JELENTÉS a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
27.9.2018 - (COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Markus Ferber
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0790),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0453/2017),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére[1],
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0296/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[3]*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[4],
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A határozott prudenciális felügyelet szerves részét képezi azon szabályozói feltételeknek, amelyek mellett a pénzügyi vállalkozások szolgáltatásokat nyújthatnak az Unióban. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek prudenciális kezelése és felügyelete a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[6], illetve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] hatálya alá tartozik, míg engedélyezésüket és a rájuk vonatkozó egyéb szervezeti, illetve magatartási előírásokat a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi[8] irányelv rögzíti.
(2) Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alapján fennálló jelenlegi prudenciális szabályozások alapját nagyrészt a nagy bankcsoportok vonatkozásában a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által megállapított nemzetközi szabályozói standardok egymást követő kiadásai jelentik, és e szabályozások csak részben kezelik a befektetési vállalkozások szerteágazó tevékenységéhez kapcsolódó sajátos kockázatokat. Ezeket a befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos sajátos veszélyeket és kockázatokat tehát alaposabban kezelni kell, megfelelő és arányos uniós szintű prudenciális szabályok révén.
(3) A maguk a befektetési vállalkozások által viselt, illetve ügyfeleik és a működésük területét jelentő szélesebb piacok részére jelentett kockázatok tevékenységük jellegétől és volumenétől függenek, beleértve azt a kérdést is, hogy a befektetési vállalkozások ügyfeleik megbízottjaiként járnak-e el, és maguk nem részei az ebből következő ügyleteknek, vagy pedig a kereskedésben megbízóként lépnek-e fel.
(4) A megbízható prudenciális követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozásokat szabályosan irányítsák, az ügyfeleik érdekeinek megfelelően. Figyelembe kell venniük, hogy a befektetési vállalkozások és ügyfeleik esetlegesen túlzott kockázatokat vállalhatnak, valamint azt, hogy a befektetési vállalkozások által vállalt és jelentett kockázatok különböző mértékűek. A prudenciális követelményeknek ugyanilyen mértékben kell törekedniük arra, hogy elkerüljék a befektetési vállalkozásokat sújtó túlzott adminisztratív terheket.
(5) Az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv alkotta keretből következő számos követelmény célja a hitelintézeteket érintő közös kockázatok kezelése. Ennek megfelelően, a fennálló követelményeket nagyrészt annak érdekében alakították ki, hogy megőrizzék a hitelintézetek hitelezési kapacitását a gazdasági ciklusokon át, valamint hogy megvédjék a betéteseket és az adófizetőket az esetleges csődtől, és nem arra irányulnak, hogy kezeljék a különböző befektetési vállalkozások eltérő kockázati profiljait. A befektetési vállalkozások nem rendelkeznek jelentős méretű lakossági és vállalati hitelportfóliókkal, valamint nem gyűjtenek betéteket. Annak valószínűsége, hogy csődjük hátrányos hatást gyakorol az összesített pénzügyi stabilitásra, alacsonyabb, mint a hitelintézetek esetében. A befektetési vállalkozások által viselt, illetve jelentett kockázatok tehát lényegesen eltérnek a hitelintézetek által viselt, illetve jelentett kockázatoktól, és a különbségnek egyértelműen tükröződnie kell az Unió prudenciális keretében is.
(6) A 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények a hitelintézetekre vonatkozó hasonló követelményeken alapulnak. Azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek engedélyének hatálya olyan sajátos befektetési szolgáltatásokra korlátozódik, amelyekre a jelenlegi prudenciális keret nem terjed ki, az e követelmények alóli számos mentesség vonatkozik. Mindez annak elismeréséből fakad, hogy e minőségükben e vállalkozások nem ugyanolyan jellegű kockázatokat viselnek, mint a hitelintézetek. A jelenlegi prudenciális keret alá tartozó tevékenységeket (így a pénzügyi instrumentumok korlátozott alapú kereskedését) folytató befektetési vállalkozások a keret megfelelő követelményeinek hatálya alá tartoznak a tőke szempontjából, de mentesülnek más területeken, így például a likviditás, a nagykockázatok és a tőkeáttétel kapcsán. Azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek engedélyének hatályára nem vonatkoznak e korlátozások, a hitelintézetekkel együtt az egész keret alkalmazandó.
(7) A pénzügyi instrumentumok kereskedése, akár kockázatkezelés, akár fedezet, akár likviditáskezelés céljából, vagy annak érdekében, hogy az eszközök értéke időbeli változásának irányával kapcsolatos pozíciót vegyenek fel, olyan tevékenység, amelyet azok a hitelintézetek és befektetési vállalkozások folytathatnak, amelyek számára engedélyezték a saját számlára történő kereskedést, és amely tevékenységre már kiterjed a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alkotta prudenciális keret. Az egyenlőtlen versenyfeltételek elkerülése érdekében, amelyek e területen a hitelintézetek és befektetési vállalkozások közötti önkényes szabályozáshoz vezethetnének, az e szabályokból következő, e kockázatok fedezését célzó tőkekövetelményeket továbbra is alkalmazni kell e befektetési vállalkozásokra. A konkrét ügyletekben e befektetési vállalkozások kereskedelmi partnereiknek, illetve a megfelelő tőkekövetelményeknek való kitettsége szintén a szabályok hatálya alá tartozik, ezért egyszerűsített módon szintén tovább alkalmazandók. Végül, a jelenlegi keret nagykockázati szabályai szintén relevánsak, amikor e befektetési vállalkozások kereskedelmi partnereiknek való kitettsége különösen nagy és ezáltal rendkívül koncentrált kockázati forrást jelent a befektetési vállalkozás számára a partner nemteljesítése folytán. E rendelkezések tehát egyszerűsített módon szintén tovább alkalmazandók a befektetési vállalkozásokra.
(8) A jelenlegi keret különböző tagállamokban történő alkalmazásának eltérései veszélyeztetik a befektetési vállalkozások egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül. A különbségek a keret különböző befektetési vállalkozásokra az általuk nyújtott szolgáltatáson alapuló alkalmazásának általános nehézségeiből adódnak, amennyiben egyes nemzeti hatóságok kiigazítják vagy korszerűsítik ezt az alkalmazást a nemzeti jogban vagy gyakorlatban. Mivel a jelenlegi prudenciális keret nem kezel valamennyi, a befektetési vállalkozások egyes típusait érintő, illetve általuk jelentett kockázatot, egyes tagállamokban jelentős többlettőke-követelményeket alkalmaztak bizonyos befektetési vállalkozásokra. Az e kockázatokat kezelő egységes rendelkezéseket kell kialakítani a befektetési vállalkozások harmonizált prudenciális felügyeletének biztosítása érdekében az egész Unióban.
(9) Ennélfogva sajátos prudenciális szabályozásra van szükség azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsolódásuk folytán rendszerszinten nem jelentősek. A rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra ugyanakkor továbbra is a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján fennálló jelenlegi prudenciális keretnek kell vonatkoznia. E befektetési vállalkozások a befektetési vállalkozások olyan részhalmazát képezik, amelyekre jelenleg is alkalmazandó a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alkotta keret, és amelyekre nem vonatkoznak annak fő követelményei alóli célzott mentességek. A legnagyobb és leginkább összekapcsolt befektetési vállalkozások olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a jelentős hitelintézetekéhez. „Bankszerű” szolgáltatásokat nyújtanak, és jelentős léptékben biztosítják a kockázatokat. Ezért e befektetési vállalkozásoknak továbbra is a 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben rögzített rendelkezések hatálya alá kell tartozniuk. Ezenfelül a rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások elég nagyok ahhoz, illetve olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek a nagy hitelintézetekhez hasonló veszélyt jelentenek a pénzügyi piacok stabil és szabályszerű működésére.
(10) Az azon befektetési vállalkozásokra vonatkozó sajátos szabályozásnak, amelyeket méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsolódásuk folytán nem tekintenek rendszerszinten jelentősnek, figyelembe kell vennie a különböző típusú befektetési vállalkozások sajátos üzleti gyakorlatait. Az ügyfelek, piacok vagy a befektetési vállalkozások megfelelő működése számára a legnagyobb valószínűséggel kockázatot jelentő befektetési vállalkozásokra különösen egyértelmű és hatékony, e konkrét kockázatokhoz igazított prudenciális követelményeknek kell vonatkozniuk. E prudenciális követelményeket a befektetési vállalkozás típusához, az e típushoz tartozó befektetési vállalkozások ügyfeleinek érdekeihez, illetve azon piacok zavartalan és rendezett működéséhez képest arányos módon kell kialakítani, amelyeken e befektetési vállalkozások működnek. Enyhíteniük kell a kockázatot az azonosított területeken, valamint elő kell segíteniük azt, hogy amennyiben egy befektetési vállalkozás fizetésképtelenné válik, azt rendezetten és a pénzügyi piacok stabilitásának minimális megzavarásával lehessen megszüntetni.
(10a) Az e rendeletben előírt rendszer nem érintheti a kereskedési helyszíneken kijelölt árjegyzők 2014/65/EU irányelv szerinti azon kötelezettségét, hogy folyamatosan árat jegyezzenek és jelen legyenek a piacon.
(11) Az azon befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályozásnak, amelyeket méretük vagy a más pénzügyi vagy gazdasági szereplőkkel való összekapcsolódásuk folytán nem minősülnek rendszerszinten jelentősnek, valamennyi befektetési vállalkozásra egyedi alapon kell vonatkoznia. Mivel azonban a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások által viselt kockázatok nagyrészt korlátozottak, ezek számára lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek a sajátos prudenciális követelmények alól, amennyiben olyan bankcsoport részei, amely ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanott tartozik a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján összevont felügyelet alá, mivel ilyen esetben a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet csoportra történő összevont alkalmazásának megfelelően le kell fednie e kockázatokat. Annak érdekében, hogy a szabályok tükrözzék a befektetési vállalkozások csoportjainak a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján történő jelenlegi esetleges kezelését, elő kell írni, hogy az ilyen csoportok anyavállalatának elegendő tőkével rendelkezzen ahhoz, hogy fedezze a leányvállalataiban fennálló részesedéseinek könyv szerinti értékét. Ezenfelül, azon esetek figyelembevétele érdekében, amelyekben az ilyen befektetésivállalkozás-csoportok az összekapcsolódás magasabb kockázatát hordozzák, ezekre a csoport összevont helyzetén alapuló tőkekövetelmények vonatkozhatnak. Amennyiben egy biztosítási csoport részét képezik, e kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek a koncentrációs, a közzétételi és a jelentéstételi követelmények alól.
(12) Annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások továbbra is meglévő szavatolótőkéjükre támaszkodjanak a sajátosan a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális keret tőkekövetelményeinek teljesítése céljából, a szavatolótőke meghatározását és összetételét összhangba kell hozni az 575/2013/EU rendelettel. Ez az 575/2013/EU rendelettel összhangban kiterjed egyes mérlegtételeknek, így a halasztott adóköveteléseknek és a más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeeszközeiben fennálló részesedéseknek a szavatolótőkéből való leírására. A befektetési vállalkozásoknak ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mentesíthessék a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeeszközeiben fennálló jelentéktelen részesedéseket a leírás alól, ha azokat kereskedési célból tartják, annak érdekében, hogy támogassák ezen eszközök árjegyzését. A szavatolótőke összetételének az 575/2013/EU rendelethez történő igazítsa érdekében a befektetési vállalkozásoknak a tőkekövetelmény legalább 56%-át elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokkal kell teljesíteniük, míg a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok a szavatolótőke 44%-át és 25%-át tehetik ki.
(13) Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások mindig az engedélyezésükhöz szükséges tőkeszinten működjenek, valamennyi befektetési vállalkozásnak minden pillanatban meg kell felelnie egy állandó minimum tőkekövetelménynek, amely megfelel az (EU) ----/--/[IFD] irányelvnek megfelelően megállapított, a releváns befektetési szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséhez szükséges induló tőkének.
(14) A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokra vonatkozó minimum tőkekövetelmény egyszerű alkalmazásának biztosítása érdekében ezeknek az állandó minimum tőkekövetelmény és az (EU) 2015/488 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek[9] megfelelően az előző évi tevékenységük alapján számított fix általános költségeik negyede közül a nagyobb összegnek megfelelő tőkével kell rendelkezniük. Azon kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokat, amelyek nagyobb szabályozói elővigyázatosságot szeretnének gyakorolni és el kívánják kerülni az átsorolást, nem lehet megakadályozni abban, hogy a rendeletben előírtnál nagyobb szavatolótőkével rendelkezzenek vagy annál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.
(15) A nem kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások fokozottabb kockázatának figyelembevétele érdekében a rájuk vonatkozó minimum tőkekövetelménynek a magasabbnak kell lennie a következők közül: a rájuk vonatkozó állandó minimum követelmény, az előző évi fix általános költségeik egynegyede, illetve a befektetési vállalkozásokra megállapított kockázati tényezők (K faktorok) alapján összegzett tőkekövetelmény, amely a befektetési vállalkozások konkrét tevékenységi területein jelentkező kockázatokkal összefüggésben határozza meg a szükséges tőkét.
(16) A befektetési vállalkozások akkor tekintendők a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények szempontjából kis méretűnek és össze nem kapcsoltnak, ha nem nyújtanak olyan befektetési szolgáltatásokat, amelyek magas kockázatot hordoznak az ügyfelek, piacok vagy saját maguk számára, és ha méretükből kifolyólag kevésbé képesek széles körű negatív hatásokat okozni a piacok és az ügyfelek számára, amennyiben a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatok bekövetkeznek, vagy ha fizetésképtelenné válnak. Ennek megfelelően a nem kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások úgy határozandók meg, mint amelyek nem folytatnak saját számlára történő kereskedést, illetve nem viselnek a pénzügyi instrumentumok kereskedéséből eredő kockázatokat, korlátozottan tartják ellenőrzésük alatt az ügyfelek eszközeit vagy pénzét, a diszkrecionális portfóliókezelés ▌keretében birtokukban lévő eszközök értéke kevesebb mint 1,2 milliárd EUR, azonnali ügyletek esetében napi 100 millió EUR-nál, származtatott termékek esetében napi 1 milliárd EUR-nál alacsonyabb összegben kezelnek ügyfélmegbízásokat, mérlegfőösszegük 100 millió EUR-nál alacsonyabb, a befektetési szolgáltatásból származó bruttó éves bevételük pedig kevesebb mint 30 millió EUR.
(17) A szabályozási arbitrázs elkerülése és a befektetési vállalkozások arra irányuló ösztönzésének mérséklése érdekében, hogy úgy szervezzék működésüket, hogy elkerüljék azon küszöbök túllépését, amelyek felett nem minősülnének kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoknak, a kezelt eszközökre, a kezelt ügyfélmegbízásokra, a mérleg összegére és a bruttó összbevételre vonatkozó küszöbértékeket összevontan kell alkalmazni az ugyanazon csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások vonatkozásában. A többi kritérium, vagyis hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e az ügyfelek pénzével, kezeli vagy őrzi-e az ügyfelek eszközeit, valamint hogy kereskedik-e pénzügyi instrumentumokkal, illetve visel-e piaci vagy partnerkockázatot, bináris jellegű, és nem hagy teret az ilyen átszervezésre, ennélfogva azokat egyedi alapon kell értékelni. A változó üzleti modellek és az általuk folyamatosan képviselt kockázatok figyelembevétele érdekében e kritériumokat és küszöbértékeket nap végi alapon kell értékelni, az ügyfelek pénzével való rendelkezés kivételével, amelyet napon belüli alapon kell értékelni, illetve a mérleg összege és a bruttó összbevétel kivételével, amelyeket a befektetési vállalkozás előző üzleti év végi helyzete alapján kell értékelni.
(18) A szabályozói küszöbértékeket átlépő vagy az egyéb kritériumoknak meg nem felelő befektetési vállalkozás nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, és arra az egyéb befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelmények alkalmazandók, a jelen rendeletben foglalt sajátos átmeneti rendelkezések betartásával. Ez arra fogja ösztönözni a befektetési vállalkozásokat, hogy üzleti tevékenységüket oly módon tervezzék meg, hogy egyértelműen kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek. A kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő vállalkozások kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozássá történő átminősítése tekintetében egy ellenőrző szakaszt kell előírni, amelynek keretében a vállalkozásnak legalább hat egymást követő hónapon át meg kell felelnie e kritériumoknak, és a vonatkozó küszöbértékek alatt kell maradnia.
(19) Valamennyi befektetési vállalkozásnak a K faktorok olyan csoportja alapján kell kiszámítania a tőkekövetelményt, amely kiterjed az ügyfelet érintő kockázatra (Risk-To-Customer, RtC), a piacot érintő kockázatra (Risk-to-Market, RtM) és a vállalkozást érintő kockázatra (Risk-to-Firm, RtF). Az RtC körébe tartozó K faktorok részét képezik a kezelt ügyféleszközök ▌(K-AUM), az őrzött és kezelt eszközök (K-ASA), a kezelt ügyfélpénz (K-CMH), valamint a kezelt ügyfélmegbízások (K-COH).
(20) Az RtM körébe tartozó K faktorok részét képezi a nettó pozíciókockázat (K-NPR), amely a CRR piaci kockázatról szóló rendelkezéseinek megfelelően –, illetve, amennyiben az illetékes hatóság azt lehetővé teszi központilag elszámolt pozíciókra –, a befektetési vállalkozás klíringtagja részére befizetett letétek alapján kerülnek kiszámításra. A befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a K-NPR-t és a K-CMG-t egyidejűleg alkalmazzák különböző pozíciókra.
(21) Az RtF körébe tartozó K faktorok részét képezi a befektetési vállalkozás kitettsége kereskedelmi partnerei nemteljesítésével szemben (K-TCD), amely a CRR partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített rendelkezései alapján kerül kiszámításra, a befektetési vállalkozás konkrét partnerekkel kapcsolatos nagykockázati kitettsége vonatkozásában jelentkező koncentrációs kockázat (K-CON), amely a CRR kereskedési könyvben megjelenő nagykockázatokkal kapcsolatos rendelkezései alapján kerül kiszámításra, valamint a befektetési vállalkozás napi kereskedési forgalmából eredő működési kockázatok (K-DTF).
(22) A K faktorok keretében az összesített tőkekövetelmény az RtC, RtM és RtF körébe tartozó K faktorok követelményeinek összege. A K-AUM, a K-ASA, a K-CMH, a K-COH és a K-DTF az egyes K faktorok által jelölt tevékenységek volumenére vonatkoznak. A K-CMH volumenét az előző tizenkét naptári hónap mozgóátlaga alapján kell kiszámítani. A ▌K-ASA, a K-COH és a K-DTF volumenét az előző három hónap mozgóátlaga alapján kell kiszámítani, míg a K-AUM az előző éven alapul. A volumeneket meg kell szorozni a jelen rendeletben a tőkekövetelmény meghatározása érdekében rögzített együtthatókkal. A K-NPR-re vonatkozó tőkekövetelmények a CRR-ből erednek, míg a K-CON-ra és a K-TCD-re vonatkozó tőkekövetelmények a CRR vonatkozó követelményeinek egyszerűsített alkalmazását jelentik a kereskedési könyvben megjelenő nagykockázatok és a partnerkockázat kapcsán. A K faktor összege akkor nulla, ha a vállalkozás nem végzi a vonatkozó tevékenységet.
(23) Az RtC körébe tartozó K faktorok olyan helyettesítő értékek, amelyek a befektetési vállalkozások azon tevékenységi köreit fedik le, amelyekből probléma esetén feltételezhetően kár származik az ügyfelekre nézve. A K-AUM az ügyfeleket az ügyfélportfóliók helytelen diszkrecionális kezelése, illetve a rossz minőségű végrehajtás miatt ért károk kockázatára terjed ki, és biztosítja a folyamatos portfóliókezelési ▌szolgáltatást az ügyfelek részére. A K-ASA az ügyfelek eszközeinek őrzésével és kezelésével kapcsolatos kockázatra terjed ki, és azt biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás az ilyen egyenlegekkel arányos tőkével rendelkezzen, függetlenül attól, hogy azok saját mérlegében jelennek-e meg, vagy más számlákon vannak elkülönítve. A K-CMH a befektetési vállalkozás részéről az ügyfelei pénzével való rendelkezéssel kapcsolatos potenciális kár kockázatára terjed ki, figyelembe véve, hogy ezek az ügyfélpénzek saját mérlegében jelennek-e meg, vagy más számlákon vannak elkülönítve. A K-COH az ügyfélmegbízások teljesítéséből (az ügyfél nevében, nem pedig a vállalkozás nevében) eredő kár kockázatára terjed ki; ez történhet például az ügyfelek részére nyújtott kizárólagosan teljesítési szolgáltatás részeként, vagy abban az esetben, ha a vállalkozás ügyfélmegbízások láncolatának része.
(24) A saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozások esetében az RtM K faktora a pénzügyi instrumentumokban, devizában és árukban felvett pozíciók piaci kockázatának szabályain alapul, a módosított 575/2013/EU rendeletnek[10] megfelelően. Ez lehetővé teszi a befektetési vállalkozások számára, hogy vagy az 575/2013/EU rendelet szerinti sztenderd módszert alkalmazzák (a módosított 575/2013/EU rendelet szerinti egyszerűsített sztenderd módszer), amennyiben eszközeik értéke kevesebb mint 300 millió EUR, vagy a módosított 575/2013/EU rendelet szerinti felülvizsgált sztenderd módszert, a belső modellek alkalmazásának lehetősége mellett. Az utóbbi két esetben a befektetési vállalkozások összességében kisebb prudenciális jelentőségének figyelembevétele érdekében az ebből következő tőkekövetelmény 65 %-ra csökkenthető, állandósítva a módosított 575/2013/EU rendeletben szereplő, ezt az opciót hároméves átmeneti időszakra biztosító lehetőséget. Alternatív megoldásként, a központilag elszámolt ▌pozíciók tőkekövetelménye az illetékes hatóság hozzájárulása esetében megegyezhet a klíringtag részére befizetett letét összegével.
(25) A saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozások esetében az RtF keretében a K-TCD-re és K-CON-ra vonatkozó K faktorok a partnerkockázatra és a nagykockázatra vonatkozó CRR szabályok egyszerűsített alkalmazását jelentik. A K-TCD a befektetési vállalkozás azzal kapcsolatos kockázatára terjed ki, hogy a partnerek nem teljesítik kötelezettségeiket tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és repoügyletek, értékpapír- és/vagy áru-kölcsönbeadási vagy -kölcsönbevételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, valamint az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyletek kapcsán; kiszámításához a kitettségek pótlási költségeken és potenciális jövőbeni kitettségen alapuló értékét meg kell szorozni az 575/2013/EU rendeleten alapuló kockázati tényezőkkel, beszámítva a hatékony nettósítás és a biztosítékok cseréje mérséklő hatásait. A K-CON a koncentrációs kockázatra terjed ki abban az esetben, ha a vállalkozás egyedi vagy erősen összekapcsolt magánszektorbeli partnerrel szembeni kitettsége meghaladja a szavatolótőke 25%-át, vagy hitelintézettel vagy más befektetési vállalkozással szembeni kitettsége meghalad egy meghatározott alternatív küszöbértéket; kiszámítása az 575/2013/EU rendelettel összhangban az e küszöbértékeket meghaladó kitettségek vonatkozásában megállapított többlet-tőkekövetelmény alapján történik. Végül, a K-DTF azon befektetési vállalkozások működési kockázatára terjed ki, amelyek naponta nagy volumenben folytatnak saját számlára történő vagy saját nevükben ügyfeleik javára végzett kereskedést; e kockázatok a meg nem felelő vagy működésképtelen belső eljárásokból, személyekből, rendszerekből, illetve külső eseményekből eredhetnek, a K-DTF értéke pedig a napi kereskedés névleges értéke alapján kerül kiszámításra.
(26) Minden befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell koncentrációs kockázatát, többek között ügyfelei vonatkozásában. Ugyanakkor csak azoknak a befektetési vállalkozásoknak kell adatot szolgáltatniuk az illetékes hatóságok részére koncentrációs kockázataikról, amelyekre a K faktorok alapján minimum tőkekövetelmények vonatkoznak. Az árualapú származtatott ügyletekre, kibocsátási egységekre vagy kibocsátáskereskedelmi derivatívákra specializálódott olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek jelentős koncentrált kitettséggel rendelkeznek azon nem pénzügyi csoportok felé, amelyekhez tartoznak, a koncentrációs kockázat korlátja a K-CON alkalmazásában további tőkekövetelmény nélkül is meghaladható, amennyiben ez a csoportszintű likviditással vagy kockázatkezeléssel kapcsolatos célokat szolgál.
(27) Minden befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell belső eljárásokkal likviditási követelményeinek figyelemmel kísérése és kezelése céljából. Ezen eljárásoknak elő kell segíteniük, hogy a vállalkozások mindenkor rendezetten működjenek, anélkül, hogy kifejezetten a stresszidőszakra likviditást kellene tartalékolniuk. Ezért minden befektetési vállalkozásnak minden időpontban likvid eszközként kell tartania legalább a fix általános költségeinek egyharmadát. E likvid eszközöknek magas minőségűeknek kell lenniük, és összhangban kell állniuk a likviditásfedezeti rátáról szóló (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben[11] felsoroltakkal, az e felhatalmazáson alapuló rendelet alapján ezen eszközökre vonatkozó haircutokkal együttesen. A befektetési vállalkozások likviditásprofiljai hitelintézetekhez képest fennálló eltéréseinek beszámítása érdekében a megfelelő likvid eszközök listáját ki kell egészíteni a vállalkozás meg nem terhelt saját készpénzével (amely nem tartalmazhatja az ügyfelek pénzét). A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások ezenfelül likvid eszközként feltüntethetik a vevőkövetelésekkel kapcsolatos tételeket, valamint a 30 napon belül esedékes díjakat és jutalékokat, feltéve, hogy ezek nem haladják meg a minimum likviditási követelmény egyharmadát, nem kerültek beszámításra semmilyen további, az illetékes hatóság által előírt likviditási követelménybe, és 50%-os haircut hatálya alá tartoznak. Kivételes körülmények között, és amennyiben ezt haladéktalanul bejelentik az illetékes hatóságnak, lehetővé kell tenni a befektetési vállalkozások számára, hogy likvid eszközeiknek a likviditási követelmény teljesítése érdekében történő monetizálása eredményeként az előírt küszöbérték alá kerüljenek. Az ügyfelek részére nyújtott minden olyan pénzügyi garanciának, amelynek érvényesítése fokozott likviditási igényt eredményezhet, az ilyen garanciák összértékének legalább 1,6%-ával csökkentenie kell a rendelkezésre álló likvid eszközök értékét.
(28) Az új prudenciális szabályozással összefüggésben megfelelő arányos szabályozói adatszolgáltatási keretet kell kialakítani, amelyet gondosan hozzá kell igazítani a befektetési vállalkozások tevékenységéhez és a prudenciális keret követelményeihez. A befektetési vállalkozások adatszolgáltatási követelményeinek a szavatolótőkéjük szintjére és összetételére, a tőkekövetelményeikre, a tőkekövetelményeik számításának alapjára, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősítésre vonatkozó paraméterek szempontjából a vállalkozások tevékenységprofiljára és méretére, a likviditási követelményeikre, illetve a koncentrációs kockázattal kapcsolatos rendelkezések betartására kell vonatkozniuk. Az EBH-t meg kell bízni azzal, hogy a szabályozói adatszolgáltatás részletes tábláinak és szabályainak további pontosítása érdekében végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, és e standardoknak arányban kell állniuk a különböző befektetési vállalkozások méretével és összetettségével, illetve figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a vállalkozások kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülnek-e.
(29) Az átláthatóságnak befektetőik és a szélesebb piacok számára történő biztosítása érdekében a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk tőkeösszegüket, tőkekövetelményeiket, irányítási szabályaikat, javadalmazási politikáikat és gyakorlataikat. A magas keresettel rendelkezők javadalmazásának átláthatósága a megbízható és stabil pénzügyi piacokhoz való hozzájárulás általános érdekű célját szolgálja, figyelemmel arra a jelentős szerepre, amelyet a magas keresettel rendelkezők a befektetési vállalkozások üzleti tevékenységének irányításában, illetve hosszú távú teljesítményében játszanak. Titoktartási okokból, a magas keresetűek javadalmazására vonatkozó információk közlését összesítve kell előírni. A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások esetében nem írhatók elő nyilvánosságra hozatali követelmények, kivéve, ha kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat bocsátanak ki; ebben az esetében az átláthatóságot az ezen instrumentumokba befektetők érdekében kell biztosítani.
(30) A befektetési vállalkozások az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei szerinti rendszerből az e rendelet és az (EU) ----/--[IFD] irányelv követelményei szerinti rendszerbe történő zavartalan átmenetének elősegítése érdekében helyénvaló megfelelő átmeneti intézkedésekről rendelkezni. Ezek keretében e rendelet alkalmazásának napjától öt évig azon befektetési vállalkozások számára, amelyek tőkekövetelményei e rendelet alapján több mint kétszeresére emelkednének az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményekhez képest, lehetővé válik az esetleges emelkedés hatásainak enyhítése tőkekövetelményeiknek az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelmények kétszeresére történő korlátozásával.
Emellett a meglévő befektetési vállalkozásokhoz hasonló profilú új befektetési vállalkozások egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásának napjától öt évig az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményeket korábban sohasem alkalmazó befektetési vállalkozások e rendelet szerinti tőkekövetelménye nem haladhatná meg fix általános költségeik kétszeresét.
Ehhez hasonlóan e rendelet alkalmazásának napjától öt évig azon befektetési vállalkozások számára, amelyeknek az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerint csak az induló tőkére vonatkozó követelménynek kellett megfelelniük, és amelyek tőkekövetelményei e rendelet alapján több mint kétszeresére emelkednének az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelményekhez képest, lehetővé kell tenni tőkekövetelményeiknek az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkekövetelmények kétszeresére történő korlátozását.
Ezeket az átmeneti intézkedéseket adott esetben azon befektetési vállalkozások esetében is alkalmazni kell, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 498. cikke említ, amely cikk mentesíti e vállalkozásokat az említett rendelet tőkekövetelményei alól, miközben az indulótőke-követelmények e befektetési vállalkozások tekintetében az általuk nyújtott befektetési szolgáltatásokon vagy végzett tevékenységeken alapulnak. E rendelet alkalmazásának napjától öt évig e vállalkozások e rendelet átmeneti rendelkezései szerinti tőkekövetelményét ezen alkalmazandó szintek figyelembevételével kell kiszámítani.
Végül e rendelet alkalmazásának napjától számított öt évig vagy – amennyiben ez korábbi – az 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat 1. cikkének (84) bekezdése szerinti, az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet a piaci kockázat tekintetében módosító változtatások alkalmazásának napjáig a jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások a kereskedési könyvi tőkekövetelményeiket továbbra is az 575/2013/EU rendelet jelenlegi rendelkezései alapján állapítanák meg.
(31) A kulcsfontosságú bankközi piaci és befektetési banki szolgáltatásokat kínáló legnagyobb befektetési vállalkozások (amelyek tevékenysége kiterjed a pénzügyi instrumentumok saját számlára történő kereskedésére, pénzügyi instrumentumok jegyzési garanciavállalására vagy a pénzügyi instrumentumok elhelyezésére az instrumentum vételére irányuló kötelezettségvállalással) olyan üzleti modellekkel és kockázati profilokkal rendelkeznek, amelyek hasonlítanak a jelentős hitelintézetekéihez. E tevékenységek hitelkockázatoknak teszik ki a befektetési vállalkozásokat, főként partnerkockázat, illetve az akár ügyfelekkel kapcsolatos, akár velük nem kapcsolatos, saját számlára felvett pozíciók piaci kockázatának formájában. E vállalkozások ezáltal kockázatot jelentenek a pénzügyi stabilitásra, figyelemmel méretükre és a rendszerben képviselt jelentőségükre.
(32) E nagy vállalkozások illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelete további kihívást jelent. Noha a legnagyobb befektetési vállalkozások jelentős mértékben nyújtanak határokon átnyúló befektetési banki szolgáltatásokat, befektetési vállalkozásokként a 2004/39/EU irányelv alapján kijelölt hatóságok prudenciális felügyelete alá tartoznak; e hatóságok nem feltétlenül azonosak a 2013/36/EU irányelv alapján kijelölt illetékes hatóságokkal, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezhet az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseinek Unión belüli alkalmazása során. Ez meggátolja a felügyeleti tevékenységet végzőket abban, hogy átfogó prudenciális képet kapjanak, ami pedig lényeges a nagy méretű, határokon átnyúló vállalkozásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése szempontjából. Ennek következtében a prudenciális felügyelet kevésbé hatékonnyá válik, valamint torzíthatja az Unión belüli versenyt. Következésképpen az összehasonlítható szereplőkből álló csoportok határokon átnyúló bankközi tevékenységeinek felügyelete tekintetében megvalósítható szinergiák létrehozása, az egyenlő versenyfeltételek elősegítése és az egyes csoportok következetes felügyelete érdekében a legnagyobb befektetési vállalkozásoknak hitelintézeti jogállást kell biztosítani.
(33) Mivel így hitelintézetekké minősülnek át, e vállalkozásoknak továbbra is az 575/2013/EU rendeletet és a 2013/36/EU irányelvet kell alkalmazniuk, és a hitelintézetekért felelős illetékes hatóságok – az egységes felügyeleti mechanizmus keretén belül pedig az EKB – felügyelete alá kell tartozniuk. Ez biztosítaná, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyelete egységes és hatékony maradjon, és hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabálykönyv minden hitelintézetre azonos módon vonatkozzon, tekintettel ezek rendszerszintű jelentőségére. A szabályozási arbitrázs és a rendelkezések kijátszásának elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak törekedniük kell annak megakadályozására, hogy a rendszerszinten jelentős csoportok úgy szervezzék működésüket, hogy ne haladják meg a 4. cikk (1) bekezdése 1. pontja b) alpontjában meghatározott küszöbértéket, és kibújjanak a hitelintézetként történő engedélyezésnek a 2013/36/EU irányelv 8a. cikke szerinti kötelezettsége alól.
(33a) A vállalkozások csak akkor fogadhatnak el a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket, valamint nyújthatnak hiteleket saját számlájukra, ha a 2013/36/EU irányelvnek megfelelően megkapták az e tevékenységekre vonatkozó engedélyt.
(34) Emellett a hitelintézetek összevont alapú felügyelete egyebek mellett a pénzügyi rendszer stabilitását hivatott biztosítani, és ahhoz, hogy hatékony lehessen, minden csoportra ki kell terjednie, így azokra is, amelyek anyavállalata nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás. Ezért minden hitelintézetre, ideértve a korábban befektetési vállalkozás jogállással rendelkezőket is, alkalmazni kell az anyavállalat illetékes hatóság általi egyéni és összevont alapú felügyeletére vonatkozóan a 2013/36/EU irányelv VII. címe, 3. fejezetének I. szakaszában előírt szabályokat.
(35) A 600/2014/EU rendelet harmonizált uniós rendszert vezetett be azon harmadik országbeli vállalkozások piaci hozzáférése tekintetében, amelyek az Unióban letelepedett jogosult szerződő felek és szakmai ügyfelek számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat vagy végeznek befektetési tevékenységet. A belső piachoz való hozzáférés feltétele, hogy a Bizottság egyenértékűségi határozatot fogadjon el, és az ESMA bejegyezze a harmadik országbeli vállalkozást. Az egyenértékűséget az alkalmazandó releváns uniós jog alapján kell értékelni, és ehhez rendelkezni kell azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az egyenértékűség feltételeinek hatékony ellenőrzését. Ennek érdekében a harmadik országban bejegyzett vállalkozások számára elő kell írni, hogy évente adatot szolgáltassanak az ESMA részére az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek mértékéről és hatóköréről. Ugyancsak javítani kell a nyomon követéssel, a végrehajtással és az egyenértékűség feltételeinek teljesítésével kapcsolatos felügyeleti együttműködést.
(35a) Annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek valósuljanak meg és javuljon az uniós piac átláthatósága, módosítani kell a 600/2014/EU rendeletet, hogy a rendszeres internalizálók jegyzései, árjavításai és tranzakciós árai minden méret esetében alá legyenek vetve az árlépésköz-rendszernek. Következésképpen az árlépésköz-rendszerre vonatkozó, jelenleg alkalmazandó szabályozástechnikai standardoknak annak kiterjesztett alkalmazási körére is vonatkozniuk kell.
(36) A befektetők védelme és az uniós pénzügyi piacok integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében az egyenértékűségi határozatok elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott harmadik országbeli vállalkozások által az egyenértékűségi határozat elfogadását követően potenciálisan nyújtott szolgáltatások és tevékenységek jelentette esetleges kockázatokat. Azt, hogy rendszerszinten jelentősnek tekinthetők-e, olyan kritériumok alapján kell értékelni, mint az érintett harmadik országbeli vállalkozások által potenciálisan nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek mértéke és hatóköre. Ugyanezen okból a Bizottság helyénvalónak tekintheti annak figyelembevételét, hogy a harmadik ország adóigazgatási szempontból a vonatkozó uniós szakpolitika szerint nem együttműködő országnak vagy területnek vagy az (EU) 2015//848 irányelv[12] 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e.
(37) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a hatékony és arányos prudenciális keret kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az Unión belül működési engedélyt kapott befektetési vállalkozások megbízható pénzügyi alapon működjenek, és hogy azokat rendezett módon és adott esetben az ügyfelek érdekeinek leginkább megfelelő módon eljárva irányítsák, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem annak terjedelme és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(38) Az Európai Bankhatóság (EBH) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) közreműködésével alapos háttérelemzésen, adatgyűjtésen és konzultáción alapuló jelentést készített egy olyan, valamennyi rendszerszinten nem jelentős befektetési vállalkozás igényeire szabott prudenciális szabályozás céljából, amely alapul szolgál a befektetési vállalkozások felülvizsgált prudenciális keretéhez.
(39) A jelen rendelet harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében az EBH-t fel kell hatalmazni arra, hogy technikai standardtervezeteket dolgozzon ki a fix általános költségek számításának, a klíringtagok részére befizetett alapletétekkel megegyező tőkekövetelmények meghatározásához szükséges számításnak, valamint a jelen rendelet által előírt nyilvánosságra hozatalhoz és szabályozói adatszolgáltatáshoz szükséges táblák kialakításának meghatározása érdekében.
(40) A jelen rendelet egységes alkalmazása és a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben használt fogalommeghatározások további pontosítása és az e rendeletben rögzített tőkekövetelmények nem lényegi elemeinek technikai kiigazítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(41) A jelen rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni, különös figyelemmel a nyilvánosságra hozatalhoz és szabályozói adatszolgáltatáshoz szükséges táblákkal kapcsolatban az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteinek elfogadására.
(42) A jogbiztonság biztosítása, illetve a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó jelenlegi prudenciális keret és e rendelet közötti átfedések elkerülés céljából módosítani kell az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelvet annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások kikerüljenek azok hatálya alól. A bankcsoport részét képező befektetési vállalkozásokra azonban továbbra is alkalmazni kell az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv bankcsoportokra vonatkozó rendelkezéseit, például a 2013/36/EU irányelv [21b. cikkében] említett közbenső EU-szintű anyavállalatra vonatkozó rendelkezéseket, és az 575/2013/EU rendelet első része, 2. címének 2. fejezetében meghatározott, prudenciális konszolidációra vonatkozó szabályokat,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett és felügyelt, valamint a prudenciális követelményeknek való megfelelés tekintetében az (EU) ----/--[IFD] irányelv alapján felügyelt befektetési vállalkozásokra alkalmazandó egységes prudenciális követelményeket állapít meg a következők vonatkozásában:
a) a vállalkozást érintő kockázat, az ügyfelet érintő kockázat és a piacot érintő kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó tőkekövetelmények;
b) a koncentrációs kockázatot korlátozó követelmények;
c) a likviditási kockázat számszerűsíthető, egységes és standardizált elemeihez kapcsolódó likviditási követelmények;
d) az a), b) és c) pontra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények;
e) nyilvánosságra hozatali követelmények.
2. cikk
Felügyeleti hatáskörök
Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az illetékes hatóságok az (EU) ----/--[IFD] irányelvben meghatározott hatáskörökkel rendelkeznek, és az abban meghatározott eljárásokat követik.
3. cikkSzigorúbb követelmények befektetési vállalkozások általi alkalmazása
Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a befektetési vállalkozások az e rendelet által előírtat meghaladó mértékű szavatolótőkét és szavatolótőke-elemeket tartsanak, és az előírtnál szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak.
4. cikkFogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
1. „kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás;
2. „ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott ügyfél;
3. „árutőzsdei kereskedők”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedők;
4. „árualapú származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;
5. „illetékes hatóság”: az (EU) ----/--[IFD] 3. cikkének 5. pontjában meghatározott illetékes hatóság;
6. „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;
7. „napi kereskedési forgalom”: a kereskedési könyvben szereplő ügyletek értéke, amennyiben a vállalkozás saját számlára történő kereskedést folytat, akár saját nevében, akár egy ügyfél nevében;
8. „saját számlára történő kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott saját számlára történő kereskedés;
9. „származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott származtatott termékek;
10. „K faktorok szempontjából összevont helyzet”: az a helyzet, amely abból ered, hogy e rendelet K faktorokkal kapcsolatos követelményeit úgy alkalmazzák egy befektetési vállalkozásra, mintha a befektetési vállalkozás ugyanazon csoporthoz tartozó egy vagy több más jogalannyal együtt egységes befektetési vállalkozást alkotna;
11. „megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében;
12. „kitettség”:
a) a koncentrációs kockázat korlátai szempontjából a kereskedési könyvben szereplő, a 40. cikk alapján kifejezetten nem mentesülő bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel;
b) a koncentrációs kockázatra vonatkozó adatszolgáltatás szempontjából bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel;
13. „pénzügyi vállalkozás”: olyan, hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, ideértve a pénzügyi holdingtársaságokat, a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat, a befektetési holdingtársaságokat, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott biztosítói holdingtársaságok és a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok;
14. „pénzügyi instrumentum”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 50. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentum;
15. „pénzügyi holdingtársaság” : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság;
16. „pénzügyi ágazatbeli szervezet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezet;
17. „induló tőke”: az (EU) ----/--[IFD] 3. cikkének 17. pontjában meghatározott induló tőke;
18. „kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)” az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott kapcsolatban álló ügyfelek csoportja;
19. „befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;
20. „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;
21. „befektetési holdingtársaság”: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalatai kizárólag vagy nagy részben befektetési vállalkozások vagy pénzügyi vállalkozások, és a leányvállalatok közül legalább egy befektetési vállalkozás, és amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaságnak;
22. „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési szolgáltatások és tevékenységek;
23. „befektetésivállalkozás-csoport”: vállalkozások olyan csoportja, amelyben nem vesz részt hitelintézet, amelynél az anyavállalat befektetési vállalkozás, befektetési holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és amelynek a befektetési vállalkozás tulajdonában álló más pénzügyi vállalkozások és függő ügynökök is tagjai lehetnek. A befektetésivállalkozás-csoport vagy egy anyavállalatból és leányvállalataiból áll, vagy pedig olyan vállalkozásokból, amelyek megfelelnek a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében meghatározott feltételeknek;
24. „K faktorok”: a harmadik rész II. címében meghatározott tőkekövetelmények azon kockázatok vonatkozásában, amelyeket a befektetési vállalkozás az ügyfelekre, a piacokra és magára nézve képvisel;
25. „K-AUM” vagy „a kezelt eszközökre (AUM) vonatkozó K faktor”: az azon eszközök értéke alapján megállapított tőkekövetelmény, amelyeket egy befektetési vállalkozás ügyfelei számára kezel diszkrecionális portfóliókezelés ▌keretében, beleértve a más vállalkozásra bízott eszközöket, de kizárva a más vállalkozás által a befektetési vállalkozásra bízott eszközöket. A számítás nem veszi figyelembe azokat az eszközöket, amelyeket a K-ASA-ban már beszámítottak;
26. „K-CMH” vagy „a kezelt ügyfélpénzre (CMH) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás birtokában vagy rendelkezése alatt álló ügyfélpénz összege alapján megállapított tőkekövetelmény, figyelembe véve az eszközök elkülönítésére vonatkozó jogi előírásokat és a befektetési vállalkozás által kezelt ügyfélpénzre alkalmazandó nemzeti számviteli szabályozást;
27. „K-ASA” vagy „az őrzött és kezelt eszközökre (ASA) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás által ügyfelei számára őrzött és kezelt eszközök értéke alapján megállapított tőkekövetelmény, beleértve a más vállalkozásra bízott eszközöket és a más vállalkozás által a befektetési vállalkozásra bízott eszközöket, amikor ezek az eszközök megjelennek a befektetési vállalkozás saját mérlegében, vagy más számlákon vannak elkülönítve;
28. „K-COH” vagy „a kezelt ügyfélmegbízásokra (COH) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás által ügyfelei számára az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, illetve az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén kezelt megbízások értéke alapján megállapított tőkekövetelmény;
29. „K-CON” vagy „a koncentrációs kockázatra (CON) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvben megjelenő, egy ügyféllel vagy csoporttal szemben fennálló, a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátokat meghaladó értékű kitettsége alapján megállapított tőkekövetelmény;
30. „K-CMG” vagy „a klíringtag garanciájára (CMG) vonatkozó K faktor”: a klíringtag számára befizetett alapletétek összegével megegyező tőkekövetelmény, amennyiben a befektetési vállalkozás sajátszámlás ügyleteinek teljesítése és kiegyenlítése egy általános klíringtag felelőssége mellett történik;
31. „K-DTF” vagy „a napi kereskedési forgalomra (DTF) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás által saját számlára történő kereskedés vagy megbízások saját nevében, az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyletek napi értéke alapján megállapított tőkekövetelmény, kivéve a befektetési vállalkozás által ügyfelei számára az ügyfélmegbízások átvétele és továbbítása, illetve az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtása révén kezelt megbízások értékét, amely a COH-ban már szerepel;
32. „K-NPR” vagy „a nettó pozíciókockázatra (NPR) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyletek értéke alapján megállapított tőkekövetelmény;
33. „K-TCD” vagy „a kereskedelmi partnerek nemteljesítésének kockázatára (TCD) vonatkozó K faktor”: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében szereplő, a 25. cikkben hivatkozott, a partner nemteljesítésének kockázatát megalapozó instrumentumokban és ügyletekben megjelenő kitettségek alapján megállapított tőkekövetelmény;
34. „hosszú kiegyenlítési idejű ügylet”: az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügylet;
35. „értékpapírügylethez kapcsolódó hitel”: az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 3. pontjában meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hitel;
36. „vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott vezető testület;
37. „anyavállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 9. pontja és 22. cikke értelmében vett anyavállalat;
38. „részesedés”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott részesedés;
39. „nyereség”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontjában meghatározott nyereség;
40. „elfogadott központi szerződő fél”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő fél;
41. „portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;
42. „szavatolótőke”: a 11. cikkben meghatározott tőkekövetelmény;
43. „repoügylet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 83. pontjában meghatározott repoügylet:
44. „leányvállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontja és 22. cikke értelmében vett leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;
45. „függő ügynök”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott függő ügynök;
46. „bruttó összbevétel”: a befektetési vállalkozás éves működési bevétele, a vállalkozás engedélyezett befektetési szolgáltatásaival és tevékenységeivel összefüggésben, beleértve a kapott kamatokból, részvényekből és egyéb, fix vagy változó hozamú értékpapírokból, jutalékokból és díjakból származó bevételeket, a befektetési vállalkozás által az eszközök kereskedése, a valós értéken tartott eszközök vagy fedezeti tevékenység révén elért vagy viselt nyereséget és veszteséget, de kizárva minden olyan bevételt, amely nem kapcsolódik a teljesített befektetési szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez;
47. „kereskedési kitettség”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontjában meghatározott kereskedési kitettség;
48. „kereskedési könyv”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyv;
49. „EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat”: tagállami befektetési vállalkozás, amely nem leányvállalata más tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak, illetve más tagállamban létrehozott befektetési holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak;
50. „EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat”: tagállami befektetési holdingtársaság, amely nem leányvállalata más tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak, illetve más tagállamban létrehozott befektetési holdingtársaságnak;
51. „EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat”: befektetésivállalkozás-csoport olyan anyavállalata, amely a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holdingtársaság.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 54. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők céljából:
a) az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározások pontosítása a jelen rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében;
b) az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározások pontosítása a jelen rendelet alkalmazása során a pénzügyi piacokon bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.
II. CÍM
A KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSI SZINTJE
1. FEJEZET
A követelmények alkalmazása egyedi alapon
5. cikkÁltalános elv
A befektetési vállalkozásoknak egyedi alapon teljesíteniük kell a második-hetedik részben meghatározott követelményeket.
6. cikkMentességek
(1) Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a Második–Negyedik rész, illetve a Hatodik és Hetedik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:
a) a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy hitelintézet, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság összevont alapú felügyelete, az 575/2013/EU rendelet Első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;
b) a befektetési vállalkozás és annak anyavállalata esetében ugyanaz a tagállam végzi az engedélyezést és felügyeletet;
c) az 575/2013/EU rendelet szerint összevont alapú felügyelet kapcsán illetékes hatóságok engedélyezik ezt a mentesülést;
d) a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:
i. a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek;
ii. a tőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat általi visszafizetésének jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható;
iii. az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garantálja a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségeket, vagy hogy a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;
iv. az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési folyamatai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; valamint
v. az anyavállalat a befektetési vállalkozás tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50%-át birtokolja, vagy joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.
(1a) Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól a negyedik rész, illetve a hatodik és hetedik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:
a) a befektetési vállalkozás leányvállalat, és kiterjed rá egy biztosító vagy viszontbiztosító összevont alapú felügyelete, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] 228. cikkével összhangban;
b) a befektetési vállalkozás és annak anyavállalata esetében ugyanaz a tagállam végzi az engedélyezést és felügyeletet;
c) a 2009/138/EK irányelv szerint összevont alapú felügyelet kapcsán illetékes hatóságok engedélyezik ezt a mentesülést;
d) a szavatolótőkét megfelelően osztották meg az anyavállalat és a befektetési vállalkozás között, továbbá a következő feltételek mindegyike teljesül:
i. a befektetési vállalkozás megfelel a 12. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek;
ii. a tőke haladéktalan átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat általi visszafizetésének jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható;
iii. az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával az anyavállalat kijelenti, hogy garantálja a befektetési vállalkozás által vállalt kötelezettségeket, vagy hogy a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatok elhanyagolhatók;
iv. az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési folyamatai kiterjednek a befektetési vállalkozásra; valamint
v. az anyavállalat a befektetési vállalkozás tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 %-át birtokolja, vagy joga van a befektetési vállalkozás vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.
(2) Az illetékes hatóságok mentesíthetik a befektetési vállalkozást az 5. cikk alkalmazása alól az Ötödik rész vonatkozásában, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:
a) a befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének rendelkezéseivel összhangban összevont alapú felügyelet alatt áll;
b) a csoport centralizált likviditáskezelési funkciót alakított ki; valamint
c) az 575/2013/EU rendelet szerint összevont alapú felügyelet kapcsán illetékes hatóságok engedélyezik ezt a mentesülést.
2. FEJEZET
A csoporttőketesztnek való megfelelés követelményeinek alkalmazása és mentességek
7. cikkA csoporttőketeszt
(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat legalább akkora szavatolótőkével rendelkezik, amely fedezi a következők összegét:
a) a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozásokban, pénzügyi vállalkozásokban, járulékos vállalkozásokban és függő ügynökökben fennálló részesedések, alárendelt követelések és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában, 56. cikkének c) és d) pontjában és 66. cikkének c) és d) pontjában említett instrumentumok teljes könyv szerinti értékének összege; valamint
b) a befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, járulékos vállalkozások és függő ügynökök felé fennálló függő kötelezettségek teljes összege.
(2) Az illetékes hatóságok lehetővé tehetik az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat részére, hogy az (1) bekezdés alapján számított összegnél kisebb összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely azonban nem lehet alacsonyabb a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, járulékos vállalkozások és függő ügynökök számára egyedi alapon előírt szavatolótőke-követelmények és az e szervezetek felé fennálló összes függő kötelezettség összegénél.
Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott szervezetekre semmilyen uniós vagy nemzeti prudenciális szabályozás nem vonatkozik, elvi szavatolótőke-követelményt kell alkalmazni.
(3) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalatnak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak rendelkeznie kell a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó valamennyi befektetési vállalkozás, befektetési holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás és függő ügynök tőke- és finanszírozási forrásainak monitorozását és ellenőrzését szolgáló rendszerrel.
8. cikkA K faktorok összevonása
Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat illetékes hatóságai, illetve az (EU)----/--[IFD] irányelv 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott illetékes hatóságok előírhatják az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat számára, hogy a K faktorok szempontjából összevont helyzet alapján feleljenek meg a 15. cikkben rögzített követelményeknek, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) a csoport egészéből olyan jelentős és lényeges kockázat következik az ügyfelekre vagy a piacra nézve, amelyet a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozásokra egyedileg alkalmazandó tőkekövetelmények teljes egészében nem kezelnek; vagy
b) a befektetési vállalkozások kockázatkezelés szempontjában magas szinten összekapcsolódott csoportjai esetében a befektetési vállalkozásra egyedileg vonatkozó követelmények alkalmazása e követelmények megkettőzését eredményezheti e vállalkozások számára.
MÁSODIK RÉSZ
SZAVATOLÓTŐKE
9. cikkSzavatolótőke-követelmény
(1) A befektetési vállalkozás szavatolótőkéje az alapvető tőkéjének és a járulékos tőkéjének összegéből áll azzal, hogy:
a) az összeg legalább 56%-a elsődleges alapvető tőke, az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 2. fejezetével összhangban;
b) az összeg legfeljebb 44%-a kiegészítő alapvető tőke lehet, az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 3. fejezetével összhangban;
c) az összeg legfeljebb 25%-a járulékos tőke lehet, az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 4. fejezetével összhangban.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az alábbiak nem alkalmazandók a szavatolótőke meghatározására:
a) az 575/2013/EU rendelet 48. cikkében hivatkozott küszöbértékhez kapcsolódó mentességek;
b) az 575/2013/EK rendelet 46., 60. és 70. cikkében hivatkozott levonások;
c) az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott veszteségviselést kiváltó esemény. A veszteségviselést kiváltó eseményt a befektetési vállalkozás ehelyett az (1) bekezdésben hivatkozott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum vonatkozásában is meghatározhatja;
d) az 575/2013/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott aggregált összeg. A leírandó vagy átváltandó összeg az (1) bekezdésben hivatkozott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum teljes összege.
(3) A befektetési vállalkozás a jelen rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények meghatározásánál az 575/2013/EU rendelet második része 1. címének 6. fejezetében szereplő rendelkezéseket alkalmazza.
(3a) E cikk (1), (2) és (3) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok megengedhetik a 12. cikk (1) bekezdésben foglalt feltételeknek eleget tevő befektetési vállalkozásoknak, hogy az 575/2013/EU rendeletben felsorolt eszközöktől eltérő eszközökkel tegyenek eleget a szavatolótőke-követelményeknek.
10. cikkRészesedések a pénzügyi ágazaton kívül
(1) A jelen rész alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 26. cikkében hivatkozott elsődleges alapvető tőkeelemek meghatározásánál a befektetési vállalkozás levonja az a) és b) pontban megjelölt korlátokon felüli többletösszegeket:
a) a nem pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban fennálló olyan részesedés, amelynek összege meghaladja a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 15%-át;
b) a befektetési vállalkozás nem pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokban fennálló olyan részesedéseinek teljes összege, amelyek összege meghaladja szavatolótőkéjének 60%-át.
(2) Az illetékes hatóságok megtilthatják a befektetési vállalkozás számára, hogy az (1) bekezdésben meghatározott olyan részesedéssel rendelkezzen, amelynek összege meghaladja a szavatolótőke az említett bekezdésben meghatározott hányadát. Az illetékes hatóságok e hatáskörük gyakorlása során hozott döntésüket haladéktalanul közzéteszik.
(3) A nem pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban fennálló részesedéseket nem kell feltüntetni az (1) bekezdés szerinti számításban, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a) a részesedéseket pénzügyi támogatás során ideiglenesen birtokolják, az 575/2013/EU rendelet 79. cikkében foglaltak szerint;
b) az említett részesedések birtoklása öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott jegyzési garanciavállalási pozíció;
c) a részesedéseket a befektetési vállalkozás saját nevében, mások javára birtokolja.
(4) Azokat a részesedéseket, amelyek nem minősülnek a 86/635/EGK irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében említett befektetett pénzügyi instrumentumnak, nem kell bevonni a (1) bekezdésben meghatározott számításba.
HARMADIK RÉSZ TŐKEKÖVETELMÉNYEK
I. CÍMÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
11. cikk Tőkekövetelmény
(1) A befektetési vállalkozásnak mindenkor rendelkeznie kell az alábbiak közül a legmagasabb összegnek megfelelő tőkével:
a) a 13. cikknek megfelelően számított rá vonatkozó fix általános költségekre vonatkozó követelmény.
b) a 14. cikknek megfelelően számított rá vonatkozó állandó minimum követelmény.
c) a 15. cikknek megfelelően számított rá vonatkozó K faktorokkal kapcsolatos követelmény.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 12. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozásnak mindenkor csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt összegek közül a magasabbnak megfelelő tőkével kell rendelkeznie.
(3) Ha az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységében lényeges változás következett be, előírhatják a befektetési vállalkozás számára, hogy a jelen cikkben hivatkozott másik tőkekövetelménynek feleljen meg, az (EU)----/--[IFD] irányelv IV. címe 2. fejezete IV. szakaszának megfelelően.
12. cikkKis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások
(1) A befektetési vállalkozás a jelen rendelet alkalmazásában kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak tekintendő, ha megfelel valamennyi alábbi feltételnek:
a) a 17. cikknek megfelelően számított AUM (kezelt eszközök) kevesebb, mint 1,2 milliárd EUR;
b) a 20. cikknek megfelelően számított COH (kezelt ügyfélmegbízások) kevesebb, mint:
i. 100 millió EUR/nap azonnali ügyletek esetében, vagy
ii. 1 milliárd EUR/nap származtatott termékek esetén.
c) a 19. cikknek megfelelően számított AUM (őrzött és kezelt eszközök) 50 000 000 EUR;
d) a 18. cikknek megfelelően számított CMH (kezelt ügyfélpénz) 5 000 000 EUR;
e) a 32. cikknek megfelelően számított DTF (napi kereskedési forgalom) nulla;
f) a 22. és 23. cikknek megfelelően számított NPR (nettó pozíciókockázat) vagy CMG (klíringtag-garancia) nulla;
g) a 26. cikknek megfelelően számított TCD (a kereskedelmi partnerek nemteljesítésének kockázata) nulla;
h) a befektetési vállalkozás teljes mérlegfőösszege kevesebb mint 100 millió EUR;
i) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből származó bruttó éves összbevétele kevesebb, mint 30 millió EUR.
Az a), b), c), e), f) és g) pont alkalmazásában a nap végi szinteket kell alkalmazni.
A d) pont alkalmazásában a napon belüli szinteket kell alkalmazni.
A h) és i) pont alkalmazásában az utolsó üzleti év végén alkalmazandó szinteket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában rögzített feltételeket kombináltan kell alkalmazni valamennyi csoporthoz tartozó befektetési vállalkozás vonatkozásában.
A c), d), e), f) és g) pontban rögzített feltételeket egyedileg kell alkalmazni az egyes befektetési vállalkozások vonatkozásában.
▌
(2a) Az (1) bekezdés a)–d) pontja alkalmazásában egy befektetési vállalkozás nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, amennyiben a befektetési vállalkozás mozgóátlag alapján számítva a megelőző 6 hónapos időszak során meghaladja az alkalmazandó küszöbértéket.
(2b) Az (1) bekezdés e), f) és g) pontja alkalmazásában egy befektetési vállalkozás az alkalmazandó küszöbérték átlépésének időpontjától számított 3 hónapos időszak letelte után nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.
(3) Az (1) bekezdés h) és i) pontja alkalmazásában egy befektetési vállalkozás nem tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak, amennyiben az alkalmazandó küszöbértéket az előző pénzügyi év végén meghaladja.
(4) Ha a befektetési vállalkozás, amely nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt valamennyi feltételnek, később teljesíti ezeket a feltételeket, akkor az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a feltételek teljesülésének időpontjától számított három hónapos időszak letelte után tekintendő kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.
▌
13. cikkFix általános költségekre vonatkozó követelmény
(1) A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a fix általános költségekre vonatkozó követelmény legalább az előző évi fix általános költségek egynegyede.
(2) Ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy a befektetési vállalkozás tevékenységében lényeges változás következett be, módosíthatja az (1) bekezdésben hivatkozott tőkeösszeget.
(3) Az illetékes hatóságok hozzájárulásával, ha a befektetési vállalkozásnak nincs az előző évről származó fix általános költsége, az üzleti tervében a tevékenysége megkezdésének évét követő évre tervezett fix általános költség legalább egynegyedének megfelelő tőkével kell rendelkeznie.
(4) Az EBH, az ESMA-val egyeztetve, figyelemmel a Bizottság (EU) 2015/488 felhatalmazáson alapuló rendeletére, szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki
a) az (1) bekezdésben hivatkozott követelmény számításának pontos meghatározása és
b) a (2) bekezdésben említett lényeges változás fogalmának e rendelet alkalmazásában történő meghatározása céljából.
Az EBH [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
14. cikkÁllandó minimum követelmény
A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az állandó minimum követelmény legalább az (EU)----/--[IFD] irányelv 8. cikkében meghatározott induló tőke.
II. CÍMK FAKTOR TŐKEKÖVETELMÉNY
1. FEJEZETÁltalános elvek
15. cikkK faktor követelmény és alkalmazandó együtthatók
(1) A 11. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a K faktor követelmény legalább az alábbiak összege:
a) a 2. fejezetnek megfelelően számított ügyfelet érintő kockázatok (RtC) K faktorok;
b) a 3. fejezetnek megfelelően számított piacot érintő kockázatok (RtM) K faktorok;
c) a 4. fejezetnek megfelelően számított vállalkozást érintő kockázatok (RtF) K faktorok.
(2) A megfelelő K faktorokra az alábbi együtthatókat kell alkalmazni:
1. táblázat
|
K FAKTOROK |
EGYÜTTHATÓ |
||
|
Diszkrecionális portfóliókezelés ▌keretében kezelt eszközök |
K-AUM |
0,02% |
|
|
Kezelt ügyfélpénz |
K-CMH (elkülönített számlákon) |
0,3% |
|
|
K-CMH (nem elkülönített számlákon) |
0,5% |
||
|
Letéti őrzésben és kezelésben lévő eszközök |
K-ASA |
0,04% |
|
|
Kezelt ügyfélmegbízások |
K-COH azonnali ügyletek |
0,1% |
|
|
|
K-COH származtatott ügyletek |
0,01% |
|
|
Napi kereskedési forgalom |
K-DTF azonnali ügyletek |
0,1% |
|
|
|
K-DTF származtatott ügyletek |
0,01% |
|
(3) A befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie K faktorait azon tendenciák feltárása érdekében, amelyek eredményeként a következő beszámolási időszakra lényegesen eltérő tőkekövetelmény vonatkozhat és be kell jelentenie az illetékes hatóságnak ezt a lényeges eltérő tőkekövetelményt.
(4) Ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét érintő lényeges változás kihat valamelyik releváns K faktor összegére, akkor az (EU)----/--[IFD] irányelv 36. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban módosíthatják a megfelelő összeget.
(5) A jelen rendelet egységes alkalmazása céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a pénzügyi piacok fejleményeit, az EBH az ESMA-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiakra vonatkozóan:
a) a K faktorok mérését szolgáló, a harmadik rész II. címében meghatározott módszerek pontosítása;
b) a jelen cikk (2) bekezdésében megjelölt együtthatók kiigazítása;
c) e rendelet alkalmazásában az elkülönített számla fogalmának meghatározása azon feltételek pontosításával, amelyek biztosítják az ügyfelek pénzének védelmét a befektetési vállalkozás csődje esetén;
d) annak értékelése, hogy a tanácsadási tevékenységeket be kell-e vonni a K-AUM-ba, és meg kell határozni a lehetséges bevonásuk módszereit.
A Bizottságra hatáskört ruháznak e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
(6) Az ESMA kiigazítja a (2) bekezdés 1. táblázatában említett K-DTF-együtthatókat abban az esetben, ha a (EU) 2017/578 rendeletben említett piaci stresszhelyzetben a K-DTF-követelmények túlzottan korlátozónak és a pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosnak tűnnek.
2. FEJEZETRtC K faktorok
16. cikkRtC K faktor követelmény
Az RtC K faktor követelményt az alábbi képlettel határozzák meg:
K-AUM + K-CMH + K-ASA + K-COH
ahol
a) a K-AUM a 17. cikknek megfelelően megállapított AUM, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;
b) a K-CMH a 18. cikknek megfelelően megállapított CMH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;
c) a K-ASA a 19. cikknek megfelelően megállapított ASA, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval;
d) a K-COH a 20. cikknek megfelelően megállapított COH, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő együtthatóval.
17. cikkAz AUM megállapítása a K-AUM kiszámítása céljából
(1) A K-AUM számítása céljából az AUM a kezelt összes eszköz havi értékeinek mozgóátlaga, az előző 15 naptári hónap minden egyes hónapjának utolsó munkanapján megállapítva, ebben az időpontban átváltva a gazdálkodó egységes funkcionális pénznemére, a legutóbbi három hónap értékeinek kizárásával.
Az AUM a fennmaradó 12 havi érték átlaga vagy egyszerű számtani közepe.
A K-AUM-ot minden naptári hónap első 14 napján belül ki kell számítani.
(2) Amennyiben a befektetési vállalkozás a kezelt eszközöket hivatalosan más pénzügyi szervezetre bízta, ezeket az átadott eszközöket bele kell számítani az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított AUM teljes összegébe.
Amennyiben más pénzügyi szervezet a kezelt eszközöket hivatalosan a befektetési vállalkozásra bízta, ezeket az átadott eszközöket nem kell beleszámítani az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított kezelt eszközök teljes összegébe.
(3) Amennyiben a befektetési vállalkozás az eszközöket kevesebb mint 15 hónapig kezeli, akkor az AUM-ra vonatkozó üzleti előrejelzéseket használhatja a K-AUM kiszámítására, az alábbi együttes követelmények mellett:
a) a múltbeli adatokat azonnal felhasználják, amit elérhetővé válnak;
b) a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelv 7. cikkének megfelelően benyújtott üzleti előrejelzéseit az illetékes hatóság pozitívan értékelte.
18. cikkA CMH megállapítása a K-CMH kiszámítása céljából
(1) A K-CMH számítása céljából az CMH a kezelt összes ügyfélpénz napi értékeinek mozgóátlaga, az előző 12 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva.
A CMH a 12 naptári havi napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.
A CMH-t az első albekezdésben hivatkozott megállapítást követő munkanap végén kell kiszámítani.
(2) Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfélpénzt kevesebb mint 12 hónapig kezeli, akkor az üzleti előrejelzéseket használhatja a K-CMH kiszámítására, az alábbi együttes követelmények mellett:
a) a múltbeli adatokat azonnal felhasználják, amint elérhetővé válnak;
b) a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelv 7. cikkének megfelelően benyújtott üzleti előrejelzéseit az illetékes hatóság pozitívan értékelte.
19. cikk Az ASA megállapítása a K-ASA kiszámítása céljából
(1) A K-ASA számítása céljából az ASA az őrzött és kezelt összes eszköz napi értékének mozgóátlaga, az előző 15 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.
Az ASA a fennmaradó 12 naptári havi napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.
A K-ASA-t minden naptári hónap első 14 napján belül ki kell számítani.
(2) Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 15 hónapja működik, akkor az üzleti előrejelzéseket használhatja a K-ASA kiszámítására, az alábbi együttes követelmények mellett:
a) a múltbeli adatokat azonnal felhasználják, amint elérhetővé válnak;
b) a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelv 7. cikkének megfelelően benyújtott üzleti előrejelzéseit az illetékes hatóság pozitívan értékelte.
20. cikkA COH megállapítása a K-COH kiszámítása céljából
(1) A K-COH számítása céljából a COH a kezelt összes ügyfélmegbízás napi értékeinek mozgóátlaga, az előző 6 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.
A COH a fennmaradó 3 naptári havi napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.
A K-COH-ot minden negyedév első 14 napján belül ki kell számítani.
(2) A COH-ot az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként állapítják meg, az alábbiakkal összhangban:
a) azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg.
b) származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének elvi értéke.
▌A COH nem foglalja magában azokat a befektetési vállalkozás által kezelt ügyleteket, amelyek egy ügyfél befektetési portfóliójának kiszolgálásából erednek, amennyiben a befektetési vállalkozás már kiszámítja a K-AUM-ot az adott ügyfél befektetései tekintetében.
▌
A befektetési vállalkozások kizárhatják a COH-számítás köréből a teljesítetlen megbízásokat, amennyiben a teljesítés elmaradásának oka a megbízásnak az ügyfél általi, időben történő törlése.
(3) Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 3 hónapja működik, akkor az üzleti előrejelzéseket használhatja a K-COH kiszámítására, az alábbi együttes követelmények mellett:
a) a múltbeli adatokat azonnal felhasználják, amint elérhetővé válnak;
b) a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelv 7. cikkének megfelelően benyújtott üzleti előrejelzéseit az illetékes hatóság pozitívan értékelte.
3. FEJEZET RtM K faktorok
21. cikkRtM K faktor követelmény
(1) Az akár saját javára, akár egy ügyfél nevében saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó RtM K faktor követelmény a 22. cikk alapján számított K-NPR ▌érték.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság engedélyezi a befektetési vállalkozás részére, hogy az RtM K faktor követelményt a 23. cikk alapján számított K-CMG felhasználásával határozza meg a központilag elszámolt pozíciókra, a következő feltételek mellett:
a) a befektetési vállalkozás nem olyan csoport része, amelynek hitelintézet is a tagja;
b) a központi elszámolású befektetési vállalkozás ügyleteinek teljesítése és kiegyenlítése egy klíringtag felelőssége mellett történik, és azt vagy e klíringtag garantálja, vagy más módon „teljesítés fizetés ellenében” alapon hajtják végre;
c) a befektetési vállalkozás által a klíringtag részére befizetett alapletét számítása a klíringtag olyan belső modelljén alapul, amely megfelel a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] 41. cikkében rögzített követelményeknek;
22. cikkA K-NPR számítása
(1) A K-NPR céljából az akár saját javára, akár egy ügyfél nevében saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvben szereplő pozícióira vonatkozó tőkekövetelményt az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával kell kiszámítani:
a) az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2–4. fejezetében meghatározott [egyszerűsített sztenderd] módszer▌;
b) [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében] meghatározott sztenderd módszer.
c) [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében] meghatározott belső modellen alapuló módszer.
A b) és c) pontban megjelölt módszerek szerint számított K-NPR-t 65%-os tényezővel meg kell szorozni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja második mondatának alkalmazásában a befektetési vállalkozás a mérlegen belüli és mérlegen kívüli üzleti tevékenység méretét [az 575/2013/EU rendelet 325a. cikkének (2)–(7) bekezdésével] összhangban számítja ki.
23. cikkA K-CMG számítása
(1) ▌A K-CMG a befektetési vállalkozás által a klíringtag részére az előző három hónap során befizetett alapletét legmagasabb összesített összege.
(2) Az EBH az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés c) pontjában említett alapletét összegének kiszámítását szolgáló módszer meghatározásának céljából.
Az EBH [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett felülvizsgált szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
4. FEJEZET RtF K faktorok
24. cikkRtF K faktor követelmény
(1) Az RtF K faktor követelményt az alábbi képlettel határozzák meg:
K-TCD +K-DTF + K-CON
ahol
a K-TCD a 26. cikknek megfelelően kiszámított összeg;
a K-DTF a 32. cikknek megfelelően megállapított DTF, szorozva a 15. cikk (2) bekezdésében rögzített megfelelő együtthatóval, és
a K-CON a 38. cikknek megfelelően kiszámított összeg.
A K-TCD és a K-CON az akár saját javára, akár egy ügyfél nevében saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken alapul.
A K-DTF az akár saját javára, akár egy ügyfél nevében saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozás kereskedési könyvében rögzített ügyleteken vagy a megbízások saját nevében, az ügyfelek javára történő végrehajtása során kötött ügyleteken alapul.
I. szakasz
A kereskedelmi partnerek nemteljesítése
25. cikk Hatály
(1) A következő ügyletek tartoznak a jelen szakasz hatálya alá:
a) az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, az alábbiak kivételével:
i. a tagállamok központi kormányaival és központi bankjaival kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek;
ii. az elfogadott központi szerződő fél révén közvetlenül vagy közvetve elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek;
iii. a klíringtagon keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amennyiben az ügyletek a 648/2012/EU rendelet 4. cikke alapján elszámolási kötelezettség vagy az e szerződés harmadik országban történő elszámolására vonatkozó, ezzel egyenértékű kötelezettség alá tartoznak, vagy ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
aa. a befektetési vállalkozásnak az ezen ügyletekhez kapcsolódó pozíciói és eszközei mind a klíringtag, mind az elfogadott központi szerződő fél szintjén meg vannak különböztetve és el vannak különítve mind a klíringtag, mind az adott klíringtag többi ügyfelének pozícióitól és eszközeitől, és ezen megkülönböztetés és elkülönítés eredményeképp a klíringtag, illetve többi ügyfele vagy ügyfelei nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén ezek a pozíciók és eszközök a nemzeti jog alapján fizetésképtelenségi eljárásba nem bevonhatók;
bb. a klíringtagra vonatkozó törvények, rendeletek és szerződéses megállapodások megkönnyítik, hogy az eredeti klíringtag nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén az ügyfélnek az érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó pozícióit, illetve a kapcsolódó biztosítékokat egy másik klíringtagra ruházzák át az alkalmazandó letéti kockázati periódus alatt;
cc. a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely megállapítja, hogy jogi úton történő igényérvényesítés esetén a befektetési vállalkozást klíringtagjának vagy klíringtagja bármely ügyfelének fizetésképtelensége folytán nem érné veszteség;
iv. tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek;
v. a vállalkozás nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó pozíciójának fedezését szolgáló származtatott ügyletek;
b) hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek;
c) repoügyletek;
d) értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele;
e) értékpapírügyletekhez kapcsolódó hitelek.
(2) E szakasztól eltérve a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben hivatkozott ügyletek vonatkozásában tőkekövetelményét [az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3., 4. vagy 5. szakaszában] megállapított módszerek szerint számíthatja ki, és erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.
26. cikk A K-TCD számítása
A K-TCD számítása szempontjából a tőkekövetelményt az alábbi képlettel határozzák meg:
Tőkekövetelmény = kitettségérték * RF,
ahol RF a partner típusának megfelelően a 2. táblázat szerint meghatározott kockázati tényező.
2. táblázat
|
Partner típusa
|
Kockázati tényező |
|
|
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások |
1,6% |
|
|
Egyéb partnerek |
8% |
|
27. cikkA kitettségérték kiszámítása
A kitettségérték számítását az alábbi képlettel határozzák meg:
Kitettségérték = Max (0; RC + PFE – C)
ahol:
RC = a 28. cikk szerint meghatározott pótlási költség.
PFE = a 29. cikk szerint meghatározott potenciális jövőbeni kitettség; és
C = a 30. cikk szerint meghatározott biztosíték.
A pótlási költség (RC) és a biztosíték (C) a 25. cikkben hivatkozott valamennyi ügyletre vonatkozik.
A potenciális jövőbeni kitettség (PFE) kizárólag a származtatott ügyletekre és a hosszú kiegyenlítési idejű ügyletekre vonatkozik.
28. cikkPótlási költség (RC)
A 27. cikkben hivatkozott pótlási költséget az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) a származtatott ügyletek esetében az RC az aktuális piaci érték (CMV);
b) a hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek esetében az RC a teljesítési összeg;
c) a repoügyletek és az értékpapírok vagy áruk kölcsönadása vagy kölcsönvétele esetében az RC a kölcsönadott vagy kapott készpénz nettó összege.
29. cikkPotenciális jövőbeni kitettség
(1) A 28. cikkben hivatkozott potenciális jövőbeni kitettség minden származtatott ügylet és hosszú kiegyenlítési idejű ügylet vonatkozásában az alábbiak szorzata:
a) az ügylet jelen cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban megállapított tényleges névleges összege (EN);
b) a jelen cikk (7) bekezdésének megfelelően megállapított felügyeleti tényező (SF); és
c) a jelen cikk (8) bekezdésének megfelelően megállapított lejárati tényező (MF).
(2) A tényleges névleges összeg (EN) az e cikk (3) bekezdése alapján számított névleges összeg, származtatott kamatügyletek és a hitelderivatívák esetében a jelen cikk (4) bekezdése alapján számított futamidő és az opciós szerződések esetében az e cikk (6) bekezdése alapján számított delta érték szorzata.
(3) A névleges összeget, ha lejáratig nincs egyértelműen megállapítva és rögzítve, az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) a származtatott devizaügyletek esetében a névleges érték a szerződés devizalábának névleges értéke hazai pénznemre váltva. Ha a származtatott devizaügylet mindkét lába a hazai pénznemtől eltérő pénznemben denominált, mindkét láb névleges értékét át kell váltani hazai pénznemre, és a hazai pénznemben nagyobb értékű láb lesz a névleges érték;
b) a származtatott részvényügyletek és az árualapú származtatott ügyletek, kibocsátási egységek és azokhoz kapcsolódó származtatott ügyletek esetében a névleges összeg a részvény vagy áru egy egységének aktuális (jövőbeli) ára és a kereskedés által érintett egységek számának szorzata;
c) több kifizetéssel járó szakaszos függő ügyletek esetében, beleértve a bináris opciós ügyleteket vagy a „target redemption forward” ügyleteket is, a befektetési vállalkozásnak a névleges összeget minden szakaszra ki kell számítania, és a legnagyobb eredményt kell használnia;
d) amennyiben a névleges értéket a piaci értékekből számolják, a befektetési vállalkozásnak az aktuális piaci értékeket kell behelyettesítenie a kereskedés névleges összegének meghatározása érdekében;
e) a változó névleges értékű csereügyletek, mint az amortizálódó és halmozódó csereügyletek esetében a befektetési vállalkozásnak a csereügylet fennmaradó futamidejére szóló átlagos névleges értéket kell a kereskedés névleges összegeként használnia;
f) a tőkeáttételes csereügyleteket át kell váltani az egyenértékű nem tőkeáttételes csereügylet névleges értékére, oly módon, hogy a csereügyletben szereplő valamennyi összeg egy tényezővel történő beszorzása esetén a névleges összeg meghatározásához a közölt névleges összeget meg kell szorozni a kamatlábak kapcsán megállapított tényezővel;
g) azon származtatott szerződések esetében, amelyekben a szerződés alapügylete többször cserélődik, a névleges összeg meghatározásához a névleges összeget meg kell szorozni a származtatott szerződés alapügylet-cseréinek számával.
(4) A származtatott kamatügyletek és a hitelderivatívák névleges összegét az (évben kifejezett) hátralévő futamidő tekintetében ki kell igazítani az alábbi képlet alapján megállapított futamidőnek megfelelően:
Futamidő = (1 – exp (–0,05 * lejáratig hátralévő futamidő)) / 0,05;
(5) A szerződés lejárata a legkésőbbi időpont, ameddig a szerződés még teljesíthető.
Ha a derivatíva másik kamatláb vagy hitelinstrumentum értékét használja referenciaként, az időtartamot a mögöttes instrumentum alapján kell meghatározni.
Az opciós ügyletek esetében a lejárat az a szerződésben megjelölt utolsó időpont, ameddig az opció gyakorolható.
Azon származtatott szerződések esetében, amelyek úgy lettek kialakítva, hogy a fennálló kitettséget meghatározott időpontokban teljesítik, és amelyek esetében a feltételeket újra megállapítják oly módon, hogy a szerződés valós értéke nulla legyen, a hátralévő futamidő a következő újramegállapításig (reset) hátralévő idő.
(6) Az opciós ügyletek és csereügyletre szóló opciók delta értékét maga a befektetési vállalkozás számíthatja ki, megfelelő modell alkalmazásával. A modellnek megfelelő becslést kell adnia arra vonatkozóan, hogy az alapul szolgáló termék piaci árában bekövetkező kismértékű változások milyen arányú változást okoznak az opció értékében. Az opciós ügyleteken és csereügyletre szóló opciókon kívüli ügyletek esetében a delta 1 a hosszú pozíciók és –1 a rövid pozíciók esetében.
(7) A felügyeleti tényezőt (SF) minden eszközosztály vonatkozásában a következő táblázat szerint állapítják meg:
3. táblázat
|
Eszközosztály
|
Felügyeleti tényező |
|
|
Kamatláb |
0,5% |
|
|
Deviza |
4% |
|
|
Hitel |
1% |
|
|
Egy alaptermékes értékpapír |
32% |
|
|
Értékpapír-index |
20% |
|
|
Áru és kibocsátási egység |
18% |
|
(8) A lejárati tényezőt (MF) minden ügylet esetében az alábbi képlet szerint állapítják meg:
MF = (min (M;1 év) / 1 év )^0.5
A nem tőkeáttételes kereskedés esetén a lejárat (M) egy év és a származtatott ügylet fennmaradó lejárata közül a rövidebb időtartam, az (5) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően, de legalább tíz munkanap.
A tőkeáttételes kereskedés esetén a lejárat (M) a letéti kockázati periódus. A minimális letéti kockázati periódus legalább tíz munkanap a napi letétkiigazítási megállapodás hatálya alá eső nem központi elszámolású származtatott ügyletek esetében és öt munkanap a napi letétkiigazítási megállapodás hatálya alá eső központi elszámolású származtatott ügyletek esetében.
30. cikkBiztosíték
(1) A befektetési vállalkozás által a 23. cikkben hivatkozott kétoldalú és elszámolt ügyletek keretében nyújtott és kapott valamennyi nem készpénzes biztosítékra az alábbi táblázatnak megfelelő haircut vonatkozik:
4. táblázat
|
Eszközosztály |
Haircut repoügyletek |
Haircut egyéb ügyletek
|
||
|
A központi kormányok és központi bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
≤ 1 év |
0,707% |
1% |
|
|
> 1 év ≤ 5 év |
2,121% |
3% |
||
|
> 5 év |
4,243% |
6% |
||
|
Más szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
≤ 1 év |
1,414% |
2% |
|
|
> 1 év ≤ 5 év |
4,243% |
6% |
||
|
> 5 év |
8,485% |
12% |
||
|
Értékpapírosítási pozíciók |
≤ 1 év |
2,828% |
4% |
|
|
> 1 év ≤ 5 év |
8,485% |
12% |
||
|
> 5 év |
16,970% |
24% |
||
|
Listázott részvények és átváltoztatható kötvények |
14,143% |
20% |
||
|
Arany |
10,607% |
15% |
||
|
Készpénz |
0% |
0% |
||
A 4. táblázat alkalmazásában az értékpapírosítási pozícióknak nem képezik részét az újraértékpapírosítási pozíciók.
(2) A befektetési vállalkozás által partnere részére nyújtott nem készpénzes biztosíték értékét növelni, míg a befektetési vállalkozás által partnerétől kapott nem készpénzes biztosíték értékét csökkenteni kell a 4. táblázatnak megfelelően.
(3) Amennyiben pénznembeli eltérés áll fenn az ügylet és a kapott vagy nyújtott biztosíték között, további 8%-os pénznembeli eltérés haircut alkalmazandó.
31. cikkNettósítás
A jelen szakasz alkalmazásában a befektetési vállalkozás a nettósítási megállapodásban szereplő, tökéletesen egyező szerződéseket egyetlen szerződésként veheti számításba, a nettó bevételeknek megfelelő névleges értékkel; nettósíthat nováció alá eső más ügyleteket, amely alapján a befektetési vállalkozás és partnere közötti kötelezettségek egymással szemben automatikusan oly módon kerülnek beszámításra, hogy a nováció jogilag egyetlen nettó összeget határoz meg a korábbi bruttó kötelezettségek helyett, egyéb ügyleteket pedig abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás az illetékes hatóság által előírt módon biztosítja, hogy teljesültek az alábbi feltételek:
a) a partnerrel kötött nettósítási szerződés vagy más olyan megállapodás, amely a benne foglalt összes ügyletre vonatkozóan egyetlen jogi kötelezettséget keletkeztet, amelynek értelmében a partner teljesítésének az alábbi okok miatt bekövetkező elmaradása esetén a befektetési vállalkozás követelése vagy kötelezettsége csak a megállapodásban szereplő egyes ügyletek pozitív, illetve negatív piaci értékeinek nettó összege:
i. nemteljesítés;
ii. csőd;
iii. felszámolás;
iv. hasonló körülmények;
b) a nettósítási szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely valamely partner nemteljesítése esetére lehetővé teszi a nem mulasztó partner számára, hogy csak korlátozott kifizetéseket teljesítsen, illetve hogy egyáltalán ne fizessen a nem teljesítő félnek, még abban az esetben sem, ha a nem teljesítő fél nettó hitelező;
c) a befektetési vállalkozás olyan független, indokolással alátámasztott írásbeli jogi szakvéleményt szerzett be, amely szerint a nettósítási megállapodás jogi úton történő megtámadása esetén a befektetési vállalkozás követelései és kötelezettségei egyenértékűek az a) pontban hivatkozottakkal, az alábbi jogi szabályozások szerint:
– a partner székhelye szerinti állam joga;
– amennyiben a partner külföldi fióktelepe is érintett, a fióktelep székhelye szerinti állam joga;
– a nettósítási megállapodásban szereplő egyedi ügyleteket szabályozó jog; vagy
– a nettósítás érvényesítéséhez szükséges bármely szerződést vagy megállapodást szabályozó jog.
II. szakaszNapi kereskedési forgalom
32. cikkA DTF megállapítása a K-DTF kiszámítása céljából
(1) A K-DTF számítása céljából a DTF a teljes napi kereskedési forgalom értékének mozgóátlaga, az előző 15 naptári hónap minden munkanapjának végén megállapítva, a legutóbbi 3 naptári hónap kizárásával.
A DTF a fennmaradó 12 naptári hónapra megállapított napi értékek átlaga vagy egyszerű számtani közepe.
A K-DTF-et minden év első 14 napján belül ki kell számítani.
(2) A DTF-et az azonnali ügyletek és a származtatott ügyletek eladási abszolút értékeinek és vételi abszolút értékeinek összegeként állapítják meg, az alábbiakkal összhangban:
a) azonnali ügyletek esetében az érték az egyes ügyletek után fizetett vagy kapott összeg.
b) a származtatott ügyletek esetében az ügylet értéke a szerződés összegének elvi értéke.
(3) A DTF nem tartalmazza a kollektív befektetési vállalkozások nevében portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozás által végrehajtott ügyleteket.
A DTF tartalmazza a befektetési vállalkozás által saját nevében saját maga vagy egy ügyfél javára teljesített ügyleteket.
(4) Amennyiben a befektetési vállalkozás kevesebb mint 15 hónapja működik, akkor az üzleti előrejelzéseket használhatja a K-DTF kiszámítására, az alábbi együttes követelmények mellett:
a) a múltbeli adatokat azonnal felhasználják, amint elérhetővé válnak;
b) a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelv 7. cikkének megfelelően benyújtott üzleti előrejelzéseit az illetékes hatóság pozitívan értékelte.
4a. FEJEZET
32a. cikkA környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységeknek kitett eszközök prudenciális kezelése
(1) Az EBH az ERKT-val folytatott konzultációt követően a rendelkezésre álló adatok és a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának megállapításai alapján értékeli, hogy prudenciális szempontból indokolt lenne-e a környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységeknek kitett eszközök – korrigált K faktorok vagy korrigált K faktor együtthatók formájában történő – külön prudenciális kezelése. Az EBH különösen a következőket vizsgálja:
a) az eszközosztályok környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységekkel szembeni kitettségének értékelésére szolgáló módszertani lehetőségek;
b) a környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységeknek kitett eszközök egyedi kockázati profiljai;
c) az eszközök szabályozási változások – például az éghajlatváltozás mérséklése – miatti értékcsökkenéséhez kapcsolódó kockázatok;
d) a környezetvédelmi vagy szociális célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó tevékenységeknek kitett eszközök külön prudenciális kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásai.
(2) Az EBH [két évvel e rendelet hatálybalépése után] jelentést nyújt be megállapításairól a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(3) A (2) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
NEGYEDIK RÉSZ KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT
33. cikkMonitorozási kötelezettség
(1) A befektetési vállalkozásnak a jelen résznek megfelelően figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell koncentrációs kockázatát, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások és határozott belső ellenőrzési mechanizmusok révén.
(2) E rész alkalmazásában a hitelintézetek és befektetési vállalkozások fogalma tartalmaz minden olyan magán- vagy köztulajdonban lévő vállalkozást – beleértve annak fióktelepeit is –, amely, amennyiben az Unióban alapították volna, megfelelne a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás e rendeletben szereplő fogalommeghatározásának, és amelyet olyan harmadik országban engedélyeztek, amely az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz.
34. cikkAdatszolgáltatási követelmények
A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek meg nem felelő befektetési vállalkozásnak az alábbi kockázati szinteket kell legalább éves alapon bejelenteniük az illetékes hatóságoknak:
a) a kereskedési könyvben szereplő kitettségek tekintetében a partnerek nemteljesítéséhez kapcsolódó koncentrációs kockázat szintje, az egyedi partner vonatkozásában és összevont alapon;
b) a koncentrációs kockázat szintje azon hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és más szervezetekkel szemben, amelyek ügyfélpénzt kezelnek;
c) a koncentrációs kockázat szintje azon hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és más szervezetekkel szemben, amelyeknél ügyfelek értékpapírjait helyezték letétbe;
d) a koncentrációs kockázat szintje azon hitelintézetekkel szemben, amelyeknél a vállalkozás saját pénzeszközeit tartja; és
e) a bevételekből származó koncentrációs kockázat szintje.
35. cikkA kitettségérték kiszámítása
(1) A 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek meg nem felelő befektetési vállalkozásnak a jelen rész alkalmazásában az alábbi kitettségeket kell kiszámítania:
a) a kereskedési könyv alapján egyedi ügyfelekkel szemben fennálló kitettség, e kitettséget hozzáadva az ezen egyedi ügyfél által kibocsátott valamennyi pénzügyi instrumentumban fennálló nettó kitettséghez.
A nettó kitettséget oly módon kell kiszámítani, hogy levonják azokat a jegyzési pozíciókat, amelyeket hivatalos megállapodás alapján harmadik fél lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállalt, az alábbi tényezőkkel csökkentve:
5. táblázat
|
0. munkanap: |
100% |
|
|
1. munkanap: |
90% |
|
|
2–3. munkanap: |
75% |
|
|
4. munkanap: |
50% |
|
|
5. munkanap: |
25% |
|
|
5. munkanapon túl: |
0% |
|
A befektetési vállalkozás a szóban forgó piacon felmerülő kockázatok jellegétől függően létrehozza a jegyzési garanciavállalási kitettségeit a kezdeti kötelezettségvállalás időpontja és a következő munkanap között nyomon követő és ellenőrző rendszereket.
b) az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettség, hozzáadva valamennyi, a csoporthoz tartozó egyedi ügyféllel szemben fennálló kitettséget, amelyeket egyetlen kitettségnek kell tekinteni.
(2) Az egyedi ügyfelekkel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettség számításánál a befektetési vállalkozásnak minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a vonatkozó ügyletekben azonosítsa az alapul szolgáló eszközöket és az alapul szolgáló kitettségek partnerét.
36. cikkA koncentrációs kockázat korlátai
(1) Az akár saját javára, akár egy ügyfél nevében saját számlára történő kereskedést folytató befektetési vállalkozás nem vállalhat egyedi ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben olyan kitettséget, amelynek értéke meghaladja szavatolótőkéje 25%-át, kivéve, ha teljesíti a 37. cikkben rögzített bejelentési kötelezettséget és a 38. cikkben rögzített K-CON tőkekövetelményt.
Amennyiben az egyedi ügyfél hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának egy vagy több hitelintézet vagy befektetési vállalkozás is a tagja, ez az érték nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás 11. cikkel összhangban számított szavatolótőkéjének 25%-a, illetve 150 millió EUR közül a nagyobb összeget, feltéve, hogy a valamennyi, egymással kapcsolatban álló nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló összesített kitettség nem haladja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25%-át.
Amennyiben a 150 millió EUR összeg magasabb, mint a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25%-a, a kitettség értéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 100%-át.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott korlátok a következő feltételek teljesülése esetén léphetők túl:
a) a befektetési vállalkozás teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott határérték túllépéséhez kapcsolódóan a 38. cikknek megfelelően megállapított K-CON tőkekövetelményt;
b) ha a túllépés felmerülése óta 10 vagy annál kevesebb nap telt el, az adott egyedi ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek adott csoportjával szemben vállalt, kereskedési könyvben szereplő kitettség nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 500%-át;
c) semmilyen 10 napnál hosszabb ideje fennálló túllépés összesített formában nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 600%-át.
37. cikkBejelentési kötelezettség
(1) A 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértékek átlépésekor a befektetési vállalkozásnak késedelem nélkül jelentenie kell az illetékes hatóságok felé a túllépés összegét és az érintett egyedi ügyfél nevét, valamint adott esetben az egymással kapcsolatban álló érintett ügyfelek csoportjának nevét.
(2) Az illetékes hatóságok korlátozott időszakot írhatnak elő a befektetési vállalkozás számára a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértékeknek való megfelelésre.
Amennyiben a 36. cikk (1) bekezdésében hivatkozott 150 millió EUR összeget kell alkalmazni, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a befektetési vállalkozás szavatolótőkéje 100%-ának megfelelő határérték túllépését.
38. cikk A K-CON számítása
(1) A K-CON számítása céljából a 36. cikk (2) bekezdésében hivatkozott túllépés a szóban forgó egyedi ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben fennálló, a kereskedési könyvben megjelenő kitettség.
(2) Amennyiben a túllépés 10 napnál tovább nem állt fenn, a K-CON tőkekövetelmény az (1) bekezdésben említett követelmények 200%-a.
(3) A túllépés bekövetkezésének időpontjától számított 10 nap elteltével a túllépést besorolják a 6. táblázat 1. oszlopának megfelelő sorába.
(4) A K-CON tőkekövetelmény a túllépés és a 6. táblázat 2. oszlopa megfelelő tényezőjének szorzata.
6. táblázat
|
1. oszlop: Az értékhatárokat meghaladó többletek (a szavatolótőke százaléka alapján) |
2. oszlop: Tényezők |
|
|
40%-ig |
200% |
|
|
40%-tól 60%-ig |
300% |
|
|
60%-tól 80%-ig |
400% |
|
|
80%-tól 100%-ig |
500% |
|
|
100%-tól 250%-ig |
600% |
|
|
250% felett |
900% |
|
(5) A jelen rendelet egységes alkalmazása céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a pénzügyi piacok fejleményeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 54. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen cikkben szereplő K faktor számítási módszerének meghatározása érdekében.
39. cikk A K-CON tőkekövetelmény befektetési vállalkozások általi kikerülését megakadályozó eljárások
(1) A befektetési vállalkozások nem vihetik át ideiglenesen más, akár ugyanazon a csoporton belüli, akár egy másik csoportba tartozó vállalkozáshoz a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket túllépő kitettségeket, illetve nem hozhatnak létre mesterséges ügyleteket a meglévő kitettség 38. cikkben hivatkozott 10 napos időszakon belüli lezárása és új kitettség vállalása érdekében.
(2) A befektetési vállalkozásoknak olyan rendszereket kell üzemeltetniük, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok azonnal jelentést kapjanak minden, az (1) bekezdésben említett hatással járó átvitelről.
40. cikk Mentességek
(1) A következő kitettségek mentesülnek a 38. cikk (1) bekezdésében szereplő követelmények alól:
a) nem a kereskedési könyvből származó kitettségek;
b) a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjéből teljes egészében levont kitettségek;
c) a fizetési szolgáltatások, deviza-, értékpapír-ügyletek és pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének rendes menete során felmerült bizonyos kitettségek;
d) központi kormányzatokkal szembeni követeléseket megtestesítő eszköztételek:
i. központi kormányzatokkal, központi bankokkal, közszektorbeli intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel vagy multilaterális fejlesztési bankokkal szemben fennálló kitettségek, illetve az ilyen intézmények tulajdonát képező vagy általuk garantált kitettségek;
ii. az i. pontban foglaltaktól eltérő központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szemben fennálló, a hitelfelvevő nemzeti pénznemében denominált és adott esetben finanszírozott kitettségek;
iii. az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak regionális kormányzataival és helyi hatóságaival szembeni vagy általuk garantált kitettségek;
e) a központi szerződő felek felé fennálló kitettségek és garanciaalapokhoz tett hozzájárulások.
(2) Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetik a 38. cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól a következő kitettségeket:
a) biztosítékkal fedezett kötvények;
b) az EGT-államok regionális kormányzataival és helyi hatóságaival szembeni vagy általuk garantált kitettségek;
c) kormányzati értékpapírokban tartott likviditási követelmények, feltéve, hogy – az illetékes hatóság megítélése alapján – ezek minősítése befektetési fokozatú;
d) az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 72. pontjában meghatározott elismert tőzsdével szembeni kitettségek.
41. cikkAz árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre alkalmazandó mentességek
(1) A jelen rész rendelkezései nem alkalmazandók az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül a csoporton belüli ügyletek tekintetében:
a) a másik szerződő fél nem pénzügyi partner;
b) mindkét szerződő fél azonos konszolidálásba van bevonva;
c) mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;
d) az ügylet úgy értékelhető, mint amely csökkenti a nem pénzügyi szerződő fél vagy a csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.
(2) A jelen cikk alkalmazásában a szerződő felek akkor tekintendők azonos konszolidációba bevontnak, ha megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:
a) a szerződő felek a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének megfelelően vannak konszolidációba bevonva;
b) a szerződő felek az 1606/2002/EK rendelet 4. cikkének megfelelően vannak konszolidációba bevonva;
c) egy olyan csoport vonatkozásában, amely esetében az anyavállalat székhelye harmadik országban van, a szerződő felek harmadik ország olyan általánosan elfogadott számviteli elveinek megfelelően vannak konszolidációba bevonva, amelyeket az IFRS-szel egyenértékűnek ismertek el az 1569/2007/EK rendelet 3. cikkének megfelelően vagy harmadik ország olyan számviteli standardjainak megfelelően, amelyek használata e rendelet 4. cikke alapján megengedett.
(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott mentesség igénybevételét megelőzően a befektetési vállalkozás köteles értesíteni az illetékes hatóságot.
Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a mentesség alkalmazását, ha az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi feltétel teljesül.
ÖTÖDIK RÉSZ
LIKVIDITÁS
42. cikk Likviditási követelmény
(1) A befektetési vállalkozásnak legalább a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított fix általános költségekre vonatkozó követelmény egyharmadával egyenértékű likvid eszközökkel kell rendelkeznie.
Az első albekezdés alkalmazásában likvid eszközök az alábbiak:
a) az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–13. és 15. cikkében hivatkozott eszközök;
b) a meg nem terhelt készpénz;
ba) rövid lejáratú, meg nem terhelt betétek olyan hitelintézetnél, amely gyors hozzáférést biztosít a befektetési vállalkozásnak a likviditáshoz;
bb) részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök, amelyeknek létezik likvid piacuk a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet 14. cikke értelmében, és ezekre 50%-os haircutot kell alkalmazni;
bc) egyéb pénzügyi eszközök, amelyeknek létezik likvid piacuk a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet 14. cikke értelmében, és ezekre 50%-os haircutot kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozás a kereskedési adósok 30 napon belül esedékes tartozásait, díjakat és jutalékokat is feltüntethet likvid eszközei között, amennyiben e tartozások megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a) legfeljebb az (1) bekezdésben hivatkozott minimum likviditási követelmény egyharmadát teszik ki;
b) nem számíthatók be az illetékes hatóság által az (EU) ----/-- [IFD] irányelv 36. cikke (2) bekezdése k) pontjának megfelelően előírt további vállalkozásspecifikus likviditási követelményekbe;
c) ezekre 50%-os haircutot kell alkalmazni.
43. cikkA likviditási követelmény időszakos csökkentése
(1) A befektetési vállalkozás kivételes körülmények között csökkentheti a tartott likvid eszközök összegét. Ilyen csökkentés esetén a befektetési vállalkozás haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot.
(2) A 42. cikk (1) bekezdésében foglalt likviditási követelménynek való megfelelést az eredeti csökkentéstől számított 30 napon belül helyre kell állítani.
(2a) Az EBH az ESMA-val egyeztetve iránymutatásokat ad ki annak meghatározása céljából, hogy az (1) bekezdés alapján mi minősül kivételes körülménynek.
44. cikkÜgyfélgaranciák
A befektetési vállalkozás az ügyfelek részére nyújtott garanciák összesített összegének 1,6%-ával növeli likvid eszközeinek értékét.
HATODIK RÉSZ
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL
45. cikk Hatály
(1) A 12. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek meg nem felelő befektetési vállalkozás köteles közzétenni a jelen részben meghatározott információkat éves pénzügyi beszámolója közzétételének napján.
(2) A 12. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozás, amely kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat bocsát ki, köteles közzétenni a 46., 48., 49. és 50. cikkben meghatározott információkat éves pénzügyi beszámolója közzétételének napján.
(3) A befektetési vállalkozásnak közzé kell tennie a 47. cikkben és az 51. cikkben meghatározott információkat, amennyiben megfelel az (EU) ----/--[IFD] irányelv 23. cikkében szereplő követelményeknek.
Az (EU) ----/--[IFD] irányelv 23. cikkében szereplő követelményeknek megfelelő befektetési vállalkozásnak az azon üzleti évet követő üzleti évtől kell közzétennie az információt, amelyben az (EU) ----/--[IFD] irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott értékelésre sor került.
(4) A befektetési vállalkozás maga határozhatja meg az (1) és (2) bekezdésben megállapított nyilvánosságra hozatali követelményeknek való eredményes megfelelés céljára alkalmas kommunikációs eszközt és helyet. Valamennyi információt egy kommunikációs eszközön keresztül vagy egy helyen kell nyilvánosságra hozni, amennyiben ez lehetséges. Ha a befektetési vállalkozás több különböző kommunikációs csatornán keresztül azonos vagy hasonló információkat hoz nyilvánosságra, akkor az egyes kommunikációs csatornákon keresztül nyilvánosságra hozott tájékoztatókban hivatkozni kell a többi csatornán keresztül nyilvánosságra hozott hasonló információkra is.
46. cikkKockázatkezelési célkitűzések és szabályok
A befektetési vállalkozásnak a 45. cikkel összhangban minden egyes, a harmadik–ötödik részben szereplő kockázati típus tekintetében nyilvánosságra kell hoznia a kockázatkezelési célkitűzéseit és szabályait, beleértve az adott kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat, illetve a vezető testület által jóváhagyott kockázati nyilatkozatot, amely röviden bemutatja a befektetési vállalkozásnak az általa alkalmazott üzleti stratégiához kapcsolódó általános kockázati profilját.
47. cikk Irányítás
A befektetési vállalkozásnak a következő információkat kell a belső vállalatirányítási rendszerekről nyilvánosságra hoznia a 45. cikkel összhangban:
a) a vezető testület tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száma;
b) információk arra vonatkozóan, hogy van-e a vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási politika, illetve amennyiben igen, az abban meghatározott célkitűzések és vonatkozó célszámok, valamint e célkitűzések és célszámok megvalósulásának a mértéke;
c) információk arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és a kockázatkezelési bizottság eddigi évenkénti üléseinek száma.
48. cikkSzavatolótőke
(1) A befektetési vállalkozásnak a következő információkat kell a szavatolótőkéje vonatkozásában nyilvánosságra hoznia a 45. cikkel összhangban:
a) az elsődleges alapvető tőkeelemek, a kiegészítő alapvető tőkeelemek, a járulékos tőkeelemek, valamint a befektetési vállalkozás szavatolótőkéje tekintetében alkalmazott szűrők és levonások, továbbá a befektetési vállalkozás auditált pénzügyi beszámolójában szereplő mérleg teljes körű egyeztetése;
b) a befektetési vállalkozás által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása;
c) az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra és járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó feltételek teljes körű leírása;
d) az alkalmazott prudenciális szűrők és levonások jellege és összege, valamint a szavatolótőke vonatkozásában le nem vont tételek külön közzététele;
e) a szavatolótőke kiszámítása során e rendelettel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozás, valamint azon instrumentumok, prudenciális szűrők és levonások leírása, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak.
(2) Az EBH az ESMA-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából.
Az EBH [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadására.
49. cikkTőkekövetelmények
A befektetési vállalkozásnak a 45. cikkel összhangban az (EU) ----/--[IFD] irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében és 22. cikkében rögzített követelményeknek való megfelelés tekintetében a következő információkat kell nyilvánosságra hoznia:
a) összefoglaló a befektetési vállalkozás azon módszeréről, amely annak értékelésére szolgál, hogy a belső tőke elégséges-e az aktuális és jövőbeli tevékenységekhez;
b) az illetékes hatóság kérésére a befektetési vállalkozás tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárásának eredménye, amely a kiegészítő szavatolótőke összetételét is tartalmazza az (EU) ----/--[IFD] irányelv 36. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett felügyeleti felülvizsgálati eljárás alapján;
c) a tőkekövetelmények, a 15. cikk alapján a befektetési vállalkozásra alkalmazandó egyes K faktoroknak megfelelően külön kiszámítva, illetve az alkalmazandó K faktorok összege alapján összesített formában;
d) a 13. cikknek megfelelően meghatározott fix általános költségekre vonatkozó követelmény.
50. cikkAz eszközarányos jövedelmezőség nyilvánosságra hozatala
A befektetési vállalkozás éves beszámolójában a 45. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza eszközarányos jövedelmezőségét, amelyet a nettó nyereség és a mérlegfőösszeg hányadosaként állapítanak meg.
51. cikkJavadalmazási politika és gyakorlatok
A befektetési vállalkozások a 45. cikkel összhangban a javadalmazási politikájukkal és gyakorlatukkal kapcsolatban legalább a következő információkat kötelesek nyilvánosságra hozni – a nemek közötti semlegesség szempontjait is beleértve – az alkalmazottak azon kategóriáira vonatkozóan, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára:
a) a javadalmazási rendszer legfontosabb jellemzői, beleértve a változó javadalmazás szintjét és a biztosítására használt kritériumokat, az instrumentumokban történő kifizetésre vonatkozó politikát, a halasztott javadalmazásra vonatkozó politikát és a javadalmazási jogosultságokat is;
b) a javadalmazás rögzített és változó összetevője közötti, az (EU) ----/--[IFD] irányelv 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott arányok;
c) a javadalmazás összesített mennyiségi adatai, a felső vezetésre és azon alkalmazottakra lebontva, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, az alábbiak megjelölésével:
i. az adott üzleti évben biztosított javadalmazás összege, fix (a rögzített összetevők leírásával) és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma;
ii. a változó javadalmazás összege és formája a következő bontásban: készpénz, részvények, részvényekhez kapcsolt eszközök és egyéb javadalmazási formák, külön az előre fizetett és a halasztott rész;
iii. a korábbi teljesítési időszakok után biztosított halasztott javadalmazás összege, az adott üzleti évben juttatandó összegre és a következő üzleti években juttatandó összegre bontva:
a) az adott üzleti évben juttatandó halasztott javadalmazás összege, valamint a teljesítménynek megfelelő kiigazításokkal csökkentett összege;
b) az adott üzleti évben garantált változó javadalmazások összege és ezek kedvezményezettjeinek száma;
c) a korábbi időszakokban megítélt végkielégítések, amelyeket az adott üzleti évben fizettek ki;
d) az adott üzleti év során megítélt végkielégítések, az előre fizetett részre és a halasztott részre lebontva, e kifizetések kedvezményezettjeinek száma, és az egy fő részére megítélt legmagasabb összeg;
▌ ▌ f) arra vonatkozó információ, hogy a befektetési vállalkozásra vonatkozik-e az (EU) ----/--[IFD] irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérés.
Az f) pont alkalmazásában az ilyen eltérésben részesülő befektetési vállalkozásnak meg kell jelölnie, hogy az eltérést az (EU) ----/--[IFD] irányelv 30. cikke (4) bekezdésének a) vagy b) pontja, vagy mindkét pont alapján biztosították. Azt is fel kell tüntetniük, hogy melyik javadalmazási elv tekintetében alkalmazzák az eltérés(eke)t, hogy hány alkalmazottra vonatkozik(nak) az eltérés(ek), illetve, hogy ezek összesen mekkora javadalmazásban részesülnek, rögzített és változó javadalmazásra bontva.
E cikk nem sérti az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt rendelkezéseket.
51a. cikkBefektetési politika
(1) A befektetési vállalkozások a 45. cikkel összhangban a következő információkat kötelesek nyilvánosságra hozni befektetési politikájukkal kapcsolatban:
a) a részesedési arány minden olyan közvetlen és közvetett részesedés esetében, ahol a tényleges tulajdonlás meghaladja a szavazati jogot biztosító, bármilyen osztályú értékpapírok 5%-át, tagállamonkénti és ágazatonkénti bontásban;
b) a részvényesek közgyűlésén tanúsított általános szavazási magatartás, különösen az a) pont szerint tulajdonolt gazdálkodó egységek igazgatósága által előterjesztett javaslatok jóváhagyásának százalékos aránya;
c) a részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevétele;
d) az a) pont szerint tulajdonolt gazdálkodó egységekkel kapcsolatos szavazási iránymutatások.
A b) pontban említett nyilvánosságra hozatali követelmény nem alkalmazható abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem kap felhatalmazást valamennyi, általa a részvényesek közgyűlésén képviselt részvényestől a velük létrejött szerződéses megállapodásban, hogy a nevükben szavazzon, kivéve, ha a részvényesek az ülés napirendjének kézhezvétele után a szavazásra szóló kifejezett megbízást adnak.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az (EU) ----/--[IFD] irányelv 30. cikke (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő befektetési vállalkozásokra.
(3) Az EBH az ESMA-val egyeztetve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal formanyomtatványainak meghatározása céljából. Az e rendelet és az (EU) 2017/828 irányelv alkalmazása közötti ellentétek elkerülése érdekében az EBH az említett technikai standardok kidolgozása során figyelembe veszi ezen irányelv 3g. cikkét.
Az EBH [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadására.
51b. cikkKörnyezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású kockázatok
Az (EU) ----/--[IFD] irányelv 30. cikke (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak meg nem felelő befektetési vállalkozások [e rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével]-tól/-től kötelesek nyilvánosságra hozni a környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású kockázatokkal, fizikai kockázatokkal és átmeneti kockázatokkal kapcsolatos információkat, amint azt az (EU) ----/--[IFD] irányelv (új) 32a. cikkében és a 2013/36/EU irányelv 98. cikkének (7c) bekezdésében említett jelentés meghatározza.
Az első albekezdés szerinti információkat az első évben egyszer, a második évben és azt követően pedig félévente kell nyilvánosságra hozni.
HETEDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ADATSZOLGÁLTATÁSA
52. cikkAdatszolgáltatási követelmények
(1) A befektetési vállalkozás éves adatszolgáltatást nyújt be az illetékes hatóságok részére, amely tartalmazza valamennyi alábbi információt:
a) a szavatoló tőke szintje és összetétele;
b) tőkekövetelmények;
c) a tőkekövetelmények számítása;
d) a tevékenység mértéke a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, beleértve a mérleget és a befektetési szolgáltatások szerint lebontott bevételt, valamint a vonatkozó K faktort;
e) a koncentrációs kockázat;
f) a likviditási követelmények.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozás nem köteles bejelenteni az e) és f) pontban megjelölt információkat.
(2a) Az illetékes hatóság kérésére a befektetési vállalkozás köteles bejelenteni e hatóság részére vezető testülete vagy felső vezetése minden tagjának teljes javadalmazását.
(3) Az EBH az ESMA-val egyeztetve olyan végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges formátumok, adatszolgáltatási időpontok, fogalom-meghatározások és IT-megoldások meghatározása céljából, amelyek figyelembe veszik a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelő befektetési vállalkozás által szolgáltatott információk részletességének eltérését.
Az EBH [e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül] kidolgozza az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat.
A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
53. cikkAdatszolgáltatási követelmények az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett tevékenységeket folytató befektetési vállalkozások vonatkozásában
(1) A 12. cikk (1) bekezdésének meg nem felelő, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett bármely tevékenységet folytató befektetési vállalkozás havi rendszerességgel vizsgálja összesített eszközeinek méretét, és negyedévente bejelenti ezt az adatot az illetékes hatóságnak és az EBH-nak.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésében hivatkozott befektetési vállalkozás egy olyan csoport része, amelyben egy vagy több másik vállalkozás is az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett bármely tevékenységet folytató befektetési vállalkozás, az ilyen befektetési vállalkozások havi rendszerességgel vizsgálják összesített eszközeik méretét, és erről tájékoztatják egymást. E befektetési vállalkozások ezt követően negyedévente bejelentik összesített eszközeiket a releváns illetékes hatóságoknak és az EBH-nak.
(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott befektetési vállalkozások havi összesített eszközeinek tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga eléri az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában megállapított küszöbértékek bármelyikét, az EBH értesíti e befektetési vállalkozásokat és a 2013/36/EU irányelv [8a]. cikke alapján engedély adására jogosult hatóságokat.
(4) Az EBH az ESMA-val egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott, az illetékes hatóságok részére való információszolgáltatási kötelezettség részletes meghatározása érdekében, abból a célból, hogy lehetővé tegyék a 2013/36/EU irányelv [8a]. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított küszöbértékek hatékony monitorozását.
Az EBH az említett technikai standardtervezeteket [2019. január 1-jéig] benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
NYOLCADIK RÉSZ
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK
54. cikkA felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 15. cikk (5) bekezdésében és a 38. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a jelen rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 4. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.
55. cikkVégrehajtási jogi aktusok
A 48. cikk (2) bekezdésében előírt nyilvánosságra hozatali formanyomtatványok, illetve az 52. cikk (2) bekezdése alapján alkalmazandó formátumok, adatszolgáltatási időpontok, fogalom-meghatározások és informatikai megoldások meghatározását az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusként kell elfogadni.
56. cikkBizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 2004/10/EK bizottsági határozattal[15] létrehozott európai bankbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
KILENCEDIK RÉSZÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK, FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK
I. CÍMÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
57. cikkÁtmeneti rendelkezések
(1) A 42–44. és 45–51. cikket az árutőzsdei kereskedőkre és a kibocsátásiegység-kereskedőkre [a jelen rendelet alkalmazásának napjától számított öt év] elteltével lehet alkalmazni.
(2) A befektetési vállalkozások az 575/2013/EU rendelet harmadik részének IV. címében meghatározott követelményeket e rendelet alkalmazásának napjától vagy – amennyiben ez korábbi – [az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 1. cikke 84. pontjának megfelelően az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. és 1b. fejezete] szerint a 22. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendelkezések alkalmazásának napjától számított öt évig alkalmazzák.
(3) A 11. cikktől eltérve, a befektetési vállalkozások [e rendelet alkalmazásának napja]-tól/-től számított öt évig a következőkre korlátozhatják tőkekövetelményüket:
a) az 575/2013/EU rendelet harmadik része I. címének 1. fejezete szerinti releváns tőkekövetelmény kétszerese, amennyiben továbbra is az említett rendelet hatálya alá tartoznak;
b) az e rendelet 13. cikkében meghatározott, alkalmazandó fix általános költségekre vonatkozó követelmény kétszerese, amennyiben a befektetési vállalkozás [e rendelet alkalmazásának időpontja]-án/-én vagy azt megelőzően nem létezett;
c) az [e rendelet alkalmazásának időpontja]-án/-én a 2013/36/EU irányelv IV. címében meghatározott, alkalmazandó indulótőke-követelmény kétszerese, amennyiben a vállalkozásra eddig az időpontig csak indulótőke-követelmény vonatkozott.
58. cikkEltérés az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában említett vállalkozások esetében
Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában szereplő feltételeknek megfelelő befektetési vállalkozásra, amely a 2013/36/EU irányelv 8. cikkének megfelelően még nem kapott hitelintézeti engedélyt, továbbra is az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. CÍMADATSZOLGÁLTATÁS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT
59. cikk Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
(1) [Az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő három év elteltével] a Bizottság felülvizsgálatot végez és jelentést, illetve adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be ezekkel kapcsolatban:
a) a 12. cikknek megfelelően ahhoz szükséges feltételek, hogy a befektetési vállalkozás kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősüljön;
b) a K faktorok mérését szolgáló, a harmadik rész II. címében és a 38. cikkben meghatározott módszerek;
c) a 15. cikk (2) bekezdésében szereplő együtthatók;
d) a 42–44. cikkben szereplő rendelkezések;
e) a harmadik rész II. címe 4. fejezetének 1. szakaszában szereplő rendelkezések;
f) a harmadik rész árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre történő alkalmazása;
fa) a „hitelintézet” 575/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásának az e rendelet 60. cikke 2 bekezdésének a) pontjából adódó módosítása és az esetleges nem kívánt negatív következmények;
fb) a 600/2014/EU rendelet 46. és 47. cikkében meghatározott rendelkezések és azok összhangja a pénzügyi szolgáltatások egyenértékűségére vonatkozó következetes kerettel;
fc) az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek;
fd) a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálata során használt standardok befektetési vállalkozásokra történő alkalmazása;
fe) a 32. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett származtatott ügylet értékének mérési módszere, valamint egy alternatív mérőszám és/vagy kalibrálás bevezetésének indokoltsága;
ff) annak indokoltsága, hogy nem alkalmaznak korlátozásokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozásokra;
fg) a befektetési vállalkozások által a pénzügyi stabilitásra jelentett sajátos kockázatok kezelésére szolgáló makroprudenciális eszközök kidolgozásának szükségessége.
(2) [Az e rendelet alkalmazásának időpontját követő három év elteltével]-ig a Bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos átfogó jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé▌.
III. CÍMMÓDOSÍTÁSOK
60. cikkAz 575/2013/EU rendelet módosításai
Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1) A címből az „és befektetési vállalkozásokra” kifejezést el kell hagyni.
(2) A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. »hitelintézet«: olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége az alábbiak bármelyikéből áll:
a) a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt;
b) a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végzi, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül, és a vállalkozás nem árutőzsdei kereskedő, kibocsátásiegység-kereskedő, kollektív befektetési vállalkozás vagy biztosító:
i. a vállalkozás eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, vagy
ii. a vállalkozás eszközeinek összértéke nem haladja meg a 30 milliárd EUR-t, és a vállalkozás olyan csoport tagja, amely esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző és 30 milliárd EUR-t nem meghaladó összértékű eszközökkel rendelkező valamennyi vállalkozás eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, vagy
iii. a vállalkozás eszközeinek összértéke nem haladja meg a 30 milliárd EUR-t, és a vállalkozás olyan csoport tagja, amely esetében a csoporthoz tartozó, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában említett bármely tevékenységet végző valamennyi vállalkozás eszközeinek összértéke meghaladja a 30 milliárd EUR-t, amennyiben a 2013/36/EU irányelv 8a. cikke értelmében az engedélyezésért felelős felügyeleti hatóságok, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóság a felügyeleti kollégiummal egyetértésben úgy dönt a szabályok esetleges kijátszásának elkerülése és az Unió pénzügyi stabilitására jelentett esetleges kockázatok csökkentése érdekében;”;
Az ii. és iii. pont alkalmazásában, amennyiben a vállalkozás egy harmadik országbeli csoport tagja, akkor a harmadik országbeli csoport Unióban engedélyezett minden egyes fióktelepének összes eszközét be kell számítani a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás eszközeinek összértékébe.
E cikk alkalmazásában minden küszöbértéket a legmagasabb szinten összevonva számítanak ki.
b) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
„2. »befektetési vállalkozás«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott jogalany, amelyet az említett irányelv szerint engedélyeztek, kivéve a hitelintézeteket;”;
c) a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:
3. »intézmény«: a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerint engedélyezett hitelintézet vagy a 2013/36/EU irányelv 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozás;”;
d) a 4. pontot el kell hagyni;
e) a 26. pont helyébe a következő szöveg lép:
„26. »pénzügyi vállalkozás«: olyan, intézménytől eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, ideértve a befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi holdingtársaságokat, a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat, a befektetési holdingtársaságokat, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti pénzforgalmi intézményeket és a vagyonkezelő társaságokat; nem tartoznak azonban ide a biztosítói holdingtársaságok és a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott, vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok;”;
f) az 51. pont helyébe a következő szöveg lép:
„51. »indulótőke«: a szavatolótőkének a 2013/36/EU irányelv 12. cikkében meghatározott összege és típusai;”;
g) a bekezdés a következő 145. ponttal egészül ki:
„145. »árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők«: olyan vállalkozások, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9. és 10. pontjában meghatározott származtatott áruügyletekhez vagy származtatott áruügyletekre vonatkozó szerződésekhez, 4. pontjában meghatározott kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletekhez vagy 11. pontjában meghatározott kibocsátási egységekhez kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll;”.
(3) A 6. cikk a következőképpen módosul:
a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A hitelintézeteknek egyedi alapon meg kell felelniük a hatodik és hetedik részben megállapított követelményeknek.”;
b) az (5) bekezdést el kell hagyni.
(4) Az I. rész II. címének prudenciális konszolidációról szóló 2. fejezetébe egy új 10a. cikk kerül beillesztésre:
„E fejezet alkalmazásában a tagállambeli pénzügyi holdingtársaság anyavállalatok és az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatok körébe tartoznak a befektetési vállalkozások is, amennyiben e befektetési vállalkozások egy intézmény anyavállalatai.”.
(5) A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az EU-szintű anyaintézményeknek, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat által ellenőrzött intézményeknek és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat által ellenőrzött intézményeknek az adott anyaintézményre, pénzügyi holdingtársaságra vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságra nézve összevont alapon kell teljesíteniük a hatodik részben meghatározott követelményeket, ha a csoport egy vagy több olyan hitelintézetet vagy befektetési vállalkozást foglal magában, amely engedéllyel rendelkezik a 2004/39/EK irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások és tevékenységek nyújtására.”.
(6) A 15. cikket el kell hagyni.
(7) A 16. cikket el kell hagyni.
(8) A 17. cikket el kell hagyni.
(9) A 81. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a leányvállalat a következők egyike:
i. egy intézmény;
ii. egy vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében ezen rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;
iii. egy befektetési vállalkozás;”.
(10) A 82. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a leányvállalat a következők egyike:
i. egy intézmény;
ii. egy vállalkozás, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében ezen rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményei alá tartozik;
iii. egy befektetési vállalkozás;”.
(11) A 93. cikk a következőképpen módosul:
a) az (3) bekezdést el kell hagyni;
b) a (4), (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó intézmény ellenőrzését átveszi egy, az intézmény felett korábban ellenőrzést gyakorló személytől különböző természetes vagy jogi személy, az adott intézmény szavatolótőkéje összegének el kell érnie az induló tőke előírt összegét.
(5) Ha a (2) bekezdésben említett kategóriába tartozó két vagy több intézmény egyesül, az egyesülés révén létrejövő intézmény szavatolótőkéjének összege mindaddig nem csökkenhet az egyesült intézményeknek az egyesülés időpontjában meglévő teljes szavatolótőkéjének összege alá, amíg az az induló tőke előírt összegét el nem érte.
(6) Amennyiben az illetékes hatóságok egy intézmény fizetőképességének biztosításához szükségesnek tartják az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítését, a (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem alkalmazandók.”.
(12) A harmadik rész I. címe 1. fejezetének 2. szakaszát el kell hagyni [az (EU) ____/____IFR rendelet alkalmazásának napjától számított 5 év elteltével].
(12a) A 119. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Az illetékes hatóságok által engedélyezett és felügyelt, valamint szigorúságuk tekintetében az intézményekre alkalmazandókhoz hasonló prudenciális követelmények alá tartozó pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségeket intézményekkel szembeni kitettségekként kell kezelni. E bekezdés alkalmazásában az (EU) ----/--- [IFR] rendeletben meghatározott prudenciális követelményeket a szigorúságuk tekintetében az intézményekre alkalmazandó követelményekhez hasonlónak kell tekinteni.”
(13) A 197. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) intézmények és befektetési vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek egy külső hitelminősítő intézet által adott olyan hitelminősítéssel rendelkeznek, amelyet az EBH legalább a 3. hitelminőségi besorolásnak megfelelőként határozott meg az intézményekkel szembeni kitettségek kockázati súlyozásának a 2. fejezetben meghatározott szabályai szerint;”.
(14) A 202. cikkben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:
„Az intézmény előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismert nyújtójaként kezelhet intézményeket, befektetési vállalkozásokat, biztosítókat és viszontbiztosítókat, valamint exporthitel-ügynökségeket, amelyek jogosultak a 153. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:”.
(15) A 388. cikket el kell hagyni.
(16) A 456. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontját el kell hagyni.
(17) A 493. cikkben a (2) bekezdést el kell hagyni.
(18) A 498. cikket el kell hagyni.
(19) Az 508. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.
61. cikk
A 600/2014/EU rendelet módosításai
A 600/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
(-1) A III. cím címe helyébe a következő szöveg lép:
„ÁTLÁTHATÓSÁG A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ÉS A TŐZSDÉN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS ÁRLÉPÉSKÖZ-RENDSZER A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK SZÁMÁRA”
(-1a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„17a. cikkÁrlépésközök
A rendszeres internalizálók jegyzéseinek, az e jegyzésekkel kapcsolatos árjavításoknak és a teljesítési áraknak meg kell felelniük a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének megfelelően meghatározott árlépésközöknek.”
(-1b) A 40. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Előfordulhat, hogy az ESMA a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez, és azt közvetlenül lehet alkalmazni a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti alapkezelő társaságra és a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alternatívbefektetésialap-kezelőre.”
(-1c) A 42. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Előfordulhat, hogy az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez, és azt közvetlenül lehet alkalmazni a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti alapkezelő társaságra és a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alternatívbefektetésialap-kezelőre.”
(1) A 46. cikk a következőképpen módosul:
-a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Harmadik országbeli vállalkozás jogosult szerződő felek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára fióktelep létrehozása nélkül csak akkor biztosíthat az egész Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy végezhet bármilyen kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának (1), (2), (4), (5), (7), (8) vagy (9) pontjában felsorolt befektetési tevékenységeket, ha saját maga be van jegyezve a harmadik országbeli vállalkozásokról az ESMA által, a 47. cikknek megfelelően vezetett nyilvántartásba.”
a) a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a vállalkozás kialakította a (6a) bekezdésben meghatározott információk bejelentéséhez szükséges mechanizmusokat és eljárásokat.”;
b) a cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az e cikknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozások éves alapon tájékoztatják az ESMA-t a következőkről:
a) az általuk az Unióban nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek mértéke és hatóköre;
b) az a) pontban említett szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó eszközök forgalma és összértéke;
c) alkalmaznak-e befektetővédelmi mechanizmusokat, és ezek részletes leírása;
d) az a) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek végzése során a vállalkozás által alkalmazott kockázatkezelési politika és eljárások.”;
c) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Az ESMA az EBH-val konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania a (4) bekezdés szerinti bejegyzés iránti kérelmében, és milyen információkról kell tájékoztatást adnia a (6a) bekezdésnek megfelelően.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [dátum beillesztendő]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;
d) a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározására, hogy milyen formátumban kell benyújtani a (4) bekezdés szerinti bejegyzés iránti kérelmet és a (6a) bekezdés szerinti tájékoztatást.
Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [dátum beillesztendő]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően történő elfogadására.”.
(2) A 47. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság az 50. cikkben említett ▌eljárásnak megfelelően határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az ország jogi és felügyeleti megoldásai biztosítják a következők mindegyikét:
a) hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások megfelelnek azoknak a jogilag kötelező prudenciális, szervezeti, belső ellenőrzési és üzletviteli előírásoknak, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, a 2013/36/EU irányelvben, az 575/2013/EU rendeletben, az (EU) ----/-- [IFD] irányelvben, az (EU)----/--- [IFR] rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben, valamint az e rendeletek és irányelvek alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekével;
b) hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak, amely biztosítja az alkalmazandó, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti, belső ellenőrzési és üzletviteli előírásoknak való megfelelést; valamint
c) hogy az adott harmadik ország jogi keretrendszere egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít a harmadik ország jogi rendszerének megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások számára.
Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozásoknak az Unióban az első albekezdésben említett határozat elfogadását követően nyújtott szolgáltatásai vagy végzett tevékenységei feltehetően rendszerszinten jelentősek lesznek az Unió szempontjából, az első albekezdésben említett, jogilag kötelező prudenciális, szervezeti, belső ellenőrzési és üzletviteli előírások csak részletes és granuláris értékelést követően tekinthetők egyenértékűnek az ebben az albekezdésben említett jogi aktusokban meghatározott követelményekkel. Ezen értékelés céljából a Bizottság az érintett harmadik ország és az Unió közötti felügyeleti konvergenciát is értékeli és figyelembe veszi.
Az első albekezdésben említett határozat elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy a harmadik ország adóigazgatási szempontból a vonatkozó uniós szakpolitika szerint nem együttműködő országnak vagy területnek vagy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül-e.”;
b) a (2) bekezdésben a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) a felügyeleti tevékenységek – ideértve a vizsgálatokat és a helyszíni szemléket is – összehangolásával kapcsolatos eljárásokat.”;
ba) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tisztázására, amelyeket a szolgáltatások nyújtása vagy tevékenységek végzése során teljesíteni kell ahhoz, hogy valószínűleg rendszerszintű jelentőségűnek tekintsék azokat az Unió számára.”
bb) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Amennyiben a Bizottság az 50. cikkben említett ▌eljárásnak megfelelően határozatot fogad el egy harmadik országgal kapcsolatban, miszerint e harmadik ország tekintetében visszavonja az e cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatát, a harmadik ország a továbbiakban nem gyakorolhatja a 46. cikk (1) bekezdése szerinti jogokat.”
c) a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Annak ellenőrzése érdekében, hogy az egyenértékűségi határozatok alapját képező feltételeket továbbra is betartják-e, az ESMA nyomon követi a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változásokat, a végrehajtási gyakorlatokat és más releváns piaci fejleményeket azokban a harmadik országokban, amelyek tekintetében a Bizottság az (1) bekezdés alkalmazásában egyenértékűségi határozatot fogadott el. Következtetéseiről az ESMA évente ▌ jelentésben számol be a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
ca) a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Bizottság évente az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja a megadott, felfüggesztett vagy visszavont egyenértékűségi határozatok listáját, az ezeket a határozatokat alátámasztó indokok magyarázatával együtt.”
62. cikkAz 1093/2010/EU rendelet módosításai
Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1) A 4. cikk (2) bekezdése a következő v. ponttal egészül ki:
„v. az (EU) ----/---- [IFR] rendelet és az (EU) ----/-- [IFD] irányelv tekintetében az (EU) ----/-- [IFD] irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságok.’’.
TIZEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. cikkHatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet [a hatálybalépéstől számított 18 hónap]-tól alkalmazandó.
(2a) A (2) bekezdés ellenére a 61. cikk (1) bekezdésének (-1) pontját [e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele után 20 nappal] kell alkalmazni.
(3) A befektetési vállalkozások prudenciális követelményei vonatkozásában az 575/2013/EU rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
- [1] HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [2] HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [3] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [4] HL C […]., […], […]o.
- [5] HL C […]., […], […]o.
- [6] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
- [7] Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
- [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).
- [9] A Bizottság (EU) 2015/488 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. szeptember 4.) a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a vállalkozások fix általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményei tekintetében történő módosításáról (HL L 78., 2015.3.24., 1. o.).
- [10] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.
- [11] A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.)
- [12] Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)
- [13] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
- [14] Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)
- [15] A Bizottság 2004/10/EK határozata (2003. november 5.) az európai bankbizottság létrehozásáról (HL L 3., 2004.1.7., 36. o.).
- [16] Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
|
Cím |
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
20.12.2017 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 18.1.2018 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 18.1.2018 |
BUDG 18.1.2018 |
ITRE 18.1.2018 |
JURI 18.1.2018 |
|
|
|
AFCO 18.1.2018 |
|
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
DEVE 31.1.2018 |
BUDG 24.1.2018 |
ITRE 23.1.2018 |
JURI 24.1.2018 |
|
|
|
AFCO 26.2.2018 |
|
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Markus Ferber 23.1.2018 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
16.5.2018 |
19.6.2018 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
24.9.2018 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
33 8 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Pervenche Berès, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Barbara Kappel, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Steven Woolfe, Marco Zanni, Esther de Lange |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Doru-Claudian Frunzulică, Ramón Jáuregui Atondo, Jeppe Kofod, Marcus Pretzell, Romana Tomc, Lieve Wierinck, Roberts Zīle, Sophia in ‘t Veld |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Julia Pitera, Sabine Verheyen |
||||
|
Benyújtás dátuma |
27.9.2018 |
||||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
|
33 |
+ |
|
|
ALDE |
Sophia in 't Veld, Lieve Wierinck |
|
|
ECR |
Sander Loones, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Roberts Zīle |
|
|
ENF |
Barbara Kappel |
|
|
PPE |
Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Werner Langen, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Julia Pitera, Anne Sander, Romana Tomc, Tom Vandenkendelaere, Sabine Verheyen, Esther de Lange |
|
|
S&D |
Pervenche Berès, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Doru-Claudian Frunzulică, Roberto Gualtieri, Ramón Jáuregui Atondo, Jeppe Kofod, Olle Ludvigsson, Pedro Silva Pereira |
|
|
Verts/ALE |
Sven Giegold, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun |
|
|
8 |
- |
|
|
EFDD |
Bernard Monot, Marco Valli |
|
|
ENF |
Marcus Pretzell, Marco Zanni |
|
|
GUE/NGL |
Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas |
|
|
NI |
Steven Woolfe |
|
|
0 |
0 |
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
c