JELENTÉS az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
5.12.2018 - (COM(2018)0148 – C8-0137/2018 – 2018/0073(CNS)) - *
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Paul Tang
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2018)0148 – C8-0137/2018 – 2018/0073(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0148),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0137/2018),
– tekintettel a dán parlament, az ír parlament (Oireachtas), a máltai parlament és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0428/2018),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
3. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek. |
(1) A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek adott országban távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai, illetve adóztatható jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek. |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől erősen függő üzleti modellek esetében. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem megfelelőek a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért felül kell vizsgálni őket. |
(2) A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől és az immateriális javaktól erősen függő üzleti modellek esetében. A digitalizáció megváltoztatta a felhasználók szerepét, lehetővé téve számukra az értékteremtő folyamatban való növekvő mértékű részvételt. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem veszik figyelembe ezt az új tényezőt a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért sürgősen felül kell vizsgálni őket. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A célkitűzés a digitális jövedelem és a hagyományos jövedelem adózása közötti szakadék megszüntetése. Jelenleg a digitális vállalkozások adójának tényleges, átlagos mértéke csak 9,5%, szemben a hagyományos üzleti modellekben alkalmazott 23,2%-os mértékkel1a. Az adózási rendszernek méltányosnak, és a társadalom egésze számára kedvezőnek kell lennie. Azonos feltételeket kell biztosítani az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. |
|
|
_________________ |
|
|
1a Forrás: Az Európai Bizottság hatásértékelésének számításai a ZEW tanulmányai (2016, 2017), valamint a ZEW és mások tanulmányai (2017) alapján. |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitális gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát. |
(3) Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából tisztességes, korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitalizált gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt és az inkluzív növekedést, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát. A digitalizáció az egész gazdaságot érinti, és nem csupán a digitális szolgáltatások megadóztatását vonja maga után; ezért ezeket az adószabályokat meg kell változtatni. Az ebben az irányelvben szereplő ad hoc jellegű intézkedések nem késleltethetik a jelentős digitális jelenlét adóztatására és az ilyen jellegű adóztatásnak a közös összevont társaságiadó-alap körébe történő bevonására irányuló munkát. |
|
__________________ |
__________________ |
|
3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)192, 2015.5.6.). |
3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)192, 2015.5.6.). |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez. |
(5) Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD, valamint az adóügyi együttműködési platformot alkotó Nemzetközi Valutaalap (IMF), Egyesült Nemzetek (ENSZ) és Világbank Csoport (WBG) keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez. Biztosítani kell az összhangot az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló átfogó kerettel annak garantálása érdekében, hogy ne történjen eltérés a nemzetközi szabványoktól, illetve elkerülhető legyen a sokszoros komplexitás. |
|
__________________ |
__________________ |
|
6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)147). |
6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)147). |
|
7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650). |
7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650). |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát. |
(6) A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát. Az átmeneti megoldást ideiglenesen korlátozni szükséges, hogy még véletlenül se válhasson állandóvá. Ezért a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezést kell bevezetni, amelynek eredményeképpen ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása átfogó – lehetőleg nemzetközi szintű – megoldás kidolgozása esetén automatikusan megszűnik. Ha 2025. december 31-ig nem születik megegyezés az átmeneti megoldásról, akkor a Bizottságnak az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 116. cikke alapján javaslatot kell benyújtania, míg az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban jár el. Ez alapvető fontosságú annak érdekében, hogy késedelem nélkül megállapodásra lehessen jutni, és elejét lehessen venni annak, hogy a tagállamok egymás után nemzeti szintű digitális adókat vezessenek be. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7) A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel. |
(7) A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások (beleértve az online tartalmakat) nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók és az immateriális eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés és az immateriális eszközöktől való fokozott függés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) A dszát csak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni. Azok a digitális szolgáltatások tartoznak ide, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől függenek, valamint a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. Az adót a felhasználói input feldolgozásából származó bevételekre, nem pedig magára a felhasználói részvételre kell kivetni. |
(9) A dszát olyan digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől, továbbá a felhasználó azon képességétől függenek, hogy a szolgáltatásokat fizikai jelenlét nélkül vagy nagyon korlátozott fizikai jelenlét mellett képes nyújtani. Ezekben az esetekben a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) Az adó hatálya alá az alábbi szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; valamint iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. Amennyiben az említett szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán. |
(10) Az adó hatálya alá különösen az alábbi digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok kinyerése, továbbítása és értékesítése; és iv. digitális tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szöveg szolgáltatása. Amennyiben az említett tartalmak, áruk és szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételeknek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esnie, mivel a kiskereskedő számára az értékteremtés az értékesített termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódik, a digitális interfész pedig egyszerűen kommunikációs célokat szolgál. Azt, hogy a szolgáltató az interneten saját maga értékesít termékeket vagy szolgáltatásokat, vagy közvetítési szolgáltatásokat nyújt, az érintett felek közötti megállapodások alapján az ügylet jogi és gazdasági tartalmának figyelembevételével kell meghatározni. Például egy olyan digitális interfész szolgáltatója esetében, amelyen keresztül harmadik féltől származó árukat bocsátanak rendelkezésre, tekinthető úgy, hogy közvetítési szolgáltatás nyújtása (azaz többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátása) történik, amennyiben a vállalt készletkockázat nem jelentős, vagy ha a szóban forgó áruk árát ténylegesen a harmadik fél határozza meg. |
(13) Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételeknek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esniük. Azonban mivel lehetőség van a felhasználói adatok digitális interfészen keresztüli feldolgozására, így az ügyletből további érték létrehozására amellett, hogy a fizikai jelenlét hiánya alapot adhat az agresszív adótervezésre, e szolgáltatások körének kiterjesztését az irányelv felülvizsgálata során tekintetbe kell venni. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14) Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, ki kell zárni az adó hatálya alól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Annak ellenére, hogy a szóban forgó digitális tartalom címzettjei között bizonyos fokú interakció megvalósulhat, és ezáltal az ilyen szolgáltatások nyújtója többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátójának minősülhet, kevésbé egyértelmű, hogy a felhasználó központi szerepet játszik a digitális tartalmat szolgáltató vállalkozás értékteremtése szempontjából. Ehelyett az értékteremtés szempontjából a középpontban maga a jogalany által elérhetővé tett digitális tartalom áll. Ezért az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeknek az adó hatályán kívül kell esniük. |
(14) Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, be kell vonni az adó hatálya alá, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeket a Bizottságnak az irányelv hatálybalépésétől számított ... [két éven belül] értékelnie kell. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik. Erre a felhasználók által megvásárolt digitális tartalmak különböző formáinak lefedése érdekében van szükség, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felhasználó szemszögéből az egyetlen és elsődleges célt a digitális tartalom megvásárlása jelenti. |
(15) A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(15a) A digitális vállalkozások hajlamosak kevesebbet beruházni épületekbe és gépekbe, mint a hagyományos vállalatok. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A (14) preambulumbekezdésben leírt szolgáltatásokat meg kell különböztetni az olyan többoldalú digitális interfészek rendelkezésre bocsátásából álló szolgáltatástól, amelyeken keresztül a felhasználók digitális tartalmat tölthetnek fel és oszthatnak meg egyéb felhasználókkal, vagy az olyan interfészek rendelkezésre bocsátásától, amelyek a felhasználók között megkönnyítik a kapcsolódó digitális tartalmak közvetlen szolgáltatását. Az utóbbi szolgáltatások – a kapcsolódó ügyletek jellegétől függetlenül – közvetítési szolgáltatásoknak minősülnek, következésképpen a dsza hatálya alá kell esniük. |
törölve |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításából álló adóköteles szolgáltatások csak azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak, azokra viszont nem, amelyeket szenzorok vagy egyéb eszközök állítanak elő, és amelyek gyűjtése digitális úton történik. Ennek az az oka, hogy a dsza hatálya alá azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják, nem pedig azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek az interfészeket csupán a más módon előállított adatok továbbítására használják. Következésképpen a dsza nem lehet a vállalkozások adatgyűjtési tevékenységére vagy a gyűjtött adatok vállalkozáson belüli célokból való felhasználására, illetve a vállalkozások által gyűjtött adatok egyéb felekkel való ingyenes megosztására kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó adatok továbbításából származnak. |
(17) A felhasználókról gyűjtött adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből álló adóköteles szolgáltatások azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak. Ezen adóköteles szolgáltatások közé azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják. A dsza nem az ilyen adatgyűjtésre kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó ezen adatok feldolgozásából, harmadik fél részére történő értékesítéséből vagy továbbításából származnak. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(22) A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t. |
(22) A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(23) Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. Ez az oka annak, hogy más uniós kezdeményezések is ugyanezt a küszöböt javasolták9. Egy ilyen küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne. |
(23) Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan túlnyomóan mobil, immateriális és/vagy digitális javakra támaszkodó digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. A javasolt küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne. |
|
__________________ |
|
|
9 Lásd a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2016) 683 final) 2. cikkét. |
|
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(27) A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor. |
(27) A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a jövőben olyan uniós szintű, közös megoldást kell találni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor. |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(29) Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését. |
(29) Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését. Amennyiben a képlet kiegyensúlyozatlan felosztáshoz vezet, amely nem tükrözi a valós gazdasági tevékenységet, e helyzetet egy vitarendezési mechanizmus orvosolhatja. A fentiek alapján a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy vitarendezési mechanizmus esetleges létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző tagállamok közötti viták megfelelő rendezését. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(30) A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés a felhasználók eszközein. |
(30) A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből vagy a tartalmak digitális interfészen való szolgáltatásából álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés vagy a digitális tartalom a felhasználók eszközein. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 31 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(31a) Az e-kereskedelmi platformokon megrendelt áruk vagy szolgáltatások értékesítése tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése az adott adómegállapítási időszakban elért bevétel alapján történik. Indokolt, hogy az áruk vagy szolgáltatások online értékesítő vállalkozás bevételeinek megadóztatására annak a tagállamnak legyen joga, ahol az árukat vagy a szolgáltatásokat a vevőnek szállították. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(32) A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban. |
(32) A felhasználókról gyűjtött adatok kinyerésének, értékesítésének vagy továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat nyertek ki, értékesítettek vagy továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(34) A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. |
(34) A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is, a felhasználók azonosításának lehetővé tétele nélkül. A tagállamok adóhatóságát tájékoztatni kell a felhasználók helyének meghatározására alkalmazott módszerről. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára, – különös tekintettel a szükségesség és az arányosság elveire –, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. |
|
_________________ |
_________________ |
|
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). |
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(35) Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3 %-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között. |
(35) Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3%-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(35a) Az uniós szinten egységes dsza-kulcs az első lépés a társaságiadó-rendszerek uniós szintű további harmonizációja felé. Az egyenlő piaci feltételek megteremtése, valamint az adóverseny és ebből következően a legalacsonyabb társaságiadó-szint biztosításáért folyó verseny kiiktatása érdekében a közeljövőben uniós szinten célszerű lenne bevezetni a minimális tényleges társaságiadó-kulcsot is. |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(37) Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket az adócsalás, az adókikerülés és a adóvisszaélések megelőzése céljából. |
(37) Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – az adócsalás, az adókikerülés és az adóvisszaélések megelőzése céljából. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(37a) Az adóalanyok által tagállamonként fizetett digitális szolgáltatási adó teljes összegének az országonkénti jelentési rendszer részét kell képeznie. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(38a) Amennyiben valamely adóköteles személy egynél több tagállamban is dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, a Bizottságnak háromévente ellenőriznie kell az azonosítót kiadó tagállamban benyújtott dsza-bevallást. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 40 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(40a) A dsza az állandó megoldásig tartó átmeneti intézkedés, amely semmi esetre sem késleltetheti egy állandó megoldás hatálybalépését. Ez az irányelv vagy a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv, vagy a közös társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv és a közös összevont társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv elfogadásával – amelyik korábban bekövetkezik –, vagy egy nemzetközi fórumon – OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv elfogadásával hatályát veszti, és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 40 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(40b) A tagállamok rendszeresen jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetésekről, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről. |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 40 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(40c) A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(41) Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(41) Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, tisztességes és megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
7a. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közléstovábbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. |
c) a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok feldolgozása, továbbítása. |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ca) tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szöveg rendelkezésre bocsátása a felhasználók számára digitális interfész alkalmazásával. |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók digitális tartalommal való ellátása, vagy a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; |
a) olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, amennyiben a felhasználói adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből nem keletkezik további bevétel; |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t. |
b) az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t. |
Indokolás | |
A dsza hatókörének növeléséhez az adóköteles bevételek küszöbértékét 25 000 000 EUR-ra kellene csökkenteni. | |
Ahhoz, hogy a kisvállalatok és az induló vállalkozások védelemben részesülhessenek a nagyobb vállalatokkal szemben, a dsza-kulcsnak a 25 000 000 EUR és 100 000 000 EUR közötti bevételek után 3%-nak, a 100 000 000 EUR-t meghaladó bevételek után pedig 5%-nak célszerű lennie. | |
A nagy mértékű hirtelen adónövekedés elkerülése, valamint a kisvállalatok és az induló vállalkozások védelme érdekében a javaslat hatálya alá tartozó valamennyi vállalat számára célszerű lenne éves szinten 750 000 EUR adókedvezményt biztosítani. | |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ca) a 3. cikk (1) bekezdése ca) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatás esetében a szóban forgó digitális tartalom megjelenik a felhasználó eszközén akkor, amikor a felhasználó az eszközt az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban a digitális interfészhez való hozzáféréshez használja. |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. |
(6) Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 6 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(6a) A Bizottság megvizsgálja, hogy egy vitarendezési mechanizmus létrehozása tovább növelné-e a tagállamok közötti viták rendezésének eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság erről adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3%. |
A digitális szolgáltatási adó kulcsát 3%-ban kell meghatározni. |
Indokolás | |
The objective of the DST is to close the gap between corporate taxation on digital firms and traditional firms and create a level playing field between them. When setting the rate for this revenue based tax, we therefore should assess the implied profit tax rate. Therefore we need to do two things; set the target rate and a realistic estimate of the profit margins. In its staff working document the European Commission claims that large multinational groups with a digital business model, using tax aggressive tax planning, are not paying any corporate income taxes. The average corporate income tax rate in the EU is 21.3% in 2018, which should therefore be the target for the implied rate of profits of the EU-wide DST. When it comes to the profit margin it is clear from the data available for public traded companies that large multinational groups with a digital business model tend to have a high profit margin. For example Google and Facebook, have a profit margin of up to 40%. When setting the rate rate of the DST, the assumed profit margin of 15% taken by the European Commission is too conservative. An assumed profit margin of 25% for large digital firms is more in line with reality. When applying these two metrics to the DST, we arrive to a rate of 5% on digital turnover in order to tax the implied profits with a 20% tax rate. (5/25 = 20% ) | |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Ahol e bekezdés b) pontja alkalmazandó, a Bizottság háromévente elvégzi az azonosítót kiadó tagállamhoz benyújtott dsza-bevallás ellenőrzését. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. |
(2) Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor – a (2a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Ha az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az adóalany megtarthatja az azonosítót kiadó, eredetileg kiválasztott tagállamot, mivel a jogalany a következő adómegállapítási időszakban ugyanabban a tagállamban ismét a dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá kerülhet. Ha azonban az adóalanynak az adott tagállamban több mint két egymást követő adómegállapítási időszakban nincs dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles. |
(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított két évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából. |
(3) A tagállamok intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – fogadnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából. |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 5 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(5a) Ezen irányelv elfogadása után a Bizottság olyan jogalkotásra irányuló javaslatot tesz, amelynek értelmében a 2013/34/EU irányelv azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a kötelező országonkénti beszámolási standardok listáját ki kell egészíteni az egyes vállalkozások és ágazatok szerinti jövedelemadóra vonatkozó információk közzétételével, amelynek keretében meg kell adni a jogalanyok által a különböző tagállamokban befizetett digitális szolgáltatási adó teljes összegét. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 fejezet – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS |
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓCSERE; |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat -20 cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
-20. cikk |
|
|
Automatikus és kötelező információcsere |
|
|
Annak érdekében, hogy az adóhatóságok megfelelően mérjék fel a befizetendő adókat, valamint az ezen irányelvben foglalt rendelkezések megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, az adóügyi információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően automatikusan és kötelezően meg kell osztani. A tagállamok ezen irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében megfelelő személyzettel, szakértelemmel és költségvetési forrásokkal látják el nemzeti adóhatóságaikat, továbbá forrásokat biztosítanak az adóhatósági személyzet határon átnyúló adóügyi együttműködésre és automatikus információcserére irányuló képzésére. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 24 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
24a. cikk |
|
|
Jelentéstétel és felülvizsgálat |
|
|
A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban. |
|
|
A Bizottság megvizsgálja különösen: |
|
|
a) a dsza kulcsának 3%-ról 5%-ra történő emelését, együtt a megfelelő adókedvezménnyel a hagyományos és a digitális vállalkozások között a tényleges adókulcsokban mutatkozó különbség csökkentése céljából; |
|
|
b) a dsza hatókörét, beleértve annak bővítését is az olyan áruk vagy szolgáltatások bevonása érdekében, amelyek kapcsán digitális interfészen keresztül online szerződéskötés történk; |
|
|
c) az egyes tagállamokban befizetett adók összegét; |
|
|
d) az irányelv hatálya alá tartozó digitális tevékenységek típusát; |
|
|
e) a jogalanyok által a dsza-fizetés elkerülése érdekében alkalmazott potenciális adótervezési gyakorlatokat; |
|
|
f) az egyablakos rendszer működését, a tagállamok közötti együttműködést; valamint |
|
|
g) a belső piacra gyakorolt általános hatást, figyelembe véve a verseny potenciális torzulását. |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 24 b cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
24b. cikk |
|
|
Jelentéstételi kötelezettségek |
|
|
A tagállamok évente jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetési adatokról és információkról, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 25 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
25a. cikk |
|
|
Hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés a tartós intézkedések függvényében |
|
|
A dsza a tartós megoldás megszületéséig hatályban lévő ideiglenes intézkedés, ezért ezen irányelv hatályát veszti és megszűnik, amikor az alábbiak valamelyikét elfogadják (amelyik a legkorábban bekövetkezik): |
|
|
a) a Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról; |
|
|
b) a Tanács irányelve a közös összevont társaságiadó-alapról, amely a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról1, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról2 szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását; vagy |
|
|
c) egy nemzetközi fórumon – például OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv. |
INDOKOLÁS
A társasági adózás jelenlegi rendszerét az egyértelműen azonosítható fizikai jelenléttel rendelkező hagyományos vállalkozásokra tervezték, így nem illeszkedik a 21. századi gazdaság realitásaihoz. A felhasználói részvételen és immateriális javakon alapuló új digitális üzleti modellek gyors fejlődése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett a hagyományos vállalkozások számára. A digitális vállalkozások a tagállami fizikai jelenlét hiányát a profit áthelyezésére használják fel, és a versenytársaik által befizetett adóknak általában csak a töredékét fizetik. Ez nem tisztességes, és ellenkezik a tisztességes verseny európai elveivel.
A digitális gazdaság adózására vonatkozó nemzetközi megállapodás hiányában az Unió egységes piacán működő digitális üzleti modellek adózására vonatkozó új szabályozás bevezetése kiemelkedő fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy minden vállalat tisztességes módon hozzájáruljon adójával az európai gazdaságokhoz, és elkerülhetők legyenek az egyoldalú tagállami intézkedések. Noha az előadó véleménye szerint a digitális tevékenységek adózásának a virtuális állandó telephely meghatározásán kell alapulnia – amint azt a közös társasági adóalapról és a közös összevont társasági adóalapról szóló 2018. márciusi jelentéseiben az Európai Parlament is szorgalmazta –, egyetért azzal, hogy átmeneti intézkedésre van szükség.
Az előadó alapvetően támogatja a Bizottság javaslatát, különösen azt, hogy a digitális ágazatban működő kisvállalatok, induló vállalkozások és felfutóban lévő innovatív vállalkozások fejlődésére gyakorolt negatív hatás korlátozása érdekében ezt az adót a 750 millió EUR feletti világszintű éves összbevétellel rendelkező társaságokra kell korlátozni.
Az előadó a Bizottság javaslatának tökéletesítése céljából több célzott módosítást javasol, különösen a következőket:
• Egyenlő versenyfeltételek teremtése a dsza-kulcs 3%-ról 5%-ra növelésével. Amint azt a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma világossá tette, a hagyományos belföldi társaságok által fizetett tényleges átlagos adókulcs 20,9%, míg az adótervezésben részt vevő digitális multinacionális csoportok átlagos adókulcsa negatív, -2,3%. A Bizottság a digitális bevételre általa javasolt adókulcsot a haszon után fizetett implicit adóra vonatkozó elképzelésre alapozta. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az adókulcsnak a hagyományos és a digitális cégek adózásában meglévő említett szakadékot kell áthidalnia. Az implicit társasági adó szintjét ezért a hagyományos cégek által fizetett átlagos 20%-ban kell meghatározni, és nem a javaslatban szereplő 13%-ban. Emellett a javaslat a digitális üzleti modellek esetében alacsony, 15%-os profitrátát feltételez, míg a 25%-os profitráta alapul vétele reálisabb. Az olyan nagy digitális multinacionális társaságok, mint a Facebook és a Google haszonkulcsai elérhetik a 40%-ot is. A dsza kulcsának ezen új mérőszámok figyelembe vételével 5%-ban történő megállapítása egyenlő versenyfeltételeket teremtene a hagyományos és a digitális társaságok között, és nagyobb mértékű adóhozzájárulást tesz lehetővé egy eddig aluladóztatott ágazat részéről.
• Az adóalap kibővítése a digitális tartalmak – például videók, hanganyagok vagy szövegek – digitális interfészeken keresztüli szolgáltatásának és az e-kereskedelmi platformokon keresztül online megrendelt áruk vagy szolgáltatások értékesítésének az adóköteles bevételek körébe való beemelésével. Ezt az indokolja, hogy e vállalatoknak lehetőségük van a felhasználói adatok digitális interfészen keresztüli feldolgozására, így az ügyletből további érték létrehozására amellett, hogy az online szerzett bevétel a különböző tagállamokban fenntartott fizikai jelenlét hiánya miatt alapot adhat az agresszív adótervezésre is. A digitális bevételek ezen formáinak a rendeltetési hely alapú dsza hatálya alá történő bevonása megegyezik a KÖTA keretében a Bizottság által javasolt adóreformok irányával.
• Annak tisztázása, hogy a dsza a digitális interfészeken való aktív részvétel révén gyűjtött adatok értékesítésére és továbbítására is vonatkozik.
• A javasolt végleges uniós intézkedések függvényében megvalósuló hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés bevezetése, amelynek révén a dsza a jelentős digitális jelenlétre vagy a digitális állandó telephelyre vonatkozó európai parlamenti álláspontot tartalmazó KÖTA-ra irányuló javaslat elfogadása esetén megszűnik.
• A Bizottság felkérése ezen irányelv 3 év utáni felülvizsgálatára, különös tekintettel a dsza hatálya alá tartozó jogalanyokra, az egyes tagállamokban befizetett adók összegére, a dsza küszöbértékeire a jogalanyok mérete és digitális szolgáltatásokból származó bevétele szempontjából, a digitális tevékenységek típusaira, valamint az adóköteles bevételek fajtáira.
• Ellenőrzési mechanizmus bevezetése, amelynek keretében háromévente ellenőrzik az azonosítót kiadó tagállamhoz benyújtott dsza-bevallást.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
Cím |
Az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszere |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2018)0148 – C8-0137/2018 – 2018/0073(CNS) |
||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
11.4.2018 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 19.4.2018 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
IMCO 19.4.2018 |
JURI 19.4.2018 |
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
IMCO 23.4.2018 |
JURI 23.4.2018 |
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Paul Tang 31.5.2018 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
29.8.2018 |
9.10.2018 |
19.11.2018 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
3.12.2018 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
33 2 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Ralph Packet, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Peter Simon, Paul Tang, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Mady Delvaux, Syed Kamall, Alain Lamassoure, Luigi Morgano, Michel Reimon, Lieve Wierinck |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Barbara Lochbihler, Jarosław Wałęsa |
||||
|
Benyújtás dátuma |
5.12.2018 |
||||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
|
33 |
+ |
|
|
ALDE |
Petr Ježek, Lieve Wierinck |
|
|
ECR |
Bernd Lucke |
|
|
EFDD |
Bernard Monot, Marco Valli |
|
|
GUE/NGL |
Marisa Matias, Martin Schirdewan |
|
|
PPE |
Markus Ferber, Brian Hayes, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Jarosław Wałęsa |
|
|
S&D |
Pervenche Berès, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker |
|
|
VERTS/ALE |
Philippe Lamberts, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Molly Scott Cato |
|
|
2 |
- |
|
|
ALDE |
Wolf Klinz |
|
|
GUE/NGL |
Miguel Viegas |
|
|
2 |
0 |
|
|
ECR |
Syed Kamall, Ralph Packet |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás