JELENTÉS a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről

9.11.2018 - (2018/2092(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Sergei Stanishev

Módosítások

• 001-001 (PDF - 208 KB)
• 001-001 (DOC - 31 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről

(2018/2092(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre (11997D/PRO/02),

–  tekintettel a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló 2010. szeptember 29-i (14142/2010) és 2011 július 8-i (14142/1/2010) tanácsi határozattervezetek elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásának keretéről szóló 2011. december 29-i (14302/3/11), tanácsi határozattervezet elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és a Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalására[1],

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i és 10-i, 2011. szeptember 22-i és 23-i, 2012. október 25-i és 26-i, 2013. március 7-i és 9-i, valamint 2013. december 5-i és 6-i következtetéseire,

–  tekintettel Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról szóló 2011. október 13-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a Bizottságnak a schengeni övezet működéséről szóló, 2015. december 15-i, nyolcadik kétéves jelentésére (COM(2015)0675),

–  tekintettel a schengeni rendszer működéséről készült éves jelentésről szóló 2018. május 30-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről szóló 2017. október 12-i (EU) 2017/1908 tanácsi határozatra[4],

–   tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló 2018. április 18-i tanácsi határozattervezetre,

–  tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2018. június 13-i jogalkotási állásfoglalására[5],

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0365/2018),

A.  mivel Bulgária és Románia 2007-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozásakor elfogadta a schengeni vívmányokat, mivel Bulgária 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni államok szakértőiből álló schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései; mivel Románia 2007-ben és 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései;

B.  mivel a Bulgáriával és Romániával kapcsolatos schengeni értékelési eljárások lezárultak, és mind a SCH-EVAL szakértő, mind pedig a Tanács 2011. június 9-i és 10-i következtetései megerősítették, hogy mindkét ország kész végrehajtani a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezését; mivel a Tanács 2011. június 8-én határozattervezetében ellenőrizte, hogy Bulgária és Románia teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, többek között az adatvédelem, a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer, a tengeri határok és a vízumok területén; mivel az Európai Unió külső határainak igazgatásával összefüggő kihíváson kívül a schengeni értékelési folyamat befejezése egyúttal azt is maga után vonta, hogy mindkét ország gyökeresen átalakítja határfelügyeleti rendszereit, és befektet a megerősített bűnüldözési kapacitásba; mivel a 2005-ös csatlakozási okmány értelmében a schengeni értékelési eljárások sikeres lezárása a schengeni vívmányok maradéktalan alkalmazásának – így többek között a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések eltörlésének – egyetlen előfeltételét képezi; mivel Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásra való teljes körű felkészültségét mind az állam-és kormányfők a Tanácsban, mind pedig a Bizottság és a Parlament több alkalommal is elismerte, a legutóbb a Bizottság a 2017. szeptember 27-i közleményében, a Parlament pedig 2018. május 30-i állásfoglalásában;

C.  mivel a Tanács 2010. szeptember 29-én határozattervezetében javasolta a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását Bulgáriában és Romániában, valamint a belső szárazföldi, tengeri és légi határok ellenőrzésének megszüntetését; mivel a Parlament 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásában jóváhagyta ezt a határozatot, és felkérte a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha azt lényegesen módosítani kívánja;

D.  mivel a Tanács elnöksége 2011 szeptemberében javaslatot terjesztett elő a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő részleges végrehajtására vonatkozóan, indítványozva többek között a belső tengeri és légi határokon történő ellenőrzések megszüntetését, de egy későbbi szakaszban elfogadandó külön határozatot irányozva elő a szárazföldi határok megszüntetése tekintetében;

E.  mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács következtetéseiben több alkalommal megerősítette azt a kötelezettségvállalását, hogy a Bulgária és Románia belső határain végzett ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó minden jövőbeli határozatot kétlépcsős megközelítésre alapoz majd; mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács által hozott határozatot többször elhalasztották;

F.  mivel a Tanács 2017. október 12-i határozatával Bulgária és Románia passzív hozzáférést kapott a Vízuminformációs Rendszerhez; mivel a Tanács 2018. április 18-i határozattervezetében javaslatot tett a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására;

G.  mivel sem a 2005. évi csatlakozási okmány, sem a schengeni értékelési mechanizmus nem rendelkezik a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének eltérő időkeretéről; mivel a schengeni térség valamennyi korábbi bővítése egyetlen jogi aktussal jött létre;

H.  mivel a schengeni térség egyedülálló megállapodás, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé teszi a személyeknek a schengeni belső határokon áthaladó szabad mozgását; mivel ezt különböző kompenzációs intézkedések révén tették lehetővé, ilyen például a Schengeni Információs Rendszer létrehozása (az információcsere megerősítése érdekében), valamint egy értékelési mechanizmus létrehozása abból a célból, hogy ellenőrizzék a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtását, illetve megerősítsék a schengeni térség működésébe vetett kölcsönös bizalmat;

I.  mivel az Unióban a belső határellenőrzések fenntartása, valamint azok visszaállítása a schengeni térségben komoly hatást gyakorol az európai polgárok és mindazok életére, akik az Unión belüli szabad mozgás elvének előnyeit élvezik, és súlyosan aláássa az európai intézményekbe és integrációba vetett bizalmukat; mivel ez közvetlen működési és beruházási költségekkel jár a határt átlépő munkavállalók, a turisták, a közúti árufuvarozók és a közigazgatások számára, ami bénító hatást tesz a tagállamok gazdaságára és az EU belső piacának működésére; mivel a belső határellenőrzések fenntartása Bulgáriában és Romániában káros hatást gyakorol az e két tagállamból származó és oda irányuló kereskedelemre és árufuvarozásra, tekintettel arra, hogy a legnagyobbak közé tartozó dél-európai polgári flották és árukikötők találhatók ott, amelyek bevétele ezáltal csökken és kiadásai emelkednek; mivel becslések szerint a határellenőrzések visszaállításához kapcsolódó költségek az Európai Unió számára egyszeri költségekként 0,05 milliárd EUR és 20 milliárd EUR közötti összegeket tesznek ki, és 2 milliárd EUR éves működési költséget jelentenek[6];

J.  mivel az Unión belüli belső határellenőrzések fenntartása és a schengeni térségen belüli újbóli bevezetése a jelek szerint a közrendet és a belső biztonságot fenyegető veszélyek érzékeléséhez kapcsolódik, nem pedig egy komoly veszély tényleges fennállásának megbízható bizonyítéka; mivel a schengeni térséghez már csatlakozott tagállamok tapasztalatai szerint a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása következtében a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetése nem vezetett a bűncselekmények gyakoriságának növekedéséhez; mivel a 2007-es schengeni bővítés az újonnan csatlakozó schengeni tagállamokban és a meglévő schengeni tagállamokban egyaránt alacsonyabb uniós szintű bűnözési rátákhoz kapcsolódik, és nem fokozta az uniós polgárok körében a bizonytalanságérzést[7];

1.  emlékeztet arra, hogy Bulgária és Románia 2011-ben teljesítette a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges valamennyi feltételt;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az azóta eltelt hét év folyamán nem volt képes határozatot hozni a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról annak ellenére, hogy mind a Bizottság, mind pedig+ a Parlament ismételten felszólította erre;

3.  úgy véli, hogy a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének két önálló jogi aktus alá rendelése – egyrészt a szárazföldi, és másrészt a tengeri és légi ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó két különböző időkeret előírása érdekében – jelentős eltérést képez a Parlament által jóváhagyott 2010. szeptember 29-i tanácsi határozattervezet szövegétől;

4.  emlékeztet arra, hogy a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően kizárólag a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazásáról határozhat – ez a kötelezettség a 2005-as csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdéséből ered; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által a 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásban jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  aggodalmát fejezi ki a kétlépcsős megközelítés bevezetése miatt, ami negatívan befolyásolhatja a schengeni térség jövőbeli bővítését; hangsúlyozza, hogy ha a Tanácsban nem sikerül konszenzusra jutni, akkor ez megkérdőjelezi az uniós alapszerződések egységes alkalmazását és az EU hitelességét, ami folyamatosan rontja a közös uniós szakpolitikák nyilvánosság általi támogatását, mert a tagállamokkal és polgáraikkal szembeni egyenlőtlen bánásmódról tanúskodik, és az Unión belül mesterségesen különutakat vezet be; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen gyakorlatok hozzájárulnak a populizmus és a nacionalizmus növekedéséhez az európai földrészen mindenütt, létkérdéssé váló kihívást támasztva az EU működése szempontjából;

6.  hangsúlyozza, hogy a személyek belső határokon áthaladó szabad mozgása – ami a schengeni vívmányoknak az EU jogi keretébe való beépítéséből fakad – az EU egyik legfőbb eredménye; hangsúlyozza, hogy a schengeni rendszer működését és bővítését más uniós politikákban, például a közös európai menekültügyi rendszerben tapasztalható hiányosságoknak nem szabad gátolniuk;

7.  üdvözli a 2017. október 12-i tanácsi határozat elfogadását, amely Bulgária és Románia számára passzív hozzáférést biztosít a Vízuminformációs Rendszerhez, valamint a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására vonatkozó tanácsi javaslatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e határozatok elfogadása nem közvetlenül követte a schengeni értékelési folyamat sikeres befejezésének ellenőrzését 2011-ben, hanem „ad hoc” intézkedésként kezdeményezték azzal a szándékkal, hogy biztosítsák a határregisztrációs rendszer végrehajtására vonatkozó feltételeknek való megfelelést, amely rendszer várhatóan 2020-ig válik működőképessé; úgy véli, hogy e jogi aktusok előrelépést jelentenek a schengeni vívmányokat teljes körűen, illetve az azokat csak részlegesen alkalmazó tagállamok közötti információhiány megszüntetése felé; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e jogi aktusok elfogadása nem szolgálhat a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének további halogatásának alátámasztásául; megjegyzi, hogy e határozatok elfogadásával Bulgária és Románia a teljes jogú schengeni térséghez tartozással járó valamennyi felelősségben és kötelezettségben osztozik majd, annak minden előnyét azonban nem élvezheti;

8.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányokat nem úgy alakították ki, hogy különböző jogállással rendelkező tagállamokra legyenek alkalmazandók; felhívja a figyelmet arra, hogy a Tanács hosszantartó tétlensége az információs és határigazgatási rendszerek tekintetében szükségessé tette a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok és az azokat csupán részben alkalmazó tagállamok közötti egyértelmű különbségtételt; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez jogilag is elismeri, hogy de facto egymással párhuzamosan két schengeni térség létezik – egy, amelyben megvalósul a szabad mozgás, és egy másik, amelyben nem –, ami azzal a kockázattal jár, hogy súlyos hiányosságok keletkeznek az információcsere, a szabályozás, valamint az igazságügyi és belügyi együttműködés tekintetében;

9.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása tekintetében a 2005. évi csatlakozási okmányban előírt feltételeken kívül nem szabad sem más kritériumokat bevezetni, sem pedig azt más uniós mechanizmusokkal és szakpolitikákkal összekapcsolni, így az együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal sem (annak sérelme nélkül); felhívja a tagállamokat, hogy a schengeni térség bővítéséről kizárólag a schengeni értékelési folyamat lezárulását követően, a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése alapján hozzanak határozatot;

10.  nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a 2010. szeptember 29-i határozattervezete (14142/2010) alapján terjesszen elő új határozattervezetet a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű végrehajtására vonatkozóan, egyetlen jogi aktusban azonnali döntést hozva a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről;

11.  felszólítja a Tanácsot, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazza Horvátországra is, és mihelyt Horvátország sikeresen lezárja a schengeni értékelési folyamatot és eleget tesz a vonatkozó feltételeknek, erősítse meg az ország teljes jogú csatlakozását a schengeni térséghez;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  HL C 380E., 2012.12.11., 160. o.
• [2]  HL C 94E., 2013.4.3., 13. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0228.
• [4]  HL L 269., 2017.10.19., 39. o.
• [5]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0253.
• [6]  Woud van Ballegooij, ’The Cost of non-Schengen: Civil Liberties, Justice and Home Affairs aspects’ (A schengeni vívmányok megszüntetésének ára: Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szempontok) című tanulmánya, Jelentés az európai cselekvés hiányából fakadó költségekről, Európai Hozzáadott Érték Egység, 2016, 32. oldal.
• [7]  Uo., 28. és 31. o.

INDOKOLÁS

I. HÁTTÉR

Bulgária és Románia 2017-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadta a schengeni vívmányokat. Bizonyos rendelkezések (közöttük a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetése) csak akkor válik alkalmazandóvá Bulgáriában és Romániában, ha a Tanács az e célból végzett ellenőrzés alapján előzőleg határozatban megállapítja minden szükséges feltétel fennállását. A Tanács 2011. június 9-én a vonatkozó schengeni értékelési eljárásoknak megfelelően megállapította, hogy Bulgária és Románia teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, vagyis a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer, a tengeri határok és a vízumok területén. A szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések hatályba lépése azonban továbbra is a Tanács végleges határozatára vár, ezt ugyanis a Tanácsban a schengeni térséghez jelenleg tartozó valamennyi tagállam egyhangú döntésével meg kell erősíteni.

E jelentés elkészítésének időpontjában Bulgária és Románia még csupán részlegesen alkalmazza a schengeni vívmányokat, és e két tagállammal közös határokon ezért továbbra is folynak ellenőrzések. A Tanács 2011 óta több alkalommal megerősítette azt a határozott szándékát, hogy bármely további határozatot „kétlépcsős” megközelítés alapján hoz meg, először csak a belső tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések eltörléséről dönt, amit később (előre meg nem határozott időpontban) külön jogi aktus alapján a belső szárazföldi határellenőrzések megszüntetése követ.

E jelentés célja a Parlament azon álláspontjának megerősítése, amely szerint a Tanácsnak további késedelem nélkül határozatot kell hoznia arról, hogy Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon. Az előadó véleménye szerint e Háznak határozottan síkra kell szállnia azon elv mellett, hogy ha egy csatlakozni kívánó országgal kapcsolatban a schengeni értékelési folyamat minden területen sikeresen lezárult, akkor a Tanácsnak a Parlamenttel folytatott konzultációt követően azonnal határozatot kell hoznia a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések egyetlen jogi aktussal történő megszüntetéséről.

II. ÜTEMEZÉS

Miután Bulgária és Románia 2007-ben és 2008-ban nyilatkozatot tett a csatlakozásra való készen állásáról, részletes és mélyreható schengeni értékelési eljárás indult annak megállapítása céljából, hogy e két ország valóban felkészült-e a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására (az adatvédelem, a SIS, a légi határok, a szárazföldi határok, a tengeri határok, a rendőrségi együttműködés és a vízumok területén). A Tanács 2010. szeptember 29-én határozattervezetet tett közzé a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásáról, többek között a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon folytatott ellenőrzések megszüntetéséről, amennyiben a szükséges feltételek végérvényesen teljesítettnek tekinthetők. Az Európai Parlament 2011. június 8-i véleményét és jóváhagyását követően (a konzultációs eljárás részeként) a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i és 10-i következtetéseiben megerősítette, hogy Bulgária és Románia esetében a schengeni értékelési folyamat a schengeni vívmányok valamennyi területén sikeresen lezárult. A Tanács azonban mégsem hozott határozatot a Parlamenttel egyeztetett jogi szöveg alapján, hanem 2011. szeptember végéig elhalasztotta az ügyet.

Mivel a Tanácsban nem sikerült egyhangú döntést hozni, 2011 szeptemberében az akkori – lengyel – elnökség kompromisszumos javaslatot terjesztett elő egy „kétlépcsős” megközelítésre vonatkozóan. E javaslatot tanácsi határozattervezetként nyújtották be az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből álló bizottsághoz (Állandó Képviselők Bizottsága, „Coreper”). Annak ellenére, hogy a tanácsi határozattervezet jelentősen eltért a Parlament által jóváhagyott szövegtől, a Tanács mégsem konzultált ismét a Parlamenttel, jóllehet a Parlament ezt 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásában igényelte.

A Bulgária és Románia belső határain végzett ellenőrzések megszüntetésével kapcsolatos „kétlépcsős” megközelítésre vonatkozó javaslat azóta többször is vita tárgyát képezte a Bel- és Igazságügyi Tanácsban, és a (schengeni térséghez tartozó) uniós tagállamok kormány- és államfői is hivatalosan több ízben hivatkoztak rá.

III. A SCHENGENI VÍVMÁNYOK KÉT TAGÁLLAM ÁLTALI RÉSZLEGES ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

Az előadó véleménye szerint abból, hogy Bulgária és Románia schengeni térséghez történő teljes körű csatlakozása folyamatosan késedelmet szenved, közvetlen negatív következmények fakadnak nemcsak e két tagállam, hanem az egész Unió számára.

A szabad mozgás az Európai Unió egyik alapelve, és az EU-n belüli szabad (határellenőrzések nélküli) mozgás lehetősége az EU egyik legnagyobb és leginkább kézzelfogható sikere. Ez a lehetőség megerősítette a polgárokban azt az érzést, hogy olyan közös térségben élnek, ahol mindenki részese a szabadságnak, a békének és a jólétnek. Ha azonban ezt a sikert nem sikerül valamennyi európai polgárra kiterjeszteni, akkor ez az euroszkepticismust táplálja, az igazságtalanság érzését kelti, rongálja az EU népszerűségét, és végső soron aláássa a európai fellépések nyilvánosság általi támogatását.

A schengeni térségben megvalósuló szabad mozgás a határokon átnyúló kereskedelem integrációjának megkönnyítésé révén egyúttal jelentős gazdasági előnyökkel is jár a részt vevő tagállamok számára. Wouter van Ballegooij: ‘The Cost of Non-Schengen: Civil Liberties, Justice and Home Affairs aspects’ (A schengeni vívmányok megszüntetésének ára: Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szempontok) című jelentése – amelynek elkészítésére a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) adott megbízást – levonja a tagállamok közötti határokon végzett ellenőrzések negatív hatásaira vonatkozó legfontosabb következtetéseket. A schengeni övezetben a határellenőrzések visszaállításának egyszeri költségeit 0,05 milliárd és 20 milliárd euró közé teszi, az éves működési költségeket pedig 2–4 milliárd euróra becsüli. A Bulgáriára és Romániára gyakorolt pontos gazdasági hatások számszerűsítését ugyan számos akadály nehezíti, az előadó véleménye szerint azonban a fenti adatok jól mutatják, hogy e két országot jelentős gazdasági és társadalmi veszteségeik érik amiatt, hogy a Tanács továbbra sem képes elmozdulni a holtpontról ebben az ügyben.

Nyilvános beszédekben a schengeni térség bővítését gyakran összekapcsolják más uniós politikákkal, így például a közös európai menekültügyi rendszer reformjával vagy a hatékony biztonsági unió felé tett újabb erőfeszítésekkel. Az előadó határozott véleménye szerint a polgárok szabad mozgását nem szabad más uniós politikák hiányosságai miatt korlátozni, sem ilyen politikák alá rendelni. Az Unió biztonságának szavatolása közös fellépést tesz szükségessé, a szétaprózódást el kell kerülni és megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a szabadság és a biztonság szempontjai között. E célból erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy olyan összehangolt, szilárd és inkluzív jogi keret jöjjön létre, amely valamennyi tagállam számára egyenlő esélyeket teremt.

Bulgária és Románia schengeni térséghez történő teljes körű csatlakozásának jelenlegi késleltetése azonban pontosan az ellenkező irányba tett lépés. Különbségtételt tesz szükségessé tette a schengeni vívmányoknak nevezett uniós jogszabályokat teljes körűen alkalmazó tagállamok és az azokat csupán részlegesen alkalmazó tagállamok között, valamint egyedi intézkedéseket kell bevezetni a joghézagok elkerülése és a lehetséges hiányosságok megelőzése érdekében. A Bulgária és Románia részleges csatlakozására irányuló javaslat újabb lépés annak jogi kodifikációja felé, hogy de facto egymás mellett létezzen a szabad mozgást biztosító schengeni térség és a szabad mozgást egyáltalán nem (vagy csak részlegesen) biztosító schengeni térség.

A Bulgária és Románia belső határain végzett ellenőrzések megszüntetése felé vezető úton az utolsó állomásnak az tekinthető, hogy 2017-ben mindkét ország passzív hozzáférést kapott a Vízuminformációs Rendszerhez (VIS). E jelentés készítésekor folyamatban van az az eljárás, amely lehetővé teszi a Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatos schengeni vívmányok rendelkezéseinek teljes körű alkalmazását. E jogalkotási aktusok végrehajtásának kritériumai már 2011-ben teljesültek. A szóban forgó tanácsi javaslatokat azonban nem az EU nevében tett kötelezettségvállalások eredményeképpen, hanem inkább a határregisztrációs rendszer uniós szintű végrehajtásának folyamatban lévő előkészítése keretében terjesztették elő, amely rendszer várhatóan 2020-ig kezdi meg működését. Az előadó úgy véli, hogy a szóban forgó határozatok következményeképpen Bulgária és Románia osztaná a schengeni térség teljes jogú tagjainak valamennyi felelősségét és kötelezettségét, hozzájárulva ezáltal valamennyi schengeni tagállam biztonságához, de az uniós polgárok továbbra sem élvezhetnék e két országba irányuló és onnan kiinduló szabad mozgás előnyeit.

IV. AZ ELŐADÓ KÖVETKEZTETÉSEI

Az előadó véleménye szerint a Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozásának „kétlépcsős” megközelítésre vonatkozó javaslat nem csupán híján van a jogi szempontból megalapozott indokolásnak, hanem egyúttal számos kockázatot is magában hordoz. Ilyen például új feltételek bevezetése a belső szárazföldi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének további késleltetése érdekében, ami e két tagállam számára meghosszabbítja a szárazföldi határokon végzett ellenőrzések fenntartásából fakadó komoly gazdasági terheket, valamint a schengeni tagállamok és a schengeni térségen kívüli tagállamok közötti lehetséges jövőbeni tájékoztatási hiányosságok és jogszabályi hiányosságok előtt nyit utat.

A tanácsi határozat két jogi aktusra bontása (az egyik a légi és tengeri, a másik pedig a szárazföldi határok határokon végzett ellenőrzéseket törölné el) jogilag kodifikálná a schengeni térségben jelenleg kialakult kettős rendszert, azaz Bulgária és Románia viselné a teljes jogú schengeni tagok minden kötelezettségét és felelősségét, de nem élvezné a szabad mozgás előnyeit.

Az előadónak ezért az a véleménye, hogy az Európai Parlamentnek szilárdan ki kell állnia a schengeni térség korábbi bővítései során kialakított modell mellett, ragaszkodva ahhoz, hogy a schengeni vívmányok rendelkezéseinek teljes körű alkalmazása – beleértve a belső légi, tengeri és szárazföldi határokon végzett ellenőrzések megszüntetése – egyetlen jogi aktussal valósuljon meg, amennyiben a szükséges kritériumok teljesülnek. Bármely más határozat olyan precedenst teremtene, amelynek nem csupán Bulgáriára és Romániára, hanem az egész Unióra nézve lennének negatív politikai, gazdasági és társadalmi következményei, és negatívan befolyásolná a schengeni térség bármely más jövőbeni bővítését is.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	5.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Heinz K. Becker, Monika Beňová, Michał Boni, Daniel Dalton, Frank Engel, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Kinga Gál, Ana Gomes, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Claude Moraes, Ivari Padar, Judith Sargentini, Giancarlo Scottà, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Sergei Stanishev, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Carlos Coelho, Pál Csáky, Maria Grapini, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jeroen Lenaers, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Morten Helveg Petersen, Barbara Spinelli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Petras Auštrevičius, Enrique Calvet Chambon, Rupert Matthews, Martina Michels

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36	+
ALDE	Petras Auštrevičius, Enrique Calvet Chambon, Sophia in 't Veld, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Morten Helveg Petersen
ECR	Rupert Matthews, Helga Stevens
EFDD	Laura Ferrara
GUE/NGL	Cornelia Ernst, Martina Michels, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat
PPE	Heinz K. Becker, Michał Boni, Carlos Coelho, Pál Csáky, Frank Engel, Kinga Gál, Barbara Kudrycka, Roberta Metsola, Csaba Sógor, Traian Ungureanu
S&D	Monika Beňová, Ana Gomes, Maria Grapini, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Ivari Padar, Birgit Sippel, Sergei Stanishev, Josef Weidenholzer
VERTS/ALE	Eva Joly, Judith Sargentini

4	-
ECR	Kristina Winberg
ENF	Giancarlo Scottà, Auke Zijlstra
PPE	Jeroen Lenaers

1	0
ECR	Daniel Dalton

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik