A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.   A (2) preambulumbekezdés a következő második mondattal egészül ki:

törölve

„Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikke a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak jogot biztosít a szabad mozgáshoz.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az (5) preambulumbekezdés az „érintett személyek számára” szöveg után a következő szöveggel egészül ki:

2.  A (5) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„, a bizonyos szociális biztonsági ellátásokhoz a gazdaságilag inaktív mobilis uniós polgárok által a fogadó tagállamban való hozzáférést illetően az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben40 megállapított feltételekkel.”

„(5)  Egy ilyen koordináció keretében a Közösségen belül biztosítani kell a különböző nemzeti jogszabályok szerinti egyenlő bánásmódot az érintett személyek számára és támogatni kell a polgárokat a Szerződésben foglalt, a szabad mozgáshoz való jogaik gyakorlásában, többek között azon tagállam egyértelmű meghatározásával, amely felelős a vonatkozó szociális biztonsági rendszerhez való hozzáférésük és jogosultságuk biztosításáért.”

__________________________________

40  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a)  A Bíróság megállapította, hogy a nem a 2004/38/EK irányelv értelmében vett szociális segítségnyújtásnak minősülő szociális biztonsági ellátásokhoz a gazdaságilag inaktív polgárok által a fogadó tagállamban való hozzáférést a tagállamok az említett irányelv értelmében vett jogszerű tartózkodáshoz való jog fennállásához köthetik. A jogszerű tartózkodáshoz való jog fennállásának vizsgálatát a 2004/38/EK irányelv követelményével összhangban kell elvégezni. E célból a gazdaságilag inaktív polgárt egyértelműen meg kell különböztetni az álláskeresőtől, akinek tartózkodáshoz való joga közvetlenül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkéből ered. A jogi helyzet polgárok és intézmények számára történő egyértelműsítése érdekében ezen ítélkezési gyakorlat kodifikálására van szükség.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdaságilag inaktív mobilis uniós polgárok ne legyenek akadályoztatva abban, hogy teljesítsék a fogadó tagállamban teljes körű egészségbiztosítással való rendelkezés 2004/38/EK irányelvben megállapított feltételét. Ez azzal járhat, hogy az említett polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban arányos módon hozzájáruljanak valamely egészségbiztosítási rendszerhez.

(5b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdaságilag inaktív mobilis uniós polgárok ne legyenek akadályoztatva abban, hogy teljesítsék a fogadó tagállamban teljes körű egészségbiztosítással való rendelkezés 2004/38/EK irányelvben megállapított feltételét. Ennek legalább azzal kell járnia, hogy az említett polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban arányos módon hozzájáruljanak valamely egészségbiztosítási rendszerhez, vagy máshogyan teljesítsék az egészségbiztosításhoz való hozzáférésre vonatkozó kritériumokat.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5c)  A gazdaságilag inaktív személyek egyenlő bánásmódhoz való jogát illetően a 2004/38/EK irányelvből vagy egyébként az uniós jogból eredő korlátozások ellenére e rendelet nem korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat, különösen az emberi méltósághoz való jogot (1. cikk), az élethez való jogot (2. cikk) és az egészségvédelemhez való jogot (35. cikk).

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

4a. A (20) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(20)  A betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások területén az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban élő vagy tartózkodó biztosított személyek és családtagjaik részére védelmet kell biztosítani.

„(20)  A betegségi, tartós ápolást-gondozást biztosító, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások területén az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban élő vagy tartózkodó biztosított személyek és családtagjaik részére védelmet kell biztosítani.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(24)  A biztosított személyek és családtagjaik számára nyújtott tartós ápolást biztosító ellátások koordinálására van szükség főszabály szerint a betegségi ellátásokra alkalmazandó szabályokat követő különös szabályoknak megfelelően, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban. Különös rendelkezések előírása szükséges a tartós ápolást biztosító természetbeni és pénzbeli ellátások halmozódásának esetére is.”

„(24)  Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a biztosított személyek és családtagjaik számára nyújtott tartós ápolást-gondozást biztosító ellátásokat főszabály szerint továbbra is a betegségi ellátásokra alkalmazandó szabályok alapján kell koordinálni. Ezeknek a szabályoknak azonban figyelembe kell venniük a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások sajátos jellegét. Különös rendelkezések előírása szükséges a tartós ápolást-gondozást biztosító természetbeni és pénzbeli ellátások halmozódásának esetére is.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(35a)  A gyermekneveléssel töltött időszak alatt a jövedelem helyettesítését szolgáló pénzbeli családi ellátások olyan egyéni jogosultságok, amelyek az illetékes tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó szülő személyéhez kötődnek. E családi ellátások különös jellege miatt azokat fel kell sorolni e rendelet XIII. mellékletének I. részében, és kizárólag az érintett szülőnek kell fenntartani azokat. A másodsorban illetékes tagállam dönthet úgy, hogy az elsőbbségi szabályok nem alkalmazandók ezekre az ellátásokra az illetékes tagállam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra vonatkozó jogosultságok halmozódása esetén. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nem alkalmazza az elsőbbségi szabályokat, következetesen így kell eljárnia hasonló helyzetben minden jogosult személy tekintetében, és e tagállamot fel kell sorolni a XIII. melléklet II. részében.”

„(35a)  Azok a pénzbeli családi ellátások, amelyek elsődleges célja a gyermekneveléssel […] töltött időszak alatt meg nem keresett jövedelemnek, illetve azon jövedelemnek, amelyet egy személy nem tud megkeresni, részben vagy egészben történő helyettesítése vagy kiegészítő biztosítása, megkülönböztethetők a családi kiadások fedezésére szolgáló egyéb családi ellátásoktól. Mivel az ilyen ellátások az illetékes tagállam jogszabályaitól függően a szülőt személyében megillető egyéni jognak lehetnek tekinthetők, lehetővé kell tenni, hogy azokat kizárólagosan az érintett szülő számára tartsák fenn. Ezeket az egyéni ellátásokat fel kell sorolni e rendelet XIII. mellékletének I. részében. A másodsorban illetékes tagállam dönthet úgy, hogy az elsőbbségi szabályok nem alkalmazandók ezekre az ellátásokra az illetékes tagállam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra vonatkozó jogosultságok halmozódása esetén. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nem alkalmazza az elsőbbségi szabályokat, következetesen így kell eljárnia hasonló helyzetben minden jogosult személy tekintetében, feltéve, hogy az ellátások fel vannak sorolva a XIII. melléklet II. részében.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(39a)  A releváns uniós adatvédelmi vívmányokat, különösen a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletet (általános adatvédelmi rendelet)42 kell alkalmazni az e rendelet szerinti személyesadat-kezelésre.”

„(39a)  A releváns uniós adatvédelmi vívmányokat, különösen a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletet42 (általános adatvédelmi rendelet) teljes egészében és kivételek nélkül kell alkalmazni az e rendelet által érintett személyesadat-kezelésre.”

__________________________________

__________________________________

42  HL L 119., 2016.5.4., 1-88. o.

42  HL L 119., 2016.5.4., 1-88. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46) Annak érdekében, hogy e rendelet időben hozzáigazítható legyen a nemzeti szintű fejleményekhez, az Európai Bizottság részére felhatalmazást kell adni az e rendelet és a 987/2009/EK rendelet mellékleteit módosító jogi aktusok elfogadására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő – többek között szakértői szintű – konzultációkat folytasson előkészítő munkái során, és hogy e konzultációk lefolytatására a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban43 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg megkap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

törölve

__________________

43 COM(2015) 216 végleges.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a személyes adatok védelmét (8. cikk), a foglalkozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jogot (15. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés tilalmához való jogot (21. cikk), a gyermekek jogait (24. cikk), az idősek jogait (25. cikk), a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk), a családhoz és a munkához való jogot (33. cikk); a szociális biztonsághoz és a szociális segítségnyújtáshoz való jogot (34. cikk), az egészségvédelemhez való jogot (35. cikk), valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságához való jogot (45. cikk); és azt e jogoknak és alapelveknek megfelelően kell alkalmazni.

(47)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot (1. cikk), az élethez való jogot (2. cikk), a magán- és a családi élet tiszteletben tartását (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a foglalkozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jogot (15. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés tilalmához való jogot (21. cikk), a nők és férfiak közötti egyenlőséget (23. cikk), a gyermekek jogait (24. cikk), az idősek jogait (25. cikk), a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk), a családhoz és a munkához való jogot (33. cikk); a szociális biztonsághoz és a szociális segítségnyújtáshoz való jogot (34. cikk), az egészségvédelemhez való jogot (35. cikk), valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságához való jogot (45. cikk), továbbá az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményét, és azt e jogoknak és alapelveknek megfelelően kell alkalmazni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48a)  E rendelet egyetlen rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Szociális Chartája által elismert független jogokat és kötelezettségeket, különösen a társadalombiztosításhoz való jogot (12. cikk), a szociális és orvosi ellátáshoz való jogot (13. cikk), a migráns munkavállalók és családtagjaik védelemhez és segítségnyújtáshoz való jogát (19. cikk), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni védelemhez való jogot (30. cikk). Ezt a rendeletet az érintett tagállamoknak ezekkel a jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtaniuk.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48b)  A határ menti ingázó munkavállalók munkanélküli ellátására vonatkozó új rendelkezések egyes esetekben a munkaerőpiacra való visszatérésük számára kedvező feltételek romlásához vezethetnek. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a határ menti ingázó munkavállalók támogatásáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti igazgatási együttműködést megerősítsék, és a keretszabályozás elősegítse például a lakóhely szerinti tagállamban megteendő lépéseket a követésükért felelős állami foglalkoztatási szolgálat hatáskörének tisztázása révén, továbbá hogy az utolsó tevékenység helye szerinti tagállam illetékes intézménye és az álláskereső közötti kommunikációra az álláskereső nyelvén kerüljön sor.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48c)  A tagállamok különbözeti kiegészítést vezethetnek be az utolsó tevékenység helye szerinti tagállam által és a lakóhely szerinti tagállam által fizetett munkanélküli ellátás közötti különbség kiküszöbölése érdekében.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48d)  E rendelet egyetlen rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács szociális és orvosi ellátásról szóló európai egyezménye által elismert független jogokat és kötelezettségeket az érintett tagállamokban.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48e)  Fontos továbbá biztosítani, hogy megerősítsék az illetékes hatóságok közötti együttműködést, és egyértelműsítsék az alkalmazandó keretszabályozást annak érdekében, hogy az utolsó tevékenység, a korábbi tevékenység és/vagy a lakóhely szerinti tagállamok ne nyilvánítsák magukat illetéktelennek a munkanélküli ellátások folyósítása tekintetében a biztosított személyek kárára.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  A c) pontban a „III. cím 1. és 3. fejezete” szöveg helyébe a „III. cím 1., 1a. és 3. fejezete” szöveg lép.

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

aa)  A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

c)  „biztosított személy”: a III. cím 1. és 3. fejezete alá tartozó szociális biztonsági ágazatok tekintetében az a személy, aki az ellátásokhoz való jogosultság tekintetében a II. cím szerint illetékes tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételeknek megfelel, e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével;

„c)  „biztosított személy”: a III. cím 1. és 3. fejezete alá tartozó szociális biztonsági ágazatok tekintetében az a személy, aki az ellátásokhoz való jogosultság tekintetében az alkalmazandó fejezet alá tartozó kockázatok közül legalább egy vonatkozásában megfelel a II. cím szerint illetékes tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételeknek, e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az i) pont 1. alpontjának ii. pontjában a „betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete” szöveg helyébe a „III. cím betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló 1. fejezete és tartós ápolást biztosító ellátásokról szóló 1a. fejezete” szöveg lép;

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)  Az i) pont 1. alpontjának ii. pontja helyébe a következő szöveg lép:

ii.  a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete szerinti természetbeni ellátások tekintetében, családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által a háztartás tagjának tekintett személy;

ii.  a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátásokról szóló III. cím 1. fejezete szerinti természetbeni ellátások tekintetében, családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által a háztartás tagjának tekintett személy;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a va. pont i. alpontjában a „III. cím 1. fejezetének alkalmazásában (betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások)” szöveg helyébe a „III. cím 1. fejezetének (betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások) és 1a. fejezetének (tartós ápolást biztosító ellátások) alkalmazásában” szöveg lép, és az utolsó mondatot el kell hagyni;

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

ca)  A va. pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

i.  a III. cím 1. fejezetének alkalmazásában (betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások) valamely tagállam jogszabályai alapján előírt természetbeni ellátások, amelyek célja az orvosi ellátás és az ezen ellátáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztosítása, rendelkezésre bocsátása, közvetlen kifizetése vagy költségeinek visszatérítése. Ide tartoznak a tartós ápolást biztosító ellátások is;

i.  a III. cím 1. fejezetének alkalmazásában (betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások) valamely tagállam jogszabályai alapján előírt természetbeni ellátások, amelyek célja az orvosi ellátás és az ezen ellátáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztosítása, rendelkezésre bocsátása, közvetlen kifizetése vagy költségeinek visszatérítése. Ide tartoznak a valamely tagállam jogszabályai alapján előírt tartós ápolást-gondozást biztosító természetbeni ellátások is, amelyek célja tartós ápolás-gondozás biztosítása, rendelkezésre bocsátása, közvetlen kifizetése vagy költségeinek visszatérítése.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vb.  »tartós ápolást biztosító ellátások«: minden olyan természetbeni, pénzbeli ellátás vagy e kettő kombinációja, amelyet olyan személyek részére nyújtanak, akik idős koruk, fogyatékosságuk, betegségük vagy sérülésük miatt hosszú időszakon keresztül jelentős segítségre szorulnak más személytől vagy személyektől elengedhetetlen napi teendőik ellátásához, beleértve személyes autonómiájuk fenntartását is; ez az ilyen segítséget nyújtó személynek vagy személy részére nyújtott ellátásokat is magában foglalja;

vb.  „tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások”: minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amely olyan személyek ápolási és támogatási szükségleteire irányul, akik idős koruk, fogyatékosságuk, betegségük vagy sérülésük miatt hosszú időszakon keresztül jelentős segítségre szorulnak más személytől vagy személyektől alapvető mindennapi tevékenységeik ellátásához, személyes autonómiájuk fenntartásának támogatása érdekében, akár munkahelyükön is; ez az ilyen segítséget nyújtó személynek vagy személyeknek ugyanazon célból nyújtott ellátásokat is magában foglalja;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vba.  „kezelés folytatása”: a betegség kivizsgálásának, diagnosztizálásának és kezelésének folytatását jelenti annak teljes időtartama alatt;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vbb.  „tartós ápolás-gondozás folytatása”: a nyugdíjba vonulás előtt megállapított gondozási igény miatti tartós ápolást-gondozást biztosító természetbeni ellátások nyújtásának folytatása, amely a nyugdíjba vonulás időpontja után is folytatódik.

Hatályos szöveg

Módosítás

9a.  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a)  betegségi ellátások;

a)  betegségi és tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.  A 3. cikk (1) bekezdése a b) pont után a következő ponttal egészül ki:

törölve

„ba)  tartós ápolást biztosító ellátások;”.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.   A 883/2004/EK rendelet 4. cikke helyébe a következő szöveg lép:

törölve

„4. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)  E rendelet eltérő rendelkezései hiányában az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait.

(2)  A tagállam az ott lakóhellyel rendelkező, gazdaságilag inaktív személy e tagállam szociális biztonsági ellátásaihoz való hozzáférését a jogszerű tartózkodáshoz való joggal való rendelkezésnek az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben44 megállapított feltételeihez kötheti.

___________________________________

44  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a (2) bekezdésben a „határozatlan időtartamú kezelést fedező pénzbeli betegségi ellátásokra” szöveg helyébe a „tartós ápolást biztosító pénzbeli ellátásokra” szöveg lép;

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

aa)  A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2)  E cím alkalmazásában a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük miatt vagy következtében pénzbeli ellátásokban részesülő személyeket úgy kell tekinteni, mint akik folytatják az említett tevékenységet. Ez nem vonatkozik a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, illetve munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatt nyújtott nyugdíjakra vagy határozatlan időtartamú kezelést fedező pénzbeli betegségi ellátásokra.

„(2)  E cím alkalmazásában a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük miatt vagy következtében pénzbeli ellátásokban részesülő személyeket úgy kell tekinteni, mint akik folytatják az említett tevékenységet. Ez nem vonatkozik a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, a munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatt nyújtott nyugdíjakra, a határozatlan időtartamú kezelést fedező pénzbeli betegségi ellátásokra vagy az ápolásra szoruló személyek részére nyújtott tartós ápolást-gondozást biztosító pénzbeli ellátásokra.”

Hatályos szöveg

Módosítás

ab)  A (3) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

c)  a 65. cikk értelmében a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alapján munkanélküli-ellátásban részesülő személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak;

„c)  a 65. cikk értelmében a lakóhely szerinti tagállam, illetve a legutóbbi munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység szerinti tagállam jogszabályai alapján munkanélküli-ellátásban részesülő személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak;”

Hatályos szöveg

Módosítás

ac) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(4)   E cím alkalmazásában a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által szokásosan egy tagállam lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélzetén végzett tevékenység az említett tagállamban végzett tevékenységnek minősül. Ugyanakkor az a személy, akit egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye más tagállamban található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Az említett jogszabályok alkalmazásában a javadalmazást fizető vállalkozás vagy személy munkáltatónak tekintendő.

„(4)   E cím alkalmazásában a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által szokásosan egy tagállam lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélzetén végzett tevékenység az említett tagállamban végzett tevékenységnek minősül. Ugyanakkor az a személy, akit egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan munkáltatótól kapja, amelynek a székhelye más tagállamban található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakóhellyel.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét kizárólag azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben a 2014. január 29-i 83/2014/EU bizottsági rendelettel45 módosított, a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelet III. mellékletének FTL alrészében meghatározottak szerint a hazai bázisuk található.”

(5)  A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben a 2014. január 29-i 83/2014/EU bizottsági rendelettel módosított, a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint a hazai bázisuk található.

__________________

__________________

45 HL L 28., 2014.1.31., 17. o.

45 HL L 28., 2014.1.31., 17. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12. cikk

12. cikk

Különös szabályok

Különös szabályok

(1)  Az a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan e tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld vagy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv46 értelmében kiküld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az elsőként említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy

(1)  Az a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan e tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba kiküld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az elsőként említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy:

az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy másik tagállamba történő kiküldése vagy küldése nem egy másik, e cikk értelmében a másik tagállamba korábban kiküldött vagy küldött munkavállaló vagy önálló vállalkozó felváltása céljából történik.

a)  az ilyen munkavégzés várható vagy tényleges időtartama nem haladja meg a tizennyolc hónapot;

b)  az érintett személy annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alá tartozik, amelyben a munkáltató a munkavégzés kezdetét közvetlenül megelőzően legalább három hónapig letelepedett;

c)  a munkáltató székhelye szerinti tagállam illetékes intézménye értesítést kapott a kiküldésről és a munkavégzés megkezdése előtt kérelmet kapott jogszabályainak további alkalmazására. Nem kell hivatalos kérelmet benyújtani abban az esetben, ha a munka üzleti utat érint.

(2)  A tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy, aki hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy nem a másik tagállamban kiküldetésben lévő munkavállalót vagy önálló vállalkozót vált fel.

(2)  A tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy, aki hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy:

a)  az ilyen tevékenység várható vagy tényleges időtartama nem haladja meg a tizennyolc hónapot;

b)  az érintett személy azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenység kezdetét közvetlenül megelőzően legalább három hónapig tevékenységet folytatott;

c)  az az illetékes intézmény, amely abban a tagállamban található, ahol az érintett személy szokásos üzleti tevékenységet folytat, a tevékenység folytatása céljából bejelentést kapott a másik tagállamban, és a tevékenység megkezdése előtt kérte, hogy továbbra is alkalmazza a jogszabályait. Nem kell hivatalos kérelmet benyújtani abban az esetben, ha a tevékenység üzleti utat érint.

(2a)  Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában, ugyanazon a helyen azonos vagy hasonló feladatot ellátó, egymást helyettesítő munkavállalók esetében az érintett munkavállalók kiküldetésének összesített időtartamát kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló elérte az előírt maximális időtartamot, az első tagállam jogszabályai szerint az adott munkavállaló vagy önálló vállalkozó további kiküldésére ugyanazon vállalkozások nem jogosultak az első tagállam jogszabályai szerint a legutóbbi küldési időszak végét követő három hónapig. Különleges körülmények esetén engedélyezhető a második albekezdéstől való eltérés.

_________________________________

46 HL L 018., 1997.1.21., 1. o.

Hatályos szöveg

Módosítás

13a.  A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)  A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:

„(1)  A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:

a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi; vagy

a)  a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi;

b) ha tevékenységének nem jelentős részét végzi a lakóhely szerinti tagállamban:

b)  annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személy tevékenységeinek központi érdekeltsége található, ha nem azon tagállamoknak az egyikében rendelkezik lakóhellyel, amelyben munkavállalóként tevékenységének jelentős részét végzi; vagy

ba)  a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a tevékenységek aránya azonos.

i. annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt egyetlen vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza; vagy

ii. annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozások vagy munkáltatók bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található; vagy

iii. annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam.

iv. a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban található.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14.  A 13. cikk a (4) bekezdés után a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

törölve

„(4a)  Az a személy, aki pénzbeli munkanélküli-ellátásban részesül egy tagállamtól, és aki ezzel egyidejűleg egy másik tagállamban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyik a munkanélküli-ellátást folyósítja.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Az európai médiák másik tagállamban dolgozó tudósítói

Az európai médiák másik tagállamban dolgozó tudósítói választhatnak a munkahelyük szerinti tagállam jogának, az állampolgárságuk szerinti tagállam jogának vagy a fő munkáltatójuk székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazása között.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14b.  A III. cím I. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

Betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások

Betegségi, tartós ápolási-gondozási, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások

Hatályos szöveg

Módosítás

14c.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

19. cikk

„19. cikk

Tartózkodás az illetékes tagállam területén kívül

Tartózkodás az illetékes tagállam területén kívül

(1)  A (2) bekezdés eltérő rendelkezései hiányában az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó biztosított személy és családtagjai jogosultak a tartózkodásuk alatt orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátásokra, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. Ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, mintha az érintett személyek az említett jogszabályok szerint lennének biztosítva.

(1)  A (2) bekezdés eltérő rendelkezései hiányában az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó biztosított személy és családtagjai jogosultak a tartózkodásuk alatt orvosi okokból vagy tartós ápolás-gondozás igénye miatt szükségessé váló természetbeni ellátásokra, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. Ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, mintha az érintett személyek az említett jogszabályok szerint lennének biztosítva.

(2)  Az igazgatási bizottság meghatározza azon természetbeni ellátások jegyzékét, amelyekhez gyakorlati okokból az érintett személy és az ellátást nyújtó intézmény előzetes megállapodása szükséges, azért, hogy egy másik tagállamban való tartózkodás során azokat biztosítani lehessen.

(2)  Az igazgatási bizottság meghatározza azon természetbeni ellátások jegyzékét, amelyekhez gyakorlati okokból az érintett személy és az ellátást nyújtó intézmény előzetes megállapodása szükséges, azért, hogy egy másik tagállamban való tartózkodás során azokat biztosítani lehessen.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14d.  A 20. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

Utazás természetbeni ellátás igénybevétele céljából – Engedély megfelelő kezelés igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül

„Utazás természetbeni ellátás igénybevétele céljából – Engedély megfelelő kezelés és tartós ápolás-gondozás igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül”

Hatályos szöveg

Módosítás

14e.  A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)  Az a biztosított személy, akit az illetékes intézmény feljogosít arra, hogy az állapotának megfelelő kezelés igénybevétele céljából egy másik tagállamba utazzon, az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti tagállam intézménye által az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújtott természetbeni ellátásban részesül, mintha az említett jogszabályok szerint lenne biztosított. Az engedélyt akkor adják meg, ha a szóban forgó kezelés szerepel az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai által előírt ellátások között, és ha az ilyen kezelést az orvosilag indokolt határidőn belül nem tudják biztosítani, figyelembe véve a személy aktuális egészségi állapotát és betegségének várható lefolyását.

„(2)  Az a biztosított személy, akit az illetékes intézmény feljogosít arra, hogy az állapotának megfelelő kezelés vagy tartós ápolás-gondozás igénybevétele céljából egy másik tagállamba utazzon, az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti tagállam intézménye által az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújtott természetbeni ellátásban részesül, mintha az említett jogszabályok szerint lenne biztosított. Az engedélyt akkor adják meg, ha a szóban forgó kezelés vagy tartós ápolás-gondozás szerepel az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai által előírt ellátások között, és ha az ilyen kezelést az orvosilag indokolt határidőn belül nem tudják biztosítani, figyelembe véve a személy aktuális egészségi állapotát és betegségének várható lefolyását, vagy észszerű időn belül, figyelembe véve a tartós ápolás-gondozás iránti aktuális igényét és ezen igény várható alakulását.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14f.  A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

25. cikk

25. cikk

A lakóhely szerinti tagállamtól eltérő egy vagy több tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjak, ha a természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn

A lakóhely szerinti tagállamtól eltérő egy vagy több tagállam jogszabályai szerinti nyugdíjak, ha a természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti tagállamban áll fenn

Ha az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő személy olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási, illetve munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységre vonatkozó feltételektől, és attól a tagállamtól nyugdíjban nem részesül, az érintett személy és családtagjai részére nyújtott természetbeni ellátások költségét a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított nyugdíjak tekintetében illetékes tagállamok egyikének intézménye viseli, addig a mértékig, amennyire a nyugdíjas és családtagjai jogosultak lennének az ilyen ellátásokra, ha abban a tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.

Ha az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő személy olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási, illetve munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységre vonatkozó feltételektől, és attól a tagállamtól nyugdíjban nem részesül, az érintett személy és családtagjai részére nyújtott természetbeni ellátások költségét a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított nyugdíjak tekintetében illetékes tagállamok egyikének intézménye viseli, addig a mértékig, amennyire a nyugdíjas és családtagjai jogosultak lennének az ellátásokra, ha abban a tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.

Hatályos szöveg

Módosítás

14g.  A 27. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

A nyugdíjasnak vagy családtagjainak tartózkodása a lakóhelyüktől eltérő tagállamban – Tartózkodás az illetékes tagállamban – Engedély megfelelő kezelés igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül

„A nyugdíjasnak vagy családtagjainak tartózkodása a lakóhelyüktől eltérő tagállamban – Tartózkodás az illetékes tagállamban – Engedély megfelelő kezelés vagy tartós ápolás-gondozás igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamon kívül”

Hatályos szöveg

Módosítás

14h.   A 27. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)  A 20. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az olyan nyugdíjasra és/vagy családtagjaira, akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban tartózkodnak, az állapotuknak megfelelő kezelés igénybevétele céljából.

„(3)  A 20. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az olyan nyugdíjasra és/vagy családtagjaira, akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban tartózkodnak, az állapotuknak megfelelő kezelés vagy tartós ápolás-gondozás igénybevétele céljából.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14i.  A 28. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonuló, határ menti munkavállaló betegség esetén továbbra is jogosult természetbeni ellátásokra abban a tagállamban, ahol munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként legutóbb tevékenységét végezte, amennyiben ez egy olyan kezelés folytatása, amely abban a tagállamban kezdődött. A „kezelés folytatása” a betegség kivizsgálásának, diagnosztizálásának és kezelésének folytatását jelenti annak teljes időtartama alatt.

„Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonuló határ menti munkavállaló betegség vagy tartós ápolás-gondozás szükségessége esetén továbbra is jogosult természetbeni ellátásokra abban a tagállamban, ahol munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként legutóbb tevékenységét végezte, amennyiben ez egy olyan kezelés vagy tartós ápolás-gondozás folytatása, amely abban a tagállamban kezdődött.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14j.  A 28. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(2)  Az a nyugdíjas, aki az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj esedékességének időpontját megelőző öt évben legalább két éven keresztül határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet, jogosult természetbeni ellátásokra abban a tagállamban, amelyben az ilyen tevékenységet határ menti munkavállalóként végezte, ha ez a tagállam és a nyugdíjasnak a lakóhelye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény tagállama ezt választotta, és mindkét tagállam szerepel az V. mellékletben.

„(2)  Az a nyugdíjas, aki az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj esedékességének időpontját megelőző tíz évben legalább két éven keresztül határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet, jogosult természetbeni ellátásokra abban a tagállamban, amelyben az ilyen tevékenységet határ menti munkavállalóként végezte, ha ez a tagállam és a nyugdíjasnak a lakóhelye szerinti tagállamban nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény tagállama ezt választotta, és mindkét tagállam szerepel az V. mellékletben.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14k.  A 28. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3)  A (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a korábbi határ menti munkavállaló családtagjaira vagy túlélő hozzátartozóira, ha a (2) bekezdésben említett időszakokban a 18. cikk (2) bekezdése szerint jogosultak voltak természetbeni ellátásokra, akkor is, ha a határ menti munkavállaló a nyugdíj esedékességét megelőzően elhalálozott, feltéve, hogy a halálát megelőző öt évben legalább két évig határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet.

„(3)  A (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a korábbi határ menti munkavállaló családtagjaira vagy túlélő hozzátartozóira, ha a (2) bekezdésben említett időszakokban a 18. cikk (2) bekezdése szerint jogosultak voltak természetbeni ellátásokra, akkor is, ha a határ menti munkavállaló a nyugdíj esedékességét megelőzően elhalálozott, feltéve, hogy a halálát megelőző tíz évben legalább két évig határ menti munkavállalóként végzett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14l.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

30. cikk

30. cikk

Nyugdíjasok által fizetendő járulékok

Nyugdíjasok által fizetendő járulékok

(1)  Egy tagállam azon intézménye, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint felelős a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként fizetendő járulékok levonásáért, abban a mértékben követelheti és szedheti be az általa alkalmazott jogszabályok szerint számított levonásokat, amennyire az említett tagállam egy intézményének az ellátások költségét viselnie kell a 23–26. cikk alapján.

(1)  Egy tagállam azon intézménye, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint felelős a betegségi, tartós ápolási-gondozási, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként fizetendő járulékok levonásáért, abban a mértékben követelheti és szedheti be az általa alkalmazott jogszabályok szerint számított levonásokat, amennyire az említett tagállam egy intézményének az ellátások költségét viselnie kell a 23–26. cikk alapján.

(2)  Ha a 25. cikkben említett esetekben a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként az érintett nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján járulékot kell fizetni, vagy hasonló összegeket vonnak le, az ilyen járulékokat nem lehet beszedni azon az alapon, hogy a nyugdíjas ott rendelkezik lakóhellyel.

(2)  Ha a 25. cikkben említett esetekben a betegségi, tartós ápolási-gondozási, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként az érintett nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján járulékot kell fizetni, vagy hasonló összegeket vonnak le, az ilyen járulékokat nem lehet beszedni azon az alapon, hogy a nyugdíjas ott rendelkezik lakóhellyel.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a biztosított személy munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységein alapuló jogosultságok;

i.  a biztosított személy munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységein alapuló jogosultságok, beleértve a 11. cikk (2) bekezdésének vagy (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása során meglévő jogokat is;

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„33a. cikk

Tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások

„(1)  Az igazgatási bizottságnak – az érintett szociális partnerekkel, a kedvezményezettek reprezentatív egyesületeivel és a szakmai szervezetekkel folytatott konzultációt követően – össze kell állítania a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások részletes jegyzékét, meghatározva, hogy melyek a természetbeni, és melyek a pénzbeli ellátások, és azt, hogy az ellátást az ápolásra szoruló vagy az azt nyújtó személy kapja-e.

(2)  Amennyiben az e fejezet hatálya alá tartozó tartós ápolást-gondozást biztosító ellátás olyan, a III. cím más fejezete alapján koordinált ellátások sajátosságaival is rendelkezik, a tagállamok az (1) bekezdéstől eltérve az említett másik fejezetben meghatározott szabályok szerint is koordinálhatják ezeket az ellátásokat, megadva, hogy melyik fejezet alkalmazandó, feltéve, hogy:

a)   e koordináció kimenetele legalább olyan kedvező a kedvezményezettek számára, mint amilyen akkor lett volna, ha az ellátást e fejezet alapján tartós ápolást-gondozást biztosító ellátásként koordinálták volna; valamint

b)  a tartós ápolást-gondozást biztosító ellátás fel van sorolva az XII. mellékletben.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16.  A cikket el kell hagyni.

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

16a.  A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

34. cikk

34. cikk

Tartós ápolást biztosító ellátások halmozódása

Tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások halmozódása

(1)  Ha egy személy, aki tartós ápolást biztosító pénzbeli ellátásokban részesül, amelyeket betegségi ellátásként kell kezelni, és ezért azokat a 21. vagy a 29. cikk alapján a pénzbeli ellátások tekintetében illetékes tagállam nyújtja, egyidejűleg és e fejezet szerint jogosult ugyanabból a célból természetbeni ellátásokat igényelni egy másik tagállamban található lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti intézménytől, és az első tagállamban található intézménynek is meg kell térítenie ezeknek a természetbeni ellátásoknak a költségét a 35. cikk szerint, a 10. cikkben az ellátások halmozódásának megelőzéséről szóló általános rendelkezést alkalmazni kell, az alábbi egy megkötéssel: ha az érintett személy igényli és megkapja a természetbeni ellátást, a pénzbeli ellátás összegét csökkenteni kell a természetbeni ellátás azon összegével, amelyet a költségek megtérítésére kötelezett első tagállam intézményétől igényel vagy igényelhet.

„(1)  Ha egy személy, aki tartós ápolást-gondozást biztosító pénzbeli ellátásokban részesül, amelyeket a 21. vagy a 29. cikk alapján kapja, egyidejűleg és e fejezet szerint jogosult ugyanabból a célból természetbeni ellátásokat igényelni egy másik tagállamban található lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti intézménytől, és az első tagállamban található intézménynek is meg kell térítenie ezeknek a természetbeni ellátásoknak a költségét a 35. cikk szerint, a 10. cikkben az ellátások halmozódásának megelőzéséről szóló általános rendelkezést alkalmazni kell, az alábbi egy megkötéssel: ha az érintett személy igényli és megkapja a természetbeni ellátást, a pénzbeli ellátás összegét csökkenteni kell a természetbeni ellátás azon összegével, amelyet a költségek megtérítésére kötelezett első tagállam intézményétől igényel vagy igényelhet.

(2)  Az igazgatási bizottság összeállítja az (1) bekezdés körébe tartozó pénzbeli ellátások és természetbeni ellátások jegyzékét.

(2)  Az igazgatási bizottság összeállítja az (1) bekezdés körébe tartozó pénzbeli ellátások és természetbeni ellátások jegyzékét.

(3)  Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak olyan további vagy kiegészítő intézkedésekről, amelyek az érintett személyek tekintetében nem kedvezőtlenebbek az (1) bekezdésben megállapított elveknél.

(3)  Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak olyan további vagy kiegészítő intézkedésekről, amelyek az érintett személyek tekintetében nem kedvezőtlenebbek az (1) bekezdésben megállapított elveknél.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17.  A 35. cikk után a rendelet a következő fejezettel egészül ki:

törölve

„1a. FEJEZET

Tartós ápolást biztosító ellátások

35a. cikk

Általános rendelkezések

(1)  E fejezet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül a 17–32. cikket kell értelemszerűen alkalmazni a tartós ápolást biztosító ellátásokra.

(2)  Az igazgatási bizottság összeállítja az e rendelet 1. cikkének vb) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelő tartós ápolást biztosító ellátások részletes jegyzékét, meghatározva, hogy melyek a természetbeni, és melyek a pénzbeli ellátások.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok tartós ápolást biztosító pénzbeli ellátásokat nyújthatnak a III. cím más fejezeteivel összhangban, ha az ellátás és annak konkrét feltételei fel vannak sorolva a XII. mellékletben, és feltéve, hogy az ilyen koordináció eredménye legalább olyan kedvező a kedvezményezettek számára, mintha az ellátás e fejezet keretében lenne koordinálva.

35b. cikk

Tartós ápolást biztosító ellátások halmozódása

(1)  Ha egy személy, aki az illetékes tagállam jogszabályai alapján nyújtott tartós ápolást biztosító pénzbeli ellátásokban részesül, egyidejűleg és e fejezet szerint tartós ápolást biztosító természetbeni ellátásokban részesül egy másik tagállamban található lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti intézménytől, és az első tagállamban található intézménynek is meg kell térítenie ezeknek a természetbeni ellátásoknak a költségét a 35c. cikk szerint, a 10. cikkben az ellátások halmozódásának megelőzéséről szóló általános rendelkezést alkalmazni kell, az alábbi egy megkötéssel: a pénzbeli ellátás összegét csökkenteni kell a természetbeni ellátás azon megtérítendő összegével, amely a 35c. cikk alapján az első tagállam intézményétől igényelhető.

(2)  Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak olyan további vagy kiegészítő intézkedésekről, amelyek az érintett személyek tekintetében nem kedvezőtlenebbek az (1) bekezdésben megállapított elveknél.

35c. cikk

Intézmények közötti megtérítések

(1)  A 35. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a tartós ápolást biztosító ellátásokra.

(2)  Ha azon tagállam jogszabályai, amelyben az e fejezet szerint illetékes intézmény található, nem biztosítanak tartós ápolást biztosító természetbeni ellátásokat, azt az intézményt, amely illetékes vagy illetékes lenne e tagállamban az 1. fejezet alapján a valamely másik tagállamban nyújtott természetbeni betegségi ellátások megtérítésére, az 1a. fejezet keretében is illetékes intézménynek kell tekinteni.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

61. cikk

61. cikk

A biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő összesítésére vonatkozó különös szabályok

A biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő összesítésére vonatkozó különös szabályok

(1)  A 65. cikk (2) bekezdésében említett esetek kivételével a 6. cikk alkalmazása az érintett személy által az ellátások igénylése szerinti jogszabályoknak megfelelően legutóbb szerzett, legalább három hónap biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időtől függ.

(1)  A (2) bekezdés alapján azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését, illetve tartamát a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben egy másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt úgy veszi figyelembe, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna. Ezt az összesítést az illetékes tagállam készíti kizárólag azon időszakokra, amelyeket azon tagállam jogszabályai szerint kell figyelembe venni, amelyben megszerezték őket a munkanélküli ellátásra való jogosultság megszerzése és fenntartása céljából.

(2)  Ha egy munkanélküli személy azért nem felel meg az időszakok összesítése (1) bekezdés szerinti feltételeinek, mert az adott tagállamban legutóbb szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idejének teljes időtartama kevesebb mint három hónap, e személy azon tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult munkanélküli-ellátásra, amelyben korábban ilyen időket szerzett a 64a. cikkben megállapított feltételek szerint és korlátozásokkal.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazása az érintett személy által az ellátások igénylése szerinti jogszabályoknak megfelelően teljesített:

a)  legalább egy napos biztosítási időtől függ, ha az említett jogszabály biztosítási időt ír elő;

b)  legalább egy napos szolgálati időtől függ, ha az említett jogszabály szolgálati időt ír elő; vagy

c)  legalább egy napos önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időtől függ, ha az említett jogszabály önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt ír elő.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19a.  A 62. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásoknak a korábbi bér vagy szakmai jövedelem összegén alapuló kiszámítását írják elő, kizárólag az érintett személy által az említett jogszabályok szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutolsó tevékenysége tekintetében kapott bérét vagy szakmai jövedelmét veszi figyelembe.

(1)  Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásoknak a korábbi bér vagy szakmai jövedelem összegén alapuló kiszámítását írják elő, az érintett személy által az említett jogszabályok szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutolsó tevékenysége vagy tevékenységei tekintetében kapott bérét vagy szakmai jövedelmét veszi figyelembe.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdés c) pontjában a „három hónapig” szöveg helyébe a „hat hónapig” szöveg, a „három hónapos időszakot legfeljebb hat hónapra” szöveg helyébe pedig a „hat hónapos időszakot az érintett személy ellátásokra való jogosultságának lejártáig” szöveg lép;

„c)  az ellátásra való jogosultság hat hónapig áll fenn attól a naptól számítva, amikor az érintett személy megszűnt az általa elhagyott tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni, feltéve, hogy az ellátások teljes időtartama nem haladja meg az utóbbi tagállam jogszabályai szerint neki járó ellátások teljes időtartamát; az illetékes szolgálatok vagy intézmények meghosszabbíthatják a hat hónapos időszakot az érintett személy ellátásokra való jogosultságának lejártáig;”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a (3) bekezdésben a „három” szó helyébe a „hat” szó, a „legfeljebb hat hónapra” szöveg helyébe pedig az „az ellátásokra való jogosultság lejártáig” szöveg lép.

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  Kivéve, ha az illetékes tagállam jogszabályai kedvezőbbek, két munkavállalási időszak között az (1) bekezdés szerint a leghosszabb időszak, amíg az ellátáshoz való jogosultság fenntartható, hat hónap; az illetékes szolgálatok vagy intézmények meghosszabbíthatják ezt az időszakot az ellátásokra való jogosultság lejártáig.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

21.  A rendelet a 64. cikk után a következő 64a. cikkel egészül ki:

törölve

„64a. cikk

A 61. cikk (1) bekezdése és a 64. cikk szerinti feltételeket nem teljesítő és más tagállamba költöző munkanélküli személyekre vonatkozó különös szabályok

A 61. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben az a tagállam válik illetékessé a munkanélküli-ellátás nyújtására, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá a munkanélküli személy korábban tartozott. A munkanélküli-ellátást az illetékes intézmény költségére nyújtják a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított időszakra, ha a munkanélküli személy a legutóbbi biztosítás tagállamában a foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére áll, és teljesíti az e tagállam jogszabályaiban megállapított feltételeket. A 64. cikk (2)–(4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

65. cikk

65. cikk

Munkanélküliek, akik az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeztek lakóhellyel

Munkanélküliek, akik az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeztek lakóhellyel

(1)  Az a munkanélküli személy, aki a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége során az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezett lakóhellyel, a korábbi munkáltató vagy az illetékes tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére áll. Az ilyen személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásokra, mintha abban a tagállamban rendelkezne lakóhellyel. Ezeket az ellátásokat az illetékes tagállam intézménye biztosítja.

(1)  Az a munkanélküli személy, aki a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége során az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezett lakóhellyel, a korábbi munkáltató vagy az illetékes tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére áll. Az ilyen személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásokra, mintha abban a tagállamban rendelkezne lakóhellyel. Ezeket az ellátásokat az illetékes tagállam intézménye biztosítja. Az ilyen személy a lakóhelye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára is rendelkezésre állhat. Az adott személy egy határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálat rendelkezésére is állhat, amennyiben létezik ilyen szolgálat abban a földrajzi térségben, ahol munkát keres.

(1a)  Az illetékes tagállam és a lakóhely szerinti tagállam hatóságai szorosan együttműködnek egymással, és a munkakeresők számára egyértelműen tisztázzák a követésükért felelős állami foglalkoztatási szolgálat hatáskörét. Biztosítják továbbá, hogy az illetékes intézmény és a munkakereső közötti kommunikáció a munkakereső számára érthető nyelven, az intézmény osztályain dolgozó EURES tanácsadók esetleges bevonásával történjen.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az a teljes munkanélküli személy, aki a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége során az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezett lakóhellyel, és aki nem szerzett legalább 12 hónap munkanélküli-biztosítási időt kizárólag az illetékes tagállam jogszabályai alapján, a lakóhely szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére áll. Az ilyen személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásokra, mintha az összes biztosítási időt e tagállam jogszabályai alapján szerezte volna. Az ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam intézménye biztosítja. Vagylagosan, azon e bekezdésben említett teljes munkanélküli személy, aki kizárólag az illetékes tagállam nemzeti jogszabályai alapján lenne jogosult munkanélküli-ellátásra, ha ott rendelkezne lakóhellyel, ehelyett úgy dönthet, hogy e tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére áll, és e tagállam jogszabályainak megfelelően részesül ellátásokban, mintha ott rendelkezne lakóhellyel.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy a lakóhely szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére áll az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult ellátásokra, mintha az összes biztosítási időt e tagállam jogszabályai alapján szerezte volna. Az ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam intézménye biztosítja.

(3)  Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdésben említett teljes munkanélküli személy nem kíván az illetékes tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára rendelkezésre állni azt követően, hogy bejelentkezett, és a lakóhelye szerinti tagállamban vagy a legutóbbi tevékenysége szerinti tagállamban kíván munkába állni, akkor a 64. cikket értelemszerűen kell alkalmazni, kivéve a 64. cikk (1) bekezdésének a) pontját. Az illetékes intézmény meghosszabbíthatja a 64. cikk (1) bekezdése c) pontjának első részében említett időtartamot az ellátásokra való jogosultság lejártáig.

(3)  Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdésben említett teljes munkanélküli személy nem kíván az illetékes tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára rendelkezésre állni azt követően, hogy bejelentkezett, és a lakóhelye szerinti tagállamban vagy a legutóbbi tevékenysége szerinti tagállamban kíván munkába állni, akkor a 64. cikket értelemszerűen kell alkalmazni, kivéve a 64. cikk (1) bekezdésének a) pontját, az illetékes intézmény meghosszabbíthatja a 64. cikk (1) bekezdése c) pontjának első részében említett időtartamot az ellátásokra való jogosultság lejártáig.

(4)  Az e cikkben említett teljes munkanélküli személy az illetékes tagállam foglalkoztatási szolgálata számára való rendelkezésre állás mellett a másik tagállam foglalkoztatási szolgálata számára is rendelkezésre állhat.

(5)  E cikk (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható a részlegesen vagy időszakosan munkanélküli személyekre.

(5a)  A lakóhely szerinti intézmény a (2) bekezdés szerint biztosított ellátásokat továbbra is saját költségén nyújtja. A (7) bekezdésre is figyelemmel azonban, azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a személy legutóbb tartozott, a lakóhely szerinti intézmény részére megtéríti az utóbbi intézmény által nyújtott ellátások teljes összegét az első négy hónapban. A megtérítés szabályozását a végrehajtási rendelet állapítja meg.

(5b)  Az (5a) bekezdésben említett megtérítési időszak nyolc hónapra hosszabbítható, ha az érintett személy az előző 24 hónap során legalább 12 hónap szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt szerzett abban a tagállamban, amely jogszabályainak a hatálya alá legutóbb tartozott, ha az ilyen időszakok a munkanélküli ellátásokra jogosítanak.

(5c)  Az (5a) és (5b) bekezdés alkalmazásában két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak a joghatóságuk alá tartozó intézmények közötti valamennyi megtérítésről.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A gyermekneveléssel töltött időszak alatt a jövedelem helyettesítését szolgáló és a XIII. melléklet 1. részében felsorolt pénzbeli családi ellátások kizárólag az illetékes tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó személy részére nyújthatók, és e személy családtagjai nem rendelkeznek származtatott jogosultsággal ilyen ellátásokra. E rendelet 68a. cikke nem alkalmazható az ilyen ellátásokra, és az illetékes intézmény nem köteles figyelembe venni a végrehajtási rendelet 60. cikke (1) bekezdésének megfelelően a másik szülő, egy szülőnek tekintett személy vagy a gyermek, illetőleg gyermekek gyámjaként eljáró intézmény által benyújtott kérelmet.

(1)  A gyermekneveléssel töltött időszak alatt a jövedelem helyettesítését vagy kiegészítő jövedelem biztosítását szolgáló és a XIII. melléklet 1. részében felsorolt pénzbeli családi ellátások kizárólag az illetékes tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó személy részére nyújthatók, és e személy családtagjai nem rendelkeznek származtatott jogosultsággal ilyen ellátásokra. E rendelet 68a. cikke olyan helyzetekben alkalmazandó ezekre az ellátásokra, amikor a gyermekneveléssel töltött időszak alatt a jövedelem helyettesítését szolgáló családi ellátások egyéni kedvezményezettje nem teljesíti tartási kötelezettségeit.

Hatályos szöveg

Módosítás

23a.  A 71. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) minden egyes tagállam részéről egy kormányzati képviselőből áll, akiket szükség esetén szakértő tanácsadók segítenek. Az igazgatási bizottság ülésein az Európai Bizottság képviselője tanácsadói minőségben vesz részt.

(1)   Az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) minden egyes tagállam részéről egy kormányzati képviselőből áll, akiket szükség esetén szakértő tanácsadók segítenek. Az igazgatási bizottság ülésein az Európai Bizottság egy képviselője, az Európai Parlament egy képviselője és adott esetben a szociális partnerek, valamint a kedvezményezettek képviselői, köztük a fogyatékossággal foglalkozó szervezetek képviselői tanácsadói minőségben vesznek részt.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak arról, hogy intézményeik ismerjenek és alkalmazzanak minden jogalkotási vagy egyéb rendelkezést az e rendelet és a végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó területeken és azok feltételei szerint, az igazgatási bizottság határozatait is beleértve.

(1)  A hatáskörrel rendelkező hatóságok nemzeti jogukkal és/vagy gyakorlatukkal összhangban gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézményeik ismerjenek és alkalmazzanak minden jogalkotási vagy egyéb rendelkezést az e rendelet és a végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó területeken és azok feltételei szerint, az igazgatási bizottság határozatait is beleértve.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alkalmazandó jogszabályok helyes meghatározásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok elősegítik a tagállamaik intézményei és munkaügyi felügyelőségei közötti együttműködést.

(2)  Az alkalmazandó jogszabályok helyes meghatározásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok elősegítik a tagállamaik megfelelő érintett intézményei, mint például munkaügyi felügyelőségei és adóhatóságai közötti együttműködést.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A Bizottság hatáskört kap az e rendelet 12. és 13. cikke alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében követendő eljárást megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadására. E jogi aktusok megállapítják az egységes eljárást, beleértve

(1)  E rendelet 12. és 13. cikke, valamint a végrehajtási rendelet 14., 15. és 16. cikke alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a követendő eljárás megállapítására. E jogi aktusok megállapítják az egységes eljárást, beleértve

–  egy olyan hordozható dokumentum kiállításának határidejét, formátumát és tartalmát, amely tanúsítja az annak birtokosára alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat,

–  egy olyan hordozható dokumentum kiállításának határidejét, hamisíthatatlanságát biztosító elektronikus formátumát és kötelező adatokat magában foglaló tartalmát, amely tanúsítja az annak birtokosára alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat, valamint adott esetben az egyedi európai társadalombiztosítási azonosító számát,

–  azon helyzetek meghatározását, amelyekben a dokumentumot ki kell állítani,

–  a dokumentum kiállítása előtt ellenőrizendő elemeket,

–  a dokumentum kiállítása, helyesbítése vagy visszavonása előtt ellenőrizendő elemeket,

–  a dokumentum visszavonását, ha annak pontosságát és érvényességét vitatja a foglalkoztatás szerinti tagállam illetékes intézménye.

Hatályos szöveg

Módosítás

25a.  A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

79. cikk

„79. cikk

A szociális biztonság területén végzett tevékenységek finanszírozása

A szociális biztonság területén végzett tevékenységek finanszírozása

E rendelettel és a végrehajtási rendelettel kapcsolatban az Európai Bizottság részben vagy egészben finanszírozhatja a következőket:

E rendelettel és a végrehajtási rendelettel kapcsolatban az Európai Bizottság részben vagy egészben finanszírozhatja a következőket:

a)   a tagállamok szociális biztonsági hatóságai és intézményei közötti információcsere –különösen az elektronikus adatcsere – javítására irányuló tevékenységek;

a)  a tagállamok szociális biztonsági hatóságai és intézményei közötti információcsere –különösen az elektronikus adatcsere – javítására irányuló tevékenységek, mint például a társadalombiztosítási hálózatokat összekötő elektronikus rendszer;

b)   az e rendelet hatálya alá tartozó személyek és képviselőik részére az e rendeletből származó jogaikról és kötelezettségeikről szóló információ nyújtását célzó bármely egyéb tevékenység, a legmegfelelőbb eszközök használatával.

b)  az e rendelet hatálya alá tartozó személyek és képviselőik részére az e rendeletből származó jogaikról és kötelezettségeikről szóló információ nyújtását célzó bármely egyéb tevékenység, a legmegfelelőbb eszközök használatával, mint például egy európai társadalombiztosítási szám.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

26a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„-88. cikk

Az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat tanúsító hordozható dokumentumok kiállítása és visszavonása

A Bizottság [...]-ig a 88a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet 12. és 13. cikkének és a végrehajtási rendelet 14., 15. és 16. cikkének kiegészítése céljából, amelyek egységes eljárást határoznak meg a következők tekintetében:

a)  azon helyzetek meghatározása, amelyekben a 76a. cikk (1) bekezdésében említett, a dokumentumok birtokosára alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat tanúsító hordozható dokumentumokat ki kell állítani, helyesbíteni kell vagy vissza kell vonni; valamint

b)  egy ilyen dokumentumok visszavonása, ha azok pontosságát vagy érvényességét a foglalkoztatás szerinti tagállam illetékes intézménye indokoltan vitatja.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

88a. cikk

88a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A 88. cikkben említett bizottsági felhatalmazás [az (EU) xxxx rendelet hatálybalépésének időpontjától] határozatlan időre szól.

(2)  A -88. és 88. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást a Bizottság [az (EU) xxxx rendelet (COD 2016/397) hatálybalépésének időpontjától] számított öt évre kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 88. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a -88. és 88. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   Az Európai Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   Az Európai Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 88. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A -88. és 88. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

AZ 1A. FEJEZET 35A. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉTŐL ELTÉRVE NYÚJTOTT TARTÓS ÁPOLÁST BIZTOSÍTÓ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

AZ 1. FEJEZET 33A. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉTŐL ELTÉRVE NYÚJTOTT TARTÓS ÁPOLÁST-GONDOZÁST BIZTOSÍTÓ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Hatályos szöveg

Módosítás

(-1)  A (13) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(13)   A rendeletben szereplő intézkedések és eljárások célja a munkavállalók és munkanélküli személyek mobilitásának előmozdítása. Egy teljesen munkanélkülivé vált határ menti munkavállaló rendelkezésre állhat a lakóhelye szerinti ország, valamint azon tagállam foglalkoztatási szolgálatánál is, ahol utoljára tevékenykedett. Ugyanakkor mindkét esetben kizárólag a lakóhelye szerinti tagállamtól igényelhet ellátást.

„(13)   A rendeletben szereplő intézkedések és eljárások célja a munkavállalók és munkanélküli személyek mobilitásának előmozdítása. Egy teljesen munkanélkülivé vált határ menti munkavállaló rendelkezésre állhat a lakóhelye szerinti ország, valamint azon tagállam foglalkoztatási szolgálatánál is, ahol utoljára tevékenykedett. ”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Az érintett személyek jogainak védelme érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden adatkérés és -szolgáltatás szükséges legyen a 883/2004/EK rendelet és e rendelet megfelelő végrehajtásához, és arányban álljon azzal az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően. Az ellátásra való jogosultság nem vonható meg automatikusan az adatcsere eredményeként, és az adatcsere alapján hozott minden határozatnak tiszteletben kell tartania az érintett egyén alapvető jogait és szabadságait azzal, hogy megfelelő bizonyítékokon alapul, és tisztességes jogorvoslati eljárás tárgyát képezheti.

(26)  Az érintett személyek jogainak védelme érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden adatkérés és -szolgáltatás szükséges legyen a 883/2004/EK rendelet és e rendelet megfelelő végrehajtásához, és arányban álljon azzal az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően. A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozására a vonatkozó uniós adatvédelmi vívmányok, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete1a alkalmazandó. Az ellátásra való jogosultság nem vonható meg automatikusan az adatcsere eredményeként, és az adatcsere alapján hozott minden határozatnak tiszteletben kell tartania az érintett egyén alapvető jogait és szabadságait azzal, hogy megfelelő bizonyítékokon alapul, és tisztességes jogorvoslati eljárás tárgyát képezheti.

_________________

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„ea) »csalás«: valamely tagállam jogát sértő bármely szándékos cselekmény vagy mulasztás, amelynek célja szociális biztonsági ellátások megszerzése vagy igénybevétele, vagy a szociális biztonsági járulékok fizetésének elkerülése;”.

„ea)  „csalás”: valamely tagállam jogát sértő bármely szándékos cselekmény vagy mulasztás, amelynek célja szociális biztonsági ellátások megszerzése vagy igénybevétele, vagy a szociális biztonsági járulékok fizetésének elkerülése, az alaprendeletnek vagy a végrehajtási rendeletnek megfelelően;”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Ha sor került valamely személy azon jogainak és kötelezettségeinek megállapítására vagy meghatározására, amelyekre az alap- és végrehajtási rendeleteket alkalmazni kell, az illetékes intézmény az adott személyre vonatkozó személyes adatok átadását kérheti a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam intézménytől. Az adatkérés és -szolgáltatás olyan információra vonatkozhat, amely lehetővé teszi az illetékes tagállam számára azon tények pontatlanságának megállapítását, amelyeken valamely személy alap- vagy végrehajtási rendelet szerinti jogait és kötelezettségeit meghatározó dokumentum vagy határozat alapul. Adatkérésre akkor is sor kerülhet, ha nem áll fenn kétség a dokumentumban foglalt vagy valamely egyedi ügyben hozott határozat alapjául szolgáló információ érvényességét vagy pontosságát illetően. Az információkérésnek és -szolgáltatásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie.

(5)  Ha sor került valamely személy azon jogainak és kötelezettségeinek megállapítására vagy meghatározására, amelyekre az alap- és végrehajtási rendeleteket alkalmazni kell, az illetékes intézmény, az (EU) 2016/679 rendelet értelmében az adott személyre vonatkozó személyes adatok átadását kérheti a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam intézménytől. Az adatkérés és -szolgáltatás olyan információra korlátozódik, amely lehetővé teszi az illetékes tagállam számára azon tények pontatlanságának megállapítását, amelyeken valamely személy alap- vagy végrehajtási rendelet szerinti jogait és kötelezettségeit meghatározó dokumentum vagy határozat alapul. Adatkérésre akkor is sor kerülhet, ha nem áll fenn kétség a dokumentumban foglalt vagy valamely egyedi ügyben hozott határozat alapjául szolgáló információ érvényességét vagy pontosságát illetően. Az információkérésnek és -szolgáltatásnak indokoltnak, szükségesnek és arányosnak kell lennie.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az igazgatási bizottság összeállítja az (5) bekezdés alapján megengedett adatkérések és -szolgáltatások típusainak részletes jegyzékét, és az Európai Bizottság megfelelő nyilvánosságot biztosít e jegyzéknek. Csak a jegyzékben szereplő adatkérések és -szolgáltatások megengedettek.

(6)  Az igazgatási bizottság összeállítja az (5) bekezdés alapján megengedett adatkérések és -szolgáltatások típusainak részletes jegyzékét, meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyek jogosultak az ilyen kérelmek benyújtására, és megállapítja az alkalmazandó eljárásokat és biztosítékokat. A Bizottság megfelelő nyilvánosságot biztosít e jegyzéknek. Csak a jegyzékben szereplő adatkérések és -szolgáltatások megengedettek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A valamely tagállam intézménye által az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazása céljából egy személy helyzetének bemutatására kiállított dokumentumokat, valamint a dokumentumok kiállításának alapjául szolgáló bizonyítékokat a többi tagállam intézményei mindaddig elfogadják, amíg azokat a kiállító tagállam vissza nem vonja vagy érvénytelenné nem nyilvánítja. E dokumentumok csak akkor érvényesek, ha valamennyi kötelező mező ki van töltve.

(1)  A valamely tagállam intézménye által az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazása céljából egy személy helyzetének bemutatására kiállított dokumentumokat, valamint a dokumentumok kiállításának alapjául szolgáló bizonyítékokat a többi tagállam intézményei mindaddig elfogadják, feltéve, ha azokat a kiállító tagállam vissza nem vonja vagy érvénytelenné nem nyilvánítja. E dokumentumok csak akkor érvényesek, ha valamennyi kötelező mező ki van töltve.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a dokumentum érvényessége vagy az alapját képező tények pontossága tekintetében kétség merül fel, a dokumentumot átvevő tagállami intézmény kéri a kiállító intézménytől a szükséges pontosításokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását.

(2)  Amennyiben a dokumentum érvényessége vagy az alapját képező tények pontossága tekintetében kétség merül fel, a dokumentumot átvevő tagállami intézmény kéri a kiállító intézménytől a szükséges pontosításokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását.

a)  Ilyen kérés kézhezvétele esetén a kiállító intézmény felülvizsgálja a dokumentum kiállításának alapját képező indokokat és szükség esetén visszavonja vagy helyesbíti a dokumentumot a kérés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül. Cáfolhatatlan bizonyítékok vagy a dokumentum kérelmezője által elkövetett csalás feltárása esetén a kiállító intézmény azonnali és visszaható hatállyal visszavonja vagy helyesbíti a dokumentumot.

a)  Ilyen kérés kézhezvétele esetén a kiállító intézmény felülvizsgálja a dokumentum kiállításának alapját képező indokokat és szükség esetén visszavonja vagy helyesbíti a dokumentumot a kérés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül. Cáfolhatatlan bizonyítékok vagy a dokumentum kérelmezője által elkövetett csalás feltárása esetén a kiállító intézmény azonnali és visszaható hatállyal visszavonja vagy helyesbíti a dokumentumot.

b)  Ha a kiállító intézmény a dokumentum kiállításának alapját képező indokok felülvizsgálata során nem tár fel hibát, a kérés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül minden bizonyítékot továbbít a megkereső intézménynek. Sürgős esetekben, amennyiben a kérés egyértelműen megjelölte a sürgősség indokait, ezt a kérés kézhezvételétől számított két munkanapon belül kell megtenni akkor is, ha a kiállító intézmény még nem zárta le a fenti a) pont szerinti vizsgálatát.

b)  Ha a kiállító intézmény a dokumentum kiállításának alapját képező indokok felülvizsgálata során nem tár fel hibát, a kérés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül minden bizonyítékot továbbít a megkereső intézménynek. Az érintett személy jogainak védelme szempontjából sürgős esetekben ezt a kérés kézhezvételétől számított két munkanapon belül kell megtenni akkor is, ha a kiállító intézmény még nem zárta le a fenti a) pont szerinti vizsgálatát.

c)  Ha a megkereső intézménynek a bizonyítékok kézhezvételét követően továbbra is kétségei vannak a dokumentum érvényessége vagy az abban szereplő bejegyzések alapját képező tények pontossága tekintetében, és úgy véli, hogy a dokumentum kiállításának alapjául szolgáló információk tévesek, erre vonatkozó bizonyítékok előterjesztése mellett újból pontosításokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását kérheti a kiállító intézménytől a fent meghatározott eljárás keretében és határidőkön belül.

c)  Ha a megkereső intézménynek a bizonyítékok kézhezvételét követően továbbra is kétségei vannak a dokumentum érvényessége vagy az abban szereplő bejegyzések alapját képező tények pontossága tekintetében, és úgy véli, hogy a dokumentum kiállításának alapjául szolgáló információk tévesek, erre vonatkozó bizonyítékok előterjesztése mellett újból pontosításokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását kéri a kiállító intézménytől a fent meghatározott eljárás keretében és határidőkön belül.

ca)  Amennyiben a kibocsátó intézmény nem válaszol a b) pontban említett alkalmazandó határidőn belül, és kétség merül fel a jogosultra alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat tanúsító hordozható dokumentum érvényességével vagy az azok alapjául szolgáló tények pontosságával kapcsolatban, a kérelmező intézmény tájékoztatja a kibocsátó intézményt erről a helyzetről, és kérheti, hogy a 73. cikk (3) bekezdésével összhangban a tevékenység helye szerinti tagállam által nyújtott hozzájárulásoknak megfelelő letétet kapjanak, ha az utóbbi jogszabály alkalmazandó lenne. Ezt a letétet vissza kell utalni az első tagállamba, amennyiben megállapítást nyer, hogy az érintett személy az adott tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik. Ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyre annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak, amelyben a tevékenységet folytatja, az adott tagállamba utalt letétet a 73. cikk (3) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni a hozzájárulások kiegyenlítése céljából.

Hatályos szöveg

Módosítás

7a.  Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(4)  Amennyiben az érintett intézmények között nem születik megállapodás, az ügyet az illetékes hatóságokon keresztül az igazgatási bizottság elé lehet terjeszteni, legkorábban egy hónappal azon napot követően, hogy a dokumentumot kézhez vevő intézmény benyújtotta a kérelmet. Az igazgatási bizottság hat hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztették, megkísérli az álláspontok összeegyeztetését.

(4)  Amennyiben az érintett intézmények között nem születik megállapodás, az ügyet az illetékes hatóságokon keresztül az igazgatási bizottság elé lehet terjeszteni, Az igazgatási bizottság három hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztették, összeegyezteti az álláspontokat. Az érintett hatóságoknak és intézményeknek meg kell hozniuk az igazgatási bizottság e határozatának alkalmazásához szükséges intézkedéseket, mégpedig anélkül, hogy sérülne az érintett hatóságok, intézmények és személyek joga arra, hogy a tagállamok jogszabályaiban, valamint e rendeletben vagy a Szerződésekben foglaltak szerint eljárást kezdeményezzenek, illetve bírósághoz forduljanak.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7b.  Az 5. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve, amennyiben a megkereső intézmény egy igazságügyi vizsgálat során gyűjtött olyan bizonyítékot szerez be, amely bizonyítja, hogy a dokumentum tulajdonosára vonatkozó társadalombiztosítási törvényeket vagy az alapjául szolgáló tények valódiságát igazoló dokumentumot csalás útján szerezték meg, a megkereső intézmény felkéri a kibocsátó intézményt, hogy a kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül vonja vissza vagy helyesbítse a dokumentumot. A kibocsátó intézmény visszamenőleges hatállyal visszavonja vagy helyesbíti a dokumentumot. Ha a kibocsátó intézmény az első albekezdéssel összhangban nem vonja vissza vagy nem helyesbíti az érintett dokumentumot, a megkereső intézmény kérheti a nemzeti bíróságot annak eldöntésére, hogy az érintett dokumentumot csalás miatt figyelmen kívül lehet-e hagyni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

7c.  A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3)   Amennyiben az érintett intézmények vagy hatóságok között nem születik megállapodás, az ügyet az illetékes hatóságokon keresztül az igazgatási bizottság elé lehet terjeszteni, legkorábban egy hónappal azon napot követően, amikor az (1) vagy a (2) bekezdésben említett álláspontbeli különbség felmerült. Az igazgatási bizottság hat hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztették, megkísérli az álláspontok összeegyeztetését.

„(3)   Amennyiben az érintett intézmények vagy hatóságok között nem születik megállapodás, az ügyet a véleménykülönbség kialakulásának időpontját követő három hónapon belül az illetékes hatóságokon keresztül az igazgatási bizottság elé terjesztik, legkorábban egy hónappal azon napot követően, amikor az (1) vagy a (2) bekezdésben említett álláspontbeli különbség felmerült. Az igazgatási bizottság hat hónapon belül azon napot követően, hogy az ügyet elé terjesztették, megkísérli az álláspontok összeegyeztetését.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7d.  A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az (1) bekezdésben említett ellátások vagy hozzájárulások ideiglenes kiszámítását legkésőbb az érintett személy kérelmének benyújtását követő egy hónapon belül el kell végezni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

7e.  A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)   Amennyiben két vagy több tagállam intézményeinek álláspontja eltér az alaprendelet hatálya alá tartozó személy lakóhelyének meghatározását illetően, ezen intézmények közös megegyezéssel meghatározzák az érintett személy érdekeltségeinek központját, a releváns tényekre vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ átfogó értékelése alapján, amely adott esetben az alábbiakat tartalmazhatja:

„(1)  Amennyiben két vagy több tagállam intézményeinek álláspontja eltér az alaprendelet hatálya alá tartozó személy lakóhelyének meghatározását illetően, ezen intézmények legkésőbb a véleménykülönbség kialakulásának időpontját követő három hónapon belül közös megegyezéssel meghatározzák az érintett személy érdekeltségeinek központját, a releváns tényekre vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ átfogó értékelése alapján, amely adott esetben az alábbiakat tartalmazhatja:

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az »a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan e tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében egy másik tagállamba küld ki vagy küld«, olyan személy is lehet, akivel egy másik tagállamba való kiküldetés vagy küldés céljából létesítettek munkaviszonyt, feltéve, hogy az érintett személy – közvetlenül a foglalkoztatás kezdetét megelőzően – már a küldő tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott az alaprendelet II. címének megfelelően.

(1)  Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az »a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan e tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld«, olyan személy is lehet, akivel egy másik tagállamba való küldés céljából létesítettek munkaviszonyt, feltéve, hogy az érintett személy – közvetlenül a foglalkoztatás kezdetét megelőzően – már a küldő tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott az alaprendelet II . címének megfelelően.

Hatályos szöveg

Módosítás

aa)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2) Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az „aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi” kifejezés olyan munkáltatóra utal, aki a letelepedése szerinti tagállam területén szokásos jelleggel a kizárólag belső igazgatási tevékenységektől eltérő érdemi tevékenységet folytat, figyelembe véve az adott vállalkozás által folytatott tevékenységek minden jellemző ismérvét. A releváns ismérveknek kapcsolódniuk kell az egyes munkáltatók egyedi jellemzőihez és a tevékenységek valódi jellegéhez.

„(2)  Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az „aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi” kifejezés olyan munkáltatóra utal, aki szokásos jelleggel érdemi tevékenységet folytat. Annak megállapítása érdekében, hogy egy vállalkozás a pusztán belső igazgatási és/vagy adminisztratív tevékenységeken kívül ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet, az illetékes hatóságok tágabb időkeretet figyelembe véve elvégzik a vállalkozás által a letelepedés helye szerinti tagállamban folytatott tevékenységeket jellemző tényszerű elemek átfogó értékelését. Ilyen elemek különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)  az a hely, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye és ügyvitele található, irodai helyiségeket használ, adót és társadalombiztosítási járulékokat fizet, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelő működési engedéllyel rendelkezik, vagy kereskedelmi kamara vagy szakmai testület bejegyzett tagja;

b)  a munkavállalók felvételének helye, illetve az a hely, ahonnan küldik őket;

c)  a vállalkozás által egyrészről a munkavállalóival, másrészről az ügyfeleivel kötött szerződésekre alkalmazandó jog;

d)  az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységének jelentős részét végzi, és ahol adminisztratív személyzetet alkalmaz;

e)  a letelepedés helye szerinti tagállamban meglévő szerződések és/vagy elért forgalom száma, illetve nagysága, figyelembe véve többek között az új alapítású vállalkozások és a kkv-k egyedi helyzetét.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ab)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(3) Az alaprendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a „szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy” kifejezés olyan személyre utal, aki a letelepedése szerinti tagállam területén szokásos jelleggel érdemi tevékenységet folytat. Különösen, a személynek egy bizonyos idő óta gyakorolnia kellett tevékenységét már azon nap előtt, amikor a cikk rendelkezéseiből számára fakadó előnyöket igénybe kívánja venni, és bármely, valamely másik tagállamban átmenetileg folytatott tevékenység ideje alatt a letelepedése szerinti tagállamban teljesítenie kell a tevékenysége gyakorlásához szükséges követelményeket, hogy visszatértekor folytatni tudja azt.

„(3) Az alaprendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a „szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy” kifejezés olyan személyre utal, aki a letelepedése szerinti tagállam területén szokásos jelleggel érdemi tevékenységet folytat. Különösen, a személynek egy bizonyos idő óta gyakorolnia kellett elegendő mértékű tevékenységét már azon nap előtt, amikor a cikk rendelkezéseiből számára fakadó előnyöket igénybe kívánja venni, és bármely, valamely másik tagállamban átmenetileg folytatott tevékenység ideje alatt a letelepedése szerinti tagállamban teljesítenie kell a tevékenysége gyakorlásához szükséges követelményeket, hogy visszatértekor folytatni tudja azt.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ac)  a szöveg a (4) bekezdést követően a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)  Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 12. cikke (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásában »üzleti út« a munkáltató üzleti érdekeihez fűződő olyan ideiglenes tevékenység, amely nem foglalja magában szolgáltatások nyújtását vagy áruk szállítását, például belső és külső üzleti tárgyalásokon, konferenciákon és szemináriumokon való részvétel, gazdasági ügyletek tárgyalása, értékesítési vagy marketing tevékenységek végzése, belső vagy ügyfeleknél végzett auditálás, üzleti lehetőségek felkutatása vagy képzésen való részvétel.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)  a szöveg a (8) bekezdést követően a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8a)  Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában munkával kapcsolatos tevékenységeinek legnagyobb részét azon tagállamokban ledolgozott heti átlagos munkaórák összehasonlításával kell meghatározni, amelyekben a személy tevékenységét folytatja.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

bb)  a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(10)  A (8) és (9) bekezdés szerint alkalmazandó jogszabályok meghatározásához az érintett intézmények figyelembe veszik a következő 12 naptári hónapra előre jelzett helyzetet.

„(10)  Az alaprendelet 13. cikke értelmében alkalmazandó jogszabályok meghatározása legfeljebb 24 hónapra szól. Ezen időszak letelte után az alkalmazandó jogszabályokat a munkavállaló helyzetére tekintettel újra kell értékelni.”

Hatályos szöveg

Módosítás

8a.   A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) Amennyiben a végrehajtási rendelet 16. cikke másképp nem rendelkezik, ha egy személy az alaprendelet II. címe szerint illetékes tagállamtól eltérő tagállamban folytatja tevékenységét, a munkáltató vagy – tevékenységét nem munkavállalóként gyakorló személy esetében –az érintett személy erről tájékoztatja – lehetőleg előzetesen – az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intézményét. Ezen intézmény kiállítja az érintett személy számára a végrehajtási rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt, valamint a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az e személyre az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja vagy 12. cikke szerint alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt.

„(1)  Amennyiben a végrehajtási rendelet 16. cikke másképp nem rendelkezik, ha egy személy az alaprendelet II. címe szerint illetékes tagállamtól eltérő tagállamban vagy tagállamokban folytatja tevékenységét, a munkáltató vagy – tevékenységét nem munkavállalóként gyakorló személy esetében – az érintett személy erről előzetesen tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intézményét. Ezen intézmény az érintett személyre az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 12. cikke, vagy 13. cikke szerint alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az érintett személy és a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam illetékes hatósága számára.

(1a)  A 12. cikk alkalmazásában, a munkáltató vagy – tevékenységét nem munkavállalóként gyakorló személy esetében – az érintett személy erről előzetesen tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intézményét.

Ha a tevékenység nem üzleti úttal kapcsolatos, az érintett illetékes intézmény az értesítéstől számított 20 munkanapon belül az alábbiak mindegyikét elvégzi:

a)  értékeli, hogy teljesülnek-e az érintett tagállam jogszabályai folytatólagos alkalmazására vonatkozó feltételek;

b)  kiállítja a végrehajtási rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett tanúsítványt az érintett személy számára;

c)  a munkavállalóra vagy az önálló vállalkozóra az alaprendelet 12. cikke szerint alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt hozzáférhetővé teszi a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam illetékes hatósága számára.

A tevékenység gyakorlása szerinti tagállam illetékes intézményének kérésére az értesített illetékes intézmény nem csak az eredményeket, hanem a második albekezdés a) pontjában említett értékelés részletes adatait is közli.

Ha az értesített illetékes intézmény ezt az értékelést elmulasztja a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam intézményének rendelkezésére bocsátani, akkor az értesített illetékes intézmény köteles a másik intézménynek annyi napidíjat fizetni, amennyi járulékot ez utóbbi kapna, ha az értesített intézmény jogszabályait alkalmaznák.

A második albekezdés a) pontjában említett értékelés során az érintett munkavállaló vagy önálló vállalkozó az értesített illetékes intézmény szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Amennyiben a második albekezdés a) pontjában említett értékelést követően úgy tekintik, hogy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó annak a tagállamnak a jogszabályai alá tartozik, amelyben a tevékenységet folytatják, e tagállam jogszabályait visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, a járulékokat pedig ennek megfelelően vissza kell téríteni.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A tanúsítvány átadása

(1)  A 19. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványok időben történő átadásának biztosítása érdekében, a 15. cikk (1) bekezdésében szereplő igazgatási együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendeletével1a létrehozott belső piaci információs rendszer keretében kell megvalósítani.

(2)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványokat elektronikus formában állítsák ki az érintett személyek és a munkáltatók részére.

_________________

1aAz Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1024/2012/EU rendelete („a belső piaci információs rendelet”) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ha az említett intézmény valamely másik tagállam jogszabályait határozza meg alkalmazandóként, ideiglenes jelleggel tesz így, és haladéktalanul tájékoztatja azon tagállam intézményét, amelyet illetékesnek tekint ezen ideiglenes határozat meghozatalára. A határozat két hónapon belül véglegessé válik azt követően, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságai által kijelölt intézmény arról értesítést kapott, kivéve, ha az utóbbi intézmény tájékoztatja az előbbi intézményt és az érintett személyeket arról, hogy az ideiglenes meghatározást nem tudja még elfogadni, vagy az azzal kapcsolatos álláspontja eltérő.

(3)  Ha az említett intézmény valamely másik tagállam jogszabályait határozza meg alkalmazandóként, ideiglenes jelleggel tesz így, és haladéktalanul tájékoztatja azon tagállam intézményét, amelyet illetékesnek tekint ezen ideiglenes határozat meghozatalára. A határozat két hónapon belül véglegessé válik azt követően, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságai által kijelölt intézmény arról értesítést kapott, kivéve, ha az utóbbi intézmény tájékoztatja az előbbi intézményt és az érintett személyeket, valamint a munkáltatót arról, hogy az ideiglenes meghatározást nem tudja még elfogadni, vagy az azzal kapcsolatos álláspontja eltérő.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Azon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályait akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmazandóként határozták meg, haladéktalanul értesíti erről az érintett személyt vagy e személy munkáltatóját.

(5)  Azon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályait akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmazandóként határozták meg, haladéktalanul értesíti erről az érintett személyt és e személy munkáltatóját.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ha a jogalkotási hatáskörök nemzeti vagy uniós szintű gyakorlásához szükséges, az érintett személyek szociális biztonsági jogaira és kötelezettségeire vonatkozó releváns információk kicserélhetők közvetlenül az érintett államok illetékes intézményei és munkaügyi felügyelőségei, idegenrendészeti vagy adóhatóságai között; ez magában foglalhatja a személyes adatoknak az alaprendelet és az e rendelet szerinti jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére irányuló céltól eltérő célból történő kezelését is, különösen a releváns munka-, egészségügyi, biztonsági, idegenrendészeti és adójogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. A részletes szabályokat az igazgatási bizottság határozata állapítja meg.

(4)  Ha a jogalkotási hatáskörök nemzeti vagy uniós szintű gyakorlásához szükséges, az érintett személyek szociális biztonsági jogaira és kötelezettségeire vonatkozó releváns információk – a magánélet védelmének teljes körű tiszteletben tartása mellett – kicserélhetők közvetlenül az érintett államok illetékes intézményei és munkaügyi felügyelőségei, idegenrendészeti vagy adóhatóságai között; ez magában foglalhatja a személyes adatoknak az alaprendelet és az e rendelet szerinti jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére irányuló céltól eltérő célból történő kezelését is, kizárólag a releváns munka-, egészségügyi, biztonsági, idegenrendészeti és adójogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. A társadalombiztosítási adatokért felelős hatóságok tájékoztatják az érintetteket az ilyen adatoknak egy másik közigazgatási szerv számára történő átruházásáról, valamint a további adatkezelés céljáról vagy céljairól a tisztességes adatkezelés elve szerint, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 6. cikkének, valamint az (EU)679/2016 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b 5. cikke (l) bekezdése a) pontjának megfelelően. Azok a hatóságok, amelyeknek a társadalombiztosítási adatokat átadják, az érintetteket az adatkezelőről, az adatkezelő céljáról vagy céljairól, valamint a feldolgozott adatok kategóriáiról a 95/46/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával és az (EU)679/2016 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatják. A részletes szabályokat az igazgatási bizottság határozata állapítja meg.

_____________

1aAz Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

1b Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Hatályos szöveg

Módosítás

11a.  A 20. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)   A megfelelő intézmények közlik az alaprendelet II. címe szerint valamely személyre alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intézményével az azon időpont megállapításához szükséges információt, amelytől kezdve a jogszabályokat alkalmazni kell, valamint az azon járulékok megállapításához szükséges információt, amelyek fizetésére a személy és annak munkáltatója vagy munkáltatói e jogszabályok alapján kötelezettek.

„(1)   A megfelelő intézmények közlik az alaprendelet II. címe szerint valamely személyre alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállam illetékes intézményével az azon időpont megállapításához szükséges információt, amelytől kezdve a jogszabályokat alkalmazni kell, valamint az azon járulékok megállapításához szükséges információt, amelyek fizetésére a személy és annak munkáltatója vagy munkáltatói e jogszabályok, valamint a kifizetett javadalmazás alapján a járulékok kiszámítása tekintetében a 96/71/EK irányelv alapján kötelezettek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12.  A rendelet az 20. cikk után a következő 20a. cikkel egészül ki:

törölve

„20a. cikk

Hatáskör végrehajtási jogi aktusok elfogadására

(1) A Bizottság hatáskört kap az alaprendelet 12. és 13. cikke alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében követendő eljárást megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadására. E jogi aktusok megállapítják az egységes eljárást, beleértve:

–  egy olyan hordozható dokumentum kiállításának határidejét, formátumát és tartalmát, amely tanúsítja az annak birtokosára alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályokat,

–  azon helyzetek meghatározását, amelyekben a dokumentumot ki kell állítani,

–  a dokumentum kiállítása előtt ellenőrizendő elemeket,

–  a dokumentum visszavonását, ha annak pontosságát és érvényességét vitatja a foglalkoztatás szerinti tagállam illetékes intézménye.

(2) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendelet54 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősülő igazgatási bizottság segíti.”

_________________________________

54  HL L 55., 2011.2.28., 13-18. o.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások, valamint tartós ápolást biztosító ellátások.

Betegségi, tartós ápolást-gondozást biztosító, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások

Hatályos szöveg

Módosítás

13a.  A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Az illetékes hatóságok vagy intézmények gondoskodnak arról, hogy a biztosítottak megkapják a szükséges tájékoztatást a természetbeni ellátások nyújtásával kapcsolatos eljárásokról és feltételekről, amennyiben az ilyen ellátásokat az illetékes intézmény szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén kapják.

(1)  Az illetékes hatóságok vagy intézmények gondoskodnak arról, hogy a biztosítottak megkapják a szükséges tájékoztatást a természetbeni ellátások nyújtásával kapcsolatos eljárásokról és feltételekről, amennyiben az ilyen ellátásokat az illetékes intézmény szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén kapják. A tartós ápolást-gondozást biztosító ellátások koordinációjának megkönnyítése érdekében a Bizottság valamennyi tagállamra vonatkozóan tájékoztatást tesz közzé arról, hogy az egyes ellátástípusokért mely intézmények felelősek.

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14.  A 23. cikk vége a következő mondattal egészül ki:

törölve

„E rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell a tartós ápolást biztosító ellátásokra.”

Hatályos szöveg

Módosítás

14a.  A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

23. cikk

„23. cikk

A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamban egynél több rendszer létezése esetén alkalmazandó rendszer

A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamban egynél több rendszer létezése esetén alkalmazandó rendszer

Ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam joga a biztosítottak egynél több kategóriája tekintetében egynél több betegségi, anyasági és apasági biztosítási rendszert is magában foglal, az alaprendelet 17. cikke, 19. cikkének (1) bekezdése, valamint 20., 22., 24. és 26. cikke alapján alkalmazandó rendelkezések a munkavállalókra vonatkozó általános rendszerrel kapcsolatos jogszabályok rendelkezései.

„Ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam joga a biztosítottak egynél több kategóriája tekintetében egynél több betegségi, tartós ápolási-gondozási, anyasági és apasági biztosítási rendszert is magában foglal, az alaprendelet 17. cikke, 19. cikkének (1) bekezdése, valamint 20., 22., 24. és 26. cikke alapján alkalmazandó rendelkezések a munkavállalókra vonatkozó általános rendszerrel kapcsolatos jogszabályok rendelkezései.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  A 24. cikk (3) bekezdésében a „25. és 26.” szöveg helyébe a „25., 26. és 35a.” szöveg lép.

törölve

Hatályos szöveg

Módosítás

15a.  A 25. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)   Az alaprendelet 19. cikkének alkalmazása céljából a biztosított bemutatja a tartózkodás helye szerinti tagállam egészségügyi ellátást nyújtó intézményének a biztosított illetékes intézménye által kibocsátott dokumentumot, amely igazolja a biztosított természetbeni ellátásokhoz való jogosultságát. Ha a biztosított nem rendelkezik az említett dokumentummal, a tartózkodási hely szerinti intézmény – kérelemre, vagy ha szükséges, anélkül – az illetékes intézményhez fordul a dokumentum beszerzése érdekében.

„(1)  Az alaprendelet 19. cikkének alkalmazása céljából a biztosított bemutatja a tartózkodás helye szerinti tagállam egészségügyi ellátást nyújtó vagy tartós ápolást-gondozást biztosító intézményének a biztosított illetékes intézménye által kibocsátott dokumentumot, amely igazolja a biztosított természetbeni ellátásokra való jogosultságát. Ha a biztosított nem rendelkezik az említett dokumentummal, a tartózkodási hely szerinti intézmény – kérelemre, vagy ha szükséges, anélkül – az illetékes intézményhez fordul a dokumentum beszerzése érdekében.”

Hatályos szöveg

Módosítás

15b.  A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)  Az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett természetbeni ellátások azokat az orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges kezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni lakóhelyére.

„(3)  Az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett természetbeni ellátások azokat az orvosi okokból vagy tartós ápolás-gondozás iránti igényből szükségessé váló természetbeni ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges kezelés vagy a tartós ápolás-gondozás igénybevétele céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba.”

Hatályos szöveg

Módosítás

15c.  A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

26. cikk

„26. cikk

Tervezett gyógykezelés

Tervezett gyógykezelés

A. Engedélyezési eljárás

A. Engedélyezési eljárás

(1)  Az alaprendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából a biztosított az illetékes intézmény által kibocsátott dokumentumot mutat be a tartózkodási hely szerinti intézménynek. E cikk alkalmazásában az illetékes intézmény azon intézmény, amely a tervezett gyógykezelés költségeit viseli; az alaprendelet 20. cikkének (4) bekezdésében és 27. cikkének (5) bekezdésben említett esetekben, amikor a lakóhely szerinti tagállamban biztosított természetbeni ellátásokat rögzített összegek alapján térítik vissza, az illetékes intézmény a lakóhely szerinti intézmény.

(1)  Az alaprendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából a biztosított az illetékes intézmény által kibocsátott dokumentumot mutat be a tartózkodási hely szerinti intézménynek. E cikk alkalmazásában az illetékes intézmény azon intézmény, amely a tervezett gyógykezelés vagy a tartós ápolás-gondozás költségeit viseli; az alaprendelet 20. cikkének (4) bekezdésében és 27. cikkének (5) bekezdésben említett esetekben, amikor a lakóhely szerinti tagállamban biztosított természetbeni ellátásokat rögzített összegek alapján térítik vissza, az illetékes intézmény a lakóhely szerinti intézmény.

(2)  Amennyiben a biztosított személy lakóhelye nem az illetékes tagállam területén van, az engedélyt a lakóhely szerinti intézménytől igényli, amely azt haladéktalanul továbbítja az illetékes intézménynek. Ebben az esetben a lakóhely szerinti intézmény nyilatkozatban igazolja, hogy a lakóhely szerinti tagállamban teljesülnek-e az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek. Az illetékes intézmény csak akkor tagadhatja meg a kért engedélyt, ha a lakóhely szerinti intézmény értékelése szerint az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek a biztosított lakóhelye szerinti tagállamban nem teljesülnek, vagy ha ugyanaz a kezelés az illetékes tagállamban – orvosilag indokolt határidőn belül, figyelembe véve az érintett személy aktuális egészségi állapotát és betegségének várható lefolyását – is biztosítható. Az illetékes intézmény döntéséről tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt. Amennyiben az intézmény államának nemzeti jogszabályaiban megállapított határidőkön belül nem érkezik válasz, az engedélyt az illetékes intézmény által megadottnak kell tekinteni.

(2)  Amennyiben a biztosított személy lakóhelye nem az illetékes tagállam területén van, az engedélyt a lakóhely szerinti intézménytől igényli, amely azt haladéktalanul továbbítja az illetékes intézménynek. Ebben az esetben a lakóhely szerinti intézmény nyilatkozatban igazolja, hogy a lakóhely szerinti tagállamban teljesülnek-e az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek. Az illetékes intézmény csak akkor tagadhatja meg a kért engedélyt, ha a lakóhely szerinti intézmény értékelése szerint az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt feltételek a biztosított lakóhelye szerinti tagállamban nem teljesülnek, vagy ha ugyanaz a kezelés vagy tartós ápolás-gondozás az illetékes tagállamban – orvosilag vagy a tartós ápolási-gondozási szükséglet alapján indokolt határidőn belül, figyelembe véve az érintett személy aktuális egészségi állapotát vagy tartós ápolási-gondozási szükségletét és betegségének várható lefolyását – is biztosítható. Az illetékes intézmény döntéséről tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt. Amennyiben az intézmény államának nemzeti jogszabályaiban megállapított határidőkön belül nem érkezik válasz, az engedélyt az illetékes intézmény által megadottnak kell tekinteni.

(3)  Amennyiben egy biztosítottnak, akinek lakóhelye nem az illetékes tagállamban van, sürgős, életmentő ellátásra van szüksége, és az engedély az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatával összhangban nem tagadható meg, az engedélyt az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény adja meg, és erről azonnal értesíti az illetékes intézményt. Az illetékes intézmény elfogadja az engedélyt kiadó, lakóhely szerinti intézmény által jóváhagyott orvosoknak a sürgős, életmentő ellátás szükségességét alátámasztó megállapításait és kezelési módszereit.

(3)  Amennyiben egy biztosítottnak, akinek lakóhelye nem az illetékes tagállamban van, sürgős, életmentő ellátásra van szüksége, és az engedély az alaprendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatával összhangban nem tagadható meg, az engedélyt az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény adja meg, és erről azonnal értesíti az illetékes intézményt. Az illetékes intézmény elfogadja az engedélyt kiadó, lakóhely szerinti intézmény által jóváhagyott orvosoknak a sürgős, életmentő ellátás szükségességét alátámasztó megállapításait és kezelési módszereit.

(4)  Az illetékes intézménynek bármikor joga van ahhoz, hogy az engedélyezési eljárás során a biztosítottat a tartózkodási vagy lakóhely szerinti tagállamban az általa kiválasztott orvossal bármikor megvizsgáltassa.

(4)  Az illetékes intézménynek bármikor joga van ahhoz, hogy az engedélyezési eljárás során a biztosítottat a tartózkodási vagy lakóhely szerinti tagállamban az általa kiválasztott orvossal, vagy más szakértővel tartós ápolási-gondozási szükséglet felmerülése esetén bármikor megvizsgáltassa.

(5)  A lakóhely szerinti intézmény – az engedélyezést érintő bármely döntés sérelme nélkül – értesíti az illetékes intézményt, amennyiben a meglévő engedélyben szereplő kezelésen kívüli kiegészítő kezelés tűnik orvosilag indokoltnak.

(5)  A lakóhely szerinti intézmény – az engedélyezést érintő bármely döntés sérelme nélkül – értesíti az illetékes intézményt, amennyiben a meglévő engedélyben szereplő kezelésen kívüli kiegészítő kezelés tűnik orvosilag vagy az ápolási-gondozási szükséglet tekintetében indokoltnak.

B.  A természetbeni ellátásoknak a biztosított számára felmerülő költségeinek viselése

B.  A természetbeni ellátásoknak a biztosított számára felmerülő költségeinek viselése

(6)  A (7) bekezdés sérelme nélkül a végrehajtási rendelet 25. cikkének (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az alábbiakra:

(6)  A (7) bekezdés sérelme nélkül a végrehajtási rendelet 25. cikkének (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az alábbiakra:

(7)  Amennyiben az engedélyezett gyógykezelés költségét részben vagy egészben a biztosított személy ténylegesen maga viselte, és az illetékes intézmény által a tartózkodás helye szerinti intézménynek vagy a biztosítottnak a (6) bekezdés értelmében visszatérítendő költség (tényleges költség) alacsonyabb, mint amelyet ugyanazon kezelésért az illetékes tagállamban kellett volna fizetnie (fiktív költség), az illetékes intézmény a biztosított gyógykezelésének költségeit, annak kérésére, visszatéríti azon összeg erejéig, amennyivel a fiktív költség meghaladja a tényleges költséget. A visszatérített összeg azonban nem haladhatja meg a biztosított számára ténylegesen felmerült költségeket, és megállapításánál figyelembe veheti azt az összeget, amelyet a biztosítottnak akkor kellett volna fizetnie, ha a kezelést az illetékes tagállamban veszi igénybe.

(7)  Amennyiben az engedélyezett gyógykezelés költségét részben vagy egészben a biztosított személy ténylegesen maga viselte, és az illetékes intézmény által a tartózkodás helye szerinti intézménynek vagy a biztosítottnak a (6) bekezdés értelmében visszatérítendő költség (tényleges költség) alacsonyabb, mint amelyet ugyanazon kezelésért az illetékes tagállamban kellett volna fizetnie (fiktív költség), az illetékes intézmény a biztosított gyógykezelésének költségeit, annak kérésére, visszatéríti azon összeg erejéig, amennyivel a fiktív költség meghaladja a tényleges költséget. A visszatérített összeg azonban nem haladhatja meg a biztosított számára ténylegesen felmerült költségeket, és megállapításánál figyelembe veheti azt az összeget, amelyet a biztosítottnak akkor kellett volna fizetnie, ha a kezelést az illetékes tagállamban veszi igénybe.

C. A tervezett gyógykezelés részét képező utazás és tartózkodás költségeinek viselése

C.  A tervezett gyógykezelés részét képező utazás és tartózkodás költségeinek viselése

(8)  Ha az illetékes intézmény nemzeti jogszabályai rendelkeznek a biztosított kezelésétől elválaszthatatlan utazás és tartózkodás költségeinek megtérítéséről, az érintett személy, valamint szükség esetén a kísérő személy költségeit ezen intézmény vállalja, amennyiben egy más tagállamban való kezelésre engedélyezte.

(8)  Ha az illetékes intézmény nemzeti jogszabályai rendelkeznek a biztosított kezelésétől elválaszthatatlan utazás és tartózkodás költségeinek megtérítéséről, az érintett személy, valamint szükség esetén a kísérő személy költségeit ezen intézmény vállalja, amennyiben egy más tagállamban való kezelésre engedélyezte.

D. Családtagok

D.  Családtagok

(9)  Az (1)–(8) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a biztosítottak családtagjaira.

(9)  Az (1)–(8) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a biztosítottak családtagjaira.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16.  A 28. cikk (1) bekezdésében a „jogosultság megszerzése” szöveg helyébe a „jogosultságnak az alaprendelet 35a. cikkével összhangban történő megszerzése” szöveg lép.

törölve

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17.  A 31. cikk a következőképpen módosul:

törölve

c)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az alaprendelet 35b. cikkének alkalmazása”; ”

d)  az (1) bekezdésben a „34. cikkében” szöveg helyébe a „35b. cikkében” szöveg lép;

e)  a (2) bekezdésben a „34. cikke (2) bekezdésében” szöveg helyébe a „35a. cikke (2) bekezdésében” szöveg lép.

Hatályos szöveg

Módosítás

17a.  A 32. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1)  Ha egy személy vagy csoport kérésre mentesül a kötelező betegbiztosítás alól, és így ezekre a személyekre nem érvényes valamely olyan betegbiztosítási rendszer, amelyre az alaprendeletet alkalmazni kell, kizárólag e mentesség miatt más tagállam intézménye nem válik felelőssé az alaprendelet III. címe I. fejezetének értelmében e személyeknek vagy családtagjuknak nyújtott természetbeni vagy pénzbeli ellátások költségeinek viseléséért.

„(1)  Ha egy személy vagy csoport kérésre mentesül a kötelező betegbiztosítás vagy tartós ápolás-gondozás biztosítás alól, és így ezekre a személyekre nem terjed ki olyan betegbiztosítási vagy a tartós ápolás-gondozás biztosítási rendszer, amelyre az alaprendeletet alkalmazni kell, kizárólag e mentesség miatt más tagállam intézménye nem válik felelőssé az alaprendelet III. címe I. fejezetének értelmében e személyeknek vagy családtagjuknak nyújtott természetbeni vagy pénzbeli ellátások költségeinek viseléséért. ”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18.  A 32. cikk a (3) bekezdés után a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

törölve

„(4)  E cikket értelemszerűen alkalmazni kell a tartós ápolást biztosító ellátásokra.”

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

21.  Az 55. cikk (7) bekezdésében a „65a. cikke (3) bekezdésének” szöveg helyébe a „64a. cikkének és 65a. cikke (3) bekezdésének” szöveg lép.

törölve