JELENTÉS a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
6.7.2018 - (COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD)) - ***I
Jogi Bizottság
Előadó: Axel Voss
A vélemény előadója (*):
Catherine Stihler
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke
- AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
- VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
- ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
- AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– – tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0593),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0383/2016),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére[1],
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0245/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez azzal, hogy a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat. |
(2) A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek hozzájárulnak a belső piac működéséhez, magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, megkönnyítik a jogrendezést és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul egy valóban integrált belső piac megfelelő működéséhez; digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni a belső piac széttöredezését. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat. |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek átláthatóságára vonatkozóan is. |
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját, a vonatkozó szabályozásnak pedig időtállóaknak kell lennie, és mint ilyen, nem korlátozhatja a technológiai fejlődést. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő és tisztességes piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogok gyakorlására és érvényesítésére, az online szolgáltatók platformjain lévő műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek és a védett művek e szerződések szerinti felhasználásához kapcsolódó elszámolások átláthatóságára vonatkozóan is. |
|
__________________ |
__________________ |
|
26 COM(2015) 626 final. | |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben32 foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki. |
(4) Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2000/31/EK27a, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU32 európai parlamenti és tanácsi irányelvekben foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki. |
|
_________________ |
_________________ |
|
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20–28. o.). |
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20–28. o.). |
|
|
27a Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). |
|
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10–19. o.). |
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10–19. o.). |
|
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28–35. o.). |
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28–35. o.). |
|
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16–22. o.). |
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16–22. o.). |
|
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5–12. o.). |
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5–12. o.). |
|
32Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72–98. o.). |
32Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72–98. o.). |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) A kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet át kell dolgozni. |
(5) A kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, az innováció, a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni az innováció és a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. Ezért az ezen a területen meglévő, megfelelően működő kivételeket továbbra is alkalmazni kell a tagállamokban, feltéve, hogy azok nem korlátozzák az ezen irányelvben előírt kivételek vagy a korlátozások hatályát. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet át kell dolgozni. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) Az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások méltányos egyensúlyt hivatottak biztosítani egyrészről a szerzők és más jogosultak, másrészről a felhasználók jogai és érdekei között. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a művek vagy más teljesítmények rendes hasznosítására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. |
(A magyar változatot nem érinti.) |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával a kutatók nagy mennyiségű információt dolgozhatnak fel, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre. |
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. A szöveg- és adatbányászat nagy mennyiségű, digitálisan tárolt információ olvasását és elemzését teszi lehetővé, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(8a) A szöveg- és adatbányászat megvalósításához a legtöbb esetben először hozzá kell férni az információhoz, majd pedig többszörözni kell azt. Általában csak az információ normalizálása után dolgozható fel az információ szöveg- és adatbányászat révén. Ha van információhoz való jogszerű hozzáférés, az információ normalizálásakor valósul meg a szerzői joggal védett felhasználás, mivel ez az információ formátumának megváltoztatásával vagy az információ adatbázisból olyan formátumba történő kimásolásával vezet többszörözéshez, amelyen szöveg- és adatbányászat végezhető el. A szöveg- és adatbányászati technológia használatakor a szerzői joggal kapcsolatos eljárás következésképpen nem maga a szöveg- és adatbányászati eljárás, amely a digitálisan tárolt, normalizált információ olvasásából és elemzéséből áll, hanem a hozzáférési eljárás és az az eljárás, amellyel megtörténik az információ normalizálása az információ automatizált számítógépes elemzésének lehetővé tétele céljából, amennyiben ez az eljárás adatbázisból történő kimásolással vagy többszörözéssel jár. Az ebben az irányelvben előírt, szöveg- és adatbányászati célokra vonatkozó kivételeket a szerzői joggal kapcsolatos olyan eljárásokra való hivatkozásként kell értelmezni, amelyek a szöveg- és adatbányászat lehetővé tételéhez szükségesek. Ahol a szerzői jog területét érintő meglévő jogszabályok nem alkalmazhatók szöveg- és adatbányászat használatára, az ilyen felhasználásokat ez az irányelv nem érintheti. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre. |
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében a kutatóhelyek számára kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A tudományos kutatást végző oktatási intézményeknek és kulturális örökséget ápoló intézményeknek is a szöveg- és adatbányászati kivétel hatálya alá kell tartozniuk, feltéve, hogy a kutatás eredményeiből nem származik előnye egy, különösen az ilyen szervezetek felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozásnak. Abban az esetben, ha a kutatás köz-magán társulás keretében zajlik, a köz-magán társulásban részt vevő vállalkozásnak is jogszerű hozzáféréssel kell rendelkeznie a művekhez és egyéb teljesítményekhez. A szöveg- és adatbányászat céljaira készült többszörözés és kimásolt tartalom biztonságos módon kerül tárolásra oly módon, hogy biztosítva legyen, hogy a másolatokat csak tudományos kutatás céljaira használják. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(13a) Az innováció magánszférában történő ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a kötelező erejű kivételen túlmutató kivételt határozhassanak meg, amennyiben az abban említett művek és egyéb teljesítmények felhasználását a jogosultak nem zárták ki kifejezetten, többek között géppel olvasható formátumban. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. Amennyiben a kulturális örökséget ápoló intézmények oktatási célokkal rendelkeznek és oktatási tevékenységekben vesznek részt, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezeket az intézményeket e kivétel szerinti oktatási intézménynek tekinthessék, amennyiben azok oktatási tevékenységéről van szó. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A felhasználásra vonatkozó kivételt vagy korlátozást mindaddig meg kell adni, amíg a felhasznált mű vagy egyéb teljesítmény megjelöli a forrást, többek között a szerző nevét, feltéve, hogy ez gyakorlati okokból nem bizonyul kivitelezhetetlennek. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának – amikor kézzelfogható oktatási tevékenységet végeznek, ideértve azt is, amikor az az oktatási intézmény, például könyvtár vagy kulturális örökséget ápoló intézmény helyiségein kívül valósul meg mindaddig, amíg az az oktatási intézmény felelősségi körében történik – a digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus környezetén keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(16a) Biztonságos elektronikus környezeten digitális oktatási és tanulási környezetet kell érteni, amelyhez a hozzáférés megfelelő hitelesítési eljárással az oktatási intézmény tanáraira és tanulási programban részt vevő tanulókra és diákokra korlátozódik. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. |
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Az ilyen engedélyek kollektív engedélyezési megállapodások, kiterjesztett kollektív engedélyezési megállapodások és olyan engedélyek formáját ölthetik, amelyekről „blanketta” engedélyként kollektív tárgyalásokat folytattak annak érdekében, hogy ne az oktatási intézményeknek kelljen egyénileg tárgyalásokat folytatniuk a jogosultakkal. Az ilyen engedélyeknek megfizethetőeknek kell lenniük és legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra kell vonatkozniuk. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra vagy oktatási intézményben történő oktatásra szánt anyagokra, vagy kottákra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő ezen engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni olyan rendszerek kialakítását, amelyek biztosítják a jogosultakat megillető méltányos díjazást az ezen kivételek vagy korlátozások szerinti használatért. A tagállamokat olyan rendszerek – például egyszeri kifizetéseket biztosító rendszerek – használatára kell ösztönözni, amelyek nem jelentenek adminisztratív terhet. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(17a) Azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy megfelelő engedélyek elérhetőségéhez köti a kivétel alkalmazását, a jogbiztonság biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni, hogy e kivétel keretében milyen feltételek mellett használhatják fel az oktatási intézmények a jogvédett műveket vagy egyéb teljesítményeket, illetve fordítva, mikor kell engedélyezési rendszer szerint eljárnia. |
Indokolás | |
A javasolt módosításra azért van szükség, hogy garantálják a jogbiztonságot azokban az esetekben, amikor valamely tagállam úgy dönt, hogy megfelelő engedélyek elérhetőségéhez köti a kivétel alkalmazását. | |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen intézmények általi megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(19) Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a kulturális örökséget ápoló intézmények által végzett megőrzést illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést és a megőrzési módszerek kulturális örökséget ápoló intézmények általi megosztását a belső piacon, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. |
(19) Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a megőrzés céljából végrehajtott többszörözési cselekményeket illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést, a megőrzési módszerek megosztását és a határokon átnyúló megőrzési hálózatok létrehozását a megőrzésben részt vevő belső piaci szervezetekben, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. Ez negatív hatással lehet a kulturális örökség megőrzésére. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. |
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás, az eredeti hordozóanyagok romlása vagy a művek biztosítása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. A kutatóhelyek vagy közszolgálati műsorszolgáltató szervezetek archívumait kulturális örökséget ápoló intézményeknek, és ezért ezen kivétel kedvezményezettjeinek kell tekinteni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e kivétel alkalmazásában olyan rendelkezéseket tarthassanak fenn, hogy a nyilvánosan hozzáférhető galériákat múzeumként kezelhessék. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a kulturális örökséget ápoló intézmény tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján. |
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha az ilyen művek vagy egyéb teljesítmények példányai ezen szervezetek tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása, engedélyezési megállapodás, köteles példányok vagy hosszú lejáratú kölcsönzés alapján. Azok a művek vagy egyéb teljesítmények, amelyeket a kulturális örökséget ápoló intézmények ideiglenesen harmadik fél szerverén keresztül érnek el, nem tekintendők úgy, hogy gyűjteményük állandó részét képezik. |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21a) A technológiai fejlesztések következtében olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások jelentek meg, amelyek révén a felhasználók különféle formákban és különböző célokból – például egy gondolat illusztrálása, kritika, paródia vagy akár utánzás céljából – tölthetnek fel vagy tehetnek elérhetővé tartalmakat. Az ilyen tartalmakban már korábban létező művek vagy egyéb teljesítmények olyan rövid részletei fordulhatnak elő, amelyeket e felhasználók módosíthattak, összeállíthattak vagy átalakíthattak. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 21 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21b) Annak ellenére, hogy a jelenlegi kivételek illetve korlátozások esetében vannak átfedések, például az idézetek és a paródiák tekintetében, a 2001/29/EK irányelv 5. cikke nem vonatkozik a felhasználó által feltöltött vagy elérhetővé tett valamennyi tartalomra, amely észszerű mértékben tartalmaz részleteket szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből. Ez a helyzet jogbizonytalanságot idéz elő a felhasználók számára. Ezért új speciális kivételt kell megállapítani a szerzői jogvédelem alatt álló, korábban létező művek vagy egyéb teljesítmények részleteinek a felhasználók által feltöltött vagy elérhetővé tett tartalmakban történő jogszerű felhasználásának lehetővé tétele érdekében. Amennyiben a felhasználó által feltöltött vagy elérhetővé tett tartalom egy jogvédelem alatt álló műből vagy egyéb teljesítményből származó idézet vagy részlet rövid és arányos, jogszerű célból történő felhasználásával jár, e felhasználásra az irányelvben meghatározott kivétel szerinti védelem vonatkozik. Ez a kivétel kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazható, amelyek nem sértik az érintett mű vagy egyéb teljesítmény rendes hasznosítását, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. Az ilyen jellegű sérelem értékelése céljából adott esetben az érintett tartalom eredetiségének mértékét, a felhasznált idézet vagy részlet hosszát vagy terjedelmét, az érintett tartalom professzionális jellegét vagy az okozott anyagi kárt mindenképpen meg kell vizsgálni, azonban a kivétel jogszerű alkalmazásának megakadályozása nélkül. E kivétel nem sértheti az érintett mű vagy egyéb teljesítmény szerzőinek személyhez fűződő jogait. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 21 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21c) Az ezen irányelv 13. cikkének hatálya alá tartozó, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a már meglévő művek részleteinek felhasználása esetén nem élhetnek a saját javukra az irányelvben meghatározott kivétellel a szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből származó idézeteknek vagy részleteknek a felhasználók által az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról feltöltött vagy elérhetővé tett tartalmakban történő felhasználása tekintetében annak érdekében, hogy csökkentsék az ezen irányelv 13. cikke szerinti kötelezettségeik terjedelmét. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(22) A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmények korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sosem szánták üzleti célra. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művekhez fűződő jogok engedélyezését, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon. |
(22) A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmények korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sohasem voltak kereskedelmi forgalomban. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művek használatát, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(22a) Már több tagállam is bevezetett kiterjesztett közös engedélyezési rendszert, jogi felhatalmazásokat vagy jogi vélelmeket, ami megkönnyíti a kereskedelemben már nem kapható művek engedélyezését. Figyelembe véve azonban a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményeiben lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségét, valamint a tagállamok közös jogkezelési gyakorlatai és kulturális alkotó ágazatai közötti eltéréseket, az ilyen intézkedések nem jelenthetnek megoldást valamennyi esetben, például mert bizonyos típusú művek és egyéb teljesítmények esetében nincs közös jogkezelési gyakorlat. Kifejezetten az ilyen esetekben ezért lehetővé kell tenni a kulturális örökséget ápoló intézmények számára, hogy az állandó gyűjteményükben lévő, kereskedelemben már nem kapható műveket online módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák egy szerzői és szomszédos jogi kivétel szerint. Miközben a kereskedelemben már nem kapható művek határokon átnyúló felhasználásának lehetővé tétele érdekében feltétlenül harmonizálni kell az új, kötelező erejű kivétel hatályát, a tagállamok számára mindazonáltal lehetővé kell tenni a kulturális örökséget ápoló intézményekkel nemzeti szinten kötött kiterjesztett közös engedélyezési megállapodások használatát vagy további használatát a művek azon kategóriái számára, amelyek a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét képezik. Az engedély feltételeiről szóló megállapodás hiánya nem értelmezendő az engedélyezésen alapuló megoldások elérhetőségének hiányaként. Az e kivétel alá tartozó felhasználásokra ugyanazokat a kívülmaradási és közzétételi követelményeket kell alkalmazni, mint az engedélyezési mechanizmus által engedélyezett felhasználásokra. Annak biztosítása érdekében, hogy a kivétel csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazandó, és hogy a jogbiztonság garantálva van, a tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló szervezetekkel egyeztetve megfelelő időközönként meghatározzák, hogy mely ágazatokban és milyen típusú művek esetében nem állnak rendelkezésre engedélyezésen alapuló megfelelő megoldások, amely esetben a kivételt kell alkalmazni. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a megfelelő közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(24) Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
(24) Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer, amelyet a tagállamoknak is támogatniuk kell. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett engedélyezési mechanizmusok vagy kivételek műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(25) A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek jogosultakkal, felhasználókkal és közös jogkezelő szervezetekkel. |
(25) A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok, valamint az ezen irányelv által bevezetett, a kereskedelemben már nem kapható művek felhasználására vonatkozó megoldások használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek jogosultakkal, kulturális örökséget ápoló intézményekkel és közös jogkezelő szervezetekkel. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(26) A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok ne terjedjenek ki a harmadik országban első alkalommal kiadott vagy kiadás hiányában először sugárzott művekre és egyéb teljesítményekre, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található. A mechanizmusok csak abban az esetben vonatkozhatnak harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, ha e műveket vagy egyéb teljesítményeket valamely tagállam területén adják ki, vagy kiadás hiányában sugározzák első alkalommal, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely tagállamban van. |
(26) A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok és kivétel ne terjedjenek ki a harmadik országban első alkalommal kiadott vagy kiadás hiányában először sugárzott művekre és egyéb teljesítményekre, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található. A mechanizmusok csak abban az esetben vonatkozhatnak harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, ha e műveket vagy egyéb teljesítményeket valamely tagállam területén adják ki, vagy kiadás hiányában sugározzák első alkalommal, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely tagállamban van. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(27) Mivel a tömeges digitalizálási projektek jelentős beruházást igényelhetnek a kulturális örökséget ápoló intézményektől, így az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy ezek az intézmények méltányos bevételre tegyenek szert az engedély költségeinek, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek és egyéb teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásoknak a fedezésére. |
(27) Mivel a tömeges digitalizálási projektek jelentős beruházást igényelhetnek a kulturális örökséget ápoló intézményektől, így az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy ezek az intézmények fedezzék az engedély költségeit, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek és egyéb teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásokat. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(28) Megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni a kereskedelemben már nem kapható műveknek és egyéb teljesítményeknek a kulturális örökséget ápoló intézmények által az ezen irányelv szerinti engedélyezési mechanizmusok alapján történő jövőbeli vagy folyamatos felhasználásával, valamint a műveikre és egyéb teljesítményükre szóló engedélyek alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat. Ez különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik. Ezért helyénvaló rendelkezni olyan egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról, amelyen keresztül az Unió a határokon átnyúló használat megkezdése előtt észszerű időre nyilvánosságra hozhat ilyen információkat. A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni harcban, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő európai portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni. |
(28) Megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni a kereskedelemben nem kapható műveknek és egyéb teljesítményeknek a kulturális örökséget ápoló intézmények által az ezen irányelv szerinti engedélyezési mechanizmusok, illetve kivétel alapján történő jövőbeli vagy folyamatos felhasználásával, valamint a műveikre és egyéb teljesítményükre szóló engedélyek, illetve kivétel alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat. Ez különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik. Ezért helyénvaló rendelkezni olyan egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról, amelyen keresztül az Unió a határokon átnyúló használat megkezdése előtt észszerű időre nyilvánosságra hozhat ilyen információkat. A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni harcban, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő európai portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(28a) Annak érdekében, hogy a kereskedelemben nem kapható művekre kidolgozott engedélyezési mechanizmusok megfelelőek legyenek, jól működjenek és a jogosultaknak megfelelő védelmet nyújtsanak, hogy az engedélyeket megfelelően közzétegyék és a jogi tisztázottság biztosított legyen, figyelemmel a közös jogkezelő szervezetek képviseltetettségére és a művek besorolására, a tagállamoknak ágazatonként külön párbeszédet kell folytatniuk az érdekelt felekkel. |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(30) Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok online videotékáknak történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében ez az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre tárgyalási mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek pártatlan szerv segítségét vegyék igénybe. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakmai és külső tanácsadással kell segítenie őket a tárgyalások során. Mindezekre tekintettel a tagállamoknak kell határozniuk a tárgyalási mechanizmus működésének feltételeiről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, valamint a költségviselésről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak. |
(30) Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok online videotékáknak történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében a tagállamoknak be kell vezetniük egy meglévő vagy újonnan létrehozott nemzeti szerv által irányított tárgyalási mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek pártatlan szerv segítségét vegyék igénybe. Az e tárgyalási mechanizmusban való részvételnek és a megállapodások későbbi megkötésének önkéntesnek kell lennie. Ha a tárgyalásban különböző tagállamokból származó felek érintettek, akkor e feleknek előzetesen meg kell állapodniuk az illetékes tagállamról, amennyiben úgy döntenek, hogy igénybe veszik a tárgyalási mechanizmust. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakszerű, pártatlan külső tanácsadással kell segítenie őket a tárgyalások során. Mindezekre tekintettel a tagállamoknak kell határozniuk a tárgyalási mechanizmus működésének feltételeiről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, a felmerülő költségek viseléséről, valamint e szervek összetételéről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(30a) Az Unió örökségének megőrzése rendkívül fontos, és erősíteni kell a jövő nemzedékek javára. Ezt elsősorban a közzétett örökség védelme révén kell elérni. Ezért gondoskodni kell uniós köteles példányok megőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon az Unióval kapcsolatos olyan kiadványok szisztematikus gyűjtése, mint az uniós jog, az Unió története és az integráció, az uniós politika és az uniós demokrácia, az intézményi, parlamenti ügyek és szakpolitikák, amelyek az Unió szellemi nyilvántartását és jövőbeli közzétett örökségét képviselik. Ezt az örökséget nem csak az Uniót érintő ügyekkel foglalkozó kiadványok számára előirányzott uniós levéltár létrehozása révén kell megőrizni, hanem azt az Unió polgárai és a jövő nemzedékek számára is elérhetővé kell tenni. Az Európai Parlament Könyvtárát mint az uniós polgárokat közvetlenül képviselő egyetlen uniós intézmény könyvtárát kell uniós letéti könyvtárnak kijelölni. A kiadókra, a nyomdákra és az importőrökre nehezedő túl nagy teher elkerülése érdekében csak elektronikus kiadványokat, például e-könyveket, e-újságokat és e-folyóiratokat szabad az Európai Parlament Könyvtárában elhelyezni, amelynek az Európai Parlament Könyvtárában elhelyezett uniós köteles példányokat az olvasók rendelkezésére kell bocsátania kutatási vagy tanulmányozási célra, az Európai Parlament Könyvtárának ellenőrzése alatt. Ezeket a kiadványokat nem szabad online módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A kiterjedt platformok és a sajtókiadványok kiadói – ezen belül például a hírügynökségek – közötti növekvő egyenlőtlenség hatására a regionális médiakörnyezet már most észrevehető hanyatlást mutat. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói és a hírügynökségek problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért a digitális felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni. |
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele és ezáltal a megbízható információk rendelkezésre állásának garantálása érdekében. Ezért a tagállamoknak a digitális felhasználási módokat illetően uniós szintű jogi védelemben kell részesíteniük az Unióban található sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni az említett felhasználásokért járó méltányos és arányos javadalmazás biztosítása érdekében. Ennek köréből ki kell zárni a magáncélú felhasználást. Másrészről, a keresőmotorokban való megjelenítés nem tekinthető méltányos és arányos javadalmazásnak. |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük e jogokat ugyanazon, kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezések alapján szabályozni, mint amelyek a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra vonatkoznak, ideértve az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. |
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. Függetlenül attól, hogy a sajtókiadványokba beépített művek szerzői megfelelő díjazásban részesülnek műveiknek a sajtókiadvány kiadója részére történő engedélyezés alapján történő felhasználásáért, azok a szerzők, akiknek műveit sajtókiadványokba építik be, megfelelő részesedésre jogosultak azon kiegészítő bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi bizonyos jellegű másodlagos felhasználásáért, az ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett jogok vonatkozásában. A szerzőknek járó ellenszolgáltatás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a sajtókiadványokba beépített művekre vonatkozó, az adott iparágra jellemző engedélyezési előírásokat, amelyeket az érintett tagállamban megfelelőként fogadnak el; a szerzők részére megállapított ellenszolgáltatás nem befolyásolhatja azokat az engedélyezési feltételeket, amelyekről a szerző és a sajtókiadvány kiadója állapodott meg a szerző cikkének a sajtókiadvány kiadója általi felhasználására vonatkozóan. |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni annak előírását, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből, míg a követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket. |
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványok és zenei kiadványok kiadóinak tevékenysége a szerzőkkel kötött szerződéses megállapodásokra épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre és jogokat szereznek, beleértve egyes területeken a szerzők és kiadók közös jogkezelő szervezetein belül az ellenszolgáltatásból való részesedés követelésének jogát, és ezért előfordulhat, hogy bevételektől esnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni, hogy az ellenszolgáltatás megosztását biztosító egyenértékű rendszerről gondoskodjanak, amennyiben az adott tagállamban 2015. november 12. előtt ilyen rendszer működött. Az ellenszolgáltatás szerzők és kiadók közötti megosztásának arányát megállapíthatják a szerzők és a kiadók nevében eljáró közös jogkezelő szervezet belső felosztási szabályai, vagy maguk a tagállamok jogszabályok vagy rendeletek útján, összhangban azzal az egyenértékű rendszerrel, amely 2015. november 12. előtt működött az adott tagállamban. Ez a rendelkezés nem érinti a tagállamokban a haszonkölcsönbe adásra, a nem a szerzői jogok alóli kivételeken vagy korlátozásokon alapuló jogkezelésre, például a kiterjesztett közös engedélyezési rendszerekre vagy a nemzeti jog alapján a díjazáshoz kapcsolódó jogokra vonatkozó megállapodásokat. |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(36a) A kulturális és kreatív ágazatok (kki-k) a növekedés motorjaiként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosításában, valamint stratégiai helyzetüknek köszönhetően tovagyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára. Ezenfelül az ikt területén a kki-k az európai innováció és fejlesztés motorjai. Az európai kulturális és kreatív ágazatok több mint 12 millió teljes munkaidős munkahelyet biztosítanak, vagyis az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatják, emellett megközelítőleg 509 milliárd EUR hozzáadott értéket teremtenek GDP-ben kifejezve (az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-a). A szerzői és szomszédos jogok védelme a kki-k bevételeinek központi elemét jelenti. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte. |
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a szerzői joggal védett tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Az online szolgáltatások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására. Azonban amellett, hogy lehetővé teszik a változatosságot és a tartalomhoz való egyszerű hozzáférést, kihívásokat is teremtenek a szerzői joggal védett tartalmaknak a jogosultak engedélye nélküli feltöltése esetén. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte, mivel a felhasználók által feltöltött tartalmat rendelkezésre bocsátó egyes szolgáltatók nem kötnek engedélyezési megállapodást arra hivatkozva, hogy ők a 2000/31/EK irányelv szerinti „védett adatkikötőkre” vonatkozó mentesség hatálya alá tartoznak. |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(37a) Egyes információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat arra terveztek, hogy szokásos használatuk keretében hozzáférést biztosítsanak a felhasználóik által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakhoz vagy egyéb teljesítményhez. Az online tartalommegosztó szolgáltató ezen irányelv szerinti meghatározása olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat foglal magában, amelyek egyik fő célja a felhasználóik által feltöltött vagy elérhetővé tett, szerzői joggal védett tartalmak tárolása és nyilvános hozzáférhetővé tétele vagy közvetítése, valamint azok optimalizálása, ezen belül többek között a feltöltött művek vagy egyéb teljesítmények megjelenítésének, címkézésének, bemutatásra való kiválasztásának és összeállításának támogatása, tehát valamilyen aktív közreműködés. Az online tartalommegosztó szolgáltatók ezen irányelv szerinti meghatározásába nem tartoznak bele a nem üzleti minőségben eljáró szolgáltatók, például az online enciklopédiák, továbbá az olyan online szolgáltatók, amelyeknél a tartalmak feltöltése valamennyi érintett jogosult engedélyével történik, például az oktatási vagy tudományos adattárak. Az egyéni felhasználásra, közvetlen nyilvános hozzáférés nélkül felhőszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére irányuló platformok, valamint a fő tevékenységként fizikai áruk online kiskereskedelmével foglalkozó online piacterek ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak. |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(38) Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
(38) Az online tartalommegosztó szolgáltatók a nyilvánossághoz való közvetítést végeznek, ezért felelősséggel tartoznak a tartalmaikért. Következésképpen méltányos és megfelelő engedélyezési megállapodásokat kell kötniük a jogosultakkal, így rájuk nem vonatkozhat a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentesség. |
|
|
A jogosult nem kötelezhető engedélyezési megállapodás kötésére. |
|
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
A 2000/31/EK irányelv 14. cikkének rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
|
|
Ha engedélyezési megállapodások kötésére kerül sor, azoknak azonos terjedelemben és hatállyal tartalmazniuk kell a felhasználók felelősségét is, amennyiben nem üzleti minőségben járnak el. |
|
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
Az online tartalommegosztó szolgáltatóknak az engedélyezési megállapodások működése érdekében megfelelő és arányos intézkedéseket kell tenniük a felhasználóik által feltöltött művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
|
|
A jogosultakkal kötött megállapodás hiányában az online tartalommegosztó szolgáltatóktól továbbá észszerűen elvárható, hogy olyan megfelelő és arányos intézkedéseket hozzanak, amelyek eredményeként a szerzői vagy szomszédos jogokat megsértő művekkel vagy egyéb teljesítményekkel kapcsolatos szolgáltatások nem lesznek elérhetőek. Az ilyen szolgáltatók fontos tartalomterjesztőnek minősülnek, így hatással vannak a szerzői joggal védett tartalmak hasznosítására. Ezeknek a szolgáltatóknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott művek vagy egyéb teljesítmények ne legyenek elérhetőek. Ezek az intézkedések azonban nem vezethetnek a felhasználók által feltöltött, nem jogsértő művek vagy egyéb teljesítmények elérhetetlenné válásához. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. |
(39) Az intézkedések működéséhez elengedhetetlen az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés. A jogosultaknak különösen át kell adniuk az online tartalommegosztó szolgáltatók részére az ahhoz szükséges releváns információkat, hogy az intézkedések alkalmazásakor azonosítani tudják a jogosultakat megillető tartalmakat. A szolgáltatóknak az alkalmazott intézkedések tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A végrehajtott intézkedések arányosságának és hatékonyságának értékelésekor megfelelően figyelembe kell venni a technológiai korlátokat és korlátozásokat, valamint a szolgáltatások felhasználói által feltöltött művek vagy egyéb teljesítmények mennyiségét vagy típusát. A 2000/31/EK irányelv 15. cikkének megfelelően – adott esetben – a szolgáltatók által alkalmazott intézkedések nem jelenthetnek általános nyomonkövetési kötelezettséget, és annak biztosítására kell korlátozódniuk, hogy a meghatározott és megfelelően bejelentett, szerzői joggal védett művek vagy egyéb teljesítmények tekintetében a szolgáltatásaik semmiféle jogosulatlan felhasználás céljára nem elérhetőek. Az ilyen intézkedések végrehajtásakor a szolgáltatóknak továbbá megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a felhasználók és a jogosultak alapvető jogai között az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően. Az alkalmazott intézkedések nem követelhetik meg a tartalmat feltöltő egyéni felhasználók személyazonosságának megállapítását, és az egyéni felhasználókra vonatkozóan az (EU) 2016/679 rendelettel1a és a 2002/58/EK irányelvvel1b összhangban nem járhatnak adatkezeléssel. Mivel az online tartalommegosztó szolgáltatók által ezen irányelv végrehajtása során alkalmazott intézkedések negatív vagy aránytalan hatással lehetnek a felhasználók által feltöltött vagy bemutatott jogszerű tartalomra, különösen amikor az érintett tartalom kivétel vagy korlátozás hatálya alá esik, az online tartalommegosztó szolgáltatóktól meg kell követelni, hogy panaszkezelési mechanizmust kínáljanak azon felhasználók javára, akiknek a tartalmát az intézkedések érintik. E mechanizmusnak lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az érintett tartalom miért képezte intézkedések tárgyát, és tartalmaznia kell a vonatkozó kivételekről és korlátozásokról szóló alapinformációkat. A mechanizmusnak minimumszabályokat kell előírnia panaszok esetére annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak elegendő információt kapjanak a panaszok kivizsgálásához és kezeléséhez. A jogosultaknak vagy képviselőiknek a beérkező panaszokra észszerű időn belül válaszolniuk kell. Amennyiben az intézkedések indokolatlannak bizonyulnak, a jogorvoslati mechanizmusért felelős platformoknak vagy megbízott harmadik félnek szükségtelen késedelem nélkül korrekciós intézkedést kell tenniük. |
|
|
__________ |
|
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). |
|
|
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.). |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 39 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(39a) A tagállamoknak olyan közvetítő mechanizmusról kell gondoskodniuk, amely lehetővé teszi a szolgáltatók és a jogosultak számára, hogy békés úton rendezzék a közöttük fennálló együttműködési megállapodások rendelkezéseiből fakadó nézeteltéréseket. A tagállamoknak ezért olyan független szervet kell kijelölniük, amely rendelkezik minden szükséges hatáskörrel és tapasztalattal ahhoz, hogy segítse a feleket a nézeteltérés rendezésében. |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 39 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(39b) A tartalomfelismerő technológiák piaca mára igen kiforrott, és az adatközpontú gazdaságban várhatóan további bővülés előtt áll. Az ilyen jellegű technológiák létezése és az ezek szolgáltatói közötti verseny révén tehát olyan piacnak kell kialakulnia, amely valamennyi vállalkozás számára méltányos a méretüktől függetlenül, és biztosítja a kkv-k gazdaságos és egyszerű piacra lépésének lehetőségét. Mindazonáltal, az említett technológiák használatára vonatkozó egyértelmű jogi kötelezettségek hiánya lehetővé teszi az említett, engedélyezési és jogkezelési célra alkalmas eszközök alkalmazásának megtagadását, különösen a domináns piaci szereplők számára. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 39 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(39c) A jogosultaknak főszabály szerint mindig méltányos és megfelelő javadalmazásban kell részesülniük. Azoknak a szerzőknek és előadóművészeknek, akik közvetítőkkel, például lemezgyártó cégekkel vagy producerekkel állnak szerződésben, méltányos és megfelelő javadalmazásban kell részesülniük azoktól, egyéni megállapodások és/vagy kollektív szerződések, kollektív jogkezelési megállapodások vagy hasonló hatályú szabályok, például közös díjazási szabályok útján. E javadalmazást kifejezetten meg kell említeni a szerződésekben minden egyes hasznosítási mód tekintetében, beleértve az online hasznosítást is. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az egyes ágazatok sajátosságait, és lehetővé kell tenni számukra, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a javadalmazás méltányosnak és megfelelőnek minősül, amennyiben azt a kollektív szerződésnek vagy a közös díjazási megállapodásnak megfelelően állapítják meg. |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. |
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy azok jogutódjai átfogó és releváns információkat osszanak meg velük, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. A szerzők és előadóművészek által elvárható információknak arányos mértékűeknek kell lenniük és ki kell terjedniük valamennyi hasznosítási módra, közvetlenül és közvetetten keletkező bevételre, köztük a merchandising-bevételekre, valamint a fizetendő javadalmazásra. A hasznosításra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az esetleges alengedélyest vagy további átvevőt azonosító információkat is. Az átláthatósági kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha az érintett jogok szerzői jogi szempontból relevánsak. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó közvetlen és közvetett bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait, továbbá a szerzőnek vagy az előadóművésznek a műhöz való hozzájárulása jellegét. A szerződés kiigazítására vonatkozó ilyen igényt a szerző vagy az előadóművész nevében az őt képviselő szervezet is jelezheti, kivéve, ha az említett igény hátrányosan érintené a szerző vagy előadóművész érdekeit. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek, illetve az általa kijelölt képviselő szervezetnek a szerző vagy az előadóművész kérésére biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. |
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. A szerzőket és előadóművészeket képviselő szervezeteknek, köztük a közös jogkezelő szervezeteknek és szakszervezeteknek képeseknek kell lenniük a szerzők és előadóművészek kérésére ilyen eljárásokat kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezőjének kilétére vonatkozó információk nem kerülhetnek nyilvánosságra. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 43 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(43a) Amikor a szerzők és előadóművészek engedélyezik vagy átruházzák jogaikat, arra számítanak, hogy műveik vagy előadásaik hasznosításra kerülnek. Előfordul azonban, hogy az engedélyezett vagy átruházott művek vagy előadások hasznosítására egyáltalán nem kerül sor. Ha ezeket a jogokat kizárólagos módon ruházták át, a szerzők és előadóművészek nem fordulhatnak másik partnerhez műveik hasznosítása céljából. Ilyen esetekben egy észszerű időtartam letelte után a szerzőknek és előadóművészeknek visszavonási joguk van, amely lehetővé teszi, hogy jogaikat más személy részére ruházzák át, illetve engedélyezzék. A visszavonást abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha az átvevő vagy engedélyes nem tett eleget az ezen irányelv 14. cikkében előírt adatszolgáltatási/átláthatósági kötelezettségének. A visszavonás csak azt követően mérlegelhető, hogy az alternatív vitarendezés keretében valamennyi lépést megtettek, különösen az adatszolgáltatás vonatkozásában. Mivel a művek hasznosítása ágazattól függően eltérő lehet, nemzeti szinten egyedi rendelkezések határozhatók meg az ágazatok – például az audiovizuális ágazat –, illetve a művek és a várható hasznosítási időszakok sajátosságainak figyelembe vétele céljából, mégpedig a visszavonási jog gyakorlására vonatkozó határidő megállapítása érdekében. A visszaélések megelőzése érdekében és figyelembe véve, hogy egy mű tényleges hasznosításához bizonyos időre van szükség, a szerzők és az előadóművészek az engedélyezési vagy átruházási megállapodás megkötését követően csak bizonyos idő elteltével gyakorolhatják visszavonási jogukat. A több szerző vagy előadóművész közreműködésével létrejött művek esetében a visszavonási jog gyakorlását nemzeti jogszabálynak kell szabályoznia, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét. |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 43 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(43b) Annak támogatása érdekében, hogy az irányelv vonatkozó rendelkezéseit a tagállamokban ténylegesen alkalmazzák, a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok cseréjét, és elő kell segítenie az uniós szintű párbeszédet. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 46 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(46) A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK35 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek36. |
(46) A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogokat, és meg kell felelni az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek. Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, köztük az „elfeledtetéshez való jogot” tiszteletben kell tartani. |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 46 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(46a) Fontos hangsúlyozni, hogy a személyes adatok üzleti célú kezelése során fontos a névtelenség biztosítása. Támogatni kell továbbá azt is, hogy az online platformok felületeinek használata során az legyen az „alapértelmezett” opció, hogy a személyes adatokat nem osztják meg. |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
Tárgy és alkalmazási kör |
Tárgy és alkalmazási kör |
|
(1) Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmények hasznosításához. |
(1) Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmények hasznosításához. |
|
(2) A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat. |
(2) A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2000/31/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. „kutatóhely”: egyetem, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt: |
1. „kutatóhely”: egyetem – annak könyvtárait is beleértve –, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt: |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) nonprofit alapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy |
(A magyar változatot nem érinti.) |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett döntő befolyást gyakorló vállalkozás; |
úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozás; |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amellyel szövegek és adatok digitális formában elemezhetők információk, például mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása céljából; |
2. „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amely digitális formában lévő műveket és egyéb teljesítményeket elemez információk, többek között mintázatok, tendenciák és összefüggések, de nem csak ezek feltárása céljából; |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményeket is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben. |
4. „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének kiadók vagy hírügynökségek által rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményeket is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra ez a meghatározás nem vonatkozik; |
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a. „kereskedelemben nem kapható mű”: |
|
|
a) egy mű vagy egyéb teljesítmény egészének bármely olyan változata és megjelenési módja, amely egy tagállamban a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan már nem hozzáférhető; |
|
|
b) olyan mű vagy egyéb teljesítmény, amely egy tagállamban soha nem volt kereskedelmi forgalomban, kivéve, ha az adott eset körülményei alapján egyértelmű, hogy a szerző tiltakozott a nyilvánosságra hozatal ellen; |
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4b) „online tartalommegosztó szolgáltató”: olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amelynek egyik fő célja a felhasználói által feltöltött, szerzői joggal védett művek vagy egyéb teljesítmények tárolása és nyilvános hozzáférhetővé tétele, illetve optimalizálása. Ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatónak a nem üzleti minőségben eljáró szolgáltatók, például az online enciklopédiák, továbbá az olyan online szolgáltatók, amelyeknél a tartalmak feltöltése valamennyi érintett jogosult engedélyével történik, például az oktatási vagy tudományos adattárak. Az egyéni felhasználásra, közvetlen nyilvános hozzáférés nélkül felhőszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére irányuló platformok, valamint a fő tevékenységként fizikai áruk online kiskereskedelmével foglalkozó online piacterek ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak; |
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 c pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4c) „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás; |
|
|
___________ |
|
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.). |
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 d pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4d) „automatikus képhivatkozási szolgáltatás”: minden olyan online szolgáltatás, amelynek keretében indexálás és hivatkozás céljából harmadik online szolgáltatásból automatizált módon összegyűjtött képzőművészeti vagy fotóművészeti alkotásokat többszöröznek vagy tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. |
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
Szöveg- és adatbányászat |
Szöveg- és adatbányászat |
|
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól a kutatóhelyek számára jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken e szervezetek által folytatott tudományos kutatás céljából szöveg- és adatbányászathoz végzett többszörözéshez és tartalomkimásoláshoz. |
|
|
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében tudományos kutatást végző oktatási intézmények és a kulturális örökséget ápoló intézmények is az e cikk értelmében biztosított kivétel hatálya alá tartozhassanak, oly módon, hogy a tudományos kutatások eredményeihez ne kapjon elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozás. |
|
|
(1a) A szöveg- és adatbányászat céljaira készült többszörözés és kimásolt tartalom biztonságos módon kerül tárolásra, például az e feladattal megbízott szervek segítségével. |
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
|
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
(4) A tagállamok a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban továbbra is biztosíthatnak kivételeket a szöveg- és adatbányászatra. |
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 3 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
3a. cikk |
|
|
Fakultatív kivétel vagy korlátozás szöveg- és adatbányászat esetén |
|
|
(1) Ezen irányelv 3. cikkének sérelme nélkül a tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosíthatnak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól a szöveg- és adatbányászat folyamatába tartozó, jogszerűen hozzáférhető művek vagy egyéb teljesítmények többszörözéséhez és tartalomkimásolásához, amennyiben az említett művek és egyéb teljesítmények – többek között géppel olvasható formátumban történő – felhasználását a jogosultak nem zárták ki kifejezetten. |
|
|
(2) Az (1) bekezdés értelmében végzett többszörözést vagy a tartalomkimásolást kizárólag szöveg- és adatbányászat céljaira lehet felhasználni. |
|
|
(3) A tagállamok a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban továbbra is biztosíthatnak kivételeket a szöveg- és adatbányászatra. |
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. cikk |
4. cikk |
|
Művek és más teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása |
Művek és más teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása |
|
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
|
a) oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
a) oktatási intézmény helyiségeibenvagy az oktatási tevékenységet az oktatási intézmény felelősségi körében végző helyszínen, vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus környezetben történik; |
|
b) a forrás megjelölése, például a szerző nevének feltüntetése kíséri, feltéve, hogy ez nem bizonyul kivitelezhetetlennek. |
b) a forrás megjelölése, például a szerző nevének feltüntetése kíséri, feltéve, hogy ez gyakorlati okokból nem bizonyul kivitelezhetetlennek. |
|
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon. |
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, például az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra és kottákra, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyezési megállapodások könnyen hozzáférhetők a piacon, amelyek az oktatási intézmény igényeihez és sajátosságaihoz vannak igazítva. |
|
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
|
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik. |
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus környezetben történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik. |
|
(4) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről. |
(4) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről. |
|
|
(4a) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétellel vagy korlátozással ellentétes bármely szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak jogdíjmentes engedélyeket adhassanak az (1) bekezdésben leírt cselekmények engedélyezésére, általánosságban, vagy a választásuk szerinti művek vagy egyéb teljesítmények konkrét típusai vonatkozásában. |
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5. cikk |
5. cikk |
|
A kulturális örökség megőrzése |
A kulturális örökség megőrzése |
|
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének céljaira, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
|
|
(1a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden olyan mű, amely köztulajdonban lévő mű többszörözéséből származik, ne tartozzon a szerzői jog vagy a szomszédos jogok hatálya alá, amennyiben e többszörözés az eredeti mű megőrzése érdekében készült hiteles többszörözés. |
|
|
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6. cikk |
6. cikk |
|
Közös rendelkezések |
Közös rendelkezések |
|
A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra. |
(1) Az ebben az irányelvben meghatározott kivétel hatálya alá tartozó tartalomhoz való hozzáférés nem jogosítja fel a felhasználót arra, hogy a tartalmat egy másik kivétel értelmében más módon felhasználja. |
|
|
(2) A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik, negyedik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra. |
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
7. cikk |
7. cikk |
|
A kereskedelemben már nem kapható művek kulturális örökséget ápoló intézmények általi felhasználása |
A kereskedelemben már nem kapható művek kulturális örökséget ápoló intézmények általi felhasználása |
|
(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha: |
(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha: |
|
a) a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízások alapján a jogosultak szélesebb körű képviseletét látja el a művek vagy egyéb teljesítmények azon kategóriája, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; |
a) a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízások alapján a jogosultak szélesebb körű képviseletét látja el a művek vagy egyéb teljesítmények azon kategóriája, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; |
|
b) minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben; |
b) minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben; |
|
c) mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja az engedély műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását. |
c) mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja az engedély műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását. |
|
|
(1a) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok tekintetében, hogy lehetővé tegyék a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények számára nem nyereségszerzési céllal történő másolatok készítését az online elérhető állandó gyűjteményük részét képező, kereskedelmi forgalomban már nem kapható művekről, feltéve, hogy: |
|
|
a) amennyiben ez nem bizonyul kivitelezhetetlennek, a szerző vagy más azonosítható jogosult neve feltüntetésre kerül; |
|
|
b) mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja a kivétel műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását. |
|
|
(1b) A tagállamok meghatározzák, hogy az (1a) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem alkalmazandó azokban az ágazatokban, illetve az olyan típusú művek esetében, ahol az (1) bekezdésben többek között, de nem kizárólagosan említett megfelelő engedélyezésen alapuló megoldások rendelkezésre állnak. A szerzőkkel, más jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel konzultálva a tagállamok meghatározzák a kiterjesztett közös engedélyezésen alapuló megoldások konkrét ágazatok vagy meghatározott típusú művek számára történő elérhetőségét. |
|
(2) Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden fordítását, változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható. |
(2) A tagállamok végső határidőt köthetnek ki annak meghatározásához, hogy egy korábban hozzáférhető mű a kereskedelemben már nem kaphatónak minősül-e. |
|
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének vagy (1a) bekezdés szerinti felhasználásának megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
|
(3) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően: |
(3) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően: |
|
a) mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben nem kaphatónak minősítése; |
a) mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben nem kaphatónak minősítése; |
|
b) az engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása; |
b) bármely engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása; |
|
c) a jogosultak (1) bekezdés c) pontja szerinti felszólalási joga; |
c) a jogosultak (1) bekezdés c) pontja és (1a) bekezdés b) pontja szerinti felszólalási joga; |
|
a művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző észszerű időszak során is. |
a művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző legalább hat hónapos időszak során is. |
|
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kérik, amely széles körű képviseletet lát el abban a tagállamban, ahol: |
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kérik, amely széles körű képviseletet lát el abban a tagállamban, ahol: |
|
a) a műveket vagy hangfelvételeket – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először sugározták; |
a) a műveket vagy hangfelvételeket – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először sugározták; |
|
b) filmművészeti és audiovizuális alkotások esetében a művek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye található; vagy |
b) filmművészeti és audiovizuális alkotások esetében a művek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye található; vagy |
|
c) a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország. |
c) a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország. |
|
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, azokat az eseteket kivéve, amelyekre a (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozik. |
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, azokat az eseteket kivéve, amelyekre a (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozik. |
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
8. cikk |
8. cikk |
|
Határokon átnyúló felhasználás |
Határokon átnyúló felhasználás |
|
(1) A kulturális örökséget ápoló intézmény a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó műveket vagy egyéb teljesítményeket az engedély feltételeinek megfelelően az összes tagállamban felhasználhatja. |
(1) A kulturális örökséget ápoló intézmény a 7. cikk hatálya alá tartozó, kereskedelmi forgalomban már nem kapható műveket vagy egyéb teljesítményeket e cikk feltételeinek megfelelően az összes tagállamban felhasználhatja. |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények engedély megadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt és az engedély teljes időtartamára nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk hatálya alá tartozó művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 7. cikk (1a) bekezdésének b) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények engedély megadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban – vagy a 7. cikk (1a) bekezdése alá tartozó esetben a kulturális örökséget ápoló intézmény helyén – történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt és az engedély teljes időtartamára állandó jelleggel, egyszerűen és hatékonyan nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon. |
|
(3) A (2) bekezdésben említett portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően. |
(3) A (2) bekezdésben említett portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően. |
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának és a 7. cikk (1a) bekezdésében említett kivétel fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
10. cikk |
10. cikk |
|
Tárgyalási mechanizmus |
Tárgyalási mechanizmus |
|
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha a jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. Ez a szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodások megkötését. |
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha az audiovizuális jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. A tagállam által az e cikk céljaira létrehozott vagy kijelölt független szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodás megkötését. |
|
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szervről. |
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés értelmében létrehozott vagy kijelölt szervről. |
|
|
Az audiovizuális művek online videotékákban való elérhetőségének bátorítása érdekében a tagállamok erősítik a párbeszédet a szerzőket , a gyártókat, az online videotékákat és más érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel. |
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat III cím – 2 a fejezet (új) – 10 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
2a. FEJEZET |
|
|
Hozzáférés uniós kiadványokhoz |
|
|
10a. cikk |
|
|
Uniós köteles példány |
|
|
(1) Uniós köteles példány minden olyan elektronikus kiadvány, amely az Unióval kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, például az uniós joggal, az Unió történetével és az integrációval, az uniós politikával és az uniós demokráciával, az intézményi és parlamenti ügyekkel és szakpolitikákkal, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek az Unióban. |
|
|
(2) Az Európai Parlament Könyvtára jogosult arra, hogy díjmentesen megkapjon egy-egy példányt az (1) bekezdésben említett minden kiadványból. |
|
|
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség a kiadványok kiadóira, nyomdáira és importőreire terjed ki az általuk kiadott, nyomtatott vagy az Unióba behozott művek tekintetében. |
|
|
(4) Az Európai Parlament Könyvtárába történő szállítás napjától kezdődően az (1) bekezdésben említett kiadványok az Európai Parlament Könyvtára állandó gyűjteményének részévé válnak. A kiadványok az Európai Parlament Könyvtárának helyiségeiben bocsáthatók a felhasználók rendelkezésére kizárólag akkreditált kutatók által történő kutatás vagy tanulmányozás céljából, az Európai Parlament Könyvtárának ellenőrzése mellett. |
|
|
(5) A Bizottság jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett kiadványok Európai Parlament Könyvtárába történő szállításával kapcsolatos módozatok meghatározása céljából. |
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
11. cikk |
11. cikk |
|
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően |
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően |
|
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik digitális felhasználásához. |
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében, valamint a 2006/115/EK irányelv 3. és 9. cikkében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára, hogy méltányos és arányos javadalmazásban részesülhessenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól a sajtókiadványaik digitális felhasználásához. |
|
|
(1a) Az (1) bekezdésben említett jogok nem akadályozhatják sajtókiadványok egyedi felhasználók általi személyes és nem kereskedelmi célú felhasználását. |
|
(2) Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós jog értelmében a szerzőknek és egyéb jogtulajdonosoknak a sajtókiadványba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait. Az ilyen jogokra nem lehet hivatkozni e szerzőkkel és egyéb jogtulajdonosokkal szemben, és e jogok nem fosztják meg őket attól a joguktól, hogy műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azok beépülnek. |
(2) Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós jog értelmében a szerzőknek és egyéb jogtulajdonosoknak a sajtókiadványba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait. Az ilyen jogokra nem lehet hivatkozni e szerzőkkel és egyéb jogtulajdonosokkal szemben, és e jogok nem fosztják meg őket attól a joguktól, hogy műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azok beépülnek. |
|
|
(2a) Az (1) bekezdésben említett jogok nem terjednek ki a hiperhivatkozásra. |
|
(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét és a 2012/28/EU irányelvet kell értelemszerűen alkalmazni az (1) bekezdésben említett jogokra. |
(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét és a 2012/28/EU irányelvet kell értelemszerűen alkalmazni az (1) bekezdésben említett jogokra. |
|
(4) Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított húsz év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani. |
4. Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított húsz év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani. |
|
|
Az (1) bekezdésben említett jogok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal. |
|
|
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők megfelelő mértékben részesüljenek azokból a további bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói egy kiadvány felhasználásáért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak. |
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
12. cikk |
12. cikk |
|
Méltányos javadalmazás követelése |
Méltányos javadalmazás követelése |
|
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen. |
A kivételekért és korlátozásokért járó ellenszolgáltatás szerzők és a kiadók közötti megosztását biztosító rendszerrel rendelkező tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen, amennyiben az adott tagállamban 2015. november 12. előtt az ellenszolgáltatás megosztását biztosító egyenértékű rendszer működött. |
|
|
Az első bekezdés nem érinti a tagállamok haszonkölcsönzési jogokra vonatkozó rendelkezéseit, a jogok kezelése nem a szerzői jogok alóli kivételeken vagy korlátozásokon, például a kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó engedélyezési rendszereken vagy a nemzeti jog alapján a díjazáshoz kapcsolódó jogokon alapul. |
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat IV. cím – 1 a fejezet (új) – 12 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
1a FEJEZET |
|
|
A sportesemények szervezőinek védelme |
|
|
12a. cikk |
|
|
A sportesemények szervezőinek védelme |
|
|
A tagállamok a sportesemények szervezői számára biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében, valamint a 2006/115/EK irányelv 7. cikkében meghatározott jogokat. |
Indokolás | |
Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió hozzájárul az európai sport előmozdításához. A sporteseményt szervezők szellemi tulajdonának védelmét a 2010/13/EU irányelv (52) preambulumbekezdése már előirányozta és azt az Európai Parlament több, sporttal kapcsolatos jelentésében támogatta. A Bíróság a C-403/08. és C-429/08. sz. egyesített FAPL-ügyben (EU:C:2011:631) úgy ítélte meg, hogy a sportesemények olyan egyedi és eredeti jellegűek, ami azokat a művek védelméhez hasonló védelemre méltó teljesítményekké teheti. Mindeddig öt tagállam biztosított szomszédos jogot a sportesemények szervezői számára. | |
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
13. cikk |
13. cikk |
|
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Védett tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi használata |
|
|
(-1) A 2001/29/EK irányelv 3. cikke (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül az online tartalommegosztó szolgáltatók közvetítést végeznek a nyilvánosság számára, és tisztességes és megfelelő engedélyezési megállapodást kötnek a jogosultakkal, kivéve ha a jogosult nem kívánja megadni az engedélyt vagy ha az engedélyek nem állnak rendelkezésre. Az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosoultak között kötött engedélyezési megállapodások kiterjednek az e szolgáltatásokat felhasználók által feltöltött művek feletti felelősségre – az engedélyezési megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően –, amennyiben e felhasználók nem kereskedelmi célból járnak el, illetve nem ők a művek jogosultjai vagy azok képviselői. |
|
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
(1) A (-1) bekezdésben említett online tartalommegosztó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan megfelelő és arányos intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük e szolgáltatásokon keresztüli felhasználására kötött engedélyezési megállapodások betartása. |
|
|
A jogosultakkal kötött engedélyezési megállapodás hiányában az online tartalommegosztó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan megfelelő és arányos intézkedéseket hoznak, amelyek eredményeként nem lesznek elérhetőek a szerzői jogokat vagy a szomszédos jogokat megsértő művekkel vagy egyéb teljesítményekkel kapcsolatos szolgáltatások, ugyanakkor az e jogokat nem sértő művek és egyéb teljesítmények továbbra is rendelkezésre állnak. |
|
|
(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a (-1) bekezdésben említett online tartalommegosztó szolgáltatók a jogosultak által erre vonatkozóan nyújtott információk alapján alkalmazzák az (1) bekezdésben említett intézkedést. |
|
|
Az online tartalommegosztó szolgáltatók átláthatóak a jogosultak számára és tájékoztatják a jogosultakat az alkalmazott intézkedésekről, valamint adott esetben rendszeresen beszámolnak a művek és egyéb teljesítmények felhasználásáról. |
|
|
(1b) A tagállamok biztosítják, hogy ezek az intézkedések arányosak legyenek és megfelelő egyensúlyt teremtsenek a felhasználók és a jogosultak alapvető jogai között, valamint a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének megfelelően – adott esetben – nem ír elő általános kötelezettséget az online tartalommegosztó szolgáltatók számára az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére vonatkozóan. |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. |
(2) A szerzői jogokra vonatkozó kivételek és korlátozások gyakorlásával való visszaélés vagy korlátozás megelőzése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan hatékony és gyors panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. Az ilyen mechanizmus keretében benyújtott panaszt indokolatlan késedelem nélkül dolgozzák fel. A panaszok önkényes elutasításának elkerülésére érdekében a jogosultak érvényesen megindokolják a határozataikat. |
|
|
Ezenkívül az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv értelmében az (1) bekezdésben említett intézkedések nem követelik meg az egyéni felhasználók személyazonosságának megállapítását és személyes adataik feldolgozását. |
|
|
A tagállamok az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben biztosítják a felhasználók számára a bírósághoz vagy más vonatkozó igazságügyi hatósághoz való hozzáférést a szerzői joggal kapcsolatos kivétel vagy korlátozás érvényesítése céljából. |
|
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az online tartalommegosztó szolgáltatók, a felhasználók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést az (1) bekezdésben említett intézkedések arányos és hatékony végrehajtása során bevált módszerek meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 13 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
13a. cikk |
|
|
A tagállamok biztosítják, hogy a 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó, a jogosultak és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók közötti nézeteltéréseket egy alternatív vitarendezési rendszernek lehessen alávetni. |
|
|
A tagállamok egy független szervet hoznak létre vagy jelölnek ki, amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a felek segítségére lehessen a vitáknak a rendszer alapján történő rendezésében. |
|
|
A tagállamok legkésőbb (a 21. cikk (1) bekezdésében említett időpontig) tájékoztatják a Bizottságot a szervezet létrehozásáról, illetve kijelöléséről. |
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 13 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
13b. cikk |
|
|
Védett tartalmaknak az információs társadalommal összefüggésben automatikus képhivatkozási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
|
|
A tagállamok biztosítják, hogy azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, amelyek automatikusan többszöröznek vagy hivatkozással látnak el jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művet, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik azokat, méltányos és kiegyensúlyozott felhasználási szerződéseket kössenek minden ezt kérő jogosulttal annak érdekében, hogy méltányos díjazást biztosítsanak a számukra. Az ilyen díjazást az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezete is kezelheti. |
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 3 fejezet – -14 cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
-14. cikk |
|
|
A méltányos és arányos javadalmazás elve |
|
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és előadóművészek méltányos és arányos javadalmazásban részesüljenek műveik és teljesítményeik felhasználásáért, az online felhasználást is beleértve. Ez minden ágazatban megállapodások, például kollektív szerződések és jogszabályban előírt javadalmazási mechanizmusok révén valósítható meg. |
|
|
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha egy szerző vagy előadóművész ingyenes, nem kizárólagos jogot ad valamennyi felhasználó számára a mű felhasználására. |
|
|
(3) A szerzők és előadóművészek által biztosított jogok arányos díjazásának ösztönzésekor a tagállamok figyelembe veszik az egyes ágazatok sajátosságait. |
|
|
(4) A szerződések felhasználási módonként meghatározzák a javadalmazást. |
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
14. cikk |
14. cikk |
|
Átláthatósági kötelezettség |
Átláthatósági kötelezettség |
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a közvetlenül és közvetve keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen, évente legalább egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait és minden egyes hozzájárulás relatív fontosságát figyelembe véve kellő időben, pontos, releváns és átfogó tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
|
|
(1a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szerzők és előadóművészek jogainak hasznosítói vagy átvevői a későbbiekben átengedik e jogokat egy másik fél számára, akkor e fél ossza meg az (1) bekezdésben említett valamennyi információt a jogok hasznosítóival vagy átvevőivel. |
|
|
A jogok fő hasznosítója vagy átvevője az első albekezdésben említett összes információt átadja a szerzőnek vagy előadóművésznek. Ez az információ változatlan marad, kivéve az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott, kereskedelmi szempontból érzékeny információkat, amelyek – a 15. és 16a. cikk sérelme nélkül – a tisztességes verseny fenntartás céljából titoktartási megállapodás tárgyát képezhetik. Ha a jogok fő hasznosítója vagy átvevője nem nyújtja be időben az ezen albekezdésben említett információkat, a szerző vagy előadóművész jogosult arra, hogy ezt az információt közvetlenül a jogokat a fő hasznosítótól megkapó féltől kérje. |
|
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és magas szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és magas szintű átláthatóságot biztosít. |
|
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős. |
|
|
(4) Az (1) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki azokra a szervezetekre, amelyekre a 2014/26/EU irányelvben előírt átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. |
(4) Az (1) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki azokra a szervezetekre, amelyekre a 2014/26/EU irányelvben előírt átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak, illetve a kollektív szerződésekre, amennyiben e kötelezettségek vagy megállapodások a (2) bekezdésben említettekhez hasonló átláthatósági követelményeket írnak elő. |
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
Egy ehhez hasonló mechanizmust tartalmazó kollektív szerződés hiányában a tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek – vagy a nevükben eljáró bármilyen képviseleti szervezet – jogosultak legyenek további megfelelő és tisztességes javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó közvetlen vagy közvetett bevételekhez és előnyhöz képest. |
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. |
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek képviseleti szervezetei egy vagy több szerző vagy előadóművész kérésére ilyen eljárásokat kezdeményezhessenek. |
Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 16 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
16a. cikk |
|
|
A visszavonás joga |
|
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha egy szerző vagy előadóművész kizárólagosan engedélyezte vagy átruházta a munkájára vagy egyéb védett teljesítményére vonatkozó jogait, akkor a mű vagy egyéb védett teljesítmény hasznosításának vagy a 14. cikk szerinti rendszeres jelentéstétel hiányában a szerzőnek vagy előadóművésznek jogában áll ezt visszavonni. A tagállamok egyedi rendelkezéseket is előírhatnak – például időben korlátozhatják a visszavonási jogot –, figyelembe véve a különböző ágazatok és művek sajátosságait és a várható hasznosítási időszakot. |
|
|
(2) Az (1) bekezdésben előírt visszavonási jogot csak a hasznosítási vagy átadási megállapodás megkötésétől számított észszerű határidő leteltével, valamint az engedélyezett vagy átruházott jogok hasznosításához megfelelő határidőt tartalmazó írásbeli értesítés útján lehet gyakorolni. E határidő lejártát követően a szerző vagy előadóművész a jogok visszavonása helyett dönthet úgy is, hogy megszünteti a szerződés kizárólagosságát. Ha egy mű vagy egyéb teljesítmény több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jött létre, e szerzők vagy előadóművészek egyedi visszavonási jogának gyakorlását a nemzeti jog szabályozza, amely meghatározza a közös művek visszavonási jogára vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét. |
|
|
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogok gyakorlásának elmaradása túlnyomórészt olyan körülményeknek tudhatók be, amelyekről észszerűen elvárható, hogy a szerző vagy az előadóművész orvosolni tudja. |
|
|
(4) A visszavonási jogtól való eltérést biztosító szerződéses vagy egyéb megállapodások csak abban az esetben jogszerűek, ha e megállapodások kollektív szerződésen alapulnak. |
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 17 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
17a. cikk |
|
|
A tagállamok elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak az uniós jogszabályokban foglalt kivételekkel és korlátozásokkal összeegyeztethető szélesebb körű rendelkezéseket az ezen irányelvben foglalt kivételek vagy korlátozások hatálya alá tartozó felhasználások tekintetében. |
Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A 11. cikk rendelkezései [a 21. cikk (1) bekezdésében megadott dátum] előtt kiadott sajtókiadványokra is alkalmazandók. |
törölve |
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (14.6.2017)
a Jogi Bizottság részére
a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
A vélemény előadója (*): Catherine Stihler
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke
RÖVID INDOKOLÁS
Bár a szerzői jog területét érintő különböző irányelvek és a meglévő uniós keretrendszer az elmúlt évek során hozzájárult a belső piac jobb működéséhez és ösztönözte az innovációt, a kreativitást, a befektetéseket és az új tartalmak előállítását, a „digitális forradalom” és az abból eredő gyors technológiai változások rendkívüli kihívásokat hoztak létre e területen.
A folyamatban lévő piaci fejlemények egyes esetekben radikális változásokat okoztak a különböző szerzői joggal védett művek létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módjában. A különböző üzleti modellek létrehozása és a kialakuló kereslet szükségessé tette, hogy a jelenlegi szerzői jogi keretrendszer megfelelő válaszokat adjon ezekre a kihívásokra, hogy időtálló legyen, és megfeleljen az új piaci realitásoknak, valamint az állampolgárok igényeinek.
Ebben az értelemben az előadó üdvözli az Európai Bizottságnak a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatát, amelynek célja, hogy új szabályokat írjon elő ezen igények kielégítése érdekében, például hogy bizonyos kivételeket és korlátozásokat fogadjon el a digitális és határokon átnyúló környezetekhez, egyszerűsítse az engedélyezési gyakorlatokat, szélesebb körű hozzáférést biztosítson a tartalmakhoz a fogyasztók számára, valamint jobb átláthatóságot biztosítson a szerzői és előadói szerződésekhez és a díjazáshoz.
Mindazonáltal az előadó úgy véli, hogy a javaslat szövege több szempontból javítható, és egyebek mellett konkrétabb és ambiciózusabb javaslatokkal egészíthető ki. Ezért a véleménytervezetre irányuló javaslata számos célzott módosítást vezet be, amelyek a Bizottság által javasolt szöveg javítását, egyértelműsítését és kibővítését célozzák.
Kivételek és korlátozások a kutatás, az oktatás és a kulturális örökség megőrzése területén
Az előadó üdvözli a Bizottság szándékát a területet érintő új kihívások kezelésére, azonban úgy véli, hogy jóval ambiciózusabb megközelítésre lenne szükség. Az irányelv 3. cikkében szabályozott szöveg- és adatbányászatra vonatkozó kivétel tekintetében az előadó úgy véli, hogy a javasolt uniós kivételnek a kutatóintézetek szűk meghatározására történő korlátozása kontraproduktív, ezért egy egyszerű szabályt vezet be, amely nem diszkriminál a felhasználók, illetve a célok között, és adott esetben gondoskodik a technológiai védelmi intézkedések szigorúan korlátozott és átlátható alkalmazásáról.
Továbbá a művek és egyéb teljesítmények oktatási tevékenységekben való felhasználása területén (4. cikk) az előadó úgy véli, hogy a kivételnek nem csak az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú formális oktatási intézményre kellene vonatkoznia, hanem egyéb, nemformális vagy informális oktatást biztosító szervezetekre, például könyvtárakra vagy a kulturális örökséget ápoló intézményekre is. Az előadó úgy véli, hogy a legjobb megoldás egy egységes és kötelező kivétel lenne valamennyi oktatási típusra, legyen az digitális vagy nem digitális, formális vagy informális.
A kulturális örökség megőrzésére vonatkozó, az 5. cikkben szereplő kivétel kapcsán az előadó a cikk hatókörének ambiciózus kiterjesztését javasolja, számos új elemet bevezetve. Először is, a véleménytervezet a kivétel módosítását javasolja, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények és oktatási létesítmények a megőrzést, a kutatást, az oktatást, a kultúrát és a tanítást célzó közérdekű küldetésük végrehajtása céljából többszörözhessék a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket.
Emellett három új kivételt javasol az Európai Kutatási Térség fejlesztésének elősegítése, valamint a tudományos kutatás és a tudás ösztönzése, illetve a kulturális örökség felhasználása és az azokhoz való hozzáférés ösztönzése céljából. A kulturális örökséget ápoló intézmények és oktatási létesítmények általi dokumentumszolgáltatással, illetve a kutatás vagy egyéni tanulás céljából a kulturális örökséget ápoló intézmény, illetve az oktatási létesítmény helyiségeiben való hozzáféréssel kapcsolatos új kivételeket vezettek be e célkitűzéssel. A javaslat továbbá szintén kivételt vezet be az irodalmi művek nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében , melynek célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára hozzáférjen a könyvek és egyéb források teljes választékához.
A kereskedelemben már nem kapható művek
Az előadó a 7. cikk szerinti kivételt vezet be, amely lehetővé teszi a kulturális örökséggel foglalkozó intézményeknek azon művek és egyéb teljesítmények a nyilvánosság számára nem kereskedelmi célból történő terjesztését, közlését vagy elérhetővé tételét, amelyek kereskedelemben már nem kaphatóak és állandó jelleggel az intézmény gyűjteményének a részét képezik, figyelembe véve a jogosultak jogos érdekeivel ellentétes indokolatlan intézkedések ellentételezésére szolgáló díjazási rendszereket. Az alkotóknak és a jogosultaknak minden esetben jogukban áll tiltakozni az elérhetővé tétellel szemben, illetve műveiket levetetni a hálózatról.
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően
Az előadó úgy véli, hogy a sajtókiadványok kiadói jogainak 11. cikkben történő bevezetése nem kellően indokolt. Az igaz, hogy a kiadók nehézségekbe ütközhetnek az engedélyezett szerzői jogok érvényesítésekor, azonban ezt a problémát végrehajtási rendeletben kell kezelni. A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv egyszerű változtatásai, amelyek a sajtókiadványok kiadóira is alkalmazandóvá teszik azt, gondoskodnak a kérdés megoldásához szükséges és megfelelő eszközökről. Az előadó úgy véli, hogy nincs szükség új jogok létrehozására, mivel a kiadóknak teljes mértékben jogukban áll, hogy egyszerű technikai eszközök révén bármikor kilépjenek ebből a rendszerből. Az előadó aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy milyen hatással lesz ezen új jog létrehozása a piacra, mivel igencsak valószínű, hogy e jog hozzáadása egy újabb réteggel bővíti az engedélyezési megállapodások összetettségét. Nincs garancia arra nézve, hogy a kiadói díjazás bármilyen emelése eljutna a szerzőkhöz. A minőségi újságírás és kiadás elősegítése a szerzői jogi szabályozás újabb réteggel történő bővítésénél hatékonyabban érhető el adókedvezményekkel.
A védett tartalmak online szolgáltatók általi felhasználásának bizonyos módjai
Ami a 13. cikket illeti (és a kapcsolódó 37., 38. és 39. preambulumbekezdéseket), az előadó úgy véli, hogy a jelenlegi szövegezés nem kompatibilis a 2000/31/EK irányelvben (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) meghatározott korlátozott felelősségi rendszerrel, amely jogszabály rendkívül kedvezőnek bizonyult a belső piac számára a digitális szférában. Az előadó határozottan támogatja az elképzelést, miszerint az értékhézagot kezelni kell, és hangsúlyozza, hogy az alkotóknak és jogosultaknak méltányos és kiegyensúlyozott díjazást kell kapniuk műveik hasznosításáért az online szolgáltatóktól. Azonban ezt a digitális gazdaságra, illetve a fogyasztók internetes szabadságára gyakorolt negatív hatások nélkül kell elérni. A 13. cikk jelenlegi szövege nem képes ezt elérni. A cikkben megfogalmazott szigorú előírások a piacra lépés akadályaként hathatnak az új és fejlődő vállalkozások számára. Továbbá technológiailag pontosan meghatározott, és a piac úgy is reagálhat, hogy egyszerűen megváltoztatja a technikai folyamatokat vagy új üzleti modelleket tervez, amelyek szembemennek az osztályozás itt vázolt módjával. A szűrés potenciálisan veszélyeztetheti a felhasználók érdekeit, mivel számos jogszerű felhasználása létezik a szerzői joggal védett tartalomnak, és a szűrési technológiák nem elég fejlettek ezek figyelembe vételére.
MÓDOSÍTÁS:
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez azzal, hogy a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat. |
(2) A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a valóban integrált belső piac megfelelő működéséhez; a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat. |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek átláthatóságára vonatkozóan is. |
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját, a vonatkozó szabályozásnak pedig időtállóaknak kell lennie, és mint ilyen, nem korlátozhatja a technológiai fejlődést. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő és tisztességes piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani az online szolgáltatók platformjain lévő műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek és a védett művek e szerződések szerinti felhasználásból származó elszámolások átláthatóságára vonatkozóan is. |
|
__________________ |
__________________ |
|
26 COM(2015) 626. |
26 COM(2015) 626. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben32 foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki. |
(4) Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2000/31/EK27a, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben32 foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki. |
|
_________________ |
_________________ |
|
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20–28. o.). |
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20–28. o.). |
|
|
27a Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). |
|
28 Az Európai Parlament a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10–19. o.). |
28 Az Európai Parlament a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10–19. o.). |
|
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28–35. o.) |
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28–35. o.) |
|
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16–22. o.). |
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16–22. o.). |
|
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5–12. o.). |
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5–12. o.). |
|
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20. 72–98. o.) |
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20. 72–98. o.) |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) Az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások méltányos egyensúlyt hivatottak biztosítani egyrészről a szerzők és más jogosultak, másrészről a felhasználók jogai és érdekei között. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a művek vagy más teljesítmények rendes hasznosítására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. |
(6) Az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások méltányos egyensúlyt hivatottak biztosítani egyrészről a szerzők és más jogosultak, másrészről a felhasználók jogai és érdekei között. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a művek vagy más teljesítmények rendes hasznosítására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. Ezek elsősorban az oktatáshoz, a tudáshoz és a kulturális örökséghez való hozzáférést érintik és mint ilyenek közérdekűek. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával a kutatók nagy mennyiségű információt dolgozhatnak fel, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre. |
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb típusú adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával nagy mennyiségű információ dolgozható fel, melyek révén új ismeretekre lehet szert tenni és új tendenciákat lehet felfedezni. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a tartalomhoz jogszerű hozzáféréssel rendelkező magánszemélyek és köz- és magánszervezetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. Nem lenne szükség engedélyre azokban az esetekben, amikor a szöveg- és adatbányászat csak olyan tényekkel vagy adatokkal kapcsolatban történik, melyek nem tartoznak szerzői jogvédelem alá. Az olvasási jog valójában megegyezik az adatbányászati joggal. |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására. |
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatás területén túllépve is releváns szöveg- és adatbányászati technológiák használatához. Ezenfelül még ha a tartalomhoz való hozzáférés jogszerűen is történt, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy az engedély nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, és negatívan érinti a nyitott tudomány európai programjában felvázolt cselekvési irányokat, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására minden lehetséges felhasználó szempontjából. Az uniós jognak el kell ismernie, hogy a szöveg- és adatbányászatot a hivatalos kutatóhelyeken kívül mások is fokozottabban alkalmazzák és a tudományos kutatáson kívül más célokra is felhasználják, ami mindazonáltal hozzájárul az innovációhoz, a technológiaátadáshoz és a közérdekhez. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre. |
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Egy további kötelező erejű kivételnek lehetővé kell tennie a kutatóhelyek számára, hogy olyan formátumban férjenek hozzá az információhoz, amely lehetővé teszi annak szöveg- és adatbányászatát. A kutatóhelyek számára szintén előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre, amennyiben minden nyereséget a tudományos kutatásba forgatnak vissza. Az új kivételek nem érinthetik a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) Az Unió-szerte működő kutatóhelyek különféle szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak. E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kivétel kedvezményezettjeit illetően. A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek. E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések. Ezen irányelv alkalmazásában ugyanakkor nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások a szerkezeti felépítésre, például részvényesi vagy tagi minőségükre tekintettel ellenőrzés gyakorlását lehetővé tevő, döntő befolyással rendelkeznek, aminek köszönhetően elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a kutatás eredményeihez. |
(11) Az Unió-szerte működő kutatóhelyek különféle, kutatást végző szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak, beleértve az állami szektort és a kulturális örökséget ápoló intézményeket is. E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kivétel kedvezményezettjeit illetően. A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek. E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések. Ezen irányelv alkalmazásában ugyanakkor nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások a szerkezeti felépítésre, például részvényesi vagy tagi minőségükre tekintettel ellenőrzés gyakorlását lehetővé tevő, döntő befolyással rendelkeznek, aminek köszönhetően elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a kutatás eredményeihez. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerül. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását. |
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága veszélybe kerül. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a rendszer biztonságának, arányosságának és hatékonyságának biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását, illetve nem akadályozhatják a kutatási eredmények többszörözhetőségét. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(13a) A szöveg- és adatbányászati folyamat jelenős mennyiségű védett mű és egyéb teljesítmény letöltésével jár. Ezért a tartalom tárolását és másolását szigorúan az eredmények ellenőrzéséhez szükséges mértékűre kell korlátozni. Minden tárolt másolatot ésszerű időtartam után törölni kell, hogy elkerüljék az olyan egyéb felhasználásokat, amelyekre a kivétel nem terjed ki. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van többek között az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási intézmények teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket és más teljesítményeket digitális – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységeikhez. |
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van többek között az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy teljes jogbiztonságban lehessen felhasználni műveket és más teljesítményeket mindenfajta – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységhez. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
(15) Míg a távoktatási, az e-oktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes oktatási tevékenység és intézmény – ideértve az alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatáshoz kapcsolódóakat is –, valamint oktatási tevékenységekben, többek között a tagállamok által elismert nemformális vagy informális oktatásban részt vevő intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. Összhangban az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (Oktatás és képzés 2020) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekkel, az informális és a nemformális oktatás szerepét – a formális oktatás mellett – el kell ismerni és fejleszteni kell az uniós célkitűzések elérése érdekében. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb, digitális vagy másfajta teljesítmények valamennyi felhasználási módjára, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. Az „oktatási szemléltetés ” fogalma alatt általában egy mű példák bemutatására és a kurzus elmagyarázásra vagy alátámasztására történő felhasználását értik. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az offline felhasználást, például az osztályteremben vagy az olyan szervezetekben, mint például a könyvtár és egyéb, oktatási tevékenységet is végző kulturális örökséget ápoló intézményekben, illetve az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. |
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek legalább a művek és egyéb teljesítmények rövid részeinek vagy kivonatainak oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az uniós szinten az önkéntes kivételek zárt listája által meghatározott korlátok, az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát az offline és online felhasználási módok és különösen a határokon átnyúló oktatási tevékenységek esetében ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Minden más kompenzációs mechanizmust azokra az esetekre kell korlátozni, amikor felmerül a jogosultak jogos érdekei indokolatlan károsításának kockázata. Az ilyen esetekben a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e kivétel alá eső felhasználásokra ellenszolgáltatást írjanak elő. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek és megfizethetőek legyenek, a kivétel alá eső összes felhasználásra vonatkozzanak, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy a kulturális örökséget megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a kulturális örökséget ápoló intézményben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Az egyik ilyen kihívás az olyan művek szisztematikus gyűjtése és megőrzése, amelyeket eredetileg nem a hagyományos analóg eszközökkel tettek közzé, hanem digitális formában készültek (az úgynevezett eleve digitális úton előállított művek). Miközben a tagállamokban a kiadók jellemzően kötelesek minden közzétett műről archiválási célból referenciamásolatot küldeni a kulturális örökséget ápoló intézményeknek, ezt a kötelezettséget az eleve digitális formában előállított művekre gyakran nem alkalmazzák. Amennyiben az eleve digitális formában előállított művek szerzői vagy kiadói nem nyújtanak be referenciamásolatokat, a kulturális örökséget ápoló intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésükre többszörözzék az eleve digitális formában elkészült műveket, amennyiben azok szabadon elérhetők az interneten, hogy felvegyék azokat az állandó gyűjteményeikbe. A kulturális örökséget ápoló intézmények emellett belső többszörözést végezhetnek számos különböző okból, például biztosítás, szerzői jogi engedélyeztetés vagy kölcsönzés céljából. Ezekre az esetleges új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a kulturális örökséget ápoló intézmény tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján. |
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a kulturális örökséget ápoló intézmény vagy oktatási létesítmény tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján, vagy hosszú lejáratú kölcsönzésen van náluk. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói jelentős beruházásokat hajtottak végre tartalmaik digitalizálásával kapcsolatban, mégis problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. Ez főként annak tudható be, hogy egyes RSS-olvasók és keresőmotorok úgy használják fel a sajtókiadványok kiadóinak tartalmait, hogy nem kötnek velük engedélyezési megállapodásokat, és nem nyújtanak nekik tisztességes ellentételezést. A digitális platformok, például az RSS-olvasók és keresőmotorok a sajtókiadványok kiadói által a tartalmak létrehozása terén végzett befektetések alapján fejlesztették ki tevékenységeiket, anélkül, hogy hozzájárultak volna e tartalom fejlesztéséhez. Ez súlyos fenyegetést jelent az újságírók foglalkoztatására és tisztességes javadalmazására, valamint a médiapluralizmus jövőjére nézve. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért a digitális felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni. |
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért a digitális felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok nyomtatott és digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni. |
Indokolás | |
Mivel a kiadók a nyomtatott és digitális kiadványokba is befektetnek, a jogaiknak tükrözniük kell ezt a valós helyzetet, ahogy ez már más tartalom-előállítók esetében a jelenlegi 2001/29/EK irányelv alapján már biztosított. | |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a számítási hivatkozási vagy indexálási rendszerre, például a hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak, valamint a 2006/115/EK irányelvben előírt bérleti, kölcsönzési és terjesztési jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni annak előírását, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből, míg a követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket. |
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből, míg a követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte. |
(37) A digitális technológiák fejlődésével együtt új üzleti modellek is megjelentek, és felértékelődött az internet szerepe, amely a szerzői joggal védett tartalmak terjesztésének fő piacává vált. Az elmúlt években művek felhasználók általi feltöltését lehetővé tévő és azokat hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés fontos forrásává váltak, lehetővé téve a változatosságot és a tartalomhoz való egyszerű hozzáférést, ugyanakkor kihívásokat teremtve a szerzői joggal védett tartalmaknak a jogosultak közreműködése nélküli feltöltése esetében. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(37a) Jelenleg több kreatív tartalmat fogyasztunk, mint valaha. Ezt megkönnyítik az online platformok és aggregációs szolgáltatások. Az ilyen platformok és szolgáltatások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására. Ugyanakkor a művészek és szerzők bevételei nem nőttek ugyanolyan mértékben, mint ahogy a fogyasztás bővült. Ennek egyik fő oka lehet, hogy nem egyértelmű ezen online szolgáltatások szerzői jogi és e-kereskedelmi jogi jogállása. Meg kell vizsgálni, hogyan működhet ez a folyamat nagyobb jogbiztonság, valamint az összes érintett fél – ideértve a művészeket és a felhasználókat is – érdekeinek figyelembe vétele mellett, biztosítani kell továbbá az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket. A Bizottságnak iránymutatást kell kidolgoznia a közvetítők felelősségi keretének végrehajtására vonatkozóan annak lehetővé tétele érdekében, hogy az online platformok eleget tegyenek kötelezettségeiknek és a felelősségre vonatkozó szabályoknak, bővítsék a jogbiztonságot és növeljék a felhasználói bizalmat. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók számára tartalomtároló szolgáltatást nyújtanak, és a nyilvánosság számára a tartalomhoz hozzáférést biztosítanak, és amennyiben e tevékenység a nyilvánossághoz való közvetítésnek minősül és nem csupán technikai, automatikus és passzív jellegű, akkor kötelezni kell őket arra, hogy a szerzői joggal védett művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó engedélyezési megállapodást kössenek a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességekre. |
|
__________________ |
__________________ |
|
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
törölve |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
A művek felhasználók általi feltöltésének lehetővé tételében, nyilvánosan hozzáférhetővé tételében és terjesztésében aktívan és közvetlenül közreműködő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására. Az ilyen intézkedéseknek tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartáját, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára nem írható elő az általuk továbbított vagy tárolt információk 2000/31/EK irányelv 15. cikke szerinti nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettség. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(38a) Az ilyen intézkedések végrehajtásához elengedhetetlen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés. A jogosultaknak pontosan meg kell határozniuk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára azon műveket vagy egyéb teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan szerzői jogi igénnyel lépnek fel. A jogosultaknak felelősséget kell vállalniuk harmadik felek olyan művek használatára vonatkozó igényeivel kapcsolatban, amelyeket a jogosultak sajátjukként azonosítanak a szolgáltatóval kötött valamely megállapodás végrehajtása során. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. |
törölve |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. |
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért pontos tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, azonban gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy közvetlen szerződéses partnereik vagy jogutódjaik rendszeresen megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. A jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségnek a határokon átnyúlóan követnie kell a művet a hasznosítás minden formájában. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait. A tagállamoknak minden érdekelttel egyeztetniük kell, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra alkalmazni, mivel e megállapodásokra a 2014/26/EU irányelv értelmében már vonatkoznak átláthatósági kötelezettségek. |
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait, valamint a szerzők és az előadóművészek teljes műhöz vagy előadáshoz való hozzájárulásának jelentőségét. A tagállamoknak minden érdekelttel egyeztetniük kell, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket és a szabványos jelentéstételi kimutatásokat és eljárásokat. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra alkalmazni, amennyiben a 2014/26/EU irányelv alapján már léteznek ezekkel teljes egészében megegyező átláthatósági kötelezettségek. |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló legtöbb szerződés hosszú távra szól, így csupán nagyon kevés lehetőséget kínál a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra a váratlan sikert eredményező esetekre, amikor az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó közvetlen vagy közvetett nettó bevételhez képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait. Az aránytalanság értékelésekor figyelembe kell venni az egyes esetek megfelelő körülményeit, beleértve a szerző vagy előadó által a mű vagy előadás egészéhez nyújtott hozzájárulása jellegét és jelentőségét is. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. |
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak vagy nem tudják bíróság előtt érvényesíteni jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan hatékony alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. A vitarendezés kollektív szerződés révén történő rendezésére is lehetőséget kell biztosítani. |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk (2) bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat. |
(2) A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2000/31/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat. |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) „oktatási intézmény”: iskola, főiskola, egyetem vagy bármely egyéb szervezet, amelynek elsődleges célja, hogy oktatási szolgáltatást nyújtson: |
|
|
a) nem profitalapon vagy összes nyereségének az e szolgáltatásba való visszaforgatásával; vagy |
|
|
b) valamely tagállam által közérdekként elismert cél érdekében. |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amellyel szövegek és adatok digitális formában elemezhetők információk, például mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása céljából; |
(2) „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai vagy számítógépes módszer, amely digitális formában lévő szövegeket és adatokat vagy egyéb teljesítményeket elemez információk, többek között mintázatok, tendenciák és összefüggések, de nem csak ezek feltárása céljából; |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) „kulturális örökséget ápoló intézmény”: nyilvánosan hozzáférhető könyvtár, múzeum, levéltár, illetve mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmény; |
(3) „kulturális örökséget ápoló intézmény”: nyilvánosan hozzáférhető könyvtár, múzeum, galéria, oktatási létesítmény, levéltár, mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmény, illetve közszolgálati műsorszolgáltató; |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) „felhasználó által generált tartalom”: egy kép vagy mozgóképek sorozata, hanggal vagy hang nélkül, hangfelvétel,szöveg, szoftver, adat vagy ezek kombinációja, amelyet a felhasználó online szolgáltatásra töltött fel; |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményeket is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben. |
törölve |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) „kereskedelemben már nem kapható mű”: olyan mű vagy egyéb teljesítmény, amely a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen. A kereskedelemben nem kapható művek mind a kereskedelemben korábban kapható, mind pedig azokat a műveket magukban foglalják, amelyek soha nem is voltak a kereskedelmi forgalomban elérhetők. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek és a kulturális örökséget ápoló intézményeknek, amelyek az általuk beszerzett vagy számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés vagy műszaki védelem érvényesíthetetlen. |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében célzott, arányos, észszerű és megkülönböztetésmentes intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedéseknek észszerűeknek és hatékonyaknak kell lenniük, nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, és szükségtelenül nem akadályozhatják a szöveg- és adatbányászatot. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
(4) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve arra ösztönzi a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Művek és más teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása |
Művek és más teljesítmények oktatási és képzési tevékenységekben való felhasználása |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés, képzés vagy tudományos kutatás kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
a) oktatási intézmény helyiségeiben vagy más helyszíneke, például a kulturális örökséget ápoló, oktatási tevékenységekben részt vevő intézményekben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói, vagy a nem formális vagy informális oktatásban részt vevő, a kulturális örökséget ápoló intézmény regisztrált tagjai által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés nem érvényesíthető. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon. |
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló egyenértékű, kiterjesztett kollektív engedélyezési szerződések megfizethetők és könnyen hozzáférhetők a piacon. |
|
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények és a kulturális örökséget ápoló intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek, elérhetőek és ismertek legyenek. |
|
|
A Bizottság legkorábban ...[ az irányelv] hatálybalépését követően három évvel, továbbá valamennyi érdekelt féllel folytatott konzultációt követően jelentést készít ezen engedélyek hozzáférhetőségéről abból a célból, hogy szükség esetén változtatásokat javasoljon. |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik. |
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye vagy az oktatási tevékenység eredete szerinti tagállamban történik. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről. |
(4) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultak jogos érdekeivel ellentétes, a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználásával összefüggő bármely indokolatlan intézkedés méltányos megtérítéséről. |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak jogdíjmentes engedélyeket adhassanak az (1) bekezdésben leírt cselekmények engedélyezésére általánosságban, vagy a választásuk szerinti művek vagy egyéb teljesítmények konkrét típusai vonatkozásában. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények vagy oktatási létesítmények a megőrzést, a kutatást, az oktatást, a kultúrát és a tanítást célzó közérdekű küldetésük önálló vagy másokkal együttműködésben történő végrehajtása céljából, az ilyen többszörözéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A tagállamok elismerik, hogy amint egy mű közkinccsé válik, azaz a műhöz kapcsolódó szerzői jog és a szomszédos jogok lejártak vagy soha nem is léteztek, az adott mű egészének vagy egyes részeinek pontos többszörözése a többszörözés módjától függetlenül, ideértve a digitalizálást is, szintén nem tartozik a szerzői jog vagy a szomszédos jogok hatálya alá. |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
5a. cikk |
|
|
A látkép szabad felhasználása |
|
|
A tagállamok a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, valamint a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogokra vonatkozóan kivételt vagy korlátozást állapíthatnak meg, amely megengedi a nyilvános helyen történő állandó elhelyezésre készült művek, úgymint építmények vagy szobrok többszörözését és felhasználását. |
|
|
Az e cikkben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés nem érvényesíthető. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 5 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
5b. cikk |
|
|
A felhasználó által generált tartalomra vonatkozó kivétel |
|
|
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2., 3. és 4. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 13. cikkében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények idézeteinek vagy kivonatainak digitális felhasználását a felhasználó által generált tartalomban, például kritikai, recenziós, szórakoztató, illusztrációs céllal, karikatúra, paródia vagy utánzat jelleggel, feltéve, hogy az idézetek vagy kivonatok: |
|
|
a) a nyilvánosság számára már jogszerűen elérhetővé tett művekhez vagy egyéb teljesítményhez kapcsolódnak; |
|
|
b) tartalmazzák a forrás megjelölését, például a szerző nevének feltüntetését, kivéve, ha ez kivitelezhetetlennek bizonyul; valamint |
|
|
c) használata a tisztességes gyakorlatnak megfelelően olyan módon történik, hogy azzal nem lépik túl a rendeltetés szerinti konkrét felhasználási célt. |
|
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés nem érvényesíthető. |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk (1) bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra. |
A tartalomhoz való, valamely kivétel vagy korlátozás által megengedett hozzáférés nem jogosítja fel a kivétel vagy korlátozás kedvezményezettjét arra, hogy ezt a tartalmat egy másik kivétel vagy korlátozás által meghatározott keretben használja fel. |
|
|
A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik, negyedik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra. |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha: |
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a kulturális örökséget ápoló intézményeknek azon művek és egyéb teljesítmények a nyilvánosság számára nem kereskedelmi célból történő terjesztését, közlését vagy elérhetővé tételét, amelyek kereskedelmi forgalomban már nem kaphatóak és állandó jelleggel az intézmény gyűjteményének a részét képezik. A tagállamok legkésőbb 2020. december 22-ig hatályba léptetik az e bekezdésnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és adminisztratív rendelkezéseket. A kivétel, illetve korlátozás alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a jogosultak jogos érdekeivel ellentétes indokolatlan intézkedések ellentételezésére szolgáló díjazási rendszert, és gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi jogosult bármikor felszólalhasson a kereskedelemben már nem kaphatónak minősített művei vagy egyéb teljesítményei felhasználása ellen, és kizárhassa műveinek és egyéb teljesítményeinek felhasználását. Az (1) bekezdés értelmében egyébként engedélyezett cselekmények nem engedélyezhetők, amennyiben rendelkezésre állnak olyan érvényes, kollektív engedélyezési megoldások, amelyek engedélyezik a szóban forgó cselekményeket, és az ezen cselekményekért felelős kulturális örökséggel foglalkozó intézménynek erről tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha: |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden fordítását, változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható. |
(2) Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül hozzáférhetetlen az állandó jelleggel a kulturális örökséggel foglalkozó intézmény gyűjteményének részét képező műnek megfelelő semmilyen formában. A kereskedelemben nem kapható művek mind a kereskedelemben korábban kapható, mind pedig azokat a műveket magukban foglalják, amelyek soha nem is voltak a kereskedelmi forgalomban elérhetők. |
|
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények kereskedelmen belüli elérhetetlenségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges, észszerű és arányos mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) az engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása; |
b) bármely engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása; |
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a jogosultak (1) bekezdés c) pontja szerinti felszólalási joga; |
c) a jogosultak (2) bekezdés és (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólalási joga; |
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) a műveket vagy hangfelvételeket – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először sugározták; |
a) a művek vagy hangfelvételek többségét – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először létrehozták vagy sugározták; |
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország. |
c) a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján bizonyítottan megtett erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország. |
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, azokat az eseteket kivéve, amelyekre a (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozik. |
törölve |
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A kulturális örökséget ápoló intézmény a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó műveket vagy egyéb teljesítményeket az engedély feltételeinek megfelelően az összes tagállamban felhasználhatja. |
(1) A kulturális örökséget ápoló intézmények a 7. cikk értelmében felhasznált műveket vagy egyéb teljesítményeket az összes tagállamban felhasználhatják. |
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények engedély megadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt és az engedély teljes időtartamára nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk értelmében felhasznált művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (2) bekezdése és (4) bekezdésének c) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények valamennyi tagállamban történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon. |
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikkben említett mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása céljából, ideértve azon esetek megoldását, amikor a kulturális örökséget ápoló intézmények a 7. és a 8. cikk szerinti tevékenységei nincsenek észszerűen engedélyezve, továbbá az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat IV cím – 2 fejezet – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A védett tartalmak online szolgáltatók általi felhasználásának bizonyos módjai |
A védett tartalmak online felhasználásának bizonyos módjai |
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Védett tartalmaknak nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
(1) Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók számára tartalomtároló szolgáltatást nyújtanak, és a nyilvánosság számára a tartalomhoz hozzáférést biztosítanak, és amennyiben e tevékenység nem felel meg a 2000/31/EK irányelvben meghatározott, a felelősségre vonatkozó kivételeknek, megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal kötött engedélyezési megállapodások működése. E megállapodások végrehajtása során tiszteletben kell tartani a felhasználók alapvető jogait, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára nem írható elő az általuk továbbított vagy tárolt információk 2000/31/EK irányelv 15. cikke szerinti nyomon követése. |
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) Az (1) bekezdésben említett engedélyezési megállapodások működésének biztosítása céljából az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak és a jogosultaknak együtt kell működniük egymással. A jogosultaknak pontosan meg kell határozniuk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára azon műveket vagy egyéb teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan szerzői joggal rendelkeznek. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a jogosultakat az alkalmazott intézkedésekről és azok működésének pontosságáról, valamint adott esetben rendszeresen be kell számolniuk a művek és egyéb teljesítmények felhasználásáról. |
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve életbe léptessenek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett engedélyezési megállapodások végrehajtásával összefüggésben jogvita merül fel. |
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók hozzáférjenek valamely bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz a kivétel vagy a korlátozás alá eső használati jogaik kinyilvánítása, illetve a (3) bekezdés szerint elfogadott korlátozó intézkedések megtámadása céljából. |
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az (1) bekezdésben említett, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, a felhasználók képviselői és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést az (1) bekezdés végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatok meghatározása érdekében. A meghozott intézkedéseknek megfelelőeknek és arányosaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról és promóciójáról – különösen a promóció és hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen, de legalább évente egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve, nyilvánosan olvasható formátumban a kellő időben pontos, megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték, ideértve a jogok későbbi átvevőit és engedményeseit is. |
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és magas szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazítják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, azzal a feltétellel, hogy az aránytalanság mértékét kellően indokolják, valamint feltéve, hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. A tagállamok biztosítják, hogy az érdekelt felek párbeszédén keresztül ágazatspecifikus, egységes jelentéstételi kimutatásokat és eljárásokat dolgozzanak ki. |
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős. |
törölve |
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek vagy az általuk kijelölt képviselők jogosultak legyenek további méltányos és megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, illetve azok jogutódaitól, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó, előre nem látott bevételekhez és előnyhöz képest. |
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A 11. cikk rendelkezései [a 21. cikk (1) bekezdésében megadott dátum] előtt kiadott sajtókiadványokra is alkalmazandók. |
törölve |
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
A digitális egységes piacon érvényes szerzői jog |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 6.10.2016 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
IMCO 6.10.2016 |
||||
|
Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
19.1.2017 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Catherine Stihler 11.10.2016 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
13.3.2017 |
24.4.2017 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
8.6.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
19 7 6 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Lucy Anderson, Pascal Arimont, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Kaja Kallas, Julia Reda, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Georges Bach, Peter Jahr, Markus Pieper |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
19 |
+ |
|
|
PPE |
Pascal Arimont, Georges Bach, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Peter Jahr, Antonio López-Istúriz White, Markus Pieper, Jiří Pospíšil, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Lambert van Nistelrooij, Ivan Štefanec |
|
|
S&D |
Lucy Anderson, Nicola Danti, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella |
|
|
7 |
- |
|
|
ALDE |
Dita Charanzová, Kaja Kallas |
|
|
ECR |
Daniel Dalton, Anneleen Van Bossuyt |
|
|
ENF |
Mylène Troszczynski |
|
|
Verts/ALE |
Julia Reda, Igor Šoltes |
|
|
6 |
0 |
|
|
ALDE |
Morten Løkkegaard |
|
|
EFDD |
Robert Jarosław Iwaszkiewicz |
|
|
PPE |
Sabine Verheyen |
|
|
S&D |
Evelyne Gebhardt, Virginie Rozière, Christel Schaldemose |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.8.2017)
a Jogi Bizottság részére
a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
A vélemény előadója: Zdzisław Krasnodębski
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával a kutatók nagy mennyiségű információt dolgozhatnak fel, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre. |
(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával nagy mennyiségű információ dolgozható fel, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt, a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre. |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására. |
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként és adatgazdasági vezetőként, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9a) Az uniós jognak figyelembe kell vennie, hogy a szöveg- és adatbányászat óriási, kiaknázásra váró lehetőségeket rejt magában mind a formális, mind az informális kutatóhelyek esetében, valamint el kell ismernie a szöveg- és adatbányászatban rejlő azon lehetőséget, hogy jelentős mértékben ösztönözheti az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre. |
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól, ideértve a nyers adatokat is. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A nyílt interneten véghezvitt szöveg- és adatbányászattal a legtöbb esetben nem jár tartós másolat készítése, és így nagyban eltér a tudományos publikációkban végzett szöveg- és adatbányászattól. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) Az Unió-szerte működő kutatóhelyek különféle szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak. E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kivétel kedvezményezettjeit illetően. A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek. E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések. Ezen irányelv alkalmazásában ugyanakkor nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások a szerkezeti felépítésre, például részvényesi vagy tagi minőségükre tekintettel ellenőrzés gyakorlását lehetővé tevő, döntő befolyással rendelkeznek, aminek köszönhetően elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a kutatás eredményeihez. |
(11) Az Unió-szerte működő kutatóhelyek különféle szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak. E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kivétel kedvezményezettjeit illetően. A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek. E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések. Ezen irányelv alkalmazásában ugyanakkor nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett üzleti vállalkozások a szerkezeti felépítésre, például részvényesi vagy tagi minőségükre tekintettel ellenőrzés gyakorlását lehetővé tevő, döntő befolyással rendelkeznek, aminek köszönhetően elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a kutatás eredményeihez. A kutatóhelyeknek magukban kell foglalniuk az egyetemeket, többek között ki kell terjedniük az egyetemekhez csatolt üzleti inkubátorházakra és kutatóintézetekre. |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerül. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását. |
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerül. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását. Ezek az intézkedések nem akadályozhatják meg vagy nem zárhatják ki a jogosult által kínálttól eltérő szöveg- és adatbányászati eszközök kifejlesztését mindaddig, amíg a hálózatok és az adatbázisok biztonsága és sértetlensége védelem alatt áll. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) Nem szükséges a jogosultaknak ellenszolgáltatást nyújtani az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételen alapuló felhasználásért, mivel a kivétel jellegére és hatályára tekintettel várhatóan csak elenyésző kár éri őket. |
(13) Nem szükséges a jogosultaknak ellenszolgáltatást nyújtani az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételen alapuló felhasználásért, mivel nem áll fenn a jogosultak érdekeinek indokolatlan károsodása. A szöveg- és adatbányászat alóli kivétel értelmében történő alkalmazás sem ellentétes az alkotások oly módon történő rendes felhasználásával, amelyért külön kártérítést kellene fizetni. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van többek között az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási intézmények teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket és más teljesítményeket digitális – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységeikhez. |
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van az oktatási szemléltetés vagy a tudományos kutatás kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Az uniós tagállamokon belüli nem egységes alkalmazáson túl a digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási intézmények teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket és más teljesítményeket az összes – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységükhöz. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény, valamint a tagállam által elismert, tanúsítvánnyal rendelkező oktatási program és a kulturális örökséget ápoló intézmények és kutatóhelyek számára is előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények valamennyi felhasználási módjára, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási tevékenységet végző intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
(18) Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény, a kutatóhely vagy az oktatási intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. Ezen intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(19) Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a kulturális örökséget ápoló intézmények által végzett megőrzést illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést és a megőrzési módszerek kulturális örökséget ápoló intézmények általi megosztását a belső piacon, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. |
(19) Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a kulturális örökséget ápoló intézmények, a kutatóhelyek és az oktatási intézmények által végzett megőrzést illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést és a megőrzési módszerek megosztását a belső piacon, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. A tagállamok lehetővé teszik a bevált gyakorlatok, új technológiák és megőrzési módszerek határon átnyúló megosztását. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. |
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények, kutatóhelyek és oktatási intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. E szervezetek számára engedélyezni kellene továbbá a szervezeten belüli többszörözést számos különböző okból, például biztosítás, szerzői jogi engedélyeztetés vagy kölcsönzés céljából. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére például ilyen többszörözés céljából van szükség. A többszörözési tevékenységeket a tagállamokban működő más intézményekkel partnerségben lehet végezni. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a kulturális örökséget ápoló intézmény tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján. |
(21) Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény, kutatóintézet vagy oktatási intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a szervezet tulajdonában illetve állandó birtokában vannak, tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján, vagy hosszú lejáratú kölcsönzésen van náluk. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a közös jogkezelő szervezet által egyáltalán nem vagy nem megfelelően képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(25) A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek jogosultakkal, felhasználókkal és közös jogkezelő szervezetekkel. |
(25) A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek jogosultakkal, kulturális örökséget ápoló intézményekkel, felhasználókkal és közös jogkezelő szervezetekkel. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra is vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(33a) A sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogokat a sajtókiadványok többszörözéséhez, közléséhez, illetve azok linkjeinek vagy kivonatainak felhasználó által saját célra, illetve nem nyereségszerzési és nem üzleti céllal történő elérhetővé tételéhez való egyéni jogok sérelme nélkül kell alkalmazni. |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. Ezen irányelvben a sajtókiadványokra megállapított védelem abban az esetben is alkalmazandó, amikor a tartalmat automatikusan, például híraggregátorokkal generálják. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. |
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. A tagállamok biztosítják, hogy a sajtókiadványok kiadóit megillető jog hasznosításából származó javadalmazás méltányos részét az újságíróknak, a szerzőknek és más jogosultaknak számolják el. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(36a) A kulturális és kreatív iparágak a növekedés motorjaiként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosításában, valamint stratégiai helyzetüknek köszönhetően tovagyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára. Ezenfelül az ikt területén a kulturális és kreatív iparágak az innováció és fejlesztés mozogatórugói Európában. Az európai kulturális és kreatív ágazatok több mint 12 millió teljes munkaidős munkahelyet biztosítanak, vagyis az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatják, emellett megközelítőleg 509 milliárd EUR hozzáadott értéket teremtenek GDP-ben kifejezve (az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-a). A szerzői és szomszédos jogok védelme a kulturális és kreatív iparágak bevételeinek központi elemét jelenti. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte. |
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte. A kreatív ágazat bevételeiben – annak ellenére, hogy a felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító platformok, illetve a tartalomaggregátorok és más szolgáltatások révén ma több kreatív tartalmat fogyasztunk, mint valaha – nem tapasztalható a fogyasztás növekedésének megfelelő növekedés. Enne egyik fő okaként az értékek átültetését említik, amely abból fakad, hogy tisztázatlan ezen online szolgáltatások szerzői jogi és elektronikus kereskedelmi jogi helyzete. Ez egy tisztességtelenül működő piacot hozott létre, veszélyeztetve a digitális egységes piac fejlődését és annak fő szereplőit, nevezetesen a kulturális és kreatív iparágakat. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(37a) A digitális platformok szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására. Ezért át kell gondolni, hogy a folyamat jogbiztonságát hogyan lehet fokozni, illetve hogy a jogtulajdonosok érdekeit hogyan lehet védeni. Következésképpen rendkívül fontos átláthatóságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítani. A szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi keretben a jogtulajdonosok védelmét úgy kell biztosítani, hogy az elismerje az értékeket és ösztönzőleg hasson az innovációra, a kreativitásra, a beruházásra és a tartalomelőállításra. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, valamint a többszörözésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
|
__________________ |
__________________ |
|
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy engedélyt szerezzenek a szerzői joggal védett tartalmakra, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e kiadói felelősséggel e tartalmakat illetően. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által a jogosultaktól megszerzett engedélyeket úgy kell tekinteni, hogy lefedik a felhasználóik által generált valamennyi tartalmat, ideértve azokat a felhasználókat is, akik nem üzleti alapú tevékenységet folytatnak. Ez jogbiztonságot fog nyújtani az ilyen szolgáltatások egyéni felhasználói számára, ugyanakkor tisztázza a platformok felelősségét is. |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
A felhasználók által feltöltött jelentős számú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. |
(39) Ezen intézkedések hatékony végrehajtásához elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött jelentős számú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott intézkedések tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a hozott intézkedések típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. Az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. Megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott intézkedések a 95/46/EK irányelvvel, a 2001/58/EK irányelvvel és az (EU)2016/679 rendelettel összhangban nem sértik a felhasználók alapvető jogait, nevezetesen a személyes adatok védelmét, valamint az információk fogadásának és közlésének szabadságát, különös tekintettel arra, hogy a szerzői jogok tekintetében kivételek vagy korlátozások vonatkozhassanak rájuk. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. |
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik és későbbi kedvezményezetteik vagy hasznosítóik, valamint jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. A jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségnek a határokon átnyúlóan követnie kell a művet a hasznosítás minden formájában. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait. A tagállamoknak minden érdekelttel egyeztetniük kell, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra alkalmazni, mivel e megállapodásokra a 2014/26/EU irányelv értelmében már vonatkoznak átláthatósági kötelezettségek. |
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait. A tagállamoknak minden érdekelttel egyeztetniük kell, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket, a szabványos jelentéstételi kimutatásokat és eljárásokat. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra alkalmazni, mivel e megállapodásokra a 2014/26/EU irányelv értelmében már vonatkoznak átláthatósági kötelezettségek, azzal a feltétellel, hogy a tagállamok átültették a 2014/26/EU irányelvet, és minden szükséges intézkedést megtettek annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi közös jogkezelő szervezet irányítását hatékony és méltányos módon végezzék. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a közös jogkezelő szervezetek a jogosultak legjobb érdekében járjanak el, biztosítva, hogy pontosan és rendszeresen kiosszák a kifizetendő összegeket, és a 2014/26/EU irányelvet betartva éves átláthatósági jelentést készítsenek és tegyenek közzé. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 46 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(46) A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK35 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek36. |
(46) A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK35 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek36. A jövőben tiszteletben kell tartani az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, köztük a „személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot”. |
|
_________________ |
_________________ |
|
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31–50. o.). Ez az irányelv 2018. május 25-én hatályát veszti, és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.) lép a helyébe. |
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31–50. o.). Ez az irányelv 2018. május 25-én hatályát veszti, és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.) lép a helyébe. |
|
36 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37–47. o.), a 2006/24/EK és a 2009/136/EK irányelvvel módosított, úgynevezett elektronikus adatvédelmi irányelv. |
36 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37–47. o.), a 2006/24/EK és a 2009/136/EK irányelvvel módosított, úgynevezett elektronikus adatvédelmi irányelv. |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 46 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(46a) Fontos kihangsúlyozni, hogy a személyes adatok üzleti célú kezelése során fontos az anonimitás. Támogatni kell továbbá azt is, hogy az online platformok felületeinek használata során az legyen az alapértelmezett opció, hogy a személyes adatokat nem osztják meg. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. „kutatóhely”: egyetem, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt: |
1. „kutatóhely”: egyetem – beleértve az egyetemekhez csatolt üzleti inkubátorházakat – kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt: |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
2a. „induló vállalkozás”: ezen irányelv alkalmazásában bármely vállalkozás, amely kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat, amelynek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót, és amelyet az (1) bekezdés 3. cikkében meghatározott kivétel felhasználását megelőző három évnél nem korábban hoztak létre. |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
4a. „jogszerű hozzáférés”: a jogszerűen megszerzett tartalomhoz való hozzáférés. |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
Szöveg- és adatbányászat |
Szöveg- és adatbányászat |
|
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, nonprofit szervezeteknek és induló vállalkozásoknak, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
|
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, és nem akadályozhatják meg vagy nem korlátozhatják indokolatlanul a kedvezményezetteket abban, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kivételben részesüljenek, valamint azon képességükben, hogy a jogosultak által kínáltaktól eltérő szöveg- és adatbányászati eszközöket fejlesszenek ki. |
|
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
|
|
|
(4a) Az (1) bekezdésben említett kivétellel élő, szöveg- és adatbányászatot végző jogosultaknak olyan intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják, hogy a szöveg- és adatbányászat folyamán szerzett adatokat biztonságos helyen tartják és azokat nem tárolják a kutatáshoz szükségesnél hosszabb ideig. Az (1) bekezdésben említett kivétel nem érinti a szerzői jog védelme alá nem tartozó tényeken vagy adatokon végzett, vagy semmilyen többszörözést vagy kimásolást nem igénylő szöveg- és adatbányászatot. Az adatbázisok jogosultjainak vagy szerzőinek engedélye nem szükséges az uniós jogszabályok szerinti kivételek hatálya alá tartozó időleges többszörözési cselekmények esetében, és azon kimásolási cselekmények esetében sem, amelyek az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és annak szokásos használatához a jogszerű felhasználó számára szükségesek. |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás: |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
a) oktatási intézmény tanulási terében vagy a tagállam által elismert, tanúsítvánnyal rendelkező oktatási program keretében, továbbá kulturális örökséget ápoló intézmény vagy kutatóhely tanulási terében vagy kizárólag bejegyzett tanulóik és oktatóik által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek – egy könnyen elérhető adatbázison keresztül – megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik. |
(3) A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény, a tanúsítvánnyal rendelkező oktatási program, a kulturális örökséget ápoló intézmény vagy a kutatóhely székhelye szerinti tagállamban történik. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények, a kutatóhelyek és az oktatási intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek, valamint a szervezeten belül többszörözést végezzenek a közérdekű küldetésük végrehajtásával összefüggő célból. |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. Abban az esetben, ha nincs közös jogkezelő szervezet vagy az nem megfelelően képviseli a jogosultak jogait, a tagállamoknak a kulturális örökséget ápoló intézmények, a kutatóhelyek és a – formális és nem formális – oktatási intézmények esetében kivételt kell tenniük a már nem forgalmazott művek nem üzleti célú terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére és hozzáférhetővé tételére vonatozóan. A tagállamoknak megfelelő díjazásról kell gondoskodniuk a jogosultak jogos érdekeinek indokolatlan károsításának ellentételezésére, és biztosítaniuk kell, hogy minden jogosult bármikor kifogást emelhessen művei felhasználásával szemben. |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, ezen belül is a kulturális örökséget ápoló intézmények 7. és 8. cikk szerinti tevékenységeinek észszerű engedélyezése hiányához kapcsolódó problémák megoldása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően |
Sajtókiadványok védelme |
Indokolás | |
A nyomtatott kiadásoknak a digitális kiadásokkal azonos védelmet kell biztosítani. Ezért elengedhetetlen, hogy a digitális és a nem digitális felhasználás tekintetében egyaránt biztosítsák ezek a jogokat, és törölni kell minden olyan megfogalmazást, amely kizárja a nem digitális felhasználást. | |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik digitális felhasználásához. |
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik felhasználásához. |
Indokolás | |
A nyomtatott kiadásoknak a digitális kiadásokkal azonos védelmet kell biztosítani. Ezért elengedhetetlen, hogy a digitális és a nem digitális felhasználás tekintetében egyaránt biztosítsák ezek a jogokat, és törölni kell minden olyan megfogalmazást, amely kizárja a nem digitális felhasználást. | |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Az e bekezdésben említett jogok nem terjednek ki a hiperhivatkozásra, mivel az nem minősül nyilvánossághoz történő közvetítésnek. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a sajtókiadványok kiadóit megillető jogok hasznosításából származó bevételek tisztességes részét az újságíróknak számolják el. |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen. |
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez a kiadó ennek alapján és az átruházás vagy engedélyezés mértékében jogosultnak minősüljön. Így ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel, jogszabályban előírt közös engedélyezés vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött jelentős számú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
(1) A felhasználók által feltöltött jelentős számú, szerzői jogi védelem alá tartozó művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók – amennyiben a tárolásra és a hozzáférésre vonatkozó rendelkezés tevékenységük szerves részét képezi –, a jogosultakkal együttműködve olyan megfelelő és arányos intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. A jogosultak kérésére a szolgáltatók megfelelően tájékoztatják őket az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az abban a bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. Ezek a mechanizmusok különösen azt biztosítják, hogy ha az (1) bekezdésben említett tartalom eltávolítása nem indokolt, a szóban forgó tartalmat észszerű időn belül visszahelyezzék az internetre. |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben adott esetben elősegíti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést az (1) bekezdésben szereplő intézkedésekre vonatkozó bevált módszerek meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
(1) Azoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak, amelyek a felhasználóik által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és amelyek tevékenységei túlmutatnak a fizikai létesítmények puszta biztosításán és az ilyen műveket vagy egyéb teljesítményeket feltöltő felhasználóik által kezdeményezett nyilvánossághoz közvetítésen, engedélyezési megállapodást kell kötniük a jogosultakkal a nyilvánossághoz közvetítési és a többszörözési jogok tekintetében egyaránt, kivéve, ha jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. (2) A 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentesség nem vonatkozik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó azon szolgáltatók tevékenységére, amelyek védett műveket és egyéb teljesítményeket tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé és aktív szerepet játszanak többek között a feltöltött művek vagy egyéb teljesítmények bemutatásának optimalizálása vagy azok promóciója révén. (3) Az (1) bekezdésben említett engedélyezési megállapodásokat úgy kell tekinteni, hogy azok kiterjednek a fent említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók felhasználóinak tevékenységeire is, feltéve, hogy a felhasználók nem szakmai alapon tevékenykednek. (4) A felhasználók által feltöltött jelentős számú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben időben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. (5) A tagállamok biztosítják, hogy a (4) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben a (4) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. (6) Azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek a (4) bekezdésben említett intézkedéseket hoznak, biztosítják, hogy ezek az intézkedések teljes mértékben megfeleljenek a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának. (7) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztül megvalósuló együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik –ideértve a tudományos műveket is –, illetve előadásaik hasznosításáról és promotálásáról – különösen a promotálás, a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben pontos, megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték, ideértve a jogok későbbi kedvezményezettjeit és hasznosítóit is. |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és magas szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban, valamint biztosítania kell a szerzők és előadóművészek ellenőrzéshez való jogát. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony és végrehajtható marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az érdekeltek párbeszédén keresztül ágazatspecifikus standard jelentéstételi kimutatásokat és eljárásokat dolgozzanak ki. |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 14 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
14a. cikk |
|
|
A szerzők és előadóművészek méltányos javadalmazáshoz való elidegeníthetetlen joga |
|
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha a szerzők és előadóművészek átruházzák vagy átengedik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel jogát, megőrizzék azt a jogukat, hogy méltányos javadalmazást kapjanak a műveik hasznosításából származó bevételekből. |
|
|
(2) A szerzőt vagy az előadóművészt műve hozzáférhetővé tétele ellenében megillető méltányos javadalmazáshoz való jog elidegeníthetetlen, és amelyről nem lehet lemondani. |
|
|
(3) A szerzők vagy az előadóművészek műveinek hozzáférhetővé tétele ellenében járó méltányos javadalmazáshoz való jog kezelését közös jogkezelő szervezeteikre bízzák, kivéve akkor, ha más közös megállapodások, köztük önkéntes közös jogkezelési megállapodások garantálják ezt a javadalmazást a szerzők, az audiovizuális szerzők és az előadóművészek számára hozzáférhetővé tételi joguk ellenében. |
|
|
(4) A méltányos javadalmazást a közös jogkezelő szervezetek szedik be a műveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól. |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek, vagy az általuk kijelölt képviselők jogosultak legyenek további méltányos javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 15 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
15a. cikk |
|
|
A jogok visszaszállását biztosító mechanizmus |
|
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a folyamatos fizetési kötelezettséget meghatározó szerződéses viszonyban lévő szerzők és előadóművészek felmondhassák a szerződést, amelynek révén engedélyt adtak vagy átruházták jogaikat, ha egyáltalán nem hasznosítják műveiket és előadásaikat, tartósan elmulasztják kifizetni a megállapodás szerinti javadalmazást vagy teljességgel hiányzik a jelentéstétel és az átláthatóság. |
|
|
(2) A jogok átruházására vagy engedélyezésére vonatkozó szerződés felmondásának a joga akkor gyakorolható, ha azt követően, hogy az előadóművész vagy szerző értesítést küldött felmondási szándékáról, a szerződő fél egy éven belül nem teljesíti a megállapodás szerinti javadalmazás kifizetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségeit. A mű hasznosításának elmaradását és a jelentéstétel és átláthatóság teljes hiányát illetően a jogok átruházására vagy engedélyezésére vonatkozó szerződés felmondásának a joga akkor gyakorolható, ha a szerződő fél nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit öt éven belül azt követően, hogy az előadóművész vagy szerző értesítést küldött felmondási szándékáról. |
|
|
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős. |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. |
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek a jogvitákat név nélkül, egy felhatalmazott személyen vagy szervezeten keresztül is rendezhessék. |
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
A digitális egységes piacon érvényes szerzői jog |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 6.10.2016 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 6.10.2016 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Zdzisław Krasnodębski 1.12.2016 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
22.3.2017 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
11.7.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
39 18 6 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Zigmantas Balčytis, Nicolas Bay, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Roger Helmer, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Pascal Arimont, Pilar Ayuso, Pervenche Berès, Werner Langen, Florent Marcellesi, Marisa Matias, Maria Spyraki |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Czesław Hoc, Jan Huitema, Julia Reda, Yana Toom, Kazimierz Michał Ujazdowski, Julie Ward |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
39 |
+ |
|
|
ENF |
Angelo Ciocca, Barbara Kappel |
|
|
PPE |
Pascal Arimont, Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Angelika Niebler, Luděk Niedermayer, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera |
|
|
S&D |
Zigmantas Balčytis, Pervenche Berès, José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Dan Nica, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Julie Ward, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho |
|
|
18 |
- |
|
|
ALDE |
Fredrick Federley, Jan Huitema, Kaja Kallas, Morten Helveg Petersen, Yana Toom, Lieve Wierinck |
|
|
EFDD |
Roger Helmer, Dario Tamburrano |
|
|
ENF |
Nicolas Bay |
|
|
GUE/NGL |
Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Neoklis Sylikiotis |
|
|
Verts/ALE |
Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Florent Marcellesi, Julia Reda, Claude Turmes |
|
|
6 |
0 |
|
|
ECR |
Edward Czesak, Ashley Fox, Czesław Hoc, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský, Kazimierz Michał Ujazdowski |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (4.9.2017)
a Jogi Bizottság részére
a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
A vélemény előadója: Marc Joulaud
RÖVID INDOKOLÁS
Cél és hatály
A Bizottság javaslatának célja a szerzői jogok uniós szabályozásának a modernizálása és a digitális környezethez való igazítása a digitális egységes piac elősegítése érdekében. Az elmúlt húsz év technológiai fejlődése drasztikusan átalakította mind az online szolgáltatások körét, mind pedig az online fogyasztói szokásokat, ezért szükségessé vált a 2001-re datálható meglévő jogszabályok legalább egy részének a naprakésszé tétele.
A szerzői jog alapelvei, úgymint a magas szintű védelem és a szerzők és előadók méltányos díjazásának a szükségessége továbbra is nagyon lényeges és megőrzendő elvek, mivel az Európai Unió ezeknek köszönhetően tudta fenntartani a kulturális sokféleséget, ami világszerte jelenleg is a legmegbecsültebb előnye. A szerzői jog által védett művön alapuló digitális szolgáltatások fejlődése azonban mérhetetlenül nagy nehézségeket okozott a jogosultak számára a műveik terjesztésének megfelelő ellenőrzése és a munkájukért járó méltányos díjazás terén.
Ugyanakkor a szerzői jog által védett művek jogszerű használatának biztosítása érdekében az információs társadalomról szóló irányelvben (2001/29/EK) kidolgozták az önkéntes kivételek és korlátozások listáját, amely meghatározza, hogy mely esetekben nem szükséges a jogosult előzetes engedélye a műve felhasználásához. E kivételek meghatározása széles körű, technológiailag semleges és opcionális volt, így lehetővé tette a tagállamok számára, hogy saját nemzeti sajátosságaikhoz és kulturális politikáikhoz igazítsák őket. Annak ellenére, hogy e kivételek opcionálisak voltak, nagy részüket bevezették a tagállamok és hatékonynak bizonyultak még úgy is, hogy néhány kivétel digitális környezetben történő alkalmazása esetenként bizonytalanságokat szült.
Az Európai Bizottság e megfigyelések alapján úgy döntött, hogy megtartja az eddigi szabályokat, mivel azok továbbra is fontosak, de a digitális forradalom nyomán kialakult speciális problémákat, különösen a határokon átnyúló hatású problémákat oly módon kezeli, hogy az információs társadalomról szóló irányelvben szereplő kivételeket kötelező erejű kivételekkel egészíti ki.
A jelenlegi javaslat ezért három pillérre épül, melyek mindegyike egy-egy adott területen feltárt kérdéseket érint:
Az első pillér azokat a közérdekű célt szolgáló tevékenységeket, úgymint a kutatást, az oktatást és a kulturális örökség megőrzését támogatja, amelyek során minden nap szerzői jog által védett műveket kell használni. Kötelező kivételekre azért volt szükség, hogy jogbiztonságot élvezzenek a jogosultak a műveik digitális felhasználását illetően.
A második pillér azt hivatott elősegíteni, hogy a tartalomgyártó ágazat leküzdje az engedélyek tárgyalása során felmerülő jelentős nehézségeket, valamint lehetőség szerint tisztességes tárgyalással kialkudott díjazást kapjon a művei online szolgáltatások általi felhasználásáért amikor azokat széles körben terjesztik. Ennek érdekében a Bizottság lényeges pontosításokat dolgozott ki az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (2000/31/EK) meghatározása szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatások felelősségi rendszerére vonatkozóan, , azokra az esetekre, amikor e szolgáltatások a felhasználóik által feltöltött nagy mennyiségű, szerzői jog által védett művet tárolnak és ezekhez hozzáférést biztosítanak. Ilyen körülmények között az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat engedélyezési megállapodásokba kell foglalni, valamint a jogosultakkal együttműködve arányos és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az érintett művek védelmére.
A harmadik és egyben utolsó pillér célja, hogy egyensúlyt teremtsen a szerzők és szerződéses partnereik közötti kapcsolatban. A jogok átruházása vagy engedélyezése a szerzők és előadók valamint szerződéses partnereik között bevett és általánosan elfogadott gyakorlat, amely az alkotás finanszírozását biztosítja. Azonban a szerzők és előadók nem mindig férnek hozzá a műveik későbbi felhasználásának módjára, reklámozására és a műveikből származó jövedelemre vonatkozó adatokhoz, így nehezen tudják megítélni, hogy a díjazásuk arányos-e az érintett művek aktuális sikerével. Ezért a Bizottság javaslatába belevették az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket, a díjazás kiigazításának a lehetőségét valamint egy vitarendezési mechanizmust.
Az előadó általános álláspontja
Az előadó támogatja a Bizottság javaslatának irányát és problémamegoldó megközelítését, továbbá úgy véli, hogy bár a jelenlegi szerzői jogi szabályok nagy része hatályos marad, speciális kiegészítő szabályok szükségesek a szerzői jog által védett művek digitális használatára jellemző sajátosságok szabályozása érdekében.
A módosítások célja a Bizottság javaslatában szereplő számos rendelkezés pontosítása és részletes leírása, továbbá bizonyos rendelkezések szigorítása ott, ahol az ésszerű és lehetséges. Ezzel egyidejűleg az előadó elismeri, hogy változott a fogyasztók viselkedése és biztosítékot kíván nyújtani a digitális forradalom során kialakult egyes új felhasználásokra és gyakorlatokra vonatkozóan.
Ennek érdekében az előadó négy kulcsfontosságú célkitűzéshez kapcsolódó módosításokat terjeszt be:
1. Az új kivételekhez és korlátozásokhoz kapcsolódó jogbiztonság biztosítása
Az előadó támogatja az irányelven meghatározott, közérdekű célt szolgáló tevékenységeket, úgymint az oktatást, a kutatást illetve a kulturális örökség megőrzését támogató új kötelező kivételeket és korlátozásokat. Az egész társadalom javát szolgáló potenciális nyereség és a határokon átnyúló gyakorlatok fejlesztése igazolja az ilyen jellegű harmonizációt és a hatály elég pontos ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtson a jogosultak számára az aránytalan károk ellen.
Mindazonáltal az előadó véleménye szerint a jelenlegi javaslat jogilag nem teljesen világos az egyes kivételek esetében érintett felekre háruló terhek tekintetében, ami veszélyezteti a hatékonyságukat és akadályozza az összehangolt végrehajtásukat. Az előadó ezért pontosan meghatározza a kivételekkel érintett felek speciális kötelezettségeit a jogosultakat érintő károk kockázatának a csökkentése (3. cikk) érdekében, továbbá az engedélykérésről vagy a kivételről való megbizonyosodás (4. cikk) és a bevett gyakorlatok biztonságossága (5. cikk) érdekében.
2. A platformok felelősségének meghatározása és a jogosultakkal való tisztességes együttműködés biztosítása
Az előadó teljes mértékben támogatja a javaslat azon célkitűzéseit és megközelítését, amelyek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bizonyos kategóriáinak jogállását kívánják pontosítani oly módon, hogy azok összhangban legyenek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel és kiegészítsék azt.
Mindazonáltal az előadó véleménye szerint a javaslat nem határozza meg kellő pontossággal az irányelv 13. cikkének a hatálya alá tartozó szolgáltatások körét, így jogbizonytalanságot kelt. Hasonlóképpen, a jogosultak és e szolgáltatások közötti kölcsönös kötelmek hatálya, jellege és alapja nem elég egyértelmű az előadó szerint.
A vélemény ezért egyértelművé teszi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv 13. cikke szerint fennálló kötelezettségeket. A szolgáltatások technikai jellemzőire (például a tárolás fogalmára) való összpontosítás helyett a vélemény a szolgáltatás azon kötelezettségére alapoz, hogy a nyilvánosság számára közvetít-e.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó azon szolgáltatók, amelyek a felhasználók által feltöltött, szerzői jog által védett műveket és egyéb teljesítményt tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és amelyek tevékenységei túlmutatnak a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen és a többszörözésen, kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal. Amennyiben nincsen megállapodás arról, hogy milyen szolgáltatások vonhatók be az -kereskedelemről szóló irányelvben biztosított, felelősség alóli mentességre, a szolgáltatók akkor is kötelesek intézkedéseket foganatosítani a szerzői jog által védett mű jogtalan közvetítésének megelőzése érdekében. E megközelítésnek biztosítania kell az irányelv hatékony végrehajtásához szükséges jogbiztonságot.
Az érintett platformok és a jogosultak közötti jobb és méltányosabb együttműködés biztosítása érdekében az előadó egy alternatív vitarendezési mechanizmust javasol az esetleg felmerülő nehézségek megoldására, amelyben a tagállamok által kijelölt pártatlan testület segédkezik.
3. Új pillért kell létrehozni a fogyasztók jogszerű gyakorlatainak a védelmére
Az előadó véleménye szerint a javaslat nem ismeri el a fogyasztóknak mint szolgáltatást felhasználóknak a digitális környezetben jelenleg elfoglalt helyét. Már nem passzív szerepet töltenek be, hanem aktív résztvevők, így egyszerre tartalomforrások és tartalomfogadók a digitális ökoszisztémában. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások a felhasználóik kettős szerepe köré rendezik a szolgáltatásaik teljes tervezést, üzleti modelljét és optimalizálását. Az előadónak az a véleménye, hogy jogi szempontból a felhasználók digitális gyakorlata nem élvez jogbiztonságot a jelenlegi szerzői jogi szabályok szerint, különösen a kivételek és a korlátozások szempontjából, és ezért speciális megközelítés szükséges.
A vélemény ezért kiegészíti az idézetek tekintetében már meglévő kivételt egy új kivétellel, amely szerzői jogvédelem alatt álló művek és egyéb teljesítmények egyéni felhasználók által történő idézetének és kivonatolásának nem kereskedelmi célzatú, arányos használatát szabályozza. A 13. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok kivételt engedélyezhetnek a felhasználók által feltöltött tartalom esetében, amennyiben a szóban forgó tartalom felhasználása kritikai, felülvizsgálati, szemléltetési célzatú, illetve karikatúra, paródia vagy utánzat.
Végezetül pedig az előadó támogatja azokat a 13. cikkben szereplő panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyek az eljárásokkal kapcsolatban a felhasználók számára minimális szintű jogbiztonságot nyújtanak.
4. A szerzők és előadók számára a jogaik hatékony érvényesítésének a lehetővé tétele
Az előadó üdvözli a javaslatban a szerzők és előadók jogainak érvényesítésére tett erőfeszítéseket. Minden olyan hatás megelőzése érdekében, amely a szerzőket és az előadókat eltántoríthatja a jogaik érvényesítésétől, az előadó azt fogalmazta meg, hogy a szerzők, előadók és szerződéses partnereik közötti perek mind egyéni mind pedig kollektív alapon indíthatók.
MÓDOSÍTÁS:
A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmény létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmény bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek és egyéb teljesítménynek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek átláthatóságára vonatkozóan is. |
(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Alapvető fontosságú, hogy a vonatkozó jogszabályok kiállják az idő próbáját, és ne korlátozzák az ilyen technológiai fejleményeket. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ebben az állandóan változó digitális környezetben a Bizottságnak minden lehetséges intézkedést fontolóra kell vennie annak érdekében, hogy megelőzze a szerzői jogi védelem alatt álló vizuális és audiovizuális tartalmak beágyazott vagy kerettechnikák közvetítésével történő üzleti célú, illegális felhasználását. Az irányelv továbbá bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek átláthatóságára vonatkozóan is. |
|
_________________ |
_________________ |
|
26 COM(2015) 626 final. |
26 COM(2015)0626. |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító platformok, illetve a tartalomaggregátorok és más szolgáltatások közreműködésével ma több kreatív tartalmat fogyasztunk, mint valaha, a kreatív ágazat bevételei tekintetében azonban nem tapasztalható hasonló mértékű növekedés. Ennek következményeképpen alakult ki az úgynevezett „értékhiány”, ami abból fakad, hogy az alkotók helyett a platformszolgáltatók aknázzák ki a kulturális és a kreatív alkotások értékét. Az értékek átruházása miatt a piac működése elégtelenné és tisztességtelenné vált, és veszélyezteti az Unió kulturális és kreatív ágazatainak hosszú távú életképességét, továbbá a digitális tartalmak egységes piacának sikerét. Így a felelősség alóli kivételeket csak a ténylegesen semleges és passzív online szolgáltatókra szabad alkalmazni, olyan szolgáltatásokra azonban nem, amelyek az alkotók kárára aktív szerepet játszanak a tartalom terjesztésében, reklámozásában és pénzügyi hasznosításában. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) A kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet át kell dolgozni. |
(5) A kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, a tudományos kutatás, az oktatás, a távoktatás és a vegyes tanulás, valamint a kulturális örökség megőrzése szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet ennek megfelelően át kell dolgozni.Az ebben az irányelvben használt „tudományos kutatás” kifejezés a természettudományokra és a társadalomtudományokra egyaránt vonatkozik. |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására. |
(9) Az uniós jog már biztosít bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételeket és korlátozásokat, amelyek szöveg- és adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók. E kivételek és korlátozások azonban választhatóak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához. Ezenfelül még ha a kutatók megszerezték is a jogszerű hozzáférést a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg- és adatbányászatra. Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az Unió versenyhelyzete kutatási térségként, intézkedéseket kell tehát tenni a szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre. |
(10) A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A szöveg- és adatbányászathoz szükséges tartalom jogosulatlan terjesztésének megelőzése érdekében a kutatóhelyek számára meg kell engedni a műveknek vagy más teljesítménynek az általuk az új kivétel alapján megszerzett másolatainak biztonságos módon, a kutatás elvégzéséhez szükséges ideig történő tárolását és megőrzését. Mihelyt elvégezték a kutatáshoz szükséges valamennyi tevékenységet, a a művek vagy más teljesítmények szöveg- és adatbányászat céljából többszörözött másolatait törölni kell. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulásba lépnek be, feltéve, hogy az elvégzett szöveg- és adatbányászati műveletek közvetlenül kapcsolódnak az adott társulás keretében elvégzett kutatás céljához. A köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében szükséges, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló – a kivétel alkalmazásával felhasznált – műveket vagy egyéb teljesítményeket a magánszektorbeli partner előzetesen jogszerűen megszerezze. |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményt tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerül. Az ilyen intézkedések nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását. |
(12) A műveiket érintő hozzáférési kérelmek és letöltések esetlegesen nagy számára tekintettel a jogosultaknak meg kell engedni, hogy intézkedéseket tegyenek, például az azonosítást megerősítsék, ha fennáll a kockázata annak, hogy a műveket vagy egyéb teljesítményt tároló rendszer vagy adatbázis biztonsága vagy sértetlensége veszélybe kerülhet. Az ilyen intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, nem haladhatják meg a rendszer biztonságának és sértetlenségének biztosításához szükséges mértéket, és nem áshatják alá a kivétel tényleges alkalmazását |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) Nem szükséges a jogosultaknak ellenszolgáltatást nyújtani az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételen alapuló felhasználásért, mivel a kivétel jellegére és hatályára tekintettel várhatóan csak elenyésző kár éri őket. |
törölve |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van többek között az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ezek a körülmények akadályozhatják a digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási intézmények teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket és más teljesítményt digitális – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységeikhez. |
(14) A 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak lehetőségük van többek között az oktatási szemléltetés kizárólagos céljából a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel joga alóli kivételt vagy arra vonatkozó korlátozást bevezetni. Emellett a 96/9/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének b) pontja oktatási szemléltetés céljából megengedi az adatbázisok használatát és tartalmuk jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását. Digitális felhasználási módok esetében nem egyértelmű e kivételek vagy korlátozások hatálya. Emellett az sem világos, hogy e kivételek vagy korlátozások az online oktatásra, vagyis a távoktatásra is kiterjednek-e. Emellett a hatályos jogi keret nem tartalmaz rendelkezéseket a határokon átnyúló hatályról. Ez a helyzet akadályozhatja a hagyományos, hivatalos tanulási struktúrákon kívül végezhető és szolgáltatók széles skáláját érintő, digitálisan támogatott oktatási tevékenységek és a távoktatás fejlődését. Ezért új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás bevezetésére van szükség annak érdekében, hogy az oktatási tevékenységet végző intézmények és a tagállamok által oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítással rendelkező egyéb szervezetek teljes jogbiztonságban használhassanak fel műveket és más teljesítményt – akár online és határokon átnyúló – oktatási tevékenységeikhez. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. |
(15) Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan előnyös lesz a székhely szerinti tagállamban elismert, és az alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatásban közreműködő minden oktatási intézmény, valamint a székhely szerinti tagállamban szakosodott oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó egység számára, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapításakor döntően nem az oktatási intézmény vagy tanúsítvánnyal rendelkező szervezet szervezeti felépítése és finanszírozásának módja a meghatározó. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmény digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmény e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
(16) A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmény digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak – kották kivételével – az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A tagállamok számára meg kell engedni, hogy megfelelő korlátokat írjanak elő bizonyos kategóriákba tartozó, szerzői jogi védelem alatt álló felhasználható művek vagy egyéb teljesítmények mennyisége tekintetében, azzal a feltétellel, hogy e korlátok tisztességes egyensúlyt teremtenek a felhasználók és a jogosultak igényei és jogos érdekei között. A szerzői jogi védelem alatt álló művek vagy egyéb teljesítmények vagy azok részletei e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának ki kell terjednie mind a digitális eszközökkel történő felhasználásra (az oktatási és tanulási tevékenység keretét alkotó struktúrában, ideértve azt az esetet is, amikor e tevékenység az oktatási intézmény vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet helyiségein kívül valósul meg), mind pedig az online felhasználásra (az oktatási intézmény vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet hitelesítési eljárásokkal védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmény oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmény oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. |
(17) Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmény oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. E mechanizmus lehetővé tenné például, hogy elsőbbséget kapjanak az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyek, ezek ugyanis könnyen rendelkezésre állnak. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmény oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények és oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek pedig tudjanak a létezésükről. Ilyen engedélyek rendelkezésre bocsátását és hozzáférhetővé tételét a kedvezményezettek számára biztosítani kell, ezért a tagállamoknak megfelelő eszközöket, például egységes portált vagy adatbázist kell használniuk vagy kifejleszteniük. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(17a) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához köti a kivétel alkalmazását, úgy a jogbiztonság szavatolása érdekében pontosan meg kell határozni, hogy egy oktatási intézmény vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet mely feltételek mellett használhat fel szerzői jogi védelem alatt álló műveket vagy egyéb teljesítményt a kivétel keretében, és ellenkezőleg, mikor kell engedélyezési rendszer szerint eljárnia. Ebből következően, amennyiben egy oktatási intézmény vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet nem talál semmilyen engedélyt egy adott, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy egyéb teljesítmény használatára vonatkozóan azon technikai eszköz segítségével, amelyet a tagállam az oktatási tevékenységek céljából történő felhasználásra vonatkozó engedélyezési rendszerek átláthatóságának biztosítása érdekében hozott létre, akkor jogosultnak kell lennie arra, hogy a szóban forgó művet vagy egyéb teljesítményt a kivétel hatálya alatt felhasználhassa. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményt. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. |
(20) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt, vagy digitalizálás céljából többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményt. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor bármilyen formátumban vagy adathordozón másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. E kivételnek vonatkoznia kell mind a műveket vagy egyéb teljesítményeket birtokló, kulturális örökséget ápoló intézményekre, mind pedig az általuk a műveknek vagy egyéb teljesítményeknek a kivétel hatályán belüli többszörözésére feljogosított harmadik felekre. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21a) Technológiai fejlemények és a fogyasztói magatartás tekintetében bekövetkező változások következtében új információs társadalmi szolgáltatások jelentek meg, amelyek lehetővé teszik, hogy felhasználóik különböző formátumokban tartalmakat tölthessenek fel. A felhasználók által feltöltött tartalom olykor magába foglal szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményből származó rövid részleteket vagy rövid idézeteket, amelyek megváltozott formában, más elemekkel kombinálva vagy átalakítva jelenhetnek meg. A felhasználók által szemléltetés, karikatúra, paródia, utánzat, kritika vagy ismertetés céljából feltöltött tartalom részeként megjelenő, szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményből származó ilyen részletek vagy idézetek szerepeltetése ma on-line környezetben rendkívül elterjedt, és amennyiben ez a felhasználás arányos és nem okoz jelentős gazdasági kárt az érintett jogosultaknak, akkor akár még az adott tartalmon belül felhasznált mű reklámjaként is szolgálhat. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 21 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21b) A meglévő kivételek vagy korlátozások néhány esetet lefednek ugyan, aktuális listájuk azonban nem fedi kellőképpen a felhasználó által feltöltött vagy rendelkezésre bocsátott olyan tartalmakat, amelyekben szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményből származó rövid részletek vagy rövid idézetek is szerepelnek, és az a kérdés is csupán szerződéses megállapodás útján tisztázható, hogy az ilyen tartalom miként használható fel. E körülmények jogbizonytalanságot teremtenek a felhasználók és a jogosultak számára egyaránt, zavart keltenek és visszaélésekre adnak módot. Szükséges ezért a 2001/29/EK irányelvben előírt meglévő kivételek kiegészítése, különösen az idézet és a paródia tekintetében, új, egyedi kivételt határozva meg a felhasználó által feltöltött tartalom részeként megjelenő, szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből származó rövid, arányos és nem üzleti célú részletekre vagy idézetekre vonatkozóan. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 21 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21c) Amennyiben valamely természetes személy által feltöltött tartalom részeként megjelenített rövid részlet vagy rövid idézet felhasználása arányos, nem kereskedelmi jellegű és jogos célból történik, úgy e felhasználás az ezen irányelvben előírt kivétel hatálya alá tartozik. Ez a kivétel kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazható, amelyek nem sértik az érintett mű vagy egyéb teljesítmény rendes felhasználását, és indokolatlanul nem sértik a jogosultak jogos érdekeit. Sérelem megvizsgálása céljából adott esetben az érintett tartalom eredetiségének mértékét, a felhasznált részlet vagy idézet hosszát és terjedelmét, a kivonatnak vagy idézetnek az érintett tartalomhoz viszonyított alárendelt szerepét, az érintett tartalom professzionális jellegét és adott esetben az okozott anyagi kárt kell figyelembe venni. E kivétel nem sértheti az érintett mű vagy egyéb teljesítmény szerzőjének személyhez fűződő jogait. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 21 d preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(21d) A felhasználók által feltöltött tartalmak részeként megjelenített, szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményből származó rövid részletek vagy rövid idézetek felhasználása esetében az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók nem élhetnek a saját javukra az ebben az irányelvben meghatározott kivétellel annak érdekében, hogy mentesüljenek a felelősségük alól vagy csökkentsék az ezen irányelv 13. cikke szerint a jogosulttal kötött megállapodásaikból fakadó kötelezettségeik mértékét. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(22) A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmény – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmény korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sosem szánták üzleti célra. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művekhez fűződő jogok engedélyezését, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon. |
(22) A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmény – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek vagy lehetetlennek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmény korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sohasem voltak kereskedelmi forgalomban. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művekhez fűződő jogok engedélyezését, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon. |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
(23) Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a megfelelő közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(24) Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
(24) Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer, amelyet a tagállamoknak is támogatniuk kell. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(28a) Annak érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomba nem hozott művekre kidolgozott engedélyezési mechanizmusok megfelelőek legyenek és jól működjenek, és hogy a jogosultaknak e mechanizmusok megfelelő védelmet nyújtsanak, hogy az engedélyeket megfelelően közzétegyék, valamint hogy a közös jogkezelő szervezetek reprezentativitása és a művek besorolása tekintetében garantált legyen a jogbiztonság, a tagállamoknak meg kell erősíteniük az érintett szereplőkkel folytatott ágazatspecifikus párbeszédet. A tagállamoknak szükség esetén meg kell könnyíteniük a párbeszédet a közös jogkezelő szervezetek létrehozása érdekében is azokban az ágazatokban, ahol ilyen szervezetek még nem léteznek, a művek minden kategóriájára kiterjedően. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(30) Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok online videotékáknak történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében ez az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre tárgyalási mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek pártatlan szerv segítségét vegyék igénybe. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakmai és külső tanácsadással kell segítenie őket a tárgyalások során. Mindezekre tekintettel a tagállamoknak kell határozniuk a tárgyalási mechanizmus működésének feltételeiről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, valamint a költségviselésről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak. |
(30) Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok engedélyezésének megkönnyítése érdekében a vonatkozó jogokat jogszabály vagy szerződés rögzíti. A kulturális sokféleség támogatása és a művek online videotékákból történő elérhetőségének előmozdítása érdekében ez az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre – meglévő vagy újonnan felállított nemzeti szerv által működtetett – könnyítési mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész érintett felek pártatlan szervre bízzák az audiovizuális művek online videotékák számára történő engedélyezését. Amennyiben a tárgyalásokon különböző tagállamokból származó felek vesznek részt, úgy e feleknek előzetesen meg kell állapodniuk arról, hogy melyik tagállam legyen az illetékes abban az esetben, ha a könnyítési mechanizmus alkalmazása szükségesnek bizonyul. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakmai és külső tanácsadással kell megkönnyítenie a tárgyalásokat. A tagállamok a fentiekre támaszkodva meghatározzák a könnyítési mechanizmus működésének feltételeit, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítését és időtartamát, valamint minden költség megosztását. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a könnyítési fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak. A tagállamoknak az audiovizuális művek online videotékák általi folyamatos hasznosításának bátorítása érdekében erősíteniük kell a párbeszédet a szerzőket , a gyártókat, az online videotékákat és más érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
(31) A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi és méltányos díjazásért végzett újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. Az online szolgáltatások, többek között híraggregátorok és keresőmotorok a sajtókiadványok kiadóinak tartalmából nyereséget kovácsolva jelentősen fejlesztették tevékenységeiket. Az ilyen nyereség nem oszlik meg méltányosan az újságírók és a kiadók között. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért a digitális felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni. |
(32) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
(33) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, professzionális újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse, amelyek hitelessége a közönség szemében bizonyos mértékig márkaneveikhez kötődik. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a 2001/29/EK irányelv értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki. |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. |
(34) Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is. Az ezen irányelvben biztosított jogok nem sérthetik a szerzők jogait, és nem alkalmazandók a sajtókiadványok magánszemélyként és nem üzleti minőségben cselekvő egyedi felhasználók általi jogos felhasználásaira. A sajtókiadványok ezen irányelv szerinti védelmét alkalmazni kell a valamely sajtókiadványhoz kapcsolódó hiperlink által automatikusan generált tartalomra, nem sértve eközben az idézetek jogszerű használatát. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. |
(35) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. A tagállamok számára meg kell engedni, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a sajtókiadványok kiadói jogainak használatából eredő díjazások méltányos hányada az újságírókat illesse meg. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni annak előírását, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből, míg a követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket. |
(36) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak elő kellene írniuk, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára felhasználási engedélyt adott, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből. A követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte. |
(37) Az online tartalompiac működése az utóbbi években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat a jogosultak közreműködése vagy velük kötött megállapodás nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik elsődleges forrásává váltak. E folyamat során az efféle szolgáltatások tisztességtelen versenyt folytatnak azon szolgáltatásokkal szemben, amelyek a jogosultak által közvetlenül engedélyezett tartalmat bocsátanak rendelkezésre, mivel nyereségük keletkezik olyan tartalom révén, amelyet nem ők hoztak létre, és e nyereséget nem mindig osztják meg méltányosan az érintett alkotókkal. Azok az online szolgáltatók tehát, amelyek a felhasználóik által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalomhoz nyújtanak hozzáférést a jogosultak közreműködése vagy beleegyezése nélkül, csorbítják a kreatív online tartalom általános értékét. Amikor különböző tartalmakhoz könnyű hozzáférést biztosítanak, ez kihatással van a jogosultak képességére a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá csökkenti azon mozgásterüket, hogy megfelelő díjazásban részesüljenek érte, mivel a felhasználók által feltöltött tartalmat rendelkezésre bocsátó egyes szolgáltató nem kötnek felhasználási szerződést, arra hivatkozva, hogy rájuk a 2000/31/EK irányelv „védett adatkikötőkre” vonatkozó mentessége vonatkozik. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(38) Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményt tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
(38) Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői jog által védett műveket és egyéb teljesítményt tárolnak és/vagy tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán, és egyúttal a nyilvánossághoz közvetítésnek és többszörözésnek is minősül, akkor a jogosultak jogos érdekeinek védelme és méltányos díjazásuk biztosítása érdekében kötelezni kell őket méltányos és kiegyensúlyozott felhasználási szerződés megkötésére azon jogosultakkal, akik ilyen szerződés megkötését kérik, kivéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
|
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmény megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
A 2000/31/EK irányelv 14. cikkének rendelkezéseit, valamint az abban biztosított, felelősség alóli mentességet illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató milyen mértékű szerepet játszik. Amennyiben a szolgáltató aktív szerepet játszik – többek között a feltöltött művek és egyéb teljesítmény megjelenítésének optimalizálása, azok reklámozása vagy üzleti hasznosítása révén, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerek természetétől –, úgy a továbbiakban nem tekinthető úgy, hogy a szolgáltató csupán tárolja ezeket a tartalmakat, ezért úgy kell tekinteni, hogy nem részesülhet a felelősség alóli mentesség kivételében. |
|
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmény védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
A felhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű, szerzői jog által védett művet és egyéb teljesítményt tárolóároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak a felhasználási szerződések működésének biztosítása érdekében – illetve, ilyen szerződés hiányában annak megelőzése érdekében, hogy a jogosultjaik által azonosított műveket vagy más teljesítményeket a szolgáltatás keretében engedély nélkül hozzáférhetővé tegyenek – a jogosultakkal együttműködve megfelelő és arányos intézkedéseket kell tenniük a művek és egyéb teljesítmény védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével, valamint a jogosultak hatékony és átlátható tájékoztatásának megkönnyítésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. Ez a kötelezettség az online piacterekre nem alkalmazandó. |
|
__________________ |
__________________ |
|
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.07.17., 1. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK (2000. június 8.) irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.07.17., 1. o.). |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. |
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) hatékony működésének biztosításához elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló művet és egyéb teljesítményt tárolóároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, például referenciafájlokat és metaadatokat. Az adatoknak teljeseknek és pontosaknak kell lenniük, és azokat megfelelő időközönként és megfelelő formátumban kell szolgáltatni. A szolgáltatásoknak az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. Az intézkedések arányosságának és hatékonyságának értékelésekor megfelelően figyelembe kell venni a technológiai korlátokat és korlátozásokat. E technológiák nem követelhetik meg a tartalmat feltöltő egyéni felhasználók személyazonosságának megállapítását, és az egyéni felhasználókra vonatkozóan a 95/46/EK irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban nem járhatnak adatkezeléssel. E technológiák használatát a jogosultak által megadott információk alapján egyedileg azonosított és megfelelően bejelentett művek engedély nélküli hozzáférhetővé tételének megelőzésére kell korlátozni, ez tehát nem eredményez általános nyomon követési kötelezettséget. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 39 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(39a) Mivel az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által ezen irányelv végrehajtása során alkalmazott intézkedések és technológiák negatív vagy aránytalan hatással lehetnek a felhasználók által feltöltött vagy lejátszott jogszerű tartalomra, különösen amikor az érintett tartalom kivétel vagy korlátozás hatálya alá esik, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól meg kell követelni, hogy panaszkezelési mechanizmust kínáljanak azon felhasználók javára, akiknek a tartalmát az intézkedések érintik. E mechanizmusnak lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az érintett tartalom miért képezte intézkedések tárgyát, és tartalmaznia kell a vonatkozó kivételekről és korlátozásokról szóló alapinformációkat . A mechanizmusnak minimumszabályokat kell előírnia panaszok esetére annak biztosítása érdekében, hogy a jogosultak elegendő információt kapjanak a panaszok kivizsgálásához és kezeléséhez. A jogosultaknak a beérkező panaszok ügyében észszerű időn belül el kell járniuk, és az indokolatlannak bizonyuló intézkedések esetében kiigazító lépéseket kell tenniük. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás keretében felhasználók által tárolt vagy rendelkezésre bocsátott tartalom bevételt generálhat, többek között olyan esetben is, amikor a tartalmat az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató által tett intézkedések érintik. Ha valamely felhasználó által feltöltött tartalommal kapcsolatban jogvitára és vitarendezési eljárás lefolytatására kerül sor, akkor e bevételek nem számolhatók el és nem fizethetők ki az érintett felhasználónak vagy jogosultnak mindaddig, amíg a vita a panasztételi és vitarendezési mechanizmus keretében véglegesen meg nem oldódik. |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 39 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(39b) Tekintettel az ezen irányelvben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak közötti szerződésekre és együttműködésre vonatkozóan előírt követelményekre, valamint a szükségtelen, hosszú és költséges jogi eljárások elkerülése érdekében rendelkezni kell egy közvetítő eljárásról, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy peren kívüli megoldást találjanak az ezen irányelv rendelkezéseivel kapcsolatos bármilyen jogvitára. A tagállamoknak támogatniuk kell e mechanizmust oly módon, hogy pártatlan, megfelelő gyakorlattal és hatáskörrel rendelkező testületet jelölnek ki a felek közötti vita rendezésének a segítésére. |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. |
(40) Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak díjazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek az engedély megadásakor vagy jogaik szerződéses átruházásakor gyengébb tárgyalási helyzetben vannak, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek. Azonban gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért szükséges, hogy közvetlen szerződéses partnereik vagy jogutódjaik rendszeresen megosszák velük a megfelelő és pontos információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó díjazástt szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait. A tagállamoknak minden érdekelttel egyeztetniük kell, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra alkalmazni, mivel e megállapodásokra a 2014/26/EU irányelv értelmében már vonatkoznak átláthatósági kötelezettségek. |
(41) Az átláthatósági kötelezettségek teljesítésekor figyelembe kell venni a különböző tartalomágazatok, valamint az egyes ágazatokban tevékenykedő szerzőket és előadóművészeket megillető jogok sajátosságait. A tagállamoknak megfelelő konzultációt kell folytatniuk minden érdekelttel, mivel ezáltal könnyebben meghatározhatják az egyes ágazatokra vonatkozó követelményeket és kidolgozzák az ennek megfelelő szabványos jelentéskészítési követelményeket és eljárásokat, többek között az automatikus adatkezelést és nemzetközi azonosítók használatát. Lehetőségként a kollektív tárgyalást is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekeltek megállapodásra jussanak az átláthatóságról. A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettségekhez való igazításához átmeneti időszakot kell biztosítani. Az átláthatósági kötelezettségeket nem kell alkalmazni a közös jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodásokra (mivel e megállapodásokra a 2014/26/EU irányelv értelmében már vonatkoznak átláthatósági kötelezettségek), valamint abban az esetben sem, ha meglévő kollektív szerződések egyenértékű átláthatósági szintet írnak elő. |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
(42) Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosítása tárgyában kötött számos szerződés hosszú távra szól, így kevés lehetőséget kínál a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a díjazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha a szerző vagy előadóművész bizonyítani tudja, hogy az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott díjazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz, például támogatásokhoz vagy részesedési jogokhoz képest aránytalanul alacsony, figyelembe véve az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságot. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, a mű vagy egyéb teljesítmény létrehozása során ténylegesen felmerült minden költséget, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait.A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eltekintsenek a mechanizmus alkalmazásától abban az esetben, ha a szerzők vagy előadóművészek hozzájárulása a teljes műhöz vagy előadáshoz nem jelentős. Ha a felek nem tudnak megállapodni a díjazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson. |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 42 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(42a) A tagállamoknak garantálniuk kell a szerzők és előadóművészek számára a műveik lekérhető szolgáltatások keretében való hozzáférhetővé tétele és a vonatkozó többszörözési cselekmények ellenében járó méltányos és arányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jogot. E méltányos díjazáshoz való jogot a nemzeti gyakorlatokkal és jogszabályokkal összhangban kell kezelni, a meglévő mechanizmusok – így például önkéntes közös jogkezelési megállapodások vagy kiterjesztett közös engedélyek – sérelme nélkül. |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. |
(43) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben, mivel a jogi lépések jelentős költségekkel járhatnak és negatívan hathatnak a jövőbeli szerződéskötésekkel kapcsolatos lehetőségeikre. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők a szerzők, előadóművészek vagy felhatalmazott képviselőik által tett, és az átláthatósági kötelezettségekkel, a díjazáshoz való elidegeníthetetlen joggal és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. E mechanizmusnak ki kell terjednie mind az egyéni, mind pedig a kollektív igényekre, akár közvetlenül az érintett szerzőktől és előadóművészektől, akár a nevükben eljáró valamely szervezettől származnak. A mechanizmusnak megfizethetőnek kell lennie. |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 43 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(43a) Annak előmozdítása érdekében, hogy az irányelv vonatkozó rendelkezéseit a tagállamokban ténylegesen alkalmazzák, a Bizottság a tagállamokkal együttműködve ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét és elősegíti az uniós szintű párbeszédet. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmény hasznosításához. |
(1) Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának, valamint a szellemi tulajdon szükséges magas szintű védelmének figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmény hasznosításához. |
Indokolás | |
Hangsúlyozni kell, hogy a szellemi tulajdon védelme és az alkotók számára jövedelemforrásként betöltött szerepe egy olyan alapelv, amelyet figyelembe kell venni a szerzői jogi rendszer bármilyen reformja esetén. | |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) nonprofit alapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy |
a) nem profitalapon vagy összes nyereségének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) „kulturális örökséget ápoló intézmény”: nyilvánosan hozzáférhető könyvtár, múzeum, levéltár, illetve mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmény; |
(3) „kulturális örökséget ápoló intézmény”: olyan szervezet, amelynek fő célja kulturális örökség védelme és előmozdítása, különösen a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár, múzeum, galéria, archívum, illetve mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmény; |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményt is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben. |
(4) „sajtókiadvány”: egy vagy több szerzőtől származó újságírói művek gyűjteményének egyetlen cím alatt professzionálisan rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményt is, különálló példányát jelenti, amennyiben: |
|
|
a) azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadványban, például újságban jelenik meg, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti; |
|
|
b) célja hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása; valamint |
|
|
c) valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg bármely médiában. |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményen végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre annak érdekében, hogy szöveg- és adatbányászatot végezzenek olyan művekben vagy egyéb teljesítményekben, amelyekhez jogszerű hozzáférést szereztek. |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményt tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményt tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében arányos intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket és nem gátolhatják vagy akadályozhatják meg a kutatóhelyeket abban, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel éljenek. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy munkálkodjanak közösen a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására és vonatkozó bevált módszerek és bármely szöveg- és adatbányászati protokoll elfogadásán. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve ösztönzi a bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét mindenütt az Unióban. |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása esetén megillető méltányos ellentételezésről. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
-a) a letelepedés helye szerinti tagállamban elismert oktatási intézményben vagy a letelepedés helye szerinti tagállamban oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetben történik; |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik; |
a) olyan helyszínen történik, ahol az oktatási tevékenység olyan oktatási intézményben vagy feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetben valósul meg – ténylegesen vagy biztonságos elektronikus hálózaton belül, amelyhez kizárólag azon oktatási intézmény vagy feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet hallgatói vagy oktatói férnek hozzá – amely az érintett oktatási tevékenységben közvetlenül közreműködik; |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – -b a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ba) a szemléltetési cél által indokolt időtartamra korlátozódik. |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A tagállamok arányos korlátozásokat határozhatnak meg a felhasználható művek mennyisége tekintetében. E korlátozások a felhasználók és a jogosultak igényeit és jogos érdekeit egyaránt figyelembe veszik. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményre, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon. |
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményre, amennyiben legalább az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon, és megfelelnek az oktatási intézmények és az oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek igényeinek és sajátosságainak. |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek. |
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények és az oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek, elérhetők és ismertek legyenek. |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A (2) bekezdés alkalmazása céljából a tagállamok aktívan részt vehetnek azon felhasználási engedélyek elérhetőségének a biztosításában, amelyek engedélyezik legalább az (1) bekezdésben leírt tevékenységeket, vagy elősegítik a jogosultak, az oktatási intézmények és oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek közötti párbeszédet az (1) bekezdésben leírt cselekményeket engedélyező speciális engedélyek létrehozása céljából. |
|
|
A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben leírt cselekményeket engedélyező engedélyeket megfelelő eszközökkel, például oktatási létesítmények és oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek számára elérhető egységes portálon vagy adatbázisban nyilvánosságra hozzák. A tagállamok biztosítják, hogy az elérhető engedélyek listája ezen eszközökön folyamatosan frissítve rendelkezésre álljon. |
|
|
Amennyiben egy tagállam a (2) bekezdés rendelkezéseivel él és a mű digitális felhasználására vonatkozó engedély nem szerepel a második albekezdésben említett eszközön, úgy az (1) bekezdésben meghatározott kivétel hatálya kiterjed a területén működő oktatási intézményre vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetre. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2b) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes bármely szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A műveknek és egyéb teljesítménynek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik. |
(3) A műveknek és egyéb teljesítménynek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény vagy oktatási tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezet székhelye szerinti tagállamban történik. |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről. |
(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok rendelkeznek a jogosultakat a műveik vagy egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználására tekintettel megillető ellentételezésről. |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmény megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek. |
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmény megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat vagy digitális változatot készítsenek, anélkül, hogy az eredeti műveket a megőrzésükhöz szükséges mértéken túlmenően módosítanák. |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Ha kulturális örökséget ápoló valamely intézmény harmadik felet bíz meg – akár egy másik tagállamban is – azzal, hogy a nevében végezze el az első albekezdés szerinti többszörözést vagy digitalizálást, akkor az első albekezdésben előírt kivételt alkalmazandónak kell tekinteni a szóban forgó többszörözésre vagy digitalizálásra azzal a feltétellel, hogy a művek vagy más teljesítmények valamennyi másolatát vagy visszaküldik a kulturális örökséget ápoló megbízó intézménynek, vagy pedig megsemmisítik. |
|
|
Az első albekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés nem érvényesíthető. |
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
5a. cikk |
|
|
A felhasználó által feltöltött tartalom részeként megjelenő, szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből származó rövid részletek és idézetek használata |
|
|
(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosíthatnak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkében meghatározott jogok tekintetében abban az esetben, ha valamely természetes személy digitálisan, nem kereskedelmi céllal és arányos módon használ fel rövid részleteket vagy rövid idézeteket művekből és egyéb teljesítményekből egy olyan új mű létrehozása céljából, amelyet e természetes személykritika, ismertetés, illusztráció, karikatúra, paródia vagy utánzat céljából töltött fel, feltéve, hogy a részletek vagy idézetek: |
|
|
a) a közönség számára már jogszerűen hozzáférhetővé tett művekhez vagy egyéb teljesítményhez kapcsolódnak; |
|
|
b) tartalmazzák forrásuk megjelölését, beleértve a szerző nevének feltüntetését, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul; valamint |
|
|
c) felhasználásuk a tisztességes gyakorlatnak megfelelően és olyan módon történik, hogy az nem lépi túl az adott felhasználás konkrét célját. |
|
|
(2) Az e cikkben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
|
|
(3) Azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek a felhasználóik által feltöltött, szerzői jog által védett műveket és egyéb teljesítményt tárolnak és/vagy tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és amelyek tevékenységei túlmutatnak a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítést valósítanak meg, nem hivatkozhatnak az e cikk (1) bekezdésében előírt kivételre azzal a céllal, hogy korlátozzák az ezen irányelv 13. cikkének alkalmazásával a jogosultakkal kötött szerződésekből fakadó felelősségüket vagy kötelezettségeiket. |
|
|
(4) Ez a kivétel nem érinti ezen irányelv 13. cikkének rendelkezéseit. |
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden fordítását, változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható. |
Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható azokban a tagállamokban, amelyekben az illetékes közös jogkezelő szervezet és a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található. E cikk alkalmazásában a kereskedelmi forgalomba sohasem hozott vagy kereskedelmi forgalmazásra sohasem szánt műveket kereskedelmi forgalomból kivontként kell kezelni. |
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmény (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmény kereskedelmi forgalomból kivontnak minősítésének és az (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges, arányos és észszerű mértéket, az érintett művek vagy egyéb teljesítmények speciális kategóriájára legyenek szabva, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható. |
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően: |
(3) A tagállamok gondoskodnak megfelelő és hatékony közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően: |
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a művek vagy egyéb teljesítmény digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző észszerű időszak során is. |
a művek vagy egyéb teljesítmény digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző észszerű időszakra is. |
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából. |
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek rendszeres ágazatspecifikus párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából, különös tekintettel a közös jogkezelő szervezetek reprezentativitására és a művek besorolására. |
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Szükség esetén a tagállamok megkönnyítik a jogosultak közötti párbeszédet azzal a céllal, hogy a műkategóriáikban a vonatkozó jogokért felelős kollektív jogkezelő szervezeteket hozzanak létre. |
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – 1 b albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve az Unióban mindenütt ösztönzi az e cikk szerinti párbeszéd tekintetében bevált gyakorlatok cseréjét. |
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Tárgyalási mechanizmus |
Az audiovizuális művek hozzáférhetőségének támogatása |
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha a jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. Ez a szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodások megkötését. |
(1) A tagállamok elősegítik az audiovizuális művek online videotékákból való hozzáférhetőségét oly módon, hogy biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó érintett felek kölcsönös megállapodás alapján megfelelő tapasztalattal rendelkező, független, a tagállamok által e cikk alkalmazása céljával kijelölt szerv segítségét vehessék igénybe, ha a jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek.Ez a szerv a kölcsönösen elfogadható megállapodások megkötését szem előtt tartva segítséget nyújt a tárgyalás során. |
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A tagállamoknak erősíteniük kell a párbeszédet a szerzőket , a gyártókat, az online videotékákat és más érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel. |
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően |
Sajtókiadványok védelme |
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik digitális felhasználásához. |
(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik felhasználásához. |
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) Az (1) bekezdésben említett jogok nem akadályozhatják sajtókiadványok egyedi felhasználók általi személyes és nem kereskedelmi célú felhasználását. |
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított húsz év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani. |
(4) Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított nyolc év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani. |
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a sajtókiadványok kiadóit megillető jogok hasznosításából származó bevételek méltányos hányada az újságírókat illesse meg. |
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen. |
A tagállamok előírják, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta, illetve kiadó számára engedményezte vagy engedélyt adott, úgy a kiadót jogosultnak kell tekintetni a szóban forgó átruházás, engedményezés vagy engedélyezés jogcímén és mértékében.Az ilyen átruházás, engedményezés vagy engedélyezés ezért megfelelő jogalapnak tekintendő ahhoz, hogy a kiadó a műnek az átruházott, engedményezett vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy korlátozás alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen. |
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű művet és egyéb teljesítményt tároló és/vagy hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmény szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmény felismeréséről és használatáról. |
(1) Azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik a felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és/vagy tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és ezáltal túllépnek fizikai létesítmények puszta biztosításán és nyilvánossághoz közvetítésnek minősülő tevékenységet hajtanak végre, kötelesek tisztességes és kiegyensúlyozott felhasználási szerződéseket kötni minden olyan jogosulttal, aki ezt kéri. E szerződések értelmében e szolgáltatóknak a jogosultakkal együttműködve intézkedéseket kell foganatosítaniuk a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményeik felhasználása tekintetében kötött megállapodások hatékony és átlátható működésének biztosítása érdekében. |
|
|
Amennyiben – a jogosult által előterjesztett kérelem hiányában – nem került sor az első albekezdésben említett felhasználási szerződés megkötésére, illetve amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó, szerzői jogi védelem alatt álló művek vagy egyéb teljesítmény jelentős mennyiségét tároló és/vagy a nyilvánosság számára azokhoz hozzáférést biztosító szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre, úgy ezen szolgáltatóknak intézkedéseket kell tenniük annak megelőzése érdekében, hogy a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásaikon keresztüli hozzáférhetők legyenek. |
|
|
Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük, és meg kell felelniük a vonatkozó ágazati szabványoknak. A szolgáltatók megfelelően és időben tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a jogosultak műveinek és egyéb teljesítményeinek felismeréséről és használatáról. A jogosultak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók rendelkezésére bocsátják az e cikkel összhangban a szolgáltató által foganatosított intézkedések hatékony működéséhez szükséges, megfelelő adatokat. |
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók hatékony mechanizmusokat léptetnek életbe a jogosultak számára a felhasználási engedély iránti kérelem céljára, valamint olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel, különös tekintettel az érintett tartalmat oltalmazó bármely jogra vonatkozó kivétel vagy korlátozás alkalmazhatóságára. E mechanizmus aktiválásakor a vitatott tartalomból befolyó bevételek nem fizethetők ki egyik félnek sem mindaddig, amíg a vita a mechanizmus keretében meg nem oldódik. |
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az első albekezdés szerint létrehozott panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmus biztosítja, hogy a felhasználók és a jogosultak elegendő információhoz jussanak azokról a vonatkozó kivételekről és korlátozásokról, amelyek az (1) bekezdésben említett intézkedések hatálya alá tartozó tartalommal kapcsolatban alkalmazhatók. |
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – 1 b albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az első albekezdésben említett mechanizmus keretében valamely felhasználó által benyújtott panaszt az érintett jogosultnak ésszerű időn belül fel kell dolgoznia. A jogosultnak kellően indokolnia kell a panasszal kapcsolatban hozott döntését. |
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók az (1) bekezdésben említett intézkedéseket hoznak, úgy ezen intézkedéseknek maradéktalanul összhangban kell állniuk a 95/46/EK irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel. A szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb teljesítmények engedély nélküli hozzáférhetővé tételét megakadályozó intézkedéseket a konkrétan azonosított és megfelelően bejelentett művekre kell korlátozni, és nem foglalhatják magukban a szolgáltatás minden egyes felhasználója összes adatának aktív nyomon követését. |
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében. |
(3) A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és megfizethetőségét, valamint azok hatékonyságát a tartalomtípusok köre és a technológiai fejlődés fényében. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve az Unióban mindenütt ösztönzi az e cikk (1) bekezdése szerinti együttműködés tekintetében bevált gyakorlatok cseréjét. |
Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A tagállamok ösztönzik az ágazatspecifikus problémák kezelésére irányuló, az ágazat által irányított megoldásokat és a kalózkodás kezelésére irányuló meglévő intézkedések hatékony végrehajtását, ideértve a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más teljesítményhez való hozzáférés jogszerű módjainak népszerűsítését. |
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók között az e cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan felmerült viták esetén alternatív vitarendezési mechanizmus legyen alkalmazható. |
|
|
A tagállamok olyan pártatlan szervet hoznak létre vagy jelölnek ki, amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy segítse a feleket a közöttük felmerült vita megoldásában, az első albekezdésben meghatározott mechanizmus keretében. |
|
|
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot a (2) albekezdésben említett szervről. |
Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 13 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
13a. cikk |
|
|
Védett tartalmaknak az információs társadalommal összefüggésben automatikus képhivatkozási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
|
|
A tagállamok biztosítják, hogy azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, amelyek automatikusan többszöröznek vagy hivatkozással látnak el jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művet, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik azokat, méltányos és kiegyensúlyozott felhasználási szerződéseket kössenek minden ezt kérő jogosulttal annak érdekében, hogy méltányos díjazást biztosítsanak a számukra. Az ilyen díjazást az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezete is kezelheti. |
Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek évente legalább egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve kellő időben, megfelelő, pontos és elégséges tájékoztatást kapjanak – többek között a hasznosítás módjai, a megvalósított reklámtevékenységek, valamint a keletkezett bevételek és a fizetendő díjazás tekintetében – műveik és előadásaik hasznosításáról és reklámozásáról azoktól, akik számára közvetlenül felhasználási engedélyt adtak, vagy akikre jogaikat engedményezték vagyátruházták. |
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
E bekezdés alkalmazásában bármely jogutód biztosítja a felhasználási engedély vagy jogátruházás kedvezményezettje számára azokat a szükséges ás megfelelő információkat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kedvezményezett teljesítse az első albekezdés értelmében rá háruló kötelezettségeket. |
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és magas szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít, valamint a teher aránytalan jellegét kellően alátámasztották. |
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A tagállamoknak az érintett szereplőkkel folytatott párbeszéd révén meg kell könnyíteniük szabványosított ágazatspecifikus eljárások kidolgozását, és meg kell erősíteniük a művek nemzetközi azonosítóit használó automatikus feldolgozást. |
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) Amennyiben meglévő kollektív szerződésekben hasonló követelményeket írnak elő, aminek következtében a (2) bekezdésben említett átláthatósági szinttel egyenértékű átláthatóság jön létre, úgy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítettnek tekintendő. |
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 14 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
14a. cikk |
|
|
A szerzők és előadóművészek méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen joga |
|
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha a szerzők és előadóművészek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások számára egy katalógusra vonatkozó felhasználási engedélyen keresztül átruházzák vagy átengedik művük vagy egyéb teljesítményük nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének jogát, akkor e szerzőket és előadóművészeket továbbra is megilleti az a jog, hogy méltányos díjazást kapjanak az ilyen felhasználás után. |
|
|
(2) A tagállamok megtiltják, hogy a szerző vagy előadóművész lemondjon arról a jogáról, hogy a műve hozzáférhetővé tétele ellenében az (1) bekezdésben foglaltak szerint méltányos díjazás illesse meg. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha egy szerző vagy előadóművész ingyenes, nem kizárólagos jogot ad valamennyi felhasználó számára a mű felhasználására. |
|
|
(3) A szerzők vagy előadóművészek műveinek hozzáférhetővé tétele ellenében járó méltányos díjazáshoz való jog kezelését közös jogkezelő szervezeteikre kell bízni. A méltányos díjazást a közös jogkezelő szervezetek szedik be a műveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól. |
|
|
(4) Amennyiben a méltányos díjazáshoz fűződő jogot egyfelől a szerző vagy előadóművész, másfelől szerződéses partnere között kötött, audiovizuális művekre vonatkozó szerződésekben vagy kollektív megállapodásokban, például önkéntes közös jogkezelési megállapodásokban már előírták, úgy az e cikkben foglalt követelmények teljesítettnek tekintendők. |
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek vagy kinevezett képviselőik jogosultak legyenek további méltányos díjazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben megfelelő indokokat szolgáltatnak annak alátámasztásához, hogy az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerzőnek, illetve az előadóművésznek a teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása a mű vagy előadás általános természetéből fakadóan nem jelentős. |
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. |
Az egyéb bírósági jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, a tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, az 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal és a 14a. cikk szerinti, díjazáshoz való elidegeníthetetlen joggal kapcsolatos jogvitákat önkéntes alternatív vitarendezési eljárás alá lehet vonni. |
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az (1) bekezdésben említett eljárást a vitás felek bármelyike kezdeményezheti, illetve több szerző vagy előadó közösen is felléphet egyazon szerződéses partnerrel szemben és hasonló panaszokkal, vagy az eljárást a nevükben az őket képviselő közös szervezet is kezdeményezheti. Az eljáráshoz közvetlenül kapcsolódó költségeknek megfizethetőknek kell lenniük. |
MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEK HOZZÁSZÓLTAK AZ ELŐADÓ ÁLTAL KIDOLGOZOTT VÉLEMÉNYHEZ
A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, a vélemény előadójának kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó a következő szervezetekről vagy személyektől kapott hozzászólást a véleménytervezet elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig.
Módszertan: A következő dokumentum azoknak az érdekelt feleknek a felsorolását tartalmazza, akiktől az előadó a véleménytervezetének a tárgyát képező irányelvvel kapcsolatban hozzászólást kapott. A listán azok az érdekelt felek szerepelnek, akik személyes találkozás alkalmával, vagy telefonon, találkozáskérés nyomán vagy véletlen beszélgetés során osztották meg hozzászólásukat (feltéve, hogy a beszélgetés olyan hosszú volt, hogy felért egy találkozóval és az irányelvre vonatkozott).
Közvállalatok által szervezett ülések esetén szerepel az érintett ügyfél.
A lista kronológiai sorrendet követ, a legelsőtől kezdve a legutóbbi ülésig haladva.
A jelenlegi lista azokat az üléseket tartalmazza, amelyekre az előadó hivatalos kijelölésének dátuma (2016. október 26.) és a véleménytervezetnek a CULT Bizottság titkársága részére történő megküldése (2017. február 3.) között került sor.
|
Szervezet és/vagy személy |
|
|
PRS For Music |
|
|
Syndicat de la Presse Quotidienne Nationale |
|
|
Association de la Presse d’information Politique et Générale |
|
|
LERU |
|
|
Science Europe |
|
|
Franciaország állandó képviselete az Európai Unió mellett |
|
|
EDRi |
|
|
BEUC |
|
|
|
|
|
Edima |
|
|
SNEP |
|
|
SCAM |
|
|
SACD |
|
|
Europeana |
|
|
Authors’ Group |
|
|
IFJ |
|
|
FERA |
|
|
EWC |
|
|
EPC |
|
|
EBLIDA |
|
|
IFLA |
|
|
IFRRO |
|
|
Communia |
|
|
International Association of STM Publishers |
|
|
SAA |
|
|
ENPA |
|
|
EMMA |
|
|
CMS - Axel Springer |
|
|
GESAC |
|
|
CEPIC |
|
|
Sacem |
|
|
Audible Magic |
|
|
IFPI |
|
|
Avisa - Springer-Nature |
|
|
IMPALA |
|
|
FEP |
|
|
SNE |
|
|
Kreab - Soundcloud |
|
|
Franciaország állandó képviselete az Európai Unió mellett |
|
|
NotaBene (YouTuber) |
|
|
Dave Sheik (YouTuber) |
|
|
La Tronche en Biais (YouTuber) |
|
|
DanyCaligula (YouTuber) |
|
|
Cabinet DN - RELX Group |
|
|
News Media Europe |
|
|
France Télévisions |
|
|
IFJ |
|
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
A digitális egységes piacon érvényes szerzői jog |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 6.10.2016 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CULT 6.10.2016 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Marc Joulaud 7.11.2016 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
28.2.2017 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
11.7.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
20 8 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Morten Messerschmidt, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Mary Honeyball, Marc Joulaud, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Martina Michels |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Lefteris Christoforou, Maria Heubuch |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
20 |
+ |
|
|
ALDE |
María Teresa Giménez Barbat, Morten Løkkegaard |
|
|
PPE |
Lefteris Christoforou, Marc Joulaud, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Michaela Šojdrová |
|
|
S&D |
Silvia Costa, Giorgos Grammatikakis, Mary Honeyball, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Julie Ward, Krystyna Łybacka |
|
|
Verts/ALE |
Maria Heubuch, Helga Trüpel |
|
|
8 |
- |
|
|
ALDE |
Yana Toom |
|
|
ECR |
Emma McClarkin, Morten Messerschmidt, John Procter |
|
|
EFDD |
Isabella Adinolfi |
|
|
GUE/NGL |
Nikolaos Chountis, Martina Michels |
|
|
S&D |
Petra Kammerevert |
|
|
1 |
0 |
|
|
ENF |
Dominique Bilde |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (22.11.2017)
a Jogi Bizottság részére
a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
A vélemény előadója: Michał Boni
RÖVID INDOKOLÁS
A LIBE bizottság véleménytervezete az irányelv 13. cikkére és az ahhoz kapcsolódó preambulumbekezdésekre fókuszál.
Mivel a LIBE bizottság felel az alapvető jogok és szabadságok védelméért, valamint a személyes adatok – Európai Unió Alapjogi Chartájában is rögzített – védelméért, e véleménytervezet annak biztosítását tűzi ki célul, hogy a szóban forgó jogi eszköz révén elfogadott megoldások tiszteletben tartsák az Alapjogi Chartát.
A véleménytervezet pontosítja, hogy az említett cikk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó mely szolgáltatókra vonatkozik. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó azon szolgáltatók, amelyek a nyilvánossághoz való közvetítést végeznek és aktívan és közvetlenül közreműködnek a művek felhasználók általi feltöltésének lehetővé tételében, nyilvánosan hozzáférhetővé tételében és terjesztésében, kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal. Azokra a szolgáltatókra, amelyek csupán technikai, automatikus és passzív jellegű szolgáltatást nyújtanak, e rendelkezések nem vonatkoznak. A 13. cikk azt is hangsúlyozza, hogy a hatály a 2000/31/EK irányelv értelmében felelősség alóli mentességre jogosult szolgáltatókra sem terjed ki.
Az engedélyezési megállapodások végrehajtása érdekében a szolgáltatóknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk. A technológiasemlegesség érdekében, valamint a kkv-k és induló innovatív vállalkozások technológiai képességeinek figyelembevételével a véleménytervezet „megfelelő és arányos intézkedéseket” említ, ez ugyanis egy olyan tágabb értelmű kifejezés, amely technológiai és/vagy egyéb intézkedéseket is magában foglalhat. Az ilyen megközelítés a technológiasemlegességet is biztosítja. Minden alkalmazott intézkedésnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, valamint a 2000/31/EK irányelv 15. cikkét.
Az engedélyezési megállapodások végrehajtása érdekében a véleménytervezet hangsúlyozza a szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés szükségét. A véleménytervezet az együttműködés egyes részleteit is kifejti. A jogosultaknak pontosan meg kell határozniuk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára azon műveket vagy egyéb teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan szerzői joggal rendelkeznek. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a jogosultakat az alkalmazott intézkedésekről és azok működésének pontosságáról.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók a jogosultakkal együttműködésben hozzanak létre panasztételi mechanizmust azon felhasználók számára, akik azt állítják, hogy joggal vagy mentességgel rendelkeznek bizonyos védett művek felhasználására. A tagállamoknak ezenkívül a felhasználókat szolgáló jogorvoslati mechanizmusról is gondoskodniuk kell.
Annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodások végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok kialakítása során a felhasználók véleményét is figyelembe vegyék, lehetővé kell tenni a felhasználók képviselői számára, hogy az összes érdekelt féllel együtt részt vegyenek a párbeszédben.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3414. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. |
Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók számára tartalomtároló szolgáltatást nyújtanak, valamint a nyilvánosság számára a tartalomhoz hozzáférést biztosítanak, és amennyiben e tevékenység a nyilvánossághoz való közvetítésnek minősül és nem csupán technikai, automatikus és passzív jellegű, akkor kötelezni kell őket arra, hogy a szerzői joggal védett művekre és egyéb teljesítményekre vonatkozó engedélyezési megállapodást kössenek a jogosultakkal, kivéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 34biztosított, felelősség alóli mentességekre. |
|
__________________ |
__________________ |
|
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.). |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. |
törölve |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Annak érdekében, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak legyenek a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre, amint értesítést kapnak arról, vagy amint tudomásukra jut, hogy valamely, szerzői jogi vagy szomszédos jogi oltalom alatt álló művet jogtalanul használják, haladéktalanul intézkednek a szóban forgó tartalom eltávolításáról, vagy tisztességes és észszerű feltételek mellett engedélyezési megállapodást kötnek az illetékes jogtulajdonosokkal. Egyrészt a bejelentésekkel és korlátozásokkal való visszaélés és azok nem megfelelő alkalmazása, a szerzői jogokra vonatkozó kivételek alkalmazásának megakadályozása, másrészt az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme érdekében hatékony és gyors jogorvoslati és panasztételi mechanizmusokat kell az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások felhasználóinak rendelkezésére bocsátani. |
Indokolás | |
Ez a kiegészítés világosan és egyértelműen meghatározza, milyen intézkedéseket kell tenniük az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak akkor, ha értesítést kapnak a szerzői jog megsértéséről. | |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
A művek felhasználók általi feltöltésének lehetővé tételében, nyilvánosan hozzáférhetővé tételében és terjesztésében aktívan és közvetlenül közreműködő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására. Az ilyen intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartáját, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára nem állapíthatnak meg az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére vonatkozó, a 2000/31/EK irányelv 15. cikke szerinti általános kötelezettséget. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az ilyen intézkedések végrehajtásához elengedhetetlen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés. A jogosultaknak pontosan meg kell határozniuk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára azon műveket vagy egyéb teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan szerzői jogi igénnyel lépnek fel. A jogosultaknak továbbra is felelősséget kell vállalniuk harmadik felek olyan művek használatára vonatkozó igényeivel kapcsolatban, amelyeket a jogosultak sajátjukként azonosítanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval kötött valamely megállapodás végrehajtása során. |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(39) A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál. |
törölve |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat IV cím – 2 fejezet – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A védett tartalmak online szolgáltatók általi felhasználásának bizonyos módjai |
A védett tartalmak online felhasználásának bizonyos módjai |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata |
Védett tartalmak használata műveket és egyéb teljesítményeket tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
1. Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók számára tartalomtároló szolgáltatást nyújtanak és a nyilvánosság számára a tartalomhoz hozzáférést biztosítanak, és amennyiben e tevékenység nem felel meg a 2000/31/EK irányelvben meghatározott, a felelősség alóli mentességeknek, megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal kötött engedélyezési megállapodások működése. E megállapodások végrehajtása során tiszteletben kell tartani a felhasználók alapvető jogait, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének megfelelően nem írható elő az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettség. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg | |