munkára a kereskedelem- és a versenypolitika kölcsönhatásait illetően, és sajnálja, hogy ez a kérdés azóta nem szerepelt a WTO munkaprogramjában; hangsúlyozza, hogy a WTO-megállapodások rendelkezései – például a GATS IX. cikke – alapot teremtenek a WTO-tagok közötti jövőbeli együttműködéshez a versenypolitikai kérdések terén; felhív újabb előrelépések megtételére a WTO 11. miniszteri konferenciáján az egyenlő nemzetközi verseny garantálása érdekében, ugyanakkor figyelembe véve egyes ágazatok – elsősorban a mezőgazdaság – sérülékenységét is; emlékeztet rá, hogy az uniós versenyszabályok különleges helyzetet biztosítanak a mezőgazdaságnak, és e szabályokat alkalmazni kell; hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok érvényesítésére irányuló globális együttműködés elősegíti az inkonzisztens helyzetek megoldását és javítja az érvényesítés eredményességét, segítve a vállalkozásokat is a megfelelőséggel járó költségek csökkentésében;

10.  megismétli, hogy a természeti erőforrásokhoz – beleértve az energiaforrásokat is – való egyenlő hozzáférés alapvetően fontos hatással van a tisztességes és egyenlő verseny szempontjából a globális piacon; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokba illesszen be az említett erőforrásokhoz való hozzáférés javítására alkalmas rendelkezéseket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, France Jamet, Jude Kirton-Darling, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Alessia Maria Mosca, Artis Pabriks, Franck Proust, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Klaus Buchner, Edouard Ferrand, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, Paul Rübig, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Merja Kyllönen

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30

+

ALDE

Frédérique Ries, Marietje Schaake, Nadja Hirsch

ECR

Bolesław G. Piecha, Emma McClarkin, Jan Zahradil, Joachim Starbatty

EFDD

William (The Earl of) Dartmouth

PPE

Adam Szejnfeld, Artis Pabriks, Daniel Caspary, Franck Proust, Jarosław Wałęsa, Laima Liucija Andrikienė, Paul Rübig, Reimer Böge, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Tokia Saïfi, Viviane Reding

S&D

Alessia Maria Mosca, David Martin, Emmanuel Maurel, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster, Jude Kirton-Darling, Karoline Graswander-Hainz, Maria Arena

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Klaus Buchner

3

-

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz, Merja Kyllönen

2

0

ENF

Edouard Ferrand, France Jamet

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (22.11.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a versenypolitikáról szóló 2016. évi éves jelentésről
(2017/0000(INI))

A vélemény előadója: Christel Schaldemose

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a versenypolitika összefügg az adópolitikával, illetve hogy a vállalatok közötti méltányos adóztatási gyakorlat alapvető fontosságú a belső piac integritása és az egyenlő feltételek szempontjából; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a jogellenes állami támogatás és a belső piaci versenyt torzító adózási szabályok összes típusának kezelése érdekében; megjegyzi, hogy fontos a pontos és hatékony versenyszabályok betartása;

2.  támogatja a versenyellenes gyakorlatokra, mint például a versenyszabályokkal összeegyeztethetetlen fiskális állami támogatásokra irányuló bizottsági vizsgálatokat; hangsúlyozza, hogy egy jól működő belső piachoz alapvető fontosságú, hogy minden szereplő egyenlő elbánásban részesüljön, és hogy valamennyi szereplő egyenlő mértékben vegye ki a részét az adófizetésből; szükségesnek véli a szilárd szabályozói keret kialakítását, amely átlátható szabályokkal rendelkezik, és minden vállalat, köztük a kkv-k számára is biztosítja a piacra jutást;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy fejtse ki részletesebben, hogy a jelenlegi versenypolitika keretében hogyan lehet kezelni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat;

4.  üdvözli a tisztességtelen verseny elleni küzdelem terén a nagy horderejű esetekben, jól ismert vállalatokkal szemben tett bizottsági erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a kkv-k számára hasznos volna a versenyszabályok szigorú alkalmazása, különösen a digitális területen; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot bizonyos online platformok erőfölényének vizsgálatára a kkv-kkal, illetve bármilyen kiszabott tisztességtelen feltétellel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok érvényre juttatása rendkívül fontos valamennyi piaci szereplő számára a tisztességes gazdasági verseny biztosítása, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítése érdekében a gazdaság fontos ágazataiban, különösen az energetikai, a távközlési, a digitális és a közlekedési ágazatban;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa bizonyos erőfölénnyel rendelkező online platformok által a beszállítók – különösen a kkv-k – számára előírt feltételek tisztességességét, például az árparitásra és a feltételes paritásra vonatkozó záradékok tekintetében, amelyek alááshatják a szabad versenyt, különösen a digitális egységes piacon; kéri a Bizottságot az ilyen típusú záradékok további elemzésére, és szükség esetén tegyen javaslatot alkalmazásuk korlátozására;

6.  ösztönzi a Bizottságot, hogy erősítse meg a versenypolitika végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködését, annak érdekében, hogy egyenlő és tisztességes versenyfeltételeket, valamint jogbiztonságot teremtsen a vállalkozások számára; aggódik amiatt, hogy az uniós versenyjog eltérő végrehajtása az egyes nemzeti hatóságok által különböző eredményekhez vezethet, ezért torzíthatja a versenyt a belső piacon; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzeti versenyhatóságok függetlenek legyenek, és megfelelő pénzügyi és emberi forrásokkal rendelkezzenek feladataik hatékony végrehajtásához; hangsúlyozza továbbá, hogy alapvető fontosságú az Európai Bizottságon belül egy hatékony eszköztár kialakítása független vizsgálatok folytatása érdekében a tisztességtelen verseny és a versenyjog megsértésének gyanúja esetén;

7.  üdvözli ezért a Bizottság Európai Versenyhatóságok Hálózatára (ECN+) vonatkozó javaslatát, többek között a versenypolitikára vonatkozó visszatartó erejű bírságok fontosságát; hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben a felkért hatóság elutasítja egy bírságot megállapító határozat végrehajtását, azt kellően indokolnia kell, és olyan rendszert kell létrehozni, amely keretében megoldhatók a hatóságok között ilyen esetekben esetleg felmerülő viták;

8.  tudomásul veszi az e-kereskedelmi ágazat vizsgálatát és az arról szóló végleges jelentést, amely kimutatja, hogy az e-kereskedelmi ágazatban néhány jelenlegi üzleti gyakorlat károsítja a tisztességes versenyt és korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit; úgy véli, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében a felmérésnek egy átfogóbb jogérvényesítési erőfeszítés részét kell képeznie a Bizottság részéről arra, hogy a versenypolitikát teljes körűen alkalmazza az online kiskereskedőkre;

9.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az uniós versenyjogi szabályokat érvényesítse azon széles körben elterjedt üzleti gyakorlatok terén, amelyek az e-kereskedelem növekedésével tűntek fel vagy alakultak ki, és hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos üzleti gyakorlatokat illetően is fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós versenyjogi szabályok következetes alkalmazásának biztosítására az összes tagállamban; hangsúlyozza, hogy a nagyméretű online kiskereskedők és a beszállítóik közti aszimmetrikus kapcsolatra tekintettel a Bizottságnak és a nemzeti versenyhatóságoknak aktívan kell érvényesíteniük a versenyszabályokat, mivel a beszállítóknak, különösen a kkv-knak adott esetben nincsen költséghatékony hozzáférésük a jogorvoslati eszközökhöz;

10.  felhív a fogyasztók választási szabadságának erősítésére a digitális egységes piacon; úgy véli, hogy az adathordozhatóság jogának rögzítése az általános adatvédelmi rendeletben helyes megközelítés a fogyasztói jogok és a verseny erősítése során;

11.  úgy véli, hogy a hatékony versenypolitika kiegészítheti a digitális egységes piac területére vonatkozó szabályozási kezdeményezéseket, továbbá úgy véli, hogy azokban az esetekben, amikor a szabályozási fellépés elsősorban válaszreakció egyes gazdasági szereplők piaci fellépéseire, a károkat versenyellenes gyakorlatok ellen irányuló versenyjogi intézkedések révén lehetne kezelni anélkül, hogy visszatartanák a versenyezni kívánókat;

12.  aggódik amiatt, hogy egyre több gyártó alkalmaz az online értékesítésre vonatkozó szerződéses korlátozásokat, amit az e-kereskedelemről végzett felmérés is megerősít, és felhívja a Bizottságot az ilyen típusú záradékok további felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy ne támasszanak indokolatlan akadályokat a verseny előtt; ugyanakkor kéri a Bizottságot a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatások és a 330/2010/EU bizottsági rendelet felülvizsgálatára a fenti változásokra tekintettel;

13.  tudomásul veszi Wahl főtanácsnok 2017. július 26-i véleményét a Coty Germany GmbH kontra Parfümerie Akzente GmbH, C-230/16. sz. ügyben, miszerint a megállapodásban az online értékesítésekre vonatkozóan szereplő korlátozásokat nem kell a 330/2010/EU bizottsági rendelet szerinti különösen súlyos korlátozásoknak tekinteni;

14.  hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, amely a kollektív jogorvoslatot is magában foglalhatja, alapvető fontosságú az uniós versenypolitika céljainak eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az említett lehetőségek hiánya gyengíti a versenyt, a belső piac működését és a fogyasztói jogokat;

15.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac fejlesztése révén a versenyképesség ösztönzésére irányuló törekvéseknek mindig a fogyasztók érdekeit kell szolgálniuk, valamint hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat teljes körűen védeni kell a digitális környezetben;

16.  hangsúlyozza, hogy az egyaránt szabad és tisztességes verseny végső soron a fogyasztók érdekét szolgálja;

17.  emlékeztet arra, hogy a versenyellenes gyakorlatok elleni hatékony küzdelem érdekében a tagállamoknak olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, amely megfelel a tisztességes versenyen alapuló, nyitott piacgazdaság alapelveinek, mivel a tisztán protekcionista lépések ártanak az egységes piac működésének; hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny minden szempontját meg kell szüntetni, beleértve a be nem jelentett munkavégzést és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megkerülését, a belső piac egyik alapvető szabadságának, a munkavállalók szabad mozgásának sérelme nélkül;

18.  fontosnak tartja a Bizottság által folytatott konzultációt az uniós összefonódás-ellenőrzés esetleges továbbfejlesztéséről; úgy véli, hogy lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében – különösen a digitális területen –, hogy az összeolvadások ne korlátozzák a versenyt az uniós belső piacon; ezért ismét felhívja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg, hogy a jelenlegi értékelési eljárások kellően figyelembe veszik-e a digitális piacok sajátosságait és a piacok nemzetközivé válását; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés szerepét a piaci erő felmérésekor, továbbá azt, hogy egy összeolvadás során az adatok és az ügyféladatok összevonása torzítja-e a versenyt, és hogy valamely vállalat hozzáférése exkluzív elemzési módszerekhez és szabadalmakhoz milyen mértékben zárja ki a versenytársakat; megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy fejtse ki, hogyan határozza meg a tisztességes versenyhez szükséges piaci szereplők minimális számát, valamint miként tartja fenn a nagymértékben koncentrált piacokra való belépés lehetőségét az új vállalatok, különösen az induló vállalkozások számára;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós közbeszerzési szabályok helyes végrehajtását a verseny torzulása elleni küzdelem érdekében, beleértve adott esetben a szociális, a környezet- és fogyasztóvédelmi eszközöket, és terjesszék a közigazgatási szervek folyamatai terén bevált gyakorlatokat; úgy véli, hogy az elektronikus közbeszerzési eljárások fejlődése megkönnyíti a kkv-k számára a közbeszerzésekhez való hozzáférést, növeli az átláthatóságot, és biztosítja a versenyszabályok megszegésének hatékonyabb felügyeletét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-k piacra jutási lehetőségeit a kisebb szerződések révén, amennyiben ezek összeegyeztethetők a fő közbeszerzési célokkal, valamint hogy alaposan felügyelje a szabályok érvényesülését a közbeszerzési piacokon a beszerzések centralizációja tekintetében;

20.  üdvözli az előre fizetett szolgáltatások hordozhatóságára vonatkozó szabályozás elfogadását a digitális egységes piaci stratégia keretében, amely javítani fogja a versenyt a belső piacon és több jogot biztosít a fogyasztóknak;

21.  üdvözli az olyan ágazatok fokozatos liberalizációját, mint a telekommunikációs, postai és tömegközlekedési ágazatok, tekintettel egy olyan versenyképes környezet létrehozására, amely a fogyasztók számára is előnyös;

22.  úgy véli, hogy a szelektív forgalmazási vagy franchise-hálózathoz való csatlakozás feltételeinek átláthatóaknak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy ne szegjék meg a versenypolitikát és a közös piac szabad működését; hangsúlyozza, hogy e feltételeknek objektíveknek, minőségieknek, valamint megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük, és nem szabad túllépniük a szigorúan szükséges mértéket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ezen átláthatóság biztosítása érdekében;

23.  megállapítja, hogy megnőtt a kockázat a versenytársak közötti összejátszásra, többek között az árfigyelő szoftverek miatt; úgy véli, hogy felmerülhet összehangolt magatartás annak ellenére, hogy a versenytársak közötti kapcsolat a jelenlegi normák szerint szükségesnél gyengébb, sőt akár automatizált is, mivel az algoritmusok kölcsönhatásban vannak egymással, függetlenül egy vagy több piaci szereplő irányításától; felkéri a Bizottságot, hogy ügyeljen a szabad versennyel kapcsolatos fenti, új kihívásokra;

24.  hangsúlyozza a belső piac és a versenypolitika közti kapcsolatot; ösztönzi a szoros együttműködést a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága és a Bizottság között, a fogyasztók érdekei védelmének és előmozdításának biztosítása érdekében minden olyan erőfeszítés során, amelyek a versenyképes Európa ösztönzésére irányulnak;

25.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kapcsolatot építsen ki nemzetközi partnereivel és a többoldalú fórumokkal a versenypolitika területén; úgy véli, hogy a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb, mivel a jogérvényesítés által érintett vállalatok egyszerre több joghatóság alatt tevékenykednek;

26.  úgy véli, hogy az Európai Unióra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának növelése a versenyjog érvényesítésének globális szintű javulását fogja eredményezni; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot a kereskedelmi megállapodások további lehetőségeinek keresésére, valamint szigorú antitröszt és állami támogatásra vonatkozó szabályok beépítésére bármely jövőbeni kereskedelmi megállapodásba;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Arndt Kohn

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Heidi Hautala, Jaromír Štětina

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Dita Charanzová, Jasenko Selimovic

ECR

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

ENF

Mylène Troszczynski

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Ivan Štefanec, Jaromír Štětina, Mihai Ţurcanu

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler

Verts/ALE

Heidi Hautala, Igor Šoltes

1

-

EFDD

John Stuart Agnew

0

0

-

-

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (6.12.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a versenypolitikáról szóló éves jelentésről
(2017/2191(INI))

A vélemény előadója: Tibor Szanyi

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az EUMSZ 42. cikke úgy rendelkezik, hogy mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére csak a Parlament és a Tanács által meghatározott mértékben és a közös agrárpolitikának (KAP) az EUMSZ 39. cikkében rögzített célkitűzéseit figyelembe véve alkalmazandók a versenyszabályok;

B.  mivel az EUMSZ 39. cikkének (1) bekezdése a KAP egyik célkitűzéseként határozza meg a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítását, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével, valamint a piacok stabilizálását és az ellátás hozzáférhetőségének biztosítását;

C.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke célként tűzi ki a belső piacon belüli árstabilitást;

D.  mivel a mezőgazdasági gazdálkodás sajátos természeti és strukturális jellemzői (a hosszú termelési ciklusok, a termelés széttöredezettségé, a kis méretű gazdaságok száma és a gyakran alacsony jövedelem, a sokkhatásokkal és a piaci változásokkal szembeni – áringadozásból fakadó – alacsony ellenálló képesség, a kereslet rugalmatlansága és a termékek romlandósága okán kialakuló – a beszerzési és az értékesítési piacok közötti – egyensúlyi hiány, valamint a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncban a nagy beszállítókkal, feldolgozókkal és nagy kiskereskedelmi forgalmazói láncokkal szemben érvényesíthető rendkívül gyenge alkupozíciója) miatt az uniós jogalkotó már 1962 óta védelmezi a mezőgazdasági ágazatnak a – versenyjog alkalmazása során érvényesülő – különleges státuszát, mert a versenyjog ebben az ágazatban nem alkalmazható ugyanolyan módon, mint a gazdasági tevékenység egyéb ágazataiban, és mivel ez a „mezőgazdasági kivétel” a piacorientált KAP összefüggésrendszerében és a mezőgazdasági piacok erősödő globalizációjának körülményei között még fontosabbá vált, és a derogációkkal való összhang biztosítása céljából a Bizottságnak és a nemzeti versenyhatóságoknak ténylegesen figyelembe kell vennie azt a politika végrehajtása és érvényesítése során;

E.  mivel a versenypolitikát a mezőgazdaság egyedi sajátosságaihoz igazító világos és következetes szabályozási környezet az EUMSZ 42. cikkével összhangban segíthet megerősíteni a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetét azáltal, hogy megelőzi a gazdasági szereplők gazdasági és pénzügyi hatalmának túlzott koncentrációját, kezeli a láncon belüli kiegyenlítetlen erőviszonyokat, növeli a piaci hatékonyságot (alacsonyabb árak, jobb minőségű termékek és szolgáltatások), valamint jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a megfelelően működő egységes piacon;

F.  mivel a Bizottságnak mint az uniós versenyszabályok őrének, valamint a nemzeti versenyhatóságoknak elnézőbbnek kell lenniük akkor, amikor az EUMSZ 101. cikkét termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, termelőszövetkezetek és termelői konzorciumok megállapodásaira, gyakorlataira és egyeztetéseire – többek között a kulcsfontosságú gazdasági információk cseréjére – alkalmazzák, különös tekintettel arra az alapvető célkitűzésre, hogy az EUMSZ 39. cikkével összhangban biztosítva legyen az elfogadható ár ellenében történő, hozzáférhető élelmiszer-ellátás, valamint nőjön a mezőgazdasági termelők jövedelme és értékteremtési láncban betöltött szerepe;

G.  mivel a mezőgazdasági ágazatot jellemző gazdasági kockázatok miatt egy piacorientált KAP-nak válságok idején korlátozott időre további mentességeket kell engedélyeznie a versenyszabályok alól;

H.  mivel az éghajlattal kapcsolatos és egészségügyi kockázatok súlyos piaci egyensúlyzavarokat okozhatnak, és tovább gyengíthetik az elsődleges termelők helyzetét; mivel a hasonló események miatt szükségessé válhat a versenyszabályok újraértékelése, amennyiben veszélybe kerül az alapvető élelmiszer-ellátás;

I.  mivel a Bíróság elé terjesztett C-671/15 sz. („endívia”) előzetes döntéshozatali ügy arról tanúskodik, hogy jogbiztonságot kell biztosítani a termelők, a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai számára kötelezettségeik teljesítése során, ami különösen érvényes egy olyan ágazatban, amelyben egy rendkívül széttöredezett kínálati oldal egy koncentrált keresleti oldallal áll szemben, és amely mind a kínálat ellenőrzése, mind pedig a kereslet előrejelzése tekintetében nehézségekkel küzd; mivel a Bíróságnak a versenyszabályok termelőkre és termelői szervezetekre vonatkozó alkalmazásának tárgyában hozott ítélete kulcsfontosságú az egyértelműség és a kiszámíthatóság szempontjából;

J.  mivel a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport 2016 novemberében egy sor javaslatot és ajánlást dolgozott ki, amelyek célja a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének megerősítése, a rendelkezésükre álló szerződéses eszközök felülvizsgálata, a tisztességtelen gyakorlatok felszámolása és a versenyjog területén alkalmazható mezőgazdasági mentességek tisztázása; mivel ezeket az ajánlásokat – adott esetben – figyelembe kell venni, mert az uniós intézmények és az ellátási lánc érdekelt felei üdvözölték őket, és megfelelő intézkedéseket kell hozni a mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és az egyéb termelői együttműködési formák mezőgazdasági ágazaton és élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének javítása céljából;

K.  mivel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendeletben (az EU/2016/0282 rendelet) („salátarendelet”) található mezőgazdasági rész fontos lépés a KAP szempontjából, mert a Parlament által tett nagyratörő javaslatok jelentős mértékben javíthatják a versenypolitikát, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem, a versenyszabályok és a gazdasági termelői szervezetekre vonatkozó szabályok, illetve a versenyjog területén rendes körülmények között és válsághelyzetben alkalmazható mentességekre vonatkozó rendelkezések tisztázása révén;

L.  mivel az uniós mezőgazdasági szakmaközi szervezetekről 2016 októberében készült tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmaközi szervezetek fontos szerepet játszanak abban, hogy a gazdasági és technikai információk eljussanak a termelési lánc érdekelt feleihez; mivel e tanulmány kimutatja, hogy a szakmaközi szervezetek jobb kockázat- és nyereségmegosztást tesznek lehetővé;

M.  mivel a Bizottság a 2014 és 2020 közötti időszakban az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásokban[1]  elismerte a mezőgazdasági ágazat különleges természetét és egyedi szociális szerkezetét, valamint az ágazat előtt álló új kihívások széles skáláját, többek között az élelmiszerbiztonsággal, a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat; mivel e politikának ezért hozzá kell járulnia a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességének megerősítéséhez, és segítenie kell az élelmiszer-ellátási lánc szervezettségét, valamint a vidékfejlesztést és a társadalmi befogadást;

1.  úgy véli, hogy a versenypolitikában tekintetbe kell venni a mezőgazdasági ágazat sajátos jellegét; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 42. cikke a versenyjog tekintetében a mezőgazdasági ágazatnak különleges státuszt ad, amit a KAP legutóbbi reformja is megerősített azáltal, hogy az EUMSZ 101. cikkétől számos eltérést és mentességet tett lehetővé; megjegyzi, hogy a KAP célja a mezőgazdaságból élő, gazdasági és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal folyamatosan szembesülő közösségek tisztességes életszínvonalának biztosítása; emlékeztet rá, hogy a versenypolitika főként a fogyasztók érdekeit védi, és a mezőgazdasági termelők sajátos érdekeit és nehézségeit nem veszi kellő mértékben figyelembe; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának azonos módon kell védenie a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók érdekeit, tisztességes feltételeket biztosítva a verseny és a belső piacra jutás számára annak érdekében, hogy ösztönözze a beruházásokat és az újításokat, a foglalkoztatást, a mezőgazdasági vállalkozások működőképességét és az uniós vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődését, és egyben átláthatóságot biztosítson a piaci szereplők számára;

2.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „méltányos árnak” nem a lehető legalacsonyabb fogyasztói árat kell tekinteni, hanem annak észszerűnek kell lennie, és tisztességes javadalmazást kell lehetővé tennie az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője számára;

3.  elismeri a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt gyengébb helyzetét, és úgy véli, hogy a mezőgazdaság jelenlegi válsága tovább ronthat ezen a helyzeten; úgy véli, hogy minden termelési ágazatban garantálni kell a gazdálkodók számára a kollektív tárgyaláshoz, többek között az árban való megállapodáshoz való jogot; úgy véli, hogy a gazdálkodókat bátorítani kell az aktív szerepvállalásra, továbbá hogy rendelkezniük kellene a termelői szervezetekben, köztük a termelői szövetkezetekben, azok szövetségeiben és az ágazati testületekben rejlő lehetőségek kihasználásához szükséges eszközökkel; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék az ilyen kollektív önsegítő eszközök képességeinek és hatékonyságának növelését azáltal, hogy tisztázza és egyszerűsíti a rájuk vonatkozó szabályokat e vállalkozások tárgyalóképességének és versenyképességének megerősítése érdekében, miközben védi az EUMSZ 39. cikkében meghatározott elveket;

4.  úgy véli, hogy a termelői szervezetek és azok szövetségei által folytatott kollektív tevékenységek – így a termeléstervezés és az értékesítésről és a szerződési feltételekről való tárgyalások – szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósításához, és ezért azokat mentesíteni kell az EUMSZ 101. cikkének alkalmazása alól, amennyiben valóban az említett közös tevékenységekre kerül sor, és ezáltal azok hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők versenyképességének javításához; megjegyzi, hogy az 1308/2013/EU rendeletben (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet) rögzített eltérések kihasználása nem teljes, és hogy a mezőgazdasági termelők és szervezeteik számára nem kellőképp biztosított a jogbiztonság, mert az eltérések nem egyértelműek, a végrehajtásuk nehézségekbe ütközik, és a nemzeti versenyhatóságok nem egységes módon alkalmazzák azokat; üdvözli azt a tényt, hogy a salátarendelet egyszerűsíteni fogja a mezőgazdasági termelők kollektív szerveződésére vonatkozó szabályokat, és egyértelművé fogja tenni a gazdasági tevékenységet folytató termelői szervezetek versenyjoggal kapcsolatos szerepét és hatásköreit, megerősítve ezáltal alkupozíciójukat, és egyúttal biztosítva az EUMSZ 39. cikkében meghatározott elvek védelmét;

5.  üdvözli, hogy a salátarendelet kiterjeszti a 2012-es „tejágazati csomag” időbeli hatályát – tekintettel a biztató végrehajtási felülvizsgálatokra[2], valamint e csomagnak a tejtermelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének megerősítésében betöltött szerepére; felszólítja azonban a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a tej- és tejtermékágazatban a szerződéskötésre irányuló tárgyalásokra vonatkozó rendelkezések hatályát ki kell-e terjeszteni más mezőgazdasági ágazatokra is, mert így a mezőgazdasági termelőknek és a termelői szervezeteknek nagyobb szabadsága lenne a termelés megtervezése tekintetében, és joguk lenne a kollektív alkuhoz, valamint az értékesítésekről és az árakat és mennyiségeket egyértelműen meghatározó szerződési feltételekről tárgyalások folytatásához;

6.  felszólít arra, hogy – a szükségesség és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett – az EUMSZ 101. cikkétől való automatikus, kifejezett mentesség álljon a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek rendelkezésére annak érdekében, hogy az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok megvalósítására törekedve elvégezhessék a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet értelmében rájuk háruló feladatokat;

7.  javasolja, hogy az 1308/2013/EU rendelet rendelkezéseit – amelyek lehetővé teszik a kínálat szabályozására vonatkozó intézkedések elfogadását az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott sajtok (150. cikk), valamint az OEM vagy OFJ hatálya alatt álló sonka (172. cikk) vagy bor (167. cikk) esetében – terjesszék ki a minőségi jelöléssel ellátott mezőgazdasági termékekre is annak érdekében, hogy nagyobb lehetőség nyíljon a kínálat kereslethez való hozzáigazítására;

8.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a versenyszabályok alól az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése alapján tehető egyedi mentességek hatályát, különösen az élelmiszer-ellátási láncban kötött fenntarthatósági megállapodások tekintetében, mivel ezek kivételt képezhetnek a versenyszabályok alól abban az esetben, ha hozzájárulnak a termelés javításához vagy a haladás ösztönzéséhez, és egyúttal a fogyasztók és a társadalom javára is szolgálnak; úgy véli, hogy a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy milyen feltételek mellett lehetne nagyobb mozgásteret teremteni a versenypolitikában a termelői szervezetek – közöttük szövetkezetek, társulásaik és szakmaközi szervezetek – fenntarthatósági céllal (például a biológiai sokféleség elősegítése, az állatok jólétének és/vagy egészségének javítása, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem céljával), az egész élelmiszerellátási láncra kiterjedően kötött kollektív megállapodásai számára;

9.  üdvözli, hogy a salátarendelet olyan eljárást hoz létre, amelynek igénybevételével mezőgazdasági termelők csoportosulása nem kötelező erejű véleményt kérhet a Bizottságtól annak megállapítása érdekében, hogy egy adott kollektív fellépés összeegyeztethető-e a versenyjog területén alkalmazható, az 1308/2013/EU rendelet (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet) 209. cikkében rögzített általános eltéréssel; felhívja ugyanakkor a Bizottságot – a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport ajánlásának fényében –, hogy tisztázza a mezőgazdaságra vonatkozó általános eltérés hatályát a kivétel pontosítása érdekében oly módon, hogy az EUMSZ 101. cikkének alkalmazása alóli kivétel – adott esetben – érvényesíthető és működőképes legyen;

10.  rámutat arra, hogy a súlyos piaci egyensúlyhiány időszakaiban, amikor a mezőgazdasági ágazat veszélybe kerül, és az alapvető élelmiszer-ellátás esetleges károsodása minden polgárt érint, egy piacorientált KAP-nak támogatnia kell a mezőgazdasági termelőket és további, ideiglenes és teljes mértékben indokolt mentességeket kell engedélyeznie számukra a versenyszabályok alól; üdvözli, hogy a salátarendeletben eszközölt változtatásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt, a versenyjog területén alkalmazható ideiglenes eltérésekre vonatkozó rendelkezések gyorsabban működésbe léphetnek;

11.  úgy véli, hogy a termelőket, feldolgozókat és forgalmazókat tömörítő, átfogó szakmaközi szervezetek számára engedélyezni kell találkozók tartását annak érdekében, hogy megvitassák a piaci feltételek helyreállítására irányuló válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket, lehetővé téve az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok elérését;

12.  emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaság sajátosságait szem előtt tartva fokozatosan fejleszteni kell a KAP-ot és az EU versenyjogi keretét annak érdekében, hogy azokba beépüljenek az európai élelmiszer-ellátási lánc egyenlőtlenségeinek felszámolására és az elsődleges termelők helyzetének, valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az élelmezési és mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósági vizsgálatával (SAFA) kapcsolatos mutatóinak – közöttük a tisztességes árképzésről és az átlátható szerződésekről (S.2.1.1.), valamint a beszállítói jogokról (S.2.2.1) szóló fejezetben foglalt mutatók – monitorozására irányuló szabályozási rendelkezések;

13.  felszólít az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy jobb és nagyobb bontásban rendelkezésre álló adatok révén gyorsabban észlelni lehessen az agrár-élelmiszeripari ágazaton belül kialakuló válságokat; e tekintetben kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelői szervezeteket be kell vonni az adatok meghatározásába és gyűjtésébe;

14.  rámutat arra, hogy a Bizottság elismerte, hogy a mezőgazdasági termelők az élelmiszer-ellátási lánc legkevésbé koncentrált szintjét alkotják, miközben bemeneti szállítóik és fogyasztóik gyakran sokkal nagyobb méretűek és koncentráltabbak, ami kiegyensúlyozatlan viszonyhoz, valamint negatív és – néhány nagy értékesítési lánc, feldolgozó és kiskereskedő oldaláról – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezet, amelyeket egyedül a versenypolitika segítségével nem lehet megoldani, így szükség van a többi politikával való összhangra; felhívja ennélfogva a Bizottságot, hogy határozza meg világosabban az „erőfölény” és az „erőfölénnyel való visszaélés” fogalmát, figyelembe véve a koncentráció fokát és a bemeneti, a feldolgozói és kiskereskedelmi ágazat tárgyalási pozíciójából eredő korlátokat; megjegyzi továbbá, hogy a salátarendelet meg fog állapítani bizonyos rendelkezéseket az írásbeli szerződésekhez való jogra és a szerződési feltételek megtárgyalásához való jogra vonatkozóan az ellátási láncon belüli megfelelőbb értékmegosztás céljából az érdekelt felek közötti nyugodtabb kapcsolatok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdése, valamint annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők érzékenyebben tudjanak reagálni a piac jelzéseire, javítsák az árbejelentést és az ártranszmissziót, valamint a kínálatot a kereslet hatékonyabb kielégítésére sarkallják; felhívja ezenfelül a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat az áruk megfelelő besorolásának és árazásának biztosítására, valamint hogy kövessék nyomon, büntessék és kötelező érvényű intézkedésekkel küzdjék le a mezőgazdasági termelőket érintő visszaéléseket és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat; úgy véli, hogy az alkalmazandó bevált gyakorlatok meghatározása céljából a meglévő nemzeti rendszerek vizsgálatára van szükség;

15.  elismeri, hogy a versenyjogot mindeddig sem európai, sem nemzeti szinten nem alkalmazták az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai megszüntetésére; megjegyzi, hogy e tekintetben sor került egyedi nemzeti szabályok bevezetésére, ezek azonban nem bizonyultak teljes mértékben eredményesnek sem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok járványszerűen elterjedt problémájának megszüntetése, sem az élelmiszer-ellátási lánc egyensúlyhiányának felszámolása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegye közzé és hagyja jóvá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, bejelentett uniós jogalkotási javaslatát, amely a termelők és gazdálkodók számára a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben nagyobb védelmet nyújtó, összehangolt jogi keretet bocsát rendelkezésre, és biztosítja a belső piac további konszolidációját;

16.  rámutat, hogy a Parlament már felszólította a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat arra, hogy reagáljanak hatékonyan azokra a félelmekre, amelyek oka az a halmozott hatás, amelyet a nemzeti szintű elosztási ágazat gyors koncentrációja és az európai és nemzetközi szintű nagykereskedők között kialakult szövetségek gyakorolnak mind az élelmiszer-ellátási lánc beszerzési szakaszára, mind pedig a forgalmazókra és a fogyasztókra; úgy véli, hogy ez a strukturális változás aggályokat vet fel a lehetséges stratégiai kiigazítások szempontjából, valamint csökkentheti a versenyt és az innovációba történő beruházások hatókörét az élelmiszer-ellátási láncon belül;

17.  felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy kezeljék kiemelten a brexit utáni egységes piac megerősítését, biztosítva az uniós versenyjog és az attól való lehetséges eltérések, valamint az egyéb szabályok teljes körű betartását a jogbiztonság és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

18.  felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban nyújtható csekély összegű támogatások egyedi felső határát 2013-ban a kétszeresére emelték (7 500 euróról 15 000 euróra) annak érdekében, hogy meg lehessen birkózni az éghajlatváltozással, az egészségüggyel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos váratlan válságokkal; rámutat, hogy ebben az időben a nemzeti de minimis küszöbérték kiigazítása elhanyagolhatóan alacsony mértékű volt (a nemzeti mezőgazdasági termelés értékének 0,75%-áról az 1%-ára emelkedett), és ezáltal csökkent a tagállamok mozgástere ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak nehézségekkel küzdő mezőgazdasági vállalkozásoknak; kéri ezért, hogy a mezőgazdasági termelők nehéz gazdasági helyzetének megkönnyítése céljából a nemzeti de minimis küszöbértéket emeljék fel a nemzeti mezőgazdasági termelés értékének 1,25 %-ára; megjegyzi, hogy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó következetes szabályoknak a gazdálkodók helyzetének javítását kell szolgálniuk anélkül, hogy az agrárpolitika újbóli nemzetivé válna;

19.  hangsúlyozza a nagy sebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő pénzügyi források jelentőségét annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel, és lendületet lehessen adni a versenynek, különösen a vidéki és távoli területeken;

20.  hangsúlyozza, hogy az uniós piac – a különböző normák hatálya alatt álló – rendkívül versenyképes kereskedelmi partnerek és nagy agrárexportőrök előtti megnyitása kockázatot jelenthet a legérzékenyebb uniós mezőgazdasági ágazatok számára; felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások európai mezőgazdasági termelőket érintő lehetséges piactorzító hatásait, tekintettel e termelők érzékeny pénzügyi helyzetére és társadalmunkban betöltött alapvető szerepére.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

4.12.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Erdős Norbert, Luke Ming Flanagan, Jan Huitema, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Szanyi Tibor, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Jens Gieseke, Momchil Nekov, Annie Schreijer-Pierik, Thomas Waitz

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

19

+

PPE

Daniel Buda, Albert Deß, Erdős Norbert, Jens Gieseke, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Annie Schreijer-Pierik, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Jean-Paul Denanot, Momchil Nekov, Maria Noichl, Szanyi Tibor, Marc Tarabella

ECR

Bas Belder, Jørn Dohrmann, Zbigniew Kuźmiuk

ENF

Philippe Loiseau

3

-

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez

EFDD

John Stuart Agnew

3

0

ALDE

Jan Huitema, Ulrike Müller

Verts/ALE

Thomas Waitz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

  • [1]  Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2014–2020 (HL C 204., 2014.7.1., 1. o.)
  • [2]  A tejpiaci helyzet alakulása és a „tejágazati csomag” rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló jelentések (COM(2016)0724 és COM(2014)0354).

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Udo Bullmann, Matt Carthy, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Sander Loones, Paloma López Bermejo, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Eickhout, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Thomas Mann, Luigi Morgano, Laurenţiu Rebega, Joachim Starbatty, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Alberto Cirio

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

49

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Sander Loones, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Joachim Starbatty, Kay Swinburne

EFDD

Marco Valli

PPE

Burkhard Balz, Alberto Cirio, Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Esther de Lange

S&D

Hugues Bayet, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alex Mayer, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

Verts/ALE

Bas Eickhout, Sven Giegold, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

5

-

ENF

Bernard Monot

GUE/ NGL

Matt Carthy, Paloma López Bermejo, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

1

0

ENF

Laurenţiu Rebega

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. április 23.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat