Eljárás : 2016/0336(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0051/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0051/2018

Viták :

PV 14/03/2018 - 15
CRE 14/03/2018 - 15

Szavazatok :

PV 15/03/2018 - 10.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0087

JELENTÉS     *
PDF 1129kWORD 154k
1.3.2018
PE 608.035v02-00 A8-0051/2018

a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0683 – C8-0471/2016 – 2016/0336(CNS))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Alain Lamassoure

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
  ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0683 – C8-0471/2016 – 2016/0336(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0683),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0471/2016),

–  tekintettel a dán parlament, az ír képviselőház, az ír szenátus, a luxemburgi képviselőház, a máltai parlament, a holland felsőház, a holland alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0051/2018),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0051/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. Idővel az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. Bár az említett helyzetek olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek jellegüket tekintve teljesen eltérőek, mindkét esetre igaz, hogy a belső piac megfelelő működését meggátló akadályokat hoznak létre. Az említett problémák orvoslására irányuló fellépésnek ezért a piaci hiányosságok mindkét típusát kezelnie kell.

(1)  Az Európai Unión belül határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. A globalizáció és a digitalizáció idejét éljük, amikor a pénzügyi és a szellemi tőke forrásalapú megadóztatása különösen nehezen kereshető vissza, és könnyebben manipulálható. Idővel az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. A gazdaság számos ágazata digitalizálódott és a digitális gazdaság rohamléptekkel fejlődik, ezért kérdéses, hogy megfelelők-e a hagyományos iparágakra tervezett uniós társasági adózási modellek, többek között arra is tekintettel, hogy az értékelési és számítási kritériumokat széles körben újra lehetne gondolni annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a 21. századi kereskedelmi tevékenységeket. Bár az említett helyzetek olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek jellegüket tekintve teljesen eltérőek, minden esetre igaz, hogy a belső piac megfelelő működését gátló akadályokat hoznak létre, valamint a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások közötti torzulások kialakulásához vezetnek. Az uniós társaságiadó-alapra vonatkozó új modellnek ezért foglalkoznia kell a piaci hiányosságok említett típusaival, és egyúttal tartania kell magát a jogi egyértelműség, a jogbiztonság és az adósemlegesség hosszú távon történő biztosítására vonatkozó célkitűzésekhez. A nemzeti adórendszerek közötti nagyobb konvergencia jelentős mértékben csökkenti majd az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeit és adminisztratív terheit. Az adóztatási politika ugyan nemzeti hatáskörbe tartozik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikke egyértelműen kimondja, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek visszariasztják a vállalatokat attól, hogy az adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni.

(2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik és ahol a társaságok állandó telephellyel rendelkeznek. Figyelembe véve az üzleti környezetben lejátszódó digitális átállást, biztosítani kell, hogy azokat a vállalatokat, amelyek bevételt termelnek valamely tagállamban úgy, hogy ott csak állandó digitális telephellyel rendelkeznek, de fizikai állandó telephellyel nem, ugyanúgy kezeljék, mint azokat a vállalatokat, amelyek állandó fizikai telephellyel rendelkeznek. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek visszariasztják a vállalatokat attól, hogy az adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni. A konszolidáció a KÖTA-rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. A konszolidáció kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Mint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat rámutatott, egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját.

(3)  Mint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat7 rámutatott, hogy egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határokon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Amennyiben valamennyi tagállamban végrehajtanák, a KÖTA biztosítaná, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol a nyereségek keletkeznek, és ahol a vállalatok állandó telephellyel rendelkeznek. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját. A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A KÖTA bevezetése a vállalkozások közötti káros adóverseny mérséklése révén javítaná a gazdasági növekedést, és több munkahely létrejöttéhez vezetne az Unióban,

__________________

__________________

7 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011)0121/2.

7 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011)0121/2.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Mivel gyors intézkedésre van szükség, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése egyrészt azzal, hogy a kereskedelem és a beruházás számára kedvezőbb feltételeket teremt, másrészt viszont ellenállóbb legyen az adókikerülési módszerekkel szemben, a nagyra törő KÖTA-kezdeményezést két különálló javaslatra kell felosztani. Első szakaszban a közös társaságiadó-alapra vonatkozó szabályokról kell megállapodni, mielőtt a második szakaszban sor kerül a konszolidáció kérdésének megvitatására.

(4)  Mivel gyors cselekvésre van szükség a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében – egyrészt vonzóbbá téve a belső piacot a kereskedelem és a beruházás számára, másrészt fokozva ellenállását az adókikerülési módszerekkel szemben, ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a közös társaságiadó-alapról szóló irányelv és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló irányelv hatálybalépésére párhuzamosan kerüljön sor. Mivel a rendszer ilyen megváltoztatása jelentős lépés a belső piac teljes körű megvalósulása felé, rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy a végrehajtás már kezdetben hibátlanul valósuljon meg. Következésképpen mivel a belső piac az összes tagállamot felöleli, minden tagállamban be kell vezetni a KÖTA-t. Ha a Tanácsnak nem sikerül egyhangú határozatot hoznia a KÖTA létrehozására vonatkozó javaslatról, akkor a Bizottságnak új javaslatot kell előterjesztenie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 116. cikke alapján, amelynek keretében az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban jár el a szükséges jogalkotási aktusok elfogadása érdekében. Végső eszközként a tagállamoknak megerősített együttműködést kell kezdeményezniük, amelynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében bármely későbbi időpontban is nyitva kell állnia a részt nem vevő tagállamok számára. Sajnálatos azonban, hogy sem a közös társaságiadó-alapra, sem pedig a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatok tekintetében nem folytattak le részletes hatásvizsgálatot, amely országonkénti bontásban vizsgálja a tagállamok társaságiadó-behajtásból származó jövedelmére gyakorolt hatásokat.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az agresszív adótervezési struktúrák sok esetben jellemzően határokon átnyúló közegben jelennek meg, amiből következik, hogy a részt vevő vállalatcsoportok rendelkeznek egy minimális erőforrással. Ebből kiindulva, az arányosság okán a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat csak a jelentős méretű vállalatcsoportok számára kellene kötelezővé tenni. Ennek érdekében az összevont pénzügyi kimutatást benyújtó csoportok összes összevont bevételén alapuló, méretfüggő küszöböt kell meghatározni. Továbbá annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat opcionálisan a méretfüggő küszöböt nem teljesítő csoportok számára is választhatóvá kell tenni.

(5)  Az agresszív adótervezési struktúrák sok esetben jellemzően határokon átnyúló közegben jelennek meg, amiből következik, hogy a részt vevő vállalatcsoportok rendelkeznek egy minimális erőforrással. Ebből kiindulva, az arányosság okán a közös adóalapra vonatkozó szabályokat kezdetben csak a jelentős méretű vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok számára kellene kötelezővé tenni. Ennek érdekében az összevont pénzügyi kimutatást benyújtó vállalatcsoportok összes konszolidált bevételén alapuló, kezdetben 750 millió euró összegű méretfüggő küszöböt kell meghatározni. Mivel ez az irányelv a társasági adózás tekintetében valamennyi uniós vállalkozásra érvényes új uniós standardot vezet be, a küszöbértéket legkésőbb hétéves időszak elteltével nullára kell csökkenteni. Annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a közös adóalapról szóló szabályokat az első szakaszban opcionálisan az említett kritériumot nem teljesítő vállalatok számára is választhatóvá kell tenni.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Azonos feltételek megléte mellett a közös összevont társaságiadó-alapra történő átállás következtében a tagállamok adóbevétele csökkenhet vagy nőhet. Az adóbevétel-csökkenés ellentételezése érdekében ideiglenes kompenzációs mechanizmust kell létrehozni, amelyet azon tagállamok pénzügyi többletéből finanszíroznak, amelyek adóbevétele az új rendszernek köszönhetően megnőtt. Az ellentételezést évente ki kell igazítani, hogy figyelembe vegyék az ezen irányelv hatálybalépése előtt meghozott nemzeti vagy regionális döntéseket. A Bizottságot kötelezni kell arra, hogy hét év elteltével tegyen javaslatot a kompenzációs rendszer megszüntetésére vagy módosítására, valamint hogy határozza meg a kompenzáció felső korlátait.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  Az adóteher kis- és középvállalkozások (kkv-k) és multinacionális vállalatok között fennálló – a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i európai parlamenti állásfoglalásban említett – megoszlásának elkerülése érdekében a közös társaságiadó-alap célja, hogy ne hozza hátrányos versenyhelyzetbe a kkv-kat, és következésképpen egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a kkv-k számára. Az elsődleges adóhatóság biztosíthatja a kkv-k számára a szükséges eszközöket, amelyek segítik őket abban, hogy megfeleljenek a KÖTA-rendszerbe való opcionális belépéssel járó igazgatási és szervezési követelményeknek.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az összevont adózási csoporttagság célú jogosultságot kétrészes, i. az irányítási befolyásra (a szavazati jogok több mint 50 %-ával) és ii. a tulajdonosi részesedésre (a tőke több mint 75 %-ával) vagy nyereségjogosultságra (a nyereségre jogosító jogok több mint 75 %-ával) épülő teszt alapján kell meghatározni. Ez a teszt biztosítaná a csoporttagok közötti nagyfokú gazdasági integrációt. A rendszer integritásának garantálása érdekében az irányítási befolyásra és a tulajdonosi részesedésre vagy a nyereségjogosultságra vonatkozó két küszöbértéknek az egész adóév során meg kell felelni, különben a vállalatnak azonnal ki kell lépnie a csoportból. Annak megakadályozása érdekében, hogy az adóeredményeket a csoportba rövid időn belül belépő és onnan kilépő vállalatokon keresztül manipulálják, a csoporttagságnak legalább kilenc egymást követő hónapig kell tartania.

(6)  Meg kell határozni az Unióban található és adózási szempontból az Unión belüli illetőségű adózókhoz tartozó állandó telephely fogalmát. Túl gyakran fordul elő multinacionális vállalatok összejátszása annak érdekében, hogy nyereségüket adófizetés nélkül vagy nagyon alacsony adómérték mellett kedvező adórendszerekbe helyezzék át. Az állandó telephely elvének alkalmazása biztosítaná azon kritériumok pontos, kötelező erejű meghatározását, amelyeket egy adott országban a letelepedés bizonyítékaként a multinacionális vállalatoknak teljesíteniük kell. Ez rákényszeríti a multinacionális vállalatokat arra, hogy adóikat becsületesen befizessék. A cél annak biztosítása lenne, hogy az összes érintett adózó garantáltan egyforma értelmezést alkalmazzon, és ki legyen zárva az eltérő meghatározásokból eredő különbségek lehetősége. Hasonlóképpen az is fontos, hogy legyen közös definíció azokra az állandó telephelyekre, amelyek harmadik országokban találhatók, illetve az Unióban találhatók, de adózási szempontból harmadik országbeli illetőségű adózóhoz tartoznak. Ha a transzferárazás alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerbe történő nyereségátcsoportosítást idéz elő, akkor előnyben kell részesíteni a nyereséget felosztási képlet szerint figyelembe vevő rendszert. Az Unió ilyen rendszer elfogadása révén nemzetközi standardot hozhat létre a korszerű és hatékony társasági adózás tekintetében. A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia arra az átmeneti szakaszra, amelyben a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok során a képlet szerinti felosztás még együtt él más elosztási módszerekkel, a folyamat végén azonban a képlet szerinti felosztásnak az elosztás rendes módszerévé kell válnia. A Bizottságnak javaslatot kellene tennie egy olyan uniós adózási modellszerződés kidolgozására, amely végső soron felválthatná az egyes tagállamok által kötött több ezer kétoldalú megállapodást.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A digitális javak rendszerint immateriálisak, és erős mobilitás jellemző rájuk. Tanulmányok kimutatták, hogy a digitális ágazat az agresszív adótervezési gyakorlatok aktív részese, mivel számos üzleti modell esetében nincs szükség fizikai infrastruktúrára ahhoz, hogy lebonyolódjon az ügyfelekkel folytatott ügylet, és nyereség jöjjön létre. Ez a legnagyobb vállalatok számára lehetővé teszi, hogy bevételeik után nullához közeli adót fizessenek. A tagállamok kincstárai több milliárd euró összegű adóbevételtől esnek el, mert a digitális multinacionális vállalatok jövedelme után nem képesek behajtani az adót. E valós társadalmi igazságtalanság sürgős orvoslása érdekében a társasági adóra vonatkozó jelenlegi jogszabályok hatályát ki kell terjeszteni a jelentős digitális jelenlét alapján megállapítható digitális állandó telephelyre. A digitalizáció összefüggésrendszerében keletkező kihívások kezelése érdekében a hasonló üzleti modellek számára egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a digitális ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázásának akadályozása nélkül. E tekintetben különösen figyelembe kell venni a nemzetközi szintű koherens szabályozási keret kialakítása érdekében az OECD-ben végzett munkát.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és rendeltetési hely szerinti árbevétel) kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket azonban nem, mert mobilis jellegűek, továbbá azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy meg lehet kerülni ezen irányelv szabályait. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.

(10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek négy azonos súlyozású tényezőt – nevezetesen a munkaerőt, az eszközöket, a rendeltetési hely szerinti árbevételt és az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők személyes adatainak gyűjtését és felhasználását (ez utóbbi a továbbiakban: „adattényező”)– kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont csak tárgyi eszközöket kell tartalmaznia. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek a tagállamok gazdaságai között fennálló potenciálisan jelentős különbségek maradéktalan és kellő figyelembevétele révén teljes mértékben tükröznie kell az egyes tagállamokban végbemenő gazdasági tevékenységet. Amennyiben a képlet kiegyensúlyozatlan felosztáshoz vezet, amely nem tükrözi a gazdasági tevékenységet, e helyzetet egy vitarendezési mechanizmus orvosolhatja. A fentiek alapján a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy vitarendezési mechanizmus esetleges létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző tagállamok közötti viták megfelelő rendezését.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Sajátosságaik miatt bizonyos ágazatok, mint például a pénzügyi és a biztosítási ágazat, az olaj- és gázszolgáltatás, valamint a szállítmányozás és a légi közlekedés esetében kiigazított felosztási képletre van szükség az összevont adóalap felosztásához.

törölve

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ez az irányelv a közös társaságiadó-alapról szóló (EU) 2016/xx irányelven alapul (amely közös társaságiadó-szabályokat állapít meg az adóalap kiszámítására vonatkozóan) és az adóeredmények vállalatcsoporton belüli konszolidációját helyezi a középpontba. Ezért szükséges lenne foglalkozni a két jogalkotási eszköz közötti kölcsönhatással, és gondoskodni arról, hogy az adóalap bizonyos összetevői átkerüljenek a csoportok új keretrendszerébe. Ezen összetevőknek különösen a kamatlevonás-korlátozási szabályt, az átállási záradékot, az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozást és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kell magukban foglalniuk.

(14)  Ez az irányelv a közös társaságiadó-alapról szóló (EU) 2016/xx irányelven alapul (amely közös társaságiadó-szabályokat állapít meg az adóalap kiszámítására vonatkozóan) és az adóeredmények vállalatcsoporton belüli konszolidációját helyezi a középpontba. Ezért szükséges foglalkozni a két jogalkotási eszköz közötti kölcsönhatással, és gondoskodni arról, hogy az adóalap bizonyos összetevői átkerüljenek a csoportok új keretrendszerébe. Ezen összetevőknek különösen a kamatlevonás-korlátozási szabályt, az átállási záradékot, az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozást és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kell magukban foglalniuk. A tagállamokat nem helyénvaló megakadályozni abban, hogy az Unión kívüli, alacsony adót kivető országokba való nyereségátcsoportosítás negatív hatásainak csökkentése érdekében további adókikerülés elleni intézkedéseket vezessenek be.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el a következőket illetően: i. a tagállamok társasági formákra és a társasági adóra vonatkozó törvényeiben bekövetkezett változások figyelembevétele és az I. és II. melléklet ennek megfelelő módosítása; ii. további fogalommeghatározások megállapítása; és iii. a kamat leírhatóságának korlátozására vonatkozó szabály kiegészítése egységességet biztosító szabályokkal az adókikerülés azon kockázatainak hatékonyabb kezelése érdekében, amelyek a csoporton belül kialakulhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el a következőket illetően: i. a tagállamok társasági formákra és a társasági adóra vonatkozó törvényeiben bekövetkezett változások figyelembevétele és az I. és II. melléklet ennek megfelelő módosítása; ii. további fogalommeghatározások megállapítása; és iii. a kamat leírhatóságának korlátozására vonatkozó szabály kiegészítése egységességet biztosító szabályokkal az adókikerülés azon kockázatainak hatékonyabb kezelése érdekében, amelyek a csoporton belül kialakulhatnak és (iv) iránymutatások kibocsátása arra az átmeneti szakaszra vonatkozóan, amelyben a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok során a képlet szerinti felosztás még együtt él más elosztási módszerekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy figyelembe vegye az Európai Parlament éves állásfoglalását. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a Bizottságot végrehajtó hatáskörrel kell felruházni, hogy i. évente elfogadja azoknak a harmadik országbeli társasági formáknak a jegyzékét, amelyek hasonlóak az I. mellékletben felsorolt társasági formákhoz; ii. részletesen szabályozza a munkaerő-, az eszköz- és az árbevétel-tényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség, az eszközök és az árbevételek megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését; iii. jogi aktusban szabályozza a vállalatcsoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját; és iv. szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni12.

(17)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a Bizottságot végrehajtó hatáskörrel kell felruházni, hogy i. évente elfogadja azoknak a harmadik országbeli társasági formáknak a jegyzékét, amelyek hasonlóak az I. mellékletben felsorolt társasági formákhoz; ii. részletesen szabályozza a munkaerő-, az eszköz-, az árbevétel-, és az adattényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség, a gyűjtött személyes adatok és a felhasznált személyes adatok, az eszközök és az árbevételek megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését; iii. jogi aktusban szabályozza a vállalatcsoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját; és iv. szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. A Bizottságnak a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben meg kell terveznie az egységes adóbevallási formanyomtatványokat. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni12.

__________________

__________________

12 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Mivel az irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a belső piac működésének a nemzetközi adókikerülési módszerek elleni fellépés révén történő javítását, valamint a vállalkozások Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítését – nem lehet a szükséges mértékben megvalósítani a tagállamok egyedi és önálló fellépéseivel, mivel a célkitűzések megvalósításához összehangolt intézkedésre van szükség, ezért amiatt, hogy az irányelv a belső piacot befolyásoló és a határokon átnyúló tevékenységtől visszariasztó eltérő nemzeti adószabályok közötti kölcsönhatásból eredő belső piaci hiányosságokat veszi célba, a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl azon a mértéken, amely e cél eléréséhez szükséges, különös tekintettel arra, hogy a kötelező hatálya a meghatározott méretet meghaladó csoportokra korlátozódik.

(18)  Mivel az irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a belső piac működésének a nemzetközi adókikerülési módszerek elleni fellépés révén történő javítását, valamint a vállalkozások, különösen a kkv-k Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítését – nem lehet a szükséges mértékben megvalósítani a tagállamok egyedi és önálló fellépéseivel, mivel a célkitűzések megvalósításához összehangolt intézkedésre van szükség, ezért amiatt, hogy az irányelv a belső piacot befolyásoló és a határokon átnyúló tevékenységtől visszariasztó eltérő nemzeti adószabályok közötti kölcsönhatásból eredő belső piaci hiányosságokat veszi célba, a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl azon a mértéken, amely e cél eléréséhez szükséges, különös tekintettel arra, hogy a kötelező hatálya a meghatározott méretet meghaladó csoportokra korlátozódik.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A Bizottságnak a hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie a Tanácsnak. A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el,

(20)  Mivel ez az irányelv lényeges változást tartalmaz a társasági adózásra vonatkozó szabályokat illetően, a Bizottságnak a hatálybalépése után öt évvel átfogóan értékelnie kell az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E végrehajtási jelentésnek legalább az alábbi kérdésekre kell kiterjednie: az ezen irányelvben előírt adóztatási rendszer hatása a tagállamok bevételeire, a rendszer előnyei és hátrányai a kis- és középvállakozások szempontjából, a rendszer hatása az adóbehajtás tagállamok közötti igazságos megosztására, a rendszer hatása a teljes belső piacra, különös tekintettel az ebben az irányelvben megállapított új szabályoknak alávetett vállalatok közötti verseny esetleges torzulására, valamint az átmeneti időszakban a rendszer hatálya alá tartozó vállalkozások száma. A Bizottságnak a hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el,

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  A teljes körű és következetes konszolidáció elérése és a tagállamok közötti számviteli következetlenségek miatt felmerülő új arbitrázslehetőségek megakadályozása érdekében az összevont adóalap kiszámítása tekintetében világos, következetes és objektív kritériumokat kell elfogadni. A Bizottságnak e célból javaslatot kell tennie az ezen irányelvben foglalt, az összevont adóalap fogalommeghatározásáról és kiszámításáról szóló érintett rendelkezések szükséges kiigazításaira.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

20 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20b)  A Bizottságnak mérlegelni kell további tanulmányokat, amelyek a KÖTA által az egyes tagállamok társaságiadó-bevételeire gyakorolt potenciális hatásokat, valamint az Uniót érintő, harmadik országok viszonylatában jelentkező potenciális versenyhátrányokat elemzik.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv az (EU) 2016/xx tanácsi irányelvben14 említettek szerint azon vállalatok adóalapjának konszolidációjára vonatkozó rendszert alakítja ki, amelyek egy csoport tagjai, és megállapítja az arra vonatkozó szabályokat, hogy a közös összevont társaságiadó-alapot hogyan kell felosztani a tagállamok között, és azt a nemzeti adóhatóságoknak hogyan kell kezelniük.

(1)  Ez az irányelv bizonyos vállalatok adózásához alakít ki közös adóalapot az Unióban, és megállapítja az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokat, ideértve az adókikerülés megakadályozására szolgáló szabályokat és a javasolt adórendszer nemzetközi dimenziójára vonatkozó intézkedéseket is.

_______________

 

14 [az irányelv teljes címe (HL L [ ], [ ], [ ] o.)].

 

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ezen irányelv szabályai valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének:

(1)  Ezen irányelv szabályai a valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó és digitális állandó telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének:

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 750 000 000 EUR-t;

c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 750 000 000 EUR-t. E küszöbértéket legkésőbb hétéves időszak elteltével nullára kell csökkenteni;

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Egy vállalat, amely megfelel az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeknek, de nem teljesíti az adott bekezdés c) pontjának feltételeit, dönthet úgy, hogy – a más tagállamokban lévő állandó telephelyeire nézve is – öt adóévig az ebben az irányelvben megállapított szabályokat alkalmazza. Ez az időszak automatikusan meghosszabbodik további öt adóévvel, kivéve, ha az adózó a 47. cikk második albekezdése szerint értesítés mellett felhagy az alkalmazásával. Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket minden hosszabbítás esetén teljesíteni kell.

(3)  Egy vállalat, amely eleget tesz az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeknek, de nem teljesíti az adott bekezdés c) pontjának feltételeit, dönthet úgy, hogy – a más tagállamokban lévő állandó telephelyeire nézve is – az ebben az irányelvben megállapított szabályokat alkalmazza.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ezen irányelv szabályai nem alkalmazandók a különleges adószabályok alá tartozó szállítmányozó vállalatokra. A különleges adószabályok alá tartozó szállítmányozó vállalatokat számításba kell venni azoknak a vállalatoknak a meghatározásakor, amelyek az 5. és 6. cikk szerint egyazon csoport tagjai.

törölve

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  „összevont adóalap”: a valamennyi csoporttagnak az (EU) 2016/xx irányelvvel összhangban számított adóalapja összegzésével kapott eredmény;

(23)  „összevont adóalap”: a csoporttagok összevont nettó adóköteles árbevétele, amelyet az (EU) 2016/xx irányelvvel összhangban valamennyi csoporttagra alkalmazandó egységes számviteli szabályok alapján számítanak ki;

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a)  „adattényező”: az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők személyes adatainak kereskedelmi célú gyűjtése és felhasználása egy vagy több tagállamban.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ha hajózással vagy belföldi vízi szállítással foglalkozó csoporttag tényleges üzletvezetésének helye egy hajó fedélzetén van, akkor úgy tekintendő, hogy a csoporttag abban a tagállamban rendelkezik adóügyi illetőséggel, amelyben a hajó hazai kikötője található, vagy ha nincs ilyen hazai kikötő, akkor a hajó üzemeltetőjének adóügyi illetősége szerinti tagállamban.

törölve

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik bármely forrásból származó minden jövedelme után, függetlenül attól, hogy a jövedelem az adóügyi illetősége szerinti tagállamban vagy azon kívül keletkezik.

(4)  Az Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik bármely tevékenységből származó minden jövedelme után, függetlenül attól, hogy a jövedelem az adóügyi illetősége szerinti tagállamban vagy azon kívül keletkezik.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Unióban adóügyi illetőséggel nem rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik a valamely tagállamban található állandó telephelye révén végzett tevékenységből származó minden jövedelme után.

(5)  Az Unióban adóügyi illetőséggel nem rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik a valamely tagállamban található állandó telephelye – ideértve digitális állandó telephelyét – révén végzett tevékenységből származó minden jövedelme után. Az adózó digitális állandó telephelyének meghatározása a közös társaságiadó-alapról szóló ... tanácsi irányelv1a 5. cikkében foglalt feltételeknek és kritériumoknak megfelelően történik.

 

_______________

 

1a A Tanács irányelve ... a közös társaságiadó-alapról (HL L..., ...., ... o.)

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a szavazati jogok több mint 50 %-át gyakorolhatja; valamint

a)  a szavazati jogokat 50%-ot meghaladó mértékben gyakorolhatja; valamint

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az állandó telephelyek magukban foglalják a digitális állandó telephelyeket is a közös társaságiadó-alapról szóló ... tanácsi irányelv1a 5. cikkében foglalt feltételeknek és kritériumoknak megfelelően.

 

_______________

 

1a A Tanács irányelve ... a közös társaságiadó-alapról (HL L..., ...., ... o.)

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Valamennyi csoporttag adóalapját az összevont adóalapban kell összegezni.

(1)  Az összevont alapon kezelendő vállalatcsoport adóalapját úgy kell meghatározni, mintha egyetlen egységet alkotna. Ebből a célból a csoport aggregált adóalapját újraszámolják oly módon, hogy kivonják belőle az összes nyereséget vagy veszteséget, köztük azokat is, amelyek a csoporton belüli két vagy több egység közötti bármely jellegű tranzakcióból származnak.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ha az összevont adóalap negatív, a veszteség elhatárolható későbbi időszakokra és levonható a következő pozitív értékű összevont adóalapból. Ha az összevont adóalap pozitív, a VIII. fejezetnek megfelelően kell felosztani.

(2)  Ha az összevont adóalap negatív, a veszteség legfeljebb öt éven belül elhatárolható későbbi időszakokra és levonható a következő pozitív értékű összevont adóalapból. Ha az összevont adóalap pozitív, a VIII. fejezetnek megfelelően kell felosztani.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A csoportok következetes és megfelelően dokumentált módszert alkalmaznak a csoporton belüli ügyletek számbavételéhez. A csoportok kizárólag valós üzleti indokkal és csak az adóév kezdetén változtathatnak módszerükön.

(2)  A csoportok következetes és megfelelően dokumentált módszert alkalmaznak a csoporton belüli ügyletek számbavételéhez. A csoportok kizárólag valós üzleti indokkal és csak az adóév kezdetén változtathatnak módszerükön. A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően elvégzett konszolidáció eredményeképpen minden ilyen ügyletet kiszűrnek az adóalapból.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A csoporton belüli ügyletek elszámolására szolgáló módszernek alkalmasnak kell lennie a csoporton belüli valamennyi transzfernek és értékesítésnek a nem értékcsökkenthető eszközök esetében a legalacsonyabb költségen alapuló bekerülési értéken, az értékcsökkenthető eszközök esetében az adómegállapításhoz használt értéken történő megállapítására.

törölve

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A csoporton belüli ügyletek nem változtathatják meg a saját előállítású immateriális javak státuszát.

törölve

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amikor vállalati átszervezés eredményeként egy vagy több csoport, vagy két vagy több csoporttag, egy másik csoport része lesz, a korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét rá kell osztani az egyes csoporttagokra a VIII. fejezettel összhangban és az azon adóév végi tényezők alapján, amikor a vállalati átszervezésre sor kerül. A korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét el kell határolni a későbbi évekre.

Amikor vállalati átszervezés eredményeként egy vagy több csoport, vagy két vagy több csoporttag, egy másik csoport része lesz, a korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét rá kell osztani az egyes csoporttagokra a VIII. fejezettel összhangban és az azon adóév végi tényezők alapján, amikor a vállalati átszervezésre sor kerül. A korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét legfeljebb öt évre el kell határolni.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Két vagy több elsődleges adózónak a 2009/133/EK tanácsi irányelv15 2. cikk a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti egyesülésekor, a csoport minden be nem számított veszteségét rá kell osztani tagjaira a VIII. fejezetnek megfelelően, az azon adóév végi tényezők alapján, amikor az egyesülésre sor kerül. Az el nem számolt veszteséget el kell határolni a későbbi évekre.

(2)  Két vagy több elsődleges adózónak a 2009/133/EK tanácsi irányelv15 2. cikk a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti egyesülésekor, a csoport minden be nem számított veszteségét rá kell osztani tagjaira a VIII. fejezetnek megfelelően, az azon adóév végi tényezők alapján, amikor az egyesülésre sor kerül. Az el nem számolt veszteséget legfeljebb öt évre el kell határolni.

__________________

__________________

15 A Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 310., 2009.11.25., 34. o.).

15 A Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 310., 2009.11.25., 34. o.).

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az összevont adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az „A” csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az árbevételnek, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul:

Az összevont adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az „A” csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az árbevételnek, a munkaerőnek, az eszközöknek és az adattényezőnek, az alábbiak szerint alakul:

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – képlet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

 

Módosítás

 

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben az adófizető tevékenységeinek jellege miatt egy vagy több tényező nem alkalmazandó, az összes többi alkalmazandó tényezőt arányosan újra kell súlyozni a képletben annak érdekében, hogy minden egyes alkalmazandó tényezőnek továbbra is abszolút egyenlő súlya legyen.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Egy csoporttag arányos részének meghatározásakor azonos súlyozást kell kapnia az árbevétel-, a munkaerő- és az eszköztényezőnek.

(5)  Egy csoporttag arányos részének meghatározásakor azonos súlyozást kell kapnia az árbevétel-, a munkaerő-, az eszköz- és az adattényezőnek.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az adattényező egyik fele esetében a számláló az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők egy csoporttag által tagállamonként összegyűjtött személyes adatainak teljes mennyiségéből, a nevező pedig az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők a csoport által tagállamonként összegyűjtött személyes adatainak teljes mennyiségéből áll, és az adattényező másik fele esetében a számláló az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők egy csoporttag által tagállamonként felhasznált személyes adatainak teljes mennyiségéből, a nevező pedig az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők a csoport által tagállamonként felhasznált személyes adatainak teljes mennyiségéből áll.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  Az adattényező szerint összegyűjtött személyes adatok mennyiségét az egyes tagállamokban az adóév végén kell megállapítani.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5c)  A személyes adatok kereskedelmi célú gyűjtésnek és felhasználásának az adattényezővel összefüggő meghatározását az (EU) 2016/679 rendelet szabályozza.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

29. cikk

törölve

Védzáradék

 

A 28. cikkben megállapított szabálytól eltérve, amennyiben az elsődleges adózó vagy az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az összevont adóalap arányos felosztásának adott csoporttagra jutó eredménye nem tükrözi méltányosan az adott csoporttag üzleti tevékenységének terjedelmét, az elsődleges adózó vagy az illetékes hatóság alternatív módszer alkalmazását kezdeményezheti minden egyes csoporttag adórészének kiszámításához. Alternatív módszer csak akkor alkalmazható, ha az illetékes hatóságok között folytatott egyeztetéseket, illetve – adott esetben – a 77. és 78. cikk alapján folytatott konzultációkat követően ezen hatóságok mindegyike elfogadja az említett alternatív módszert. Az elsődleges adóhatóság szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot az alkalmazott alternatív módszerről.

 

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

38 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az áruértékesítésből származó árbevételt az azon tagállamban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol az árut megvásárló személynek történő kiszállítás vagy kézbesítés befejeződik. Ha ez a hely nem beazonosítható, az áruértékesítést ahhoz a csoporttaghoz kell rendelni, amely az áruk legutolsó beazonosítható helyének tagállamában található.

(1)  Az áruértékesítésből származó árbevételt az azon tagállamban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol az árut megvásárló személynek történő kiszállítás vagy kézbesítés befejeződik. Ha ez a hely nem beazonosítható vagy a csoporttagnak nincs adóköteles kapcsolata, az áruértékesítést ahhoz a csoporttaghoz kell rendelni, amely az áruk legutolsó beazonosítható helyének tagállamában található.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

43 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

43. cikk

törölve

Tengeri, belvízi és légi szállítás

 

Annak a csoporttagnak az árbevételét, ráfordításait és egyéb levonható tételeit, amelynek fő tevékenysége nemzetközi forgalomban résztvevő hajók vagy repülőgépek üzemeltetése, vagy belvízi szállításban résztvevő hajók üzemeltetése, nem kell szerepeltetni az összevont adóalapban és nem kell a 28. cikkben megállapított szabályok szerint felosztani. Ehelyett az említett árbevételt, ráfordításokat és egyéb levonható tételeket ügyletenként az adott csoporttaghoz kell sorolni és velük kapcsolatban az (EU) 2016/xx irányelv 56. cikkének megfelelően árkorrekciót kell végezni.

 

A csoporttag részesedését és részvételét figyelembe kell venni annak megállapítása céljából, hogy az 5. és 6. cikkben meghatározott csoportról van-e szó.

 

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

46 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett értesítésnek a 2. cikk (4) bekezdésében említett szállítmányozó vállalatok kivételével minden csoporttagra vonatkoznia kell.

(2)  Az (1) bekezdésben említett értesítésnek minden csoporttagra vonatkoznia kell

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

48 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság jogi aktusban szabályozhatja a csoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját. Ezt a végrehajtási aktust a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság jogi aktusban szabályozza a csoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját. Ezt a végrehajtási aktust a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság jogi aktust fogadhat el, amelyben szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság jogi aktust fogad el, amelyben szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. A Bizottság a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben megtervezi az egységes adóbevallási formanyomtatványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

65 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amikor annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy ahol állandó telephely formájában található, nem ért egyet az elsődleges adóhatóságnak a 49. cikk vagy az 56. cikk (2) vagy (4) bekezdése vagy az 56. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatával, három hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen az elsődleges adóhatóság tagállamának bírósága előtt.

(1)  Amikor annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy ahol állandó telephely, többek között digitális állandó telephely formájában található, nem ért egyet az elsődleges adóhatóságnak a 49. cikk vagy az 56. cikk (2) vagy (4) bekezdése vagy az 56. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatával, három hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen az elsődleges adóhatóság tagállamának bírósága előtt.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

65 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság megvizsgálja, hogy egy vitarendezési mechanizmus létrehozása tovább növelné-e a tagállamok közötti viták rendezésének eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság erről adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Módosított adómegállapítás vagy az 54. cikk szerinti adómegállapítás ellen benyújtott fellebbezéssel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni jogosult közigazgatási szervnek kell foglalkoznia. A közigazgatási szervnek függetlennek kell lennie az elsődleges adóhatóság tagállamának adóhatóságaitól. Ha ebben a tagállamban nincs ilyen közigazgatási szerv, az elsődleges adózó közvetlenül bírósági fellebbviteli eljárásra jogosult.

(1)  Módosított adómegállapítás vagy az 54. cikk szerinti adómegállapítás ellen benyújtott fellebbezéssel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni jogosult közigazgatási szervnek kell foglalkoznia. A közigazgatási szervnek függetlennek kell lennie az elsődleges adóhatóság tagállamának adóhatóságaitól. Az elsődleges adózó közvetlenül bírósági fellebbviteli eljárást indíthat, ha az adott tagállamban nincs ilyen közigazgatási szerv vagy ha az elsődleges adózó az eljárás indítását részesíti előnyben.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

67 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szerv hat hónapon belül hoz határozatot a fellebbezésről. Ha az elsődleges adózó nem kap határozatot ebben az időszakban, az elsődleges adóhatóság határozatát megerősítettnek kell tekinteni.

(5)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szerv – amennyiben fellebbezést nyújtanak be hozzá – hat hónapon belül hoz határozatot a fellebbezésről. Ha az elsődleges adózó nem kap határozatot ebben az időszakban, az elsődleges adóhatóság határozatát megerősítettnek kell tekinteni.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

69 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a nettó hitelfelvételi költségek és az EBITDA összegét a vállalatcsoport szintjén kell kiszámítani úgy, hogy az magában foglalja az összes csoporttag eredményeit. Az (EU) 2016/xx irányelv 13. cikkében említett 3 000 000 EUR összeget 5 000 000 EUR-ra kell emelni.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a nettó hitelfelvételi költségek és az EBITDA összegét a vállalatcsoport szintjén kell kiszámítani úgy, hogy az magában foglalja az összes csoporttag eredményeit. Az (EU) 2016/xx irányelv 13. cikkében említett 1 000 000 EUR összeget 5 000 000 EUR-ra kell emelni.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

71. cikk

törölve

Veszteség utáni adókedvezmény és utólagos megadóztatás

 

(1)  Az (EU) 2016/xx irányelvnek a veszteség utáni adókedvezményről és utólagos megadóztatásról szóló 41. cikkének alkalmazása automatikusan megszűnik ezen irányelv hatálybalépésekor.

 

(2)  Azon átruházott veszteségek, amelyek utólagos megadóztatására még nem került sor ezen irányelv hatálybalépésekor, azon adózónál maradnak, amelyre átruházták.

 

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

72 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében a kötelező társaságiadó-kulcsra való hivatkozás, amelynek hatálya alá az adózónak tartoznia kellett volna, nem alkalmazandó, és helyébe a tagállamok körében alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs lép.

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 53. cikkében foglalt átállási szabályok alkalmazandók.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

73 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek közötti kapcsolatokra korlátozódik.

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek vagy digitális állandó telephelyek közötti kapcsolatokra korlátozódik.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

74 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 61. cikke alapján a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályok alkalmazási köre a csoporttagok és csoporton kívüli, az (EU) 2016/xx irányelv 56. cikke szerinti kapcsolt vállalkozások közötti kapcsolatokra korlátozódik.

Ezen irányelv alkalmazásában a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre és kapcsolódó megoldásokra vonatkozó szabályok az (EU) 2016/xx irányelv 61. cikkének meghatározása szerint alkalmazandók.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

76 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

76. cikk

76. cikk

Az Európai Parlament tájékoztatása

Az Európai Parlament tájékoztatása

 

(1)  Az Európai Parlament parlamentközi konferenciát szervez a KÖTA-rendszer értékelése céljából, figyelembe véve az európai szemeszter eljárása keretében tartott adópolitikai megbeszélések eredményeit. Az Európai Parlament a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett állásfoglalásban ismerteti a fentiekre vonatkozó véleményét és következtetésit.

Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta.

(2)  Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

78 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

78a. cikk

 

Kompenzációs mechanizmus

 

A közvetlenül és kizárólag az ezen irányelv által bevezetett új rendszer okozta pénzügyi nyereségek és veszteségek miatt a tagállamokban az adóbevételek terén bekövetkező megrázkódtatások ellensúlyozása érdekében a Bizottság külön erre a célra létrehoz egy kompenzációs mechanizmust, amely ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától működőképes. Az ellentételezést évente kiigazítják, hogy figyelembe vegyék az ezen irányelv hatálybalépése előtt meghozott nemzeti vagy regionális döntéseket. A hétéves kezdeti időszakra tervezett kompenzációs mechanizmust azon tagállamok pénzügyi többletéből finanszírozzák, amelyek adóbevétele megnőtt. Az említett időszakot követően a Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e a kompenzációs mechanizmus működésének folytatása, és ennek megfelelően dönt megszüntetéséről vagy legfeljebb két évvel történő meghosszabbításáról.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

79. cikk

79. cikk

Felülvizsgálat

Végrehajtási jelentés és felülvizsgálat

Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak ezen irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából.

Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság értékeli az irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. A végrehajtási jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából. A Bizottság miután levonta a végrehajtási jelentés következtetéseit, illetve a soron következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben javaslatot tesz azokra a feltételekre és kritériumokra, amelyek lehetővé tennék a KÖTA-ból származó, az uniós költségvetést növelő adóbevétel-nyereségek egy részének elkülönítését arra, hogy arányosan csökkentsék a tagállamok hozzájárulását az említett költségvetéshez.

 

Az irányelv hatálybalépését követő 10 év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok legkésőbb 2020. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezeket a rendelkezéseket 2021. január 1-jétől alkalmazzák.

Ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-jétől alkalmazzák.


INDOKOLÁS

Bevezetés

2016 végén a Bizottság alapvető átdolgozásokat tartalmazó, kétlépcsős megközelítést alkalmazó javaslatot terjesztett elő a társasági adózás szabályairól a közös társaságiadó-alap (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) tekintetében. A Bizottság egyúttal visszavonta a 2011-ben a KÖTA tekintetében előterjesztett javaslatát, amelynek elfogadása a Tanácsban elakadt. Az újraindított projektnek meg kell erősítenie a belső piacot azáltal, hogy megkönnyíti és olcsóbbá teszi a társaságok számára a határokon átnyúló működést az EU-ban, valamint hozzá kíván járulni a vállalatok agresszív adótervezési gyakorlatainak felszámolásához és a társasági adózás átláthatóságának növeléséhez az EU-ban.

A KTA egységes szabálycsomagot ír elő a társasági adóalap kiszámítására, a KÖTA pedig konszolidációs elemet vezet be, amely a várakozások szerint lehetővé teszi majd a vállalkozások számára, hogy az egyik tagállamban keletkezett veszteségeiket ellensúlyozhassák egy másik tagállamban realizált nyereségükkel.

A vállalati adórendszerek uniós szintű harmonizációjának gondolata nem új, már a 1960-es évek elején felbukkan egyes szakpolitikai dokumentumokban. A Bizottság 1975-ben irányelvet javasolt a társasági adórendszerek és az osztalékokra vonatkozó forrásadó harmonizálására, ez a javaslat azonban a Tanácsban nem haladt előre, így a Bizottság 1990-ben végül visszavonta. A Bizottság ehelyett iránymutatásokat bocsátott ki a társasági adózásra vonatkozóan. 2001-ben a Bizottság tanulmányt tett közzé a társasági adózásról a belső piacon; a KÖTA megvalósítására vonatkozó javaslat előterjesztésére azonban csak 2011-ben került sor.

Az Európai Parlament számos alkalommal kifejezésre juttatta, hogy támogatásában részesíti a KÖTA-projektet. Az EP 2008-ban üdvözölte a KÖTA projekt beindítására vonatkozó bizottsági szándékot, és 2012-ben elfogadta Marianne Thyssen előadó jelentését, és felhívott arra, hogy a KÖTA a lehető legrövidebb időn belül kerüljön bevezetésre, és minél több vállalat tartozzon a hatálya alá. A Parlament 2015-ben a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló állásfoglalásában (TAXE 1) kötelező közös összevont társaságiadó-alap bevezetésére szólított fel, és ezt a felhívását 2016-ban újabb állásfoglalásában (TAXE 2) ismételten kifejezésre juttatta.

Háttér

A gazdasági társaságok tisztességes adózása a globális pénzügyi válság és számos pénzügyi botrány, többek között a LuxLeaks-kiszivárogtatások és a „panamai dokumentumok” következtében a nemzetközi napirend élére került. Az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében az OECD elfogadta az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó kezdeményezést (BEPS). E kezdeményezés ajánlásait az EU-ban többek között az adókikerülés elleni, 2016 közepén elfogadott csomaggal („ATAD 1”), a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerekről szóló, ez év elején elfogadott „ATAD 2” csomaggal, az adómegállapításokra vonatkozó információcserére vonatkozó javaslattal („DAC4”) és az országonkénti jelentések bevezetésével („DAC5”) hajtották végre.

A KÖTA a megbízható belső piac felépítményének fontos építőkockája és az adókikerülés elleni küzdelem hiányzó láncszeme. A KÖTA kiszámíthatóságot hoz az adórendszerbe, világos és szilárd szabályozási keretet teremt, és erőteljes jogszabályokat vezet be az adóelkerülés ellen, előírva többek között a transzferárak eltörlését.

A jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben kihívást jelent a tagállamok számára annak biztosítása, hogy az üzleti jövedelmet ott adóztassák meg, ahol az érték keletkezik. Különösen a nagy multinacionális vállalatok képesek arra, hogy nyereségeiket könnyen olyan tagállamokba irányítsák át, ahol a társasági adó kulcsa alacsonyabb. Az előadó úgy véli, hogy az egyes tagállamok adóbevételeire gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében ellentételezést kell bevezetni a KÖTA-szabályok alkalmazása keretében. Emellett az előadó támogatja a rugalmassági mechanizmust, hogy teljes mértékben végrehajtsák az irányelvet a KTA-irányelvvel párhuzamosan, és hogy nyomon kövessék a bevezetett rendszer működését annak érdekében, hogy igazodjon a politikai és gazdasági mozgó környezethez.

A lehetséges jövőbeli nemzetközi fejlemények, például az Egyesült Királyságban a társaságiadó-kulcs brexit után bekövetkező jelentős mértékű csökkentése vagy az USA-ban a társaságiadó-rendszer várható nagyszabású megváltoztatása még sürgetőbbé teszi a KÖTA bizonyos fokú rugalmassággal együtt történő elfogadását .

Továbbá a jelenlegi társaságiadó-rendszerek a múlt század gazdasági viszonyait tükrözik, amikor még a vállalkozások egyértelműen helyi piacokhoz kötődtek. A globalizáció, a világgazdaság digitalizációja, az e-kereskedelem és az új üzleti modellek jelentős lehetőségeket kínálnak mind a vállalkozások, mind az európai polgárok számára. Ugyanakkor kihívásokat jelentenek mind a piaci torzulások megelőzése, mind pedig az adókikerülés és az adócsalás felszámolása tekintetében. Az EU-ban fizikai telephely nélkül működő vállalkozásokat a fizikai telephellyel rendelkező vállalkozásokkal azonos módon kell kezelni. A 21. század modern adórendszereinek kezelniük kell az új globalizált digitális gazdaság sajátosságait, és az előadó ezért véli úgy, hogy a KÖTA-nak ki kell terjednie a digitális jelenlét koncepciójára és a személyes adatok kereskedelmi értékének megragadására is.

A KÖTA nagy előnyökkel szolgál a vállalkozások számára, lehetővé téve, hogy az összes tagállamban közös adószabályokat kövessenek, valamint hogy az EU-ban végzett összes tevékenységükre vonatkozóan csak egy adóbevallást nyújtsanak be az elsődleges adóhatósághoz. Egy egységes uniós társaságiadó-rendszerrel elkerülhető lenne, hogy a tagállamok párhuzamos adórendszereket működtessenek, és ezzel csökkennének az adminisztratív költségek.

Konszolidáció

Ebben a javaslatban a Bizottság azt javasolja, hogy az adóköteles nyereséget meg kell osztani azon tagállamok között, ahol a vállalat tevékenykedik. Az arányos felosztási képlet (a „Massachusetts képlet”, amelyet és a 20. század közepe óta alkalmaznak és a Bizottság már 2011-ben javasolt), három azonos súlyozású tényezőt tartalmaz: árbevétel, munkaerő és eszközök. Az előadó egy negyedik tényező, a személyes adatok kereskedelmi célú gyűjtése és felhasználása („ADATOK”) hozzáadását javasolja annak biztosítása érdekében, hogy a KÖTA a digitális tevékenységekre is vonatkozzon. Ezek a tényezők jobban ellenállnak az agresszív adótervezési módszereknek, mint a transzferárképzési módszerek. Az arányos felosztási képletet használják egyes szövetségi államokban, például az Egyesült Államokban, Kanadában és Svájcban.

Ezenkívül ez a rendszer lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megőrizzék szuverén jogukat az adókulcs meghatározása tekintetében, valamint valamely vállalat nyereségének megfelelő hányadát adóztatná meg. Az előadó kitart amellett, hogy az összevonás elengedhetetlen feltétele az új adózási rendszernek, és a közös társaságiadó-szabályokkal egy időben kell bevezetni.

Az összevonás sikerének alapfeltétele a nemzeti adóhatóságok közötti fokozott együttműködés. Az elsődleges adóhatóság „egyablakos rendszer” szerint fog működni a vállalkozások számára, így azoknak tovább kell fejleszteniük kapacitásépítésüket az adózás területén történő közigazgatási együttműködés terén a 2011/16/EU tanácsi irányelv végrehajtása során szerzett legutóbbi tapasztalataik alapján.

Az előadó úgy véli, hogy a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatok alapvetően a belső piac kiteljesítésének fontos építőkövei, és lehetőséget kínálnak az európai gazdaság növekedésének fokozására. Az új keret a tisztességesebb és jobban integrált belső piac előmozdítója lehet, és emellett hozzájárulhat más kiemelt projektek, például a tőkepiaci unió, a digitális egységes piac és az európai beruházási terv célkitűzéseinek megvalósításához is. Az előadó meggyőződése, hogy a közös összevont társaságiadó-alap válasz lehet a nemzetközi adózási környezetben jelenleg tapasztalható kihívásokra, és hathatós eszközként szolgálhat az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján

Esther de Lange, Brian Hayes és Gunnar Hökmark a PPE képviselőcsoport tagjai részéről

1. Jóllehet az adózás tagállami hatáskörbe tartozik, az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelem jegyében egyértelmű, hogy fokozni kell az európai szintű együttműködést. A közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó javaslat azonban csupán csekély mértékben járul hozzá az adókijátszás és az adókikerülés problémájának megoldásához, ezzel szemben azonban a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatása rendkívül súlyos lesz, különösen azért, mert a javasolt konszolidációs kulcs nem képviseli megfelelően a gazdasági tevékenység szintjét;

2. Az országonként bontás szerinti hatásvizsgálatot sem a közös társaságiadó-alap, sem pedig az összevont közös társaságiadó-alap esetében nem folytatták le megfelelő mélységben, különösen a tagállamok adóbevételeire gyakorolt hatás szempontjából. A jelentésben javasolt további változtatások miatt még szükségesebb egy olyan új hatásvizsgálat készítése, amely egyértelmű számításokkal kimutatja a következményeket minden egyes tagállamra nézve.

3. Ezenkívül, a multinacionális vállalatok által alkalmazott agresszív adótervezés globális probléma. E problémát a legjobb módon nemzetközi szinten lehet kezelni az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítási (BEPS) kezdeményezésén keresztül.

4. Hét nemzeti parlament bocsátott ki indokolással ellátott véleményt a közös társaságiadó-alapra és a konszolidált közös társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatokkal szemben, mivel azok sértik a szubszidiaritás elvét és a tagállamok adóügyi szuverenitását. Ezeket az aggályokat a jelentés egyáltalán nem vette figyelembe.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (4.10.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0683 – C8-0471/2016 – 2016/0336(CNS))

A vélemény előadója: Evelyn Regner

RÖVID INDOKOLÁS

I. Bevezetés

Ez a javaslat, a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvvel (2016/0337 (CNS)) együtt a közös uniós összevont társaságiadó-alapról szóló 2011-es bizottsági kezdeményezéssel megkezdett munka folytatásaként került kidolgozásra. A két javaslat célja, hogy ezen a területen olyan uniós jogszabályt biztosítson, amely megfelel a globalizáltabbá, mobilabbá, és digitalizáltabbá vált gazdasági környezetnek, amelyben a tagállamoknak egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy egyoldalú fellépéssel eredményesen küzdjenek az agresszív adótervezési gyakorlatok ellen, annak érdekében, hogy megvédjék nemzeti adóalapjukat a szűküléstől és fellépjenek a nyereségátcsoportosítással szemben.

II. A konszolidáció eredményes végrehajtása

A közös összevont társaságiadó-alap végrehajtása alapvetően fontos abban a küzdelemben, melynek célja, hogy adózási szempontból igazságos rendszert érjünk el az Európai Unión belüli és az Európai Unión kívüli vállalkozások között. Az igazságos adózást fenyegető egyik legfőbb tényező a nyereségátcsoportosítás széles körben elterjedt gyakorlata. Teljes mértékű végrehajtása esetén a közös összevont társaságiadó-alap lehetővé fogja tenni, hogy a jövedelmet oda rendeljék, ahol az érték képződik, egy olyan képlet segítségével, amely három, azonos súlyozású tényezőn alapul, és amely ezért ellenállóbb az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben, mint a transzferárazás. Ilyen módon a nemzeti adórendszerek közötti joghézagokat – különösen a transzferárazást, amely az Európai Unióban az összes nyereségátcsoportosítás mintegy 70%-át teszi ki – meg lehetne szüntetni és jelentős lépést lehetne tenni egy tisztességes, hatékony és átlátható adórendszer kialakítása felé. Ezért a két javaslatra csomagként kell tekinteni és azokat egymással párhuzamosan kell végrehajtani az igazságosabb adózás elérése érdekében. A közös összevont társaságiadó-alapot 2020 végéig be kell vezetni.

Adórendszereink általános igazságosságát illetően, a társaságoknak viselniük kell a terhek rájuk eső részét, ezért fontos, hogy az új adómentességek ne csökkentsék az adóalapot. Támogatni kell az olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a magánszervezetek reálgazdaságba történő beruházásait, mivel a jelenlegi beruházási hiány az Unió gazdasági nehézségeinek egyik legfőbb forrása. Ugyanakkor a társaságoknak nyújtott adókedvezményeket gondosan kell kialakítani, és csak azokban az esetekben kell őket bevezetni, amikor egyértelmű a foglalkoztatásra és a növekedésre gyakorolt pozitív hatás és kizárható annak kockázata, hogy új joghézagokat hoznak létre az adórendszerben. Ezért az innovációt és a beruházásokat inkább állami támogatásokkal kell előmozdítani, nem pedig adómentességekkel.

Annak érdekében, hogy eredményesen lehessen küzdeni az agresszív adótervezési struktúrák ellen, valamint hogy elkerülhessük, hogy két, egymással párhuzamos adórendszer legyen érvényben, a közös összevont társaságiadó-alapot a 40 millió eurónál nagyobb forgalommal bíró valamennyi társaság számára kötelezővé kell tenni. A mikro-, kis- és középvállalkozásokra és nagyvállalatokra vonatkozó küszöbértékeket már rég meghatározták. Ennek koncepciója az 1978-as negyedik társasági jogi irányelvre vezethető vissza. Egy új küszöbérték bevezetésének szükségességét a Bizottság mostanáig nem tudta kielégítően megindokolni. Mivel a kkv-k nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy a nyereség mesterséges átcsoportosítása érdekében postafiókcéges struktúrákba ruházzanak be, a multinacionális vállalatokhoz képest jelentős versenyhátrányba kerülnek. Az egészségesen működő egységes piac biztosítása érdekében méltányos, hatékony, átlátható, növekedésbarát és egységes társaságiadó-rendszert kell kialakítani, amely azon az elven alapul, hogy a nyereséget abban az országban kell megadóztatni, ahol keletkezett.

Figyelembe véve az üzleti környezetben végbemenő digitális változást, meg kell határozni a digitális üzleti telephely fogalmát. Azokat a társaságokat, amelyek anélkül tesznek szert jövedelemre valamely tagállamban, hogy az adott tagállamban fizikailag letelepedtek volna, ugyanúgy kell kezelni, mint azokat a társaságokat, amelyek ott fizikai telephellyel rendelkeznek. Ezért a közös összevont társaságiadó-alapnak vonatkoznia kell a digitális társaságokra is.

III. A minimális társaságiadó-kulcs felvétele a javaslatba

A közös és igazságos minimális társaságiadó-kulcs bevezetése az egyetlen módja annak, hogy egyenlő és tisztességes bánásmódot alakítsunk ki az Európai Unióban üzleti tevékenységet folytató különböző szereplők között és az adóalanyok szélesebb közösségén belül. Amennyiben nem vezetünk be ilyen minimális adókulcsot, az csak olyan helyzetet fog eredményezni, amelyben a negatív adóverseny fokozódni fog. A közös összevont társaságiadó-alap megléte azt fogja jelenteni, hogy a tagállamok a továbbiakban már nem tudnak majd az adóalapok révén versenyezni, így növekedni fognak az arra irányuló gazdasági ösztönzők, hogy az adókulcsok révén versenyezzenek. Az Európai Unióban a társasági adó átlagos mértéke az 1990-es évekbeli 35%-ról mára 22,5%-ra csökkent. Annak érdekében, hogy véget vessünk a társaságiadó-kulcsok terén kibontakozó uniós szintű negatív adóversenynek, 25%-os minimális társaságiadó-kulcsot kell bevezetni.

MÓDOSÍTÁS:

A Jogi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. Idővel az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. Bár az említett helyzetek olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek jellegüket tekintve teljesen eltérőek, mindkét esetre igaz, hogy a belső piac megfelelő működését meggátló akadályokat hoznak létre. Az említett problémák orvoslására irányuló fellépésnek ezért a piaci hiányosságok mindkét típusát kezelnie kell.

(1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. Idővel az adótervezési struktúrák egyre agresszívebbek és kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. Bár az említett helyzetek olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek jellegüket tekintve teljesen eltérőek, mindkét esetre igaz, hogy a belső piac megfelelő működését meggátló akadályokat hoznak létre. A globalizáltabb, mobilabb és digitalizáltabb gazdasági környezetben az említett problémák orvoslására irányuló fellépésnek ezért a piaci hiányosságok mindkét típusát kezelnie kell az unióbeli társaságiadó-rendszerek összehangolásával, valamint a vállalkozások működéséhez egy igazságosabb és koherensebb üzleti környezet megteremtésével.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek visszariasztják a vállalatokat attól, hogy az adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni.

(2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik. Egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámítása során egységes piacnak tekinti az Uniót, növelné a multinacionális vállalkozások tevékenységeinek átláthatóságát, és lehetővé tenné, hogy a nyilvánosság fel tudja mérni a gazdaságra gyakorolt hatásukat. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek megakadályozzák, hogy adókötelezettségük csökkentése érdekében a vállalatok kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Az Unióban telephellyel rendelkező csoportoknak támogatniuk kell a jó kormányzásra vonatkozó uniós elveket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Mint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat1 rámutatott, egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját.

(3)  Mint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat1 rámutatott, egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Amennyiben valamennyi tagállamban végrehajtanák, a KÖTA biztosítaná, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol a nyereségek keletkeznek. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját.

______________

________________

1 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011) 121 végleges/2.

1 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011)0121/2.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Mivel gyors intézkedésre van szükség, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése egyrészt azzal, hogy a kereskedelem és a beruházás számára kedvezőbb feltételeket teremt, másrészt viszont ellenállóbb legyen az adókikerülési módszerekkel szemben, a nagyra törő KÖTA-kezdeményezést két különálló javaslatra kell felosztani. Első szakaszban a közös társaságiadó-alapra vonatkozó szabályokról kell megállapodni, mielőtt a második szakaszban sor kerül a konszolidáció kérdésének megvitatására.

(4)  Mivel gyors intézkedésre van szükség, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése egyrészt azzal, hogy a kereskedelem és a beruházás számára kedvezőbb feltételeket teremt, másrészt viszont ellenállóbb legyen az adókikerülési módszerekkel szemben, a nagyra törő KÖTA-kezdeményezést két különálló javaslatra kell felosztani. Első szakaszban a közös társaságiadó-alapra vonatkozó szabályokról kell megállapodni, mielőtt a második szakaszban sor kerül a konszolidáció kérdésének megvitatására. A közös társaságiadó-alap konszolidáció nélküli végrehajtása azonban nem kezelné a nyereségátcsoportosítás problémáját. Ezért fontos, hogy 2021. január 1-jétől valamennyi tagállamban alkalmazzák a konszolidációt.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az agresszív adótervezési struktúrák sok esetben jellemzően határokon átnyúló közegben jelennek meg, amiből következik, hogy a részt vevő vállalatcsoportok rendelkeznek egy minimális erőforrással. Ebből kiindulva, az arányosság okán a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat csak a jelentős méretű vállalatcsoportok számára kellene kötelezővé tenni. Ennek érdekében az összevont pénzügyi kimutatást benyújtó csoportok összes összevont bevételén alapuló, méretfüggő küszöböt kell meghatározni. Továbbá annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat opcionálisan a méretfüggő küszöböt nem teljesítő csoportok számára is választhatóvá kell tenni.

(5)  Annak érdekében, hogy eredményesen lehessen küzdeni az agresszív adótervezési struktúrák ellen, valamint hogy elkerülhessük, hogy két, egymással párhuzamos adórendszer legyen érvényben, a közös alapra vonatkozó szabályokat a kkv-k kivételével valamennyi társaság számára kötelezővé kell tenni. A mikro- kis- közép- és nagyvállalatokra vonatkozó küszöbértékeket a 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (a 4. társasági jogi irányelv) határozza meg. Mivel a kkv-k nem rendelkeznek forrásokkal a postafiókcég-struktúrákba történő beruházáshoz a nyereség mesterséges átcsoportosítása érdekében, versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben. A belső piac egészséges működésének biztosítása érdekében igazságos, hatékony, átlátható, növekedésbarát és egységes társaságiadó-rendszert kell kialakítani, amely azon az elven alapul, hogy a nyereséget abban az országban adóztatják meg, ahol keletkezett. Emellett – a KÖTA-kezdeményezés két lépése közötti koherencia biztosítása érdekében – a közös adóalapról szóló szabályokat kötelezővé kellene tenni mindazon vállalatok számára, amelyek vállalatcsoportnak minősülnének, amennyiben a teljes kezdeményezés megvalósul. Továbbá annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat opcionálisan a méretfüggő küszöböt nem teljesítő csoportok számára is választhatóvá kell tenni.

 

________________

 

1a A Tanács 78/660/EGK negyedik irányelve (1978. július 25.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.).

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Tekintettel az üzleti környezetben végbemenő digitális változásra, meg kell határozni a digitális üzleti telephely fogalmát. Azokat a társaságokat, amelyek anélkül termelnek jövedelmet valamely tagállamban, hogy az adott tagállamban fizikailag letelepedtek volna, ugyanúgy kell kezelni, mint azokat a társaságokat, amelyek fizikai telephellyel rendelkeznek. Ezért a közös összevont társaságiadó-alapnak vonatkoznia kell a digitális vállalkozásokra is.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és rendeltetési hely szerinti árbevétel) kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket azonban nem, mert mobilis jellegűek, továbbá azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy meg lehet kerülni ezen irányelv szabályait. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát.

(10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és rendeltetési hely szerinti árbevétel) kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik, ideértve azokat a digitális gazdaságbeli tevékenységeket is, amelyek esetében nincsen feltétlenül szükség fix telephelyre egy bizonyos tagállamban ahhoz, hogy ott tevékenységet folytassanak. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket azonban nem, mert mobilis jellegűek, továbbá azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy meg lehet kerülni ezen irányelv szabályait. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát. Ez a három azonos súlyozású tényező azonban jobban ellenáll az agresszív adótervezési módszereknek, mint a nyereség felosztására jelenleg általánosan használt transzferárképzési módszerek. Ilyen módon a nemzeti adórendszerek közötti joghézagokat – különösen a transzferárazást illetően, amely az Európai Unióban az összes nyereségátcsoportosítás mintegy 70%-át teszi ki – meg lehetne szüntetni, és jelentős lépést lehetne tenni egy igazságos, hatékony és átlátható adórendszer kialakítása felé.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Annak érdekében, hogy véget vessünk a társaságiadó-kulcsok terén kibontakozó uniós szintű negatív adóversenynek, az Unióban szükség van egy minimális társaságiadó-kulcsra. Az Unióban a társaságiadó-kulcsok átlagos mértéke az 1990-es évekbeli 35%-ról mára 22,5%-ra csökkent. A közös összevont társaságiadó-alap elfogadását követően a tagállamok már nem lesznek képesek a társaságiadó-kulcsok további csökkentése révén versenyezni egymással.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az ezen irányelv szerinti szabályokat alkalmazó vállalatok, eltérő megállapítás hiányában, az ebben az irányelvben szabályozott minden kérdés vonatkozásában megszűnnek a nemzeti társaságiadó-szabályozás hatálya alá tartozni.

(2)  Az ezen irányelv szerinti szabályokat alkalmazó vállalatok továbbra is a nemzeti társaságiadó-szabályozás hatálya alá tartoznak. Ezen irányelv és a nemzeti társaságiadó-szabályozás közötti ellentmondás esetén eltérő rendelkezés hiányában az utóbbi élvez elsőbbséget.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ezen irányelv szabályai valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének:

(1)  Ezen irányelv szabályai valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó és digitális üzleti telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének:

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 750 000 000 EUR-t;

c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 40 000 000 EUR-t;

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv a harmadik országok joga szerint létrehozott vállalatokra is alkalmazandó az egy vagy több tagállamban található állandó telephelyük tekintetében, ha a vállalat megfelel az (1) bekezdés b)–d) pontjában megállapított feltételeknek.

Ez az irányelv a harmadik országok joga szerint létrehozott vállalatokra is alkalmazandó az egy vagy több tagállamban található állandó telephelyük tekintetében, valamint az egy vagy több tagállamban keletkező árbevételükkel kapcsolatban, ha a vállalat megfelel az (1) bekezdés b)–d) pontjában megállapított feltételeknek.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Ez az irányelv a harmadik országok joga szerint létrehozott vállalkozásokra is alkalmazandó azon digitális üzleti telephelyeik tekintetében, amelyek kifejezetten valamely tagállambeli fogyasztók vagy vállalkozások kiszolgálását célozzák, vagy amelyek elsősorban valamely tagállamban folytatott tevékenységük révén szerzik bevételüket, ha a vállalkozás megfelel az (1) bekezdés b)–d) pontjában megállapított feltételeknek. Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 1. fellépésének megfelelően annak megállapítása érdekében, hogy egy digitális üzleti telephely kifejezetten valamely adott tagállam fogyasztóinak vagy vállalkozásainak kiszolgálását célozza, az áruk vagy szolgáltatások fogyasztóinak vagy felhasználóinak, illetve szállítóinak vagy nyújtóinak fizikai hollétét kell figyelembe venni. Ha ez nem megállapítható, azt kell tekintetbe venni, hogy a digitális üzleti telephely a tagállam vagy pedig az Unió felső szintű domainje alatt végzi-e üzleti tevékenységét, illetve a mobilalkalmazáson alapuló vállalkozások esetén a digitális üzleti telephely valamely mobilalkalmazás-terjesztési központnak az adott tagállamot kiszolgáló részlegén keresztül forgalmazza-e alkalmazását, vagy az üzleti tevékenységet egy olyan domain alatt végzik-e, amely – például tagállamok, régiók vagy városok neveinek használata eredményeképpen – egyértelművé teszi, hogy a digitális üzleti telephely kifejezetten egy adott tagállam fogyasztóinak vagy vállalkozásainak kiszolgálását célozza, vagy az üzleti tevékenységre kifejezetten az Unióra vagy valamely tagállamára alkalmazandó általános szerződési feltételek vonatkoznak-e, vagy a vállalkozás internetes felülete kifejezetten valamely konkrét tagállam fogyasztóit és vállalkozásait célzó hirdetéseknek nyújt-e felületet.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

28a.  „digitális üzleti telephely”: az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 1. fellépésének eredményeit figyelembe véve olyan telephely, amely kifejezetten valamely adott tagállam fogyasztóinak vagy vállalkozásainak kiszolgálását célozza, kellően figyelembe véve az áruk vagy szolgáltatások fogyasztóinak vagy felhasználóinak, illetve szállítóinak vagy nyújtóinak fizikai hollétét. Ha ez nem megállapítható, azt kell tekintetbe venni, hogy a telephely a tagállam vagy pedig az Unió felső szintű domainje alatt végzi-e üzleti tevékenységét, illetve a mobilalkalmazáson alapuló vállalkozások esetén valamely mobilalkalmazás-terjesztési központnak az adott tagállamot kiszolgáló részlegén keresztül forgalmazza-e alkalmazását, vagy az üzleti tevékenységet egy olyan domain alatt végzik-e, amely – például tagállamok, régiók vagy városok neveinek használata eredményeképpen – egyértelművé teszi, hogy a telephely kifejezetten egy adott tagállam fogyasztóinak vagy vállalkozásainak kiszolgálását célozza, vagy az üzleti tevékenységre kifejezetten az Európai Unióra vagy valamely tagállamára alkalmazandó általános szerződési feltételek vonatkoznak-e, vagy a vállalkozás internetes felülete kifejezetten valamely konkrét tagállam fogyasztóit és vállalkozásait célzó hirdetéseknek nyújt-e felületet.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

28b.  „tényleges társaságiadó-kulcs”: az a társasági adó, amelyet valamely társaság pénzügyi beszámolójában feltüntetett eredmény és nyereség után fizetnek.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  az összes digitális üzleti telephelye.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

73 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek közötti kapcsolatokra korlátozódik.

Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek vagy digitális üzleti telephelyek közötti kapcsolatokra korlátozódik.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak ezen irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából.

Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek ezen irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA)

Hivatkozások

COM(2016)0683 – C8-0471/2016 – 2016/0336(CNS)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

24.11.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

24.11.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Evelyn Regner

28.11.2016

Vizsgálat a bizottságban

3.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

7.9.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Luis de Grandes Pascual, Angel Dzhambazki, Rainer Wieland, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gabriel Mato, Andrey Novakov

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

13

+

ALDE

EFDD

ENF

GUE/NGL

VERTS/ALE

S&D

Jean-Marie Cavada

Joëlle Bergeron

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

Kostas Chrysogonos

Max Andersson, Julia Reda

Sergio Gaetano Cofferati, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner, Tiemo Wölken

8

-

ALDE

ECR

PPE

António Marinho e Pinto

Angel Dzhambazki

Gabriel Mato, Andrey Novakov, Axel Voss, Rainer Wieland, Tadeusz Zwiefka, Luis de Grandes Pascual

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA)

Hivatkozások

COM(2016)0683 – C8-0471/2016 – 2016/0336(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

21.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

24.11.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

24.11.2016

JURI

24.11.2016

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

5.12.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Alain Lamassoure

22.11.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

30.8.2017

10.10.2017

6.11.2017

 

Az elfogadás dátuma

21.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

11

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Udo Bullmann, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Bernard Monot, Stanisław Ożóg, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Bas Eickhout, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Luigi Morgano, Joachim Starbatty, Romana Tomc, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Alberto Cirio, Alex Mayer, Laurenţiu Rebega

Benyújtás dátuma

1.3.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

38

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Pirkko Ruohonen-Lerner

PPE

Burkhard Balz, Alberto Cirio, Markus Ferber, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Dariusz Rosati, Anne Sander, Romana Tomc, Esther de Lange

S&D

Hugues Bayet, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

Verts/ALE

Bas Eickhout, Sven Giegold, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

11

-

ECR

Sander Loones, Stanisław Ożóg, Joachim Starbatty, Kay Swinburne

ENF

Marco Zanni

GUE/NGL

Matt Carthy, Miguel Viegas

PPE

Brian Hayes, Gunnar Hökmark

S&D

Costas Mavrides, Alfred Sant

5

0

EFDD

Marco Valli

ENF

Bernard Monot, Laurenţiu Rebega

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Martin Schirdewan

 

Corrections to vote

+

 

-

Esther de Lange, Laurenţiu Rebega

0

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. március 9.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat