JELENTÉS     ***I
PDF 720kWORD 86k
12.9.2018
PE 612.279v02-00 A8-0286/2018

a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0257 – C8-0140/2017 – 2017/0087(COD))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Eva Maydell

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0257 – C8-0140/2017 – 2017/0087(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0257),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91., 100., 114., és 192. cikkére, valamint 194. cikke (2) bekezdésére és 337. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8–0140/2017),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. október 18-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0286/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 91., 100., 114. és 192. cikkére, 194. cikke (2) bekezdésére, valamint 337. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 337. cikkére,

Indokolás

Az eljárási szabályzat 39. cikkének alkalmazásával az Európai Parlament Jogi Szolgálatának véleményét követően és a Jogi Bizottság javasolt rendelet jogalapjáról szóló véleményére várva célszerű a jogi alapot a Jogi Bizottság ajánlása szerint az EUMSZ 337. cikkére korlátozni.

(1)

HL C 81., 2018.3.2., 88. o.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Anneleen Van Bossuyt

Elnök

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  vélemény a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2017)0257 – C8-0140/2017 – 2017/0087(COD))

Tisztelt Elnök Asszony!

2018. április 3-i levelében Ön a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) nevében felkérte a Jogi Bizottságot (JURI), hogy a Parlament eljárási szabályzata 39. cikkének (2) bekezdése alapján nyilvánítson véleményt a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz(1) (SMIT) kiválasztott jogalap megfelelőségéről.

A Bizottság által javasolt jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdése, 91., 100. 114. és 192. cikke, 194. cikkének (2) bekezdése, valamint 337. cikke. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban a jelentésről való szavazás során elfogadott egyetlen módosítás célja, hogy a fentiek helyett kizárólag az EUMSZ 337. cikkét jelölje meg jogalapként.

Ennek következtében a rendes jogalkotási eljárás helyett nem jogalkotási eljárást kellene alkalmazni a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 25. pontjának harmadik albekezdésének megfelelően, illetve szükségessé válna a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti véleménycsere. Az eljárási szabályzat 63. cikke alkalmazandó, a 39. cikkel kiegészítve.

I – Háttér

Az egységes piaci stratégia bejelentésekor a Bizottság 2015. október 28-én felvázolta, hogy „javaslatot fog előterjeszteni egy olyan szabályozási kezdeményezésre vonatkozóan, amely lehetővé teszi számára, hogy az egységes piac működésének biztosítása és javítása érdekében megbízható információkat gyűjtsön közvetlenül a kiválasztott piaci szereplőktől.(2) Az egységes piaci információs eszköz egy általános végrehajtási stratégia részét képezné, amely „holisztikus megközelítést követ, és amely – a szabályozás javítását célzó megközelítéssel összhangban – a szakpolitikák kidolgozásától kezdve a végrehajtásukon át a róluk szóló tájékoztatásig bezárólag a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szakaszát felöleli. Egy ilyen megközelítés kiterjed bizonyos értékelési és érvényesítési szempontoknak a szakpolitikai döntéshozatalba történő beépítésére, a tagállamok számára az egységes piacra vonatkozó szabályok végrehajtásához nyújtott hathatósabb segítségre és iránymutatásra, valamint az egységes piaci szabályoknak és általában az uniós jognak való teljes körű megfelelés javítására irányuló, következetesebb és hatékonyabb jogérvényesítési szakpolitikára is”.

A Bizottság 2017. május 2-án mutatott be egy megfelelési csomagot, amely három javaslatot tartalmazott a belső piac gyakorlati működésének javítása érdekében, ideértve a Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról szóló javaslatot.

A Bizottság az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését, 91., 100., 114. és 192. cikkét, 194. cikkének (2) bekezdését és 337. cikkét jelölte meg a javaslat jogalapjaként.

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés következő cikkei szolgálnak a Bizottság javaslatának jogalapjaként:

Az EUMSZ harmadik részének („Az Unió belső politikái és tevékenységei”) III. címe („Mezőgazdaság és Halászat”) alatt:

43. cikk (2) bekezdés

(az EKSZ korábbi 37. cikke)

(2) A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

A VI. cím („Közlekedés”) alatt:

91. cikk

(az EKSZ korábbi 71. cikke)

(1) A 90. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:

a) a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b) azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c) a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket;

d) az egyéb megfelelő rendelkezéseket.

[...]

100. cikk

(az EKSZ korábbi 80. cikke)

(1) E cím rendelkezéseit a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.

A 3. fejezet („Jogszabályok közelítése”) alatt:

114. cikk

(az EKSZ. korábbi 95. cikke)

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

[...]

A XX. cím („Környezet”) alatt:

192. cikk

(az EKSZ korábbi 175. cikke)

(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az Uniónak milyen lépéseket kell tennie a 191. cikkben említett célok elérése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben előírt döntéshozatali eljárástól eltérve és a 114. cikk sérelme nélkül, a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el:

a) az elsődlegesen adózási természetű rendelkezéseket;

b) azokat az intézkedéseket, amelyek érintik:

– a területrendezést;

– a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják;

– a földhasználatot, kivéve a hulladékgazdálkodást;

c) a tagállamok valamelyikének különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét jelentős mértékben érintő intézkedéseket.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag eljárva előírhatja, hogy az első albekezdésben említett területeken a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadja el azokat az általános cselekvési programokat, amelyek az elérendő elsődleges célkitűzéseket meghatározzák.

Az e programok végrehajtásához szükséges intézkedéseket, az adott esettől függően, az (1), illetve a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően kell elfogadni.

[...]

A XXI. cím („Energia”) alatt:

194. cikk (2) bekezdés

(2) A Szerződések egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően kell elfogadni. Ezek az intézkedések – a 192. cikk (2) bekezdésének c) pontját nem érintve – nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét.

Az EUMSZ hetedik része („Általános és záró rendelkezések”) alatt:

337. cikk

(az EKSZ korábbi 284. cikke)

A Tanács által a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően, egyszerű többséggel megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat.

Ezenkívül a kereszthivatkozások miatt a következő cikkeket is meg kell vizsgálni:

26. cikk

(az EKSZ korábbi 14. cikke)

(1) Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.

90. cikk

(az EKSZ korábbi 70. cikke)

A Szerződések célkitűzéseit az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani.

191. cikk (1) bekezdés

(az EKSZ korábbi 174. cikke)

(1) Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez:

– a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;

– az emberi egészség védelme;

– a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása;

– a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

194. cikk (1) bekezdés

(1) A belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai – a tagállamok közötti szolidaritás szellemében – a következők:

a) az energiapiac működésének biztosítása,

b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül,

c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása;

és

d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

III. – A Bíróság ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásáról

A Bíróság a megfelelő jogalap kérdését hagyományosan alkotmányos jelentőségű kérdésnek tekinti, amely garantálja a hatáskör-átruházás elvének betartását (az EUSZ 5. cikke), és meghatározza az Unió hatáskörének jellegét és terjedelmét(3). A jogalap megválasztása ezért nem diszkrecionális. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”.(4) A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére. Ebben az összefüggésben a jogalap megválasztása nem függhet egyszerűen az intézménynek az elérendő céllal kapcsolatos meggyőződésétől. A helyes jogalap meghatározása szempontjából nem bír jelentőséggel valamely intézmény azon kívánsága, hogy aktívabban részt vegyen az adott jogi aktus elfogadásában, sem a jogi aktus elfogadásának körülményei vagy az adott jogi aktus által érintett területen egyéb tekintetben végzett munka(5).

Ha a jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani(6). Ugyanakkor ha a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, e jogi aktust a különböző megfelelő jogalapokra kell alapítani(7), ha a különböző jogalapokra meghatározott eljárások nem összeegyeztethetetlenek és nem veszélyeztetik az Európai Parlament jogait(8).

IV – A javaslat célja és tartalma

A javaslat célja, ahogyan azt a Bizottság az indokolásban kifejtette, „a belső piaci szabályok Európai Bizottság általi nyomon követésének és érvényesítésének elősegítésére irányul azáltal, hogy lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy megfelelő időben átfogó és megbízható mennyiségi és minőségi információkat szerezzen be kiválasztott piaci szereplőktől célirányos információkérések útján”. A Bizottság kimondja továbbá, hogy „a kezdeményezés célja, hogy a belső piaci szabályok alkalmazásával kapcsolatos komoly problémák kezelése érdekében jobb hozzáférést biztosítson a Bizottságnak az EUSZ 17. cikke szerinti feladatai ellátásához szükséges piaci információkhoz”.

A (23) preambulumbekezdés kimondja, hogy a javaslat célja „hogy a Bizottság könnyebben hozzáférjen azokhoz a piaci információkhoz, amelyek a belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében ellátandó feladatainak teljesítéséhez szükségesek”.

A Bizottság az (1) preambulumbekezdésben kimondja: „bizonyos esetekben az uniós jognak a belső piac területén való alkalmazására vonatkozó bizottsági fellépés szempontjából fontos információk optimálistól elmaradó minősége és mennyisége növeli annak kockázatát, hogy az összehangolatlan nemzeti jogérvényesítési tevékenységek vagy az adott problémákra kidolgozott nemzeti szabályozási megoldások sokfélesége nyomán nehézségek merülnek fel a belső piacon belüli kereskedelemben.” A (3) preambulumbekezdés szerint: „Az ilyen nehézségek hatékony és eredményes feltárásához és – adott esetben – kezeléséhez elengedhetetlen, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak átfogó, pontos és megbízható mennyiségi és minőségi piaci információk.”

Különösen amikor a Szerződések őreként jár el az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Bizottságnak hozzá kell férnie a vonatkozó tényszerű információkhoz. A Bizottság azonban nem mindig támaszkodhat a panaszosok vagy a tagállamok által szolgáltatott információkra ((5) preambulumbekezdés). A (4) preambulumbekezdés emlékeztet arra, hogy a Bizottság nem rendelkezik saját vizsgálati jogkörrel a belső piac területén az uniós jog érvényesítése érdekében, és hogy a versenyjoggal kapcsolatos meglévő nyomozati hatásköröket „jogalapjuk meghatározott területekre korlátozza, és e jogszabályok nem teszik lehetővé az információknak a belső piaccal kapcsolatos egyéb politikai célokból történő összegyűjtését és felhasználását.”

Ezért – amint azt a (8) preambulumbekezdés megállapítja – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végső megoldásként a vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait arra kérje, hogy kellő időben, átfogó, pontos és megbízható mennyiségi és minőségi információkat nyújtsanak számára, amennyiben más információforrások nem állnak rendelkezésre, nem elégségesek vagy nem megfelelőek, és így nem hatékonyak.

A felhatalmazás célja, hogy „további lehetőséget biztosítson a Bizottság számára a tények feltárására olyan esetekben, amikor ez feltétlenül szükséges az EUMSZ által a Bizottságra ruházott azon feladat ellátásához, hogy a belső piac létrehozására és működésének biztosítására vonatkozó céllal összefüggésben gondoskodjon az uniós jog alkalmazásáról” ((10) preambulumbekezdés”. A (10) preambulumbekezdés azt is tisztázza, hogy „a szóban forgó felhatalmazás célja nem az, hogy új jogérvényesítési hatáskörökkel ruházza fel a Bizottságot és ezen belül feljogosítsa különösen arra, hogy az uniós jognak a belső piacot érintő megsértése esetén egyéni piaci szereplőkkel szemben eljárjon.”

A (10) preambulumbekezdés azt is egyértelművé teszi, hogy „a teljes mértékben működő belső piac létrehozása érdekében” a SMIT alkalmazási köre a belső piacon belül olyan gazdasági ágazatokra terjed ki, amelyek tekintetében az EUMSZ közös szakpolitikákat ír elő, nevezetesen a mezőgazdaságra és a halászatra (a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének kivételével), a közlekedésre, a környezetre és az energiára.

A (12) preambulumbekezdés szerint „az információkérések a (...) feltételezett, az uniós jognak a belső piac, a mezőgazdaság és a halászat (a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének kivételével), a közlekedés, a környezetvédelem és az energiaügy területén való alkalmazásával kapcsolatos komoly probléma megoldására irányulnak”.

A (14) preambulumbekezdésben a Bizottság jelzi, hogy a „vizsgálati eszköz különösen hasznos az uniós jog belső piac területén történő alkalmazásának Bizottság általi biztosításához”, „hasznos továbbá az érintett tagállamok bármely olyan későbbi jogérvényesítési intézkedésének céljaira is, amelynek végrehajtásához szükség van a szóban forgó hatáskör gyakorlása útján gyűjtött és a Bizottság által az érintett tagállamok előtt felfedett releváns információk felhasználására” és „arra is alkalmas lehet, hogy hozzájáruljon szabályozási megoldások körvonalazásához vagy kidolgozásához”. A (15) preambulumbekezdés szerint „lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság (...) az információnyújtási kérelmek teljesítését pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján kikényszerítse.” Végül a (20) preambulumbekezdésben a Bizottság elismeri „az e rendeletben előírt vizsgálati eszköz kivételes jellegét”.

A tartalmi szempontokat illetően az 1. cikk vázolja, hogy a rendelet előírja azon feltételeket, amelyek alapján a Bizottság felkérhet vállalkozásokat és vállalkozások társulásait, hogy bocsássák rendelkezésre a 2. cikkben említett területekkel kapcsolatban a Bizottságra ruházott feladatok ellátásához szükséges információkat, továbbá meghatározza az információkéréssel kapcsolatos eljárást. A 2. cikkben említett területek a Szerződés 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piac, a mezőgazdaság és a halászat (a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének kivételével), a közlekedés, a környezet és az energia. A 3. cikk meghatározza a mikrovállalkozások, a kisvállalkozások és a középvállalkozások fogalmát. A 4. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy közvetlenül vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól kérjen információkat az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos azon komoly problémák megoldása érdekében, amelyek veszélyeztethetik valamely fontos uniós szakpolitikai célkitűzés elérését. Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja utal arra, hogy az említett súlyos nehézség határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik.

A javaslat II. fejezete az információkérés feltételeit és eljárását határozza meg. A Bizottság csak végső megoldásként használhatja az SMIT-et, amennyiben a Bizottság rendelkezésére álló információk nem elégségesek vagy megfelelőek, és kimerítően felsorolt okok miatt nem szerezhetők be kellő időben. A III. fejezetben a javaslat szankciókat ír elő abban az esetben, ha a vállalkozás nem nyújt információt, vagy csak hiányos, pontatlan vagy félrevezető információkat közöl, és a Bizottságot pénzbírság és kényszerítő bírság kiszabására hatalmazza fel.

V. – Elemzés és a megfelelő jogalap meghatározása

E javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén, 91., 100., 114. és 192. cikkén, 194. cikkének (2) bekezdésén és 337. cikkén alapul.

A Bizottság szolgálatai által a javaslatban hivatkozott jogalapok megválasztásáról készített nem hivatalos dokumentumban a jogalapok két csoportja különböztethető meg: egyrészről az EUMSZ 337. cikke, másrészről az EUMSZ 114. cikke, valamint a 43. cikk (2) bekezdése, a 91., 100. és 192. cikke, valamint 194. cikkének (2) bekezdése.

Az EUMSZ 337. cikke szerint a Tanács által a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően, egyszerű többséggel megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat.

Az ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 114. cikke megfelelő jogalap olyan jogszabály-közelítési intézkedések számára, amelyek célja, hogy javítsák a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit az alapvető szabadságokat akadályozó tényezők vagy a versenytorzulások felszámolásával vagy megelőzésével(9).

Az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése szerint a 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

Az EUMSZ 91. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket fogad el a Szerződések célkitűzéseinek a közös közlekedéspolitika keretében történő elérése céljából. Az EUMSZ 91. cikke a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre vonatkozik (az EUMSZ 100. cikkének (1) bekezdése). Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan.

A 192. cikk alapján intézkedéseket lehet elfogadni a környezetvédelem terén. Az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében határoz az Unió környezetvédelmi politikája keretében kitűzött célok megvalósítása érdekében meghozandó intézkedésekről. Az Unió környezetvédelmi szakpolitikája körébe tartozó bizonyos intézkedéseket a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangú határozattal fogadja el (a 192. cikk (2) bekezdése). A 192. cikk (3) bekezdésével összhangban az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében általános cselekvési programokat fogad el, amelyek meghatározzák a prioritást élvező célkitűzéseket.

Az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében határoz az Unió környezetvédelmi politikája keretében kitűzött célok megvalósítása érdekében meghozandó intézkedésekről.

A Bíróság szerint a jogi aktus jogalapját a jogi aktus céljának és tartalmának figyelembevételével kell meghatározni.

Ahogyan azt már a fentiekben is említettük, a javaslat céljaként azt jelölték meg, hogy a Bizottság képes legyen ellátni az EUMSZ által a Bizottságra ruházott azon feladatot, hogy a belső piac létrehozására és működésének biztosítására vonatkozó céllal összefüggésben gondoskodjon az uniós jog alkalmazásáról. Konkrétabban az a SMIT fő célja, hogy a Bizottság rendelkezésére álljon egy olyan eszköz, amelynek segítségével be tudja szerezni a bizonyos területekkel kapcsolatban a Szerződés által rábízott feladatok ellátásához szükséges információkat.

Az ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 337. cikke általános hatáskört biztosít a Bizottság számára a Szerződések által ráruházott feladatok teljesítéséhez szükséges információk összegyűjtésére, a Tanács által meghatározott feltételek és korlátok függvényében. Ez a rendelkezés képezi a Bizottság által végzett általános információgyűjtési tevékenységre vonatkozó jogi aktusok jogalapját, hogy e jogi aktusoknak ne kelljen a Szerződés különböző, a Bizottságra konkrét feladatokat ruházó rendelkezésein alapulniuk, és hogy ne kelljen előírni, hogy az ilyen adatgyűjtésnek szükségesnek kell lennie az adott uniós szakpolitika célkitűzéseinek eléréséhez(10).

A Bíróság megállapította, hogy annak megállapítása érdekében, hogy egy adott ágazatban az információgyűjtésre irányuló uniós jogi aktus jogalapja az EUMSZ 337. cikk egy másik konkrét jogalap, meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó jogi aktus célja és tartalma tekintetében szükségesnek minősül-e a szóban forgó európai uniós szakpolitikához kifejezetten rendelt célkitűzések megvalósításához.

A javaslat 2. cikke szerint az SMIT-et meghatározott területeken kell alkalmazni. Ezért szorosan kapcsolódik az említett cikkben felsorolt uniós szakpolitikák célkitűzéseihez. Az információs eszköz azonban egy általános végrehajtási stratégia része, amelynek célja általánosságban az egységes piaci szabályok és az uniós jog általános betartatása. A Bizottság által elvégezhető információgyűjtés csak az egyik olyan eszköz, amelynek célja, hogy segítse a Bizottságot az uniós jog végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos feladatainak ellátásában. Úgy tűnik, hogy a javaslat nem rendelkezik olyan szabályokról, amelyek a belső piacra vagy a javaslat 2. cikkében említett konkrét ágazatokra vonatkozó uniós szabályok keretébe integrálják a SMIT-et. Úgy tűnik, hogy az SMIT célja nem az, hogy az Unió egy vagy több egyedi szakpolitikája keretében kifejezetten meghatározott célkitűzéseket megvalósítsa, hanem az uniós jog meghatározott területeken történő végrehajtása és alkalmazása során felmerülő nehézségek megoldására szolgál.

A fentiek fényében, tekintettel az SMIT horizontális jellegére és arra a tényre, hogy a 2. cikk felsorolt szakpolitikai területekkel való kapcsolat inkább véletlen jellegű, a 43. cikk (2) bekezdése, a 91., 114., 100. és 192. cikk és a 194. cikk (2) bekezdése nem megfelelő jogalap a javaslat számára.

Az EUMSZ 337. cikkére való tekintettel meg kell jegyezni, hogy a javaslat nem csupán arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól információt kérjen. A javaslat tulajdonképpen megállapítja, hogy rendkívüli vizsgálati eszközt és végrehajtási intézkedést ad a Bizottság kezébe. Különösen a bírságokról és az időszakos kényszerítő bírságokról szóló III. fejezet mutat nagy hasonlóságot az 1/2003/EK rendeletben, a 139/2004/EK tanácsi rendeletben és a 2015/1589/EU tanácsi rendeletben foglalt szankciókkal kapcsolatos rendelkezésekkel. A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok kiszabását lehetővé tevő ezen jogi aktusok jogalapja azonban szigorúan a versenyügyekre korlátozódik, kimondottan a Szerződés előírásán alapszik, nem tette szükségessé az EUMSZ 339. cikkének alkalmazását, és nem alkalmazható a belső piaccal kapcsolatos egyéb szakpolitikákra. A SMIT esetében a Bizottság által megnevezett jogalap, nevezetesen az EUMSZ 337. cikke csak arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy a rábízott feladatok elvégzéséhez szükséges információkat összegyűjtse és ellenőrzéseket végezzen anélkül, hogy e tekintetben további hatásköröket adna neki.

VI. – Következtetés és ajánlás

Kérem, Elnök Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

(1)

COM(2017)257.

(2)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015)550) – 2015. október 28., 17. o.

(3)

A 2/00 sz. vélemény, EBHT 2001., I-9713. o., 5. pont.

(4)

A C-411/06. sz. ügy, Bizottság kontra Parlament és Tanács, EBHT 2009., I-7585. o., 45. pont;

(5)

A C-269/97. sz. ügy, Bizottság kontra Tanács, EBHT 2000., I-2257. o., 44. pont.

(6)

A C-491/01. sz. ügy, British American Tobacco (Investments) és Imperial Tobacco (EU:C:2002:741) 94. pont. T-526/10. sz. ügy, Parlament kontra Tanács, EU:T:2013:215, 66. pont.

(7)

C-211/01. sz. ügy, Bizottság kontra Tanács, EBHT 2003., I-08913. o., 40. pont. C-178/03. sz. ügy, Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács, EBHT 2006., I-107. o., 43–56. pont.

(8)

C-300/89. sz. ügy, Bizottság kontra Tanács (titán-dioxid), , EBHT 1991., I-2867. o., 17–25. pont; C-268/94. sz. ügy, Portugália kontra Tanács, EBHT 1996., I-6177. o.

(9)

A C-217/04. sz. Egyesült Királyság kontra Tanács („ENISA”) ügyben hozott ítélet (EBHT 2006., I-3771. o.) 42. pontja.

(10)

A C-490/10. sz., Parlament kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EU:C:2012:525) 63–64. pontja.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapítása

Hivatkozások

COM(2017)0257 – C8-0140/2017 – 2017/0087(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

2.5.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

31.5.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

31.5.2017

JURI

31.5.2017

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ECON

29.5.2017

JURI

29.5.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Eva Maydell

30.5.2017

 

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

10.9.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.10.2017

21.11.2017

11.7.2018

 

Az elfogadás dátuma

12.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Biljana Borzan, Birgit Collin-Langen, Julia Reda, Marc Tarabella, Matthijs van Miltenburg, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Asim Ademov, Isabella De Monte, Sylvie Goddyn

Benyújtás dátuma

12.9.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

31

+

ALDE

Dita Charanzová, Matthijs van Miltenburg, Jasenko Selimovic

ECR

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Asim Ademov, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mihai Ţurcanu, Sabine Verheyen

S&D

Biljana Borzan, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Isabella De Monte, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler

4

-

EFDD

John Stuart Agnew

S&D

Marc Tarabella

VERTS/ALE

Pascal Durand, Julia Reda

2

0

ENF

Sylvie Goddyn, Mylène Troszczynski

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 21.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat