Eljárás : 2018/2086(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0378/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0378/2018

Viták :

PV 14/01/2019 - 20
CRE 14/01/2019 - 20

Szavazatok :

PV 15/01/2019 - 8.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0012

JELENTÉS     
PDF 177kWORD 54k
22.11.2018
PE 623.760v02-00 A8-0378/2018

az uniós költségvetésnek a közszféra reformjához való felhasználása módjának értékeléséről

(2018/2086(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Brian Hayes

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós költségvetésnek a közszféra reformjához való felhasználása módjának értékeléséről

(2018/2086(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által 2016-ben közzétett, „A közszféra reformja: hogyan fordítják az uniós költségvetést ennek ösztönzésére?” című tanulmányra(1),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiára,

–  tekintettel a jelenlegi uniós finanszírozási időszakra (2014–2020) és a 2021–2028 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatra,

–  tekintettel a társjogalkotók által 2018 júliusában elfogadott megállapodásra, amely szerint növelik a strukturálisreform-támogató program (SRSP) költségvetését,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 197. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0378/2018),

A.  mivel az uniós költségvetés végrehajtása szempontjából a tagállamok közigazgatása alapvető fontosságú, és utóbbi hatékony működése elősegítheti az Unión belüli bőséget és jólétet növelő, korszerű rendszerek létrehozását;

B.  mivel az új többéves pénzügyi keretről (TPK) szóló javaslat jelenlegi formájában nem tartalmaz külön célkitűzést a közigazgatásra vonatkozóan;

1.  megállapítja, hogy a közigazgatással kapcsolatos hatáskörök a Bizottság különböző szervezeti egységei között vannak megosztva, és hogy ez bonyolulttá teszi az illetékes szervezeti egységek, uniós finanszírozású programok és kezdeményezések hatékony koordinációját; elvárja valamennyi technikai segítségnyújtási program fokozottabb összehangolását, hogy elkerülhető legyen az intézkedések közötti átfedés és hatékonyságcsökkenés, ami hiábavalóvá tenné a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szinergiák kiaknázása érdekében előmozdítsa az alapok kombinálását; felszólítja a Bizottságot a bevált módszerek cseréjét szolgáló rendszereinek javítására, hogy ily módon a tagállamok a bérek leértékelődésével járó intézkedések bevezetése, illetve társadalmilag fenntarthatatlan reformok nélkül ültethessék át a bevált módszereket a gyakorlatba;

2.  felhívja a Bizottság következő elnökét, hogy jelöljön ki külön biztost, aki a jobb közigazgatás és kormányzás kérdéseiért felel majd;

3.  úgy véli, hogy a közszféra hatékony reformja elengedhetetlen ahhoz, hogy hozzásegítsük a tagállamokat a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, növeljük ellenálló képességüket a jövőbeli válságok megelőzése érdekében, bővítsük az e-kormányzást, és szerte az Unióban javítsuk a szolgáltatások nyújtását – különös tekintettel az új technológiákra és az informatikai rendszerekre –, valamint hogy azokban a helyzetekben, amelyekben a közszektor tényezőként jelenik meg, jelentős mértékben előmozdítaná az uniós források pazarlásának, eltűnésének vagy csalárd felhasználásának és az annak való kitettségnek a visszaszorítását; kéri ezért, hogy a következő programozási időszakokban is biztosítsanak finanszírozást az e-kormányzat kiépítésére irányuló műveletek számára, összhangban az e-kormányzatra vonatkozó uniós cselekvési tervben meghatározott elvekkel és prioritásokkal;

4.  megjegyzi, hogy különösen a lemaradt régiók esetében gyakran nehézségekbe ütközik a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy annak igénybevétele bürokratikus problémák, valamint az adminisztratív kapacitás problémái vagy szabálytalanságok miatt; reméli, hogy ennek kapcsán a tagállamok olyan konkrét reformokat fognak végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a helyes ügyintézés elvének alkalmazását és elősegítik a bírósági eljárások felgyorsítását;

5.  megállapítja, hogy az uniós költségvetés hozzávetőleg 9 milliárd eurót biztosít az uniós tagállamok közigazgatási reformjának támogatására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy e pénzügyi támogatást egészítse ki a tudás, tapasztalatok és bevált gyakorlatok tagállamok közötti, célzott megosztásával;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokkal folytatott együttműködést az elmaradottabb régiók támogatása terén, a kapacitások és az adminisztratív irányítás fejlesztése révén;

7.  felszólít az olyan programok végrehajtását ösztönző intézkedésekre, amelyek elősegítik az emberi erőforrásra vonatkozó stratégiák kidolgozását és végrehajtását, például a bevált gyakorlatok tagállamok közti cseréje révén, a vezetők és egyéb főbb szereplők bevonása mellett;

8.  hangsúlyozza, hogy gyakran számos tekintetben átfedés van az egyes operatív programok és egyéb uniós finanszírozási források között és felszólít javaslatok benyújtására; ennek megfelelően reméli a koordinációt, a kiegészítő jelleget és az egyszerűsítést célzó beavatkozások javítását;

9.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az operatív programok lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról; elengedhetetlennek tartja, hogy a tagállamok tartózkodjanak olyan szabályok bevezetésétől, amelyek megnehezítik a pénzeszközök felhasználását a kedvezményezettek számára;

10.  megállapítja, hogy a Bizottság a közigazgatás tekintetében sem egységes és közös értékelési kerettel, sem szisztematikus adatgyűjtési módszerrel nem rendelkezik; aggodalommal állapítja meg, hogy ilyen eszközök híján a Bizottság hiányos elemzéseket készít a tagállamokban fennálló problémákról; javasolja, hogy az éves növekedési jelentésbe illesszék vissza a közigazgatásról és a kormányzástól szóló külön fejezetet;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy előzetesen értékelje a fejlesztési politikák végrehajtásáért felelős szervezetek igazgatási kapacitását, támogatva, hogy a különösen fontos stratégiai projektek esetében a programok és egyedi beavatkozások végrehajtásának megerősítésére és felgyorsítására képes nemzeti szerveket és ügynökségeket vegyenek igénybe;

12.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretet fel kell használni azon programok ösztönzésére, amelyek jobb közigazgatást és kormányzást eredményeznek, különösen a tagállamoknak gazdasági visszaesés idején történő megsegítése céljából, elismerve, hogy ilyen körülmények között a közigazgatási rendszerek reformja segíthet az érintett tagállamoknak;

13.  üdvözli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben javaslatokat tettek a programok közötti átfedések elkerülése és a további egyszerűsítés ösztönzése érdekében;

14.  bátorítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben dolgozzon ki külön értékelési keretet, amely magában foglalja a minőségi közigazgatás mennyiségi és minőségi szempontjait, és alakítson ki saját elemzési kapacitásokat; hangsúlyozza, hogy minden tagállam esetében meg kell határozni a gyenge pontokat, és a rendelkezésre álló források felhasználásával az előzetes feltételrendszer kritériumának megerősítése és célok kitűzése révén ösztönözni kell a problémák megoldására szolgáló intézkedéseket;

15.  javasolja, hogy a Bizottság fokozza a tagállamokkal folytatott szakpolitikai párbeszédet egy erre létrehozott fórum létrehozásának biztosításával;

16.  javasolja, hogy parlamenti naptárában különítsenek el külön időszakot a nemzeti parlamentekkel az Unión belül a közigazgatás javításával összefüggő kérdésekről folytatott strukturált párbeszéd számára; felszólítja az Európai Uniót, hogy a 11. tematikus célkitűzés keretében javítsa az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok nyomon követését és értékelését, konkrét mutatószámokat bevezetve a közigazgatási reformokra vonatkozó uniós célkitűzések és prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás értékelésére;

17.  üdvözli, hogy egy olyan referenciamutatót dolgoznak ki, amely azt értékeli, hogy az uniós tagjelölt országok közigazgatása mennyiben képes megfelelni az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek; reméli, hogy a tagállamok olyan belső reformokat fognak végrehajtani, amelyek még kézzelfoghatóbbá teszik a jó közigazgatás elvének alkalmazását;

18.  megállapítja, hogy a Bizottság és néhány tagállam társalapítója az Európai Közszféra Díjnak (EPSA), amely az európai közszféra legjobb, leginnovatívabb és leghatékonyabb szereplőit fogja össze; úgy véli, hogy a Bizottságnak több lehetőséget kellene biztosítania a tanulásra és az információcserére, és Európa-szerte szélesebb kör elérését kellene megcéloznia;

19.  úgy véli, hogy a közigazgatásokon belül olyan innovatív folyamatokat kell támogatni, amelyek elősegítik a jobb összekapcsolódást és a digitalizálást, továbbá a polgároknak, vállalkozásoknak és a hatóságoknak nyújtott minőségi digitális szolgáltatásokat, egyúttal folyamatosan lépést tartva az új technológiák gyors fejlődésével a kapcsolódó területeken; üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (CPR) irányuló új javaslat ellátja a jövőbeni kedvezményezetteket az ahhoz szükséges információval, hogy mielőbb használni tudják a rendszereket;

20.  elismeri, hogy a helyi közigazgatás bevonása előfeltétele az e területre vonatkozó, uniós szintű célkitűzések elérésének; felhívja a figyelmet a tallinni nyilatkozatban foglalt azon javaslatra, hogy nemzeti szinten „meg kell erősíteni a helyi és regionális hatóságokkal közös kormányzási struktúrákat”(2);

21.  üdvözli azokat a meglévő hálózatokat(3), amelyek a – különösen az uniós forrásokból részesülő – tagállamok képviselőit fogják össze annak érdekében, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és a kölcsönös tanulás révén javítsák a közigazgatást;

22.  úgy véli, hogy a meglévő hálózatok jelentősen javíthatnák teljesítményüket, ha ambiciózusabb célkitűzéseket határoznának meg és proaktívabb megközelítést, például teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást alakítanának ki, a tagállamok önértékelését egy magasabb szintű szakértői értékelési rendszerrel ötvözve;

23.  úgy ítéli meg, hogy a minőségi közigazgatás elengedhetetlen feltétele a többéves pénzügyi tervben és másutt meghatározott uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének; hangsúlyozza a megfelelő kommunikáció és a politikai tudatosság jelentőségét a bizalomépítés, valamint a pozitív reformintézkedések és programok ösztönzése szempontjából;

24.  úgy véli, hogy folyamatosan értékelni kell azt, hogy a kohéziós politikák megfelelnek-e az addicionalitás és a kiegészítő jelleg elvének a rendes forrásokból finanszírozott műveletekkel kapcsolatban, illetve nem utolsósorban annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politikák ne helyettesítsék a rendes nemzeti forrásokat;

25.  megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a legutóbbi programozási időszak során mennyiségileg növekedtek az esb-alapokban a regionális végrehajtási terv céljára rendelkezésre álló források, javítani lehetne a nyomon követést a regionális végrehajtási tervre a finanszírozással gyakorolt hatás elemzése érdekében;

26.  Kéri, hogy folytassák a munkát a Bizottság azon munkacsoportjai, amelyek feladata a tagállamok nemzeti hatóságainak segítése a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása terén azon országokban, amelyek lemaradtak az esb-alapok felhasználása tekintetében;

27.  hangsúlyozza a reformot támogató program fontosságát, és reméli, hogy a következő programozási időszakban meg fogják azt erősíteni, jól meghatározva szerepét, amelynek a technikai segítségnyújtás helyett inkább a reformok megkönnyítésére kell irányulnia, javítva a hatékonyságot és az eredményességet, és nem csökkentve a kohéziós költségvetést a Bizottság által a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben jelenleg javasolt összegekkel;

28.  megjegyzi, hogy az EU – annak ellenére, hogy nem rendelkezik közvetlen jogi hatáskörrel az igazgatási ágazatban – pozitív hatást gyakorol a tagállamok közigazgatásaira, és közvetett szerepet is játszik adminisztratív előírások kidolgozása révén a közösségi vívmányok területén és a bevált gyakorlatok Unión belüli megosztásával, valamint a közigazgatás reformját támogató és ösztönző költségvetési eszközökön keresztül, amelyek célja az igazgatási kapacitások megerősítése, a közigazgatás hatékonyságának növelése és az innováció ösztönzése a közszférában;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

  Tanulmány – „A közszféra reformja: hogyan fordítják az uniós költségvetést ennek ösztönzésére?”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, D. Tematikus Főosztály – Költségvetési ügyek, 2016.

(2)

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/ministerial-declaration-egovernment-tallinn-declaration

(3)

Az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN); a Közigazgatással és Kormányzással foglalkozó Tematikus Hálózat (PAG) és más olyan platformok és hálózatok, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az igazságszolgáltatásra, a korrupció megelőzésére, a digitalizációra, a közbeszerzésekre stb.


INDOKOLÁS

A jelentés a DG IPOL által 2016. augusztusban közzétett, „A közszféra reformja: hogyan fordítják az uniós költségvetést ennek ösztönzésére?” című tanulmány nyomán készült, amelyet a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságban (CONT) nyilvános meghallgatás keretében vitattak meg.

A tanulmány kiemelte, hogy 2007 óta fokozódik az uniós költségvetés közigazgatási reformok támogatásában játszott szerepe. A közigazgatási reform fejlesztését és javítását célzó uniós kezdeményezések és uniós költségvetési eszközök azonban elaprózottak, és nélkülözik a következetességet.

A tanulmány ismerteti, hogy míg az uniós költségvetés pozitív hatást gyakorol a különböző tagállamok közigazgatási reformjára, az uniós költségvetést e téren sokkal jobban is fel lehetne használni. A tanulmány azt mutatja, hogy az e-kormányzati megoldásokban rejlő lehetőség kulcsfontosságú eleme lehetne az Unió által támogatott közigazgatási reformoknak, mivel a polgárok számára könnyebb hozzáférést biztosítanak a közszolgáltatásokhoz.

A közigazgatási reformok elvi alapú megközelítése számos hiányosságot mutat. Az országspecifikus ajánlások nem határozzák meg következetesen a közigazgatás gyenge teljesítményt nyújtó részeit, sem a különösen problémás közigazgatási hiányosságokat, és ezen javítani lehetne.

A tanulmányban foglalt egyéb ajánlások többek között:

–  megfelelőbb értékelési és teljesítménymutatók a strukturális alapok számára;

–  az uniós Jogérvényesülés program összehangolása az országspecifikus ajánlásokkal;

–  szinergiák és egymást kiegészítő jelleg kialakítása az e-kormányzáson és a technikai segítségnyújtáson belül;

–  a közigazgatási reformokkal kapcsolatos kölcsönös információcsere előmozdítása;

–  a Strukturálisreform-támogató Szolgálatban (SRSS) rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása.

Ez egy 114 oldalas tanulmány, amelyet a CONT bizottság kérésére az Európai Parlament rendelt meg. Csak helyeselhető, hogy a CONT nyomon követi e tanulmányt, és egy INI jelentés révén saját szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg.

E javaslatnak semmi köze a közszolgáltatások privatizációjához; célja a tagállamok közigazgatásának és az arra fordított uniós költségvetés felhasználásának hatékonyabbá tétele. A tagállamoknak sokkalta nagyobb lehetőségük van az együttműködésre a bevált gyakorlatok megosztása céljából, az Uniónak pedig komoly lehetősége van arra, hogy koordinálja a közigazgatási reformokat.


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (26.10.2018)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az uniós költségvetésnek az állami szektor reformjához való felhasználása módjának értékeléséről

(2018/2086(INI))

A vélemény előadója: Raffaele Fitto

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  megjegyzi, hogy az EU – annak ellenére, hogy nem rendelkezik közvetlen jogi hatáskörrel az igazgatási ágazatban – pozitív hatást gyakorol a tagállamok közigazgatásaira, és közvetett szerepet is játszik adminisztratív előírások kidolgozása révén a közösségi vívmányok területén és a bevált gyakorlatok Unión belüli cseréjével, valamint a közigazgatás reformját támogató és ösztönző költségvetési eszközökön keresztül, amelyek célja az igazgatási kapacitások megerősítése, a közigazgatás hatékonyságának növelése és az innováció ösztönzése a közszférában;

2.  megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a legutóbbi programozási időszak során mennyiségileg növekedtek az esb-alapokban a regionális végrehajtási terv céljára rendelkezésre álló források, javítani lehetne a nyomon követést a regionális végrehajtási tervre a finanszírozással gyakorolt hatás elemzése érdekében;

3.  üdvözli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben javaslatokat tettek a programok közötti átfedések elkerülése és a további egyszerűsítés ösztönzése érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy gyakran számos tekintetben átfedés van az egyes operatív programok és egyéb uniós finanszírozási források között és felszólít javaslatok benyújtására; ennek megfelelően reméli a koordinációt, a kiegészítő jelleget és az egyszerűsítést célzó beavatkozások javítását;

5.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az operatív programok lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról; elengedhetetlennek tartja, hogy a tagállamok tartózkodjanak olyan szabályok bevezetésétől, amelyek megnehezítik a pénzeszközök felhasználását a kedvezményezettek számára;

6.  úgy véli, hogy folyamatosan értékelni kell azt, hogy a kohéziós politikák megfelelnek-e az addicionalitás és a kiegészítő jelleg elvének a rendes forrásokból finanszírozott műveletekkel kapcsolatban, illetve nem utolsósorban annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politikák ne helyettesítsék a rendes nemzeti forrásokat;

7.  szorgalmazza valamennyi technikai segítségnyújtási program fokozottabb összehangolását, hogy elkerülhető legyen az intézkedések megkettőződése és növekedjen a hatékonyság, a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseivel összhangban, hogy a szinergiák kiaknázása érdekében előmozdítsa az alapok kombinálását;

8.  hangsúlyozza, hogy minden tagállam esetében értékelni kell a kritikákat, és a tervezett források függvényében elő kell mozdítani a problémák kezeléséért felelős hatóságok általi támogató intézkedéseket az előfeltételek javítása és a kitűzött célok elérése révén;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy előzetesen értékelje a fejlesztési politikák végrehajtásáért felelős szervezetek igazgatási kapacitását, támogatva, hogy a különösen fontos stratégiai projektek esetében a programok és egyedi beavatkozások végrehajtásának megerősítésére és felgyorsítására képes nemzeti szerveket és ügynökségeket vegyenek igénybe;

10.  megjegyzi, hogy különösen a lemaradt régiók esetében gyakran nehézségekbe ütközik a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy annak igénybevétele bürokratikus problémák, valamint az adminisztratív kapacitás problémái vagy szabálytalanságok miatt; reméli, hogy ennek kapcsán a tagállamok olyan konkrét reformokat fognak végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a helyes ügyintézés elvének alkalmazását és elősegítik a bírósági eljárások felgyorsítását;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokkal folytatott együttműködést az elmaradottabb régiók támogatása terén, a kapacitások és az adminisztratív irányítás fejlesztése révén;

12.  úgy véli, hogy a közigazgatásokon belül olyan innovatív folyamatokat kell támogatni, amelyek elősegítik a jobb összekapcsolódást és a digitalizálást, továbbá a polgároknak, vállalkozásoknak és a hatóságoknak nyújtott minőségi digitális szolgáltatásokat, egyúttal folyamatosan lépést tartva az új technológiák gyors fejlődésével a kapcsolódó területeken; üdvözli, hogy a CPR-re irányuló új javaslat finanszírozást biztosít az e-kormányzat kiépítésére irányuló műveletek számára, összhangban az EU elektronikus kormányzatra vonatkozó cselekvési tervében meghatározott elvekkel és prioritásokkal, minél hamarabb ellátva a jövőbeni kedvezményezetteket az ahhoz szükséges információval, amely lehetővé teszi számukra a rendszerek használatát;

13.  felszólít az olyan programok végrehajtását ösztönző intézkedésekre, amelyek elősegítik az emberi erőforrásra vonatkozó stratégiák kidolgozását és végrehajtását, például a bevált gyakorlatok tagállamok közti cseréje révén, a vezetők és egyéb főbb szereplők bevonása mellett;

14.  felhív a Bizottság azon munkacsoportjai munkájának folytatására, amelyek feladata a tagállamok nemzeti hatóságainak segítése a kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása terén azon országokban, amelyek lemaradtak az esb-alapok felhasználása tekintetében;

15.  hangsúlyozza a reformot támogató program fontosságát, és reméli, hogy a következő programozási időszakban meg fogják azt erősíteni, jól meghatározva szerepét, amelynek a technikai segítségnyújtás helyett inkább a reformok megkönnyítésére kell irányulnia, javítva a hatékonyságot és az eredményességet, és nem csökkentve a kohéziós költségvetést a Bizottság által a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben jelenleg javasolt összegekkel.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Aleksander Gabelic, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Raffaele Fitto, Elsi Katainen, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Milan Zver

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Raffaele Fitto, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D’Amato

GUE/NGL

Martina Michels, Younous Omarjee, Ángela Vallina

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Daniel Buda, Tamás Deutsch, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso, Milan Zver, Lambert van Nistelrooij

S&D

Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Aleksander Gabelic, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

1

-

NI

Konstantinos Papadakis

2

0

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Monika Vana

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Tamás Deutsch, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Wolf Klinz, Bogusław Liberadzki, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bart Staes, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Caterina Chinnici, Julia Pitera, Miroslav Poche

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Howarth, Tiemo Wölken


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

16

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Wolf Klinz

PPE

Richard Ashworth, Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Tomáš Zdechovský

S&D

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Caterina Chinnici, John Howarth, Bogusław Liberadzki, Miroslav Poche, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Bart Staes

0

-

 

 

1

0

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 22.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat