JELENTÉS az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
7.12.2018 - (COM(2018)0134 – C8-0117/2018 – 2018/0060(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Esther de Lange, Roberto Gualtieri
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0134 – C8-0117/2018 – 2018/0060(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0134),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0117/2018),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Központi Bank 2018. július 12-i véleményére[1],
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. június 27-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0440/2018),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás: 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[3]*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[4],
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A nemteljesítő kitettségek problémáját kezelő átfogó stratégia létrehozása az Unió fontos célja azon próbálkozásában, hogy a pénzügyi rendszert ellenállóbbá tegye. Jóllehet a nemteljesítő kitettségek kezelése elsősorban a bankok és a tagállamok felelőssége, a nemteljesítő kitettségek jelenlegi magas állománya csökkentésének, valamint a nemteljesítő kitettségek jövőbeli túlzott felhalmozódása megelőzésének, illetve a nem banki ágazat rendszerszintű kockázatai megelőzésének egyértelműen van uniós dimenziója is. Tekintettel a banki és pénzügyi rendszerek összekapcsoltságára az egész Unióban, ahol a bankok több joghatóságban és tagállamban működnek, a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából egyaránt jelentős a tagállamokat és az Unió egészét érintő továbbgyűrűző hatások potenciálja.
(1a) A fogyasztók nem tekinthetőek kizárólagosan felelősnek a pénzügyi válság évei során felhalmozódott súlyos nagyságrendű nemteljesítő hitelért. Egyes tagállamokban a lakásárak növekedésére való túlzott hagyatkozás ingatlanbuborék-jelenségeket okozott. A bankszektor egyes szegmensei ehhez meggondolatlan hitelezési gyakorlattal járultak hozzá. Egy másik kiváltó tényező az volt, ahogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet (2011/7/EU) tagállami szinten átültették és végrehajtották. A nemteljesítő kitettségek értékesítésével kapcsolatos fogyasztói jogokat egy irányelv révén kell biztosítani.
(2) Egy integrált pénzügyi rendszer javítani fogja az európai monetáris unió kedvezőtlen sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét azáltal, hogy könnyebbé teszi a határokon átnyúló magánszektorbeli kockázatmegosztást, és ezzel párhuzamosan mérsékli az állami kockázatmegosztás szükségességét is. E célkitűzések megvalósítása érdekében az Uniónak ki kell teljesítenie a bankuniót és tovább kell dolgoznia a tőkepiaci unió kialakításán. A nemteljesítő kitettségek ▌esetleges jövőbeni felhalmozódásának kezelése elengedhetetlen a bankunió megerősítéséhez, mivel nélkülözhetetlen a bankszektorbeli verseny biztosításához, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és az Unión belüli munkahelyteremtést és növekedést szolgáló hitelezés elősegítéséhez.
(3) A Tanács az európai nemteljesítő hitelek kezeléséről szóló, 2017. júliusi cselekvési tervében felszólította a különböző intézményeket, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az unióbeli nemteljesítő kitettségek nagy számának további kezelésére, és jövőbeni felhalmozódásuk megakadályozására. A cselekvési terv átfogó megközelítést határoz meg, amely egymást kiegészítő szakpolitikai intézkedések elegyére összpontosít négy területen: i. bankfelügyelet és szabályozás; ii. a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és követelésbehajtási rendszerek reformja, iii. az értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacainak kialakítása; iv. a bankrendszer szerkezetátalakításának támogatása. E területeken nemzeti, illetve indokolt esetben uniós szinten kell intézkedéseket hozni. A Bizottság hasonló szándékot jelentett be a bankunió kiteljesítéséről szóló, 2017. október 11-i közleményében[6], amely az Unión belüli nemteljesítő hitelek magas arányának kezelésére vonatkozó átfogó csomag kidolgozására szólít fel.
(4) A 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] a 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[8] együtt alkotja az intézményekre vonatkozó prudenciális szabályokra irányadó jogi keretet. Az 575/2013/EU rendelet többek között az intézményekre közvetlenül alkalmazandó, a szavatolótőkéjük kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az 575/2013/EU rendelet meglévő, szavatolótőkével kapcsolatos prudenciális szabályait ezért ki kell egészíteni olyan rendelkezésekkel, amelyek a szavatolótőkéből való levonást írnak elő, ha a nemteljesítő kitettségeket nem fedezik kellőképpen céltartalékok vagy egyéb kiigazítások. Ezáltal ténylegesen létrejönne egy, a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó prudenciális óvintézkedés, amely minden uniós intézményre egységesen alkalmazandó, és kiterjedne a másodlagos piacon aktív intézményekre is.
(5) A prudenciális óvintézkedés nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat felügyeleti hatásköreik 2013/36/EU irányelvvel összhangban történő gyakorlásában. Amennyiben az illetékes hatóságok eseti alapon meggyőződnek arról, hogy az ebben a rendeletben a nemteljesítő kitettségekre vonatkozóan létrehozott prudenciális óvintézkedés alkalmazása ellenére egy adott intézmény nemteljesítő kitettségei nem kellően fedezettek, akkor igénybe vehetik a 2013/36/EU irányelvben előirányzott felügyeleti hatásköröket, beleértve az említett irányelv 104. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett hatáskört. Következésképpen az illetékes hatóságok eseti alapon túlléphetnek az e rendeletben meghatározott követelményeken, megfelelő fedezet biztosítása érdekében a nemteljesítő kitettségek számára.
(6) A prudenciális óvintézkedés alkalmazása céljából indokolt a nemteljesítő kitettségek besorolására vonatkozó egyértelmű feltételeket bevezetni az 575/2013/EU rendeletben. Mivel a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet a felügyeleti adatszolgáltatás céljára már meghatároz a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó kritériumokat, indokolt, hogy a nemteljesítő kitettségek besorolása erre a meglévő keretre épüljön. A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljára meghatározott nemteljesítő kitettségeket, és az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti értékvesztett kitettségeket említ. Mivel az átstrukturálás befolyásolhatja, hogy egy kitettség nemteljesítőként kerül-e besorolásra, a besorolási kritériumok az átstrukturálás hatására vonatkozó világos kritériumokkal egészülnek ki. Az átstrukturálási intézkedések célja az kell, hogy legyen, hogy fenntartható módon visszaállítsák a hitelfelvevő visszafizetést teljesítő állapotát, és meg kell felelniük az európai uniós fogyasztóvédelmi követelményeknek, ám különböző indokaik és következményeik lehetnek. Célszerű ezért előírni, hogy egy nemteljesítő kitettség átstrukturálása ne szüntesse meg az adott kitettség nemteljesítőként való besorolását, kivéve, ha bizonyos szigorú megszüntetési kritériumok teljesülnek.
(7) Minél tovább volt egy kitettség nemteljesítő, annál kisebb a valószínűsége, hogy az értéke megtérül. Ezért indokolt, hogy az a kitettséghányad, amelyet céltartalékokkal, egyéb kiigazításokkal vagy levonásokkal kell fedezni, egy előre meghatározott ütemezés alapján idővel növekedjen. A valamely intézmény által megvásárolt nemteljesítő kitettségekre ezért olyan ütemezést kell alkalmazni, amely attól a naptól kezdődik, amikor a nemteljesítő kitettségeket első ízben sorolták be nemteljesítőként, és nem a vásárlás időpontjától. Ebből a célból az eladónak adatokat kell szolgáltatnia a vevő számára a kitettség nemteljesítőként való besorolásának időpontjáról.
(7a) A részleges leírásokat figyelembe kell venni az egyedi hitelkockázati kiigazítások kiszámításakor. A részleges leírást megelőző eredeti kitettségértéket kell alkalmazni a leírás kétszeri beszámításának elkerülése érdekében. A részleges leírásoknak az óvintézkedés követelményeinek teljesítésére felhasználható tételek listájára való felvétele arra kell, hogy ösztönözze az intézményeket, hogy a leírásokat időben felismerjék. Abban az esetben, amikor egy intézmény az adós által tartozott összegnél alacsonyabb áron vásárolt nemteljesítő kitettségeket, a vevőnek a vételár és az adós által tartozott összeg közötti különbséget ugyanúgy kell kezelnie, mint egy részleges leírást a prudenciális óvintézkedés alkalmazásában.
(8) A fedezett nemteljesítő kitettségek általában várhatóan kevesebb veszteséggel járnak, mint a fedezetlen nemteljesítő kitettségek, mivel a hitel biztosítékául szolgáló hitelkockázati fedezet egy eszközre vonatkozó vagy egy harmadik féllel szembeni egyedi követelést biztosít az intézmény számára az intézmény nemteljesítő hitelfelvevővel szembeni általános követelése mellett. Fedezetlen kitettség esetében csak a nemteljesítő hitelfelvevővel szembeni általános követelés állna rendelkezésre. A fedezetlen hitelekhez kapcsolódó nagyobb várható veszteség miatt szigorúbb ütemezést célszerű alkalmazni. ▌
(8a) Indokolt az elismert hitelkockázati fedezettel csak részben fedezett kitettség fedezett részét valóban fedezettnek, az elismert hitelkockázati fedezettel nem fedezett részét fedezetlennek tekinteni. Annak meghatározása érdekében, hogy a nemteljesítő kitettségek mely részeit kell biztosítékkal fedezett vagy nem fedezett kitettségként kezelni, a hitelkockázati fedezetre, illetve a teljes mértékben fedezett jelzálogjogra vonatkozó elfogadhatósági feltételeket, amelyeket a tőkekövetelmények kiszámításához használnak, a megfelelő megközelítéssel összhangban kell alkalmazni, beleértve az alkalmazandó értékelési korrekciót.
(9) Egységes ütemezést kell alkalmazni attól függetlenül, hogy a kitettség a kötelezett 90 napot meghaladó késedelme miatt, vagy egyéb okokból nemteljesítő-e. A prudenciális óvintézkedést kitettségenkénti alapon kell alkalmazni. A fedezetlen nemteljesítő kitettségek esetében továbbá három éves ütemezést kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy az intézmények és a tagállamok javítsák a szerkezetátalakítást vagy a végrehajtási eljárások hatékonyságát, valamint annak elismerése érdekében, hogy az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, ingatlannal fedezett nemteljesítő kitettségek, valamint az elismert fedezetnyújtó által garantált lakóingatlannal fedezett hitelek hosszabb ideig rendelkeznek bizonyos maradék értékkel, miután a hitel nemteljesítővé vált, helyénvaló kilenc éves ütemezés megállapítása. Egyéb fedezett nemteljesítő kitettségek esetében a teljes fedezetet hét éves ütemezést alkalmazva kell biztosítani.
▌
(10a) Lehetségesnek kell lennie az átstrukturálási intézkedések figyelembe vételének a vonatkozó fedezeti tényező alkalmazása céljából. Pontosabban a kitettséget továbbra is nemteljesítőként kell besorolni, de a fedezeti követelménynek egy további év során állandónak kell maradnia. Ezért az azon év során alkalmazandó tényezőt, amelyben az átstrukturálásra sor került, egy helyett két évig kell alkalmazni. Amennyiben a további év elteltével a kitettség továbbra is nemteljesítő, az alkalmazandó tényezőt úgy kell meghatározni, mintha nem került volna átstrukturálásra, figyelembe véve azt az időpontot, amikor a kitettséget eredetileg nemteljesítőnek minősítették. Mivel az átstrukturálási intézkedések nem vezethetnek arbitrázshoz, ezt a lehetőséget csak az első átstrukturálás tekintetében lehet engedélyezni, amelyre a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta került sor. Továbbá az egyéves időszak, amelynek során a fedezeti tényező változatlan marad, nem vezethet a céltartalékképzés ütemezésének meghosszabbításához. Következésképpen minden olyan átstrukturálás, amelyre a nemteljesítő kitettségként való besorolást követő harmadik évben került sor fedezetlen kitettségek esetében, illetve a nemteljesítő kitettségként való besorolást követő hetedik évben fedezett kitettségek esetében, nem késleltetheti a nemteljesítő kitettségek teljes fedezését.
(11) Annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények a nemteljesítő kitettségeik hitelkockázati fedezeti értékelésekor prudens megközelítést kövessenek, az EBH-nak mérlegelnie kell, hogy van-e igény közös módszertanra, és szükség esetén ki kell dolgoznia azt, különös tekintettel a behajthatósággal és a végrehajthatósággal kapcsolatos feltételezésekre, és esetleg foglaljon bele a hitelkockázati fedezet újraértékelésének ütemezésére vonatkozó minimumkövetelményeket.
(12) Ezen új prudenciális óvintézkedésre való zökkenőmentes átállás megkönnyítése érdekében indokolt, hogy az új szabályok ne legyenek alkalmazandók az [e rendelet hatályba lépésének napja] előtt keletkeztetett kitettségekre.
(13) Az 575/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 575/2013/EU rendelet módosításai
(1) A 36. cikk (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
„ m) a nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezetének alkalmazandó összege.”;
(2) A szöveg a következő 47a., 47b. és 47c. cikkel egészül ki:
„47a. cikk
Nemteljesítő kitettségek
(1) A 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában a „kitettség” magában foglalja a következő tételek bármelyikét, feltéve, hogy azok nem szerepelnek az intézmény kereskedési könyvében:
a) hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, többek között hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, hitel, előleg ▌és látra szóló betét;
b) adott hitelnyújtási elkötelezettség, adott pénzügyi garancia vagy bármely egyéb adott elkötelezettség, tekintet nélkül arra, hogy visszavonható vagy visszavonhatatlan, kivéve a feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, le nem hívott hitelkereteket, vagy azokat, amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.
(2) A 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kitettségértéke az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások, a 34. és 105. cikk szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, a 36. cikk (1) bekezdése m) pontjával összhangban levont összegek vagy a kitettséghez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések, vagy az intézmény által a legutóbbi időpont óta, mikor a kitettséget nemteljesítőként sorolták be, eszközölt részleges leírások nélkül vett könyv szerinti értéke.
Egy adósságinstrumentum kitettségértéke, amelyet alacsonyabb áron vásároltak meg, mint az adós által tartozott összeg, tartalmazza a vételi ár és az adós által tartozott összeg különbségét.
A 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában egy adott hitelnyújtási elkötelezettség, adott pénzügyi garancia vagy bármely egyéb, az (1) bekezdés b) pontja szerinti elkötelezettség kitettségértéke a névértéke, amely az intézmény hitelkockázattal szembeni maximális kitettségének felel meg, az esetleges előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevétele nélkül. Ezen belül,
a) az adott pénzügyi garanciák névértéke az a maximális összeg, amelyet a szervezetnek a garancia lehívásakor kellene fizetnie;
b) a hitelnyújtási elkötelezettségek névértéke az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt.
A második albekezdésben említett névérték nem veszi figyelembe az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazításokat, a 34. és 105. cikk szerinti kiegészítő értékelési korrekciókat, a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontjával összhangban levont összegeket vagy a kitettséghez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentéseket.
(3) A 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában a következő kitettségeket kell nemteljesítőként besorolni:
a) olyan kitettség, amely tekintetében a 178. cikkel összhangban nemteljesítést tekintenek megtörténtnek;
b) az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően értékvesztettnek tekintett kitettség;
c) a (7) bekezdés szerinti próbaidőszakban lévő kitettség, ha újabb átstrukturálásra kerül sor vagy ha a kitettség 30 napon túl késedelmessé válik;
d) kitettség kötelezettségvállalás formájában, amelynek lehívásakor vagy egyéb felhasználásakor fennállna annak valószínűsége, hogy biztosíték érvényesítése nélkül nem kerül teljes egészében visszafizetésre;
e) kitettség pénzügyi garancia formájában, amelynél valószínűsíthető, hogy a garantált fél lehívja, ideértve azt, amikor az alapul szolgáló garantált kitettség megfelel a nemteljesítővé minősítés kritériumainak.
Az a) pont alkalmazásában, ha egy intézmény egy kötelezettel szemben olyan mérlegen belüli kitettségekkel rendelkezik, amelyek 90 napon túl késedelmesek és amelyek az adott kötelezettel szembeni összes, mérlegen belüli kitettség több mint 20 %-át teszik ki, akkor az adott kötelezettel szembeni összes, mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettséget nemteljesítőnek kell tekinteni.
(4) Az átstrukturálással nem érintett kitettségek 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában nemteljesítőként való besorolását meg kell szüntetni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) a kitettség teljesíti az alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban értékvesztettként való besorolás és a 178. cikkel összhangban nemteljesítőként való besorolás megszüntetése céljából az intézmény által alkalmazott kilépési kritériumokat;
b) a kötelezett helyzete olyan mértékben javult, hogy az intézmény meggyőződése szerint valószínű a teljes és időben történő visszafizetés;
c) a kötelezettnek nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme.
(5) A nemteljesítő kitettségnek az alkalmazandó számviteli szabályok szerint értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg nemteljesítő kitettségként való besorolását a 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában.
(6) Az átstrukturálással érintett nemteljesítő kitettségek 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában nemteljesítőként való besorolását meg kell szüntetni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) a kitettségek már nincsenek olyan helyzetben, ami a (3) bekezdés értelmében nemteljesítőként való besorolásukhoz vezetne;
b) legalább egy év telt el az átstrukturálás jóváhagyásának időpontja és a kitettségek nemteljesítőként való besorolásának időpontja közül a későbbitől számítva;
c) az átstrukturálást követően nincs késedelmes összeg, és az intézmény a kötelezett pénzügyi helyzetének elemzése alapján meggyőződött a kitettség teljes egészében és időben történő visszafizetésének valószínűségéről.
A c) pont alkalmazásában a teljes egészében és időben történő visszafizetés akkor tekinthető valószínűnek, ha a kötelezett rendszeres és időben történő kifizetéseket teljesített a következők valamelyikének megfelelő összegben:
i. az átstrukturálás jóváhagyása előtt késedelmes összeg, ha volt késedelmes összeg;
ii. a jóváhagyott átstrukturálás keretében leírt összeg, ha nem volt késedelmes összeg.
(7) Ha egy nemteljesítő kitettség nemteljesítőként való besorolása a (6) bekezdés szerint megszűnik, az ilyen kitettség próbaidőszakba kerül, amíg a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) legalább két év eltelt az átstrukturált kitettség teljesítőként való átsorolásának időpontja óta;
b) a kitettség próbaidőszakának legalább felében rendszeres és időben történő fizetésekre került sor, ami összességében a tőkeösszeg vagy a kamat jelentős összegének kifizetését eredményezte;
c) a kötelezettel szembeni egyetlen kitettség sincs 30 napot meghaladó késedelemben.
47b. cikk
Átstrukturálási intézkedések
(1) A 47a. cikk alkalmazásában az „átstrukturálási intézkedés” magában foglalja az intézmény által az olyan kötelezettnek tett engedményt, akinek nehézséget jelent, vagy valószínűleg fog jelenteni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése. Az engedmény veszteséget eredményezhet a hitelező számára, és a következő intézkedések valamelyike értendő alatta:
a) egy adósságkötelezvény feltételeinek módosítása, amennyiben az ilyen módosításra nem került volna sor, ha a kötelezett nem szembesült volna nehézségekkel pénzügyi kötelezettségei teljesítése során;
b) egy adósságkötelezvény teljes vagy részleges refinanszírozása, amennyiben az ilyen refinanszírozásra nem került volna sor, ha a kötelezett nem szembesült volna nehézségekkel pénzügyi kötelezettségei teljesítése során;
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában legalább a következő helyzeteket kell átstrukturálási intézkedésnek tekinteni:
a) a kötelezett számára a korábbi szerződési feltételeknél kedvezőbb új szerződési feltételek, amennyiben a kötelezettnek nehézséget jelent, vagy valószínűleg fog jelenteni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése;
b) az adott időpontban a hasonló kockázati profillal rendelkező kötelezetteknek az intézmény által kínált szerződési feltételeknél a kötelezett számára kedvezőbb új szerződési feltételek, amennyiben a kötelezettnek nehézséget jelent, vagy valószínűleg fog jelenteni pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése;
c) az eredeti szerződési feltételek szerinti kitettség a szerződési feltételek módosítását megelőzően nemteljesítőként volt besorolva, vagy a szerződési feltételek módosításának hiányában nemteljesítőként lett volna besorolva;
d) az intézkedés az adósságkötelezvény teljes vagy részleges elengedését eredményezi;
e) az intézmény jóváhagyja olyan záradékok alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a kötelezett számára a szerződési feltételek módosítását, és a kitettség az említett záradékok alkalmazása előtt nemteljesítőként volt besorolva, vagy a záradékok alkalmazásának elmaradása esetén nemteljesítőként lett volna besorolva;
f) a hitelnyújtás időpontjában vagy ahhoz közeli időpontban a kötelezett tőke- vagy kamattörlesztést teljesített egy, az ugyanazon intézménynél fennálló másik olyan adósságkötelezvény tekintetében, amelyet nemteljesítő kitettségként soroltak be, vagy a törlesztés hiányában nemteljesítőként soroltak volna be;
g) a szerződési feltételek módosítása biztosíték birtokba vételével teljesített visszafizetéssel jár, ha a módosítás engedménynek minősül.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő körülmények jelzik, hogy átstrukturálási intézkedés elfogadására kerülhetett sor:
a) az eredeti szerződés a módosítását megelőző három hónap során legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelemben volt, vagy módosítás hiányában 30 napot meghaladó késedelemben lenne;
b) a hitelmegállapodás időpontjában vagy ahhoz közeli időpontban a kötelezett tőke- vagy kamattörlesztést teljesített egy, az ugyanazon intézménynél fennálló másik olyan adósságkötelezvény tekintetében, amely az új hitelnyújtást megelőző három hónap során legalább egyszer 30 napot meghaladó késedelemben volt;
c) az intézmény jóváhagyja olyan záradékok alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a kötelezett számára a szerződési feltételek módosítását, és a kitettség 30 napon túl késedelmes, vagy az említett záradékok alkalmazásának elmaradása esetén 30 napon túl késedelmes lenne.
(4) E cikk alkalmazásában a kötelezett nehézségeit pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése terén a kötelezett szintjén kell értékelni, figyelembe véve a kötelezett csoportjához tartozó, a csoport számviteli konszolidációjának hatókörén belüli minden jogi személyt, és a csoport felett ellenőrzést gyakorló természetes személyeket.
47c. cikk
Nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonás
(1) A 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának alkalmazásában az intézmények úgy határozzák meg az elsődleges alapvető tőkeelemekből levonandó külön minden egyes nemteljesítő kitettség elégtelen fedezetének alkalmazandó összegét, hogy a b) pontban meghatározott összeget kivonják az a) pontban meghatározott összegből, amennyiben az a) pontban említett összeg meghaladja a b) pontban említett összeget:
a) az alábbiak összege:
i. az egyes nemteljesítő kitettségek fedezetlen része, ha van ilyen, szorozva a (2) bekezdésben említett alkalmazandó tényezővel;
ii. az egyes nemteljesítő kitettségek fedezett része, ha van ilyen, szorozva a (3) bekezdésben említett alkalmazandó tényezővel;
b) a következő elemek összege, feltéve, hogy ugyanahhoz a nemteljesítő kitettséghez kapcsolódnak:
i. egyedi hitelkockázati kiigazítások;
ii. a 34. és a 105. cikk szerinti kiegészítő értékelési korrekciók;
iii. egyéb szavatolótőke-csökkentések;
iv. a kockázattal súlyozott kitettségértéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító intézmények esetében a 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint levont, nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó összegek abszolút értéke, ahol az egyes nemteljesítő kitettségeknek tulajdonítható abszolút értéket úgy kell meghatározni, hogy a 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint levont összegeket meg kell szorozni a nemteljesítő kitettségre vonatkozó várható veszteségértéknek a nemteljesítő vagy adott esetben teljesítő kitettségekre vonatkozó teljes várható veszteségértékhez való hozzájárulásával;
iva. amennyiben az adós által tartozott összegnél alacsonyabb áron kerülnek megvásárlásra nemteljesítő kitettségek, a vételár és az adós által tartozott összeg közötti különbség;
ivb. az intézmény által leírt összegek, amióta a kitettséget nemteljesítőnek minősítették;
A nemteljesítő kitettség fedezett része az ilyen kitettség azon része, amely a saját tőkére vonatkozó követelményeknek a harmadik rész II. címe szerinti kiszámítása céljából úgy tekintendő, hogy előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fedez, vagy teljes mértékben jelzálogjoggal fedezett.
A nemteljesítő kitettség fedezetlen része a 47a. cikk (1) bekezdésében említett kitettségérték és a kitettség fedezett része (ha van ilyen) közötti esetleges különbségnek felel meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában a következő tényezők alkalmazandók:
▌
▌
c) nemteljesítő kitettség fedezetlen részére, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első napjától kell alkalmazni▌;
▌
(3) Az (1) bekezdés a) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a következő tényezők alkalmazandók:
▌
▌
▌
▌
e) 0,20 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
f) 0,23 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely ingó vagyontárggyal vagy az e rendelet értelmében vett bámely egyéb elfogadható biztosítékkal fedezett, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első napjával kezdődő időszakban kell alkalmazni ▌;
g) 0,30 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni;
h) 0,35 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely ingó vagyontárggyal vagy az e rendelet értelmében vett bámely egyéb elfogadható biztosítékkal fedezett, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első napjával kezdődő időszakban kell alkalmazni ▌;
i) 0,40 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
j) 0,50 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely ingó vagyontárggyal vagy az e rendelet értelmében vett bámely egyéb elfogadható biztosítékkal fedezett, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
k) 0,55 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő hetedik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
l) 0,80 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely ingó vagyontárggyal vagy az e rendelet értelmében vett bámely egyéb elfogadható biztosítékkal fedezett, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő hetedik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
m) 0,75 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő nyolcadik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
n) 1 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely ingó vagyontárggyal vagy az e rendelet értelmében vett bámely egyéb elfogadható biztosítékkal fedezett, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő nyolcadik év első napjával kezdődő időszakban kell alkalmazni▌;
o) 0,80 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő kilencedik év első és utolsó napja közötti időszakban kell alkalmazni▌;
p) 1 a nemteljesítő kitettség azon részére, amely a harmadik rész II. címének megfelelően ingatlannal fedezett, vagy elismert fedezetnyújtó által a 201. cikk szerint teljes mértékben garantált lakóingatlannal fedezett hitel, a nemteljesítőként való besorolását követő tizedik év első napjával kezdődő időszakban kell alkalmazni▌;
(3a) a (3) bekezdéstől eltérve a következő tényezők alkalmazandók a hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított nemteljesítő kitettségekre:
a) 0 a nemteljesítő kitettség fedezett részére, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő egy év és hét év közötti időszakban kell alkalmazni, és;
b) 1 a nemteljesítő kitettség fedezett részére, amelyet a nemteljesítőként való besorolását követő nyolcadik év első napjától kell alkalmazni;
▌
(5) Az EBH értékeli a fedezett nemteljesítő kitettségek értékeléséhez alkalmazott gyakorlatok körét, és iránymutatást dolgozhat ki egy közös módszertan meghatározására, beleértve az újraértékelés ütemezésére vonatkozó lehetséges minimumkövetelményeket, és az előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismerhető formáinak prudenciális értékelésére vonatkozó eseti módszereket, különös tekintettel a nemteljesítő kitettségek behajthatóságával és végrehajthatóságával kapcsolatos feltételezésekre. Ezen iránymutatások magukban foglalhatják a nemteljesítő kitettség fedezett részének meghatározására vonatkozó közös módszertant is, a (1) bekezdésben említettek szerint.
Az említett iránymutatást az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kell kiadni.”;
(5a) A (2) és (3) bekezdéstől eltérve abban az esetben, ha a kitettség esetében a 47b. cikk szerinti átstrukturálási intézkedésre kerül sor
a) a nemteljesítőként való besorolását követő egy év és két év között a (2) bekezdéssel összhangban az átstrukturálás időpontjában alkalmazandó tényezőt további egyéves időszakra kell alkalmazni;
b) a nemteljesítőként való besorolását követő két év és hat év között a (3) bekezdéssel összhangban az átstrukturálás jóváhagyásának időpontjában alkalmazandó tényezőt további egyéves időszakra kell alkalmazni.
Ez a rendelkezés csak a nemteljesítő kitettség első átstrukturálási intézkedésével kapcsolatban alkalmazható.
3. A 111. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Egy eszköztétel kitettségértéke az eszköztételnek az egyedi hitelkockázati kiigazítások, valamint a 34. cikkel és a 105. cikkel összhangban elvégzett kiegészítő értékelési korrekciók, a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontjával összhangban levont összegek és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések alkalmazásával módosított könyv szerinti értéke. Az I. mellékletben szereplő mérlegen kívüli tételek esetében a kitettségértéket az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal és a 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának megfelelően levont összegekkel csökkentett névértékből kiindulva a következő százalékok figyelembevételével kell kiszámítani:”
4. A 127. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az olyan tételek fedezetlen részeihez, amelyek esetében a 178. cikk szerinti nemteljesítés következett be, illetve lakossággal szembeni kitettségek esetében bármilyen olyan hitelkeret fedezetlen részeihez, amelyek tekintetében a 178. cikk szerinti nemteljesítés következett be, a következő kockázati súlyokat kell rendelni:
a) 150 %, ha az egyedi hitelkockázati kiigazítások és a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontja szerint levont összegek együttes összege az egyedi hitelkockázati kiigazítások és a levonások alkalmazása előtti kitettségérték fedezetlen részének 20 %-ánál kisebb;
b) 100 %, ha az egyedi hitelkockázati kiigazítások és a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontja szerint levont összegek együttes összege az egyedi hitelkockázati kiigazítások és a levonások alkalmazása előtti kitettségérték fedezetlen részének 20 %-ánál nem kisebb.”;
5. A 159. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„159. cikk
A várható veszteségértékek kezelése
Az intézmények a 158. cikk (5), (6) és (10) bekezdése szerint kiszámított várható veszteségértékeket kötelesek levonni az ezen kitettségekkel kapcsolatos általános és egyedi hitelkockázati kiigazítások, valamint az ezen kitettségekkel kapcsolatos, a 34. és a 110. cikk szerinti kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések összegéből, a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontja szerint elvégzett levonások kivételével. A 166. cikk (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt, mérlegen belüli kitettségekre kapott kedvezményeket az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal azonos módon kell kezelni. Nemteljesítő kitettségekre vonatkozó egyedi hitelkockázati kiigazítások nem használhatók egyéb kitettségek várható veszteségértékének fedezésére. Az értékpapírosított kitettségek várható veszteségértékei, illetve az ezekhez a kitettségekhez kapcsolódó általános és egyedi hitelkockázati kiigazítások nem szerepelhetnek az itt meghatározott számításban.”;
6. A 178. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) az ügyfeleknek az intézménnyel, anyavállalattal vagy bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. Az illetékes hatóságok a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó, lakóingatlannal vagy kkv kereskedelmi ingatlanával biztosított kitettségek esetében, valamint a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek esetében a 90 napos időtartamot 180 nappal helyettesíthetik. A 180 napos időtartam a 36. cikk (1) bekezdésének m) pontja vagy a 127. cikk esetében nem alkalmazandó.”,
7. A szöveg a következő 469a. cikkel egészül ki:
„469a. cikk
Eltérés az elsődleges alapvető tőkeelemekből történő levonásoktól nemteljesítő kitettségek esetében
A 36. cikk (1) bekezdésének m) pontjától eltérve, az intézmények nem vonják le az elsődleges alapvető tőkeelemekből a nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezetének alkalmazandó összegét, ha a kitettség [ezen rendelet hatálybalépésének napja] előtt keletkezett.
Ha egy [ezen irányelv hatálybalépésének napja] előtt keletkezett kitettség feltételeit az intézmény úgy módosítja, hogy azáltal növeli az intézmény kötelezettel szembeni kitettségét, akkor azt a kitettséget úgy kell tekinteni, mintha azon a napon keletkezett volna, amikortól a módosítás alkalmazandó, és a továbbiakban már nem tartozik az első albekezdésben előírt eltérés hatálya alá.”.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [2] HL C 367., 2018.10.10., 43. o.
- [3] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [4] HL C […], […], […]. o.
- [5] HL C […], […], […]. o.
- [6] COM(2017)0592, 2017. október 11.
- [7] Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról, HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
- [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.), HL L 191., 2014.6.28., 1. o.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet |
||||
Hivatkozások |
COM(2018)0134 – C8-0117/2018 – 2018/0060(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
13.3.2018 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 16.4.2018 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 16.4.2018 |
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
JURI 27.3.2018 |
|
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Esther de Lange 31.5.2018 |
Roberto Gualtieri 31.5.2018 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
3.9.2018 |
20.11.2018 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
6.12.2018 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
32 14 1 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Hugues Bayet, Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Gunnar Hökmark, Wolf Klinz, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Gabriel Mato, Bernard Monot, Caroline Nagtegaal, Stanisław Ożóg, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Marco Zanni |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Simona Bonafè, Enrique Calvet Chambon, Herbert Dorfmann, Ashley Fox, Danuta Jazłowiecka, Thomas Mann, Luigi Morgano, Siegfried Mureşan, Lieve Wierinck |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Maria Heubuch, Agnes Jongerius, Jude Kirton-Darling, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jeroen Lenaers, Rupert Matthews, Siôn Simon, Adam Szejnfeld, Thomas Waitz |
||||
Benyújtás dátuma |
7.12.2018 |
||||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
32 |
+ |
|
ALDE |
Enrique Calvet Chambon, Wolf Klinz, Caroline Nagtegaal, Lieve Wierinck |
|
PPE |
Herbert Dorfmann, Markus Ferber, Gunnar Hökmark, Danuta Jazłowiecka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Esther de Lange, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Siegfried Mureşan, Anne Sander, Adam Szejnfeld, Tom Vandenkendelaere |
|
S&D |
Hugues Bayet, Pervenche Berès, Simona Bonafè, Giuseppe Ferrandino, Roberto Gualtieri, Agnes Jongerius, Jude Kirton-Darling, Olle Ludvigsson, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Siôn Simon, Paul Tang |
|
14 |
- |
|
ECR |
Ashley Fox, Bernd Lucke, Rupert Matthews, Stanisław Ożóg |
|
EFDD |
Bernard Monot, Marco Valli |
|
ENF |
Marco Zanni |
|
GUE/NGL |
Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas |
|
VERTS/ALE |
Sven Giegold, Maria Heubuch, Molly Scott Cato, Thomas Waitz |
|
1 |
0 |
|
S&D |
Jonás Fernández |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás