JELENTÉS Az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

25.10.2018 - (COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Bas Eickhout


Eljárás : 2018/0143(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

Az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0284),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0197/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018: október 17-i véleményére[1],

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0354/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája egyértelmű célt fogalmaz meg: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 60 %-kal csökkenteni kell, és rendületlenül haladni kell a kibocsátásmentesség elérése felé. Emellett a légszennyező anyagok közlekedésből eredő egészségkárosító kibocsátását is késedelem nélkül drasztikusan csökkenteni kell.

(1)  Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a közlekedési ágazat dekarbonizációját, és rendületlenül haladni kell afelé, hogy 2050-re a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása terén is elérjük a kibocsátásmentességet. Emellett a légszennyező anyagok közlekedésből eredő egészségkárosító kibocsátását is, ami évente több mint 400 000 európai polgár idő előtti halálát okozza és szennyezi a környezetet, késedelem nélkül drasztikusan csökkenteni kell. Ennek érdekében a hagyományos belső égésű motorokból származó kibocsátást 2020 után is tovább kell csökkenteni, valamint kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárműveket kell elterjeszteni, amelyeket ki kell fejleszteni, le kell gyártani és forgalomba kell hozni ahhoz, hogy 2030-ra jelentős részarányt képviseljenek az uniós piacon.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésének hozzá kell járulnia a városi mobilitás főbb problémáinak megoldásához. Miközben az ilyen járművek gyártók általi népszerűsítése elengedhetetlen a közúti közlekedésből származó CO2-kibocsátás csökkentéséhez, döntő szerepe van a légszennyező anyagok és a túlzott zajszint városokban és a városias területeken történő hatékony csökkentésében is.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiája nyomán a Bizottság 2017 májusában19 és novemberében20 két mobilitási csomagot fogadott el. Ezek a csomagok az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát teljesítő, és a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való gördülékeny átmenetet biztosító eredményközpontú programot hoznak létre.

(2)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiája nyomán a Bizottság 2017 májusában19 és novemberében20 két mobilitási csomagot fogadott el. Ezek a csomagok az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát teljesítő, és a nulla kibocsátású, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való gördülékeny átmenetet biztosító eredményközpontú programot hoznak létre.

__________________

__________________

19 Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017) 283 final.

19 Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017)0283.

20 Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió, COM(2017) 675 final.

20 Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió, COM(2017)0675.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint a mobilitási rendszer tisztábbá tétele és jobb hozzáigazítása az éghajlatváltozással való szembenézés egyre sürgetőbb szükségességéhez. Ehhez az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség, nem utolsósorban a CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozását illetően.

(3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint annak szavatolása, hogy az ágazat a Párizsi Megállapodással maradéktalanul összhangban folytassa az utat a század közepére elérendő nulla kibocsátás felé. A CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések megerősítése, az uniós gépjárműipar innovációjának fokozása és az Unió versenyképességének növelése közötti helyes egyensúly megteremtése érdekében az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség.

__________________

__________________

21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017) 0479 final.

21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017)0479.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ez a rendelet a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal együtt22 meghatározza a közúti közlekedési ágazat számára a CO2-kibocsátások csökkentésének egyértelmű menetrendjét, valamint hozzájárul annak a kötelező célkitűzésnek az eléréséhez, amely előírja, hogy az Unión belül a teljes gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ra legkevesebb 40 %-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, amelyet az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseiben támogatott, 2015. március 6-i ülésén pedig a Környezetvédelmi Tanács elfogadott a Párizsi Megállapodás keretében az Unió által bejelentett tervezett nemzeti vállalásként.

(4)  Ez a rendelet az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel22 együtt egyértelmű menetrendet határoz meg a közúti közlekedési ágazat számára a CO2-kibocsátások csökkentése tekintetében, valamint hozzájárul annak a kötelező célkitűzésnek az eléréséhez, amely előírja, hogy az Unión belül a teljes gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ra legkevesebb 55%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, ami a Párizsi Megállapodással összhangban kötelező.

__________________

__________________

22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról (HL L …, …, .. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról (HL L …, …, .. o.).

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Ezért az új nehézgépjárművek teljes uniós állományára érvényes CO2-csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti fuvarozási ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-ig és azután megvalósítandó uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítéséhez. Az ilyen lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad az iparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben támogatta az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal való csökkentését azokban az ágazatokban, amelyek nem képezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét. A közúti közlekedés jelentős mértékben hozzájárul ezeknek az ágazatoknak a kibocsátásához, és a neki tulajdonítható kibocsátás jelentősen az 1990-es szint fölött marad. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátás tovább fog növekedni, akkor semlegesíteni fogja az egyéb ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként elért csökkenéseket.

(5)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben támogatta az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal való csökkentését azokban az ágazatokban, amelyek nem képezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét. A közúti közlekedés az Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 25%-áért volt felelős 2016-ban, kibocsátása három egymás követő év folyamán egyre emelkedett, és jelentősen az 1990-es szint fölött marad. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátás tovább fog növekedni, akkor semlegesíteni fogja az egyéb ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként elért csökkenéseket.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Tekintettel arra, hogy a nehézgépjárművek kibocsátásának aránya a becslések szerint mintegy 9 %-kal növekszik, és jelenleg nincs olyan előírás, amely megkövetelné a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentését, e gépjárműkategória vonatkozásában egyedi intézkedésekre van szükség.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez.

(9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez és hosszú távon a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek biztosításához.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot.

(10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására és a piac széttagoltságának elkerülésére, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  A tehergépjárművek üzemanyag-hatékonyságát az elérhető technológiák használatával akár 18 %-kal meg lehetne növelni, és a fuvarozók költségeiből évi 5700 eurót meg lehetne takarítani. Az ilyen technológiákat az új tehergépjárműveknek mindössze 15 %-ába telepítik, aminek legfőbb oka az, hogy a gyártók e technológiák többségét drága választható kiegészítőként értékesítik.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)   A kibocsátásmentes mobilitás felé való, a század közepéig végrehajtandó, társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet a teljes gépjárműipari értékláncban változásokat tesz szükségessé, figyelembe véve a valamennyi tagállamban a polgárokra és régiókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat. Fontos figyelembe venni az átmenet társadalmi hatását, és proaktív módon kell kezelni a munkahelyekre gyakorolt hatásokat. Ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi intézkedéseket uniós, nemzeti és regionális szinten célzott programok kísérjék az átképzésre, a munkavállalók továbbképzésére és átcsoportosítására vonatkozóan, valamint a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben folytatott oktatási és álláskeresési kezdeményezések a hátrányosan érintett közösségekben és régiókban.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  A szóban forgó elektromos és egyéb töltő-infrastruktúrát gyorsan ki kell építeni annak érdekében, hogy bizalmat ébresszenek a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek fogyasztóiban, és az uniós és tagállami szintű különböző támogatási eszközöknek hatékonyan kell együttműködniük a jelentős köz- és magánberuházások mozgósítása érdekében.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12c)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiában kiemelték annak fontosságát, hogy az elektromos járművek számára generált elektromosság biztosítottan fenntartható energiaforrásokból származzon, valamint annak szükségszerűségét, hogy a következő generációs akkumulátorokra vonatkozóan minél hamarabb hosszú távú kezdeményezés induljon. E célkitűzések eléréséhez szükség van arra, hogy az elektromos motorok akkumulátorainak gyártásához, kezeléséhez és hulladékként való feldolgozásához kapcsolódó technológiai kutatás egyre növekvő pénzügyi támogatáshoz jusson, annak érdekében, hogy az akkumulátorok környezeti szempontból minél fenntarthatóbbak legyenek.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

12 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12d)  Az uniós fuvarozási szolgáltatók többsége finanszírozási lehetőségekhez csak korlátozott hozzáféréssel rendelkező kis- és középvállalkozás. Ezért a jövőbeli megoldásoknak költséghatékonyaknak és kiegyensúlyozottaknak kell lenniük. Alapvető fontosságú, hogy az ösztönzők erőteljes struktúrája álljon rendelkezésre a hatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek elterjedésének és az uniós finanszírozási mechanizmusok biztosításának támogatására.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében a VECTO szimulációs eszköz és az (EU) 2017/2400 rendelet folyamatos és időszerű aktualizálás tárgyát fogja képezni.

(13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében, valamint tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegének alakulására, a VECTO szimulációs eszköz és az (EU) 2017/2400 rendelet folyamatos és időben vérehajtott aktualizálás tárgyát fogja képezni, és kellő költségvetést kell elkülöníteni a számára. Tekintettel arra, hogy ezen új technológiák komoly szerepet tölthetnek be a közlekedési ágazat CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja szempontjából, a 2022-es felülvizsgálat során maradéktalanul figyelembe kell venni a VECTO szimulációs eszköz alakulását.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátási adatok nyomon követését az (EU) …/2018 európai parlamenti és tanácsi rendelet25 szerint kell végezni. Ezen adatok alapján kell meghatározni az Unió négy legnagyobb kibocsátású nehézgépjármű-csoportjának kibocsátáscsökkentési célértékeit, valamint az egyes gyártók adott naptári éven belüli átlagos fajlagos kibocsátását.

(14)  Az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátási adatok nyomon követését az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet25 szerint kell végezni. Ezen adatok alapján kell meghatározni az Unió négy legnagyobb kibocsátású nehézgépjármű-csoportjának kibocsátáscsökkentési célértékeit, valamint az egyes gyártók adott naptári éven belüli átlagos fajlagos kibocsátását.

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

__________________

__________________

25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/2018 rendelete az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről, HL L .., , o.

25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/956 rendelete az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről (HL L 173., 2018.7.9., 1. o.)

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. A 2030-as célértéket törekvésként megfogalmazott célnak kell tekinteni, és a végső célértéket egy 2022-es felülvizsgálatot követően kell meghatározni, mivel a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi.

(15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. 2022-ben felülvizsgálatot kell tartani, és ennek alapján csökkentési célértéket kell kitűzni 2030-ra is, ez azonban nem lehet alacsonyabb szintű e rendelet célkitűzéseinél, és figyelembe kell venni, hogy a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A cseppfolyósított földgáz (LNG) a dízelüzemanyag egy elérhető alternatívája a nehézgépjárművek esetében. A jelenlegi és a jövőbeli, még innovatívabb LNG-alapú technológiák bevezetése rövid- és középtávon hozzá fog járulni a CO2-kibocsátási célértékek teljesítéséhez, mivel a dízelüzemű járművekhez képest az LNG-technológiák használata alacsonyabb CO2-kibocsátással jár. Az LNG-üzemű járművek CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja a VECTO eszközben már teljesen nyilvánvalóvá vált. Emellett a jelenlegi LNG-technológiákat a légszennyező anyagok – mint például a NOx és a lebegő részecskék – alacsony kibocsátási szintje jellemzi. A minimálisan szükséges üzemanyag-feltöltő infrastruktúra már létezik, és tovább fog bővülni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként.

(16)  A hatékony, technológiasemleges és megfelelő üzemanyag-feltöltő és elektromos feltöltő infrastruktúra további bővítésére van szükség az e rendelet céljaival összhangban és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként.

Indokolás

A beruházás biztonságának megteremtése az infrastruktúra-szolgáltatók számára és a megfelelő technológiasemleges infrastruktúra elterjesztése kulcsfontosságú a rendelet céljainak eléréséhez.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  A különleges felépítményű gépjárműveket és az M2, illetve M3 kategóriás járműveket illetően a Bizottságnak mihamarabb tisztáznia kell az e rendeletben alkalmazott különleges felépítményű jármű rendeltetésének és az autóbusz fogalmának meghatározásához szükséges technikai követelményeket.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17b)  E rendelet pontosságának és előnyeinek garantálása érdekében ki kell alakítani a 2019. évi alapforgatókönyvre vonatkozó validálási mechanizmust.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek kifejlesztésére szolgáló ösztönző mechanizmus rugalmasabbá tétele érdekében, a hálózatba kapcsolt gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon csoportosulást hozhassanak létre. A csoportosulás létrehozásáról szóló megállapodás időbeli hatálya nem terjedhet tovább öt évnél, azonban meghosszabbíthatónak kell lennie. A Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a hatáskörrel, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg a hálózatba kapcsolt gyártók számára ahhoz, hogy az uniós versenyjoggal összhangban, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon egyesített csoportosulást hozhassanak létre.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A személygépkocsikkal és könnyű haszongépjárművekkel ellentétben a buszok kivételével még nem érhetők el alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes nehézgépjárművek. Ezért extra kibocsátási egységek formájában egy külön mechanizmust kell bevezetni, a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés megkönnyítése érdekben. Ez ösztönözni fogja a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztését és bevezetését az uniós piacra, ami kiegészíti a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26.

(21)  A kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés biztosítása, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztésének és az uniós piacon történő elterjesztésének ösztönzése – ami kiegészítené a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26 –, 2025-re és 3030-ra vonatkozóan elő kell írni, hogy a gyártók új nehézgépjármű-állományában legalább mely arányban kell szerepelniük nulla és alacsony kibocsátású járműveknek.

_________________

_________________

26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017) 653 final] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017)0653] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon történő gyors elterjesztése érdekében ezt a minimális részarányt oly módon kell meghatározni, hogy biztosítsa a beruházás biztonságát a feltöltő infrastruktúra szolgáltatói és a gyártók számára, de egyúttal bizonyos rugalmasságot is lehetővé tegyen a gyártók számára a beruházások időzítésére vonatkozó döntések meghozatala tekintetében. Mechanizmust kell létrehozni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon történő lehető leggyorsabb bevezetésének ösztönzésére.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor minden kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművet többszörösen kell beszámítani. Az ösztönzők mértékét a jármű tényleges CO2-kibocsátásától kell függővé tenni. A környezeti célkitűzések gyengítésének elkerülése érdekében szükség van a megtakarítások felső határértékének meghatározására.

(22)  Az egyes gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó célértékek kiszámításakor figyelembe kell venni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművekre vonatkozó 2025-ös és 2030-as referenciaértékkel való összevetést. Az ilyen járművek kifejlesztésének és elterjesztésének ösztönzése érdekében az ebből eredő kiigazításokra felső határértéket kell alkalmazni, elkerülve ugyanakkor a környezeti célkitűzések csorbulását és a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának javítására irányuló törekvések gyengítését.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat és autóbuszokat is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piacon már elérhetők kibocsátásmentes autóbuszok, és ezek elterjedését keresletoldali intézkedések, például közbeszerzések útján ösztönzik. Az ösztönzők különböző járműtípusok közötti megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében a kibocsátásmentes kisebb tehergépkocsiknak és autóbuszoknak betudható megtakarításokra is felső határértéknek kell vonatkoznia.

(24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat, valamint a nehézgépjárművek azon más kategóriáit is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek még nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a)   Mivel kibocsátásmentes buszok már jelenleg is jelen vannak a piacon, és keresletoldali intézkedések – például a közbeszerzés – révén ösztönzést kapnak, helyénvaló olyan kötelező célok kitűzése, amelyek értelmében 2025-ig a gyártók új buszállományában a kibocsátásmentes városi buszok részarányának 50%-nak, 2030-ig pedig 75%-nak kell lennie annak érdekében, hogy biztosított legyen az ilyen buszok megfelelő kínálata az uniós piacon.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A Bizottságnak többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell kiszabnia, ha a kibocsátási egységek és tartozások figyelembevételével megállapítást nyer, hogy egy gyártónak többletkibocsátás tulajdonítható. Annak érdekében, hogy a gyártók megfelelően ösztönözve legyenek a nehézgépjárművek fajlagos CO2-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére, a díjnak meg kell haladnia a célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. A díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. A díjak beszedésének módját végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni a 443/2009/EK rendelet szerint elfogadott módszer figyelembevételével.

(29)  A Bizottságnak többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell kiszabnia, ha a kibocsátási egységek és tartozások figyelembevételével megállapítást nyer, hogy egy gyártónak többletkibocsátás tulajdonítható. Annak érdekében, hogy a gyártók megfelelően ösztönözve legyenek a nehézgépjárművek fajlagos CO2-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére, fontos, hogy a díj mindig meghaladja a célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben, a gépjárműipar kibocsátásmentes mobilitására történő átállás elősegítésére kell felhasználni, valamint olyan innovatív megoldások támogatására, amelyek ösztönzést adnak a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású nehézgépjárművek gyors elterjedéséhez. A díjak beszedésének módját végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a szerint elfogadott módszer figyelembevételével.

 

_____________

 

1aAz Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához.

(30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) 2018/956 rendelet által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához. A fogyasztók és a közvélemény érdeke, hogy tudják, hogy mely gyártók tesznek eleget az új kibocsátási előírásoknak, és melyek nem.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat.

(31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a használatban lévő és közúti forgalomban részt vevő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő és a közúti forgalomban részt vevő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat. A közúti használatban ténylegesen közlekedő járművek harmadik fél általi független vizsgálatát is be kell vezetni.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  Az e rendeletben a CO2-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott csökkentési célértékek eredményessége nagymértékben függ a CO2-kibocsátás meghatározásához használt módszer reprezentatív jellegétől. A tudományos tanácsadási mechanizmus könnyű haszongépjárművekre vonatkozó véleményével27 összhangban a nehézgépjárművek esetében is célszerű az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátások és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek közötti reprezentatív jellegének értékelésére szolgáló mechanizmus létrehozása. A Bizottságnak olyan hatáskörrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számára az ilyen adatok nyilvános hozzáférhetőségének biztosítását, szükség esetén pedig az ilyen értékelésekhez nélkülözhetetlen adatok azonosításához és összegyűjtéséhez szükséges eljárások kidolgozását.

(33)  Az e rendeletben a CO2-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott csökkentési célértékek eredményessége nagymértékben függ a CO2-kibocsátás meghatározásához használt módszer reprezentatív jellegétől. A tudományos tanácsadási mechanizmus könnyű haszongépjárművekre vonatkozó véleményével27 összhangban a nehézgépjárművek esetében is célszerű az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátások és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek közötti reprezentatív jellegének értékelésére szolgáló mechanizmus létrehozása. A Bizottságnak olyan hatáskörrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számára az ilyen adatok nyilvános hozzáférhetőségének biztosítását, szükség esetén pedig az ilyen értékelésekhez nélkülözhetetlen adatok azonosításához és összegyűjtéséhez szükséges eljárások kidolgozását. Amennyiben a valós kibocsátási értékek és az (EU) 2017/2400 rendelet alapján meghatározott értékek között jelentős eltérés mutatkozik, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ennek megfelelően kiigazítsa bármely gyártó fajlagos CO2 kibocsátási célértékét, és adott esetben a 2019. évi z e rendeletnek való megfelelés céljára használt referencia CO2-kibocsátásokat.

__________________

__________________

27 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

27 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a)  A Bizottság által 2022-ben készítendő jelentésben azt ios értékelni kell, hogy lehetséges-e módszertan kidolgozása a nehézgépjárművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásának megállapítása tekintetében. Az értékelés alapján a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell tennie a gyártókra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek megállapítására, valamint az e jelentéshez szükséges szabályok és eljárások meghatározására.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  A 8. cikk (3) bekezdéséhez, a 9. cikk (3) bekezdéséhez, a 11. cikk (3) bekezdéséhez és a 12. cikk (2) bekezdéséhez kapcsolódó végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet28 alapján kell gyakorolni.

(36)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a többletkibocsátási díjak beszedésére alkalmazott eszközök meghatározása, a szolgálatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásánál talált eltérések bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozó részletes szabályok elfogadása, adatok közzététele, az üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó adatok bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozó részletes szabályok elfogadása, valamint a járműalcsoportok egy vagy több reprezentatív járművének meghatározására vonatkozó módszertan meghatározása tekintetében. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek28 megfelelően kell gyakorolni.

__________________

__________________

28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az e rendeletben található rendelkezések nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, a 12. cikk (2) bekezdése szerinti CO2-referenciakibocsátások kiigazítása, valamint az I. és a II. mellékletben szereplő bizonyos műszaki paraméterek, többek között a célprofilok, a hasznos terhelések, valamint az éves futásteljesítmények súlyozásának és a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezőknek a módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak29 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részt vegyenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(37)  Az e rendeletben található rendelkezések nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása és kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy pontosan rögzítse valamely gépjármű szakmai rendeltetésének meghatározására, valamint a városi buszok meghatározására vonatkozó műszaki kritériumokat, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg a hálózatban összekapcsolt gyártók csoportosulásának lehetővé tételére vonatkozóan, hogy éves ellenőrzési rendszert hozzon létre az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek reprezentatív mintáján, hogy kiigazítsa a CO2-referenciakibocsátásokat, hogy bevezesse a közutakon ténylegesen közlekedő járművek megfelelőségének vizsgálatát. és hogy módosítsa az I. és a II. mellékletben szereplő bizonyos műszaki paramétereket, többek között a célprofilokat, a hasznos terheléseket, valamint az éves futásteljesítmények súlyozását és a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezőket. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak29 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

__________________

29 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

29 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Annak érdekében, hogy hozzájáruljon annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, amely a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 %-os csökkentését irányozza elő az (EU) 2018/... rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 2. cikke által lefedett ágazatokban, valamint hogy elősegítse a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését és a belső piac zavartalan működésének biztosítását, ez a rendelet CO2-kibocsátási előírásokat határoz meg az új nehézgépjárművek vonatkozásában, amelyek alapján az új nehézgépjárművek uniós állományának tulajdonítható fajlagos CO2-kibocsátást az alábbiak szerint kell csökkenteni a CO2-referenciakibocsátáshoz képest:

Annak érdekében, hogy hozzájáruljon annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, amely a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 %-os csökkentését irányozza elő az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikke által lefedett ágazatokban, valamint hogy elősegítse a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését és a belső piac zavartalan működésének biztosítását, ez a rendelet CO2-kibocsátási előírásokat határoz meg az új nehézgépjárművek vonatkozásában, amelyek alapján az új nehézgépjárművek uniós állományának tulajdonítható fajlagos CO2-kibocsátást az alábbiak szerint kell csökkenteni a CO2-referenciakibocsátáshoz képest:

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  2025. január 1. és 2029 december 31. között 15 %-kal;

a)  2025. január 1. és 2029 december 31. között 20 %-kal;

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  2030. január 1-jétől legalább 30 %-kal, ez az érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi.

b)  2030. január 1-jétől legalább 35 %-kal, ez az érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés biztosítása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek uniós piacának és infrastruktúrájanak kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez nyújtott ösztönzés érdekében az 5. cikknek megfelelően, 2025-re és 3030-ra vonatkozó kötelező részarányok formájában előírja, hogy minden gyártó új nehézgépjármű-állományában legalább mely arányban kell szerepelniük nulla és alacsony kibocsátású járműveknek.

 

A fajlagos CO2-kibocsátásokat a referenciaértékkel való összevetés alapján az I. melléklet 4. pontjának megfelelően ki kell igazítani.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A keresletoldali intézkedésekhez kapcsolódva megfelelő szinten biztosítani kell a kibocsátásmentes városi buszok kínálatát, ezért e rendelet kötelező részarányok formájában előírja, hogy a gyártók új városibusz-állományában a kibocsátásmentes buszok részarányának a következőképpen kell alakulnia:

 

a) 2029. január 1-jétől 2029. december 31-ig 50 %;

 

b) 2030. január 1-jétől 75%.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet az N2 és N3 kategóriába tartozó új járművekre alkalmazandó, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

E rendelet első lépésként az N2 és N3 kategóriába tartozó új járművekre alkalmazandó, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 5. cikk és az I. melléklet 2.3. pontjának alkalmazásában továbbá azokra az M2 és M3, illetve N kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU rendelet hatálya alá, és nem rendelkeznek az a)–d) pontokban szereplő jellemzőkkel.

Az 1. cikk (2a) bekezdése, az 5. cikk és az I. melléklet 2.3. pontja alkalmazásában továbbá azokra az N kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a hatálya alá, és nem rendelkeznek az a)–d) pontokban szereplő jellemzőkkel. Az 1. cikk (2b) bekezdése alkalmazásában továbbá azokra az M2 és M3 kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek megfelelnek az e cikk (2a) bekezdésében említett műszaki kritériumoknak.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2011. május 11-i 510/2011/EU rendelete az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2 -kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.).

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A Bizottság legkésőbb 2019. július 1-ig a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy e rendeletet kiegészítse a jármű szakmai rendeltetésének meghatározására és a rendelet hatálya alá tartozó városi buszok meghatározására vonatkozó műszaki kritériumok meghatározásával.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem árufuvarozásra terveztek, és amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg;

h) „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem árufuvarozásra terveztek, amelynek szakmai rendeltetése a 2. cikk (2a) bekezdésével összhangban előírt műszaki kritériumok alapján meghatározásra került, és amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg;

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek az I. melléklet 2.1. pontja szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátása 350 g CO2/km alatt marad;

k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek az I. melléklet 2.1. pontja szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátása az egyes acsoportokra voantkozóan az I. melléklet 3. pontja szerint megghatározott CO2 referenciaérték 50%-a alatt marad;

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na) „ városi busz”: személyek szállítására szánt M2 vagy M3 kategóriájú gépjármű, amelynek műszaki kritériumai a 2. cikk (2a) bekezdésével összhangban meghatározásra kerültek.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az 5. cikknek megfelelően meghatározott kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező.

törölve

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2020-tól kezdve minden naptári évben a Bizottság a 10. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok révén minden gyártó esetében meghatározza a 4. cikk b) pontjában említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőt az előző naptári évre vonatkozóan.

2025. január 1-jétől a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárműveknek a gyártó gépjárműállományában képviselt fajlagos részesedését egy naptári évben a következő értékekhez kell viszonyítani:

 

2025-től: legalább 5%;

 

2030-től: 20%, amely érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező figyelembe veszi egy naptári évben a gyártó állományában lévő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek számát és CO2-kibocsátását, beleértve a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes járműveket, valamint a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású különleges felépítményű gépjárműveket is.

törölve

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező kiszámítása az I. melléklet 2.3. pontjának megfelelően történik.

törölve

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés alkalmazásában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek beszámítása az alábbiak szerint történik:

Az (1) bekezdésben említett célértékek teljesítése érdekében e rendelet ugyancsak alkalmazandó azokra az N kategóriás járművekre is, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU rendelet hatálya alá, és nem rendelkeznek az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban előírt jellemzőkkel.

a)  egy kibocsátásmentes nehézgépjármű 2 járműnek számít;

 

b)  egy alacsony kibocsátású nehézgépjármű legfeljebb 2 járműnek számít, a fajlagos CO2-kibocsátásától és a 350 g CO2/km kibocsátási küszöbszinttől függően.

 

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező legfeljebb 3 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes nehézgépjárműveknek a tényezőhöz való hozzájárulása legfeljebb 1,5 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását.

törölve

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett CO2-csökkentési pálya minden gyártó esetében meghatározásra kerül az I. melléklet 5.1. pontjának megfelelően, az 1. cikk második albekezdésében említett CO2-referenciakibocsátás és az ugyanazon cikk a) pontjában megállapított 2025-ös célérték, illetve a 2025-ös célérték és az ugyanazon cikk b) pontjában megállapított 2030-as célérték közötti lineáris pálya alapján.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett CO2-csökkentési pálya minden gyártó esetében meghatározásra kerül az I. melléklet 5.1. pontjának megfelelően, az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett CO2-referenciakibocsátás és az ugyanazon cikk a) pontjában megállapított 2025-ös célérték, illetve a 2025-ös célérték és az ugyanazon cikk b) pontjában megállapított 2030-as célérték közötti lineáris pálya alapján.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Csoportosulás

 

(1) Az új nehéz tehergépjárművek hálózatban összekapcsolt gyártói csoportot alakíthatnak azzal a céllal, hogy teljesítsék az 5. cikk szerinti kötelezettségeiket

 

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikk megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg, amelyek lehetővé teszik a kapcsolt gyártók számára, hogy nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon csoportosulást alkossanak.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ha 2025-től kezdve a (2) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy egy gyártónak egy adott naptári évben többletkibocsátás tulajdonítható, akkor a Bizottság többletkibocsátási díjat szab ki, amelynek kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:

(1) Ha 2025-től kezdve a (2) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy egy gyártónak egy adott naptári évben többletkibocsátás tulajdonítható, akkor a Bizottság az adott esetnek megfelelően vagy a gyártóra, vagy pedig a csoportosulás vezetőjére többletkibocsátási díjat szab ki, amelynek kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:

(Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm)

(Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm)

 

A Bizottság biztosítja, hogy a többletkibocsátási díj szintje mindig meghaladja a 1. cikk (1) bekezdésben említett célok eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.

(4) A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket olyan uniós vagy nemzeti intézkedések kiegészítésére kell felhasználni, amelyek célja, hogy a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben előmozdítsák a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók készségeinek fejlesztését vagy más munkakörbe történő áthelyezésüket valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben, hozzájárulva a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású mobilitásra való megfelelő átálláshoz.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság figyelembe veszi ezeket az eltéréseket az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor.

(2) A Bizottság figyelembe veszi ezeket az eltéréseket az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor, és ha szükséges, kiigazítja a CO2-kibocsátások 2019-re vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjával összhangban kiszámított referenciaértékeit.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A járműgyártók által az (EU) 2018/956 rendelet és az (EU) 2017/2400 rendelet szerint bejelentett adatok pontosságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó gépjárművek tekintetében minden gyártóra kiterjedő éves ellenőrzési rendszert hozzon létre az (EU) 2017/2400 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek reprezentatív mintáján. E tesztek eredményeit össze kell vetni a gyártók által az (EU) 2017/2400 rendelet szerint megadott adatokkal, és amennyiben rendszeresen visszatérő szabálytalanságokra derül fény, akkor ki kell igazítani az érintett gyártóra vonatkozó, az I. melléklet 2.7. pontjával összhangban kiszámított átlagos fajlagos kibocsátásokat, és adott esetben a CO2-kibocsátások 2019-re vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjával összhangban kiszámított referenciaértékeit.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  2020-tól az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező;

b)  2020-tól minden gyártó nulla és alacsony kibocsátású járműveinek egyedi részaránya a megelőző naptári évben, az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint;

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

Valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátások és energiafogyasztás

Valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátások és energiafogyasztás

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegét Biztosítja a közvélemény tájékoztatását a reprezentatív jelleg időbeli alakulásáról.

(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegét

(2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok megbízható, nem személyes adatokat közöljenek a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról.

(2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok megbízható, nem személyes adatokat bocsássanak rendelkezésre – többek között a független ellenőrzés céljaira harmadik felek számára is – a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról, és az adatoknak szabványos üzemanyagfogyasztás-mérőkön kell alapulniuk.

 

(2a)  A Bizottság legkésőbb 2019. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 15. cikkel összhangban e rendelet kiegészítése érdekében azzal a céllal, hogy bevezesse a közutakon ténylegesen közlekedő járművek megfelelőségének ellenőrzését, biztosítva, hogy a közúti fuvarozást végző nehézgépjárművek CO2-kibocsátásai és üzemanyag-fogyasztása legfeljebb 10%-kal haladhassa megaz (EU) 2017/2400 rendeletnek és az (EU) 2018/956 rendeletnek megfelelően bejelentett nyomonkövetési adatokat. A Bizottság az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor e küszöbértéktől való minden eltérést figyelembe vesz, és ha szükséges, kiigazítja a CO2-kibocsátások 2019-es referenciaértékeit.

 

(2b)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett valós reprezentativitás időbeli alakulásáról.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó adatok bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében:

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottság folyamatosan és a kellő időben aktualizálja a VECTO szimulációs eszközt, emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében:

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, az 1. cikk szerint meghatározandó 2030-as CO2-csökkentési célértékről, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A jelentés tartalmazza továbbá a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek nevezetesen a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vévő autóbuszok – kezelésére szolgáló módszerek és a CO2-kibocsátási egységeket alkalmazó rendszer eredményességének értékelését, valamint mérlegeli, hogy célszerű-e e módszerek alkalmazásának meghosszabbítása 2030-ra és az azt követő időszakra, és adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatékonyságáról, szükség esetén a 2030-ra vonatkozó CO2-csökkentési célértéknek az 1. cikk szerinti módosításáról, szükség esetén a nulla és alacsony kibocsátású gépjárművek 2030-ra előírt részarányának módosításáról, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra és különleges felépítményű gépjárművekre, például szemétszállító teherautókra vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A jelentésnek továbbá értékelést kell tartalmaznia az alábbiakra vonatkozóan: a módszerek hatékonysága (kitérve különösen a nulla és alacsony kibocsátású járművek, nevezetesen a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vevő autóbuszok elterjedésére), a CO2-kibocsátási egységek, módszerek 2030-ig és azt követően történő alkalmazásának célszerűsége, a szükséges elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra kiépítése, a motorra vonatkozó CO2-kibocsátási előírások bevezetésének lehetősége különösen a különleges felépítményű gépjárművekre vonatkozóan, a szabványos méretet meghaladó méretű, a tagállami közlekedésre alkalmazandó különböző járműszerelvények, többek között moduláris koncepciók, az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellege, valamint a VECTO szimulációs eszköz frissítése. A jelentést adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kíséri.

_______________

________________

30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv.

30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv.

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottságot az (EU) …/2018 rendelet [irányítás] által létrehozott xxx bizottság segíti a munkájában. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(1)  A Bizottságot az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 26. cikkével létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

Indokolás

A javaslat fenntartja a jelenlegi bizottsági struktúrát, és összhangban van az energiaunió irányításáról szóló új rendelettel, amely fenntartaná az éghajlat-változási bizottságot a külön éghajlat-politikai jogszabályok céljaira.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 10. cikk (2) bekezdésében és 12. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődően határozatlan időre szól.

(2)  A Bizottságnak a 2. cikk (2a) bekezdésében, a 7a. cikkben, a 9. cikk (3s) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2a) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődően határozatlan időre szól.

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2a) bekezdésében, a 7a. cikkben, a 9. cikk (3a) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11.cikk (2a) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 10. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 2. cikk (2a) bekezdése, a 7a. cikk, a 9. cikk (3a) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, a 11.cikk (2a) bekezdése, valamint a 12. cikk (2a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

595/2009/EK rendelet

5 cikk – 4 bekezdés – l pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„l) egy eljárás, amely megfelelő és reprezentatív minták alapján annak ellenőrzésére szolgál, hogy a nyilvántartásba és használatba vett járművek megfelelnek-e az e rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések értelmében meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékeknek.”

„l) egy eljárás, amely megfelelő és reprezentatív minták alapján annak ellenőrzésére szolgál, hogy a nyilvántartásba és használatba vett járművek megfelelnek-e az e rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések értelmében meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékeknek. ezt az eljárást az akkreditált és független harmadik feleknél is le kell folytatni, az 2018/858/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 13. cikkének (10) bekezdésével összhangban.”

 

_______________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.3. pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.3.  Az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező kiszámítása

törölve

Minden gyártó esetében és minden naptári évre ki kell számítani az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező (ZLEV) értékét az alábbi képlet segítségével:

 

ZLEV = V / (Vconv + Vzlev) minimum 0,97 értékkel

 

Ahol:

 

V a gyártó új nehézgépjárműveinek száma, az összes különleges felépítményű gépjármű 4. cikk a) pontja szerinti kizárásával.

 

Vconv a gyártó új nehézgépjárműveinek száma, az összes különleges felépítményű gépjármű 4. cikk a) pontja szerinti kizárásával, valamint az összes kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjármű kizárásával;

 

Vzlev a Vin és a Vout összege,

 

Ahol:

 

nulla

 

a a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott jellemzőkkel rendelkező összes kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású új nehézgépjármű összege;

 

nulla

 

CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása.

 

Vout a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes nehézgépjárművek teljes száma, megszorozva kettővel, amely legfeljebb a Vconv 1,5 %-a lehet.

 

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.7. pont – képlet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

CO2 = ZLEV ×sg share,sg × MPWsg × avgCO2sg

CO2 = ∑ sg share,sg × MPWsg × avgCO2sg

Ahol:

Ahol:

sg az összes alcsoportba tartozó járművek összege;

sg az összes alcsoportba tartozó járművek összege;

ZLEV a 2.3. pontban meghatározott érték

 

share,sg a 2.4. pontban meghatározott érték

share,sg a 2.4. pontban meghatározott érték

MPWsg a 2.6. pontban meghatározott érték

MPWsg a 2.6. pontban meghatározott érték

avgCO2sg a 2.2. pontban meghatározott érték

avgCO2sg a 2.2. pontban meghatározott érték

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés – képlet – 1 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

T = ∑ sg sharesg × MPWsg × (1 - rf) × rCO2sg

T = ZLEV_benchmark_factor *sg sharesg × MPWsg × (1 - rf) × rCO2sg

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés – képlet – 4 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

rf az adott naptári évre az 1. cikk a) és b) pontjában meghatározott CO2-csökkentési célérték (%-ban);

az rf az adott naptári évre az 1. cikk első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott CO2-csökkentési célérték (%-ban);

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 2025-től 2029-ig terjedő időszakban a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,03 vagy kisebb, mint 0,97; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,03-ben vagy 0,97-ben kell meghatározni.

 

Ahol:

 

x = 5 %

 

y azt az arányt jelenti, amelyet a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjármű-flottájában képviselniük kell, és kiszámítása úgy történik, hogy az 510/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó és a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket nem kielégítő N kategóriájú kibocsátásmentes járművek összesített számához hozzáadják a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket kielégítő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek összesített számát, ahol mindegyikük ZLEV_fajlagosként kerül beszámításra az alábbi képlet szerint, majd ezt az összeget elosztják az adott naptári évben nyilvántartásba vett gépjárművek összesített számával;

 

ZLEV_fajlagos = 1- (CO2v/(0,5*rCO2sg), ahol:

 

CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása;

 

rCO2sg a 3. szakaszban meghatározott érték

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ZLEV_benchmark_tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 1,05-ben kell meghatározni;

 

Ha ez az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 1,0-re kell beállítani;

 

Ha ez az összeg 0,95 alatti, akkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 0,95-re kell beállítani

 

Ahol:

 

x = 20%, amely érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi;

 

y azt az arányt jelenti, amelyet a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjármű-flottájában képviselniük kell, és kiszámítása úgy történik, hogy az 510/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó és a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket nem kielégítő N kategóriájú kibocsátásmentes járművek összesített számához hozzáadják a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket kielégítő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek összesített számát, ahol mindegyikük ZLEV_fajlagosként kerül beszámításra az alábbi képlet szerint, majd ezt az összeget elosztják az adott naptári évben nyilvántartásba vett gépjárművek összesített számával;

 

ZLEV_fajlagos = 1- (CO2v/(0,5*rCO2sg), ahol:

 

CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása;

 

rCO2sg a 3. szakaszban meghatározott érték

 

 

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Az Unió és tagállamai elkötelezettek a Párizsi Megállapodás mellett, amelynek célja, hogy a globális átlaghőmérsékletnek az iparosodást megelőző szinthez képest számított emelkedését jóval 2°C alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen az iparosodást megelőző szinthez képest. A közlekedésből származó kibocsátások egyre nőnek, az ágazat 2016-ban az EU-ban az összes üvegházhatást okozó gázkibocsátás 25%-áért volt felelős, ezért az éghajlattal kapcsolatos uniós erőfeszítések lényeges területét kell képeznie. A közlekedési ágazat szénmentesítését fel kell gyorsítani, és legkésőbb a század közepéig nettó nulla kibocsátást kell elérni a közlekedésből származó üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok tekintetében.

Az új nehézgépjárművek kibocsátási teljesítményére vonatkozó követelmények meghatározása lehetővé teszi a CO2-kibocsátás csökkentését, ezáltal hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ugyanakkor jelentős tüzelőanyag-megtakarítást eredményez a fuvarozók számára, magas szinten tartja az innovációs és technológiai vezető szerepet az uniós nehézgépjárművek gyártói számára, és jelentős levegőminőség-javulást eredményez.

Az előadó véleménye szerint a közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú azon uniós célkitűzés teljesítése szempontjából, amely szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az (EU) 2018/842 rendelet [vállaláselosztási rendelet] értelmében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig a lehető legköltséghatékonyabb módon legalább 30%-kal kell csökkenteni. Az ágazat bármely késedelme jelentős erőfeszítéseket tenne szükségessé más ágazatok, többek között a mezőgazdaság részéről ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainkat.

A nehézgépjárművek CO2-kibocsátása 2015-ben az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 6%-át tette ki. Uniós szintű fellépés nélkül ez az arány becslések szerint 2015 és 2030 között akár újabb 6%-kal is tovább emelkedhet. Az Európai Bizottság a nehéztehergépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló 2014. évi stratégiájában már elismerte, hogy a nehézgépjárművek CO2-kibocsátása közép- és hosszú távon nem fenntartható, és ezért az ágazatban a CO2-kibocsátások szabályozása tekintetében a „fokozatos megközelítés” mellett érvelt. A (EU) 2017/2400 rendelet [Tanúsítás] és a (EU) 2018/956 rendelet [Ellenőrzés & Jelentés] alapján e rendelet az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási teljesítményére vonatkozó követelmények meghatározásának utolsó és legfontosabb jogalkotási eleme. Az előadó támogatja a Bizottság megközelítését, amely szerint első lépésként a leginkább szennyező járművek CO2-kibocsátási teljesítményére vonatkozó követelményeket kell előírni, és csak ezután – de a közeljövőben – kiterjeszteni a rendelkezéseket valamennyi nehézgépjármű-kategóriára.

A nehézgépjárművek jelentős piacai, például az Egyesült Államok, Kanada, Japán vagy Kína a közelmúltban az innováció ösztönzése, valamint a nulla és alacsony kibocsátású technológiák gyors kifejlesztése és elterjesztése érdekében követelményeket vezettek be a nehézgépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és/vagy kibocsátásának csökkentése tekintetében. Az uniós nehézgépjármű-gyártók csak akkor lesznek képesek ellenállni a globális verseny e növekedéséből fakadó nyomásnak, ha mielőbb befektetéseket eszközölnek a nulla és alacsony kibocsátású technológiákba. Annak megelőzése érdekében, hogy ilyen beruházásokra ne csak az Unión kívüli olyan piacokon kerüljön sor – ahol ugyanis a kibocsátások leszorítása érdekében már bevezettek szabályokat –, az uniós kibocsátáscsökkentési követelményeknek is fel kell zárkózniuk.

Az előadó úgy véli, hogy a nehézgépjárművek CO2-kibocsátása tekintetében nagyratörőnek kell lenni, ez ugyanis meghatározó szerepet játszik abban, hogy a gyártók egyértelmű jelzést kapjanak: időben be kell fektetniük a kibocsátáscsökkentő technológiákba. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a 2025-re megvalósítandó 20%-os kibocsátáscsökkentési cél (a 2019. évi alapforgatókönyvhöz képest) technológiailag megvalósítható, sőt, ezen felül igen nagy nettó gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. Ez lehetővé tenné a fuvarozók számára, hogy az első 5 évben 33 002 és 37 589 közötti nettó megtakarítást érjenek el tehergépkocsinként, és emellett jelentősen csökkentenék a CO2-kibocsátást és a légszennyező anyagok kibocsátásait is. Ahhoz azonban, hogy az uniós fuvarozók maradéktalanul kiaknázhassák ezeket az előnyöket, el kell kerülni az olyan kiskapukat, mint például a „szuperhitelek”. Az ilyen intézkedések ugyanis veszélyeztetnék a célértékek hatékony kibocsátáscsökkentési hatását, sőt, még 2025 után is lehetővé tennék nagyobb kibocsátású és több üzemanyagot fogyasztó járművek piaci forgalmazását.

Az előadó fontosnak tartja, hogy a (EU) 2017/2400 rendelet [Tanúsítás] alapján meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek megfelelően tükrözzék a nehézgépjárművek valós teljesítményét. Bármilyen eltérés jelentős következményekkel járna a fuvarozók, a levegőminőség és az éghajlatváltozás szempontjából. Az előadó véleménye szerint a nehézgépjárművek igazolt CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának a valós helyzethez kell igazodnia, és ennek biztosítása érdekében be kell vezetni a közutakon ténylegesen közlekedő járművek megfelelőségének vizsgálatát.

Az előadó elismeri, hogy a nehézgépjárművek piaca sajátos. Különösen a nulla kibocsátású technológiák fejlesztése nem annyira fejlett, mint a személygépkocsik esetében, kiváltképpen a távolsági szállításra szolgáló járművek esetében. Másfelől, a kibocsátásmentes regionális és városi teherszállító teherautók piaca gyorsan változik, mivel e járművek az elkövetkező öt évben várhatóan elérik az európai dízelolaj-költségparitást. Az előadó úgy látja, hogy a szóban forgó járművek forgalmazása – mihelyt rendelkezésre állnak – egyértelmű környezetvédelmi és gazdasági érdek. Az előadó szerint ezért e rendeletben 2025-re és 2030-ra vonatkozóan egyaránt kötelezően elő kell írni, hogy a gyártók új nehézgépjármű-állományában legalább mely arányban kell szerepelniük nulla és alacsony kibocsátású járműveknek. Ezt a minimális részarányt oly módon kell meghatározni, hogy biztosítsa a beruházás biztonságát, ami az ilyen járművek uniós piacon való gyors elterjedésének előfeltétele, valamint a megfelelő feltöltő infrastruktúra kialakítását is, miközben a korai újítókat megjutalmazza azon erőfeszítéseikért, hogy mielőbb nulla és alacsony kibocsátású járműveket vezessenek be az uniós piacra. A kötelező minimális részarány a javasolt rendeletben meghatározott négy alcsoportba tartozó járművektől eltérő, N kategóriájú egyéb járművekre is kiterjed. A fokozatos megközelítés előnye az erős beruházási biztonság biztosítása, valamint egyértelmű jelzés közvetítése arra vonatkozóan, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó követelmények hiánya nem késleltetheti a szóban forgó járművek piaci bevezetését.

Számos európai városban aggodalmakat kelt a levegőminőség romlása, ezért egyre több hatóság és tömegközlekedési szolgáltató érdeklődik a kibocsátásmentes buszok iránt. Ezzel összefüggésben, valamint figyelembe véve a keresletoldali intézkedéseket (például a közbeszerzési követelményeket), a városi buszállományban az elektromos buszok részaránya 2030-ra várhatóan eléri a 60%-ot. Az uniós piac megfelelő szintű ellátásának biztosítása érdekében helyénvaló, hogy 2025-ig és 2030-ig megvalósítandó, kötelező minimális részarány kerüljön meghatározásra a kibocsátásmentes városi buszok tekintetében az új városi autóbuszok flottáiban.

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (10.10.2018)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD))

A vélemény előadója: Henna Virkkunen

RÖVID INDOKOLÁS

A mobilitás elengedhetetlen: a személyek és áruk áramlása minden korábbinál nagyobb mértékű, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik. A teherfuvarozás 2050-re várhatóan 60%-kal fog növekedni 2010-hez képest, mivel az ellátási láncok egyre globálisabbá válnak. A mobilitási ágazat alapvető szerepet játszik az uniós gazdaságban és társadalomban. Ugyanakkor a közúti teherfuvarozási ágazat a felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős részéért, és mivel az EU ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzések teljesítése mellett kötelezte el magát, a következő időszakban csökkenteni kell ezeket a kibocsátásokat. Az ennek megfelelő csökkentés eléréséhez életképes, reális megoldások kombinációjára lesz szükség, amelyet stabil és kiszámítható szabályozási keret támaszt alá. Következésképp az előadó úgy véli, hogy fontos európai szinten szabályozni a nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásait a piac töredezettségének és az Unióban hatályban lévő megfelelőségi rendszerek közötti különbségeknek az elkerülése érdekében.

Az előadó úgy véli, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az ambiciózus közlekedési kibocsátási célértékek, az uniós gépjárműipar innovációjának előmozdítása és Európa versenyképességének javítása között, miközben magas szintű képzettséget igénylő munkahelyeket kell teremteni. Az előadó úgy véli, hogy a nehézgépjárművek esetében javasolt CO2-kibocsátási célértékek ambiciózusak, de reálisak. Mivel az üzemanyag ára teszi ki a nehézgépjárművek üzemköltségeinek nagy részét, hatékonysági szintjük gazdasági okokból viszonylag magas. Mindazonáltal a hatékonyság további javítására irányuló egyértelmű jelzés lehetővé teszi majd, hogy a nehézgépjárművekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés egyre inkább a járművek hatékonyságának növelésére és ezáltal a belőlük származó kibocsátások csökkentésére összpontosítson.

Ami még ennél is fontosabb, hogy a közúti közlekedési ágazatot érintő számos intézkedés – például a digitalizáció, az automatizálás, az alternatív üzemanyagok, a közúti infrastruktúra és a járműtechnológia – jövőbeli hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy átfogó megközelítést lehessen kialakítani ezen ágazat kibocsátáscsökkentése tekintetében. Az erre irányuló jogszabályoknak világos irányt kell szabniuk, egyértelműnek kell lenniük, és megfelelő ösztönzőket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy hosszú távon lehetővé tegyék az ágazat beruházási stabilitását.

Az előadó számára egyértelmű, hogy a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló megoldások több forrásból érkeznek majd, ezért rendkívül fontos a technológiasemleges megközelítés fenntartása azért is, hogy lehetővé váljon a jövőbeli új technológiák alkalmazásának időben történő bevezetése. Minden olyan erőfeszítést jutalmazni és ösztönözni kell, amelyet a piaci szereplők tesznek a kibocsátás csökkentésére. A megújuló üzemanyagok és energiaforrások alkalmazása hatékony módja a kibocsátások csökkentésének. Ennek figyelembevétele és a nehézgépjárművek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának pontosabb értékelése érdekében az Európai Bizottságnak 2022-ig ki kell dolgoznia a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig bekövetkező kibocsátások kiszámítási módszertanát, és alkalmazásának megkezdésekor – szükség esetén – felül kell vizsgálnia az érintett jogszabályokat. A nehézgépjárművek kibocsátáscsökkentéseihez kapcsolódó másik jövőbeni alapvető kérdés az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának rendelkezésre állása lesz, mivel ez több új járműtechnológia esetében alapvető fontosságú az átállás szempontjából.

Habár e rendelet a gépjárművek energiahatékonyságának javítására irányul, a nehézgépjárművek esetében a kibocsátáscsökkentés elérhető egyéb megoldások kidolgozásával, többek között a rakományoptimalizálással, konvojban haladással, vezetést segítő rendszerekkel, járművezető-képzéssel, a flotta korszerűsítésére és megújítására irányuló ösztönzőkkel, valamint az infrastruktúra-fejlesztésre és -karbantartásra irányuló beruházások biztosításával.

Mivel a Bizottság javaslata négy kategóriát tartalmaz, amelyek állítólag a piac 65-70%-át képviselik, felvetődik a kérdés, hogy melyek a lehetséges megfelelőségi hatások a rendelet hatályán kívül eső többi jármű vonatkozásában. Az előadó megérti, hogy nem szükséges valamennyi nehézgépjárművet bevonni a rendelet hatálya alá, azonban egyértelművé kell tenni, hogy az új szabályozási keret nem gyakorol negatív hatást a szóban forgó járművek piacra jutására.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint a mobilitási rendszer tisztábbá tétele és jobb hozzáigazítása az éghajlatváltozással való szembenézés egyre sürgetőbb szükségességéhez. Ehhez az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség, nem utolsósorban a CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozását illetően.

(3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint a mobilitási rendszer tisztábbá, fenntarthatóbbá tétele és jobb hozzáigazítása az éghajlatváltozással való szembenézés egyre sürgetőbb szükségességéhez. A CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések megerősítése, az uniós gépjárműipar innovációjának fokozása és az Unió versenyképességének növelése közötti helyes egyensúly megteremtése érdekében az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség.

__________________

__________________

21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017) 0479 final.

21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017) 0479.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Ezért az új nehézgépjárművek teljes uniós állományára érvényes CO2-csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti fuvarozási ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-ig és azután megvalósítandó uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítéséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad az iparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Tekintettel arra, hogy a nehézgépjárművek kibocsátásának aránya a becslések szerint mintegy 9%-kal növekszik, és jelenleg nincs olyan előírás, amely megkövetelné a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentését, e gépjárműkategória vonatkozásában egyedi intézkedésekre van szükség.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez.

(9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez és hosszú távon a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek biztosításához.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot.

(10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására és a piac széttagoltságának elkerülésére, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Figyelembe kell venni a nehézgépjárművek által megvalósítandó kibocsátáscsökkentési szinteket és a flottamegújításhoz szükséges időt.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Kiemeli, hogy az uniós árufuvarozók többsége a finanszírozási eszközökhöz korlátozott hozzáféréssel rendelkező kkv. Ezért a jövőbeli megoldásoknak költséghatékonynak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Alapvető fontosságú, hogy az ösztönzők erőteljes struktúrája álljon rendelkezésre a hatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek elterjedésének és az uniós támogatási mechanizmusok biztosításának támogatására.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében a VECTO szimulációs eszköz és az (EU) 2017/2400 rendelet folyamatos és időszerű aktualizálás tárgyát fogja képezni.

(13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének ösztönzése és figyelembevétele érdekében a VECTO szimulációs eszközt és az (EU) 2017/2400 rendeletet folyamatosan és kellő időben fejleszteni és aktualizálni kell, hogy megfelelően lefedjék a rendelkezésre álló üzemanyag-hatékony technológiákat, többek között a konvojban haladást, valamint a forgalomban lévő merev alvázak, pótkocsik és félpótkocsik fejlesztéseit. Tekintettel ezen új technológiák által a közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának csökkentésében játszott kulcsszerepre, a VECTO szimulációs eszköz időszerű és átfogó aktualizálása a nehézgépjárművek CO2-kibocsátása csökkentésének alapvető eleme. Ezen aktualizálásnak évente meg kell történnie, hogy a VECTO naprakész legyen a csúcstechnológiák tekintetében, és az európai intézményeknek megfelelő erőforrást kell e célra biztosítaniuk. A Bizottságnak a megfelelő határidőkkel együtt évente be kell nyújtania és nyilvánosan elérhetővé kell tennie a VECTO eszközbe tartozó technológiák digitálisan frissített jegyzékét.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. A 2030-as célértéket törekvésként megfogalmazott célnak kell tekinteni, és a végső célértéket egy 2022-es felülvizsgálatot követően kell meghatározni, mivel a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi.

(15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető, elérhető és költséghatékony technológiák bevezetését. A 2030-as célértéket törekvésként megfogalmazott célnak kell tekinteni, és a végső célértéket egy 2022-es felülvizsgálatot követően kell meghatározni, mivel a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  A CO2-kibocsátások elszámolásának a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” megközelítésen kell alapulnia annak érdekében, hogy tekintetbe vegye az üzemanyag vagy az energiaforrás, valamint ezek járművekben való végfelhasználása környezeti teljesítményét. Ez a megközelítés lehetővé tenné a járművek környezeti teljesítményének valósághűbb értékelését. A Bizottságnak ezért 2022. január 1-ig módszertant kell kidolgoznia a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” bekövetkező kibocsátások rögzítésére, és – adott esetben – javaslatot kell tennie ezen rendelet céljainak ennek megfelelő kiigazítására az ezen rendelet 13. cikkében előírt felülvizsgálat részeként.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A cseppfolyósított földgáz (LNG) a dízelüzemanyag egy elérhető alternatívája a nehézgépjárművek esetében. A jelenlegi és a jövőbeli, még innovatívabb LNG-alapú technológiák bevezetése rövid- és középtávon hozzá fog járulni a CO2-kibocsátási célértékek teljesítéséhez, mivel a dízelüzemű járművekhez képest az LNG-technológiák használata alacsonyabb CO2-kibocsátással jár. Az LNG-üzemű járművek CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja a VECTO eszközben már teljesen nyilvánvalóvá vált. Emellett a jelenlegi LNG-technológiákat a légszennyező anyagok – mint például a NOx és a lebegő részecskék – alacsony kibocsátási szintje jellemzi. A minimálisan szükséges üzemanyag-feltöltő infrastruktúra már létezik, és tovább fog bővülni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként.

(16)  A piacon már számos alternatív üzemanyag elérhető. A cseppfolyósított földgáz (LNG) a dízelüzemanyag egy elérhető alternatívája a nehézgépjárművek esetében. A hidrogénalapú technológiák is érdekes kutatási és fejlesztési lehetőséget jelentenek, különösen ha a szintézishez használt energia fenntartható és megújuló forrásból származik. A jelenlegi és a jövőbeli, még innovatívabb LNG-alapú technológiák bevezetése rövid- és középtávon hozzá fog járulni a CO2-kibocsátási célértékek teljesítéséhez, mivel a dízelüzemű járművekhez képest az LNG-technológiák használata alacsonyabb CO2-kibocsátással jár. A cseppfolyósított biogáz (LBG) közép- és hosszú távon lehetővé teszi a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának jelentős mértékű csökkentését. Az LNG-üzemű járművek CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja a VECTO eszközben már teljesen nyilvánvalóvá vált, és a jövőben egyéb fenntartható alternatív üzemanyagokat is figyelembe kell venni a VECTO keretében. Emellett a jelenlegi LNG-technológiákat a légszennyező anyagok – mint például a NOx és a lebegő részecskék – alacsony kibocsátási szintje jellemzi. A minimálisan szükséges üzemanyag-feltöltő infrastruktúra már létezik, és tovább fog bővülni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Az alternatív üzemanyagok, különösen a 2016-382-COD eljárás szerinti irányelv 2. cikkének s) és ee) pontjában meghatározott szintetikus és fejlett megújuló üzemanyagok meghatározó szerepet tölthetnek be a közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjában. A technológiai fejlesztés és az ipari termelés kibővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeknek az üzemanyagoknak az ára versenyképes szintet érjen el. E rendelet elismeri ezen üzemanyagok előnyeit a CO2-kibocsátás szempontjából, és továbbra is ösztönzi ezt a folyamatot.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16b)  A konvojban haladáson alapuló technológiák bevezetése elő fogja mozdítani az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentését, mivel jelentősen csökkenti a kamionok üzemanyag-fogyasztását, és a nehézgépjárművek CO2-kibocsátását.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

16 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16c)  A közlekedés dekarbonizációjának megvalósítása érdekében e rendeletnek figyelembe kell vennie a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében felsorolt alternatív üzemanyagokat. A már forgalomban lévő alternatív üzemanyagokat helyénvaló már a kezdetektől felvenni a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról szóló rendeletbe. E rendeletnek lehetővé kell tennie az új generációs üzemanyagok késedelem nélküli figyelembevételét. Az alternatív üzemanyagok figyelembevétele a CO2-kibocsátásban és az üzemanyag-fogyasztásban a gépjárműgyártókat arra ösztönözné, hogy olyan járműveket hozzanak forgalomba, amelyek alternatív üzemanyaggal működnek, továbbá az üzemanyag-forgalmazókat is arra ösztönözné, hogy növeljék az alternatív üzemanyagok piaci elérhetőségét. A Bizottság nyilvános konzultációjában az érdekelt felek 83%-a teljesen vagy szinte teljesen egyetértett abban, hogy a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának az alternatív üzemanyagokat is magában kell foglalnia.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Biztosítani kell a teljes kibocsátáscsökkentési célérték gyártók közötti tisztességes elosztását, figyelembe véve a nehézgépjárművek sokféleségét a kialakítás, a vezetési mód, az éves futásteljesítmény, a hasznos terhelés és a pótkocsi-konfiguráció szempontjából. Ezért célszerű a nehézgépjárművek megkülönböztetése, olyan különböző és különálló járműalcsoportok szerint, amelyek figyelembe veszik a járművek jellemző felhasználási módját és sajátos műszaki jellemzőit. Azzal, hogy a gyártók éves fajlagos célértéke az egyes előbb említett alcsoportokhoz meghatározott célértékek súlyozott átlagának felel meg, a gyártók számára lehetővé válik az egyes alcsoportokba tartozó járművek alulteljesítésének kiegyensúlyozása az egyéb alcsoportokba tartozó járművek túlteljesítésével, a különböző alcsoportokba tartozó járművek teljes élettartam alatti átlagos CO2-kibocsátásának figyelembevételével.

(19)  Biztosítani kell a teljes kibocsátáscsökkentési célérték gyártók közötti tisztességes elosztását, figyelembe véve a nehézgépjárművek sokféleségét a kialakítás, a vezetési mód, az éves futásteljesítmény, a hasznos terhelés és a pótkocsi-konfiguráció szempontjából. Ezért célszerű a nehézgépjárművek megkülönböztetése, olyan különböző és különálló járműalcsoportok szerint, amelyek figyelembe veszik a járművek jellemző felhasználási módját és sajátos műszaki jellemzőit. Azzal, hogy a gyártók éves fajlagos célértéke az egyes előbb említett alcsoportokhoz meghatározott célértékek súlyozott átlagának felel meg, a gyártók számára lehetővé válik az egyes alcsoportokba tartozó járművek alulteljesítésének kiegyensúlyozása az egyéb alcsoportokba tartozó járművek túlteljesítésével, a különböző alcsoportokba tartozó járművek teljes élettartam alatti átlagos CO2-kibocsátásának figyelembevételével és ezáltal „a szennyező fizet” elv tiszteletben tartásával.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Az egyes gyártók éves fajlagos célértékeknek való megfelelését a nekik tulajdonítható átlagos CO2-kibocsátás alapján kell értékelni. Az átlagos fajlagos kibocsátás meghatározásakor a különböző járműalcsoportok jellemzőit szintén figyelembe kell venni. Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának az egyes alcsoportokhoz meghatározott, a becsült éves futásteljesítményükön és átlagos hasznos terhelésükön alapuló súlyozást is magában foglaló átlagos kibocsátáson kell alapulnia, amely a teljes élettartam alatti CO2-kibocsátást fejezi ki. Korlátozott kibocsátáscsökkentési potenciáljuk következtében a különleges felépítményű gépjárműveket nem kell figyelembe venni az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámításakor.

(20)  Az egyes gyártók éves fajlagos célértékeknek való megfelelését a nekik tulajdonítható átlagos CO2-kibocsátás alapján kell értékelni. Az átlagos fajlagos kibocsátás meghatározásakor a különböző járműalcsoportok jellemzőit szintén figyelembe kell venni. Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának az egyes alcsoportokhoz meghatározott, a becsült éves futásteljesítményükön és átlagos hasznos terhelésükön alapuló súlyozást is magában foglaló átlagos kibocsátáson kell alapulnia, amely a teljes élettartam alatti CO2-kibocsátást fejezi ki. Korlátozott kibocsátáscsökkentési potenciáljuk következtében a különleges felépítményű gépjárműveket nem kell figyelembe venni az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámításakor, kivéve, ha azok alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes járművek.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A személygépkocsikkal és könnyű haszongépjárművekkel ellentétben a buszok kivételével még nem érhetők el alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes nehézgépjárművek. Ezért extra kibocsátási egységek formájában egy külön mechanizmust kell bevezetni, a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés megkönnyítése érdekben. Ez ösztönözni fogja a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztését és bevezetését az uniós piacra, ami kiegészíti a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26.

(21)  A személygépkocsikkal és könnyű haszongépjárművekkel ellentétben a buszok kivételével még nem érhetők el alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes nehézgépjárművek. Ezért extra kibocsátási egységek formájában egy külön mechanizmust kell bevezetni, a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés megkönnyítése és ösztönzése érdekben. Ez ösztönözni fogja a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztését és bevezetését az uniós piacra, ami kiegészíti a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26.

_________________

_________________

26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017) 653 final] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017)0653] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor minden kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművet többszörösen kell beszámítani. Az ösztönzők mértékét a jármű tényleges CO2-kibocsátásától kell függővé tenni. A környezeti célkitűzések gyengítésének elkerülése érdekében szükség van a megtakarítások felső határértékének meghatározására.

(22)  Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor minden kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművet többszörösen kell beszámítani. Az ösztönzők mértékét a jármű tényleges CO2-kibocsátásától kell függővé tenni. A környezeti célkitűzések gyengítésének elkerülése érdekében szükség van a megtakarítások felső határértékének meghatározására. Tekintettel a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású távolsági járművek fejlesztésével kapcsolatos nehézségekre, a 400 km-nél nagyobb hatótávolságú járműveket mentesíteni kell a felső határérték alól.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat és autóbuszokat is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piacon már elérhetők kibocsátásmentes autóbuszok, és ezek elterjedését keresletoldali intézkedések, például közbeszerzések útján ösztönzik. Az ösztönzők különböző járműtípusok közötti megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében a kibocsátásmentes kisebb tehergépkocsiknak és autóbuszoknak betudható megtakarításokra is felső határértéknek kell vonatkoznia.

(24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat és autóbuszokat is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piacon már elérhetők kibocsátásmentes autóbuszok, és ezek elterjedését keresletoldali intézkedések, például közbeszerzések útján ösztönzik. Az ösztönzők különböző járműtípusok közötti megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében a kibocsátásmentes kisebb tehergépkocsiknak és autóbuszoknak betudható megtakarításokra is felső határértéknek kell vonatkoznia. Mivel előfordulhat, hogy ugyanazon a gyártón belül más-más jogi személy végzi az autóbuszok és a tehergépkocsik gyártását, lehetőséget kell adni arra, hogy az 510/2011/EU rendelet szerinti „kapcsolt gyártók csoportja” járjon el gyártóként.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához.

(30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához. A fogyasztók és a közvélemény érdeke, hogy tudják, hogy mely gyártók tesznek eleget az új kibocsátási előírásoknak, és melyek nem.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat.

(31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a tényleges közúti használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a tényleges közúti használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  2022-ben a Bizottságnak értékelnie kell az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási előírások eredményességét, különösen a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentés szintjét, azokat a módszereket, amelyeknek rendelkezésre kell állniuk ennek a célértéknek az eléréséhez és meghaladásához, valamint a CO2-csökkentési célértékek meghatározását az egyéb típusú nehézgépjárművek, így például a kisebb tehergépkocsik, autóbuszok és pótkocsik vonatkozásában. Az értékelésnek tartalmaznia kell – szigorúan e rendelet alkalmazásában – a szabványos tömeget és méretet meghaladó tömegű és méretű nehézgépjárművekre és járműszerelvényekre vonatkozó, a tagállami közlekedésre alkalmazandó megfontolásokat is, például moduláris koncepciókat.

(34)  2022-ben a Bizottságnak értékelnie kell az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási előírások eredményességét, különösen a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentés szintjét, azokat a módszereket, amelyeknek rendelkezésre kell állniuk ennek a célértéknek az eléréséhez és meghaladásához, valamint a CO2-csökkentési célértékek meghatározását az egyéb típusú nehézgépjárművek, így például a kisebb tehergépkocsik, autóbuszok és pótkocsik vonatkozásában. Az értékelésnek tartalmaznia kell – szigorúan e rendelet alkalmazásában – a szabványos tömeget és méretet meghaladó tömegű és méretű nehézgépjárművekre és járműszerelvényekre vonatkozó, a tagállami közlekedésre alkalmazandó megfontolásokat is, például moduláris koncepciókat. Ez utóbbi esetben, amikor ezeket a tehergépkocsikat nagy volumenű szállításra használják, az (EU) 2015/719 irányelvvel1a összhangban, műszaki kritériumokkal lehetővé kell tenni az egyértelmű azonosításukat, és a Bizottságnak el kell ismernie e nagyobb tömegben történő szállítás előnyeit a CO2-kibocsátás szempontjából. A 2022-től kezdődően kitűzött célok tekintetében a Bizottságnak át kell térnie a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” módszertanára. A nehézgépjárművek kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig és a teljes életciklus során bekövetkező CO2-kibocsátásait nyomon kell követni és átláthatóvá kell tenni.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/719 irányelve (2015. április 29.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 115., 2015.5.6., 1—10. o.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem árufuvarozásra terveztek, és amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg;

h)  „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem fogyasztási cikkek fuvarozására terveztek, és amelyet nyilvántartásba vételkor a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függeléke szerinti felépítménykóddal láttak el;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia)  E rendelet alkalmazásában a „kapcsolt gyártók csoportja” a gyártót és kapcsolt vállalkozásait jelenti. A gyártók tekintetében a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása a következő:

 

a) az olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó közvetlenül vagy közvetve:

 

i. rendelkezik a szavazati jogok több mint felével, vagy

 

ii. jogosult a felügyelőbizottság, az igazgatótanács vagy a vállalkozást jogi értelemben képviselő szervek tagjai több mint felének kinevezésére, vagy

 

iii. jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

 

b) az olyan vállalkozások, amelyek a gyártó tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

 

c) az olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

 

d) az olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel közösen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, vagy az olyan vállalkozások, amelyekben az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

 

e) az olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkezik a gyártó vagy az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik személy.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek az I. melléklet 2.1. pontja szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátása 350 g CO2/km alatt marad;

k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek fajlagos CO2-kibocsátása 35%-kal alacsonyabb az adott járműalcsoportra vonatkozó, a 2019. évi alapforgatókönyv alapján meghatározott referenciaértéknél.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na)  A szén-dioxid-korrekciós tényező megegyezik az üzemanyagtöltő állomásokon értékesített megújuló gáz Európai Unió által igazolt részarányával.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a gyártó tárgyévben nyilvántartásba vett új nehézgépjárműveire – a különleges felépítményű gépjárművek kivételével – vonatkozóan az (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] alapján bejelentett adatok;

a)  a gyártó tárgyévben nyilvántartásba vett új nehézgépjárműveire – a különleges felépítményű gépjárművek kivételével, hacsak azok nem alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes járművek – vonatkozóan az (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] alapján bejelentett adatok;

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a 2016/0382 irányelv 2. cikkének s) és ee) pontjában meghatározott szintetikus és fejlett megújuló üzemanyagok előnyeit a CO2-kibocsátás szempontjából, amennyiben a gyártó önként viszi az üzemanyagot az üzemanyagpiacra és az előnyöket nem számolja el más dekarbonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) a szén-dioxid-korrekciós tényezőt (CCF) a következő képlettel kell kiszámítani: CCF = a felhasznált fenntartható megújuló energia nemzeti részaránya (%) / 10. Ezt külön kell kiszámítani a dízel- és metánüzemű járművekre, valamint az egyes naptári években értékesített üzemanyagokra. A Bizottságnak ösztönöznie kell a CCF bevezetését, amely a „kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig” megközelítés elfogadását eredményezi.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  egy kibocsátásmentes nehézgépjármű 2 járműnek számít;

a)  egy kibocsátásmentes nehézgépjármű a hatótávolságától függően több járműnek számít: 100 km alatti hatótávolság esetén 2 járműnek számít, 100-km-t, 200 km-t vagy 400 km-t meghaladó hatótávolság esetén 3, 4 vagy 5 járműnek számít;

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egy alacsony kibocsátású nehézgépjármű legfeljebb 2 járműnek számít, a fajlagos CO2-kibocsátásától és a 350 g CO2/km kibocsátási küszöbszinttől függően.

b)  egy alacsony kibocsátású nehézgépjármű legfeljebb 2 járműnek számít, a fajlagos CO2-kibocsátásától és a kibocsátási küszöbszinttől függően, amely 35%-kal alacsonyabb az adott járműalcsoportra vonatkozó, a 2019. évi alapforgatókönyv alapján meghatározott referenciaértéknél.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező legfeljebb 3 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes nehézgépjárműveknek a tényezőhöz való hozzájárulása legfeljebb 1,5 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását.

(3)  A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező legfeljebb 3 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. A nagy, több mint 400 km-es hatótávolságú kategóriába tartozó kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművekre nem vonatkozik a határérték.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm)

(Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 570 EUR/gCO2/tkm)

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.

(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket kizárólag a szociális partnerekkel szoros együttműködésben lefolytatott programok támogatására szabad felhasználni, előmozdítva a gépjárműipar alacsony kibocsátású mobilitásra történő átállását és az olyan innovatív megoldásokat, amelyek ösztönzést adnak a nulla vagy alacsony kibocsátású nehézgépjárművek gyors elterjedéséhez.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok megbízható, nem személyes adatokat közöljenek a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról.

(2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok – a meglévő, különféle használati típusra kiterjedő adatgyűjtő rendszerek szabványosítása alapján – megbízható, nem személyes adatokat közöljenek nyilvánosan a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról. Értékeli a valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátás hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel (PEMS) való vizsgálatának megvalósíthatóságát.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A szimulációs eszköz (VECTO) aktualizálása. A Bizottság a VECTO szimulációs eszközt az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban évente aktualizálja, hogy figyelembe vegye az energiahatékony technológiák, többek között a konvojban haladás bevezetését, valamint a pótkocsik, félpótkocsik és merev alvázak fejlesztéseit. Az aktualizálások során figyelembe kell venni a VECTO eredményei és a valós, közúti közlekedésben mért CO2-kibocsátás közötti eltéréseket.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében:

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottság évente aktualizálja a VECTO szimulációs eszközt, továbbá a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében:

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, az 1. cikk szerint meghatározandó 2030-as CO2-csökkentési célértékről, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A jelentés tartalmazza továbbá a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek – nevezetesen a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vévő autóbuszok – kezelésére szolgáló módszerek és a CO2-kibocsátási egységeket alkalmazó rendszer eredményességének értékelését, valamint mérlegeli, hogy célszerű-e e módszerek alkalmazásának meghosszabbítása 2030-ra és az azt követő időszakra, és adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, a kitermeléstől a gépjárművekben történő felhasználásig bekövetkező kibocsátás figyelembevételének módszereiről, az 1. cikk szerint meghatározandó 2030-as CO2-csökkentési célértékről, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra és az európai moduláris rendszer szerinti járműszerelvényekre vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A Bizottság jelentést tesz továbbá a teljes életciklus során bekövetkező kibocsátások kiszámítására szolgáló reprezentatív módszertan kialakításának előrehaladásáról. A jelentés tartalmazza továbbá a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vevő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek, nevezetesen a buszok kezelésére szolgáló módszerek és a CO2-kibocsátási egységeket alkalmazó rendszer eredményességének értékelését, ezek meghatározását, valamint mérlegeli, hogy célszerű-e e módszerek alkalmazásának meghosszabbítása 2030-ra és az azt követő időszakra, és adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri. Ehhez a jelentéshez a Bizottság értékeli az alternatív erőátviteli rendszerek piaci elterjedését befolyásoló összes főbb paramétert, a következő mutatók figyelembevételével:

 

– a töltőinfrastruktúra kibővítése;

 

– a járműkínálat (elektromos akkumulátoros járművek [BEV], hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek [PHEV], üzemanyagcellás elektromos járművek [FCEV] stb.);

 

– átlagos olaj- és üzemanyagárak;

 

– a támogatások szintje és a nem monetáris ösztönzők;

 

– a közbeszerzés szintje stb.

__________________

__________________

30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv.

30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási követelmények

Hivatkozások

COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Henna Virkkunen

3.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

6.9.2018

8.10.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Innocenzo Leontini, Peter Lundgren, Georg Mayer, Gesine Meissner, Renaud Muselier, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Keith Taylor, Pavel Telička, Marie-Pierre Vieu, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Kosma Złotowski, Luis de Grandes Pascual, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Claudia Țapardel

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Francisco Assis, Michael Detjen, Jill Evans, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Ryszard Antoni Legutko, Marek Plura, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nicola Danti, Angel Dzhambazki, John Howarth, Wajid Khan

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

37

+

ALDE

ECR

ENF

PPE

 

S&D

 

 

Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička

Angel Dzhambazki, Jacqueline Foster, Ryszard Antoni Legutko, Peter Lundgren, Kosma Złotowski

Georg Mayer

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Innocenzo Leontini, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Renaud Muselier, Markus Pieper, Marek Plura, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp

Francisco Assis, Inés Ayala Sender, Nicola Danti, Michael Detjen, Ismail Ertug, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, John Howarth,Wajid Khan, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Claudia Țapardel

 

8

-

EFDD

GUE/NGL

VERTS/ALE

Daniela Aiuto , Jill Seymour

Tania González Peñas, Merja Kyllönen, Marie-Pierre Vieu

Michael Cramer, Jill Evans, Keith Taylor

 

2

0

ECR

ENF

Peter van Dalen

Marie-Christine Arnautu,

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

Az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási követelmények

Hivatkozások

COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

17.5.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.7.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

5.7.2018

IMCO

5.7.2018

TRAN

5.7.2018

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

19.6.2018

IMCO

19.6.2018

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Bas Eickhout

24.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

18.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Arne Gericke, Jens Gieseke, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eleonora Evi, Giorgos Grammatikakis, Rebecca Harms, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Carolina Punset, Christel Schaldemose, Keith Taylor, Tiemo Wölken, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Sophia in ‘t Veld, Kati Piri, Mirja Vehkaperä, Flavio Zanonato

Benyújtás dátuma

25.10.2018

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

47

+

ALDE

Jan Huitema, Carolina Punset, Frédérique Ries, Nils Torvalds, Mirja Vehkaperä, Sophia in 't Veld

ECR

Mark Demesmaeker

EFDD

Eleonora Evi, Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Merja Kyllönen

NI

Zoltán Balczó

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl Heinz Florenz, Francesc Gambús, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Peter Liese, Annie Schreijer Pierik, Adina Ioana Vălean

S&D

Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Giorgos Grammatikakis, Jytte Guteland, Jo Leinen, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Kati Piri, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Tiemo Wölken, Flavio Zanonato, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Marco Affronte, Bas Eickhout, Rebecca Harms, Martin Häusling, Davor Škrlec, Keith Taylor

6

-

ECR

Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter

EPP

Jens Gieseke, Renate Sommer

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. november 8.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat