Eljárás : 2018/2009(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0161/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0161/2018

Viták :

PV 28/05/2018 - 31
CRE 28/05/2018 - 31

Szavazatok :

PV 29/05/2018 - 7.13
CRE 29/05/2018 - 7.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0216

JELENTÉS     
PDF 593kWORD 70k
3.5.2018
PE 616.858v02-00 A8-0161/2018

az EU 2017. évi igazságügyi eredménytáblájáról

(2018/2009(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Jytte Guteland

A vélemény előadója (*): Sylvie Guillaume

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU 2017. évi igazságügyi eredménytáblájáról

(2018/2009(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 70., 85, 86., 258., 259. és 260. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a jogállamisággal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Központi Bankhoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az EU 2017. évi igazságügyi eredménytáblája” című, 2017. április 10-i közleményére (COM(2017)0167),

–  tekintettel az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának „Az igazságszolgáltatási rendszer és a gazdasági fejlődés az EU tagállamaiban” című, 2017. évi tanulmányára(1),

–  tekintettel a Jogi Reform Intézetének „A kollektív jogorvoslat bővülése az Unióban” című, 2017. évi tanulmányára(2),

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) nemekkel kapcsolatos statisztikai adatbázisára(3),

–  tekintettel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) jelentéseire, különösen a jogállamiság kritériumait tartalmazó listájára(4),

–  tekintettel az igazságügynek a büntető igazságszolgáltatással és a jogállamisággal összefüggésben történő értékeléséről szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Milieu „Összehasonlító tanulmány a igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályok tekintetében” 2011. évi tanulmányára(6),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló ajánlására (CM/REC(2010)12)(7),

–  tekintettel az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya által készített, „A nők és férfiak jogi szakmákon belüli képviselt arányának uniós szintű felmérése” című, 2017. évi tanulmányra(8),

–  tekintettel az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottságának (CEPEJ) az európai igazságügyi rendszerekről készített éves értékelő jelentéseire(9),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0161/2018),

A.  mivel a független, hatékony és minőségi igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságúak a jogállamiság elvének megóvása, a peres eljárások tisztességességének és a polgárok, vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának megőrzése szempontjából, biztosítván, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások teljes körűen élhessenek jogaikkal; mivel a hatékony igazságügyi rendszer nem választható külön az igazságszolgáltatás függetlenségétől, támogatja a gazdasági növekedést, védi az alapvető jogokat, valamint segíti az uniós jog megfelelő alkalmazását; mivel az igazságszolgáltatás önmagában véve érték, különösen amennyiben az állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének módjairól és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartásáról van szó;

B.  mivel a Bizottság közzétette az EU 2017. évi igazságügyi eredménytábláját, amely elvben a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának, függetlenségének és minőségének értékelését célzó, tájékoztató jellegű, kötelező erővel nem rendelkező összehasonlító eszköz, és amelynek célja a hiányosságok, a bevált gyakorlatok és az előrelépések kiemelése, valamint a tagállamok igazságügyi politikáinak jobb meghatározása, továbbá amely e célból elsősorban az igazságszolgáltatási rendszernek az Unió üzleti és befektetési légkörének javításával összefüggő paramétereire összpontosít;

C.  mivel az EU ötödik igazságügyi eredménytáblája különösen a bírósági eljárásokhoz való nyilvános hozzáféréssel, az igazságszolgáltatás egyének és vállalkozások által érzékelt függetlenségével, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) igazságszolgáltatási rendszeren belüli jelenlegi használatával és az egységes piachoz és a vállalkozói ágazathoz kapcsolódó területeken a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésével kapcsolatos kérdéseket elemzi, ugyanakkor első ízben áttekintést is nyújt arról, hogy a nemzeti büntető igazságszolgáltatási rendszerek miként juttatják érvényre a pénzmosás elleni uniós jogszabályokat;

D.  mivel az EU 2017. évi igazságügyi eredménytáblája nem a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek rangsorolásának minősül, és nem célja bármely rendszert a másik elé helyezni;

E.  mivel másfelől az igazságügyi eredménytáblának hasznos kézikönyvként kell szolgálnia, amely áttekintést nyújt a tagállamok által a polgári, kereskedelmi és közigazgatási igazságszolgáltatás területén alkalmazandó bevált gyakorlatokról;

F.  mivel egyes tagállamokra vonatkozóan számos adat továbbra sem érhető el; mivel az egyes tagállamok által szolgáltatott adatok minőségében és konkrét tartalmában eltérések mutatkoznak;

G.  mivel a 2017-as igazságügyi eredménytábla főként a polgári, kereskedelmi és közigazgatási igazságszolgáltatásra összpontosít, ugyanakkor első ízben áttekintést nyújt arról is, hogy a nemzeti rendszerek a büntető igazságszolgáltatás terén miként alkalmazzák a pénzmosás elleni uniós jogszabályokat;

H.  mivel e kötelező erővel nem rendelkező felmérés előnye, hogy feltárja mind a pozitív, mind a negatív tendenciákat, és fórumot biztosít a társaktól való tanulás és a bevált gyakorlatok uniós szintű megosztása számára a jogállamiságnak való megfelelés előmozdítása és biztosítása érdekében;

I.  mivel az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó, felhasználóbarát tájékoztatás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előfeltétele;

J.  mivel az igazságszolgáltatási rendszereknek igazodniuk kell az Európai Unió előtt álló új kihívásokhoz;

Általános észrevételek

1.   hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás megerősíti a jogállamiság társadalmi szerepét, és mindenki számára biztosítja a jogot a független és pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz; felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy bármely igazságügyi reform tartsa tiszteletben a jogállamiságot, és feleljen meg az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó uniós normáknak; ezzel összefüggésben arra bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa a nemzeti igazságszolgáltatási reformok nyomon követését az európai szemeszter keretében, amely az EU igazságügyi eredménytáblájából származó információkon is alapul; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új kritériumokat, amelyek célja az igazságszolgáltatási rendszerek jogállamisággal való összeegyeztethetőségének jobb értékelése, különösen a Velencei Bizottság által a jogállamiság kritériumairól alkotott lista alapján;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtsön pontosabb információkat a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos jogsértések, és az alapvető jogokat érő fenyegetések, többek között a korrupció, a megkülönböztetés, a magánélethez való jog, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jog megsértésének kezeléséről;

3.  emlékeztet a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. október 25-i állásfoglalásában foglalt kérésére, és ismételten felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum megkötésére vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktum létrejöttéig kösse össze meglévő jelentéseket, ideértve az igazságügyi eredménytáblát is;

4.  nagy érdeklődéssel tudomásul veszi az EU 2017. évi uniós igazságügyi eredménytábláját, és felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződésekkel összhangban és a tagállamokkal konzultálva továbbra is támogassa e felmérést;

5.   hangsúlyozza, hogy a büntetőügyekre vonatkozó különálló igazságügyi eredménytábla alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a büntető igazságszolgáltatás területén a bírák és az ügyészek között létrejöjjön az uniós jogszabályok közös értelmezése, ezzel megerősítve a kölcsönös bizalmat;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a korrupció elleni küzdelmet, és e kérdés igazságügyi eredménytáblába való beillesztését prioritásnak tekinti;

7.   támogatja ezen információcsere célját, és hangsúlyozza, hogy a független, hatékony és minőségi igazságszolgáltatási rendszer nemzeti és határokon átnyúló szintű fejlesztésekre és beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat, ugyanakkor védelmet jelenthet a polgárok alapvető jogaira nézve, és érvényre juttathatja a fogyasztók és a munkavállalók jogait, ezáltal fellendítve gazdasági hozzájárulásukat;

8.  megjegyzi, hogy az igazságszolgáltatás összehasonlító teljesítményértékelése fontos szerepet játszik a határokon átnyúló bizalom megerősítésében, valamint az igazságügyi intézmények közötti együttműködésben, és egy közös igazságügyi térség és európai igazságszolgáltatási kultúra megteremtésében; ezért arra bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa olyan konkrét mutatók kidolgozását, amelyek a gyakorlatban az uniós értékek – például a jogállamiság és az alapvető jogok – tiszteletben tartását értékelik;

9.  úgy véli, hogy egy ilyen összehasonlításnak objektív kritériumokon és gondosan összeállított, összehasonlított és elemzett bizonyítékokon kell alapulnia, az egyedi alkotmányos és jogi kereteket figyelembe véve; hangsúlyozza, hogy az egyenlő bánásmódot valamennyi tagállam számára biztosítani kell igazságszolgáltatási rendszereik pártatlan értékelése során;

10.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy első ízben értékelje a büntető igazságszolgáltatás egyes szempontjait a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében, és javasolja a Bizottságnak, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözze a tagállamokat az e területre vonatkozó bírósági eljárások hosszára vonatkozó adatok szolgáltatására, tekintettel a negyedik, majd az ötödik pénzmosási irányelv hatálybalépésére;

11.   üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mérhető adatokat szolgáltasson, és konkrét következtetéseket vonjon le belőlük arra vonatkozóan, hogy a tagállamok milyen módon javították vagy javíthatják még igazságszolgáltatási rendszereik minőségét és hatékonyságát, különösen a bírák jogállása és kinevezése, függetlensége, valamint a nemek közötti egyensúly tekintetében; megjegyzi, hogy az adathiány továbbra is csökken, különösen az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó mutatók tekintetében; fájlalja azonban, hogy egyes tagállamok bizonyos kategóriákra vonatkozóan esetenként még mindig nem szolgáltattak adatokat, noha azok rendelkezésre állnak; ezért felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az adatok összehasonlíthatóvá tétele érdekében, valamint hogy teljes mértékben működjenek együtt a Bizottsággal a kért adatok biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak folytatniuk kell az adathiány csökkentését annak érdekében, hogy megvalósítsák a hatékony igazságszolgáltatást célzó prioritásaikat; felhívja a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a CEPEJ-jel és a Bizottsággal, különösen a minisztériumok és igazságszolgáltatási rendszerek nemzeti szakértőiből álló informális csoport révén az igazságügyi eredménytábla egyes kategóriában továbbra is fennálló adathiány pótlása érdekében;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy alaposan tanulmányozzák a 2017. évi igazságügyi eredménytábla eredményeit, és állapítsák meg, milyen tanulságokat lehet levonni belőlük, valamint vegyék fontolóra, hogy szükséges-e kiigazítani a nemzeti intézkedéseket a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik minőségével, hatékonyságával és függetlenségével kapcsolatos szabálytalanságok orvoslása céljából;

13.  megjegyzi, hogy számos tagállam fenntartotta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságát reformok bevezetése által növelje; üdvözli, hogy a jogi segítségre, az alternatív vitarendezési módokra (ADR), a bíróságok szakosodására és az igazságszolgáltatási térképekre vonatkozóan jelentős számú új reformot jelentettek be;

Hatékonyság

14.   az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban hangsúlyozza a hatékony és időben történő eljárás jelentőségét; hangsúlyozza továbbá a gyors és hatékony eljárás jelentőségét a fogyasztóvédelemmel, a szellemi tulajdonjogokkal, valamint az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ügyekben; aggodalommal állapítja meg, hogy ezek az eljárások néhány tagállamban továbbra is túlságosan elhúzódnak; rámutat arra, hogy a függőben lévő ügyekből álló jelentős hátralék szintén akadályát képezheti a polgárok és a vállalkozások által az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalomnak, csökkentheti a jogbiztonságot, noha a bizalom a jogállamiság tiszteletben tartásának sarokköve;

15.   arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fordítsanak forrásokat igazságszolgáltatási rendszereik területén az ikt-eszközök használatára és folyamatos fejlesztésére, arra törekedve, hogy rendszereik valamennyi uniós polgár számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé és könnyebben használhatóbbá váljanak, különös figyelemmel a bármely fogyatékossággal élőkre és a kiszolgáltatott csoportokra, ideértve a nemzeti kisebbségeket és/vagy a migránsokat; hangsúlyozza, hogy az ikt-rendszerek a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti határokon átnyúló együttműködés és a nemzeti szint szempontjából is hasznosak, mivel valamennyi érintett érdekelt fél költségeit csökkentik, illetve javítják az igazságszolgáltatási rendszerek általános hatékonyságát és minőségét, például a keresetek elektronikus benyújtása, az eljárások online nyomon követésének és lefolytatásának lehetősége, valamint a bíróságok és a jogászok közötti elektronikus kommunikáció révén; sajnálja, hogy az ikt-rendszerekben rejlő lehetőségeket még nem használták ki maradéktalanul Unió-szerte; üdvözli, hogy a legtöbb tagállamban a bírósági ítéletek közzététele átlátható; hangsúlyozza, hogy az online információk felhasználóbarát elérhetősége jelentősen hozzájárul az igazságszolgáltatás polgárok és vállalkozások általi hozzáférhetőségéhez; felhívja a tagállamokat valamennyi bírósági ítélet online közzétételére, mivel ez elősegíti, hogy a polgárok és a vállalkozások jobban megismerjék az igazságszolgáltatási rendszert, és hogy az átláthatóbbá váljon; megjegyzi továbbá, hogy ez az ítélkezési gyakorlat következetességét is elősegítheti;

16.   rámutat arra, hogy intenzívebbé és sokszínűbbé kell tenni a bíráknak nyújtott képzéseket, mivel ez is a hatékony, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer alapja; hangsúlyozza, hogy képzésre van szükség különösen a nemi szerepek, normák és sztereotípiák, az igazságszolgáltatási etika, az it-készségek, az igazságszolgáltatás igazgatása, a mediáció, valamint a felekkel és a sajtóval való kommunikáció terén; kiemeli továbbá az uniós jogra és a különböző uniós együttműködési struktúrákra – például az Eurojustra – vonatkozó, megfelelő képzés jelentőségét; megjegyzi, hogy az uniós jog egyes területein, például a szerzői jogra és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályok terén nem csupán a jog, hanem a technológiai fejlemények ismeretére is szükség lehet; megjegyzi, hogy a bírák és a bíróságok specializációja a jelek szerint pozitív hatást gyakorol az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára és minőségére egyaránt; felkéri a Bizottságot, hogy a jövő évi felmérés során vizsgálja meg e kérdést részletesebben; hangsúlyozza, hogy a jog következetes és minőségi alkalmazása és hatékony érvényre juttatása érdekében a bírák és más jogi szakemberek folyamatos és szisztematikus képzésére van szükség; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak több forrást az igazságszolgáltatási szakembereknek, például a bíráknak szóló igazságügyi képzésekre és továbbképzésére, többek között más tagállamokban, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;

17.  arra bátorítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy támogassák a mediáció uniós szintű továbbfejlesztését; kéri a Bizottságot, hogy szisztematikusan értékelje e mediáció uniós igazságszolgáltatási rendszereken belüli hatásait;

Minőség

18.   felhívja a Bizottságot, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek hozzáférhetőségi tényezőire vonatkozó, jövő évi összehasonlító vizsgálatba illessze bele a kollektív jogorvoslati eljárásokat, mivel az igazságszolgáltatáshoz és a hatékony vitarendezéshez való hozzáférést elsődleges jelentőségűnek véli; úgy ítéli meg, hogy ezen eljárások az Unió egészében fontos eszközök a fogyasztók, a környezet és az egészség védelmének megerősítéséhez azokon a területeken, amelyeken nagyszámú felperest közvetlenül érintenek; úgy ítéli meg, hogy a kollektív jogorvoslati eljárások elősegítik a polgárok igazságszolgáltatáshoz és hatékony vitarendezéshez való hozzáférését és ezáltal elhárítják az indokolatlan akadályokat, különösen a szegénységi küszöb alatt élő vagy határokon átnyúló ügyekben érintett polgárok esetében;

19.  rámutat arra, hogy a legtöbb tagállam arra kötelezi a feleket, hogy bírósági eljárás megindításakor bírósági illetéket fizessenek; hangsúlyozza, hogy a jogi segítség rendelkezésre állása és a bírósági illetékek mértéke kulcsfontosságú tényezők – különösen a szegénységben élő polgárok esetében – az igazságszolgáltatáshoz való jog mint az Unión belüli egyik alapvető jog szempontjából, és hangsúlyozza, hogy a jogi segítség szerepe annak biztosítása, hogy a gyengébb felek is egyenlő feltételek mellett hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz; kiemeli, hogy a szegénységi küszöb alatt élő fogyasztóknak nyújtott jogi segítség továbbra is alapvető egyensúlyteremtő tényező marad; rámutat arra, hogy a jogi segítség igénybevételének nehézsége jelentős elrettentő erő lehet, amennyiben a bírósági illetékek és/vagy jogi költségek a kereset értékének jelentős arányát teszik ki; úgy ítéli meg, hogy a jogi segítséget a tagállamokban a szegénységi küszöbhöz kellene kötni; fenntartja, hogy a jogi költségeket általánosságban tovább kellene csökkenteni, például a nemzeti elektronikus e-igazságszolgáltatási portálok alkalmazása révén; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák az online tájékoztatás felhasználóbarát jellegét – a látássérülteknek szánt, online hozzáférhető tájékoztatást is beleértve –, lehetővé téve a polgárok számára annak eldöntését, hogy jogosultak-e jogi segítségre;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy az esetleges akadályok feltárása céljából a jövő évi felmérés lezárása előtt vezessen be egy új, az adott esetben hátrányos helyzetű vagy diszkriminált csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó mutatót;

21.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nemek közötti egyensúllyal kapcsolatban meglévő hiányosságokkal és a jelentős aránybeli különbségekkel a bírák körében, nevezetesen a fellebbviteli/legfelsőbb bíróságokon, nemzeti és uniós szinten egyaránt; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban egyes tagállamokban a női bírák aránya visszaesett;

22.   hangsúlyozza, hogy Európa-szerte még mindig sok a tennivaló a nemek közötti egyenlőség tekintetében, nem utolsósorban a bírói hivatáshoz való hozzáférés tekintetében, illetve a nemi sztereotípiák, a kinevezések átláthatósága, a munka és a családi feladatok összeegyeztetése, vagy a mentorálási gyakorlatok megléte terén; hangsúlyozza, hogy a női szakemberek (köztük a nem bírói tisztviselők) aránya tekintetében egyértelmű különbség tapasztalható az igazságszolgáltatás alsó szintjei, illetve a fellebbviteli bírósági és ügyészségi szintek között; nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy irányítsák erőfeszítéseiket – különösen a felsőoktatásban – igazságügyi szakmákban elhelyezkedő nőkre, valamint hogy ösztönözzék a női bírákkal szembeni pozitív hozzáállást;

23.  emlékeztet az Európai Parlament és a Tanács 2015. évi közös nyilatkozatára, amely szerint a tagállamoknak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében rögzített célra, a férfiak és nők közötti egyenlőség elérésére való tekintettel a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell, hogy az Európai Unió Bírósága törvényszékének bírójelöltjei között egyenlő arányban legyenek nők és férfiak; nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy e tekintetben jó példával járjanak elöl;

24.  hangsúlyozza, hogy míg 2015-ben a tagállamok több mint fele növelte az egy lakosra jutó igazságszolgáltatási kiadásokat, a pénzügyi források meghatározása továbbra is jobbára a korábbi költségeken, nem pedig a tényleges munkaterhen vagy a bírósági megkeresések számán alapul;

25.  üdvözli, hogy a legtöbb tagállamban bővül az alternatív vitarendezési mechanizmusok, különösen a fogyasztóknak és kereskedőknek szánt európai online vitarendezési (OVR) platform alkalmazása;

26.  tudomásul veszi, hogy a házassági ügyek és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek tekintetében elérhető adatok hiányosak; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy illessze be ezen adatokat az EU igazságügyi eredménytáblájába, amennyiben a tagállamok rendelkezésre bocsátják őket, ezt lehetőség szerint a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatának lezárása után középtávú célként kitűzve;

Függetlenség

27.   hangsúlyozza, hogy a függetlenség, a minőség és a hatékonyság a hatékony igazságszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és elengedhetetlenek a jogállamiság, a peres eljárások tisztességességének és a polgárok és vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának megőrzése szempontjából; hangsúlyozza továbbá, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia szerves részét képezi; úgy ítéli meg, hogy a független igazságszolgáltatási rendszer léte egyfelől a kormány- és politikai befolyástól vagy nyomástól és az egyedi gazdasági érdekeket képviselő felektől való mentességtől, másfelől a bírák jogállása, pozíciója és anyagi helyzete által nyújtott tényleges garanciáktól függ; leszögezi, hogy elegendő autonómiát kell biztosítani a bűnüldöző hatóságok indokolatlan politikai befolyástól való védelme érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az eredménytáblába illesszen be külön szakaszt az ügyészek jogállására és függetlenségére vonatkozóan; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is értékelje az igazságszolgáltatás függetlenségének jogi biztosítékait, többek között a legfelsőbb bíróságok és az igazságszolgáltatási tanácsok hálózataival való együttműködés által;

28.  rámutat arra, hogy a bírák kinevezésére, értékelésére, áthelyezésére vagy elbocsátására vonatkozóan pártatlan, azaz önkényes végrehajtói mérlegelési jogkörtől mentes és átfogó mechanizmusok szükségesek;

º

º  º

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC104594/jrc104594__2017_the_judicial_system_and_economic_development_across_eu_member_states.pdf (hozzáférés ideje: 2017. december 14.).

(2)

http://www.instituteforlegalreform.com/uploads/sites/1/The_Growth_of_Collective_Redress_in_the_EU_A_Survey_of_Developments_in_10_Member_States_April_2017.pdf (hozzáférés ideje: 2017. december 14.).

(3)

http://eige.europa.eu/gender-statistics/dgs

(4)

http://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2016)007-e

(5)

HL C 378., 2017.11.9., 136. o.

(6)

Milieu Ltd (2011), „Összehasonlító tanulmány a igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályok tekintetében”, összefoglaló jelentés, az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága, Brüsszel.

(7)

https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CM/Rec(2010)12&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=C3C3C3&BackColorIntranet=EDB021&BackColorLogged=F5D383&direct=true

(8)

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/596804/IPOL_STU(2017)596804_EN.pdf (hozzáférés ideje: 2017. december 14.).

(9)

https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp


INDOKOLÁS

E saját kezdeményezésű jelentés válasz a Bizottság 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblájára.

Az Unióban a bíróságok előtti jogérvényesítésre jelentős részben továbbra is a tagállami eljárási szabályok és gyakorlatok vonatkoznak. A tagállami bíróságok egyben uniós bíróságok is. Ebből következik, hogy az előttük lefolytatott eljárásokban biztosítani kell a tisztességes, igazságos és hatékony eljárást és az uniós jog eredményes alkalmazását.

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, amelyeket a Charta 47. cikke és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (EJEE) 6. cikke is rögzít, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásának egyik alapvető garanciáját jelenti.

Annak ellenére, hogy minden tagállam részes fele az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezménynek (a továbbiakban: EJEE), a tapasztalatok szerint önmagában ez a tény nem minden esetben alapozza meg a más tagállamok igazságszolgáltatási rendszere iránti kellő mértékű bizalmat. A kölcsönös bizalom foka nagymértékben függ számos tényezőtől, így többek között az olyan mechanizmusoktól, amelyek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés garantálása mellett védik a keresetet benyújtó fél vagy az alperes jogait.

Az utóbbi paraméterek relevanciájára fontos és időszerű példával szolgálnak az LMBTI-diszkriminációs esetek. Az egyéb jellegű (nemi, vallási stb. alapú) diszkriminációhoz hasonlóan az európai jogi keret – többek között az EU Alapjogi Chartája megkülönböztetésmentességről szóló 21. cikkének – hatékonysága attól függ, hogy az áldozatok mennyire férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Ez egyéb tényezők mellett magában foglalja a hatékony és időben történő eljárásokat, az észszerű költségekkel járó jogi képviseletet és a bírák azzal kapcsolatos tudatosságát, hogy miként kezeljék ezeket az eseteket (azaz bizonyos intézkedések, például a fordított bizonyítási teher gyakorlati végrehajtását illetően). Amint az a vonatkozó szakirodalom is jelzi, e tényezők még nem teljes mértékben váltak valósággá. Ebből a szempontból hasznos lenne, ha a tagállamok konkrét adatokat szolgáltatnának a fent említett akadályok hatékonyabb kezelését célzó, tervezett vagy már elfogadott intézkedésekről vagy politikákról. Információkkal szolgálhatnának például arról, hogy nemzeti jogszabályaik előírnak-e (és ha igen, milyen) időkeretet a bírósági döntés meghozatalára, és amennyiben igen, ez az időkeret változik-e a szóban forgó ügytől függően, illetve hogy azokat betartják-e, vagy túlzott munkaterhelésük, szűk erőforrásaik stb. miatt nem.(1)

Az előadó ennélfogva üdvözli a hatékony, független és minőségi tagállami igazságszolgáltatási rendszerekre irányuló célkitűzést. Ez továbbá hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a fogyasztóvédelem javításához. . Az átfogóbb értékelés céljából az előadó ugyanakkor úgy döntött, hogy magán az eredménytáblán kívül más információforrásokat is igénybe vesz, például a Jogi Reform Intézettől, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetétől (EIGE), az Európa Tanácstól, a Parlament egy saját tematikus főosztályától stb. származó információkat.

A bíróságok hatékonyságának növelése valóban a gazdaság növekedési arányának javulását eredményezheti, mivel a vállalkozások által érzékelt bírói függetlenség további termelékenységbeli növekedéshez vezethet. Ahol az igazságszolgáltatási rendszerek biztosítják a jogok érvényesítését, ott a hitelezők nagyobb valószínűséggel nyújtanak hitelt, a cégek tartózkodnak az opportunista viselkedéstől, csökkennek az ügyleti költségek, és az innovatív vállalkozások nagyobb valószínűséggel eszközölnek beruházásokat.(2)

Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó információk online biztosítása tekintetében további előrelépés szükséges, nevezetesen olyan honlapok által, amelyek a látássérültek számára is elérhetők, illetve amelyek interaktív eszközöket kínálnak, amelyek révén a polgárok eldönthetik, hogy jogosultak-e jogi segítségnyújtásra. A polgári/kereskedelmi ügyekben és közigazgatási ügyekben hozott bírósági ítéletek online rendelkezésre állását szintén javítani lehetne minden bírósági szinten.

Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy a jelenleg néhány tagállamban a fellebbviteli/legfelsőbb bíróságok bíráinak nemi összetételében tapasztalható negatív tendencia nem csupán nemzeti szintű kérdés. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által gyűjtött legfrissebb adatok szerint az európai bíróságok, nevezetesen az Európai Unió Bíróság női elnökeinek és tagjainak aránya 19,2% a férfiak által képviselt 80,8%-hoz képest. A nemek közötti egyensúly hiánya emellett a bíróitól eltérő igazságügyi szakmákban is tetten érhető. Következésképpen megállapítható a bíróságokon a női szakemberek arányának csökkenése is. Ez, valamint az, hogy a női szakemberek (köztük a nem bírói személyzet) aránya tekintetében egyértelmű különbség tapasztalható az igazságszolgáltatás alsó szintjei, illetve a fellebbviteli bírósági és ügyészségi szintek között, többek között a mentorálási gyakorlatok, az átlátható kinevezési eljárások, a támogató hálózatok hiányával, illetve az igazságszolgáltatási szakmákban a vezető tisztségekre vonatkozó női szerepmodellek láthatóságának hiányával magyarázható.(3)

Ami a bírói függetlenséget illeti, az előadó üdvözli az ötödik Világgazdasági Fórum felmérését, amely szerint az alacsony szintű érzékelt függetlenséggel rendelkező tagállamok több mint kétharmada esetében javult vagy maradt stabil a vállalkozások által érzékelt bírói függetlenség. Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy a garanciák számának növelése önmagában nem biztosítja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát, valamint hogy a függetlenséget előmozdító és a korrupciót megelőző politikák és gyakorlatok végrehajtása szintén lényeges eleme a bírói függetlenség biztosításának. E politikák és gyakorlatok szükségességét jól szemléltetik a néhány tagállamban a közelmúltban bekövetkezett aggasztó fejlemények, és ez így továbbra is rendkívül sürgős kérdés marad.

Ennélfogva a bírákra vonatkozó, a vizsgától a kinevezésig terjedő, átfogó és pártatlan, ekképpen az önkényes döntéshozatalt a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölő, a végleges döntést konkrét és objektív tényezőkre alapozó felvételi eljárás biztosítása tűnik a helyes útnak. Emellett a kinevezés elmaradása esetére erőteljes garanciákat kell biztosítani, például indokolási kötelezettséget és a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Ugyanezen szellemben kritikus jelentőségű lenne a bírák objektív kritériumokon alapuló értékelési rendszere, valamint a bírák áthelyezésére vagy elbocsátására irányuló döntések valamely független testület általi felülvizsgálata.(4)

Ami a bírák képzését illeti, az e téren elért jelentős eredmények ellenére további erőfeszítésekre van szükség a képzési kínálat körének diverzifikálása érdekében. A bírói készségekkel, az informatikai készségekkel, a bíróságok igazgatásával és a bírósági etikával kapcsolatos továbbképzések nem minden tagállamban léteznek. Egyes tagállamok továbbá nem biztosítanak képzést a felekkel és a sajtóval való kommunikációra vonatkozóan. Továbbképzést kell biztosítani a nemek közötti egyensúlyról szakmai környezetben, illetve a nemi alapú erőszak eseteinek kezeléséről.

Végezetül, a jelenlegi helyzet átfogó és pontos értékelése érdekében különösen fontos lenne a hiányzó adatok kérdésének kezelése. Noha a tagállamokkal, a bíróságokkal és más érdekelt felekkel való jó együttműködés, illetve az új mutatók – például a „végfelhasználói szempont” – kidolgozása révén a hiányzó adatok mennyisége csökkenni látszik, a jelek szerint továbbra is jelentős az el nem érhető adatok aránya, és a tagállamok által szolgáltatott adatok mennyiségében és specifikusságában is eltérések mutatkoznak.

(1)

Lásd a „Közös hozzájárulás az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésről szóló irányelv végrehajtásának Európai Bizottság általi nyomon követéséhez és a férfiak és nők közötti, az uniós tagállamokon belüli esélyegyenlőségről szóló irányelv átdolgozásához” (ILGA, 2011) és az „Összehasonlító tanulmány a igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályok tekintetében” (Milieu, 2011) dokumentumokat.

(2)

Lásd „Az igazságszolgáltatási rendszer és a gazdasági fejlődés az EU tagállamaiban” című dokumentumot (Európai Bizottság, 2017).

(3)

Lásd a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete nemekkel kapcsolatos statisztikai adatbázisát és „A nők és férfiak jogi szakmákon belüli képviselt arányának uniós szintű felmérése” című dokumentumot (EP, 2017).

(4)

Lásd a CM/Rec(2010)12. dokumentumot.


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (16.4.2018)

a Jogi Bizottság részére

az EU 2017. évi igazságügyi eredménytáblájáról

(2018/2009(INI))

A vélemény előadója (*): Sylvie Guillaume

(*)  Társbizottsági eljárás – (az eljárási szabályzat 54. cikke)

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 70., 85, 86., 258., 259. és 260. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) tevékenységére és jelentéseire, különösen a jogállamiság kritériumait tartalmazó listájára (CDL-AD(2016)007-e),

–  tekintettel a jogállamisággal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos állásfoglalásaira,

A.  mivel az igazságszolgáltatás önmagában véve érték, és a jogállamiság lényeges eleme, különösen amennyiben az állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének módjairól és a tisztességes eljárás szabályainak tiszteletben tartásáról van szó;

B.  mivel a jogállamiság biztosítása, valamint az alapvető jogok és a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek védelme kulcsszerepet játszik a pozitív politikai környezet létrehozásában, a közvélemény intézmények iránti bizalmának visszaszerzésében, az uniós jog alkalmazásának megtámogatásában, a fenntartható gazdasági növekedés elősegítésében, valamint a nagyobb jogi és szabályozói kiszámíthatóság biztosításában;

C.  mivel a jelenlegi körülmények új kihívások elé állítják az európai igazságügyi rendszereket, amelyekhez fel kell nőniük;

1.  bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa az eredménytábla előmozdítását annak érdekében, hogy az érintett szereplők rendelkezésére álló eszközzé váljék, ezáltal a Szerződésekkel összhangban és a tagállamokkal egyeztetett módon erősítve az európai igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát és minőségét;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen eredménytáblát a büntető igazságszolgáltatásról, ugyanakkor az ártatlanság védelméről és a tisztességes eljáráshoz való jog egyéb szempontjairól is, amelyek szorosan összefüggnek a jogállamiság tiszteletben tartásával, annak érdekében, hogy teljes képet lehessen alkotni az európai igazságszolgáltatásról, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a különböző európai igazságszolgáltatási rendszerek egységes értelmezéséhez és a jog érvényesülésén alapuló európai térség megerősítéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy illessze bele az eredménytáblába országspecifikus ajánlásait a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek javítására vonatkozóan;

3.  hangsúlyozza, hogy a kollektív jogorvoslati eljárások egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az igazságszolgáltatáshoz és a hatékony vitarendezéshez való hozzáférés megkönnyítése szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek hozzáférhetőségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatos, soron következő összehasonlító felmérések során vizsgálja meg ezen eljárásokat;

4.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy első ízben értékelje a büntető igazságszolgáltatás egyes szempontjait a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében, és javasolja a Bizottságnak, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözze a tagállamokat az e területre vonatkozó bírósági eljárások hosszára vonatkozó adatok szolgáltatására, tekintettel a negyedik, majd az ötödik pénzmosási irányelv hatálybalépésére;

5.  kéri a Bizottságot, hogy az igazságügyi eredménytáblára vonatkozó következő felmérések során vegye fontolóra a fogyatékosság, nem, szexuális irányultság stb. tekintetében adott esetben hátrányos helyzetbe kerülő csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó információk beillesztését a lehetséges akadályok feltárása érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy a szegénységi küszöb alatt élő fogyasztóknak nyújtott jogi segítség továbbra is alapvető egyensúlyteremtő tényező marad; megállapítja, hogy a jogi segítség lényeges szerepet tölt be annak biztosításában, hogy a gyengébb felek is hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz;

7.  hangsúlyozza, hogy az ikt-rendszerek hasznosak, mivel valamennyi érintett érdekelt fél költségeit csökkentik, és javítják az igazságszolgáltatási rendszerek általános hatékonyságát és minőségét, továbbá felhívja a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy ösztönözzék ezen eszközök folyamatos fejlesztését és használatát, felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson bővebb információt ezen új technológiáknak a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerein belüli használatáról, és azok tegyék hozzáférhetőbbé valamennyi uniós polgár számára, a fogyatékossággal élő személyeket és egyéb kiszolgáltatott csoportokat is beleértve;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtsön pontosabb információkat a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos jogsértések, és az alapvető jogokat érő fenyegetések, többek között a korrupció, a megkülönböztetés, a magánélethez való jog, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jog megsértésének kezeléséről;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább módszertanát, többek között készítsen több kvalitatív elemzést, és használjon olyan további információforrásokat, mint amilyenekkel a civil társadalom, a magánszektor, a tudományos világ és a nemzetközi szervezetek tudnak szolgálni; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tevékenyen működjenek együtt az adathiány mérséklése, illetve olyan pontos, megbízható és összehasonlítható információk gyűjtése céljából az eredménytábla kidolgozása érdekében;

10.  felhívja a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a hatékony és időben történő eljárások biztosítása érdekében, megerősítve minden személy jogi védelmét jogainak biztosítása által;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új kritériumokat, amelyek célja az igazságszolgáltatási rendszerek jogállamisággal való összeegyeztethetőségének jobb értékelése, különösen a Velencei Bizottság által a jogállamiság kritériumairól alkotott lista alapján;

12.  felhívja a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy erősítsék meg az Unión belüli igazságszolgáltatás függetlenségét, különösen a bírák és ügyészek jogállása által biztosított garanciák tekintetében, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy e kérdésekről több információt illesszen bele az igazságügyi eredménytáblába;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy az eredménytábla igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részébe illesszen be külön rovatot az ügyészek jogállására és függetlenségére vonatkozóan;

14.  emlékeztet a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. október 25-i állásfoglalásában foglalt kérésére(1), és ismételten felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló európai uniós paktum megkötésére vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktum létrejöttéig kösse össze meglévő jelentéseket, ideértve az igazságügyi eredménytáblát is;

15.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nemek közötti egyensúllyal kapcsolatban meglévő hiányosságokkal és a jelentős aránybeli különbségekkel az igazságügyi alkalmazottak, különösen a bírák körében; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli eredménytábláknak ezen alkalmazottakra, azok felvételére, képzésére és nemi megoszlására vonatkozó információkat is fel kell ölelnie;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a korrupció elleni küzdelmet, és e kérdés igazságügyi eredménytáblába való beillesztését prioritásnak tekinti.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

7

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Asim Ademov, Daniel Dalton, Rachida Dati, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Dietmar Köster, Monica Macovei, Roberta Metsola, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gérard Deprez, Iratxe García Pérez, Maria Grapini, Anna Hedh, Marek Jurek, Jean Lambert, Gilles Lebreton, Andrejs Mamikins, Angelika Mlinar, Emilian Pavel, Alyn Smith, Barbara Spinelli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pervenche Berès, Lynn Boylan, Matt Carthy, Kostadinka Kuneva, Marijana Petir, Julia Pitera, Evelyn Regner, Monika Smolková, Julie Ward

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

37

+

ALDE

Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Angelika Mlinar

ECR

Helga Stevens

EFDD

Laura Ferrara

GUE/NGL

Lynn Boylan, Matt Carthy, Kostadinka Kuneva, Barbara Spinelli

PPE

Asim Ademov, Rachida Dati, Monika Hohlmeier, Roberta Metsola, Marijana Petir, Julia Pitera, Traian Ungureanu, Tomáš Zdechovský

S&D

Pervenche Berès, Tanja Fajon, Iratxe García Pérez, Ana Gomes, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Dietmar Köster, Andrejs Mamikins, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Emilian Pavel, Evelyn Regner, Monika Smolková, Julie Ward

VERTS/ALE

Jean Lambert, Alyn Smith, Bodil Valero

7

-

ECR

Daniel Dalton, Jussi Halla-aho, Marek Jurek, Monica Macovei

EFDD

Kristina Winberg

ENF

Gilles Lebreton, Auke Zijlstra

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0409.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luis de Grandes Pascual, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Kosma Złotowski


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

EFDD

Joëlle Bergeron

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos

PPE

Luis de Grandes Pascual, Emil Radev, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

S&D

Mady Delvaux, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jytte Guteland, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner

VERTS/ALE

Max Andersson, Heidi Hautala

0

-

 

 

4

0

ECR

Angel Dzhambazki, Kosma Złotowski

ENF

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. május 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat