Eljárás : 2018/2144(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0339/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0339/2018

Viták :

PV 28/11/2018 - 27
CRE 28/11/2018 - 27

Szavazatok :

PV 29/11/2018 - 8.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0482

JELENTÉS     
PDF 485kWORD 64k
17.10.2018
PE 623.854v03-00 A8-0339/2018

a Bizottság Montenegróról szóló, 2018. évi jelentéséről

(2018/2144(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Charles Tannock

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Montenegróról szóló, 2018. évi jelentéséről

(2018/2144(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU–Montenegró társulási és stabilizációs megállapodásra, amely 2010. május 1-je óta van hatályban,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Tanács 2018. június 25-i kilencedik ülésére,

–  tekintettel Montenegró 2017. június 5-i belépésére a NATO-ba,

–  tekintettel a Montenegró és Koszovó közötti határkijelölési megállapodás Montenegró és Koszovó parlamentjei általi ratifikálására,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „2018. évi jelentés Montenegróról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0150),

–  tekintettel a 2018–2020 közötti montenegrói gazdasági reformprogram 2018. április 17-i bizottsági értékelésére (SWD(2018)0131) és az EU és a Nyugat-Balkán közötti gazdasági és pénzügyi párbeszédről szóló 2018. május 25-i közös tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziójától (EBESZ/ODIHR) érkező jelentésekre és az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttségének nyilatkozatára a 2018. április 15-i választásokkal kapcsolatban,

–  tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2018. július 16-17-én Podgoricában tartott 15. ülésén elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

  tekintettel a Bizottság, a Világbank és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által a nyugat-balkáni marginalizált helyzetű romákról készített 2017. évi felmérés eredményére,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án kezdődött berlini folyamatra,

–  tekintettel a Montenegróról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0339/2018),

A.  mivel minden bővítési országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

B.  mivel Montenegró jelenleg a leginkább előrehaladott a tárgyalásokban, abból adódóan, hogy az uniós vívmányok 35 fejezete közül 31-et már megnyitottak, és három fejezet esetében ideiglenesen lezárták a tárgyalásokat;

C.  mivel a belső politikai erők és a szomszédos országok közötti, reformokról szóló konstruktív párbeszéd alapvető fontosságú az uniós csatlakozási tárgyalások során történő további előrelépéshez;

D.  mivel Montenegró továbbra is elkötelezett a működőképes piacgazdaság megteremtése iránt, és folyamatosan dolgozik a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésén;

E.  mivel Montenegró az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében előcsatlakozási támogatásban részesül;

F.  mivel Montenegrónak tovább kell növelnie többek között a parlamenti, jogalkotói, valamint felügyeleti kapacitását, az intézmények átláthatóságát, erősítenie kell a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását, a háborús bűncselekmények belföldi kezelését, a választási folyamat integritását, a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés és az informális gazdaság elleni küzdelmet;

1.  üdvözli Montenegró folytatódó részvételét az uniós integrációs folyamatban és az ország által általánosságban elért jó haladást, amely e stratégiai döntés széles körű támogatottságán alapul;

2.  hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtása és alkalmazása továbbra is a sikeres integrációs folyamat egyik kulcsfontosságú mutatója; felhívja Montenegrót, hogy javítsa az új jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését, valamint szorgalmazza a 23. és 24. tárgyalási fejezetre vonatkozó időközi referenciakövetelmények időben történő végrehajtását;

3.  üdvözli a Bizottság nyugat-balkáni stratégiáról szóló 2018. február 6-i közleményében foglalt értékelést, amely szerint erős politikai akarattal, valós és tartós reformok megvalósításával és a szomszédos országokkal való viták végleges megoldásával Montenegró 2025-re akár készen állhat a csatlakozásra;

4.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben gondoskodjanak elegendő forrásról Montenegró Európai Unióhoz való lehetséges csatlakozásának biztosítására a nyugat-balkáni stratégiában felvázoltak szerint;

Demokratizálódás

5.  emlékeztet minden politikai pártot, hogy a konstruktív politikai szerepvállaláshoz teljes mértékben működőképes parlament szükséges, amelyben minden politikus felelősséget vállal a szavazóiért a helye elfoglalásakor; üdvözli, hogy az elhúzódó parlamenti bojkott után a legtöbb ellenzéki párt visszatért a parlamentbe; sürgeti az összes többi parlamenti pártot, hogy a lehető leghamarabb térjenek vissza a parlamentbe, és tegyenek összehangoltabb erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a parlament rendelkezzen a törvényhozói és felügyeleti szerepének maradéktalan betöltéséhez szükséges eszközökkel;

6.  szorgalmazza a nők és a kisebbségek, különösen a romák(1) közéleti és politikai részvételére vonatkozó jogszabályok végrehajtását, ezen belül annak lehetővé tételét, hogy a kisebbségekhez tartozó nők érdemi módon részt vehessenek a döntéshozatalban, és pozíciókat foglalhassanak el a közigazgatásban és a közintézményekben;

7.  felhívja Montenegró politikai vezetését, hogy a jogállamiság, a tömegtájékoztatás szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés és az azzal járó erőszak problémáinak leküzdése révén összpontosítson a fennmaradó kihívásokra, és kezelje prioritásként ezeket a kérdéseket;

8.  megjegyzi, hogy a 2018 áprilisában megrendezett elnökválasztás során az alapvető szabadságjogokat tiszteletben tartották; felhívja a kormányt, hogy működjön együtt az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy átfogó módon orvosolja az EBESZ/ODIHR által azonosított hiányosságokat, és a folyamatban lévő nemzeti jogszabályok elfogadása révén teljes körűen hajtsa végre a választási megfigyelő küldöttség kiemelt ajánlásait, és a választási folyamat iránti közbizalom javítása érdekében erősítse meg a választási adminisztráció átláthatóságát és szakszerűségét; kéri, hogy a helyi választásokat tartsák meg egyidejűleg az egész országban, és javítsák a választások minőségét és átláthatóságát; sürgeti a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságára vonatkozó rendelkezések megerősítését;

9.  kéri az állítólagos választási szabálytalanságok teljes kivizsgálását; továbbra is kitart amellett, hogy tegyék meg a kompromittáló hangfelvételek miatt 2012-ben kirobbant botrány kezeléséhez szükséges lépéseket; felszólítja a korrupcióellenes ügynökséget, hogy fokozza az állami forrásokkal való és a politikai pártok érdekét szolgáló lehetséges visszaélések nyomon követését;

10.  aggodalmát fejezi ki a montenegrói parlament azon határozata miatt, hogy Vanja Ćalović Markovićot menesztik a korrupcióellenes ügynökség tanácsából; teljes átláthatóságot szorgalmaz az ügy kezelése során;

Jogállamiság

11.  rámutat arra, hogy az ellenőrző hatóság, a korrupcióellenes ügynökség, a közbeszerzéseket ellenőrző bizottság, a versenyhivatal és az állami támogatásokért felelős hatóság központi szerepet játszanak a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben; üdvözli az említett intézmények kapacitásának és függetlenségének javítására irányuló folyamatban lévő reformokat, de rámutat, hogy szükség van a hatékonyság javítására, jobb eredményekre, a korrupció megelőzésének megfelelő szankciók révén történő ösztönzésére és a teljes függetlenségük elérését akadályozó fennmaradó korlátok felszámolására;

12.  tudomásul veszi a korrupcióellenes ügynökség kampányfinanszírozások vizsgálatával kapcsolatos kapacitásainak megerősítése terén elért eredményeket; hangsúlyozza a korrupcióellenes ügynökség iránti bizalom növelésének és jó hírneve erősítésének szükségességét, amit úgy lehet elérni, hogy markánsabban el kell határolni az ügynökség tevékenységét a politikai befolyástól;

13.  üdvözli a közigazgatás átláthatóbbá tételére és az információmegosztás javítására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor polgárbarátabb, professzionálisabb és politikától mentesebb közigazgatás létrehozására buzdít; méltatja az ombudsman hatékonyabb munkáját; kéri a szabályozási hatásvizsgálatok javítását, átfogó jelentések készítését az ellenőrzésekről és inkluzív, nyilvános konzultációk lefolytatását a jogszabályjavaslatokról; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés és az információkhoz való nyílt hozzáférés fontosságát a korrupció elleni eredményes küzdelem érdekében, és ösztönzi a 2017 májusában végrehajtott jogalkotási reform felülvizsgálatát; javasolja az erőforrások és az emberi tőke optimalizálását a közigazgatásban;

14.  üdvözli Montenegró jelentős eredményeit az e-kormányzás és az e-részvétel terén, amelynek köszönhetően az ország az ENSZ 2016-os e-kormányzási felmérésében bekerült a legjobb 25 közé ezen a területen; felhívja a montenegrói kormányt, hogy tartsa fenn a reform ezen ütemét, hogy tovább erősítse a közigazgatás hatékonyságát és elérhetőségét;

15.  üdvözli az igazságügyi intézmények függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, professzionalizmusának és hatékonyságának növelése felé tett mérsékelt előrehaladást; biztosítékokat kér a politikai beavatkozás ellen, és szorgalmazza az etikai kódexek és fegyelmi eljárások következetes alkalmazását; üdvözli, hogy most először neveztek ki új bírókat és ügyészeket az új felvételi rendszer szerint;

16.  megjegyzi, hogy a 2016. októberi állítólagos puccskísérlettel foglalkozó bírósági eljárások előrehaladását harmadik országokkal való teljes körű igazságügyi együttműködéssel szükséges biztosítani; üdvözli azt a döntést, hogy az átláthatóság érdekében nyilvánosan közvetítik a bírósági eljárásokat;

17.  üdvözli, hogy 2018. június 29-én elfogadták a Bírói Tanácsról szóló törvény módosításait, amelyek lehetővé teszik a Bírói Tanács szabályos működésének folytatását; rámutat arra, hogy ezeket a módosításokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban fogadták el; hangsúlyozza, hogy a nem hivatásos tagok Tanácsba történő megválasztására vonatkozó ezen módosítások csupán ideiglenes megoldást jelentenek; sürgeti a Parlament újonnan megalakult ad-hoc munkacsoportját, hogy késedelem nélkül találjon megoldást erre a kérdésre;

18.  aggodalommal tölti el a szervezett bűnözéshez köthető, erőszakos cselekményekkel és merényletekkel kapcsolatos esetek számának növekedése, ami káros hatással van az átlagpolgárok mindennapjaira; üdvözli, hogy a hatóságok felismerték ezt a problémát, de komolyabb megelőző intézkedéseket vár, beleértve az elítélés nélküli vagyonelkobzás alkalmazását; üdvözli a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatokat, vádemeléseket és a meghozott ítéleteket; elismeri ugyanakkor, hogy ezek az eredmények további megerősítésre szorulnak, különösen a pénzmosással és az embercsempészettel kapcsolatos ügyekben;

19.  előrelépést szorgalmaz az összeférhetetlenségek és a köztisztviselők illegális vagyongyarapodásának megelőzése terén; felszólítja a hatóságokat, hogy fokozzák a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, mozdítsák elő a jogtalan vagyonszerzések vizsgálatát, és tegyenek egyéb lépéseket a bűnözői csoportok felszámolása érdekében, amivel véget vetnének a szervezett bűnözés, az üzleti élet és a politika közötti kapcsolatoknak; ugyanakkor elítéli a törvényben előírt minimális szint alatti szankciók kiszabásának gyakorlatát, mivel ez kontraproduktív a korrupciós ügyek megelőzése szempontjából;

20.  emlékeztet arra, hogy Montenegrónak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a tulajdonhoz való jog hatékony védelmét az uniós vívmányokkal és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban; sürgeti az állami hatóságokat, hogy a hatályos nemzeti jogi keretet alkalmazva észszerű időn belül gondoskodjanak a tisztességes eljárások biztosításáról, többek között a tulajdonjogok és a tulajdon-visszaszolgáltatás területén is; rámutat arra, hogy az erős, megkülönböztetésmentes és stabil tulajdonjogi rendszer a polgárok és a külső befektetők általános és üzleti bizalmának előfeltétele;

Határigazgatás és migráció

21.  rámutat arra, hogy Montenegró mindezidáig bebizonyította, hogy képes a menedékkérelmek kezelésére, de hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség; ösztönzi Montenegrót, hogy szorosabban működjön együtt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a határigazgatás európai normákkal összhangban történő fejlesztése, az irreguláris migráció problémájának megoldása és a migránscsempész-hálózatok felszámolása céljából; fokozottabb erőfeszítéseket és határokon átnyúló együttműködést kér az emberkereskedelemmel valamint a kábítószer- és dohánycsempészettel foglalkozó szervezett bűnözői hálózatok felszámolása érdekében; kiemeli a montenegrói – különösen az ország szabadkereskedelmi zónái körül zajló – illegális dohánykereskedelemmel kapcsolatos állandó aggályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást Montenegrónak a szabadkereskedelmi zónák ellenőrzése és az illegális kereskedelem megakadályozása terén;

22.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs előrelépés az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a szervezett kényszerprostitúció és gyermekkoldulás megelőzésére; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség az áldozatok azonosítása, valamint azok segítségnyújtáshoz, kártérítéshez és védelmi intézkedésekhez való hozzáférése tekintetében; felhívja Montenegrót, hogy nyújtson tényleges védelmet az emberkereskedelem áldozatainak, és fordítson külön figyelmet az emberkereskedelem áldozataivá vált gyermekek, valamint – a szegénység és a marginalizáció miatti kiszolgáltatott helyzetük okán – a roma nők és lányok rehabilitálására;

Média

23.  fokozatosan egyre nagyobb aggodalommal figyeli a szólásszabadság és a médiaszabadság helyzetét, amelyet illetően három egymást követő bizottsági jelentés szerint nem történt előrelépés; emlékeztet arra, hogy a vonatkozó 23. fejezet megnyitására 2013 decemberében került sor, és az e fejezet és a 24. fejezet tekintetében elért haladás határozza meg a tárgyalások általános ütemét; a leghatározottabban elítéli az újságírókkal szembeni megfélemlítést, lejárató kampányokat, valamint szóbeli és fizikai támadásokat; megjegyzi, hogy 2017-ben hét újságírókat ért bántalmazási esetet jelentettek; sürgeti a kormányt, hogy biztosítsa az újságírók védelmét a gyakorlatban; további lépéseket szorgalmaz a média és az újságírók függetlenségének biztosítása érdekében, és ösztönzi az újságírókkal szembeni fenyegetésekkel kapcsolatos szisztematikus adatgyűjtést; tudomásul veszi, hogy az EU montenegrói küldöttsége szorosan figyelemmel követi a helyzetet;

24.  különösen aggasztónak tartja a Vijesti újságírója, Olivera Lakić elleni 2018. május 8-i támadást, és szorgalmazza az ügy teljes körű kivizsgálását; elfogadhatatlannak tartja, hogy az újságírókkal szembeni korábbi erőszakos támadások kivizsgálásával kapcsolatban nincsenek érdemi új fejlemények; felhívja a hatóságokat, hogy határozottan ítéljenek el minden újságírók elleni támadást, és mozdítsák elő az újságírók védelmét és a büntetlenség felszámolását szolgáló intézkedéseket;

25.  elítéli a jelenleg is meglévő pénzügyi és szerkesztői nyomást Montenegró közszolgálati műsorszolgáltatójával (RTCG) és az elektronikusmédia-ügynökséggel szemben; sürgeti az indokolatlan politikai és üzleti befolyás elleni biztosítékok létrehozását, valamint annak garantálását, hogy az állami médiahirdetések ügyei teljes mértékben átláthatóak legyenek; ismét hangsúlyozza, hogy védelmet kell biztosítani az RTCG és az összes más médiaorgánum számára az indokolatlan politikai befolyással szemben; sürgeti az állami hatóságokat, hogy a médiaszabályozók és a közszolgálati műsorszolgáltató számára egyaránt biztosítsanak elegendő forrást ahhoz, hogy garantálják az RTCG és az elektronikusmédia-ügynökség pénzügyi önállóságát és függetlenségét, ami döntő fontosságú a médiakörnyezet szempontjából a választási kampányok idején; sajnálatát fejezi ki az RTCG-tanács összetételének megváltoztatása és az RTCG főigazgatója, Andrijana Kadija menesztése miatt; úgy véli, hogy a korai elbocsátásokat kizárólag korlátozott körülmények között szabad engedélyezni;

26.  figyelmeztet arra, hogy a média pénzügyi függetlenségének hiánya elősegíti annak politikai függőségét és polarizációját; úgy véli, hogy elő kell írni az állami hirdetési pénzek átlátható és megkülönböztetésmentes szétosztását, és felszólítja a hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a közvetett támogatási formák alternatíváit a média függetlenségének elősegítése érdekében;

27.  hangsúlyozza az elektronikusmédia-ügynökség és a hatékony önszabályozás szerepét a montenegrói médiában a legszigorúbb etikai normák biztosítása és a rágalmazási ügyek számának mérséklése szempontjából; megjegyzi, hogy az újságírók bizonytalan helyzete aláássa a média minőségét és szakmaiságát;

Civil társadalom és emberi jogok

28.  hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepét az állami intézmények működésének javításában és a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; határozottan elítéli a jogállamisággal kapcsolatos ügyek terén elért haladás lassúságát vagy hiányát elítélő civil társadalmi szervezetek közelmúltbeli megfélemlítését és velük szemben indított elfogadhatatlan lejárató kampányt;

29.  felszólít arra, hogy a civil társadalmat érintő területekre vonatkozó jogszabályok kidolgozása és végrehajtása során szenteljenek nagyobb figyelmet annak biztosítására, hogy a jogszabály ne rójon aránytalan terhet a civil társadalmi szervezetekre, ne legyen velük szemben hátrányosan megkülönböztető hatású, valamint ne szűkítse a civil társadalom mozgásterét; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy állami finanszírozás álljon az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó civil társadalmi szervezetek – többek között megfigyelő, jogvédő és kis méretű, alulról szerveződő szervezetek – rendelkezésére; indokoltnak tartja, hogy a civil társadalmi szervezetek szabadon kaphassanak pénzügyi támogatást egyéb támogatóktól, például magánadományozóktól, nemzetközi szervezetektől, szervektől vagy ügynökségektől;

30.  tudomásul veszi a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény változásait, amelyek célja, hogy javítsák azok közfinanszírozását, és javasolja a szükséges másodlagos jogszabályok mielőbbi elfogadását; ismételten szorgalmazza a szisztematikus, inkluzív, időszerű és őszinte konzultációt a civil társadalmi szervezetekkel és a szélesebb nyilvánossággal az Unióval kapcsolatos kulcsfontosságú jogalkotási reformokról, ezen belül azok helyi szintű végrehajtásáról, a döntéshozatal demokratikus jellege növelésének és az átláthatóság megerősítésének érdekében; javasolja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi szabályozási környezetének további források biztosítása révén történő javítását és világos szabályok meghatározását a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációkra vonatkozó kormányzati mechanizmusokkal kapcsolatban;

31.  üdvözli az alapvető jogokkal kapcsolatos folyamatos jogharmonizációt; kéri a hatékony jogvédelmet biztosító intézményi keret megerősítését, többek között a bűnüldöző szervek általi rossz bánásmód, a megfélemlítés és a fizikai bántalmazás esetén is; a vallásszabadságról szóló törvény frissítését kéri;

32.  üdvözli az isztambuli egyezmény végrehajtása érdekében tett eddigi erőfeszítéseket, ugyanakkor sürgeti az emberi jogok védelméhez szükséges végrehajtási és nyomon követési mechanizmusok javítását, többek között a nők és gyermekek elleni erőszak felszámolása révén; e tekintetben szorgalmazza az alapjogi szakpolitikák, különösen a nemek közötti egyenlőségre, valamint a fogyatékossággal élők, a gyermekek és a romák jogaira vonatkozó politikák hatékony végrehajtását a szakpolitikák megvalósításához és a felelős intézmények kapacitásainak kiépítéséhez szükséges megfelelő költségvetési előirányzatok és erőforrások biztosítása révén; felszólítja a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gyermekek kényszerházasságának megelőzése érdekében;

33.  sürgeti Montenegrót, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályok teljes körű és kellő időben történő végrehajtását, és kövesse nyomon ezeknek a hátrányos helyzetű és perifériára szorult társadalmi csoportokból érkező nőkre gyakorolt hatását; felhívja Montenegrót, hogy minden nő számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan hozzáférést, és nyújtson ingyenes jogsegélyt azon nők számára, akik nemi alapú erőszak áldozatául estek, különös figyelmet fordítva a roma nők, a fogyatékossággal élő nők, valamint a vidéki és távoli területeken élő nők számára; felhívja Montenegrót, hogy erősítse meg illetékes hatóságainak szerepét és kapacitását annak érdekében, hogy felkészültebben foglalkozhassanak az áldozatok védelmével és rehabilitációjával, és proaktív munkát végezhessenek a férfiak körében a nőkkel szembeni erőszak elkövetésének megelőzése céljából; sürgeti Montenegrót, hogy növelje az állami fenntartású menedékhelyek számát és kapacitását;

34.  felszólítja a montenegrói hatóságokat, hogy továbbra is tartsák fenn a társadalmi befogadás és tolerancia légkörét, és tegyenek hatékony intézkedéseket a gyűlöletbeszéd, a társadalmi kirekesztés és a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen; rámutat arra, hogy Montenegró továbbra sem felel meg teljes mértékben az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének; ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy továbbra is fokozzák erőfeszítéseiket az LMBTI-személyek jogainak védelmében; továbbra is aggodalommal szemléli a szexuális sokszínűség elfogadásával kapcsolatos nehézségeket a montenegrói társadalmon belül; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nők és lányok diszkriminációval szembesülnek a roma közösségben, és hogy a kérdésről készített 2017-es felmérés eredményei is bizonyítják, hogy Montenegróban a perifériára szorult romák a humán fejlődés minden vonatkozásában korlátozott mértékben férnek hozzá a lehetőségekhez; hangsúlyozza a kkv ágazat erősítésének és támogatásának fontosságát a jobb jogalkotáson és az iparpolitika végrehajtásán keresztül;

35.  tudomásul veszi a kisebbségek helyzetének javítása terén való folyamatos pozitív haladást; felszólít a Kotori-öböl többnemzetiségű identitásának tiszteletben tartására és további lépéseket sürget annak védelmében;

36.  sürgeti Montenegrót, hogy indítson figyelemfelhívó kampányokat az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak leküzdése érdekében, és biztosítsa az ellenük elkövetett bűncselekmények igazságos kivizsgálását és a vádemelést;

37.  sürgeti Montenegrót, hogy indítson figyelemfelhívó kampányokat, hogy így ösztönözze a nők és lányok ellen elkövetett családon belüli erőszak jelentését, növelje a magasan képzett és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő bírák számát, biztosítsa az alapos kivizsgálást és a vádemelést a bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint gondoskodjon az áldozatoknak nyújtott segély-, tanácsadási és reintegrációs szolgáltatásokról;

Gazdaság, társadalompolitika, foglalkoztatás és oktatás

38.  üdvözli Montenegró eredményeit a makrogazdasági stabilitás és a költségvetési konszolidáció biztosítása terén, és szorgalmazza a költségvetés átláthatóságát, valamint a jó foglalkoztatási és üzleti környezet biztosítását; hangsúlyozza, hogy a korrupció, az informális gazdaság, a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok és a nehézkes szabályozási eljárások továbbra is hátráltatják a növekedést és a beruházásokat; hangsúlyozza, hogy az európai szociális modell megköveteli a párbeszédet valamennyi gazdasági szereplővel, köztük a szakszervezetekkel is;

39.  felszólít a földnyilvántartás, a számlázás és az építési engedélyek kiadása területén a digitális eszközök által nyújtott lehetőségek teljes tárházának kihasználására; megjegyzi, hogy fel kell gyorsítani a széles sávú hozzáférés bevezetését a vállalkozások és a lakosság számára; hangsúlyozza, hogy az egész kormányra kiterjedő interoperabilitási keretrendszerre van szükség a további digitalizáció támogatása és az adminisztratív és üzleti eljárások egyszerűsítése érdekében; üdvözli a társaságok online elektronikus nyilvántartásának folyamatos fejlesztését;

40.  üdvözli a szabályozás változásait az oktatás terén, továbbá az óvodai részvételi arány – ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekek részvételi aránya – növelésére tett erőfeszítéseket, és kiemeli a kisgyermekkori fejlesztéssel kapcsolatos átfogó megközelítés fontosságát; sürgeti a hatóságokat, hogy többek között adott esetben nemi szempontú hatásvizsgálatok révén foglalkozzanak a fiatalok és a nők körében tapasztalható magas hosszú távú munkanélküliségi arány problémájával; megjegyzi, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttműködve fehér könyvet készítenek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy aktív munkaerőpiaci intézkedések bevezetésére van szükség, különösen azon nők esetében, akiket a szociális juttatások visszavonása hátrányosan érintett;

41.  megjegyzi, hogy a szociális partnerekkel hatékony és rendszerszintű konzultációt kell folytatni a foglalkoztatási és szociális kérdésekről; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a szociális tanács kapacitását; üdvözli a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szabálykönyvek elfogadását, ugyanakkor továbbra is aggasztja a halálos munkahelyi balesetek magas aránya és a munkavédelmi felügyelők alacsony száma;

42.  üdvözli Montenegró megerősített részvételét az Erasmus+ programban, és támogatását fejezi ki a Bizottság javaslatával kapcsolatban, amely szerint az Erasmus+ költségvetését meg kell duplázni; ösztönzi az ifjúsági foglalkoztatást, a befogadást, az aktív polgári szerepvállalást, az önkéntességet és az oktatást érintő horizontális kérdések erőteljesebb koordinációját;

Környezetvédelem, energiaügy és közlekedés

43.  elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy alkotmányának 1. cikke szerint Montenegró ökológiai állam; üdvözli, hogy idén sor kerülhet az uniós vívmányok 27. fejezetének megnyitására a Montenegróval folytatott tárgyalások keretében; felszólítja a hatóságokat, hogy garantálják a legértékesebb területek jobb védelmét, különösen a biológiai sokféleséget, és vizsgálják felül a szálloda- és vízerőmű-építési projekteket,

44.  rámutat arra, hogy a vízerőművek és a turizmus kapacitásainak további fejlesztése során – különösen a védett területeken – eleget kell tenni az uniós környezetvédelmi előírásoknak; aggodalmát fejezi ki a fenntarthatatlan vízerőmű-fejlesztés miatt, mivel a 80 vízerőműprojekt között sok az olyan, amelynek tervezése – a 27. cikk követelményei ellenére – nem a nemzetközi egyezményeknek vagy az uniós jogszabályoknak megfelelően zajlik; kéri a potenciális megújuló energiaforrások és energiahatékonysági intézkedések további hasznosítását, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás fejlesztését; üdvözli a Montenegró határokon átnyúló villamosenergia- és földgáz-kereskedelméről szóló 2016. évi törvény és a harmadik energiaügyi csomag közötti sikeres jogharmonizációt; méltatja Montenegró javuló jogalkotási harmonizációját az energiahatékonyság és a megújuló energia területén, ugyanakkor sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben hangolják össze nemzeti jogszabályaikat a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvvel és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel;

45.  sürgeti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy vizsgálják felül a vízerőműprojektek számára nyújtott támogatásaikat, és vonják meg a finanszírozást minden olyan projekttől, amely védett területen található, vagy amelynek esetében nem végeztek megbízható előzetes környezeti hatásvizsgálatot;

46.  aggodalmát fejezi ki a Szkadári-tó Nemzeti Park különleges célú területrendezési terve kapcsán; hangsúlyozza, hogy a Morača folyón építendő nagy teljesítményű vízerőművek projektjeit meg kell szüntetni, mivel ezek súlyosan károsítják a nemzeti és nemzetközi jogszabályok védelme alatt álló Szkadári-tó és Tara folyó környezetét;

47.  üdvözli a Montenegró nemzeti környezetvédelmi és éghajlatváltozási jogszabályai és az uniós vívmányok közötti további jogharmonizáció terén elért pozitív eredményeket; sürgeti a montenegrói kormányt, hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt védje meg az „Ulcinj Salina” területet az „Ulcinj Salina” terület védelmére vonatkozó uniós finanszírozású tanulmányban foglalt ajánlásokkal összhangban; hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell az „Ulcinj Salina” terület integrációját az Európai Unió Natura 2000 hálózatába; szorgalmazza a védett tengeri területek azonosítását és kijelölését;

48.  kiemeli, hogy Montenegró a berlini folyamat és a Nyugat-balkáni Hatok kezdeményezés révén proaktívan részt vett és konstruktív szerepet játszott a regionális és nemzetközi együttműködésben; üdvözli a Szófiában megrendezett 2018-as EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó kimenetelét, valamint a 2018-as IPA-csomag elfogadását, amely magában foglalja két fontos infrastrukturális projekt, egyrészt a budvai elkerülő út finanszírozását az adriai/jón-tengeri folyosón, másrészt pedig a Vrbnica–Bar vasúti szakasz finanszírozását a keleti/kelet-mediterrán folyosón; hangsúlyozza a balkáni országok és az uniós piacok közötti közvetlen kapcsolatot biztosító útvonalak fontosságát;

49.  méltányolja, hogy a következő három éven belül Montenegró be kívánja vezetni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, és hogy másodlagos jogszabályokat fogadott el az új személygépkocsik tüzelőanyag-gazdaságosságáról és kibocsátásáról; rámutat annak fontosságára, hogy Montenegró beépítse nemzeti jogszabályaiba az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, a közös kötelezettségvállalási rendelet és a nyomon követési és jelentéstételi mechanizmus egyes aspektusait;

50.  üdvözli a regionális együttműködés fokozása érdekében, különösen a környezetvédelem területén tett folyamatos erőfeszítéseket, az adriai háromoldalú kezdeményezésben foglaltak szerint;

Regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok

51.  üdvözli Montenegró folyamatos erőfeszítéseit a hatékony regionális együttműködés és a kétoldalú jószomszédi kapcsolatok érdekében; támogatja a barangolási díjak csökkentésére irányuló javaslatot a Nyugat-Balkánon;

52.  üdvözli a Montenegró és Koszovó között létrejött, államhatárról szóló egyezmény ratifikálását; felszólít az egyezmények gyors lezárására a többi szomszédos országgal folytatott határviták rendezése érdekében;

53.  üdvözli, hogy Montenegró és Albánia közös nyilatkozatot és 12 megállapodást írt alá a kölcsönös segítségnyújtásról különböző területeken, és ezt a pozitív együttműködés példájának tekinti a régióban;

54.  sürgeti Montenegrót, hogy fokozza erőfeszítéseit a háborús bűnök proaktív kiemelt kezelése és megbüntetése, valamint az eltűnt személyek sorsának tisztázása terén; üdvözli a regionális lakásprogram keretén belül az otthonukat vesztett személyek újbóli beilleszkedését segítő intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az államügyészség sem új nyomozást, sem bírósági tárgyalásokat, sem új vádemeléseket nem kezdeményezett annak ellenére, hogy négy dokumentumot fogadtak el a háborús bűncselekmények kivizsgálásának stratégiájáról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különleges ügyészség 2016-ban nyolc új ügyet nyitott meg, amelyek közül hat még mindig előzetes nyomozati szakaszban van; megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza e folyamat és valamennyi regionális politikai vezető aktív részvételének jelentőségét; üdvözli, hogy a miniszterelnök nyilvánosan támogatta a RECOM-kezdeményezést;

55.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy Montenegró újabb egy éven keresztül teljes mértékben igazodott a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében megfogalmazott valamennyi uniós állásponthoz és nyilatkozathoz, és üdvözli a közös biztonság- és védelempolitikai (KKBP) missziókban való aktív részvételét; nagyra értékeli a montenegrói külpolitika irányításának módját; felhívja Montenegrót, hogy igazodjon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának integritásáról szóló közös uniós állásponthoz és kétoldalú mentességi megállapodásokra vonatkozó uniós irányadó elvekhez;

56.  nagyobb fokú együttműködést szorgalmaz Montenegró és az EU között a kiberbűnözés elleni fellépés és a kibervédelmi kérdések terén;

57.  emlékeztet arra, hogy Montenegró belépése a NATO-ba stratégiai szempontból fontos a nyugat-balkáni országok stabilitásának és békéjének megőrzése érdekében;

°

°  °

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Montenegró kormányának és parlamentjének.

(1)

A „roma” szó olyan gyűjtőfogalom, amely különböző, egymással kapcsolatban álló letelepedett vagy vándorló csoportokat foglal magában; a romák mellett közéjük sorolják az askálikat, az egyiptomiakat és másokat, akiknek kultúrája és életmódja sokszínű lehet.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

5

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Jean-Luc Schaffhauser, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Gilles Pargneaux, Igor Šoltes, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ivan Štefanec


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

47

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Michèle Alliot-Marie, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Andrzej Grzyb, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Ivan Štefanec, Dubravka Šuica

S&D

Nikos Androulakis, Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Wajid Khan, Arne Lietz, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Gilles Pargneaux, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Boris Zala

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Jordi Solé, Bodil Valero, Igor Šoltes

5

ENF

Mario Borghezio, Jean-Luc Schaffhauser

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

PPE

László Tőkés

5

0

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. november 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat