JELENTÉS a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről

7.5.2018 - (2017/2070(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Tokia Saïfi


Eljárás : 2017/2070(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0166/2018
Előterjesztett szövegek :
A8-0166/2018
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről

(2017/2070(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére,

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel a Bizottság 2017. szeptember 13-i jelentésére „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia végrehajtásáról (COM(2017)0491),

–  tekintettel a Bizottság 2017. november 9-i jelentésére a szabadkereskedelmi megállapodások 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti végrehajtásáról (COM(2017)0654),

  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatára,

–  tekintettel Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló 2017. szeptember 13-i beszédére,

–  tekintettel a WTO 11. miniszteri konferenciáját (Buenos Aires, 2017. december 10–13.) előkészítő többoldalú tárgyalásokról szóló 2017. november 15-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására[4],

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására[5],

–  tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében az első olvasat során kialakított 2017. november 15-i álláspontjára[6],

–  tekintettel „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című 2017. december 12-i állásfoglalására[7],

–  tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló 2017. május 17-i (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében az első olvasat során kialakított 2017. március 16-i álláspontjára[8],

–  tekintettel az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2016/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében az első olvasat során kialakított 2016. október 4-i álláspontjára[9],

–  tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására[10],

–  tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására[11],

–  tekintettel a Bizottság „Tisztességes munka mindenki számára – Az Európai Unió hozzájárulása a tisztességes munkára vonatkozó menetrend végrehajtásához” című 2006. május 24-i közleményére (COM(2006)0249, SEC(2006)0643),

–  tekintettel 2017. május 18-i állásfoglalására[12] az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2017. május 16-i 2/15. számú véleményére a Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó uniós hatáskörről,

–  tekintettel a jövőbeli kereskedelmi megállapodások uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt kumulatív hatásáról szóló 2016. november 15-i bizottsági tanulmányra;

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtásának jelenlegi állásáról szóló 2015. július 14-i bizottsági munkadokumentumra (SWD(2015)0144),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére, amely tiltja a rabszolgaságot és a szolgaságot,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207., 208. és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0166/2018),

A.  mivel a közös kereskedelempolitika olyan kereskedelmi megállapodásokból és jogalkotási eszközökből áll, amelyeknek célja, hogy biztosítsák az Unió offenzív és defenzív kereskedelmi érdekeit, előmozdítsák a fenntartható növekedést és a tisztességes munkahelyek létrehozását, biztosítsák az európai normák és szabályok tiszteletben tartását, garantálják az államok szabályozáshoz fűződő jogait és a polgárok jólétét, előmozdítsák az Unió értékeit; és mivel e célok tiszteletben tartása megköveteli az Unió kereskedelempolitikájának helyes irányultságát és annak tisztességesebb és átláthatóbb módon történő teljes körű és hatékony végrehajtását;

B.  mivel a fejlesztési politikáról szóló 2017. évi konszenzussal az Unió elkötelezte magát a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia mellett, amelynek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása és az átalakulás meggyorsítása azáltal, hogy hangsúlyt helyez a fejlesztéspolitika horizontális elemeire, például a nemek közötti egyenlőségre, az ifjúságra, a beruházásra és a kereskedelemre, a fenntartható energia- és éghajlat-politikára, a jó kormányzásra, a demokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogokra, a migrációra és a mobilitásra annak érdekében, hogy külső szakpolitikáinak mindegyike – többek között a közös kereskedelempolitika – révén hozzájárulhasson az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében meghatározott célokhoz;

C.  mivel az Unió elkötelezett aziránt, hogy többek között kereskedelmi kapcsolatai útján is előmozdítsa a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munkának az ENSZ 2005. évi csúcstalálkozója zárónyilatkozatában és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2006. évi magas szintű ülésszakának miniszteri nyilatkozatában megállapított elvét; mivel az Európai Tanács több alkalommal is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy erősíteni kell a globalizáció szociális dimenzióját, és ezt figyelembe kell venni a különböző belső és külső politikákban és a nemzetközi együttműködésben;

D.  mivel az Unió a világ vezető kereskedelmi hatalma és a világ legnagyobb egységes piaca, továbbá a világ legnagyobb áru- és szolgáltatásexportőre, és ez az ágazat 31 millió munkahelyet tart el Európában, 67%-kal többet, mint az 1990-es évek közepén;

E.  mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az egyetlen olyan világméretű nemzetközi szervezet, amely a különféle gazdasági térségek vagy országok közötti kereskedelem globális szabályaival foglalkozik;

F.  mivel a végrehajtás és az érvényesítés szakasza döntő és alapvető fontosságú az uniós kereskedelempolitika eredményességének biztosítása szempontjából;

G.  mivel az uniós polgárok egyre inkább igénylik, hogy az uniós kereskedelempolitika gondoskodjon arról, hogy az uniós piacra kerülő árukat tisztességes és fenntartható feltételek mellett állítsák elő;

H.   mivel az európai vállalatok kedvezményekre jogosító kivitelük mintegy 70%-ában használják ki a kereskedelmi megállapodások keretében rendelkezésre álló vámkedvezményeket, míg partnereink esetében ez a kihasználtsági arány körülbelül 90%-os, és mivel a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházás serkentése érdekében alapvető fontosságú, hogy az európai vállalatok teljes mértékben kihasználják ezeket az előnyöket;

I.  mivel a kkv-k az európai gazdaság motorjai, az Unió kivitelének 30%-át, munkahelyeinek pedig 90%-át adják, és mivel alapvető fontosságú, hogy teljes körűen bevonják őket az uniós kereskedelempolitika végrehajtásába, megerősítve ezáltal a kivitelben, az innovációban és a nemzetközi dimenzióban játszott szerepét;

J.   mivel az Unió a szolgáltatások legnagyobb exportőre a világon, és ebben az ágazatban az Unió kereskedelmi többlete 2000 óta megtízszereződött, és 2016-ban meghaladta a 120 milliárd eurót;

K.   mivel világos és pontos válaszokat kell adni a közös kereskedelempolitikáról és annak végrehajtásáról zajló nyilvános vita keretében felvetett kérdésekre;

L.  mivel „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia szerint a közös kereskedelempolitika olyan értékalapú szakpolitika, amelynek célja többek között a jó kormányzás, az átláthatóság, a fenntartható fejlődés és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok előmozdítása;

M.  mivel a kiszámíthatóság, az átláthatóság, a stabilitás és a tisztességesebb versenyfeltételek érdekében a kereskedelempolitikának összhangban kell lennie az Unió más külső és belső politikájával, valamint a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével, szem előtt tartva többek között az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseit is;

A kereskedelempolitika aktuális háttere

1.  emlékeztet arra, hogy a nemzetközi környezet alapvető változásokon ment át „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia közzététele óta, és új kihívásoknak, valamint konkrét feladatoknak kell megfelelni a kereskedelem terén; aggasztónak tartja egyes olyan protekcionista kereskedelmi gyakorlatok világszerte megfigyelhető terjedését, amelyek összeegyeztethetetlenek a WTO szabályaival, és ismételten kifejezi támogatását a nyitott, tisztességes, kiegyensúlyozott, fenntartható és szabályalapú kereskedelmi rendszer iránt;

2.  tudomásul veszi az ázsiai kontinens gazdasági jelentőségének növekedését és az Egyesült Államok visszahúzódását a kereskedelem terén, ami bizonytalanságot gerjeszt a nemzetközi kereskedelemben, továbbá a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos belföldi kritikákat és a tisztességes kereskedelemre vonatkozó igényt; felhívja a Bizottságot, hogy kereskedelempolitikáját igazítsa ki olyan módon, hogy kezelje ezeket a fejleményeket, és legyen reakcióképesebb és felelősségteljesebb, ezzel egyidejűleg pedig alakítson ki hosszú távú stratégiát a nemzetközi környezet említett változásai fényében; hangsúlyozza, hogy ebben a változó globális környezetben az európai polgárok számára egyre fontosabbá válik az Unió értékalapú kereskedelmi menetrend előmozdításában játszott szerepe;

3.  kiemeli a szolgáltatások, különösen a digitális szolgáltatások, ezen belül az árukereskedelem szolgálatosodása (5. mód), az adatáramlás és az elektronikus kereskedelem növekvő fontosságát a nemzetközi kereskedelemben; kiemeli, hogy a fogyasztókat érintő valós előnyök biztosítása, az európai vállalatok nemzetközi piacokhoz való hozzáférésének javítása és az alapvető jogok, többek között az adatvédelem és a magánélet védelméhez való jog világszerte való tiszteletben tartásának garantálása érdekében meg kell erősíteni az említett ágazatokra vonatkozó szabályokat; rámutat arra, hogy a személyes adatok védelme nem képezheti alku tárgyát a kereskedelmi megállapodásokban, úgy véli, hogy a polgárok digitális jogait elő kell mozdítani a kereskedelmi megállapodásokon keresztül, és emlékeztet az „Út egy digitális kereskedelmi stratégia felé” című állásfoglalásában az adatvédelemmel és a digitális kereskedelemmel kapcsolatban megfogalmazott álláspontjára; kiemeli, hogy az uniós kereskedelempolitika fontos szerepet játszhat a digitális szakadék áthidalása terén; arra buzdítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a digitális kereskedelem napirendjét a szabadkereskedelmi megállapodásokról jelenleg zajló és jövőbeli tárgyalásokon, valamint a WTO-ban; kéri, hogy valamennyi jövőbeli – többek között jelenleg tárgyalás alatt álló – kereskedelmi megállapodásba illesszenek be digitális kereskedelemről szóló fejezeteket, és emlékeztet az indokolatlan adatlokalizációs követelmények megakadályozásának fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon olyan digitális kereskedelmi stratégiát, amely figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások számára általa kínált lehetőségeket azáltal, hogy megkönnyíti a globális piacokra való bejutást;

4.  kiemeli, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése hatással lesz a belső és külső kereskedelemre; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket a brexit kereskedelempolitikára gyakorolt hatásaira való felkészülés érdekében, és a lehető leghamarabb nyújtson be hatásvizsgálatot, amely tartalmazza a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennálló különböző lehetőségeket annak érdekében, hogy biztosítsa a folyamatosságot az uniós kereskedelempolitika végrehajtása és a harmadik országokkal való kapcsolatok terén, továbbá megoldásokat tartalmaz a WTO-n belüli közös kötelezettségvállalások tekintetében is;

5.  tudomásul veszi az EUB 2017. május 16-i 2/15. számú véleményét az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról, amely megállapítja, hogy az EU–Szingapúr megállapodás – a portfólióbefektetések kérdése és a beruházó és állam közötti vitarendezés kivételével – az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb tisztázzák a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások szerkezetével kapcsolatos döntésüket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a tárgyalási irányelvek elfogadására, a tárgyalásokra, az aláírandó és megkötendő javaslatok jogalapjára és különösen a nemzetközi kereskedelmi megállapodások Tanács által történő aláírására és megkötésére vonatkozó hatáskörök e megosztását az Unió és tagállamai között annak érdekében, hogy ne késleltessék tovább azon kereskedelmi megállapodásokat, amelyekben már megegyezés született a kereskedelmi partnerekkel, de még ratifikálásra várnak; rámutat arra, hogy a Parlamentet minden kereskedelmi tárgyalás megkezdésétől fogva, a tárgyalási irányelvek elfogadását megelőzően folyamatosan be kell vonni, és teljes körűen és idejében tájékoztatni kell a mandátumátruházás és a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások, valamint a végrehajtás minden szakaszában; kéri, hogy a szükséges intézkedéseket intézményközi megállapodás révén hozzák meg, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás keretében;

6.  rámutat arra, hogy az USA tárgyalásoktól való visszalépése ellenére a fennmaradó 11 országnak sikerült megállapodásra jutnia a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodásról Tokióban, 2018. január 23-án;

Az Unió kereskedelmi tárgyalási menetrendjének jelenlegi állása

7.  sajnálatosnak tartja, hogy nem sikerült megállapodást elérni a WTO Buenos Aires-i miniszteri konferenciáján; hangsúlyozza a multilaterális rendszer elsődleges politikai és gazdasági fontosságát, és ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a rendszert; felhívja az Uniót, hogy tevékenyen mozdítsa elő a korszerűsített, multilaterális szabályokra irányuló javaslatokat, figyelembe véve a globális értékláncok nyomán jelentkező új kihívásokat, és támogassa a WTO központi szerepét a kereskedelem globális rendszerében; üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás hatálybalépését; üdvözli a legkevésbé fejlett országok WTO-mentességének 2033-ig való kiterjesztését a gyógyszerkészítményekre; sajnálatosnak tartja egyes többoldalú megállapodások be nem tartását, és felhívja a Bizottságot, hogy a WTO-n belül tegyen többet a többoldalú szabályok és megállapodások tényleges végrehajtásáért; emlékeztet korábbi kérésére, hogy a Bizottság vállaljon szerepet a WTO menetrendjének alakításában, különösen a vállalati társadalmi felelősségvállalás, valamint a kereskedelem és a fenntartható fejlődés vonatkozásában; ismételten hangot ad aggodalmának amiatt, hogy az USA megakadályozza az új kinevezéseket a WTO fellebbviteli testületébe, és hangsúlyozza a jól működő vitarendezési rendszer fontosságát a WTO-n belül; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a harmadik országok által megvalósított tisztességtelen verseny és protekcionista gyakorlatok kezelésére irányuló együttműködést fő partnereinkkel;

8.  tudomásul veszi, hogy megrekedtek a többoldalú tárgyalások a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) és a környezeti termékekről; kéri az Uniót, hogy vállaljon kezdeményező szerepet e két tárgyalás újraindítása érdekében, és a TiSA-tárgyalások esetében kövesse az Európai Parlament TiSA-ra vonatkozó álláspontját;

9.  hangsúlyozza, hogy „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia elfogadása óta több szabadkereskedelmi megállapodás, például a Kanadával és az Ecuadorral kötött szabadkereskedelmi megállapodás, az EU–Ukrajna társulási megállapodás mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló rendelkezései, valamint több afrikai országgal kötött GPM teljes körűen vagy ideiglenesen hatályba lépett, és hogy Szingapúrral, Vietnammal és Japánnal is sor került kereskedelmi megállapodás megkötésére; hangsúlyozza, hogy elegendő politikai és adminisztratív támogatást kell nyújtani annak biztosítására, hogy a kereskedelmi megállapodásokról megfelelő időn belül megegyezés születhessen, és azokat ratifikálni lehessen; támogatja a Chilével és Mexikóval kötött kereskedelmi megállapodások korszerűsítésére irányuló, jelenleg is zajló folyamatot; emlékeztet azon kérésére, hogy a Parlament álláspontjait figyelembe véve kezdjék meg a tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal;

10.  hangsúlyozza, hogy az Unió stratégiai partnereivel fennálló, kölcsönösen előnyös kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat még inkább támogatni és bővíteni kell; felhív az erőfeszítések megújítására a Kínával kötendő átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalásokban történő továbblépés érdekében, különös tekintettel a piacra jutás kezelésében mutatkozó kölcsönösségre és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos előrelépésre;

11.  hangsúlyozza, hogy a megkötött megállapodások és az Unió folyamatban levő és közelgő kétoldalú tárgyalásai lehetőségeket kínálnak a növekedésre a piacra jutáson és a kereskedelmi akadályok megszüntetésén keresztül; kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan egyeztessen az érdekelt felekkel, hogy értékelje a prioritásokat a folyamatban lévő tárgyalások során; emlékeztet arra, hogy a tartalomnak elsőbbséget kell élveznie a tárgyalások ütemével szemben, hogy a tárgyalásokat a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében kell folytatni, hogy az Unió szociális modelljét és a környezetet érintő fenyegetéseket megelőzve garantálni kell az uniós szabályokat és normákat, és hogy az EUMSZ 14. és 106. cikkével, valamint 26. jegyzőkönyvével összhangban a közszolgáltatásokat, ezen belül az általános érdekű szolgáltatásokat és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, valamint az audiovizuális szolgáltatásokat ki kell vonni e megállapodások hatálya alól; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak valamennyi kereskedelmi tárgyalás során gondoskodnia kell arról, hogy az uniós, nemzeti és helyi hatóságok – a korábbi kereskedelmi megállapodásokhoz hasonlóan – maradéktalanul fenntartsák jogukat bármilyen olyan intézkedés bevezetésére, elfogadására, fenntartására vagy hatályon kívül helyezésére, amely a közszolgáltatások kiszervezésére, szervezésére, finanszírozására és nyújtására vonatkozik;

12.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ötévente vizsgálják felül, és szükség esetén aktualizálják a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó megbízatásaikat, hogy hozzáigazítsák azokat az esetlegesen változó környezethez és kihívásokhoz, és illesszenek felülvizsgálati záradékokat a kereskedelmi megállapodásokba a lehető leghatékonyabb végrehajtás és a megállapodások kiigazíthatóságának biztosítására annak érdekében, hogy az aktuális helyzetet tükrözzék, és alkalmazkodjanak ahhoz, feltéve, ha a parlamenti ellenőrzés és az átláthatóság garantált;

13.  rámutat arra, hogy a Bizottság több alkalommal bejelentette a beruházásokról szóló tárgyalások megkezdését Hongkonggal és Tajvannal, és felhívja a Bizottságot, hogy fejezze be az előkészítő munkát a beruházásokról szóló megállapodásokról szóló hivatalos tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében;

14.  kiemeli, hogy az európai gazdaság számára fontosak a belső és külső beruházások, és hogy szükség van az európai beruházók külföldi védelmének garantálására; kéri a Bizottságot, hogy folytassa a beruházási viták eldöntésére szolgáló új multilaterális rendszerrel kapcsolatos munkát, amelynek többek között az államok szabályozáshoz fűződő jogának garantálásán és az átláthatóságon kell alapulnia, és fellebbezési mechanizmust, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, valamint magatartási kódexet kell tartalmaznia; úgy véli, hogy ennek az új rendszernek foglalkoznia kell a beruházók kötelezettségeivel, meg kell akadályoznia a komolytalan jogvitákat, fenn kell tartania közérdekből történő szabályozáshoz való jogot és el kell kerülnie a szabályozás befagyasztását, garantálnia kell a bíróság előtti egyenlőséget (különös tekintettel a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra), a bíróságok függetlenségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát; meg kell vizsgálni többek között a viszontkeresetekre vonatkozó eljárási rendelkezések esetleges beillesztését abban az esetben, ha a kereset tárgyát képező beruházásokat az alkalmazandó jogszabályokat megsértve hajtották végre és elkerülve a különböző jogi útvonalakon keresztül elindított párhuzamos kereseteket, ezáltal tisztázva a kereset és a belföldi bíróságok viszonyát;

15.  kéri a tagállamokat, hogy végre oldják fel a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó mauritiusi egyezménnyel kapcsolatos eljárást, miután az Európai Unió Bírósága most már egyértelműsítette a hatásköri kérdéseket, és kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben kettőzze meg erőfeszítéseit; kéri továbbá, hogy a tagállamok kétoldalú befektetési egyezményeivel kapcsolatos szerzett jogokról szóló rendelet 2020-ban esedékes felülvizsgálatát hozzák előbbre;

16.  arra számít, hogy az Unió és tagállamai fokozottan szerepet vállalnak az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, kötelező erejű szerződésre irányuló, az ENSZ keretében zajló tanácskozásokban;

17.  aggodalommal állapítja meg, hogy a származási szabályoknak a mindenki számára előnyös kereskedelem stratégiájában bejelentett reformját még nem hajtották végre; kiemeli a származási szabályok bonyolultságát, és ismételten szorgalmazza korszerűbb, könnyen alkalmazható és egyértelműbb származási szabályok kidolgozását; kiemeli az Euromed 10. miniszteri konferenciáján a származási szabályokra vonatkozó pán-euromediterrán egyezmény 2018 végéig történő felülvizsgálatára tett kötelezettségvállalást; ismételten kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a származási szabályok aktuális helyzetéről, figyelembe véve a származási szabályok és a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások kumulatív hatásait;

18.  rámutat arra, hogy az Unió kereskedelempolitikájának végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termékekre, valamint az európai termelők és fogyasztók érdekeire, különösen a valamennyi szabadkereskedelmi megállapodás ezen ágazatra gyakorolt halmozott hatása fényében; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások – különösen a Japánnal kötött megállapodás keretében – gazdasági kilátásokat kínálnak az agrár-élelmiszeripari ágazat számára; megállapítja, hogy az Unió világviszonylatban az agrár-élelmiszeripari termékek legnagyobb exportőre; kiemeli annak fontosságát, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre az érzékeny mezőgazdasági termékek védelme és az Unió agrár-élelmiszeripari kivitellel összefüggő offenzív érdekeinek előmozdítása között, többek között átmeneti időszakok és megfelelő kvóták meghatározásával, valamint – egyes esetekben – a legérzékenyebb termékek esetleges kizárása révén; rámutat arra, hogy alapvető fontosságú az egészségügyi és növény-egészségügyi normák garantálása az Unió elővigyázatossági elvével összhangban, fellépve ugyanakkor mindennemű diszkriminatív bánásmód ellen ezen a területen;

A viszonosság elve mint az Unió kereskedelempolitikájának pillére, valamint a tisztességes versenyfeltételek garanciája

19.  határozottan úgy vélekedik, hogy az uniós kereskedelempolitika egyik fő célkitűzése a tisztességes verseny előmozdítása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása kell, hogy legyen; üdvözli, hogy az Unió kereskedelmi stratégiájának végrehajtásáról szóló jelentés többször hivatkozik a viszonosság elvére; rámutat arra, hogy a kölcsönösségnek az uniós kereskedelempolitika pillérei között kell szerepelnie, figyelembe véve ugyanakkor adott esetben az aszimmetria szükségességét a fejlődő országokkal szemben, valamint a legkevésbé fejlett nemzetekkel szembeni preferenciális elbánásra vonatkozó rendelkezéseket; tudomásul veszi a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről szóló módosított bizottsági javaslatot, amely az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének fontos eszköze lehet a harmadik országok piacra jutása tekintetében; véleménye szerint az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítására irányuló kezdeményezés célja az Unió biztonságának és közrendjének védelme, és a piaci hozzáférés területén nagyobb teret biztosíthatna a kölcsönösség számára, biztosítva egyúttal a nyitottság fennmaradását a közvetlen külföldi befektetések felé;

20.  rámutat arra, hogy a kereskedelempolitika végrehajtásának elő kell segítenie a tisztességes, egyenlő és méltányos versenyfeltételek garantálását a vállalkozások számára; üdvözli az új dömpingellenes módszertan elfogadását a harmadik országokban tapasztalható torzulások esetén; tudomásul veszi a piacvédelmi eszközök korszerűsítésével kapcsolatban elért intézményközi megállapodást; hangsúlyozza az általuk kínált új lehetőségeket, különösen a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetet meghaladó vámok előírása tekintetében; kiemeli annak fontosságát, hogy a működési zavarok vagy visszaélések orvoslását célzó azonnali beavatkozás révén biztosítva legyen ezen új eszközök megfelelő, arányos és a WTO-joggal és az Unió más jogi kötelezettségeivel teljes összhangban történő végrehajtása; üdvözli a Bizottság proaktív álláspontját a piacvédelmi eszközök 2016. évi alkalmazását illetően, és hasonló határozottságra és reakciókészségre hív fel olyan esetekben, amikor ezeket az eszközöket egyes kereskedelmi partnereink nem megfelelően használják fel az uniós kivitellel szemben;

21.  sajnálja, hogy a kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés alig tesz említést a vámigazgatási szerveknél megvalósítandó koordinációs munkáról; rámutat arra, hogy a kereskedelmi politikának fel kell lépnie a jogellenes kereskedelem ellen annak érdekében, hogy fenntartsa az uniós vállalkozások versenyképességét, és garantálja a fogyasztók magas szintű biztonságát; rámutat továbbá e tekintetben a versenypolitika fontos szerepére és e célból a kétoldalú és többoldalú tárgyalások szükségességére;

Hatékony horizontális intézkedések alkalmazása a mindenki számára előnyös kereskedelempolitika végrehajtása érdekében

22.   kéri, hogy a kereskedelempolitika végrehajtása legyen az Unió kereskedelmi stratégiájának szerves része;

23.  sürgeti a Bizottságot, hogy működési zavarok, akadályok vagy kötelezettségek valamely partner általi be nem tartása esetén haladéktalanul használja fel a rendelkezésére álló eszközöket, különösen a vitarendezési mechanizmust, továbbá az Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló rendelkezéseiben előírt, hatályos ad hoc eljárásokat;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a jelenleg rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásokat azzal a céllal, hogy javítsa a kereskedelmi megállapodások társjogalkotók általi elfogadásra való előkészítését és a kereskedelempolitika végrehajtását, és kéri egy, a kereskedelempolitika végrehajtásának nyomon követésével és folyamatos értékelésével megbízott és a Parlamentnek is jelentést tevő külön szolgálat felállítását a Bizottságon belül;

25.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elsősorban informatika segítségével tegyenek többet az adminisztratív akadályok és a szükségtelen terhek visszaszorításáért, a technikai eljárások egyszerűsítésért és a kereskedelmi megállapodások és eszközök kihasználása érdekében lépéseket tevő vállalkozások támogatásáért;

26.  kiemeli az Unió küldöttségeinek a tagállamok nagykövetségeivel és a szociális partnerekkel közösen végzett létfontosságú munkáját, amely lehetővé teszi a kereskedelmi rendelkezések megfelelő végrehajtása, továbbá a problémák és az akadályok gyors azonosítása és eredményes kezelése érdekében történő gyors és közvetlen fellépést; úgy véli, hogy a fokozottabb egységesség biztosítása érdekében az uniós küldöttségek számára előnyös lenne egy egységes szabályrendszeren és iránymutatásokon alapuló racionalizált rendszer; kéri a Bizottságot, hogy az uniós küldöttségek harmadik országokban való jelenlétét erőteljesebben kapcsolja össze a meglévő és új szabadkereskedelmi megoldások végrehajtásával, különös tekintettel a helyi vállalkozói környezet megerősítésére; arra buzdítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy egyebek mellett az európai kereskedelmi kamarák bevonásával folytassák a gazdasági diplomácia területén végzett munkájukat;

27.  kéri a Bizottságot, hogy készíttessen tanulmányt a kereskedelmi megállapodások kumulatív hatásairól ágazatonként és országonként annak érdekében, hogy előmozdítsa kereskedelempolitikánk értékelését és hatásainak előrejelzését és kiigazítását;

28.  hangsúlyozza, hogy egyes ágazatok kereskedelemmel összefüggő gazdasági nehézségekkel szembesülhetnek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális szempontokat figyelembe véve dolgozzanak ki kísérő politikákat a kereskedelem liberalizálásából fakadó előnyök maximalizálása és a lehetséges hátrányok minimálisra csökkentése érdekében; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy erősítse az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hatékonyságát, és tegye azt proaktívabbá;

29.  arra buzdítja a Bizottságot, hogy folytassa és mélyítse el a nemzetközi szervezetekkel és fórumokkal, többek között például a G20 csoporttal, az ENSZ-szel, az OECD-vel, az ILO-val, a Világbankkal, a Vámigazgatások Világszervezetével és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel a nemzetközi szabványok kidolgozása, végrehajtása, valamint a kereskedelem nyomon követése – ezen belül a társadalmi és környezeti szempontok – terén folytatott együttműködését;

A Bizottság szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló első jelentésének elemzése

30.  üdvözli a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentés Bizottság általi közzétételét; kéri a Bizottságot, hogy folytassa e jelentés évenkénti megjelentetésének gyakorlatát; emellett azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság készítsen mélyrehatóbb átfogó tanulmányokat az Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról, foglalkozzon mélyrehatóbban a témával, és gondoskodjon arról, hogy a tanulmányok releváns és megfelelő ökonometriai és minőségi elemzést és értelmezést nyújtsanak az adatokról, konkrét ajánlásokat tartalmazzanak, helyezzék kontextusba a közzétett adatokat, és nyújtsanak további kvalitatív információkat, többek között – a szabályok végrehajtása vonatkozásában – a szabadkereskedelmi megállapodások egyes részeivel, például a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekkel és a közbeszerzéssel kapcsolatban; kiemeli, hogy ez lehetővé fogja tenni a megállapodások valós helyi hatásának átfogó és jobb értékelését, ezáltal a jelentés eredményesen mutathat irányt az uniós intézmények számára az Unió kereskedelmi stratégiájának meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatban; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy e vizsgálatok esetében közös módszertant kell meghatározni és alkalmazni;

31.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a hatályos uniós kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások MFN-elbánásra vonatkozó rendelkezéseiről és az ezek által a harmadik országokban való további uniós piacra jutás garantálására – az Unió szabadkereskedelmi megállapodásokban részt vevő partnerei által megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások útján – kifejtett gyakorlati hatásról;

32.  hangsúlyozza, hogy több információ és számadat hiányzik a jelentésből; kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a partnerországokkal szorosabban együttműködve szerezzen be több adatot és információt a megállapodások végrehajtásáról; kéri a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást egyebek mellett az összes szabadkereskedelmi megállapodás növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról, a szabadkereskedelmi megállapodásoknak a kereskedelmi forgalom alakulásához való hozzájárulásáról, valamint a kereskedelmi és beruházási megállapodásoknak a beruházások áramlására és a szolgáltatások kereskedelmére gyakorolt hatásáról;

33.  aggasztónak tartja, hogy gyengén használják ki az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt kereskedelmi kedvezményeket, különösen pedig azt, hogy az európai exportőrök ezeket kisebb mértékben használják ki, mint a partnerországok exportőrei; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb állapítsa meg e kiegyensúlyozatlan helyzet okait, és orvosolja azokat; kéri a Bizottságot, hogy elemezze az összetett származási szabályok és a preferenciális kereskedelmi megállapodások gazdasági szereplők általi kihasználása közötti összefüggéseket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb dolgozzanak ki intézkedéseket annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást adjanak a gazdasági szereplőknek a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő kereskedelmi kedvezményekről; úgy véli, hogy részletes információkra van szükség – többek között mikroszinten –, hogy megfelelően értékelni lehessen az uniós szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását,

34.  úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítania a szabadkereskedelmi megállapodások rendelkezéseinek végrehajtására, mint amekkorát a tárgyalási szakasznak szentel; kéri a Bizottságot, hogy az Unió érintett kereskedelmi partnereivel vitassa meg a végrehajtással kapcsolatos nehézségeket annak érdekében, hogy ezekre megoldás szülessen, továbbá, hogy ezzel kapcsolatban tegye rendszeressé az európai gazdasági szereplőkkel folytatott párbeszédet;

35.   felkéri a Bizottságot, hogy diverzifikálja megközelítését az általa vizsgált ágazatokban, és ismertesse a kereskedelmi megállapodások végrehajtásának az érzékenynek tekinthető ágazatokra gyakorolt hatását;

36.  üdvözli azt a bejelentést, hogy végrehajtási menetrend készül minden egyes kereskedelmi megállapodásról, és kéri a Bizottságot, hogy vonjon be minden érdekelt felet ezek elkészítésébe; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az egyértelmű értékelés alapjául szolgáló kívánt célokat és konkrét kritériumokat, ilyen például a nem vámjellegű akadályok megszüntetése terén elért előrelépés, a kedvezmények és kvóták kihasználtsági aránya vagy a szabályozási együttműködéssel összefüggő helyzet, valamint a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén elért előrelépés; elvárja, hogy a végrehajtási ütemterveket a hivatalos beterjesztéssel párhuzamosan küldjék meg a Parlamentnek, és kéri, hogy a menetrendekkel kapcsolatos helyzetértékeléseket építsék be a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló éves jelentésbe;

37.  rámutat, hogy a kereskedelmi megállapodások, a társulási megállapodások kereskedelmi záradékait is beleértve csak az Európai Parlament általi megerősítésüket követően léphetnek hatályba; alapvető fontosságúnak tartja azon gyakorlat átfogó tiszteletben tartását, hogy a politikai szempontból fontos megállapodások átmeneti alkalmazásával bevárják a Parlament egyetértését, ahogy arra Cecilia Malmström biztos 2014. szeptember 29-i meghallgatásán ígéretet tett;

A közös kereskedelempolitika kkv-kra vonatkozó sajátos rendelkezései

38.  felhívja a Bizottságot, hogy egy integráltabb globális megközelítés, valamint a kkv-k nemzetközivé válását és az export irányába történő fejlesztését támogató valódi stratégia kidolgozása érdekében értékelje a kkv-k számára létrehozott eszközkészletet; arra buzdítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi fórumokon mozdítsa elő ezt a megközelítést; támogatja a kkv-k számára tartandó hatékony tájékoztatási kampányokkal kapcsolatos kötelezettségvállalást az uniós szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozásában a kedvezmények jobb kihasználási rátájára törekedve; hangsúlyozza a többnyelvűség jelentőségét a valamennyi tagállam kkv-inak címzett kommunikáció során; kéri nagyobb jogi és adminisztrációs támogatás rendelkezésre bocsátását a külföldi piacokra exportálni tervező kkv-k számára, nem csak a weboldalak frissítése, hanem olyan új eszközök felhasználásának megfontolása révén, mint például az online technikai csevegőszolgáltatások, amelyek alapszintű és könnyebben elérhető támogatást nyújthatnak; kéri, hogy az uniós küldöttségek vegyenek részt az érintett tengerentúli piacokra való exportálással kapcsolatos tájékoztatásnyújtásban a kkv-k segítése céljából;

39.   sajnálja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés kevés kkv-kkal kapcsolatos információt tartalmaz; kéri a Bizottságot, hogy jelentésében szenteljen külön részt a kereskedelmi megállapodások kkv-kra gyakorolt hatásainak és a kkv-specifikus rendelkezések alkalmazásának;

40.  üdvözli a kkv-knak szentelt egyedi fejezetek beillesztését a jelenleg tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásokba, és kéri a Bizottságot, hogy folytassa azt a gyakorlatot, hogy kkv-specifikus fejezeteket és rendelkezéseket tárgyal meg és foglal bele az általa tárgyalt megállapodásokba és jogalkotási javaslataiba annak érdekében, hogy javítsa a kis- és középvállalkozások képességét a kereskedelemben és a beruházásokban való részvételre; hangsúlyozza, hogy az összetett származási szabályok megértése, aktualizálása és alkalmazhatóságának megkönnyítése rendkívül fontos a kkv-k számára, és a tárgyalásokon kkv-specifikus rendelkezéseket kell elérni a kisvállalkozások külföldi közbeszerzési piacokhoz való hozzáférése ügyének kezelése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy törekedjen a kkv-kra szabott, származási szabályokra vonatkozó kalkulátor rendelkezésre bocsátására, amely kifejezetten lehetővé teszi számukra a hatályos megállapodások szerinti kedvezmények kihasználását a kedvezmények kihasználási rátájának növelése céljából;

A közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés és a földrajzi jelzések oltalma fontossága

41.   rámutat arra, hogy a földrajzi jelzések oltalma az Unió egyik offenzív érdeke a megállapodásokról folyó tárgyalásokon; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szól jelentés szerint egyes partnerek nem tartják tiszteletben a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó rendelkezéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb lépjen fel e kötelezettségek betartatása érdekében;

42.  rámutat arra, hogy az Unió közbeszerzési piaca a legnyitottabb a világon; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes partnerek – az uniós vállalkozások kárára – nem tesznek eleget a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek, és egyes harmadik országokban rendkívül korlátozott a közbeszerzési piachoz való hozzáférés; kéri a Bizottságot, hogy munkálkodjon a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való nagyobb hozzáférés elérése érdekében, és vizsgálja meg a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében saját vállalkozásaikat előnyben részesítő harmadik országokkal szemben alkalmazandó intézkedések – a kormányzati közbeszerzésekről szóló megállapodások szabályaival összhangban történő – bevezetésének lehetőségét; kéri a Bizottságot, hogy gyűjtsön és tegyen közzé a vállalkozások szintjére lebontott adatokat a szabadkereskedelmi megállapodások közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseinek kihasználásáról, hogy jobban megismerhetők legyenek az uniós vállalkozások által tapasztalt nehézségek;

43.   kéri a Bizottságot, hogy több évre kiterjedően adjon bővebb tájékoztatást és vonatkozó statisztikákat a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés alakulásáról, és közöljön konkrét információkat a földrajzi jelzések oltalma által lehetővé tett előnyökről;

A kereskedelempolitika eredményes végrehajtása elősegíti az uniós értékek előmozdítását és védelmét

44.  emlékeztet arra, hogy a közös kereskedelempolitikának hozzá kell járulnia az Unió által képviselt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékek előmozdításához, valamint a 21. cikkben foglalt célok, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető jogok és szabadságok, az egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint a környezet és a szociális jogok védelme megvalósításához; úgy véli, hogy e célok megvalósítása határozott és fenntartható fellépéseket követel a Bizottság részéről; hangsúlyozza, hogy az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás az elsődleges fokmérői annak, hogy az uniós kereskedelempolitika milyen mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődés elfogadott globális céljaihoz;

45.  kéri a Bizottságot, hogy szisztematikusan kövesse nyomon az általános vámkedvezmény-rendszert (GSP) és különösen a GSP+ rendszert, és folytassa a kétévenkénti jelentések nyilvánosságra hozatalának gyakorlatát; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kedvezményezett országokkal, az EKSZ-szel, az Unió küldöttségeivel, a tagállamok külképviseleteivel, a nemzetközi szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együttesen végzett munkáját annak érdekében, hogy javítsa az információgyűjtést, és a nyomon követés során készítsen mélyrehatóbb elemzéseket, hogy világosan értékelhető legyen a rendszer minden vonatkozásának végrehajtása; hangsúlyozza, hogy a GSP eredményessége azon múlik, hogy a Bizottság képes-e nyomon követni és végrehajtani a jogszabályok rendelkezéseit a nemzetközi munkaügyi vagy környezetvédelmi normák betartásának elmulasztása esetén;

46.  rámutat arra, hogy az új generációs megállapodások emberi jogi záradékokat és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket tartalmaznak, amelyeknek maradéktalan végrehajtása az emberi jogok, az uniós értékek és a magas színvonalú szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának biztosítását és előmozdítását szolgálja; tudomásul veszi a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésben található értékelését, és szorgalmazza a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések időben történő végrehajtását; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki pontos és konkrét módszert e fejezetek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére, tekintettel arra, hogy ezek kizárólag mennyiségi adatok alapján nem értékelhetők; emlékeztet arra, hogy egyes esetekben, például az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodásnál nehézségekbe ütközik a kereskedelemre és fenntartható fejlesztésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása, ezért ismételten kéri a kereskedelemre és fenntartható fejlesztésre vonatkozó fejezetek érvényesítésének és nyomon követésének a civil társadalmi szervezetek, többek között a szociális partnerek bevonásával történő erősítését minden kereskedelmi megállapodásban; sajnálja, hogy a Bizottság idő előtt lezárta a kereskedelmi megállapodásokban szereplő, fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek megerősítésének módjairól – ezen belül más lehetőségek mellett a szankcióalapú megközelítés vizsgálatáról – szóló vitát;

47.  ezzel összefüggésben emlékeztet a belső tanácsadó csoportok fontos szerepére; hangsúlyozza a kereskedelmi partnerek belső tanácsadó csoportjaival való strukturáltabb és átláthatóbb kapcsolat lehetséges hozzáadott értékét, elismerve, hogy ezek kulcsszerepet játszanak a helyi szükségletek és a helyi törekvések jobb megértésében; úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlen a belső tanácsadó csoportok részvétele a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek jobb nyomonkövetéséhez és végrehajtásához szükséges folyamatokban;

48.  üdvözli a kereskedelemösztönző támogatás stratégiájának felülvizsgálatát, és támogatja a fejlődő országok kapacitásainak erősítésére irányuló célkitűzést annak érdekében, hogy jobban kihasználhassák az Unióval kötött kereskedelmi megállapodások által kínált lehetőségeket; hangsúlyozza továbbá, hogy a stratégiának segítenie kell a tisztességes és etikus kereskedelem előmozdítását, és kulcsfontosságú eszközzé kell válnia a fokozódó globális egyenlőtlenségek elleni küzdelem és az EU partnerországai gazdasági fejlődésének támogatása terén; ösztönzi a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a fejlődő országoknak azon intézkedések elfogadásához, amelyek többek között kivitelük európai piacra jutásának fenntartásához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükségesek;

49.  megerősíti, hogy támogatja a korrupció elleni harcra vonatkozó ambiciózus rendelkezések beillesztését minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba az Unió kizárólagos hatáskörén belül; üdvözli a korrupcióellenes rendelkezések napirendre kerülését az EU–Mexikó és az EU–Chile társulási megállapodások aktualizásáról folyó tárgyalásokon; emlékeztet arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások jó lehetőséget kínálnak az együttműködés fokozására a pénzmosás, az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem területén;

50.  üdvözli, hogy a kereskedelmi stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésben figyelembe vették a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdését; kiemeli azt a célkitűzést, hogy a nők a férfiakkal azonos mértékben részesüljenek a kereskedelem nyújtotta előnyökből, többek között a kereskedelemösztönző támogatási stratégián keresztül is; hangsúlyozza, hogy ez proaktív megközelítést igényel a Bizottság részéről, előmozdítva a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az EU kereskedelempolitikájában, és kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli éves végrehajtási jelentéseibe építse be ezt a szempontot;

51.  üdvözli a Bizottság annak biztosítására irányuló kötelezettségvállalását, hogy az EU és Chile közötti jelenlegi társulási megállapodás korszerűsítésére irányuló kereskedelmi tárgyalások – az Unióban elsőként – egy, a nemek közötti esélyegyenlőségről és a kereskedelemről szóló fejezetet is tartalmazni fognak; megismétli a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy mozdítsák elő és támogassák egy nemek közötti egyenlőségről szóló külön fejezet beillesztését az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásaiba;

52.   üdvözli a kínzás elleni egyezmény elfogadását, és hangsúlyozza a rendelet megfelelő végrehajtása és kereskedelmi partnereink általi betartása biztosításának fontosságát; támogatja a kínzóeszközök kereskedelmének beszüntetésére irányuló szövetség nemzetközi szintű létrehozását;

53.  üdvözli a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló rendelet elfogadását, amely a globális értéklánc felelősségteljesebb kezelésének elősegítésére irányul; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett szereplőket, hogy kezdjék meg a rendelet hatálybalépésével összefüggő előkészítő munkájukat; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a kísérő intézkedések hatékony kidolgozásáról, és biztosítsa a szükséges szakértelmet és támogatást az érintett tagállamok és nemzeti érdekelt felek számára, különös hangsúlyt fektetve a kkv-k támogatására a rendelet szerinti átvilágítási követelményeknek való megfelelésre való képességük fokozásában;

54.  felismeri az integrált globális ellátási láncok terjedését a nemzetközi kereskedelmi szerkezetekben; megismétli a globális értékláncok átláthatóságát és elszámoltathatóságát biztosító stratégiák és szabályok kidolgozásának módjaira irányuló törekvésekre vonatkozó felhívását, és hangsúlyozza, hogy a közös kereskedelempolitika végrehajtásának garantálnia kell a globális értéklánc felelősségteljes kezelését; kéri a Bizottságot, hogy kereskedelempolitikája részeként mozdítsa elő és erősítse meg a vállalati társadalmi felelősségvállalást, konkrét szabályok és gyakorlatok kidolgozására irányuló további fellépéseket is beleértve, figyelembe véve az az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit a vállalati társadalmi felelősségvállalás eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében; megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást építse be valamennyi kereskedelmi megállapodásba, és a Parlament által kért kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet javított, civil társadalmat bevonó, független nyomon követése keretein belül ténylegesen kövesse nyomon ezeket a rendelkezéseket; megerősíti, hogy támogatja az olyan nemzetközi kezdeményezéseket, mint a bangladesi fenntarthatósági paktum, és kéri a Bizottságot, hogy összpontosítson annak végrehajtására;

55.  felhívja a Bizottságot és az összes nemzetközi szereplőt, hogy tartsák be a ruházati és lábbeliiparon belüli felelős ellátási lánc tekintetében követendő, kellő gondosságra vonatkozó új OECD-iránymutatásokat;

56.  emlékeztet rá, hogy az uniós kereskedelmi és beruházási politikának globálisan hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez, a regionális integrációhoz és a fejlődő országoknak a regionális, majd végső soron a globális értékláncokba történő bevonásához, gazdasági diverzifikáció segítségével, melyhez méltányos és fejlődésbarát globális kereskedelmi szabályokra van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy politikai és technikai segítségnyújtás révén továbbra is támogassa egy méltányos afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet fejlődését;

57.  emlékeztet arra, hogy az Unió elkötelezett a gyermekmunka legrosszabb formáinak globális szintű felszámolása mellett, mivel ez az EUSZ 21. cikkében rögzített értékeinkből fakad; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a gyermekmunka, illetve a kényszermunka vagy az újkori rabszolgaság egyéb formáinak felhasználásával előállított termékek behozatalának tilalmára; ezzel összefüggésben kiemeli a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182. számú és a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138. számú ILO-egyezmény ratifikálásának fontosságát az ezt eddig elmulasztó országok részéről;

58.  tudomásul veszi a gazdasági partnerségi megállapodások megkötése és végrehajtása terén elért előrelépést; úgy véli, hogy mélységében elemezni kell ezeknek az afrikai gazdaságra és annak ágazataira, azok munkaerőpiacára, valamint az Afrikán belüli régióközi kereskedelem előmozdítására gyakorolt hatásait; felhívja a Bizottságot, hogy a hiteles partnerség szellemében a lezáratlan kérdések tisztázása érdekében vigye előre a párbeszédet; emlékeztet arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások aszimmetrikus megállapodások, melyekben a fejlesztési és kereskedelmi szempontoknak azonos súlyt kell kapniuk; ezzel összefüggésben felhív a kísérő rendelkezések, köztük az EFA-források kifizetésének időbeli végrehajtására;

59.  üdvözli továbbá a CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás végrehajtását; megjegyzi, hogy további figyelemfelkeltésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a CARICOM-országok részesülhessenek a megállapodás nyújtotta előnyökből; üdvözli a konzultatív vegyes bizottság létrehozását, de sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli civil társadalmi intézmények időben történő összehívására;

60.  ismét felszólítja az EU-t, hogy törekedjen megfelelő és hatékony megoldások kidolgozására egy átlátható és működőképes „társadalmi és környezeti nyomon követhetőségi” címkézési rendszernek a teljes értékláncban való bevezetése érdekében, a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodással összhangban, és ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is segítse elő a hasonló intézkedéseket;

Az Unió kereskedelempolitikájának végrehajtását az átláthatóságnak és az információhoz való hozzáférésnek kell jellemeznie

61.  tudomásul veszi a Bizottság által az átláthatósággal kapcsolatban végzett munkát, és felkéri a Bizottságot, hogy tárgyalásai során biztosítsa a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, és teljes mértékben tartsa tiszteletben a más tárgyalások során kialakult bevált gyakorlatot; véleménye szerint a Bizottság kulcsfontosságú célkitűzései között kell szerepelnie az átláthatóság megvalósításának; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra a tárgyalásokkal és a megállapodások végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat anélkül, hogy aláásnák az Unió tárgyalási pozícióit;

62.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki valódi stratégiát a kereskedelempolitikára és az egyes kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban a lehető legtöbb információ átadása és az egyes szereplők számára való adaptálása érdekében, hogy ez utóbbiak kihasználhassák a megállapodások előnyeit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a megkötött szerződésekre vonatkozó figyelemfelhívó intézkedéseket a gazdasági szereplők számára, rendszeres párbeszédet fenntartva a szakmai szövetségekkel, a vállalkozásokkal és a civil társadalommal;

63.  üdvözli, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) a CETA-ra, a TiSA-ra, a Japánnal, Chilével és a Tunéziával kötött megállapodásokra, valamint a multilaterális beruházási bíróságról szóló egyezményre vonatkozó tárgyalási megbízatások Tanács általi, valamint az Ausztráliával, az Új-Zélanddal kötendő megállapodásokra vonatkozó tárgyalási megbízatástervezet Bizottság általi nyilvánosságra hozatalát; felhívja a Tanácsot és a tagállamokat az összes tárgyalási megbízatás közzétételére, a Bizottságot pedig a jövőbeli tárgyalások megnyitására vonatkozó valamennyi megbízatástervezet nyilvánosságra hozatalára; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a tárgyalási megbízatások összeállítása és elfogadása során építsék be a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat;

64.  ismételten kéri, hogy vonják be jobban a tagállamokat, az Európai Parlamentet, a nemzeti parlamenteket, a gazdasági szereplőket és a civil társadalom és a szociális partnerek képviselőit a kereskedelempolitika és többek között a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések nyomon követésébe; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé „megerősített partnerségre” irányuló cselekvési tervet és leírást a kereskedelmi megállapodások végrehajtására;

65.  kéri a Bizottságot, hogy javítsa az egyes kereskedelmi megállapodásokkal összefüggő hatásvizsgálatok minőségét, és azok ágazati és földrajzi elemzést is tartalmazzanak; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a jobb és még inkább időben történő tájékoztatás a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó előzetes és utólagos hatásvizsgálatokban található adatokkal kapcsolatban;

66.  üdvözli a kereskedelempolitika nyomon követésével foglalkozó tanácsadó csoport felállításáról szóló bejelentést; hangsúlyozza az új testület gyors, átlátható, nyilvános és inkluzív módon történő létrehozásának fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegye közzé a tanácsadó csoport ülés- és munkadokumentumait; kéri továbbá a Bizottságot, hogy határozzon meg eljárásokat annak érdekében, hogy a tanácsadó csoport megfelelő válaszokat kapjon az általa felvetett problémákra;

67.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

INDOKOLÁS

„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia 2015-ös megjelenése óta az Unió kereskedelempolitikájának környezete átalakult, és új kihívásokat kell kezelni.

Az elmúlt két év legjelentősebb újdonsága volt többek között az Egyesült Államok fokozatos kivonulása a nemzetközi kereskedelemből és a többoldalú rendszerből, míg az ázsiai kontinens ereje tovább növekedett. Európán belül az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette azon döntését, hogy a népszavazás eredményének következtében kilép az Európai Unióból. Ezzel párhuzamosan a gazdasági környezetet a szolgáltatások és a digitális ágazat fejlődésének felgyorsulása jellemezte. A nemzetközi kereskedelmet övező nyilvános vita is egyre erőteljesebbé vált, és a polgárok számos kérdést vetettek fel; világos és pontos válaszokat kell adnunk, hogy bizonyítsuk és igazoljuk a kereskedelempolitika hasznosságát a vállalkozások és a polgárok számára.

A közös kereskedelempolitikáról szóló félidős jelentés tehát üdvözlendő, és ez az első jelentéstervezet ebben a témában, amely a Parlament 2016. július 5-i állásfoglalásában megfogalmazott kérés nyomán készült.

E jelentéstervezet célja, hogy felmérje a kereskedelempolitika végrehajtásának állását, és értékelje a megvalósult intézkedéseket. A jelentéstervezet a vonatkozó intézkedések végrehajtásának elemzésével azt is ellenőrizni kívánja, hogy betartották-e az EU által tett kötelezettségvállalásokat „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű uniós kereskedelmi stratégia közzététele óta. A jelentéstervezet a 2015 októbere és 2017 decembere közötti időszakot vizsgálja.

Az előadó elemző munkája során négy referenciadokumentumra összpontosított:

–  a Bizottság által 2015 októberében kiadott „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű kereskedelmi és beruházási stratégia,

–  a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i európai parlamenti állásfoglalás,

–  az Unió kereskedelmi stratégiájának végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés a végrehajtás megkezdése után két évvel, amelyet a Bizottság 2017. szeptember 14-én tett közzé – COM(2017)0491,

–  a Bizottság 2017. november 9-én közzétett jelentése a szabadkereskedelmi megállapodások 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti végrehajtásáról (COM(2017)0654).

Az előadó a közös kereskedelmi stratégia azon fő ágait tekinti át, amelyeket az EU kereskedelempolitikájának követnie kell.

A világ legnagyobb kereskedelmi hatalmaként az Európai Uniónak kereskedelempolitikája végrehajtása során elő kell mozdítania a vállalkozások és a polgárok érdekeit, egyúttal betartandó szabályok, többek között a viszonosság alapelve alapján törekednie kell a tisztességes és mindenki számára méltányos kereskedelem célkitűzésének megvalósítására. A jelentéstervezet beszámol a Bizottság multilaterális, plurilaterális és bilaterális tárgyalásainak jelenlegi állásáról, valamint a tisztességtelen verseny elleni fellépés keretében elfogadott eszközökről.

Emellett a jelentéstervezet hangsúlyt helyez arra is, hogy a kereskedelempolitika végrehajtását és nyomon követését az Európai Unió kereskedelmi stratégiájának szerves részévé kell tenni. Az európai vállalkozások nem használják ki eléggé a szabadkereskedelmi megállapodások által kínált előnyöket, míg a partnerországok vállalkozásai sokkal nagyobb mértékben élnek a kereskedelmi kedvezményekkel. Ugyanakkor a megállapodások tartalmának alkalmazása és az európai eszközök gazdasági szereplők és fogyasztók általi kihasználása döntő fontosságú. A jelentéstervezet elemzi a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló első bizottsági jelentést, és észrevételeket fűz ahhoz.

Az előadó a kereskedelmi stratégia olyan konkrét rendelkezéseinek végrehajtását is megvizsgálta, amelyek az megközelítésének EU offenzív elemeit képezik, és amelyeket tiszteletben kell tartani; Ezek közé tartozik a földrajzi jelzések elismerése és védelme, a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés – figyelembe véve az EU piacának nyitottságát –, valamint a kkv-kra vonatkozó egyedi rendelkezések beillesztése.

A kereskedelmi megállapodások és eszközök végrehajtása révén a kereskedelempolitika hozzájárul az Európai Unió – az Európai Unióról szóló szerződés 1. és 2. cikkében meghatározott – értékeinek előmozdításához is, emellett pedig támogatnia kell az értéklánc felelősségteljes kezelését. Az előadó ezért a Bizottság által 2015 óta bevezetett eszközöket és az e célok érdekében végrehajtott fellépéseket is vizsgálja.

Végezetül az előadó rámutat arra, hogy elengedhetetlen a közös kereskedelempolitika végrehajtásával kapcsolatos átláthatóság növelése, különösen a kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások során. A kereskedelempolitikával kapcsolatban európai és nemzeti szinten folytatott jobb kommunikáció az érdekelt felek jobb tájékoztatását is lehetővé teszi.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (26.2.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről
(2017/2070(INI))

A vélemény előadója: Doru-Claudian Frunzulică

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem nem önmagában való cél, ugyanakkor a fenntartható fejlesztési célokkal és az emberi jogok előmozdításával összhangban lévő inkluzív és tisztességes kereskedelempolitika olyan fontos elem, amely hozzájárulhat a szegénység felszámolásához; emlékeztet a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvére, amely előírja, hogy a fejlődő országokat nagy valószínűséggel érintő szakpolitikákban vegyék figyelembe a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit; szorgalmazza a fenntartható fogyasztási és termelési modellek biztosítását, és hangsúlyozza, hogy az inkluzív és tisztességes kereskedelempolitikának szigorúan tiszteletben kell tartania az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) keretében létrejött Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeket, hogy tisztességes módon és következetesen hozzájáruljon a szegénység felszámolásához, valamint a társadalmi és éghajlati igazságossághoz;

2.  ismételten hangsúlyozza a többoldalú rendszerek fontosságát, mint az inkluzív globális kereskedelmi rendszer elérésének leghatékonyabb módját; üdvözli a legkevésbé fejlett országok WTO-mentességének 2033-ig való kiterjesztését a gyógyszerkészítményekre; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi rendelkezések ne hátráltassák a gyógyszerekhez való hozzáférést, és hogy a TRIPS+ megállapodásnak az adatkizárólagossághoz hasonló rendelkezései ne alkossák a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodások részét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a preferenciális kereskedelmi megállapodásoknak a fejlődő országokra gyakorolt hatását, köztük a preferenciaerózió, illetve az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal a kereskedelemnek és a beruházásnak a fejlődő országoktól a fejlett országok felé való elmozdulásának hatását;

4.  hangsúlyozza a kereskedelmi megállapodásokban a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi szabványokra vonatkozó átfogó rendelkezések fontosságát; tudomásul veszi, hogy jelenleg vita zajlik annak lehetőségéről, hogy minden kereskedelmi megállapodásba foglaljanak bele egy kötelező erejű és érvényesíthető fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről; kitart amellett, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba és preferenciális kereskedelmi rendszerekbe szigorú rendelkezéseket kell beépíteni az adókijátszás és az adókikerülés kezelése érdekében;

5.  üdvözli a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló rendelet[1] elfogadását, és annak gyors végrehajtására szólít fel, a kísérő intézkedések végrehajtását is beleértve; ösztönzi a Bizottságot, hogy vezessen be nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot a globális ellátási láncokban, különösen a ruházati ágazatban;

6.  felhívja a Bizottságot és az összes nemzetközi szereplőt, hogy tartsák be a ruházati és lábbeliiparon belüli felelős ellátási lánc tekintetében követendő, kellő gondosságra vonatkozó új OECD-iránymutatásokat;

7.  emlékeztet arra, hogy az Unióba érkező importra vonatkozó vámadatokhoz való hozzáférés megkönnyítése növelné a globális értékláncok átláthatóságát és elszámoltathatóságát; felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse ki a vámadatokra vonatkozó követelményeket, és az exportőr és a gyártó nevét tegye a vámadatok kötelező elemévé, így növelve a globális értékláncok átláthatóságát és nyomon követhetőségét; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy keressenek megoldásokat a közérdeket képviselő szereplők számára, hogy hozzáférhessenek az Unióba importált termékekkel vagy árukkal kereskedő szereplőktől gyűjtött vámadatokhoz;

8.  sajnálja, hogy a nem pénzügyi jellegű jelentéstételi mechanizmusok bevezetése továbbra is önkéntes marad a fejlődő országokban tevékenykedő európai vállalatok számára; megjegyzi, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia céljának elérése, valamint a társadalom iránti felelősségteljes hozzáállás melletti elkötelezettség kinyilvánítása érdekében a beruházásoknak szigorú vállalati társadalmi felelősségvállalási feltételeknek kell megfelelniük, teljes adózási átláthatósággal, egyértelmű nemzetközi jogi keret alkalmazásával; hangsúlyozza, hogy a beruházásokat a helyi gazdaságok támogatására és tisztességes munkahelyek létrehozására kell használni, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveknek és az ILO legfontosabb munkaügyi szabványainak megfelelően; ismételten felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy egy kötelező erejű és végrehajtható nemzetközi szerződés kidolgozása érdekében konstruktívan vegyenek részt a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal az emberi jogok vonatkozásában foglalkozó kormányközi munkacsoportban;

9.  hangsúlyozza, hogy a beruházók jogainak és kötelezettségeinek kiegyenlítése érdekében meg kell reformálni a nemzetközi beruházási előírásokat, például lehetővé kell tenni az érintett egyének számára, hogy keresetet indítsanak a kötelező előírásokat megsértő külföldi beruházók ellen, és jogorvoslatot kapjanak;

10.  emlékeztet rá, hogy az uniós kereskedelmi és beruházási politikának globálisan hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez, a regionális integrációhoz és a fejlődő országoknak a regionális, majd végső soron a globális értékláncokba történő bevonásához, gazdasági diverzifikáció segítségével, melyhez méltányos és fejlődésbarát globális kereskedelmi szabályokra van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy politikai és technikai segítségnyújtás révén továbbra is támogassa egy méltányos afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet fejlődését;

11.  tudomásul veszi a gazdasági partnerségi megállapodások megkötése és végrehajtása terén elért előrelépést; úgy véli, hogy mélységében elemezni kell ezeknek az afrikai gazdaságra és annak ágazataira, azok munkaerőpiacára, valamint az Afrikán belüli régióközi kereskedelem előmozdítására gyakorolt hatásait; felhívja a Bizottságot, hogy a hiteles partnerség szellemében a lezáratlan kérdések tisztázása érdekében vigye előre a párbeszédet; emlékeztet arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások aszimmetrikus megállapodások, melyekben a fejlesztési és kereskedelmi szempontoknak azonos súlyt kell kapniuk; ezzel összefüggésben felhív a kísérő rendelkezések, köztük az EFA-források kifizetésének időbeli végrehajtására;

12.  üdvözli továbbá a CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás végrehajtását; megjegyzi, hogy további figyelemfelkeltésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a CARICOM-országok részesülhessenek a megállapodás nyújtotta előnyökből; üdvözli a konzultatív vegyes bizottság létrehozását, de sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli civil társadalmi intézmények időben történő összehívására;

13.  tudomásul veszi az AKCS Miniszterek Tanácsa 2017. december 5–6-i 12/CVI/17. sz. határozatát[2], és ösztönzi a Bizottságot annak felmérésére, hogy fel lehet-e állítani egy olyan programot, amely segítene a fejlődő országoknak abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az európai jogszabályok változásaihoz és ezeknek a gazdaságukra gyakorolt következményeihez, hogy meg tudják hozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy exporttermékeik továbbra is eljuthassanak az európai piacra;

14.  hangsúlyozza stabil nyomon követési mechanizmusok fontosságát a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban; emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések nyomon követéséhez és végrehajtásához tartós és átfogó együttműködésre van szükség a civil társadalmi szervezetekkel, beleértve a helyi partnereket is; felszólítja az Uniót az olyan egyoldalú kereskedelmi preferenciákhoz, mint a GSP-hez vagy a GSP+-hoz kapcsolódó emberi jogi feltételek tényleges végrehajtásának és nyomon követésének biztosítására; üdvözli e tekintetben, hogy európai uniós megfigyelő missziókat küldenek minden GSP+ országba, és sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el az eredményjelentések kritikai értékelését annak megállapítása céljából, hogy a kereskedelmi kedvezmények fejlesztési sikerrel járnak-e;

15.  üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések kidolgozását a latin-amerikai országokkal folytatott, most zajló tárgyalások során; hangsúlyozza, hogy szükség van a nemek közötti egyenlőség további érvényesítésére az EU kereskedelmi politikájában;

16.  hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás betartása céljából – amit valamennyi jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásban „alapvető rendelkezésnek” kell tekinteni – az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítések támogatása érdekében ki kell igazítani a kereskedelmi politikákat;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, György Hölvényi, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Thierry Cornillet, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Paul Rübig, Rainer Wieland

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

16

+

ALDE

Thierry Cornillet, Paavo Väyrynen

ECR

Eleni Theocharous

EFDD

Ignazio Corrao

PPE

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, György Hölvényi, Cristian Dan Preda, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Željana Zovko

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon

4

-

ECR

Nirj Deva

EFDD

Mireille D’Ornano

GUE/NGL

Lola Sánchez Caldentey

NI

Eleftherios Synadinos

1

0

VERTS/ALE

Maria Heubuch

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

  • [1]  Az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-i (EU) 2017/821 rendelete a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról, HL L 130., 2017.5.19., 1.o.
  • [2]  Az AKCS Miniszterek Tanácsa 2017. december 5–6-án, Brüsszelben tartott 106. ülésén hozott 12/CVI/17. sz. határozat.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Karoline Graswander-Hainz, Nadja Hirsch, Yannick Jadot, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eric Andrieu, Goffredo Maria Bettini, Reimer Böge, Klaus Buchner, Dita Charanzová, Agnes Jongerius, Frédérique Ries

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Dita Charanzová, Nadja Hirsch, Frédérique Ries

ECR

David Campbell Bannerman, Emma McClarkin, Joachim Starbatty, Jan Zahradil

EFDD

Tiziana Beghin

GUE/NGL

Helmut Scholz

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Reimer Böge, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Sorin Moisă, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler

S&D

Eric Andrieu, Goffredo Maria Bettini, Karoline Graswander-Hainz, Agnes Jongerius, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Yannick Jadot

2

-

EFDD

William (The Earl of) Dartmouth

ENF

France Jamet

1

0

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. május 25.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat