Eljárás : 2017/0293(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0287/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0287/2018

Viták :

PV 02/10/2018 - 15
CRE 02/10/2018 - 15
PV 26/03/2019 - 18
CRE 26/03/2019 - 18

Szavazatok :

PV 03/10/2018 - 9.5
CRE 03/10/2018 - 9.5
A szavazatok indokolása
PV 27/03/2019 - 18.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0370
P8_TA(2019)0304

JELENTÉS     ***I
PDF 1196kWORD 138k
18.9.2018
PE 619.135v02-00 A8-0287/2018

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Miriam Dalli

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 104. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0676,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192 cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0395/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. március 14-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0287/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia16 célkitűzése egyértelmű: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 60 %-kal csökkenteni kell, és kitartóan haladni kell a kibocsátásmentesség elérése felé. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek egészségkárosító hatása van, haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük.

(3)  A közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, ahol az üvegházhatásúgáz-kibocsátás még mindig növekszik. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 2015-ben Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és kitartóan haladni kell afelé is, hogy az évszázad középére az üvegházhatást okozó gázok ágazati kibocsátása terén is elérjük a nulla kibocsátást. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az alacsony tömegű alkatrészek fejlesztésével kapcsolatos kutatási, ellátási, feldolgozási és termelési stratégiák kidolgozása alapvető szerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gépjárműiparra való átállás előmozdításában. A biogazdaság szerepének növekedésével, és az általa előállított megújuló, újrahasznosítható és fenntartható termékek térnyerésével egyre több kutatás irányul a természetes szálakból álló nyersanyagokra és azok kompozit termékeire. E fejlesztések során figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások és a rendelkezésre álló földterületek korlátozottak, és emiatt az életciklus végére vonatkozóan fenntartható megoldásokra van szükség.

Indokolás

A technológiasemleges megközelítés ellenére az elektromos járműveket tekintik megoldásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gépjárműiparra való átálláshoz. Döntő szempont az ilyen járművek alacsony tömege, a bioanyagokból és biokompozitokból álló alkatrészek pedig rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A kibocsátásmentes mobilitás felé való, a század közepéig végrehajtandó, társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet változásokat tesz szükségessé teszi a teljes gépjárműipari értékláncban, figyelembe véve a valamennyi tagállamban a polgárokra és régiókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat. Fontos figyelembe venni az átmenet társadalmi hatásait, és proaktív módon kell kezelni a munkahelyekre gyakorolt hatásokat. Ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi intézkedéseket uniós, nemzeti és regionális szinten célzott programok kísérjék az átképzésre, a munkavállalók továbbképzésére és átcsoportosítására vonatkozóan, valamint a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben folytatott oktatási és álláskeresési kezdeményezések a hátrányos helyzetű közösségekben és régiókban.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

4 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c)  A kibocsátásmentes mobilitásra való sikeres áttérés szükségessé teszi a járművek, infrastruktúrák, villamosenergia-hálózatok, a fenntartható elem- és akkumulátortermelés, -ellátás és -újrahasznosítás közös szakpolitikai keretének létrehozását, amelyben az erősebb uniós finanszírozási eszközök által támogatott gazdasági és foglalkoztatási ösztönzők uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten együtt fejtik ki hatásukat.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben megerősítette azt a célt, hogy azon ágazatok esetében, amelyek kívül esnek az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal csökkenteni kell. Az említett ágazatok összkibocsátásának tetemes része a közúti közlekedésből származik; e kibocsátások mértéke még mindig jóval meghaladja az 1990-es szinteket. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátások továbbra is nőnek, akkor a többi ágazatban az éghajlatváltozás megfékezése érdekében elért kibocsátáscsökkentések hatása közömbösül.

(6)  A közúti közlekedésből származó kibocsátások mértéke még mindig jóval meghaladja az 1990-es szinteket, közömbösítve a többi ágazatban az éghajlatváltozás megfékezése érdekében elért kibocsátáscsökkentések hatását.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2015-ben végzett értékelésében megállapítást nyert, hogy azok még mindig relevánsak és összességükben koherensek, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben költséghatékonyság szempontjából felülmúlják a várakozásokat. Emellett jelentős többletértéket jelentenek az Unió számára, amelyet tagállami intézkedések révén nem lehetett volna ugyanolyan mértékben elérni.

(9)  A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2015-ben végzett értékelésében megállapítást nyert, hogy azok még mindig relevánsak és összességükben koherensek, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben költséghatékonyság szempontjából felülmúlják a várakozásokat. Emellett jelentős többletértéket jelentenek az Unió számára, amelyet tagállami intézkedések révén nem lehetett volna ugyanolyan mértékben elérni. Ugyanakkor az értékelés azt is megállapította, hogy a jelenleg megvalósított CO2-csökkentés mértéke lényegesen alacsonyabb a típusjóváhagyási vizsgálat eredményei által sugalmazottnál, valamint hogy a típusjóváhagyási vizsgálat és a tényleges teljesítmény kibocsátási értékei közti szakadék jelentősen aláásta a CO2-kibocsátási követelmények hatékonyságát és az új gépjárművek üzemanyag-megtakarítási lehetőségeibe vetett fogyasztói bizalmat.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  E rendelet eredményességének biztosítása érdekében a CO2-kibocsátáscsökkentéseket a jármű rendes működése és használata során tapasztalt feltételek mellett kell elérni. Ezért helyénvaló szigorúan megtiltani ebben a rendeletben a hatástalanító berendezéseket, és eszközöket kell biztosítani a hatóságok számára e tilalom betartásának biztosításához.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Fontos, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió- szerte kiszámíthatóságot és tervezési biztonságot kínáljon a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén.

(12)  A CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió- szerte kiszámíthatóságot és tervezési biztonságot kínál a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Ez ebben a módosításban szereplő elemek összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)   Az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 2016. évi bizottsági értékelése rámutatott a jogszabályok további egyértelműsítésének és egyszerűsítésének szükségességére, ami növelhetné az irányelv relevanciáját, hatékonyságát, eredményességét és koherenciáját. A Bizottság (EU) 2017/9481b ajánlása az 1999/94/EK irányelv összehangolt alkalmazásának ösztönzését célozza. Ugyanakkor olyan, a gépjárműcímkézésre vonatkozó, jobban kialakított és még inkább összehangolt uniós előírásokkal, amelyek összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát információt, így a szén-dioxid-kibocsátáson és az üzemanyag-fogyasztáson túl a légszennyező anyagokkal és az üzemeltetési költségekkel kapcsolatos információt is biztosítanak az alacsony kibocsátású gépkocsik előnyeiről, támogatni lehetne a leginkább üzemanyag-takarékos és környezetbarát gépkocsik elterjedését Európában. A Bizottságnak ezért legkésőbb 2019. december 31-ig felül kell vizsgálnia az 1999/94/EK irányelvet és megfelelő jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie. Továbbá, a személygépkocsikhoz hasonlóan a könnyű haszongépjárművek ágazata is profitálhatna az ilyen üzemanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási címke bevezetéséből. Ezért a Bizottságnak elemeznie kell az adott ágazatra vonatkozó lehetőségeket is, és adott esetben vonatkozó jogalkotási javaslatokat kell előterjesztenie.

 

_______________

 

1aAz Európai Parlament és a Tanács 1999/94/EK irányelve (1999. december 13.) az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és a CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról (HL L 12., 2000.1.18., 16. o.).

 

1bA Bizottság (EU) 2017/948 ajánlása (2017. május 31.) a vásárlói információknak az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő rendelkezésre bocsátásakor a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás szerint jóváhagyott és mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékek használatáról (HL L 142., 2017.6.2., 100. o.).

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Ezért az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes uniós állományára érvényes csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti közlekedési ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesüléséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad a gépjárműiparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével.

(13)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes uniós állományára érvényes csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti közlekedési ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-as és az utáni uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesüléséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad a gépjárműiparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével. Emellett a kibocsátáscsökkentés lendületének 2030. utáni fenntartása érdekében legalább ugyanazt a kibocsátáscsökkentési pályát kell alkalmazni 2031. január 1-jétől, amely lehetővé teszi az ágazat folyamatos dekarbonizációját a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan ösztönzőre – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.

(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Amennyiben az uniós ipar későn kezdi meg a közlekedési ágazatban szükséges energetikai átállást, úgy vezető szerepének elveszítését kockáztatja. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan szakpolitikai mechanizmusra – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A teljes mértékben szén-dioxid-mentes uniós mobilitás hosszú távú célkitűzésének megvalósítása nem lehetséges technológiai innováció és technológiai fejlődés nélkül. Ebben az értelemben – és a szoros nemzetközi technológiai verseny fényében – elengedhetetlen, hogy az Unió és a tagállamok egyaránt erőfeszítéseket tegyenek az ágazat lehetséges szinergiáinak megerősítésére irányuló kezdeményezések feltárására és kidolgozására, a nemrégiben létrejött Európai Akkumulátorszövetség (Union Batteries Alliance) kezdeményezéshez hasonlóan, valamint hogy támogassák az uniós gépjárművek innovációjára és kutatására irányuló állami és magánberuházásokat az Unió technológiai vezetői pozíciójának megőrzése és ipari bázisa hosszú távú fenntarthatóságának, valamint hatékonysága és versenyképessége világpiacon való megőrzése révén történő biztosítása érdekében.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló ösztönző mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon.

(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése és felgyorsítása érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló szakpolitikai mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási és terhelési mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon, valamint biztosítsa a beruházási biztonságot a szükséges töltő infrastruktúra időben történő és megfelelő kiépítéséhez.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek EU-s járműállományon belüli arányára vonatkozó referenciaérték megállapításával, valamint egy jól átgondolt mechanizmus bevezetésével, amellyel a gyártóra vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a járműgyártó saját állományán belüli arányának alapján kiigazítják, határozottan és hitelt érdemlően ösztönözni lehet az ilyen járművek kifejlesztését és elterjesztését, miközben a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának fokozására irányuló lehetőség sem szűnik meg.

(16)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek EU-s járműállományon belüli arányára vonatkozó erős referenciaérték megállapításával, valamint egy jól átgondolt mechanizmus bevezetésével, amellyel a gyártóra vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a járműgyártó saját állományán belüli arányának alapján kiigazítják, határozottan és hitelt érdemlően ösztönözni lehet az ilyen járművek kifejlesztését, elterjesztését és piaci értékesítését, miközben a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának fokozására irányuló lehetőség sem szűnik meg.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek után járó jóváírások megállapításakor indokolt a különböző járművek CO2-kibocsátásában mutatkozó különbségeket figyelembe venni. A kiigazítási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a referenciaszintet meghaladó teljesítményt nyújtó gyártók magasabb fajlagos CO2-kibocsátási célértékek előnyeit élvezhessék. A kiegyensúlyozott megközelítés érdekében a mechanizmuson belül korlátokat kell szabni a lehetséges kiigazítások mértékének. Ez ösztönzőleg fog hatni az elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra időben történő kiépítésére, és mind a fogyasztók, mind a versenyképesség, mind a környezet szempontjából nagy előnyöket biztosít.

(17)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek arányára vonatkozó referenciaértékek megállapításakor indokolt a különböző járművek CO2-kibocsátásában mutatkozó különbségeket figyelembe venni. A kiigazítási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a referenciaszintet meghaladó teljesítményt nyújtó gyártók magasabb fajlagos CO2-kibocsátási célértékek előnyeit élvezhessék, míg a referenciaszintet el nem érő gyártóknak szigorúbb CO2-kibocsátási célértéket kellene teljesíteniük. A kiegyensúlyozott megközelítés érdekében a mechanizmuson belül korlátokat kell szabni a lehetséges kiigazítások mértékének. Ez ösztönzőleg fog hatni az elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra időben történő kiépítésére, és mind a fogyasztók, mind a versenyképesség, mind a környezet szempontjából nagy előnyöket biztosít.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) Kellő időben végrehajtott és elegendő beruházásra van szükség mind a nulla, mind az alacsony kibocsátású járművek gyártása és bevezetése, valamint a szükséges átfogó támogató infrastruktúra kiépítése terén, beleértve a fenntartható akkumulátortermelést, -szállítást és -újrafeldolgozást. A különböző, uniós és tagállami szintű támogatási eszközöknek hatékonyan kell együttműködniük jelentős köz- és magánberuházások mozgósítása és ösztönzése érdekében. Gyors ütemben kell kiépíteni az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrát a fogyasztók bizalmának elnyerése és az üzleti biztonság a járműgyártók számára történő biztosítása érdekében. Ezért támogatni kell a lehetőség szerint a járműgyártási helyszínekhez közel elhelyezkedő, uniós akkumulátor és akkumulátorcella-gyártást.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottság számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy felülvizsgálhassa e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.

(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottság számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy felülvizsgálhassa és csökkenthesse e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a)  Azokban az esetekben, amikor a könnyű haszongépjárművek (N1 osztály III. kategória) esetében az elektromos akkumulátor beépítése olyan mértékben megnövelheti a jármű tömegét, hogy azt átsorolják az N2 osztályba, ezt a műszaki problémát kezelni kell.

Indokolás

A könnyűgépjárművek villamosítása az akkumulátorok súlya miatt növelheti a gépjárművek súlyát. Ha a magasabb súly az osztály súlyhatárának túllépéséhez vezet, a flottán belül az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek számának növelésére tett erőfeszítések e rendelet alapján nem számíthatók be. E probléma kezelésének egyik lehetséges módja, hogy megnövelik az erre az osztályra vonatkozó súlyhatárt azokban az esetekben, amikor a súlynövekedés egyértelműen azzal van összefüggésben, hogy egy alternatív meghajtórendszerrel igyekeztek csökkenteni a kibocsátásokat.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A réspiaci gyártók számára a 95 g CO2/km célértéktől való eltérés megadására szolgáló eljárás biztosítja , hogy a tőlük elvárt kibocsátáscsökkentés az említett célérték tekintetében összhangban legyen a nagy mennyiséget gyártóktól elvárttal. A tapasztalatok szerint azonban a réspiaci gyártók ugyanolyan potenciállal rendelkeznek a CO2-célértékek teljesítését illetően, mint a nagy gyártók, ezért a 2025-től érvényes célértékek tekintetében nem helyénvaló különbséget tenni e két gyártói kategória között.

(28)  A tapasztalatok szerint a réspiaci gyártók ugyanolyan potenciállal rendelkeznek a CO2-célértékek teljesítését illetően, mint a nagy gyártók, ezért már nem helyénvaló különbséget tenni e két gyártói kategória között.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Ez ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek fajlagos CO2-kibocsátását az Unióban összehangolt alapelvek alapján, a 715/2007/EK rendeletben meghatározott módszer szerint kell mérni. E rendelet adminisztrációs terheinek minimális szintre való csökkentése érdekében a rendszer előírásainak teljesítését az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a tagállamok által összegyűjtött és a Bizottsághoz eljuttatott adatok alapján kell végezni. A teljesítés értékeléséhez használt adatok egységességének biztosítása érdekében ezen adatok összegyűjtésének és bejelentésének folyamatát a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni. Az illetékes hatóságok pontos és hiánytalan adatok szolgáltatásával kapcsolatos felelősségét egyértelműen meg kell állapítani csakúgy, mint azt, hogy az adatminőségi ügyek kezelésében hatékonyan együtt kell működniük mind egymással, mind a Bizottsággal.

(37)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek fajlagos CO2-kibocsátását az Unióban összehangolt alapelvek alapján, a 715/2007/EK rendeletben meghatározott módszer szerint kell mérni. E rendelet adminisztrációs terheinek minimális szintre való csökkentése érdekében a rendszer előírásainak teljesítését az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a tagállamok által összegyűjtött és a Bizottsághoz eljuttatott adatok alapján kell végezni. A teljesítés értékeléséhez használt adatok egységességének biztosítása érdekében ezen adatok összegyűjtésének és bejelentésének folyamatát össze kell hangolni. Az illetékes hatóságok pontos és hiánytalan adatok szolgáltatásával kapcsolatos felelősségét egyértelműen meg kell állapítani csakúgy, mint azt, hogy az adatminőségi ügyek kezelésében hatékonyan együtt kell működniük mind egymással, mind a Bizottsággal.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Ez ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)   Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.

(38)   Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni, és a kibocsátásmentes mobilitásra való méltányos áttéréshez való hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeket az összegeket a gépjárműipari ágazatban bekövetkezett strukturális változások által érintett munkavállalók átképzésére, továbbképzésére és oktatására irányuló, célzott programok kiegészítésére, valamint a munkaerő más munkahelyekre való átirányítására és munkakeresési kezdeményezésekre is alkalmazni kell a szociális partnerekkel, közösségekkel és illetékes hatóságokkal folytatott szoros párbeszéd keretében, a foglalkozásváltás által érintett régiókban.

Indokolás

Szétválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa a szóban forgó adatok nyilvános elérhetőségét, és szükség esetén eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok azonosítására és begyűjtésére.

(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A típusjóváhagyási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentativitása biztosításának legmegbízhatóbb módja egy valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat bevezetése. Ezért a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és figyelembe véve a PEMS (hordozható kibocsátásmérő rendszer) használatának megfelelőségét, ki kell dolgoznia a valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálatot, és azt legkésőbb két évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően be kell vezetnie. Amíg a vizsgálat alkalmazhatóvá válik, az e rendeletnek való megfelelést az üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó, a gyártók által bejelentett adatok felhasználásával kell biztosítani, és ehhez 2012-ben egy olyan, az egyes gyártók esetében százalékos különbségként meghatározandó határértéket kell rendelni, amelyet nem szabad túllépni. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa az üzemanyag-fogyasztási adatok nyilvános elérhetőségét, és eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok jelentésére. A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia arra az esetre, ha a gyártók nem tartják be a valós vezetési feltételek mellett keletkező CO2-kibocsátásra vonatkozó, e rendelet szerinti követelményeket.

__________________

__________________

23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).

24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

41 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(41a)  Jelenleg nincs harmonizált módszer a könnyűgépjárművek teljes életciklus alatti kibocsátásának értékelésére. Helyénvaló, hogy a Bizottság 2026 végéig elkészítsen egy ilyen elemzést, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon a könnyűgépjárművek ágazatából származó szén-dioxid-kibocsátásról. E célból a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén közös uniós módszertant kell kidolgoznia, amelynek alapján a gyártók 2025-től kezdődően az összes általuk forgalomba hozott üzemanyag-típus és erőátviteli rendszer teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásáról következetes módon adatokat szolgáltatnak. A módszertannak összhangban kell lennie a vonatkozó ISO-szabványokkal is, és figyelembe kell vennie a járműnek „a kitermeléstől az az üzemanyag-tartályig” és „az üzemanyag-tartálytól a gépjárműben való felhasználásig” mért kibocsátásához, valamint az életciklus végén bekövetkező kibocsátásához kapcsolódó globális felmelegedési potenciált. A Bizottság által végzett elemzésnek a gyártók által szolgáltatott adatokon, valamint minden egyéb rendelkezésre álló, releváns adaton kell alapulnia.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

46 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a II. és III. mellékletnek az adatszolgáltatási követelmények és az adatparaméterek tekintetében történő módosítása, a fajlagos kibocsátási célértékek alóli eltérésre való jogosultság feltételeinek értelmezésére, a kérelmek tartalmára, valamint a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmára és értékelésére vonatkozó szabályok kiegészítése, a 13. cikkben említett M0 és TM0 számadat kiigazítása, a 11. cikkben említett 7 g CO2/km felső határérték és a 14. cikk (3) bekezdésében említett, az I. mellékletben foglalt képletek kiigazítása tekintetében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor . Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .

(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a II. és III. mellékletnek az adatszolgáltatási követelmények és az adatparaméterek tekintetében történő módosítása, a hatástalanító berendezések tilalmának betartását biztosító követelmények és a 4. cikk (3c) bekezdésében említett kibővített dokumentációs csomag kötelező tartalmának megállapítása, a 7. cikk (8a) bekezdésében említett, teljes élettartam alatti kibocsátások bejelentésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása, a fajlagos kibocsátási célértékek alóli eltérésre való jogosultság feltételeinek értelmezésére, a kérelmek tartalmára, valamint a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmára és értékelésére vonatkozó szabályok kiegészítése, a 13. cikkben említett M0 és TM0 számadat kiigazítása, a 11. cikkben említett 7 g CO2/km felső határérték, a 12. cikk (1a) bekezdésében említett, valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat kidolgozása, és a 14. cikk (3) bekezdésében említett, az I. mellékletben foglalt képletek kiigazítása tekintetében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor . Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .

Indokolás

A 7. cikk (8a) bekezdésében és a 12. cikk (1a) bekezdésében foglalt új, felhatalmazáson alapuló hatáskörökből eredő szükséges kiigazítás – lásd az ott megfogalmazott indokolásokat.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a belső piac megfelelő működése érdekében.

(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan az Unió éghajlat-politikai céljainak elérése és az éghajlattal kapcsolatos, nemzetközi kötelezettségvállalásai oly módon való teljesítése érdekében, amely összhangban van a belső piac megfelelő működésével.

Indokolás

Szétválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó következő célértékeket kell alkalmazni:

(4)  2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó következő célértékeket kell alkalmazni:

a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 20 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 20 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2025. január 1-jétől az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek 2025. évi értékesítése 20%-os piaci részesedésének megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya tekintetében, amit az I. melléklet A. részének 6.3. pontja és az I. melléklet B. részének 6.3. pontja szerint kell meghatározni.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  2030. január 1-jétől a következő célértékeket kell alkalmazni:

(5)  2030. január 1-jétől a következő célértékeket kell alkalmazni:

a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.2.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 30%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.2.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 45%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;

b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.2. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 30 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.2. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 45%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2030. január 1-jétől az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek 2025. évi értékesítése 40 %-os piaci részesedésének megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya tekintetében, amit az I. melléklet A. részének 6.3. pontja és az I. melléklet B. részének 6.3. pontja szerint kell meghatározni.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek).

b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek). A Bizottság az e rendeletben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén naprakésszé tegye a referenciatömeg határértékét (2610 kg) azon, alternatív üzemanyagokat használó könnyű haszongépjárművek esetében, amelyek a hagyományos gépjárművekben alkalmazottaknál nehezebb erőátviteli és energiatároló rendszerek (pl. akkumulátorok) miatt többlettömeget igányelnek.

Indokolás

Szétválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  E rendelet alkalmazandó a 3 500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 4 250 kg maximális engedélyezett tömegű, alternatív üzemanyaggal hajtott járművekre, feltéve, hogy a 3 500 kg feletti többlettömeg kizárólag annak tudható be, hogy a meghajtórendszer nehezebb egy ugyanolyan méretekkel rendelkező jármű meghajtórendszerénél, amely hagyományos belső égésű, külső vagy kompressziós gyújtású motorral van felszerelve.

Indokolás

A könnyűgépjárművek villamosítása az akkumulátorok súlya miatt növelheti a gépjárművek súlyát. Ha a magasabb súly az osztály súlyhatárának túllépéséhez vezet, a flottán belül az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek számának növelésére tett erőfeszítések e rendelet alapján nem számíthatók be. E probléma kezelésének egyik lehetséges módja, hogy megnövelik az erre az osztályra vonatkozó súlyhatárt azokban az esetekben, amikor a súlynövekedés egyértelműen azzal van összefüggésben, hogy egy alternatív meghajtórendszerrel igyekeztek csökkenteni a kibocsátásokat.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na)  „hatástalanító berendezés”: bármely olyan tervezési elem, amely érzékeli a hőmérsékletet, a jármű sebességét, a motor fordulatszámát (a percenkénti fordulatszámot), a sebességfokozatot, a szívócsőben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert annak érdekében, hogy működésbe hozzon, moduláljon, késleltessen vagy deaktiváljon bármely rendszert vagy annak részét, amely a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során észszerűen várható feltételek mellett növeli a CO2-kibocsátást;

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Ez ebben a módosításban szereplő elemek összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A gyártó köteles olyan felszereléssel ellátni a járművet, hogy a kibocsátásokat valószínűsíthetően befolyásoló rendszerek és alkatrészek tervezése, kialakítása és összeállítása lehetővé tegye a gyártó személygépkocsijainak és könnyű haszongépjárműveinek a rendes használat során az e rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján meghatározott fajlagos kibocsátási célértékeknek és egyéb követelményeknek való megfelelését.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A hatástalanító berendezések használatát be kell tiltani. A tilalom nem vonatkozik az alábbi esetekre:

 

a)  a berendezés használata a motor sérülés vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából indokolt;

 

b)  a berendezés a motorindításra vonatkozó követelmények teljesítésén túl nem üzemel; or

 

c)  a feltételeket érdemben beépítették az 1. cikk szerinti vizsgálati eljárásokba.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)  Annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóságok értékelni tudják a (3a) és (3b) bekezdésnek való megfelelést, a gyártó kibővített dokumentációs csomagot bocsát rendelkezésre. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan követelményekkel történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a hatástalanító berendezés tilalmának betartását és a kibővített dokumentációs csomag előírt tartalmát.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól a II. és III.melléklet A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.

(1)  Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól a II. és III. melléklet A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

A nyilvántartásnak – többek között digitális formátumban – hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

Indokolás

Elválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számítva három hónap áll az adott gyártó rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az adatokban talált esetleges hibákról, megjelölve a tagállamot, amelyre a hiba – megítélése szerint – vonatkozik.

A (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számítva az adott gyártó három hónapon belül értesíti a Bizottságot az adatokban talált esetleges hibákról, megjelölve a tagállamot, amelyre a hiba – megítélése szerint – vonatkozik.

Indokolás

Az 510/2011/EU rendelet 13. cikke előírja az ebben a rendeletben előírt célértékek és módozatok felülvizsgálatát. Az ebben a módosításban szereplő elemek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak e rendelet célkitűzésével és az abban rögzített célértékek elérésével.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 8 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket az eljárásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok formájában kell elfogadni.

A Bizottság részletes szabályokat fogad el az eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket az eljárásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok formájában kell elfogadni.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  2025. január 1-jétől kezdődően a gyártóknak egy harmonizált uniós módszertan alapján jelentést kell tenniük a Bizottságnak az ettől az időponttól kezdve általuk forgalomba hozott összes új személygépkocsi és könnyű haszongépjármű teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásáról. Ennek érdekében a Bizottság a 16. cikknek megfelelően legkésőbb 2022. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében, részletes szabályokat rögzítve az uniós piacon nyilvántartásba vett valamennyi üzemanyagtípus és erőátviteli rendszer teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásával kapcsolatos jelentéstételi eljárásokra vonatkozóan.

 

A Bizottság legkésőbb 2026. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban található új könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásáról szóló elemzéssel – beleértve a lehetséges szabályozási intézkedések lehetőségeinek elemzését is – az ágazat kibocsátáscsökkentésére irányuló jövőbeni szakpolitikai erőfeszítések megfelelőbb orientálása érdekében. Az elemzést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Indokolás

Elválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

(4)   A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket az uniós és nemzeti intézkedések kiegészítésére kell felhasználni a szociális partnerekkel szoros együttműködésben a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók készségfejlesztésére és átirányítására valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben, a kibocsátásmentes mobilitásra való megfelelő átállás elősegítése érdekében.

Indokolás

Elválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos CO2-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.

(3)  Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos CO2-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.

Indokolás

A szövegből hiányzó rész pótlása.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.

E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál, és csak addig, amíg a WLTP-vizsgálattal mért értéket nem egészítik ki vagy nem váltják fel más, a valós kibocsátást jobban tükröző adatok.

Indokolás

A szöveg belső logikája miatt elkerülhetetlen.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Egy adott innovatív technológia vagy innovatív technológiai csomag jóváhagyásától számított 12 hónapon belül az ilyen jóváhagyott innovatív technológia vagy csomag szállítója vagy gyártója sorozatgyártású járműveken végzett valós vezetési kibocsátási vizsgálatok eredményein alapuló bizonyítékot szolgáltat a technológia vagy csomag hozzájárulásának validálása érdekében.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság ezt a maximális értéket 2025-től kezdődően kiigazíthatja. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.

A Bizottság ezt a maximális értéket 2025-től kezdődően csökkentheti. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. 2025. január 1-jével kezdődő hatállyal ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.

d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. 2025. január 1-jével kezdődő hatállyal ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló és fűtőrendszerek hatékonyságának javítására.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre. Gondoskodik arról, hogy a nagyközönség tájékoztatást kapjon arról, hogy a reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik.

(1)   A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)   Az (1) bekezdésben említett reprezentativitás biztosítása érdekében az e rendeletnek való megfelelést 2023. január 1-jétől valós CO2-kibocsátási vizsgálatokkal kell mérni. A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el legkésőbb két évvel e rendelet hatálybalépését követően annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítése céljából valós CO2-kibocsátási vizsgálatokat dolgozzon ki PEMS használatával.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)   Addig, amíg a valós CO2-kibocsátásvizsgálat nem válik alkalmazhatóvá, az e rendeletnek való megfelelést az üzemanyagfogyasztás-mérő adatai alapján kell mérni, figyelembe véve az egyes gyártók esetében 2021-ben, százalékos különbségként meghatározott határértéket, amelyet nem szabad túllépni, és amely az említett adatok és a gyártónak a 715/2007/EK rendelettel összhangban a 2021-től kezdődően kezdeményezett típusjóváhagyási tanúsítási eljárások céljából mért fajlagos CO2-kibocsátása közötti különbségnek felel meg.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)   Amennyiben egy gyártó fajlagos CO2-kibocsátása meghaladja az (1b) bekezdésben meghatározott határértéket, az adott gyártóra vonatkozó, az e rendeletnek való megfelelés céljára alkalmazott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket korrigálni kell a megállapított túllépés értékével.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett valós reprezentativitás időbeli alakulásáról.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Amennyiben a fedélzeti üzemanyagfogyasztás-mérő berendezések pontosságára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megfelelő szabványok, a Bizottság megbízást ad azon munka elvégzésére, amelynek célja a műszaki szabványok elfogadása és legkésőbb 2020. január 1-jéig az uniós jogba történő beillesztése.

Indokolás

Jelenleg nem állnak rendelkezésre az üzemanyagfogyasztás-mérő berendezések pontosságára vonatkozó megfelelő szabványok az akkumulátoros elektromos járművek, az üzemanyagcellás gépjárművek és a cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) meghajtott járművek esetében.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság az e cikkben említett intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadhatja el.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el az üzemanyagfogyasztás-mérők adatainak bejelentésére szolgáló eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási jellemzőit.

(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátási jellemzőit, ideértve a PEMS és a távérzékelés alkalmazását.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)   A Bizottság 2019. december 31-ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet és adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható adatokkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásáról, CO2-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról.

 

Az első albekezdésben említett felülvizsgálat keretében továbbá a Bizottság értékeli egy, a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó tüzelőanyag-gazdaságossági és CO2-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit, és adott esetben erre irányuló jogalkotási javaslatot nyújt be.

Indokolás

Elválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az új személygépkocsikra és új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kiegészítő kibocsátáscsökkentési célkitűzések 2031. január 1-jétől történő bevezetése érdekében, legalább a 2030-ig tartó időszakban elért kibocsátáscsökkentési pálya fenntartása céljából.

Indokolás

Elválaszthatatlanul összekapcsolódik más módosításokkal.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésétől kezdődően] határozatlan időtartamra szól .

(1)  A Bizottságnak a 4. cikk (3c) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében és (8a) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 12. cikk (1a) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

 

 

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3c) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 7. cikk (8a) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 12. cikk (1a) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A a 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(4)  A 4. cikk (3c) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdése, a 7. cikk (8a) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 12. cikk (1a) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

715/2007/EK rendelet

11a cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság a 15. cikkel összhangban végrehajtási aktusokat fogad el a tanúsított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek tekintetében a könnyűgépjárművek használat közbeni megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások meghatározása céljából.

(2)  A Bizottság a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tanúsított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek tekintetében a könnyű haszongépjárművek használat közbeni megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások meghatározása céljából.

Indokolás

A 715/2007/EK rendeletet még nem igazították a Lisszaboni Szerződéshez. Az EP azonban egyértelmű álláspontot képviselt a Dess-jelentéssel és az EMIS azon ajánlásával kapcsolatban, amely szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jelentenék az egyetlen megfelelő eljárást a vizsgálati eljárások meghatározására.

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 a bekezdés (új)

715/2007/EK rendelet

14 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„14a. cikk

 

A felhatalmazás gyakorlása

 

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

 

(2)  A Bizottságnak a 11a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

 

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

 

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

 

(6)  A 11a. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

 

___________________

 

* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”.

Indokolás

A 715/2007/EK rendeletet még nem igazították a Lisszaboni Szerződéshez. Az EP azonban egyértelmű álláspontot képviselt a Dess-jelentéssel és az EMIS azon ajánlásával kapcsolatban, amely szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jelentenék az egyetlen megfelelő eljárást a vizsgálati eljárások meghatározására.

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 pont – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.

 

Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6.3 pont – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

A 2025 és 2029 közötti időszakban a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV-tényezőt 1,05-ben kell meghatározni; ha az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV-tényezőt 1,0-ban, ha pedig alacsonyabb 0,95-nél, akkor 0,95-ben kell meghatározni;

 

2030-tól kezdődően a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 0,95; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 0,95-ben kell meghatározni.

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6.3 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x a 2025–2029-es időszakban 15 %, a 2030-tól pedig 30 %.

x a 2025–2029 közötti időszakban 20%, 2030-tól pedig 40%.

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 pont – 6.3.1 pont – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.

 

Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6.3.1 pont – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV-tényezőt 1,05-ben kell meghatározni; ha az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV-tényezőt 1,0-ban, ha pedig alacsonyabb 0,95-nél, akkor 0,95-ben kell meghatározni.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6.3.1 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x 15%

x 20%

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 pont – 6.3.2 pont – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.

 

Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6.3.2 pont – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 0,95; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 0,95-ben kell meghatározni.

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6.3.2 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x 30%

x 40%

(1)

  HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


INDOKOLÁS

Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szigorúbb kibocsátási követelmények lehetővé teszik a CO2-kibocsátás csökkentését, miközben hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Ugyanakkor a megfelelő szabványok jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezhetnek a fogyasztók számára, és a levegőminőség javulásához is vezethetnek.

Az előadó úgy véli, hogy a járművek megfelelő CO2-céljai alapvető fontosságúak a gazdaság dekarbonizációja irányába történő elmozduláshoz, összhangban a Párizsi Megállapodással. Erre azért van szükség, hogy az Európai Unió méltányosan részt tudjon venni a globális éghajlat-politikai erőfeszítésekben, biztosítva egyúttal az európai gépjárműipar versenyképességét is.

A változás gyors ütemben zajlik napjaink globális gépjárműiparában. Az innovációra és az új technológiákra való fokozottabb összpontosítás segíteni fogja az európai ipart a változó igényekhez való alkalmazkodásban. Emellett az akkumulátor- és üzemanyagcella-technológia állandó fejlődése várhatóan gyorsabb növekedést eredményez a nulla és alacsony kibocsátású járművek globális piaci részesedésében az elkövetkező években.

Az előadó elismeri, hogy a már létező ambiciózus kibocsátáscsökkentési előírások ösztönözték a további innovációt. Emellett a gépjárműipar olyan gazdasági ágazat, ahol már léteznek elérhető kibocsátáscsökkentési technológiák, és ezek költséghatékonyabb és kiterjedtebb átalakulást tesznek lehetővé. Ennek fényében az e rendeletben a nulla és az alacsony kibocsátású járművek tekintetében meghatározott CO2-célkitűzéseknek és referenciaszinteknek elég ambiciózusnak kell lenniük ahhoz, hogy összhangban legyenek az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseivel, és elősegítsék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való hatékony technológiai átállást.

A technológiasemlegesség elérése, a piactorzulás megelőzése, valamint a technológiák előállításának és fejlesztésének ösztönzése érdekében fontos a megfelelő CO2-célkitűzések és a nulla és alacsony kibocsátású járművek támogatásához szükséges szakpolitikai mechanizmusok megléte. Annak biztosítása érdekében, hogy eleget tegyünk az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainknak és közben megőrizzük a gépjárműipar versenyképességét, 2025-ig szigorúan csökkenteni kell a CO2-kibocsátást. A csökkentési célok elodázása egészen 2030-ig csak elméleti előrelépést eredményez. Ezért a jelenlegi rendeletnek erősebb és ambiciózusabb CO2-csökkentéseket és ZLEV-célkitűzéseket kell megállapítania annak biztosítása érdekében, hogy az EU összhangban legyen az éghajlattal kapcsolatos hosszú távú vállalásaival, és a polgárok és a fogyasztók számára egyaránt előnyöket biztosítson.

Az előadó úgy véli, hogy a könnyű tehergépjárművekre vonatkozó ambiciózus CO2-csökkentési célok, valamint a ZLEV-ek erős és stabil hazai piaca elősegíti a gazdasági növekedés serkentését, miközben megerősíti az európai ipar versenyképességét. A kőolajimporttól és a kőolajtermékektől való függőségtől való elmozdulás a belföldön előállított energia és a villamos energia felé várhatóan mind a GDP, mind a hazai foglalkoztatás növekedését eredményezi a villamosenergia-ellátásban és a kapcsolódó ágazatokban. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitásra való áttérés hozzájárul a gépjárművek ellátási láncának növekedéséhez is, és elősegíti a foglalkoztatás fellendítését az érintett ipari ágazatokban. A járművek beszerzésének feltételezett és ideiglenesen magasabb kezdeti költsége ellenére a fogyasztók, az első tulajdonosok és a használt járművet vásárlók számára egyaránt előnyös lesz, hogy a gépkocsik tulajdonlásának teljes költsége jelentősen csökken, mivel a járművek üzemanyag-használatáért és karbantartásáért jóval kevesebbet fognak fizetni. Ez várhatóan több pénz rendelkezésre állását fogja eredményezni a fogyasztók számára, amelyet más áruk és szolgáltatások vásárlására használhatnak fel, és ezáltal növelik a reáljövedelmet, a fogyasztói kiadásokat és a GDP-t.

Az alternatív erőátviteli rendszerekre való átálláshoz az autóipari értékláncban beálló strukturális változások kapcsolódnak majd. Ezért rendkívül fontos, hogy komolyan figyelembe vegyük a karbonszegény gazdaságra való átállásnak a gépjárműiparban megjelenő, elkerülhetetlen társadalmi hatásait. Hasonlóan fontos, hogy az Európai Unió proaktívan kezelje a foglalkoztatást érintő következményeket, amelyek a leginkább érintett régiókban különösen erőteljesek lesznek. Ezért a jelenlegi intézkedéseket a munkavállalók átcsoportosítására, átképzésére és továbbképzésére irányuló célzott programoknak kell kísérniük. Az oktatási programokat és az álláskeresési kezdeményezéseket a szociális partnerekkel folytatott szoros párbeszéd keretében kell lebonyolítani. Ezeket az erőfeszítéseket az e rendelet szerint a további kibocsátásokért beszedett díjakból származó elkülönített bevételek révén kell társfinanszírozni.

A nulla és alacsony kibocsátású mobilitásra való sikeres átállás koherens szakpolitikai keretet igényel a járművek, az infrastruktúrák, a villamosenergia-hálózatok, a foglalkoztatási programok és a gazdasági ösztönzők vonatkozásában uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Ez együtt jár az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának megfelelő kiépítésével. Az ilyen infrastruktúrát haladéktalanul létre kell hozni annak érdekében, hogy kialakuljon a bizalom a fogyasztók és a nulla és alacsony kibocsátású járművek potenciális vásárlói részéről. Ezért az uniós és tagállami szintű különböző támogatási eszközöknek hatékonyan kell együttműködniük a jelentős köz- és magánberuházások mozgósítása érdekében.

Az előadó hangsúlyozza, hogy fogyasztóknak tényleges üzemanyag-fogyasztási értékekre van szükségük, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak. Az ilyen információk hozzájárulnak a fogyasztói bizalom megújításához. A gépjárműcímkézésre vonatkozó, jobban kialakított és még inkább összehangolt uniós előírások segíteni fogják a fogyasztókat, hogy összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát információkhoz jussanak a nulla és az alacsony kibocsátású gépkocsik előnyeiről. Az ilyen címkézés információkat kell tartalmazzon a légszennyezésről, a CO2-kibocsátásról és az üzemanyag-fogyasztásról, valamint az üzemeltetési költségekről. A megfelelő gépjárműcímkézés hozzájárul ahhoz is, hogy az Európai Unióban elterjedjenek a leghatékonyabb és környezetbarát autók.

Riasztó az eltérés a hivatalos típus-jóváhagyási adatok és az új személygépkocsik valós CO2-kibocsátása között; 2015-ben az eltérés 42%-os volt, és egyre növekszik. Az előadó aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a különbség jelentősen csökkenti a jelenlegi CO2-szabályozás hatékonyságát, és azonnali figyelmet igényel a 2020 utáni időszakra vonatkozóan. Míg az NEDC-ről a WLTP-ra való átállás valószínűleg reprezentatívabb típus-jóváhagyási CO2-kibocsátási adatokat eredményez, várhatóan azonban nem zárja be teljesen a valós kibocsátáshoz viszonyított rést. Ez a növekvő különbség jelentős hatással van a fogyasztókra, a levegőminőségre, a városokra és a politikai döntéshozókra, és komolyan és hatékonyan kell foglalkozni vele.

Az előadó úgy véli, hogy a típus-jóváhagyási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentativitása biztosításának legmegbízhatóbb módja egy valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat bevezetése, amelynek kialakítására a Bizottságot kell felhatalmazni. Időközben azonban, amíg e valós feltételek melletti vizsgálat hatályba lép és alkalmazhatóvá válik, a megfelelést úgy kell biztosítani, hogy az üzemanyag fogyasztásmérőkből származó, gyártók által bejelentendő adatokat kell felhasználni, egy meghatározott, nem túlléphető kibocsátási határérték alkalmazásával.

Az előadó úgy véli, hogy hosszabb távon biztosítani kell, hogy egyértelmű kép alakuljon ki a különböző üzemanyag-típusokat használó járművek kibocsátásáról teljes életciklusuk során. Ezen információk révén az ágazatra vonatkozó szakpolitika jobban modellezhető lesz, biztosítva, hogy a teljes értéklánc egészében jelentősen csökkenjen a kibocsátás.


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

D(2018)16997

Adina-Ioana VĂLEAN

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság elnöke

ASP 13E102

Brüsszel

Tárgy:  Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (átdolgozás)

COM(2017)0676 - C8-0395/2017 - 2017/0293 (COD)

Tisztelt Elnök Asszony!

A Jogi Bizottság a Parlament eljárási szabályzatának átdolgozásról szóló 104. cikke értelmében megvizsgálta a fent említett javaslatot.

E cikk (3) bekezdése a következőképpen szól:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást, erről tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben foglalt feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottságban csak azok a módosítások elfogadhatók, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A javaslatban változatlanul maradó részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre nyomós indokok alapján szükség van. Ezen indokokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.”

A Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye alapján, amely megvizsgálta az átdolgozásra irányuló javaslatot, valamint az előadó ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz érdemi módosításokat a javaslatban ekként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Következésképpen 2018. április 24-i ülésén a Jogi Bizottság 21 támogató szavazattal és 2 tartózkodás mellett(1) azt javasolta a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak mint illetékes bizottságnak, hogy a 104. cikkel összhangban megvizsgálhatja a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Pavel Svoboda

(1)

A szavazáson a következő képviselők voltak jelen: Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Angel Dzhambazki, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Szájer József, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka, Kosma Złotowski, Luis de Grandes Pascual.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE

 

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2018. március 21.

VÉLEMÉNY

  A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:  AZ EURÓPAI PARLAMENT

    A TANÁCS

    A BIZOTTSÁG

Javaslat az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról  szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)

COM(2017)0676, 2016.12.15. – 2017/0293(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2018. január 23-án és 30-án azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott fentnevezett javaslatot.

Ezeken az értekezleteken(1) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átdolgozására irányuló javaslat vizsgálata nyomán a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapítja meg.

1. A következő részeket az érdemi változások jelölésére általában használt szürke háttérrel kellett volna kiemelni:

– a (22) preambulumbekezdésben a „tekintetbe veszi” szavak törlését;

– a (29) preambulumbekezdésben az „és új könnyű haszongépjárműre”, valamint az „és könnyű haszongépjárműre” szavak beillesztését, az „autó” szó „jármű” szóval és a „személygépkocsik” szó „könnyű haszongépjárművek” szóval történő helyettesítését;

– a (38) preambulumbekezdésben az 510/2011/EU rendelet (27) preambulumbekezdése harmadik és negyedik mondatának törlését;

– a 443/2009/EK rendelet (30) preambulumbekezdésének törlését;

– az 1. cikk (1) bekezdésében a 443/2009/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése második mondatának, valamint az 510/2011/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdése második mondatának törlését;

– a 4. cikk (2) bekezdésében az 510/2011/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdése bevezető szövegének törlését;

– a 9. cikk (1) bekezdésében a „végrehajtási jogi aktusok formájában” szavak hozzáadását és a „gyártónként” szó törlését;

– a 14. cikk (2) bekezdésében a 443/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdése utolsó mondatának törlését;

– az I. melléklet A. részében a 2. pontban „az adott naptári évre” szavak „2020-ra” kifejezéssel való helyettesítését;

– az I. melléklet A. részében a 4. pontban a „menetkész” szó hozzáadását;

– az I. melléklet B. részében az 1. pontban a „g/km-ben mért” szavak törlését;

– a II. mellékletben a 443/2009/EK rendelet II. melléklete A. része 2. pontja harmadik mondatának és 3. pontja e) alpontjának, illetve egész B. részének törlését;

– a III. mellékletben az 510/2011/EK rendelet III. melléklete A. része 2. pontja harmadik mondatának törlését.

2. A (19) preambulumbekezdésnek tartalmaznia kellett volna a 443/2009/EK rendelet (12) preambulumbekezdésének második mondatát („A rendeltetés meghatározására alkalmas egyik paraméter a tömeg, amely kapcsolatban áll a jelenlegi kibocsátással és ezáltal reálisabb és a verseny szempontjából semleges célértékeket eredményez”), és ennélfogva a javasolt törlést szürke háttérrel kellett volna kiemelni.

3. A (28) preambulumbekezdésben a „biztosítja” szó betoldását a 333/2014/EU rendelet (9) preambulumbekezdése hatályos szövegének hivatalos módosításaként kellett volna előterjeszteni.

4. A 3. cikk (1) pontjának h) alpontjában a „személygépkocsik (...) kibocsátása” szavak között az angol szövegben a „CO2” vegyjel elhagyását, az angol szövegben a „mass emissions” szavak helyett „mass emission” szavak használatát, a „megfelelőségi nyilatkozatában” szavak elé a „gépjármű” szó betoldását, valamint „az ilyen” szavak után a „személygépkocsik” szó törlését a 443/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése f) pontja jelenlegi szövegének hivatalos kiigazításaként kellett volna előterjeszteni.

5. Az I. melléklet A. részének 1. pontjában a „2020-tól kezdve” szavak előtt a c) pont megjelölésének törlését a 443/2009/EU rendelet I. melléklete 1. pontja c) alpontja jelenlegi szövegének hivatalos módosításaként kellett volna előterjeszteni. A törölt „c) 2020-tól kezdve” szavak előtt hivatkozási mezőnek kellett volna szerepelnie annak megjelölésére, hogy a releváns szöveg a 333/2014/EU rendeletből származik.

6. Az I. melléklet A. részének 3. pontjában és B. részének 3. pontjában az „e melléklet” szavakat el kell hagyni.

7. Az I. melléklet B. részének 1. pontjában a „2020-tól kezdve” szavak előtt a „c)” pont megjelölésének törlését az 510/2011/EU rendelet I. melléklete 1. pontjának c) alpontja jelenlegi szövege hivatalos kiigazításaként kellett volna kezelni.

8. Az I. melléklet B. részének 5. pontjában a 11. cikkre való hivatkozást át kell írni a 10. cikkre való hivatkozásnak.

Ennélfogva a javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport egyhangú közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabály érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

F. DREXLER      H. LEGAL      L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos      jogtanácsos      főigazgató

(1)

  A tanácsadó munkacsoport a javaslat angol nyelvű változata alapján dolgozott, mivel ez a szóban forgó szöveg eredeti nyelvi változata.


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (4.9.2018)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))

Előadó: Karima Delli

MÓDOSÍTÁS

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia16 célkitűzése egyértelmű: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 60 %-kal csökkenteni kell, és kitartóan haladni kell a kibocsátásmentesség elérése felé. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek egészségkárosító hatása van, haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük.

(3)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia16 célkitűzése egyértelmű: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 60 %-kal csökkenteni kell, és kitartóan haladni kell a kibocsátásmentesség elérése felé. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek egészségkárosító hatása van, haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük, figyelembe véve a gépjárműipar támogatási szakpolitikáit is. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 2015-ben, Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a közlekedési ágazat dekarbonizációját, és tenni kell azért, hogy az évszázad közepére az üvegházhatást okozó gázok személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek általi kibocsátása terén is határozottan a nulla kibocsátás felé közeledjünk. Reális ambíciószint meghatározására van szükség annak érdekében, hogy az autóipar alkalmazkodni tudjon, hogy a gyártók költségei ne növekedjenek, amely lassítaná az új személygépkocsik gyártását és vásárlását az Unióban, amely a munkaerőre is hatással volna. A túlságosan ambiciózus célkitűzés annak kockázatával járhat, hogy nem sikerül a Párizsi Megállapodásban vállalt üvegházhatásúgáz-kibocsátási célok megvalósítása, ha a szállítási ágazat kibocsátásai nem csökkennek megfelelő mértékben.

_________________

_________________

16 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája, COM(2016) 501 final.

16 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája, COM(2016) 501 final.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság „Európa mozgásban”17 és „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió”18 című közleményeiben kiemeli, hogy a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények erős ösztönzést adnak az innovációnak és a hatékonyságnak, hozzájárulnak a gépjárműipar versenyképességének megerősítéséhez, és technológiasemleges módon utat nyitnak a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek előtt.

(4)  A Bizottság „Európa mozgásban”17 és „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió”18 című közleményeiben kiemeli, hogy a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények erős ösztönzést adnak az innovációnak és a hatékonyságnak, hozzájárulnak a gépjárműipar versenyképességének megerősítéséhez, és technológiasemleges módon utat nyitnak a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek előtt. Ugyanakkor a tiszta üzemű gépjárművek piaci részesedése továbbra is csekély, és az Unióban közlekedő gépkocsik túlnyomó többségét továbbra is benzin- vagy dízelmotor hajtja. Ezért ahhoz, hogy fenntartható és megfizethető lehetőségeket kínáljanak az uniós fogyasztóknak, átfogó megközelítésre van szükség, amely kiterjed egyrészt a tiszta üzemű gépjárművek mind a magán-, mind a közszférában történő elterjedésének támogatására, másrészt az alternatív infrastruktúrák kiépítésének felgyorsítására.

_________________

_________________

17 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017) 283 final.

17 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017) 283 final.

18 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának […]

18 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának […]

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az alternatív erőátviteli rendszerekre való strukturális átálláshoz az autóipari értékláncban beálló strukturális változások kapcsolódnak majd. Ez kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy az alkatrészek gyártása hol történik, illetve honnan származnak ezek az alkatrészek, és hogy az uniós beszállítók hogyan tudják megőrizni versenyképességüket. Ebben az összefüggésben üdvözlendők a Bizottság kezdeményezései, például az uniós akkumulátoripari összefogás, de e kezdeményezésekhez szükség lesz arra, hogy a Bizottság folyamatosan nyomon kövesse a fejleményeket.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Figyelembe véve az ágazat jövőbeli technológiai és társadalmi fejleményeit, indokolt nem túl korán és radikálisan egyik vagy másik műszaki megoldást prioritásként kezelni, amelyek általánosságban kevésbé válhatnak fontossá a jövőben, hanem ezzel szemben indokolt a különböző elérhető technológiák lehetőségeinek és szinergiáinak feltárása. Ennek kapcsán időszerű a technológiai semlegesség alapelvének felidézése, amelyhez az Unió ragaszkodik és amely mellett elkötelezte magát.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Ezért indokolt továbbra is követni a szóban forgó rendeletekben kitűzött célokat, aminek módja a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra kiterjedő új CO2-kibocsátás-csökkentési célértékek megállapítása a teljes EU-s járműállomány tekintetében. A csökkentési szintek meghatározása során több szempont is figyelembevételre került: mennyire hatékonyan járulnak hozzá a közös kötelezettségvállalási rendelet […/…] hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez a 2030-ig tartó időszakban; milyen költségeket és megtakarításokat eredményeznek a társadalom, a gyártók és a járműhasználók számára; milyen közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra, a versenyképességre és az innovációra; valamint milyen járulékos előnyökkel bírnak a légszennyezés csökkentése és az energiabiztonság szempontjából.

(10)  Ezért indokolt továbbra is követni a szóban forgó rendeletekben kitűzött célokat, aminek módja a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra kiterjedő új CO2-kibocsátás-csökkentési célértékek megállapítása a teljes EU-s járműállomány tekintetében. A csökkentési szintek meghatározása során több szempont is figyelembevételre került: mennyire hatékonyan járulnak hozzá a közös kötelezettségvállalási rendelet […/…] hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez a 2030-ig tartó időszakban; milyen költségeket és megtakarításokat eredményeznek a társadalom, a gyártók és a járműhasználók számára; milyen közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra, a versenyképességre és az innovációra; valamint milyen járulékos előnyökkel bírnak a légszennyezés csökkentése és az energiabiztonság szempontjából. A fosszilis anyagoktól mentesített megújuló üzemanyagok használata (a II. megújulóenergia-irányelv 2. cikkének fogalommeghatározása(i) szerinti szintetikus üzemanyagokra összpontosítva, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően a fejlett megújuló üzemanyagokkal együtt – a II. megújulóenergia-irányelv IX. melléklete) jelentős CO2-megtakarítást biztosíthat az új és meglévő járműállományban a „kitermeléstől a kerékig” megközelítésben. A technológiai fejlesztés támogatása és az említett üzemanyagok piaci részesedésének növelése érdekében számításba kell venni a megújuló, nem fosszilis üzemanyagokat a gyártók egyes kibocsátási célértékeiben a gyártók önkéntes kötelezettségvállalása esetében.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A 715/2007/EK rendelet ezen felülvizsgálatának célja a fosszilis energiaforrások használatának jelentős csökkentése a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében. A felülvizsgálatnak így hármas célja van: környezetvédelmi – a globális felmelegedés elleni küzdelem és az emberi egészségre káros kibocsátások minimalizálása –, fenntarthatósági – a fosszilis energia használatának csökkentése – és gazdasági – az uniós autóipar versenyképességének javítása anélkül, hogy az ágazatban visszafordíthatatlan ipari rendellenességei következnének be.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Bár az új európai menetciklushoz (NEDC) képest a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált új vizsgálati eljárás (WLTP vizsgálati eljárás) bevezetése lehetővé tehette volna a gépjárművek bejelentett CO2-kibocsátási értékei és a valós értékek közötti eltérés mérséklését, ez az eltérés mégis fennmaradt. Lényegesnek tűnik tehát az erőfeszítések folytatása a valóságnak a lehető legjobban megfelelő laboratóriumi és azon kívül végzett vizsgálatok kidolgozására, mérve a tényleges energiafogyasztást és a valós vezetési feltételek mellett keletkező kibocsátásokat. Ebből a célból a Bizottságnak ezeket a vizsgálatokat azok elkészültekor rögtön jogszabályi keretbe kellene foglalnia.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Fontos, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió- szerte kiszámíthatóságot és tervezési biztonságot kínáljon a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén.

(12)  Megállapítást nyert, hogy a CO2-kibocsátás bejelentett mértéke és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás mértéke közötti különbség jelentősen nőtt azóta, hogy hatályba lépett a könnyűgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási követelményekről szóló első uniós jogszabály, és hogy a könnyűgépjárművekre vonatkozó WLTP – bár az NEDC-nél pontosabban kellene tükröznie a valós vezetési feltételeket – továbbra is egy laboratóriumi vizsgálati eljárásra korlátozódik majd, ami azt jelenti, hogy különbség néhány év múlva újra megnőhet, valamint azt is, hogy hatástalanító berendezések illegális használata továbbra is lehetséges, és adott esetben felderítetlen maradhat.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Lényeges, hogy a 715/2007/EK rendeletet módosító jelen felülvizsgálat a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió-szerte stabilitást és kiszámíthatóságot tegyen lehetővé a különböző szereplők számára, különösen a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén. Ezért a kezdeti szabályozás elemeinek javítása érdekében folyamatos erőfeszítéseket kell tenni, alkalmazkodva az ágazati környezeti igényekhez és az új technológiai kapacitásokhoz anélkül, hogy az Unió legfontosabb ágazatai kiegyensúlyozatlanok lennének, hanem épp ellenkezőleg, az uniós versenyképesség és innováció előmozdításával.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Ezért az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes uniós állományára érvényes csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti közlekedési ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesüléséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad a gépjárműiparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével.

(13)  Ezért alapvető fontosságú a még megbízhatóbb és reálisabb CO2-vizsgálatok kidolgozása érdekében végzett munka, különös tekintettel a valós vezetési feltételek mellett keletkező kibocsátások mérésére vonatkozó vizsgálati módszertan kidolgozására; ennek érdekében a Közös Kutatóközpontnak tanulmányoznia kell és össze kell vetnie a különböző vizsgálati módszereket, kitérve a fizikai körülményekkel és a gépjárművezetői magatartással kapcsolatos lehetséges eltérésekre is. Fontos az is, hogy a vizsgálati eljárást rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Ahhoz, hogy az Unió elérje 2050-re kitűzött éghajlati céljait, a közúti közlekedés teljes dekarbonizációjára van szükség. Ezért a CO2-t kibocsátó új személygépkocsikat és könnyű haszongépjárműveket legkésőbb 2040-ig fokozatosan el kell távolítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a közutakon közlekedő gépjárművek milyen módon vehetők figyelembe piacfelügyeleti eszközök és – azokban az esetekben, ahol ez a megoldás hatékony és a költségek szempontjából versenyképes – a járművek utólagos átalakítását célzó ösztönzők segítségével. Ennek érdekében további feltáró tanulmányokra lenne szükség, amelyek segíthetnék a járműátalakítási technológiák uniós keretrendszerének kidolgozását. A megújuló energia is kulcsszerepet játszik az uniós közlekedés ÜHG-kibocsátásának csökkentésében, ezért tehát elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyék a megújuló energia és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok valamennyi formáját, és olyan ösztönzőket alakítsanak ki, amelyek hatékonyan mozdítják elő az uniós közlekedési ágazat dekarbonizációját és az utakon közlekedő járművel utólagos átalakítását.. E rendelet nem veszi figyelembe a használt, folyékony és/vagy gáznemű közúti üzemanyagok megújulóenergia-tartalmát, mivel a mérési szakaszban nem tesznek különbséget a nem megújuló és a megújuló energiahordozókból származó CO2-kibocsátás között. Ki kell dolgozni egy olyan módszertant, amely lehető teszi, hogy figyelembe vegyék a folyékony és/vagy gáznemű közúti üzemanyagok megújulóenergia-tartalmát az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek konkrét CO2-kibocsátásának meghatározása során.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan ösztönzőre – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.

(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Amennyiben az uniós ipar későn kapcsolódik be az energiarendszer közlekedési ágazatban szükséges átalakításába, úgy elveszíti vezető szerepét. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan ösztönzőre – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A teljes mértékben alacsony szén-dioxid-kibocsátású uniós mobilitás hosszú távú célkitűzésének megvalósítása nem érhető el technológiai innováció és technológiai fejlődés nélkül. Ebben az értelemben – és a szoros nemzetközi technológiai verseny fényében – elengedhetetlen, hogy az Unió és a tagállamok egyaránt erőfeszítéseket tegyenek az ágazat lehetséges szinergiáinak megerősítésére irányuló kezdeményezések feltárására és kidolgozására, a nemrégiben létrejött Európai Akkumulátorszövetség (Union Batteries Alliance) kezdeményezéshez hasonlóan, valamint hogy támogassák az uniós gépjárművek innovációjára és kutatására irányuló állami és magánberuházásokat az Unió technológiai vezetői pozíciójának megőrzése és ipari, teljesítménybeli és versenyképes eszköze fenntarthatóságának hosszú távon történő garantálását a nemzetközi piacon.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14b)  Kulcsfontosságú tekintetbe venni az átalakítás társadalmi és környezeti hatásait és proaktívan kezelni a munkahelyek megszűnését, amely az átfogó ipari átalakulás elkerülhetetlen velejárója. Ebben az összefüggésben – a társadalmi partnerekkel folytatott párbeszéd keretében – kiemelt prioritásnak kell tekinteni a munkavállalók áthelyezését, átképzését és képzettségi szintjének emelését, az oktatást és az álláskereséssel kapcsolatos kezdeményezéseket, még a társadalmi károk bekövetkezése előtt.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló ösztönző mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon.

(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes és időben történő áttérés megkönnyítése érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló ösztönző mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon. E mechanizmusnak semlegesnek kell lennie valamennyi technológia vagy innovatív üzemanyag tekintetében.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  Az alternatív üzemanyagok elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrák gyors és megfelelő kiépítése létfontosságú a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának fejlődése, különösen pedig a fogyasztók bizalmának elnyerése érdekében; elengedhetetlen, hogy a kiépítésükre irányuló beruházásokat uniós és tagállami szintű különböző támogatási eszközök segítségével fenntartsák és megerősítsék, hogy – többek között robosztus gépjárműcímkézési rendszerekkel, a levegő minőségére és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó követelmények határozott érvényesítésével, valamint a gépjárműiparban dolgozó munkavállalókat támogató erős rendszerekkel – hozzájáruljanak egy átfogó, támogató környezet kialakításához. A feltöltés kérdése alapvetően magához a járművek hatósugarához kötődik: minél inkább növekedik az utóbbi, annál kevésbé gyakran lesz töltésre szükség, ezért a Bizottságnak figyelembe kell vennie a technológiai fejleményeket, különös tekintettel az akkumulátorok autonómiájára, amely kihat az infrastruktúra kiépítésére.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17b)  Az olyan, jobban kialakított gépjárműcímkézés támogathatja a leginkább az üzemanyag-takarékos és környezetbarát gépkocsik elterjedését Európában, amely összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát információt, így a CO2-kibocsátáson és az üzemanyag-fogyasztáson túl a légszennyező anyagokkal és az üzemeltetési költségekkel kapcsolatos információt is biztosít az alacsony kibocsátású gépkocsik előnyeiről. Ezért a Bizottságnak legkésőbb 2019. december 31-ig felül kell vizsgálnia az 1999/94/EK irányelvet és megfelelő jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Annak érdekében, hogy a piac sokszínűsége megmaradjon, és hogy a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek piaca képes legyen kielégíteni az eltérő fogyasztói igényeket, a CO2-kibocsátásra vonatkozó célértékek az egyes gépjárműgyártók számára külön-külön határozhatók meg. A tömeg rendeltetési paraméterként való fenntartása a hatályban lévő rendszerrel összhangban lévőnek tűnik. A közutakon használt járművek tömegének pontosabb figyelembevétele érdekében a paramétert a jármű menetkész tömegéről a jármű vizsgálati tömegére kell módosítani, amelyet a 2017. június 1-ji (EU) 2017/1151 rendelet határoz meg, 2025-ben kezdődő hatállyal.

(19)  Annak érdekében, hogy a piac sokszínűsége megmaradjon, és hogy a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek piaca képes legyen kielégíteni az eltérő fogyasztói igényeket, a CO2-kibocsátásra vonatkozó célértékek az egyes gépjárműgyártók számára külön-külön határozhatók meg. A tömeg rendeltetési paraméterként való fenntartása a hatályban lévő rendszerrel összhangban lévőnek tűnik. A közutakon használt járművek tömegének pontosabb figyelembevétele érdekében a paramétert a jármű menetkész tömegéről a jármű vizsgálati tömegére kell módosítani, amelyet a 2017. június 1-ji (EU) 2017/1151 rendelet határoz meg, 2030-ban kezdődő hatállyal.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  El kell kerülni, hogy a teljes EU-s járműállományra vonatkozó célértékek a járművek átlagos tömegében bekövetkezett változások nyomán módosuljanak. Az átlagos járműtömegben bekövetkező változásokat a fajlagos kibocsátási célértékek kiszámításánál kell figyelembe venni, mégpedig haladéktalanul, és az e célra használt átlagos tömeg értékét 2025-től kezdődően kétévente ki kell igazítani.

(20)  El kell kerülni, hogy a teljes EU-s járműállományra vonatkozó célértékek a járművek átlagos tömegében bekövetkezett változások nyomán módosuljanak. Az átlagos járműtömegben bekövetkező változásokat a fajlagos kibocsátási célértékek kiszámításánál kell figyelembe venni, mégpedig haladéktalanul, és az e célra használt átlagos tömeg értékét 2030-tól kezdődően kétévente ki kell igazítani.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Annak érdekében, hogy a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések elosztása a verseny szempontjából semleges, méltányos, továbbá a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek piacának sokféleségét tükröző módon történjen, valamint tekintettel a WLTP-alapú fajlagos kibocsátási célértékekre való 2021-es átállásra, indokolt, hogy a határértékgörbe meredeksége az abban az évben újonnan nyilvántartásba vett összes jármű fajlagos kibocsátása alapján és a teljes EU-s járműállományra vonatkozó célértékek 2021, 2025 és 2030 közötti változásainak figyelembevételével kerüljön megállapításra annak biztosítása érdekében, hogy minden gyártó egyenlő mértékben vegye ki a részét a csökkentésre irányuló erőfeszítésekből. Ami a könnyű haszongépjárműveket illeti, a kisebb tömegű személygépkocsi-alapú kisteherautók gyártóinak esetében ugyanaz a megközelítés alkalmazandó, mint a személygépkocsi-gyártók esetében, míg a nehezebb szegmensbe tartozó járműveket gyártók tekintetében a teljes célidőszak vonatkozásában magasabb és rögzített meredekségű görbét kell megállapítani.

(21)  Annak érdekében, hogy a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések elosztása a verseny szempontjából semleges, méltányos, továbbá a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek piacának sokféleségét tükröző módon történjen, valamint tekintettel a WLTP-alapú fajlagos kibocsátási célértékekre való 2021-es átállásra, indokolt, hogy a határértékgörbe meredeksége az abban az évben újonnan nyilvántartásba vett összes jármű fajlagos kibocsátása alapján és a teljes EU-s járműállományra vonatkozó célértékek 2021 és 2030 közötti változásainak figyelembevételével kerüljön megállapításra annak biztosítása érdekében, hogy minden gyártó egyenlő mértékben vegye ki a részét a csökkentésre irányuló erőfeszítésekből. Ami a könnyű haszongépjárműveket illeti, a kisebb tömegű személygépkocsi-alapú kisteherautók gyártóinak esetében ugyanaz a megközelítés alkalmazandó, mint a személygépkocsi-gyártók esetében, míg a nehezebb szegmensbe tartozó járműveket gyártók tekintetében a teljes célidőszak vonatkozásában magasabb és rögzített meredekségű görbét kell megállapítani.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  E rendelet célja, hogy megfelelő ösztönzőket teremtsen a gép járműipar számára az új technológiákba való beruházásra. A rendelet közvetlenül előmozdítja az ökoinnovációt és olyan mechanizmussal szolgál, amely alkalmas a jövőbeni technológiai fejlődés követésére . A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ökoinnovációs megoldások hozzájárultak a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet költséghatékonyságához csakúgy, mint a valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátások csökkentéséhez. Ezt a módozatot tehát meg kell tartani, alkalmazási körét ki kell terjeszteni a légkondicionáló rendszerek hatékonyságjavításának ösztönzésére.

(22)  E rendelet célja, hogy lehetővé tegye a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások csökkentését, azzal, hogy megfelelő ösztönzőket teremt a gépjárműipar számára az új technológiákba való beruházásra, valamint – a technológiasemlegesség megőrzése mellett – csökkentse a valós globális kibocsátásokat. A rendelet közvetlenül előmozdítja az ökoinnovációt és olyan mechanizmussal szolgál, amely alkalmas a jövőbeni technológiai fejlődés követésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ökoinnovációs megoldások hozzájárultak a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet költséghatékonyságához csakúgy, mint a valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátások csökkentéséhez. Ezt a módozatot tehát meg kell tartani, alkalmazási körét ki kell terjeszteni a légkondicionáló rendszerek hatékonyságjavításának és a CO2- és NOx-kibocsátás csökkentésének ösztönzésére, és fontolóra kell venni a motorok utólagos átalakítását, valamint figyelembe kell venni a járművek anyagelőállítása és gyártása során, valamint a járművek életciklusának a végéhez közeli szakaszokban felhasznált anyagokat.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a)  Az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátását a 715/2007/EK rendelettel összhangban mérik anélkül, hogy a mérési szakaszban különbséget tennének a nem megújuló, illetve a megújuló energiahordozókból származó CO2-kibocsátás között. Ki kell dolgozni egy olyan módszertant, amely figyelembe veszi a folyékony és/vagy gáznemű közúti üzemanyagok megújulóenergia-tartalmát az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek konkrét CO2-kibocsátásának meghatározása során.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

22 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22b)  Bizonyos alternatív üzemanyagok használata jelentős mértékben csökkentheti a CO2-kibocsátást „a kitermeléstől a kerékig” megközelítésben, azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan megbízható módszertan, amely ezt figyelembe venné; ezért javasolt, hogy a Bizottság támogassa az ilyen irányú feltáró kutatásokat, hogy e módszertan a lehető leghamarabb beilleszthető legyen a keretszabályozásba.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

22 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22c)  Mivel e rendelet célja a CO2-kibocsátások valós világban történő csökkentése, a Bizottságnak figyelembe kell vennie azokat a nem ciklikus technológiákat is, amelyek nem tartoznak a standard vizsgálati ciklusba, és nem tartoznak az ökoinnovációs mechanizmus hatálya alá, amennyiben mérhető, igazolható és ellenőrzött CO2-kibocsátáscsökkentést mutatnak.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

22 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22d)  Figyelembe véve az alternatív meghajtású járművek piaci elterjedésével kapcsolatos bizonytalanságot, a szükséges infrastruktúra kiépítését és a változó fogyasztói keresletet, az elérni kívánt szintet átlátható módon kell módosítani. A Bizottságnak az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló irányelvre vonatkozó javaslata iránymutatást nyújt az alternatív infrastrukturális szükségletekkel kapcsolatban.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

22 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22e)  Az innovatív hajtástechnológiák fejlesztését különösen elő kell segíteni, mivel azok a hagyományos személygépjárműveknél jóval alacsonyabb kibocsátást eredményeznek. Mindez elősegíti az európai ipar hosszú távú versenyképességét és minőségi munkahelyeket teremt.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottság számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy felülvizsgálhassa e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.

(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A réspiaci gyártók számára a 95 g CO2/km célértéktől való eltérés megadására szolgáló eljárás biztosítja, hogy a tőlük elvárt kibocsátáscsökkentés az említett célérték tekintetében összhangban legyen a nagy mennyiséget gyártóktól elvárttal. A tapasztalatok szerint azonban a réspiaci gyártók ugyanolyan potenciállal rendelkeznek a CO2-célértékek teljesítését illetően, mint a nagy gyártók, ezért a 2025-től érvényes célértékek tekintetében nem helyénvaló különbséget tenni e két gyártói kategória között.

(28)  A réspiaci gyártók számára a 95 g CO2/km célértéktől való eltérés megadására szolgáló eljárás biztosítja, hogy a tőlük elvárt kibocsátáscsökkentés az említett célérték tekintetében összhangban legyen a nagy mennyiséget gyártóktól elvárttal.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a)  Az alternatív erőátviteli rendszerek, amelyek magukban foglalják a hibrid erőátviteli rendszereket, a gépi meghajtáshoz szükséges energiát két forrásból, éghető üzemanyagból vagy akkumulátorból, illetve más villamos vagy mechanikus energiatároló eszközből nyerik. Ezek alkalmazása a könnyű haszongépjárművekben többlettömeget eredményez, de csökkenti a környezetszennyezést. Az ilyen többlettömeget, amennyiben nem kívánjuk gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozni a közúti szállítási ágazatot, nem szabad számításba venni a jármű hasznos teherbírásának rovására. A többlettömeg azonban nem növelheti a jármű hasznos teherbírását. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy az alternatív üzemanyagokat (a hagyományos tüzelőanyaggal működő gépjárműveknél alkalmazottnál nehezebb erőátviteli rendszerekkel) használó új könnyű haszongépjárművek részesülhetnek-e további súlyengedélyezésben anélkül, hogy ez veszélyeztetné e rendelet általános CO2-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(30a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befejezett járművek CO2-kibocsátási és üzemanyag-hatékonysági értékei reprezentatívak legyenek, a Bizottságnak meghatározott eljárást kell előterjesztenie, valamint fontolóra kell vennie a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát és létre kell hoznia a közúti közlekedés piacfelügyeletét ellátó európai ügynökséget, amely a piacfelügyeleti tevékenységekért lenne felelős (különös tekintettel a CO2-kibocsátásra), és hatáskörébe tartozna az egész Európára kiterjedő visszahívási programok szervezése, valamint adott esetben a típusbizonyítvány visszavonása; az Ügynökségnek emellett vizsgálatot vagy ellenőrzést kellene kezdeményeznie abban az esetben, ha benyújtásra kerültek a vizsgálat harmadik fél által végzett ellenőrzésének eredményei, és azok gyanúra okot adó kibocsátási jellemzőket tártak fel.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.

(38)  Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket elsősorban az Unió közúti közlekedési ágazat számára elkülönítendő bevételnek kell tekinteni, amely lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitásra való méltányos átmenetet, és hozzájárul a gépjárműiparban az olyan technológiák kutatásához és fejlesztéséhez, mint az új meghajtási megoldások, üzemanyagok, a tesztelés és a közlekedésbiztonság. Mindezeket úgy kell felhasználni, hogy ily módon proaktívan kezeljék a karbonszegény gazdaságra való átállásnak a gépjárműiparban megjelenő, elkerülhetetlen társadalmi hatásait, amelyek a leginkább érintett régiókban különösen erőteljesek lesznek. Ezért rendkívül fontos, hogy a karbonszegény gazdaságra való átállást elősegítő jelenlegi intézkedéseket a munkavállalók átcsoportosítására, átképzésére és továbbképzésére irányuló célzott programok, valamint a szociális partnerekkel folytatott szoros párbeszéd mellett zajló oktatási és álláskeresési kezdeményezések kísérjék.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa a szóban forgó adatok nyilvános elérhetőségét, és szükség esetén eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok azonosítására és begyűjtésére.

(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A típusjóváhagyási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentativitása biztosításának legmegbízhatóbb módja egy valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat bevezetése, ezért a Közös Kutatóközpontnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy megkezdje a munkát ennek megvalósíthatóságán, annak érdekében, hogy az ilyen jellegű vizsgálat a lehető leghamarabb beilleszthető legyen a keretszabályozásba. A gépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért kibocsátási értékeinek – az egyes gyártók számára a 2025-re és 2030-ra vonatkozó kibocsátási célértékeik figyelembevétele mellett külön-külön meghatározott WLTP-vizsgálattal 2021-től mért típusjóváhagyási értékeket legfeljebb 15%-kal meghaladva – a nem túlléphető (NTE) kibocsátási határértékeken belül kell maradniuk. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa a szóban forgó adatok, valamint az üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó adatok nyilvános elérhetőségét, és szükség esetén eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok azonosítására és begyűjtésére.

__________________

__________________

23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).

24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

41 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(41a)  Bár e rendelet célja a könnyű járművek CO2-kibocsátásának csökkentése, nem szabad figyelmen kívül hagyni ezen járművek „építés–felhasználás–lebontás” ciklusának teljes szénmérlegét, valamint ugyanezen járművek a „kitermelés/gyártás–szállítás–fogyasztás” ciklusát a használt üzemanyag tekintetében („kitermeléstől a kerékig”). Ezért a Bizottságnak harmonizált módszertant kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi ezen gépjárművek életciklusának és a felhasznált energia szénmérlegének elkészítését ezek környezeti hatásainak átfogó áttekintése érdekében az Unió éghajlat-változási céljainak megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök koherenciájának biztosítása érdekében.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42)  A tervek szerint 2024-ben esedékessé válik a [közös kötelezettségvállalási rendelet és a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv] keretében elért haladás felülvizsgálata. Ezért indokolt ennek a rendeletnek a hatékonyságát is ugyanabban az évben felmérni, hogy mindezen jogi eszközök keretében végrehajtott intézkedéseket összehangolt és következetes módon lehessen értékelni.

(42)  A tervek szerint 2024-ben esedékessé válik a [közös kötelezettségvállalási rendelet és a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv] keretében elért haladás felülvizsgálata. 2023-ben az új kibocsátásvizsgálati eljárás már két éve érvényben lesz valamennyi könnyű haszongépjármű tekintetében. Ezért lehetséges és indokolt ennek a rendeletnek a hatékonyságát is ugyanabban az évben felmérni, valamint megerősíteni a teljes járműállományra vonatkozó, 2030-ra érvényes CO2-kibocsátási célértékeket, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek referenciaértékét, hogy mindezen jogi eszközök keretében végrehajtott intézkedéseket összehangolt és következetes módon lehessen értékelni, és a lehető legrövidebb időn belül figyelembe lehessen venni az upstream és a beágyazott kibocsátást. Az egyes járművek környezeti hatásának kiszámításánál figyelembe kell venni a kibocsátás mennyiségével járó terhelés típusát, és a Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy „x gramm CO2/km utasonként/árutonnánként” típusú harmonizált módszertan kidolgozását annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az akár árukat, akár utasokat szállító könnyű gépjárművek üresjárati útjait.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a belső piac megfelelő működése érdekében.

(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan az éghajlattal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások és célok elérésének biztosítása érdekében.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ez a rendelet 2024. december 31-ig a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett 2007. évi közleményében27 említett uniós integrált megközelítés keretében további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű CO2-kibocsátás-csökkentést irányoznak elő.

(3)  Ez a rendelet a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett 2007. évi közleményében27 említett uniós integrált megközelítés keretében további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű CO2-kibocsátás-csökkentést irányoznak elő.

_________________

_________________

27 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről, COM(2007) 19 végleges, 2007. február 7.

27 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről, COM(2007) 19 végleges, 2007. február 7.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek).

b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek).A Bizottság e rendeletben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén naprakésszé tegye a referenciatömeg határértékét (2610 kg) azon alternatív üzemanyagokat használó, súlyengedélyezést igénylő könnyű haszongépjárművek esetében, amelyekben nehezebb erőátviteli rendszerek és energiatárolás (akkumulátorok) működik, mint a hagyományos gépjárműveknél.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na)  „utólagos átalakítás”: a valamely jármű motorjának egy részében szennyezést csökkentő és/vagy üzemanyag-megtakarítást hozó technológiákkal elvégzett átalakítások. Ezek magukban foglalnak olyan technológiákat, mint a hibridizáció vagy az elektromos vagy egyéb technológiáknak a 2014/94/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1) pontjában meghatározott alternatív üzemanyagok használatával történő átfogóbb módosításai.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A gyártó köteles biztosítani, hogy járműveinek átlagos fajlagos CO2-kibocsátása ne lépje túl az alábbi fajlagos kibocsátási célértékeket:

(1)  Annak megállapítása céljából, hogy a gyártó megfelel-e az e cikkben említett fajlagos kibocsátási célértékének, csökkenteni kell az átlagos fajlagos kibocsátási célértéket, amennyiben a gyártó az új jármű nyilvántartásba vételének évében CO2-kibocsátáscsökkentő hatással bíró megújuló energiaforrásból előállított nem fosszilis üzemanyagot hozott forgalomba. A CO2-kibocsátáscsökkentő hatást a megújulóenergia-irányelv mechanizmusának vonatkozó verziójában szereplő fogalommeghatározás szerint kell dokumentálni. A gyártó a Bizottság által kinevezett hatóságnak jelenti a forgalomba hozott különböző kiegészített, nem fosszilis üzemanyagok (Üzemanyagi1a) energiamennyiségét az egyes működési évekre vonatkozóan. A nem fosszilis üzemanyag nem számítható bele az egyéb rendeletekben (RED II. vagy kibocsátáskereskedelmi rendelet) meghatározott célkitűzésekbe a kettős számítás elkerülése végett. A gyártó köteles biztosítani, hogy járműveinek átlagos fajlagos CO2-kibocsátása ne lépje túl az alábbi fajlagos kibocsátási célértékeket:

 

 

_________________

 

1a A jelentendő értékek: üzemanyagi = a piacra bevezetett, fosszilis anyagoktól mentesített megújuló üzemanyag energiamennyisége (MJ)

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  2021-től 2024-ig minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 3. és 4. pontja szerint illetve, ha a gyártó számára a 10. cikk szerint eltérést engedélyeznek, az adott eltérés és az I. melléklet A. vagy B. részének 5. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célérték;

b)  2021-től 2029-ig minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 3. és 4. pontja szerint illetve, ha a gyártó számára a 10. cikk szerint eltérést engedélyeznek, az adott eltérés és az I. melléklet A. vagy B. részének 5. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célérték;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  2025-től minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 6.3. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célértékek.

c)  2030-tól minden naptári évben az I. melléklet A. vagy B. részének 6.3. pontja szerint meghatározott fajlagos kibocsátási célértékek.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a nyilvántartásba vett járművek kategóriája (M1-es vagy N1-es), amelyre vonatkozóan a csoportosulás létrejött.

d)  a nyilvántartásba vett járművek kategóriája (M1-es és N1-es), amelyre vonatkozóan a csoportosulás létrejött.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Az egyes gyártók átlagos fajlagos M1 és N1 CO2-kibocsátásának meghatározása érdekében, amikor egy gyártó túlteljesíti az M1 vagy N1 CO2-célértéket, teljesítményét figyelembe kell venni ugyanazon gyártó vagy más gyártók tekintetében. Ebben az esetben a gyártó M1 vagy N1 fajlagos kibocsátási célértéke és átlagos fajlagos kibocsátásai közötti különbséget le kell vonni az M1 vagy N1 kategória átlagos fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó egyedi célértékből, és súlyozni kell a nyilvántartásba vett mennyiséggel. A kibocsátási egységek M1 vagy N1 gyártók közötti ilyen átcsoportosításainak teljes hozzájárulása gyártónként legfeljebb 10 g CO2/km lehet.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

A nyilvántartásnak többek között digitális formában hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  2025-től kezdődően 2030-ig a gyártóknak – egy jelentésre és nyomon követésre szolgáló, uniós szinten harmonizált módszertan alapján – jelentést kell készíteniük a 2025. január 1-től kezdve általuk forgalomba hozott járműtípusok teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásáról. E célból a Bizottság – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével – legkésőbb 2022. január 1-jéig kidolgoz egy, az uniós piacon megtalálható valamennyi üzemanyagtípus és erőátviteli rendszer teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásával kapcsolatos megbízható és reprezentatív jellegű, harmonizált módszertant. Az ilyen módszertan összhangban van a vonatkozó ISO-szabványokkal is, és figyelembe veszi a járműgyártás és a nyersanyagbeszerzés során történő, „a kitermeléstől a kerékig” típusú, a gépjárművek újrafeldolgozása, valamint az életciklus végén bekövetkező kibocsátások globális felmelegedési potenciálját.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 9 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Az ellenőrzési és jelentéstételi szakaszban figyelembe veszik az állomásokon értékesített korszerű folyékony és gáznemű bioüzemanyagok mennyiségét, és levonják a típusjóváhagyási szakaszban mért CO2-kibocsátási értékekből. Ezeket az értékeket a szén-dioxid-korrekciós tényező (CCF) kiszámításához használják fel.

A szén-dioxid-korrekciós tényező (CCF) a következő képlet segítségével számítható ki:

CCF = a felhasznált korszerű folyékony és gáznemű bioüzemanyagok nemzeti részesedése.

A járműflottára vonatkozó korrigált CO2-kibocsátás az alábbiak szerint kerül kiszámításra:

CO2 járműflotta = (CO2 típusjóváhagyás) * (1-CCF).

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

(4)  Adott esetben a többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az érintett régiókban az igazságos átmenetre fordítható költségvetési bevételének kell tekinteni, beleértve a gépjárműipari dolgozók átképzését és átcsoportosítását, a tiszta mobilitás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítését, a közlekedési infrastruktúrát, kiterjedve a kutatást és fejlesztést, a közúti közlekedés és a közlekedésbiztonság negatív externáliáira is.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében említett, a teljes uniós járműállományra vonatkozóan 2025-re és 2030-ra elérendő célértékek, amelyeket a Bizottság az I. melléklet A. és B. részének 6.1.1. és 6.1.2. pontja szerint számít ki;

a)  az 1. cikk (4) bekezdésében említett, a teljes uniós járműállományra vonatkozóan 2030-ra elérendő célértékek, amelyeket a Bizottság az I. melléklet A. és B. részének 6.1. pontja szerint számít ki;

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a Bizottság által az I. melléklet A. és B. részének 6.2. pontja szerint kiszámított a2021, a2025 és a2030 értékek.

b)  a Bizottság által az I. melléklet A. és B. részének 6.2. pontja szerint kiszámított a2021, és a2030 értékek.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beszállító vagy gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának („innovatív technológiai csomagok”) az alkalmazása révén elért CO2-csökkentéseket.

A beszállító vagy gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak (például utólagos átalakítás) vagy az innovatív technológiák kombinációjának („innovatív technológiai csomagok”) az alkalmazása révén elért CO2-csökkentéseket.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E technológiák az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátási értékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

E technológiák az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátási értékének legfeljebb 9 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság ezt a maximális értéket 2025-től kezdődően kiigazíthatja. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.

A Bizottság ezt a maximális értéket 2021-től kezdődően kiigazítja úgy, hogy az tükrözze a WLTP-számítást. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. 2025. január 1-jével kezdődő hatállyal ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.

d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. Ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre. Gondoskodik arról, hogy a nagyközönség tájékoztatást kapjon arról, hogy a reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik.

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre. Gondoskodik arról, hogy a nagyközönség tájékoztatást kapjon arról, hogy a reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik, és jelentős mértékű CO2- többletkibocsátás feltárása esetén bizonyos gyártókkal szemben további vizsgálatokat indít.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  E célból a Bizottság gondoskodik arról, hogy – az esettől függően – a gyártóktól vagy a nemzeti hatóságoktól bizalmas adatokat nem tartalmazó, megbízható adatok álljanak rendelkezésre a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozóan.

(2)  E célból a Bizottság – az esettől függően – digitálisan kereshető módon nyilvánosságra hozza a gyártóktól vagy a nemzeti hatóságoktól származó, bizalmas információkat nem tartalmazó, megbízható adatokat a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozóan.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet 1. cikkében említett CO2-kibocsátás csökkentése megvalósuljon, a WLTP-vizsgálatok segítségével határozzák meg a kibocsátási szinteket, amíg a Bizottság ki nem dolgoz ezek helyettesítésére valós vezetési feltételeket tükröző vizsgálatokat.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Bizottság 2024-ben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, és ahhoz adott esetben a rendelet módosításra irányuló javaslatot csatol. A jelentésben többek között ki kell térni arra, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e, és be kell számolni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon való elterjedéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv29 értelmében bejelentendő, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítéséről.

(1)  A Bizottság 2023-ban jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, és ahhoz adott esetben a rendelet módosításra irányuló javaslatot csatol. A Bizottságot ebben egy független szakértői testület segítheti, amely értékeli az alternatív erőátviteli rendszerek elterjedését befolyásoló összes paramétert. E jelentésben többek között ki kell térni:

 

az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékeknek a valós vezetési feltételek melletti reprezentativitására, ideértve a gépjárművek életciklusának elemzését és a „kitermeléstől a kerékig” típusú kibocsátások üzemanyagra gyakorolt hatását;

 

a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon való elterjedésére, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv29 értelmében bejelentendő, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítésére.

 

E jelentés elkészítéséhez a Bizottság a következő mutatók figyelembevételével meghatározza:

 

– a járműkínálatot (elektromos akkumulátoros járművek [BEV], hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek [PHEV], üzemanyagcellás elektromos járművek [FCEV] stb.);

 

— az olaj-, üzemanyag- és energiaárakat.

__________________

__________________

29 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.)

29 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.)

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási jellemzőit.

(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási jellemzőit, ideértve a hordozható kibocsátásmérő berendezések és a távérzékelés alkalmazását.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság 2019. december 31-ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet és adott esetben megfelelő javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható adatokkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásáról, CO2-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célérték

A 2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási célérték

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fajlagos kibocsátási referencia-célérték a 2025–2029-es időszakra a 6.2.1. pont, a 2030-tól kezdődő időszakra pedig a 6.2.2. pont szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátási referencia-célérték

fajlagos kibocsátási referencia-célérték = a 2030-tól kezdődő időszakra a 6.2. pont szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátási referencia-célérték

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,15 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,15-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett személygépkocsikhoz viszonyított aránya, melynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – melyek mindegyikét az alábbi képlet szerint ZLEVfajlagos-ként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett személygépkocsik teljes számával

a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett személygépkocsikhoz viszonyított aránya, melynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – melyek mindegyikét az alábbi képlet szerint ZLEVfajlagos-ként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett személygépkocsik teljes számával ZLEVfajlagos = 1 - [(fajlagos kibocsátások x 0,5) / 50]

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

nulla

törölve

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 6 pont – 6.3 alpont – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x a 2025–2029-es időszakban 15 %, a 2030-tól pedig 30 %.

x 2030-tól kezdődően 20%.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 4 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  A 2021–2024. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

4.  A 2021–2029. naptári évben a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani:

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.3.  A 2025-től alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

6.3.  A 2030-tól alkalmazandó fajlagos kibocsátási célértékek

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 alpont – 6.3.1 alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.3.1.  2025–2029

törölve

Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – uniós járműállomány-célérték2025)) × ZLEV-tényező

 

ahol:

 

fajlagos kibocsátási referencia-célérték a gyártó tekintetében a 6.2.1. pont szerint meghatározott fajlagos kibocsátási referencia-célérték

 

øcélértékek a 6.2.1. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók által újonnan nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárművek számával súlyozott átlaga

 

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

 

ahol:

 

y a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárművekhez viszonyított aránya, melynek kiszámításához a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek teljes számát – melyek mindegyikét az alábbi képlet szerint ZLEVfajlagos-ként kell számításba venni – el kell osztani a megfelelő naptári évben nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárművek teljes számával

 

nulla

 

x 15 %

 

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 alpont – 6.3.2 alpont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Fajlagos kibocsátási célérték = (fajlagos kibocsátási referencia-célérték – (øcélértékek – uniós járműállomány-célérték2030)) × ZLEV-tényező

Fajlagos kibocsátási célérték = fajlagos kibocsátási referencia-célérték × ZLEV-tényező

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 alpont – 6.3.2 alpont – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

øcélértékek a 6.2.2. ponttal összhangban meghatározott valamennyi fajlagos kibocsátási célértéknek az egyes gyártók által újonnan nyilvántartásba vett könnyű haszongépjárművek számával súlyozott átlaga

törölve

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 alpont – 6.3.2 alpont – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,15 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,15-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B rész – 6 pont – 6.3 alpont – 6.3.2 alpont – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x 30 %

x 15%

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – 1 pont – 1 bekezdés – t a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ta)  járműcsalád teljes életciklusára vonatkozó CO2-kibocsátás, amennyiben elérhető.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.2.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

5.2.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Karima Delli

16.1.2018

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

18

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Keith Taylor, Pavel Telička, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Marie-Pierre Vieu, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Evžen Tošenovský, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Anna Hedh

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

23

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Jacqueline Foster, Evžen Tošenovský, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Peter van Dalen

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Werner Kuhn, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

18

-

ECR

Peter Lundgren

EFDD

Daniela Aiuto

ENF

Marie-Christine Arnautu

GUE/NGL

Merja Kyllönen, Marie-Pierre Vieu

S&D

Lucy Anderson, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Karoline Graswander-Hainz, Anna Hedh, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

2

0

ENF

Georg Mayer

S&D

Maria Grapini

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

8.11.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.2.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

5.2.2018

IMCO

5.2.2018

TRAN

5.2.2018

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

4.12.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Miriam Dalli

16.1.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

16.5.2018

20.6.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

10.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

23

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Peter Liese, Lukas Mandl, Jiří Maštálka, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, John Procter, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Dominique Bilde, Michel Dantin, Jørn Dohrmann, Eleonora Evi, Eleonora Forenza, Elena Gentile, Christophe Hansen, Rebecca Harms, Martin Häusling, Jan Huitema, Norbert Lins, Christel Schaldemose

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jacques Colombier, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Kathleen Van Brempt, Julie Ward, Joachim Zeller

Benyújtás dátuma

18.9.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

38

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Jan Huitema, Anneli Jäätteenmäki, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR

Mark Demesmaeker, Jørn Dohrmann

EFDD

Evi Eleonora, Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Eleonora Forenza

PPE

José Inácio Faria

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Elena Gentile, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Karin Kadenbach, Susanne Melior, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Kathleen Van Brempt, Julie Ward, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Margrete Auken, Bas Eickhout, Rebecca Harms, Martin Häusling, Michèle Rivasi, Davor Škrlec

23

-

ECR

Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin Langen, Michel Dantin, Angélique Delahaye, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Christophe Hansen, György Hölvényi, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Lukas Mandl, Miroslav Mikolášik, Adina Ioana Vălean, Joachim Zeller

7

0

ENF

Dominique Bilde, Jacques Colombier, Sylvie Goddyn

GUE/NGL

Kateřina Konečná, Jiří Maštálka

PPE

Karl Heinz Florenz, Annie Schreijer Pierik

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 28.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat