JELENTÉS a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
9.11.2018 - (COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Paul Tang
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
Javaslat a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre
(COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0354),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0208/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság [a vélemény kelte]-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0363/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a ▌fenntarthatósági kockázatokkal és a befektetések fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[3],
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. Az Unió által 2016. október 5-én ratifikált és 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás (COP21)[5] erősíteni kívánja az éghajlatváltozásra adott választ, többek között azáltal, hogy a pénzügyi mozgásokat összehangolja az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátások és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődés felé tartó pályával.
(1a) A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a befektetési döntéshozatali folyamatba történő beépítése a pénzügyi piacokon kívül is hasznot eredményezhet. Ezért létfontosságú, hogy a pénzügyi piaci szereplők megadják a szükséges információkat a befektetések összehasonlíthatósága és a megalapozott befektetési döntések érdekében. Ezenkívül a fenntarthatósági hatással és kockázatokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez és ahhoz, hogy a végső befektetők részére érdemi információkat szolgáltassanak, a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van a befektetést befogadó társaságok által közzétett megbízható, összehasonlítható és harmonizált információkra. Ez a folyamat csak jogszerűen elfogadott fogalommeghatározások esetén lehet sikeres.
(2) A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[6], a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[7], a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[8], a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[9], az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv[10], az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv[11], a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] közös célkitűzése, hogy elősegítsék az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a minősített kockázatitőke-alapok kezelői (EuVECA-kezelők) és a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői (ESZVA-kezelők) tevékenységeinek megkezdését és gyakorlását. Ezek az irányelvek és rendeletek biztosítják a végső befektetők egységesebb védelmét, és megkönnyítik számukra, hogy kihasználják a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles köréből adódó előnyöket, ezzel egyidejűleg pedig olyan szabályokat írnak elő, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a megalapozott befektetési döntések meghozatalát. Miközben ezek a célkitűzések jórészt teljesültek, addig az ÁÉKBV-alapkezelők, ABAK-ok, biztosítók, portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, nyugdíjszolgáltatók, hitelintézetek, EuVECA-kezelők és ESZVA-kezelők (pénzügyi piaci szereplők) által a fenntarthatósági kockázatoknak, a fenntarthatósági teljesítménynek és a fenntartható befektetési céloknak a befektetési döntéshozatalba történő beépítéséről a végső befektetőknek és befektetőknek címzett közzétételek, valamint a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások (pénzügyi tanácsadók) által a fenntarthatósági kockázatoknak és a fenntarthatósági teljesítménynek a tanácsadási folyamatokba történő beépítéséről a végső befektetőknek és befektetőknek címzett közzétételek nem fejlődtek kielégítő mértékben, mivel ezekre a közzétételekre, valamint a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatalba történő beépítésére még nem vonatkoznak a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos harmonizált mutatók és követelmények. A lényeges fenntarthatósági kockázatok mérlegelésére és a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos mutatók beépítésére irányuló átvilágítási kötelezettségeik teljesítéséhez maguknak a pénzügyi piaci szereplőknek is szükségük van a befektetést befogadó társaságok által közzétett megbízható, összehasonlítható és harmonizált információkra és a fenntarthatósági mutatókra vonatkozó harmonizált számviteli standardokra.
(2a) A rendelet a pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal, valamint a befektetési tanácsadással kapcsolatban a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó közzétételi szabályokat határozza meg. A pénzügyi piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében fontos bevezetni egy harmonizált keretrendszert a pénzügyi piaci szereplők átvilágítási, illetve befektetési- és hitelkockázat-kezelési folyamatainak keretében történő, fenntarthatósági kockázatokkal és teljesítménnyel kapcsolatos közzétételt illetően. A közzétételi követelménynek arányosnak kell lennie a szervezet méretével és rendszerszintű fontosságával, és biztosítania kell a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) védelmét.
(2b) Az EBH-nak meg kell vizsgálnia a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célkitűzésekkel szervesen összefüggő tevékenységeknek való kitettséggel kapcsolatos kockázatok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárására (SREP) vonatkozó technikai kritériumok bevezetésének megvalósíthatóságát és helyénvalóságát annak érdekében, hogy felmérje többek között e kockázatok lehetséges forrásait és az intézményekre gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az intézmények által jelenleg készített fenntarthatósági jelentéseket.
(3) A befektetők és befektetést befogadó társaságok általi, a befektetőknek és végső befektetőknek szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok hiányában valószínűleg a továbbiakban is szerteágazó intézkedéseket fognak elfogadni nemzeti szinten, és a különféle pénzügyi szolgáltatási ágazatokban továbbra is eltérő megközelítések fognak érvényesülni. Ezek a szerteágazó intézkedések és megközelítések a közzétételi standardok közötti nagy különbségek miatt továbbra is jelentősen torzítani fogják a versenyt. Ráadásul egymással párhuzamosan olyan, üzleti megfontolásokon alapuló prioritásokat követő piaci gyakorlatok alakulnak ki, amelyek szerteágazó eredményekkel járnak, és jelenleg fokozzák a piac széttagoltságát, a jövőben pedig még súlyosbíthatják is a belső piac nehézségeit. Az eltérő közzétételi standardok és piaci alapú gyakorlatok, valamint a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos harmonizált mutatók hiánya jelentősen megnehezítik a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlítását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek e termékek és szolgáltatások, valamint az értékesítési csatornák között, továbbá újabb akadályokat emelnek a belső piac előtt. Ezek az eltérések a végső befektetőket is összezavarhatják, és torzíthatják a befektetési döntéseiket. A Párizsi Megállapodásnak való megfelelés biztosítása során fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok ▌eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályozhatják a belső piaci zökkenőmentes működését, és károsak lehetnek a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára. Emellett az átláthatóságot illetően a harmonizált szabályok és a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos mutatók hiánya megnehezíti a végső befektetők számára a különböző tagállamokban kínált eltérő pénzügyi termékek és szolgáltatások tényleges összehasonlítását a környezeti, társadalmi és irányítási kockázataik, valamint a pénzügyi termékek és a mögöttük álló társaságok fenntarthatósági teljesítménye és fenntartható befektetési céljai tekintetében. Ezért szükséges megvizsgálni a belső piac működését és biztosítani a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát a valószínű jövőbeni akadályok elkerülése érdekében.
(4) E rendelet egységes alkalmazása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, egyértelmű és harmonizált módon meg kell határozni a „fenntartható befektetések” és a „fenntarthatósági kockázatok” fogalmát, így elkerülve bármiféle olyan szabályozási átfedést, amely nincs összhangban a minőségi jogalkotás és az arányosság elvével. A fenntartható befektetések meghatározása minimális szintű összhangot biztosít a pénzügyi termékek és szolgáltatások között, továbbá lehetővé teszi, hogy az ilyen befektetések pozitív nettó hatással járjanak a fenntarthatósági teljesítmény tekintetében. Tekintettel a fenntarthatóság sokrétű jellegére – vagyis annak három, azaz környezeti, társadalmi és irányítási dimenziójára –, az egyik dimenziónál pozitívnak bizonyuló hatás nem mindig eredményez pozitív hatást egy másik dimenziónál, azonban a nettó fenntarthatósági teljesítménynek – amelyet harmonizált fenntarthatósági mutatókkal mérnek – mindig határozottan pozitívnak kell lennie. A fenntarthatósági kockázatok meghatározására a szabályozási eredmények minimális szintű összhangjának biztosítása érdekében van szükség, továbbá ez egy olyan dinamikusan fejlődő eszköz, amely képes integrálni a felmerülő kockázatokat, valamint azonosítani a lehetséges és tényleges kedvezőtlen hatásokat. A meghatározás magában foglalja a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok figyelmen kívül hagyásának pénzügyi és nem pénzügyi hatásait is. Előremutatónak kell lennie, azaz ki kell terjednie a lényeges, valamint a rövid, közép- és hosszú távon valószínűleg bekövetkező kockázatokra is. A pénzügyi piaci szereplőknek átvilágítási folyamataikba be kell építeniük a fenntarthatósági kockázatok azonosítását, elkerülését és mérséklését, valamint azonosítaniuk kell a kedvezőtlen hatásokat, és ehhez figyelembe kell venniük az e rendelet Ia. mellékletében felsorolt fenntarthatósági kockázatokat. A fenntarthatósági teljesítményt harmonizált fenntarthatósági mutatók alapján kell mérni, amelyeket az Európai Bizottságnak sürgősen meg kell határoznia, figyelembe véve a meglévő európai és nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A pénzügyi piaci szereplőket egy sor harmonizált mutató segít ösztönözni a fenntarthatóságra való átállás fokozatos és arányos lépésekben, nagyobb átláthatóság révén történő megvalósítására, biztosítva az összhangot az egyéb, fenntartható finanszírozásra irányuló javaslatok között, beleértve a(z) [PO: Please insert reference to Regulation on the establishment of a framework to facilitate sustainable investment] és a(z) [PO: Please insert reference to Regulation on low carbon benchmarks and positive carbon impact benchmarks].
(5) A pénzügyi piaci szereplők és pénzügyi tanácsadók javadalmazási politikáinak összhangban kell lenniük a fenntarthatósági kockázatok és adott esetben a fenntartható befektetési célok integrálásával, és azokat úgy kell kialakítani, hogy hozzájáruljanak a hosszú távú fenntartható növekedéshez. A szerződéskötést megelőző közzétételeknek ezért információkat kell tartalmazniuk arról, hogy e szervezetek javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze a fenntarthatósági kockázatok integrálásával és az (EU) 2017/828 irányelvvel, hogyan igazodnak a pénzügyi piaci szereplő környezeti, társadalmi és irányítási belső működési teljesítménnyel kapcsolatos kritériumaihoz, megvalósítva a vonatkozó hosszú távú növekedési célkitűzéseket, és adott esetben mennyire vannak összhangban azoknak a pénzügyi termékeknek és szolgáltatásoknak a fenntartható befektetési céljaival, amelyeket a pénzügyi piaci szereplők elérhetővé tesznek, illetve amelyekről a pénzügyi tanácsadók tájékoztatást adnak.
(6) Mivel a fenntarthatósági referenciaértékek olyan állandó viszonyítási pontként szolgálnak, amelyek alapján a fenntartható befektetéseket mérik, a végső befektetőket szerződéskötést megelőző közzétételek útján tájékoztatni kell a kijelölt index helyénvalóságáról, nevezetesen arról, hogy ez az index igazodik-e a fenntartható befektetési célhoz. A pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük a kijelölt index általános piaci indexhez képest eltérő súlyozásának és alkotóelemeinek indokait is, különbséget téve a valamely indexet reprodukáló termék, illetve a termék teljesítményének mérésére/összehasonlítására egy indexet használó termék között. Az átláthatóság további erősítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek azt is meg kell adniuk, hol található meg a kijelölt index és az általános piaci index kiszámításához használt módszertan, hogy így a végső befektetőknek kellő információ legyen a birtokában annak megállapításához, hogy hogyan választották ki és súlyozták az indexek alapjául szolgáló eszközöket, mely eszközöket zártak ki és milyen okból, hogyan mérték az alapul szolgáló eszközök fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, illetve milyen adatforrásokat használtak. Amennyiben egy pénzügyi termék kifejezetten igazodni kíván az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozza, a referenciaértékek kibocsátóinak közölniük kell a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás tudományosan megállapított mértékét is. Ezeknek a közzétételeknek egy sor harmonizált teljesítménymutatón kell alapulniuk, lehetővé téve a tényleges összehasonlítást, és hozzá kell járulniuk a fenntarthatósági kockázatok, a fenntarthatósági teljesítmény és a fenntarthatóságot elősegítő befektetések helyes megítéléséhez. Ha referenciaértékként nem jelöltek ki egyetlen indexet sem, a pénzügyi piaci szereplőknek ki kell fejteniük, hogyan érik el a fenntartható befektetési célt, illetve hogyan építették be a fenntarthatósági kockázatokat és a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatos mutatókat.
(7) Ha egy pénzügyi termék vagy szolgáltatás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozza, a szerződéskötést megelőző közzétételeknek tartalmazniuk kell a megcélzott alacsony szén-dioxid-kibocsátási kitettséget, információt szolgáltatva a terméknek vagy szolgáltatásnak a Párizsi Megállapodáshoz és az érintett uniós célokhoz való igazodásáról.
(8) Az átláthatóság javítása és a befektetők, illetve a végső befektetők tájékoztatása érdekében az arra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a pénzügyi piaci szereplők hogyan veszik figyelembe a fenntarthatósági teljesítményt, illetve hogyan építik be a lényeges vagy valószínűleg bekövetkező fenntarthatósági kockázatokat befektetési döntéshozatali eljárásaikba, beleértve a szervezeti, kockázatkezelési és irányítási szempontokat is, illetve a pénzügyi tanácsadók hogyan építik be ezeket tanácsadási folyamataikba, a befektetést befogadó mögöttes társaságok pedig stratégiájukba és működésükbe, úgy kell szabályozni, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől megkövetelik, hogy tegyék közzé weboldalaikon e politikák rövid összefoglalását.
(9) Az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő azt, hogy közzé kell tenni minden olyan információt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelően tájékoztassák a végső befektetőket a befektetéseik fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól. Ezért helyénvaló konkrétabb, szabványosított közzétételi követelményeket előírni a fenntartható befektetések összehasonlíthatóvá tétele érdekében. Például a pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos általános teljesítményét rendszeresen, szabványosított módon jelenteni kell a fenntarthatósági teljesítmény mérése és összehasonlítása szempontjából releváns, harmonizált mutatók segítségével. Amennyiben referenciaértékként kijelöltek egy megfelelő indexet, ezt az információt az összehasonlíthatóság érdekében a kijelölt indexre és az általános piaci indexre is meg kell adni, különbséget téve a valamely indexet reprodukáló termék, illetve a termék teljesítményének mérésére/összehasonlítására egy indexet használó termék között. A kijelölt index és az általános piaci index alkotóelemeire vonatkozó információkat, valamint azok súlyozását is közzé kell tenni, hogy további, összehasonlítható tájékoztatást adjanak arról, hogyan érik el a fenntartható befektetési célokat. Amikor az ESZVA-kezelők információkat bocsátanak rendelkezésre az adott alap által megcélzott pozitív társadalmi hatásról, az elért általános társadalmi eredményről és a 346/2013/EU rendelettel összhangban használt kapcsolódó módszerekről, akkor adott esetben az e rendelet szerinti közzétételek céljából felhasználhatják ezeket az információkat.
(10) A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] átláthatósági kötelezettségeket vezet be a nem pénzügyi beszámolókban előforduló társadalmi, környezeti és vállalatirányítási szempontokkal kapcsolatban. Az ezekben az irányelvekben megkövetelt forma és megjelenítés azonban nem alkalmas arra, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a végső befektetőkkel folytatott tárgyalások során közvetlenül használják azokat. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy adott esetben e rendelet céljából a 2013/34/EU irányelvvel összhangban felhasználják a vezetés beszámolóiban és a nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat. A befektetők minőségi, összehasonlítható adatokkal való ellátásának biztosítása érdekében a 2013/34/EU irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettségeket úgy kell aktualizálni, hogy azok kiterjedjenek a lényeges fenntarthatósági kockázatokra és a harmonizált mutatókon alapuló fenntarthatósági teljesítményre, és ezekről pénzügyi és nem pénzügyi információkat egyaránt tartalmazó integrált, időszakos kimutatásokat készítsenek.
(11) A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók weboldalain közzétett információk megbízhatóságának biztosítása érdekében ezeket az információkat naprakészen kell tartani, és minden felülvizsgálatukat vagy módosításukat világosan meg kell magyarázni.
(12) Annak meghatározása érdekében, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok figyelembevétele érdekében hogyan hoznak befektetési döntéseket és értékelik a kockázatokat, az (EU) 2016/2341 irányelvben a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységei folytonosságának és szabályszerűségének biztosítása érdekében már érvényben vannak a befektetési döntésekre és a kockázatértékelésekre vonatkozó irányítási és kockázatkezelési szabályok. A befektetési döntéseket és a vonatkozó kockázatok, köztük a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok értékelését olyan módon kell végrehajtani, hogy biztosítsák a tagok és kedvezményezettek érdekeinek való megfelelést. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek és alapul szolgáló eljárásainak biztosítaniuk kell a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljának elérését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak adott esetben biztosítaniuk kell a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal való összhangot. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő nyilvános konzultációkat folytasson, ▌és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(13) Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[15] létrehozott Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[16] létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[17] létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: ESMA) (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok) a vegyes bizottság keretében az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell kidolgozniuk, amelyek tovább részletezik a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötést megelőző dokumentumaiban, legalább évente publikált időszakos jelentéseiben és weboldalain közzéteendő, fenntarthatósági teljesítményre és kockázatokra vonatkozó információk megjelenítését és tartalmát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja ezeket a szabályozástechnikai standardokat.
(14) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja az európai felügyeleti hatóságok által a vegyes bizottság keretében kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat, hogy meghatározza a fenntartható befektetések marketingcélú közleményekben történő szabványos megjelenítését.
(15) Mivel az időszakos jelentések elvileg a teljes naptári évre vonatkozó üzleti eredményeket összesítik, az időszakos jelentésekben szereplő átláthatósági követelményekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását ...[a 12. cikk második albekezdésében említett időpontot követő év január 1-je]-ig el kell halasztani.
(16) E rendelet közzétételi szabályai kiegészítik a 2009/65/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv[18], a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet rendelkezéseit, és azokat ezek mellett kell alkalmazni.
(16a) Az e rendeletben meghatározott közzétételi szabályok kiegészítik egy mindenre kiterjedő, kötelező átvilágítási keretrendszer bevezetését, amely valamennyi pénzügyi piaci szereplőre alkalmazandó, tartalmaz egy gondossági kötelezettséggel kapcsolatos elemet és egy átmeneti időszak alatt teljes körűen bevezetésre kerül, és figyelembe veszi az arányosság elvét, különös tekintettel a szervezet méretével és rendszerszintű fontosságával kapcsolatos arányosságra, és biztosítja a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) védelmét. Az átvilágítás elvégzése során észszerű gondossággal kell eljárni, és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) mutatók alapján meg kell vizsgálni az ESG-kockázatokat. Az átvilágítással a befektetők nemcsak a befektetéseik társadalomra és a környezetre gyakorolt negatív hatásait lesznek képesek megelőzni, hanem elkerülhetik a pénzügyi és hírnévkockázatokat is, reagálhatnak ügyfeleik és kedvezményezettjeik elvárásaira, valamint hozzájárulhatnak az éghajlat és a fenntartható fejlődés globális céljainak eléréséhez. Ennek során a pénzügyi piaci szereplők nem szorítkozhatnak befektetői feladataik pusztán pénzügyi szempontból való értelmezésére. Ezenkívül a keretrendszer épít az Európai Parlamentnek a fenntartható finanszírozásról készült saját kezdeményezésű jelentésében (2018/2007(INI)) kifejtett, kötelező átvilágítási keretrendszer iránti igényére, „Az intézményi befektetőkre vonatkozó felelős üzleti magatartás: a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatás szerinti, a kellő gondosságra vonatkozó legfontosabb szempontok” című, 2017. évi dokumentumra és a vállalati felügyeleti kötelezettségről szóló, 2017. március 27-i francia törvényre, különösen annak 1. és 2. cikkére.
(17) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.
(18) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a végső befektetők védelmének, valamint a befektetőknek szóló tájékoztatásnak az erősítését és a nekik szóló közzétételek, illetve az általuk hozott befektetési döntések javítását, továbbá a pénzügyi piaci szereplők, a befektetési tanácsadók és a tőzsdén jegyzett társaságok segítését abban, hogy befektetési döntéshozatalukba beépítsék a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, mivel uniós szinten egységes közzétételi követelményeket kell meghatározni, a piaci szereplőknek az igazodásra kellő időt biztosító átmeneti időszakot követően az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikkTárgy
Ez a rendelet harmonizált átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek, a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak és a befektetést befogadó társaságoknak kell alkalmazniuk a fenntarthatósági kockázatok és teljesítmény befektetési döntéshozatali eljárásokba vagy tanácsadási folyamatokba történő beépítésével, valamint a pénzügyi termékek vagy szolgáltatások átláthatóságával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azok célzott fenntartható hatással járnak-e.
2. cikkFogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) „pénzügyi piaci szereplő”: a következők egyike:
i. a ▌biztosító, az ABAK, a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy nyugdíjbiztosítási termék szolgáltatója;
ii. a 345/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap kezelője;
iii. a 346/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap kezelője;
iv. ÁÉKBV alapkezelő társaság;
iva. az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, amely befektetési- vagy hitelkockázat-kezelési folyamatokat végez, a [PO insert reference to relevant Article of Regulation (EU) No 575/2013] meghatározása szerinti kis és nem komplex intézmények kivételével;
b) „biztosító”: a 2009/138/EK irányelv 18. cikkével összhangban engedélyezett biztosító;
ba) „befektetést befogató társaság”: a 2013/34/EU irányelv 1. cikkében meghatározott, tőzsdén jegyzett és nem jegyzett vállalkozások;
bb) „fenntarthatósági teljesítmény”: a pénzügyi terméknek vagy szolgáltatásnak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal és tényezőkkel való összhangja, amely tükrözi a harmonizált fenntarthatósági mutatók hatását;
c) „biztosítási alapú befektetési termék”: a következők egyike:
i. az 1286/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet[19] 4. cikkének 2. pontjában meghatározott biztosítási alapú befektetési termék;
ii. olyan, a szakmai befektetők számára elérhetővé tett biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak;
d) „ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti ABAK;
e) „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, a(z) [PO: Please insert reference to Regulation on the prudential requirements of investment firms] rendelet 12. cikkében meghatározott kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások kivételével;
f) „portfóliókezelés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott portfóliókezelés;
g) „foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény”: az (EU) 2016/2341 irányelv 9. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;
h) „nyugdíjbiztosítási termék”: a következők egyike:
i. az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett nyugdíjbiztosítási termék;
ii. az 1286/2014/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett egyéni nyugdíjbiztosítási termék;
iia. „páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP)”: a(z) [PO: Please insert reference to Regulation of the European Parliament and of the Council on a pan-European Personal Pension Product (PEPP)] 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint;
i) „ÁÉKBV alapkezelő társaság”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság vagy az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett befektetési vállalkozás;
j) „pénzügyi termék vagy szolgáltatás”: portfóliókezelés, ABA, biztosítási alapú befektetési termék, nyugdíjbiztosítási termék, nyugdíjkonstrukció vagy ÁÉKBV;
k) „ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA;
l) „nyugdíjkonstrukció”: az (EU) 2016/2341 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott nyugdíjkonstrukció;
m) „ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás;
n) „befektetési tanácsadás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;
na) „érintett illetékes hatóságok": az e cikk a) pontjában említett pénzügyi piaci szereplők felügyelete tekintetében illetékes vagy arra kijelölt hatóságok;
o) „fenntartható befektetések”: olyan stratégiákhoz kapcsolódó termékek, amelyek környezeti, társadalmi és irányítási jellegű teljesítmény elérését célozzák, beleértve a következők egyikét vagy azok bármilyen kombinációját:
i. olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely jelentős mértékben hozzájárul egy környezeti célkitűzéshez, beleértve az alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókat, például az energiafelhasználást, a megújuló energia felhasználását, a nyersanyag-felhasználást, a hulladéktermelést, a kibocsátásokat, a szén-dioxid-kibocsátást, a vízfelhasználást, a földhasználatot és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást az Európai Bizottság körforgásos gazdaságról szóló ellenőrzési keretében foglaltaknak megfelelően. Ezek a célkitűzések nem hátráltathatják jelentős mértékben az ii. és iii. alpontokban említett befektetések célkitűzéseit;
ii. olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely jelentős mértékben hozzájárul egy társadalmi célkitűzéshez, beleértve különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetést, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetést, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetést, amely befektetések nem hátráltatják jelentős mértékben az i. és iii. alpontokban említett befektetések célkitűzéseit;
iii. a helyes irányítási gyakorlatokat előmozdító vagy támogató befektetések, amelyek ▌ társaságokba, különösen a szilárd és átlátható irányítási struktúrával és átvilágítási eljárásokkal, munkaügyi kapcsolatokkal, valamint az érintett személyzetre vonatkozó átlátható javadalmazási politikával rendelkező és az adójogszabályokat betartó társaságokba irányulnak, és nem hátráltatják jelentős mértékben az i. és ii. alpontokban említett befektetések célkitűzéseit;
oa) „fenntartható befektetési megközelítés”: olyan befektetési megközelítés vagy stratégia, amely valamely környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű teljesítmény elérését célzó termékeket és szolgáltatásokat támogat;
p) „lakossági befektető”: bármely olyan befektető, aki nem minősül szakmai befektetőnek;
pa) „átvilágítás”: olyan, észszerű gondosságon alapuló folyamatos vizsgálat, amelynek során valamely befektető vagy befektetési szolgáltató azonosítja, megelőzi, enyhíti, figyelembe veszi és kommunikálja a tényleges vagy potenciális hátrányos környezeti, társadalmi és irányítási jellegű tényezőket és fenntarthatósági kockázatokat a befektetés végrehajtása előtt, illetve annak értékesítéséig vagy lejáratáig;
pb) „ESG-preferencia”: egy ügyfél vagy potenciális ügyfél preferenciája a környezeti szempontból fenntartható befektetések, társadalmi befektetések vagy a helyes irányítást célzó befektetések tekintetében;
q) „szakmai befektető”: a 2014/65/EU irányelv II. mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelő ügyfél;
r) „biztosításközvetítő”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott biztosításközvetítő;
s) „biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15.
sa) „fenntarthatósági kockázatok”: környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal és tényezőkkel kapcsolatos lényeges vagy valószínűleg bekövetkező pénzügyi vagy nem pénzügyi kockázat, amennyiben az egy adott befektetési megközelítés tekintetében lényeges;
a „fenntarthatósági kockázatok" a következőket foglalják magukban:
a. valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék hozamát érintő rövid és/vagy hosszú távú kockázatok olyan gazdasági tevékenységeknek való kitettségből eredően, amelyek káros környezeti vagy társadalmi hatással járhatnak, vagy olyan befektetést befogadó szervezeteknek való kitettségből eredően, amelyek helytelen irányítási gyakorlattal rendelkeznek;
b. rövid és/vagy hosszú távú kockázatok valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék olyan gazdasági tevékenységeknek való kitettségéből eredően, amelyek negatív hatással járnak a természeti környezetre, a munkaerőre és a közösségekre vagy a befektetést befogadó szervezetek irányítására, többek között de nem kizárólagosan az a) pontban említett pénzügyi kockázattal összefüggésben;
A pénzügyi piaci szereplőknek figyelembe kell venniük az e rendelet Ia. mellékletében felsorolt környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket és mutatókat.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk első bekezdésének bb), o), bb) és sa) pontjában megállapított fogalommeghatározások további elemeinek meghatározása céljából, a piaci fejlemények, a közzétételi szabályok alkalmazása terén szerzett tapasztalatok, valamint az új vagy változó európai szintű fogalommeghatározások figyelembevétele érdekében.
A Bizottság a második bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor figyelembe veszi a IIa. mellékletben felsorolt elveket.
3. cikkA fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos politikák átláthatósága
(1) A pénzügyi piaci szereplők átvilágítási politikákkal rendelkeznek a fenntarthatósági kockázatok értékelése céljából, és azokról az arányosság elvének figyelembevételével évente jelentést tesznek az illetékes hatóságoknak. E politikáknak vonatkozniuk kell legalább a lényeges vagy valószínűleg bekövetkező fenntarthatósági kockázatokra és a fenntarthatósági mutatók szerinti teljesítményre az irányítás, a működési feltételek – különösen a befektetési stratégia és az eszközallokáció –, a vállalkozásokra többek között a kockázatkezelési eljárások tekintetében vonatkozó szervezeti követelmények, a részvényesi szavazati jogok gyakorlása és a vállalatokkal való együttműködés területén. E politikák rövid összefoglalását az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) bizalmasságának biztosítása mellett nyilvánosságra kell hozni.
(2) A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak ▌írásbeli átvilágítási politikákkal kell rendelkezniük a fenntarthatósági kockázatok értékelésére vonatkozóan, és azokról az arányosság elvének figyelembevételével évente jelentést tesznek az illetékes hatóságoknak E politikáknak vonatkozniuk kell legalább a lényeges vagy valószínűleg bekövetkező fenntarthatósági kockázatokra és a fenntarthatósági mutatók szerinti teljesítményre az irányítás, az eszközallokáció, a befektetési tanácsadás, a kockázatkezelés, a részvényesi szavazati jogok gyakorlása és a vállalatokkal való együttműködés területén. E politikák rövid összefoglalását az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) bizalmasságának biztosítása mellett nyilvánosságra kell hozni.
(2a) A hitelintézeteknek és a biztosítók politikákkal rendelkeznek a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési- és hitelkockázat-kezelési folyamataikba való beépítésére vonatkozóan. E politikák rövid összefoglalását az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) bizalmasságának biztosítása mellett nyilvánosságra kell hozni.
(2b) A pénzügyi piaci szereplők és a biztosításközvetítők gondoskodnak arról, hogy a fenntarthatósági kockázatok azonosítása és kezelése kellőképpen beépüljön átvilágítási folyamataikba és a befektetési döntéshozatalba, megkövetelve a befektetőktől ezek elkerülését vagy enyhítését és a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők figyelembe vételét, valamint ezeket honlapjukon írásban közzéteszik.
(2c) A Bizottság a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiak meghatározására:
a) egy átfogó és kötelező keretrendszer az írásbeli politikák és átvilágítási folyamatok minimális követelményei, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek és biztosításközvetítőknek alkalmazniuk kell annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplő által létrehozott kedvezőtlen fenntarthatósági kockázatok, beleértve valamennyi ESG-mutatót, beépítésre kerüljenek a befektetési döntéshozatalba;
b) az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett közzétételi követelményekkel kapcsolatos iránymutatás;
c) iránymutatás az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett arányosság elvének alkalmazásával kapcsolatban, különös figyelemmel a szervezet méretéhez és rendszerszintű fontosságához viszonyított arányosságra.
(2d) A Bizottság a (2c) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor figyelembe veszi a IIa. mellékletben felsorolt elveket.
4. cikkA fenntarthatósági kockázatok
és a fenntarthatósági teljesítmény integrálásának átláthatósága
(1) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) bizalmasságának biztosítása mellett szerződéskötés előtti közzétételekbe belefoglalják következők leírását:
a) a lényeges vagy valószínűleg bekövetkező fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali eljárásokba történő beépítésére alkalmazott átvilágítási eljárások és feltételek az adott termékkel kapcsolatban és alkalmazásuk módja; valamint a fenntarthatósági teljesítmény mérésére szolgáló eljárások;
b) a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást az elérhetővé tett pénzügyi termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint hogy ezeket a fenntarthatósági kockázatokat a portfólióban hol azonosították;
c) a pénzügyi piaci szereplő javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze az (EU) 2017/828 irányelvvel, a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és mennyiben követik a szereplő belső és működési teljesítménnyel kapcsolatos ESG-kritériumait, hosszú távú, életképes növekedési célok megvalósítása mellett; valamint adott esetben mennyire vannak összhangban a pénzügyi termék vagy szolgáltatás fenntartható befektetési céljával.
ca) a fenntarthatósági teljesítménnyel és a fenntarthatósági kockázatok enyhítésével kapcsolatos részvényesi szavazás tekintetében a szavazási utasítások, valamint a vezetőséggel szembeni szavazás, a tartózkodás és a vitatott szavazatok indokolása.
A ca) pontban említett közzétételeknek összhangban kell lenniük a (EU) 2017/828 irányelvvel.
(2) A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások a szerződéskötés előtti közzétételekbe belefoglalják a következők leírását:
a) a lényeges vagy valószínűleg bekövetkező fenntarthatósági kockázatok biztosítási tanácsadásba vagy befektetési tanácsadásba történő beépítésére alkalmazott átvilágítási eljárások és feltételek és a fenntarthatósági teljesítmény mérésére szolgáló eljárások;
b) a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást az elérhetővé tett pénzügyi termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint hogy ezeket a fenntarthatósági kockázatokat a portfólióban hol azonosították;
c) a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások és a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők javadalmazási politikái hogyan egyeztethetők össze az (EU) 2017/828 irányelvvel, a fenntarthatósági kockázatok integrálásával, és mennyiben követik a belső és a működési teljesítményre vonatkozó ESG-kritériumaikat, hosszú távú, életképes növekedési célok megvalósítása mellett, továbbá adott esetben mennyire vannak összhangban azon pénzügyi termék vagy szolgáltatás fenntartható befektetési céljával, amelyről tájékoztatást adtak.
ca) a fenntarthatósági teljesítménnyel és a fenntarthatósági kockázatok enyhítésével kapcsolatos részvényesi szavazás tekintetében a szavazási utasítások, valamint a vezetőséggel szembeni szavazás, a tartózkodás és a vitatott szavazatok indokolása;
A (2) bekezdés ca) pontjában említett közzétételeknek összhangban kell lenniük a (EU) 2017/828 irányelvvel.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett közzétételekre vonatkozó hivatkozásokat a következőképpen kell beilleszteni:
a) az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok) esetében a 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében említett, befektetőknek szóló közzétételekben;
b) a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikkének (2) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;
c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 41. cikkében említett információszolgáltatás keretében;
d) a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;
e) a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett információszolgáltatás keretében;
f) nyugdíjbiztosítási termékek szolgáltatói esetében írásban, megfelelő idővel azelőtt, hogy a lakossági befektető szerződést kötne egy nyugdíjbiztosítási termékről;
g) az ÁÉKBV-alapkezelők esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett kibocsátási tájékoztatóban;
h) a portfóliókezelést vagy befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően, amely szerint közzététel a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint egységesített formátumban is biztosítható;
i. a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők esetében az (EU) 2016/97 irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
(3a) Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (vegyes bizottság) keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik a (3) bekezdésben említett rendelkezések összehangolását az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel az e cikk szerint közzéteendő információk részletes megjelenítését és tartalmát illetően.
Az EBH, az EIOPA és az ESMA a szabályozástechnikai standardtervezeteket [a hatálybalépés időpontja után 12 hónappal]-ig megküldi a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
5. cikkA ▐ befektetések
fenntarthatósági kockázatainak és teljesítményének átláthatósága a szerződéskötést megelőző közzétételekben
(1) Amennyiben egy pénzügyi terméket vagy szolgáltatást forgalomba hoznak és ahhoz referenciaindexre ▐ hivatkoztak, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő információkat a következők egészítik ki:
a) a fenntartható befektetési cél leírása és arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a kijelölt index hogyan igazodik ehhez a célkitűzéshez;
aa) annak kifejtése, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének sa) pontjában felsorolt mutatókat hogyan veszik figyelembe az index módszertanában;
b) annak kifejtése, hogy az ehhez a célhoz igazított kijelölt index súlyozása és alkotóelemei miért térnek el az általános piaci indextől.
Különbséget kell tenni a valamely indexet követő termék és a termék teljesítményének mérésére vagy összehasonlítására szolgáló index között.
(2) Amennyiben egy pénzügyi terméknek vagy szolgáltatásnak nincs hivatkozott referenciaindexe, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő tájékoztatásának tartalmaznia kell a fenntarthatósági hatásának a 2. cikkben meghatározott fenntarthatósági kockázati mutatók felhasználásával készült leírását.
(3) Amennyiben egy pénzügyi termék vagy szolgáltatás kifejezetten igazodni kíván az éghajlatváltozásról és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló Párizsi Megállapodáshoz, a 4. cikk (1) bekezdése szerint közzéteendő egységesített formátumú tájékoztatásnak tartalmaznia kell a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás tudományosan megállapított mértékét vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátási kitettséget.
A (2) bekezdéstől eltérve, ha nem áll rendelkezésre az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti [uniós karbonszegénységi referenciamutató] vagy [karboncsökkentési referenciamutató], a 4. cikkben említett információk részletes magyarázatot adnak arra, hogyan biztosítják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és/vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését ▌.
(4) A pénzügyi piaci szereplők a 4. cikk (1) bekezdése alapján közzéteendő információk között megadják azt, hogy hol található meg az e cikk (1) bekezdésében említett mutatók és az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamutatók kiszámítására használt módszertan.
(5) Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a továbbiakban: vegyes bizottság) keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az e cikk szerint közzéteendő információk megjelenítését és tartalmát.
(6) Az EBH, az EIOPA és az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
6. cikkA ▌befektetések
fenntarthatósági kockázatainak és teljesítményének átláthatósága a weboldalakon
(1) A pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termékek vagy szolgáltatások mindegyike tekintetében a weboldalaikon közzéteszik és naprakészen tartják a következőket:
a) a fenntartható befektetési cél elírása;
b) a pénzügyi termék vagy szolgáltatás tekintetében kiválasztott ▌befektetések fenntarthatósági teljesítményének értékelésére, mérésére és nyomon követésére használt módszertanra vonatkozó információk, beleértve annak adatforrásait, az alapul szolgáló eszközök átvilágítási kritériumait és a pénzügyi termék vagy szolgáltatás általános fenntartható hatásának mérésére használt megfelelő fenntarthatósági mutatókat is;
c) az 5. cikkben említett információk;
d) a 7. cikkben említett információk.
Az első albekezdés alapján közzéteendő információknak egyértelműnek, tömörnek és érthetőnek kell lenniük a lakossági befektetők és a nagyközönség számára. Az információkat egyértelmű módon, a weboldal egyik kiemelt helyén, könnyen hozzáférhetően és könnyen érthető módon, világos és egyszerű nyelvezetet használva kell közzétenni. A weboldalnak részletesebb információkkal is kell szolgálnia a szakmai befektetők és más szakértők számára.
(2) Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdésben ▌említett információk tartalmát és megjelenítését, meghatározva, hogy a (2) bekezdésben említett rendelkezések miként igazodnak az (1) bekezdés követelményeihez az ebben a bekezdésben említett információk tartalmával és megjelenítésével kapcsolatban.
Az EBH, az EIOPA és az ESMA figyelembe veszi az új vagy változó európai szintű fogalommeghatározásokat.
Az EBH, az EIOPA és az ESMA a szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be a hatálybalépés időpontjánál 12 hónappal későbbi dátumot]-jéig/ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság ▌az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkének, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokra vonatkozóan.
7. cikkA ▌befektetések
fenntarthatósági kockázatainak és teljesítményének átláthatósága az időszakos jelentésekben
(1) Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi terméket vagy szolgáltatást tesznek elérhetővé, az auditált, integrált, legalább évente egyszer összeállított, pénzügyi és nem pénzügyi információkat egyaránt tartalmazó időszakos jelentésekben szerepeltetik a következők leírását:
a) a pénzügyi termék vagy szolgáltatásfenntarthatósággal kapcsolatos általános hatása és teljesítménye, harmonizált és összehasonlítható fenntarthatósági kockázati mutatók alkalmazásával;
b) amennyiben referenciamutatóként egy indexet jelöltek ki, a kijelölt indexszel ellátott pénzügyi termék vagy szolgáltatás általános hatásának és az általános piaci indexnek az összehasonlítása a súlyozás, az alkotóelemek és a fenntarthatósági mutatók tekintetében.
ba) A tőzsdén jegyzett társaságoknak a 2013/34/EU irányelvben említett éves pénzügyi kimutatásokban és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szerepeltetniük kell annak leírását, hogy miként építették bele az irányítási folyamatokba és a befektetési stratégiába a fenntarthatósági teljesítményt és kockázatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett közzétételeket a következőképpen kell megtenni:
a) az ABAK-ok esetében a 2011/61/EU irányelv 22. cikkében említett éves jelentésben;
b) a biztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (6) bekezdésének megfelelően évente, írásban;
c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében az (EU) 2016/2341 irányelv 38. cikkében említett számlaértesítőben és intézményi tájékoztatóban, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv 43. cikkében említett információszolgáltatás keretében;
d) a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 345/2013/EU rendelet 12. cikkében említett éves jelentésben;
e) a minősített kockázatitőke-alapok kezelői esetében a 346/2013/EU rendelet 13. cikkében említett éves jelentésben;
f) nyugdíjbiztosítási termékek szolgáltatói esetében írásban, legalább az éves jelentésekben, illetve a nemzeti jog szerinti jelentésekben;
g) az ÁÉKBV-alapkezelők vagy befektetési társaságokként működő ÁÉKBV-k esetében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett féléves és éves beszámolókban;
h) a portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások esetében a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésében említett időszakos jelentésekben;
ha) tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett társaságok esetében a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkében és 29a. cikkében említett időszakos jelentéseknek megfelelően.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők felhasználják a 2013/34/EU irányelv 19. cikke szerinti vezetési beszámolókban és adott esetben az említett irányelv 19a. cikke szerinti nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat, és egyúttal biztosítják, hogy a végső befektetőknek szánt információkat világosan, könnyen érthető és könnyen hozzáférhető módon jelenítsék meg.
(4) Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek tovább részletezik az (1) bekezdésben említett információk tartalmát és megjelenítését, meghatározva, hogy a (2) bekezdésben említett rendelkezések miként igazodnak az (1) bekezdés követelményeihez az e bekezdésben említett információk tartalmával és megjelenítésével kapcsolatban.
Az EBH, az EIOPA és az ESMA figyelembe veszi az új vagy változó európai szintű fogalommeghatározásokat.
Az EBH, az EIOPA és az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
8. cikkA közzétételek felülvizsgálata
(1) A pénzügyi piaci szereplők gondoskodnak arról, hogy a 3. cikkel vagy 6. cikkel összhangban közzétett információk naprakészek legyenek. Ha a pénzügyi piaci szereplő módosítja ezeket az információkat, ugyanezen a weboldalon közzé kell tenni e módosítás egyértelmű magyarázatát.
(2) A 3. cikkel összhangban közzétett információk tekintetében az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőkre és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásokra.
9. cikkMarketingközlemények
(1) A szigorúbb ágazat jogszabályok, különösen a 2009/65/EK, a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1286/2014/EU rendelet sérelme nélkül a pénzügyi piaci szereplők, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások gondoskodnak arról, hogy marketingközleményeik ne legyenek ellentmondásban az e rendelet szerint közzétett információkkal.
(2) Az EBH, az EIOPA és az ESMA a vegyes bizottság keretében végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a fenntartható befektetésekre vonatkozó információk egységes megjelenítésének meghatározása érdekében.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.
9a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 3. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 2. cikk (...) bekezdése és a 3. cikk (2b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
10a. cikkAz (EU) 2013/34 irányelv módosításai
Az (EU) 2013/34 irányelv a következőképpen módosul:
(1) A 19a. cikk (1) bekezdése és a 29a. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:
f) a [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 irányelv, valamint a 2013/34/EU módosításáról szóló rendeletre utaló hivatkozást] 2. cikkének a) pontjában meghatározott, az adott vállalkozás tekintetében irányadó fenntarthatósági kockázatok, amelyek a rendelet 2. cikkének sa) pontjában meghatározottak szerint lehetővé teszik a pénzügyi piaci szereplőknek, hogy eleget tegyenek a fenntarthatósági kockázatok közzétételével és enyhítésével kapcsolatos, az említett rendelet 4. és 5. cikkében meghatározott kötelezettségeiknek;
g) az adott vállalkozás és iparág tekintetében irányadó, a harmonizált fenntarthatósági mutatók Európai Bizottság által kidolgozott és aktualizált jegyzékén alapuló fenntarthatósági mutatók alapján mért teljesítmény a [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre utaló hivatkozást]-nek megfelelően;
10. cikkAz (EU) 2016/2341 irányelv módosításai
Az (EU) 2016/2341 irányelv a következőképpen módosul:
(1) A 19. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 60a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogadjon el, amelyek biztosítják, hogy:
a) a környezeti, szociális és irányítási kockázatok mérlegelése során figyelembe vegyék az óvatosság elvét;
b) a belső befektetési döntésekbe és kockázatkezelési eljárásokba beépítsék a környezeti, szociális és irányítási tényezőket.
Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek és a tevékenységekben rejlő kockázatoknak a méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, és biztosítják az összhangot a 2009/65/EK irányelv 14. cikkével, a 2009/138/EK irányelv 132. cikkével és a 2011/61/EU irányelv 12. cikkével.”;
(2) a szöveg a következő 60a. cikkel egészül ki:
„60a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 19. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 19. cikk (9) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”.
11. cikk
Értékelés
[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 36 hónappal a hatálybalépést követően]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, különösen a társadalmi és irányítási tényezők és mutatók, valamint ezeknek a befektetési döntésekbe és szerződéskötés előtti közzétételekbe való integrálása tekintetében. Az értékelésnek tartalmaznia kell egy értékelést a kibocsátó adatai hozzáférhetőségének és minőségének a pénzügyi piaci szereplők azon képességére gyakorolt hatásáról, hogy a fenntarthatósági kockázatokat beépítsék a termékekre vonatkozó közzétételekbe és a befektetői döntésekbe.
A Bizottság a vállalkozások fenntarthatósági kockázataira vonatkozó jelentéstétel javítása érdekében megfontolja a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálatát.
12. cikkHatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba
Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően 12 hónappal]-tól/-től kell alkalmazni. E rendelet bármely jövőbeli felülvizsgálatát vagy naprakésszé tételét megelőzően hatásvizsgálatnak kell megállapítania annak megvalósíthatóságát.
Azonban az 5. cikk (5) bekezdését, a 6. cikk (2) bekezdését, a 7. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (2) bekezdését és a 10. cikket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a hatálybalépés napja]-tól/-től, a 7. cikk (1)–(3) bekezdését pedig [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: a második albekezdésben említett időpontot követő év január 1-je]-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnökIa. MELLÉKLET
Az Egyesült Nemzetek által támogatott 2018. évi (2017. november) felelős befektetési elvek jelentési keretében foglalt fogalommeghatározások és a körforgásos gazdaságra vonatkozó európai bizottsági nyomon követési keret alapján a fenntarthatósági kockázatok a következő környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre és mutatókra terjedhetnek ki:
i. a természetes környezeti és természeti rendszerek minőségével és működésével kapcsolatos kérdések. Ezek közé tartoznak az alábbiak: a biológiai sokféleség csökkenése; üvegházhatásúgáz-kibocsátások, klímaváltozás, megújuló energia, energiahatékonyság, levegő-, víz- vagy erőforráskimerülés vagy szennyezés, hulladékgazdálkodás, sztratoszferikus ózonréteg károsodása, földváltozások;
ii. az emberek és közösségek jogaival, jólétével és érdekeivel kapcsolatos kérdések. Ezek közé tartoznak az alábbiak: az emberi jogok, a munkaügyi normák az ellátási láncban, a gyermek-, rabszolga- és kényszermunka, a munkahelyi egészség és biztonság, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadsága, a szabad és független civil társadalom, az emberi jogok védelmezőinek képessége tevékenységük végzésére, a humántőke-gazdálkodás és a munkavállalói kapcsolatok; a sokszínűség; kapcsolat a helyi közösségekkel, beleértve a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulást, a konfliktuszónákban folytatott tevékenységek, az egészségügy és a gyógyszerekhez való hozzáférés, HIV/AIDS, fogyasztóvédelem; valamint a vitatott fegyverek; továbbá
iii. a vállalatok és más befektetést befogadó szervezetek irányításával kapcsolatos kérdések. Tőzsdén jegyzett részvényekkel összefüggésben ezek közé tartoznak a következők: igazgatóság szerkezete, mérete, sokszínűsége, készségei és függetlensége, vezetői bérezés, részvényesi jogok, az érdekelt felekkel való párbeszéd, információk közzététele, vállalati etika, vesztegetés és korrupció, adózási fegyelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, belső kontroll és kockázatkezelés, és általában véve a vállalat vezetősége, az igazgatóság, az érdekelt felei és más érdekeltek közötti kapcsolatot érintő kérdések. Ezenfelül ez a kategória magában foglalhat az üzleti stratégiával kapcsolatos kérdéseket, beleértve az üzleti stratégia következményeit a környezeti és társadalmi kérdésekre, illetve a stratégia megvalósításának módját. A nem jegyzett eszközosztályokban az irányítási kérdések magukba foglalhatják az alapok kezelésével kapcsolatos kérdéseket is, például a tanácsadó bizottságok hatáskörét, értékmegállapítási kérdéseket, díjstruktúrákat stb.;
IIa. MELLÉKLET
Nemzetközi elvek
1. |
ENSZ |
Felelős Befektetési Elvek – Jelentéstételi keret – https://www.unpri.org/ |
|
2. |
OECD |
OECD iránymutatás – Az intézményi befektetőkre vonatkozó felelős üzleti magatartás – A multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatás szerinti, a kellő gondosságra vonatkozó legfontosabb szempontok (2017) –https://mneguidelines.oecd.org/RBC-for-Institutional-Investors.pdf |
|
- [1] HL......
- [2] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [3] HL C ., , . o.
- [4] HL C ., , . o.
- [5] A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).
- [6] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
- [7] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
- [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
- [9] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
- [10] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).
- [11] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
- [12] Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).
- [13] Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).
- [14] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
- [15] Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
- [16] Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
- [17] Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
- [18] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
- [19] Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (11.10.2018)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD))
A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean
MÓDOSÍTÁSOK
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Javaslat |
Javaslat |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE |
a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról |
a befektetések fenntarthatósági hatásaival és kockázataival kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról |
(EGT-vonatkozású szöveg) |
(EGT-vonatkozású szöveg) |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv32, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv33, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv34, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv35, az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv36, az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv37, a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet38 és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet39 közös célkitűzése, hogy elősegítse az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények , a minősített kockázatitőke-alapok kezelői (EuVECA-kezelők) és a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői (ESZVA-kezelők) tevékenységeinek megkezdését és folytatását. Ezek az irányelvek és rendeletek biztosítják a végső befektetők egységesebb védelmét, és megkönnyítik számukra, hogy kihasználják a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles köréből adódó előnyöket, ezzel egyidejűleg pedig olyan szabályokat írnak elő, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a megalapozott döntések meghozatalát. Miközben ezek a célkitűzések jórészt teljesültek, addig az ÁÉKBV-alapkezelők, ABAK-ok, biztosítók, portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, nyugdíjszolgáltatók, EuVECA-kezelők és ESZVA-kezelők (pénzügyi piaci szereplők) által a fenntarthatósági kockázatoknak és a fenntartható befektetések céljainak a befektetési döntéshozatalba történő beépítéséről a végső befektetőknek címzett közzétételek, valamint a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások (pénzügyi tanácsadók) által a fenntarthatósági kockázatoknak a tanácsadási folyamatokban történő beépítéséről a végső befektetőknek címzett közzétételek nem fejlődtek kielégítő mértékben, mivel ezekre a közzétételekre még nem vonatkoznak harmonizált követelmények. |
(2) A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv32, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv33, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv34, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv35, az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv36, az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv37, a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet38 és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet39 közös célkitűzése, hogy elősegítse az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (IORP), a minősített kockázatitőke-alapok kezelői (EuVECA-kezelők) és a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői (ESZVA-kezelők) tevékenységeinek megkezdését és folytatását. Ezek az irányelvek és rendeletek biztosítják a végső befektetők egységesebb védelmét, és megkönnyítik számukra, hogy kihasználják a pénzügyi termékek és szolgáltatások széles köréből adódó előnyöket, ezzel egyidejűleg pedig olyan szabályokat írnak elő, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a megalapozott döntések meghozatalát. Miközben ezek a célkitűzések jórészt teljesültek, addig az ÁÉKBV-alapkezelők, ABAK-ok, biztosítók, portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, nyugdíjszolgáltatók, EuVECA-kezelők és ESZVA-kezelők (pénzügyi piaci szereplők) által a fenntarthatósági hatásról, valamint a fenntarthatósági kockázatoknak és a fenntartható befektetések céljainak a befektetési döntéshozatalba történő beépítéséről kiadott közzétételek, valamint a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások (pénzügyi tanácsadók) által a fenntarthatósági kockázatoknak a tanácsadási folyamatokban történő beépítéséről a végső befektetőknek címzett közzétételek nem fejlődtek kielégítő mértékben, mivel ezekre a közzétételekre még nem vonatkoznak harmonizált mutatók és követelmények. A fenntarthatósági hatással és kockázatokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségeiknek való megfeleléshez a pénzügyi piaci szereplőknek is szükségük van arra, hogy a befektetést befogadó társaságok megbízható, összehasonlítható és harmonizált módon információkat tegyenek közzé. A 2013/34/EU irányelv39a kötelezettségeket határoz meg a vállalatokra vonatkozó számviteli és beszámolási követelményekkel kapcsolatban. Ezért ezt az irányelvet aktualizálni kell a fenntarthatósági kockázatokról és hatásról történő integrált, ellenőrzött beszámolás belefoglalása érdekében, reagálva arra, hogy egyre inkább szükségessé válik a fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásoknak a vállalatok stratégiájába és kockázatkezelésébe való beépítése. |
__________________ |
__________________ |
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.). |
32 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.). |
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.). |
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (HL L 174. 2011.7.1., 1. o.). |
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (HL L 174. 2011.7.1., 1. o.). |
35 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.) |
35 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.) |
36 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.). |
36 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.). |
37 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.). |
37 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.). |
38 Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.). |
38 Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.). |
39 Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.). |
39 Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.). |
|
39a Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A végső befektetőknek szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok hiányában valószínűleg a továbbiakban is széttartó intézkedéseket fognak elfogadni nemzeti szinten, és fennmaradhatnak a különböző pénzügyi szektorok eltérő megközelítései. Ezek az eltérő intézkedések és megközelítések a közzétételi standardok közötti nagy különbségek miatt továbbra is jelentősen torzítani fogják a versenyt. Emellett a piaci gyakorlatok ezzel párhuzamos fejlődése, amelyek eltérő eredményekkel járó üzleti megfontolásokon alapulnak, tovább fragmentálja a piacot, és a jövőben még tovább súlyosbíthatja a belső piac működését. Az eltérő közzétételi standardok és piaci alapú gyakorlatok megnehezítik a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlítását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek e termékek és szolgáltatások, valamint az értékesítési csatornák között, továbbá újabb akadályokat emelnek a belső piac előtt. Ezek az eltérések a végső befektetőket is összezavarhatják, és torzíthatják a befektetési döntéseiket. A Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásnak való megfelelés biztosítása során a tagállamok valószínűleg eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályozhatják a belső piaci zökkenőmentes működését, és károsak lehetnek a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára. Emellett az átláthatósággal kapcsolatos harmonizált szabályok hiánya megnehezíti a végső befektetők számára a különböző tagállamokban kínált eltérő pénzügyi termékek és szolgáltatások tényleges összehasonlítását a környezeti, szociális és irányítási kockázatok, valamint a fenntartható befektetés céljai tekintetében. Ezért foglalkozni kell a belső piac működése előtt álló meglévő akadályokkal, és el kell kerülni a valószínű jövőbeli akadályokat. |
(3) A kibocsátók és a befektetők fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeire vonatkozó harmonizált uniós szabályok hiányában valószínűleg a továbbiakban is széttartó intézkedéseket fognak elfogadni nemzeti szinten, és fennmaradhatnak a különböző pénzügyi szektorok eltérő megközelítései. Ezek az eltérő intézkedések és megközelítések a közzétételi standardok közötti nagy különbségek miatt továbbra is jelentősen torzítani fogják a versenyt. Emellett a piaci gyakorlatok ezzel párhuzamos fejlődése, amelyek eltérő eredményekkel járó üzleti megfontolásokon alapulnak, tovább fragmentálja a piacot, és a jövőben még tovább súlyosbíthatja a belső piac működését. Az eltérő közzétételi standardok és piaci alapú gyakorlatok, valamint a harmonizált mutatók hiánya megnehezítik a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlítását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek e termékek és szolgáltatások, valamint az értékesítési csatornák között, továbbá újabb akadályokat emelnek a belső piac előtt. Ezek az eltérések a végső befektetőket is összezavarhatják, és torzíthatják a befektetési döntéseiket. A Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásnak való megfelelés biztosítása során a tagállamok valószínűleg eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályozhatják a belső piaci zökkenőmentes működését, és károsak lehetnek a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára. Emellett az átláthatósággal kapcsolatos harmonizált szabályok és mutatók hiánya megnehezíti a befektetők számára a befektetést befogadó mögöttes társaságok és a különböző tagállamokban kínált eltérő pénzügyi termékek és szolgáltatások tényleges összehasonlítását a környezeti, szociális és irányítási hatás és kockázatok, valamint a fenntartható befektetés céljai tekintetében. Ezért foglalkozni kell a belső piac működése előtt álló meglévő akadályokkal, és el kell kerülni a valószínű jövőbeli akadályokat. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) E rendelet következetes alkalmazásának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, meg kell határoznia a „fenntartható befektetés” fogalmát. |
(4) E rendelet következetes alkalmazásának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, harmonizált mutatók alapján meg kell határozni a „fenntartható befektetés” és a „fenntarthatósági kockázatok” fogalmát. A fogalommeghatározásnak a tényszerű kockázatokra kell összpontosítania, ugyanakkor előretekintőnek kell lennie, és kellően figyelembe kell vennie az újonnan felmerülő kockázatokat. |
Indokolás | |
Világos fogalommeghatározásokra és harmonizált mutatókra van szükség a jogbiztonság, valamint a nemzeti hatóságok és a piaci szereplők közötti minimális szintű koherencia biztosítása és piac széttöredezésének elkerülése érdekében. | |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Mivel a fenntarthatósági referenciaértékek olyan állandó viszonyítási pontként szolgálnak, amelyek alapján a fenntartható befektetéseket mérik, a végső befektetőket szerződéskötést megelőző közzétételek útján tájékoztatni kell a kijelölt mutató helyénvalóságáról, nevezetesen arról, hogy ez a mutató igazodik-e a fenntartható befektetés céljához. A pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük a kijelölt mutató általános piaci indexhez képest eltérő súlyozásának és alkotóelemeinek indokait is. Az átláthatóság további erősítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek azt is meg kell adniuk, hol található meg a kijelölt mutató és az általános piaci index kiszámításához használt módszertan, hogy a végső befektető rendelkezésére álljanak az annak megállapításához szükséges információk, hogy hogyan választották ki és súlyozták a mutatók alapjául szolgáló eszközöket, mely eszközöket zártak ki és milyen okból, hogyan mérték az alapul szolgáló eszköz fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, illetve milyen adatforrásokat használtak. Ezeknek a közzétételeknek lehetővé kell tenniük a tényleges összehasonlítást, és hozzá kell járulniuk a fenntarthatóság számára kedvező befektetések helyes megítélésének kialakulásához. Ha referenciamutatóként nem jelöltek ki mutatót, a pénzügyi piaci szereplőknek ki kell fejteniük, hogyan érik el a fenntartható befektetés célját. |
(6) Mivel a fenntarthatósági referenciaértékek olyan állandó viszonyítási pontként szolgálnak, amelyek alapján a fenntartható befektetéseket mérik, a végső befektetőket szerződéskötést megelőző közzétételek útján tájékoztatni kell a kijelölt mutató helyénvalóságáról, nevezetesen arról, hogy ez a mutató igazodik-e a fenntartható befektetés céljához. A pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük a kijelölt mutató általános piaci indexhez képest eltérő súlyozásának és alkotóelemeinek indokait is. Az átláthatóság további erősítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek azt is meg kell adniuk, hol található meg a kijelölt mutató és az általános piaci index kiszámításához használt módszertan, hogy a végső befektető rendelkezésére álljanak az annak megállapításához szükséges információk, hogy hogyan választották ki és súlyozták a mutatók alapjául szolgáló eszközöket, mely eszközöket zártak ki és milyen okból, hogyan mérték az alapul szolgáló eszköz fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, illetve milyen adatforrásokat használtak. Ezeknek a harmonizált mutatókon alapuló közzétételeknek lehetővé kell tenniük a tényleges összehasonlítást, és hozzá kell járulniuk a fenntarthatóság számára kedvező befektetések helyes megítélésének kialakulásához. Ha referenciamutatóként nem jelöltek ki mutatót, a pénzügyi piaci szereplőknek ki kell fejteniük, hogyan érik el a fenntartható befektetés célját. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7a) Amennyiben a pénzügyi termék vagy szolgáltatás értékpapírokból, kötvényekből, különbözeti szerződésekből, származékos termékekből vagy a mögöttes eszközök értékén alapuló egyéb eszközökből áll, szükséges, hogy a közzététel egyértelműen meghatározza a fenntarthatósági célok elérése és az eszközök értéke közötti kapcsolatot; |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Az átláthatóság javítása és a végső befektetők tájékoztatása érdekében az arra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a fenntarthatósági kockázatokat a pénzügyi piaci szereplők hogyan építik be a befektetési döntéshozatali eljárásaikba, a pénzügyi tanácsadók pedig a tanácsadási folyamataikba, úgy kell szabályozni, hogy megkövetelik ezektől a szervezetektől ezen információk folyamatos kezelését a weboldalaikon. |
(8) Az átláthatóság és az összehasonlíthatóság javítása és a befektetők tájékoztatása érdekében az arra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, hogy a fenntarthatósági hatást miként veszik figyelembe és a fenntarthatósági kockázatokat a pénzügyi piaci szereplők hogyan építik be a befektetési döntéshozatali eljárásaikba, a pénzügyi tanácsadók pedig a tanácsadási folyamataikba, úgy kell szabályozni, hogy megkövetelik ezektől a szervezetektől ezen információk folyamatos naprakészen tartását a weboldalaikon. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) Az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő azt, hogy közzé kell tenni minden olyan információt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelően tájékoztassák a végső befektetőket a befektetéseik fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól. Ezért helyénvaló konkrétabb közzétételi követelményeket előírni a fenntartható befektetések tekintetében. Például a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatását a kiválasztott fenntartható befektetési cél szempontjából releváns mutatók segítségével rendszeresen jelenteni kell. Amennyiben referenciamutatóként egy megfelelő mutatót jelöltek ki, ezt az információt az összehasonlíthatóság érdekében a kijelölt mutatóra és az általános piaci indexre is meg kell adni. A kijelölt mutató és az általános piaci index alkotóelemeire vonatkozó információkat, valamint azok súlyozását is közzé kell tenni, hogy további tájékoztatást adjanak arról, hogyan érik el a fenntartható befektetési célokat. Amikor az ESZVA-kezelők információkat bocsátanak rendelkezésre az adott alap által megcélzott pozitív szociális hatásról, az elért általános szociális eredményről és a 346/2013/EU rendelettel összhangban használt kapcsolódó módszerekről, akkor adott esetben az e rendelet szerinti közzétételek céljából felhasználhatják ezeket az információkat. |
(9) Az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi közzétételi követelmények nem írják elő azt, hogy közzé kell tenni minden olyan információt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelően tájékoztassák a végső befektetőket a befektetéseik fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól. Ezért helyénvaló konkrétabb közzétételi követelményeket előírni a fenntartható befektetések tekintetében. Például a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatását a kiválasztott fenntartható befektetési cél szempontjából releváns harmonizált mutatók segítségével rendszeresen jelenteni kell. Amennyiben referenciamutatóként egy megfelelő mutatót jelöltek ki, ezt az információt az összehasonlíthatóság érdekében a kijelölt mutatóra és az általános piaci indexre is meg kell adni. A kijelölt mutató és az általános piaci index alkotóelemeire vonatkozó információkat, valamint azok súlyozását is közzé kell tenni, hogy további tájékoztatást adjanak arról, hogyan érik el a fenntartható befektetési célokat. Amikor az ESZVA-kezelők információkat bocsátanak rendelkezésre az adott alap által megcélzott pozitív szociális hatásról, az elért általános szociális eredményről és a 346/2013/EU rendelettel összhangban használt kapcsolódó módszerekről, akkor adott esetben az e rendelet szerinti közzétételek céljából felhasználhatják ezeket az információkat. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(10) A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 átláthatósági kötelezettségeket vezet be a nem pénzügyi beszámolókban előforduló szociális, környezeti és vállalatirányítási szempontokkal kapcsolatban. Az ezekben az irányelvekben megkövetelt forma és megjelenítés azonban nem alkalmas arra, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a végső befektetőkkel folytatott tárgyalások során közvetlenül használják azokat. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy adott esetben e rendelet céljából a 2013/34/EU irányelvvel összhangban felhasználják a vezetés beszámolóiban és a nem pénzügyi beszámolókban szereplő információkat. |
(10) A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 átláthatósági kötelezettségeket vezet be a nem pénzügyi beszámolókban előforduló szociális, környezeti és vállalatirányítási szempontokkal kapcsolatban. Az ezekben az irányelvekben megkövetelt forma és megjelenítés azonban nem alkalmas arra, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a végső befektetőkkel folytatott tárgyalások során közvetlenül használják azokat. A pénzügyi piaci szereplőknek, a pénzügyi tanácsadóknak és a tőzsdén jegyzett társaságoknak e rendelet céljából a 2013/34/EU irányelvvel összhangban a vezetés éves beszámolóiban és a nem pénzügyi beszámolókban információkat kell közzétenniük a környezeti, szociális és vállalatirányítási hatásról és kockázatokról. |
__________________ |
__________________ |
40 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). |
40 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) Az 1093/2010/EU európai tanácsi rendelettel41 létrehozott Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel42 létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel43 létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: ESMA) (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok) a vegyes bizottság keretében az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell elfogadniuk, amelyek tovább részletezik a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötést megelőző dokumentumaiban, időszakos jelentéseiben és weboldalain közzéteendő, fenntartható befektetési célokra vonatkozó információk megjelenítését és tartalmát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja ezeket a szabályozástechnikai standardokat. |
(13) Az 1093/2010/EU európai tanácsi rendelettel létrehozott Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (a továbbiakban: ESMA) (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok) a vegyes bizottság keretében az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardokat kell elfogadniuk, amelyek tovább részletezik a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötést megelőző dokumentumaiban, időszakos és éves integrált jelentéseiben és weboldalain közzéteendő, a befektetés fenntarthatósági hatására és kockázataira vonatkozó információk megjelenítését és tartalmát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja ezeket a szabályozástechnikai standardokat. |
__________________ |
__________________ |
41 Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.). |
41 Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.). |
42 Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.). |
42 Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.). |
43 Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.) |
43 Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.) |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16a) Az e rendeletben rögzített közzétételi szabályok kiegészítik egy mindenre kiterjedő kötelező átvilágítási keretrendszer bevezetését, amely valamennyi piaci szereplőre, a befektető és a befektetést befogadó társaságokra egyaránt alkalmazandó, és tartalmaz egy gondossági kötelezettséggel kapcsolatos elemet, és amelyet egy átmeneti időszak végéig kell fokozatosan teljes körűen bevezetni, szem előtt tartva az arányosság elvét, összhangban az OECD kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásaival, és építve a fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely kötelező átvilágítási keretrendszert szorgalmaz. |
Indokolás | |
A pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó átvilágítási keretrendszer megerősítése segíti a befektetőket abban, hogy elkerüljék a befektetéseik társadalomra és környezetre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, a pénzügyi és a hírnévvel kapcsolatos kockázatokat, megfeleljenek ügyfeleik és kedvezményezettjeik elvárásainak, és tekintetbe vegyék a befektetői kötelezettségeik pénzügyi értelmezésén túlmenő kockázatokat. | |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(18) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a végső befektetők védelmének erősítését és a nekik szóló közzétételek javítását, beleértve a végső befektetők részére történő határokon átnyúló vásárlásokat is, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, mivel uniós szinten egységes közzétételi követelményeket kell meghatározni, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
(18) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a befektetők tájékoztatásának erősítését és a nekik szóló közzétételek javítását, valamint a pénzügyi piaci szereplők, a befektetési tanácsadók és a tőzsdén jegyzett társaságok abban való segítését, hogy befektetési stratégiáikba és igazgatótanácsi határozataikba beépítsék a környezeti, szociális és irányítási kockázatokat, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, mivel uniós szinten egységes közzétételi követelményeket kell meghatározni, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18a) A fenntarthatósági hatással és kockázatokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségeik teljesítéséhez a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van arra, hogy a befektetést befogadó társaságok megbízható, összehasonlítható és harmonizált módon információkat tegyenek közzé. Az e rendeletben meghatározott közzétételi követelményeket ezért az e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapos átmeneti időszakot követően alkalmazni kell a tőzsdén jegyzett társaságokra. A Bizottságnak ennek megfelelően meg kell vizsgálnia, hogy helyénvaló volna-e javasolni a 2013/34/EU irányelv megfelelő módosítását. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a rendelet harmonizált átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak kell alkalmazniuk a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatali eljárásokba vagy tanácsadási folyamatokba történő beépítésével, valamint a fenntartható befektetéseket, köztük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó pénzügyi termékek átláthatóságával kapcsolatban. |
Ez a rendelet harmonizált átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek, a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak, valamint a tőzsdén jegyzett társaságoknak kell alkalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként építik be a fenntarthatósági kockázatokat és hatást a befektetési döntéshozatali eljárásokba vagy tanácsadási folyamatokba, valamint a befektetési termékek fenntarthatósági hatásának és kockázatainak átláthatóságával kapcsolatban, amennyiben az lényeges és helyénvaló. |
Indokolás | |
A jogszabály szövegében egyértelműnek kell lennie, hogy a rendelet átláthatósági követelményei valamennyi pénzügyi termékre vonatkoznak. | |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ba) „tőzsdén jegyzett társaság”: a 2013/34/EU irányelv hatálya alá tartozó vállalkozás; |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – h pont – ii a alpont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
iia. a páneurópai magánnyugdíjtermék, a 201X/XXX1a európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő javaslatnak megfelelően; |
|
__________________ |
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP), 2017/0143(COD). |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – o pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
o) „fenntartható befektetés”: a következők egyike vagy a következők kombinációja: |
o) „fenntartható befektetés”: olyan stratégiákhoz kapcsolódó termék, amelyek környezeti, társadalmi és irányítást érintő hatás elérését célozzák, beleértve a következők bármilyen kombinációját, amennyiben minden egyes kategória célkitűzései összhangban állnak a többi felsorolt kategória célkitűzéseivel, és nem ártanak azoknak jelentős mértékben: |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – o pont – i alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
i. olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely egy környezeti célkitűzéshez járul hozzá, beleértve a [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre utaló hivatkozást] 2. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetést is; |
i. olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetések, amely egy környezeti célkitűzéshez járul hozzá, beleértve a [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre utaló hivatkozást] 2. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetést is, és amely kulcsfontosságú erőforrás-hatékonysági mutatókon alapul, ideértve például az energiafelhasználást, a megújuló energia használatát, a nyersanyaghasználatot, a hulladéktermelést, a kibocsátásokat, a CO2-kibocsátást, a vízhasználatot, a földhasználatot, valamint a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást; |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – o pont – iii alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
iii. a helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követő vállalkozásokba történő befektetések, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrával rendelkező vállalkozásokra, a munkavállalói kapcsolatokra, az érintett személyzet javadalmazására és az adójogszabályok betartására; |
iii. a helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követő vállalkozásokba történő befektetések, különös tekintettel a szilárd irányítási és átvilágítási struktúrával rendelkező vállalkozásokra, a munkavállalói kapcsolatokra, az érintett személyzet javadalmazására és az adójogszabályok betartására; |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – s a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
sa) „fenntarthatósági kockázat”: környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos tényszerű vagy hosszú távon valószínűsíthetően bekövetkező pénzügyi vagy nem pénzügyi kockázat, amennyiben az egy adott befektetési megközelítés tekintetében releváns; |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos szabályzatok átláthatósága |
A fenntarthatósági kockázatokkal és a fenntarthatósági hatással kapcsolatos szabályzatok átláthatósága |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A pénzügyi piaci szereplők a weboldalaikon írásos szabályzatokat tesznek közzé a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéshozatali eljárásba történő integrálásáról. |
(1) A pénzügyi piaci szereplők írásos szabályzatokkal rendelkeznek a fenntarthatósági kockázatoknak és hatásnak a befektetési döntéshozatali eljárásba, például az irányítás területeibe, az eszközallokációba, a befektetési stratégiába, a kockázatkezelésbe, a részvényesek szavazási gyakorlatába és a vállalati szerepvállalásba történő integrálásáról, és ezek összefoglalását weboldalaikon írásos formában közzéteszik. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások a weboldalaikon írásos szabályzatokat tesznek közzé a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési tanácsadásba vagy biztosítási tanácsadásba történő beépítéséről. |
(2) A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozások írásos szabályzatokkal rendelkeznek a fenntarthatósági kockázatoknak és hatásnak a befektetési tanácsadásba vagy biztosítási tanácsadásba, például az irányítás területeibe, az eszközallokációba, a befektetési stratégiába, a kockázatkezelésbe, a részvényesek szavazási gyakorlatába és a vállalati szerepvállalásba történő beépítéséről, és ezek összefoglalását weboldalaikon írásos formában közzéteszik. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A pénzügyi piaci szereplők és a biztosításközvetítők átvilágítási eljárásokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a fenntarthatósági kockázatok azonosítása és kezelése kielégítően beépüljön a befektetési döntéshozatalba, ami által a befektetők azonosíthatják, elkerülhetik, enyhíthetik és számításba vehetik az ESG-tényezőket, szem előtt tartva a 2017. évi, „Az intézményi befektetőkre vonatkozó felelős üzleti magatartás: a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatás szerinti, a kellő gondosságra vonatkozó legfontosabb szempontok” című OECD-iránymutatásokat, és ezeket az eljárásokat weboldalaikon írásos formában közzéteszik. |
|
|
|
|
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2b) Az (1) és (2) bekezdésben említett írásos szabályzatok egyebek mellett tartalmazzák a következőket: |
|
a) az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kockázatok beépítése, egyaránt beleértve a befektetések tekintetében fennálló akut és krónikus kockázatokat; |
|
b) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek beépítése, beleértve az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó szabályozási határértékeket, a szén-dioxid-árazást, a jogvitákhoz kapcsolódó és a hírnevet érintő kockázatokat, valamint a technológiai és a piaci kockázatokat. |
Indokolás | |
Az Európai Rendszerkockázati Testület, a Holland Központi Bank, a Bank of England és számos más pénzügyi intézmény és tanácsadó testület elismeri az éghajlatváltozás pénzügyi rendszert és gazdaságot érintő rendszerszintű kockázatát. A beépített fenntarthatósági kockázatoknak ezért egyértelműen ki kell terjedniük az éghajlatváltozás jelentette kockázatokra. | |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 c bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2c) Az (1) és (2) bekezdésben említett írásos szabályzatok egyebek mellett tartalmazzák a fenntarthatósági kockázatok azonosításának eljárásával kapcsolatos információkat, a fenntarthatósági kockázatok értékeléséhez alkalmazott módszertant és mérési módszert, a fenntarthatósági kockázatok azonosításának és kezelésének igazgatótanács általi felügyeletét, valamint a szervezet által azonosított fenntarthatósági kockázatok áttekintését. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 d bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2d) A Bizottság a [...] cikkel összhangban 2019. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek részletesebben meghatározzák az írásos szabályzatokra vonatkozó követelményeket és a végrehajtásuk értékelésére szolgáló átvilágítási eljárásokat. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A fenntarthatósági kockázatok integrálásának átláthatósága |
A fenntarthatósági kockázatok és hatás integrálásának átláthatósága |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe történő beépítésére alkalmazott eljárások és feltételek; |
a) a fenntarthatósági kockázatok, köztük egyebek mellett az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kockázatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek befektetési döntésekbe történő beépítésére alkalmazott átvilágítási eljárások és feltételek; |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást az elérhetővé tett pénzügyi termékek hozamára; |
b) a fenntarthatósági kockázatok, köztük egyebek mellett az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kockázatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást a környezeti, szociális és irányítási problémákra, valamint az elérhetővé tett pénzügyi termékek hozamára; |
Indokolás | |
Az Európai Rendszerkockázati Testület, a Holland Központi Bank, a Bank of England és számos más pénzügyi intézmény és tanácsadó testület elismeri az éghajlatváltozás pénzügyi rendszert és gazdaságot érintő rendszerszintű kockázatát. A beépített fenntarthatósági kockázatoknak ezért egyértelműen ki kell terjedniük az éghajlatváltozás jelentette kockázatokra. | |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ba) azok a kibocsátáskereskedelemből, adóztatásból, illetve más releváns szabályozási követelményből adódó, a szén-dioxid-árazással kapcsolatos forgatókönyvek és várható költségek, amelyeket a fenntarthatósági kockázatok értékelésénél figyelembe vettek; |
Indokolás | |
A például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy Kína nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszere révén történő szén-dioxid-árazás világosan meghatározott költség. A befektetők, a hitelezők, a biztosítóintézetek és más érdekelt felek azonban gyakran nem rendelkeznek egyértelmű információkkal a befektetésekhez kapcsolódó lehetséges szén-dioxid-kibocsátási költségekre vonatkozóan. Mivel a szén-dioxid-árazás mértéke és szintje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés nyomán jelentősen változhat, a szén-dioxid-kibocsátási költségekkel kapcsolatos további átláthatóság segítené a rendszerszintű kockázatok csökkentését. | |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
bb) a több lehetséges jövőbeni fejlemény értékelésére szolgáló forgatókönyvek elemzésével végrehajtott éghajlati stresszteszt eredményei, beleértve az alábbi forgatókönyveket: |
|
i. a „gyors dekarbonizáció” forgatókönyve, amely szerint 15 év alatt valamennyi gazdasági ágazatban megtörténik a globális átállás a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra; |
|
ii. a „kontrollálatlan felmelegedés” forgatókönyve, amely az iparosodás előtti szintekhez képest 4 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés hatásaival számol; |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ca) a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatok enyhítésével kapcsolatos részvényesi szavazás tekintetében a szavazási utasítások, valamint az irányítással szembeni szavazás, a tartózkodás és a vitatott szavazatok indokolása. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a fenntarthatósági kockázatok biztosítási tanácsadásba vagy befektetési tanácsadásba történő beépítésére alkalmazott eljárások és feltételek; |
a) a fenntarthatósági kockázatok, köztük egyebek mellett az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kockázatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek biztosítási tanácsadásba vagy befektetési tanácsadásba történő beépítésére alkalmazott eljárások és feltételek; |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a fenntarthatósági kockázatok várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást azon pénzügyi termékek hozamára, amelyekről tájékoztatást adtak; |
b) a fenntarthatósági kockázatok, köztük egyebek mellett az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kockázatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek várhatóan milyen mértékben fejtenek ki jelentős hatást a környezeti, szociális és irányítási problémákra, valamint azon pénzügyi termékek hozamára, amelyekről tájékoztatást adtak; |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ba) azok a kibocsátáskereskedelemből, adóztatásból, illetve más releváns szabályozási követelményből adódó, a szén-dioxid-árazással kapcsolatos forgatókönyvek és várható költségek, amelyeket a fenntarthatósági kockázatok mennyiségi értékelésénél figyelembe vettek; |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
bb) a több lehetséges jövőbeni fejlemény értékelésére szolgáló forgatókönyvek elemzésével végrehajtott éghajlati stresszteszt eredményei, beleértve az alábbi forgatókönyveket: |
|
i. a „gyors dekarbonizáció” forgatókönyve, amely szerint 15 év alatt valamennyi gazdasági ágazatban megtörténik a globális átállás a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra; |
|
ii. a „kontrollálatlan felmelegedés” forgatókönyve, amely az iparosodás előtti szintekhez képest 4 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés hatásaival számol; |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – i a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ia) tőzsdén jegyzett társaságok esetében a 2013/34/EU irányelvnek megfelelően. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) Az (1) és (2) bekezdésben említett közzétételeknek tartalmazniuk kell minden olyan információt, amely érdemben befolyásolná egy befektető befektetési döntését. Ezeket az információkat tisztességesen kell ismertetni, nem lehetnek félrevezetőek vagy megtévesztőek, és nem hagyható ki belőlük érdemi információ. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A fenntartható befektetések átláthatósága a szerződéskötést megelőző közzétételekben |
A befektetések fenntarthatósági hatásának és kockázatainak átláthatósága a szerződéskötést megelőző közzétételekben |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a pénzügyi termék tekintetében kiválasztott fenntartható befektetés hatásának értékelésére, mérésére és nyomon követésére használt módszertanra vonatkozó információk, beleértve annak adatforrásait, az alapul szolgáló eszközük átvilágítási kritériumait és a pénzügyi termék általános fenntartható hatásának mérésére használt megfelelő fenntarthatósági mutatókat is; |
b) a pénzügyi termék tekintetében kiválasztott befektetés fenntarthatósági hatásának értékelésére, mérésére és nyomon követésére használt módszertanra vonatkozó információk, beleértve annak adatforrásait, az alapul szolgáló eszközük átvilágítási kritériumait és a pénzügyi termék általános fenntartható hatásának mérésére használt megfelelő fenntarthatósági mutatókat is; |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az első albekezdés alapján közzéteendő információkat egyértelmű módon, a weboldal egyik kiemelt helyén kell közzétenni. |
Az első albekezdés alapján közzéteendő információkat egyértelmű módon, a weboldal egyik kiemelt helyén kell közzétenni olyan módon, hogy az érthető legyen a különböző érdekelt felek számára, beleértve az eltérő szintű pénzügyi jártassággal rendelkező, nem szakemberekből álló közönséget. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termékeket teszik elérhetővé, az időszakos jelentésekben szerepeltetik a következők leírását: |
(1) Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi termékeket teszik elérhetővé, a legalább évente elkészített időszakos integrált, ellenőrzött jelentésekben szerepeltetik a következők leírását: |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatása, a megfelelő fenntarthatósági mutatók alkalmazásával; |
a) a pénzügyi termék fenntarthatósággal kapcsolatos általános hatása, harmonizált és összehasonlítható fenntarthatósági mutatók alkalmazásával; |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ba) a tőzsdén jegyzett társaságoknak a 2013/34/EU irányelvben említett éves pénzügyi kimutatásokban és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szerepeltetniük kell annak leírását, hogy miként építették bele az irányítási folyamatokba és a befektetési stratégiába a fenntarthatósági hatást és kockázatokat. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ha) tőzsdén jegyzett társaságok esetében a 2013/34/EU irányelvben említett időszakos jelentéseknek megfelelően. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 60 hónappal a hatálybalépést követően]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását. |
[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal a hatálybalépést követően]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását. |
Indokolás | |
E politika újszerűségére és a fenntartható finanszírozás területén bekövetkező gyors fejleményekre tekintettel helyénvalóbb a 24 hónap elteltével történő értékelés. |
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
Cím |
A fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 5.7.2018 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 5.7.2018 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Adina-Ioana Vălean 21.6.2018 |
||||
Az elfogadás dátuma |
10.10.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
58 4 1 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Jiří Maštálka, Valentinas Mazuronis, Joëlle Mélin, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Cristian-Silviu Buşoi, Nicola Caputo, Jørn Dohrmann, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Danilo Oscar Lancini, Tilly Metz, Younous Omarjee, Aldo Patriciello, Carolina Punset, Christel Schaldemose, Bart Staes, Carlos Zorrinho |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Kati Piri |
||||
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
58 |
+ |
|
ALDE |
Catherine Bearder, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Carolina Punset, Frédérique Ries, Nils Torvalds |
|
ECR |
Mark Demesmaeker |
|
EFDD |
Piernicola Pedicini |
|
ENF |
Sylvie Goddyn, Danilo Oscar Lancini Joëlle Mélin |
|
GUE/NGL |
Lynn Boylan, Kateřina Konečná, Jiří Maštálka, Younous Omarjee |
|
PPE |
Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian-Silviu Buşoi, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Christofer Fjellner, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Christophe Hansen, György Hölvényi, Giovanni La Via, Peter Liese, Miroslav Mikolášik, Aldo Patriciello, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer Adina-Ioana Vălean |
|
S&D |
Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Rory Palmer, Kati Piri, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Carlos Zorrinho |
|
VERTS/ALE |
Marco Affronte, Margrete Auken, Tilly Metz, Michèle Rivasi, Bart Staes |
|
4 |
- |
|
ECR |
Jørn Dohrmann, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha |
|
1 |
0 |
|
EFDD |
Julia Reid |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
24.5.2018 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 5.7.2018 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
EMPL 5.7.2018 |
ENVI 5.7.2018 |
FEMM 5.7.2018 |
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
EMPL 31.5.2018 |
FEMM 20.6.2018 |
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Paul Tang 31.5.2018 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
3.9.2018 |
18.10.2018 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
5.11.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
41 2 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Pervenche Berès, David Coburn, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Stefan Gehrold, Roberto Gualtieri, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Philippe Lamberts, Bernd Lucke, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Martin Schirdewan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Jakob von Weizsäcker, Steven Woolfe |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Richard Corbett, Mady Delvaux, Bas Eickhout, Ashley Fox, Eva Joly, Syed Kamall, Thomas Mann, Eva Maydell, Luigi Morgano, Lieve Wierinck, Roberts Zīle |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
John Flack, Aleksander Gabelic, Anna Hedh, Agnes Jongerius, Ricardo Serrão Santos |
||||
Benyújtás dátuma |
9.11.2018 |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
41 |
+ |
|
ALDE |
Petr Ježek, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck |
|
ECR |
John Flack, Ashley Fox, Syed Kamall, Bernd Lucke, Kay Swinburne, Roberts Zīle |
|
EFDD |
Marco Valli |
|
GUE/NGL |
Marisa Matias, Martin Schirdewan |
|
NI |
Steven Woolfe |
|
PPE |
Markus Ferber, Stefan Gehrold, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Esther de Lange, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Eva Maydell, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Tom Vandenkendelaere |
|
S&D |
Pervenche Berès, Richard Corbett, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Aleksander Gabelic, Roberto Gualtieri, Anna Hedh, Agnes Jongerius, Luigi Morgano, Ricardo Serrão Santos, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker |
|
VERTS/ALE |
Bas Eickhout, Eva Joly, Philippe Lamberts |
|
2 |
- |
|
ALDE |
Caroline Nagtegaal |
|
EFDD |
David Coburn |
|
0 |
0 |
|
|
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás