Eljárás : 2017/2266(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0055/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0055/2018

Viták :

PV 14/03/2018 - 21
CRE 14/03/2018 - 21

Szavazatok :

PV 15/03/2018 - 10.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0083

JELENTÉS     
PDF 510kWORD 58k
5.3.2018
PE 615.458v02-00 A8-0055/2018

nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodás felmondásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

(14423/2017 – C8-0447/2017 – 2017/0241(NLE) – 2017/2266(INI))

Halászati Bizottság

Előadó: João Ferreira

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodás felmondásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

(14423/2017 – C8-0447/2017 – 2017/0241(NLE)2017/2266(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14423/2017),

–  tekintettel az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével és a 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8 0447/2017),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló …-i jogalkotási állásfoglalására(2) ,

–  tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre(3) (az IUU-rendeletre) és különösen 8. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0055/2018),

A.  mivel az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió (a továbbiakban: Comore-szigetek) között létrejött halászati partnerségi megállapodás lehetőséget biztosít annak bármelyik fél által történő megszüntetésére olyan súlyos körülmények fennállása esetén, mint például a felek által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászat elleni küzdelem érdekében tett kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztása;

B.  mivel a jogellenes halászat jelentős fenyegetést jelent a globális tengeri erőforrásokra nézve azáltal, hogy kimeríti a halállományokat, tönkreteszi a tengeri élőhelyeket, méltatlanul hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes halászokat, és különösen a fejlődő országokban ellehetetleníti a tengerparti közösségek megélhetését;

C.  mivel az Uniónak mindent meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országokkal kötött, fenntartható halászati megállapodások kölcsönös előnyökkel járjanak az Unió és az érintett harmadik országok számára, beleértve a helyi lakosságot és a halászati ágazatot is;

D.  mivel az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodás létrejöttéről szóló jegyzőkönyv átfogó célja az Unió és a Comore-szigetek közötti halászati együttműködés mindkét fél érdekében történő javítása azáltal, hogy a Comore-szigeteki kizárólagos gazdasági övezet fenntartható halászati politikájának kialakítása és halászati erőforrásainak fenntartható kiaknázása érdekében partnerségi keretet hoz létre, valamint azáltal, hogy biztosítja az uniós flották érdekeinek megfelelően a rendelkezésre álló többletállomány optimális elosztását;

E.  mivel az EGK és a Comore-szigetek közötti első halászati megállapodás 1988-ra nyúlik vissza, és mivel azóta az EGK/EU-tagállamok flottái az egymást követő végrehajtási jegyzőkönyveknek köszönhetően halászati lehetőségekhez jutottak;

F.  mivel az UNCTAD „Halászati export és a legkevésbé fejlett országok gazdasági fejlődése” című jelentése szerint az ágazati együttműködés eddig csak kezdetleges szintet ért el, és minimális hatásokkal járt a halászati ágazatra, a kirakodási feltételekre, a nyomon követéshez és felügyelethez fűződő kapacitásra, a tudományos fejlődésre, valamint a halászok és a megfigyelők technikai képzésére nézve; mivel a tonhal tonnánkénti ára, melyet az Unió a Comore-szigeteknek fizet, a becsült tonnánkénti nagykereskedelmi ár körülbelül 15 %-a;

G.  mivel a Comore-szigeteket 2015. október 1-én értesítették arról, hogy nem együttműködő harmadik országként azonosíthatják az ország lobogója alatt lajstromozott hajók megfelelő ellenőrzésének elmulasztása miatt; mivel annak ellenére, hogy a „piros lapot” kibocsátó Unió az országot 2017 májusában nem együttműködő országként azonosította, 2017 júliusában pedig fel is vette ezen országok jegyzékébe, az ország a mai napig nem hozta meg az azonosított problémák megoldásához és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez szükséges korrekciós intézkedéseket;

H.  mivel az ezt megelőző, a Comore-szigeteki Unióval kötött halászati megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 2016. december 30-án lejárt, és nem újították meg tekintve, hogy a Comore-szigetek elmulasztotta a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében vállalt kötelezettségének teljesítését; mivel a jegyzőkönyv évi 600 000 EUR pénzügyi keretösszeget biztosított, amelyből 300 000 eurót különítettek el a Comore-szigetek halászati politikájának támogatására a halászati erőforrások fenntarthatóságának és hatékony kezelésének előmozdítása céljából;

I.  mivel az Unió határozottan elköteleződött a jogellenes halászat és bármely, ebből eredő üzlet elleni harc mellett, és ezt az elhatározást a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet határozza meg;

J.  mivel az Unió és tagállamai számos ágazatban működnek együtt a Comore-szigetekkel; mivel a halászati partnerségi megállapodás Unió általi felmondása (a szükséges korrekciós intézkedések megtételével) visszafordítható, és mivel ezen megállapodás felmondása nem zárja ki, hogy a jövőben tárgyalásokat folytassanak egy másik megállapodásról vagy az együttműködés bármely egyéb formájáról a halászati szektorban;

K.  mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem nem csupán attól függ, hogy azonosítják a nem együttműködő harmadik országokat, hanem azt is megköveteli, hogy a feltárt helyzetek orvosolására megoldást találjanak; mivel hacsak külső segítséget nem kap a Comore-szigetek, nem lesz képes javítani a tengeri halászat kezelésére vonatkozó politikáin, ideértve különösen a kirakodási, ellenőrzési és felügyeleti kapacitást, műszaki és tudományos fejlődést, valamint a halászok és a megfigyelők technikai képzését;

L.  mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok első alkalommal foglalják magukban a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzését és fenntartható kiaknázását (14. cél);

1.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Comore-szigetek az Unió figyelmeztetése ellenére sem hozta meg az azonosított problémák megoldásához és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez szükséges korrekciós intézkedéseket;

2.  ismételten hangsúlyozza a lobogó szerinti állam általi ellenőrzés hatékony kivitelezésének fontosságát, aminek hiánya a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat egyik kiváltó oka; úgy véli, hogy a Comore-szigeteknek meg kell felelnie a nemzetközi jog értelmében fennálló kötelezettségeinek a lobogója alatt közlekedő hajók felügyelete és ellenőrzése tekintetében; határozottan úgy véli, hogy a felügyelet, valamint a halászat engedélyezésének ilyen jellegű hiánya lehetővé teszi, hogy ezek a hajók büntetlenül éljenek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat lehetőségével;

3.  úgy véli, hogy a Comore-szigeteknek továbbra is együtt kellene működnie az Európai Unióval, és ezen együttműködés lehetőségét arra kellene használnia, hogy megtegye a jogellenes halászattal szembeni fellépésének javításához szükséges intézkedéseket;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió és a Comore-szigetek között csaknem 30 éve fennálló halászati megállapodásban – amelynek egyik összetevője a Comore-szigetek halászati ágazatának fejlesztéséhez szükséges együttműködést és támogatást célozza – nem volt lehetséges kézzelfoghatóbb eredményeket elérni a halászati ágazat fejlesztése, többek között a nyomon követési és felügyeleti kapacitás, a tudományos fejlődés, valamint a halászok és a megfigyelők technikai képzése terén;

5.  kitart amellett, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési együttműködési eszközöket, különösen az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) hatékonyabban össze kell hangolni a halászati ágazat kapacitásfejlesztésére irányuló általános támogatással;

6.  emlékeztet arra, hogy az EU-val kötött halászati partnerségi megállapodás és más nemzetközi eszközök értelmében, valamint a 2030-ig tartó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására vonatkozó kerettel összhangban a Comore-szigetek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a felelősségteljes kormányzás elveit a halászat és a felelős halászat terén, fenntartsa a halállományokat és megőrizze a tengeri ökoszisztémát kizárólagos gazdasági övezetében;

7.  hangsúlyozza, hogy világszinten szükséges küzdeni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen, valamint ösztönözni kell az országokat arra, hogy kötelezettségeiket komolyan vegyék és a halászati ágazatokban szükséges reformokat végrehajtsák;

8.  továbbra is állítja, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemnek nem kizárólag a nem együttműködő harmadik országok azonosításától kellene függenie, és hogy annak érdekében, hogy a jogellenes halászat minden formája ellen ténylegesen küzdelmet lehessen folytatni, fontos módot találni arra, hogyan lehetne segíteni az országokat – különösképpen az olyan kis méretű, fejlődő szigetállamokat, mint a Comore-szigetek – annak érdekében, hogy meg tudják változtatni a halászat kezelésére szolgáló szakpolitikáikat;

9.  egyetért a Bizottsággal és a Tanáccsal abban, hogy szükséges alkalmazni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet 38. cikkének (8) bekezdésében idézett lépéseket, amelyek szerint lehetőség van a Comore-szigetekkel fennálló olyan kétoldalú halászati megállapodások vagy halászati partnerségi megállapodások felmondására, amelyek a megállapodás megszüntetéséről rendelkeznek arra az esetre, ha

az IUU-halászat elleni küzdelemre vonatkozóan tett kötelezettségvállalások betartását az állam elmulasztja;

10.  tudomásul veszi a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet 38. cikkének (8) bekezdésében megfogalmazott egyéb következményeket, ideértve többek között a bérbeadásra, átlobogózásra, valamint magánmegállapodásokra vonatkozó tilalmakat is;

11.  mindazonáltal úgy véli, hogy egy ilyen felmondás nem jelentheti egyúttal az Unió és a Comore-szigetek közötti halászati együttműködés megszűnését; felhívja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy ezt a kapcsolatot lehetséges legyen minél hamarabb helyreállítani, abból kiindulva, hogy a halászati közösségeket, valamint a kisüzemi halászatot az ország fejlődése szempontjából kulcsfontosságú tényezőnek kellene tekinteni, valamint hogy ebből a célból a következő területeken elő kellene mozdítani a beruházásokat és a technológiai segítségnyújtást:

  halászati közigazgatási és irányítási rendszer, törvényhozás, intézményrendszer, emberi erőforrásokkal összefüggő kapacitásépítés (halászok, tudósok, felügyelők és mások), valamint a tradicionális Comore-szigeteki halászati felszerelés és halfajok kereskedelmi és kulturális értékének fokozása;

  nyomonkövetési és tudományos kapacitások, partvédelmi kapacitás, valamint a vizsgálatra, felügyeletre és minőségellenőrzésre vonatkozó kapacitások;

  létesítmények létrehozása a halak hűtésére, elosztására és feldolgozására;

kirakodási és biztonsági infrastruktúra kiépítése és fejlesztése a kikötőkben;

  a Comore-szigeteki kisüzemi flotta megújítása a biztonságosság, tengeren maradási képesség, valamint a halászati kapacitás fejlesztése érdekében;

12.  kéri egy olyan záradék beillesztését, amely szerint a Comore-szigetek hiányosságainak orvoslása esetén az eljárás megszüntetésre, a „piros lap” pedig visszavonásra kerülne, ezzel lehetővé téve az uniós flották számára a visszatérést;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a normális működéshez való visszatéréshez szükséges lépéseket a jogellenes, nem bejelentett halászat elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések hatékonyságának javítása által, valamint azáltal, hogy amint a jegyzőkönyv új elemei megtárgyalásra kerülnek, lehetőséget ad az uniós flottának a halászati övezetbe való visszatérésre;

14.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy hatáskörén belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet az ilyen fejlesztések során esetlegesen felmerülő késedelmekről;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Comore-szigeteki Unió kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 290., 2006.10.20., 7. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA (0000)0000.

(3)

HL L 286., 2008.10.29., 1. o.


INDOKOLÁS

A Comore-szigeteki Unió (Comore-szigetek) az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika keleti partjainál található, három főbb szigetből álló szigetcsoport. Az 1975 óta független szigetcsoport ezen kívül tartalmaz egy negyedik szigetet is (Mayotte), amely a francia fennhatóságot választotta.

2013-as adatok szerint a Comore-szigetek lakossága mintegy 734 ezer fő. A történelmi hátteret, a politikai instabilitást, valamint az erőforrásokhoz való hozzáférés nehézségeit figyelembe véve a Comore-szigetek a világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik, és gazdasága nagymértékben függ a külső támogatástól és technikai segítségnyújtástól.

A halászat a mezőgazdaság után az ország második legnagyobb ágazata és egyúttal stratégiai prioritás. A munkahelyek 10%-át és a GDP 8%-át teszi ki (2013-as adat). Ezek a százalékos arányok ugyanakkor rámutatnak az ágazat jelentőségének gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett csökkenésére, melynek oka a külső tényezőkkel szembeni kiszolgáltatottság, ugyanis az összes belföldi tevékenység (8 ezer halász) kisipari, kisüzemi tevékenységnek tekinthető, melynek során vagy kis méretű (6-7 méter hosszúságú), 25 lóerőt nem meghaladó motorteljesítményű és rendkívül kezdetleges technikai felszereltség üvegszálas hajókat, vagy nem motorizált kenukat használnak.

A Comore-szigeteki kizárólagos gazdasági övezetben halászható fajok – többnyire nagyméretű, nyílt vízi halfajok (tonhal és kardhal) – halászata becslések szerint évente 33 ezer tonna, azonban a helyi halászok éves fogása csak körülbelül 16 ezer tonnát tesz ki. A fennmaradó halmennyiséget külföldi ipari flották halásszák ki, és a halakat máshol szállítják partra. A halak feldolgozása – beleértve a helyi flotta által kifogott halakat – a Comore-szigeteken kívül is folyik.

Az Európai Unió (valamint annak elődjei) és a Comore-szigetek között fennálló kétoldalú halászati kapcsolatok 1988-ig nyúlnak vissza. 2006 óta azonban kapcsolatukat egy halászati partnerségi megállapodás vezérli, amely két különálló részben nyújt pénzügyi hozzájárulást: az egyik a halászati erőforrásokhoz való hozzáférésre; a másik pedig a helyi kapacitások fejlesztésének ágazati támogatására irányul.

Az ebben a jelentésben értékelt megállapodás tartalmazott egy összesen 1 845 750 eurós pénzügyi hozzájárulást, aminek körülbelül 49%-át az ágazati támogatásra különítették el. A megállapodás lehetővé tette a kerítőhálós tonhalhalászhajók számára 45, a felszíni horogsoros hajók számára 25 engedély odaítélését (Spanyolország, Franciaország és Portugália között megosztva). Ez a megállapodás előírta azt is, hogy az uniós hajók meghatározott számú Comore-szigeteki legénységet alkalmazzanak, ezen kívül a kifogott fajokra vonatkozóan is tartalmazott egy kizárólagossági záradékot.

Függetlenül a megállapodásban és a kapcsolódó jegyzőkönyvben meghatározott feltételektől, annak végrehajtását számos, különösen a kalózkodásra vonatkozó tényező korlátozta, ami azt jelentette, hogy ezeket a halászati engedélyeket nem alkalmazták. Ezzel egyidejűleg a Comore-szigetek bevonódása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászatról szóló rendeletet sértő cselekményekbe – különösképpen azáltal, hogy engedélyezték a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő hajók átlobogózását – ahhoz vezetett, hogy az Unió 2015 októberében értesítette a Comore-szigeteket, hogy emiatt nem együttműködő országként azonosíthatja, ami később 2017 májusában és júniusában meg is történt, amikor az ország megkapta a „piros lapot”.

Tekintettel arra, hogy ezalatt a folyamat alatt a Comore-szigetek hatóságai részéről nem érkezett reakció, az Európai Bizottság és a Tanács javaslatot tesz a megállapodás felmondására.

Az előadó összességében nem lát arra okot, hogy egyet nem értését fejezze ki a megállapodás felbontásával szemben, ugyanakkor úgy véli, hogy két problémára kellene figyelmet fordítani: a Comore-szigetek rendkívül bizonytalan társadalmi helyzetére; valamint az ENSZ szervei által végzett számos olyan értékelésre, amelyek kritikával illetik az Unió erős pozícióját akkor, amikor megállapodások felvázolására vagy a halak árának meghatározására kerül sor (a tonhalért a becsült nagykereskedelmi árnál kevesebbet fizet), és hangsúlyozza, hogy a halászati partnerségi megállapodások nem voltak képesek támogatni a helyi ipar fejlődését.

Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy az Unió és a Comore-szigetek között csaknem 30 éve fennálló halászati megállapodásban – amely egyik része a Comore-szigeteki halászati szektor fejlesztését célzó együttműködés és támogatás volt – nem volt lehetséges kézzelfoghatóbb eredményeket elérni az ágazat fejlesztése, többek között a nyomon követésre és felügyeletre vonatkozó kapacitás, a tudományos fejlődés és a halászok és megfigyelők technikai képzése terén.

Ez az értékelés szükségessé teszi, hogy e határozat keretében olyan javaslatokat tegyen, amelyek célja hozzájárulni a fejlesztési támogatás folyamatosságához, valamint segítse elő a Comore-szigetek halászati ágazatában tapasztalható körülmények javulását, a halászok és halászközösségek tevékenységeihez és életminőségéhez kapcsolódóan.

Az Unió és a Comore-szigetek közötti folyamatos együttműködés és különösen a fejlesztési politika tekintetében fontos, hogy az Unió és tagállamainak ezen országgal kapcsolatos szakpolitikája egyaránt a stratégiai prioritásokra fókuszáljon, melyek központi eleme a halászati ágazat. Az Uniónak ezért továbbra is támogatnia kell az átcsoportosításokat, amely a Comore-szigetek számára lehetővé teszi, többek között:

  halászati igazgatási és irányítás rendszerének jogi szempontok szerinti javítását, tekintettel az ország intézményi struktúrájára, az emberi erőforrások kapacitására (halászok, tudósok, felügyelők, stb.), valamint a Comore-szigetek tradicionális halászati felszerelésének és halfajainak kereskedelmi és kulturális értékére;

  kapacitásainak fejlesztését, tekintettel a nyomon követésre és a tudományos értékelésre, a part menti védelemre, az ellenőrzésre, a felügyeletre és a minőségellenőrzésre;

  olyan létesítmények létrehozását vagy felújítását, ahol a halak hűtése, elosztása és feldolgozása megtörténhet;

  kirakodási és biztonsági infrastruktúra kiépítését és fejlesztését a kikötőkben;

  a kisméretű kisüzemi flotta megújításának előmozdítását a biztonságosság, a tengeren maradási képesség és a halászati kapacitás növelése érdekében.

Az előadó azon a véleményen van, hogy az Unió és a harmadik országok által aláírt fenntartható halászati megállapodásoknak mindkét fél számára előnyösnek kell lenniük, valamint előtérbe kellene helyezniük a harmadik országok halászatuk feletti szuverenitását, a kapcsolódó gazdasági tevékenységek fejlesztését, valamint a tengeri erőforrások, a halászközösségek és a halászatban dolgozók védelmét. Az ilyen típusú fejlesztés, és nem az erőforrások kimerítése a leghatékonyabb módja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szembeni fellépésnek.

Az előadó továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az ebben a folyamatban tapasztalható bármilyen, jövőbeli előrelépésről haladéktalanul értesítsék az Európai Parlamentet.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (21.2.2018)

a Halászati Bizottság részére

az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodás felmondásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

(2017/2266(INI))

A vélemény előadója: Norbert Neuser

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt legutóbbi jegyzőkönyv, amely 2016. december 31-én hatályát vesztette, évi 600 000 EUR pénzügyi keretösszeget biztosított, amelyből 300 000 eurót különítettek el a Comore-szigetek halászati politikájának támogatására a halászati erőforrások fenntarthatóságának és hatékony kezelésének előmozdítása céljából;

B.  mivel a Comore-szigetek part menti területeit érintő jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat káros hatással van a helyi halászatra és a biológiai sokféleségre, veszélyezteti a kisüzemi halászok jövedelmét és megélhetését, a Comore-szigetek élelmezésbiztonságát és fenntartható fejlődését, és végső soron súlyosbítja a szegénységet;

C.  mivel a tengeri erőforrások nem végtelenek; mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat következtében Afrika évente dollár milliárdokat veszít;

D.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a jogellenes halászat évente hozzávetőleg 26 millió tonnányi fogást jelent, azaz meghaladja a világszerte kifogott összes hal 15%-át; mivel a jogellenes túlhalászás gátolja a halállományok regenerálódását, veszélyezteti a biológiai sokféleséget, a tengeri ökoszisztémát és az élelmezés biztonságát, valamint jelentős gazdasági veszteségeket okoz;

E.  mivel a tengeri ökoszisztémák fenntartható kezelése döntő jelentőségű az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítésében; mivel a COP21 kiemelte, hogy sürgősen vissza kell fordítani a túltermelés tendenciáját;

F.  mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célkitűzések első ízben foglalják magukban a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzését és fenntartható kiaknázását;

1.  tudatában van annak, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat világszerte, a tengeri és édesvízi halászatokban egyaránt jelentős gazdasági és környezeti probléma, amely veszélyezteti a halállományok fenntarthatóságát és az élelmezésbiztonságot, valamint a világ óceánjainak biológiai sokféleségét; hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat aláássa a halászati gazdálkodás erőfeszítéseit is, és tisztességtelen versenyt jelent a halászok számára, különösen a kisléptékű halászatot folytató, valamint a jogszabályoknak megfelelően működő flották esetében, ami súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár; megjegyzi, hogy a nagymértékű jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat gyakrabban fordul elő a gyenge kormányzással rendelkező országokban;

2.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok különösen kiszolgáltatottak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak, mivel korlátozott vizeik ellenőrzésére és felügyeletére fordított kapacitásuk, ami tovább rontja halászati gazdálkodásukat; kiemeli, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jövedelemtől és élelemtől fosztja meg a fejlődő országokat, különösen mikor e tevékenységek olyan vizeken zajlanak, amelyeken kisüzemi halászok dolgoznak;

3.  üdvözli, hogy az EU világszinten „zéró tolerancia" politikát folytat a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv értelmében biztosított ágazati támogatás ellenére a Comore-szigeteki hatóságok nem tették meg a megfelelő intézkedéseket a halászhajók nemzeti nyilvántartásának létrehozására, illetve a Comore-szigeteki vizeken folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni határozott nemzeti cselekvési terv és jogi keret kidolgozására és végrehajtására, ami azt eredményezte, hogy a Comore-szigeteket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló (IUU-) rendelet értelmében nem együttműködő országként azonosították;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Comore-szigeteki közigazgatásnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kezelésére irányuló kapacitáshiánya mellett a Bizottság a Comore-szigeteki nemzeti hatóságok részéről a kormányzás hiányáról/az együttműködéshez elégtelen politikai akaratról számolt be;

6.  felszólít a fejlődő országok adminisztratív ügyekre, ugyanakkor az erőforrások feltérképezésére és kiértékelésére vonatkozó kapacitásának erősítésére is; ezen túlmenően intézkedéseket szorgalmaz a megbízható és objektív statisztikák készítése terén való támogatásukra, a gazdasági szféra szakpolitikáinak és stratégiáinak kialakításához való segítség, illetve a jogszerű halászat figyelése és védelme terén nyújtott segítség formájában;

7.  emlékeztet arra, hogy az EU-val kötött halászati partnerségi megállapodás és más nemzetközi eszközök értelmében, valamint a 2030-ig tartó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására vonatkozó kerettel összhangban a Comore-szigetek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a felelősségteljes kormányzás elveit a halászat és a felelős halászat terén, fenntartsa a halállományokat és megőrizze a tengeri ökoszisztémát kizárólagos gazdasági övezetében;

8.  emlékeztet különösen a 14. fenntartható fejlesztési cél 4. célkitűzésére, amelynek célja a halászat hatékony szabályozása, a túlhalászás, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, valamint a destruktív halászati gyakorlatok beszüntetése, és a tudományon alapuló gazdálkodási tervek végrehajtása annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítsák a halállományokat legalább arra a szintre, amely képes a maximális fenntartható hozam előállítására a biológiai jellemzőik által meghatározott módon;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a politikai és halászati ágazati párbeszédet a Comore-szigeteki hatóságokkal az IUU-rendelet rendelkezéseinek Comore-szigetek általi teljesítése, és végső soron ezen országnak a nem együttműködő országok listájáról való törlése céljából; ugyanakkor felszólít a Comore-szigetek számára más uniós pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatás átirányítására, hogy a lakosságot ne terheljék e helyzet költségei;

10.  kiemeli, hogy a halászati ellenőrző hatóságokat világszerte megfelelő (emberi, pénzügyi és technológiai) erőforrásokkal kell ellátni, amelyek lehetővé teszik számukra a halászati jogszabályok és rendeletek teljes körű végrehajtását;

11.  meggyőződése, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem sokoldalú megközelítést igényel, és nagymértékben függ a nemzetközi szintű koherens választól, többek között a lobogó szerinti államok, a parti államok, a kikötő és a piac szerinti államok reagálásától; úgy véli, hogy e választ a nemzetközi jog és az IUU-halászatra vonatkozó rendeletek egységes alkalmazására, valamint az információk kiterjedt és pontos cseréjére kell alapozni; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen ahhoz hasonló intézkedéseket, amelyeket az EU fogadott el a piacok bezárására a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kifogott halak előtt.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Thierry Cornillet, Paul Rübig, Rainer Wieland

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

Thierry Cornillet, Paavo Väyrynen

ECR

Nirj Deva, Eleni Theocharous

EFDD

Ignazio Corrao, Mireille D'Ornano

GUE/NGL

Lola Sánchez Caldentey

PPE

György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Cristian Dan Preda, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Željana Zovko, Anna Záborská

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon

Verts/ALE

Maria Heubuch

1

-

NI

Eleftherios Synadinos

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Alain Cadec, David Coburn, Linnéa Engström, João Ferreira, Sylvie Goddyn, Mike Hookem, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Liadh Ní Riada, Ulrike Rodust, Annie Schreijer-Pierik, Remo Sernagiotto, Isabelle Thomas, Ruža Tomašić, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Nicola Caputo, Ole Christensen, Rosa D’Amato, Norbert Erdős, John Flack, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Anja Hazekamp, Maria Heubuch, Czesław Hoc, Yannick Jadot, France Jamet, Seán Kelly, Verónica Lope Fontagné, Linda McAvan, Francisco José Millán Mon, Nosheena Mobarik, Cláudia Monteiro de Aguiar, Rolandas Paksas, Daciana Octavia Sârbu, David-Maria Sassoli, Maria Lidia Senra Rodríguez, Nils Torvalds

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Liliana Rodrigues


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

António Marinho e Pinto, Norica Nicolai

ECR

Peter van Dalen, Remo Sernagiotto, Ruža Tomašić

ENF

Sylvie Goddyn

GUE/NGL

João Ferreira, Liadh Ní Riada

PPE

Alain Cadec, Norbert Erdős, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Jarosław Wałęsa

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Liliana Rodrigues, Ulrike Rodust, Isabelle Thomas

VERTS/ALE

Linnéa Engström

0

-

 

 

2

0

EFDD

David Coburn, Mike Hookem

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat