Eljárás : 2018/2008(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0267/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0267/2018

Viták :

PV 13/09/2018 - 5
CRE 13/09/2018 - 5

Szavazatok :

PV 13/09/2018 - 10.15
CRE 13/09/2018 - 10.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0357

JELENTÉS     
PDF 737kWORD 89k
19.7.2018
PE 618.324v02-00 A8-0267/2018

az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről

(2018/2008(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Olga Sehnalová

A vélemény előadója (*):

Biljana Borzan, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről

(2018/2008(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a „Dual of EU food and Consumer Protection law to issues of Dual Quality of Products – The specific case of food” (A termékek kettős minőségével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazása – Az élelmiszerek különleges esete) című 2017. szeptember 26-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatás” című, 2016. május 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0163),

–  tekintettel az európai polgárokat és vállalkozásokat szolgáló elektronikus kereskedelem ösztönzésének átfogó módszeréről szóló 2016. május 25-i bizottsági közleményre (COM(2016)0320),

–  tekintettel „A Bizottság 2018. évi munkaprogramja – Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európáért” című 2017. október 24-i bizottsági közleményre (COM(2017)0650),

–  tekintettel a Jean-Claude Juncker elnök által 2017. szeptember 13-án elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédre,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének 2017. március 9-i következtetéseire és különösen azok (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2017. március 6-i 3524. ülésének eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság 2017. március 8-i 2203. ülésének jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az „A” szakpolitikai osztály által 2012 januárjában készített, a megtévesztő csomagolásról szóló tájékoztató dokumentumra,

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2016. június 7-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(8), különösen annak 14. bekezdése,

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 14-i állásfoglalására(9), különösen annak 178. bekezdésére,

–  tekintettel az „Eltérések a termékek címkézése, összetétele és íze tekintetében a közép-kelet-európai és a nyugati uniós piacok között” 2017. március 15-i nagyobb interpellációjára(10),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2017. júniusi, „A márkajelzéssel ellátott élelmiszerek minőségének kettőssége: egy potenciális keleti-nyugati szakadék” című tájékoztató dokumentumára,

–  tekintettel a cseh mezőgazdasági és élelmiszer-felügyeleti hatóság által 2016 februárjában az élelmiszerekről és a cseh fogyasztókról készített felmérésre,

–  tekintettel az Európai Unió egységes piacán forgalmazott termékek kettős minősége és összetétele problémájának a fogyasztóvédelmi jogszabályok (különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok), a versenyjog (különösen a tisztességtelen verseny) és az ipari tulajdonjogok szempontjából készített tanulmányára, amelyet az olomouci Palacký Egyetem tett közzé 2017-ben,

–  tekintettel a számos közép- és kelet-európai tagállam élelmiszer-felügyeleti hatóságai által az elmúlt években elvégzett különféle felmérésekre, tanulmányokra és vizsgálatokra,

–  tekintettel a kereskedelmi márkák helyzetéről világszerte szóló 2014. novemberi Nielsen-jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című 2018. április11-i közleményére (COM(2018)0183),

–  tekintettel a Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatára az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak jobb végrehajtásáról és modernizációjáról (COM(2018)0185),

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (2) bekezdésére, melynek értelmében a szellemi tulajdon védelmet élvez,

–  tekintettel a Horvát Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság által a Bizottsághoz intézett 2018. március 23-i közös levélre az eltérő minőségű termékekkel kapcsolatban, összefüggésben az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című intézkedéscsomaggal,

–  tekintettel a több uniós tagállamban a fogyasztói jogok védelme érdekében tevékenykedő hatóságok és egyesületek által végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeire,

–  tekintettel a Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv korszerűsítésére irányuló javaslatára annak kifejezése érdekében, hogy a nemzeti hatóságok értékelhessék és kezelhessék azokat a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek magukban foglalják a termékek több tagállamban történő azonos forgalmazását, ha azok összetétele vagy jellemzői jelentősen eltérnek,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0267/2018),

A.  mivel a termékek promóciója, értékesítése vagy szállítása során a vállalkozásoknak pontos és könnyen érthető információkkal kell szolgálniuk a termékek pontos összetétele tekintetében – beleértve a helyi termékeket és recepteket – a fogyasztók számára annak érdekében, hogy megalapozott vásárlási döntést hozhassanak;

B.  mivel a márkák esetében a legfontosabb elvet a fogyasztók által a termékek összetételébe, értékébe és minőségébe vetett bizalomnak kell jelentenie; mivel a gyártóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak;

C.  mivel a fogyasztók nincsenek tudatában annak, hogy az azonos márkájú és csomagolású termékek a helyi preferenciákhoz és a helyi ízléshez igazodnak, valamint mivel a termékek eltérő minősége aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamokat másoktól eltérően kezelnek; mivel az Európai Unió már kialakított címkéket annak érdekében, hogy a minőségi megjelölések használata révén biztosítsa a fogyasztók egyedi elvárásainak való megfelelést és a termelési sajátosságok figyelembevételét;

D.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv az Unió fő jogalkotási eszköze annak biztosítására, hogy a fogyasztók ne legyenek kitéve megtévesztő reklámoknak és más tisztességtelen gyakorlatoknak a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek során, ideértve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, azonos márkájú termékek forgalmazását;

E.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat meghatározása történhet úgy, hogy minden körülmények között vagy csak bizonyos körülmények között legyenek tilosak; mivel a Bizottsággal megállapításai szerint – amennyiben helyénvaló – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletébe sorolás nagyobb jogbiztonságot eredményez, ami a fogyasztók jobb védelméhez és a piacon jelenlévő gyártók közötti tisztességesebb versenyhez vezet;

F.  mivel a fogyasztók gondolatban összekapcsolják egymással a márkát, a terméket és a minőséget, és az azonos márkájú és/vagy azonos megjelenésű termékektől azt várják, hogy ugyanolyan minőségűek is legyenek – függetlenül attól, hogy azokat a hazájukban vagy egy másik tagállamban forgalmazzák;

G.  mivel a fogyasztók gondolatban összekapcsolják egymással a márkát és a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termék címkéjét vagy csomagolását, illetve a minőséget, és ennek megfelelően az azonos márkájú, azonos címkével vagy ugyanolyan megjelenéssel forgalmazott termékektől azt várják, hogy azok minőségük és összetevőik tekintetében is megegyezők legyenek – függetlenül attól, hogy azokat a hazájukban vagy egy másik tagállamban forgalmazzák; mivel az Európai Unióban minden mezőgazdasági termelő ugyanazokat a magas minőségi szabványokat alkalmazza a termelés során, valamint a fogyasztók elvárják, hogy az élelmiszerlánc egyéb termékeire is kiterjesszék ezt az egységes minőséget – függetlenül a joghatóságtól, amelyben tartózkodnak;

H.  mivel valamennyi uniós polgár megérdemli, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön az egységes piacon értékesített élelmiszeripari termékek és nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében;

I.  mivel a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében meg kell szüntetni ezeket a tisztességtelen gyakorlatokat, és mivel csak egy erős, uniós szintű szinergia képes orvosolni ezt a határokon átnyúló problémát;

J.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó vizsgálatot a tagállamok eseti alapon végzik, kivéve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletében felsorolt gyakorlatokat;

K.  mivel Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2017-es beszédében hangsúlyozta, hogy nem elfogadható, hogy Európa egyes részeiben alacsonyabb minőségű élelmiszert adnak el a vásárlóknak, mint más országokban, annak ellenére, hogy azonos a csomagolásuk és a márkajelzésük;

L.  mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazásában jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között, és a módszertani megközelítések, valamint az irányelv átültetésének és végrehajtásának hatékonysága tagállamokként különbözik;

M.  mivel gyakran a márkanév játssza a legfontosabb szerep a termék értékére vonatkozó döntésben;

N.  mivel egy megerősített és hatékonyabb végrehajtási együttműködési keret egyszersmind növelné a fogyasztók bizalmát és csökkentené a fogyasztókat érő kárt;

O.  mivel az Európai Unió valamennyi fogyasztója ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, és mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos termelők és gyártók különböző minőségű termékeket értékesítenek ugyanazzal a márkanévvel és megtévesztően azonos megjelenéssel, valamint hogy bizonyos termékek egyes országokban kevesebb mennyiségű fő összetevőt vagy a jobb minőségű összetevők helyett gyengébb minőségű összetevőket tartalmaznak; mivel ez a probléma azokban az országokban a legelterjedtebb, amelyek 2004 óta csatlakoztak az EU-hoz; mivel a vizsgálatok során olyan esetekre derült fény, hogy a különböző országokban jelentősen eltérő árakon értékesítik ugyanazt a terméket vagy olyan termékeket, amelyek megtévesztően azonos megjelenésűek, ugyanakkor gyengébb minőségűek vagy más az ízük, állaguk, illetve egyéb eltérő érzékszervi jellemzőkkel rendelkeznek; mivel mindez még abban az esetben is a márkaidentitással való visszaélés, és sérti azt az elvet, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni, ha ez nem is sérti a szabad piacgazdaság elveit, illetve a címkézésre vagy az élelmiszerekre vonatkozó egyéb jelenlegi jogszabályokat;

P.  mivel előfordultak olyan esetek is, amelyek során jelentős különbségek mutatkoztak olyan termékek tekintetében, mint például a bébiételek, ami megkérdőjelezi a gyártók által követett elveket és azon állításukat, hogy a helyi preferenciákhoz igazítják termékeiket; mivel egyes laboratóriumi eredmények megerősítik azt, hogy a gyengébb minőségű termékek kevésbé egészséges összetevő-kombinációkat tartalmazhatnak, és ez akadályozza annak az elvnek az érvényesülését, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni; mivel egyes termelői és gyártói képviselők megállapodtak abban, hogy egyes országokban módosítják termékreceptjeiket abból a célból, hogy az egységes piacon azonos termékeket kínáljanak;

Q.  mivel ez az elfogadhatatlan gyakorlat olyan ismert agrár-élelmiszeripari multinacionális cégeket is érint, amelyek a tagállami vásárlóerő-különbségek kiaknázásával próbálják maximalizálni nyereségüket;

R.  mivel az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű javaslatban, amely az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek célzott felülvizsgálata az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjogszabályok célravezetőségi vizsgálatát követően, a Bizottság javasolta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítését annak kifejezett belefoglalása érdekében, hogy a nemzeti hatóságok értékelhetik és kezelhetik azokat a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyeknek részeként több uniós tagállamban úgy hoznak forgalomba termékeket, mintha azonosak lennének, ha ezek összetétele vagy jellemzői a valóságban jelentősen eltérnek;

S.  mivel, bár a fogyasztókat nem szabad félrevezetni, a termékek differenciálását és az innovációt önmagában nem szabad korlátozni;

T.  mivel az egységes piac jelentős előnyökkel hozott az élelmiszer-ellátási lánc szereplői részére, és mivel az élelmiszerkereskedelem határokon átnyúló dimenziója egyre jelentősebb, és különösen fontos az egységes piac működése szempontjából;

U.  mivel a belső piac által nyújtott előnyök maradéktalan kiaknázásához elengedhetetlen a meglévő uniós élelmiszerügyi és fogyasztóvédelmi jogszabályok jobb alkalmazása az indokolatlan kettős szabványok azonosítása és kezelése és ily módon a fogyasztók megtévesztő tájékoztatással és kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében;

V.  mivel e tekintetben folyamatosan erősíteni kell a fogyasztói szervezetek szerepét; mivel a fogyasztói szervezetek egyedülálló szerepet játszanak a fogyasztói bizalom garantálásában, és számukra további jogi és gazdasági intézkedések és kapacitásépítés révén még több támogatást kell nyújtani;

W.  mivel az összehasonlítható termékekben az összetevők bizonyított különbségei hosszú távon veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét – különösen a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók, például olyan gyermekek és felnőttek esetében, akiknek étrendi és/vagy egészségügyi problémájuk van –, és ily módon hozzájárulhatnak a polgárok jóllétének romlásához; mivel ez a helyzet áll fenn például azokban az esetekben, amikor a zsír- és/vagy cukorszint a vártnál magasabb, az állati eredetű zsírokat növényi eredetű zsírokkal helyettesítik vagy fordítva, a cukrot mesterséges édesítőszerekkel helyettesítik, vagy nagyobb a sótartalom; mivel ha a címkézés nem tájékoztat pontosan a felhasznált adalékanyagokról és az alapvető összetevők helyettesítőinek számáról, az megtéveszti a fogyasztót és veszélyeztetheti is az egészségét;

X.  mivel az eltérő minőségre vonatkozóan nincsenek uniós jogszabályok, ezért lehetetlen a minőség összehasonlítása vagy az eltérő minőség eseteinek megállapítása, ami azt jelenti, hogy nincsenek a helyzet orvoslására alkalmazható eszközök; mivel a Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéssel és elemzéssel foglalkozó szolgálatai rendszeresen jelentettek hiányosságokat az alkalmazandó uniós élelmiszerjogi követelmények végrehajtásában és érvényesítésében, például a mechanikusan lefejtett hús címkézése(12) vagy az élelmiszer-adalékanyagok használata(13) tekintetében;

Y.  mivel a fogyasztók egészségét potenciálisan befolyásoló összetételbeli különbségek nemcsak az élelmiszerekben, hanem a kozmetikai termékekben, a higiéniai termékekben és a tisztítószerekben is megfigyelhetők;

Z.  mivel az élelmiszerekben található zsír-, cukor- és sótartalom csökkentésére irányuló megváltoztatási tevékenységek számos közép-, kelet- és délkelet-európai országban elmaradtak;

1.  hangsúlyozza, hogy több tagállamban – főleg Kelet-Közép-Európában, a laboratóriumi tesztelés különböző módszertanaival – elvégzett számos vizsgálat és felmérés eredményei bebizonyították, hogy többek között az összetételt és a felhasznált összetevőket illetően – eltérő nagyságrendű – különbségek vannak az egységes piacon ugyanazon márkanév alatt és látszólag azonos csomagolással hirdetett és forgalmazott termékek között, amely károsítja a fogyasztókat; megállapítja, hogy az egyik illetékes nemzeti hatóság számára elvégzett felmérés szerint a fogyasztók nagy többségét zavarják ezek a különbségek; ezért arra a következtetésre jut, hogy e tesztek és felmérések megállapításai alapján a fogyasztók aggódnak a különböző tagállami piacok közötti megkülönböztetés miatt; hangsúlyozza, hogy semmilyen ilyen típusú diszkrimináció nem elfogadható, és valamennyi uniós fogyasztónak azonos minőségű termékekhez kell hozzáférnie;

2.  kiemeli, hogy az ilyen jelentős eltérések esetei nemcsak élelmiszer-ipari termékeket, hanem gyakran nem élelmiszer jellegű termékeket is érintenek, beleértve a mosó- és tisztítószereket, a kozmetikumokat, a piperecikkeket és a csecsemőknek szánt termékeket is;

3.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2013-ban felszólította a Bizottságot, hogy végezzen el érdemi vizsgálatot annak értékelésére, hogy szükséges-e a meglévő uniós jogszabályok kiigazítása, valamint arra, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és a fogyasztókat a vizsgálat eredményeiről;

4.  üdvözli a Bizottság által a probléma kezelésének céljával a közelmúltban bejelentett kezdeményezéseket, különös tekintettel a Bizottság elkötelezettségére a közös tesztelési módszertan megvalósítása iránt, valamint egy költségvetés elkülönítése iránt, amely fedezné annak előkészítését és végrehajtását, illetve további, megbízható és összehasonlítható bizonyítékok gyűjtését, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítése, illetve az élelmiszercsalással és az élelmiszerek minőségével foglalkozó tudásközpont létrehozása iránt;

5.  tudomásul veszi az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumnak az Európai Tanács által adott megbízást az eltérő minőség problémájának kezelésére; ösztönzi a tagállamokat és az illetékes hatóságaikat, hogy aktívan vegyenek részt a folyamatban lévő kezdeményezésekben, beleértve a közös tesztelési módszertan kidolgozását és saját munkavégzési gyakorlataikba való beillesztését, valamint a további bizonyítékok gyűjtését; hangsúlyozza, hogy aktívan be kell vonni a fogyasztók érdekeit képviselő feleket, köztük a fogyasztói szervezetek képviselőit, valamint azoknak a kutatóintézeteket is, amelyek termékteszteket végeznek a tagállamokban, és lehetővé kell tenni számukra a véleménynyilvánítást; úgy véli, hogy a Parlamentnek részt kell vennie minden olyan folyamatban lévő kezdeményezésben, amely hatással lehet az eltérő minőség problémájának kezelésére tett kísérletekre;

6.  ajánlja, hogy az érintett tagállamok saját értékelést készítsenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és más, az élelmiszerek és egyéb termékek eltérő minőségével kapcsolatos hatályos jogszabályok végrehajtásának módszertanáról és hatékonyságáról, és nyújtsák be azokat a Bizottságnak a probléma súlyosságának objektív értékeléséhez;

7.  üdvözli, hogy a Parlament elfogadott egy olyan 2018-as kísérleti projektet, amely a fogyasztói termékek számos kategóriájának piaci vizsgálatát foglalja magában az eltérő termékminőség különböző aspektusainak értékelése céljából; Elvárja, hogy a projektet időben, az eredeti terveknek megfelelően lebonyolítsák és közzétegyék; úgy véli, hogy e kísérleti projektnek az ismeretek bővítése érdekében 2019-ben is folytatódnia kell, és azt ki kell terjeszteni a nem élelmiszer jellegű termékek ágazatára is; felhív arra, hogy az európai parlamenti képviselők lehetőséget kapjanak a nagyobb mértékű részvételre a projekt felügyeletében; ösztönzi a Parlamentet, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak ki minden rendelkezésre álló eszközt, többek között a kísérleti és nemzeti projekteket az élelmiszerek eltérő minőségét érintő különböző szempontok további értékelése érdekében;

8.  hangsúlyozza, hogy az e területen való fellépésért felelős hatóságokra és a kapcsolatos közigazgatási vagy bírósági eljárásokra vonatkozó átfogó információk – többek között a polgárok számára az online panaszok benyújtásának lehetőségéről – létfontosságúak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatékony végrehajtása szempontjából; ezért károsnak tartja, hogy az érintett tagállamokban nem elérhető a fentiekre vonatkozó információ, és az eltérő termékminőség problémájának kezelésére vonatkozó aggodalmaik ellenére sem teszik közzé az illetékes hatóságok honlapjain a fenti tájékoztatást;

9.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság már kapott értesítést olyan új típusú nemzeti címkézési intézkedésről, amely célja a fogyasztók figyelmeztetése az élelmiszerek összetételének különbségeire;

10.  üdvözli, hogy a Bizottság az Unióban a fogyasztóvédelem és a vállalkozások támogatásának további javítása érdekében egy online képzési programot indított el, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy jobban megértsék és érvényesítsék a fogyasztói jogokat az Unióban;

A Bizottság közleménye az uniós fogyasztóvédelmi jognak a termékek eltérő minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról

11.  tudomásul veszi az élelmiszerekre vonatkozó és fogyasztóvédelmi uniós jogszabályok eltérő minőségű termékekre történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleményt; rámutat arra, hogy e közlemény célja, hogy segítsen a nemzeti hatóságoknak annak eldöntésében, hogy a vállalatok megsértik-e az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályokat, amikor a különböző országokban eltérő minőségű termékeket értékesítenek, és tanácsot adjon nekik az egymással való együttműködés módját illetően; rámutat, hogy a hatóságok jelenleg nem alkalmazzák a gyakorlatban a közleményben ismertetett, a nemzeti hatóságok általi lépésről lépésre történő megközelítést, amely annak vizsgálatára szolgál, hogy a termelők megsértették-e az uniós jogot, ami azt jelentheti, hogy sérülnek a fogyasztók jogai;

12.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az egységes piacon, ahol a fogyasztók általános ismeretekkel rendelkeznek a termékek szabad forgalmazásának és az árukhoz való egyenlő hozzáférés alapelveiről, nem számítanak eleve arra, hogy a különböző országokban értékesített, azonos márkajelzéssel ellátott termékek eltérőek lehetnek; emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a márkahűségről készített tanulmányok bizonyítják, hogy a fogyasztók az ellenőrzött és állandó minőség tanúsítványaképpen tekintenek a márkákra; egyetért továbbá a Bizottsággal abban, hogy ez magyarázza, hogy egyes fogyasztók miért várják el, hogy a márkajelzéssel ellátott termékek mindig egyforma minőségűek – sőt, akár pontosan ugyanolyanok – legyenek, bármikor és bárhol vásárolják meg azokat, és hogy a márkák tulajdonosai tájékoztassák őket, ha úgy döntenek, hogy változtatnak termékeik összetételének bármely fontos elemén;

13.  ezért úgy véli, hogy a további tájékoztatás biztosítása, még ha az a csomagolás fő látómezőjében szerepel is, nem elegendő, csak akkor, ha a fogyasztó számára egyértelmű, hogy a kérdéses termék eltér a más tagállamokban értékesített, látszólag azonos, megegyező márkájú terméktől;

14.  ezzel összefüggésben egyetért a Bizottsággal abban, hogy a gyártóknak nem feltétlenül kell azonos termékeket kínálniuk a különböző földrajzi területeken, és hogy az áruk szabad mozgása nem jelenti azt, hogy minden terméknek az egységes piacon belül mindenhol azonosnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a gazdasági szereplők számára megengedett, hogy a legitim tényezők alapján eltérő összetételű és jellemzőjű termékeket hozzanak forgalomba és értékesítsenek, ha egyébként teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós jogszabályokat; hangsúlyozza azonban, hogy e termékek nem lehetnek eltérő minőségűek, ha ezeket különböző piacokon kínálják fel a fogyasztóknak;

15.  úgy véli, hogy a fogyasztók pontos és könnyen érthető információkkal való ellátása kulcsfontosságú a termékek eltérő minőségével kapcsolatos probléma kezeléséhez; meggyőződése, hogy abban az esetben, ha valamely vállalat olyan termékeket kíván forgalomba hozni különböző tagállamokban, amelyek bizonyos jellemzőikben eltérnek, e termékeket nem lehet látszólag azonos módon címkézni és azonos márkajelzéssel ellátni;

16.  megjegyzi, hogy lehetnek elfogadható különbségek valamely márka összetételében, és hogy a termékek közt előfordulhat eltérés a regionális fogyasztói preferenciák, az összetevők helyi beszerzése, a nemzeti jog követelményei vagy a receptek átalakítására vonatkozó célok következtében; hangsúlyozza, hogy a szándék nem az élelmiszerek minőségi követelményeinek meghatározása vagy egységesítése, mivel nem tanácsos a gyártók számára előírni a különböző termékek pontos összetételét; úgy véli azonban, hogy nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és/vagy eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, és minden egyes terméket illetően tudniuk kell e kiigazításról, nem pedig csak általánosságban a fenti „bevett gyakorlat” létezéséről;

17.  úgy véli, hogy a közlemény elsősorban az élelmiszerekre vonatkozik; úgy véli, hogy a fogyasztóvédelmi jog alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket az egységes piacon forgalmazott minden élelmiszerre és egyéb termékre általánosan alkalmazni kell, a termék címkéjén a termékre vonatkozó minden információnak olvashatóan meg kell jelennie;

18.  felhívja a figyelmet „Az iránymutatás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv végrehajtásához/alkalmazásához” című 2016-os dokumentumra, amely a következőket mondja ki: „azonos márkájú és azonos vagy hasonló csomagolású termékek összetételükben eltérhetnek a gyártás helyétől és a célpiactól függően, vagyis tagországonként eltérőek lehetnek”, valamint „a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében az eltérő összetételű termékek értékesítése nem eleve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat”; hangsúlyozza a Bizottság által kiadott útmutató dokumentumok fontosságát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv megfelelő és következetes alkalmazásának megkönnyítése terén; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a közlemény, az útmutató dokumentumok és az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum belső piaci alcsoportja által készített dokumentum közötti kapcsolatot;

19.  tudomásul veszi, hogy az illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzési módszereire adott esetben eltérő követelmények vonatkozhatnak; hangsúlyozza, hogy számos, már kidolgozott elemzés létezik, amelyek a közös tesztelési módszertan kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgálhatnak, még akkor is, ha azok módszertana eltérő, és eredmények értékelése nem azonos módon történt; úgy véli, hogy a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által vezetett, a módszertan kidolgozására irányuló munka célját egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy az így kapott módszertan egységes értelmezése biztosítva legyen, beleértve a „jelentős különbség” meghatározását, lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára annak használatát; rámutat, hogy annak megállapítása, hogy a különböző termékek közül melyik a legáltalánosabb, amely „referenciatermékként” szolgálhat, valóban akadályozhatja az átfogó értékelést, mivel ennek adott esetben túl nehéz a meghatározása;

20.  üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítse a nemzeti végrehajtó hatóságokat az élelmiszer-ipari termékek értékesítése terén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosításában; felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja az illetékes nemzeti hatóságokat e tekintetben; hangsúlyozza, hogy e módszertan célja annak biztosítása, hogy a tagállamok közös kiindulási alapra építve megbízható és összehasonlítható bizonyítékokat gyűjtsenek annak értékelése érdekében, hogy mennyire elterjedt és súlyos az EU-ban az eltérő minőségű termékek problémája; emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen gyakorlatok tényleges jellegét valószínűleg továbbra is csak eseti alapon lehet megítélni, mivel a fogyasztók megtévesztésének a terjedelme mindig az illetékes hatóság vagy bíróság szubjektív megítélésének tárgyát képezi;

21.   üdvözli, hogy a Bizottság felkéri az illetékes hatóságokat, hogy végezzenek több piaci tesztet a tagállamokban, amelyeknek része a termékek különböző régiók és országok közötti összehasonlítása; kiemeli azonban, hogy a Bizottság szerint ezeket a teszteket egy közös tesztelési megközelítés alapján kell elvégezni, amelyet még nem fogadtak el teljes mértékben; hangsúlyozza a kijelölt határidők betartásának szükségességét, a közös tesztelési megközelítés keretében elvégzett tesztelés eredményeinek rendelkezésre állása, az összes hivatalos uniós nyelven való közzététele és elemzése érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018 végéig; hangsúlyozza továbbá, hogy ezeket az eredményeket haladéktalanul közzé kell tenni a fogyasztók és a termelők tájékoztatása céljából a tudatosság növelésére érdekében, ezáltal csökkentve az eltérő termékminőség eseteinek előfordulását;

Az eltérő minőségre vonatkozó egyéb szempontok

22.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi márkák alapvető cikké váltak a fogyasztók bevásárlókosaraiban, és az elmúlt évtizedben a legtöbb tagállamban nőtt a piaci részesedésük a legtöbb termékkategóriában; úgy véli, hogy a kereskedelmi márkák nem kelthetik a márkanevet viselő termék benyomását a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében; ismételten megerősíti, hogy a kereskedelmi márkák kérdése különös figyelmet igényel a Bizottság részéről, hogy kiküszöbölhető legyen a kereskedelmi márkákat és a márkajelzéssel ellátott termékeket érintő fogalomzavar; megállapítja, hogy a termelők és a gyártók számára elérhető az egységes piac, ugyanakkor a piacot nagymértékű verseny jellemzi, mivel számos olyan márka van jelen, amelyek az egész Unióban ismertek, illetve népszerűek;

23.  emlékeztet arra, hogy a Parlament többször felhívta a Bizottságot annak eldöntésére, hogy az eltérő minőség negatív következményekkel jár-e a helyi és regionális termelésre, különösen a kkv-kra nézve; sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem terjesztett elő adatokat;

24.  hangsúlyozza, hogy a márkajelzéssel ellátott termékek hamisítása egészségügyi és biztonsági kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat, aláássa a fogyasztók márkákba vetett bizalmát, és bevételkieséshez vezet a gyártók számára; megállapítja, hogy az EU-ban lefoglalt hamisított termékek köre továbbra is széles, és szinte minden terméktípust felölel;

25.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedők olyan termékeket vásárolnak, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a fogyasztók választását; sürgeti a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a termékek egységes piacának széttagoltságához, és jogtalanul korlátozzák a fogyasztókat abban, hogy maradéktalanul kiaknázzák az egységes piac előnyeit, különös tekintettel a területi kínálat korlátaira és annak hatásaira; felkéri az Európai Bizottságot, hogy adott esetben használja ki a versenyjog nyújtotta lehetőségeket a fenti gyakorlatok kezelésére;

26.  rámutat, hogy a nemzeti illetékes hatóságok csak tagállamuk területén vehetnek mintákat és végezhetnek vizsgálatokat; hangsúlyozza az átfogó, hatékony, átlátható és gyors határokon átnyúló együttműködés és adatcsere szükségességét a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és a Bizottság között, többek között az esetleg nem megfelelő termékekre, valamint az esetleg nem tisztességes gyakorlatokra vonatkozóan, az eltérő minőség kezelése, illetve a jogszabályok végrehajtásának javítása és közelítése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy intenzívebben vegyenek részt ebben az együttműködésben; üdvözli a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló módosított rendelet elfogadását, amely megerősíti a vizsgálati és végrehajtási hatásköröket, javítja az információk és adatok cseréjét és a bármely releváns információhoz való hozzáférést, és a vizsgálati és végrehajtási intézkedések koordinálását szolgáló eljárásokat meghatározó harmonizált szabályokat állapít meg;

27.  elismeri az online ellenőrzési akciók hasznosságát, amelyek a végrehajtás összehangolásának fontos módjai a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet alapján, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék tovább ezeket az akciókat, és szélesítsék hatókörüket;

Ajánlások és további lépések

28.  hangsúlyozza a széles körű és kellő időben tartott nyilvános vita értékét, amely növeli a fogyasztók tudatosságát a termékekkel és azok jellemzőivel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a kereskedelmi márkák egyes gyártói és tulajdonosai már bejelentették a receptjeik módosítását vagy, hogy uniós szinten közös gyártási szabványt fognak alkalmazni; hangsúlyozza a termékeket előállító iparágak szerepének fontosságát az átláthatóság és az egyértelműség terén a termékek összetételét és minőségét, valamint ezek megváltozását illetően; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kidolgozzon egy magatartási kódexet e tekintetben; felhív a termelők és a kiskereskedők fokozottabb bevonására, a saját érdekükben, hogy a lehető leghamarabb hatékony megoldás szülessen a jelenlegi helyzetre, végrehajtási eljárások alkalmazása nélkül, és lehetővé téve az európai fogyasztók számára, hogy az egységes piacon mindenütt azonos minőségű termékekhez jussanak hozzá; felkéri a gyártókat, hogy fontolják meg egy logó – csomagoláson való – feltüntetését, amely jelezné, hogy az azonos márkájú termék tartalma és minősége megegyezik a tagállamokban;

29.  felkéri a fogyasztói szervezeteket, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és más vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős bejelentett nemzeti hatóságokat, hogy játsszanak aktív szerepet a nyilvános vitában és a fogyasztók tájékoztatásában; meg van győződve arról, hogy a fogyasztói szervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a termékek eltérő minősége problémájának megoldásához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy pénzügyi és jogi eszközökkel fokozzák a nemzeti fogyasztói szervezetek támogatását annak érdekében, hogy képesek legyenek kapacitást építeni, vizsgálati tevékenységüket fejleszteni, összehasonlító teszteket végezni, és az illetékes hatóságokkal együttműködve hozzájárulni a tisztességtelen termékmegkülönböztetés eseteinek nyomon követéséhez és felfedéséhez; úgy véli továbbá, hogy elő kell mozdítani a fogyasztói szervezetek közötti bővített határokon átnyúló információcserét;

30.  úgy véli, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az illetékes hatóságok nem tudták hatékonyan kezelni az eltérő minőségű termékek egyedi eseteit kizárólag nemzeti szinten, továbbá nem tudták érvényesíteni a meglévő jogszabályokat, vagy erre csak minimális mértékben tettek kísérletet, részben egy konkrét uniós szintű jogi rendelkezés hiánya miatt; emlékeztet arra, hogy a tagállamok felelősek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásáért, és ezt meg is kell tenniük annak érdekében, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő technikai, pénzügyi és humán kapacitásokkal rendelkezzenek az eredményes végrehajtás biztosításához; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a fogyasztók számára a panaszok benyújtásának lehetőségét és azok további vizsgálatát, valamint a lehető legnagyobb mértékben tájékoztassák a fogyasztókat jogaikról és lehetőségeikről a hatályos jogszabályok érvényesítését illetően, továbbá az eladók kötelezettségéről a termékek összetételére és adott esetben a származására vonatkozó tájékoztatásról;

31.  felhívja a figyelmet arra, hogy az eltérő minőség kérdése közvetlenül kapcsolódik az egységes piac működésének alapjaihoz és a fogyasztói bizalomhoz, amelyek közül mindkettőt veszélyezteti, és ezért többek között uniós szintű megoldást igényel, közvetlenül végrehajtandó intézkedések révén; meg van győződve arról, hogy a nemzeti szintű fellépés lehetősége miatt az uniós szintű fellépés biztosítaná az egységes piac integritását; felkéri a Bizottságot, hogy térképezze fel az élelmiszerekre és a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó meglévő nemzeti szabványokat az EU-ban, és értékelje azok jelentőségét az egységes piacon belüli eltérő minőség esetében;

32.  felhív egy meglévő uniós szerv (JRC, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy egyéb szerv) szakosodott monitoring- és felügyeleti egységén belül az uniós szintű kapacitások és mechanizmusok sürgős fejlesztésére, a bürokrácia minimálisra csökkentésére, az azonos márkájú és csomagolású élelmiszerek összetétele és az összetevők arányos felhasználása következetességének nyomon követésére, valamint összehasonlító laboratóriumi elemzések értékelésére az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosítása érdekében;

33.  üdvözli a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című javaslatát, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 6. cikkének módosítása révén kívánja kezelni a termékek eltérő minőségének problémáját, amelynek keretében bekerül a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok közé a termék olyan módon történő forgalomba hozatala, mintha a termék megegyezne a több másik tagállamban forgalomba hozott azonos termékkel, miközben azok a termékek eltérő összetétellel vagy jellemzőkkel rendelkeznek; megjegyzi azonban, hogy a javaslat olyan homályos rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek tisztázást igényelnek a megfelelő értelmezés és alkalmazás biztosítása érdekében;

34.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamat eredményeképpen rendelkezésre kell állnia egy egyértelmű meghatározásnak arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető eltérő minőségnek, és az illetékes hatóságoknak hogyan kell az egyes eseteket értékelniük és kezelniük; hangsúlyozza azonban, hogy az úgynevezett „jogos tényezők” nyitott listája veszélyeztetheti az illetékes hatóságok képességét arra, hogy értékelést végezzenek és alkalmazzák a jogot; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „meghatározott fogyasztói preferenciák” fogalmának használata egymásnak ellentmondó értelmezésekhez vezethet az illetékes hatóságok körében annak értékelése során, hogy indokolt-e vagy sem a termék összetételének differenciálása;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy egy éven belül hosszabbítsa meg a Közös Kutatóközpontnak adott megbízatást a nem élelmiszer jellegű termékek jellemzőinek összehasonlítására szolgáló harmonizált európai módszertan, valamint a termékek átláthatóságának javítására irányuló iránymutatások kidolgozására; rámutat arra, hogy a Közös Kutatóközpontnak a területen bevált gyakorlatok cseréje céljából törekednie kell az együttműködésre azokkal a tagállami hatóságokkal, amelyek saját hatáskörükben már megkezdték a termékek tesztelését, de az eredményeket még nem közölték más tagállamok nemzeti hatóságaival;

36.  rámutat arra, hogy az élelmiszerek biztonsága és minősége, valamint a fogyasztók megtévesztéssel szembeni védelme elsődleges prioritást képez; emlékezteti a Bizottságot arra a kötelezettségvállalására, hogy jobban nyomon követi és előmozdítja az uniós jogszabályok helyes alkalmazását; úgy véli, hogy az e területeken hatályos jogszabályok betartását az illetékes hatóságoknak kell nemzeti szinten hatékonyan ellenőrizniük;

37.  ösztönzi a Bizottságot egy szakosodott igazgatóság létrehozására a terület szakembereit bevonó, meglévő illetékes ügynökség koordinációja alatt, hogy azokban az esetekben, amikor felmerül az eltérő minőség gyanúja, ellenőrzéseket végezzen a gyártók üzemeiben, valamint megvizsgálja a gyártási folyamatot annak ellenőrzése érdekében, hogy a termékek összetétele megfelel-e a gyártó által feltüntetettnek;

38.  üdvözli az élelmiszer-biztonsági tudományos tanulmányok átláthatóságának javítására irányuló bizottsági javaslatot, amely a polgárok által megfogalmazott aggályokra született válaszként a megbízható, tudományos kockázatértékelésen alapuló vásárlási döntéshozatalhoz szükséges információkhoz való hozzáférés ösztönzése érdekében;

39.  felszólítja a nemzeti élelmiszerügyi hatóságokat, hogy eseti alapon állapítsák meg egyrészt, hogy a feltételezett diszkriminatív gyakorlatok valóban illegálisak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv rendelkezései alapján, másrészt, hogy megfelelnek-e a tisztességes tájékoztatási követelményeknek, amelyeket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EK rendelet határoz meg;

40.  megjegyzi, hogy minden uniós polgárt érint az eltérő minőségi gyakorlat, például akkor, amikor a tagállamok között utaznak;

41.  hangsúlyozza azonban, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára készített ételek tekintetében mutatkozó jelentős különbségek nem indokolhatók kizárólag regionális ízlésbeli preferenciákkal;

42.  határozottan elutasítja egyes gyártók azon állítását, hogy az összetételt és/vagy a minőséget azért változtatták meg, hogy az árak megfeleljenek a fogyasztói elvárásoknak; hangsúlyozza, hogy különböző tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb minőségű termékek gyakran drágábbak, mint az Unió más országaiban a magasabb színvonalú ugyanazon termékek;

43.  határozottan ösztönzi a körforgásos gazdaság elvének használatát a termékcsomagolás esetében és hangsúlyozza, hogy ha egy tagállamban egy termék csomagolásakor betartják ezt az elvet, akkor a gyártónak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy ez így történjen minden olyan termék esetében, amelyet ugyanazon márkanév alatt ugyanazon típusú csomagolásban forgalmaznak az Unióban és azon túl;

44.  hangsúlyozza, hogy az eltérő minőségű termékek egyes esetei az uniós jog végrehajtásának elmulasztásából származnak; felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy sürgősen érvényesítsék az élelmiszerek címkézésére vonatkozó meglévő uniós szabályokat, többek között például a mechanikusan lefejtett hús tekintetében;

º

º  º

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

(2)

HL L 345., 2017.12.27., 1. o.

(3)

HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(4)

HL C 65., 2016.2.19., 2. o.

(5)

HL C 264. E, 2013.9.13., 11. o.

(6)

HL C 93., 2017.3.24., 27. o.

(7)

HL C 86., 2018.3.6., 40. o.

(8)

HL C 11., 2018.1.12., 2. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0027.

(10)

O-000019/2017.

(11)

HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(12)

http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=76

(13)

http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=115


INDOKOLÁS

Bár a márkanév, a csomagolás kialakítása és a hirdetésben mutatott kép első pillantásra ugyanaz, az egységes uniós piacon a különböző tagállamokban folytatott számos kutatás mégis feltárt olyan termékeket, amelyek a recept, a felhasznált alapanyag vagy annak a termékben található aránya szempontjából egyértelműen eltérő összetételűek, a vásárlási országtól függően. Nem zárható ki továbbá, hogy a termékek eltérő minőségével kapcsolatos megállapítások nem csupán az élelmiszerekre és az italokra vonatkoznak, de a fogyasztási cikkekre is, mint például a mosó- és tisztítószerekre vagy a higiéniai termékekre.

A különböző tagállamokban, illetve különböző regionális és helyi piacokon az eltérő minőség problémája az olomouci Palackého Egyetem Jogi Karának szakértői által készített jogi tanulmány szerint a következő tevékenységek esetében mutatható ki:

•  a gyártó olyan termékeket forgalmaz, amelyek különböző ízzel és összetevőkkel (pl. eltérő fő összetevővel) rendelkeznek, de a csomagolás külseje azonos vagy hasonló (a fogyasztó számára nem megkülönböztethető),

•  a gyártó eltérő minőségű termékeket hoz forgalomba, de a csomagolás külseje ugyanolyan vagy hasonló (a fogyasztó számára nem megkülönböztethető),

•  a gyártó különböző tömegű termékeket hoz forgalomba, de a csomagolás külseje ugyanolyan vagy hasonló (a fogyasztó számára nem megkülönböztethető),

•  egy adott piacon valamely új termék bevezetése esetén a gyártó a fogyasztók figyelmének felkeltése és a termék megvétele/a termékre való átállás ösztönzése érdekében minőségibb összetételű (pl. a termék magasabb hústartalma vagy az összetevők magasabb minősége) terméket használ fel; Egy bizonyos időszakot követően azonban a „recept megváltoztatására” kerül sor, a termék csomagolásának egyértelmű megváltoztatása nélkül (kivéve a címke hátoldalán kis betűkkel megadott termékösszetételt).

A gyártó ezeket a tevékenységeket anélkül végzi, hogy egyértelműen, könnyen, a fogyasztóra tekintettel, átláthatóan és félrevezetés nélkül hangsúlyozná a fogyasztó számára azt a tényt, hogy a termék más összetételű, tömegű, minőségi vagy egyéb módosított jellemzőkkel rendelkezik.

Mindez olyan helyzetet eredményez, amikor egy másik állam területén tartózkodó fogyasztó nem lehet biztos abban, hogy egy hazájában bizonyos jellemzőkkel rendelkező termék valóban megfelel annak a terméknek, amelyet a jelenlegi tartózkodási országában megvásárol.

Az előadó álláspontja

Az előadó 2011-től szorosan nyomon követte az eltérő minőség kérdését, amikor a „Szlovák Köztársaság Fogyasztóinak Szövetsége” által készített tanulmány kimutatta, hogy hat márkajelzéssel ellátott élelmiszer összetétele és áraik jelentős eltéréseket mutatnak hét uniós ország között. E tanulmány nyomon követéseként az előadó először azzal a kérdéssel fordult a Bizottsághoz, hogy a Bizottság szerint az eltérő minőség problémája kapcsolatos-e az egységes piac működésével és a fogyasztóvédelemmel.

2015-ben az előadó részt vett a prágai Vegytani és a Műszaki Egyetem által végzett felmérés szervezésében, amely a Cseh Köztársaság és Németország kiskereskedelmi piacáról származó 24 termék minőségi jellemzőit hasonlította össze azok azonosságának vagy eltérő minőségének értékelése céljából. A minták egyharmadában jelentős eltérések voltak megfigyelhetők (például a Cseh Köztársaságban értékesített egyik termék fő összetevője mechanikusan lefejtett baromfihús volt, míg a termék a német piacon sertéshúst tartalmazott). A tanulmány megkérdőjelezte továbbá a különböző országok eltérő ízlésének és árpreferenciáinak gyakran használt érveit, mivel az érintett termékek árai szinte nem különböztek egymástól, és az érzékszervi vizsgálatot végző hitelesített panel szerint az ízlésbeli preferenciák nem feleltek meg azoknak a piacoknak, amelyhez állítólag igazították őket.

Az előadó szándéka semmi esetre sem az, hogy egységesítse a termékeket az egységes piacon, vagy a gyártók számára előírja termékeik összetételének megváltoztatását vagy az egyes termékek pontos összetételének meghatározását. Emellett az előadó tudatában van annak is, hogy objektív tényezők is befolyásolhatják a termékek összetételét.

Azonban meg van győződve arról, hogy az egységes piacon a kiváló minőségű árukhoz való egyenlő hozzáférés elve az összes európai polgár valódi joga. Ha nem ez a helyzet, az egységes piac működésének lényege és az egységes piacba vetett fogyasztói bizalom is súlyosan sérülhet.

Az előadó üdvözli a Bizottság által a probléma megoldása érdekében bejelentett közelmúltbeli kezdeményezéseket, különösen abbéli elkötelezettségét, hogy európai szinten közös tesztelési módszertan kerüljön bevezetésre. Mivel a termékek eltérő minősége összefügg az egységes piac működésével, egyértelmű, hogy európai adatbázisra és közös megközelítésre van szükség. Ezért az előadó már 2013-ban, az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló európai parlamenti állásfoglalás révén javasolta a Bizottságnak, hogy végezzen az eltérő minőségi kérdésre vonatkozó érdemi vizsgálatot, amely lehetővé tenné annak értékelését, hogy szükség van-e a meglévő uniós jogszabályok kiigazítására.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat pontosan és átláthatóan tájékoztatni kell arról, hogy az a termék, amelyet egy másik tagállamban vásárolt vagy onnét ismer, eltérő-e, a fogyasztó megtévesztésének elkerülése és a termékről kialakult téves általános benyomás elkerülése érdekében. Fontos továbbá felhívni a fogyasztók figyelmét a termékekre, azok jellemzőire és összetételére.

Az előadó szerint tisztességtelen gyakorlat, és ezért elfogadhatatlan a fogyasztó által könnyen azonosnak tartott, ám nemzetközi szinten különböző összetételű termékek forgalmazása az Unió eltérő részein. Az előadó ezért úgy véli, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv I. mellékletének kiegészítése a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat egy újabb típusával a leghatékonyabb mód az eltérő minőség bármely egyértelmű esetének kezelésére az egész Európai Unióban.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (22.6.2018)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről

(2018/2008(INI))

A vélemény előadója (*): Biljana Borzan

(*)  Társbizottsági eljárás – (az eljárási szabályzat 54. cikke)

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (2) bekezdésére, melynek értelmében a szellemi tulajdon védelmet élvez,

–  tekintettel „Az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról – Az élelmiszerek egyedi esete” című 2017. szeptember 26-i bizottsági közleményre (C(2017)6532),

–  tekintettel a Horvát Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Litvánia, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság által a Bizottsághoz intézett 2018. március 23-i közös levélre az eltérő minőségű termékekkel kapcsolatban, összefüggésben az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című intézkedéscsomaggal,

–  tekintettel a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által 2017. szeptember 13-án elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédre, amelyben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, hogy Európa bizonyos részeiben az embereknek alacsonyabb minőségű élelmiszertermékeket értékesítenek, mint más országokban, annak ellenére, hogy a csomagolás és a márka azonos,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2017. március 6-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című 2018. április11-i közleményére (COM(2018)0183),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács irányelvre irányuló javaslatára az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak jobb végrehajtásáról és modernizációjáról (COM(2018)0185),

–  tekintettel a több uniós tagállamban a fogyasztói jogok védelme érdekében tevékenykedő hatóságok és egyesületek által végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeire,

–  tekintettel a Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv korszerűsítésére irányuló javaslatára annak kifejezése érdekében, hogy a nemzeti hatóságok értékelhessék és kezelhessék azokat a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek magukban foglalják a termékek több tagállamban történő azonos forgalmazását, ha azok összetétele vagy jellemzői jelentősen eltérnek,

–  tekintettel az „Eltérések a termékek címkézése, összetétele és íze tekintetében a közép-kelet-európai és a nyugati uniós piacok között” című 2017.március 15-i nagyobb interpellációjára (O-000019/2017);

–  tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(4),

A.  mivel a több tagállamban is elvégzett elemzések eredményei bebizonyították, hogy az EU-ban az ugyanazon márkanév alatt, ugyanazon csomagolásban és ugyanúgy reklámozott és forgalmazott termékek összetétele és minősége között jelentős különbségek vannak; mivel ezek a különbségek gyakran az olcsóbb és rosszabb minőségű összetevők használatának tudhatók be, amelynek következtében gyakran a tápérték is alacsonyabb lehet;

B.  mivel ezek az elemzések azt is mutatják, hogy bizonyos termékek kevesebb fő összetevőt vagy összetevőket tartalmaznak, amelyek kevésbé egészségesnek vagy rosszabb minőségűnek minősülnek, vagy olyan összevetőket, amelyek különböző ízzel, állaggal és más érzékszervi jellemzőkkel rendelkeznek;

C.  mivel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács fent említett ülésének keretében több tagállam bemutatta olyan tanulmányok eredményeit, melyek alapján kiderül, hogy az Európai Unióban ugyanazon a néven és azonos csomagolással eltérő minőségű, más érzékszervi jellemzőkkel rendelkező és/vagy eltérő összetételű termékeket forgalmaznak, és felhívták arra a figyelmet, hogy ez a gyakorlat félrevezetheti a fogyasztókat, valamint tisztességtelen versenyt hoz létre;

D.  mivel az azonos márkajelzésű termékek különböző jellegzetességekkel rendelkezhetnek olyan indokolt tényezőkből adódóan, mint például a célrégiók fogyasztóinak preferenciái, a földrajzi elhelyezkedés, az előállítás helye, sajátos helyi követelmények vagy a nyersanyagok földrajzi vagy szezonális okokból adódó eltérő fellelhetősége;

E.  mivel az élelmiszerek biztonsága és minősége, valamint a fogyasztók csalással szembeni védelme a fő prioritások közé tartozik;

F.  mivel az összehasonlítható termékekben az összetevők bizonyított különbségei hosszú távon veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét – különösen a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók, például olyan gyermekek és felnőttek esetében, akiknek étrendi és/vagy egészségügyi problémájuk van –, és ily módon hozzájárulhatnak a polgárok jóllétének romlásához; mivel ez a helyzet áll fenn például azokban az esetekben, amikor a zsír- és/vagy cukorszint a vártnál magasabb, az állati eredetű zsírokat növényi eredetű zsírokkal helyettesítik vagy fordítva, a cukrot mesterséges édesítőszerekkel helyettesítik, vagy a sótartalom nagyobb; mivel ha a címkézés nem tájékoztat pontosan a felhasznált adalékanyagokról és az alapvető összetevők helyettesítőinek számáról, az megtéveszti a fogyasztót és veszélyeztetheti is az egészségét;

G.  mivel a kettős minőségre vonatkozóan nincsenek uniós jogszabályok, ezért lehetetlen az összehasonlítás vagy a kettős minőség eseteinek megállapítása, ami azt jelenti, hogy nincsenek a helyzet orvoslására alkalmazható eszközök; mivel a Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéssel és elemzéssel foglalkozó szolgálatai rendszeresen jelentettek hiányosságokat az alkalmazandó uniós élelmiszerjogi követelmények végrehajtásában és érvényesítésében, például a mechanikusan lefejtett hús címkézése(5) vagy az élelmiszer-adalékanyagok használata(6) tekintetében; mivel általában az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek gyártói kihasználhatják az uniós jogszabályok eltérő értelmezését és/vagy annak a nemzeti illetékes hatóságok általi nem megfelelő végrehajtását és érvényesítését annak érdekében, hogy termékeiket a fogyasztók kárára megváltoztassák; mivel az ugyanazon márkanév alatt és ugyanazon csomagolásban forgalmazott termékek változó tartalma csökkenti a fogyasztói bizalmat és aláássa az Európai Unió szabályozási keretének jó hírét;

H.  mivel olyan termékek jelenléte az uniós egységes piacon, amelyeket több tagállamban azonosként forgalmaznak, ám amelyek jelentősen eltérő összetételűek vagy jellemzőjűek, teljes mértékben aláássa az Európai Unió egységes piacát képező alapelveket; mivel a belső piac fogyasztói számára ugyanolyan szintű védelmet kell biztosítani valamennyi tagállamban;

I.  mivel a fogyasztók egészségét potenciálisan befolyásoló összetételbeli különbségek nemcsak az élelmiszerekben, hanem a kozmetikai termékekben, a higiéniai termékekben és a tisztítószerekben is megfigyelhetők;

J.  mivel az élelmiszerekben található zsír-, cukor- és sótartalom csökkentésére irányuló megváltoztatási tevékenységek számos közép-, kelet- és délkelet-európai országban elmaradtak;

K.  mivel a márka hatást gyakorol a fogyasztó termékkel kapcsolatos érzékelésére, értékére és minőségére; mivel a fogyasztók nem számítanak arra, hogy az egységes piac különböző országaiban értékesített, azonos márkajelzéssel ellátott termékek eltérőek lehetnek;

L.  mivel a különböző tagállamok fogyasztói és/vagy a tagállamok között utazók önmagukban nem képesek felmérni bizonyos termékek ízének és összetevőinek esetleges különbségeit, amennyiben ezek nem jelennek meg a termék címkéjén, így a releváns információk hiányában vásárláskor nem tudnak tájékozott döntést hozni, ami torzíthatja gazdasági magatartásukat;

M.  mivel számos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a fogyasztók aggódnak az ilyen minőségi különbségek miatt és másodosztályú uniós polgároknak érzik magukat;

1.  üdvözli, hogy 2 millió eurót különítettek el egy közös tesztelési módszer kifejlesztésére, továbbá hogy a 2018. évi uniós költségvetésbe belefoglaltak egy kísérleti projektet, amelynek célja, hogy számos termékkategória esetében megvizsgálják az eltérő termékminőség különböző aspektusait; sürgeti a tagállamokat és a nemzeti hatóságokat, hogy az eljárás megkönnyítése érdekében tevékenyen vegyenek részt a folyamatban levő vizsgálatokban és integrálják ezt a módszert a munkamódszereikbe; hangsúlyozza az élelmiszertermékek és a nem élelmiszer jellegű termékek mélyreható és időszerű elemzésének fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson pénzügyi forrásokat egy legalább 2 évig tartó piacfelügyeleti időszak során az összehasonlító vizsgálatok elvégzésére ezen csalárd gyakorlatot használó gyártók elrettentése céljából;

2.  ösztönzi a Bizottságot egy szakosodott igazgatóság létrehozására a terület szakembereit bevonó, meglévő illetékes ügynökség koordinációja alatt, hogy azokban az esetekben, amikor felmerül a kettős minőség gyanúja, ellenőrzéseket végezzen a gyártók üzemeiben, valamint megvizsgálja a gyártási folyamatot annak ellenőrzése érdekében, hogy a termékek összetétele megfelel-e a gyártó által feltüntetettnek; felszólítja ezt az új igazgatóságot, hogy hozzon létre egy európai nyilvántartásként működő online platformot, amely két részt tartalmazna: egyet az illetékes hatóságok által kettős minőségűnek ítélt valamennyi termékkel kapcsolatos információk megosztására, egy másikat pedig az EU-ban értékesített termékekkel kapcsolatosan a gyártók által önkéntesen nyújtott információk megosztására; hangsúlyozza, hogy az információknak könnyen hozzáférhetőeknek és könnyen összehasonlíthatóaknak kell lenniük, így téve lehetővé a fogyasztók számára, hogy vásárlás előtt tájékozott döntést tudjanak hozni;

3.  tudomásul veszi, hogy az élelmiszerek minőségi jellemzőinek értékelése érdekében a Bizottság harmonizált európai módszertant adott ki az élelmiszerek kiválasztására, mintavételére és vizsgálatára vonatkozóan; hangsúlyozza azt az elkötelezettséget, hogy az egész Unióra kiterjedő vizsgálati eredményeket az év végéig rendelkezésre bocsátják; felhívja az Európai Parlament képviselőit, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a folyamatban; hangsúlyozza, hogy az élelmiszer- és italtermékek eltérő minőségének vizsgálatára vonatkozó egységes módszer mellett egységes módszert kell kidolgozni a vizsgálati eredmények értékelésére és a megállapítások értelmezésére is;

4.  üdvözli az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumon belül az eltérő minőségről folytatott megbeszéléseket; hangsúlyozza a lehető legtöbb érdekelt fél bevonásának szükségességét;

5.  üdvözli az élelmiszer-biztonsági tudományos tanulmányok átláthatóságának javítására irányuló bizottsági javaslatot, amely a polgárok által megfogalmazott aggályokra született válaszként a megbízható, tudományos kockázatértékelésen alapuló vásárlási döntéshozatalhoz szükséges információkhoz való hozzáférés ösztönzése érdekében;

6.  sajnálja, hogy az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek eltérő minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény nem elég nagyra törő, mivel a fogyasztóvédelmi jogszabályokat általánosságban véve minden termékre alkalmazni kell, valamint hogy olyan lépéseket javasol, amelyek elégtelenek az egységes piacon lévő eltérő minőségű termékek problémájának kezeléséhez; hangsúlyozza az egyértelmű és hatékony iránymutatás és támogatás fogyasztóvédelmi hatóságok számára történő kidolgozásának fontosságát, valamint azt, hogy sürgős korrekciós intézkedésekre van szükség a fogyasztókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében; figyelmeztet, hogy a fogyasztókat nem szabad megtéveszteni, és felszólítja a nemzeti élelmiszerügyi hatóságokat, hogy eseti alapon állapítsák meg egyrészt, hogy ezek a gyakorlatok illegálisak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv rendelkezései alapján, másrészt, hogy megfelelnek-e a tisztességes tájékoztatási követelményeknek, amelyeket a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EK rendelet határoz meg;

7.  aggodalmát fejezi ki az áruvásárlással kapcsolatosan a kereskedők által tapasztalt területi korlátok miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg az üzleti vállalkozások közötti tisztességtelen gyakorlatokat, például amikor a beszállítók a szupermarketeket arra kényszerítik, hogy termékeiket egy bizonyos gyárból szerezzék be, ami megakadályozhatja a fogyasztókat abban, hogy egy másik tagállamból származó, potenciálisan magasabb minőségű terméket vásároljanak, és ez torzítja az egységes piacot;

8.  megjegyzi, hogy a helyi gyártók nehezen férnek hozzá a közös piachoz; felszólítja a Bizottságot annak megállapítására, hogy a kettős minőség negatív következményekkel jár-e a helyi és regionális termelésre;

9.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a fogyasztói tudatosságot, és javítani kell az információkhoz való hozzáférést; úgy véli , hogy az információszolgáltatásnak kötelezőnek kell lennie, nem pedig egyszerűen önkéntesnek; felszólítja a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy szervezzenek célzott kommunikációs kampányokat az uniós fogyasztók számára, különös tekintettel a nyugati tagállamokra, ahol a tudatosság alacsonyabb lehet; megjegyzi, hogy minden uniós polgárt érint az eltérő minőségi gyakorlat, például akkor, amikor a tagállamok között utaznak; üdvözli néhány gyártó nyilatkozatát, miszerint megváltoztatják receptjeiket; biztosítékot kér arra vonatkozóan, hogy az ilyen változtatások nem eredményezik a tagállamokban a termékminőség csökkentését; kiemeli az ipar szerepét a csomagoláson feltüntetett egyértelmű és pontos fogyasztói tájékoztatásban, a diszkriminatív gyakorlatok megszüntetésében és a fogyasztói bizalom helyreállításában; üdvözli a Bizottság kezdeményezését egy magatartási kódex termelők és márkaszövetségek általi kidolgozásának elősegítésére;

10.  hangsúlyozza, hogy nem célravezető az élelmiszerek ízének és receptjeinek EU-szerte történő egységesítése, mivel az élelmiszerek receptjei az Európai Unió regionális ízlésbeli változatosságának kifejeződései is; hangsúlyozza azonban, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára készített ételek tekintetében mutatkozó jelentős különbségek nem indokolhatók kizárólag regionális ízlésbeli preferenciákkal; tudomásul veszi azt az érvet, amely szerint más termékek bizonyos esetekben jogos okokból kifolyólag eltérhetnek; hangsúlyozza azonban, hogy a fogyasztókat egyértelműen és időben tájékoztatni kell az ilyen különbségekről; azon a véleményen van, hogy az azonos márkájú élelmiszerek íze és receptje esetenként eltérő lehet, ami a helyi piacok bizonyos körülményeitől, a helyi nyersanyagok használatától és annak szükségességétől függ, hogy figyelembe vegyék a nemzeti jogszabályokat vagy a megváltoztatási célokat, ami különbségeket eredeményezhet;

11.  hangsúlyozza a civil társadalom fontosságát az eltérő minőségű gyakorlatok elemzésében, ellenzésében és a tudatosság növelésében; felszólít a nemzeti fogyasztói szervezetek fokozott támogatására – különösen azon országokban, ahol még viszonylag gyengék – annak érdekében, hogy képesek legyenek kapacitást építeni, vizsgálati tevékenységüket fejleszteni és hozzájárulni az illetékes hatóságok mellett a tisztességtelen termékmegkülönböztetés helyzetének ellenőrzéséhez és felfedéséhez; kéri az élelmiszerbiztonság és a fogyasztói jogok terén tapasztalt visszaélések intézményi és egyéni bejelentőinek fokozottabb védelmét;

12.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztói preferenciákra és az élelmiszerek összetételének megváltoztatására való hivatkozás, például a vonatkozó nemzeti szabályoknak való megfelelés, semmiképpen sem indokolhatja, hogy a piacon eltérő minőségű termékeket forgalmazzanak, ha erről nem szolgáltattak kellőképpen megfelelő tájékoztatást, mert ezek a termékek nem képviselik a fogyasztók többségének érdekeit és a preferenciák meghatározásának folyamata nem átlátható;

13.  határozottan elutasítja egyes gyártók azon állítását, hogy az összetételt és/vagy a minőséget azért változtatták meg, hogy az árak megfeleljenek a fogyasztói elvárásoknak; hangsúlyozza, hogy különböző tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb minőségű termékek gyakran drágábbak, mint az Unió más országaiban a magasabb színvonalú ugyanazon termékek;

14.  úgy véli, hogy az egységes piacon belül elvileg nem szabad különbséget tenni a minőség vagy a tápérték között meghatározott és azonos típusú csomagolásban forgalmazott termékek esetén; megjegyzi azonban, hogy az azonos márkajelzésű termékek különböző jellegzetességekkel rendelkezhetnek olyan indokolt tényezőkből adódóan, mint például az előállítás földrajzi helye, sajátos helyi követelmények vagy a nyersanyagok földrajzi vagy szezonális okokból adódó eltérő fellelhetősége, de a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell világos és látható módon a termék csomagolásán bármely összetevőnek és jellegzetességnek az eredeti recepthez képest történő megváltoztatásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a termékek címkézésével kapcsolatos jogszabályok módosítására;

15.  erősen javasolja a körforgásos gazdaság elvének használatát a termékcsomagolásban és hangsúlyozza, hogy ha egy tagállamban egy termék csomagolásakor betartják ezt az elvet, akkor a gyártónak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy ez így történjen minden olyan termék esetében, amelyet ugyanazon márkanév alatt ugyanazon típusú csomagolásban forgalmaznak az Unióban és azon túl;

16.  hangsúlyozza a fogyasztói várakozások viszonyítási alapjaként használt „referenciatermék” fogalmának fontosságát; kiemeli, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell az általuk vásárolt termékek összetételéről, hogy ne vásároljanak olyan terméket, amelynek az összetétele eltér az általuk elképzelttől;

17.  hangsúlyozza, hogy az eltérő minőségű termékek egyes esetei az uniós jog végrehajtásának hiányából származnak; felszólítja a tagállami hatóságokat, hogy sürgősen érvényesítsék az élelmiszerek címkézésére vonatkozó meglévő uniós szabályokat, többek között például a mechanikusan lefejtett hús tekintetében;

18.  üdvözli a Bizottság közelmúltbeli kezdeményezéseit a kettős minőség kérdésének kezelésére irányulóan, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv korszerűsítését, amely az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” néven ismert, a fogyasztók védelmére vonatkozó javaslatot tartalmazó intézkedéscsomag részét képezi; sajnálja azonban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 6. cikkének javasolt módosítása valószínűleg nem vezet nagyobb jogbiztonsághoz; úgy véli, hogy az irányelv I. mellékletének módosítása oly módon, hogy az eltérő minőség gyakorlatát tiltólistára helyezi, a leghatékonyabb módja az eltérő minőség eseteinek piaci kezeléséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson jogi keretet arra, hogy a fogyasztói jogok megsértése esetén a fogyasztók jogorvoslattal élhessenek a gyártókkal szemben;

19.  megjegyzi, hogy a termékek eltérő minősége nemcsak az élelmiszertermékeket érinti, hanem számos különböző ágazatot is, például a kozmetikai ágazatot; további erőfeszítéseket kér a megkülönböztetésmentes gyakorlatok tagállamok közötti megteremtése és a belső piacon található összes termékre vonatkozó szabályok tekintetében;

20.  hangsúlyozza, hogy hatékony és átfogó jogi szabályozásra van szükség, amely világos utasításokat tartalmaz az eltérő minőség kérdésének kezelésére.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

9

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Lukas Mandl, Valentinas Mazuronis, Joëlle Mélin, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Herbert Dorfmann, Eleonora Evi, Eleonora Forenza, Peter Jahr, Norbert Lins, Christel Schaldemose, Bart Staes, Dubravka Šuica

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clare Moody, Thomas Waitz

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

51

+

ALDE:

Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries

ECR:

Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska

EFDD:

Eleonora Evi

GUE/NGL:

Stefan Eck, Eleonora Forenza, Kateřina Konečná, Estefanía Torres Martínez

NI :

Zoltán Balczó

PPE:

Pilar Ayuso, Birgit Collin-Langen, José Inácio Faria, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, György Hölvényi, Peter Jahr, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Dubravka Šuica, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D:

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Clare Moody, Massimo Paolucci, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Claudiu Ciprian Tănăsescu

VERTS/ALE:

Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Bart Staes, Thomas Waitz

9

-

ENF

Sylvie Goddyn, Jean-François Jalkh, Joëlle Mélin

EPP

Herbert Dorfmann, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Lukas Mandl, Renate Sommer

3

0

EPP

Francesc Gambús

S&D:

Simona Bonafè, Damiano Zoffoli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)

HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(3)

HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

(4)

HL L 65., 2016.2.19., 2. o.

(5)

http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=76

(6)

http://ec.europa.eu/food/audits-analysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=115


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (17.5.2018)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről

(2018/2008(INI))

A vélemény előadója: Momchil Nekov

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a fogyasztók gondolatban összekapcsolják egymással a márkát és a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termék címkéjét vagy csomagolását, illetve a minőséget, és az azonos márkájú, azonos címkével vagy ugyanolyan megjelenéssel forgalmazott termékektől azt várják, hogy azok minőségük és összetevőik tekintetében is megegyezők legyenek – függetlenül attól, hogy azokat a hazájukban vagy egy másik tagállamban forgalmazzák; mivel az Európai Unióban minden mezőgazdasági termelő ugyanazokat a magas minőségi szabványokat alkalmazza a termelés során, valamint a fogyasztók elvárják, hogy az élelmiszerlánc egyéb termékeire is kiterjesszék ezt az egységes minőséget – függetlenül a joghatóságtól, amelyben tartózkodnak;

B.  mivel a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében meg kell szüntetni ezeket a tisztességtelen gyakorlatokat, és mivel csak egy erős, uniós szintű szinergia képes orvosolni ezt a határokon átnyúló problémát;

C.  mivel a közelmúltban az Európai Unió számos országában – többek között Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Magyarországon, Szlovéniában és Szlovákiában – akkreditált laboratóriumokban összehasonlító érzékszervi vizsgálatokat végeztek az ezekben az országokban forgalmazott bizonyos termékek tekintetében, valamint elemezték a termékek összetételét és címkézését, és ezek a vizsgálatok kiterjedtek a más országokból származó azonos termékekkel való összehasonlításra is; mivel az egységes piacon egyetlen európai fogyasztót sem lehet másodosztályú polgárként kezelni, és azonos márkanév alatt – más tagállammal összehasonlítva – gyengébb minőségű termékeket kínálni nekik;

D.  mivel a tagállamok külön-külön nincsenek abban a helyzetben, hogy az összes élelmiszeripari terméket összehasonlítsák a többi tagállamban kapható termékekkel; mivel egy olyan európai módszertanra van szükség, amelyet az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője elfogad, valamint egy közös uniós szerv vagy bejelentési, illetve adatmegosztási rendszer állandó hozzáférést tudna biztosítani a termékek összetételére és összetevőire vonatkozó információkhoz; mivel a probléma jobb megértése érdekében a Bizottság folyamatos egyeztetései és az érdekeltek – többek között a fogyasztói szervezetek, az élelmiszergyártók és a nemzeti hatóságok fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton belüli – teljes körű bevonása elengedhetetlen a különböző tagállamokban forgalmazott élelmiszerek összehasonlító vizsgálatára vonatkozó közös módszertan kidolgozásához;

E.  mivel az Európai Unió valamennyi fogyasztója ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, és mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos termelők és gyártók különböző minőségű termékeket értékesítenek ugyanazzal a márkanévvel és megtévesztően azonos megjelenéssel, valamint hogy bizonyos termékek egyes országokban kevesebb mennyiségű fő összetevőt vagy a jobb minőségű összetevők helyett gyengébb minőségű összetevőket tartalmaznak; mivel ez a probléma azokban az országokban a legelterjedtebb, amelyek 2004 óta csatlakoztak az EU-hoz; mivel a vizsgálatok során olyan esetekre derült fény, hogy a különböző országokban jelentősen eltérő árakon értékesítik ugyanazt a terméket vagy olyan termékeket, amelyek megtévesztően azonos megjelenésűek, ugyanakkor gyengébb minőségűek vagy más az ízük, állaguk, illetve egyéb eltérő érzékszervi jellemzőkkel rendelkeznek; mivel mindez még abban az esetben is a márkaidentitással való visszaélés, és sérti azt az elvet, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni, ha ez nem is sérti a szabad piacgazdaság elveit, illetve a címkézésre vagy az élelmiszerekre vonatkozó egyéb jelenlegi jogszabályokat;

F.  mivel előfordultak olyan esetek is, amelyek során jelentős különbségek mutatkoztak olyan termékek tekintetében, mint például a bébiételek, ami megkérdőjelezi a gyártók által követett elveket és azon állításukat, hogy a helyi preferenciákhoz igazítják termékeiket; mivel egyes laboratóriumi eredmények megerősítik azt, hogy a gyengébb minőségű termékek kevésbé egészséges összetevő-kombinációkat tartalmazhatnak, és ez akadályozza annak az elvnek az érvényesülését, amely szerint minden fogyasztót egyenlő bánásmódban kell részesíteni; mivel egyes termelői és gyártói képviselők megállapodtak abban, hogy egyes országokban módosítják termékreceptjeiket abból a célból, hogy az egységes piacon azonos termékeket kínáljanak;

G.  mivel ez az elfogadhatatlan gyakorlat olyan ismert agrár-élelmiszeripari multinacionális cégeket is érint, amelyek a tagállami vásárlóerő-különbségek kiaknázásával próbálják maximalizálni nyereségüket;

H.  mivel a fogyasztók nincsenek tudatában annak, hogy az azonos márkájú és csomagolású termékek a helyi preferenciákhoz és a helyi ízléshez igazodnak, valamint mivel a termékek eltérő minősége aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamokat másoktól eltérően kezelnek; mivel az Európai Unió már kialakított címkéket annak érdekében, hogy a minőségi megjelölések használata révén biztosítsa a fogyasztók egyedi elvárásainak való megfelelést és a termelési sajátosságok figyelembevételét;

1.  üdvözli, hogy 2 millió eurót különítenek el a Közös Kutatóközpont (JRC) számára a különböző szereplők által elfogadott, szilárdabb alapokon álló európai módszertan kidolgozására annak érdekében, hogy az összehangolt vizsgálati megközelítés érdekében irányelveket dolgozzanak ki, és a módszertant a különböző tagállamokban forgalmazott élelmiszeripari termékek összehasonlító vizsgálatainak elvégzése során alkalmazzák; megállapítja, hogy már elvégezték a magas szintű elemzéseket, és azokat az említett módszertan kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni; elvárja, hogy a vizsgálatokat a lehető leghamarabb befejezzék, lehetőleg 2018-ban; felszólítja a tagállamok illetékes hatóságait, hogy aktívan vegyenek részt a vizsgálatokban, és integrálják ezt a módszertant a munkamódszereikbe;

2.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik az eltérő összetételű vagy egymástól különböző jellemzőkkel rendelkező áruk forgalmazását, feltéve, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós jogszabályokat, és a termékeket nem olyan módon értékesítik, amely magában rejti a fogyasztók megtévesztésnek lehetőségét; rámutat arra, hogy a fogyasztók egy bizonyos képet alakítanak ki a márkás termékek főbb jellemzőiről, és a termékekkel szemben támasztott jogos egyedi elvárásokban mutatkozó különbségeket ki kell hangsúlyozni – különösen, ha egy termék jelentősen eltér ezektől az elvárásoktól; hangsúlyozza, hogy mihamarabb külön intézkedéseket kell hozni azon gyakorlatok betiltása érdekében, amelyek nem indokolhatók teljes mértékben a helyi összetevők beszerzésének szükségességével, a helyi ízlési preferenciákhoz való alkalmazkodással, illetve az élelmiszerek összetételének megváltoztatásán keresztül a közegészségügy javítása érdekében tett erőfeszítésekkel, és hogy ezeket a különbségeket egyértelművé kell tenni a fogyasztók számára;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az elemzések uniós finanszírozására való tekintettel az Unió valamennyi hivatalos nyelvén tegye kötelezővé az eredmények nyilvánosságra hozatalát annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kaphassanak a szóban forgó termékek minőségéről, és ennek megfelelően hozhassanak döntést;

4.  üdvözli a vizsgálatokat elvégző országokban a témával kapcsolatban mutatkozó közérdeklődést, és megjegyzi, hogy a polgároknak az egységes piac működésébe vetett bizalma forog kockán, ami negatív hatást gyakorolhat mind az Unióra, mind a különböző érintett felekre, beleértve a termelőket és a gyártókat is;

5.  megállapítja, hogy a termelők és a gyártók számára elérhető az egységes piac, ugyanakkor a piacot nagymértékű verseny jellemzi, mivel számos olyan márka van jelen, amelyek az egész Unióban ismertek, illetve népszerűek;

6.  megjegyzi, hogy a helyi termelők és gyártók nehezen tudnak részt venni a közös piacon megvalósuló tevékenységekben, ami többek között a megfelelő források vagy a piaci hozzáférés hiányának és a piacon tapasztalható erős versenynek tudható be;

7.  válaszul az európai polgárok és az ágazat arra irányuló aggodalmaira is, hogy ugyanazon márkanév alatt bizonyos esetekben megtévesztően azonos megjelenésű, de különböző minőségű és/vagy összetevőjű termékeket értékesítenek a különböző tagállamokban, és figyelembe véve ennek a gyakorlatnak az egységes piac működésére gyakorolt káros hatását, úgy véli, hogy az EU-nak javítania kell a meglévő jogszabályi keretet, amely meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az élelmiszeripari termékekről, és a vásárlásra vonatkozó döntés meghozatalakor ne vezessék félre őket a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal;

8.  úgy véli, hogy az egységes piac zavarainak elkerülése érdekében időközben a tagállami hatóságoknak és a fogyasztóvédelmi szervezeteknek teljes mértékben ki kell használniuk az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról szóló, 2017. szeptember 26-i bizottsági közleményben (2017/C 327/01(1)) felvázolt jogi lépéseket;

9.  úgy véli, hogy az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK irányelv(2) 6. cikkének, valamint az irányelv – tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok jegyzékét tartalmazó – I. mellékletének módosításával az „egy márka, egy termék, különböző tartalom és különböző összetevői arány” elvet követő gyakorlatnak is véget kell vetni; nyomatékosan támogatja jogszabály-módosítások bevezetését annak biztosítása érdekében, hogy az ugyanolyan márkájú, de eltérő minőségű vagy eltérő összetevőket tartalmazó termékek eltérő címkékkel kerüljenek forgalmazásra, és hogy a tisztességtelen gyakorlatokat folytató gazdasági szereplők súlyos büntetést kapjanak, adott esetben tiltsák ki őket bizonyos piacokról;

10.  felszólítja a tagállamokat, hatóságaikat, illetve laboratóriumaikat, hogy a közösen elfogadott – például a JRC által a fenti bekezdés keretein belül kidolgozott – szabványoknak megfelelően vizsgálják és értékeljék ki az élelmiszerek összetételét – különösen a nemzetközi márkák termékeinek és a saját márkanévvel forgalmazott termékek vonatkozásában – annak érdekében, hogy a termelőknek és a gyártóknak lehetőségük nyíljon arra, hogy még az eredmények közzététele előtt megtegyék észrevételeiket, valamint hogy objektív és átlátható módon közöljék az eredményeket, és a jelentések teljes egészében hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára;

11.  azt az álláspontot képviseli, hogy a gyártók ne várják meg az új jogszabályok bevezetését, hanem proaktív módon hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a termékeik összetételére vonatkozó információk átláthatóságát, valamint a fogyasztók tiszteletben tartását; támogatja, hogy a polgárok – egy európai riasztási rendszer segítségével – aktívan részt vegyenek a kettős minőségű termékek azonosításában és a kettős minőség kezelésében; úgy véli, hogy a gyakorlat megváltozásáig a fogyasztók megalapozott döntéshez való jogának tiszteletben tartása, valamint a gyártók hagyományos helyi gyakorlatokkal kapcsolatos kezdeményezéseinek láthatóbbá tétele mellett egy olyan rendszert lehetne felállítani, amely tájékoztat arról, hogy bizonyos termékek előállításához helyi receptet használtak; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a „referenciatermékre” vonatkozó koncepciót, amelynek segítségével a helyi és regionális szinten módosított receptek összehasonlíthatók, és a különbségek egyértelműek a fogyasztók számára, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából hozzon létre egy nyilvános adatbázist, amely tartalmazza a gyártók és a termelők által alkalmazott konkrét kritériumokat az adott tagállamban „eltérő receptúrával” előállított termékekre vonatkozóan, valamint az ezekhez a stratégiához vezető okokat; ebben az összefüggésben üdvözli azon termelők és gyártók kezdeményezését, akik bejelentették, hogy receptjeiket módosítani fogják;

12.  támogatja a termelők és a gyártók egyedi termékcímkézési kezdeményezéseit, és emlékeztet arra, hogy az európai jogszabályok már lehetővé teszik az olyan minőségi védjegyek bevezetését, mint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” (OEM) és az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” (OFJ) – olyan termékek esetén, amelyek sajátos kapcsolatban állnak egy adott régióval –, a „hagyományos különleges termék“ (HKT) – olyan termékek esetén, amelyeket hagyományos termelési folyamat jellemez –, vagy a hegyvidéki termékek, illetve az Unió legkülső régióiból származó termékek esetén; hangsúlyozza, hogy ezek a rendszerek tiszteletben tartják a fogyasztók megalapozott döntéshez való jogát és az egységes piac megfelelő működését; úgy véli, hogy a márkával kapcsolatos visszaélések elleni küzdelem egyik eszköze az élelmiszeripar rövid ellátási láncainak támogatása és a helyi minőségi márkák létrehozása; elismeri, hogy rossz fényt vet a mezőgazdasági termelőkre és az élelmiszer-feldolgozási rendszerre, ha a mezőgazdaságból származó élelmiszerek és azok minősége megkérdőjelezhető; felszólítja a tagállamokat és különösen a nemzeti fogyasztói és élelmiszerügyi hatóságokat, hogy biztosítsák a fogyasztóvédelmi uniós vívmányoknak való megfelelést, valamint érvényesítsék az európai biztonsági és élelmiszer-címkézési jogszabályokat nemzeti szinten;

13.  felkéri a gyártókat, hogy fontolják meg egy logó – csomagoláson való – feltüntetését, amely jelezné, hogy az azonos márkájú és csomagolású termék tartalma és minősége megegyezik a tagállamokban;

14.  felhív egy meglévő uniós szerv (JRC, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy egyéb szerv) szakosodott monitoring- és felügyeleti egységén belül az uniós szintű kapacitások és mechanizmusok sürgős fejlesztésére, a bürokrácia minimálisra csökkentésére, az azonos márkájú és csomagolású élelmiszerek összetétele és az összetevők arányos felhasználása következetességének nyomon követésére, valamint összehasonlító laboratóriumi elemzések értékelésére az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosítása érdekében;

15.  kéri a nemzeti hatóságok közötti együttműködés javítását a meglévő jogi rendelkezések – például a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat – keretében, szükség esetén a meglévő európai intézmények, különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) és a JRC támogatásával;

16.  hangsúlyozza, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik a termelők és a gyártók tisztességtelen gyakorlatainak tudatosítása során, és nagyobb támogatást kér a polgári szerepvállalás számára, valamint az élelmiszerbiztonság és a fogyasztói jogok területén való visszaélést bejelentő személyek vagy intézmények részére;

17.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Unió oldaláról a fellépés hiánya vagy a lassú fellépés azzal a veszéllyel jár, hogy a polgárok elidegenednek az Európai Uniótól, mivel rövid távon nem történnek konkrét lépések a probléma megoldására.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

16.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Jacques Colombier, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Elsi Katainen, Gabriel Mato, Susanne Melior, Momchil Nekov, Annie Schreijer-Pierik, Ramón Luis Valcárcel Siso, Thomas Waitz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Birgit Collin-Langen

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

41

+

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

ECR

Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson, Laurenţiu Rebega

EFDD

Marco Zullo

ENF

Jacques Colombier, Philippe Loiseau

GUE/NGL

Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Anja Hazekamp, Maria Lidia Senra Rodríguez

PPE

Daniel Buda, Birgit Collin-Langen, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Gabriel Mato, Mairead McGuinness, Annie Schreijer-Pierik, Czesław Adam Siekierski, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paul Brannen, Nicola Caputo, Susanne Melior, Momchil Nekov, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Maria Gabriela Zoană

Verts/ALE

José Bové, Bronis Ropė, Thomas Waitz

1

-

EFDD

John Stuart Agnew

1

0

S&D

Paolo De Castro

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL C 327., 2017.9.29., 1. o.

(2)

OJ L 149, 11.6.2005, 22. o.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentéstervezet elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig:

Szervezet és/vagy személy

ANEC

BEUC

Cseh Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium

dTest

EuroCommerce

European Heart Network

FoodDrinkEurope

Henkel

Independent Retail Europe

International Association for Soaps, Detergents and Maintenance Products

Nestlé

Potravinářská komora České republiky

A Cseh Köztársaság Élelmiszeripari Szakszervezete

Prágai Vegytani és Műszaki Egyetem

Verbraucherzentrale


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Biljana Borzan, Birgit Collin-Langen, Julia Reda, Marc Tarabella, Matthijs van Miltenburg, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Asim Ademov, Isabella De Monte, Sylvie Goddyn, Kateřina Konečná


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

33

+

ALDE

Dita Charanzová, Matthijs van Miltenburg, Jasenko Selimovic

ECR

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

GUE/NGL

Kateřina Konečná

PPE

Asim Ademov, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mihai Ţurcanu, Sabine Verheyen

S&D

Biljana Borzan, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Isabella De Monte, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

VERTS/ALE

Pascal Durand, Julia Reda

3

-

EFDD

John Stuart Agnew

ENF

Sylvie Goddyn, Mylène Troszczynski

1

0

GUE/NGL

Dennis de Jong

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat