JELENTÉS a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
26.11.2018 - (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Gerben-Jan Gerbrandy
- AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
- INDOKOLÁS
- VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
- ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
- AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a Programme for the Environment and Climate Action (LIFE) and repealing Regulation (EU) No 1293/2013
(COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0385),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0249/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére[1],
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0397/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program). |
(2) Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program már most rendkívül költséghatékony és általánosságban hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program). |
_________________ |
_________________ |
6Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.). |
6Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.). |
7A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017) 355 final). |
7A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017) 355 final). |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet és az egészség védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és többek között a Natura 2000 hálózat támogatása révén történő visszafordításához, illetve az ökoszisztémák hatékony kezeléséhez és pusztulásuk megfékezéséhez, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz. |
(4) Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így tükrözi a szolidaritás és a felelősségmegosztás elvét, ugyanakkor érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és klímavédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység definíciójába és végrehajtásába integrálni kellene. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természeti projekteket, valamint támogatják a program keretében kifejlesztett megoldások elterjedését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük az átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további adminisztratív terhek háruljanak. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10 tekintetében. |
(5) A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az „Aarhusi Egyezmény”), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB-egyezmény, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezmény és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény tekintetében. |
_________________ |
_________________ |
8Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat. |
8Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat. |
9A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.). |
9A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.). |
10HL L 282., 2016.10.19., 4. o. |
10HL L 282., 2016.10.19., 4. o. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20. |
(6) Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20, akárcsak az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott, általános környezetvédelmi és éghajlatpolitikai fellépési programok, mint például a 7. környezetvédelmi cselekvési program20b végrehajtása20a. |
_________________ |
_________________ |
11COM(2015) 614 final, 2015.12.2. |
11COM(2015) 614 final, 2015.12.2. |
12Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22. |
12Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22. |
13Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16. |
13Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16. |
14Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30. |
14Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30. |
15Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27. |
15Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27. |
16Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918. |
16Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918. |
17Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). |
17Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). |
18A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231. |
18A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231. |
19Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final. |
19Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final. |
20Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.). |
20Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.). |
|
20a Javaslat a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre |
|
20b Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.). |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6a) Az Európai Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságához, így a program végrehajtása után azok biztosítására és megtartására való képességéhez, többek között a projektek folytonosság, az elterjesztés és/vagy transzfer révén. Ez a pályázókra vonatkozó különleges követelményeket von maga után, valamint uniós szintű garanciák szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy más uniós finanszírozású projektek nem befolyásolják hátrányosan egyetlen végrehajtott LIFE-projekt eredményeit sem. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy fenntartható, körforgásos, megújuló, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását összhangban a Párizsi Megállapodásban foglalt dekarbonizációs célkitűzéssel. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
(8) A megújuló, energiahatékony és nulla nettó kibocsátással járó energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a megújuló energiák és az energiahatékonyság céljára már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. A programnak magában kellene foglalnia minden olyan érintett felet és szektort, amelynek része van a tiszta energiarendszerre való átállásban, például az építőipart, az ipart, a szállítást és a mezőgazdaságot. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiák, illetve az energiahatékonyság terén eszközlendő beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9a) A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásában. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(11) A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően. |
(11) A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kellene ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata (EIR)21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését. A programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint az EIR-ben azonosított végrehajtási hiányosságok okainak kezelése érdekében, és új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást; támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát; javítania kell környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítást, többek között a közszféra és az érintett felek többszintű bevonásának fokozása, kapacitásépítés, kommunikáció és a tudatosság fokozása révén; végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
_________________ |
_________________ |
21A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
21A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének, illetve az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások, például a hatékony irányítás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
_________________ |
_________________ |
22 COM(2011) 244 final. |
22 COM(2011) 244 final. |
23A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
23A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
24Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
24Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
25Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
25Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják. |
(14) A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket, azzal az előfeltétellel, hogy a finanszírozásnak kiegészítő jellegűnek kell lennie. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló a továbbiakban is lehetővé tenni, hogy a program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleséget szolgáló projektekhez. |
(15) „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 program és BEST RUP projekt révén a BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken helyben végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló ezért, hogy a program továbbra is finanszírozza a biológiai sokféleséget célzó kisösszegű támogatásokat, beleértve a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken finanszírozott kapacitásépítést és tőkésítést. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni. |
(16) A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok, civil társadalom és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén; A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16a) A magas fokú környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Unió célkitűzését a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására vonatkozóan, amely minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, valamint a nem toxikus környezettel kapcsolatos uniós stratégia kialakítására vonatkozó célkitűzést is. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is az olyan zajszint elérése érdekében, amely nem jár jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve. |
|
___________________ |
|
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett bizottsági nyilatkozat (HL L 189, 2002.7.18., 12. o.). |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(17) Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre nézve. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten. |
(17) Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve, továbbá a levegőminőség javítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése közötti szinergiák erősítése. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság és az ökoszisztémák a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten. |
_________________ |
_________________ |
26Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.). |
26Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.). |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket. |
(19) A vízi környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 vízi területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a vízi környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket. |
_________________ |
_________________ |
28Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). |
28Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(19a) A mezőgazdasági földterületeken belül a Natura 2000-területek jelenlegi védettségi helyzete rendkívül gyenge, ami arra utal, hogy e területek további védelemre szorulnak. A Natura 2000-területekre vonatkozó jelenlegi KAP-kifizetések a mezőgazdasági területek biodiverzitása megőrzésének leghatékonyabb eszközei1a. Önmagukban azonban az ilyen kifizetések nem elégségesek, és a természeti tőke szempontjából sem képviselnek jelentős értéket. Az ilyen területek védelmének ösztönzése érdekében tehát növelni kell a Natura 2000-területekre vonatkozó KAP-kifizetéseket. |
|
_________________ |
|
1a G. Pe’er, S. Lakner, R. Müller, G. Passoni, V. Bontzorlos, D. Clough, F. Moreira,C. Azam, J. Berger, P. Bezak, A. Bonn, B. Hansjürgens, L. Hartmann, J.Kleemann, A. Lomba, A. Sahrbacher, S. Schindler, C. Schleyer, J. Schmidt, S.Schüler, C. Sirami, M. von Meyer-Höfer, and Y. Zinngrebe (2017). Is the CAP Fit for purpose? An evidence based fitness-check assessment. Leipzig, German Centre for Integrative Biodiversity Research (iDiv) Halle-Jena-Leipzig. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába. |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat, fokozva a közvélemény tudatosságát, többek között egy olyan kommunikációs stratégia révén, amely figyelembe veszi az új médiát és a közösségi hálózatokat, erősíteni kell a fogyasztók elköteleződését, valamint szélesíteni kell a közszféra és az érintett felek, köztük a nem kormányzati szervezetek többszintű bevonását a kapcsolódó szakpolitikákról való konzultációkba és azok végrehajtásába. Éppen ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit szervezetek hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és egyéb szervezetek hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(21) Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok javítását és végrehajtását, többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29 végrehajtó szabályozás érvényesülését. |
(21) Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi és éghajlati vívmányok fejlesztését, végrehajtását, alkalmazását és tényleges betartását, különösen a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályokét, ideértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29 és az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságát29a. |
_________________ |
_________________ |
29HL L 124., 2005.5.17., 4. o. |
29HL L 124., 2005.5.17., 4. o. |
|
29a Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.); |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését. |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését. |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(22a) A program rendeltetése olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok demonstrációját támogatni, amelyek megismételhetők és tovább fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnának a környezeti teljesítmény és a fenntarthatóság javításához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatoknak az éghajlattal, a vízzel, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és a hulladékokkal összefüggésben történő aktív fejlesztése esetén. E tekintetben hangsúlyozni kell az egyéb programokkal és szakpolitikákkal, például a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerséggel és környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel fennálló szinergiákat. |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(23) A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása. |
(23) A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá. Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóvá tételének, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közös módszertant dolgozzon ki és hatékony intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy a LIFE-projekteket más uniós programok és politikák ne befolyásolják negatívan. A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23a) A stratégiai jellegű természetvédő projektek és a stratégiailag integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésén múlik. Ezért a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatósága és nyilvánosságra hozatala elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is be van vonva. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(24) A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
(24) Szem előtt tartva az éghajlatváltozás koordinált és ambiciózus kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés [61%]-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Az uniós és a tagállami finanszírozást e tekintetben megfelelően meg kell erősíteni. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(26) A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, népszerűsítenie kell a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. |
(26) A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti, regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal – többek között egy helyi szintű tanácsadói hálózat létrehozásában, amely lehetővé teszi a jelentős hozzáadott értékű és szakpolitikai hatású projektek kidolgozását, valamint tájékoztatást biztosít a kiegészítő finanszírozásról, a projektek átadhatóságáról és hosszú távú fenntarthatóságáról –, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét vagy egyéb tevékenységeket, például médiakampányokat kell folytatnia a projektek által elért eredmények hatékonyabb népszerűsítése érdekében, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte, ily módon előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ebbe a kommunikációba és együttműködésbe a regionális és a helyi hatóságokat és érdekelt feleket is bevonják. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(28a) A minimális és maximális társfinanszírozási arányokat olyan szinten kell meghatározni, amely a program által nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges, figyelembe véve a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet, amely a fellépések és szervezetek meglévő körének való megfeleléshez szükséges. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(31) A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. |
(31) A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(36a) Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió egyéb pénzügyi eszközeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében többéves munkaprogramok elfogadásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállami szakértőkkel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(38) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(38) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás – a jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő – ambiciózus kezeléséhez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelemről, biológiai sokféleségről, éghajlat-politikáról, körforgásos gazdaságról és a kapcsolódó megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program). |
Ez a rendelet létrehoz egy környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. |
Megállapítja a program célkitűzéseit, az ezen időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. |
Módosítás 37 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre különösképpen e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. |
(1) A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének, illetve az ökoszisztémák pusztulásának megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák – ideértve a tiszta, megújuló energiákra való átállást és a nagyobb energiahatékonyságot is – célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén, többek között a Natura 2000 hálózat támogatásán keresztül előmozdítani a tudásalapú, hatékony irányítást és a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el; |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését, tényleges megfelelését és érvényesítését, különösen az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdése alapján elfogadott általános uniós környezetvédelmi cselekvési programok végrehajtásának támogatása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítás minden szinten történő javítása révén, többek között a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával; |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR. |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR). |
Indokolás | |
Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban ez a módosítás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, a 2018. november 14-i plenáris ülésen elfogadott időközi jelentésben szereplő számadatokat tükrözi. | |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő: |
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő: |
a) EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
a) 2018. évi árakon 4 714 566 007 EUR (folyó árakon 5 322 000 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 73,2%-ának felel meg), a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
1. EUR 2 150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
1. 2018. évi árakon 2 829 000 000 EUR (folyó árakon 3 261 420 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 44,9%-ának felel meg), a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
2. EUR 1 350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
2. 2018. évi árakon 1 886 000 000 EUR (folyó árakon 2 060 580 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 28,3%-ának felel meg), a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
b) EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
b) EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
1. EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
1. EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
2. EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
2. EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
Indokolás | |
Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban ez a módosítás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, a 2018. november 14-i plenáris ülésen elfogadott időközi jelentésben szereplő számadatokat tükrözi. | |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára: |
(1) Feltéve, hogy teljes mértékben betartják valamennyi vonatkozó szabályt és rendelkezést, a program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára: |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6a. cikk |
|
Nemzetközi együttműködés |
|
A program végrehajtása során lehetőség van az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint azok intézményeivel és szerveivel folytatott együttműködésre, amennyiben ez a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések eléréséhez szükséges. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A program végrehajtása során biztosítani kell az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását. |
A Bizottságnak biztosítania kell a program következetes végrehajtását, továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát és koordinációt a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja és az InvestEU Alap között, törekedni kell az ezek közötti szinergiákra, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kiegészítő jelleget minden szinten. A Bizottságnak konkrét intézkedéseket kell azonosítania, és más uniós programok keretében mobilizálnia kell a vonatkozó finanszírozási eszközöket, továbbá elő kell mozdítania a más forrásokból finanszírozott kiegészítő intézkedések összehangolt és koherens végrehajtását. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekkel összhangban támogatandók. |
(3) A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projekteknek figyelembe kell venniük a nemzeti és regionális tervekben, stratégiákban és politikákban, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekben meghatározott prioritásokat. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Nyújtható vissza nem térítendő támogatás az Unión kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek. |
(4) Nyújtható vissza nem térítendő támogatás valamely tagállamon vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országon vagy területen kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken vagy tengerentúli országon vagy területen megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek vagy olyan nemzetközi megállapodásokat támogatnak, amelyeknek az Unió részes fele. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
3. a munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel; |
3. a többéves munkaprogramokban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel; |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 6 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6a) A program pénzeszközei hatékony felhasználásának és a (4) bekezdésben említett jogalanyok hatékony részvételének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 21. cikkel összhangban e cikk kiegészítésére annak meghatározásával, hogy az említett jogalanyoknak az Unió által folytatott környezetvédelmi és éghajlatpolitikában való milyen mértékű részvétele elegendő ahhoz, hogy a programban támogathatónak minősüljenek. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 12 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
12a. cikk |
|
Projektbenyújtási és -kiválasztási eljárás |
|
(1) A program a következő eljárásokat vezeti be a projektek benyújtására és kiválasztására: |
|
a) egy egyszerűsített kétlépcsős megközelítés, amely egy összefoglaló benyújtásán és kiértékelésén alapul, és amelyet azon jelöltek teljes pályázata követ, akiknek a pályázatát előzetesen kiválasztották; |
|
b) egy standard egylépcsős megközelítés, amely kizárólag a teljes pályázat benyújtásán és kiértékelésén alapul; Ha az egyszerűsített megközelítéssel szemben a standard megközelítést választják, a választást meg kell indokolni a munkaprogramban, tekintettel az egyes alprogramokhoz, és adott esetben az egyes pályázati felhívásokhoz kapcsolódó szervezeti és működési korlátokra. |
|
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az „összefoglaló” egy legfeljebb tízoldalas feljegyzés, amely tartalmazza a projekt leírását, a potenciális partner(eke)t, a valószínűsíthetően felmerülő korlátokat és az ezek kezelését szolgáló vészhelyzeti tervet, valamint a projekt eredményei fenntarthatóságának a projekt befejezése utáni biztosítására kiválasztott stratégiát, a projektben részt vevő kedvezményezettekre vonatkozó adminisztratív nyomtatványokat és a projekt részletes költségvetését. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
13. cikk |
13. cikk |
Odaítélési feltételek |
Odaítélési feltételek |
Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat: |
Az odaítélési feltételeket a 17. cikk szerinti többéves munkaprogramok és a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat: |
a) A program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát. |
a) a program által finanszírozott projektek nem áshatják alá a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és amikor csak lehet, támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát. |
|
aa) a projekteknek biztosítaniuk kell a költséghatékony megközelítést, és technikai és pénzügyi szempontból koherensnek kell lenniük; |
|
ab) elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek a legtöbb potenciális hozzájárulást kínálják a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez; |
b) Elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára. |
b) elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára; |
c) Elsőbbséget kell biztosítani a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projektek számára. |
c) a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projekteket az elbírálás során többletpontokban kell részesíteni; |
d) Biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét. |
d) biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét; |
e) A program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során. |
e) a program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során; |
f) Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire. |
f) adott esetben különös tekintettel kell lenni a projektek biogeográfiai egyensúlyára és a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ-, a magas természeti értéket képviselő vagy a legkülső területek projektjeire. |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki. |
(1) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ahhoz, hogy e programból hozzájáruláshoz juthassanak, a más uniós programok keretében finanszírozott intézkedések nem veszélyeztethetik a 3. cikkben meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki. |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések: |
(2) A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések: |
a) amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében; |
a) amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében; |
b) megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak; |
b) megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak; |
c) a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók, |
c) a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók, |
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak. |
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumokkal konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak. |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. |
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és átláthatóságra vonatkozó követelményekre. |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Munkaprogram |
Többéves munkaprogram |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. |
(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A Bizottság a 21. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, az említett többéves munkaprogramok elfogadásával. |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A Bizottság biztosítja a többéves munkaprogramok kidolgozása során megfelelő konzultációkat folytatnak a társjogalkotókkal és érintett érdekeltekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is. |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a társfinanszírozási arány legalacsonyabb és legmagasabb szintje – a 4. cikkben foglalt alprogramokra vonatkozóan külön-külön feltüntetve – és a 10. cikk szerinti támogatható tevékenységek, amelyeknek a 10. cikk (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a 10. cikk (5) bekezdésében említett intézkedései esetén az első többéves munkaprogram keretében a társfinanszírozási arány legfeljebb az elszámolható költségek 60%-áig terjed, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramból finanszírozott, a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos, illetve a 2009/147/EK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság által elsődlegesen támogatandó madárfajokkal kapcsolatos projektek esetében pedig az elszámolható költségek legfeljebb 75%-a, amennyiben ez a természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében szükséges; |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ab) a támogatásötvözési műveletekre elkülönített maximális teljes összeg; |
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da) a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve; |
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
db) a projektbenyújtási és -kiválasztási eljárások technikai módszertana és a támogatásokra vonatkozó, 13. cikkben foglalt kiválasztási és odaítélési feltételek; |
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) Az első többéves munkaprogram időtartama négy év, a második többéves munkaprogram időtartama pedig három év. |
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2b) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bizonyos pályázati felhívások keretében fel nem használt pénzösszegeket a 10. cikk (2) bekezdésében említett különböző intézkedéstípusok között újraosszák. |
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 c bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2c) A Bizottság biztosítja az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a többéves munkaprogramok fejlesztésével kapcsolatban. |
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. |
(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a koherencia, a szinergiák, az uniós többletérték és a hosszú távú fenntarthatóság kellő figyelembevétele mellett, a megfelelő környezetvédelmi cselekvési program kiemelt területeinek felhasználásával. |
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. |
(2) A program félidős értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell a II. mellékletben lefektetett kimeneti és eredménymutatók segítségével elvégezni. Az értékelést szükség szerint az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie. |
|
Az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következőket: |
|
a) a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjai; |
|
b) a források felhasználásának hatékonysága; |
|
c) annak mértéke, hogy az összes intézkedés célkitűzései teljesültek-e, meghatározva, ahol lehetséges, az eredményeket és hatásokat; |
|
d) a projektek tényleges vagy várt sikere más uniós pénzeszközök befolyásolása terén, különösen a többi uniós pénzügyi eszközzel fennálló erősödött koherenciájuk előnyeit figyelembe véve, |
|
e) a célkitűzések között megvalósított szinergiák mértéke, valamint ennek más vonatkozó uniós programokat érintő kiegészítő jellege; |
|
f) a program hosszú távú hatásai és az uniós hozzáadott érték, az intézkedések megújításáról, megváltoztatásáról vagy felfüggesztéséről való döntéshozatal céljából; |
|
g) az érdekelt felek bevonásának mértéke; |
|
h) mennyiségi és minőségi elemzés a programnak a 92/43/EGK, valamint a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok védettségi helyzetéhez való hozzájárulásáról; |
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. |
(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését, a program végrehajtását és eredményeit bemutató külső, független utólagos értékelő jelentéssel kiegészítve; |
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. |
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, és nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét. |
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. |
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. E célból a kedvezményezetteknek valamennyi kommunikációs tevékenységük során használniuk kell a program logóját – a IIa. mellékletben feltüntetett módon –, és a logót fel kell tüntetni a nyilvánosság számára jól látható, stratégiai helyeken kihelyezett hirdetőtáblákon. A program logóját a program keretében beszerzett tartós fogyasztási cikkeken is meg kell jeleníteni , kivéve a Bizottság által meghatározott esetekben. |
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe. |
(4) Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételeket e program keretében újra elosztják az intézkedések között. |
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 3 a franciabekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– Vegyszerek |
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 a franciabekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– Zaj |
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 b franciabekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
– Erőforrás-felhasználás és -hatékonyság |
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 rész – 2.2 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2.2. a) A lakosság tudatosságának növelése |
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat II a melléklet (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
IIa. MELLÉKLET |
|
A program logója |
|
|
INDOKOLÁS
A környezetvédelem nem akadályozza a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. Éppen ellenkezőleg, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaságra való áttérés létfontosságúak a hosszú távú társadalmi-gazdasági jólét és a globális versenyképesség szempontjából. Ahogyan ezt az intézmények többször is hangsúlyozták, az EU-nak a fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás világszintű előfutárának kell lennie. Ezzel együtt még sok teendő van.
Az Unió környezetvédelmi és éghajlatváltozásra vonatkozó jogszabályait és szakpolitikáját megfelelően végre kell hajtani az ehhez szükséges finanszírozás mellett az EU és a tagállamok átfogó környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése és nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében. Az Európai Parlament számára kulcsfontosságú igény volt a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megfelelő szintű finanszírozásának biztosítása, illetve a költségvetési források olyan területekre történő nagyobb arányú koncentrálása, amelyeken egyértelműen látszik az európai hozzáadott érték, és amelyek a fenntartható gazdasági növekedést ösztönzik. Ugyanakkor az uniós költségvetés eszközei korlátozottak, és a tagállamoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy az EU által kitűzött célok teljesítéséhez elegendő nemzeti erőforrással rendelkezzenek.
Az egyetlen kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlatra vonatkozó fellépésekre szánt programként, a LIFE továbbra is kulcsfontosságú, hatékony és eredményes pénzügyi eszköz az EU céljainak eléréséhez vezető úton. Éppen ezért szükséges és indokolt megduplázni a LIFE program pénzügyi keretét, ahogyan ezt az Európai Parlament is megerősítette. Mivel több más finanszírozási eszköz is létezik az éghajlatváltozás enyhítésére, illetve a hozzá való alkalmazkodás céljára, az a helyénvaló, ha a további alapok arányosan kiegészítik a kereten belül a környezetvédelmi portfóliót.
A LIFE program javasolt pénzügyi keretére való tekintettel nem várható, hogy elég lesz az EU átfogó környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvéseinek eléréséhez. A szerény költségvetést kiegyensúlyozandó, a LIFE várhatóan megkönnyíti az általános érvényesítést, különösen az EU nagyobb finanszírozási programjaiban. Bár egy jobb érvényesítési megközelítés kétségkívül előnyös lenne, nagyon fontos, hogy mindazon programok, amelyek esetében a LIFE hivatott felgyorsítani általános érvényesítést eléggé átláthatóak legyenek, illetve hogy kellő figyelemmel kövessék és értékeljék őket. Az egymást erősítő költségvetési programok és uniós szakpolitikai területek között szigorúbb megfelelésre és nagyobb koherenciára lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kiadások valójában elérjék a LIFE célkitűzéseit.
Érdemek és minőség
Minden közfinanszírozás tartóoszlopának a teljesítményalapú költségvetés-tervezésnek, a minőségre helyezett hangsúlynak és az érdemeknek kell lenniük. A nemzeti allokációkat hatástalannak ítélték, és az ilyen odaítélések fokozatos megszüntetése a jelenlegi LIFE programban örvendetes fejlemény, amely a Parlament kérésének tesz eleget. Fontos megjegyezni, hogy az érdemre való összpontosításnak köszönhetően az uniós alapokat a különféle nemzeti prioritások helyett az átfogó uniós célkitűzésekre fogják fordítani. A LIFE-prioritások és -alapok nemzeti hatáskörbe történő visszautalása nemcsak, hogy nem járna az adófizetőkre és fogyasztókra háruló terhek csökkenésével, és nem vezetne jobb eredményekhez, hanem inkább csökkentené a program hatékonyságát és eredményességét.
Az irányítás központosítása és a célzott útmutatás hozzájárulna a tisztességes versenyfeltételek megteremtéséhez, illetve növelné a színvonalat, valamint a javaslatok és projektek standard és átfogó hozzáadott értékét. A Bizottság kedvező irányba tett előrelépést a nemzeti kapcsolattartó pontok és hálózatok kiépítésével. Fontos megjegyezni, hogy ennek nem szabad az odaítélési kritériumok szintjének csökkenéséhez vezetnie. A LIFE célkitűzéseinek eléréséhez egyértelműen meghatározott kritériumok horizontális alkalmazása szükséges.
A rugalmasság és az elszámoltathatóság közti egyensúly megteremtése
A Bizottság jelentős haladást ért el a jogi szöveg tömörítése és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése terén. Ez dicséretes, de nem szabad jogbizonytalansághoz vagy a biztonság hiányához vezetnie a jelenlegi, valamint a finanszírozási intézkedések esetében. A stratégiai rugalmasság és az alkalmazkodóképesség lehetővé teszi, hogy a LIFE eredményeket érjen el a legsürgetőbb kérdésekben. Bár pozitív lépésnek tekinthető az e tényezőkre a többéves munkaprogramokban fektetett nagyobb hangsúly, az egyértelműség és a stabilitás alapvető fontosságú minden költségvetési program hatékony és eredményes működéséhez. A hatékonysági okokból megadott szabad felhatalmazás nem akadályozhatja a LIFE célkitűzéseinek és az EU átfogó céljainak elérését. Ezért a többéves munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal lehet megfelelően végrehajtani, amelyek biztosítják az intézményközi részvételt, az érdekeltek bevonását és a demokratikus elszámoltathatóságot.
A hatásvizsgálat kimondja, hogy a jogalap nem szabja meg előre a finanszírozás konkrét mértékét, figyelembe véve a változó keresletet és követelményeket. Az alprogramonként és intézkedésenként változó legalacsonyabb és legmagasabb társfinanszírozási arány meghatározásával a lehetséges pályázók és programok számára biztosított a stabilitás, miközben az egyéni követelmények és helyzetek figyelembevétele érdekében lehetőség nyílik a rugalmasságra és az alkalmazkodásra is.
Kötelezettségvállalási előirányzatok
A LIFE az EU-n belüli természetvédelem lényeges mozgatórugója és hajtóereje, konkrétan a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását, valamint a Natura 2000 hálózat irányítását illetően. A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák szintén alapvető fontosságúak a növekedés, a munkahelyek és a gazdaság szempontjából. Európában mintegy 4,4 millió munkahely függ közvetlenül az egészséges ökoszisztémáktól, a Natura 2000 hálózat pedig az uniós GDP 1,7–2,5%-át adja ökoszisztéma-szolgáltatásai, például a szén-dioxid-tárolás, a víztisztítás, a beporzás és a turizmus által. Ennek ellenére az EU 2020-ra vonatkozó biológiai sokféleségi céljai, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi alakulása mellett nem elérhetők. Ahhoz, hogy többet tehessen az ügy érdekében, az Uniónak további azonnali, jelentős lépések megtételére kell elhatároznia magát a természetvédelem terén.
A hatásvizsgálat kimutatja, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme leginkább célzott megközelítés segítségével valósítható meg, amely a biológiai sokféleség nagyobb mértékű, általánosabb finanszírozásával szemben a kis projektek pénzügyi támogatásán alapul. A nagyobb keret növelné e célzott projektek méretét és eredményeit, miközben az általános és a katalizátorhatásokat is elősegítené. Ezen a szinten fontos az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság biztosítása. Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az EU-nak, és különösen a tagállamoknak garantálniuk kell a világos, mennyiségi, mérhető célkitűzéseket, teljesítménymutatókkal, folyamatkövető eszközökkel, kötelezettségvállalási folyamatokkal, valamint értékelési és jelentési mechanizmusokkal egybekötve.
Éghajlatváltozás és a tiszta energiákra való átállás
Az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek, a század közepéig terjedő és hosszú távú dekarbonizációs stratégiájának, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségeinek megfelelő szakpolitikákkal és pénzügyi erőforrásokkal kell párosulniuk. A jelenlegi többéves pénzügyi keret megléte óta az EU egyik évben sem érte el az éghajlattal kapcsolatban kitűzött kiadási célokat. Az éghajlatra gyakorolt pozitív hatásain túl a tiszta energiákra való átállás munkahelyeket is teremt, elősegíti a növekedést és fejleszti az energiabiztonságot. Az Európai Parlament kiemelte, hogy emiatt alapvető fontosságú az éghajlattal kapcsolatos kiadásokat a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben legalább 30%-ra növelni.
A Párizsi Megállapodásban foglalt dekarbonizációs célkitűzés szerint gyorsan át kell térni egy tiszta, alacsony kibocsátású energián alapuló stratégiára. A LIFE javasolt bővítésének jelentős részét az új, „Tiszta energiákra való átállás“ elnevezésű alprogramra fordították. A LIFE sajátos működésének köszönhetően ez természetes fejleménynek tekinthető, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a LIFE-ra szánt pénzösszegeket kizárólag a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítására kellene használni.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (6.11.2018)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))
A vélemény előadója: Anneli Jäätteenmäki
RÖVID INDOKOLÁS
Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás olyan nagyszabású globális problémák, amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak társadalmainkra. A környezetvédelmi kihívások nem állnak meg a határoknál. A környezetvédelmi kihívások felelősségteljes és fenntartható módon történő kezelése minden szinten fokozott együttműködést igényel.
A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) a legfontosabb uniós eszköz, és az egyetlen olyan uniós alap, amelyet kizárólag a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre különítettek el. Figyelembe véve az előttünk álló problémák körét, indokolt a program költségvetésének megerősítése.
A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó március 14-i[1][1] és május 30-i[2][2] európai parlamenti állásfoglalásokban szorgalmazottaknak megfelelően, a program pénzügyi keretösszegét a jelenlegi többéves pénzügyi keretből rendelkezésre álló finanszírozási szint kétszeresére kell növelni.
Az előadó támogatja az Európai Parlament azon álláspontját, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató átfogó uniós költségvetési kiadások célértékét 25%-ról 30%-ra kell növelni. Emellett az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos célkitűzés nyomán az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozásban részesülnek.
Az előadó fontosnak ítéli a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítását. Ezért azt javasolja, hogy a LIFE programon belül különítsenek el több finanszírozást a Környezetvédelem alprogram számára.
Az előadó elismeri a Bizottság által végzett jó munkát, különösen kiemelve a LIFE keretében rendelkezésre álló finanszírozás katalizátorszerepét és a többi uniós eszköz tekintetében betöltött kiegészítő szerepét.
Az előadó üdvözli továbbá a Bizottság azon javaslatát, hogy terjesszék ki és erősítsék meg a stratégiai integrált projektek használatát, amelyek pozitív hatást gyakoroltak a környezeti területen végrehajtott innovációra.
MÓDOSÍTÁS:
A Költségvetési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, fenntartható, körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzésével. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a megújuló energiák és az energiahatékonyság céljára már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiák, illetve az energiahatékonyság támogatását célzó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9a) a LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásában; |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(24) A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
(24) Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61%-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR. |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR). |
Indokolás | |
Javasoljuk a pénzügyi keretösszeg módosítását a következő többéves pénzügyi keretről szóló március 14-i és május 30-i európai parlamenti állásfoglalásokkal összhangban. | |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
a) 70%, amely 2018. évi árakon 4 509 400 000 EUR-nak (folyó árakon 5 090 400 000 EUR) felel meg, a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Ugyanakkor, mivel az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél megvalósítására irányuló éghajlat-politikai intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítása. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. EUR 2 150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
1. 61%, amely 2018. évi árakon 2 750 734 000 EUR-nak (folyó árakon 3 105 144 000 EUR) felel meg, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Ugyanakkor, mivel az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél megvalósítására irányuló éghajlat-politikai intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítása. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. EUR 1 350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
2. 39%, amely 2018. évi árakon 1 758 666 000 EUR-nak (folyó árakon 1 958 256 000 EUR) felel meg, a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Ugyanakkor, mivel az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél megvalósítására irányuló éghajlat-politikai intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítása. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
b) 30%, amely 2018. évi árakon 1 932 600 000 EUR-nak (folyó árakon 2 182 000 000 EUR) felel meg, az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Ugyanakkor, mivel az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél megvalósítására irányuló éghajlat-politikai intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítása. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
1. 49%, amely 2018. évi árakon 946 974 000 EUR-nak(folyó árakon 1 069 180 000 EUR) felel meg, az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Ugyanakkor, mivel az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél megvalósítására irányuló éghajlat-politikai intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosítása. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont – 2 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
2. 51%, amely 2018. évi árakon 985 626 000 EUR-nak(folyó árakon 1 112 820 000EUR) felel meg, a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
Indokolás | |
A LIFE az egyetlen olyan uniós alap, amely teljes egészében környezet- és éghajlatvédelmi célokat szolgál. Az éghajlati szempontok érvényesítését szolgáló uniós cél mellett, az éghajlat-politikával foglalkozó intézkedéseket a következő többéves pénzügyi keret számos más programjából is finanszírozni fogják, ami elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések pénzügyi megerősítésének biztosításához. Ezért indokolt több finanszírozás elkülönítése a LIFE programon belül a Környezetvédelem alprogram számára (70%-ot a 64,2%-os bizottsági javaslat helyett). | |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és jelenti az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó célok horizontális érvényesítésével kapcsolatos helyzetet, kitérve e kiadások összegére. Uniós éghajlat-politikai markerek segítségével kell nyomon követni, hogy ez a rendelet miként járult hozzá az éghajlat-politikai célokra meghatározott 25 %-os költségvetési ráfordításhoz. A biológiai sokféleségre fordított kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni. Az említett nyomonkövetési módszereket kell használni az éghajlat-politikai, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz várhatóan hozzájáruló kötelezettségvállalási előirányzatok számszerűsítésére a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretben a megfelelő bontási szinten. A kiadásokat évente be kell mutatni a költségvetési programindoklásban. A programnak az uniós éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz való hozzájárulásáról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves jelentések alkalmával. |
(4) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és jelenti az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó célok horizontális érvényesítésével kapcsolatos helyzetet, kitérve e kiadások összegére. Az éghajlat-politikai markerek uniós rendszere segítségével kell nyomon követni, hogy ez a rendelet milyen arányban járult hozzá annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A biológiai sokféleségre fordított kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni. Az említett nyomonkövetési módszereket kell használni az éghajlat-politikai, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz várhatóan hozzájáruló kötelezettségvállalási előirányzatok számszerűsítésére a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretben a megfelelő bontási szinten. A kiadásokat évente be kell mutatni a költségvetési programindoklásban. A programnak az uniós éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz való hozzájárulásáról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves jelentések alkalmával.
|
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 14.6.2018 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 14.6.2018 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Anneli Jäätteenmäki 11.7.2018 |
||||
Vizsgálat a bizottságban |
26.9.2018 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
5.11.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
26 2 1 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Marco Valli |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Michael Detjen, Stefan Gehrold |
||||
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
26 |
+ |
|
ALDE |
Jean Arthuis, Gérard Deprez |
|
ECR |
Zbigniew Kuźmiuk |
|
EFDD |
Marco Valli |
|
NI |
Eleftherios Synadinos |
|
PPE |
Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Stefan Gehrold, Ingeborg Gräßle, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere |
|
S&D |
Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken |
|
VERTS/ALE |
Indrek Tarand |
|
2 |
- |
|
ECR |
Bernd Kölmel |
|
ENF |
André Elissen |
|
1 |
0 |
|
ENF |
Marco Zanni |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
- [1] [1] Az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalása a következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítése (2017/2052(INI))
- [2] [2] Az Európai Parlament 2018. május 30-i állásfoglalása a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról ((2018/2714(RSP))
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (18.10.2018)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))
A vélemény előadója: Maria Gabriela Zoană
RÖVID INDOKOLÁS
A LIFE program a környezet és a biológiai sokféleség védelmére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós politika finanszírozását célzó eszköz. Hozzájárul az Unió azon célkitűzéséhez, hogy a teljes költségvetés 25%-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák. Az Európai Parlament „A következő többéves pénzügyi keret: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában úgy határozott, hogy ezt a célkitűzést 30%-ra kell növelni.
A program a projekteket a „Természet és biológiai sokféleség”, a „Körforgásos gazdaság és életminőség”, „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”, valamint a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramok keretében finanszírozza. A program célja az, hogy hozzájáruljon a tiszta, körforgásos, energiahatékony, karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz. Erre úgy kerül sor, hogy támogatják a környezetvédelmi szakpolitika terén az innovatív technikákat, általánosságban pedig megtalálják ezen a területen az uniós szakpolitika végrehajtásának javítási lehetőségeit.
A 2021 és 2027 közötti LIFE programra vonatkozó bizottsági javaslat a Regionális Fejlesztési Bizottság számos aggályát figyelembe veszi. A javaslat konkrétan:
– biztosítja a szinergiákat a LIFE program és a kohéziós politikai alapok között;
– meghatározott szabályokat tartalmaz a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek finanszírozására vonatkozóan, ideértve a biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein rendszerét (BEST) is;
– lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén harmadik országokra is kiterjesszék a programot;
– jelentős teret biztosít az együttműködésnek és a bevált gyakorlatok kidolgozásának.
A vélemény előadója ezért a szóban forgó program jóváhagyását javasolja, az alábbiakat célzó módosításokkal együtt:
– a kohéziós politika és a LIFE program közötti kapcsolat hangsúlyozása;
– a regionális és helyi hatóságoknak juttatott nagyobb szerep;
– az igazgatási kapacitás kiépítését célzó projektek támogatása;
– a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek környezetvédelmi célú finanszírozása jelentőségének hangsúlyozása;
– harmadik országok, többek között a korábbi uniós tagállamok programban való részvételi feltételeinek pontosítása.
MÓDOSÍTÁSOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz. |
(4) Az egész Európai Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. Ez a környezetbarát munkahelyek létrehozását is támogatni fogja. A program így érdemben hozzájárul mind a fenntartható gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi és területi kohézióhoz. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, többek között regionális és helyi szinten is, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7 a) Az Európai Parlament 2017. július 6-i, „A kohézió és a fejlődés előmozdításáról az Unió legkülső régióiban: az EUMSZ 349. cikkének végrehajtása” című állásfoglalásában (2016/2250(INI)) emlékeztetett a legkülső régiók egyedi szükségleteire a környezeti és az éghajlat-politikai fellépés során. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, céljuk a már rendelkezésre álló technológiák elterjedésének elősegítése, ami hozzájárul a környezetvédelmi kihívások kezeléséhez, enyhítve az éghajlatváltozást és megvalósítva az Unió környezetvédelmi céljait. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból vagy más meglévő programokból, akár azok elődeitől. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, szem előtt tartva a régiók konkrét energetikai potenciálját, és egyben segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(10) A Horizont Európa programmal kialakított szinergiák révén biztosítani kell, hogy a Horizont Európa stratégiai tervezési és innovációs tervezési folyamatában azonosítsák és a tervezésbe beillesszék a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldásához szükséges kutatást és innovációt. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és tiszta energiákkal kapcsolatos politikákra és jogszabályokra, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza a Horizont Európa program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben megoldást kínálhat környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos kérdésekre. A Horizont Európa program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez. |
(10) A Horizont Európa programmal kialakított szinergiák révén biztosítani kell, hogy a Horizont Európa stratégiai tervezési és innovációs tervezési folyamatában azonosítsák és a tervezésbe beillesszék a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldásához szükséges kutatást és innovációt. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és tiszta energiákkal kapcsolatos politikákra és jogszabályokra, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza a Horizont Európa program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben megoldást kínálhat környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos kérdésekre. A „Horizont 2020” keretprogram szabályainak és eljárásainak mintájára egyszerűsíteni kell az új LIFE program adminisztráció tekintetében összetettebb pályázati és értékelési eljárását is. Az új LIFE programnak a „Horizont 2020” keretprogram sikeres összetevőit be kell építenie a jövőbeli végrehajtási terveibe. A Horizont Európa program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések és bevált gyakorlatok kialakításával, tesztelésével, megsokszorozásával és jobban láthatóvá tételével kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, koherenciáját, konzisztenciáját, nyomon követését és felülvizsgálatát, nagyobb mértékben elő kell mozdítania a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti hatékonyabb koordinációt, fokoznia kell az összes érdekelt bevonását, különös tekintettel a nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, a civil szervezetekre, a kutatóközpontokra és a vállalkozásokra, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
_________________ |
_________________ |
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleség védelme nem oldható meg elszigetelten: uniós és nemzetközi szinten összehangolt megközelítésre van szükség. Az Uniónak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie és több erőforrást kell fordítania a biológiai adatok gyűjtésére, illetve ezek olyan irányú felhasználására, amely nyomán a megőrzési tevékenység földrajzi szempontból célzottabbá tehető. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
_________________ |
_________________ |
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(14) A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják. |
(14) A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás, illetve a kormányzati szervek és a tudományos intézmények közötti jobb egyeztetés hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük különösen az európai strukturális és beruházási alapok, név szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A programnak az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító, a fenntarthatóságra és megőrzésre törekvő stratégiai projektek révén fokoznia kell e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott, prioritást élvező intézkedési keretekbe tartozó fellépések révén. Számos tagállamban az ökoszisztémák nagy arányban degradálódtak; az ökoszisztémák helyreállítása hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához. Külön figyelmet kell fordítani az ökoszisztémák helyreállítására és fenntartására, valamint a más gazdasági ágazatokkal – így például az erdőgazdálkodással és a vízgazdálkodással – való partnerségek ösztönzésére a természetalapú gazdaságok fejlesztése során. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák végrehajtása számára, szinergiát alakítva ki a különböző uniós finanszírozási eszközök között a természetvédelem és a helyi és regionális fejlesztési igények közötti egyensúly megteremtésével egyidejűleg. A tagállamok és régióik dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló a továbbiakban is lehetővé tenni, hogy a program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleséget szolgáló projektekhez. |
(15) „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Ezért fontos a rendszer fenntarthatóvá tétele, integrálva azt a LIFE programba és ambiciózus pénzügyi forrásokat biztosítva a költségvetése számára. A programnak a továbbiakban is a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokfélesége számára kell kisösszegű támogatásokat nyújtania, teljesítve ezzel az Unió kötelességeit e területek felé, biztosítva az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósulását, és hozzájárulva a társadalmi és területi kohézióhoz. A rendszer nem helyettesítheti azonban a LIFE program keretében a legkülső régióknak nyújtott egyéb forrásokat. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni. |
(16) A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált területi hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén különösen hozzá lehet járulni a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez, elősegítve ezáltal a tengeri sokféleség megőrzését. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába. |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás minden szinten történő javítása érdekében a kommunikáció fokozása révén be kell vonni a civil társadalmat, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek, a kutató és innovációs partnerek, illetve vállalkozások bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését. |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében, és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítása során szerephez kell juttatni a helyi és regionális érintetteket. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését, többek között médiakampányok révén. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(23) A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása. |
(23) A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok, többek között a kohéziós alapok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(24) A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
(24) A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 174. és 349. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartani a teljes mértékben az Unió részét képező legkülső régiókra vonatkozó stratégiát, valamint általánosságban e súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók speciális igényeire, jellemzőire, korlátaira és sebezhetőségére, amelyeket súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányok sújtanak. A végrehajtás egyben hozzájárulhatna a különböző régiók fejlettségi szintjei közti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlesztési deficitjének mérsékléséhez, beleértve a környezetbarát politikák végrehajtása előtt álló egyedi kihívásokat is, hozzájárulva a tiszta, körforgásos, energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való áttéréshez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez e területeken. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(26) A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, népszerűsítenie kell a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. |
(26) A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti, regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, vagy egyéb tevékenységeket, például médiakampányokat kell folytatnia annak érdekében, hogy jobban népszerűsítse a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte, előmozdítva így az együttműködést és a kommunikációt. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ebbe a kommunikációba és együttműködésbe a regionális és a helyi hatóságokat és érdekelt feleket is bevonják. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(31) A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. |
(31) A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani a legjobb eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát, valamint az egyéb közvetlen irányítási eszközökhöz viszonyított alacsonyabb társfinanszírozási arányt. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(33) A 2013/755/EU tanácsi határozat 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E szervezetek részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni. |
(33) A 2013/755/EU tanácsi határozat 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) – amelyek az Unió felelősségi körébe tartoznak – letelepedett szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E szervezetek részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(35) Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. |
(35) Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok – többek között az Unió korábbi tagállamai – más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Rendelkezni kell adott esetben az Európai Unió Bíróságánál történő jogorvoslat lehetőségéről. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program). |
Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. |
A rendelet előírja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti nyújtására vonatkozó szabályokat. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek nemzeti, regionális és helyi szinten koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott, prioritást élvező intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. „stratégiai integrált projektek”: az egyes uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, illetve szakpolitikák által megkövetelt, a tagállami hatóságok által kidolgozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai stratégiákat vagy cselekvési terveket regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten végrehajtó projektek, amelyek biztosítják az érdekeltek bevonását, és előmozdítják legalább egy másik uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal való összhangot; |
2. „stratégiai integrált projektek”: az egyes uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, illetve szakpolitikák által megkövetelt, a tagállami hatóságok által nemzeti, regionális és helyi szinten kidolgozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai stratégiákat vagy cselekvési terveket regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten végrehajtó projektek, amelyek biztosítják az érdekeltek bevonását, és előmozdítják legalább egy másik uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal való összhangot; |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
4. „hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek; |
4. „hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek, például az alulról építkező projektek (közösségvezérelt helyi fejlesztés); |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4a. „az igazgatási kapacitás kiépítését célzó projektek”: olyan projektek, amelyek segítségével a tagállami hatóságok növelhetik a feladatok ellátására, a problémák megoldására és a célkitűzések elérésére, valamint ezek fejlődésének megismerésére és tágabb értelemben vett, fenntartható módon történő kezelésére való képességüket; |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. |
A program általános célja hozzájárulni a fenntartható, tiszta, körforgásos, energia- és erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta és megújuló energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést és elősegítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A programnak támogatnia kell a jobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítást is valamennyi szinten, ideértve a helyi és regionális hatóságok, illetve a civil társadalmi szervezetek nagyobb mértékű bevonását is. |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta és megújuló energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el; |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, egyúttal javítva az együttműködést és a kommunikációt, többek között a többszintű irányítás javítása révén, ami egyebek mellett – a regionális és helyi szintre is kiterjedően – a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el; |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) ösztönözni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásához hozzájáruló sikeres műszaki és szakpolitikai megoldások széles körű alkalmazását és eredményeinek megismétlését, integrálni a kapcsolódó célokat más szakpolitikákba, köz- és magánszférabeli gyakorlatokba, valamint beruházásokat mobilizálni és javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést. |
c) ösztönözni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásához hozzájáruló sikeres műszaki és szakpolitikai megoldások és bevált gyakorlatok széles körű alkalmazását és eredményeinek megismétlését, többek között regionális és helyi szinten integrálni a kapcsolódó célokat más szakpolitikákba, köz- és magánszférabeli gyakorlatokba, valamint beruházásokat mobilizálni és javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram, valamint |
a) az „Az éghajlat-politikai irányítás, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram, valamint |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR. |
(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő: |
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő: |
a) EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
a) EUR 4 122 880 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül |
1. EUR 2 150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
1. EUR 2 514 956 800 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és |
2. EUR 1 350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
2. EUR 1 607 923 200 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra; |
b) EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
b) EUR 2 319 120 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül |
1. EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
1. 1 136 368 800 EUR az „Azéghajlat-politikai irányítás, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és |
2. EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
2. 1 182 751 200 EUR a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) tájékoztatás és kommunikáció, ideértve a tudatosságnövelő kampányokat is. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének helyzetével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is; |
a) tájékoztatás és kommunikáció, ideértve a médiakampányokat, például a tájékoztató kampányokat is. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének helyzetével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is; |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés – e pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
e) hálózatépítés és beváltgyakorlat-platformok létrehozása; |
e) hálózatépítés és a bevált gyakorlatok megosztását lehetővé tévő platformok vagy projektek; |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás: |
d) egyéb harmadik országok – többek között az Unió korábbi tagállamai – az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás: |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – d pont – 4 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
– biztosítja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez. |
– biztosítja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez és adott esetben rendelkezik az Európai Unió Bíróságánál történő jogorvoslat lehetőségéről. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A program végrehajtása során biztosítani kell az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását. |
A program végrehajtása során biztosítani kell az átláthatóságot, az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az uniós kohéziós politika, különösen pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, valamint a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását. Az érintett regionális és helyi hatóságokat a programozás és a végrehajtás valamennyi fontos szakaszába be kell vonni. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A Bizottságnak törekednie kell a hagyományos projektek finanszírozásának tagállamok közötti kiegyensúlyozott éves elosztására. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor. |
A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor, a társfinanszírozás maximális mértéke 85%. |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da) igazgatási kapacitás kiépítését célzó projektek; |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. tagállamok vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület; |
1. tagállamok vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület, ideértve a legkülső régiókat is; |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) Támogathatók a legalább három olyan független szervezetből álló konzorciumban részt vevő jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy a programhoz társult harmadik országokban vagy más harmadik országokban telepedtek le. |
(5) Támogathatók a legalább három olyan független szervezetből álló konzorciumban részt vevő jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken, ideértve a legkülső régiókat is, vagy a programhoz társult harmadik országokban vagy más harmadik országokban telepedtek le. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ea) a projekteknek tiszteletben kell tartaniuk a földrajzi egyensúly általános elvét; |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – f pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
f) Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire. |
f) Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határterületek, a gyéren lakott északi területek vagy a legkülső területek projektjeire. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
fa) különös figyelmet kell fordítani a legkülső régiókban megvalósított projektek végrehajtását szolgáló források biztosítására. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések: |
törölve |
a) amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében; |
|
b) megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak; |
|
c) a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók, |
|
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak. |
|
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Valamennyi érdekelt felet, beleértve a regionális és helyi hatóságokat, valamint a civil társadalmi szervezeteket megfelelően be kell vonni a munkaprogramok kialakításának és végrehajtásának valamennyi szakaszába. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a források elosztása az egyes alprogramokon belül a különböző szükségletek és finanszírozási formák között; |
a) a források elosztása az egyes alprogramokon belül a különböző szükségletek és finanszírozási formák között, valamint a minimális és maximális társfinanszírozási ráták minden egyes esetben; |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei minden egyes konkrét projekt esetében kommunikációs tisztviselőt („projektkommunikációs tisztviselő”) jelölnek ki. |
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 14.6.2018 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
REGI 14.6.2018 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Maria Gabriela Zoană 20.6.2018 |
||||
Vizsgálat a bizottságban |
13.9.2018 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
15.10.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
23 1 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, John Flack, Aleksander Gabelic, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Iskra Mihaylova, Konstantinos Papadakis, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Joachim Zeller |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Raffaele Fitto, John Howarth, Bronis Ropė, Davor Škrlec |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Asim Ademov, Arne Lietz |
||||
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
23 |
+ |
|
ALDE |
Ivan Jakovčić, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg |
|
ECR |
Raffaele Fitto, John Flack |
|
EFDD |
Rosa D'Amato |
|
PPE |
Asim Ademov, Franc Bogovič, Lambert van Nistelrooij, Stanislav Polčák, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller |
|
S&D |
Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Aleksander Gabelic, John Howarth, Constanze Krehl, Arne Lietz, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues |
|
VERTS/ALE |
Bronis Ropė, Davor Škrlec |
|
1 |
- |
|
NI |
Konstantinos Papadakis |
|
0 |
0 |
|
|
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (16.10.2018)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))
A vélemény előadója: Czesław Adam Siekierski
RÖVID INDOKOLÁS
Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU rendelettel létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Katalizátorszerepe révén a program olyan kis léptékű intézkedéseket támogat, amelyek célja beindítani, bővíteni vagy előmozdítani a fenntartható termelési, elosztási és fogyasztási szokásokat.
A javasolt rendelet célja, hogy létrehozza a 2021-től kezdődő időszakra vonatkozó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE), és ezt támogatni kell, figyelembe véve a program jelentőségét az éghajlat és a környezet területén felmerülő szükségletek és problémák kezelését illetően. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egyik legfontosabb globális kihívás, amely összehangolt és ambiciózus választ követel meg.
A javasolt módosítások különösen az alábbi szempontokat érintik.
- A program általános és konkrét célkitűzéseinek pontosítása
A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható, körforgásos, erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a rendkívül energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerekre való átállás révén is. Meg kell említeni a Natura 2000 támogatását és az ökoszisztémák pusztulásával szembeni intézkedéseket, valamint a környezet magas szintű védelmének és az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedéseknek a szükségességét is. A programnak támogatnia kell a jobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítást valamennyi szinten, ideértve a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a helyi szereplők fokozott bevonását is. A program konkrét célkitűzéseiben hivatkozni kell a fenntartható gazdálkodási és élelmiszerrendszerekre, valamint a mezőgazdaságra, a kertészetre, az erdészetre és a halászatra. Ezenkívül a program nem áshatja alá más uniós jogszabályok és szakpolitikák célkitűzéseit.
- A program felépítése
A környezetvédelmi alprogramnak ki kell terjednie a fenntartható gazdálkodási gyakorlatra is, többek között a talaj biodiverzitására és a mezőgazdasági biodiverzitásra, a szén-dioxid-leválasztásra, a talaj ellenőrzésére, valamint a talaj és a víz védelmére.
- Odaítélési szempontok
A program által finanszírozott projekteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a javasolt rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések legalább egyikének eléréséhez; a projektek nem áshatják alá a többi uniós jogszabályt és szakpolitikai prioritást, nevezetesen az erőforrás-hatékonyságot és az élelmiszer-termelést. Ezenkívül elsőbbséget kell adni azoknak a projekteknek, amelyek esetében a legnagyobb lehetőség van a civil társadalom, a földtulajdonosok, a mezőgazdaság, a kertészet és az erdőgazdálkodás bevonására, valamint az ezekkel folytatott intelligens együttműködésre. A Bizottságnak biztosítania kell a program által finanszírozott projektek földrajzi kiegyensúlyozottságát.
- Földvásárláshoz kapcsolódó elszámolható költségek
Korábban a LIFE forrásainak felhasználásával mezőgazdasági földterületeket vásároltak meg vagy sajátítottak ki, ami nyilvános vitát váltott ki. Ha a földvásárlást alkalmazzák, akkor ezen eszköznek a kitűzött természetvédelmi cél egyetlen elérési módjának kell lennie. A természetmegőrzési célok elérése során elsőbbséget kell adni a mezőgazdasági termelőkkel folytatott együttműködésnek.
- Tervezés, nyomon követés, jelentéstétel és értékelés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a LIFE programra vonatkozóan többéves munkaprogramokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat – a jelenlegi LIFE programmal összhangban – az egyik javasolt új cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A LIFE-bizottságot meg kell tartani. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a munkaprogramok kidolgozása során megfelelően konzultáljanak a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel.
A programnak ezt az időközi értékelését adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie. A Bizottság nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét. Ezenkívül a Bizottság értékeli, hogy milyen szinergiák állnak fenn a program és más kiegészítő uniós programok, illetve a program alprogramjai között.
MÓDOSÍTÁSOK
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó szakpolitikák és jogszabályok számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve. |
(1) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó szakpolitikák és jogszabályok számottevően javították a környezet állapotát. A környezetvédelmi intézkedések más szakpolitikai területekbe, például az agrár- és energiapolitikába történő integrálása javítja a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. |
(3) Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait tiszteletben kell tartani. A programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, energiahatékony, technológiai szempontból fejlett, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett célok más szakpolitikákba való integrációjának támogatása révén. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye10 alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) tekintetében. |
(5) A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek és céljainak elérését, különösen és főként az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás10 (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) tekintetében. |
_________________ |
_________________ |
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat. |
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat. |
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.). |
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.). |
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o. |
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12, 13, 14 , az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16, 17, 18, 19, 20. |
(6) Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12, ,13, 14 , az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák16, 17, 18, 19, 20, többek között a biogazdasági stratégia20a végrehajtása. |
_________________ |
_________________ |
11 COM(2015) 614 final, 2015.12.2. |
11 COM(2015) 614 final, 2015.12.2. |
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22. |
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014) 15, 2014.1.22. |
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16. |
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013) 216, 2013.4.16. |
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30. |
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30. |
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27. |
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017) 198, 2017.4.27. |
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918. |
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013) 918. |
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). |
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). |
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231. |
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006) 231. |
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final. |
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016) 501 final. |
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.). |
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.). |
|
20a Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság, COM(2012)0060, 2012.2.13. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése. |
(7) Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt és betartandó kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése, valamint az általa okozott katasztrófák előrejelzése és megakadályozása. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
(8) A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez és enyhítéséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és enyhítéséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között a többszörös finanszírozás ösztönzésével, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
(9) A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött, Bizottság által javasolt uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. Ezeket a célokat a társjogalkotók határozták meg az megújulóenergia-irányelv és az energiahatékonysági irányelv véglegesítése során, hogy közelítsék az uniós célokat a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokhoz. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és különösen a fűtés és légkondicionálás energiafogyasztásának szentelt, decentralizált megújuló energiaforrásokból folytatott energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe, például a kisebb városi konglomerátumokon alapuló kísérleti projektek előmozdítása által. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával. |
Indokolás | |
Az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú lépés az Unió éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérése szempontjából, azaz a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek tiszteletben tartása érdekében. Mindazonáltal nagyobb figyelmet kell szentelni az európai energiafogyasztás nagy részét képező, fűtésből és légkondicionálásból fakadó energiafogyasztásnak is. | |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok21 végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
(12) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok21 végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért fontos katalizátorként kell működnie, és új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást; támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát; elő kell mozdítania a nagyobb fokú tudatosságot és a kommunikációt; fejlesztenie kell a jó kormányzást; fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében. |
_________________ |
_________________ |
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017) 63 final). |
Indokolás | |
Az irányításnak főként az érdekelt felek tájékoztatása és bevonása által történő javítása alapvető fontosságú a környezetvédelmi célkitűzések elérése szempontjából, valamint az előző LIFE programban is kiemelt prioritásként szerepelt. | |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
(13) A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a vízi ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának, érvényesülésének és értékelésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtására irányuló integrált megközelítések kidolgozását is. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. |
_________________ |
_________________ |
22 COM(2011) 244 végleges. |
22 COM(2011) 244 végleges. |
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). |
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). |
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni. |
(16) A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a vízi környezetben előforduló hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében28; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket. |
(19) A vízi környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében28; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; valamint az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a vízi környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket. |
_________________ |
_________________ |
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). |
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába. |
(20) A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: az újfajta médiát és a közösségi hálózatokat is figyelembe vevő, valamint a fogyasztók elköteleződését és az érdekeltek, többek között a civil szervezetek szakpolitikák alakításába és végrehajtásába történő bevonásának javítását célzó kommunikációs stratégián keresztül javítani kell a tudatosságot. |
Indokolás | |
Fontos hangsúlyozni a modern kommunikáció szükségességét. | |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését. |
(22) A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat a meglévő természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, meg kell könnyítenie a fogyasztók fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzájutását, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások – főként az innovatív és megújuló energetikai technológiák fejlesztésének – nagyobb piaci térnyerését. |
Indokolás | |
A technológiai és piaci fejlesztéseknek, valamint a társadalmi támogatásnak (is) köszönhetően az utóbbi tíz évben a megújuló energiarendszerek telepítési költségei jelentősen lecsökkentek. Ebben az irányban kell tovább haladni annak érdekében, hogy az európai energetikai potenciál teljes mértékben kihasználásra kerüljön: ezt a jelenleg alig használt alternatív energiaforrások (mint például a tengeri energiatermelés vagy a geotermikus energia) mérlegelésével és a harmadik országoktól való energiafüggetlenség kialakításával lehet elérni. | |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(24) A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
(24) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egyik legfontosabb globális kihívás, amely összehangolt és ambiciózus választ követel meg. A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban az Uniónak foglalkoznia kell az éghajlatváltozással, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika és a környezetvédelem érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25%-a támogassa az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára30, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
(25) A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára30, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával, körforgásos gazdasággal vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni. |
_________________ |
_________________ |
30 COM(2017)0623. |
30 COM(2017)0623. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 26 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(26a) E rendelet értékelése biztosítani fogja a döntéshozatali eljáráshoz szükséges információkat, hogy szükség esetén javítani lehessen a programot. Annak értékelése mellett, hogy a program teljesíti-e az e rendelet 3. cikkében szereplő célkitűzést, különös figyelmet kell fordítani a pályázati eljárásra annak biztosítása érdekében, hogy ezek az alapok hozzáférhetőek legyenek valamennyi érintett projekt számára. Különösen fontos annak biztosítása, hogy a helyi közösségek és a civil társadalom számára gyakorlatias és egyszerű legyen a részvétel. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
1. „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó, különösen a 2009/147/EK irányelvben és a 92/43/EGK tanácsi irányelvben meghatározott célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok és prioritások más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén; |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
4. „hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek; |
4. „hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek, például az alulról építkező projektek (közösségvezérelt helyi fejlesztés); |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. |
(1) A program általános célja hozzájárulni a fenntartható, körforgásos, energia- és erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a rendkívül energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerekre való átállás révén is, hogy biztosítsa a környezet minőségének védelmét és javítását, valamint, hogy megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és visszafordítsa azt, többek között a Natura 2000 hálózat támogatása és az ökoszisztémák pusztulásának megfékezése révén, előmozdítva ezáltal a környezet magas szintű védelmét és az ambiciózus éghajlat-politikai fellépést. A programnak támogatnia kell a jobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítást is valamennyi szinten, ideértve a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a helyi szereplők fokozottabb bevonását is. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
a) kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák — ideértve a tiszta energiákra való átállást is — célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség, valamint a fenntartható gazdálkodási és élelmiszerrendszerek terén előmozdítani és támogatni a bevált gyakorlatok alkalmazását; |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el; |
b) támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között az irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők, köztük a mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdálkodási és halászati szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el; |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A program nem áshatja alá más uniós jogszabályok és szakpolitikák célkitűzéseit. |
Indokolás | |
Sajnálatos módon a LIFE-projektek néhány tagállamban nyilvános vitát és konfliktusokat váltottak ki az elmúlt években a családi gazdaságok kisajátítása miatt. El kell kerülni, hogy ütközzön egymással a LIFE és más olyan uniós jogszabályok és szakpolitikák alkalmazása, mint például a KAP és a fiatal mezőgazdasági termelők és a családi gazdaságok védelme. A LIFE alapító rendeletében meg kell erősíteni a mezőgazdasági termelőkkel és a földtulajdonosokkal, valamint a kkv-kkal és a magánszektorral folytatott együttműködést is. | |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 1 pont– a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a fenntartható gazdálkodási gyakorlat, ideértve a talaj biodiverzitását és a mezőgazdasági biodiverzitást, a szén-dioxid-leválasztást, a talaj ellenőrzését, valamint a talaj és a víz védelmét; |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
-a) a program által finanszírozott projekteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések legalább egyikének eléréséhez; |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát. |
a) a program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és támogatniuk kell a zöld közbeszerzés lehető leggyakoribb használatát; |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a program által finanszírozott projektek nem áshatják alá a többi uniós jogszabályt és szakpolitikai prioritást, nevezetesen az erőforrás-hatékonyságot és az élelmiszer-termelést; |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ca) elsőbbséget kell adni azoknak a projekteknek, amelyek esetében a legnagyobb lehetőség van a civil társadalom, a földtulajdonosok, a mezőgazdaság, a kertészet és az erdőgazdálkodás bevonására, valamint az ezekkel folytatott intelligens együttműködésre; |
Indokolás | |
Ahogy a korábbi tapasztalatok is megmutatták, a LIFE-projektek sikeréhez elengedhetetlen a civil társadalom, a földtulajdonosok, a mezőgazdaság, a kertészet és az erdőgazdálkodás bevonása, valamint az ezekkel folytatott intelligens együttműködés, hogy kifejlesszék, megismertessék és előmozdítsák az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok és szakpolitikák – többek között az energetikai átalakulás – célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, valamint a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítsák és támogassák a bevált gyakorlatok alkalmazását. | |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ea) a Bizottságnak biztosítania kell a program által finanszírozott projektek földrajzi kiegyensúlyozottságát; |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – f pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
f) Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire. |
f) adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határokon átnyúló vagy a legkülső területek projektjeire, feltéve, hogy a projektek környezeti előnyöket nyújtanak. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a földvásárlás a kitűzött természetvédelmi cél elérésének egyetlen vagy legköltséghatékonyabb módja; |
b) a földvásárlás a kitűzött természetvédelmi cél elérésének egyetlen módja; |
Indokolás | |
Korábban a LIFE forrásainak felhasználásával mezőgazdasági földterületeket vásároltak meg vagy sajátítottak ki, ami nyilvános vitát váltott ki. Ha a földvásárlást alkalmazzák, akkor ezen eszköznek a kitűzött természetvédelmi cél egyetlen elérési módjának kell lennie. A természetmegőrzési célok elérése során elsőbbséget kell adni a mezőgazdasági termelőkkel folytatott együttműködésnek. | |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a LIFE programra vonatkozóan többéves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. |
Indokolás | |
A LIFE-bizottság ezen eljárása összhangban van a jelenlegi LIFE-rendelettel. A tagállamokat be kell vonni a munkaprogramok előkészítésébe. | |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a munkaprogramok kidolgozása során megfelelően konzultáljanak a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. |
(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni, és annak tartalmaznia kell a 18. cikk (5) bekezdése szerint elvégzett értékelést. Ezt az időközi értékelést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. |
(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését, és annak tartalmaznia kell a 18. cikk (5) bekezdése szerint elvégzett értékelést. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. |
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A Bizottság nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 21 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
21a. cikk |
|
A bizottsági eljárás |
|
(1) A Bizottságot munkájában a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. |
|
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. |
|
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni. |
Indokolás | |
A bizottsági eljárás összhangban van a jelenlegi LIFE-program szabályaival. Fenn kell tartani a Bizottság és a tagállamok közötti jó együttműködést. A LIFE-bizottságot meg kell tartani. |
ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 14.6.2018 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AGRI 14.6.2018 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Czesław Adam Siekierski 9.10.2018 |
||||
A vélemény korábbi előadója |
John Stuart Agnew |
||||
Az elfogadás dátuma |
9.10.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
17 13 4 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
John Stuart Agnew, José Bové, Daniel Buda, Matt Carthy, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Maria Gabriela Zoană |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Elsi Katainen, Susanne Melior, Momchil Nekov, Ramón Luis Valcárcel Siso |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Stanisław Ożóg |
||||
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
17 |
+ |
|
ALDE |
Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller |
|
ECR |
Zbigniew Kuźmiuk, Stanisław Ożóg |
|
PPE |
Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski, Ramón Luis Valcárcel Siso |
|
13 |
- |
|
ECR |
Jørn Dohrmann, Laurenţiu Rebega |
|
EFDD |
John Stuart Agnew |
|
ENF |
Philippe Loiseau |
|
S&D |
Paolo De Castro, Karine Gloanec Maurin, Susanne Melior, Momchil Nekov, Maria Noichl, Maria Gabriela Zoană |
|
Verts/ALE |
José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė |
|
4 |
0 |
|
GUE/NGL |
Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez |
|
PPE |
Herbert Dorfmann |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
1.6.2018 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 14.6.2018 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 14.6.2018 |
ITRE 14.6.2018 |
REGI 14.6.2018 |
AGRI 14.6.2018 |
|
|
PECH 14.6.2018 |
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
ITRE 19.6.2018 |
PECH 20.6.2018 |
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Gerben-Jan Gerbrandy 16.5.2018 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
11.10.2018 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
20.11.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
44 1 4 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Seb Dance, Mark Demesmaeker, Bas Eickhout, Francesc Gambús, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Bolesław G. Piecha, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Cristian-Silviu Buşoi, Nicola Caputo, Michel Dantin, Esther Herranz García, Peter Jahr, Gesine Meissner, Tilly Metz, Ulrike Müller, Carlos Zorrinho |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Mercedes Bresso, Innocenzo Leontini, Olle Ludvigsson, Ana Miranda, Miroslav Poche |
||||
Benyújtás dátuma |
26.11.2018 |
||||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
44 |
+ |
|
ALDE |
Catherine Bearder, Gerben Jan Gerbrandy, Valentinas Mazuronis, Gesine Meissner, Ulrike Müller, Frédérique Ries |
|
ECR |
Mark Demesmaeker |
|
EFDD |
Sylvie Goddyn |
|
NI |
Zoltán Balczó |
|
PPE |
Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian Silviu Buşoi, Birgit Collin Langen, Michel Dantin, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Esther Herranz García, Peter Jahr, Giovanni La Via, Innocenzo Leontini, Peter Liese, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer Pierik, Adina Ioana Vălean |
|
S&D |
Biljana Borzan, Paul Brannen, Mercedes Bresso, Nicola Caputo, Nessa Childers, Seb Dance, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Miroslav Poche, Carlos Zorrinho |
|
VERTS/ALE |
Marco Affronte, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Tilly Metz, Ana Miranda |
|
1 |
- |
|
EFDD |
Julia Reid |
|
4 |
0 |
|
ECR |
Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás