JELENTÉS a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
27.4.2018 - (COM(2016)0818 – C8-0531/2016 – 2016/0411(COD)) - ***I
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Claudia Țapardel
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2016)0818 – C8-0531/2016 – 2016/0411(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0818),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0531/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. július 5-i véleményére[1],
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0150/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
|
|
(7a) Tekintettel arra, hogy a Bizottság jelenleg értékeli az 1008/2008/EK rendeletet, ideértve annak a légi járművek teljes bérletére vonatkozó rendelkezéseit és ezeknek a munkavállalókra és a fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatásait, ami idővel az 1008/2008/EK rendelet általános felülvizsgálatához vezethet, a jelen módosítás hatókörét a rendeletnek a fent leírt nemzetközi kötelezettségekhez való hozzáigazítására kell korlátozni. | ||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés 1008/2008/EK rendelet 13 cikk – 3 bekezdés – b pont – bevezető rész | |||||||||||||
| |||||||||||||
- [1] HL C 345., 2017.10.13., 126. o.
INDOKOLÁS
A teljes bérlet fontos eszköz az európai légi közlekedési ágazat növekedésének elősegítése érdekében.
Az EU egységes légi közlekedési piacának 25 évvel ezelőtti létrehozása a repülőutak számának jelentős növekedéséhez vezetett és az ágazatot a gazdasági növekedés alapvető vektorává tette azzal, hogy munkahelyeket teremtett, elősegítette a kereskedelmet és lehetővé tette, hogy az emberek szabadon és alacsony árakon utazhassanak egyre növekvő számú úti cél között. Ehhez kapcsolódóan a légi járművek teljes bérlete beindíthatja és elősegítheti az uniós légi közlekedési ágazat növekedését, mivel a korszerű működés feltételei között alapvetően fontos eszköz ahhoz, hogy a rugalmas kapacitások megjelenjenek az egyes légitársaságok tevékenységében, alkalmazkodva azok specifikus vagy idényjellegű – határozott időtartamú – szükségleteihez.
A légitársaságok a teljes bérletet többféle okból is igénybe vehetik, például ideértve a létszámhiányt, a kiképzési szükségleteket vagy a gépek műszaki okokból történő földön tartását is.
Az előadó véleménye
A Bizottság javasolja az 1008/2008/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdése b) pontjának módosítását és azt, hogy lehetőség nyíljon a harmadik országban lajstromba vett légi járművek teljes bérletére vonatkozó megállapodásokat érintő korlátozó feltételek feloldására, amennyiben egy, az Unió által megkötött nemzetközi megállapodás a teljes bérleti rendszerre is kiterjed. A Bizottság rendkívül rövid javaslatát tisztán „technikai jellegűnek” állították be azzal érvelve, hogy célja csupán a jogi összhang biztosítása az uniós jogszabályok és a meglévő nemzetközi megállapodások között.
Elvileg ugyan ez igaz, de a változtatás mégis messze ható következményekkel jár az európai légi közlekedési piacra nézve, különösen ami a szociális normákat és az utasjogokat illeti. Eredményeképpen az uniós piac megnyílhat a harmadik országokban lajstromba vett légi járművek korlátlan teljes bérlete előtt, attól függően, hogy a tárgyalások mire terjedtek ki. Hosszú távon – amennyiben a teljes bérlet a légitársaságok üzleti modelljének állandó összetevőjévé válik – ez az időbeli és idényfüggő korlátozások megszűnéséhez vezethet. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a növekedés – a tagállamok kárára – csupán harmadik országokból származó légi járművek és személyzet révén valósulna meg, ezenkívül feltehetően károsan hatna az utasoknak nyújtott szolgáltatások minőségére, a munkavállalók szempontjából pedig alacsonyabb szintre helyezné a szociális normákat. A teljes bérlet korlátlan igénybevétele egyidejűleg „virtuális uniós légitársaságok” létrejöttéhez vezethet, amelyek – működésüket állandó jelleggel kiszervezve – harmadik országban kiadott üzembentartási engedély alapján tevékenykednének.
Mindezek miatt az előadó úgy véli, hogy a teljes bérletet elvileg továbbra is kivételes és ideiglenes jellegűnek kell tekinteni. Nem gyakorolhat káros hatást az uniós légi közlekedési piac rendes működésére és nem szabad megengedni, hogy általa megkerülhetők legyenek az uniós üzembentartási engedélyek birtokosaira háruló kötelezettségek.
Ezért a jelentéstervezet szigorú egyensúlyt kíván teremteni egyfelől azon igény között, hogy az EU megfelelő rugalmassággal járhasson el a nemzetközi megállapodások tárgyalása során, másfelől aközött, hogy egyidejűleg minden esetben tiszteletben tartassanak alapvető uniós jogaink és elveink.
Nem könnyű itt a helyes egyensúlyt megtalálni, ám az előadó véleménye szerint ezt szükséges megtenni a harmadik országokban lajstromba vett légi járművek teljes bérlete tekintetében, kitartva az EU hosszú távra szóló politikája és szelleme mellett, amiként azt az 1008/2008/EK rendelet (8) preambulumbekezdése helyesen meghatározza:
„annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a légi járművek harmadik országoktól való bérletének túl gyakori alkalmazása, különösen a teljes bérlet esetében, az ilyen lehetőségeket csak kivételes esetekben, például a közösségi piacon a megfelelő járművek hiánya esetében, és csak korlátozott ideig szabad engedélyezni, mindig a közösségi és a nemzeti jogban előírtakkal egyenértékű biztonsági normák teljesülése mellett.”
***
A harmadik országokban lajstromba vett légi járművek teljes bérlete tekintetében jelenleg a 7+7 hónapos időtartam érvényesül, és az előadó javasolja, hogy e 7+7 hónapos általános szabály alól eltérés legyen engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy a teljes bérlet a 7+7 hónapos időtartam letelte után is kivételes jellegű marad. A folytatódó kivételes jelleget a továbbiakban az illetékes tagállami hatóság ellenőrzi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hatóság engedélyezheti a légi fuvarozó számára harmadik országban lajstromba vett légi jármű és személyzete bérletét 14 egymást követő hónapot meghaladó időtartamra a következő feltétek fennállása mellett:
– először: az EU és az érintett harmadik ország között már hatályban van légi közlekedési megállapodás és a teljes bérletre vonatkozóan benne foglalt megállapodás kifejezetten rendelkezik a bérleti ügyletek esetében hatályos jogszabályok által előírt korlátozások kölcsönös megszüntetéséről. Mind az EU, mind a harmadik ország módosítja jogszabályait és szabályozásait a teljes bérletről szóló megállapodás érvényesülése céljából, megfelelő figyelemmel a szociális és munkafeltételekre, valamint az utasjogokra.
– másodszor: a bérletre vonatkozó engedély megújítását/meghosszabbítását az illetékes hatóság akkor engedélyezi, ha a kezdeti 14 hónapos időtartam alatt a teljes bérleti műveletek az uniós, illetve a harmadik országbeli légi fuvarozó között a piaci hozzáférési lehetőségek tekintetében bizonyíthatóan a tényleges kölcsönösség alapján zajlottak, továbbá nem következett be romlás a biztonság, a biztonságosság és a szociális normák terén, az utasjogok pedig hasonlatosak az EU-ban fennállókhoz.
– harmadszor: az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy az uniós és az érintett harmadik országban hasonló szociális és gazdasági feltételek állnak-e fenn, valamint létrejött-e nagyon magas fokú együttműködés szabályozási területen, azaz a repülésbiztonság, a biztonságosság, a verseny, a szociális, a környezeti és a fogyasztóvédelem terén. Ez alapvető követelmény annak biztosításához, hogy a harmadik országban kiadott üzembentartási engedélyek alapján teljes bérleti megállapodást felhasználó uniós légitársaságok által alkalmazott normák ne térjenek el az EU-ban alkalmazottaktól. Ez hozzájárul a megállapodás lehetséges mellékhatásainak – így a piactorzulások, a tisztességtelen verseny és a szociális dömping – kivédéséhez is.
Az előadó szeretne emlékeztetni arra, hogy – bár tisztában van azzal az igénnyel, hogy a teljes bérlet alkalmazását lehetővé tegyék az uniós szabályozás által jelenleg megszabott határokon túlmenően is – a szövegben foglaltak semmiképpen nem sérthetik az európai szociális és környezeti normákat vagy az utasjogokat és a biztonságra vonatkozó kötelezettségeket.
További teendők
A Bizottság által 2017. júniusban közzétett „Nyitott és összekapcsolt Európa” című közlemény tanúsága szerint az európai légi közlekedési ágazatban jelentős változások történnek, és azonnali szakpolitikai fellépésekre van szükség annak érdekében, hogy megőrizze globális versenyképességét és hogy kihasználhassa a piacok megnyitásából adódó lehetőségeket.
A közlemény általában rámutat, hogy az Európai Uniónak elő kell segítenie a növekedést, ám egyidejűleg tiszteletben kell tartania a legmagasabb szintű normákat is a szociális és munkafeltételek, valamint az utasjogok terén. A közszolgálati kötelezettségek, a tulajdonlási szabályok és a légitársaságok ellenőrzése csak néhány azon kérdések közül, amelyekkel a közeljövőben foglalkozni szükséges.
Mindezek fényében az előadó úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak megfelelő időhatáron belül be kell nyújtania az 1008/2008/EK rendelet teljes felülvizsgálatát, egy olyan hatástanulmányra alapozva, amely képes megjelölni azokat a szakpolitikai eszközöket, amelyek az európai légi közlekedési ágazat sikeréhez szükségesek.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályok |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2016)0818 – C8-0531/2016 – 2016/0411(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
21.12.2016 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
TRAN 19.1.2017 |
|
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Claudia Țapardel 27.3.2017 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
27.2.2018 |
12.4.2018 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
25.4.2018 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
25 22 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Renaud Muselier, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Matt Carthy, Jakop Dalunde, Michael Detjen, Markus Ferber, Michael Gahler, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Kateřina Konečná, Peter Kouroumbashev, Werner Kuhn, Ramona Nicole Mănescu, Jozo Radoš, Matthijs van Miltenburg, Henna Virkkunen |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Anna Hedh, Jeroen Lenaers, Mylène Troszczynski |
||||
|
Benyújtás dátuma |
27.4.2018 |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
25 |
+ |
|
|
ALDE |
Izaskun Bilbao Barandica, Jozo Radoš, Dominique Riquet, Matthijs van Miltenburg |
|
|
ECR |
Jacqueline Foster, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Peter van Dalen |
|
|
EFDD |
Peter Lundgren |
|
|
PPE |
Georges Bach, Markus Ferber, Michael Gahler, Dieter-Lebrecht Koch, Werner Kuhn, Jeroen Lenaers, Renaud Muselier, Ramona Nicole Mănescu, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska |
|
|
22 |
- |
|
|
EFDD |
Jill Seymour |
|
|
ENF |
Marie-Christine Arnautu, Mylène Troszczynski |
|
|
GUE/NGL |
Matt Carthy, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen |
|
|
S&D |
Lucy Anderson, Isabella De Monte, Michael Detjen, Ismail Ertug, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Anna Hedh, Peter Kouroumbashev, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Gabriele Preuß, István Ujhelyi, Claudia Țapardel |
|
|
Verts/ALE |
Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor |
|
|
1 |
0 |
|
|
EFDD |
Daniela Aiuto |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik