JELENTÉS a munkájuk során rákkeltő anyagokkal vagy mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

23.11.2018 - (COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD)) - ***I

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Laura Agea


Eljárás : 2018/0081(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0382/2018
Előterjesztett szövegek :
A8-0382/2018
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM2018/0171),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0130/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0382/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A szociális jogok európai pillérének 10. alapelve43 – amelyet 2017. november 17-én jelentettek be Göteborgban – előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas védelmi szintjéhez való jog, valamint a dolgozók professzionális igényeihez igazított munkakörnyezet, amely lehetővé teszi a számukra a munkaerő-piaci részvételük meghosszabbítását, magában foglalja a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmet is.

(1)  A szociális jogok európai pillérében43 – amelyet 2017. november 17-én jelentettek be Göteborgban – foglalt alapelvek és jogok megvalósítása a vonatkozó hatásköreiknek megfelelően az Unió, a tagállamok és a szociális partnerek közös politikai kötelezettségvállalása és felelőssége. A szociális jogok európai pillérének 10. alapelve előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas védelmi szintjéhez való jog, valamint a dolgozók professzionális igényeihez igazított munkakörnyezet magában foglalja a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmet is, függetlenül a munkaviszonnyal és a kitettséggel kapcsolatos intézkedésektől, illetve a munkaviszony és a kitettség időtartamától.

__________________

__________________

43   Szociális jogok európai pillére, 2017. november, https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_en

43   Szociális jogok európai pillére, 2017. november, https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az EUMSZ 153., 154. és 155. cikke meghatározza a szociális partnerek hatáskörét és felhatalmazását a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos tárgyalások folytatására és érvényesítésére, az Európai Unió Alapjogi Chartája pedig többek között biztosítja az élethez való alapvető jogot (2. cikk), valamint az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó, tisztességes és igazságos munkafeltételeket (31. cikk (1) bekezdés).

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv44 célja, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben. A 2004/37/EK irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem tekintetében, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák társadalmi-gazdasági hatásain és munkahelyen való elérhetőségén alapuló, kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, a 2004/37/EK irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. A 2004/37/EK irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok szigorúbb kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket határozhatnak meg.

(2)  A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv44 célja, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben. A 2004/37/EK irányelv védelmet biztosít a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem tekintetében, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeknek tényeken alapulónak, arányosnak és mérhetőnek kell lenniük, a rendelkezésre álló információk, köztük naprakész tudományos és műszaki adatok, a végrehajtás és megfelelőség gazdasági megvalósíthatósága, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák társadalmi-gazdasági hatásain és munkahelyen való elérhetősége alapján kell őket meghatározni. Ezek a határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, a 2004/37/EK irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. A 2004/37/EK irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok – a társadalmi partnerekkel együttműködve – szigorúbb kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket határozhatnak meg. Ha valamilyen rákkeltő anyag vagy mutagén esetében megtörtént a határérték megállapítása, akkor a munkavállalók kitettségét műszaki szempontból a lehető legalacsonyabb határértékre kell csökkenteni.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A 2004/37/EK irányelv célja, hogy lefedje azon anyagokat és keverékeket, amelyek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt, az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként és/vagy mutagénként való besorolás kritériumainak megfelelnek, valamint a jelen irányelv I. mellékletében hivatkozott anyagokat, keverékeket és eljárásokat. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt, az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként vagy mutagénként való besorolás kritériumainak megfelelő anyagok harmonizált besorolással rendelkeznek, illetve amelyeket annak 4. vagy 36. cikke szerint soroltak be és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé a 40. cikke szerint jelentettek be. Ezek az anyagok szerepelnek az ECHA által fenntartott nyilvános osztályozási és címkézési jegyzékben. További együttműködési lehetőségeket kell keresni a Nemzetközi Rákkutató Ügynökséggel annak érdekében, hogy az általa a jövőben 1. vagy 2A. kategóriájú rákkeltő anyagként besorolt anyagokat az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt, az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak is megfelelőnek ítéljék.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamok között a rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó határértékek megállapítása terén, ami azt eredményezi, hogy az alkalmazottak védelmi szintjei Unió-szerte eltérőek, és torzítja a versenyt is.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelés körébe tartoznak. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek a rákkeltő anyagok és mutagének munkahelyen történő alkalmazásának csökkentésére, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségének megelőzésére és csökkentésére, valamint az e célból végrehajtandó intézkedésekre vonatkoznak. Ezen intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, zárt rendszerek alkalmazására, illetve a munkavállalókat érintő expozíció szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét.

(3)  A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelés körébe tartoznak. A határértékeket az elővigyázatosság elvével, a munkavállalók védelmének elvével, valamint a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatban rendelkezésre álló, megbízható tudományos és technikai adatokkal összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni. A III. mellékletben felsorolt anyagokra vonatkozó határértékek célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ezen anyagokkal végzett munka következményeként kialakuló rákos megbetegedések további kockázatát. Ennek alapján a további kockázat várhatóan nem haladja meg a munkával töltött átlagos élethossz idejével súlyozott átlagának egy 2500-ad részét. Emellett figyelembe kell venni a fejlettebb mérési technikákat, kockázatcsökkentési intézkedéseket és egyéb releváns tényezőket. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek a rákkeltő anyagok és mutagének munkahelyen történő alkalmazásának csökkentésére, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségének megelőzésére és csökkentésére, valamint az e célból végrehajtandó intézkedésekre vonatkoznak. Ezen intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, zárt rendszerek alkalmazására, illetve a munkavállalókat érintő expozíció szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A farmakológiában a veszélyes gyógyszerek azon gyógyszerek, amelyekről tudott, hogy káros hatást fejtenek ki alacsony dózis melletti genotoxicitásuknak, karcinogenitásuknak, teratogenitásuknak, reprotoxicitásuknak és egyéb típusú toxicitásuknak köszönhetően1a. E gyógyszerek magukban foglalják a citotoxikus szereket, amelyek gátolják vagy megelőzik a daganatsejtek gyors növekedését és osztódását, és amelyeket elsősorban a rák kezelésére alkalmaznak, gyakran kemoterápiás kezelés részeként. A jelenleg használatos citotoxikus gyógyszerek azonban általában nem szelektívek, ezért nagy valószínűséggel a normál (nem daganatos) sejteket is károsítják. Így sok citotoxikus gyógyszernek ismert a genotoxikus, rákkeltő vagy mutagén hatása.

 

_______________

 

1a  IARC-monográfiák az emberre nézve karcinogén kockázatok értékeléséről, 1‒121. kötet http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/index.php.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

3 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Ezért fontos azon dolgozók védelme, akiknél fennáll a rákkeltő hatású vagy mutagén anyagokkal szembeni expozíció, veszélyes gyógyszerek (köztük a citotoxikus gyógyszerek) előkészítéséből, beadásából vagy megsemmisítéséből adódóan, és akik rákkeltő vagy mutagén anyagokkal szembeni expozíciót magában foglaló munkát végeznek veszélyes gyógyszerekkel vagy veszélyes gyógyszerekkel szennyezett anyagokkal kapcsolatos takarítás, szállítás, mosás vagy hulladékmegsemmisítés és veszélyes gyógyszerekkel kezelt betegek személyes gondozása kapcsán. Első lépésként a Bizottság célzott iránymutatást adott ki az egészségügyi szektoron belüli munkahelyi egészségügyi és biztonsági kockázatok, köztük a citotoxikus gyógyszereknek való kitettség kockázatainak csökkentése érdekében, külön figyelmet szentelve a megelőzésnek és a jó gyakorlatoknak.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

3 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)   Második lépésként a Bizottságnak – a legújabb tudományos fejlemények figyelembe vétele mellett – értékelnie kell az irányelv hatálya olyan kiterjesztésének lehetőségét, hogy az vonatkozzon az olyan veszélyes gyógyszerekre, többek között a citotoxikus gyógyszerekre, amelyek rákkeltő vagy mutagén hatásúak, vagy javasoljon egy megfelelőbb jogi eszközt a szóban forgó gyógyszereket kezelő munkavállalók foglalkozási biztonságának biztosítása érdekében. Ez alapján a Bizottságnak – adott esetben és a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – megfelelő jogalkotási javaslatot kell benyújtania. Ennek során azonban elengedhetetlen, hogy – az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a betegek számára elérhető legjobb kezelésekhez való hozzáférést ne lehessen megkérdőjelezni vagy veszélyeztetni.

 

 

 

 

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Egyes rákkeltő anyagok vagy mutagének esetében a munkavállalók expozíciójának maximális szintjeit olyan értékek határozzák meg, amelyeket a 2004/37/EK irányelv értelmében nem szabad túllépni.

(5)  Egyes rákkeltő anyagok vagy mutagének esetében a munkavállalók expozíciójának maximális szintjeit a III. mellékletben szereplő olyan értékek határozzák meg, amelyeket a 2004/37/EK irányelv értelmében nem szabad túllépni. A 2004/37/EK irányelv II. mellékletében a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatára vonatkozó – azonban nem kötelező jellegű – gyakorlati ajánlásokat lehet rögzíteni.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát. A rendelkezésre álló információk fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, ideértve az új tudományos és műszaki adatokat, valamint a kutatási eredményeken alapuló bevált gyakorlatokat, technikákat és munkahelyi expozíciós mérési protokollokat. Ezen információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) ajánlásait és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit. Az uniós szinten közzétett, a fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékes forrásként szolgálnak a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség korlátozását célul kitűző jövőbeli munka vonatkozásában. Az említett információk átláthatóságát a jövőben is ösztönözni kell.

(6)  Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát. Ezt az irányelvet a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia, és adott esetben jogalkotási javaslatokat kell tennie. A rendelkezésre álló információk fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, ideértve az új tudományos és műszaki adatokat, valamint a kutatási eredményeken alapuló bevált gyakorlatokat, technikákat és munkahelyi expozíciós mérési protokollokat. Ezen információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) ajánlásait, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit, továbbá a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC1a) monográfiáit. A fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékes forrásként szolgálnak a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség korlátozását célul kitűző jövőbeli munka vonatkozásában, és azokat uniós szinten nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az átláthatóság ebben az összefüggésben a megelőzés eszköze, amelyet biztosítani kell. Ez az irányelv követi a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság konkrét ajánlásait, amelyek fontosságát a 2004/37/EK irányelv korábbi módosításai során kihangsúlyozták.

 

__________________

 

1a   A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséget az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hozta létre 1965-ben.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében minden rákkeltő anyag és mutagén esetében a belégzésen kívül figyelembe kell venni más felszívódási utakat is, ideértve a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségét. Az ezen irányelvben előírt, a 2004/37/EK irányelv III. mellékletével kapcsolatos módosítások a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló kezdeményezés hosszú távú folyamatának újabb lépését jelentik.

(7)  A lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében a tudományos adatok fényében és a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségével kapcsolatos megfigyelésekre tekintettel minden rákkeltő anyag és mutagén esetében a belégzésen kívül más felszívódási utakat is figyelembe kell venni, nevezetesen a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségére utaló jelölés feltüntetésével. Az ezen irányelvben előírt, a 2004/37/EK irányelv III. mellékletével kapcsolatos módosítások a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló kezdeményezés hosszú távú folyamatának újabb lépését jelentik.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2018–2019. évi kampánya az egészséges munkahelyért és a veszélyes anyagok kezeléséért az első lépés. A veszélyes anyagok kezelése az első lépés. Az EU-OSHA-nak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal és fokoznia kell a bevált gyakorlatok cseréjét annak érdekében, hogy testreszabott információkat és a bevált gyakorlatok példáit biztosítsa a bizonyos anyagokkal, különösen a citotoxikus szerekkel érintkező munkavállalók számára, felhívva a figyelmet a szakpolitikai fejleményekre és a már meglévő jogi keretre.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)   A kadmium (Cd) a természetben előforduló elem, amelynek az emberek a cigaretták, az élelmiszer- és ipari források révén ki vannak téve. A vesék és esetlegesen a csontok a foglalkozási expozíciót követő szisztémás kadmiumtoxicitás legérzékenyebb célpontjai (kritikus célszervek). A kadmium felhalmozódó mérgező anyag; a krónikus expozícióhoz kötődő szisztémás megnyilvánulások az elem által a szervezetre kifejtett terheléshez (tartalom a májban és a vesében) kapcsolódnak. A Cd-U-értékhez (a kadmium kiválasztódása a vizeletben) hasonló biológiai markerek lehetővé teszik a szervezeti terhelés felmérését és a kadmiumexpozíció valamennyi forrásának, többek között a szennyezett élelmiszereknek és a dohányzásnak az integrálását. A foglalkozási környezetben végzett legtöbb epidemológiai vizsgálatban az ilyen biomarkerek alkalmazása lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbízható dózis-hatás-válaszreakció kapcsolatokat dokumentáljanak. A biológiai határérték így védené a munkavállalókat a kadmium szisztémás toxicitásával, főként a veséket és a csontokat érintő hatásaival szemben1a. A biomonitoring így hozzájárulhat a munkavállalók munkahelyi védelméhez, de kizárólag csak úgy, hogy kiegészíti a munkavállaló légzési zónájában lévő levegőben található kadmium (és szervetlen vegyületei) koncentrációjának monitoringját.

 

__________________

 

1a https://circabc.europa.eu/sd/a/13cad802-1f3c-40c0-bce4-6838cf5fc4ff/OPIN-336%20Cadmium%20and%20its%20inorganic%20compounds.pd

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A kadmium esetében a 0,001 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy hétéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,004 mg/m3 határérték alkalmazandó.

(12)  A kadmium esetében a 0,001 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy hétéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,004 mg/m3 határérték alkalmazandó. A biomonitoringot végző tagállamokban a biológiai határértéknek 2 μg Cd/g kreatinin, a 8 órás idővel súlyozott átlagos határértéknek pedig 0,004 mg/m³-nek (respirábilis frakció) kell lennie. Az említett határérték bevezetése átmeneti időszakot nem igényel. A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia az ilyen biomonitoring gyakorlati végrehajtására vonatkozóan.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A formaldehid megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A formaldehid helyi hatású genotoxikus rákkeltő anyag. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján e rákkeltő anyag tekintetében lehetséges hosszú és rövid távú határértéket meghatározni. A formaldehid egyúttal kontaktallergén is a bőrrel való érintkezés során (bőrszenzibilizáló). Ezért helyénvaló a formaldehid számára határértéket meghatározni, valamint bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzést hozzáfűzni. Ezenkívül a Bizottság kérésére az ECHA gyűjti a meglévő információkat a formaldehid és a formaldehidet kibocsátó anyagok munkahelyi potenciális expozíciójának felmérése érdekében, ideértve az ipari és a professzionális felhasználást is48.

(17)  A formaldehid megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A formaldehid helyi hatású genotoxikus rákkeltő anyag. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a formaldehid az embereknél rákkeltő hatású. A formaldehid orrgaratrákot és leukémiát okoz47a. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján e rákkeltő anyag tekintetében lehetséges hosszú és rövid távú határértéket meghatározni. A formaldehid egyúttal kontaktallergén is a bőrrel való érintkezés során (bőrszenzibilizáló). Ezért helyénvaló a formaldehid számára határértéket meghatározni, valamint bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzést hozzáfűzni. Ezenkívül a Bizottság kérésére az ECHA gyűjti a meglévő információkat a formaldehid és a formaldehidet kibocsátó anyagok munkahelyi potenciális expozíciójának felmérése érdekében, ideértve az ipari és a professzionális felhasználást is48.

__________________

__________________

 

47a https://monographs.iarc.fr/wp-content/uploads/2018/06/mono100F-29.pdf

48 https://echa.europa.eu/documents/10162/13641/formaldehyde_cion_reqst_axvdossier_en.pdf/11d4a99a-7210-839a-921d-1a9a4129e93e

48 https://echa.europa.eu/documents/10162/13641/formaldehyde_cion_reqst_axvdossier_en.pdf/11d4a99a-7210-839a-921d-1a9a4129e93e

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  A formaldehidtartalmú fixáló szereket rutinszerűen alkalmazzák az uniós egészségügyi központokban a szövetminták szabványos fixálására, tekintettel azok kényelmes kezelhetőségére, nagyfokú pontosságára és rendkívüli alkalmazásbeli rugalmasságára, amely jellemzőkkel egyelőre egyetlen más fixálószer-csoport sem rendelkezik. Következésképp számos betegségről – köztük a rákról – a patológus a formaldehidtartalmú fixáló szerben fixált szövetben lévő mikroszkopikus nyomok felismerésén alapulva állít fel diagnózist. Az egészségügyben alkalmazott formaldehidkoncentráció minimális az iparban használt koncentrációkhoz képest, és – miközben az uniós egészségügyi ellátóközpontoknak meg kell hozniuk minden ahhoz szükséges megfelelő intézkedést, hogy a személyzet formaldehidnek való kitettségét biztonságos korlátok között tartsák – az egészségügyi ágazat számára nem fog gondot okozni az ezen irányelvben meghatározott határértékek betartása.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17b)  Egyes tagállamokban a formaldehidet rutinszerűen használják elhunyt személyek balzsamozására kulturális vagy vallási gyakorlatok részeként. A temetkezési ágazat a 0,3 ppm határértéknek valószínűleg nehezen lesz képes megfelelni a kapacitásra gyakorolt jelentős rövid távú hatások nélkül. Ezért az ágazatra vonatkozóan hároméves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,5 ppm határérték alkalmazandó.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét állapították meg. Ezért helyénvaló a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében határértéket meghatározni, valamint „bőr” megjegyzést hozzáfűzni. Ezenfelül ezt az anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként határozták meg az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a) pontja értelmében, és felvették a rendelet XIV. mellékletébe a forgalomba hozatal vagy használat előtti engedélyköteles anyagok listájára. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében lehetséges a határérték meghatározása.

(18)  A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. Karcinogén hatása és nyilvánvaló genotoxikus képessége miatt ugyanis az ember számára rákkeltő anyagok közé kell sorolni. A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét állapították meg. Ezért helyénvaló a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében határértéket meghatározni, valamint „bőr” megjegyzést hozzáfűzni. Ezenfelül ezt az anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként határozták meg az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a) pontja értelmében, és felvették a rendelet XIV. mellékletébe a forgalomba hozatal vagy használat előtti engedélyköteles anyagok listájára. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében lehetséges a határérték meghatározása.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A munkavállalók hatékony védelme érdekében az ebben az irányelvben foglalt határértékek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet50 végrehajtásának fényében folyamatosan felülvizsgálat tárgyát képezik majd, különösen a 2004/37/EK irányelvben foglalt határértékek és a veszélyes vegyi anyagoknak az említett rendelet szerinti származtatott hatásmentes szintjei közötti kölcsönhatások figyelembevételének céljával.

(21)  A munkavállalók hatékony védelme érdekében az ebben az irányelvben foglalt határértékek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet50 végrehajtásának fényében folyamatos vizsgálat és rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik majd, különösen a 2004/37/EK irányelvben foglalt határértékek és a veszélyes vegyi anyagoknak az említett rendelet szerinti származtatott hatásmentes szintjei közötti kölcsönhatások figyelembevételének céljával.

__________________

__________________

50   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

50   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit.

(23)  Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások – amelyek az Unióban működő vállalkozások nagy többségét képviselik – korlátozott pénzügyi, technikai és humán erőforrással rendelkeznek. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit, továbbá valamennyi munkavállaló azonos szintű védelmének fenntartása mellett mozdítsák elő a kkv-k és mikrovállalkozások megfelelését. Ennek fényében az olyan konkrét intézkedések, mint az ösztönzők és a digitális eszközök segíthetik a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat abban, hogy jobban megfeleljenek a 2004/37/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeknek, és előrelépést érjenek el a rákkeltő vagy mutagén kockázatok felszámolása terén. A szociális partnereknek meg kell osztaniuk egymással az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -1 bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

1 cikk – 1 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)  A tagállamok a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban megállapítják az olyan munkavállalók vonatkozó egészségügyi felülvizsgálatának végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, akiknél a 3. cikk (2) bekezdésében említett értékelés eredményei az egészséget vagy a biztonságot veszélyeztető kockázatot tárnak fel. A munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvos vagy illetékes hatóság jelezheti, hogy az érintett munkavállalót az egészségének megőrzéséhez szükségesnek vélt ideig a kitettség megszűnése után is egészségügyi felülvizsgálatnak kell alávetni.

„(1)  A tagállamok a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban megállapítják az olyan munkavállalók vonatkozó egészségügyi felülvizsgálatának végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, akiknél a 3. cikk (2) bekezdésében említett értékelés eredményei az egészséget vagy a biztonságot veszélyeztető kockázatot tárnak fel. Az ilyen egészségügyi felülvizsgálat adott esetben magában foglalhatja az anyagoknak való kitettség biomonitoringját is. A 98/24/EK tanácsi irányelv 10. cikkét kell alkalmazni.”

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -1 a bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

14 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 14. cikk a (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1a)  Amennyiben a tagállamok a biomonitoring végrehajtása mellett döntenek, a III. melléklet B. részében megállapított határértékeket kell alkalmazni.”

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -1 b bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

18 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 18a. cikk után a szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„18b. cikk

 

2019negyedik negyedévéig a Bizottság – tudományos adatok és megfelelő konzultációk alapján – megvizsgálja ezen irányelv hatálya módosításának lehetőségét, hogy az magában foglaljon egy, a rákkeltő vagy mutagén hatású veszélyes gyógyszerekre, többek között a citotoxikus gyógyszerekre vonatkozó listát, vagy javaslatot tesz egy megfelelőbb jogi eszközre az ilyen gyógyszereket kezelő munkavállalók munkahelyi biztonságának biztosítása érdekében. A vizsgálat alapján a Bizottság – adott esetben, és a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – jogalkotási javaslatot nyújt be.”

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -1 c bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

II melléklet – 2 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A II. melléklet a következő ponttal egészül ki:

 

„2a.  Biomonitoring végzése esetén a monitoringot végző személyeknek figyelembe kell venniük a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság által ajánlott biológiai értékeket, valamint a rendelkezésre álló egyéb uniós és nemzeti szintű iránymutatásokat és információkat.”

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A rész – táblázat – 4 sor

 

A Bizottság által javasolt szöveg

formaldehid;

 

 

0,37

0,3

 

0 738

0,6

 Bőrszenzitizáció (9)

 

 

Módosítás

formaldehid;

 

 

0,37

0,3

 

0 738

0,6

 Bőrszenzitizáció (9)

0,5 ppm határérték a temetkezési és balzsamozási ágazat számára 202z. yyyy xx-ig [3 év]

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet

2004/37/EK irányelv

III melléklet – B pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A III. melléklet B. pontja helyébe a következő szöveg lép:

B. EGYÉB KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

B. EGYÉB KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

p.m.

Azokban a tagállamokban, amelyek az 14. cikk (1) bekezdésében és a II. melléklet 2a. pontjában meghatározott kadmiumexpozícióra vonatkozó biomonitoringot hajtanak végre, annak magában kell foglalnia a vizeletben található kadmium (CdU) szintjének abszorpciós spektrometriával vagy azzal egyenértékű eredményeket adó módszerrel történő mérését is. A biológiai határértéknek 2 μg Cd/g kreatinin, a 8 órás idővel súlyozott átlagos határértéknek pedig 0,004 mg/m³-nek (respirábilis frakció) kell lennie. Ebben az esetben nincs szükség átmeneti időszakra. ”

INDOKOLÁS

A rák az EU 28 tagállamában a legfőbb munkával kapcsolatos egészségi probléma, amely szinte ugyanannyi kárt okoz a munkavállalók életében és egészségében, mint a két következő probléma (váz- és izomrendszeri megbetegedések és keringési problémák) együttesen. A rákkeltő és mutagén anyagoknak történő magas munkahelyi expozíció negatív hatása azonban sokkal szélesebb körű. A rákos megbetegedéseken kívül egyéb széles körű jelentős egészségügyi problémákat is okozhat, köztük légzőszervi megbetegedéseket és neurológiai rendellenességeket.

Az Európai Bizottság már tett lépéseket ezen problémák megoldása érdekében, azzal, hogy 2016 májusában, illetve 2017 januárjában két jogalkotási javaslatot fogadott el a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv aktualizálásáról.

Ez a harmadik jogalkotás javaslat öt további rákkeltő anyagot vizsgál meg: a kadmiumot és a berilliumot szervetlen vegyületeikkel együtt, az arzénsavat, a formaldehidet és az úgynevezett 4,4'-metilén-biszt.

Az előadó üdvözli ezt a harmadik jogalkotási javaslatot és az abban foglalt határértékeket, amelyek a becslések szerint hosszú távon több mint egymillió uniós munkavállaló munkakörülményeit javíthatják, megelőzve ezzel több mint 22 ezer, munkavégzésből eredő egészségügyi problémát (rákos és nem rákos megbetegedéseket).

Az előadó megközelítése az volt, hogy biztosítani kell a munkavállalók védelmét anélkül, hogy a költségek tekintetében túlságosan megterhelnék a kis-és középvállalkozásokat. Ez a két szempont összekapcsolható a szervezeti, és legfőképp technikai átalakításokhoz szükséges átmeneti időszak biztosításával a szükséges beavatkozások befejezése érdekében. Tekintettel a bizonyos európai országokban, néhány éve mutatkozó enyhe gazdasági élénkülésre kívánatosnak tűnik olyan koncessziók odaítélése a vállalkozások számára, amelyek a következő két kategóriára oszthatók fel:

–aktív: támogatás odaítélése azon vállalkozások számára, amelyek az európai követelmények megsértése nélkül, többek között az uniós támogatású projektek tervezésének ösztönzése révén valósítják meg a megfelelést;

–passzív: adócsökkentés odaítélése azon vállalkozások számára, amelyek megfelelnek.

Végül az előadó közvetlen és célirányos módon kívánta megközelíteni a veszélyes gyógyszerek, köztük a citotoxikus gyógyszerek előkészítéséből, beadásából és megsemmisítéséből adódóan rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók problémáját. Ezért ezen irányelv I. mellékletében szerepeltetni kívánta azon munkákat, amelyek az IARC által rákkeltőként (IARC 1. kategória), valószínűleg rákkeltőként (IARC 2A. kategória) és esetlegesen rákkeltőként (IARC 2B. kategória) osztályozott veszélyes (köztük citotoxikus) gyógyszerek előkészítéséből, beadásából vagy megsemmisítéséből adódóan rákkeltő anyagoknak vagy mutagéneknek történő expozícióval járnak.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (15.10.2018)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD))

A vélemény előadója: Jiří Maštálka

RÖVID INDOKOLÁS

A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat célja a munkavállalók egészségének és biztonságának fokozottabb védelme azáltal, hogy öt vegyi anyag tekintetében csökkentik a foglalkozási expozíciót. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri.

Az EU-ban a munkavégzéssel összefüggő, leggyakoribb (53%) halálozási ok a rák. A munkavállalók és családtagjaik számára a rák nemcsak jelentős életminőség-romlást eredményez, hanem az egészségügyi ellátásra fordított közvetlen költségeket, valamint a jelenlegi és jövőbeni fizetések elmaradása miatt közvetett anyagi veszteségeket is okoz. A foglalkozási eredetű rákos megbetegedések az egész gazdaságban is éreztetik hatásukat, hiszen csökkentik a munkaerő-kínálatot és a munkatermelékenységet, valamint megterhelik az államháztartást azon – elkerülhető – közkiadások révén, amelyeket egészségügyi ellátásra és egyéb ellátásokra kell fordítani. Végezetül, a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések a vállalkozások oldalán a személyzet helyettesítése, a termelékenység csökkenése, valamint a munkahelyi ártalmak ellensúlyozására fizetett veszélyességi bérpótlékok miatt jelentenek pluszköltségeket.

A szociális partnerek, a munkavállalói és munkaadói szervezetek megerősítették, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv harmadik módosítására kiválasztott következő öt rákkeltő anyag kiemelt fontosságú a munkavállalók védelme tekintetében, és ennélfogva ösztönözték a Bizottságot, hogy folytassa a foglalkozási expozíciós határértékek meghatározására vonatkozó előkészítő munkát a következő anyagok tekintetében:

1. az irányelv hatálya alá eső kadmium és annak szervetlen vegyületei;

2. az irányelv hatálya alá eső berillium és szervetlen berilliumvegyületek;

3. az irányelv hatálya alá tartozó arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek;

4. formaldehid;

5. 4,4’-metilén-bisz(2-klór-anilin)

Az irányelv egy sor általános minimumkövetelményt határoz meg annak érdekében, hogy megszüntesse, illetve csökkentse a hatálya alá tartozó összes rákkeltő anyagnak és mutagénnek való expozíciót. A munkáltatóknak fel kell ismerniük és fel kell mérniük a munkavállalókat érintő minden olyan kockázatot, amely bizonyos rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való munkahelyi kitettségből eredhet, és amennyiben e kockázatok fennállnak, meg kell előzniük az expozíciót.

A 2004/37/EK irányelv módosítására irányuló jelenlegi kezdeményezés összhangban van a szociális jogok európai pillérével. Végrehajtja a pillér 10. alapelvét (egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet), közvetlenül hozzájárulva a munkavállalók egészségének és biztonságának magas szintű védelméhez. A Bizottság a „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek” című, 2017. januári közleményében is a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kulcsfontosságú prioritásaként határozta meg a jogi szabályozás korszerűsítését a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek aktualizálása által.

A becslések szerint a javaslat elfogadása azzal járna, hogy a különböző típusú rákos megbetegedéseket okozó rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való, foglalkozási kitettség jobb megelőzése és a velük szembeni megfelelőbb védelem hosszabb távon több mint 1 000 000 uniós munkavállaló javát szolgálná, és így 22 000 megbetegedési esetet lehetne megelőzni.

Az előadó határozottan támogatja a fent említett javaslatot – egyúttal néhány módosítást javasol, amelyek elsősorban a lehetséges – a tudományos adatok alapján a listára felvett – rákkeltő anyagok és mutagének rendszeres áttekintésének és frissítésének szükségességét hangsúlyozzák. Az előadó úgy véli továbbá, hogy az uniós jogszabályoknak valamennyi olyan anyagra ki kell terjedniük, amely növeli a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

MÓDOSÍTÁS:

A Jogi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A szociális jogok európai pillérének 10. alapelve43 – amelyet 2017. november 17-én jelentettek be Göteborgban – előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas védelmi szintjéhez való jog, valamint a dolgozók professzionális igényeihez igazított munkakörnyezet, amely lehetővé teszi a számukra a munkaerő-piaci részvételük meghosszabbítását, magában foglalja a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmet is.

(1)  Az Európai Unió egyik legfontosabb szociálpolitikai célkitűzése, hogy a jobb élet- és munkakörülményeket célzó, megújított közelítési folyamat révén Európában megelőzze a szociális szétforgácsolódást és a szociális dömpinget. Ez az egyik célkitűzése a szociális jogok 2017. november 17-én Göteborgban bejelentett európai pillérének is, amelynek 10. alapelve előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas védelmi szintjéhez való jog, valamint a dolgozók professzionális igényeihez igazított munkakörnyezet, amely lehetővé teszi a számukra a munkaerő-piaci részvételük meghosszabbítását, magában foglalja a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmet is.

__________________

__________________

43 Szociális jogok európai pillére, 2017. november, https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_en

43 Szociális jogok európai pillére, 2017. november, https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája többek között biztosítja az élethez való alapvető jogot (2. cikk), valamint az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó, tisztességes és igazságos munkafeltételeket (31. cikk (1) bekezdés).

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az EUMSZ 153., 154. és 155. cikke meghatározza a szociális partnerek munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó megállapodások megtárgyalásával és érvényesítésével kapcsolatos hatáskörét és felhatalmazását.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv44 célja, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben. A 2004/37/EK irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem tekintetében, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák társadalmi-gazdasági hatásain és munkahelyen való elérhetőségén alapuló, kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, a 2004/37/EK irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. A 2004/37/EK irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok szigorúbb kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket határozhatnak meg.

(2)  Az ezen irányelvben szereplő, a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre44 vonatkozó módosítások célja, hogy hatékonyabb egészségügyi intézkedések bevezetésére kerüljön sor, valamint az elővigyázatosság elvével összhangban a munkájuk során rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek kitett munkavállalók számára nyújtott védelem és biztonság javuljon és erősödjön. A 2004/37/EK irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem tekintetében, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket a jelenleg rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák munkahelyen való elérhetősége alapján állapítják meg. Elengedhetetlen, hogy a 2004/37/EK irányelvben meghatározott fontos elemeket a legújabb tudományos tanulmányok és adatok fényében állandó felülvizsgálat alá vonják, illetve rendszeresen átdolgozzák és frissítsék. A 2004/37/EK irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok szigorúbb kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket határozhatnak meg.

________________

________________

44 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

44 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelés körébe tartoznak. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek a rákkeltő anyagok és mutagének munkahelyen történő alkalmazásának csökkentésére, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségének megelőzésére és csökkentésére, valamint az e célból végrehajtandó intézkedésekre vonatkoznak. Ezen intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, zárt rendszerek alkalmazására, illetve a munkavállalókat érintő expozíció szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét.

(3)  A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelés körébe tartoznak. A határértékeket az elővigyázatosság elvével, a munkavállalók védelmének elvével, valamint a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatban rendelkezésre álló legfrissebb tudományos tanulmányokkal és technikai adatokkal összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Emellett figyelembe kell venni a fejlettebb mérési technikákat, kockázatcsökkentési intézkedéseket és egyéb releváns tényezőket. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek a rákkeltő anyagok és mutagének munkahelyen történő alkalmazásának csökkentésére, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségének megelőzésére és csökkentésére, valamint az e célból végrehajtandó intézkedésekre vonatkoznak. Ezen intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, zárt rendszerek alkalmazására, illetve a munkavállalókat érintő expozíció szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A legtöbb rákkeltő anyag és mutagén esetében nem lehetséges tudományosan azon szinteket azonosítani, amelyek alatt az expozíció nem eredményez káros hatásokat. Noha a rákkeltő anyagok és mutagének tekintetében a határértékek munkahelyeken történő, a 2004/37/EK irányelv szerinti meghatározása nem szünteti meg teljes egészében a munkahelyi expozícióból eredően a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (fennmaradó kockázat), mindenképpen hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, a 2004/37/EK irányelv szerinti fokozatos és célirányos megközelítésnek megfelelően. Más rákkeltő anyagok és mutagének esetében lehetséges tudományosan azon szinteket azonosítani, amelyek alatt az expozíció várhatóan nem eredményez káros hatásokat.

(4)  A legtöbb rákkeltő anyag és mutagén esetében nem lehetséges tudományosan azon szinteket azonosítani, amelyek alatt az expozíció nem eredményez káros hatásokat. Noha a rákkeltő anyagok és mutagének tekintetében a határértékek munkahelyeken történő, a 2004/37/EK irányelv szerinti meghatározása nem szünteti meg teljes egészében a munkahelyi expozícióból eredően a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (fennmaradó kockázat), mindenképpen hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, a 2004/37/EK irányelv szerinti fokozatos és célirányos megközelítésnek megfelelően.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát. A rendelkezésre álló információk fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, ideértve az új tudományos és műszaki adatokat, valamint a kutatási eredményeken alapuló bevált gyakorlatokat, technikákat és munkahelyi expozíciós mérési protokollokat. Ezen információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) ajánlásait és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit. Az uniós szinten közzétett, a fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékes forrásként szolgálnak a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség korlátozását célul kitűző jövőbeli munka vonatkozásában. Az említett információk átláthatóságát a jövőben is ösztönözni kell.

(6)  Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók védelmi szintjét munkahelyi egészségük és biztonságuk javítása tekintetében. A rendelkezésre álló információk fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, ideértve az új tudományos és műszaki adatokat, valamint a kutatási eredményeken alapuló bevált gyakorlatokat, technikákat és munkahelyi expozíciós mérési protokollokat. Ezen információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) ajánlásait és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit. Az uniós szinten közzétett, a fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékes forrásként szolgálnak a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség korlátozását célul kitűző jövőbeli munka vonatkozásában. Továbbra is ösztönözni kell átláthatóságot biztosító intézkedéseket, valamint az uniós szintű megelőzési és tájékoztatási kampányokat.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében minden rákkeltő anyag és mutagén esetében a belégzésen kívül figyelembe kell venni más felszívódási utakat is, ideértve a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségét. Az ezen irányelvben előírt, a 2004/37/EK irányelv III. mellékletével kapcsolatos módosítások a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló kezdeményezés hosszú távú folyamatának újabb lépését jelentik.

(7)  A tudományos adatok fényében, a lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében minden rákkeltő anyag és mutagén esetében a belégzésen kívül figyelembe kell venni a megfigyeléseket más felszívódási utakra vonatkozóan is, tekintettel a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségére – konkrétan a bőrre, a bőr és a légutak fokozott érzékenységére, illetve a légzőszervi és bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzés formájában. Az ezen irányelvben előírt, a 2004/37/EK irányelv III. mellékletével kapcsolatos módosítások a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló kezdeményezés hosszú távú folyamatának újabb lépését jelentik.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Várható, hogy a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való munkahelyi expozícióra vonatkozó uniós határértékek meghatározása hatékonyan hozzájárul a jelentős egészségügyi problémák és a rák megelőzéséhez, továbbá amellett, hogy javítja a munkavállalók és a közvetlen közelükben lévő személyek életminőségét és jóllétét, meghosszabbítja a munkával töltött életszakaszukat, növeli a termelékenységet és versenyképességet az EU-ban, és elősegíti az egyenlő versenyfeltételek biztosítását az EU-ban működő vállalkozások számára.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A kadmium esetében a 0,001 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy hétéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,004 mg/m3 határérték alkalmazandó.

(12)  A kadmium esetében a 0,001 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy ötéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,004 mg/m3 határérték alkalmazandó.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A berillium esetében a 0,0002 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy ötéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,0006 mg/m3 határérték alkalmazandó.

(14)  A berillium esetében a 0,0002 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy négyéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,0006 mg/m3 határérték alkalmazandó.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a)  Kellően bizonyított a dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásának rákkeltő hatása. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2012-ben a dízelmotorok által kibocsátott kipufogógázt az „emberre nézve rákkeltő hatású” kategóriába (1. csoport) sorolta be, mivel elegendő bizonyíték támasztja alá, hogy az említett kipufogógáznak való kitettség a tüdőrák fokozott kockázatával jár. Az új dízelmotor-technológia megváltoztatta a dízelmotorok által kibocsátott anyagok minőségét és mennyiségét, és a hozzájuk kapcsolódó rák kockázata csökkent, de teljesen nem szűnt meg. A régiről az új dízeltechnológiára való átállással kapcsolatos, hosszú átmeneti idő miatt még sok évig számolni kell azzal, hogy a munkavállalók egyidejűleg lesznek kitéve a régi és az új dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásának. A dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásai eljárás során keletkeznek, következésképpen nem szerepelnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti osztályozásban. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a dízelmotor-kipufogógázra vonatkozóan határértéket kell megállapítani. Ezért helyénvaló a dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásának való kitettséggel járó tevékenységeket az I. mellékletbe felvenni, és a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében meghatározni a dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó határértéket. Az irányelv I. és III. mellékletében szereplő bejegyzéseknek minden típusú dízelmotorból származó gázt le kell fedniük, függetlenül attól, hogy a kipufogógáz-kibocsátás régi vagy új dízelmotorokból származik-e. Ismeretes, hogy a dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásainak való kitettség releváns markere az elemi szén.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b)  A többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) bizonyos keverékei megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak, és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagoknak minősülnek. Az ilyen keverékeknek való expozíció megvalósulhat többek között égési folyamatokkal járó munkavégzés – például belső égésű motorok kibocsátásához kapcsolódóan – és magas hőmérsékletű égési folyamatok során. Az irányelv I. mellékletének 2. meglévő bejegyzését ezért ki kell terjeszteni azon egyéb munkahelyi expozíciós helyzetekre is, amelyek során a munkavállalók ezen anyagoknak és keverékeiknek vannak kitéve. Ezenkívül a rendelkezésre álló információk – többek között a tudományos és műszaki adatok – alapján helyénvaló az A részben megállapítani a benzo[a]pirént mint indikátort tartalmazó többgyűrűs aromás szénhidrogén-keverékekre vonatkozó határértéket.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  Hasonlóképpen, az irányelv végrehajtása hozzáadott értékének hosszú távú értékelése azt mutatja, hogy az EU több mint 1 000 000 munkavállalója számára fogja javítani a munkakörülményeket, és több mint 22 000 foglalkozási megbetegedést fog megelőzni.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A munkavállalók hatékony védelme érdekében az ebben az irányelvben foglalt határértékek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet50, végrehajtásának fényében folyamatosan felülvizsgálat tárgyát képezik majd, különösen a 2004/37/EK irányelvben foglalt határértékek és a veszélyes vegyi anyagoknak az említett rendelet szerinti származtatott hatásmentes szintjei közötti kölcsönhatások figyelembevételének céljával.

(21)  A munkavállalók hatékony védelme érdekében az ebben az irányelvben foglalt határértékeket az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet50 végrehajtásának fényében meg kell erősíteni, és azok folyamatosan ellenőrzés és rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik majd, különösen a 2004/37/EK irányelvben foglalt határértékek és a veszélyes vegyi anyagoknak az említett rendelet szerinti származtatott hatásmentes szintjei közötti kölcsönhatások figyelembevételének céljával.

________________

________________

50 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

50 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)   Az ezen irányelvben meghatározott átmeneti időszakok betartása lehetővé teszi a megfelelő intézkedések elfogadását az új fejlemények előzetes megfontolása és a beruházások tervezése érdekében, hogy elkerülhetőek legyen a vállalkozásokra vagy a munkavállalókra gyakorolt káros hatások. A kkv-k esetében például az egyes anyagokra vonatkozó átmeneti időszakok segíteni fognak a konkrét technikai kihívások kezelésében és a beruházások kellő időben történő megtervezésében.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – -1 bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

I melléklet – 5 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 2004/37/EK irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

 

„5a. A dízelmotor-kipufogógázoknak való kitettséggel járó munka.”

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – -1 a bekezdés (új)

2004/37/EK irányelv

I melléklet – 5 b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 2004/37/EK irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

 

„5b. A szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő többgyűrűs aromás szénhidrogéneknek való kitettséggel járó munka, valamint rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogéneknek való kitettséggel járó munka, különösen égési folyamatokkal járó munkavégzés – például belső égésű motorok kibocsátásához kapcsolódóan – vagy magas hőmérsékletű égési folyamatok során.”

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – tablázat – „Átmeneti intézkedések” oszlop – 1 sor

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Határérték: 0 004 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [7 év]

Határérték: 0 004 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [5 év]

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – tablázat – „Átmeneti intézkedések” oszlop – 2 sor

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Határérték: 0,0006 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [5 év]

Határérték: 0,0006 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [4 év]

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – táblázat – „Az anyag neve” oszlop – 5 a sor (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az irányelv értelmében rákkeltő hatású benzo[a]pirén tartalmú többgyűrűs aromás szénhidrogén-keverékek;

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – táblázat – „Határértékek” oszlop – „8 óra” oszlop – „mg/m3” oszlop – 5 a sor (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

0,0000710a

 

________________

 

10a benzo(a)pirén mint a teljes többgyűrűs aromás szénhidrogén-koncentráció markere

Indokolás

Ezt a szintet Németországban alkalmazzák, és jelenleg ez a legjobb gyakorlat az EU-ban.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – táblázat – „Az anyag neve” oszlop – 5 b sor (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Dízelmotor-kipufogógáz

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 1 bekezdés

2004/37/EK irányelv

III melléklet – A pont – táblázat – „Határértékek” oszlop – „8 óra” oszlop – „mg/m3” oszlop – 5 b sor (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

0,00001110b

 

________________

 

10b elemi szénként mérve

Indokolás

Ez megfelel a munkahelyi biztonsággal foglalkozó holland szakértői bizottság által kiszámított 100 000 főre eső 4 halálesetnek 40 év munkahelyi expozícióra vonatkoztatva. A munkavállalókat nem szabad a háttérszinteket meghaladó dízelmotor-kipufogógáznak kitenni.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme

Hivatkozások

COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

16.4.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jiří Maštálka

23.4.2018

Vizsgálat a bizottságban

3.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Geoffroy Didier, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Angelika Niebler, Virginie Rozière, Tiemo Wölken

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

22

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

ECR

Angel Dzhambazki

EFDD

Joëlle Bergeron

ENF

Gilles Lebreton

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos

PPE

Geoffroy Didier, Rosa Estaràs Ferragut, Angelika Niebler, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

S&D

Mady Delvaux, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Virginie Rozière, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Max Andersson, Pascal Durand, Heidi Hautala

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme

Hivatkozások

COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

5.4.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

16.4.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

16.4.2018

JURI

16.4.2018

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Laura Agea

16.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.7.2018

9.10.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, David Casa, Ole Christensen, Michael Detjen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Miroslavs Mitrofanovs, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Dennis Radtke, Terry Reintke, Robert Rochefort, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Marita Ulvskog

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Rosa D’Amato, Tania González Peñas, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Alex Mayer, Sven Schulze, Helga Stevens, Flavio Zanonato

Benyújtás dátuma

23.11.2018

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

43

+

ALDE

Martina Dlabajová, Marian Harkin, Robert Rochefort

ECR

Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Helga Stevens

EFDD

Laura Agea, Rosa D'Amato

ENF

Mara Bizzotto

GUE

Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo

NI

Lampros Fountoulis

PPE

Georges Bach, David Casa, Danuta Jazłowiecka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Dennis Radtke, Claude Rolin, Sven Schulze, Romana Tomc

S&D

Guillaume Balas, Brando Benifei, Ole Christensen, Michael Detjen, Agnes Jongerius, Edouard Martin, Alex Mayer, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Peter Simon, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Jean Lambert, Miroslavs Mitrofanovs, Terry Reintke

0

-

 

 

2

0

ENF

Dominique Martin, Joëlle Mélin

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat