Eljárás : 2018/0111(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0438/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0438/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 04/04/2019 - 6.20

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0352

JELENTÉS     ***I
PDF 1733kWORD 204k
7.12.2018
PE 623.664v02-00 A8-0438/2018

a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Neoklis Sylikiotis

A vélemény előadói (*):

Julia Reda, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 104. cikke)

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 MELLÉKLET A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0234),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0169/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak küldött, 2018. november 29-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra, a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy elfogadja a Parlament álláspontját, valamint a Tanács képviselője 2018. november 29-i levelében tett azon kötelezettségvállalásra, hogy elfogadják ezt az álláspontot, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0438/2018),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához első olvasatban

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(3) jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)  A 2003/98/EK irányelv 13. cikke alapján és öt évvel az irányelvet módosító 2013/37/EU irányelv elfogadása után a Bizottság – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a Célravezető és hatásos szabályozás program(4) keretében értékelte és felülvizsgálta az irányelv működését.

(3)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat(5) eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez való felzárkóztatása és a digitális innováció további ösztönzése érdekében, különösen a mesterséges intelligencia terén.

(4)  A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, valamint magánvállalkozásoktól származó adatokat is, a jelen irányelv hatálya alá tartozó, általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása esetén – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – ideértve a 96/9/EK irányelvet(6), a 2003/4/EK irányelvet, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(7) és az (EU) 2016/679 rendeletet is – közötti viszony.

(4a)  Az információhoz való hozzáférés alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája („a Charta”) kimondja, hogy mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, beleértve a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv országhatárokra való tekintet nélkül beavatkozhatna.

(4b)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke garantálja a személyes adatok védelméhez való jogot, és megállapítja, hogy az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni, és ezt független hatóságnak kell ellenőriznie.

(5)  A Szerződés rendelkezik a belső piacnak, valamint egy olyan rendszernek a létrehozásáról, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. A közszféra információinak felhasználására vonatkozó tagállami rendelkezések és eljárások összehangolása hozzájárul e célok eléréséhez.

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, politikai, gazdasági, jogi, földrajzi, környezeti, időjárási, szeizmikus, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közszférabeli szervezetek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a társadalom hasznára válhat. Ezen információk általánosan használt elektronikus formában való biztosítása lehetővé teszi a polgárok és vállalkozások számára, hogy használatukra új módokat találjanak és új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre. A tagállamoknak és a közszférabeli szervezeteknek a Digitális Európa Program előnyeit kell élvezniük és megfelelő pénzügyi támogatást kell kapniuk abból, vagy más releváns Uniós alapokból és programokból, amelyek Európa digitalizációját, a digitális technológiák széleskörű használatát, vagy a közigazgatás és közszolgálat digitális átalakítását célozzák az adatok könnyebb további felhasználása érdekében.

(6a)  A közszféra információi különleges adatforrást képviselnek, amely hozzájárulhat a digitális egységes piac fejlesztéséhez, valamint a felhasználóknak és vállalkozásoknak szánt új applikációk fejlesztéséhez. Az intelligens adathasználat – többek között az adatok mesterséges intelligencia alkalmazáson keresztüli feldolgozása – a gazdaság valamennyi szektorát átformálhatja.

(7)  A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv minimumszabályokat határozott meg a tagállamok közszférabeli szervezeteinek – köztük a végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi szerveknek – a birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehetünk tanúi, ilyen például a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a dolgok internete. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. Az eredetileg 2003-ban elfogadott és később 2013-ban módosított szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

(8)  A különböző területekről és tevékenységekből származó adatokat felhasználó adatalapú társadalom irányába történő fejlődés a Közösség valamennyi polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

(9)  A digitális tartalom fontos szerepet játszik e fejlődés során. A tartalom-előállítás gyors munkahelyteremtést eredményezett az elmúlt években és eredményez továbbra is. A legtöbb ilyen munkahelyet induló innovatív vállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások hozzák létre.

(10)  A belső piac létrehozásának egyik fő célja egyes tagállami, illetve uniós szintű szolgáltatások és termékek fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A közszféra információi, vagy a közfeladatok vagy általános érdekű szolgáltatások keretében gyűjtött, előállított, reprodukált és terjesztett információk fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára és egyre fontosabb tartalomforrássá válnak a fejlett digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelési technológiák és a dolgok internetének fejlődésével. Az intelligens adathasználat – többek között az adatok mesterséges intelligencia alkalmazáson keresztüli feldolgozása – a gazdaság valamennyi szektorát átformálhatja. A széles, határokon átnyúló földrajzi lefedettség is meghatározó e tekintetben. Az ilyen információk további felhasználásának széles körű lehetőségei többek között lehetővé teszik az európai vállalkozások, köztük a mikrovállalkozások és a kkv-k, valamint a civil társadalom számára, hogy potenciáljukat kihasználják, és hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és a minőségi munkahelyek létrehozásához és védelméhez, különösen a helyi közösségek javára, valamint olyan fontos társadalmi célok elérése érdekében, mint az elszámoltathatóság és az átláthatóság.

(11)  A közszférabeli szervezetek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közszférabeli szervezetek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását és közfeladataik ellátását. Az új technológiák fejlődésével a közfeladatok ellátása keretében gyűjtött és elosztott adatok terjesztése hozzájárulhat a felhasználók hiteles információkhoz való juttatásához.

(12)  Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentumforrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közszférabeli szervezetek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan továbbra is eltérő a tagállamok között. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

(13)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az adatok „kialakításánál fogva és alapértelmezetten nyílt” elv szerinti létrehozását az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében, mindeközben biztosítva a közérdekű célok, például a közbiztonság védelmének következetes szintjét, akkor is, ha kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos érzékeny adatokról van szó, továbbá biztosítva a személyes adatok védelmét, akkor is, ha a valamely egyedi adatkészletben foglalt információk nem járhatnak valamely természetes személy azonosíthatóságának vagy megjelölhetőségének kockázatával, de más rendelkezésre álló információkkal együttesen ilyen kockázatot jelenthetnek. A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított fellelhetőségét, hozzáférhetőségét és további felhasználását („FAIR-elvek”) biztosító, és az információk széles körű elérhetőségét és további felhasználását nem csak a gazdasági szereplők, hanem elsősorban a nyilvánosság számára előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az átláthatóságban és a demokratikus elszámoltathatóságban, előmozdíthatja a szociális kötelezettségvállalást és az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán alapuló új szolgáltatások kialakulását és fejlődését. A kedvező hatások maximalizálása érdekében biztosítani kell a forrásokhoz és a folyamatosan alakuló adatokhoz való hozzáférést. Az interoperabilitást, nyílt szabványokat és nyílt adatokat éppen ezért minden tagállam közigazgatási szintjén alkalmazni kellene. Ugyanakkor, a Bizottságnak elő kell segíteni a tagállamok együttműködését és támogatnia kell interoperábilis elektronikus interfészek tervezését, tesztelését, alkalmazását és kiépítését, amelyek hatékonyabb és biztonságosabb közszolgáltatást tesznek majd lehetővé.

(14)  Ezen felül, a közösségi szintű minimum harmonizáció hiányában, a nemzeti szintű jogalkotási tevékenységek, amelyek a technológiai kihívásokra való válaszadásképpen már számos tagállamban elkezdődtek, még jelentősebb különbségekhez vezethetnek. Az információs társadalom fejlődésével, amely már nagy mértékben növelte az információk határokon átnyúló felhasználását, az ilyen jogalkotási különbségek és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

(15)  A tagállamok a 2003/98/EK irányelv alapján kialakították a további felhasználásra vonatkozó politikáikat, és némelyikük nagyratörő nyitott adatpolitikai megközelítéséket alkalmaz, hogy a hozzáférhetővé tett közérdekű adatok további felhasználását az irányelvben meghatározott minimumszabályokon túlmenően megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényes eltérő szabályok ne képezhessenek akadályt a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló kínálatában, valamint hogy az összehasonlítható közérdekű adattartalmakat az azokra épülő páneurópai alkalmazások számára a további felhasználásra alkalmassá tegyék, legalább minimálisan össze kell hangolni annak meghatározását, hogy a vonatkozó hozzáférési rendszereknek megfelelő mely közérdekű adatok legyenek elérhetők további felhasználásra a belső információs piacon.Az uniós és nemzeti jog e minimumkövetelményeket meghaladó rendelkezései, különösen az ágazati jogszabályok esetében, továbbra is alkalmazandók. Az ezen irányelv által meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó szolgáltatásnyújtás példái között szerepelnek a további felhasználásra szabható díjak 6. cikkben előírtaknál alacsonyabb küszöbértékei vagy a 8. cikkben említetteknél kevésbé korlátozó engedélyezési feltételek. Nevezetesen, ezen irányelv nem sértheti az abban meghatározott minimális szintű harmonizációt meghaladó, az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletekben megállapított rendelkezéseket.

(16)  Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételei. A közszférabeli szervezetek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimum-feltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

(17)  Ennek az irányelvnek azokra a dokumentumokra kell vonatkoznia, amelyek rendelkezésre bocsátása az érintett közszférabeli szervezetek törvény vagy az adott tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott közfeladatai közé tartozik. Ilyen szabályok hiányában a közfeladatokat a tagállamok közigazgatási gyakorlatával összhangban kell meghatározni, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi. A közfeladatot általánosságban vagy az egyes közszférabeli szervezetek esetében eseti alapon lehet meghatározni.

(18)  Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közszférabeli szervezetek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

(19)  Az irányelv semmilyen módon nem korlátozhatja vagy akadályozhatja a hatóságokat és az egyéb állami szerveket jogszabályokban előírt feladataik teljesítésében. Továbbá nem is jogosít fel hozzáférésre. Ennek eldöntése a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot további felhasználásra alkalmassá tegyenek, az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek – például a személyes adatok védelmének – sérelme nélkül, engedélyezve a tagállamok számára, hogy az egyes dokumentumokhoz való hozzáférést korlátozzák vagy ezek tekintetében kizárják a hozzáférést. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közszférabeli szervezeteket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közszférabeli szervezeteknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közszférabeli szervezet jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(20)  A tagállamok gyakran közszektoron kívüli jogalanyokat bíznak meg általános érdekű szolgáltatások nyújtásával, ugyanakkor pedig magas szintű ellenőrzést gyakorolnak az ilyen jogalanyok felett. A 2003/98/EK irányelv rendelkezései azonban csak a közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokra vonatkoznak, az irányelv hatálya nem terjed ki a közvállalkozásokra. Ez számos területen – nevezetesen a közüzemi ágazatokban – ahhoz vezet, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során készült dokumentumok csak kevéssé állnak rendelkezésre további felhasználás céljára. Nagyban csökkenti továbbá annak lehetőségét, hogy határon átnyúló szolgáltatások jöhessenek létre az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok alapján. Az adatok további felhasználása fontos szerepet játszhat a gazdasági növekedés ösztönzésében és a nyilvánosság szerepvállalásának előmozdításában.

(21)  A 2003/98/EK irányelvet ezért módosítani kell annak biztosítása céljából, hogy rendelkezései alkalmazhatóak legyenek az olyan, általános érdekű szolgáltatásnyújtás során készült dokumentumok további felhasználására, amelyeket a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 8–14. cikkében említett tevékenységek egyikét végző, a jelen irányelv hatálya alá tartozó közvállalkozások és magánvállalkozások, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró, a jelen irányelv hatálya alá tartozó közvállalkozások és magánvállalkozások, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró, a jelen irányelv hatálya alá tartozó közvállalkozások és magánvállalkozások, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelet 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró, a jelen irányelv hatálya alá tartozó közvállalkozások és magánvállalkozások készítenek.

(21a)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a közérdekű szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos dokumentumokra; a versenynek közvetlenül kitett és a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti közbeszerzési szabályok alól mentesített dokumentumoknak a közvállalkozások közvetlen versenytársai általi további felhasználására, amennyiben e dokumentumok megfelelnek az említett irányelvben meghatározott feltételeknek.

(21b)  Tevékenységeik kritikus fontossága, valamint az általuk betartandó biztonsági és értesítési előírások miatt az irányelv nem vonatkozik továbbá olyan dokumentumokra, amelyekhez való hozzáférés kizárt vagy korlátozott az (EU) 2016/1148 irányelv értelmében a hálózati és információs rendszerek biztonságának védelme érdekében, vagy amennyiben a 2008/114/EK irányelv értelmében a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőire vonatkozó szabályozások hatálya alá tartozik.

(22)  Ennek az irányelvnek nem kell kötelezettséget tartalmaznia a közvállalkozások vagy – amennyiben azok a jelen irányelv hatálya alá tartoznak – magánvállalkozások által előállított dokumentumok további felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó bármely dokumentum további felhasználásának engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás, vagy adott esetben magánvállalkozás hatáskörében kell maradnia. A közvállalkozásoknak, vagy adott esetben magánvállalkozásoknak, csak azt követően kell eleget tenniük az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek – különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási szerződések, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében –, hogy döntést hoztak a dokumentumok további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásáról. Másfelől pedig a közvállalkozásoknak, vagy adott esetben magánvállalkozásoknak, nem kell eleget tenniük a II. fejezetben megállapított követelményeknek, például a kérelmek feldolgozására alkalmazandó szabályoknak.

(23)  A keletkező kutatási adatok mennyisége exponenciálisan nő, és további felhasználásukra a tudományos közösségen kívül mások is igényt tarthatnak. A növekvő társadalmi kihívások hatékony és holisztikus módon történő kezelésének elősegítése érdekében kulcsfontosságúvá és sürgetővé vált a különböző forrásokból származó adatok hozzáférhetőségének, ötvözhetőségének és további felhasználhatóságának lehetővé tétele, ágazatokon és tudományágakon átnyúlóan is. A kutatási adatok statisztikákat, kísérleti eredményeket, méréseket, terepmunkából származó megfigyeléseket, felméréseket, interjúkat és képeket foglalnak magukban. Továbbá metaadatokat, meghatározásokat és egyéb digitális tárgyakat tartalmaznak. A kutatási adatok különböznek azoktól a tudományos cikkektől, amelyek a tudományos kutatásból fakadó megállapításokat közlik és azokhoz megjegyzéseket fűznek. A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférhetősége és további felhasználhatósága sok éven át speciális szakpolitikai kezdeményezések tárgyát képezte. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikáknak különösen az a célja, hogy a kutatók és a nagyközönség a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában elérhesse a kutatási adatokat és egyéb kutatási eredményeket, valamint hogy azok felhasználhatók, illetve tovább felhasználhatók legyenek. A nyílt hozzáférés elősegíti a minőség javítását, az egymást feleslegesen átfedő kutatások számának csökkenését, a tudományos fejlődés felgyorsulását, valamint segít a tudományos csalások visszaszorításában, és összességében kedvezően hat a gazdasági növekedésre és az innovációra. A nyílt hozzáférés mellett az adatkezelés tervezése is rohamosan általános tudományos gyakorlattá válik, biztosítandó, hogy az adatok fellehetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és további felhasználásra alkalmasak („FAIR-elvek”) legyenek, ahogy általános gyakorlattá válik az adatkezelési tervek következetes biztosítása is, amelyet továbbra is ösztönözni kell.

(24)  A fent ismertetett okok miatt helyénvaló előírni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikákat fogadjanak el az állami finanszírozású kutatások eredményei tekintetében, és biztosítsák e szakpolitikák végrehajtását valamennyi kutatást végző szervezet és kutatásfinanszírozó szervezet által. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák általában kivételeket biztosítanak a tudományos kutatási eredmények nyíltan hozzáférhetővé tétele alól. A Bizottság 2012. július 17-én elfogadta, majd 2018. április 25-én naprakésszé tette(9) a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást, többek között a szabad hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák releváns elemeinek ismertetésével. Ezen túlmenően javítani kell a bizonyos kutatási eredmények további felhasználásra vonatkozó feltételeket. Ezért az ezen irányelvből fakadó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni a közfinanszírozással támogatott vagy köz- és magánszektorbeli szervezetek által társfinanszírozott tudományos kutatási tevékenységekből származó kutatási adatokra. Ennek eredményeképpen a közfinanszírozású kutatások adatait alapértelmezésként nyílttá kell tenni. Ennek összefüggésében azonban kellően figyelembe kell venni a magánélettel, a személyes adatok védelmével, a kereskedelmi titkokkal, a nemzet- és közbiztonsággal, a harmadik felek jogos kereskedelmi érdekeivel és szellemitulajdon-jogaival kapcsolatos aggályokat, „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvével összhangban annak hangsúlyozása érdekében, hogy ösztönözni kell az adatkezelést mint a kutatás elengedhetetlen részét. Amennyiben a hozzáférést korlátozzák, úgy a további felhasználásra vonatkozó korlátozások okairól tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Az adminisztratív teher elkerülése érdekében a fenti kötelezettségeket csak azon kutatási adatokra kell alkalmazni, amelyeket a kutatók már nyíltan hozzáférhetővé tettek. A kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek birtokában lévő másfajta dokumentumokat továbbra sem kell az irányelv hatálya alá vonni.

(25)  A „közszférabeli szervezet”, valamint a „közjogi intézmény” fogalma a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből(10) került átvételre.

(26)  Ez az irányelv a „dokumentum” fogalmát általános jelentésben használja. A fogalom kiterjed minden aktus, tény vagy információ megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hang- vagy képrögzítő, vagy audiovizuális eszköz). A „dokumentum” fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra.

(27)  A közszférabeli szervezetek proaktív módon egyre inkább hozzáférhetővé teszik dokumentumaikat további felhasználás céljából, géppel olvasható és az interoperabilitást, további felhasználást és hozzáférhetőséget biztosító nyílt formátumok révén. A dokumentumokat a továbbfelhasználó által benyújtott kérelmet követően is hozzáférhetővé kell tenni további felhasználásra. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy gyakorlati intézkedéseket határozzanak meg annak biztosítására, hogy a közszféra információinak további felhasználása hatékonyan gyakorolható legyen, egyértelműen feltüntetve e dokumentumok fellelhetőségének helyét. A további felhasználás iránti kérelem megválaszolására észszerű határidőt kell biztosítani, a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó kérelmek megválaszolására vonatkozó határidővel összhangban. Az oktatási intézményeknek, kutatást végző szervezeteknek és kutatásfinanszírozó szervezeteknek azonban mentesülniük kell e követelmény alól. Az észszerű határidők érvényesítése az Unió egész területén, elő fogja mozdítani új információs termékek és szolgáltatások megjelenését pán-európai szinten. Ez különösen fontos a dinamikus adatok (köztük a környezeti adatok, közlekedési adatok, műholdas adatok, időjárási adatok, szeizmikus adatok) esetében, amelyek gazdasági értéke az információk és a rendszeres frissítések azonnali elérhetőségétől függ. A dinamikus adatokat ezért közvetlen gyűjtésük után, haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni felhasználói program interfészen keresztül, az ilyen adatokon alapuló internetes, mobil és felhőalapú alkalmazások kifejlesztésének elősegítése érdekében. Amennyiben ez műszaki vagy pénzügyi korlátozások miatt nem lehetséges, a közszférabeli szervezeteknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kiaknázását. A vonatkozó technikai és pénzügyi korlátozások megszüntetése érdekében egyedi intézkedéseket kell hozni. Felhasználási engedély alkalmazása esetén a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási szerződés feltételeinek részét képezheti.

(28)  Az ezen irányelv által további felhasználás céljából elérhetővé tett adatokhoz való hozzáférés érdekében jól kialakított felhasználói program interfészeken (API-k) keresztül célszerű biztosítani a dinamikus adatokhoz való hozzáférést. A felhasználói program interfész leírja, hogyan és milyen adatfajtákat lehet lekérdezni, és azokat a lekérdezők milyen formátumban kapják meg. A felhasználói program interfészekhez egyértelmű, átfogó és online elérhető műszaki dokumentációt kell biztosítani. Adott esetben európai vagy nemzetközi szinten elismert szabványokat vagy egyéb, általánosan használt protokollokat kell alkalmazni és a nemzetközi adatkészlet-szabványokat kell használni. Különböző összetettségi szintű felhasználói program interfészek léteznek, a konkrét adatbázisok lekéréséhez vezető egyszerű linktől kezdve a strukturált webes interfészen át egészen az összetett rendszerekig. Általános értéket képvisel az, ha az adatok további felhasználása vagy megosztása a felhasználói program interfészek megfelelő alkalmazása útján történik, mivel ez elősegíti a fejlesztők és az induló vállalkozások számára új szolgáltatások és termékek létrehozását. Kulcsfontosságú tényező továbbá ahhoz, hogy értékes ökoszisztémák jöhessenek létre az adatkészletek körül, amelyek potenciálját az adattulajdonosok nagyrészt felhasználatlanul hagyják. A felhasználói program interfész kialakításánál és alkalmazásánál többféle elvet is figyelembe kell venni: stabilitás, megbízhatóság, elérhetőség, hatékonyság, az egész életcikluson át való fenntarthatóság, a felhasználás és a standardok egységessége, felhasználóbarát jelleg, valamint biztonság. A dinamikus, azaz a gyakran és sokszor valós időben frissített adatokat a közszférabeli szervezeteknek és közvállalkozásoknak közvetlenül az adatgyűjtés után további felhasználás céljából hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő felhasználói program interfészeken keresztül, amelyeknek meg kell felelniük a FAIR-elveknek. A közszférabeli szervezetek hatékony támogatásban részesülhetnek annak érdekében, hogy szolgáltatásaik terén megfelelő szintű szakértelemmel rendelkezzenek.

(29)  A további felhasználás lehetőségei javíthatók azáltal, ha csökken annak szükségessége, hogy a papíralapú dokumentumokat digitalizálják, illetve a digitális fájlokat feldolgozzák a kölcsönös kompatibilissá tétel érdekében. Ezért a közszférabeli szervezeteknek dokumentumaikat, ha ez lehetséges és észszerű, a rendelkezésre álló bármely formátumban és nyelven elektronikus eszközökön keresztül elérhetővé kell tenniük. A közszférabeli szervezeteknek a rendelkezésre álló dokumentumokból való kivonatok iránti kérelmeknek lehetőleg eleget kell tenniük, ha az ilyen kérelem teljesítése egy egyszerű művelettel megoldható. A közszférabeli szervezetek ugyanakkor nem kötelezhetőek kivonat készítésére egy dokumentumból, ha ez aránytalan erőfeszítést jelentene számunkra. A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közszférabeli szervezeteknek, amennyiben ez lehetséges és észszerű, dokumentumaikat olyan formátumban kell elérhetővé tenniük, amely nem függ egy meghatározott szoftver alkalmazásától, a közszférabeli szervezeteknek figyelembe kell venniük a dokumentumok fogyatékos személyek általi, illetve érdekében történő további felhasználásának lehetőségeit az információk hozzáférhető formátumokban való rendelkezésre bocsátása révén.

(30)  A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közszférabeli szervezeteknek lehetőség szerint és adott esetben a dokumentumokat – ideértve a weboldalaikon megjelenőket is– a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, olyan nyílt és géppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenniük, amely biztosítja az interoperabilitást, például a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(11) a térinformációk tekintetében előírt összeegyeztethetőségi és felhasználhatósági követelményeket szabályozó elvek szerinti feldolgozásuk révén.

(31)  Egy dokumentum akkor tekinthető géppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumban van, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és technológiasemleges módon kinyerjék. A géppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatok géppel olvasható adatoknak tekintendők. A géppel olvasható formátumok lehetnek nyílt vagy védett formátumok, hivatalos szabványúak vagy azoktól eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők géppel olvashatónak. A tagállamoknak lehetőség szerint és adott esetben ösztönözniük kell a géppel olvasható nyílt formátumok használatát. Az ISA² program által kidolgozott megoldásokat figyelembe kell venni az adatok további felhasználását célzó technikai megoldások tervezése során.

(32)  A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közszférabeli szervezetek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közszférabeli szervezetek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének és fenntartásának költségét észszerű megtérüléssel együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közszférabeli szervezetek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(32a)  A befektetés megtérülése a határköltségeken felüli százalékos arányként értelmezhető, lehetővé téve a tőkeköltség megtérülését és valós megtérülési ráta beszámítását. Mivel a tőkeköltség szorosan összefügg a hitelintézetek kamataival, amelyek az EKB irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó rögzített kamatlábain alapulnak, a befektetés észszerű megtérülése nem haladhatja meg 5%-nál nagyobb mértékben az EKB rögzített kamatlábát.

(33)  A szokásos ügyvitelük akadályozásának elkerülése érdekében a könyvtárak, múzeumok és levéltárak számára is lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjakat számoljanak fel. E közszférabeli szervezetek esetében a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatná meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének, fenntartásának, megőrzésének és szerzői jogai engedményezésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak esetében és sajátosságaikat szem előtt tartva az észszerű megtérülés kiszámítása során figyelembe lehet venni a magánszektor által az azonos vagy hasonló dokumentumok további felhasználásáért felszámított díjakat. A határköltségeken felüli ilyen költségeket átlátható, nyomon követhető és ellenőrizhető kritériumok szerint kell meghatározni.

(34)  A díjak ebben az irányelvben meghatározott felső határai nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg, vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat.

(35)  A tagállamoknak meg kell határozniuk a határköltségeket meghaladó díjazásra vonatkozó kritériumokat. E tekintetben a tagállamok például a nemzeti szabályozásban is meghatározhatják e kritériumokat, vagy kijelölhetik az e kritériumok meghatározása tekintetében illetékes egy vagy több – az adott közszférabeli szervezettől eltérő – megfelelő szervet. E szervezetet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni. E szervezet költségvetési végrehajtási hatáskörökkel rendelkező és politikai szerv felelősségi körébe tartozó meglévő szerv is lehet.

(36)  Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója online hozzáférhető legyen. Az oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról . Ez különösen a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közszférabeli szervezeteivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

(37)  A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel1a összhangban létrehozott nemzeti felügyeleti hatóság(12), a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a hozzáférést és a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

(38)  A közszféra valamennyi, általában rendelkezésre álló – nem csak politikai, hanem az igazságszolgáltatási, közigazgatási vonatkozású – dokumentumának nyilvánosságra hozatala alapvető eszköze a tudáshoz való jog kiterjesztésének, amely a demokrácia egyik alapelve. Ez a célkitűzés minden, akár helyi, országos vagy nemzetközi szintű intézményre vonatkozik.

(39)  Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználása felhasználási engedély kiadása nélkül történik . Más esetekben felhasználási engedélyt adnak ki, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a személyes adatok védelmét, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közszférabeli szervezet felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási szerződésnek tisztességesnek és átláthatónak kell lennie. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

(40)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy bizonyos dokumentumokat nem bocsát többé rendelkezésre további felhasználás céljából, vagy nem frissíti a dokumentumokat, e döntését a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hoznia, lehetőség szerint elektronikus úton.

(41)  A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló eseteinek körében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a tisztességes versenyt egyfelől a közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások, másfelől az egyéb felhasználók között, amennyiben a dokumentumokat e közszférabeli szervezetek vagy közvállalkozások kereskedelmi tevékenységükhöz használják fel. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy a dokumentumok közvállalkozások általi további felhasználása ne vezessen a piac torzulásához, és ne veszélyeztesse a tisztességes versenyt. Ez azonban nem zárhatja ki például a közszférabeli szervezetek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, díjmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. Szintén nem zárhatja ki eltérő eltérő díjak megállapítását a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra, illetve a differenciált engedélyezési és díjszabási politikák alkalmazását abban az esetben, ha egy gazdasági szereplő a dokumentumokat bizonyos kereskedelmi feltételek mellett kívánja tovább felhasználni.

(42)  A közszférabeli szervezet a hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználásával kapcsolatban adott esetben felhasználási szerződés keretében feltételeket szabhat, így például előírhatja a forrás megjelölését, vagy annak feltüntetését, hogy a továbbfelhasználó módosította-e a dokumentumot bármilyen módon. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felhasználási szerződésnek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésének kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást. Az online elérhető nyílt felhasználási szerződéseknek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, valamint a nyílt adatformátumok használatának szintén fontos szerepet kell betölteniük e tekintetben. Ezért a tagállamoknak a nyílt felhasználási szerződések használatát kell szorgalmazniuk, hogy az Unió-szerte általános gyakorlattá váljon.

(43)  A közszférabeli szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk a versenyszabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál annak érdekében, hogy lehetőség szerint kerüljék a magánpartnerekkel a kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötését, illetve az adatok preferenciális felhasználását. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.

(44)  A könyvtárak (köztük az egyetemi könyvtárak), múzeumok és levéltárak, illetve partnereik között számos olyan, a kulturális erőforrások digitalizálására kiterjedő együttműködési megállapodás jött létre, amely kizárólagos jogokat biztosít a magánpartnerek számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a köz-magán partnerségek megkönnyíthetik a kulturális gyűjtemények észszerű felhasználását, ugyanakkor a polgárok számára gyorsabb hozzáférést biztosítanak a kulturális örökséghez. Ezért helyénvaló figyelembe venni a kulturális erőforrások digitalizálása tekintetében a tagállamok között meglévő eltéréseket az ilyen források digitalizálásáról szóló megállapodásokra vonatkozó konkrét szabályok révén. Azokban az esetekben, ahol a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozik, szükség lehet e kizárólagosság meghatározott időtartamra történő biztosítására annak érdekében, hogy a magánpartner számára megtérüljenek a felmerült költségek. Ennek az időtartamnak azonban korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó kizárólagos jog időtartama általánosságban nem haladhatja meg a 10 évet. Amennyiben a kizárólagosság időtartama meghaladja a 10 évet, azt felülvizsgálat tárgyává kell tenni, figyelembe véve a környezetben a megállapodás megkötése óta bekövetkezett technológiai, pénzügyi és adminisztratív változásokat. Emellett a kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó valamennyi köz-magán társulásnak teljes jogokat kell biztosítania a kulturális partnerintézmény számára a digitalizált kulturális erőforrások megállapodás megszűnése utáni hasznosítása tekintetében.

(45)  További nyilvános ellenőrzéseknek kell alávetni az adatok birtokosai és az adatok továbbfelhasználói közötti olyan megállapodásokat, amelyek kifejezetten ugyan nem biztosítanak kizárólagos jogokat, de amelyek észszerűen feltételezhetően korlátozni fogják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét; e megállapodásokat ezért legalább két hónappal azok hatálybalépése előtt közzé kell tenni egyrészt annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érdekelt felek kérelmezhessék a megállapodás hatálya alá tartozó dokumentumok további felhasználását, másrészt azon kockázat elkerülése érdekében, hogy leszűküljön a potenciális továbbfelhasználók köre. Az ilyen megállapodásokat megkötésüket követően, a felek megállapodása szerinti végleges formában szintén nyilvánosságra kell hozni.

(46)  Ez az irányelv minimálisra kívánja csökkenteni az adatok potenciális továbbfelhasználóinak számát esetlegesen korlátozó túlzott lépéselőny kockázatát. Ha a szerződéses megállapodások – a tagállamok dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó, ezen irányelvből fakadó kötelezettségein túl – a tagállam erőforrásainak átadását vonják maguk után az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében, ez az irányelv nem sérti a Szerződés 101–109. cikkében megállapított, állami támogatási és más, versennyel kapcsolatos szabályok alkalmazását. A Szerződés 107–109. cikkében megállapított állami támogatási szabályokból következik, hogy az államnak előzetesen ellenőriznie kell, hogy a releváns szerződéses megállapodás tartalmaz-e állami támogatást, valamint biztosítania kell az állami támogatási szabályok betartását.

(47)  Ezt az irányelvet a személyes adatok védelmére vonatkozó az uniós jog – többek között az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) – sérelme nélkül és annak teljes mértékben megfelelve kell alkalmazni. A jelen irányelvből fakadó valamennyi kötelezettség teljesítése során a személyes adatok anonimizálásának biztosítása révén, az uniós adatvédelmi jogszabályokkal összhangban garantálni kell a magánélet és a személyes adatok védelmét, az adatok határokon átnyúló további felhasználása esetén is. Az anonimizálás alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a közszféra információinak további felhasználását az adatvédelmi jogszabályokban foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok és kötelezettségek tiszteletben tartása mellett végezzék, még akkor is, ha ennek megvannak a maga költségei. E költségeket helyénvaló az ezen irányelv 6. cikkében meghatározott, a terjesztés határköltségének részét képező költségtételek egyikeként tekinteni.

(47a)  Anonim információ az olyan információ, amely nem vonatkozik – közvetlenül vagy közvetetten, önmagában vagy kapcsolódó adatokkal együtt – természetes személyre, vagy olyan személyes adatra, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett már nem azonosítható. Ezen túlmenően a személyes adatokat tartalmazó közokiratok további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor az ezen irányelv hatálya alá tartozó szervezeteknek a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt adatvédelmi hatásvizsgálatokat kell végezniük. Ezt különösen a különleges kategóriájú személyes adatokat – többek között az egészségügyi ágazat esetében – vagy egyéb személyes adatokat rutinszerűen kezelő konkrét ágazatok esetében kell elvégezni. A személyes adatok szükséges védelmével kapcsolatos aggályok megfelelő kezelése érdekében az adatvédelmi hatásvizsgálatot az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkével összhangban kell elvégezni.

(48)  Ez az irányelv nem érinti harmadik személyek szellemi tulajdonjogait. A félreértések elkerülése végett, a „szellemi tulajdonjog” alatt szerzői és kapcsolódó jogokat kell érteni (ideértve a védelem sui generis formáit is). Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az iparjogvédelemmel, így pl. szabadalommal, lajstromozott formatervezési mintával, valamint védjeggyel érintett dokumentumokra. Ez az irányelv nem érinti a közszférabeli szervezetek szellemi tulajdonjogainak fennállását vagy az azokon meglévő jogosultságot, és nem is korlátozza e jogok gyakorlását az ezen irányelv által meghatározott határokon túlmenően. Az ezen irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, különösen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel (Berni Egyezmény), valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS-megállapodás). A közszférabeli szervezeteknek ugyanakkor úgy kell szerzői jogaikat gyakorolni, hogy az megkönnyítse a további felhasználást.

(49)  Figyelemmel a vonatkozó uniós jogszabályokra, valamint a tagállamok és az Unió nemzetközi – különösen a berni egyezményben és a TRIPS-megállapodásban foglalt – kötelezettségeire, a harmadik felek szellemi tulajdonjogával védett dokumentumokat indokolt kizárni ezen irányelv hatálya alól. Amennyiben egy könyvtár (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeum vagy levéltár birtokában lévő dokumentum szellemitulajdon-jogának eredeti tulajdonosa harmadik fél, és e jogok oltalmi ideje még nem járt le, a dokumentumot ezen irányelv alkalmazásában harmadik fél szellemi tulajdonjogával védett dokumentumnak kell tekinteni.

(50)  Ez az irányelv nem sértheti a közszférabeli szervezetek alkalmazottait a nemzeti jog – ideértve a vagyoni és személyhez fűződő jogokat is – alapján esetlegesen megillető jogokat.

(51)  A további felhasználás céljából hozzáférhetővé tett dokumentumok esetében az érintett közszférabeli szervezetnek célszerű fenntartania a dokumentum felhasználására vonatkozó jogát.

(51a)  Ez az irányelv nem érinti a közbeszerzésről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

(52a)  A Bizottságnak és a tagállamoknak tovább kell egyszerűsíteniük az adatkészletekhez való hozzáférést, különösen azáltal, hogy egyetlen hozzáférési pontot biztosítanak, és fokozatosan elérhetővé teszik a közszférabeli szervezetektől származó megfelelő adatkészleteket az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum, valamint az uniós intézményektől származó adatok tekintetében.

(53)  Ez az irányelv nem érinti a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(15), valamint a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(16). Azokat a feltételeket határozza meg, amelyek szerint a közszférabeli szervezetek szellemi tulajdonjogaikat gyakorolhatják a belső információs piacon a dokumentumok további felhasználásának engedélyezésekor. A 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében biztosított jog nem gyakorolható a dokumentumok ezen irányelvben rögzített határokon túli további felhasználásának megakadályozása vagy korlátozása céljából.

(54)  A Bizottság támogatta egy, a nyíltadat-szolgáltatás fejlettségéről szóló online jelentés kialakítását, amely valamennyi tagállam vonatkozásában tartalmazza a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos releváns teljesítménymutatókat. E jelentés rendszeres frissítése hozzájárul a tagállamok közötti információcseréhez és ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak az Unió-szerte alkalmazott politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos információk.

(55)  Biztosítani kell, hogy a tagállamok ellenőrizzék a közszféra információi további felhasználásának mértékét, az információk elérhetővé tételének feltételeit és a jogorvoslati gyakorlatokat.

(56)  A Bizottság – az érdekelt felekkel való konzultáció alapján – iránymutatások kiadásával és a meglévők naprakésszé tételével támogathatja a tagállamokat ezen irányelv következetes végrehajtásában, különösen az ajánlott szabványos felhasználási szerződések, adatkészletek és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjazás tekintetében.

(57)  A belső piac létrehozásának egyik fő célja olyan uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, amelyhez minden állampolgár hozzáférhet. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közszférabeli információforrást tárolnak. Az ilyen intézmények tulajdonában álló dokumentumok további felhasználása jelentős társadalmi és gazdasági lehetőségeket hordoz a kulturális és kreatív iparágak, valamint a társadalom számára, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták az Europeanához hasonló platformokon keresztül elérhető, nyilvánosan hozzáférhető digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magukban foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások lehetséges alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás számára, nemcsak a kulturális és kreatív ágazatokban, hanem más olyan ágazatokban is, mint a tanulás és az idegenforgalom. A kulturális intézmények egyéb típusait (például zenekarok, operaházak, balett-társulatok és színházak) és az ilyen intézmények részeként működő archívumokat „előadó-művészeti” sajátosságaik miatt és abból fakadóan, hogy szinte minden anyagukra harmadik feleket megillető szellemi tulajdonjogok vonatkoznak, továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól, ezért ezek az irányelv hatályán kívül maradnak.

(58)  A dokumentumok – gazdaságra és társadalomra nézve különösen magas értéket képviselő, fontos polgári vagy társadalmi-gazdasági előnyökkel járó – további felhasználását támogató feltételek kialakítása érdekében a IIa. melléklet tartalmazza a nagy értékű adatkészletek kategóriáinak jegyzékét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a IIa. mellékletben foglalt nagy értékű adatkészletek kategóriái jegyzékének az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy értékű adatkészletek jegyzékének új kategóriák és a hozzájuk tartozó adatkészletek hozzáadása révén történő kiegészítése érdekében, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályainak további meghatározása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)  A potenciálisan társadalmi-gazdasági előnyöket eredményező adatkészletek uniós szintű jegyzéke, a további felhasználás összehangolt feltételeivel együtt jelentősen elősegíti a határon átnyúló adatalkalmazásokat és szolgáltatásokat. A IIa. melléklet tartalmazza a nagy értékű adatkészletek kategóriának jegyzékét, amelyet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján lehet módosítani. A jegyzéknek további kategóriákkal és a hozzájuk tartozó adatkészletekkel történő kiegészítése során figyelembe kell venni az adatkészletek közzétételét már szabályozó ágazati jogszabályokat, valamint a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájának technikai mellékletében és a 2014/C 240/01 sz. bizottsági közleményben megjelölt kategóriákat is. A jegyzékhez adandó további kategóriák meghatározásának előkészítése során a Bizottságnak hatásvizsgálatot és megfelelő nyilvános konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. A hatásvizsgálat céljából a Bizottság nyilvános konzultációt folytat az összes érdekelt féllel, beleértve a közszférabeli szervezeteket, a közvállalkozásokat, az adatok felhasználóit és további felhasználóit, a kutatási szervezeteket, a civil társadalmi csoportokat és a képviseleti szervezeteket. Valamennyi érdekelt félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatokat nyújtson be a Bizottsághoz nagy értékű adatkészletek további kategóriáira vagy konkrét adatkészletekre vonatkozóan. A Bizottságnak ezeket figyelembe kell vennie, vagy indokolnia kell az érintett felek számára, hogy miért nem veszi figyelembe a javaslatukat.

(60)  A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken kerseztül is közzé kell tenni, amennyiben az adatkészletek dinamikus adatokat tartalmaznak.

(60a)   Mivel igen nagy a kockázata annak, hogy a közszféra információinak tárolására és az azokhoz való hozzáférés biztosítására szolgáló jelenlegi technológiai formátumok elavulttá válnak, a hatóságoknak – különösen a nagy értékű adatkészletek esetében – a hosszú távú megőrzésre vonatkozó hatékony szabályokat kell alkalmazniuk, hogy a jövőben is biztosíthassák a felhasználás lehetőségét.

(61)  Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, Unió-szerte hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, valamint a közszféra dokumentumainak egyrészt magánvállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, másrészt a polgárok által az információ szabad áramlása és a kommunikáció megkönnyítése érdekében történő, határokon átnyúló hatékony használatának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a javasolt fellépés páneurópai hatálya miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(62)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

(62a)  Az európai adatvédelmi biztos 2018. július 10-én a 45/2001/EK rendelet(17) 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiadta 5/2018. számú véleményét.

(63)  A Bizottságnak el kell végeznie ezen irányelv értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(18) (22) bekezdésének értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és nyomonkövetési programra kell támaszkodnia.

(64)  Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.

(65)  Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

-1  Ezen irányelv célja a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályozási keret létrehozása a nyílt adatok felhasználásának előmozdítása és a termékek és szolgáltatások terén az innováció ösztönzése érdekében.

(1)  Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg az alábbiak további felhasználására és további felhasználása megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan:

a)  a tagállamok közszférabeli szervezeteinek birtokában lévő dokumentumok;

b)  a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(19) meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(20) 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(21) 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet(22) 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő meglévő dokumentumok, amelyek tekintetében az 1. cikk (2) bekezdése nem zárja ki vagy nem korlátozza a hozzáférést.

ba)  magánvállalkozások birtokában lévő meglévő dokumentumok, amelyeket a b) pontban említett területeken általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása során hoztak létre.

c)  kutatási adatok a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

(2)  Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:

a)  olyan dokumentumokra, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közszférabeli szervezeteknek a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által – vagy ilyen rendelkezések hiányában az adott tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfeladatain, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálható;

b)  a közvállalkozások birtokában lévő olyan dokumentumokra:  amelyek előállítása kívül esik a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott általános érdekű szolgáltatásokon;

  amelyek a versenynek közvetlenül kitett tevékenységekhez kapcsolódnak és a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem tartoznak a közbeszerzési szabályok hatálya alá;

  amelyek tekintetében a hozzáférést azért korlátozzák vagy zárják ki, hogy az (EU) 2016/1148 irányelv szerint biztosítsák a hálózati és információs rendszerek biztonságát;

c)  olyan dokumentumokra, amelyek tekintetében harmadik személyeknek szellemi tulajdonjoga áll fenn;

d)  olyan dokumentumokra, amelyek tekintetében a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják, például a következő okokból:

  a nemzetbiztonság (azaz állambiztonság), honvédelem, a közbiztonság védelme,

  a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás,

  kereskedelmi titoktartás (többek között üzleti, szakmai vagy vállalati titkok);

da)  olyan dokumentumokra, amelyek tekintetében a hozzáférés azért korlátozzák vagy zárják ki, hogy biztosítsák a 2008/114/EK irányelv 2. cikkének d) pontjában meghatározott kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos érzékeny információk védelmét;

e)  olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai korlátozzák, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a polgárok vagy a vállalatok csak különleges érdekük bizonyítása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz;

f)  a dokumentumok kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó részeire;

g)  olyan dokumentumokra vagy dokumentumrészekre, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok értelmében a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, vagy amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása aláásná az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelmét, különösen a személyes adatok védelméről szóló uniós jogszabályok szerint;

h)  közszolgálati műsorszolgáltatók és azok alvállalkozóinak, valamint más testületek és azok alvállalkozóinak birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek;

i)  a könyvtárakon, egyetemi könyvtárakon, múzeumokon és levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő dokumentumokra;

j)  középfokú és annál alacsonyabb fokú oktatási intézmények birtokában lévő dokumentumokra és az összes egyéb oktatási intézmény esetében az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő dokumentumokra;

k)  a kutatást végző szervezetek – ideértve a kutatási eredmények átadása céljából létrehozott szervezeteket is – birtokában lévő, az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő dokumentumokra.

(3)  Ez az irányelv a tagállamok hozzáférési szabályaira épül, és azokat nem érinti.

(3a)  Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletet, és nincs hatással a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyeknek az említett rendelet és az egyéb uniós jogszabályok rendelkezései szerinti védelmének szintjére.

(4)  Az irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló nemzetközi egyezményekkel, különösen a Berni Egyezménnyel és a TRIPS-megállapodással.

(5)  A közszférabeli szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis készítőjének a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok ezen irányelvben rögzített korlátokon túli további felhasználásának megelőzése vagy korlátozása céljából.

(6)  Ez az irányelv a tagállamok közszférabeli szervezeteinek birtokában lévő meglévő dokumentumok – ideértve a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23) hatálya alá tartozó dokumentumokat is – további felhasználását szabályozza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1)  „közszférabeli szervezet”: állami, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, valamint egy vagy több ilyen hatóság vagy közjogi intézmény által létrehozott társulás;

(2)  „közjogi intézmény”: minden olyan intézmény,

  a)  amely kifejezetten közérdekű feladat ellátására jött létre, és amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, valamint

  b)  amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint

  c)  amely pénzügyi fenntartása többségi részben az állam, vagy a regionális és helyi hatóságok vagy egyéb közjogi intézmény feladata; vagy amelynek igazgatása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek ügyviteli testületében, igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában a tagok több mint a felét az állam, a regionális és helyi hatóságok vagy egyéb közjogi intézmények nevezik ki;

(3)  „közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett közszférabeli szervezetek közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy az adott vállalkozásra irányadó szabályok alapján;

A közszférabeli szervezetek meghatározó befolyása vélelmezhető abban az esetben, ha ezek a közszférabeli szervezetek a vállalkozással kapcsolatban közvetlen vagy közvetett módon:

i. a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkeznek;

ii. a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségével rendelkeznek; vagy

iii. a vállalkozás ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága tagjainak több mint a felét kijelölhetik;

(4)  „egyetem”: bármely olyan közszférabeli szervezet, amely felsőfokú képesítést adó, középfokú képzést követő felsőfokú oktatást nyújt;

(4a)  „nyílt felhasználási szerződés”: minden olyan szabványosított nyilvános felhasználási szerződés, amely lehetővé teszi az adatok és a tartalom szabad hozzáférhetőségét, felhasználását, módosítását és bárki által bármely célból történő megosztását, amelyre legfeljebb a származás és a nyitottság megőrzésére irányuló követelmények vonatkoznak;

(5)  „dokumentum”:

  a)  az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül bármely adattartalom;

  b)  az ilyen tartalom bármely része;

(5b)  „anonim információ” vagy „anonimizált információ”: olyan információ, amely nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik, vagy olyan személyes adat, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett nem vagy már nem azonosítható;

(6)  „dinamikus adatok”: olyan elektronikus formátumú dokumentumok, amelyek gyakran vagy rendszeresen változnak;

(6a)  „felhasználói program interfész” (API): az információk strukturált online lekérdezésére szolgáló, jól dokumentált funkciók, eljárások, meghatározások és szabályok halmaza;

(7)  „kutatási adatok”: olyan digitális formátumú – a tudományos publikációktól eltérő – dokumentumok, amelyeket tudományos kutatási tevékenység keretében gyűjtenek vagy állítanak elő, és amelyeket kutatás folyamata során bizonyítékként használnak, vagy amelyeket a kutatói közösség általában a kutatási eredmények megerősítéséhez szükségesként fogad el;

(8)  „nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználásához fontos társadalmi, környezeti és gazdasági előnyök társulnak, különösen azért, mert hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, alkalmazások és új, színvonalas és tisztességes munka létrehozására alkalmasak, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások lehetséges felhasználóinak száma miatt;

(9)  „további felhasználás”: a közszférabeli szervezetek dokumentumainak természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célon, amellyel a dokumentumokat előállították, a közszférabeli szervezetek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere kivételével;

(9a)  „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott adat;

(10)  „géppel olvasható formátum”: olyan fájlformátum, amely struktúrájának kialakítása folytán lehetővé teszi, hogy a szoftveres alkalmazások a benne szereplő egyedi adatokat – ideértve az egyedi ténymegállapításokat és azok belső struktúráját – könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék;

(11)  „nyílt formátum”: platformfüggetlen és a nyilvánosság számára a dokumentumok további felhasználásának korlátozása nélkül hozzáférhetővé tett fájlformátum;

(12)  „hivatalos nyílt szabvány”: írásban meghatározott szabvány, amely részletesen leírja a szoftverekkel való interoperabilitás biztosításának módjára vonatkozó előírásokat;

(13)  „észszerű megtérülés”: a teljes költség elszámolható költségek fedezéséhez szükséges költségeken felüli százaléka, ami legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg az Európai Központi Bank által rögzített kamatlábat;

(14)  „harmadik fél”: közszférabeli szervezettől, közvállalkozástól vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozástól eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az adatot birtokolja.

3. cikk

Alapelv

(1)   A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználása lehetséges legyen a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint.

(2)  A könyvtárak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeumok vagy levéltárak szellemi tulajdonát képező dokumentumok és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumok további felhasználását az azokat előállító közvállalkozás vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozás engedélyezi, ezen dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználása lehetséges legyen a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint.

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat a „kialakításánál fogva és alapértelmezetten nyílt” elvnek megfelelően állítják elő és teszik hozzáférhetővé további felhasználására.

(2b)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a dokumentumok további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor az ezen irányelv hatálya alá tartozó szervezetek adatvédelmi hatásvizsgálatot végezzenek, különösen a különleges kategóriájú személyes adatokat vagy az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említett egyéb személyes adatokat rutinszerűen kezelő konkrét ágazatok – többek között az egészségügyi ágazat – esetében. Az ilyen adatvédelmi hatásvizsgálatot az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkének megfelelően kell elvégezni.

II. FEJEZET

TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS IRÁNTI KÉRELMEK

4. cikk

A további felhasználás iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó követelmények

(1)  A további felhasználás iránti kérelmek feldolgozását és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátását, illetve – amennyiben felhasználási engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételét a közszférabeli szervezeteknek, a közvállalkozásoknak és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozásoknak észszerű határidőn belül kell teljesíteniük, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának határidejével, és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

(1a)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok vagy az összes dokumentum további felhasználásának engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozás hatáskörében kell maradnia. Azt követően, hogy a közvállalkozás döntést hozott a dokumentumok további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásáról, eleget kell tennie az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek, különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási szerződések, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében.

(2)  Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közszférabeli szervezeteknek, közvállalkozásoknak és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozásoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül fel kell dolgozniuk a kérelmeket, és a dokumentumokat a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben a további felhasználáshoz engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt haladéktalanul, de minden esetben az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül indokolás kíséretében értesíteni kell arról, hogy a kérelem feldolgozása több időt vesz igénybe.

(3)  Elutasító döntés esetén a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen 1. cikke (2) bekezdésének a–g) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való hivatkozással tájékoztatják a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontján alapul, a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások hivatkoznak a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közszférabeli szervezet az érintett anyagot kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen hivatkozást tenniük.

(4)  A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közigazgatási szervre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv – például a nemzeti versenyhatóság, az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkével összhangban felállított nemzeti felügyeleti hatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – általi felülvizsgálat is.

(4a)  E cikk alkalmazásában, a tagállamok biztosítják, hogy:

a)  segítséget nyújtanak a dokumentumokhoz való hozzáféréshez;

b)  a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen;

c)  gyakorlati intézkedéseket határozzanak meg annak biztosítására, hogy a közszféra információinak további felhasználása hatékonyan gyakorolható legyen;

d)  a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot az ezen irányelv szerint gyakorolható jogokról és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos meglévő nemzeti vagy uniós szintű szabályokról, valamint hogy e célból megfelelő mértékű tájékoztatást, iránymutatást és tanácsadást biztosítsanak.

(5)  Az alábbi szervezeteknek nem kell megfelelniük e cikk előírásainak:

;

b) oktatási intézmények, kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek.

III. FEJEZET

A TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS FELTÉTELEI

5. cikk

A rendelkezésre álló formátumok

(1)  Az V. fejezet sérelme nélkül, a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások dokumentumaikat hozzáférhető formákban és formátumokban, készen fellelhetően és elektronikus úton további felhasználásra alkalmasan, bármilyen meglévő nyelven, lehetőség szerint és adott esetben, nyílt és géppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehetőség szerint meg kell felelniük a hivatalos nyílt szabványoknak.

(2)  Ameddig a további felhasználást végzőknek bármilyen lehetőségük van a kért dokumentumok további felhasználására, az (1) bekezdés nem jelent kötelezettséget a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások számára arra, hogy az említett bekezdésnek való megfelelés érdekében létrehozzák vagy átalakítsák a dokumentumokat, illetve azokból kivonatot készítsenek, amennyiben ez aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítést jelentene.

(3)  Ezen irányelv alapján a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.

(4)  A közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások a dinamikus adatokat közvetlenül azok összegyűjtése után, megfelelő felhasználói program interfészeken (API) keresztül további felhasználásra hozzáférhetővé teszik. A dinamikus adatok folyamatos szolgáltatásának biztosítása érdekében a közszférabeli szervezetek a vonatkozó uniós programok keretében támogatásban részesülhetnek.

(5)  Amennyiben a dokumentumok közvetlenül összegyűjtés utáni, késedelem nélkül történő hozzáférhetővé tétele meghaladná a közszférabeli szervezet, közvállalkozás vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozás pénzügyi vagy technikai kapacitásait, a (4) bekezdésben említett dokumentumokat olyan időkereten belül kell hozzáférhetővé tenni, amely szükségtelenül nem akadályozza e dokumentumok gazdasági és társadalmi potenciáljának kiaknázását.

5a.  A közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások biztosítják, hogy a közszféra információihoz való hozzáférés és azok további felhasználása összhangban legyen az uniós adatvédelmi jogszabályokkal.

6. cikk

A díjazásra vonatkozó elvek

(1)  A dokumentumok további felhasználása díjmentes, vagy a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának, terjesztésének és – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának határköltségeire korlátozódik.

(2)  Kivételes jelleggel az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a)  azokra a közszférabeli szervezetekre, amelyeknek közfeladataik ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük;

aa)  azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében az érintett közszférabeli szervezet számára előírják, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással és terjesztéssel összefüggő költségek jelentős részét saját bevételből fedezze.

b)  a könyvtárakra (köztük az egyetemi könyvtárakra), a múzeumokra és a levéltárakra;

c)  közvállalkozásokra;

ca)  az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett magánvállalkozásokra.

(3)  A (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. A vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, sokszorosításának és terjesztésének, az adattárolásnak, valamint – adott esetben – a személyes adatok anonimizálásának és a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében hozott intézkedések költségét. A díjakat az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(4)  A (2) bekezdés b) pontjában említett közszférabeli szervezet általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel az észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, sokszorosításának, terjesztésének, az adattárolásnak, valamint – adott esetben – a személyes adatok anonimizálásának és a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében hozott intézkedések költségét. A díjakat az érintett közigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(5)  A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk és a IIa. melléklet alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé kell tenni a felhasználó számára.

7. cikk

Átláthatóság

(-1a)  A tagállamok nyilvánosságra hozhatják a dokumentumok sokszorosításával, terjesztésével és az adattárolással kapcsolatban felmerülő költségeket, valamint adott esetben a személyes adatok anonimizálásához és az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, a bizalmas adatok védelmét célzó intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

(1)  A dokumentumok vagy a dokumentumok részei további felhasználásának szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét – beleértve e díjak kiszámításának alapját – előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

(2)  A további felhasználás (1) bekezdésben említett díjaitól eltérő díjak esetében a kezdetektől fogva fel kell tüntetni a díjak kiszámítása során figyelembe vett tényezőket. A dokumentumok birtokosa kérésre jelzi azt is, milyen módon számította ki a díjakat a további felhasználásra irányuló adott kérelem tekintetében.

(3)  A tagállamok jegyzéket tesznek közzé a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett közszférabeli szervezetekről.

(4)  A közszférabeli szervezetek biztosítják, hogy a további felhasználást kérelmezők megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő határozatokkal és eljárásokkal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.

8. cikk

Felhasználási szerződések

(1)  A tagállamok nem köthetik feltételhez vagy felhasználási szerződéshez a dokumentumok további felhasználását, kivéve, ha az ilyen feltételek vagy felhasználási szerződések előírása megkülönböztetéstől mentesen és arányosan történik, és azt közérdekű cél indokolja.

(2)  Azokban a tagállamokban, ahol felhasználási szerződések alkalmazására kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közszféra dokumentumainak további felhasználására – az egyedi felhasználási kérelmekhez igazítható – vonatkozó általános felhasználási szerződési feltételek digitális formátumban elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek. A tagállamoknak ösztönözniük kell az ilyen általános felhasználási szerződések alkalmazását.

(2a)  Az uniós jogban meghatározott felelősségi követelmények sérelme nélkül amennyiben valamely közszférabeli szervezet, közvállalkozás vagy az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett magánvállalkozás feltételek és korlátozások nélkül dokumentumokat bocsát rendelkezésre további felhasználás céljából, a közszférabeli szervezet, közvállalkozás vagy az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett magánvállalkozás számára engedélyezni kell, hogy a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében mentesüljön minden felelősség alól.

9. cikk

Gyakorlati intézkedések

(1)  A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett magánvállalkozások megadják a Bizottságnak a szükséges hozzáférést az összes olyan adathoz, amelyet további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanak, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adatkészletek uniós szintű összesítését, és különösen azért, hogy teljes lefedettségű adatkészletekkel szolgáljanak az Unió számára az adatok egyes kategóriái tekintetében, a IIa. mellékletben foglaltak szerint. A Bizottság gyakorlati intézkedéseket hoz az összesített adatkészletek uniós szintű, egyetlen hozzáférési ponton keresztüli rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.

10. cikk

A kutatási adatok hozzáférhetősége és további felhasználása

(1)  A tagállamok a közfinanszírozású kutatási adatok nyílt hozzáférését és a „FAIR-elveknek” való megfelelését célzó nemzeti szakpolitikák (a nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák) elfogadásával és releváns fellépésekkel támogatják a kutatási adatok hozzáférhetőségét. Minden közfinanszírozású kutatási adatot alapértelmezett módon nyílttá kell tenni. Ebben az összefüggésben a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal, a személyes adatok védelmével, a titoktartással, a biztonsággal és a jogos kereskedelmi érdekekkel kapcsolatos aggályokat „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvével összhangban kell figyelembe venni. E nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák címzettjei a kutatást végző szervezetek és a kutatást finanszírozó szervezetek. Az uniós költségvetésből támogatott kutatásfinanszírozási rendszerek valamennyi kedvezményezettet arra kötelezik, hogy kutatási adataikat további felhasználás céljából nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék, összhangban az Európai horizont programmal.

(2)  A kutatási adatoknak kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokból történő további felhasználásra alkalmasnak kell lenniük a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint, amennyiben ezek az adatok közfinanszírozásúak, és hozzájuk intézményi vagy tematikus adattárakon, illetve más helyi, nemzeti vagy nemzetközi adatinfrastruktúrán keresztül biztosítanak hozzáférést. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a jogos kereskedelmi érdekeket, a tudástranszfert célzó tevékenységeket és a korábbi szellemitulajdon-jogokat. Ez a rendelkezés nem sérti az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját.

IV. FEJEZET

A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS A TISZTESSÉGES KERESKEDELEM

11. cikk

A megkülönböztetés tilalma

(1)  A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás – ideértve a határon átnyúló felhasználást is – hasonló esetei körében.

(2)   A tagállamok biztosítják a közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások, valamint az egyéb felhasználók közötti tisztességes versenyt, amennyiben a dokumentumok további felhasználását az említett közszférabeli szervezetek, közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások olyan kereskedelmi tevékenységük körében végzik, amely kívül esik közfeladataik ellátásán, biztosítva, hogy az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében ugyanazokat a díjakat és feltételeket kelljen alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

(2a)  A tagállamok hasonlóképpen biztosítják, hogy a közvállalkozások és az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások dokumentumainak és információinak további felhasználása ne vezessen a tisztességes verseny torzulásához.

12. cikk

Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma

(1)  A tisztességes feltételek biztosítása érdekében a dokumentumok további felhasználását valamennyi potenciális felhasználó számára lehetővé kell tenni a piacon, akkor is, ha egy vagy több felhasználó már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közszférabeli szervezetek, közvállalkozások vagy az 1. cikk (1) bekezdésének ba) pontjában említett magánvállalkozások és harmadik személyek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat, sem az adatok preferenciális felhasználását. A 2014/24/EU irányelv 11. cikke szerinti, közbeszerzési jog alóli kivételeket, valamint a 2014/24/EU irányelv 31. cikkében említett innovációs partnerségeket figyelembe kell venni.

(2)  Amennyiben azonban egy közérdekű szolgáltatás nyújtásához kizárólagos jog szükséges, ilyen kizárólagos jog biztosítása indokának jogosságát rendszeresen, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. Az ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően megkötött, kizárólagosságot biztosító megállapodásokat legalább két hónappal hatálybalépésük előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az ilyen megállapodások végső feltételeinek átláthatónak kell lenniük, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a kulturális erőforrások digitalizálására.

(3)  Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálásához kapcsolódik, e kizárólagosság időtartama elvben nem haladhatja meg a 10 évet. Abban az esetben, ha ez az időtartam meghaladja a 10 évet, az időtartamot a 11. év folyamán, és – adott esetben – ezt követően 7 évente felülvizsgálják.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jogokat nyújtó megállapodások átláthatóaknak kell lenniük, és azokat nyilvánosságra kell hozni.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jog esetén az érintett közigazgatási szerv a megállapodás részeként díjmentesen megkapja a digitalizált kulturális erőforrások egy példányát. Ez a példány a kizárólagosságot biztosító időtartam végén rendelkezésre áll a további felhasználásra.

(4)   Az olyan jogi vagy gyakorlati megállapodásokat, amelyek – anélkül, hogy kifejezett kizárólagos jogot nyújtanának – korlátozni kívánják, vagy észszerűen feltételezhetően korlátozni fogják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét a megállapodásban részes harmadik felektől eltérő jogalanyok számára, legalább két hónappal hatálybalépésük előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az említett jogi vagy gyakorlati megállapodásokat rendszeresen felül kell vizsgálni, a felülvizsgálatot minden esetben legalább háromévente el kell végezni. Az ilyen megállapodások végleges feltételeinek átláthatónak kell lenniük, és azokat a verseny kellő figyelembevételével nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(5)   Azok a 2013. július 17-én már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.

12a. cikk (új)

A közszféra információinak megőrzése

A tagállamok gondoskodnak a közszféra információinak bármely, a hosszú távú hozzáférés szempontjából a lehető legjobb garanciát kínáló formátumban történő megőrzésére vonatkozó érdemi politikák végrehajtásáról.

V. FEJEZET

NAGY ÉRTÉKŰ ADATKÉSZLETEK

13. cikk

A nagy értékű adatkészletek jegyzéke

(1)  Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a IIa. melléklet tartalmazza a nagy értékű adatkészletek és kategóriák jegyzékét. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt nagy értékű adatkészletek kategóriái jegyzékének az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy értékű adatkészletek jegyzékének új kategóriák és a hozzájuk tartozó adatkészletek hozzáadása révén történő kiegészítése érdekében, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályainak további meghatározása érdekében.

(2)  Ezen adatkészleteket ingyenesen, géppel olvasható, letöltésre alkalmas formátumban, adott esetben API-kon keresztül hozzáférhetővé kell tenni. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük az általános nyílt felhasználási szerződésekekre vonatkozókkal.

(3)  Ettől eltérve, a (2) bekezdésben említett szabad hozzáférhetőség nem alkalmazandó a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteire, amennyiben a 13. cikk (7) bekezdésében említett hatásvizsgálat szerint az adatkészletek ingyenes nyilvános hozzáférhetővé tétele versenytorzulást okoz a kapcsolódó piacokon.

(5)  Az (1) bekezdésben említett kategóriák és nagy értékű adatkészleteik jegyzékét az általuk potenciálisan eredményezett jelentős társadalmi, gazdasági vagy környezeti előnyöknek, innovatív szolgáltatásoknak, felhasználóik – különösen a kkv-k – számának, a segítségükkel keletkező bevételeknek, más adatkészletekkel való kombinálhatóságuknak, valamint a közvállalkozások versenyhelyzetére várhatóan gyakorolt hatásuknak az értékelése alapján kell meghatározni.

(6)  A IIa. mellékletben szereplő jegyzéket adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján ki lehet egészíteni. A Bizottság az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján és a 14. cikkben meghatározott eljárásra figyelemmel a IIa. mellékletben szereplő jegyzéket új kategória és annak nagy értékű adatkészlete hozzáadásával kiegészítheti.

(7)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt hatásvizsgálatot, benne költség-haszon elemzést végez, és biztosítja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok további felhasználása tekintetében a jogi aktus kiegészítse a már létező ágazatalapú jogi eszközöket. Amennyiben a nagy értékű adatkészletek kategóriái közvállalkozásokat érinthetnek, a hatásvizsgálat kiemelt figyelmet fordít a lehetséges versenytorzulásra és a közvállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepére.

(7a)   Az (1), (2) és (7) bekezdés alkalmazásában a Bizottság nyilvános konzultációkat folytat valamennyi érdekelt féllel, beleértve a közszféra-információkkal rendelkező illetékes szerveket, a szociális partnereket, a felhasználókat és a további felhasználást végzőket, a felhasználást és a további felhasználást kérelmezőket és a civil társadalmi csoportokat. Valamennyi érdekelt félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatokat nyújtson be a Bizottsághoz a nagy értékű adatkészletek további kategóriáira vagy konkrét adatkészletekre vonatkozóan. A Bizottság ezeket figyelembe veszi, vagy megindokolja az érintett felek számára, hogy miért nem veszi figyelembe a javaslatukat.

A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe veszi a versenyre gyakorolt esetleges hatásokat, amennyiben a közvállalkozások versenypiacokon működnek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [az ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődő hatállyal]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a […] cikknek […]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

16. cikk

Értékelés

(1)  Legkorábban négy évvel ezen irányelv átültetési időpontja után a Bizottság értékelést készít erről az irányelvről, és a fontosabb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak . Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása(24) szerint kell elvégezni. A tagállamok megküldik a jelentés előkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

(2)  A felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára, valamint ▌társadalmi-gazdasági hatására terjed ki, beleértve a közszféra ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumainak további – különösen kkv-k általi – felhasználásában történt növekedés mértékét, a nagy értékű adatkészletek hatását, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint a jogalkotási és igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, a közszférabeli szervezetektől eltérő jogalanyok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását, az API-k rendelkezésre állását és igénybevételét, az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és gazdasági és munkaerőpiac fejlődése támogatásának további lehetőségeit.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében említett irányelvvel módosított 2003/98/EK irányelv [a 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdését követő időpont utáni nap]-ével/ával hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjaival kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelvés annak módosítása

(hivatkozás a 15. cikkben)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve

(HL L 345., 2003.12.31., 90. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve

(HL L 175., 2013.6.27., 1. o.)

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapja

(a 15. cikkben említettek szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdőnapja

 

2003/98/EK

2005. július 1.

 

2013/37/EU

2015. július 18.

2015. július 18.

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2003/98/EK irányelv

Ezen irányelv

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg és 1. cikk (1) bekezdés, a) pont

_

1. cikk (1) bekezdés b) pont

_

1. cikk (1) bekezdés c) pont

1. cikk (2) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk (2) bekezdés a) pont

1. cikk (2) bekezdés a) pont

_

1. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (2) bekezdés b) pont

1. cikk (2) bekezdés c) pont

1. cikk (2) bekezdés c) pont

1. cikk (2) bekezdés d) pont

1. cikk (2) bekezdés ca) pont

1. cikk (2) bekezdés e) pont

1. cikk (2) bekezdés cb) pont

1. cikk (2) bekezdés f) pont

1. cikk (2) bekezdés cc) pont

1. cikk (2) bekezdés g) pont

1. cikk (2) bekezdés d) pont

1. cikk (2) bekezdés, h) pont

1. cikk (2) bekezdés e) pont

1. cikk (2) bekezdés j) pont

1. cikk (2) bekezdés f) pont

1. cikk, (2) bekezdés i) pont

_

1. cikk (2) bekezdés k) pont

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

_

1. cikk (5) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

_

1. cikk (5) bekezdés

_

1. cikk (6) bekezdés

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, 1. pont

2. cikk, 1. pont

2. cikk, 2. pont

2. cikk, 2. pont

_

2. cikk, 3. pont

2. cikk, 3. pont

2. cikk, 5. pont

_

2. cikk, 6. pont

_

2. cikk, 7. pont

_

2. cikk, 8. pont

2. cikk, 4. pont

2. cikk, 9. pont

2. cikk, 5. pont

_

2. cikk, 6. pont

2. cikk, 10. pont

2. cikk, 7. pont

2. cikk, 11. pont

2. cikk, 8. pont

2. cikk, 12. pont

2. cikk, 9. pont

2. cikk, 4. pont

_

2. cikk, 13. pont

_

2. cikk, 14. pont

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés

_

_

4. cikk (5) bekezdés, bevezető szöveg

_

4. cikk (5) bekezdés a) pont

 

4. cikk (5) bekezdés b) pont

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

_

5. cikk (4) bekezdés

_

5. cikk (5) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés, bevezető szöveg

6. cikk (2) bekezdés, bevezető szöveg

6. cikk (2) bekezdés a) pont

6. cikk (2) bekezdés a) pont

6. cikk (2) bekezdés b) pont

_

6. cikk (2) bekezdés c) pont

6. cikk (2) bekezdés b) pont

_

6. cikk (2) bekezdés c) pont

6. cikk (3) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

6. cikk (4) bekezdés

_

6. cikk (5) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

_

_

7. cikk (3) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

9. cikk

9. cikk

_

10. cikk (1) bekezdés

_

10. cikk (2) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

10. cikk (2) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

11. cikk (2a) bekezdés

12. cikk (3) bekezdés

_

12. cikk (4) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

_

11. cikk (4) bekezdés

12. cikk (5) bekezdés

_

13. cikk (1) bekezdés

_

13. cikk (2) bekezdés

_

13. cikk (3) bekezdés

_

13. cikk (4) bekezdés a) pont

_

13. cikk (4) bekezdés b) pont

_

13. cikk (5) bekezdés

_

13. cikk (6) bekezdés

_

13. cikk (7) bekezdés

_

14. cikk (1) bekezdés

_

14. cikk (2) bekezdés

_

14. cikk (3) bekezdés

_

14. cikk (4) bekezdés

_

14. cikk (5) bekezdés

_

14. cikk (6) bekezdés

12. cikk

15. cikk (1) bekezdés

_

15. cikk (2) bekezdés

13. cikk (1) bekezdés

16. cikk (1) bekezdés

13. cikk (2) bekezdés

_

13. cikk (3) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés

_

17. cikk

14. cikk

18. cikk

15. cikk

19. cikk

_

I. melléklet

_

II. melléklet

IIa. MELLÉKLET

A kategóriák és nagy értékű adatkészletek jegyzéke

(1) Térinformatikai adatok

– Postai irányítószámok, országos és helyi térképek (kataszteri, topográfiai, tengeri, közigazgatási határok)

(2) Földünk megfigyelése és környezet

– Űrre vonatkozó és lokális adatok (az időjárás, a talaj- és vízminőség megfigyelése, szeizmicitás, energiafogyasztás, épületek energiahatékonysága és kibocsátási szintek).

(3) Meteorológiai adatok

– Időjárás-előrejelzés, eső, szél és légköri nyomás.

(4) Statisztika

– Nemzeti, regionális és helyi statisztikai adatok a fő demográfiai és gazdasági mutatószámokkal (bruttó hazai termék, életkor, munkanélküliség, jövedelem, végzettség).

(5) Vállalatok

– Cég- és üzleti nyilvántartások (bejegyzett vállalkozások jegyzéke, a tulajdonosi és cégvezetési adatok, a bejegyzési azonosítók)

(6) Közlekedési adatok

– Tömegközlekedési menetrendek minden közlekedési mód esetében, információk a közúti munkálatokról és a közlekedési hálózatok állapotáról, ideértve a közlekedési információkat is.

(1)

HL C 77., 2002.03.28, 1. o.

(2)

*Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus jelzi; a törölt szövegrészek át vannak húzva.

(3)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(4)

  SWD(2018) 145.

(5)

  SWD(2018) 127.

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(9)

  C(2018)2375

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) […].

(14)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.). 37).

(15)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(16)

  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(18)

  HL L123., 2016.5.12., 1. o.

(19)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(20)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2009. október 23.)

a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet

hatályon kívül helyezéséről

(21)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 293., 2008.10.31., 3–20. o.).

(22)

  A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

(23)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(24)

  SWD (2017)350


MELLÉKLET A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

D(2018)33866

Jerzy Buzek

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke

PHS 08B046

Brüsszel

Tárgy:  Javaslat a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)

  (COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság a Parlament eljárási szabályzatának átdolgozásról szóló 104. cikke értelmében megvizsgálta a fent említett javaslatot.

E cikk (3) bekezdése a következőképpen szól:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást, erről tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A javaslatban változatlanul maradó részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre nyomós indokok alapján szükség van. Ezen indokokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.”

A Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye alapján, amely megvizsgálta az átdolgozásra irányuló javaslatot, valamint az előadó ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz érdemi módosításokat a javaslatban ekként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Következésképpen a Jogi Bizottság 2018. szeptember 3-i ülésén egyhangúlag(1) azt javasolta az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak mint illetékes bizottságnak, hogy az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Pavel Svoboda

Melléklet: A tanácsadó munkacsoport véleménye

(1)

A szavazáson a következő képviselők voltak jelen: Marie Christine Boutonnet, Jean Marie Cavada, Mady Delvaux, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Jytte Guteland, Gilles Lebreton, Jiří Maštálka, Angelika Niebler, Răzvan Popa, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka, Luis de Grandes Pascual.


MELLÉKLET AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE

 

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2018. július 12.

VÉLEMÉNY

  A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:  AZ EURÓPAI PARLAMENT

    A TANÁCS

    A BIZOTTSÁG

Javaslat a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)

COM(2018)234 végleges (2018.4.25.) – 2018/0111(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2018. május 23-án és 31-én azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott fentnevezett javaslatot.

Az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak újrafelhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelvét átdolgozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatnak a fent említett üléseken(1) történő vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg:

1. A következő részeket az érdemi változások jelölésére általában használt szürke háttérrel kellett volna kiemelni:

– a (7) preambulumbekezdésben az „és később 2013-ban módosított” betoldott szövegrészt;

– a (8) preambulumbekezdésben az „információs és tudásalapú társadalom” szövegrész helyébe lépő „adatalapú társadalom” szövegrészt;

– a (12) preambulumbekezdésben a „hagyományos” szó törlését;

– a (13) preambulumbekezdésben az utolsó mondat törlését;

– a (26) preambulumbekezdésben „az információs társadalom fejlődésével összhangban álló” szövegrész törlését;

– a (27) preambulumbekezdésben a „műholdas adatok, időjárási adatok” betoldott szövegrészt;

– a 2003/98/EK irányelv jelenlegi (14) preambulumbekezdése teljes szövegének törlését;

– a (47) preambulumbekezdésben az „ és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv” betoldott szövegrészt;

– az (54) preambulumbekezdésben az „a közszféra információival kapcsolatos eredménytábla” szövegrész helyébe lépő „nyíltadat-szolgáltatás fejlettségéről szóló” szövegrészt;

– a 2003/98/EK irányelv 4. cikke (5) bekezdése jelenlegi szövegének helyébe lépő új szöveget;

– az 5. cikk (1) bekezdésének elején „Az V. cikk sérelme nélkül” szövegrész betoldását;

– a 7. cikk (1) bekezdésében „a közigazgatási szervek birtokában lévő” szövegrész törlését;

– a 7. cikk (2) bekezdésében „az érintett közintézmény előre jelzi” szövegrész törlését, és a „közintézmény” szó helyébe lépő „dokumentumok tulajdonosa” szövegrészt.

2. A (8), (12) és (14) preambulumbekezdésben a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép.

3. Az (56) preambulumbekezdést megelőző szövegdobozban a „2013/37/EU (29) preambulumbekezdés” szövegrész helyesen: „2013/37/EU (36) preambulumbekezdés”.

4. A 15. cikk (1) bekezdés első albekezdésében (az „ E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal” szövegrész helyébe lépő) „haladéktalanul tájékoztatják” szövegrészt „kettős áthúzással” kellett volna szerepeltetni.

5. A 2003/98/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének jelenlegi szövegét teljes egészében „kettős áthúzással” kellett volna szerepeltetni. A 16. cikk (1) bekezdésének javasolt szövegét az érdemi változások jelölésére általában használt szürke háttérrel kellett volna kiemelni.

6. A Bizottság által benyújtott javaslatnak – a (65) preambulumbekezdésben és a 17. cikkben „I. mellékletként” és „II. mellékletként” említett – két mellékletet kellett volna tartalmaznia.

A javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabály érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

F. DREXLER      H. LEGAL      L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos      jogtanácsos      főigazgató

(1)

A tanácsadó munkacsoport a javaslat angol nyelvű változata alapján dolgozott, mivel ez a szóban forgó szöveg eredeti nyelvi változata.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (19.10.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

A vélemény előadója: Julia Reda

RÖVID INDOKOLÁS

I. Előzmények

Az elmúlt másfél évtizedben a nyílt hozzáférésű adatok (Open Data) koncepciója továbbfejlődött és olyan fogalommá érlelődött, amely ma a korszerű közigazgatás központi kérdése. Kormányzatok és a hatóságok tették magukévá az elvet, miszerint amennyiben további felhasználás céljából rendelkezésre lehet bocsátani az adatokat, azokat rendelkezésre is kell bocsátani.

Az információhoz való hozzáférés mint alapvető jogból eredően a közszféra adataihoz való hozzáférésre és azok további felhasználására vonatkozó jog lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékenyen részt vegyenek a közösségük életében. Számos egyén és kezdeményezés használja fel az adatokat, hogy hasznot teremtsen a társadalom számára. A szóbeszédekre vagy szórványos bizonyítékokra való hagyatkozás helyett a megbízható adatokat hasznosítják információforrásként.

Az átdolgozott javaslatot kísérő bizottsági értékelésben az Európai Unió adatgazdaságának értékét 2016-ban 300 milliárd EUR-ra becsülték. Ugyanebben az évben mintegy 134 000 adatvállalkozás működött az Unióban(1).

A polgárok és vállalkozások mellett maguk a kormányzatok is hasznot húznak a nyílt hozzáférésű adatokból. A nyílt hozzáférésű adatok amellett, hogy lehetővé teszik a kormányzatok és a hatóságok számára, hogy eleget tegyenek a politikájuk és döntéshozatali eljárásaik átláthatóságának biztosítására vonatkozó demokratikus kötelezettségeiknek, ösztönzőleg is hatnak a minisztériumokra, hogy jobban együttműködjenek. Az adatok ott is elérhetővé válnak a belső felhasználók számára, ahol azokhoz eddig nem fértek hozzá. A bizottsági értékelés szerint az azzal járó előnyök, hogy a kezdetektől nyíltan hozzáférhetővé teszik az adatokat, jelentősen, azaz „jelenleg nagyjából 26:1 arányban” meghaladják a közigazgatást terhelő költségeket(2).

II. Az előadó álláspontja

A. Tervezésétől fogva és alapértelmezetten nyílt

Az információhoz való hozzáférés alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája és különösen annak 11. cikke biztosít. Ezért kell a tagállamoknak minden észszerű erőfeszítést megtenniük annak érdekében, hogy az adatok előállítására vonatkozó olyan szakpolitikákat dolgozzanak ki, amelyekben eleve előirányozzák az adatok közzétételét.

A közszféra információinak hozzáférhetővé és továbbfelhasználhatóvá tétele költségeket ró a közigazgatásra. Azonban az előnyök már most túlsúlyban vannak a költségekhez képest. Azáltal, hogy az adatok előállításakor megfontolják a későbbi közzététel lehetőségét, tovább lehetne csökkenteni a költségeket, a közzétételt pedig egyszerűsíteni lehetne.

Ezt az elvet tervezésétől fogva és alapértelmezetten nyíltnak kell nevezni.

B. Nagy értékű adatkészletek

A Bizottság megállapította, hogy a nagy értékű adatkészletek különösen értékesek a gazdaság és a társadalom számára. Az átdolgozás céljának elérése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy a magas értékű adatkészletek nyíltan hozzáférhetővé váljanak.

Ezért a tagállami tapasztalatokra építkezve az irányelv egy olyan jegyzékkel egészül ki, amely az Open Knowledge Foundation (Nyílt Tudás Alapítvány)(3) által és a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájának technikai mellékletében(4) nagy értékűként meghatározott területeket illetően tartalmazza a nagy értékű adatok és a példaértékű adatkészletek kategóriáit. A Bizottság felhatalmazáson alapuló hatáskört kap arra, hogy aktualizálja ezt a jegyzéket, és olyan konkrét adatkészletekkel fokozza hatékonyságát, amelyeket nyilvános konzultációk és a nyilvánosság javaslatok beküldésére való buzdítása révén határoz meg.

C. Díjak

A kormányzatok és a közigazgatási szervek díjat számíthatnak fel az általuk megrendelt, előállított vagy engedélyezett adatok után.

Az átdolgozás egyébként körültekintő megközelítése nem korrigálja a jelenlegi helyzetet, amelyben a multinacionális vállalatok haszonélvezői a nyilvános adatoknak, a polgári kezdeményezések azonban kimaradnak ezekből az előnyökből. Jelentések szerint a Google például térképadatok használatával kapcsolatos engedélyezési megállapodást kötött a Német Szövetségi Térképészeti és Geodéziai Ügynökséggel(5), amely megállapodás hat számjegyű éves díjat foglal magában. Míg a Google megengedhet magának egy ilyen összeget, az adatok továbbra is elérhetetlenek és megfizethetetlenek maradnak a kis- és középvállalkozások vagy az olyan versenyképes közösségalapú civil társadalmi alternatívák számára, mint az OpenStreetMap(6), amely javarészt önkéntesek munkája révén készített részletes térképeket a világról.

Ebből következően a közszféra információi végül tovább erősítik a multinacionális nagyvállalatok eleve domináns piaci pozícióját, miközben korlátozzák az alternatívák kidolgozására való képességet.

Ezért tovább kell korlátozni a közszféra lehetőségeit arra, hogy díjat számítson fel az adatokért. Az adatok további felhasználásának ingyenesnek kell lennie, kivéve bizonyos, nagyon szűken behatárolt körülmények között.

D. A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv

Az irányelvnek nem szabad azon tagállamok útjában állnia, amelyek már magukévá tették a nyílt hozzáférésű adatok elvét, és nyílt formátumban, megengedő és nyílt engedélyek szerint bocsátják rendelkezésre információikat. Segítenie kell azokat a tagállamokat, amelyek még nem köteleződtek el eziránt, és iránymutatást kell adnia a bevezetendő intézkedéseket és módszereket illetően.

Az irányelvnek továbbá ki kell emelnie a nyílt hozzáférésű adatok európai dimenzióját, valamint ösztönöznie kell az adatok páneurópai szintű gyűjtését és a határokon átnyúló együttműködést.

A 2003/98/EK irányelv elfogadásakor a nyílt hozzáférésű adatok fogalma nem volt széles körben ismert. Ma már más a helyzet. A nyílt hozzáférésű adatok fogalma széles körben elterjedt, és a Bizottság és a tagállamok is használják. Ezért a „nyílt hozzáférésű adatok” kifejezés írja le leghűbben, hogy mit szándékozik elérni ez az irányelv.

Az irányelv nevének jeleznie kell, hogy mit képes elérni, és ezért át kell nevezni „a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvre”.

MÓDOSÍTÁS:

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet28 jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(1)  A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet28 jelentős mértékben módosították28a. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

__________________

__________________

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

 

28a Lásd az I. melléklet A. részét.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2003/98/EK irányelv 13. cikke alapján és öt évvel az irányelvet módosító 2013/37/EU irányelv elfogadása után a Bizottság – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a Célravezető és hatásos szabályozás program29 keretében értékelte és felülvizsgálta az irányelv működését.

(2)  A 2003/98/EK irányelv alapján és öt évvel az irányelvet módosító 2013/37/EU irányelv elfogadása után a Bizottság – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a Célravezető és hatásos szabályozás program29 keretében értékelte és felülvizsgálta az irányelv működését.

__________________

__________________

29 SWD(2018) 145.

29 SWD(2018) 145.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat30 eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez – például a mesterséges intelligenciához és a dolgok internetéhez – való felzárkóztatása érdekében.

(3)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat30 eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez – például a gépi tanuláshoz, a mesterséges intelligenciához és a dolgok internetéhez – való felzárkóztatása érdekében.

__________________

__________________

30 SWD(2018) 127.

30 SWD(2018) 127.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, kutatást végző szervezetektől és kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatokat is – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – ideértve a 96/9/EK irányelvet31 és a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet32 is – közötti viszony.

(4)  A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, kutatást végző szervezetektől és kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatokat is – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – többek között a 96/9/EK irányelv31, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az (EU) 2016/679 rendelet32 – közötti viszony.

__________________

__________________

31 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

31 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az információhoz való hozzáférés alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája („a Charta”) kimondja, hogy mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, beleértve a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv országhatárokra való tekintet nélkül beavatkozhatna.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok a rendelkezésre álló információk mennyiségén, minőségén és hozzáférhetőségén alapuló hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság és a fogyasztók hasznára válhat, és javítja a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv minimumszabályokat határozott meg a tagállamok közigazgatási szerveinek – köztük a végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi szerveknek – a birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan . A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. Az eredetileg 2003-ban elfogadott és később 2013-ban módosított szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

(7)  A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv minimumszabályokat határozott meg a tagállamok közigazgatási szerveinek – köztük a végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi szerveknek – a birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan . A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődés zajlik, mint amilyen a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a dolgok internete. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. Az eredetileg 2003-ban elfogadott és később 2013-ban módosított szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az adatalapú társadalom irányába történő fejlődés a Közösség minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

(8)  Az adatalapú társadalom irányába történő fejlődés az Unió minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

(11)  A közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását és közfeladataik ellátását.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan továbbra is eltérő a tagállamok között. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

(12)  Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan továbbra is eltérő a tagállamok között. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését az Unióban.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés serkentésének és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének ösztönzésében.

(13)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az adatok „tervezésétől fogva és alapértelmezetten nyílt” elv szerinti létrehozását az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében, mindeközben biztosítva a közérdekű célok, például a közbiztonság vagy a személyes adatok védelmének következetes szintjét, akkor is, ha kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos érzékeny adatokról van szó, vagy amennyiben a valamely egyedi adatkészletben foglalt információk nem járhatnak valamely természetes személy azonosíthatóságának kockázatával, de más rendelkezésre álló információkkal együttesen ilyen kockázatot jelenthetnek. A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés serkentésének és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének elősegítésében. Az interoperabilitást, a nyílt szabványokat és a nyílt adatokat az egyes tagállamok közigazgatásának nemzeti, regionális és helyi szinten kell érvényre juttatnia. A Bizottságnak ugyanakkor elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést, és támogatnia kell az olyan, interoperábilis elektronikus interfészek, tesztelését, végrehajtását és telepítését, amelyek hatékonyabb és biztonságosabb közszolgáltatásokat tesznek lehetővé.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ezen felül, a közösségi szintű minimum harmonizáció hiányában, a nemzeti szintű jogalkotási tevékenységek, amelyek a technológiai kihívásokra való válaszadásképpen már számos tagállamban elkezdődtek, még jelentősebb különbségekhez vezethetnek. Az információs társadalom fejlődésével, amely már nagy mértékben növelte az információk határokon átnyúló felhasználását, az ilyen jogalkotási különbségek és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

(14)  Ezenfelül uniós szintű minimumharmonizáció hiányában, a nemzeti szintű jogalkotási tevékenységek, amelyek a technológiai kihívásokra való válaszadásképpen már számos tagállamban elkezdődtek, még jelentősebb különbségekhez vezethetnek. Az információs társadalom fejlődésével, amely már nagy mértékben növelte az információk határokon átnyúló felhasználását, az ilyen jogalkotási különbségek és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

(18)  Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk előállításának megrendelése, információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek korlátozzák vagy kizárják a hozzáférést. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot továbbfelhasználhatóvá tegyenek az ebben az irányelvben meghatározott kivételek sérelme nélkül, engedélyezve a tagállamok számára, hogy az egyes dokumentumokhoz való hozzáférést korlátozzák vagy ezek tekintetében kizárják a hozzáférést. Harmonizáció hiányában a közszféra információihoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások és szabályok a tagállamok hatáskörében maradnak. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére. Noha ez az irányelv nem állapít meg a közigazgatási szervek számára olyan kötelezettséget, hogy biztosítsák bizonyos típusú dokumentumok tárolását e dokumentumok újbóli felhasználása céljából, a tagállamoknak minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy ez indokolatlanul ne gyengítse gazdasági potenciáljuk kiaknázását.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A 2003/98/EK irányelvet ezért módosítani kell annak biztosítása céljából, hogy rendelkezései alkalmazhatóak legyenek az olyan, általános érdekű szolgáltatásnyújtás során készült dokumentumok további felhasználására, amelyeket a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv33 8–14. cikkében említett tevékenységek egyikét végző közvállalkozások, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelet 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások készítenek.

(21)  A 2003/98/EK irányelvet ezért módosítani kell annak biztosítása céljából, hogy rendelkezései alkalmazhatóak legyenek az olyan, általános érdekű szolgáltatásnyújtás során készült dokumentumok további felhasználására, amelyeket a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv33 8–14. cikkében említett tevékenységek egyikét végző közvállalkozások, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelet alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások készítenek.

__________________

__________________

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Ennek az irányelvnek nem kell kötelezettséget tartalmaznia a közvállalkozások által előállított dokumentumok további felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A további felhasználás engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás hatáskörében kell maradnia. A közvállalkozásoknak csak azt követően kell eleget tenniük az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek – különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási szerződések, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében –, hogy döntést hoztak a dokumentumok további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásáról. Másfelől pedig a közvállalkozásoknak nem kell eleget tenniük a II. fejezetben megállapított követelményeknek, például a kérelmek feldolgozására alkalmazandó szabályoknak.

(22)  Ez az irányelv nem tartalmaz kötelezettséget a közvállalkozások által előállított dokumentumok további felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok vagy azok részei további felhasználásának engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás hatáskörében kell maradnia. A közvállalkozásoknak csak azt követően kell eleget tenniük az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek – különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási szerződések, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében –, hogy döntést hoztak a dokumentumok további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásáról. Másfelől pedig a közvállalkozásoknak nem kell eleget tenniük a II. fejezetben megállapított követelményeknek, például a kérelmek feldolgozására alkalmazandó szabályoknak.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Ez az irányelv a „dokumentum” fogalmát általános jelentésben használja . A fogalom kiterjed minden aktus, tény vagy információ megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hang- vagy képrögzítő, vagy audiovizuális eszköz). A „dokumentum” fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra.

(26)  Ez az irányelv a „dokumentum” fogalmát általános jelentésben használja . A fogalom kiterjed minden aktus, tény vagy információ megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hang- vagy képrögzítő, vagy audiovizuális eszköz). A tagállamoknak a dokumentumok összeállításához használt módszertan tekintetében átláthatóságot kell biztosítaniuk.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A közigazgatási szervek proaktív módon egyre inkább hozzáférhetővé teszik dokumentumaikat további felhasználás céljából, biztosítva mind a metaadatok, mind a mögöttes tartalom online fellelhetőségét és tényleges hozzáférhetőségét. A dokumentumokat a továbbfelhasználó által benyújtott kérelmet követően is hozzáférhetővé kell tenni további felhasználásra. Ilyen esetekben a t további felhasználás iránti kérelem megválaszolására észszerű határidőt kell biztosítani, a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó kérelmek megválaszolására vonatkozó határidővel összhangban . A közvállalkozásoknak, oktatási intézményeknek, kutatást végző szervezeteknek és kutatásfinanszírozó szervezeteknek azonban mentesülniük kell e követelmény alól. Az észszerű határidők érvényesítése az Unió egész területén, elő fogja mozdítani új információs termékek és szolgáltatások megjelenését pán-európai szinten. Ez különösen fontos a dinamikus adatok (köztük a közlekedési adatok , műholdas adatok, időjárási adatok) esetében, amelyek gazdasági értéke az információk és a rendszeres frissítések azonnali elérhetőségétől függ. A dinamikus adatokat ezért közvetlen gyűjtésük után hozzáférhetővé kell tenni felhasználói program interfészen keresztül, az ilyen adatokon alapuló internetes, mobil és felhőalapú alkalmazások kifejlesztésének elősegítése érdekében. Amennyiben ez műszaki vagy pénzügyi korlátozások miatt nem lehetséges, a közigazgatási szerveknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kiaknázását. Felhasználási engedély alkalmazása esetén, a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási szerződés feltételeinek részét képezheti.

(27)  A közigazgatási szervek proaktív módon egyre inkább hozzáférhetővé teszik dokumentumaikat további felhasználás céljából, biztosítva mind a metaadatok, mind a mögöttes tartalom online fellelhetőségét és tényleges hozzáférhetőségét. A dokumentumokat a továbbfelhasználó által benyújtott kérelmet követően is hozzáférhetővé kell tenni további felhasználásra. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a kérelmezők számára, hogy saját érdek megjelölésének szükségessége nélkül kérhessenek dokumentumokat további felhasználásra. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy gyakorlati intézkedéseket határozzanak meg annak biztosítására, hogy a közszféra információinak további felhasználása hatékonyan gyakorolható, például információs tisztviselők kijelölése, a közigazgatási szervek vagy információs pontok birtokában lévő dokumentumok, nyilvántartások vagy dokumentumlisták vizsgálatára szolgáló létesítmények létrehozása és fenntartása révén, egyértelműen feltüntetve e dokumentumok fellelhetőségének helyét. A további felhasználás iránti kérelem megválaszolására észszerű, és a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó kérelmek megválaszolására vonatkozó határidővel megegyező határidőt kell adni. A közvállalkozásokat, oktatási intézményeket, kutatást végző szervezeteket és kutatásfinanszírozó szervezeteket ezért mentesíteni lehet e követelmény alól. Az észszerű határidők érvényesítése az Unió egész területén, elő fogja mozdítani új információs termékek és szolgáltatások megjelenését páneurópai szinten. Ez különösen fontos a dinamikus adatok (köztük a közlekedési adatok , műholdas adatok, időjárási adatok) esetében, amelyek gazdasági értéke az információk és a rendszeres frissítések azonnali elérhetőségétől függ. A dinamikus adatokat ezért közvetlen gyűjtésük után hozzáférhetővé kell tenni felhasználói program interfészen keresztül, az ilyen adatokon alapuló internetes, mobil és felhőalapú alkalmazások kifejlesztésének elősegítése érdekében. Amennyiben ez műszaki vagy pénzügyi korlátozások miatt nem lehetséges, a közigazgatási szerveknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kiaknázását. Felhasználási engedély alkalmazása esetén, a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási szerződés feltételeinek részét képezheti.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Az ezen irányelv által további felhasználás céljából elérhetővé tett adatokhoz való hozzáférés érdekében megfelelő és jól kialakított felhasználói program interfészekre (API-k) van szükség. A felhasználói program interfész leírja, hogyan és milyen adatfajtákat lehet lekérdezni, és azokat a lekérdezők milyen formátumban kapják meg. Különböző összetettségi szintek léteznek, a konkrét adatbázisok lekéréséhez vezető egyszerű linktől kezdve a webes interfészen át egészen az összetett rendszerekig. Általános értéket képvisel az, ha az adatok további felhasználása vagy megosztása a felhasználói program interfészek megfelelő alkalmazása útján történik, mivel ez elősegíti a fejlesztők és az induló vállalkozások számára új szolgáltatások és termékek létrehozását. Kulcsfontosságú tényező továbbá ahhoz, hogy értékes ökoszisztémák jöhessenek létre a gyakran felhasználatlan adatkészletek körül. A felhasználói program interfész kialakításánál és alkalmazásánál többféle elvet is figyelembe kell venni: stabilitás, az egész életcikluson át való fenntarthatóság, a felhasználás és a standardok egységessége, felhasználóbarát jelleg, valamint biztonság. A dinamikus, azaz a gyakran és sokszor valós időben frissített adatokat a közigazgatási szerveknek és közvállalkozásoknak közvetlenül az adatgyűjtés után további felhasználás céljából hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő felhasználói program interfészeken keresztül.

(28)  Az ezen irányelv által további felhasználás céljából elérhetővé tett adatokhoz való hozzáférés érdekében megfelelő és jól kialakított felhasználói program interfészekre (API-k) van szükség. A felhasználói program interfész leírja, hogyan és milyen adatfajtákat lehet lekérdezni, és azokat a lekérdezők milyen formátumban kapják meg. Különböző összetettségi szintek léteznek, a konkrét adatbázisok lekéréséhez vezető egyszerű linktől kezdve a strukturált webes interfészen át egészen az összetett rendszerekig. A tagállamok között jelentős különbségek vannak a felhasználói program interfészek használatában, és a dinamikus adatok, illetve a felhasználói program interfészek fokozott használata felé való elmozdulás érdekében további pénzügyi támogatást kell előirányozni. A felhasználói program interfészek az interoperábilis információcsere kifejlesztéséhez szükségesek. Általános értéket képvisel az, ha az adatok további felhasználása vagy megosztása a felhasználói program interfészek megfelelő alkalmazása útján történik, mivel ez elősegíti a fejlesztők és az induló vállalkozások számára új szolgáltatások és termékek létrehozását. Kulcsfontosságú tényező továbbá ahhoz, hogy értékes ökoszisztémák jöhessenek létre a gyakran felhasználatlan adatkészletek körül. A felhasználói program interfész kialakításánál és alkalmazásánál többféle elvet is figyelembe kell venni: stabilitás, megbízhatóság, elérhetőség, hatékonyság, az egész életcikluson át való fenntarthatóság, a felhasználás és a standardok egységessége, felhasználóbarát jelleg, valamint biztonság. A dinamikus, azaz a gyakran és sokszor valós időben frissített adatokat a közigazgatási szerveknek és közvállalkozásoknak közvetlenül az adatgyűjtés után további felhasználás céljából hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő felhasználói program interfészeken keresztül. A felhasználói program interfésznek különösen meg kell felelnie a stabilitás elvének, ami azt jelenti, hogy következetesen ugyanazon műszaki leírás alapján kell működnie. A felhasználói program interfésznek meg kell felelnie a megbízhatóság elvének, hogy az esetleges változásokat jóval előre jelezze, kivéve a kellőképpen indokolt sürgős esetekben, amikor a változásokat korábban alkalmazni kell. A felhasználói program interfésznek biztosítania kell az elérhetőséget azáltal, hogy állandó színvonalon működik. A hatékonyság biztosítása érdekében a felhasználói program interfész teljesítménye és összetettsége nem mutathat jelentős eltérést az adatszolgáltató/adat-előállító és az adatfelhasználó általi hozzáférés között. A felhasználói program interfész interoperabilitásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a felhasználói program interfészek interoperabilitására vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(32)  A további felhasználásra vonatkozó költségek felszámítása terén a gyakorlat nemcsak az egyes tagállamok között, hanem ugyanazon tagállamon belül a különböző közigazgatási szervek között is jelentősen eltér. A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, illetve azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni a 2014/C 240/01. számú bizottsági feljegyzésben foglaltak szerint. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák a közfeladatok ellátását és azon közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokkal összefüggő költségeik legalább 60%-át saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének és tárolásának költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A költségek legalább 60%-ának saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a)  A befektetés megtérülése a határköltségeken felüli százalékos arányként értelmezhető, lehetővé téve a tőkeköltség megtérülését és valós megtérülési ráta beszámítását. Mivel a tőkeköltség szorosan összefügg a hitelintézetek kamataival, amelyek az EKB irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó rögzített kamatlábain alapulnak, a befektetés észszerű megtérülése nem haladhatja meg 5%-nál nagyobb mértékben az EKB rögzített kamatlábát.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója on line hozzáférhető legyen. A közvállalkozásoktól, oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról . Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

(36)  Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumaihoz való hozzáférésnek és azok további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumokhoz való hozzáférésnek és további felhasználásuknak valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója online hozzáférhető legyen. A közvállalkozásoktól, oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférést és az azok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról. Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

(37)  A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a hozzáférést és a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználása felhasználási engedély kiadása nélkül történik . Más esetekben felhasználási engedélyt adnak ki, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

(39)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a dokumentumok további felhasználása feltételek nélkül történjen. Amennyiben szükséges és azt valamely közérdekű cél indokolja, a tagállamok adott esetben engedély révén feltételeket szabhatnak, amelyek az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek a felelősséget, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik, mindemellett biztosítaniuk kell a legkevésbé korlátozó feltételek vagy engedélyezési feltételek alkalmazását, ideértve a dokumentumok nyilvánossá tételének lehetőségét is. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. A tagállamoknak értékelniük kell különösen e kötelezettségeknek az arányosság elvével való összeegyeztethetőségét annak biztosítása érdekében, hogy ezen engedélyek vagy feltételek ne akadályozzák indokolatlanul a további felhasználás lehetőségeit, illetve a versenyt. A tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó nyílt szabványengedélyek alkalmazását, és biztosítaniuk kell, hogy ezen engedélyek digitális formában elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek. Az online elérhető nyílt engedélyeknek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, és amelyek nyílt adatformátumokon alapulnak, fontos szerepet kell betölteniük, és adott esetben Unió-szerte általános gyakorlattá kell válniuk. A Bizottságnak iránymutatással kell szolgálnia az ajánlott szabványengedélyekre és engedélyezési megközelítésekre vonatkozóan.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló eseteinek körében. Ez azonban nem zárhatja ki például a közigazgatási szervek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, díjmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. Szintén nem zárhatja ki eltérő eltérő díjak megállapítását a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra.

(41)  A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló eseteinek körében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a tisztességes versenyt egyfelől a közigazhatási szervek és a közvállalkozások, másfelől az egyéb felhasználók között, amennyiben a dokumentumokat e közigazgatási szervek vagy közvállalkozások kereskedelmi tevékenységükhöz használják fel. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy a dokumentumok közvállalkozások általi további felhasználása ne vezessen a piac torzulásához, és ne veszélyeztesse a tisztességes versenyt. Ez azonban nem zárhatja ki például a közigazgatási szervek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, díjmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. Szintén nem zárhatja ki eltérő eltérő díjak megállapítását a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42)  A közigazgatási szerv a hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználásával kapcsolatban adott esetben felhasználási szerződés keretében feltételeket szabhat, így például előírhatja a forrás megjelölését, vagy annak feltüntetését, hogy a továbbfelhasználó módosította-e a dokumentumot bármilyen módon. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felhasználási szerződésnek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésének kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást. Az online elérhető nyílt felhasználási szerződéseknek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, valamint a nyílt adatformátumok használatának szintén fontos szerepet kell betölteniük e tekintetben. Ezért a tagállamoknak a nyílt felhasználási szerződések használatát kell szorgalmazniuk, hogy az Unió-szerte általános gyakorlattá váljon .

törölve

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  A közigazgatási szerveknek tiszteletben kell tartaniuk a versenyszabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál annak érdekében, hogy lehetőség szerint kerüljék kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötését magánpartnerekkel. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.

(43)  A közigazgatási szerveknek tiszteletben kell tartaniuk a versenyszabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál annak érdekében, hogy lehetőség szerint kerüljék a magánpartnerekkel a kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötését, illetve az adatok preferenciális felhasználását. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

51 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(51a)  Ez az irányelv nem érinti a közbeszerzésről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a hozzáférés és további felhasználás céljából rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. E gyakorlati intézkedések magukban foglalhatják a legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) lehetőleg online kell elérhető jegyzékét, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálokat.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

52 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(52a)  A Bizottságnak és a tagállamoknak tovább kell egyszerűsíteniük az adatkészletekhez való hozzáférést, különösen azáltal, hogy egyetlen hozzáférési pontot biztosítanak, és fokozatosan elérhetővé teszik a közigazgatási szervektől származó megfelelő adatkészleteket az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum, valamint az uniós intézményektől származó adatok tekintetében.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

58 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(58)  A dokumentumok – gazdaságra és társadalomra nézve különösen magas értéket képviselő fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel járó – további felhasználását támogató feltételek kialakítása érdekében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek jegyzékének elfogadásával, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(58)  A dokumentumok – gazdaságra és társadalomra nézve különösen magas értéket képviselő fontos, a polgárok szempontjából vagy társadalmi-gazdasági szempontból előnyökkel járó – további felhasználását támogató feltételek kialakítása érdekében a IIa. melléklet tartalmazza a nagy értékű adatkészletek kategóriáinak jegyzékét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a IIa. mellékletben meghatározott adatkészlet-kategóriák jegyzékének kiegészítésével, valamint bizonyos nagy értékű adatkészletek beillesztésével, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak1a megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

 

_______________

 

1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

59 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(59)  A potenciálisan társadalmi-gazdasági előnyöket eredményező adatkészletek uniós szintű jegyzék, a további felhasználás összehangolt feltételeivel együtt jelentősen elősegíti a határon átnyúló adatalkalmazásokat és szolgáltatásokat. A jegyzék összeállításának előkészítése során a Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. A jegyzéknek figyelembe kell vennie az adatkészletek közzétételét már szabályozó ágazati jogszabályokat, valamint a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájának technikai mellékletében és a 2014/C 240/01 sz. bizottsági közleményben megjelölt kategóriákat is.

(59)  A polgárok szempontjából vagy társadalmi-gazdasági szempontból potenciálisan előnyöket eredményező adatkészletek uniós szintű jegyzéke, a további felhasználás összehangolt feltételeivel együtt jelentősen elősegíti a határon átnyúló adatalkalmazásokat és szolgáltatásokat. A IIa. melléklet a nagy értékű adatkészletek kategóriáit tartalmazó jegyzékkel szolgál, amelyet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítani lehet. A jegyzék további kategóriáinak figyelembe kell venniük az adatkészletek közzétételét már szabályozó ágazati jogszabályokat, valamint a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájának technikai mellékletében és a 2014/C 240/01 sz. bizottsági közleményben megjelölt kategóriákat is. A jegyzék további kategóriái vagy adatkészletei meghatározásának előkészítése során a Bizottságnak hatásvizsgálatot és megfelelő nyilvános konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. A hatásvizsgálat céljából a Bizottság nyilvános konzultációt folytat az összes érdekelt féllel, beleértve a közigazgatási szerveket, a közvállalkozásokat, az adatok további felhasználóit, a kutatási szervezeteket, a civil társadalmi csoportokat és a képviseleti szervezeteket. Valamennyi érdekelt félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatokat nyújtson be a Bizottsághoz a nagy értékű adatkészletek további kategóriáira vagy konkrét adatkészletekre vonatkozóan.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

60 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(60)  A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken is közzé kell tenni, amennyiben azok dinamikus adatokat tartalmaznak.

(60)  A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A nagy értékű adathalmazokat a fellelhetőség és a hozzáférés megkönnyítése érdekében egyetlen hozzáférési ponton keresztül kell közzétenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken is közzé kell tenni, amennyiben azok dinamikus adatokat tartalmaznak.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

60 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(60a)  A IIa. mellékletben felsorolt kategóriákon belül meghatározott nagy értékű adatkészletek a polgárok szempontjából vagy társadalmi-gazdasági szempontból potenciálisan előnyöket generálhatnak, és alapvető társadalmi és demokratikus feladatokat mozdíthatnak elő. Az átláthatósággal, elszámoltathatósággal, megfelelőséggel, hatékonysággal, igazságos versennyel és a csalás elleni küzdelemmel összefüggő célok elérése érdekében olyan kategóriákból is be kell illeszteni adatkészleteket, mint a nemzeti jogszabályok, a választások, a kormányzati költségvetés, a kormányzati kiadások, a közbeszerzés és a statisztika. Az innovatív szolgáltatások és termékek támogatása, a fenntartható növekedés ösztönzése és a kiváló fogyasztóvédelmi szabványokhoz való hozzájárulás érdekében – ideértve a közvetlen gazdasági hatással nem rendelkező tényezők, például az oktatás, a környezetvédelem vagy az egészségügy figyelembevételét – szükség van adatkészletek beillesztésére a nemzeti jog, a földmegfigyelési és környezeti adatok, valamint a térinformatikai adatok kategóriáiból.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

(62)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (11. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

63 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(63)  A Bizottság értékelést végez erről az irányelvről. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodás41 (22) bekezdésének értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és nyomonkövetési programra kell támaszkodnia.

(63)  A Bizottság [36 hónappal az irányelv átültetése után] értékelést végez erről az irányelvről. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodás41 értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és nyomonkövetési programra kell támaszkodnia. Az értékelést követően a Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat terjeszthet elő.

__________________

__________________

41 HL L123., 2016.5.12., 1. o.

41 HL L123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  Ezen irányelv célja a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályozási keret létrehozása a nyílt adatok felhasználásának előmozdítása és a termékek és szolgáltatások terén az innováció ösztönzése érdekében.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben42 meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet44 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet45 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő meglévő dokumentumok.

b)  a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben42 meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet44 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet45 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok.

__________________

__________________

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

43 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

43 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3, 1. o.)

44 Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

44 Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

45 A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

45 A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – d pont – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

–  a nemzetbiztonság (azaz állami biztonság), honvédelem, a közbiztonság védelme,

–  a nemzetbiztonság, a honvédelem, a közrend védelme, ideértve a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos, a 2008/114/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett érzékeny információkat,

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletet, és nem érinti az egyének védelmének szintjét a személyes adatoknak a személyes adatok védelmével összhangban való kezelése tekintetében.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Közigazgatási szervek nem gyakorolhatják az adatbázis készítőjének a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok ezen irányelv szerinti további felhasználásának megelőzése vagy korlátozása céljából.

(5)  Az adatbázis készítőjének a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt joga nem gyakorolható a dokumentumok ezen irányelv szerinti további felhasználásának megelőzése vagy korlátozása céljából.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Ez az irányelv a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő meglévő dokumentumok – ideértve a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat is46 – további felhasználását szabályozza.

(6)  Ez az irányelv a tagállamok közigazgatási szerveinek és közvállalkozásainak birtokában lévő meglévő dokumentumok – ideértve a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat is46 – további felhasználását szabályozza.

__________________

__________________

46 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

46 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a.  „felhasználói program interfész” (API): az információk strukturált online lekérdezésére vonatkozó funkciók, eljárások, fogalommeghatározások és protokollok megfelelően dokumentált összessége;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.  „nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználásához fontos társadalmi-gazdasági előnyök társulnak, különösen amiatt, hogy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások létrehozására alkalmasak, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt;

8.  „nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználásához a polgárok szempontjából vagy társadalmi-gazdasági szempontból fontos előnyök társulnak, különösen amiatt, hogy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások létrehozására alkalmasak, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14a.  „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adat;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból újrafelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint .

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból továbbfelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat a „tervezésétől fogva és alapértelmezetten nyílt” elvnek megfelelően állítják elő és bocsátják további felhasználás céljából rendelkezésre.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve – amennyiben felhasználási engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek észszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

(1)  A dokumentumokhoz való hozzáférés és/vagy további felhasználásuk iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve – amennyiben a további felhasználáshoz engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek észszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat további felhasználás céljára a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben felhasználási engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe.

(2)  Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben a további felhasználáshoz engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe, és arról, hogy ennek mi az oka.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–g) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való hivatkozással tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontján alapul, a közigazgatási szerv hivatkozik a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közigazgatási szerv az érintett anyagot kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

(3)  Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–g) pontja alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való hivatkozással 20 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy miért utasítja el (részben vagy teljes mértékben) a dokumentumhoz való hozzáférés és/vagy a dokumentum további felhasználása iránti kérelmet az abban megjelölt formátum(ok)ban. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontján alapul, a közigazgatási szerv hivatkozik a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közigazgatási szerv az érintett anyagot kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket kell készíteniük azon ismérvekről, amelyek alapján az illetékes szerv határozhat a kérések kezeléséről.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  E cikk alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy:

 

a)  a dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezéséhez segítséget nyújtsanak;

 

b)   a közigazgatási szervek jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen;

 

c)  gyakorlati intézkedéseket határozzanak meg annak biztosítására, hogy a közszféra információinak további felhasználása hatékonyan gyakorolható legyen;

 

d)  a közigazgatási szervek megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot az ezen irányelv szerint gyakorolható jogokról és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos meglévő nemzeti vagy uniós szintű szabályokról, valamint hogy e célból megfelelő mértékű tájékoztatást, iránymutatást és tanácsadást biztosítsanak.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A rendelkezésre álló formátumok

A rendelkezésre álló formátumok és a dokumentumok minősége

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A tagállamok minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok naprakészek, pontosak és összehasonlíthatóak legyenek.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az V. fejezet sérelme nélkül, a közigazgatási szervek és közvállalkozások dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, lehetőség szerint és adott esetben, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehetőség szerint meg kell felelniük a hivatalos nyílt szabványoknak.

(1)  Az V. fejezet sérelme nélkül, a közigazgatási szervek és közvállalkozások dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, lehetőség szerint és adott esetben, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják, és elektronikus úton interoperábilissá, készen fellelhetővé és további felhasználásra alkalmassá teszik. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehetőség szerint meg kell felelniük a hivatalos nyílt szabványoknak.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ezen irányelv alapján a közigazgatási szervek és közvállalkozások nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.

(3)  A közigazgatási szervek és közvállalkozások nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A közigazgatási szervek és a közvállalkozások a dinamikus adatokat közvetlenül azok összegyűjtése után, megfelelő felhasználói program interfészeken (API) keresztül további felhasználásra hozzáférhetővé teszik.

(4)  A közigazgatási szervek és a közvállalkozások a dinamikus adatokat közvetlenül azok összegyűjtése után, valós időben, és, ha lehetséges, késedelem nélkül megfelelő felhasználói program interfészeken (API) keresztül további felhasználásra hozzáférhetővé teszik.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben a dokumentumok közvetlenül összegyűjtés utáni hozzáférhetővé tétele meghaladná a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás pénzügyi vagy technikai kapacitásait, a (4) bekezdésben említett dokumentumokat olyan időkereten belül kell hozzáférhetővé tenni, amely szükségtelenül nem akadályozza e dokumentumok gazdasági potenciáljának kiaknázását.

(5)  Amennyiben a dokumentumok közvetlenül összegyűjtés utáni, valós időben és késedelem nélkül történő hozzáférhetővé tétele meghaladná a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás pénzügyi vagy technikai kapacitásait, a (4) bekezdésben említett dokumentumokat olyan időkereten belül kell hozzáférhetővé tenni, amely szükségtelenül nem akadályozza e dokumentumok gazdasági potenciáljának kiaknázását. A felhasználókat értesíteni kell a dokumentumok elérhetővé tételének pontos időkeretéről és a dokumentumok frissítésének gyakoriságáról.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A közigazgatási szervek adott esetben válaszolnak a dokumentumok összeállítása során alkalmazott módszertannal kapcsolatos tájékoztatási kérésekre.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

Felhasználói program interfészek

 

(1)  Amikor egy dokumentumot további felhasználás céljából egy kérelmező rendelkezésére bocsátanak vagy engedélyt adnak egy kérelmezőnek, a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás e dokumentumot lehetőség szerint és megfelelő esetben további felhasználás céljából felhasználói program interfészeken és portáloldalakon keresztül a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi.

 

(2)  Amennyiben a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás valamely felhasználói program interfészen keresztül további felhasználás céljából információkat tesz közzé, a szervnek minden felhasználó számára hozzáférést kell biztosítania. A közigazgatási szervnek vagy közvállalkozásnak különösen a valós idejű információ esetében biztosítania kell a múltbeli információkhoz való hozzáférést is, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ez nem érinti az uniós jogban előírt kötelezettségeket. Amennyiben léteznek ilyen kötelezettségek, az azokból eredő korlátozásokat indokolni kell, és az indokolásokat közzé kell tenni.

 

(3)  Amennyiben az információkat felhasználói program interfészen keresztül teszik elérhetővé, az információ körének és terjedelmének meg kell egyeznie az egyéb módon elérhetővé tett információéval.

 

(4)  A közigazgatási szervek vagy közvállalkozások nyílt szabványok és strukturált, géppel olvasható és nyílt formátumok használatával fejlesztik ki és dokumentálják a felhasználói program interfészt és annak technikai leírását.

 

(5)  A közigazgatási szervek vagy közvállalkozások amint lehetséges, de a változás végrehajtásától számított legkésőbb 3 hónapon belül előre jelzik a felhasználóknak a felhasználói program interfész technikai leírását érintő esetleges változásokat, kivéve olyan, kellően indokolt sürgős esetekben, amelyekben a változásokat haladéktalanul végre kell hajtani.

 

(6)  A közigazgatási szervek vagy közvállalkozások biztosítják, hogy a felhasználói program interfész folyamatosan elérhető legyen és következetes színvonalon működjön.

 

(7)  A közigazgatási szervek vagy közvállalkozások biztosítják a felhasználói program interfészhez és annak technikai leírásához való hozzáférést az ezen irányelv 5., 6., 7., 8., 9. és 10. cikkében foglalt feltételek szerint. A dokumentációt ingyenesen bocsátják rendelkezésre a lehető legkevesebb formális korlátozást és feltételt alkalmazva, de semmi esetre sem szigorúbb feltételek szerint, mint amelyek magára az információra vonatkoznak.

 

(8)  A Bizottság meghatározza a felhasználói program interfészek tagállami közigazgatási szervek vagy közvállalkozások közötti interoperabilitására vonatkozó feltételeket a dokumentumok felhasználói program interfészeken keresztüli további felhasználásának elősegítése, valamint a gépek közötti interakció támogatása érdekében.

 

(9)  A (8) bekezdésben említett intézkedéseket a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadja el, a 14. cikkel összhangban.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A dokumentumok további felhasználása díjmentes, vagy a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének és – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának határköltségeire korlátozódik.

(1)  A dokumentumok további felhasználása díjmentes.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Kivételes jelleggel az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) és az (1a) bekezdést:

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  azokra a közigazgatási szervekre, amelyeknek közfeladataik ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük;

a)  azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében a nemzeti jog az érintett közigazgatási szerv számára előírja, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással, terjesztéssel és az adattárolással összefüggő költségei legalább 60%-ának fedezéséhez elegendő saját bevételt termeljen.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. A vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének, valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának költségét. A díjakat az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(3)  A (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. A vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének, az adatok tárolásának, valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának költségét. A díjakat az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (2) bekezdés b) pontjában említett közigazgatási szerv általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének, valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának költségét. A díjakat az érintett közigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(4)  A (2) bekezdés b) pontjában említett közigazgatási szerv általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének, az adatok tárolásának, valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának költségét. A díjakat az érintett közigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé kell tenni a felhasználó számára.

(5)  A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk és a IIa. melléklet alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé kell tenni a felhasználó számára.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A tagállamok lehetőség szerint és megfelelő esetben elektronikus úton közzéteszik a (2) bekezdés a) pontjában említett dokumentumok jegyzékét. A dokumentum e jegyzékre való előzetes felvétele előfeltétele a (2) bekezdés a) pontjában említett kivételek igénybevételének.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A tagállamok nyilvánosságra hozhatják a dokumentumok feldolgozásával, terjesztésével és az adatok tárolásával kapcsolatban felmerülő költségeket, valamint adott esetben a személyes adatok anonimizálásához és az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, a bizalmas adatok védelmét célzó intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok jegyzéket tesznek közzé a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett közigazgatási szervekről.

törölve

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A dokumentumok további felhasználásaengedélyezhető feltételekkel vagy feltételek nélkül, adott esetben felhasználási szerződések útján . E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására.

(1)  A tagállamok a dokumentumok további felhasználását nem köthetik feltételekhez vagy engedélyhez, kivéve, ha e feltételek vagy engedély kikötése megkülönböztetésmentes, arányos, és azt közérdekű cél indokolja.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Azokban a tagállamokban, ahol felhasználási szerződések alkalmazására kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közszféra dokumentumainak további felhasználására – az egyedi felhasználási kérelmekhez igazítható – vonatkozó általános felhasználási szerződési feltételek digitális formátumban elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek. A tagállamoknak ösztönözniük kell az ilyen általános felhasználási szerződési feltételek alkalmazását.

(2)  Amennyiben a dokumentumok további felhasználása feltételekhez vagy engedélyhez van kötve, a tagállamok:

 

a)  biztosítják, hogy e feltételek vagy engedélyek ne korlátozzák szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit és a versenyt, és hogy az adatokat feltételek vagy engedélyezési feltételek mellett bocsássák rendelkezésre, ideértve a dokumentumok nyilvánossá tételének lehetőségét is;

 

b)  értékelik, hogy léteznek-e az e követelményeknek megfelelő, széles körben használt és nyílt engedélyek. A tagállamok ezt követően azt vagy azokat a legszélesebb körben használt vagy legkevésbé korlátozó engedély(eke)t használják, amely(ek) összeegyeztethető(k) e kötelezettségekkel;

 

c)  ösztönzik a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó nyílt szabványengedélyek alkalmazását, és biztosítják, hogy ezen engedélyek digitális formában elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az uniós jogban meghatározott felelősségi követelmények sérelme nélkül amennyiben valamely közigazgatási szerv vagy közvállalkozás feltételek és korlátozások nélkül dokumentumokat bocsát rendelkezésre további felhasználás céljából, a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás számára meg kell engedni, hogy a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében mentesüljön minden felelősség alól.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

(1)  A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)   A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szervek vagy közvállalkozások megadják a Bizottságnak a szükséges hozzáférést az összes olyan adathoz, amelyet további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátanak, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adatkészletek uniós szintű összesítését, és különösen azért, hogy teljes lefedettségű adatkészletekkel szolgáljanak az Unió számára az adatok egyes kategóriái tekintetében, a IIa. mellékletben foglaltak szerint. A Bizottság uniós szinten gyakorlati intézkedéseket hoz az összesített adatkészletek egyetlen hozzáférési ponton keresztüli rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, valamint amiatt, mert a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok [ezen irányelv átültetésének időpontját követő 2 évvel]-ig, majd azt követően háromévente jelentést terjesztenek a Bizottság elé a nemzeti nyílt hozzáférési politikáról és az elfogadott vonatkozó intézkedésekről.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a dokumentumokat egy közigazgatási szerv használja tovább olyan kereskedelmi tevékenysége körében, amely kívül esik közfeladatai ellátásán, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

(2)  A tagállamok biztosítják a közigazgatási szervek és közvállalkozások és egyéb felhasználók közötti tisztességes versenyt, amennyiben a dokumentumokat e közigazgatási szervek vagy közvállalkozások használják tovább olyan kereskedelmi tevékenységük körében, amely kívül esik közfeladataik ellátásán, biztosítva, hogy az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében ugyanazokat a díjakat és feltételeket kelljen alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben. (3) A tagállamok hasonlóképpen biztosítják, hogy a közvállalkozások dokumentumainak és információinak további felhasználása ne vezessen a tisztességes verseny torzulásához.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A dokumentumok további felhasználását valamennyi potenciális piaci szereplő számára lehetővé kell tenni, akkor is, ha egy vagy több piaci szereplő már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közigazgatási szervek vagy közvállalkozások és harmadik személyek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat.

(1)  A dokumentumok további felhasználását valamennyi potenciális piaci felhasználó számára lehetővé kell tenni, akkor is, ha egy vagy több felhasználó már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közigazgatási szervek vagy közvállalkozások és harmadik személyek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat, sem az adatok preferenciális felhasználását.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság elfogadja az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek jegyzékét, a közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival együtt.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a IIa. mellékletben felsorolt nagy értékű adatkészletek ingyenesen és géppel olvasható formában elérhetőek legyenek, valamint letöltésre, és adott esetben interoperábilis felhasználói program interfészeken keresztül hozzáférhetőek legyenek. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nyílt szabványengedélyekre vonatkozókkal. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban jogi aktusokat fogadjon el a IIa. mellékletben foglalt nagy értékű adatkészlet-kategóriák jegyzékének kibővítése, és különösen az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül az e kategóriákba tartozó adatkészletek, valamint közzétételük és további felhasználásuk feltételeinek és részletes szabályainak további meghatározása érdekében.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezen adatkészleteket ingyenesen, géppel olvasható formában hozzáférhetővé kell tenni az API-kon keresztül. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nyílt szabványengedélyekre vonatkozókkal.

törölve

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ettől eltérve, a (2) bekezdésben említett szabad hozzáférhetőség nem alkalmazandó a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteire, amennyiben a 13. cikk (7) bekezdésében említett hatásvizsgálat szerint az adatkészletek ingyenes nyilvánosan hozzáférhetővé tétele jelentős versenytorzulást okoz a kapcsolódó piacokon.

(3)  Ettől eltérve, az (1) bekezdésben említett szabad hozzáférhetőség nem alkalmazandó a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteire, amennyiben a 13. cikk (7) bekezdésében említett hatásvizsgálat szerint az adatkészletek ingyenes nyilvánosan hozzáférhetővé tétele jelentős versenytorzulást okoz a kapcsolódó piacokon, és amennyiben e torzulás mérséklésére nem áll rendelkezésre kevésbé korlátozó jellegű megközelítés, a díjakat a 6. cikk sérelme nélkül kell kiszámítani.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (2) bekezdésben megállapított feltételek mellett a Bizottság egyéb alkalmazandó szabályokat is megállapíthat, különösen az alábbiak tekintetében:

törölve

a)  a további felhasználás feltételei;

 

b)  az adatok és metaadatok formátuma, valamint közzétételük és terjesztésük technikai részletes szabályai.

 

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az (1) bekezdésben említett jegyzékek céljából az adatkészleteket az általuk potenciálisan eredményezett társadalmi-gazdasági előnyöknek, felhasználóik számának, az általuk elősegített bevételeknek, valamint más adatkészletekkel való kombinálhatóságuknak az értékelése alapján kell kiválasztani.

(5)  Az (1) bekezdésben említett jegyzékek céljából a további kategóriákat és a nagy értékű adatkészleteket az általuk a polgárok szempontjából vagy társadalmi-gazdasági szempontból potenciálisan eredményezett előnyöknek, az innovációnak, a felhasználók – különösen a kis- és középvállalkozók – számának, az általuk elősegített bevételeknek, valamint más adatkészletekkel való kombinálhatóságuknak az értékelése alapján kell kiválasztani.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A (7) bekezdés alkalmazásában a Bizottság nyilvános konzultációt folytat az összes érdekelt féllel, beleértve a közigazgatási szerveket, a közvállalkozásokat, az adatok további felhasználóit, a kutatási szervezeteket, a civil társadalmi csoportokat és más képviseleti szervezeteket. Valamennyi érdekelt fél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatokat nyújtson be a Bizottsághoz a nagy értékű adatkészletek további kategóriáira vagy konkrét adatkészletekre vonatkozóan. A Bizottság ezeket figyelembe veszi, vagy megindokolja az érintett felek számára, hogy miért nem veszi figyelembe a javaslatukat.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [az ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődő hatállyal]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(2)  A Bizottságnak az 5a. cikkben és a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [az ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődő hatállyal]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5a. cikkben és a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  Az 5a. cikk és a 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Legkorábban négy évvel ezen irányelv átültetési időpontja után a Bizottság értékelést készít erről az irányelvről, és a fontosabb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak . Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni47. A tagállamok megküldik a jelentés előkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

(1)  [36 hónappal ezen irányelv átültetési időpontja után]-ig, azt követően pedig legalább ötévente a Bizottság értékelést készít erről az irányelvről, és a fontosabb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni47. A tagállamok megküldik a jelentés előkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

__________________

__________________

47 SWD (2017) 350

47 SWD (2017)0350

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára és hatására terjed ki, beleértve a közszféra ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, a közigazgatási szervektől eltérő jogalanyok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását, az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és az európai adatgazdaság fejlődésének további lehetőségeit.

(2)  A felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára és a polgárokra valamint a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatására terjed ki, beleértve a közszféra ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a nagy értékű adatkészletek hatását, a bizonyos érdekelt felek – például fogyasztók és vállalkozások, különösen kis- és középvállalkozások – szempontjából való fontosságát, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, a közigazgatási szervektől eltérő jogalanyok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását, a felhasználói program interfészek rendelkezésre állását és alkalmazását, az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és az európai adatgazdaság fejlődésének további lehetőségeit.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az (1) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatokat kell csatolni.

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

II a melléklet (új)

Kategória

Példák az adatkészletekre

Költségvetés és kiadások

Tervezett és folyamatban lévő kiadások és támogatások, a kormányzati kiadások részletes nyilvántartása az összes kormányzati szinten

Vállalatok

Cég- és üzleti nyilvántartások (bejegyzett vállalkozások, tulajdonosi és vezetési adatok, bejegyzési azonosítók, mérlegek)

Földmegfigyelés és környezet

Világűrbeli és lokális adatok (az időjárás, a talaj- és vízminőség megfigyelése, energiafogyasztás, kibocsátási szintek)

Térinformatikai adatok

A 2007/2/EK irányelv (INSPIRE) hatálya alá tartozó térbeli adatok, ideértve a postai irányítószámokat, nemzeti és helyi (kataszteri, topográfiai, tengeri, közigazgatási határokat tartalmazó, legalább 1:20 000 méretarányú (1cm ~ 200m)) térképeket

A nemzeti jog

Törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedések; Intézkedéstervezetek, beleértve az elfogadásukkal kapcsolatos eljárási információkat is; Módosított, hatályon kívül helyezett vagy már nem hatályos intézkedések; Kísérő dokumentumok, például indokolások, hatásvizsgálatok, a tanácsadó szervek véleményei és szavazási eredmények; Ítélkezési gyakorlat

Közbeszerzés

Az összes státuszú (pl. nyitott, lezárt és visszavont) múltbeli és jelenlegi pályázatok és odaítélések a közigazgatás valamennyi szintjén, a hivatalok szerinti bontásban

Statisztikák

Nemzeti, regionális és helyi statisztikai adatok a fő demográfiai és gazdasági mutatószámokkal (GDP, életkor, munkanélküliség, jövedelem, végzettség)

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE,AKIKTŐL A VÉLEMÉNY ELŐADÓJA HOZZÁJÁRULÁSOKAT KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadóhoz a következő szervezetektől vagy személyektől érkezett be vélemény a véleménye elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig.

Személy

Társaság

Henning Twickler

EDSO for Smart Grids

Camille Alleguede

ENEDIS

 

Helyi Energetikai Vállalatok Európai Szövetsége (CEDEC)

Audrey Gourraud

Helyi Közvállalkozások Szövetsége (epl)

Robbie Morrison, Tom Brown, Ingmar Schlecht, Walter Palmetshofen

Open Knowledge International / Open Knowledge Foundation

Oliver Kaye

PSI Alliance

Jean-Gabriel Audebert-Lasrochas

Trainline.com

Lucie Petersen

Német Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (VDV)

Janine Prantl, Konstantin Schöfmann

Nyílt Gazdaság Szövetség (vöwg)

Dr. Elisa Schenner

Bécsi Közművek

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A közszféra információinak további felhasználása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

28.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

28.5.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

13.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Julia Reda

16.5.2018

Vizsgálat a bizottságban

19.6.2018

3.9.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

11.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

1

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Biljana Borzan, Edward Czesak, Arndt Kohn, Julia Reda, Martin Schirdewan, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ramón Jáuregui Atondo, Stanislav Polčák, Flavio Zanonato, Tomáš Zdechovský

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

30

+

ALDE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz

GUE/NGL

Martin Schirdewan

PPE

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Lambert van Nistelrooij, Stanislav Polčák, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Sabine Verheyen, Tomáš Zdechovský

S&D

Lucy Anderson, Biljana Borzan, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Ramón Jáuregui Atondo, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Pascal Durand, Julia Reda

1

-

EFDD

John Stuart Agnew

5

0

ECR

Edward Czesak, Daniel Dalton, Richard Sulík

EFDD

Marco Zullo

ENF

Mylène Troszczynski

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum SWD(2018)0145, 24. o.

(2)

SWD(2018)0145, 27. oldal.

(3)

Open Knowledge Foundation (OKFN): Global Open Data Index (a nyílt hozzáférésű adatok globális indexe) https://index.okfn.org/dataset/

(4)

Cabinet Office (Kabinethivatal): a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartája és technikai melléklete https://www.gov.uk/government/publications/open-data-charter/g8-open-data-charter-and-technical-annex

(5)

Bundesamt für Kartographie und Geodäsie https://www.bkg.bund.de/

(6)

OpenStreetMap https://www.openstreetmap.org/


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (27.11.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the re-use of public sector information (recast)

(COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

A vélemény előadója: Theodoros Zagorakis

RÖVID INDOKOLÁS

A közszféra információinak további felhasználása gazdasági, társadalmi és demokratikus előnyökkel járhat, mivel lehetővé teszi az eredeti állami hatóságoktól eltérő felhasználók számára új termékek és szolgáltatások létrehozását hivatalos információk segítségével. Ez ösztönözheti a gazdasági tevékenységet és növelheti a közfeladatok hatékonyságát és átláthatóságát.

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv, a kormányzati adatok gazdasági célú megnyitásához való uniós alapelem – a társadalmi célok megvalósításának szándéka mellett – arra ösztönözte az állami szerveket, hogy a rendelkezésükre álló adatok további felhasználását diszkrecionális választás felmerülése esetén alkalmazandó szabályok felállítása mellett engedélyezzék.

A 2013 júliusában felülvizsgált irányelv továbbment, és a további felhasználást kötelezővé tette a legtöbb közhatóság számára, ezzel hatásköre alá vonva a múzeumokat, könyvtárakat (köztük az egyetemi könyvtárakat) és levéltárakat, hogy növelje az átláthatóságot, az adatokon alapuló innovációt és a tisztességes versenyt.

2018. április 25-én a Bizottság jogalkotási javaslatot tett közzé az irányelv átdolgozására, hogy még inkább ösztönözze és elősegítse a további felhasználást. Az átdolgozás célja a kkv-k pozíciójának megerősítése az állami információk kereskedelmi célú további felhasználása előtt álló piaci akadályok csökkentésével, ugyanakkor az állami vállalkozások és kutatási adatok irányelv hatálya alá történő bevonása.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát. Az előadó támogatja különösen a Bizottság azon megközelítését, hogy a kulturális ágazathoz tartozó szervezetek (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) hatályos kezelését változatlanul hagyja, mivel az irányelv ezen a területen továbbra is jól működik.

Ezenkívül az előadó tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kijelöl bizonyos nagy értékű, állami adatbázisokat (A nagy értékű adatkészletek jegyzéke, 13. cikk), melyeket egy későbbi időpontban ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani. Az előadó e tekintetben nem ellenzi a Bizottság javaslatát. Az előadó azonban szeretné hangsúlyozni annak szükségességét, hogy ez a jegyzék a lehető legegyértelműbb és legrészletesebb legyen a jogbiztonság valamennyi fél részére történő biztosítása érdekében.

Ebben az összefüggésben az előadó általános támogatást nyújt a Bizottság javaslatához és minimális módosítást javasol a jogi egyértelműség biztosítása, valamint néhány rendelkezés további pontosítása érdekében.

MÓDOSÍTÁSOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, kulturális, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek korlátozzák vagy kizárják a hozzáférést. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy minden dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, az ebben az irányelvben meghatározott kivételek sérelme nélkül. Ez az irányelv a tagállamok jelenleg hatályos hozzáférési szabályaira épül. E tekintetben nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat, és nem hoz létre külön hozzáférési jogokat vagy információközzétételi kötelezettségeket, melyek továbbra is a tagállamok belátására bízott döntések. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

Indokolás

Az irányelvnek csak az állami dokumentumok további felhasználására vonatkozó szabályokat kell szabályoznia, a dokumentumokhoz való hozzáférés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  Egy dokumentum akkor tekinthető számítógéppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumban van, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. A számítógéppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatok számítógéppel olvasható adatoknak tekintendők. A számítógéppel olvasható formátumok lehetnek nyílt vagy védett formátumok, hivatalos szabványúak vagy azoktól eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők számítógéppel olvashatónak. A tagállamoknak lehetőség szerint és adott esetben ösztönözniük kell a számítógéppel olvasható nyílt formátumok használatát.

(31)  Egy dokumentum akkor tekinthető számítógéppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumban van, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és technológiasemleges módon kinyerjék. A számítógéppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatok számítógéppel olvasható adatoknak tekintendők. A számítógéppel olvasható formátumok lehetnek nyílt vagy védett formátumok, hivatalos szabványúak vagy azoktól eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők számítógéppel olvashatónak. A tagállamoknak lehetőség szerint és adott esetben ösztönözniük kell a számítógéppel olvasható nyílt formátumok használatát.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, , azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(32)  A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára, különösen a kulturális és a kreatív ágazatokban. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. A határköltség a dokumentumok digitalizálásával, megőrzésével és kezelésével járó költségekből, a nagy mennyiségű adat digitális tárolásának költségeiből, az adatok számítógéppel olvasható formátumúvá alakításával járó költségekből, valamint az infrastrukturális intézkedésekkel járó extra költségekből állnak. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre. A közszféra dokumentumainak hitelesítését elősegítő intézkedések a felhasználók számára is fontos garanciákat nyújtanak.

Indokolás

Mivel a digitális korban egyre gyakoribbak a hackertámadások vagy a manipulálás, a megbízhatósághoz fontos, hogy a közszféra hitelesíthető legyen. Ehhez könnyen elérhető eszközök állnak rendelkezésre, amelyeknek a folyamat korai szakaszában történő alkalmazása az elérhető előnyökhöz képest viszonylag kis erőfeszítést igényel.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(57)  A belső piac létrehozásának egyik fő célja az uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közigazgatási információforrásokat tárolnak, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták a köztulajdonban lévő digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magában foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások potenciális alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás számára olyan ágazatokban, mint a tanulás és az idegenforgalom. A kulturális intézmények egyéb típusait (például zenekarok, operaházak, balett-társulatok és színházak) és az ilyen intézmények részeként működő archívumokat „előadó-művészeti” sajátosságaik miatt és abból fakadóan, hogy szinte minden anyagukra harmadik feleket megillető szellemi tulajdonjogok vonatkoznak, továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól, ezért ezek az irányelv hatályán kívül maradnak.

(57)  A belső piac létrehozásának egyik fő célja az uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közigazgatási információforrást tárolnak. Az ilyen intézmények tulajdonában álló dokumentumok további felhasználása jelentős társadalmi és gazdasági potenciállal bír a kulturális és kreatív iparágak, valamint a társadalom számára, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták az Europeanához hasonló platformokon keresztül elérhető, köztulajdonban lévő digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magában foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások potenciális alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás számára, nem csak a kulturális és kreatív ágazatokban, hanem más olyan ágazatokban is, mint a tanulás és az idegenforgalom. A kulturális intézmények egyéb típusait (például zenekarok, operaházak, balett-társulatok és színházak) és az ilyen intézmények részeként működő archívumokat „előadó-művészeti” sajátosságaik miatt és abból fakadóan, hogy szinte minden anyagukra harmadik feleket megillető szellemi tulajdonjogok vonatkoznak, továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól, ezért ezek az irányelv hatályán kívül maradnak.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

60 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(60)  A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken is közzé kell tenni, amennyiben azok dinamikus adatokat tartalmaznak.

(60)  A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken is közzé kell tenni, amennyiben azok dinamikus adatokat tartalmaznak. A közszféra egyéb információihoz hasonlóan ezeket is olyan hitelesítési eszközöknek kell kísérniük, amelyek bizalmat ébresztenek a felhasználókban.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

60 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(60a)  Mivel igen nagy a kockázata annak, hogy a közszféra információinak tárolására és az azokhoz való hozzáférés biztosítására szolgáló jelenlegi technológiai formátumok elavulttá válnak, a hatóságoknak – különösen a nagy értékű adatkészletek esetében – a hosszú távú megőrzésre vonatkozó hatékony politikákat kell végrehajtaniuk, hogy a jövőben is biztosíthassák a felhasználási lehetőségeket.

Indokolás

A hosszú távú hozzáférés biztosításához elengedhetetlenül fontosak a megőrzésre vonatkozó érdemi politikák, amelyek a további kutatás, elemzés és átláthatóság támogatását szolgálják.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő dokumentumok;

a)  a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok;

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben42 meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet44 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet45 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő meglévő dokumentumok.

b)  a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben42 meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet43 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet44 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet45 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok.

__________________

__________________

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

43 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

43 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

44 Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

44 Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

45 A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

45 A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a közvállalkozások birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek előállítása kívül esik a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott általános érdekű szolgáltatásokon;

b)  a közvállalkozások birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek előállítása kívül esik a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott általános érdekű szolgáltatásokon, vagy ha nincsenek ilyen előírások, akkor az érintett tagállam aktuálisan hatályos, bevett közigazgatási gyakorlatának megfelelően;

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ez az irányelv nem érinti az egyéneknek az uniós és nemzeti jog szerint a személyes adataik feldolgozása vonatkozásában fennálló védelmi szintjét, és különösen nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) szerinti jogokat és kötelezettségeket.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az V. fejezet sérelme nélkül, a közigazgatási szervek és közvállalkozások dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, lehetőség szerint és adott esetben , nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehetőség szerint meg kell felelniük a hivatalos nyílt szabványoknak.

(1)  Az V. fejezet sérelme nélkül, a közigazgatási szervek és közvállalkozások dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, interoperábilis, könnyen fellelhető, elektronikus eszközökkel újrafelhasználható módon, lehetőség szerint és adott esetben, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehetőség szerint meg kell felelniük a hivatalos nyílt szabványoknak.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében az érintett közintézmény számára az adott tagállam nemzeti joga, vagy annak hiányában az ott általános közigazgatási gyakorlat előírja, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással és terjesztéssel összefüggő költségeket, vagy azok jelentős részét – legalább 60%-át – saját bevételből fedezze.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé kell tenni a felhasználó számára.

(5)  A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé vagy csökkentett költségűvé kell tenni a felhasználó számára.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel és hitelesítési eszközökkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

A közszféra információinak megőrzése

 

A tagállamok gondoskodnak a közszféra információinak bármely formátumban történő megőrzésére vonatkozó érdemi politikák végrehajtásáról, amelyek a hosszú távú hozzáférés szempontjából a lehető legjobb garanciákat kínálják.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság elfogadja az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek jegyzékét, a közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival együtt.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az Ia. mellékletben felsorolt nagy értékű adatkészletek ingyenesen és géppel olvasható és letölthető formában hozzáférhetőek legyenek, hitelesítési eszközök védjék és a hosszú távú megőrzésre vonatkozó hatékony politikák vonatkozzanak rájuk, továbbá adott esetben API-kon keresztül is hozzáférhetőek legyenek. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nyitott szabványok licenceire vonatkozókkal. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Ia. mellékletben foglalt nagy értékű adatkészlet-kategóriák jegyzékének kibővítése, és az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályainak további meghatározása révén ezen irányelv kiegészítése érdekében.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezen adatkészleteket ingyenesen, géppel olvasható formában hozzáférhetővé kell tenni az API-kon keresztül. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nyílt szabványengedélyekre vonatkozókkal.

törölve

Indokolás

Támogatjuk az Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményében javasolt változtatásokat, amelyeket a fentiekben említett szempontokkal egészítettünk ki.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

I a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ia. melléklet

 

A nagy értékű adatkészletek jegyzéke

 

nemzeti jog, beleértve a jogalkotási, szabályozási és közigazgatási intézkedéseket; intézkedéstervezetek, beleértve az elfogadásukkal kapcsolatos eljárási információkat is; olyan intézkedések, amelyeket módosítottak, hatályon kívül helyeztek vagy amelyek már nincsenek érvényben; kísérő dokumentumok, például indokolások, hatásvizsgálatok, a tanácsadó szervek véleményei és szavazási eredmények.

Indokolás

A módosításra a szöveg belső logikája miatt van szükség, mivel elválaszthatatlanul kapcsolódik más elfogadható módosításokhoz.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A közszféra információinak további felhasználása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

28.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CULT

28.5.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Theodoros Zagorakis

1.6.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Rupert Matthews, Luigi Morgano, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Dietmar Köster, Emma McClarkin, Michel Reimon

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nicola Danti, Tomáš Zdechovský

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Mircea Diaconu, María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Emma McClarkin, Rupert Matthews

GUE/NGL

Nikolaos Chountis

PPE

Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Svetoslav Hristov Malinov, Sabine Verheyen, Theodoros Zagorakis, Tomáš Zdechovský, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Nicola Danti, Damian Drăghici, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Dietmar Köster, Luigi Morgano, Julie Ward

VERTS/ALE

Helga Trüpel

0

-

 

 

3

0

EFDD

Isabella Adinolfi

ENF

Dominique Bilde

VERTS/ALE

Michel Reimon

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (27.11.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a közszféra információinak további felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD))

A vélemény előadója: Ignazio Corrao

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó tudomásul veszi a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2013/37/EU és 2003/98/EK irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot. A javaslat célja, hogy aktualizálja a meglévő irányelveket azzal a céllal, hogy megkönnyítse a közszféra információinak további felhasználását az egész Unióban, a közszféra információinak további felhasználók számára való elérhetővé tételére vonatkozó alapvető feltételek összehangolásával.

A javaslat kiszélesíti tárgyi hatályát, és arra törekszik, hogy összhangot teremtsen az európai uniós joggal, különösen az adatvédelmi jogszabályokkal, valamint a mesterséges intelligenciára vagy a dolgok internetére vonatkozó más uniós politikákkal és kezdeményezésekkel. 

Mindazonáltal az előadó szükségesnek tartja, hogy az uniós jog belső jogi konzisztenciája megfelelően tükröződjön, hogy elkerülhető legyen a különböző jogi eszközök közötti jogbizonytalanság. A javaslatnak különösen a közszféra információinak további felhasználása és az ezen irányelv keretében végzett bármely személyesadat-kezelésre alkalmazandó uniós adatvédelmi jognak való megfelelés közötti kölcsönhatást kell egyértelműen tükröznie. Ezen túlmenően e javaslat alkalmazásához alapvető fontosságú és az uniós adatvédelmi jog által már használt elképzelések eltérő értelmezésének vagy felfogásának elkerülése érdekében, az előadó szükségesnek tartja, hogy egyedi rendelkezéseket vezessenek be a javaslat rendelkező részében. Ez a helyzet például a „személyes adatok” és az „anonim adatok” fogalommeghatározásával. Mindkettő az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) által használt és egyértelmű jelentéssel bíró fogalmakra hivatkozik. Különösen az „anonim adatok” meghatározása szükséges, mivel sok esetben ezt a fogalmat az „álneves adatokra” való utalásként értelmezik. Azonban az „álneves adatok” „személyes adatok”, és azok feldolgozása vagy felhasználása továbbra is minden körülmények között az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. 

Végül, a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával kapcsolatban az érdekeltek körében felmerülő aggodalmak kezelése érdekében, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügyi ágazat vagy egyéb, „különleges személyes adatokat” feldolgozó ágazatokban, az előadó szükségesnek tartja előírni, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor az ezen irányelv hatálya alá tartozó szervezetek adatvédelmi hatásvizsgálatot végezzenek. Ez lehetővé tenné számukra, hogy felmérjék a személyes adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kockázatokat, figyelembe véve a további felhasználás feltételeit. 

Röviden, a javasolt módosítások célja a szöveg jogi minőségének javítása a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó javaslat és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok közötti belső jogi következetesség biztosítása révén.

MÓDOSÍTÁS:

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

Indokolás

Mivel amikor a 2003/98/EK irányelvet elfogadták, a nyílt hozzáférésű adat fogalma nem volt közismert, ez mára azonban megváltozott. A „nyílt hozzáférésű adat” fogalma széles körben használt a Bizottság kommunikációjában (például a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálján), valamint az ezen irányelvhez fűzött indokolásban is. A kifejezés széles körben elfogadott és szélesebb közönség számára szemlélteti „a közszféra információinak további felhasználásán” értett elképzelést.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat30 eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez – például a mesterséges intelligenciához és a dolgok internetéhez – való felzárkóztatása érdekében.

(3)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat eredményeinek fényében30 a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez – például a mesterséges intelligenciához, a dolgok internetéhez, a nagyteljesítményű felhőalapú számítástechnikához és a kvantumtechnológiához – való felzárkóztatása érdekében. A nyílt forrásból származó adatkészletek hozzájárulnak a gyors fejlődéshez és új stratégiát hoznak létre az új digitális technológiák, különösen a mesterséges intelligencia befogadására.

_________________

_________________

30 SWD(2018)0127.

30 SWD(2018)0127.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, kutatást végző szervezetektől és kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatokat is – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – ideértve a 96/9/EK irányelvet31 és a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet32 is – közötti viszony.

(4)  A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, kutatást végző szervezetektől és kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatokat is – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – ideértve a 96/9/EK irányelvet31, a 2003/4/EK irányelvet31a, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet32 és az (EU) 2016/679 rendeletet32a is – közötti viszony.

_________________

_________________

31 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

31 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

 

31a Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való hozzáférésről és a 90/313/EGK tanácsi irányelv hatályon kívüli helyezéséről (HL L 041., 2003.02.14., 26. o.)

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

 

32a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Indokolás

Beillesztendő az általános adatvédelmi rendeletre való hivatkozás, az 1. cikk (3a) bekezdésének megfelelő kiegészítésként.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az információhoz való hozzáférés alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája („a Charta”) kimondja, hogy mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, beleértve a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv országhatárokra való tekintet nélkül beavatkozhatna.

Indokolás

Az információhoz való hozzáférés alapvető joga ezen irányelv alapja, ezért meg kell itt említeni.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke garantálja a személyes adatok védelméhez való jogot, és megállapítja, hogy az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni, és ezt független hatóságnak kell ellenőriznie.

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

(6)  A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, közlekedési, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. A végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi közigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

(11)  A közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok elérésének és további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

Indokolás

Ez a módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul kapcsolódik a dokumentumok elérésére vonatkozó más módosításokhoz, többek között a (4), (4a), (27) és (32) preambulumbekezdéshez.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan továbbra is eltérő a tagállamok között . Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

(12)  Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan továbbra is eltérő a tagállamok között. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak elérésére és felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés serkentésének és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének ösztönzésében.

(13)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az adatok „kialakításánál fogva és alapértelmezetten nyílt” elv szerinti létrehozását az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében, mindeközben biztosítva a közérdekű célok, például a közbiztonság védelmének következetes szintjét, akkor is, ha kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos érzékeny adatokról van szó, továbbá biztosítva a személyes adatok védelmét, akkor is, ha a valamely egyedi adatkészletben foglalt információk nem járhatnak valamely természetes személy azonosíthatóságának vagy megjelölhetőségének kockázatával, de más rendelkezésre álló információkkal együttesen ilyen kockázatot jelenthetnek. A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika, amely emellett biztosítja a megtalálhatóságot, hozzáférhetőséget, interoperabilitást és további felhasználhatóságot (FAIR elvek), fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés előmozdításának és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének ösztönzésében. Az interoperabilitást, nyílt szabványokat és nyílt adatokat éppen ezért minden tagállam közigazgatási szintjén alkalmazni kellene. A Bizottságnak ugyanakkor elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést, és támogatnia kell az olyan, interoperábilis elektronikus interfészek, tesztelését, végrehajtását és telepítését, amelyek hatékonyabb és biztonságosabb közszolgáltatásokat tesznek lehetővé.

Indokolás

A nyílt adatpolitikák listáját a Bizottság javaslatának (23) preambulumbekezdése tartalmazza. Az információkhoz való hozzáférés alapvető joga képezi ezen irányelv alapját, és ezáltal felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy proaktívan vegyék figyelembe ezt az elvet annak érdekében, hogy az információkérések teljesítése során az adatokat lehetőség szerint ne kelljen először közzétehető formátumúvá alakítani. Az ehhez kapcsolódó (4a) preambulumbekezdés.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételei. A közigazgatási szervek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimum-feltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

(16)  Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak elérésére és további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek e dokumentumok további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételei. A közigazgatási szervek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimum-feltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

(18)  Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk előállításának megrendelése, információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

Indokolás

Az információhoz való hozzáférés alapvető joga képezi a „kialakításánál fogva nyílt” elv ((13) preambulumbekezdés) alapját. Mivel az állampolgárok – alapvető jogukat gyakorolva – a későbbiekben igényelhetik a dokumentumokat, ennek proaktív támogatása érdekében a dokumentumokat eleve úgy kell kialakítani, hogy további felhasználásra elérhetők legyenek, többek között akkor is, ha a dokumentumok egy szerv megrendelésére készülnek.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek korlátozzák vagy kizárják a hozzáférést. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(19)  Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti szabályok – többek között azokban az esetekben, amikor a hozzáférést azért korlátozzák vagy zárják ki, hogy az (EU) 2016/1148 irányelv1a szerint biztosítsák a hálózati és információs rendszerek biztonságát – vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek korlátozzák vagy kizárják a hozzáférést. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások , a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz vagy a dokumentumok egy részéhez. Uniós szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

Indokolás

A javaslat belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okok miatt szükséges. Egyértelműsíti a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet közötti kapcsolatot és koherenciát, valamint tisztázza, hogy a kivételek minden esetben a dokumentumokra és dokumentumrészekre is vonatkoznak. A módosításra a javaslat belső logikájának biztosítása érdekében van szükség és elválaszthatatlanul kapcsolódik a 1. cikk (2) bekezdésének g) pontjához fűzött módosításhoz.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A tagállamok gyakran közszektoron kívüli jogalanyokat bíznak meg általános érdekű szolgáltatások nyújtásával, ugyanakkor pedig magas szintű ellenőrzést gyakorolnak az ilyen jogalanyok felett. A 2003/98/EK irányelv rendelkezései azonban csak a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumokra vonatkoznak, az irányelv hatálya nem terjed ki a közvállalkozásokra. Ez számos területen – nevezetesen a közüzemi ágazatokban – ahhoz vezet, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során készült dokumentumok csak kevéssé állnak rendelkezésre további felhasználás céljára. Nagyban csökkenti továbbá annak lehetőségét, hogy határon átnyúló szolgáltatások jöhessenek létre az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok alapján.

(20)  A tagállamok gyakran közszektoron kívüli jogalanyokat bíznak meg általános érdekű szolgáltatások nyújtásával, ugyanakkor pedig magas szintű ellenőrzést gyakorolnak az ilyen jogalanyok felett. A 2003/98/EK irányelv rendelkezései azonban csak a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumokra vonatkoznak, az irányelv hatálya nem terjed ki a közvállalkozásokra. Ez számos területen – nevezetesen a közüzemi ágazatokban – ahhoz vezet, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során készült dokumentumok csak kevéssé állnak rendelkezésre további felhasználás céljára. Nagyban csökkenti továbbá annak lehetőségét, hogy határon átnyúló szolgáltatások jöhessenek létre az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok alapján. Az adatok további felhasználása fontos szerepet játszhat az olyan új szolgáltatások fejlesztésének beindításában, amelyek az ilyen információk összeállításának és hasznosításának új módjain alapulnak, serkentik a gazdasági növekedést és előmozdítják a nyilvánosság bevonását.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A keletkező kutatási adatok mennyisége exponenciálisan nő, és további felhasználásukra a tudományos közösségen kívül mások is igényt tarthatnak. A növekvő társadalmi kihívások hatékony és holisztikus módon történő kezelésének elősegítése érdekében kulcsfontosságúvá és sürgetővé vált a különböző forrásokból származó adatok hozzáférhetőségének, ötvözhetőségének és újrafelhasználhatóságának lehetővé tétele, ágazatokon és tudományágakon átnyúlóan is. A kutatási adatok statisztikákat, kísérleti eredményeket, méréseket, terepmunkából származó megfigyeléseket, felméréseket, interjúkat és képeket foglalnak magukban. Továbbá metaadatokat, meghatározásokat és egyéb digitális tárgyakat tartalmaznak. A kutatási adatok különböznek azoktól a tudományos cikkektől, amelyek a tudományos kutatásból fakadó megállapításokat közlik és azokhoz megjegyzéseket fűznek. A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága sok éven át speciális szakpolitikai kezdeményezések tárgyát képezte. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikáknak különösen az a célja, hogy a kutatók és a nagyközönség a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában elérhesse a kutatási adatokat és egyéb kutatási eredményeket, valamint hogy azok felhasználhatók és újrafelhasználhatók legyenek. A nyílt hozzáférés elősegíti a minőség javítását, az egymást feleslegesen átfedő kutatások számának csökkenését, a tudományos fejlődés felgyorsulását, valamint segít a tudományos csalások visszaszorításában, és összességében kedvezően hat a gazdasági növekedésre és az innovációra. A nyílt hozzáférés mellett az adatkezelés tervezése is rohamosan általános tudományos gyakorlattá válik, biztosítandó, hogy az adatok fellehetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók („FAIR-elvek”) legyenek.

(23)  A keletkező kutatási adatok mennyisége exponenciálisan nő, és további felhasználásukra a tudományos közösségen kívül mások is igényt tarthatnak. A növekvő társadalmi kihívások hatékony és holisztikus módon történő kezelésének elősegítése érdekében kulcsfontosságúvá és sürgetővé vált a különböző forrásokból származó adatok hozzáférhetőségének, ötvözhetőségének és újrafelhasználhatóságának lehetővé tétele, ágazatokon és tudományágakon átnyúlóan is. A kutatási adatok statisztikákat, kísérleti eredményeket, méréseket, terepmunkából származó megfigyeléseket, felméréseket, interjúkat és képeket foglalnak magukban. Továbbá metaadatokat, meghatározásokat és egyéb digitális tárgyakat tartalmaznak. A kutatási adatok különböznek azoktól a tudományos cikkektől, amelyek a tudományos kutatásból fakadó megállapításokat közlik és azokhoz megjegyzéseket fűznek. A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága sok éven át speciális szakpolitikai kezdeményezések tárgyát képezte. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikáknak különösen az a célja, hogy a kutatók és a nagyközönség a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában elérhesse a kutatási adatokat és egyéb kutatási eredményeket, valamint hogy azok felhasználhatók és újrafelhasználhatók legyenek. A nyílt hozzáférés elősegíti a minőség javítását, az egymást feleslegesen átfedő kutatások számának csökkenését, a tudományos fejlődés felgyorsulását, valamint segít a tudományos csalások visszaszorításában, és összességében kedvezően hat a gazdasági növekedésre és az innovációra. A nyílt hozzáférés mellett az adatkezelés tervezése is rohamosan általános tudományos gyakorlattá válik, biztosítandó, hogy az adatok fellehetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók („FAIR-elvek”) legyenek, amit továbbra is ösztönözni kell.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  A fent ismertetett okok miatt helyénvaló előírni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikákat fogadjanak el az állami finanszírozású kutatások eredményei tekintetében, és biztosítsák e szakpolitikák végrehajtását valamennyi kutatást végző szervezet és kutatásfinanszírozó szervezet által. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák általában kivételeket biztosítanak a tudományos kutatási eredmények nyíltan hozzáférhetővé tétele alól. A Bizottság 2012. július 17-én elfogadta, majd 2018. április 25-én naprakésszé tette34 a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást, többek között a szabad hozzáférésre vonatkozó szakpolitiák releváns elemeinek ismertetésével. Ezen túlmenően javítani kell a bizonyos kutatási eredmények további felhasználásra vonatkozó feltételeket. Ezért az ezen irányelvből fakadó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni a közfinanszírozással támogatott vagy köz- és magánszektorbeli szervezetek által társfinanszírozott tudományos kutatási tevékenységekből származó kutatási adatokra. Ennek összefüggésében azonban kellően figyelembe kell venni a magánélettel, a személyes adatok védelmével, a kereskedelmi titkokkal, a nemzetbiztonsággal, a harmadik felek jogos kereskedelmi érdekeivel és szellemitulajdon-jogaival kapcsolatos aggályokat. Az adminisztratív teher elkerülése érdekében a fenti kötelezettségeket csak azon kutatási adatokra kell alkalmazni, amelyeket a kutatók már nyíltan hozzáférhetővé tettek. A kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek birtokában lévő másfajta dokumentumokat továbbra sem kell az irányelv hatálya alá vonni.

(24)  A fent ismertetett okok miatt helyénvaló előírni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikákat fogadjanak el az állami finanszírozású kutatások eredményei tekintetében, és biztosítsák e szakpolitikák végrehajtását valamennyi kutatást végző szervezet és kutatásfinanszírozó szervezet által. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák általában kivételeket biztosítanak a tudományos kutatási eredmények nyíltan hozzáférhetővé tétele alól. A Bizottság 2012. július 17-én elfogadta, majd 2018. április 25-én naprakésszé tette34 a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást, többek között a szabad hozzáférésre vonatkozó szakpolitiák releváns elemeinek ismertetésével. Ezen túlmenően javítani kell a bizonyos kutatási eredmények további felhasználásra vonatkozó feltételeket. Ezért az ezen irányelvből fakadó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni a közfinanszírozással támogatott vagy köz- és magánszektorbeli szervezetek által társfinanszírozott tudományos kutatási tevékenységekből származó kutatási adatokra. Ennek összefüggésében azonban kellően figyelembe kell venni a magánélettel, a titoktartással, a személyes adatok védelmével, a kereskedelmi titkokkal, a nemzetbiztonsággal, a harmadik felek jogos kereskedelmi érdekeivel és szellemitulajdon-jogaival kapcsolatos aggályokat. Az adminisztratív teher elkerülése érdekében a fenti kötelezettségeket csak azon kutatási adatokra kell alkalmazni, amelyeket a kutatók már nyíltan hozzáférhetővé tettek. A kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek birtokában lévő másfajta dokumentumokat továbbra sem kell az irányelv hatálya alá vonni.

_________________

_________________

34 C(2018)2375

34 C(2018)2375

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(32)  A dokumentumokhoz való hozzáféréssel és a további felhasználásukkal járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell hozzáférésre és további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közigazgatási szervek és közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A közigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója on line hozzáférhető legyen. A közvállalkozásoktól, oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról . Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

(36)  Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai elérésének és további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumokhoz való hozzáférésnek és további felhasználásuknak valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója online hozzáférhető legyen. A közvállalkozásoktól, oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő dokumentumok elérését és további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról . Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

(37)  A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel1a összhangban felállított nemzeti felügyeleti hatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a hozzáférést és a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználása felhasználási engedély kiadása nélkül történik . Más esetekben felhasználási engedélyt adnak ki, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

(39)  Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználása felhasználási engedély kiadása nélkül történik . Más esetekben felhasználási engedélyt adnak ki, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a személyes adatok védelmét, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47)  Ezt az irányelvet a személyes adatok védelmére vonatkozó az uniós jog – többek között az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletl37 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv38 – sérelme nélkül és annak teljes mértékben megfelelve kell alkalmazni. Az anonimizálás össze kívánja egyeztetni a közszféra információinak lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználhatóságára vonatkozó érdekeket az adatvédelmi jogszabályokban foglalt kötelezettségekkel, ám ennek megvannak a maga költségei. E költségeket helyénvaló az ezen irányelv 6. cikkében meghatározott, a terjesztés határköltségének részét képező költségtételek egyikeként tekinteni.

(47)  Ezt az irányelvet a személyes adatok védelmére vonatkozó az uniós jog – többek között az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv38 – sérelme nélkül és annak teljes mértékben megfelelve kell alkalmazni. Az anonimizálás össze kívánja egyeztetni a közszféra információinak lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználhatóságára vonatkozó érdekeket az adatvédelmi jogszabályokban foglalt kötelezettségekkel, ám ennek megvannak a maga költségei. E költségeket helyénvaló az ezen irányelv 6. cikkében meghatározott, a terjesztés határköltségének részét képező költségtételek egyikeként tekinteni. E tekintetben anonim információ az olyan információ, amely nem vonatkozik – közvetlenül vagy közvetetten, önmagában vagy kapcsolódó adatokkal együtt – természetes személyre, vagy olyan személyes adatra, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett már nem azonosítható. Ezen túlmenően a személyes adatokat tartalmazó közokiratok további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor az ezen irányelv hatálya alá tartozó szervezeteknek a dokumentum nyilvánosságra hozatala előtt adatvédelmi hatásvizsgálatokat kell végezniük. Ezt különösen a különleges kategóriájú személyes adatokat – többek között az egészségügyi ágazat esetében – vagy egyéb személyes adatokat rutinszerűen kezelő konkrét ágazatok esetében kell elvégezni. A személyes adatok szükséges védelmével kapcsolatos aggályok megfelelő kezelése érdekében az adatvédelmi hatásvizsgálatot az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkével összhangban kell elvégezni.

__________________

__________________

37 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) […].

 

38 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

38 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

Indokolás

Az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi jogszabályi kerettel való összhang biztosítása és az esetlegesen egyéb módszerekre, többek között az álnevesítésre utaló koncepciók egyéb értelmezéseinek elkerülése érdekében. Továbbá az európai adatvédelmi biztos ajánlásaival összhangban az előadó szükségesnek tartja a hatásvizsgálat előírását, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatala jogszerűségének és szükségességének megállapítása érdekében, különösen a különleges adatok bizonyos kategóriáinak kezelése során.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

(52)  Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a hozzáférés és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg online kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

(62)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a személyes adatok védelmét (8. cikk), a kifejezés és az információ szabadságához való jogot (11. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

Indokolás

A változtatások összhangban vannak az új (4a) preambulumbekezdéssel.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

62 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(62a)  Az európai adatvédelmi biztos 2018. július 10-én a 45/2001/EK rendelet1a 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiadta 5/2018. számú véleményét.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges. Az uniós jogi szövegnek meg kell felelnie a jogalkotás technikai szabályainak, és fel kell tüntetni, hogy az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelettel összhangban véleményt nyilvánított.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

-1 cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. cikk

 

-1. Az irányelv célja egy olyan szabályozási keret létrehozása, amely a közszféra információihoz való hozzáférésre és ezen információk további felhasználására irányuló jogot szabályozza, hogy megállapítsa az e jog érvényesítésére vonatkozó alapfeltételeket és gyakorlati intézkedéseket, valamint hogy elősegítse a nyílt adatok használatát, és ösztönözze a termékek és szolgáltatások innovációját.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló jogszabályokkal;

g)  olyan dokumentumokra vagy dokumentumrészekre, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok értelmében a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, vagy amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása aláásná az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelmét, különösen a személyes adatok védelméről szóló uniós jogszabályok szerint;

Indokolás

A módosítás tükrözi az európai adatvédelmi biztos véleményét. Törekedni kell az egységesség megteremtésére ezen irányelv és egyéb uniós jogszabályok között.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ka)  olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai korlátozzák, többek között azokban az esetekben, amikor a hozzáférést azért korlátozzák vagy zárják ki, hogy az (EU) 2016/1148 irányelv szerint biztosítsák a hálózati és információs rendszerek biztonságát;

Indokolás

Erre a módosításra a javaslat belső logikájához, az uniós jog és a vonatkozó nemzeti jog egyéb eszközeivel való jogi összhanghoz kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – k b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

kb)  a 2008/114/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti kritikus infrastruktúra fogalommeghatározásának hatálya alá tartozó intézmények birtokában lévő dokumentumokra;

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti az egyéneknek az uniós és nemzeti jog szerinti védelmi szintjét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában, és különösen nem változtatja meg az (EU) 2016/679 rendeletben és a 2002/58/EK irányelvben előírt kötelezettségeket és jogokat.

Indokolás

A módosítás célja az uniós adatvédelmi jogszabály és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó jogszabály közötti elválaszthatatlan kapcsolat biztosítása, a 2003/98/EK irányelv jelenlegi rendelkezéseinek megfelelően. Mindez növeli a jogi következetességet. A preambulumbekezdés önmagában nem elegendő.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  „személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott személyes adatok;

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges. A közszféra információinak felhasználásáról szóló hatályos 2003/98/EK irányelv tartalmazza ezt a fogalommeghatározást, amelyet meg kell őrizni.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  „anonim információ” vagy „anonimizált információ”: olyan információ, amely nem vonatkozik azonosított vagy azonosítható természetes személyre, vagy olyan személyes adatra, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett nem vagy már nem azonosítható;

Indokolás

A módosítás célja a jogi következetesség biztosítása és a személyes adatok fogalmának az általános adatvédelmi rendeletben foglaltaktól eltérő értelmezésének elkerülése. A közszféra információinak felhasználásáról szóló hatályos 2003/98/EK irányelv tartalmazza ezt a fogalommeghatározást, amelyet meg kell őrizni.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból újrafelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint .

(1)  A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból hozzáférhetőek és újrafelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A könyvtárak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeumok vagy levéltárak szellemi tulajdonát képező dokumentumok és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezek a dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból újrafelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint .

(2)  A könyvtárak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeumok vagy levéltárak szellemi tulajdonát képező dokumentumok és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása engedélyezett, ezek a dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból hozzáférhetők és újrafelhasználhatók legyenek a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint .

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat a „kialakításánál fogva és alapértelmezetten nyílt” elvnek megfelelően állítják elő és bocsátják további felhasználás céljából rendelkezésre.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a dokumentumok további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor az ezen irányelv hatálya alá tartozó szervezetek adatvédelmi hatásvizsgálatot végezzenek, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említett különleges kategóriájú személyes adatokat – többek között az egészségügyi ágazat – vagy egyéb személyes adatokat rutinszerűen kezelő konkrét ágazatok esetében. Az ilyen adatvédelmi hatásvizsgálatot az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkének megfelelően kell elvégezni.

Indokolás

A javaslat belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okok miatt szükséges módosítás. Az uniós jog jogi egységességének biztosítása, valamint annak garantálása érdekében, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát megelőzően, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala jogszerűségének és szükségességének és a közzététel érintettre kifejtett hatásainak figyelembe vételének biztosítása céljából hatásvizsgálatot végezzenek.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

2 fejezet – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS IRÁNTI KÉRELMEK

HOZZÁFÉRÉS A DOKUMENTUMOKHOZ ÉS TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS IRÁNTI KÉRELMEK

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére vonatkozó követelmények

A dokumentumokhoz való hozzáférés vagy további felhasználás iránti kérelmek elintézésére vonatkozó követelmények

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve – amennyiben felhasználási engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek észszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

(1)  A dokumentumokhoz való hozzáférés vagy azok további felhasználása iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve – amennyiben a további felhasználáshoz felhasználási engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek észszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével, és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat további felhasználás céljára a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben felhasználási engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe.

(2)  Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben a további felhasználáshoz engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe, és arról, hogy ennek mi az oka.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–g) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való hivatkozással tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontján alapul, a közigazgatási szerv hivatkozik a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közigazgatási szerv az érintett anyagot kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

(3)  Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–g) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való hivatkozással 20 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy miért utasítja el részben vagy teljes mértékben a dokumentumhoz való hozzáférést vagy a dokumentum további felhasználását a kért formában vagy formátumban. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontján alapul, a közigazgatási szerv hivatkozik a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közigazgatási szerv az érintett anyagot kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket kell készíteniük azon ismérvekről, amelyek alapján az illetékes szerv határozhat a kérések kezeléséről.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közigazgatási szervre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – általi felülvizsgálat is.

(4)  A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közigazgatási szervre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv – például a nemzeti versenyhatóság, az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkével összhangban felállított nemzeti felügyeleti hatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – általi felülvizsgálat is.

Indokolás

A módosításra az uniós jogi következetesség biztosításához szükséges nyomós okok miatt van szükség. Az uniós adatvédelmi hatóságok az adatvédelmi jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos ügyekben illetékes hatóságok. Az általános adatvédelmi rendelet az adatvédelmi hatóságokra megfelelő végrehajtási és jogorvoslati hatásköröket ruház az adatvédelmi jogszabályok megsértése esetén való eljáráshoz és az ilyen helyzet kezeléséhez. Lásd a (37) preambulumbekezdés módosítását.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  E cikk alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy:

 

a) a dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezéséhez segítséget nyújtsanak;

 

b) a közigazgatási szervek jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen; valamint

 

c) a gyakorlati szabályokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés és azok további felhasználásának joga hatékonyan gyakorolható legyen, mint például:

 

i. információs tisztviselők kinevezése;

 

ii. a kért dokumentumok vizsgálatára szolgáló intézmények létrehozása és fenntartása;

 

iii. a közigazgatási szervek vagy információs pontok által tárolt dokumentumok jegyzékei vagy listái, egyértelműen jelezve, hogy hol találhatók a szóban forgó dokumentumok;

 

d) a közigazgatási szervek megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot az ezen irányelv szerint gyakorolható jogokról és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos meglévő nemzeti vagy uniós szintű szabályokról, valamint hogy e célból megfelelő mértékű tájékoztatást, iránymutatást és tanácsadást biztosítsanak.

Indokolás

Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A közigazgatási szervek és közvállalkozások biztosítják, hogy a közszféra információihoz való hozzáférés és azok további felhasználása összhangban legyen az uniós adatvédelmi jogszabályokkal.

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A dokumentumok további felhasználása díjmentes, vagy a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének és – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának határköltségeire korlátozódik.

(1)  A dokumentumokhoz való hozzáférés és a dokumentumok további felhasználása díjmentes.

Indokolás

A cikk átszerkesztése a jobb jogszabályi megfogalmazás célkitűzésének érdekében. Habár az információk további felhasználása megkívánja, hogy azokat hozzáférhetővé tegyék, ez a követelmény hiányzik az átdolgozásból. E módosítások célja, hogy az információk további felhasználásához kapcsolódóan megállapítsák az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapvető követelményeket. A módosításra tehát a szöveg belső logikája miatt van szükség, és az elválaszthatatlanul összekapcsolódik más elfogadható módosításokkal.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Kivételes esetekben a tagállam fedezheti a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének és – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának határköltségeit.

Indokolás

A cikk átszerkesztése a jobb jogszabályi megfogalmazás célkitűzésének érdekében.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Kivételes jelleggel az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) és (1a) bekezdést:

Indokolás

A módosítás a jogi következetesség biztosítása érdekében a szöveg belső logikájával kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A dokumentumok további felhasználása szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét – beleértve e díjak kiszámításának alapját – előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

(1)  A dokumentumok vagy azok részei további felhasználásának szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét – beleértve e díjak kiszámításának alapját – előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

Indokolás

A javaslat belső logikájával és a dokumentumok vagy azok részeire való utalás miatt előterjesztett módosításokkal kapcsolatos kényszerítő okokból szükséges.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A közszféra információinak további felhasználása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

28.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

28.5.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Ignazio Corrao

9.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

11.10.2018

27.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

27.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Asim Ademov, Martina Anderson, Heinz K. Becker, Malin Björk, Caterina Chinnici, Daniel Dalton, Rachida Dati, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Romeo Franz, Kinga Gál, Sylvie Guillaume, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Judith Sargentini, Giancarlo Scottà, Branislav Škripek, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Carlos Coelho, Ignazio Corrao, Pál Csáky, Miriam Dalli, Innocenzo Leontini

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Reimer Böge

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34

+

ECR

Daniel Dalton, Kristina Winberg

EFDD

Ignazio Corrao

ENF

Giancarlo Scottà

GUE/NGL

Martina Anderson, Malin Björk, Cornelia Ernst

PPE

Asim Ademov, Heinz K. Becker, Reimer Böge, Carlos Coelho, Pál Csáky, Rachida Dati, Kinga Gál, Barbara Kudrycka, Innocenzo Leontini, Roberta Metsola, József Nagy, Traian Ungureanu, Tomáš Zdechovský

S&D

Caterina Chinnici, Miriam Dalli, Tanja Fajon, Sylvie Guillaume, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Josef Weidenholzer

VERTS/ALE

Romeo Franz, Judith Sargentini, Bodil Valero

2

-

ECR

Branislav Škripek

NI

Udo Voigt

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A közszféra információinak további felhasználása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2018)0234 – C8-0169/2018 – 2018/0111(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

25.4.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

28.5.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

28.5.2018

CULT

28.5.2018

LIBE

28.5.2018

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

13.9.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Neoklis Sylikiotis

19.6.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

9.10.2018

5.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

3.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Jonathan Bullock, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Jakop Dalunde, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Seán Kelly, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Edouard Martin, Tilly Metz, Csaba Molnár, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Julia Reda, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Michał Boni, Françoise Grossetête, Werner Langen, Marisa Matias, Luděk Niedermayer, Răzvan Popa, Giancarlo Scottà

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jan Olbrycht, Marie-Pierre Vieu

Benyújtás dátuma

7.12.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

42

+

ALDE

Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Lieve Wierinck

ECR

Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

ENF

Angelo Ciocca, Giancarlo Scottà

GUE/NGL

Marisa Matias, Neoklis Sylikiotis, Marie-Pierre Vieu

PPE

Pilar Ayuso, Michał Boni, Jerzy Buzek, Françoise Grossetête, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Luděk Niedermayer, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Hermann Winkler, Anna Záborská

S&D

Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Theresa Griffin, Eva Kaili, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Csaba Molnár, Răzvan Popa, Patrizia Toia, Martina Werner, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Tilly Metz, Julia Reda

1

-

EFDD

Jonathan Bullock

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 11.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat